Turizmus. Magyarországon. előzetes adatokkal. MAGYARORSZÁG

Átírás

1 MAGYARORSZÁG előzetes adatokkal

2 A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2009) Európa (471,5; +3,2%) Afrika (48,7; +6,4%) Amerika (151,2; +7,7%) Ázsia (203,8; +12,6%) Közel-Kelet (60,0; +13,9%) Tények és adatok Magyarországról Terület km 2 Népesség fő (. január 1.) Népsűrűség 107,6 fő/km 2 Főváros Budapest Főváros népessége fő (. január 1.) Szomszédos országok Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia Államforma köztársaság Hivatalos nyelv magyar Vallás 51,9% római katolikus, 15,9% református, 3,0% evangélikus, 2,6% görög katolikus, 1,0% egyéb keresztény, 11,1% egyéb felekezethez tartozó, 14,5% felekezet nélküli Hivatalos ünnepnapok január 1., március 15., húsvét, pünkösd, május 1., augusztus 20., október 23., november 1., december Idő GMT + 1 óra Pénznem forint GDP milliárd forint ( millió dollár) GDP változás 2009/ ,7% Egy főre eső GDP ezer forint ( dollár) Internethasználat a lakosság körében 61,8% Nemzetközi repülőterek Budapest, Debrecen, Sármellék Nemzeti légitársaság Malév Zrt. Tagság nemzetközi turisztikai szervezetekben World Tourism Organization (UNWTO), European Travel Commission (ETC) Forrás: UNWTO () Forrás: CIA Factbook, Internet World Stats, KSH A turizmus gazdasági jelentősége * milliárd forint % milliárd forint % GDP 990 5, ,9 ezer fő % ezer fő % Foglalkoztatás 303 7, ,4 *A turizmusra jellemző ágazatok közvetlen hatása. Forrás: KSH Borító: Pécs - Európa Kulturális Fővárosa -ben.

3 Összefoglaló adatok 1 A magyarországi turizmus főbb mutatói 2009 /2009 Határforgalom* Külföldi látogatók száma (ezer fő) ,8% Külföldre utazó magyarok száma (ezer fő) ,5% A kereskedelemi szálláshelyek vendégforgalma Belföldi Vendégek száma (ezer fő) ,5% Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,6% Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,4 2,5 +2,1% Külföldi Vendégek száma (ezer fő) ,8% Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,4% Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,9 2,8-3,3% Összesen Vendégek száma (ezer fő) ,9% Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,5% Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,6 2,6-0,4% A szállodák vendégforgalma Belföldi Vendégek száma (ezer fő) ,4% Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,9% Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,4 2,4 +1,4% Külföldi Vendégek száma (ezer fő) ,4% Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,1% Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,7 2,6-2,1% Összesen Vendégek száma (ezer fő) ,5% Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,0% Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,5 2,5-0,5% A kereskedelmi szálláshelyek bruttó bevételei Belföldi szállásdíjbevétel (millió forint) ,5% Külföldi szállásdíjbevétel (millió forint) ,5% Vendéglátásból származó és egyéb bevétel (millió forint) ,5% Összesen (millió forint) ,0% Üdülésicsekk-forgalom Csekkértékesítés (millió forint) ,1% Csekktulajdonosok száma (ezer fő) ,0% Kereskedelmi szálláshelyek bevétele az üdülési csekkből (millió forint) ,9% A turizmus devizaegyenlege* Devizabevétel (millió euró) ,3% Devizakiadás (millió euró) ,6% Devizaegyenleg (millió euró) ,9% *Január szeptemberi adatok., MNB, MNÜA

4 Összefoglaló adatok 2 A vendégéjszakák száma szállástípusonként 2009 megoszlás /2009 Szálloda ,1% +6,0% 5 csillagos ,2% +7,6% 4 csillagos ,8% +16,2% 3 csillagos ,7% -2,9% 2 csillagos ,7% -4,5% 1 csillagos ,5% -29,1% Gyógyszálloda ,5% +4,8% Wellness-szálloda ,6% +32,2% Panzió ,0% -9,0% Turistaszálló ,2% +1,3% Ifjúsági szálló ,8% -12,8% Üdülőház ,0% +3,9% Kemping ,0% -18,7% Összesen ,0% +1,5% A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma turisztikai régiónként (; /2009) Nyugat-Dunántúl v = 12,6%; +7,5% véj = 13,3%; +12,0% Közép-Dunántúl v = 4,5%; +3,6% véj = 4,3%; +5,8% Balaton v = 16,1%; -3,9% véj = 21,1%; -6,0% Budapest Közép-Dunavidék v = 39,4%; +5,7% véj = 34,6%; +4,0% Észak-Magyarország v = 7,9%; -2,4% véj = 7,0%; -1,1% Észak-Alföld v = 7,6%; -1,7% véj = 8,6%; +1,1% Tisza-tó v = 1,1%; -18,0% véj = 1,3%; -10,1% Dél-Dunántúl v = 4,8%; +4,0% véj = 4,4%; +0,6% v = vendég, véj = vendégéjszaka Dél-Alföld v = 5,8%; -4,6% véj = 5,6%; -1,0% A belföldi és a külföldi vendégforgalom aránya a turisztikai régiókban (%, a vendégéjszakák száma alapján) Balaton Budapest Közép-Dunavidék Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Belföldi Külföldi Tisza-tó 0% 20% 40% 60% 80% 100% Országos átlag: belföldi: 50,8%, külföldi: 49,2%.

5 Összefoglaló adatok 3 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% A vendégéjszakák számának szezonális megoszlása a kereskedelmi szálláshelyeken Összesen Belföldi Külföldi I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak száma turisztikai régiónként Belföld Külföld Összesen Balaton Budapest Közép-Dunavidék Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Észak-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Tisza-tó Összesen A leglátogatottabb magyarországi városok* Belföld Külföld Összesen 1. Budapest (808) Budapest (5 046) Budapest (5 854) 2. Hajdúszoboszló (533) Hévíz (599) Hévíz (932) 3. Sopron (367) Bük (365) Hajdúszoboszló (778) 4. Hévíz (333) Hajdúszoboszló (245) Bük (666) 5. Zalakaros (319) Balatonfüred (212) Siófok (480) 6. Siófok (307) Sárvár (205) Balatonfüred (457) 7. Bük (300) Siófok (173) Sopron (451) 8. Balatonfüred (245) Győr (133) Zalakaros (414) 9. Eger (210) Debrecen (105) Sárvár (386) 10. Gyula (197) Zalakaros (94) Debrecen (301) *Zárójelben a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma ezerben.

6 Belföldi turizmus A belföldi vendégéjszakák száma szállástípusonként 2009 megoszlás /2009 Szálloda ,9% +5,9% 5 csillagos ,2% -1,8% 4 csillagos ,2% +15,4% 3 csillagos ,2% -0,5% 2 csillagos ,5% +5,6% 1 csillagos ,7% -26,0% Gyógyszálloda ,2% +8,2% Wellness-szálloda ,5% +28,6% Panzió ,0% -9,1% Turistaszálló ,8% +4,3% Ifjúsági szálló ,6% -12,3% Üdülőház ,2% +7,1% Kemping ,6% -14,5% Összesen ,0% +1,6% A belföldi vendégforgalom és szállásdíjbevétel megoszlása és változása a kereskedelmi szálláshelyeken (; /2009) Nyugat-Dunántúl véj = 14,6%; +13,3% szdíj = 15,1%; -2,0% Közép-Dunántúl véj = 5,9%; +13,5% szdíj = 6,7%; +12,0% Balaton véj = 25,7%; -4,9% szdíj = 23,7%; -14,8% Budapest Közép-Dunavidék véj = 13,9%; +0,6% szdíj = 17,5%; -8,0% Észak-Magyarország véj = 11,6%; +0,9% szdíj = 12,2%; +2,7% Észak-Alföld véj = 11,6%; +2,3% szdíj = 9,9%; -4,8% Tisza-tó véj = 1,8%; -10,3% szdíj = 1,4%; -17,5% Dél-Dunántúl véj = 6,4%; +2,9% szdíj = 6,7%; +5,1% véj = vendégéjszaka, szdíj = szállásdíjbevétel Dél-Alföld véj = 8,6%; +0,8% szdíj = 6,9%; -6,4% A belföldi utazók motivációja (1-3 éjszakás látogatók; 4+ éjszakás látogatók) 4+ éjszaka 1-3 éjszaka Üdülés (30,0%; 61,5%) Városlátogatás (1,2%; 0,8%) Rokonlátogatás (53,0%; 24,2%) Iskolai tanulmányút, tábor (0,5%; 1,8%) Egészségturizmus (1,7%; 1,7%) Hivatásturizmus (1,5%; 0,6%) Rendezvényturizmus (1,1%; 0,5%) Egyéb turisztikai motiváció (0,7%; 0,5%) Nem turisztikai motiváció (10,2%; 8,4%) Forrás: KSH (2009)

7 Beutazó turizmus 1 A külföldi vendégéjszakák száma szállástípusonként 2009 megoszlás /2009 Szálloda ,6% +6,1% 5 csillagos ,3% +9,2% 4 csillagos ,7% +16,8% 3 csillagos ,2% -5,6% 2 csillagos ,9% -25,2% 1 csillagos ,4% -34,8% Gyógyszálloda ,8% +1,7% Wellness-szálloda ,6% +42,9% Panzió ,9% -8,7% Turistaszálló ,5% -25,7% Ifjúsági szálló ,9% -15,4% Üdülőház ,8% -9,3% Kemping ,4% -20,6% Összesen ,0% +1,4% A külföldi vendégforgalom és szállásdíjbevétel megoszlása és változása a kereskedelmi szálláshelyeken (; /2009) Nyugat-Dunántúl véj = 11,9%; +10,4% szdíj = 8,2%; +13,4% Közép-Dunántúl véj = 2,6%; -8,6% szdíj = 2,2%; -2,9% Balaton véj = 16,4%; -7,8% szdíj = 10,1%; -6,9% Dél-Dunántúl véj = 2,2%; -5,5% szdíj = 1,7%; +12,8% Budapest Közép-Dunavidék véj = 56,1%; +4,8% szdíj = 70,7%; +1,4% Észak-Magyarország véj = 2,2%; -10,7% szdíj = 1,7%; +1,1% Dél-Alföld véj = 2,4%; -7,0% szdíj = 1,9%; -3,8% Észak-Alföld véj = 5,4%; -1,5% szdíj = 3,2%; +6,5% Tisza-tó véj = 0,7%; -9,7% szdíj = 0,3%; -4,2% véj = vendégéjszaka, szdíj = szállásdíjbevétel A külföldi utazók motivációja (1-3 éjszakás látogatók; 4+ éjszakás látogatók) 4+ éjszaka 1-3 éjszaka Átutazás (8,9%; 0%) Üdülés (vízparti, hegyvidéki, falusi) (10,8%; 33,6%) Városlátogatás (14,3%; 10,9%) Rokon, barát meglátogatása (25,9%; 24,3%) Egészségturizmus (3,6%; 15,5%) Hivatásturizmus (19,6%; 6,7%) Kulturális és sportrendezvény (4,4%; 2,5%) Vásárlás (0,9%; 0,1%) Egyéb turisztikai motiváció (2,2%; 0,9%) Nem turisztikai motiváció (9,4%; 5,5%) Forrás: KSH (2009)

8 Beutazó turizmus 2 A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma országonként Vendégek száma Vendégéjszakák száma /2009 /2009 Ausztria ,4% ,0% Belgium ,8% ,6% Csehország ,5% ,6% Dánia ,2% ,6% Egyesült Királyság ,5% ,2% Észtország ,1% ,0% Finnország ,0% ,2% Franciaország ,0% ,0% Görögország ,6% ,3% Hollandia ,2% ,3% Horvátország ,0% ,0% Írország ,4% ,9% Lengyelország ,0% ,6% Lettország ,6% ,5% Litvánia ,4% ,6% Luxemburg ,9% ,8% Németország ,4% ,6% Norvégia ,8% ,5% Olaszország ,9% ,3% Oroszország ,0% ,7% Portugália ,7% ,6% Románia ,2% ,9% Spanyolország ,9% ,8% Svájc ,4% ,1% Svédország ,4% ,8% Szerbia ,0% ,1% Szlovákia ,6% ,5% Szlovénia ,5% ,3% Törökország ,9% ,9% Ukrajna ,5% ,7% Európa ,9% ,5% ebből: EU-26 országai ,5% ,5% Ázsia ,3% ,6% ebből: Izrael ,7% ,7% Japán ,4% ,9% Kína ,2% ,9% Koreai Köztársaság ,2% ,8% Afrika ,3% ,2% Amerika ,4% ,1% ebből: Kanada ,8% ,1% USA ,7% ,6% Ausztrália és Óceánia ,2% ,7% Külföld összesen ,8% ,4%

9 Beutazó turizmus 3 A szállodák vendégforgalma országonként Vendégek száma Vendégéjszakák száma /2009 /2009 Ausztria ,5% ,2% Belgium ,8% ,0% Csehország ,0% ,6% Dánia ,6% ,2% Egyesült Királyság ,5% ,6% Észtország ,2% ,3% Finnország ,3% ,6% Franciaország ,8% ,5% Görögország ,8% ,6% Hollandia ,4% ,5% Horvátország ,7% ,7% Írország ,1% ,8% Lengyelország ,6% ,1% Lettország ,5% ,3% Litvánia ,7% ,5% Luxemburg ,8% ,9% Németország ,8% ,6% Norvégia ,7% ,9% Olaszország ,5% ,4% Oroszország ,5% ,5% Portugália ,2% ,0% Románia ,9% ,3% Spanyolország ,3% ,3% Svájc ,6% ,9% Svédország ,5% ,3% Szerbia ,2% ,4% Szlovákia ,2% ,6% Szlovénia ,4% ,7% Törökország ,8% ,4% Ukrajna ,0% ,3% Európa ,6% ,4% ebből: EU-26 országai ,3% ,6% Ázsia ,0% ,4% ebből: Izrael ,6% ,3% Japán ,1% ,5% Kína ,3% ,6% Koreai Köztársaság ,8% ,4% Afrika ,9% ,8% Amerika ,4% ,0% ebből: Kanada ,8% ,7% USA ,0% ,1% Ausztrália és Óceánia ,6% ,9% Külföld összesen ,4% ,1%

10 Kereskedelmi szálláshelyek A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása Egységek Szobák Férőhelyek /2009 (férőhelyek) Szálloda ,5% 5 csillagos ,3% 4 csillagos ,6% 3 csillagos ,9% 2 csillagos ,4% 1 csillagos ,2% Gyógyszálloda ,0% Wellness-szálloda ,3% Panzió ,0% Turistaszálló ,9% Ifjúsági szálló ,9% Üdülőház ,0% Kemping ,9% Összesen ,1% (. július 31.) A kereskedelmi szálláshelyek bruttó bevételei Szállásdíj Vendéglátás Egyéb Összesen millió forint Szálloda csillagos csillagos csillagos csillagos csillagos Gyógyszálloda Wellness-szálloda Panzió Turistaszálló Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen Szálláshelyek szobakapacitás-kihasználtsága Szálloda 44,8% Panzió Turistaszálló 22,2% 17,7% Ifjúsági szálló 23,7% Üdülőház 24,9% Kereskedelmi szálláshelyek Kemping* 10,6% átlaga: 37,8% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% *Férőhelykapacitás-kihasználtság

11 Kiemelt termékek 1 Budapest vendégforgalma Kereskedelmi szálláshelyek Szállodák /2009 /2009 Belföldi Vendégek száma (ezer fő) ,1% ,4% Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,6% ,2% Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,1 +2,5% 2,0 +0,8% Külföldi Vendégek száma (ezer fő) ,3% ,5% Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,8% ,9% Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,4-2,4% 2,4-1,5% Összesen Vendégek száma (ezer fő) ,3% ,9% Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,6% ,7% Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,3-1,6% 2,3-1,1% Budapesten található a magyarországi kereskedelmi szálláshelyi férőhelyek 14,7%-a. A vendégek 34,2%-a a fővárosban tölti a vendégéjszakák 30,8%-át. A belföldi vendégek 9,7%-a, a belföldi vendégéjszakák 8,4%-a, illetve a külföldi vendégek 62,5%-a, a külföldi vendégéjszakák 53,9%-a realizálódik Budapesten. A jellemzően rövidebb utazások közé sorolható városlátogatás és a hivatásturizmus nép szerűsége eredményeként az átlagos tartózkodási idő elmarad az országos átlagtól. A Balaton vendégforgalma Kereskedelmi szálláshelyek Szállodák /2009 /2009 Belföldi Vendégek száma (ezer fő) 869-3,0% 601-2,7% Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,9% ,1% Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,9-2,0% 2,8-0,5% Külföldi Vendégek száma (ezer fő) 308-6,2% 219-2,0% Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,8% ,6% Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 5,0-1,7% 4,8-2,7% Összesen Vendégek száma (ezer fő) ,9% 820-2,5% Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,0% ,7% Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 3,4-2,3% 3,3-1,3% A Balaton turisztikai régióban található a magyarországi kereskedelmi szálláshelyi férőhelyek 25,4%-a. A vendégek 16,1%-a a vendégéjszakák 21,1%-át tölti a magyar tengernél. A belföldi vendégek 22,2%-a, a belföldi vendégéjszakák 25,7%-a, illetve a külföldi vendégek 9,1%-a, a külföldi vendégéjszakák 16,4%-a realizálódik a Balaton régióban. A vízparti utazások jellemzőinek köszönhetően az átlagos tartózkodási idő meghaladja az országos átlagot.

12 Kiemelt termékek 2 A gyógy- és wellness-szállodák vendégforgalma Gyógyszállodák Wellness-szállodák /2009 /2009 Belföldi Vendégek száma (ezer fő) ,1% ,8% Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,2% ,6% Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,9-3,5% 2,3 +1,4% Külföldi Vendégek száma (ezer fő) ,0% ,4% Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,7% ,9% Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 4,2-5,0% 3,0 +6,3% Összesen Vendégek száma (ezer fő) ,0% ,4% Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) ,8% ,2% Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 3,4-4,7% 2,4 +3,0% A gyógy- és wellness-szállodákban található a kereskedelmi szálláshelyi férőhelyek 11,3%-a. A vendégek 22,8%-a vesz igénybe egészségturisztikai szolgáltatást, ami a vendégéjszakák 25,1%-át jelenti. A belföldi vendégek 29,5%-át, a belföldi vendégéjszakák 29,7%-át mondhatják magukénak a gyógy- és wellness-szállodák. A külföldi vendégek 15,1%-a választja ezen szálláshelyeket, ami a külföldi vendégéjszakák 20,4%-át eredményezi. Míg a gyógyszállodákban a belföldi és a külföldi forgalom aránya közel azonos, a wellnessszállodákban a belföldi vendégek adják a vendégéjszakák 72,3%-át. Az átlagos tartózkodási idő a gyógyszállodákban az országosnál magasabb. A megrendezett nemzetközi konferenciák jellemzői 2009 /2009 Konferenciák száma ,8% A konferenciák belföldi résztvevőinek száma ,5% A konferenciák külföldi résztvevőinek száma ,1% A konferenciák átlagos résztvevőszáma ,7% A konferenciákon részt vevő nemzetek átlagos száma ,0% A konferenciák átlagos időtartama (nap) 3, ,1% Vásárok, kiállítások száma ,9% Egyéb rendezvények száma ,0% Magyar Kongresszusi Iroda Konferenciák és vásárok területi megoszlása: 71% Budapest, 29% vidék. A legnépszerűbb konferenciahelyszínek: Budapest, Pécs, Sopron, Debrecen, Eger, Szeged. Legnépszerűbb témák: orvostudomány, gazdaság, egyéb tudomány, informatika. Megrendelők nemzetisége: 52,5% magyar, 10,3% brit, 7,8% német. Nemzetek (konferenciák százalékában): 73,5% magyar, 69,2% német, 62,3% brit, 53,3% francia, 48,6% olasz, 43,6% amerikai, 40,5% spanyol, 39,6% cseh.

13 A magyar lakosság utazási szokásai 1 Az utazások főbb jellemzői 2006 Egynapos utazáson részt vevők aránya 72% 68% Többnapos utazáson részt vevők aránya 61% 61% ebből: csak belföldre 62% 62% csak külföldre 19% 14% belföldre és külföldre 19% 24% Többnapos belföldi utazások legfontosabb úti célja Balaton, BKD, Dél-Dunántúl Balaton, BKD, Észak-Magyarország Többnapos belföldi utazások hossza 4,8 éjszaka 3,4 éjszaka Egy többnapos belföldi utazás költsége/fő/nap forint forint Belföldi főutazások legfontosabb úti céljai Balaton, Észak-Alföld, BKD Balaton, Észak-Alföld, BKD Belföldi főutazások hossza 6,4 éjszaka 5,5 éjszaka Egy belföldi főutazás költsége/fő/nap forint forint BKD = Budapest Közép-Dunavidék Az utazók megoszlása az úti célok szerint Egynapos utazás Többnapos utazás 0% 20% 40% 60% 80% 100% Belföldi Külföldi Belföldi és külföldi A belföldi utazások megoszlása turisztikai régiók szerint Nyugat-Dunántúl egynapos = 16,0% többnapos = 5,4% Közép-Dunántúl egynapos = 22,0% többnapos = 9,6% Balaton egynapos = 7,3% többnapos = 22,3% Budapest Közép-Dunavidék egynapos = 12,2% többnapos = 19,0% Észak-Magyarország egynapos = 17,1% többnapos = 12,9% Észak-Alföld egynapos = 5,1% többnapos = 9,5% Tisza-tó egynapos = 0,7% többnapos = 2,0% Dél-Dunántúl egynapos = 13,2% többnapos = 10,0% Dél-Alföld egynapos = 6,4% többnapos = 9,3% Az egynapos külföldi utazások legnépszerűbb úti céljai: Ausztria (72,4%), Szlovákia (15,3%). A többnapos külföldi utazások legnépszerűbb úti céljai: Ausztria (13,2%), Horvátország (12,2%), Románia (11,4%). Egynapos utazás = a lakóhelyen kívüli településre történő olyan helyváltoztatás, amelynek során a háztartás valamely tagja egy napnál rövidebb ideig volt távol otthonától, és célja nem napi vagy rendszeres munkavégzés, illetve tanulás volt. Utazás = a lakóhelyen kívüli településre történő olyan helyváltoztatás, amelynek során a háztartás valamely tagja legalább egy éjszakát távol töltött otthonától, és célja nem napi vagy rendszeres munkavégzés, illetve tanulás volt. Főutazás = olyan utazás, amelyet a háztartás az utazásai közül a legfontosabbnak tekint, és amelyen a nem egyszemélyes háztartásból legalább ketten részt vettek.

14 A magyar lakosság utazási szokásai 2 A többnapos belföldi utazások során igénybe vett közlekedési eszközök Személygépkocsi 61,7% Menetrend szerinti autóbusz 18,0% Vonat 14,9% Bérelt autóbusz 3,1% Egyéb 2,2% A belföldi úti cél iránti érdeklődést felkeltő tényezők Rokonok, barátok meghívása Korábbi látogatások kedvező tapasztalata Ismerősök, rokonok ajánlása Internetes honlap Tájat, országot bemutató prospektus Rádióműsor Televízió-műsor Sajtóban olvasott cikk Internetes közösségi oldal Utazási iroda ajánlata Internetes fórum, blog stb. Tourinform irodában kapott tájékoztatás Utazási kiállítás Hirdetés Egyéb 60% 40% 20% 0% 20% 40% 60% Egynapos utazás Többnapos utazás A csak belföldön utazók körében. Többnapos utazások: összesen 16,5% érdeklődését keltette fel az internet (2006: 5,7%). A többnapos belföldi utazások során használt információforrások* Internetes honlapok 67,0% Korábban ott járt személyek, ismerősök 60,1% Prospektusok 35,6% Útikönyvek 33,3% Térképek 33,1% Ott lakók 19,3% Televízió-műsor 15,4% Internetes fórumok 12,8% Tourinform iroda 10,8% Internetes közösségi oldalak 10,4% Sajtó 10,3% Utazási iroda 10,2% Utazási kiállítás 5,9% Rádióműsor 4,9% Egyéb 12,3% *Az információt gyűjtők körében. Összesen 69,3% használta az internetet (2006: 57,8%).

15 A magyar lakosság utazási szokásai 3 A többnapos belföldi utazások során igénybe vett szálláshelyek (2006, ) 2006 Ingyenes magánszállás (42,5%; 52,9%) Saját nyaraló, üdülő, telek (15,9%; 10,9%) Szálloda (10,1%; 10,3%) Fizető magánszállás (6,2%; 3,9%) Apartman (4,5%; 7,5%) Panzió (5,5%; 4,9%) Kemping (4,4%; 2,8%) Vállalati üdülő (2,6%; 1,1%) Ifjúsági szálló (1,6%; 1,6%) Vadkemping (0,3%; 0,2%) Turistaszálló (2,4%; 0,9%) Egyéb (4,0%; 3,0%) A belföldi többnapos utazások megoszlása motivációk szerint Rokon, barát, ismerős meglátogatása Vízparti kirándulás, üdülés Egészségmegőrzés Nyaraló, második otthon felkeresése Gyógykezelés Kulturális rendezvény meglátogatása Városlátogatás Hegyvidéki kirándulás, üdülés Iskolai tanulmányút, táborozás Üzleti utazás Zarándoklat, vallási turizmus 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% Egynapos utazás Többnapos utazás Sorrend a többnapos utazások alapján. A legalább 2%-os említési gyakoriságú motivációkat tüntettünk fel. 25% 20% A belföldi utazások szezonális megoszlása (2009. december. november) Egynapos utazás Többnapos utazás 15% 10% 5% 0% XII. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI.

16 Pécs a Dél-Dunántúl fővárosa 2000: A pécsi ókeresztény sírkamrák felkerültek az UNESCO világörökségi listájára. : A Dél-Dunántúl fővárosa Pécs Határtalan város mottóval elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet. túl nán u D DélSzálláshelyek lá ásh s elyek she Dél-Dunántúl Dé él-dunántúl él-d : ád ln do on tg in b, m eb ww w.d eld una ntu l.hu Kö ze l Dé l-d un án túl ww w.it th on.h u ák s túr óval s t poaccommodations nauráliral, au t r é lt y-k ku rékpá Eg, ke log gya im ag e kia dv án y_ HU No k_ DE ok _E NG ok _S RB ok _C RO ok _S LO ok.in dd 1 téli_ öröm ök_l ast.i ndd deldunantul hu; www pecs hu További információ Pécsről és környékéről: www A kiadványban használt rövidítések KSH: Központi Statisztikai Hivatal, MNB: Magyar Nemzeti Bank, MNÜA: Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány A kiadványban használt kifejezések Kereskedelmi szálláshely: a 45/1998. (VI. 24.) IKIM-rendelet, illetve az ezt módosító 54/2003. (VIII. 29.) GKM-rendelet értelmében minden, engedélyben feljogosított, erre a célra épített vagy átalakított és használt létesítmény (szálloda, panzió, turistaszállás, ifjúsági szálló, üdülőház, kemping). A 110/1997. (VI. 25.) Kormányrendelet értelmében a lakások, üdülők és egyéb épületek, illetve azok egy részének, valamint a hozzájuk tartozó helyiségeknek és területeknek idegenforgalmi célú üzletszerű hasznosítása magánszállásadói tevékenységnek minősül. A magánszálláshely idegenforgalmi célú, üzletszerű hasznosítása a fizetővendéglátás és a falusi szállásadás. A kiadvány a Központi Statisztikai Hivatal. évre vonatkozó előzetes adatai alapján készült, angol nyelven is elérhető. A végleges adatokat tartalmazó kiadvány 2011 nyarán jelenik meg. A kiadvány összeállításához nyújtott segítséget ezúton is köszönjük a KSH-nak. Magyar Zrt. A Magyar Zrt. Magyarország nemzeti turisztikai marketing szervezete. Célja, hogy a beutazó és a belföldi turizmus ösztönzésével hozzájáruljon a hazai turizmus forgalmának növekedéséhez. A Magyar Zrt. tevékenységét összefoglaló részletes éves marketingterv letölthető a honlap szakmai oldalairól. Impresszum Ingyenes kiadvány Kiadó: Magyar Zrt., 1115 Budapest, Bartók Béla út Tervezés és előkészítés: VIVA Média Holding Kft. Nyomdai munkák: Pauker Nyomdaipari Kft. További információ: > Szakmai oldalak