A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása évben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben"

Átírás

1 A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása évben VÁRSZEGI ÁRPÁD (Bőr- és Cipőipari Egyesülés) Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a szakma éves tevékenységéről rövid, nem teljesen átfogó értékelést kell adni annak érdekében, hogy megfelelő információ birtokában minden termelő el tudja helyezni magát a bőr- és bőrfeldolgozóiparon belül, és azonosulni tudjon az általános vagy attól eltérő tendenciákkal. Sajnálatos módon a meglévő statisztikák állandóan változnak tartalmukban és formájukban is, így az összehasonlítás nehézségekbe ütközik. A tartalmi változásokban jelentős szereppel bír, hogy évenként eltérő számú cégek adatai kerülnek feldolgozásra. Remélhető, hogy a szakma rendelkezésére bocsátott információk segítséget nyújthatnak egy jövőbeni fejlődés irányainak meghatározásához. A bőr- és bőrfeldolgozóipar 2003 évi tevékenységét az elmúlt időszakoktól eltérő tendenciák jellemzik. Súlyos krízissel találta magát szemben nem egészen váratlanul az elmúlt évben. A nagyobb vállalkozások a nyugat-európai és USA-beli recesszió hatására termelésüket mérsékelték, sok esetben jelentős létszámleépítést hajtottak végre. A kisebb cégek a hazai piaci problémák (távol-keleti import, piac telítettsége) termelésüket mérsékelték és szintén a felesleges létszámot elbocsátva próbálták megteremteni a gazdasági egyensúlyukat. A termelés nagyságrendjére az ugrásszerű csökkenés jellemző, a volumen közel 35%-al mérséklődött. Egyes szakemberek véleménye szerint a 2003-as év olyan súlyos veszteségeket okozott a szakmánkban, mint az évek sokkja. A csökkenést olyan paraméterek mutatják, mint a létszám, a beruházások mértéke, a piacok helyzete, a stabil partnerek hiánya. A termelés volumene 2003 évben: millió Ft volt, a megelőző év millió Ft-al szemben. Az értékesítésen belül változatlanul érvényesül az export domináns és növekvő szerepe, és erős ütemben mérséklődik a hazai piaci részarány. Az export csökkenés indexe: 82,3%, míg a belföldi értékesítésé: 64,2%. A belföldön való szerepvállalás csökkenő mértéke összefügg a magas importversennyel, a saját bolthálózat hiányával, a lassú piaci reakcióképességgel, a fekete kereskedelem jelenlétével, a szürke gazdaság sajátos piaci csatornáival. Feltételezhető, hogy a hazai piaci részesedés magasabb, mint a statisztikai adatok által történt bemutatás, mivel a kistermelők egy része nem jelenti, illetve nem a tényeknek megfelelően nyújt adatszolgáltatást. (Ennek okai az adórendszer megkerülésében rejlenek.) A kialakult tendenciákat jellemzik év főbb adatai is, melyek a következők: Termelés (%) Cégek száma * (db) Létszám (fő) Bruttó bér alakulása (MdFt) Bőr- és cipőipar 82, Ft (107,7%) (Forrás: KSH, az adatok %-ban a megelőző év azonos időszakához viszonyítva) * jogi személyiséggel rendelkezők az egyéb gazdálkodók száma: 940 A bőr- és bőrfeldolgozóipari termékek gyártásában egyértelműen megállapítható, hogy a termelés naturális mutatói csökkennek, az exportbérmunka nagyságrendje lassúbb ütemben, de folyamatosan csökkenő.

2 2 Árucikkek Cipőipari termékek termelési adatai /e pár/ IV. n. év I-IV. n. év. (3): előző év azonos időszaka index% (4): index% Lábbeli bőr felsőrésszel ,3 81,7 (sportcipő nélkül) Lábbeli textil felsőrésszel ,2 181,7 Lábbeli egyéb felsőrésszel ,9 77,6 Lábbeli (sport- és munka ,6 84,5 védelmi lábbeli nélkül) Szabadidő- és túracipő ,1 38,5 Lábbeli fém orrmerevítővel ,6 71,4 A szakágazat súlyát évek óta a cipőipar adja. Termelése naturális mértékegységgel számolva 2003 évben a KSH adatai alapján közel 3 millió párral csökkent. E csökkenő tendencia az előre jelzéseket figyelembe véve várhatóan 2004 évben is érvényesül. A bőriparra vonatkozóan a statisztikai adatok nem ismertek, azonban a BCE becslése alapján megállapítható, hogy 2003-ban a nyersbőrökből előállított készbőrök mennyisége 40%-al, wet-blue-ból készült készbőrök pedig 5%-al csökkent. A hazai készelőállítás összességében alig éri el a 1,5 millió m 2 -t. A szakmacsoportban dolgozók száma évről évre mérséklődik 2003 év végén 207 fő foglalkoztatott volt. A hazai bőr- és cipőipar 2003 évi export és import tevékenységét az 1996 évi adatokkal hasonlítjuk össze bemutatva a jelentős változást. Az összehasonlíthatóság érdekében az évi tényleges adatokat USD-ban korrigáltuk az árfolyam változás mértékével. A bőr-, szőrme-, konfekcionáló- és cipőipari termékek 1996 és 2003 évi export és import forgalmát az 1. sz. táblázat mutatja be. Összehasonlítva a bázisidőszakkal (1996 évvel) megállapítható, hogy az export USD-ben mérve 35 %-kal, az import pedig 15 %-kal növekedett. A legnagyobb mértékű emelkedés a cipőipari termékek exportjánál következett be: 57,1%, a bőrkonfekcióipari termékeknél 43,7%, a bőrdíszműipari termékeknél 26,4%, míg a bőripari áruknál a visszaesés igen jelentős mértékű 13,3%. Ez természetesen összefűgg azzal a ténnyel, hogy az eltelt időszakban három nagy bőrgyár szűnt meg. (Ezek a nemzetgazdasági adatok a termelésen kívüli exportot is tartalmazzák, azaz a reexportot és a kereskedelem által lebonyolított kivitelt, valamint a raktárkészletek értékesítését is.) Az exporton belül a legnagyobb súlyt a cipőipari termékek képviselik (63,7%), és fejlődésük az elmúlt két év kivételével töretlen volt. Visszaszerezte a helyét az exportban a kesztyűipar. A szőrmeipari termékek exportja nem számottevő, ami a szőrmeipar alacsony koncentrációjával, forráshiányával, nem exportképes árualapjával és belföldi értékesítésben való érdekeltségével magyarázható. Az importon belül a legnagyobb részarányt a bőripari termékek adják (58,3%), melyek döntő többsége a cipőipari és bőrfeldolgozóipari export bérmunka végzésére irányul. Csökkenő a

3 3 hazai termelői célú beszerzés is, alapvetően alacsony és közepes árfekvésű termékek területén. Változatlanul magas és emelkedő tendenciájú a cipőipari késztermékek és alkatrészek importja. A növekedés az alkatrészeknél az exportbérmunka termékszerkezetének változásával függ össze (nőtt az importált felsőrészek aránya), a késztermékeknél az importkvóta megszűnésével függ össze. Elősegítette a behozatal fejlődését a CEFTA országokkal megkötött 1998 évi egyezmény is. Az importverseny mind erőteljesebb fejlesztési tevékenységet kíván meg a magyar gyártóktól. Az importon belül a készbőrök kivételével minden egyéb termék behozatala megduplázódott. A fenti adatokból is látható, hogy meghatározó szereppel bír a szakágazaton belül az export, és jelentősége a jövőben csak erősödhet. A következő években számolni kell az EU országok cipőiparának nagyobb expanziójával a hazai piacon, így a lehetséges növekedés vagy a kapacitások megtartása csak külpiacokon történhet. Éppen ezért különös fontossággal bír a bőr- és bőrfeldolgozóipari export és import folyamatos elemzése. A bőr-, bőrkonfekcionáló- és bőrdíszműipari export és import megoszlása országonként A hazai bőr-, bőrkonfekcionáló- és bőrdíszműipar nemzetközi kapcsolatai az elmúlt év során tovább bővültek. Exportban 2003-ban 58 országgal folytattunk üzleti kapcsolatot, importban pedig 67 országgal. Az export- és importforgalom alakulását a 2., 2/1., 3., 3/1. táblázatok mutatják be. Az export 97,7%-a, az import 80,2%-a az EU országokba, illetve országokból keletkezett. Ez a kapcsolati rendszer magas foka elősegítheti a szakma gyorsabb integrációját az EU csatlakozás után ban az exportban a hagyományosnak tekinthető országok (Németország, Olaszország, Ausztria) voltak a listavezetők. Az elmúlt nyolc év során a helyzet átrendeződött. Legnagyobb külföldi partnerünkké Olaszország vált, míg Németország is megtartotta helyét, addig a korábban jellemzően magas kapcsolattal rendelkező országok (Ausztria, Hollandia, USA, Svájc) visszaestek vagy kivonultak a magyar exportból. A változások szembetűnőek és megfelelnek az európai tendenciáknak, például: Ausztria bőr- és cipőipara lényegesen visszafejlődött. Partnerek egy része (USA, Spanyolország, Belgium, Svájc) Románia felé bővítette kapcsolatait. A nyugati partnerek részéről a bizalom megvan, azonban a piaci recesszió és a növekvő költségek miatt egyre nagyobb ütemben tervezik termelésük áthelyezését. A táblázatban szereplő 10 kiemelt ország adja exportunk 91,4%-át, a többi nagyságrendje elenyésző. Az olasz és a német exportban a vezető szerep a bőrdíszmű (51,3%) és a bőrkonfekció (44,4%). Az Olaszországba irányuló kivitel közel 200%-kal növekedett, melynek döntő része bérmunkában bőrdíszmű termék, bőrruházat és személygépkocsi üléshuzat. A FÁK országaiba irányuló közvetlen export volumenében meghaladja a 3 M USD-t, alacsony színvonalú. Feltételezéseink alapján, a Magyarországon bérmunkáltató külföldi cégek részesedése jelentős ezen a területen, de általunk nem mutatható ki. Az exportszerkezeten belül érzékelhető a reexport szerepe, mivel egyes termékek egységára oly alacsony, hogy azok Magyarországon nem készülhettek. A Magyarországra irányuló import növekedése magas, de elmarad az export növekedési ütemétől. Az országok közül az első öt helyen nem történt változás. Kína, Németország,

4 4 Olaszország, Ausztria és India adja az import közel 75%-át. Erőteljesen növekvő ütemben fejlődik Románia, Pakisztán, Vietnam és Thaiföld importja, ami megfelel a világban lejátszódó változásoknak. Piaci térnyerésük nemcsak nálunk, hanem a világ kereskedelmében is ilyen ütemű. Az import kiszélesedése az országok számának bővülésével szélesebb áruskálát eredményezett a hazai választékban. Hagyományos partnereink az exportbérmunka fokozásával párhuzamosan növelték felénk irányuló exportjukat. A német ipar, mint a legnagyobb együttműködő, alapvetően a cipőgyártáshoz szállít be anyagokat, de jelentős a bőrönd és a bőrdíszmű termékek előállításában való közreműködése. Az olasz importon belül a bérmunkáltatáshoz szükséges anyagok mellett igen jelentős a divatos, magas minőségű késztermék behozatal majd minden bőrkészítmény területén. Az ázsiai országok kivétel nélkül késztermék beszállítók, tőlünk semmit sem importálnak. Termékeik között egyaránt szerepelnek magas minőségű és silány, alacsony értékű áruk. Tendenciaként megfigyelhető, hogy javul a szállított termékek minőségi és árszintje. A cipőipari termékek export- és importmegoszlása országonként A lábbelikre vonatkozó főbb adatokat: lábbeli export 2003 évben a 4. sz., a lábbeli export országonként 4/1., a 2003 évi lábbeli export kiemelt és egyéb országok- 4/2. táblázatok mutatják be. A magyar lábbeli export az elmúlt évekhez hasonlóan magas volument és értéket képvisel, azonban közel 2 millió párral kevesebb, mint 2002-ben. Struktúráját jól tükrözi a 4. sz. táblázat. Alacsony az export mennyisége a 6401 és a 6402 csoportokban, mely kategóriákban már évek óta Magyarországon nem folyik jelentős termelés, mivel előállításuk gazdaságosan nem folytatható. A statisztikákban megjelenő mennyiség az egységárak alapján is megállapítható, hogy alacsony árfekvésű reexportból származik. Az export döntő többségét a hazai iparra jellemző 6403 és 6405 cikkcsoportban készült termékek adják. A magasabb exportárak jól tükrözik, hogy termékeink termelői áron a közepes árkategória alsó határán vannak, akkor is, ha az export 95%-a export bérmunka. Ebből fakad a jövendő cél is: magasabb értékkategóriák előállítását kell kezdeményezni a megfelelő termelési értékesítési feltételek megteremtésével. A lábbeli export országonkénti bemutatására a 4/1. sz. táblázatban kerül sor. Az egyszerűsítés végett csak a jelentősebb országokat értékeltük (42 ország), abból is kiemeltük a vezető 10 országot, melyek a következők: Németország, Olaszország, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Hollandia, USA, Szlovénia, Japán, Szlovákia. Megállapítható, hogy az elmúlt évek során jelentős változások következtek be az országok között. Hagyományos és legnagyobb partnereink (Németország, Olaszország, Ausztria) változatlanul a legnagyobb importálók, de mögöttük jelentősen átalakult a piac. 10 évvel ezelőtt Svájc, Belgium, Franciaország, Dánia, Oroszország vásárolt tőlünk lábbeli termékeket, míg jelenleg a környező országok a közvetlenebb partnereink. A piacváltás feltehetően azért következett be, mivel termékeink árszínvonala az adott országok lakosságának életszínvonalához igazodik. Természetesen e területeken is domináns tényező a távol-keleti áruk rexportja, mely nem magyar termék év újdonsága: páras Japánba irányuló export 12 USD/pár átlagáron, ami egy merőben szokatlan, új partner megjelenésére utal. Érdekes megfigyelni az országonkénti export átlagos árszintjét. Míg Németország és Ausztria felé irányuló export átlagára 23 USD/pár, addig az Olaszországba kerülő termékek átlagára az eltérő termékszerkezet figyelembevételével is csak 10 USD/pár, mely utal arra a lehetőségre is, hogy a bérmunka partnerek sajátos elszámoló-árat alkalmaznak.

5 5 A lábbeli import országonkénti bemutatására a 5., 5/1., 5/2. sz. táblázatokban kerül sor. A statisztikai adatok alapján csak 71 országot vettünk figyelembe, azokból is külön értékeltük a 10 legnagyobbat. Az import termék struktúráját elemezve megállapítható, hogy annak arányai az elmúlt évek átlagában nem változtak. Az olcsó, alacsony ár- és minőségkategóriájú csoportokban az import döntő többsége változatlanul távol-keletről érkezik. A 6403, 6404 és a 6405 termékcsoportok volumene (ez a közepes és magas árkategóriát jellemzi) évek óta nem változik, ami utal a hazai piac telítettségére és a lakosság életszínvonalára. Megállapítható két jelentős tényező a távol-keleti importban: 1. Az import volumene jelentősen csökkent, mely egyaránt visszavezethető a piac telítettségére, a hazai érdekvédelmi szervezetek által kikényszerített kormányzati intézkedések kedvező hatására. 2. Az import átlagára az alacsony árkategóriájú termékeknél ugrásszerűen megnőtt. A változás a hazai fogyasztók magasabb igényeivel függ össze, és a megtett kormányzati lépésekkel. Az import országonkénti értékelésében összehasonlítva 10 évvel ezelőtti időszakot vagy az elmúlt éveket megállapítható, hogy jelentősebb átrendeződésre is sor került. Változatlanul a legnagyobb beszállítók a távol-keleti országok (Kína, Hong Kong, Vietnam). Természetesen a Hong Kong-i termék is kínai eredetű, csak rájuk nem vonatkozik az EU és ma már azonos magyar lábbeli import kvótarendszer. A korszerűbb és divatosabb termékek változatlanul Olaszországból, Spanyolországból kerülnek a hazai piacra. Érdekes tény, hogy korábban jelentős osztrák és német lábbeli import szint teljesen megszűnt, aminek két oka is lehetséges. Egyik tényező, hogy ezekben az országokban a termelés lényegesen lecsökkent, kihelyezésre került olyan országokba, mint Románia és Spanyolország, ahonnan terítik Magyarországra. A második tényező, hogy a magyarországi korábban exportra szánt termelésből kerül hazai értékesítésre az áru. A nyugat-európai recesszió miatt a magyar piac is felértékelődött. A jövőben a kínai példa alapján is egyre jobban kell számolni a török lábbeli import előretörésével, hiszen 2002-ben 0,5 millió pár volt, 2003-ban pedig már közel 1.4 millió párra növekedett. Növekvő partnerként jelenik meg a hazai piacon Malajzia is, ahol az európai termelés kihelyezés eredményeképpen létrejött nagyipar terjeszkedésével lehet számolni. A bőr-, bőrfeldolgozó- és cipőipar exportjának termékszerkezete A bőr- és cipőipar 2003 évi exportját az 6. sz. táblázat mutatja be. A legnagyobb részarányt a cipőipar adja a maga 74,1%-ával. Exportban erős szakágazati jelleget mutat a bőrdíszműipar is, melyben a legjelentősebb termék a Magyarországon gyártott bőröndök száma. A bőrkonfekció előállítása évről évre növekedést mutat, elsősorban az autógyártáshoz huzatok, kárpitok volumenének bővülésével. A bőripari termékek exportjában a hagyományos árucikkek kivitele valósult meg. Legnagyobb részben a sertésbőrök (72,0%), kisebb volumenben a teljes barkás marhabőrök (12,2%) kiszállítására került sor. A bőripari exportbérmunka az elmúlt évekhez képest mérséklődött. A juh és báránybőrök exportja egy termelő megszűnése miatt a minimumra mérséklődött. A szőrmeipari termékek exportja az elmúlt évek alatt folyamatosan csökkent, évre megszűnt. A kesztyűcikkek exportjának forgalma stabilizálódott. A bőrruházati termékek exportja visszaesett, melynek okait e termékek európai piacon való visszaszorulásában illetve a növekvő török exportban keresendők.

6 6 A cipőipari termékek a szakágazatban a legmagasabb nagyságrendet képviselnek, a fejlődést, változást bemutatását a 7. sz. táblázat emeli ki évhez viszonyítva a lábbelik exportja naturáliában ezer párról ezer párra (124,3%), értékben pedig mintegy 49 millió USD-vel nőtt. Igen jelentős a bérmunkában gyártott felsőrészek nagyságrendje, valamint egyéb alkatrészek előállítása. Az export szerkezetében a 6403 termékcsoport részaránya 64,3%-ról 80,0-ra nőtt. A lábbelik egységára az 1996 évi 13,35 USD/párról 16,87 USD/párra emelkedett. Az egységár növekedés egyaránt tükrözi a magasabb értékű anyagfelhasználást, a termékszerkezet változását és a feldolgozási költségek magasabb szinten való érvényesítését. A szállított lábbelifelsőrészek 94%-a természetes bőrből készült és figyelembevéve átlagos, becsült 10 USD/pár egységárat megfelel 9.7 Mpár felsőrész termelésnek, azaz kb. normaperc alapon 3,8 Mpár készcipő kapacitásnak. A bőr-, bőrfeldolgozó- és cipőipar importjának termékszerkezete A bőr-s cipőipar 2003 évi importját a 6/1. sz. táblázat mutatja be. A legnagyobb részarányt az importban is a lábbelik teszik ki, azonban jelentős a készbőrök és a bőrdíszmű termékek importja is. A magas import részarány összefügg azzal a ténnyel, hogy a hazai gyártású export alapanyag szükségletét a külföldi tulajdonosok behozatalból biztosítják. Egyes termékek előállításához (autóülés huzat, ruházati konfekció) megfelelő minőségű magyar termékekkel nem rendelkezünk. A bőripari termékek importja magas, évi mintegy 52 millió USD-t tesz ki, lényeges meghaladja az exportot (4 millió USD). Az import szerkezetében a marhabőrök részaránya a legnagyobb, de jelentős a lóbőrök mennyisége is. A keményáru talpbőrök importja egyre alacsonyabb, ami utal arra, hogy a szerkezeten belül jelentős változást eredményezett a bőrtalpú lábbelik részarányának nagymértékű csökkenése. Változatlanul érvényes az a megállapítás, hogy a hazai készbőrtermelőknek nagyobb hangsúlyt - marketing tevékenységet - kellene fektetni a Magyarországon tevékenykedő, külföldi tulajdonú, exportáló vállalkozások megnyerésére. Ezt támasztja alá az importból beszerzett különböző készbőrök egységára is. Számottevő a kecske és juh készbőrök importja, melynek fő felhasználója a kesztyű- és ruházati ipar. A szőrmeipari termékek importja nem számottevő. A bőrkonfekció és kesztyűtermékek importjának jelentős része a ruházati konfekciókereskedelemben kerül értékesítésre döntően bőrruházati cikként, illetve azt kiegészítő termékként. Alacsony értékű termékek behozatalára került sor választékbővítés céljából, illetve nem piacképes árak és megfelelő hazai gyártás hiánya miatt. Bőrdíszműipari termékek importjára és összetételére a választékbővítés jellemző, valamint a kézi munkával előállított termékek részarányának növelése. Domináns termék az importban nincs, közel azonos nagyságrendben kerül behozatalra bőrönd, akta- és iskolatáska, kézi táska, aprótermék, útitáska és egyéb tok, tartó alapvetően választékbővítés céljából - a hüllőbőrből készült termékek kivételével közepes árszinten. A cipőipari termékek importja a legnagyobb nagyságrendet képviseli (61,3%). Mennyisége a hazai piac felvevőképessége, a reexport jelentősége (Magyarország áruelosztó jellege közép- Európában), lábbeli import globálkvóta rendszer (az EU felé el megszűnt) szelleméből fakadóan évről évre nőtt. Előreláthatóan, az EU a kínai és vietnami lábbeli import kvótarendszert a következő évben megszűnteti, és felszabadítja az oroszországi importot is. A lábbeli import az 1996 évi ezer párról 2003-ra ezer párra nőtt (8. sz. táblázat). A behozatal értéke mintegy 100 millió USD-vel nőtt. A lábbeli import egységára az 1996 évi 3,14 USD/párról 6,59 USD/párra emelkedett. Változatlanul jelentős a távol-keleti

7 7 olcsó termékek nagyságrendje és aránya a beszerzésben. Mind a piac, a cipőkereskedelem és az ipar törekvéseinek következtében egyre jobb minőségű termék kerül az országba, de az is igaz, hogy sok még a silány termék. A lábbeli import szerkezetében a vízhatlan, műbőr- és textilfelsőrészű lábbelik importja folyamatosan visszaszorul, nő a magasabb minőségű és árkategóriájú termékek aránya. A távol-keleti importon belül észrevehető a szerkezetváltás, mivel a 6401 csoportban az évi 2,81 USD/pár egységárral szemben 2003-ban már 4,27 USD/pár, 6403 csoportban 7,91 USD/pár helyett 18,98 USD/pár, 6404 árocsoportban 1,94 USD/pár helyett 7,85 USD/pár, egyes terméktípusokban (női bőrcipő) USD/pár egységáron is érkezik be lábbeli, mely feltételezhetően magas minőséget is takar. A távol-keleti lábbeli import helyzete az elmúlt években Az elmúlt évek során úgy a szakma, mint annak érdekvédelmi szervezete, a Bőr- és Cipőipari Egyesülés kiemelten foglalkozott a távol-keletről, döntően Kínából érkezett lábbeli import belföldi piacra gyakorolt hatásával, azok gondjaival. Az értékelések alapján több szakmai javaslat született a kormányzati szervek felé, melyeket igen hosszú ideig vizsgálva kozmetikázva ugyan, de elfogadtak. A nagy volumenű lábbeli import rendkívüli helyzetet teremtett a hazai piacon. A termelők és a többségében magyar tulajdonú cipőnagykereskedők évről évre egyre jobban kiszorultak a belföldi piacról. Jelenleg a fogyasztásnak csak mintegy 10-12%-át adják. Természetes folyamatként lehet értékelni azt a helyzetet, mint ahogy a lábbeli import elkezdődött, hogy egyes termékek hazai előállítása gazdaságtalanná vált a nagy sorozatokban, kiemelkedő termelékenységgel gyártott távol-keleti árukkal szemben. Az első időszakban a szükséges szerkezetváltás be is következett, a magyar termelők egyes igénytelen, olcsó termékek gyártását meg is szüntették. A későbbi időszakban azonban furcsa szokások lettek úrrá az importálókon. A termékek jelentős részét u.n. alulszámlázással, azaz lényegesen az értéke alatt importálták 0,2-0,5 USD/pár egységáron. A szakmai érdekvédelmi tevékenység keretében a BCE kikényszerítette a következő kormányzati intézkedéseket: - a lábbeli importkvóta rendszert átalakítatta értékrendszerről naturális kvótákra, - mérsékeltette az import kvóta nagyságrendjét, - erősebb vámellenőrzést követelt ki (cipőkommandó), - bevezettette a lábbeli importnál az összehasonlító anyagtartalom alapján való ellenőrzést, - bevezettette a minimálárakon való vámellenőrzést. A lábbeli import csökkenés okainak vizsgálata Előző évekhez viszonyítva évben a megtett intézkedések hatására a lábbeli import drasztikus csökkenése következett be, az alábbiak szerint: Év Mennyiség /e pár/ Érték /e USD/ USD/pár ,25

8 , , ,59 A származási hely szerint évben a két legnagyobb volumenű behozatal Hong Kongból és Kínából történt. Az import átterelése a magyar szabályozás kikerülésére irányult, mivel Hong Kong WTO ország, és így vele szemben nem alkalmazható az EU és azzal azonos magyar behozatali kvótarendszer. (A BCE többször is kérte, hogy a magyar szervek követeljék meg a származási bizonyítványt e relációból. Ez azonban előírásszerűen nem alkalmazható, csak akkor, ha a vevő a szerződésben előírja. A vevők természetesen ezt a módszert nem alkalmazzák.) 1998-ban Kína, mennyiségét tekintve ezer párral az összes import 46,7 %-át, értékben ezer USD-ral, az összes forgalom 13,8 %-át adta. Egységárakat tekintve az összes import 3,25 USD/pár értékével szemben 0,96 USD/pár áron szállított ban Hong Kong még nem szerepelt a tíz legnagyobb importáló ország között, holott e tíz kiemelt ország mennyiségét tekintve az összes import 80,8 %-át tette ki. A BCE júniusában a szakminisztériumok részére - készített Javaslatokban - az évi import adatokat idézve felhívta a figyelmet a Hong Kongból származó termékek volumenének drasztikus emelkedésére /szakmai szervezetek közös beadványa VPOP részére/ mely szerint: VTSZ Mennyiség /e pár/ Érték /e USD/ USD/pár , , , ,315 Hong Kong összesen: ,280 Kína összesen: ,092 Megjegyzés: 1999-ben a Hong Kongból származó lábbelikre nem kellett 3 % statisztikai illetéket és 2 % vámkezelési díjat fizetni, szemben a kínai termékekkel. A további években Kínából és Hong Kongból származó lábbeli behozatal az alábbiak szerint alakult: Év Megnevezés e pár % (1) USD/pár % (2) Összes import ,0 2,26 ebből: - Kína ,5 0,79 72,1 - Hong Kong ,6 0,21 /kettő együtt/ Összes import ,0 2,32

9 9 ebből: - Kína ,1 1,01 - Hong Kong ,0 0, Összes import ,0 6,59 ebből: - Kína ,2 6,00 - Hong Kong ,3 2,07 % (1) összes importból kiemelve Kína és Hong Kong /mennyiségben/; % (2) összes importból fenti két ország részesedése mennyiségben. 74,1 /kettő együtt/ 67,5 /kettő együtt/ A éves import drasztikus csökkenése, egyértelműen a kínai import /2001-hez viszonyítva/ mintegy 30%-ra való csökkenésének tulajdonítható. Okait vizsgálva, három tényező együttes hatásának tulajdonítjuk e jelentős csökkenést: - a 2003 július 1-el bevezetett EU engedélyezési folyamat kiszűri a több országban bejelentett azonos tulajdonú cégek párhuzamos kvótaigényét, - a VPOP kiemelt figyelme a vámérték vizsgálata terén; - új piacok; - vámvizsgálatot megkerülő fekete behozatal, mely a hivatalos statisztikai adatokban értelemszerűen nem jelenik meg. Mindezek alapján megállapítható, hogy a kormányzati szervektől kikényszerített intézkedések kedvező hatással bírtak a lábbeli import volumenének, egységárainak alakulására. Meg kell azonban jegyezni, hogy a költségvetésnek befizetett összegeken túlmenően a hazai piacon nem érezhető a csökkent import keresletnövelő hatása. Feltehetően azért sem, mivel igen magas raktárkészletekkel rendelkeznek a távol-keleti importőrök január 1-el bekövetkező változások (a jelenlegi EU és Kína közötti tárgyalások az a lábbeli import önkorlátozására, kvótarendszer megszűntetése) eredménye vagy eredménytelensége nem mérhető fel. A jövőben az EU szakirányú szervezeteivel való együttműködés során többoldalú (25 ország) teljes egyetértése, együttes fellépése esetén várható csak kedvező eredmény. Túl az elvárható intézkedéseken azonban nem szabad elfelejteni, hogy nem mindig csak a szabályozás a hibás, hanem a nemzetközi kereskedelemben és a munkamegosztásban úgy a termelőknek, mind a kereskedőknek meg kell keresni a megfelelő megoldást, mellyel a versenyképesség feltételei és a hatékony gazdálkodás megvalósítható.

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

A HAZAI BŐR- ÉS CIPŐIPAR EU-CSATLAKOZÁSÁNAK FELKÉSZÜLÉSI SEGÉDLETE

A HAZAI BŐR- ÉS CIPŐIPAR EU-CSATLAKOZÁSÁNAK FELKÉSZÜLÉSI SEGÉDLETE A HAZAI BŐR- ÉS CIPŐIPAR EU-CSATLAKOZÁSÁNAK FELKÉSZÜLÉSI SEGÉDLETE Szerzők: Braun András (9., 10., 11. és 14. fejezet) Kishonti Judit (4., 15., 17. és 18. fejezet) Kiss Ágnes (12. fejezet) Várszegi Árpád

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl *

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * Kunvári Árpád A jelenbõl a jövõ felé menve a legfõbb útmutatásokat a múlt tanulságai adják. Fõleg egy olyan helyzetben, mint amiben most az EU-hoz

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

VIETNÁM. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok

VIETNÁM. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok VIETNÁM I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok 1. Általános információk Forrás: http://worldatlas.com/webimage/flags /countrys/asia/vietnam.htm http://worldatlas.com/webimage/cou

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület

FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk. Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület FRANCIAORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Francia Köztársaság Köztársaság Párizs (Paris) Népesség 64 473 140 fő (2008)

Részletesebben

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május 1 I. A pénzügyi év első négy hónapjában bekövetkezett jelentősebb események és tranzakciók,

Részletesebben

FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk FINNORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Finn Köztársaság köztársaság Helsinki (Helsingfors) 338 145 km² Népesség 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

A lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2010. első 9 hónapja után 2015-12-16 18:57:30

A lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2010. első 9 hónapja után 2015-12-16 18:57:30 A lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2010. első 9 hónapja után 2015-12-16 18:57:30 2 A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján 2010. első 9 hónapja után a magyar kivitel elérte az

Részletesebben

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március

MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS. 2015. március Takarékbank Elemzés MAKROGAZDASÁGI ÉS PÉNZPIACI ÁTTEKINTÉS 15. március I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Noha az utóbbi hónapokban a világgazdaság egészének növekedési kilátásai nem javultak érdemben, az európai

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

A fogyasztói árak alakulása 2011-ben

A fogyasztói árak alakulása 2011-ben Központi Statisztikai Hivatal A fogyasztói árak alakulása 2011-ben 2012. március Tartalom Bevezető...2 Európai uniós kitekintés...3 A fogyasztói árak alakulása 2011-ben Magyarországon...4 Maginfláció...7

Részletesebben

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások Report on Business Climate of the Largest Exporting Manufacturing Firms TOP 1500-2000/2 Jelentés a legnagyobb exportáló feldolgozóipari cégek üzleti kilátásairól Tóth I. János * Dinamikus növekedés, kedvező

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

A magyar kínai termékforgalom alakulása 2012-ben

A magyar kínai termékforgalom alakulása 2012-ben MKI-elemzések E-2013/3 matura tamás A magyar kínai termékforgalom alakulása 2012-ben MKI-ELEMZÉSEK A Magyar Külügyi Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Magyar Külügyi Intézet Felelős szerkesztő és tördelő:

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint a világ szállodaiparában 2012 első két hónapjában az elmúlt évhez hasonlóan,

Részletesebben

Helyzetkép 2016. március április

Helyzetkép 2016. március április Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 4.7.2008 COM(2008) 406 végleges A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK a harmadik országok Közösséggel szembeni kereskedelmi védelmi

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető... 2 Mezőgazdaság... 2 Ipar... 3 Beruházás... 5 Építőipar... 6 Lakásépítés... 7 Turizmus...

Részletesebben

EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011

EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011 MONITOR 2010/II. NEGYEDÉV EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011 GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET BUDAPEST, 2010. JÚNIUS E C O S T A T GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET Cím: 1024 Budapest,

Részletesebben

SVÉDORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk

SVÉDORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. Általános információk SVÉDORSZÁG I. AZ ORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Svéd Királyság alkotmányos monarchia Stockholm 449 964 km² Népesség 9 122

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

XXV. évfolyam, 3. szám, 2014. Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS. 2014. I-II. félév

XXV. évfolyam, 3. szám, 2014. Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS. 2014. I-II. félév XXV. évfolyam, 3. szám, 2014 Statisztikai Jelentések MŰTRÁGYA ÉRTÉKESÍTÉS 2014. I-II. Műtrágya értékesítés Műtrágya értékesítés XXV. évfolyam, 3. szám, 2014 Megjelenik ente Osztályvezető Dr. Vágó Szabolcs

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ

FAGOSZ XXXIV. Faipari és Fakereskedelmi Konferencia. Tihany, 2008. április 22-23. Gazdaságelemzés. Budapest, 2008. április FAGOSZ Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség Ungarischer Verband der Forst- und Holzwirtschaft / Hungarian Federation of Forestry and Wood Industries H-112 Budapest, Kuny Domokos utca 13-15. Tel: (1) 355-65-39,

Részletesebben

Gazdasági Havi Tájékoztató

Gazdasági Havi Tájékoztató Gazdasági Havi Tájékoztató 2008.augusztus Makrogazdasági tendenciák 2008 második negyedévében Magyarország bruttó hazai terméke 2,2-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, így a növekedés üteme

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

1. Munkaerõ-piaci folyamatok

1. Munkaerõ-piaci folyamatok 1. Munkaerõ-piaci folyamatok Arendelkezésünkre álló adatok alapján a munkaerõpiac legfontosabb fejleménye az elsõ félévben az volt, hogy megállt az aktivitási ráta évek óta tartó jelentõs csökkenése: az

Részletesebben

Áttekintés a magyar fagazdaságról

Áttekintés a magyar fagazdaságról MAGYARORSZÁG NÉHÁNY FONTOSABB GAZDASÁGI MUTATÓJA Az ország területe 93. km 2, ebből 23. január 1. 1.823,4 ezer ha erdő, ami 19,6-os erdősültségnek felel meg. A lakosság száma 23. január 1-én 1,14 millió

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Állami támogatási értesítő. Jelentés az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokról. 2012.

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Állami támogatási értesítő. Jelentés az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokról. 2012. EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.21. COM(2012) 778 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Állami támogatási értesítő Jelentés az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokról 2012. évi kiadás {SWD(2012)

Részletesebben

A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2006-2007)

A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2006-2007) Pénzügykutató Zrt. Sajtótájékoztató 2007. április 3-án A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2006-2007) Összegző A magyar gazdaság a 2006-ban kedvezően alakuló világgazdasági háttér lehetőségeit a kikényszerülő

Részletesebben

9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9914 Jelentés a központi költségvetés vám- és egyes adóbevételei realizálásának pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. 1. Általános információk

TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE. 1. 1. Általános információk TÖRÖK KÖZTÁRSASÁG I. TÖRÖKORSZÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Török Köztársaság parlamentáris demokratikus köztársaság Ankara Terület

Részletesebben

(Az összehasonlító statisztikák tükrében)

(Az összehasonlító statisztikák tükrében) FINNORSZÁG ÉS MAGYARORSZÁG HOSSZÚ TÁVÚ ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE (Az összehasonlító statisztikák tükrében) x) T 035104 sz. OTKA pályázat támogatásával TARTALOM TARTALOM... 2 BEVEZETÉS... 4 FINNORSZÁG bemutatása...

Részletesebben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben

I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2014. ÉVBEN 1. A kormányzat gazdaságpolitikája A Kormány 2014-ben folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója. 2013. május

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója. 2013. május A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2013. május 1 I. A jelentés időszakában bekövetkezett jelentősebb események, azok gazdálkodási és pénzügyi

Részletesebben

FHB Termőföldindex 2000 100,02014

FHB Termőföldindex 2000 100,02014 év Index értéke FHB Termőföldindex 2000 100,02014 2001 101,3 2002 121,0 2003 138,4 2004 140,8 2005 147,3 2006 153,2 2007 158,0 2008 176,6 2009 191,1 2010 192,1 2011 202,3 2012 229,0 2013 Q3 255,6 FHB Termőföldindex

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI

1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 1. CÍM: VÁLLALKOZÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI BEFIZETÉSEI 1/1. ALCÍM: TÁRSASÁGI ADÓ A 2008. évi költségvetési előirányzat a társasági adó címén 530,6 milliárd forint bevétellel számolt. Az előirányzattal szemben

Részletesebben

/2015. szeptember 7./

/2015. szeptember 7./ /2015. szeptember 7./ I. FELVÁSÁRLÁS Tejfelvásárlás az Európai Unióban Az EU tejfelvásárlása 2015. első negyedévében elmaradt a 2014. évi szinttől, a kvótarendszer április elsejei eltörlését követően azonban

Részletesebben

Magyarországi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása 2010-2015 Készítette: Dr. Juhász László PhD www.hotel2022.hu juhasz.hotel2022@gmail.

Magyarországi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása 2010-2015 Készítette: Dr. Juhász László PhD www.hotel2022.hu juhasz.hotel2022@gmail. 1 / 10 Magyarországi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása 2010-2015 Készítette: www.hotel2022.hu juhasz.hotel2022@gmail.com Felvetés: A szálláshelyek vendégéjszakáinak száma az elmúlt öt évben 35%-kal

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS RENDELETE

Javaslat A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.11.21. COM(2011) 775 végleges 2011/0355 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a Kínai Népköztársaságból származó, egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó

Részletesebben

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE Összefoglalás KUKOVICS SÁNDOR JÁVOR ANDRÁS Az EU juh és kecskehús termelése gyakorlatilag a 2007-es utolsó csatlakozás óta folyamatosan csökken

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

A magyar gazdaság versenyképességének vállalati fókuszú vizsgálata, figyelemmel a költségvetés bevételi és kiadási összefüggéseire

A magyar gazdaság versenyképességének vállalati fókuszú vizsgálata, figyelemmel a költségvetés bevételi és kiadási összefüggéseire A magyar gazdaság versenyképességének vállalati fókuszú vizsgálata, figyelemmel a költségvetés bevételi és kiadási összefüggéseire Budapest, 2014. június A tanulmány az Országgyűlés Hivatalának KVT/29-1/2014

Részletesebben

Az Agrimill-Agrimpex Gabonafeldolgozó és Gabonakereskedelmi Rt. 2002. éves jelentése

Az Agrimill-Agrimpex Gabonafeldolgozó és Gabonakereskedelmi Rt. 2002. éves jelentése Az Agrimill-Agrimpex Gabonafeldolgozó és Gabonakereskedelmi Rt. 2002. éves jelentése 1. A Társaság története Az Agrimill-Agrimpex Rt (továbbiakban: Agrimill Rt vagy Társaság) kapacitását tekintve ma Magyarország

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus. Kiss Judit MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 131. szám, 2000. augusztus Kiss Judit AGRÁRKERESKEDELMÜNK A CEFTA-VAL Habár az agrárgazdaság súlya csökkenő tendenciát mutat a magyar kivitelben, az elkövetkezendő

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya Budapest, 2009. október Szerző: dr. Elek

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Iktatószám: 3708470298/2013. Ügyszám: 3708476652/2013.

Iktatószám: 3708470298/2013. Ügyszám: 3708476652/2013. Iktatószám: 3708470298/2013. Ügyszám: 3708476652/2013. NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZÖVEGES INDOKLÁS A 2012. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSHOZ XVI. Fejezet: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Államháztartási egyedi azonosító

Részletesebben

JELENTÉS. a Kormány részére. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól

JELENTÉS. a Kormány részére. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól JELENTÉS a Kormány részére a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól Budapest, 2016. április 1. JELENLEGI SZABÁLYOZÁS A kiskereskedelmi

Részletesebben

Bőr-, bőrdíszmű-, bőrkonfekció- és lábbeli termékek exportjának összehasonlító adatai és év

Bőr-, bőrdíszmű-, bőrkonfekció- és lábbeli termékek exportjának összehasonlító adatai és év 1. sz. táblázat Bőr-, bőrdíszmű-, bőrkonfekció- és lábbeli termékek exportjának összehasonlító adatai 1996. és 2003. év Sorszám Termékcsoport 2003. tény 1996. tény 1996. árf. korrekcióval Index 1000 USD

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR

2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. január 30. Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2014. III. negyedév* Tartalom Bevezető...1 Az ingatlanforgalom alakulása...1 Éves árindexek...2 Negyedéves tiszta árindex...2

Részletesebben

2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Tel.:34/517-787; BM: 21/20-04; Fax: 21/20-07 E-mail: csizmadg@komarom.police.hu BESZÁMOLÓ

2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Tel.:34/517-787; BM: 21/20-04; Fax: 21/20-07 E-mail: csizmadg@komarom.police.hu BESZÁMOLÓ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Tel.:34/517-787; BM: 21/20-04; Fax: 21/20-07 E-mail: csizmadg@komarom.police.hu Szám: 3028/2012.ált. BESZÁMOLÓ A közrend és

Részletesebben

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM AGRÁRPIACI FŐOSZTÁLY 1860 Budapest, Pf. 1. 301-4000 Fax: 301-4702 A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI

Részletesebben

Atradius Sajtóreggeli

Atradius Sajtóreggeli Atradius Sajtóreggeli A számlák felét késve fizetik Magyarországon Az Atradius kutatása a vállalati fizetési szokásokról 2010. október 12. Vanek Balázs Atradius Hitelbiztosító Magyarországi Fióktelep vezető

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára

Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára Az EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság gyorsjelentése a Budapesti Értéktőzsde számára 2006. október 1. 2006. december 31. első negyedév (nem auditált mérlegadatok alapján) Az EGIS Nyrt.

Részletesebben