A HAZAI BŐR- ÉS CIPŐIPAR EU-CSATLAKOZÁSÁNAK FELKÉSZÜLÉSI SEGÉDLETE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A HAZAI BŐR- ÉS CIPŐIPAR EU-CSATLAKOZÁSÁNAK FELKÉSZÜLÉSI SEGÉDLETE"

Átírás

1 A HAZAI BŐR- ÉS CIPŐIPAR EU-CSATLAKOZÁSÁNAK FELKÉSZÜLÉSI SEGÉDLETE Szerzők: Braun András (9., 10., 11. és 14. fejezet) Kishonti Judit (4., 15., 17. és 18. fejezet) Kiss Ágnes (12. fejezet) Várszegi Árpád (1 3., 5 8., 13. és 16. fejezet) Szerkesztő: Szakmai lektor: Felelős kiadó: Braun András Berényi Ferenc Várszegi Árpád Bőr- és Cipőipari Egyesülés Budapest, 2004

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető 2. A magyar bőr- és cipőipar helye és szerepe az EU-ban 3. A szakágazat fejlődése az elmúlt években, problémái 4. Az EU szabályzórendszere 4.1. A döntéshozatali eljárás 4.2. A szabályzók típusai 4.3. A közösségi döntéshozatalhoz kapcsolódó hazai eljárás 4.4. Az érdekérvényesítés lehetőségei a döntéshozatali eljárás folyamatában 5. Nemzetközi kereskedelem, szerződéskötés 6. Vállalati jog, versenyszabályok 6.1. Vállalati jog az EU-ban 6.2. Versenyszabályok az EU-ban 7. Külgazdasági kapcsolatok, kereskedelemre vonatkozó szabályok 7.1. Külgazdasági kapcsolatok 7.2. Vámszabályok változása a csatlakozás után 7.3. Kvóták, nem tarifális szabályok 7.4. Piacvédelem az EU-ban 8. Az általános forgalmi adó 9. Érvényben lévő szabványok, előírások, várható változások 9.1. Szabvány, szabványosítás, szabványügyi szervezetek 9.2. Változások a szabványok szerepében, hatályában, alkalmazásában 9.3. Jelenlegi szabványaink 9.4. Fejlesztési irányok, várható változások a szabványosításban 10. A terméktanúsítás rendje Terméktanúsítási rend a jogilag szabályozott területeken Terméktanúsítás a szakma által gyártott egyéni védőeszközök esetében Terméktanúsítás a jogilag nem szabályozott szakmai termékeknél 11. Fogyasztóvédelem az EU-ban, termékforgalmazás és reklamáció Fogyasztóvédelmi jogok az EU-ban A fogyasztóvédelem jogszabályi környezete A fogyasztóvédelmi törvény 2

3 11.4. Szavatosság, jótállás. Fogyasztói reklamációk intézése 12. Környezetvédelem és hulladékkezelés Az Európai Unió környezeti politikája Környezeti szabályozás az Európai Unióban Az Európai Unióhoz való csatlakozási megállapodás környezetvédelmi vonatkozású rendelkezései Európai Uniós jogszabályok és a megfelelő magyar szabályozás Felhasznált irodalom 13. Szociális párbeszéd a munkaadók és a munkavállalók között 14. Infrastruktúra szerepe A kutatás-fejlesztés helyzete A szakoktatás helyzete A civil szerveződések helyzete 15. Pályázati lehetőségek a csatlakozás után Költségvetési forrásokból támogatott programok Közösségi kezdeményezések Közösségi programok 16. Érdekvédelem az EU-ban, együttműködés az EU szakirányú szervezeteivel 17. A magyar vállalkozások esélyei és tennivalói a jövőben Kihívások Adottságok Stratégiák Eszközök Az iparpolitika és a vállalati stratégiák kialakítása 18. Jelentősebb információs szolgáltatók az EU-ban és Magyarországon Elektronikus információforrások az EU-ban Elektronikus információforrások itthon Hasznos kiadványok 3

4 1. Bevezetés Magyarország május 1-i csatlakozása az Európai Unióhoz mind a szakmai közösségeknek, mind pedig az állampolgároknak a megváltozott jogi helyzetnek megfelelő felkészülését igényli. Belépésünk minőségi változást jelent a kereskedelmi, piaci és jogi kapcsolatokban. A szükséges ismeretek elsajátítása kedvezőbb változásokat is hozhat, de a kiélezett konkurenciaharc miatt kedvezőtlen elemeket is. Az EU-ba való belépés kapcsán figyelembe kell venni a közösség négy alapvető szabadságelvét, melyek a következők: az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad mozgása. A bekövetkezett helyzet a gazdálkodás szinte minden területén igényli a megfelelő információt, a szabályok ismeretét, mellyel a szakmánkban nem minden vállalkozó rendelkezik. A jelen kiadványban ajánlott ismeretek különösen a kis- és középvállalkozásokat célozzák, mivel e területen van a legnagyobb lemaradás, illetve e vállalkozások életben maradása úgy véljük, hogy fontos a magyar iparpolitika számára is. Az ajánlott ismeretanyag nem állandó, hiszen a bőr- és cipőiparra vonatkozó szakmai szabályok az EU-ban folyamatosan változnak, ezért a javasolt információs jegyzékben megadott csatornákon át azokat időről időre frissíteni kell; ilyenek lehetnek a szakmai szabványok és előírások, valamint a piacvédelmi rendszerben hozott határozatok. A Bőr- és Cipőipari Egyesülés és a BIMEO Kft., mint a szakma információs központjai, hazai és a nemzetközi kapcsolataikon keresztül már több éve folyamatosan igyekeznek megszerezni a szükséges információkat az unióbeli működéshez. Részt vesznek a nemzetközi szövetségek munkájában, az EU által szervezett szimpóziumokon, konferenciákon, s a megszerzett ismeretekkel hozzásegíthetik szakmánkat a közös piacon való eredményes működéshez. Remélhetőleg jelen segédletünk is hozzájárul ahhoz, hogy a magyar bőrés cipőipari vállalkozók a csatlakozás után megfelelően érvényesülhessenek. A kiadvány mindazon gyakorlati és hasznos tudnivalókat is tartalmazza, amelyek az ágazatban működő vállalkozások minden napi tevékenységét, csatlakozás utáni felkészülését is segítik. Fontos gazdaságpolitikai feladat annak a folyamatnak az erősítése, hogy a hazai tulajdonban lévő kisvállalkozói kör növekedése tartóssá váljon, megerősödjön. E vállalkozói kör fejlesztési stratégiájának része a rendszeres tanácsadáson kívül az információs szolgáltatások, a szakterületüket, tevékenységüket érintő ismeretanyag bővítése, tájékoztatásuk sokszínűségének növelése. A bőr- és cipőipar, a TEÁOR szerinti 19-es Bőrkikészítés, táskafélék, szíjazat és lábbeli gyártása ágazat három szakágazatot foglal magába: 19.10: Bőrkikészítés, 19.20: Táskafélék, szíjazat gyártása, 19.30: Lábbelik gyártása. A jelen anyag a tudnivalókat ezek vonatkozásában tárgyalja. 4

5 2. A magyar bőr- és cipőipar helye és szerepe az EU-ban Az EU bőr- és cipőiparának versenyképessége főként a nagy hozzáadott értékben és az újszerű termékekben, a know-how-ban, a minőségben, az innovációban, a kreativitásban, a modern technológia alkalmazásában, a fejlett információs és a hírközlési technológiában, valamint a munkaigényes termelés kihelyezésében rejlik. Ahhoz, hogy az EU országainak gyártói megtarthassák versenyképességüket, a költségeket alacsony szinten kell tartaniuk, a termelés hatékonyságát növelniük kell, folyamatos beruházási tevékenységet kell végezniük, és alkalmazkodniuk kell a piaci igényekhez. Az Európai Unió tagországaiban a könnyűipar, ezen belül a bőr- és cipőipar továbbra is jelentős szerepet játszik, ami a nemzetközi kereskedelmet, az értékteremtést és a foglalkoztatást illeti. Az újonnan belépő országoknál ez még inkább így van, hiszen a legtöbb csatlakozó tagországban a bőr- és cipőipar hozzájárulása a GDP-hez még mindig számottevő, még ha csökkenő mértékű is. Az EU bőr- és cipőiparában a kis- és középvállalatok (mintegy 3 millió vállalkozás) képviselik az ipar jelentős részét, ezért kiemelt figyelmet fordítanak ebben a szektorban a fejlesztésekre. E vállalkozások azon szereplői, akiknek sikerült kiaknázni versenyképességük forrását (minőség, márkák, rugalmas divatkövetés) sikeresen helyt tudnak állni a nemzetközi piacon annak ellenére, hogy versenyezniük kell a jelentősen alacsonyabb munkabérrel foglalkoztató országok termékeivel. Az EU cipőtermelésének mintegy negyedét ma is harmadik országokba exportálja, ahol igény és fizetőképes kereslet van a magasabb árfekvésű, igényes, divatos termékek iránt. Az EU 15-ök bőr- és cipőiparára jellemző főbb adatok a Bőr- és Cipőtechnika, -piac évi 6-7. számában olvashatók ( és címen). Magyarországon a külföldi tulajdonú vállalkozásokat leszámítva a bőr- és cipőiparban rendelkezésre álló termelő berendezések műszaki színvonala összességében közepes, állaga folyamatosan romlik. A termelő berendezések többsége egy ideig alkalmas ugyan a közepesnél magasabb színvonalú termékek előállítására, az összefüggő gyártási vertikumokban azonban már gyakoriak a technikai színvonal egyenetlenségei. Hiányoznak a magas minőségi fokozat eléréséhez általában szükséges berendezések, tartozékok, továbbá a minőségi termelés feltételeit biztosító mérő-, jelző- és ellenőrző műszerek. Az ágazatnak elmaradása van a minőségbiztosítási rendszerek bevezetésében is. Mindezek ellenére a hazai termelők igen kedvező eredményeket értek el a nemzetközi munkamegosztás terén. A kapcsolatok a fejlett cipőiparral és cipőkereskedelemmel rendelkező EU-s országokkal igen erőteljesen növekedtek, és sikeresen teljesítették feladatukat. A változás következtében jelentősen át- 5

6 alakult a termelési szerkezet, egyre magasabb árkategóriájú termékek jó minőségben való gyártására került sor. A negatívumok ellenére 2003-ban a hazai bőr- és cipőiparban az export és az import jelentős része az EU országokba irányult, illetve ezen országokból keletkezett. E kapcsolati rendszer magas foka elősegítheti a szakma gyorsabb integrációját az EU csatlakozás után. A évi CEC és COTANCE adatok alapján a Magyarországról származó készbőrök exportja az EU összimportjának 0,7%-át, a lábbelik exportja pedig a 4%-ot teszi ki. Az EU-ból származó magyar készbőr import az EU exportjának értékben 1,4%-a, a lábbeliké pedig naturáliában 0,6%-a. A legnagyobb tradicionális partnerünk Németország, majd azt követi Olaszország és Ausztria. A német ipar, mint a legnagyobb együttműködő, alapvetően a cipőgyártáshoz szállít be anyagokat, de jelentős a bőrönd és a bőrdíszmű termékek előállításában való közreműködése. Az olasz importon belül a bérmunkáltatáshoz szükséges anyagok mellett igen jelentős a divatos, magas minőségű késztermék behozatal majd minden bőrkészítmény területén. A lábbeli export döntő többségét a hazai iparra jellemző 6403 és 6405 cikkcsoportban készült termékek adják. A magasabb exportárak jól tükrözik, hogy termékeink termelői áron a közepes árkategória alsó határán vannak, akkor is, ha az export 95%-a bérmunka. Ebből fakad a jövendő cél is: magasabb értékkategóriák előállítását kell kezdeményezni a megfelelő termelésiértékesítési feltételek megteremtésével. Az importot vizsgálva megállapítható, hogy a korszerűbb és divatosabb termékek Olaszországból, Spanyolországból kerülnek a hazai piacra. Érdekes tény, hogy a korábban jelentős osztrák és német lábbeli import szinte teljesen megszűnt, aminek két oka is lehetséges. Egyik tényező, hogy ezekben az országokban a termelés lényegesen lecsökkent, kihelyezésre került olyan országokba, mint Románia és Spanyolország, ahonnan terítik Magyarországra. A második tényező, hogy a magyarországi korábban exportra szánt termelésből kerül hazai értékesítésre az áru. Az EU egységes belső piacán való megmaradásunk nagymértékben függ attól, képesek leszünk-e a szakma infrastruktúrájának fejlesztésére, a bérmunka végzés helyett egy magasabb hozzáadott értékű tevékenység irányába való elmozdulásra. Ennek feltételei részben adottak, hiszen a magyar szakembergárda felkészültsége alapján képes e kihívásoknak megfelelni. Azok a vállalkozások, amelyek nem képesek növelni saját anyagos értékesítésüket, a termelés hatékonyságát, fokozatosan kiszorulnak e hatalmas piacról, mert nem jut pénz a műszaki színvonal emelésére, a versenyképesség javítására, mely elengedhetetlen, hiszen ezek nélkül nem tudnak megfelelni a már ránk is kötelező érvényű szabványoknak, tanúsítási, fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi előírásoknak. 6

7 A jelenleginél jobban ki kell használni az informatikában rejlő lehetőségeket; a cégeknek látniuk, ismerniük kell az EU piacát, a konkurenciát, és láttatni kell magukat (web lapokon és levelezésben), hogy megfelelő partnereket találjanak, hogy a kereskedők őket kiválasszák. A marketing tevékenység javításával, a nemzetközi kiállításokon való részvétellel fel kell mérni a fogyasztói igényeket, új piacokat kell feltárni. A jövő útja a pályázatoké mind a fejlesztésben, mind a piaci kapcsolatteremtésben. Pótlólagos források és piacok (tenderek) csak pályázatok útján érhetők el. Tanuljunk meg élni a kis- és középvállalkozások részére kiírt pályázati lehetőségekkel! (Lásd 15. fejezet) 3. A szakágazat fejlődése az elmúlt években, problémái A bőr- és cipőipar megszenvedte az 1990-as években bekövetkezett gazdasági változásokat. A volt szocialista országok piacainak elvesztése, valamint a belföldi piac összeomlása következtében az ágazat termelése között volumenben 80%-kal, értékben meg mintegy 50%-kal csökkent. A változásokat azok a vállalkozások tudták túlélni, illetve tudtak újonnan a piacon megkapaszkodni, amelyeknek sikerült hasznosítaniuk felesleges kapacitásaikat a bérmunkapiacon. A bérmunka-tevékenység arányát mutatja, hogy az ágazat közel 65%-os exportértékesítése 95%-ban bérmunkát takar. Megállapítható, hogy a magyar bőr- és cipőipar (19-es ágazat) a feldolgozóipar termelési értékének 0,7%-ét állítja elő, a feldolgozóipar exportjának 0,7%-át adja és a feldolgozóipar alkalmazottainak 2,8%-át foglalkoztatja. A visszaesést követően 1993-tól 1998-ig dinamikus, az ipari átlagot meghaladó fejlődés következett be mind az exportban, mind pedig a termelésben. Erre az időszakra tehető a külföldi tőke nagy volumenű beáramlása, az új piacok kialakítása és a privatizáció végbemenetele. A piacnyítás és az importliberalizálás miatt a nemzetközi kapcsolatok jelentősen bővültek. Ebben az időszakban a bőripari termékek exportja 103 országba irányult, míg az import 94 országból érkezett. A termelési szerkezet jelentősen átalakult: mérséklődött a táskagyártás és a női lábbelik előállítása, megnőtt az autóiparnak gyártott üléshuzatok mennyisége és a férfi lábbelik gyártása, szinte teljesen megszűnt az alacsony értékű műbőrökből és textilanyagokból történő termékek készítése tól 2001-ig az ágazat főbb mutatói összességében stabilitást mutattak, a termelés és a foglalkoztatottak száma ha enyhe mértékben is folyamatosan nőtt. Ugyanakkor negatív tendenciaként értékelhető a hazai vállalkozások folyamatos kiszorulása a belföldi piacról. A hazai cipőgyártók a belföldi lábbeli piacnak már csak mintegy 8-9%-án vannak jelen termékeikkel. 7

8 Miután elsősorban a feldolgozó jellegű szakágazatok (bőrkonfekcionálás, lábbeligyártás) tudtak rugalmasan piacot váltani, és exportjukat bérmunkában növelni, az alapanyaggyártók erőteljes piaci vákuumba kerültek. A bérmunka egyre mélyülő szakadékot nyitott az egymásra épülő szakágazatok (bőrkikészítés és -feldolgozás) között, mert a konfekcionálók bérmunka-orientációja miatt az alapanyaggyártók belföldi értékesítési lehetőségei jelentősen csökkentek. A bőrgyártók helyzetét tovább rontotta az alapanyag-beszerzési források beszűkülése a hazai mezőgazdaság romló tevékenysége miatt, ami a korábban felsorolt problémákkal együtt a szakágazat tevékenységének erőteljes leépüléséhez vezetett: évente egy bőrgyárral lett kevesebb Magyarországon. Bár a bőr- és cipőipar nem tartozik a magyar gazdaság meghatározó szektorai közé, az ágazat jövőjének kérdése azon túl, hogy egy stratégiailag biztonságos mennyiségű termelés fenntartása fontosnak látszik a feldolgozóipari foglalkoztatásban betöltött szerepe miatt gazdaságpolitikailag fontos lehet. A bőr- és cipőipar vállalkozásai ugyanis mintegy 800 településen vannak jelen, sok esetben az egyetlen helyi munkaadóként. 1. táblázat Cipőipari termékek termelési adatai (e pár) Árucikkek IV. n. év 8 I-IV. n. év (3): előző év azonos időszaka index% (4): index% Lábbeli bőr felsőrésszel ,3 81,7 (sportcipő nélkül) 6 3 Lábbeli textil felsőrésszel ,2 181,7 Lábbeli egyéb felsőrésszel ,9 77,6 Lábbeli (sport- és munkavédelmi ,6 84,5 lábbeli nélkül) 8 2 Szabadidő- és túracipő ,1 38,5 Lábbeli fém orrmerevítővel ,6 71,4 * KSH statisztika, Bőr- és Cipőtechnika, -piac, szám, 88.oldal A bőr- és bőrfeldolgozóipar évi tevékenységét az elmúlt időszakoktól eltérő tendenciák jellemzik. A szakma súlyos krízissel találta magát szemben nem egészen váratlanul az elmúlt évben. A nagyobb vállalkozások a nyugateurópai és USA-beli recesszió hatására termelésüket mérsékelték, sok esetben jelentős létszámleépítést hajtottak végre. A kisebb cégek a hazai piaci problé-

9 mák (távol-keleti import, piac telítettsége) következtében termelésüket mérsékelték és szintén a feleslegesnek látszó létszámot elbocsátva próbálták megteremteni a gazdasági egyensúlyukat. A termelés nagyságrendjére az ugrásszerű csökkenés jellemző, a volumen közel 35%-kal mérséklődött. Egyes szakemberek véleménye szerint a 2003-as év olyan súlyos veszteségeket okozott, mint az évek sokkja. A csökkenést olyan paraméterek mutatják, mint a létszám, a beruházások mértéke, a piacok helyzete, a stabil partnerek hiánya. A termelés értékben 2003-ban mindössze millió Ft volt, szemben a megelőző év millió Ft-jával. Az értékesítésen belül változatlanul az export dominanciája érvényesül, és erős ütemben mérséklődik a hazai piaci részarány. Az export csökkenés indexe: 82,3%, míg a belföldi értékesítésé 64,2%. A belföldi szerepvállalás csökkenő mértéke összefügg az erős importversennyel, a saját bolthálózat hiányával, a lassú piaci reakcióképességgel, a feketekereskedelem jelenlétével, a szürke gazdaság sajátos piaci csatornáival. Feltételezhető, hogy a hazai piaci részesedés magasabb, mint a statisztikai adatokban jelentkező mérték, mivel a kistermelők egy része nem ad, illetve nem a tényeknek megfelelően nyújt adatszolgáltatást. (Ennek okai az adórendszer megkerülésében rejlenek.) A bőr- és bőrfeldolgozóipari termékek gyártásában egyértelműen megállapítható, hogy a termelés naturális mutatói csökkennek, az exportbérmunka nagyságrendje bár lassabb ütemben, de folyamatosan csökkenő. A nemzetközi tőkemozgás törvényszerűségeinek megfelelően Magyarország néhány kivételtől eltekintve a tőkebefektetések szempontjából nem célország. A magas bér- és adóterhek, a telített hazai piac, valamint a meglévő infláció miatt a külföldi tőke jelentős része keleti irányban keres további lehetőségeket. Ez a hatás érzékelhető a nagy cipőipari múlttal rendelkező, már letelepedett külföldi tőkével működő cégeknél. A hazai kis- és középvállalkozások vákuumba kerültek, egyrészről a nehezedő bérmunka exportfeltételek (piaci visszaesés, az erős forint árfolyam, a magas belföldi infláció átháríthatatlansága), másrészről a belföldi piac telítettsége és a távol-keleti (sok esetben alulszámlázott) termékimport magas nagyságrendje és alacsony árszínvonala miatt. E tényezők hatására többen mérsékelték termelésüket, illetve gyárleállításokra is sor került. A tendenciák megfordításra feltehetően csak korlátozott mértékben kerülhet sor, mivel a termelők döntő része nem rendelkezik sem megfelelő tőkével, sem piaci lehetőséggel és információval, sem önálló arculattal, nyelvtudással, sok esetben pedig a szükséges infrastruktúrával sem. Nem rejthető véka alá, hogy a termelők jelentős részének gépparkja, műszaki berendezései korszerűtlenek, a termelés és gazdálkodás irányítása elavult, így a termékelőállítás költségei magasak, vagyis versenyképességük az elmúlt tíz évben romlott. 9

10 Igen előnytelen a szakmai utánpótlás és a továbbképzés helyzete. Míg sok esetben egyes területeken munkaerőhiány jelenik meg, addig a szakképzésről és utánpótlásról a beiskolázás hiánya miatt alig beszélhetünk. Természetesen ebben közrejátszik, hogy a szakma bérszínvonala a fejlesztések ellenére I-IV. negyedévében bruttó Ft/hó/fő volt (KSH adat), mely 46%- kal marad el a feldolgozóipari átlagtól. (Lásd még 14. fejezet) Jelentős befolyásoló tényező továbbá, hogy a környező államok kedvezőbb feltételekkel rendelkeznek mind a termelési költségek szintjén, mind befektetői szempontból, és ez az olló vélhetően hosszabb távon is fennmarad. A fejlődést biztosító, s a versenyképességre ható tényezők nem kedvezőek, és nem biztatóak. Az elmúlt években kormányzati segítséget ellentétben más kiemelt szakágazatokkal a szakma nem kapott, mivel a kormányok fejlesztési programjai más, magasabb GDP-t eredményező ágazatokra irányultak. Ilyen feltételrendszer mellett is fennmaradhat a bőr- és bőrfeldolgozóipar, és fenn is fog maradni, melyet néhány kiemelkedően jó teljesítményt elért vállalkozás eredményessége mutat. Mit kell tenniük a vállalkozásoknak, milyen lehetőségeik vannak? A megfelelő profilra történő áttérés, olyanra, mely területen kisebb a konkurenciaharc, azaz magasabb minőségű és árszínvonalú termékek előállítására. Ez természetesen nem nélkülözheti a pótlólagos tőkebefektetést, a korszerű és divatos modellcsaládok létrejöttét, a reklámtevékenységet. Változatlanul keresni kell az új piacokat, melyek lehetnek a környező, még nem EU-s országok, valamint a FÁK volt országai. Ezeken a fellépés azonban csak közös erővel érhető el, ha kell a közösség erejével, a piacbővítés érdekében export klaszter létrehozásával valósítható meg. Mindent a vevőért szempont érvényesítésével vevőközpontú, egyedinek tűnő, de sorozatgyártásban készülő termékek és ahhoz tartozó szolgáltatások létrehozásával, megszervezésével, mint a méretes lábbeleiknél. Szükség esetén ugyan korlátozott mértékben megvalósíthatók a kézi előállítású jelleggel bíró termékek. Mivel az esetek többségében a fenti feltételekkel a változás nem teremthető meg, piacilag erős külföldi partnert kell keresni az EU termelő piacán. Jelenleg és a jövőben is várhatók, létrehozhatók a termelési-értékesítési együttműködések, melyek célországai Portugália, Spanyolország lehetnek. Bár eddig nem sok sikert értek el cégeink a magyar meghirdetésű tendereken, pályázatokon, de ez a legtöbb esetben saját hibánk volt. Erősíteni kell a pályázati részvételt az e-kereskedelem, a saját arculat kialakítása, a honlapok megjelentetése, a munkaerő megtartása és az oktatás területén. Amennyiben semmilyen megoldás nem vezet eredményre, úgy nem kizárt a külföldi tőkével működő magyarországi vállalkozások mintájára a 10

11 termelés külföldre való helyezése, melyhez ugyancsak további anyagi forrásokat lehet igényelni a kormányzattól. A fejlődés útja különböző lehet. Fel kellene ismerni azonban, hogy az egyéni, vállalkozói célok az esetek többségében csak összefogással, közös fellépéssel és együttesen kerülhetnek megoldásra. Erre való jó példa az olasz tartományi rendszerben megvalósuló szakmai összefogás mind az exportban, az importban, a kooperációban és az érdekérvényesítésben. Egyénileg csak átmeneti eredményeket lehet elérni, azt is csak rövid távon. 4. Az EU szabályozórendszere 4.1. A döntéshozatali eljárás A döntéshozatali eljárás szereplői Az Európai Unió döntéshozatali eljárási módjait, azok alkalmazásának körét az EK Szerződés rögzíti. Az Európai Unió döntéshozatalában három szervezet játszik kiemelkedő szerepet: a Bizottság, a Tanács és a Parlament. Az Unió döntéshozatalában két konzultatív testület is részt vesz, a különböző gazdasági, szociális érdekcsoportjai véleményének a döntéshozatali folyamatba való becsatornázása érdekében a Gazdasági és Szociális Bizottság (Economic and Social Committee), illetve az egyes régiók érdekeinek megjelenítését lehetővé tevő Régiók Bizottsága (Committee of the Regions). A Bizottság a kötelező döntések előkészítésének, megfogalmazásának, alkalmazásának és a végrehajtás ellenőrzésének egyik főszereplője. Az első pillér; az Európai Közösségek területén a Bizottság kizárólagos joga a jogalkotás kezdeményezése, míg a másik két pillér (közös kül- és biztonságpolitika, a belés igazságügyi együttműködés) esetében a tagállamokkal osztozik a javaslattételi jogon. Ugyanakkor átruházott hatáskörben a Bizottság jogalkotó szerv is; joga van egyes tanácsi jogszabályok végrehajtása céljából különböző normák kibocsátására. Tevékenységét számos szakértői munkacsoport segíti. A Tanács (másképpen: a Miniszterek Tanácsa) az Európai Unió legfontosabb, kormányközi alapon működő döntéshozó, jogalkotó szerve. Tagjai a tagországok kormányainak képviselői, általában miniszterek. Az egyes szakminiszterek tanácsai (pl. Pénzügyminiszterek Tanácsa /ECOFIN/, Versenyképességi Tanács, Mezőgazdasági Tanács) mindig a szakterületükhöz igazított napirendeket tárgyalnak. Kitüntetett szerepe van az Európai Tanácsnak, mely 11

12 az EU állam- és kormányfőinek testülete és kiemelt, stratégiai jellegű kérdésekben dönt. A Tanács döntés-előkészítő, koordináló szerve a COREPER, mely kapocs a tagállamok és a Bizottság között a jogalkotási folyamatban. Tagjai a tagállamoknak a Közösségek mellé rendelt állandó képviselői. Feladata, hogy konszenzust teremtsen a Bizottság és a tagállamok között egy-egy jogszabálytervezet tekintetében. Tekintettel a szabályozási területek sokszínűségére, a Tanács munkáját számos Tanácsi Munkacsoport segíti. Ezekben valamennyi tagállam képviselője jelen van. Feladatuk a jogszabály tervezetek megvitatása és azok előkészítése a COREPER ülésére. A Parlament az évtizedek során egyre nagyobb szerepet kapott a döntéshozatalban. A Tanács, illetve a tagállamok mellett az Európai Unió társ-jogalkotó szerve. A parlament a közösségi jogalkotásban többféle eljárás (konzultációs, együttműködési, hozzájárulási, együttdöntési eljárás) keretében vesz részt, szerepe mindegyik eljárás tekintetében más és más. Az egységes belső piac kiteljesítését célzó eljárásokban az együttdöntési eljárás keretében születnek meg a jogszabályok A döntéshozatali eljárás típusai A konzultációs eljárás (angolul: consultation procedure) lényege, hogy a Bizottság javaslata tekintetében a Tanács csak a Parlament véleményének kikérését követően hozhat döntést, bár annak véleményét nem kötelező figyelembe vennie. Az együttműködési eljárás (co-operation procedure) során a Tanács csak egyhangú szavazással utasíthatja el a Parlamentnek a Bizottság javaslatához megfogalmazott módosításait. Ha a Parlament egy tagállam támogatását meg tudja szerezni, úgy a javaslatát elfogadják, vagy az egész jogszabály tervezetet vissza kell vonni. A hozzájárulási eljárás (assent procedure) lényegében vétójogot biztosít a Parlament számára. A javaslat nem kerülhet a Tanács napirendjére, szavazásra anélkül, hogy azzal a Parlament előzetesen egyet nem értett volna. Az együttdöntési eljárás (co-decision procedure) bonyolult, és meghatározó eljárási mód a közösségi döntéshozatalban. A Bizottság eljuttatja javaslatát a Parlamenthez, amely első olvasatban megtárgyalja, és arról véleményt nyilvánít, esetleg módosításokat javasol. Amennyiben a Tanács a Parlament álláspontját elfogadja, úgy a javaslat elfogadásra kerül. Ha nem, úgy közös álláspontot (common position) ad ki. Ezt a javaslatot a Parlament ún. második olvasatban tárgyalja, és arról három hónapon belül vagy nem ad ki véleményt, vagy elfogadja a Tanács álláspontját, vagy elutasítja a tanács álláspontját, illetve módosításokat javasol a Tanács álláspontjában foglaltakhoz. Az első két 12

13 esetben a Tanács szavazásával véget ér az eljárás. A harmadik esetben az eljárás eredménytelenül ér véget, míg a negyedik esetben a Parlament javaslata a Bizottság értékelése után ismét a Tanácshoz kerül. Ha a Tanács a Parlament javaslatával egyetért, úgy a Tanács szavazása után a jogszabály megszületik. Ha azonban a Tanács nem ért egyet a Parlament javaslataival, úgy egyeztető bizottság keretében kísérlik meg a kompromisszumos javaslat kialakítását. A kompromisszumos javaslat kialakítását követően a Parlament és a Tanács szavazással dönt annak sorsáról. Ha mindkét testület elfogadja azt, úgy a jogszabály megszületik; ha csak egyikük nem hagyja jóvá azt, vagy már a kompromisszumos szöveg kialakítása sem sikerül, az eljárás eredménytelenül zárul le. E döntéshozatali eljárások mellett korlátozott körben alkalmazzák a költségvetési eljárást, illetve egyéb speciális eljárásokat is a döntéshozatal során A munkacsoportok szerepe a döntési eljárásban A jogszabályok kialakításában a meghatározó, döntési jogkörrel is rendelkező szervezetek mellett jelentős szerepet játszanak a Tanács és a Bizottság által létrehozott munkacsoportok, melyek feladatait, eljárási rendjét közösségi jogszabályok rögzítik A Tanács munkáját segítő munkacsoportok tevékenységében a tagállamok kormányzati tisztviselői és a Bizottság illetékes munkatársai vesznek részt. Feladatuk, hogy előkészítsék a Bizottság javaslatát a COREPER politikai jellegű vitáira. Céljuk, hogy lehetőség szerint konszenzust hozzanak létre. Sok esetben már ezen a szinten megszületik az elvi döntést, melyet a COREPERben még megvitatnak, de a Tanács ülésén már vita nélkül jóváhagynak. Ugyanakkor, ha a munkacsoportban, illetve a COREPER-ben nem sikerül kompromisszumos szövegjavaslatot kialakítani, a javaslat már nem kerül a Tanács elé, és időlegesen, vagy véglegesen lekerül a napirendről. A Bizottság munkáját segítő munkacsoportok (committee) a döntéshozatalban betöltött szerepük, súlyuk alapján három nagy csoportba sorolhatók. Megkülönböztethetünk: tanácsadó (advisory), irányító (management) és szabályozó (regulatory) munkacsoportokat. A munkacsoportok feladatai közé tartozik a Bizottság által kialakított jogszabály tervezet véleményezése. E munkacsoportok tevékenységében a tagországok részéről sok esetben nem kormányzati képviselők vesznek részt, hanem az adott terület szakértői, esetleg a bizottság által felkért szakemberek. A tanácsi döntéshozatali eljárás során a tagországokat képviselő személyek egyrészt javaslatokat tehetnek a jogszabálytervezetek szövegének módosítására, kiegészítésére, másrészt mint az eljárásban szavazati joggal részvevő személyek egy speciális eszköz, a fenntartások intézménye segítségével kifejezhetik egyet nem értésüket, illetve formai kifogásaikat. 13

14 Az általános fenntartással (general reserve) a javaslat teljes egészére, vagy egy részére vonatkozó fenntartást fejez ki a bejelentő. Az első esetre általában a tanácsi munkacsoportokban az adott téma vitájának megkezdésekor kerülhet sor, míg a második eset a vita folyamán bármikor megvalósulhat. Ilyenkor a fenntartás bejelentését általában alternatív javaslatok megfogalmazása kíséri a fenntartást bejelentő tagország részéről. A parlamenti fenntartás (parliamentary reserve) bejelentésére a nemzeti parlamentek hatáskörét érintő javaslatok esetén kerül sor. Az egyszerű parlamenti fenntartás bejelentése akkor történik, ha az adott kérdésben a tagállam csak a nemzeti parlament állásfoglalásának megfelelően tud álláspontot kifejteni, míg a parlamenti várakozási fenntartás (parliamentary scrutiny reserve) esetében a tagállam csak a javaslatnak a nemzeti parlamenti ismertetéséhez szükséges időre kér haladékot a nemzeti álláspont kifejtése tekintetében. Ennek alkalmazására általában a tárgyalások elején a munkacsoporti megbeszélések során kerül sor, és általában az utolsó COREPER üléséig vissza is vonják azt. Alkotmányjogi fenntartás (constitutional reserve) bejelentésére kerül sor, ha a jogszabály tervezet egésze vagy egy része az adott tagállam alkotmányával ellentétesnek látszik. E viszonylag ritkán alkalmazott fenntartás bejelentésére a tárgyalások során bármikor sor kerülhet. A leggyakrabban alkalmazott tartalmi fenntartás a vizsgálati fenntartás (scrutiny reserve), amikor a bejelentő haladékot kér az egész javaslat, vagy annak egy része tekintetében annak érdekében, hogy a szükséges vizsgálatokat lefolytassa. A vizsgálati fenntartások bejelentésére általában a munkacsoportok tevékenysége során kerül sor. A munkacsoportok arra törekszenek, hogy vizsgálati fenntartás ne, vagy csak alig maradjon a tervezet COREPER ülésére kerülő szövegtervezetekben. Vizsgálati fenntartás bejelenthető a COREPER, vagy a Tanács ülésén is, de csak új szövegtervezetekkel kapcsolatosan. Az eddigiekben ismertetett tartalmi fenntartások mellett formai fenntartások bejelentésére is lehetőség van. Ilyen a nyelvi és a pénzügyi fenntartás. Nyelvi fenntartás akkor jelenthető be, ha a korában politikai megállapodás alapján készített végső szöveg egy tagállam nyelvén nem készül el a COREPER elé történő beterjesztésig, vagy ha az nem tükrözi a többi tagállami nyelven elkészített változatban foglaltakat. Az adott szövegtervezettel kapcsolatos fenntartások lábjegyzetként kerülnek megjelenítésre a szövegtervezetekben. A döntéshozatali eljárásban az elmúlt években egyre nagyobb szerepet kapott a nyilvánosság, az érintett vállalkozások, érdekképviseltek mind szélesebb körben történő bevonása. Ennek egyik egyre gyakrabban alkalmazott eszköze a nyilvános vita. A Bizottság egyes igazgatóságai honlapjukon közzé teszik a tervezeteket, melyekhez az Internet felhasználásával bárki hozzászólhat. E 14

15 mellett külön honlap ( nyújt a vállalkozásoknak információt, illetve biztosít lehetőséget információk kérésére A szabályozók típusai Az Európai Unió teljes joganyagát (acquis communautaire) két csoportra oszthatjuk. Elsődleges jogforrásként is szokták említeni az alapító szerződéseket és azok módosításait (treaty). A másodlagos joganyagok körébe tartoznak az EKszerződésben lefektetett alapelvek megvalósulását elősegítő, biztosító, kötelező erejű közösségi jogforrások: a rendelet (regulation), az irányelv (directive), a határozat (decision), és a nem kötelező erejű jogforrások, mint a vélemény (opinion), az ajánlás (recommendation), az állásfoglalás (statement), a közlemény (communication) és az útmutató (guideline). Ugyancsak a másodlagos jog csoportjába soroljuk az Európai Bíróság döntéseit is, melyek a jogforrások értelmezésével segítik azok alkalmazását, illetve azok értelmezésével alakítják azok hatáskörét, tartalmát. Ugyancsak a közösségi másodlagos jog részét képezik azok a nemzetközi egyezmények, melyeknek a Közösség részese, pl. a WTO megállapodás vagy a Loméi egyezmény. A rendelet teljes egészben, minden tagállamra vonatkozóan kötelező erejű jogforrás, melynek előírásai közvetlenül alkalmazandók, a nemzeti jogba történő átültetést nem igényel. Az irányelv az elérendő célokat rögzíti, melyek megvalósítása érdekében az irányelvben rögzített határidőig minden tagállamnak meg kell tennie a szükséges jogharmonizációs lépéseket, meg kell hoznia a szükséges nemzeti jogszabályokat, intézkedéseket. Az irányelveknek két, jelentős különbségeket felmutató csoportja van: a régi megközelítésű és az új, illetve globális megközelítésű irányelvek csoportja. Míg az első esetében az irányelv részletesen tartalmazza az összes műszaki szabályt és előírást, addig a második esetben az irányelv csak a legfontosabb, a közegészség, a környezet és a fogyasztók védelmét célzó alapelveket és biztonsági előírásokat rögzíti; a technikai részleteket az európai szabványok tartalmazzák, melyek alkalmazása nem kötelező. A határozat a jogszabályban meghatározott címzettekre vonatkozó, közvetlenül alkalmazandó, kötelező erejű jogszabály. A nem kötelező erejű közösségi jogforrások elsősorban az elsődleges jog értelmezését, alkalmazását segítik. Feladatuk a jogszabályok alkalmazásának elősegítése, ezért az egyes jogszabályok vizsgálatánál fontos a hozzájuk kapcsolódó egyéb, nem kötelező erejű dokumentumok tanulmányozása is. Az Ún. Zöld és Fehér Könyvek (Green Paper, White Paper), a SEC és a COM jelzetű dokumentumok a jogszabály előkészítés különböző fázisában készülnek, melyekből megismerhető a tervezett szabályozás területe, tartalma. A Zöld Könyv a Bizottság által kiadott vitaindító dokumentum, melynek célja 15

16 egyrészt rámutatni az adott ágazat legfontosabb megoldandó problémáira, másrészt kezdeményezni az adott területen érintett szervezeteknél álláspontjuk, kifejtését. A Zöld Könyv kapcsán elinduló vita alapján készül el később a Bizottság szabályozási, intézkedési javaslata. A Fehér Könyv egy nagyobb jogalkotási programcsomagra vonatkozó tervezet. Ezen dokumentumok vitájában az érintettek maguk is befolyásolhatják a közösségi jogalkotás alakulását. A közösségi szabályozásoknál feltétlen szót kell ejtenünk a szabványokról, amelyek ugyan nem tartoznak a jogi szabályozók közé, mégis fontos szerepet játszanak. Az új megközelítésű irányelvek esetében, ahol a jogforrás csak a legfontosabb alapelveket és biztonsági előírásokat tartalmazza, a technikai részleteket az irányelvben megfogalmazottak szerint, esetleg a kapcsolódó közösségi határozatok alapján a szabványok tartalmazzák. Az ún. harmonizált szabványok mellett az európai szabványosítási szervezetek (CEN, CENELEC, ETSI) számos európai szabványt is kibocsátanak, melyek alkalmazása elősegíti az egységes piac kiteljesedését. A szabványok használata az önkéntességen alapul, de a figyelembevételükkel előállított termékek gyártói, forgalmazói a forgalomba hozatal során előnybe kerülnek. Az európai szabványosítási szervezetek által elfogadott szabványok átvétele a tagországok számára kötelező, ugyanakkor a nem harmonizált területeken nemzeti szabványok is alkothatók. (Részletesebben lásd a 9. fejezetet.) A közösségi jog elsőbbséget élvez a tagállamok belső nemzeti jogrendjével szemben. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a közösségi jog összeütközésbe kerül az egyes tagállamok nemzeti jogszabályaival, akkor a közösségi jogot kell alkalmazni, illetve meg kell szüntetni az adott nemzeti jogszabályt. Az elsőbbség nemcsak a korábban, de a később született jogszabályokra is vonatkozik. Így a tagállamoknak nincs rá lehetőségük, hogy a közösségi jogszabályt nemzeti jogalkotással módosítsák vagy hatálytalanítsák. Az Európai Unió jogszabályait azonosító kódokkal jelölik, melynek segítségével az EU honlapján, illetve a jogi adatbázisokban gyorsan visszakereshető az adott jogszabály. Az ún. celex-szám (az elnevezés a legismertebb jogi adatbázisra utal) szerkezete a következő: ééééxssss, ahol az első négy karakter a kiadás évét, az ötödik a jogszabály típusát (pl.: rendelet: R, irányelv: L, határozat: D), míg az utolsó négy karakter pedig a jogszabály sorszámát jelenti. Az Európai Unió jogszabályai a Hivatalos Lapban (Official Journal, röviden: OJ) minden tagország nyelvén megjelennek. Az OJ-nek három sorozata jelenik meg. Az L (Legislation) sorozat tartalmazza az Európai Unió hatályos jogszabályait, az úgynevezett elsődleges jogforrásokat, tehát az alapító szerződéseket (Treaties), a csatlakozási szerződéseket, a társulási szerződéseket, valamint a másodlagos jogforrásokat. A C sorozatban (Information and Notices) jelennek meg a jogszabálytervezetek (COM final dokumentumok), a vélemények, az intézményi információk, a híranyagok, az állásajánlatok, az 16

17 Európai Parlament plenáris üléseinek jegyzőkönyvei, az Európai Bíróság és az Elsőfokú Bíróság ítéletei; a Számvevőszék jelentései, a parlamenti kérdések és válaszok a Bizottságtól, illetve a Tanácstól, a Régiók Bizottságának és a Gazdasági és Szociális Bizottság állásfoglalásai, a bírósági esetek rövidített anyagai, a versenyfelhívások az uniós intézményekbe és az euró napi árfolyama is. Az S (Supplement) sorozat 1998 óta csak elektronikus formában (CD- ROM és online) jelenik meg. Az S sorozat tartalmazza valamennyi EU-tagállam közbeszerzési felhívását, az EU-intézmények felhívásait, a Phare, a Tacis és más pályázatokat, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank, az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank, valamint az EFTA felhívásait. A közösségi jogszabályok, dokumentumok angolul, illetve a közösségi tagországok nyelvein az EU honlapján elérhetőek mind tematikus adatbázisban, mint az OJ elektronikus változatában. Magyar nyelven a csatlakozást megelőző időszak jogszabályai jelenleg az Igazságügyi Minisztérium honlapján ( találhatók meg, később egy OJ különkiadásként fog megjelenni valamennyi, a csatlakozás időpontját megelőzően született közösségi jogforrás A közösségi döntéshozatalhoz kapcsolódó hazai eljárás Az Európai Unió tagországává válással új közigazgatási eljárási mechanizmusokat kellett kiépíteni annak érdekében, hogy a nemzeti álláspont minél jobban érvényesíthető legyen. A hazai eljárási rend a csatlakozási tárgyalások idején kialakított, és bevált munkacsoport rendszerre támaszkodva került kialakításra, és kormányhatározatban (1007/2004. (II. 12.) Korm. határozat az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvételről és az ehhez kapcsolódó kormányzati koordinációról.) került rögzítésre. Az EU döntéshozatali eljárásában képviselendő hazai álláspont kialakításának fórumai az Európai Tárcaközi Bizottság (EKTB) szakértői csoportjai, az EKTB, a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet, az európai ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter, az Integrációs Kabinet, a Kormány és speciális esetekben a Parlament. Természetesen a téma magyar gazdaságra gyakorolt hatásától, jelentőségétől függően illetve ha vitás kérdés van a döntés egyre magasabb szinten születik meg. Az EKTB a feladata a kül- és biztonságpolitikán kívül a tagságból eredő feladatok előkészítése, végrehajtása, és ellenőrzése, az uniós döntéshozatali eljárásban képviselendő tárgyalási álláspontok előkészítése, kidolgozása, meghatározása. A magyarálláspont kialakításának bázisát az EKTB-hez rendelt 45 szakértői csoport jelenti. A bőr- és cipőipar szempontjából releváns munkacsoportok: 8. Áruk szabad mozgása, piacfelügyelet; 11. Iparpolitika; 12. Kis- és középvállalatok; 25. Külgazdasági kapcsolatok; 30. Környezetvédelem;, 33. Tudomány 17

18 és kutatás. A szakértői csoportok felelősek egyrészt a jogszabálytervezetek kialakítása során a koordinációért, a hazai érdekek érvényre juttatásáért, a döntéshozatal során a magyar álláspont kialakításáért és egyeztetéséért, a megszületett közösségi joganyagok magyar jogrendbe való átültetésének koordinációjáért. A tárgyalási álláspontra vonatkozó javaslat kialakítása a szakértői csoporton belül az adott témáért felelős szakértő, illetve szakértők feladata. Ezt a tervezetet a munkacsoport vezetője véleményezteti a munkacsoport tagjaival. A tanácsi munkacsoportokban képviselendő álláspontot a munkacsoport vezetője hagyja jóvá. Ha azonban a munkacsoportban véleményeltérés maradt fenn az egyeztetések után, a kérdés a Tanács, a COREPER vagy más, a Tanács ülését előkészítő bizottság napirendjén szerepel. Az álláspont jóváhagyása az EKTB hatásköre. Amennyiben az adott kérdésben az álláspont meghatározása a Kormány hatáskörébe tartozik, vagy a kérdés stratégiai jellegű, úgy a nemzeti álláspontra vonatkozó előterjesztést az EKTB megtárgyalja, véleményezi, és álláspontjának rögzítésével készült előterjesztés alapján arról a Kormány dönt. A szakértő csoport egy-egy témáért felelős tagjai mellett az előkészítésbe bevonásra kerülnek a gazdasági élet érintett szereplői, a szakmai szervezetek is. Ez vagy szakértői, vagy a munkacsoportok szintjén történik. Fontos tudni azonban, hogy a döntéshozatali eljárás attól kezdődően, hogy a Bizottság javaslatát átadta a Tanácsnak és a Parlamentnek, meglehetősen gyors ütemben folyik. Egy-egy, az Elnökség által fontosnak ítélt kérdésben akár hetente is ülésezhetnek a tanácsi munkacsoportok; nagyszámú tagállami javaslatot, kifogást, észrevételt kell feldolgozni annak érdekében, hogy naprakészen ismerje valaki az adott jogszabály tervezet aktuális állapotát. Ezért célszerű, hogy az érintettek a számukra fontos kezdeményezést már a kezdetektől figyelemmel kísérjék, és minél aktívabban bekapcsolódjanak annak kialakításába, felmérjék annak várható hatásait, illetve felkészüljenek alkalmazására Érdekérvényesítés lehetőségei a döntéshozatali eljárás folyamatában Felmerülhet a kérdés az olvasóban, lehetséges-e, hogy egyes vállalkozások, illetve egyes szakmacsoportok befolyásolják a közösségi döntéshozatalt. Az Európai Unióban nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a jogalkotás megfelelő előkészítés után, minden érdekelt fél véleményének kikérése, meghallgatása után történjék meg. Ezért vitára bocsátják az előkészítő jellegű tanulmányokat, elemzéseket, egy-egy szabályozási területre vonatkozó koncepciókat, jogszabálytervezeteket. Túl a szakértői bizottságokban folyó vitákon ahol számos vállalati és nemzeti szakértő fejti ki álláspontját, az érintett európai szakmai szervezetek véleményének kikérésén a nagyobb jelentőségű ter- 18

19 vezetek esetében hatásvizsgálatokat végeznek az előkészítés során. A nyilvános vitákat általában az Internet felhasználásával, illetve konferenciák keretében folytatják le. A döntéshozatali eljárás során e nyilvános vitákban tudják kifejteni véleményüket, álláspontjukat a vállalkozások, illetve szakmai érdekképviseleteik. A nemzeti szintű hatásvizsgálatok elkészítésével, a tervezet jogszabályok pozitív és negatív hatásainak akár számszerűsített bemutatásával már a tervezetek kialakításának első fázisában hatásosan lehet megfogalmazni az álláspontokat, illetve alátámasztani azokat. Természetesen a jogszabálytervezetek formálásának későbbi szakaszában is van mód megalapozott szakmai érvelések mentén a vállalkozások érdekeinek érvényesítésére a nemzeti álláspont kialakításának fázisában, az egyes EKTB munkacsoportokkal, illetve ezek szakértőivel folytatott eszmecseréken, konzultációkon keresztül. Tekintettel arra, hogy a döntéshozatal egy hosszadalmas egyeztetési eljárás, egy jogszabály létrehozása az első lépéstől a megjelenésig 2-3 évet is igénybe vehet, extrém esetekben ennél hosszabb is lehet. Nem elégséges egyegy tervezettel csak egy időpontban foglalkozni, a tervezetekhez benyújtott számtalan módosító javaslat naprakész ismerete és azokkal kapcsolatos egyértelmű és világos álláspont kialakítása elengedhetetlen a hatékony érdekérvényesítés érdekében. 5. Nemzetközi kereskedelem, szerződéskötés A magyar bőr- és cipőipari vállalkozások számára megnyílt, mintegy 450 millió fős hatalmas piac kínálta lehetőségekkel csak úgy tudunk élni, ha el tudjuk sajátítani azokat az ismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek az EU-n belüli kereskedelemhez. Ez az ismeretanyag igen szerteágazó, hiszen magába foglalja a vállalati jog, a versenyszabályok, a vám, a piacvédelem, a kvóták, az általános forgalmi adó, a szabványok, a terméktanúsítás, a környezet- és a fogyasztóvédelem írott és íratlan szabályainak rendszerét. Segédletünk további fejezeteiben ismertetni fogjuk azokat az alapvető tudnivalókat, valamint rendeleteket és elektronikus elérési lehetőségeket, amelyek segítséget nyújthatnak az adott témák részletes megismeréséhez. A csatlakozás pillanatától figyelembe kell vennünk, hogy az Európai Unió és az Unión kívüli ún. harmadik országgal folytatott kereskedelem szabályozását tekintve elkülönül egymástól. Változások következtek be a statisztikai 19

20 adatszolgáltatásban is. Az adatszolgáltatásban bekövetkezett változásokat a 215/2003. (XII. 10.) Kormányrendelet tartalmazza től az Európai Unión belüli kereskedelemben az áruk szabad mozgásának elve érvényesül. Ettől az időponttól szűnt meg az Unió tagországai közötti vámvizsgálat, így az újonnan csatlakozó tíz tagország határai is megnyíltak a szabad kereskedelem előtt. Az áruk szabad mozgása érdekében azonban a tagországoknak egy sor olyan feltételt kell teljesíteniük, amely az egységesítés érdekében született. Az egységes piaci szabályozás érdekében a tagországok nem vezethetnek be az uniós előírásoktól eltérő szabályozást a termékek forgalomba hozatala tárgyában. A műszaki szabályozásnak, a terméktanúsításnak egységesnek kell lennie az EU belső piacán. Az egységesítésből következik, hogy egy adott tagország terméktanúsítását a másik tagországban elfogadják. (Lásd még 10. fejezet) A termékért a gyártónak kell felelősséget vállalnia, import esetén pedig az importőrnek. (Amennyiben az adott tagállamban eltérő szabályozás van érvényben, az csak saját termelőire vonatkozhat a belső piacon.) Az áruk szabad mozgására, a technikai haladás elősegítésére való tekintettel, nincsenek a műszaki szabályozás terén kötelezően előírt műszaki paraméterek (a kötelező szabvánnyal történő műszaki szabályozást az EU állami beavatkozásnak minősíti, amely nem kívánatos). Léteznek azonban harmonizációs európai szabványok, az ezeknek való megfelelés ajánlott. Az állam a műszaki tartalmú jogszabályaival a terméket, vagy szolgáltatást használó fogyasztók biztonságát kívánja szavatolni, eleget téve azon alapvető polgári jognak, amely a biztonságos termékhez, vagy szolgáltatáshoz kapcsolódik. A műszaki tartalmú EU jogi szabályozás alapja, hogy a termékért a gyártó felel. Az egyedileg nem szabályozott termékek biztonságát külön irányelv, a 92/59/EGK (általános termékbiztonsági direktíva) rögzíti, melynek magyar megfelelője az évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről. (Részletesebben lásd 11. fejezet.) Az európai műszaki szabályozásban eleinte a magyar szabványokhoz hasonló előírások voltak érvényben, de ezek nem voltak elég hatékonyak, így az új megközelítés elve alapján, kockázati elemzéssel egy jelentős termékkört lefedve fogalmaztak meg általános, alapvető követelményeket a forgalmazás feltételeként. E direktívák elsősorban az egészségvédelem, környezetvédelem, tűzvédelem, üzembiztonság körére terjednek ki. Az új megközelítésű irányelvek egyik lehetséges, de általánosan elfogadott értelmezését kívánják meghatározni a harmonizált európai szabványok. E szabványoknak való megfelelés esetén vélelmezhető a direktíva követelményeinek teljesülése is. (Lásd még a 9. és 10. fejezetben írottakat.) A termékbiztonságról szóló uniós irányelvek alapján született meg a 79/1998.(IV. 29.) Kormányrendelet, a felelősség kérdésével kapcsolatban az évi X. törvény előírásaiban foglaltak a mérvadóak. 20

21 Az Európai Unión belüli kereskedelem a tagországokra, vállalkozásokra nézve szabályozott piaci magatartásformát ír elő, mely szerint tilos a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, tilos minden olyan intézkedés, amely akadályozza az egészséges verseny kialakulását a belső piacon. (Pl. a tagországok állami támogatást nem adhatnak olyan saját vállalkozás életben tartására, amely veszteséges, mert ez versenyt gátló intézkedésnek minősül.) A tisztességtelen piaci magatartás megakadályozása érdekében az EU a versenyjogban korlátozza a kizárólagos forgalmazási megállapodások érvényét, ellenőrzi a vállalati összevonások szabad versenyre gyakorolt hatását. Az EU-ban igen nagy jelentőséggel bír a cégek között megkötött szerződés. A gazdálkodók közötti kapcsolat közel 100%-ban szerződésekkel fedezett, a részletekre is kitér. Alapjául szolgál a hosszú és rövid távú együttműködéseknek, és csak igen ritkán vezet peres eljáráshoz, mivel a felek kapcsolataikat részletekbe menően szabályozzák. A szerződéskötésnél előnyt jelent, ha a cég rendelkezik referenciákkal, a cégre vonatkozó nemzetközi minőségi és környezetvédelmi tanúsításokkal. A gazdasági területeken sok esetben típusszerződések is vannak, melyre példaként szolgálhat az ICT (International Council of Tanners nyersbőrvásárlásra vonatkozó, nemzetközileg is elfogadott ajánlása, melyet terjedelmi okokból csak vázlatosan, főbb részleteiben ismertetünk. (A szerződés szövege letölthető az Internetről és vagy megkérhető a BIMEO Kft.-től) Nemzetközi kereskedelmi szerződés nyersbőrökre I. Rész (különleges feltételek) 1. Eladó neve és címe, telephelye 2. Vevő neve és címe, telephelye 3. A termék jellemzői 3.1. Mennyiség (nemzetközi mértékegységrendszerben) 3.2. Eltérés 3.3. Leírás 3.4. Eredet 3.5. Jel/márka 3.6. Választék 3.7. Franchise 3.8. A termék minőségét biztosító műszaki specifikációk (kód, szabvány száma, dátum) 3.9. Egészségügyi rendelkezések (kereskedelmi okmány/egészségügyi igazolás, vagy más egészségügyi okmány) Egyéb részletek 4. Ár és szállítási határidő 21

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben VÁRSZEGI ÁRPÁD (Bőr- és Cipőipari Egyesülés) Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a szakma éves tevékenységéről

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl *

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * Kunvári Árpád A jelenbõl a jövõ felé menve a legfõbb útmutatásokat a múlt tanulságai adják. Fõleg egy olyan helyzetben, mint amiben most az EU-hoz

Részletesebben

Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés. Magyarország

Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés. Magyarország Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés Magyarország Ezt az utólagos értékelést az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága kezdeményezte és egy magánkonzorcium végezte el. A Konzorcium teljes

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

5. FEJEZET. Tar Gábor: Az Európai Unió jogforrásai és dokumentumai

5. FEJEZET. Tar Gábor: Az Európai Unió jogforrásai és dokumentumai 5. FEJEZET Tar Gábor: Az Európai Unió jogforrásai és dokumentumai Az Európai Uniót vizsgáló, illetve valamilyen formában érintő szakdolgozatok esetében elengedhetetlen az elsődleges források, azaz az Európai

Részletesebben

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások Report on Business Climate of the Largest Exporting Manufacturing Firms TOP 1500-2000/2 Jelentés a legnagyobb exportáló feldolgozóipari cégek üzleti kilátásairól Tóth I. János * Dinamikus növekedés, kedvező

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.11.30. COM(2012) 739 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE. általános preferenciális rendszer alkalmazásáról. (előterjesztő: a Bizottság)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE. általános preferenciális rendszer alkalmazásáról. (előterjesztő: a Bizottság) AZ EURÓPAI KÖZÖÉGEK BIZOTTÁGA Brüsszel, 20.10.2004 COM(2004) 699 végleges 2004/0242 (CN) Javaslat A TANÁC RENDELETE általános preferenciális rendszer alkalmazásáról (előterjesztő: a Bizottság) HU HU INDOKLÁ

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08)

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) C 97/16 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) 2005. november 17-én az Európai Unió finn elnökségének tevékenységéhez kapcsolódóan Mari Kiviniemi,

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM AGRÁRPIACI FŐOSZTÁLY 1860 Budapest, Pf. 1. 301-4000 Fax: 301-4702 A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE Összefoglalás KUKOVICS SÁNDOR JÁVOR ANDRÁS Az EU juh és kecskehús termelése gyakorlatilag a 2007-es utolsó csatlakozás óta folyamatosan csökken

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25.

ELŐTERJESZTÉS a HONVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére. 2010. május 25. ELŐTERJESZTÉS a HOVÉD Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár küldöttközgyűlésére 2010. május 25. M E G H Í V Ó Tisztelt Küldött! A "HOVÉD" Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár 2010. május 25-én 10 00 órakor tartandó

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. lkt. sz.: IV.378/2015. Előadó: Vass Csaba Mell.: gazdasági program Hiv. sz.:- Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-801

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. Tájékoztató jelentés a nemzetgazdaság 2006. évi munkavédelmi helyzetéről

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. Tájékoztató jelentés a nemzetgazdaság 2006. évi munkavédelmi helyzetéről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER 1279-1/2007. ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE Tájékoztató jelentés a nemzetgazdaság 2006. évi munkavédelmi helyzetéről 2007. június 2. oldal Tájékoztató jelentés a 2006.

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 10.11.2005 COM(2005) 551 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

A magyar térszerkezet modernizálásának távlatai és a technológiai átalakulás

A magyar térszerkezet modernizálásának távlatai és a technológiai átalakulás A magyar térszerkezet modernizálásának távlatai és a technológiai átalakulás dr. Horváth Gyula főigazgató, MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs 1. Az átmenet térszerkezetét befolyásoló tényezők A magyar

Részletesebben

Üzleti jelentés 2014.

Üzleti jelentés 2014. GYULAI TAKARÉKSZÖVETKEZET 5711. Gyula, Széchenyi u. 53. Üzleti jelentés 2014. Cg.:04-02-000217 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 5 3.

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 8. MÁJUS Jelentés az infláció alakulásáról 8. május Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 18 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN 119-9

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A BMFKB által 2013. július 8-án elfogadott stratégia 2015. évi aktualizálása 2 Tartalomjegyzék Bevezetés...

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai

F ó k u s z b a n. Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 2011. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Beszállítói kapcsolatok: a méret a lényeg? A Magyar Fejlesztési Bank 211. tavaszán végzett vállalati felmérésének tapasztalatai 211.

Részletesebben

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NYDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Nyugat Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 4.7.2008 COM(2008) 406 végleges A BIZOTTSÁG ÖTÖDIK ÉVES JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK a harmadik országok Közösséggel szembeni kereskedelmi védelmi

Részletesebben

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált

Részletesebben

MUNKAANYAG. Nagyné Bauman Anita. Vállalkozási formák, a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Nagyné Bauman Anita. Vállalkozási formák, a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek. A követelménymodul megnevezése: Nagyné Bauman Anita Vállalkozási formák, a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek A követelménymodul száma: 2219-06 A tartalomelem

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

Monetáris politika Magyarországon

Monetáris politika Magyarországon Monetáris politika Magyarországon Monetáris politika Magyarországon 2006. augusztus Monetáris politika Magyarországon Harmadik kiadás Szerkesztette: Horváth Ágnes Készítették: Balogh Csaba (4. fejezet),

Részletesebben

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015.

Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015. Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015 Budapest 2015. szeptember A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kiskérődző és Juhtenyésztési Alosztály

Részletesebben

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés

Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés GAZDASÁG Fordulat a munkaidő-politikában: csökkentés helyett növelés Tárgyszavak: gazdaság; munkaidő; munkanélküliség; munkaügy; Németország. A munkaidő 25 éven át tartó szinte folyamatos csökkenése után

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Tartalomjegyzék. 2. Az áruk szabad mozgása: definíciók 2.1. Áruk 13 2.2. Az áruk szabad mozgása: általános hatály 13 2.3.

Tartalomjegyzék. 2. Az áruk szabad mozgása: definíciók 2.1. Áruk 13 2.2. Az áruk szabad mozgása: általános hatály 13 2.3. Tartalomjegyzék 1. Előzmények 1.1. Az EU alkotmányos alapja, az EK Egyezmény 2 1.2. A kezdet évei 3 1.3. A Fehér Könyv és az Egységes Európai Okmány 4 1.4. A technikai akadályok megszüntetése: három eszköz

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK KIVÁLÓSÁGA. CNA Olaszország

A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK KIVÁLÓSÁGA. CNA Olaszország A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK KIVÁLÓSÁGA Az állami döntéshozó hatóságok és támogatások összefüggései Az oktatóanyagot készítette: CNA Olaszország Összefoglalás Bevezetés 1. Az érdekképviselet EU közösségi

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Jelen vannak: Dr. Tankó Károly polgármester. Meghívott: Kalmár László Pénzügyi Ügyrendi és vagyonnyilatkozat-

Jegyzőkönyv. Jelen vannak: Dr. Tankó Károly polgármester. Meghívott: Kalmár László Pénzügyi Ügyrendi és vagyonnyilatkozat- Jegyzőkönyv Készült: Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november 27-én 17.00 órakor kezdődő, soron következő nyílt ülésén, a Körjegyzőség Csabdi Kirendeltségének Hivatal hivatalos

Részletesebben

A magyar kínai termékforgalom alakulása 2012-ben

A magyar kínai termékforgalom alakulása 2012-ben MKI-elemzések E-2013/3 matura tamás A magyar kínai termékforgalom alakulása 2012-ben MKI-ELEMZÉSEK A Magyar Külügyi Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Magyar Külügyi Intézet Felelős szerkesztő és tördelő:

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.2.23. COM(2011) 78 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA jóváhagyta: /2008.(..) önkormányzati határozat MÁGOCS 2008. április Készült: A ROC*Mágocs Kft megbízásából TARTALOM 1. CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK 3 1.1 JOGSZABÁLYI

Részletesebben

Mágocs Város Önkormányzatának. Gazdasági programja. 2014-2019. évre

Mágocs Város Önkormányzatának. Gazdasági programja. 2014-2019. évre A jövő az nem egy hely, ahová belépünk. Azt mi hozzuk létre: /L.I.Sweet/ Mágocs Város Önkormányzatának Gazdasági programja 2014-2019. évre A programot a képviselő-testület 2015. március.tartott ülésén

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Székely Csaba Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul Vállalati tervezés és fejlesztés SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló

Részletesebben

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.14. COM(2010) 790 végleges 2010/0384 (NLE) Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.5.2007 COM(2007) 253 végleges - A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Export-import menedzsment szakirány A HAZAI KÜLKERESKEDELMI IGAZGATÁS BEMUTATÁSA A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE 11. IKTATÓSZÁM: 2-4/2011. MELLÉKLET: - TÁRGY: Javaslat a Fejér Megyei Önkormányzat 2011-2014. évekre szóló gazdasági programjára ELİTERJESZTİ:

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. szakmai és tulajdonosi irányítása 2. Az Eximbank Rt. tevékenysége 3. A Mehib tevékenysége

TARTALOMJEGYZÉK. 1. Az Eximbank Rt. és a Mehib Rt. szakmai és tulajdonosi irányítása 2. Az Eximbank Rt. tevékenysége 3. A Mehib tevékenysége 0013 Jelentés a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzéséhez fűződő állami érdekek érvényesülése a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. tevékenységén keresztül

Részletesebben

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 774 végleges A. melléklet / 1. fejezet A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

JELENTÉS. a Kormány részére. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól

JELENTÉS. a Kormány részére. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól JELENTÉS a Kormány részére a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól Budapest, 2016. április 1. JELENLEGI SZABÁLYOZÁS A kiskereskedelmi

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

EURÓPAI FÜZETEK 54. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere. Vámunió

EURÓPAI FÜZETEK 54. TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL. Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere. Vámunió EURÓPAI FÜZETEK 54. SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ A MAGYAR CSATLAKOZÁSI TÁRGYALÁSOK LEZÁRT FEJEZETEIBÔL Beszteri Sára Az Európai Unió vámrendszere Vámunió A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemzô

Részletesebben

EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011

EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011 MONITOR 2010/II. NEGYEDÉV EGYENSÚLY ÉS NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK 2010-2011 GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET BUDAPEST, 2010. JÚNIUS E C O S T A T GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET Cím: 1024 Budapest,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező Tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON

ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON ENERGIAHATÉKONYSÁGI POLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK MAGYARORSZÁGON Az energiahatékonyság monitoringja az EU-27-ben című projekt Magyarországra vonatkozó zárótanulmánya Budapest, 2009. október Szerző: dr. Elek

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Az Európai Unió lisszaboni stratégiájához készült NEMZETI AKCIÓPROGRAM A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS FOGLALKOZTATÁSÉRT. Budapest, 2008.

Az Európai Unió lisszaboni stratégiájához készült NEMZETI AKCIÓPROGRAM A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS FOGLALKOZTATÁSÉRT. Budapest, 2008. Az Európai Unió lisszaboni stratégiájához készült NEMZETI AKCIÓPROGRAM A NÖVEKEDÉSÉRT ÉS FOGLALKOZTATÁSÉRT 2008 2010 Budapest, 2008. november TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...2 I. BEVEZETÉS...4 I.1. Helyzetértékelés

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Állami Számvevőszék ELEMZÉS a 2014. évi integritás felmérés óvodák, bölcsődék intézménycsoportban mért eredményeiről 2015. május

Állami Számvevőszék ELEMZÉS a 2014. évi integritás felmérés óvodák, bölcsődék intézménycsoportban mért eredményeiről 2015. május Állami Számvevőszék ELEMZÉS a 2014. évi integritás felmérés óvodák, bölcsődék intézménycsoportban mért eredményeiről 2015. május Az elemzés készítését felügyelte: Dr. Pulay Gyula Zoltán felügyeleti vezető

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.6. COM(2014) 332 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK az Európai

Részletesebben

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011

MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG AKTUALIZÁLT KONVERGENCIA PROGRAMJA 2007-2011 Budapest, 2007. november Tartalom 1. Makrogazdasági célok és prognózis... 2 1.1. Külső feltételek... 2 1.2. Ciklikus

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet... 3 1.1 A gazdaság

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1

KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 Összefoglalás A kommunikáció, ezen belül is a vállalati kommunikáció kutatása a társadalomtudományok egyik

Részletesebben

ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály

ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály ÁOGYTI Takarmányellenőrzési Főosztály Útmutató A Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszerének kialakításához és alkalmazásához Tájékoztató segédanyag* a takarmányipari vállalkozások

Részletesebben