Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet"

Átírás

1 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v

2 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet A gazdaság helyzetének előzményei dióhéjban A gazdaság teljesítménye GDP Exportképesség Beruházások alakulása A külföldi tőke mértéke Baranyában A gazdaság szerkezete Ágazati megoszlás Kutatás-fejlesztés A munkaerő-piaci környezet Alkalmazásban állók Foglalkoztatottak Munkanélküliek Területi különbségek A megye demográfiai folyamatai Az állandó- és lakónépesség alakulása Baranya megye korcsoportjai A születés-halálozás bemutatása A vándorlás folyamatainak hatásai...64

3 3 1. A gazdasági környezet 1.1 A gazdaság helyzetének előzményei dióhéjban A baranyai gazdaság fenntarthatóságát és fejlődőképességét alapvetően megrendítették a 80- as éveket követő időszak folyamatai. A XIX. századtól növekvő széntermelést a II. világháború után követte az uránbányászat és részben az őket kiszolgáló építő-, gép- és villamos ipari, logisztikai, valamint a társadalom többi részének főleg a nőknek a foglalkoztatását célzó könnyűipari, élelmiszeripari ágazatok fejlődése. A szénbányászat nemcsak a közvetlenül kapcsolódó ágazatokra gyakorolt ösztönző hatást, hanem idevonzotta mindazokat, akik e fejlődő környezetben jónak ítélték jövőbeli kilátásaikat, a kialakult pezsgés fellendítette a város gazdaságának teljes struktúráját. E növekedésre alapozott fejlődési folyamat alapvetően a világgazdasági változások által is erősen befolyásolt rendszerváltási időszakban ért véget. A növekedés megtorpanása korábban kezdődött, kifulladása magát a rendszerváltást is elősegítette. A nyolcvanas évek végén a tervgazdálkodás sikertelenségére mentségeket kereső politika a szénbányászat problémáit reflektorfénybe állította. A nagy és szervezett munkástömegeket tömörítő nehézipari ágazatok felszámolása ebben az időszakban elősegítette az ellenállásmentes átmenetet a piacgazdaságba, ugyanakkor erőltetett ütemben szüntette meg az érintett városok, térségek gazdasági alapjait. A negatív folyamatok egyik legjobban érintett megyéje Baranya volt. A rendszerváltás közepette a KGST összeomlása még fel is gyorsította a bányászat felszámolását. A méretgazdaságosság javításának és a munkabérek csökkentésének igénye az elmúlt két évtized alatt az iparban a legnagyobb munkaerő-koncentrációjú távol-keleti területek felé áramoltatta az ipari termelést. A kétpólusos, főként a nehéziparon és könnyű-, illetve élelmiszeriparon nyugvó Baranya megyei gazdaság könnyűipari ágazatai ennek a folyamatnak estek áldozatául. A megye korábban változatos mezőgazdaságának és élelmiszeriparának képe is átalakult. A kárpótlási folyamat következtében felszámolódó, ebben az időben már hatékonyan, magas szakmai színvonalon és diverzifikáltan működő termelési rendszer helyébe lépő magángazdaság néhány gabonafajta termelésére szűkítette a növénytermesztést. Az állattenyésztés és termékfeldolgozás (élelmiszeripar, ipari növény-feldolgozás) leépült, a melléküzemágak felszámolódtak. Mindez tömeges munkahely-vesztéseket eredményezett, melyet Baranyában nem pótoltak új beruházások. A gazdaság a továbbiakban nem volt képes a veszteségek kompenzálására és új fejlődési pálya elindítására. Pécs és Baranya a rendszerváltást követően nem tudott olyan vonzó feltételrendszert kialakítani, amely az ide áramló befektetések és a helyi vállalkozások fejlődése révén képes lett volna pótolni a korábbi gazdasági potenciált. Valamint nem volt képes arra sem, hogy a társadalomban és a mindenkori kormányzás szférájában tudatosítsa az alapok majdnem teljes felszámolódását és a lecsúszás elkerülhetetlen veszélyét. Ez több fontos külső okkal is magyarázható (földrajzi elhelyezkedés, délszláv háború, autópálya hiánya a legutóbbi időkig), részben azonban annak a felismerésnek és a hozzá kapcsolódó eltökéltségnek a hiányából fakad, hogy a gazdasági szerkezet átalakítása alapvetően helyi politikai, önkormányzati feladat, s nem lehet azt csak a piaci automatizmusokra és kormányzati intézkedésekre bízni. A következő táblázat Baranya gazdasági tevékenységének néhány kiemelt jelzőszámát mutatja be, ezek a baranyai teljesítmények országos összesenből vett részarányát szemléltetik, a 2012-es és 2013-as adatok alapján. Sajnos az adatok többsége nemcsak azt jelzi, hogy Baranya

4 4 gazdasági súlya nem tekinthető jelentősnek, hanem azt is, hogy ez az arány a jellemzők jelentős részében további kisebb-nagyobb csökkenést, leszakadást is mutat. 1. táblázat: Baranya részaránya az országos értékekből, ban, % Gazdasági tevékenység Ipari termelési érték 1,34 1,35 Építőipari termelési érték 2,38 2,24 A kereskedelmi szálláshelyek vendégei 2,98 2,97 A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 2,74 2,90 Internetes előfizetések száma (mobil internet nélkül) 3,74 3,71 Beruházások teljesítményértéke 2,65.. Kutató- fejlesztő helyek száma 1,52.. A kutató, fejlesztő helyek tényleges létszáma összesen 4,30.. Regisztrált gazdasági szervezet összesen 3,53 3,50 Ebből: társas vállalkozás 3,06 3,01 önálló vállalkozó 3,66 3,62 nonprofit szervezet 4,37 4, GDP 1.2 A gazdaság teljesítménye A gazdaság teljesítőképességének legáltalánosabban használt mutatója a GDP. A jövő, a térség önfenntartó képessége szempontjából a termelékenység alakulásának van a legnagyobb jelentősége, amit egy lakosra és egy alkalmazottra vetítve is bemutatunk. 2. táblázat: Bruttó hazai termék (GDP) (2007 ) Területi egység Baranya Dél-Dunántúl Ország összesen Baranya/ország % 2,81 2,78 2,74 2,66 2,50 2,53 Forrás: KSH STADAT, letöltés Az egy főre (egy lakosra) jutó GDP 2000-től egyenletesen növekedett, majd az emelkedő tendencia a évi gazdaság válság kezdetével megtorpant. A fejlődés elmaradt az országos átlagtól, s már a régión belül is vesztett pozíciójából. A Dunántúl és az ország viszonylatában az elmaradási olló folyamatosan nyílik. A válság éveit követően a GDP-termelés a Dunántúlon és az országban visszanyerte lendületét, az emelkedés üteme megközelíti a válság előtti évekét. A Dél- Dunántúlon Tolna megyére jellemző ugyanez, s még a szintén lemaradó Somogyban is gyorsabban nő a mutató, mint Baranyában.

5 5 1. ábra: Egy főre (lakosra) jutó bruttó hazai termék (ezer Ft, ) 1 2. ábra: Az egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag %-ában (%, ) Az országos átlag százalékában mért mutató fejezi ki legjobban, hogy megyénk lemaradása fokozódik, a évi 75% körüli szintről 10%-ponttal romlott a pozíciója. 1 Forrás: ksh.hu

6 6 3. ábra: Egy alkalmazottra jutó bruttó hazai termék (millió Ft/fő/év, ) 2 Az egy alkalmazottra jutó GDP hasonló csökkenő ütemű növekedési tendenciát ír le, mint az egy lakosra jutó. Az alkalmazásban állók száma 2006-tól jelentősen csökkent, ez kompenzálta az egy alkalmazottra jutó GDP-növekedést. Az egymást kioltó tendenciák eredménye a GDP összvolumenének stagnálása a megyében Exportképesség A megye feldolgozóipari ágazatai jelentősen eltérő mértékben vesznek részt a nemzetközi munkamegosztásban. A gépipar exportteljesítménye a legnagyobb (mintegy milliárd Ft), ezt követi az élelmiszeripar, a fa- és papíripar, a gumi-műanyagipar és a fémfeldolgozás milliárdft/év teljesítményekkel. 4. ábra: Feldolgozóipari ágak belföldi és exportértékesítési adatai Baranya megyében (millió Ft; ) 3 2 Forrás: ksh.hu

7 7 A feldolgozóipari ágazatok értékesítési struktúrájában az export fontos szerepet játszik, a legalacsonyabb exportarány is eléri a 40%-ot (élelmiszeripar), a közepes arányt a gumiműanyagtermék gyártók és a fémfeldolgozási termék-előállítók követik 60-70%-kal, a textilipar, a fa-és papíripar, a gépipar, a járműgyártásban dolgozók és az egyéb feldolgozó ipar résztvevői pedig alapvetően exportpiacra dolgoznak. 5. ábra: Feldolgozóipari ágak exportértékesítési arányai Baranya megyében (%; ) 4 CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása CB Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása CC Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai CD Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás CE Vegyi anyag, termék gyártása CF Gyógyszergyártás CG Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása CH Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása CJ Villamos berendezés gyártása CK Gép, gépi berendezés gyártása CL Járműgyártás CI-CL Gépipar CM Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása 6. ábra: A gazdaság néhány jellemzője a nagyvárosi gyűrű városaiban 2012-ben (ezer Ft) Az önmagukban kedvezőnek tűnő exportképességi adatokkal szemben országos összehasonlításban lényegesen kedvezőtlenebb a helyzet. Az ország öt nagy vidéki agglomerációja közül, ahol a fővároson kívüli gazdaságfejlesztés koncentrálódik, Pécs a bruttó hozzáadott érték, a 3 Forrás: ksh.hu; A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek adatai, a termelés és az értékesítés indexei összehasonlító áron. 4 Forrás: ksh.hu; A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek adatai, a termelés és az értékesítés indexei összehasonlító áron.

8 8 vállalkozások nettó értékesítési árbevétele és az export tekintetében is az utolsó helyen áll; a legexportképesebb Győrhöz képest Pécs exportja szinte jelzésértékűnek tűnik Beruházások alakulása Ebből az elmaradott helyzetből a kitörés a fejlesztések révén valósulhat meg. A felzárkózásra akkor lenne remény, ha beruházások tekintetében a megye fejlődése meghaladná a környezetét. A beruházási adatok sajnálatosan azt támasztják alá, hogy a megye lecsúszásának folytatódása várható. 7. ábra: Beruházások teljesítményértéke (millió Ft, ) 5 A beruházások teljesítményértéke Baranyában 2011-ig enyhén növekedett (közel 150 milliárd Ft-ra), majd ban 2/3-ára csökkent. Ebben visszatükröződik az EU támogatási ciklus hatása, mely a végéhez (2013) közeledve lecsengett. Ez a nagyságrend az országos nagyságrendhez viszonyítva meglehetősen szerény, 3% körül van. 8. ábra: Beruházások teljesítményértéke az országos érték %-ában (%, ) 6 5 Forrás: ksh.hu; KSH-módszertan: Éves megfigyelés. Vonatkozási kör: vállalkozások, költségvetési és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek. A vállalkozások esetében a megfigyelés a 20 vagy annál több főt foglalkoztató szervezetek esetében teljes körű (gazdaságstatisztikai kérdőív), míg a 20 fő alatti vállalkozások adatainak előállítása adóadatok felhasználásával, illetve gazdaságstatisztikai kérdőívvel történik. A kérdőíves megfigyelés ebben a körben azonban csak a kiválasztott vállalkozásokra történik. Az adatok az adott megye (város) területén megvalósult beruházásokat tartalmazzák.

9 9 Az egy lakosra jutó teljesítményérték összességében csökkenő jellegű, így egyre nagyobb mértékben elmarad az országos átlagtól (72%-ról 64%-ra csökkent). 9. ábra: Az egy lakosra jutó beruházási teljesítményérték alakulása (millió Ft/fő, ) A Baranya megyei székhelyű gazdasági szervezetek közötti beruházási adatait nemzetgazdaság ágankénti megbontásban tartalmazza a következő táblázat. A táblázatból látható, hogy a legtöbb beruházás a C Feldolgozóipar, valamint az A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban történt. 3. táblázat: A gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke gazdasági ág szerint Baranya megyében (millió Ft, ) 7 Nemzetgazdasági ág A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, E légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás Forrás: ksh.hu 7 Forrás: ksh.hu; KSH-módszertan: Teljesítményérték: a beruházási teljesítmények szerződés szerinti teljesítése, függetlenül attól, hogy a számla ellenértékét kiegyenlítették-e vagy sem. A teljesítményérték az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó összegét is tartalmazza a számviteli törvény előírása alapján. Adatszolgáltatók: a teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett és a reprezentatív megfigyelésbe bevont szervezetek. Teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett: valamennyi 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozás; létszám-kategóriától függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási szervezetek. Az 5 és 49 fő között foglalkoztató vállalkozások megfigyelése reprezentatív, rétegzett mintavétellel történik. Az adatok a megyei székhelyű gazdasági szervezetek beruházásait tartalmazzák, függetlenül a beruházás helyétől, és a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek adatai.

10 10 Nemzetgazdasági ág H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató O tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő S Egyéb szolgáltatás Összesen Az időszak alatt nagymértékű beruházások történtek a D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazatban, továbbá 2014-ben jelentős mértékben megnőtt az E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés nemzetgazdasági ág beruházásértéke. A mezőgazdaság (A) beruházásai az időszak alatt átlagosan kb. 17%-ot, az iparé (B-E) kb. 43%-ot, az építőiparé (F) kb. 2%-ot tettek ki. A szolgáltatóipari ágazatok (G-S) beruházásai az egyes években változó mértékűek voltak, az időszak összességét tekintve a teljes beruházási érték kb. 38%-át tették ki átlagosan. A szolgáltatóiparon belül nagyobb volument képviselt az O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás és a P Oktatás nemzetgazdasági ág, melyek között a beruházások ellentétes irányban alakultak az egyes években. A következő diagram a évi beruházások nemzetgazdasági ági megoszlását mutatja be. 10. ábra: A baranyai beruházások ágazati eloszlása (millió Ft, 2014) 8 8 Forrás: ksh.hu

11 11 Baranya megyében a beruházások nagy részét a gazdasági ágazatok teszik ki, közülük a feldolgozóipar és az agrárszektor emelkedik ki. A közszféra jellegű beruházás mintegy 35%-kal részesedik, ágazatai közül a víz-szennyvíz- hulladékgazdálkodás, a közigazgatás-védelem, közcélú társadalombiztosítás és az oktatás teszi ki a beruházások döntő többségét. Kedvező, hogy a feldolgozóipari beruházások 2011 óta megduplázódtak. Dinamikus volt a vízügyi-hulladék ágazat fejlődése is, és az agrárszektor is fejlődést mutat. Munkaerőigények és munkahelyteremtés szempontjából a gazdasági ágazatok beruházásai a fontosabbak, mivel a közszféra fejlesztései alapvetően nem hoznak létre új munkahelyeket, hanem döntően a meglévő infrastruktúrákat fejlesztik. Az agráriumban a beruházások akkor generálnak új munkahelyeket, ha nem a meglévő tevékenységek (főként szántóföldi gabonatermesztés) termelékenységnövelő eszközfejlesztésére irányulnak, hanem munkaigényes tevékenységek fejlesztéséhez kapcsolódnak (pl. biotermelés, állattenyésztési kapacitásbővítés, az agrártermékek elsődleges feldolgozása). A feldolgozóipari fejlesztések jelentős része támogatott pályázati tevékenységhez kapcsolódik és munkahelyet teremt, azonban a technológiai fejlődés és a tőkekoncentráció növekedése következtében a technológiai beruházások is egyre kevesebb munkahelyet hoznak létre. 11. ábra: A gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke nemzetgazdasági ágak szerint Baranya megyében (millió Ft, ) 9 A gazdasági szervezetek beruházásai ben jelentősen emelkedtek, ez elsősorban a feldolgozóiparnak, az energiaiparnak és a vízügyi-hulladék ágazatnak köszönhető. Az anyagi-műszaki összetételt illetően a megye beruházásain belül az infrastruktúra aránya enyhén magasabb az országos átlagnál, és a beruházások több mint felét teszik ki. A gépberuházások 41%-ot értek el, ami első megközelítésben alacsonynak tűnik, azonban az ágazati összetétel rendkívül eltérő, tükrözi az ágazati sajátosságokat. A termelő ágazatok beruházásaiban a 9 Forrás: ksh.hu

12 12 gépek aránya kedvezőbb az átlagosnál, ezen belül is a versenyszférához tartozó ágazatokban (feldolgozóipar, IKT, logisztika) a legmagasabb. Bizonyára közrejátszik ebben az is, hogy a pályázati forrásból finanszírozott beruházások esetében az ingatlan arány limitált, mivel azonban ezek az ágazatok, különösen az exportversenynek kitett termelők, rendkívül innováció- és technológia-érzékenyek, a saját forrásból megvalósított beruházások is a termelékenységet javító technológiára fókuszálnak. A feldolgozóipari beruházások növekedése és összetételének a technológia irányába történt elmozdulása feltétlenül kedvező jelenség. 4. ábra: A Baranya megyei gépberuházások aránya az összes beruházáson belül az egyes ágazatokban időszak átlagában (%) 10 A versenyszférában a turizmus, a szórakoztatás, az energetika (főként az energiaszállítás) jellegéből adódóan infrastruktúra-centrikus, s hasonlóak a közszférát szolgáló beruházások is. A viszonylag alacsony géparány nem annyira a technológia-érzékeny ágazatok rossz beruházáspolitikájának, hanem inkább (sajnálatosan) mérsékelt súlyuknak köszönhető. Ez nem meglepő, hiszen a megyék alapinfrastruktúrája és közszolgáltatásai hasonló nagyságrendűek, míg gazdasági teljesítményük ipari fejlettségüktől függően rendkívül eltérő. Ebből adódik, hogy a fejlett gazdasággal rendelkező megyékben a technológia-érzékeny ipar nagy súlya miatt a technológiai beruházások aránya is magasabb. A gépbeszerzés átlagosan azonos arányban oszlik meg import és belföldi beszerzések tekintetében, azonban vannak olyan nemzetgazdasági ágak, ahol az arány lényegesen eltolódik valamelyik irányba (pl.: az energetikai ágazatban az egyes években a gépbeszerzésből az import csak 0,5-3,9%-ot tett ki.) 10 Forrás: ksh.hu

13 13 Megfigyelhető tendencia a megye gazdaságában, hogy az exportra termelő vállalkozások közül kerültek ki azok, amelyek a leggyorsabban fejlődnek. Azzal a közhelyes megközelítéssel szemben, mely szerint azok termelnek a hazai piacra, akik nem tudnak megfelelni a nemzetközi követelményeknek, lehetséges egy olyan értelmezés is, mely szerint a hazai piac sok szempontú bizonytalanságához, kiszámíthatatlanságához képest a nemzetközi piacok ugyan nagyon kemény feltételeket támasztanak, viszont a követelmények megismerhetők, a versenyben való helytállás valóban e követelményeknek való megfelelésen múlik. Ebből az állításból még nem vonható le az a következtetés, hogy a jellemzően magas hazai gépimport kiváltható lenne a hazai gépipari szektortól való megrendelés révén, hiszen a termékstruktúra lényegesen eltér attól. Mégis érzékelhető az eltávolodás a hazai piacra való termelésre való stratégiai támaszkodástól főként a megye sikeresnek mondható gép- és villamosipari gyártói részéről A külföldi tőke mértéke Baranyában Baranya gazdaságának a Bevezetőben bemutatott, a rendszerváltás környékén bekövetkezett leépülése és ebben az állapotában való rögzülése a külföldi tulajdonú vállalatok adatain is szemléletesen tükröződik. A Baranya megyei külföldi érdekeltségű vállalkozások száma a 2000-ben fennálló 779 darabról 2010-re 572 darabra, 2012-re pedig 517 darabra csökkent, ugyanakkor az egy vállalkozásra jutó saját tőke folyamatosan növekedett és nő e vállalkozásokon belül a külföldi részesedés is. A következő ábrán látható az egy külföldi érdekeltségű vállalkozásra jutó, valamint az ezer fő állandó lakosra jutó külföldi tőke mértéke. 5. ábra: Külföldi tőke mértéke Baranyában (millió Ft, ) Összehasonlításként álljon itt egy-egy diagram, mely megmutatja ugyanezen adatokat országos szintű átlagos értékekkel, valamint Győr-Moson-Sopron megye mutatóival.

14 14 6. ábra: Külföldi tőke mértéke Magyarországon (millió Ft, ) 7. ábra: Külföldi tőke mértéke Győr-Moson-Sopron megyében (millió Ft, ) A három diagramból látszik, hogy az ezer fő állandó lakosra és az egy külföldi érdekeltségű vállalkozásra jutó külföldi tőke mértéke is növekedett az elmúlt években, a mértékek azonban jelentősen eltérnek egymástól. A baranyai mutatók jelentősen az országos átlag alatt voltak, a vállalkozásra vetített értékek az időszakban átlagosan az országos érték kb. 27%-át, a lakosságra vetített érték átlagosan kb. 15%-át tették ki. Baranya megye Győr-Moson-Sopron megyéhez képest még kedvezőtlenebb mutatókkal rendelkezik, a vállalkozásra vetített mutatók a Győr-Moson- Sopron megyei mutatók átlagos kb. 12%-át, a lakosságra vetített mutatók kb. 7%-át tették ki. A mutatók alakulásában szerepet játszott, hogy amíg a vizsgált időszakban Baranya megyében az érintett vállalkozások száma 262 db-bal, az állandó népesség pedig fővel csökkent, addig Győr-Moson-Sopron megyében a külföldi érdekeltségű vállalkozások száma 109 db-bal, az állandó lakosság pedig fővel nőtt. A következő táblázat tartalmazza a fenti diagramok alapadatait.

15 15 4. táblázat: A külföldi tőke mutatóinak alapadatai ( ) 11 Baranya megye Győr- Moson- Sopron megye Magyarország összesen Külföldi érdekeltségű vállalkozás (db) Külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi tőkéje (millió Ft) Állandó népesség (fő) Külföldi érdekeltségű vállalkozás (db) Külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi tőkéje (millió Ft) Állandó népesség (fő) Külföldi érdekeltségű vállalkozás (db) Külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi tőkéje (millió Ft) Állandó népesség (fő) Forrás: ksh.hu

16 Visszatérve az alapadatok elemzésére, az látható, a baranyai értékek országos viszonylatban alacsony szintet képviselnek. Az országban jelenlévő külföldi érdekeltségű vállalkozásokból Baranyában kevesebb, mint 3%-uk volt jelen, a külföldi tőke pedig 0-1% között mozgott az időszakban ábra: Külföldi érdekeltségű vállalkozások száma és tőkéjük - Baranya az országos értékhez viszonyítva (%, ) 12 A következő két diagram azt mutatja be, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások és tőkéjük mely megyékben koncentrálódott 2000 és 2012 között. A vizsgált időszakban a külföldi érdekeltségű vállalkozások és tőkéjük 50-60%-a Budapestre koncentrálódott. Az időszak végén Budapesten kb. 21%-kal volt több külföldi érdekeltségű vállalkozás, a tőke növekedése kb. 294%-os volt. Győr-Moson-Sopron megye esetén a darabszám kismértékben változott, 2012-ben 2000-hez képest kb. 9%-kal volt több külföldi érdekeltségű vállalkozás; Baranya megyében ezzel szemben 2012-re kb. 34%-kal csökkent a darabszám; az országos átlag kb. 6%-os növekedést mutat. Tőke tekintetében 2000 és 2012 között Győr-Moson-Sopron megyében kb. 747%-os növekedésről beszélhetünk, ez az érték Baranya megyében kb. 288%. Az országos átlagos érték 333%-os növekedés. 12 Forrás: ksh.hu

17 17 9. ábra: Külföldi érdekeltségű vállalkozások száma a megyékben (db, ) 10. ábra: Külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi tőkéje a megyékben (milliárd Ft, ) Bár növekedtek a Baranya megyei értékek a kiragadott időpontokban, rendkívül alacsony mérték koncentrálódott térségünkbe. A következő két diagram és a hozzájuk kapcsolódó táblázatok a fenti mutatók 2000-es és 2012-es állapotát mutatják be a 2012-es év rangsorában.

18 ábra: Megyék rangsora - külföldi érdekeltségű vállalkozások számának megoszlása éven belül (%, 2000 és 2012) A külföldi érdekeltségű vállalkozások rangsorában Baranya megye 2000-ben a 8., 2012-ben már a 9. helyen szerepelt. A vállalkozások Budapest, Pest megye és Győr-Moson-Sopron megye területre koncentrálódtak az időszak folyamán. Összességében 5 területen javult, 15 megye esetében pedig csökkent a mutató értéke. 5. táblázat: Megyék rangsora - külföldi érdekeltségű vállalkozások számának megoszlása éven belül (%, 2000 és 2012) Budapest 53,75% 61,23% 2 Pest 7,52% 9,56% 3 Győr-Moson-Sopron 4,56% 4,67% 4 Vas 2,74% 2,39% 5 Komárom-Esztergom 2,12% 2,22% 6 Bács-Kiskun 3,10% 2,21% 7 Zala 3,24% 2,17% 8 Veszprém 3,04% 1,89% 9 Baranya 2,92% 1,82% 10 Csongrád 3,61% 1,80% 11 Fejér 1,61% 1,60% 12 Borsod-Abaúj-Zemplén 1,45% 1,39% 13 Somogy 2,02% 1,36% 14 Szabolcs-Szatmár-Bereg 2,56% 1,24% 15 Hajdú-Bihar 1,12% 1,12% 16 Heves 1,13% 0,82% 17 Tolna 1,04% 0,76% 18 Jász-Nagykun-Szolnok 0,94% 0,67% 19 Békés 0,92% 0,67% 20 Nógrád 0,60% 0,40%

19 ábra: Megyék rangsora - külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi tőkéjének megoszlása éven belül (%, 2000 és 2012) A külföldi érdekeltségű vállalkozások tőkéje szempontjából Baranya megye kedvezőtlenebb helyen áll a rangsorban, 2000-ben és 2012-ben is a 15. helyen végzett. A tőkekoncentráció tekintetében kisebb átrendeződés zajlott, Budapest veszített kiemelkedő előnyéből, Győr-Moson-Sopron és Pest megye javára. Összességében 8 megye esetében javult, 12 területen pedig csökkent a mutató értéke. 6. táblázat: Megyék rangsora - külföldi érdekeltségű vállalkozások külföldi tőkéjének megoszlása éven belül (%, 2000 és 2012) Budapest 57,98 51,15 2 Győr-Moson-Sopron 7,22 16,19 3 Pest 9,41 10,42 4 Komárom-Esztergom 2,11 3,38 5 Fejér 3,56 3,08 6 Jász-Nagykun-Szolnok 1,19 1,79 7 Csongrád 1,43 1,49 8 Vas 2,97 1,48 9 Heves 1,34 1,41 10 Borsod-Abaúj-Zemplén 2,85 1,06 11 Hajdú-Bihar 1,87 1,05 12 Bács-Kiskun 0,90 1,03 13 Veszprém 1,34 0,82 14 Szabolcs-Szatmár-Bereg 0,64 0,80 15 Baranya 0,84 0,73 16 Somogy 0,72 0,50 17 Zala 0,57 0,50 18 Békés 0,93 0,35 19 Nógrád 0,37 0,18 20 Tolna 0,39 0,16

20 A gazdaság szerkezete Az alábbi táblázat tartalmazza a fejezethez kapcsolódó legfrissebb rendelkezésre álló statisztikai adatokat. Az országos átlaggal összehasonlítva Baranya megye a gazdasági aktivitás és az alkalmazásban állók adatainak területén az országos és a dél-dunántúli régiós átlagoknál a legtöbb esetben kedvezőtlenebb mutatókkal rendelkezik. A népesség folyamatosan csökken, az aktivitási, foglalkoztatási arány az országos átlagnál alacsonyabb, a munkanélküliségi ráta pedig csak alig kedvezőbb az országos átlagnál. Bár az átlagkeresetek növekedtek, régiószinten a legalacsonyabbak, és az országos átlagnak csak kb. 82%- át teszik ki. A regisztrált vállalkozások száma 2011 és 2013 márciusa között növekvő, azóta stagnáló tendenciát mutat. Az ipari mutatók tekintetében Baranya szintén a régiós és országos átlag alatt helyezkedik el. 7. táblázat: Gazdasági teljesítménymutatók összehasonlítása (2014. I-IV. negyedév) 13 Dél- Baranya Somogy Tolna Dunántúl Ország Gazdasági aktivitás 14 Aktivitási arány, % 56,5 53,0 57,1 55,5 59,0 Foglalkoztatási arány, % 52,6 48,2 53,6 51,3 54,8 Munkanélküliségi ráta, % 7,0 9,1 6,2 7,5 7,1 Alkalmazásban állók száma és keresete 15 Alkalmazásban állók száma, ezer fő 81,8 68,5 47,8 198, ,1 számának indexe 101,3 100,3 105,4 101,9 104,6 havi bruttó átlagkeresete, Ft havi bruttó átlagkeresetének indexe 102,5 106,5 102,2 103,9 103,0 havi nettó átlagkeresete, Ft havi nettó átlagkeresetének indexe 102,5 106,5 102,2 103,9 103,0 Regisztrált vállalkozások 16 Regisztrált vállalkozások száma Regisztrált vállalkozások számának indexe 100,3 99,3 101,0 100,1 100, lakosra jutó vállalkozás Beruházás Teljesítményérték, millió Ft Egy lakosra jutó teljesítményérték, ezer Ft 268,4 214,1 284,3 253,7 453,2 Ipar Termelés volumenindexe ,1 104,5 102,2 103,5 107,8 Egy lakosra jutó termelési érték, ezer Ft , , , , ,1 Termelés volumenindexe 19 98,9 125,9 102,9 112,4 108,4 13 Forrás: ksh.hu 14 Az időszak utolsó negyedévének adata a KSH munkaerő-felmérése alapján. 15 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. 16 Az országos adatok a külföldön működőkkel együtt. 17 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai. 18 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai. 19 A 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai.

21 Dél- Baranya Somogy Tolna Dunántúl Ország Értékesítés volumenindexe 20 98,5 125,6 102,8 112,1 107,9 Ezen belül: belföldi 94,5 132,5 99,7 103,3 101,8 export 102,3 124,5 111,3 118,0 111,0 Értékesítésből az export aránya, % 53,1 85,0 29,1 62,6 68,2 Építőipar Építőipari termelés volumenindexe ,9 101,5 128,9 111,5 118,8 Egy lakosra jutó termelési érték, ezer Ft 22 84,4 103,5 120,7 100,0 153, Ágazati megoszlás A Baranya megyei gazdasági szervezeteket szerinti állapotban, nemzetgazdasági ág megbontásban mutatja meg a következő összefoglaló táblázat. 8. táblázat: A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdasági ág és gazdálkodási forma szerint Baranya megyében (db, ) 23 Nemzetgazdasági ág Gazdasági szervezetek száma összesen társas vállalkozás Ebből önálló vállalkozó vállalkozás összesen nonprofit szervezet A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás B+C+D Ipar, víz- és hulladékgazdálkodás nélkül A 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai. 21 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai. 22 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai. 23 Forrás: ksh.hu KSH-módszertan: Regisztrált szervezet: a megfigyelés időpontjában adminisztratív nyilvántartások szerint jogilag létező egység, azaz adószámmal rendelkező gazdasági szervezet, beleértve az adott időpontban csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állókat is. Önálló vállalkozó: az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá tartozókon kívül a gazdasági tevékenységet folytató, külön adószámmal rendelkező vállalkozók (pl. szellemi szabadfoglalkozásúak, mezőgazdasági őstermelők) is. A kiadványban alkalmazott társas vállalkozás fogalmán az önálló vállalkozó kivételével az összes többi vállalkozást értjük. A gazdasági szervezeteknek a tevékenység jellege szerinti osztályozása a gazdasági tevékenységek január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) alapján történik, amely megfelel a nemzetközi ajánlásoknak (NACE Rev. 2.)A tevékenységi osztályozásban a gazdasági szervezeteket főtevékenységük alapján sorolja be a KSH. Egy gazdasági szervezet statisztikai főtevékenysége az a tevékenység,amely az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre. A gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti csoportosítása (röviden: GFO)a január 1-jétől érvényben lévő osztályozáson alapul. A gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozását a KSH elnöke a 8/2010. (VIII. 25.) KSH számú, a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló közleményben tette közzé. Az adatok forrása: a gazdasági szervezetek esetében a Központi Statisztikai Hivatal által üzemeltetett Gazdasági Szervezetek Regisztere (GSZR).

22 22 Ebből E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés B+C+D+ Ipar E F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő S Egyéb szolgáltatás T, U Egyéb tevékenységek 58 Összesen A gazdasági szervezetek számából levonva a vállalkozásokat és nonprofit szervezeteket, a költségvetési szféra számait kapjuk. Ezek a szervezetek jellemzően az O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás; P Oktatás; Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás; R Művészet, szórakoztatás, szabad idő és T+U Egyéb tevékenységek ágban tevékenykednek, de a többiben is előfordulnak, és számuk kismértékben csökkent a vizsgált időszakban én Baranyában 958 db költségvetési szerv volt a regisztrált gazdasági szervezeteken belül. Megvizsgáltuk, hogy adott nemzetgazdasági ágon belül a társas vállalkozások és önálló vállalkozók számának változása összefüggött-e, tehát adott nemzetgazdasági ágon belül az egyik kategóriában, két vizsgált időpont között bekövetkezett csökkenés/növekedés maga után vonta-e a másik kategória darabszámának növekedését/csökkenését. A legtöbb esetben a változások együtt mozogtak, a társas vállalkozások és önálló vállalkozók száma az egymást követő adatfelvételi időpontokban azonos irányban mozdult el. Az egymással ellentétes irányú elmozdulás három (M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység; N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység; R Művészet, szórakoztatás, szabad idő) nemzetgazdasági ágban jelent meg erősebben, itt a vizsgált 6 változásból 4 esetében mozdultak el ellentétesen az arányok. Ezek az irányok torzítóak lehetnek, mert egy adott nemzetgazdasági ágban megszűnő társas vállalkozás nem feltétlenül ugyanabban a nemzetgazdasági ágban jelenik meg önálló vállalkozásként és fordítva.

23 23 Regisztrált vállalkozások gazdálkodási forma és nemzetgazdasági ág megbontásban A regisztrált vállalkozások száma a vizsgált időszakban növekedett, én összesen db regisztrált vállalkozás volt Baranya megyében. Gazdálkodási forma tekintetében a Kft-k, Bt-k, Rt-k, szövetkezetek és egyéni vállalkozók számáról rendelkezünk adatokkal. Ez az öt csoport teszi ki a vállalkozások átlagosan 55-59%-át, összességében azonban csökkenést mutat. A Kft-k, Rt-k és egyéni vállalkozások száma változó képet mutat, a Bt-k folyamatosan csökkentek, a szövetkezetek száma pedig jelentősen megugrott az elmúlt években. 9. táblázat: Regisztrált vállalkozások gazdálkodási forma szerinti megoszlása Baranya megyében (db, ) márc jún szept dec dec dec Kft Bt Rt Szövetkezet Egyéni vállalkozó Összesen Egyéb formák A további (egyéb) gazdálkodási formák száma kis ingadozással, de folyamatosan növekedett, arányuk az összes regisztrált vállalkozáson belül 41,11%-ról 44,56%-ra emelkedett 2014 decemberére. Összességében a legtöbb vállalkozás az A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat; L, M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és G Kereskedelem, gépjárműjavítás ágakban tevékenykedik. A legtöbb Kft a G Kereskedelem, gépjárműjavítás és M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, az Rt-k többsége az A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat és M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, a Bt-k nagy része a G Kereskedelem, gépjárműjavítás és M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, a legtöbb egyéni vállalkozó pedig az F Építőipar; G Kereskedelem, gépjárműjavítás és M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágban tevékenykedett. A szövetkezetek legnagyobb része a G Kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban tevékenykedett ről 2013-ra nagymértékű növekedés történt a következő ágakban, mely növekedés egyes ágakban megállt, másban kisebb mértékben folytatódott a következő évben is: C Feldolgozóipar J Információ, kommunikáció M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység P Oktatás 24 Forrás: ksh.hu

24 S Egyéb szolgáltatás Az egyéb gazdálkodási formák legnagyobb mennyiségben az A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat és L Ingatlanügyletek ágakban tevékenykedtek, továbbá jelentős számban megjelentek a C Feldolgozóipar I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység P Oktatás R Művészet, szórakoztatás, szabad időágakban is. Tehát a szövetkezeti és egyéb formák száma növekedett, előbbi legnagyobb mértékben az N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység; utóbbi az A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágban. 24 Ipari adatok A Baranya megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató feldolgozóipari szervezetekről állnak rendelkezésre összesített termelési és értékesítési adatok. 10. táblázat: A Baranya megyei székhelyű ipar adatai ágazat szerint, I IV. negyedév 25 Ágazat, ágazatcsoport Termelés Belföldi Export- értékesítés millió Ft Összes Alkalmazásban állók száma, fő Egy alkalmazásban állóra jutó termelés, ezer Ft B+C+ Ipar, víz- és D hulladékgazdálkodás nélkül Ebből: C Feldolgozóipar ezen belül: CA CB CC CG CH élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása CK gép, gépi berendezés gyártása CL járműgyártás CM egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Forrás: ksh.hu. A táblázat a 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások adatait tartalmazza.

25 25 Az adatok alapján elmondható, hogy a baranyai feldolgozóiparon belül az élelmiszeripari termékek és gépek termelése teszi ki a legnagyobb volument. Belföldi értékesítésre legnagyobb értékben az élelmiszeripari és gumi-, műanyagipari termékek kerültek, a teljes értékesítésüknek átlagosan kb. 54%-a, illetve 40,5%-a, a többi terméket exportra értékesítették. A legnagyobb értékben a gépek, gépi berendezések kategória termékei kerültek exportértékesítésre, ez a teljes értékesítés átlagosan kb. 96%-át tette ki, belföldre kb. 4%-ot adtak el. Ugyanakkor a vizsgált időszakban ebben a kategóriában keletkezett a nagyobb értékű (összesen kb. 3,8 milliárd Ft) megtermelt, de nem értékesített termék. 11. ábra: A Baranya megyei székhelyű ipar termelési és értékesítési adatai (millió Ft, ) 26 Végül álljon itt még egy tábla, amely a baranyai gazdaság fontosabb ágazati jellemzőit a régióhoz és az országos átlaghoz viszonyítva mutatja be: 11. táblázat: Egyes gazdasági ágak évi teljesítménye területi összevetésben Terület Ipari termelési érték, millió Ft Baranya Dél-Dunántúl Ország összesen Baranya/ország % 1,34 1,35 Építőipari termelési érték, millió Ft Baranya Dél-Dunántúl Ország összesen Baranya/ország % 2,38 2,24 A kereskedelmi szálláshelyek vendégei összesen Baranya Forrás: ksh.hu

26 26 Dél-Dunántúl Ország összesen Baranya/ország % 2,98 2,97 A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák összesen Baranya Dél-Dunántúl Ország összesen Baranya/ország % 2,74 2,90 Forrás: KSH STADAT, letöltés Kutatás-fejlesztés Tekintettel a felsőfokú végzettségűek nagy arányára, illetve a jövőbeli kutatás-fejlesztési tevékenységnek kitörési pontként azonosítható lehetőségére, összegyűjtöttünk néhány adatot a kutató-fejlesztő helyekről. 12. ábra: Kutató-fejlesztő helyek száma (db, ) 27 A Baranya megyei kutató-fejlesztő helyek száma messze meghaladja a régió másik két megyéjének adatait, ugyanakkor az országos értékeknek csupán töredékét teszik ki. A as időszakban az országos növekvő a 2005-ös db-ról 2013-ra db-ra nőtt a K+F helyek száma Magyarországon tendenciával ellentétben Baranya megyében csökkenés volt, és az országos hányad is csökkent: a 2005-ös 161 db-ról 2013-ra 133 db-ra csökkent a K+F helyek száma, az országos hányad 2005-ben 6,4% volt, ez 2013-ban már csak 4,21% ban törés keletkezett a növekedésben, és Baranyában ettől kezdve már csökkent a K+F helyek száma, országos viszonylatban azonban folytatódott a növekedés. Az összes kutatás-fejlesztési ráfordítás az időszakban országos szinten folyamatosan növekedett, Baranyában ezzel ellentétben éles növekedés, majd éles csökkenés volt Forrás: ksh.hu KSH-módszertan: A KSH kutatásra, kísérleti fejlesztésre vonatkozó adatgyűjtése a nemzetközi szervezetek ajánlásainak megfelelően kiterjed mindazon szervezetekre (kutatóintézetek, költségvetési szervezetek, vállalkozások, felsőoktatási intézmények illetve az ezekben működő tanszékek, klinikák, laboratóriumok), ahol kutatást, kísérleti fejlesztést végeznek.

27 között. A régióban e mutató tekintetében is Baranya rendelkezik a legmagasabb értékekkel. A baranyai K+F-ráfordítások egy egyes években kb. 1,5-3,6%-ot tettek ki az országos ráfordításokból ábra: Összes K+F-ráfordítás (millió Ft, ) 28 Az egy kutatóhelyre jutó K+F-ráfordítás országos értékeit a régió jelentősen alulmúlja. Annak ellenére, hogy darabszámát és ráfordításértékét tekintve Baranya magasabb számokkal rendelkezett, az egy K+F helyre jutó ráfordítások mértéke Somogy megyében több évben is magasabb volt a baranyainál. A baranyai érték az országos érték kb %-át tette ki az időszak egyes éveiben. Egy kutatóhelyre Baranya megyében az országos átlagosnak csupán átlagosan kb. 42,33%-a jutott. 14. ábra: Egy kutató-fejlesztő helyre jutó K+F-ráfordítás (millió Ft, ) Forrás: ksh.hu 29 Forrás: ksh.hu

28 ábra: A kutató-fejlesztő helyek K+F számított létszámának aránya a K+F tényleges létszámhoz (%, ) 30 A kutató-fejlesztő helyeken K+F-tevékenységgel foglalkozó dolgozók tényleges létszáma és a teljes munkaidőre átszámított számított létszám közötti különbség az egyes területeken különbözőképpen alakultak. A baranyai érték jóval a régiós és országos érték alatt volt. Értelmezésünk szerint a K+F-dolgozók munkaidejének kb %-át tette ki a K+F-tevékenyre fordított idő, míg országos szinten ez kb %-ot jelentett. 2. A munkaerő-piaci környezet A gazdasági aktivitást tekintve az elmúlt évek jelentős változást hoztak ban az előző évhez képest jelentősen csökkent a munkanélküliek aránya, olyan mértékben, hogy miközben a korábbi években Baranya pozíciója mindig jóval rosszabb volt az országos átlagnál, 2013-ban már ezt a hátrányt ledolgozva az országos átlag közelébe került. A foglalkoztatási ráta is ugrásszerűen nőtt (nem utolsó sorban a Munkaügyi Központ által eredményesen szervezett, koordinált közmunkáknak köszönhetően): míg országosan a foglalkoztatási ráta 1%-ponttal emelkedett, Baranyában a növekedés 3,5%-pontot jelentett. Mindezek eredőjeként az aktivitási ráta is jelentősen, a régiós és országos átlagot meghaladó ütemben nőtt. A KSH munkaerő felmérésének adatai szerint (a éves népesség körében) II. negyedévében Baranya megyében 150,8 ezer főt foglalkoztattak, ez az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,7%-os növekedést jelent. A munkanélküliek II. negyedévi átlagos száma 15,5 ezer volt, egy év alatt 3,1%-kal csökkent. A éves népességet tekintve a foglalkoztatási ráta 50,9%-ot tett ki, 0,8%-ponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Az aktivitási ráta 0,6%-ponttal emelkedve 56,1%-ra nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A foglalkoztatási ráta 30 Forrás: ksh.hu; KSH-módszertan: K+F-tényleges létszám: Azoknak a természetes személyeknek az állományi létszáma, akik a különböző szektorok kutatóhelyein K+F-tevékenységgel foglalkoznak, (kutató-fejlesztő, kutatási segédszemélyzet, egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozású személyzet) függetlenül a kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított időtől. K+F-számított létszám: A K+F-tevékenységgel foglalkozó személyek tényleges létszáma a K+F-tevékenységre vetített, teljes munkaidőre átszámítva.

29 országos átlagtól való elmaradása nőtt az előző negyedévihez viszonyítva 2,8%-ról 3,3%-pontra, az aktivitási ráta eltérése az országostól ugyanakkor csökkent 3,0%-ról 2,8%-pontra. Ugyanezen adatforrás szerint a megye munkanélküliségi rátája 9,3%-ot tett ki, ami 0,4%-ponttal alacsonyabb az előző év azonos időszakánál, az országos átlagnál pedig 1,3%-ponttal magasabb. 12. táblázat: A KSH munkaerő-felmérésének adatai Baranya megyében II II. Megnevezés 2013.II II. n.év n.év n.év n.év a népesség %-ában Népesség száma, (ezer fő) a) 377,1 374,0 Aktív korú (15-74 éves) lakosság száma (ezer fő) b) 298,8 296,4 79,2 79,3 Gazdaságilag aktívak, (ezer fő) b) 165,7 166,3 43,9 44,5 Foglalkoztatottak száma (ezer fő) b) 149,7 150,8 39,7 40,3 Munkanélküliek száma (KSH, ILO) (ezer fő) b) 16,0 15,5 4,2 4,1 Alkalmazásban állók száma (ezer fő) c) 78,7 80,2 20,9 21,4 Inaktívak száma (ezer fő) b) 133,1 130,1 35,3 34,8 A megye munkaerő-megtartó képességét rontja, hogy a nettó átlagkereset I-III. negyedévben az országos színvonal 82%-a volt, a munkanélküliségi ráta pedig 1,1%-kal haladta meg a regionális és az országos szintet is. A megye aktivitási aránya 3,4%-kal alacsonyabb az országosnál I-IV. negyedévében az előző adatokhoz képest az átlagkereseti érték nem változott, a munkanélküliségi ráta 0,1%-kal az országos és 0,5%-kal a régiós szint alatt volt, az aktivitási arány pedig 2,5%-kal volt alacsonyabb az országos átlagnál Alkalmazásban állók A négy fő feletti vállalkozásokban enyhén nőtt az alkalmazottak 32 száma 33, ezen belül az arány a fizikai foglalkozásúak javára tolódott el a nem fizikaiak rovására. 34 Kedvezőtlen, a versenyképesség-növelés céljának ellentmondó tendencia, hogy a közszférában alkalmazásban állók száma és aránya növekedett 35, miközben a versenyszférában alkalmazottak száma csökkent. 36 Baranya megyében IV. negyedévében összesen fő állt alkalmazásban. Ez kb. 2,85%-kal, fővel több, mint 2011-ben. 31 Forrás: KSH Stadat táblák a) 2013, ill január 1-jén. b) I. negyedéves adatok-ksh stadat táblákból. c) Az öt főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti IV. negyedéves évközi adatai. 32 KSH-módszertan: Alkalmazásban álló: az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munka-megállapodása alapján (legalább havi 60 munkaóra teljesítés esetén), munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett. Az alkalmazásban állók száma tartalmazza a korábban ún. további munkaviszonyban állók között jelentett munkavállalók számát is. A KIR-ből (Központi Illetményelszámolási Rendszer) származó munkaügyi adatok feldolgozása a tényleges intézményi szerkezetben és FEOR-besorolás szerint történik. 33 A 26. és 27. ábra a 4 fő feletti vállalkozásoknál alkalmazásban álló számát mutatja. 34 Feltételezhetően részben a közfoglalkoztatás hatása. 35 Feltételezhetően részben a közfoglalkoztatás hatása. 36 A külföldön dolgozók száma csökkenti a mutatót.

30 A fizikai foglalkozásúak száma folyamatosan növekedett, a 2011-es kb. 43 ezres szintről 2014-re kb. 46-ezerre nőtt. Ezzel szemben a szellemi foglalkozásúak száma 2011-ről 2012-re kisebb mértékben lecsökkent, 2013-ban még alacsonyabb értéket ért, majd 2014-re növekedett. A fizikai foglalkozásúak a teljes alkalmazotti létszámon belül kb %-ot tettek ki a vizsgált években, a szellemi foglalkozásúak ezzel párhuzamosan kb %-ot ábra: Az alkalmazásban állók száma Baranya megyében (fő, ) 37 Az elmúlt években a versenyszférában alkalmazottak száma meghaladta a költségvetési szférában foglalkoztatottak számát, ugyanakkor a két szféra közti különbség folyamatosan csökkent 2011 és 2014 között: a versenyszféra állománya csökkenő tendenciát mutat (összesen fővel csökkent), míg a költségvetési szféra létszáma jelentősen megnövekedett (összesen fővel). A nonprofit szektor létszáma az egyes években ellentétes irányban változott, összességében azonban 679 fős növekedést ért el 2014-re 2011-hez képest. A versenyszférában bekövetkezett csökkenést kb. 82%-ban (4.223 fő) a fizikai foglalkozásúak távozása okozta, továbbá a szellemi foglalkozásúak száma is csökkent minden évben (összesen 946 fő). 27. ábra: Az alkalmazásban állók szektor szerinti megoszlása Baranya megyében (fő, ) Forrás: ksh.hu

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE 2015. OKTÓBER KÉSZÍTETTE:

ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE 2015. OKTÓBER KÉSZÍTETTE: ELHELYEZKEDÉSI SZÁNDÉKTÉRKÉP BARANYA MEGYE KÖZFOGLALKOZTATÁSI HELYZETKÉPE KÉSZÍTETTE: 2015. OKTÓBER Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 1 Bevezető... 2 1. Közfoglalkoztatás rövid, általános bemutatása...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia, 2015. Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság A BMFKB által 2013. július 8-án elfogadott stratégia 2015. évi aktualizálása 2 Tartalomjegyzék Bevezetés...

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. V. Melléklet: A munkaerő-piaci kereslet és kínálat előrejelzése, az irány-arány döntés megalapozása 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1.

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető... 2 Mezőgazdaság... 2 Ipar... 3 Beruházás... 5 Építőipar... 6 Lakásépítés... 7 Turizmus...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. IV. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.somogy.gov.hu

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 2011. I. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatás zárótanulmánya Témavezető: Híves Tamás Szerkesztette: Forray R. Katalin A jelentést

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek 0 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek A Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság által 2013. július 8-án elfogadott, végleges változat 1 Tartalomjegyzék I. Összehasonlító

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Intelligens specializáció és a feldolgozóipar jelentősége Magyarország városrégióiban

Intelligens specializáció és a feldolgozóipar jelentősége Magyarország városrégióiban Intelligens specializáció és a feldolgozóipar jelentősége Magyarország városrégióiban Vas Zsófia Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Gazdaságfejlesztési Intézet A Magyar Regionális

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...4 Építőipar...5

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

Helyzetkép 2016. március április

Helyzetkép 2016. március április Helyzetkép 2016. március április Gazdasági növekedés A múlt évben többek között gazdasági konfliktusok és állandósult lokális válsághelyzetek hatására valamelyest csökkent a globális gazdaság növekedésének

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév

NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Tájékoztató Munkaügyi Központ NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2011. IV. negyedév Gönc (2,2 %) Sátoraljaújhely Putnok Edelény Encs Sárospatak Szikszó Ózd Kazincbarcika

Részletesebben

MÓDSZERTAN. Ipari termelés, értékesítés

MÓDSZERTAN. Ipari termelés, értékesítés MÓDSZERTAN Ipari termelés, értékesítés Ipari tevékenység: az iparba sorolt szervezetek saját termelésű, illetve közvetített szolgáltatással készült ipari termékeinek gyártása és a teljesített ipari szolgáltatások.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Prof. Dr. Csath Magdolna

Prof. Dr. Csath Magdolna Prof. Dr. Csath Magdolna Mit mutatnak a regionális elemzések? Versenyképességi és társadalmi kompozit mutatók eredményei a Közép-magyarországi régióban Tradíció és Innováció Konferencia Tudomány Ünnepe

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A gazdaság fontosabb mutatószámai

A gazdaság fontosabb mutatószámai A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban már jeleztük a KSH a TEÁOR 08 szerint gyűjti az adatokat. Ezek első közzétételére a 2009. januári ipari adatok megjelentetésekor

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:

Részletesebben

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 2011/75 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 75. szám 2011. november 14. A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 A tartalomból 1 Összefoglaló 1 Energiaellátás

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások

Dinamikus növekedés, kedvező kilátások Report on Business Climate of the Largest Exporting Manufacturing Firms TOP 1500-2000/2 Jelentés a legnagyobb exportáló feldolgozóipari cégek üzleti kilátásairól Tóth I. János * Dinamikus növekedés, kedvező

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 4 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

A válság hatása a munkaerőpiacra

A válság hatása a munkaerőpiacra Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. április ISBN 978-963-235-275-6 A válság hatása a munkaerőpiacra Tartalom 1. Bevezető...2 2. Változás a foglalkoztatás kiterjedésében és

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011 2014 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1. Dél-alföldi régió

Részletesebben

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 A szakképzés-fejlesztési koncepció meghatározása... 5 A szakképzés-fejlesztési koncepció készítésének előzménye...

Részletesebben

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós Tisztelt Olvasó! Nógrád megyében idén elsõ alkalommal és nem titkolva, hogy hagyományteremtõ szándékkal jelentkezik a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nógrád Megyei Hírlap és az APEH Észak-magyarországi

Részletesebben

Üzleti jelentés 2014.

Üzleti jelentés 2014. GYULAI TAKARÉKSZÖVETKEZET 5711. Gyula, Széchenyi u. 53. Üzleti jelentés 2014. Cg.:04-02-000217 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 5 3.

Részletesebben

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYORSJELENTÉS a gazdasági és pénzügyi folyamatokról a 2005. évi és a 2006. év eleji adatok alapján Budapest, 2006. április 26. BEVEZETÉS 4 1. NEMZETKÖZI KÖRNYEZET 5 2. NÖVEKEDÉS ÉS

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III.

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2011. III. NEGYEDÉV Kecskemét, 2011. szeptember 07. Elérhetőség: Nemzeti Foglalkoztatási

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI ORSZÁGGYŰLÉSI JELENTÉS

TERÜLETFEJLESZTÉSI ORSZÁGGYŰLÉSI JELENTÉS VÁTI - OTO TERÜLETFEJLESZTÉSI ORSZÁGGYŰLÉSI JELENTÉS 2. Háttéranyag Pénzügyi eszközök 2000. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI OSZTÁLY Készítette: Dobozi

Részletesebben

VAS MEGYE SZÁMOKBAN 2013

VAS MEGYE SZÁMOKBAN 2013 VAS MEGYE SZÁMOKBAN 2013 Tartalom Főbb jellemzők.... 2 1. Népesség, népmozgalom.... 4 2. Munkaerőpiac... 6 3. Egészségügy, baleset... 8 4. Szociális ellátás...10 5. Oktatás, kultúra...12 6. GDP, kutatás-fejlesztés...14

Részletesebben

ZALA MEGYE SZÁMOKBAN 2013

ZALA MEGYE SZÁMOKBAN 2013 ZALA MEGYE SZÁMOKBAN 2013 Tartalom Főbb jellemzők.... 2 1. Népesség, népmozgalom.... 4 2. Munkaerőpiac... 6 3. Egészségügy, baleset... 8 4. Szociális ellátás...10 5. Oktatás, kultúra...12 6. GDP, kutatás-fejlesztés...14

Részletesebben

HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG HEVES MEGYE SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2013 KÉSZÍTETTE A HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG ÉS MUNKABIZOTTSÁGAI MEGBÍZÁSÁBÓL A FÜLÖP GÁBOR

Részletesebben

Educatio 1997/03 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN

Educatio 1997/03 TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEK A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN BÁR A FEJLETT ORSZÁGOK SZEMSZÖGÉBÕL MAGYARORSZÁG EGÉSZE elmaradott területnek számít, egy részletesebb, közeli vizsgálódás viszont már azt is ki tudja mutatni,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 BUDAPEST, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978-963-235-081-3

Részletesebben

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek VI.évf. 2009 2 89-107 Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában A válság turizmusra gyakorolt hatásairól számos, elemzés,

Részletesebben