Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9"

Átírás

1 2008/130 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal II. évfolyam 130. szám szeptember 29. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 A tartalomból 1 Pécs vendégforgalma 2008 I. félévében 1 Bevezetõ A vendégek és a vendégéjszakák számának alakulása Pécs kereskedelmi szálláshelyein A vendégek és a vendégéjszakák számának alakulása szállástípusok szerint A külföldi vendégek és vendégéjszakák számának alakulása küldõ országok szerint 3 A szállásdíj-bevétel a kereskedelmi szálláshelyeken 3 Személygépkocsi-ellátottság a Dél-Dunántúlon 6 A kalászosok évi terméseredménye a Dél-Dunántúlon Pécs vendégforgalma 2008 I. félévében Bevezetõ Pécs tradicionálisan Baranya megye meghatározó idegenforgalmi központja elsõ félévében a megyébe látogató vendégek több mint fele, a vendégéjszakák több mint kétötöde a megyeszékhelyen jelentkezett. 1. tábla Az elsõ félévben érkezett vendégek és vendégéjszakák aránya az év egészéhez képest Pécsett, * Év külföldi összesen külföldi összesen ,5 51,2 43,5 47, ,7 50,4 43,9 49, ,1 51,0 38,4 48, ,7 49,2 39,5 47, ,6 49,2 40,2 46, ,9 50,3 44,7 48,3 * A közötti adatok a revideált feldolgozások alapján. éjszaka Pécs idegenforgalmában csakúgy, mint az ország turisztikai célpontjainak többségében a szezonalitás meghatározó szerepet játszik 1. Jelen kiadványunkban az elsõ félév adatainak alakulását tekintjük át. Az eddigi tapasztalatok szerint az egész éves vendégforgalom fele az év elsõ hat hónapjában jelentkezik, bár a külföldi vendégek és vendégéjszakák szempontjából a második félév a meghatározóbb, míg a belföldieknél értelemszerûen az elsõ a jelentõsebb. A féléves adatokból levonható következtetések azonban nem térnek el a már hivatkozott, az egész éves adatok alapján korábban megjelent kiadványban jelzettektõl. A vendégek és a vendégéjszakák számának alakulása Pécs kereskedelmi szálláshelyein Az év elsõ felének adatai alapján mind a vendégeknél, mind a vendégéjszakáknál tovább folytatódott az elmúlt években tapasztalható csökkenés. Ez év elsõ hat hónapjában 62 ezer vendég érkezett Pécsre, akik 105 ezer vendégéjszakát töltöttek el a megyeszékhelyen höz képest mindkét mutatószám közel harmadával esett vissza. Mivel a két trend alakulása nagyjából hasonló volt, a megyeszékhely kereskedelmi szálláshelyeit látogatók átlagos tartózkodási ideje így nem változott, továbbra is átlagosan a két éjszakánál valamivel rövidebb tartózkodás a meghatározó. 1. ábra ek és vendégéjszakák számának alakulása Pécsett, I. féléves adatok alapján éjszaka Pécs vonzereje a külföldi vendégek esetében gyengült a vizsgált idõszakban. A különbözõ évek elsõ hat hónapjában Pécsre érkezõ vendégek száma 2002 óta a közötti stagnálástól eltekintve folyamatosan csökkent. A vendégéjszakák esetében 2006-ban volt megfigyelhetõ kisebb emelkedés, de az elmúlt két év itt is egyre apadó vendég és vendégéjszaka számról árulkodik. A jelenlegi adatok szerint a külföldrõl érkezõ vendégek száma már nem érte el a 10 ezret és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma is 20 ezer alatt maradt. Az elemzett idõszakban a külföldi vendégek az év elsõ felében átlagosan 1,8 2,1 napot töltöttek el a megyeszékhelyen. 1

2 2 Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 Statisztikai tükör 2008/ ábra A külföldi vendégek és vendégéjszakák számának alakulása Pécsett, I. féléves adatok alapján ennél is nagyobb léptékû csökkenés ment végbe az ifjúsági szállóknál, itt az elszállásolt vendégek száma 14 ezerrõl 7 ezerre mérséklõdött. 4. ábra A vendégek számának alakulása a jelentõsebb szállástípusokban Pécsett, I. féléves adatok alapján éjszaka 0 Abszolút mértékben a vendég- és vendégéjszaka szám csökkenése döntõen a hazai vendégek visszaesésének tudható be. A vendégek száma 2002 és 2008 elsõ féléve között 71 ezerrõl 52 ezerre, azaz valamivel több mint ötödével esett vissza. Közel hasonló mértékû csökkenés figyelhetõ meg a hazai vendégek által eltöltött vendégéjszakáknál is (119 ezerrõl 85,5 ezerre). 3. ábra A belföldi vendégek és vendégéjszakák számának alakulása Pécsett, I. féléves adatok alapján Szálloda Turistaszálló Panzió Ifjúsági szálló A vendégéjszakák számának félévenkénti alakulása nem tér el a vendégeknél elmondottaktól. Az ez év elsõ félévében megfigyelt értékek a különbözõ szállástípusoknál eltérõ mértékben maradtak el a 2002-es adatoktól. 5. ábra A vendégéjszakák számának alakulása a jelentõsebb szállástípusokban Pécsett, I. féléves adatok alapján A vendégek és a vendégéjszakák számának alakulása szállástípusok szerint Az elsõ féléves adatok alapján a megyeszékhely kereskedelmi szállástípusai közül a szállodákat, a panziókat, a turistaszállókat és az ifjúsági szállókat lehet kiemelni. A Pécs idegenforgalma szempontjából meghatározó szállodák vendégszáma a legutóbbi három év elsõ félévének adatai alapján érdemben nem változott, a visszaesés 2002-höz képest 6%-os volt. A panziók esetében között volt megfigyelhetõ emelkedés, az utóbbi három évben azonban jelentõsen visszaesett a vendégforgalom. A lejelentett adatok alapján 2008-ban ötödével kevesebb vendéget regisztráltak Pécs panzióiban, mint 2002-ben. A legjelentõsebb visszaesés a turista- és az ifjúsági szállókban következett be és 2008 között mindkét esetben a vendégek száma közel a felére csökkent. A turistaszállók 2002-ben 23 ezer, 2008-ban már csak 13 ezer vendéget fogadtak. Még Szálloda Turistaszálló Panzió Ifjúsági szálló A külföldi vendégek és vendégéjszakák számának alakulása küldõ országok szerint Pécs idegenforgalmában egyre kisebb szerepet játszanak a megyeszékhelyre érkezõ külföldi vendégek. A legfrissebb elõzetes adatok szerint 2008 elsõ hat hónapjában kevesebb mint 10 ezer külföldi vendég érkezett a baranyai megyeszékhelyre, akik 19,8 ezer vendégéjszakát töltöttek el Pécsett. A vendég- és vendégéjszaka szám csökkenés ellenére az elemzett féléves adatok alapján érdemben nem változott a vendégek küldõ országok szerinti összetétele. A legfontosabb küldõ országok változatlanul ugyanazok. Továbbra is a Németországból érkezõ vendégek jelentik a legjelentõsebb csoportot. Az év elsõ felében valamivel több mint 2 ezer

3 Statisztikai tükör 2008/130 Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 3 németországi vendéget regisztráltak a város kereskedelmi szálláshelyein. A német vendégek aránya a külföldiek között 19 26% között szóródott elsõ féléveinek adatai alapján. A második legjelentõsebb küldõ ország Ausztria, bár a vendégek száma év elsõ felében alig volt több mint ezer. A jelenlegi adatok alapján Németország és Ausztria után Franciaország, Horvátország következik. 2. tábla A külföldi vendégek és vendégéjszakák számának alakulása Pécsett a küldõ országok szerint I. féléves adatok alapján Ország *Észak-Amerika az Egyesült Államok és Kanada együtt ek 100 Ausztria Franciaország Hollandia Horvátország Nagy-Britannia Németország Olaszország Románia Ázsiai országok Észak-Amerika* Egyéb Összesen éjszakák Ausztria Franciaország Hollandia Horvátország Nagy-Britannia Németország Olaszország Románia Ázsiai országok Észak-Amerika* Egyéb Összesen A szállásdíj-bevétel a kereskedelmi szálláshelyeken A pécsi kereskedelmi szálláshelyek ez év elsõ hat hónapjában 640,6 millió forint bruttó szállásdíj-bevételt realizáltak. A bevétel hét tizede (69,4%) a szállodákhoz, ötöde (20,2%) pedig a panziókhoz volt köthetõ. Az elmúlt hét év elsõ hat hónapjának adatsorát figyelve két fontosabb jellemzõre hívnánk fel a figyelmet. Egyrészt Pécs kereskedelmi szálláshelyein a bruttó szállásdíj-bevétel hullámzóan alakult. Ennek kézzelfogható megnyilvánulása a 2005-ben bekövetkezett visszaesés, amikor a bevételeket már nominál értéken sem sikerült megõrizni, sõt a 2006-os év elsõ félévének adatai is kedvezõtlenebbek voltak, mint 2004-ben. A tavalyi év elsõ félévében elért bruttó szállásdíj-bevétel újabb bizakodásra adott okot, de idén ismételten mérséklõdött a bevétel az elõzõ évihez képest. Az idõsor másik fontosabb tanulsága hasonlóan a vendégek és vendégéjszakák szállástípusonkénti alakulásához a bevételek egyre erõteljesebb koncentrálódása a magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtó szállástípusokban, és ezen belül elsõdlegesen a szállodákban. A bruttó szállásdíj-bevétel alakulása folyóáron Pécs kereskedelmi szálláshelyein Millió Ft Forrás: Statinfo 6. ábra Ha figyelembe vesszük a vizsgált idõszakban a szálláshely-szolgáltatásban végbement országos fogyasztói árváltozásokat, akkor a kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj-bevétele összességében reálértékében számottevõ csökkenést mutat. A csökkenés a szállodákon kívüli szállástípusokban volt megfigyelhetõ, míg a szállodák esetében a közötti megtorpanás kivételével stagnálásról beszélhetünk. % ábra A pécsi kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj-bevételének alakulása reálértéken, I. félév (2002. I. félév =100,0%) Forrás: Statinfo, Stadat Szálloda Panzió Turistaszálló Egyéb Összesen Szállodák nélkül Szállodák Személygépkocsi-ellátottság a Dél-Dunántúlon Dél-Dunántúl közlekedés-földrajzi pozíciója a többi magyarországi régióval összehasonlítva kedvezõtlen, e szempontból az ország egyik legrosszabb helyzetû térségének számít. Fejlesztésének lehetõségeit is nagymértékben meghatározza az a körülmény, hogy Magyarország dél-nyugati részén, a horvát határ mentén, közlekedés-földrajzilag mind a mai napig jórészt perifériálisan elhelyezkedõ területrõl van szó. A régió külsõ elérhetõsége és belsõ átjárhatósága rossz, aminek oka a kelet-nyugati és észak-déli gyorsforgalmi utak hiánya, a rossz minõségû vasúthálózat, a régió határait alkotó folyókon a hidak elégtelen száma és a kevés határátkelõhely. A települések közlekedési kapcsolatait nehezíti az is, hogy a községek fekvése a

4 4 Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 Statisztikai tükör 2008/130 legtöbb esetben nem esik egybe a megyeszékhelyek és a városok vonzásának megfelelõen kiépült, centrális útvonalhálózattal, több helyütt hiányoznak a szomszédos községek közötti többirányú átjárhatóságot biztosító szilárd burkolatú utak. Mindez komoly hátrányt és elszigeteltséget jelent a zsáktelepülések számára. (Baranyában 96, Somogyban 54, Tolnában 26 ilyen település található). A mintegy kétszáz település a régió településeinek közel háromtizedét jelenti. A hiányos belsõ közlekedési kapcsolatok miatt a régión belüli települések, településcsoportok jelentõs része került periférikus helyzetbe. A térség településeinek elérhetõségét erõsen befolyásolja az a körülmény is, hogy két megyéje (Baranya és Somogy) tipikusan aprófalvas településszerkezetû, ahol a közlekedési infrastruktúra fejletlensége sajnálatos tény. A dél-dunántúli lakosok közülük elsõsorban a kis településeken élõk kedvezõtlen közlekedési helyzetét fokozta a közelmúlt egyik igen nagy visszhangot kiváltó intézkedése: a vasúti szárnyvonalak egy részének megszüntetése. Ezeken a területeken a mellékvonalak felszámolása elõtt sem volt könnyû az élet. A vasúti személyszállítás és azon belül az alacsony kihasználtság miatt hatékonytalannak tartott szárnyvonalak számos települést mégiscsak köldökzsinórként kötöttek be a térség vérkeringésébe, amitõl az érintettek ezzel az intézkedéssel elestek. A lakosság utaztatásában a vasúti mellett az autóbusz-közlekedésnek van alapvetõ szerepe. Errõl elmondható, hogy a városok és a nagyobb, frekventáltabb (általában város-közeli) falvak esetében autóbusszal többnyire megoldható az utazás, a kistelepülések azonban e tekintetben is hátrányos helyzetben vannak. A régió számos községébe hétköznapokon mindössze egy-két járatpár tér be, hétvégén pedig egy sem. Mindezeken a gondokon valamelyest enyhít a falugondnoki szolgálat, amelynek céljai közt szerepel az aprófalvak tanulóinak, dolgozóinak, iskolába, illetve munkába történõ eljuttatása, valamint egyéb közlekedési, szállítási igényeik kielégítése. Az eddigiekben vázoltak a személyszállítás, utaztatás intézményesített formáit jelentették, ami mellett az egyéni megoldást a személygépkocsik nyújtják. Dél-Dunántúlon 2007-ben mintegy személygépkocsit tartottak nyilván. Számuk 2000-hez képest az országost valamivel meghaladóan egynegyedével emelkedett. A régió három megyéje között e tekintetben különbség nem mutatkozott. A személygépkocsik számának alakulása a régióban Megnevezés tábla 2007 a évi %-ában Baranya megye ,8 Somogy megye ,7 Tolna megye ,9 Dél-Dunántúl ,4 A gyarapodás több tényezõ együttes hatásának az eredménye. A lakosság jobb anyagi körülmények között élõ rétegeinél mind jobban terjed és általánossá válik a családon belüli második autó megjelenése. A szerényebb anyagi lehetõségekkel bíró háztartások is egyre gyakrabban szánják rá magukat autóvásárlásra. Esetükben ez sokszor kényszer-szülte lépés, amellyel vagy napi ingázásukat próbálják lebonyolítani, vagy földrajzi elszigeteltségükbõl való kiszakadásukat megoldani, szélsõséges esetben pedig egyéb közlekedési lehetõség nem lévén a kapcsolattartás egyetlen eszközéhez kívánnak általa hozzájutni lakosra a régióban az elmúlt esztendõben 291 személygépkocsi jutott, 67-tel több, mint hét évvel ezelõtt. Ez az országos átlagtól a évihez hasonlóan némileg elmaradt. A dél-dunántúli megyék közül az évezred elején még Baranya helyzete volt a legkedvezõbb, tavalyra azonban Tolna került az élre, Baranya pedig a sor végére szorult. Tolnában hét év alatt 73-mal, Somogyban 68-cal, Baranyában viszont csak 64-gyel nõtt a személyautók 1000 fõre vetített száma ábra A személygépkocsik 1000 lakosra jutó számának alakulása Baranya megye Somogy megye Tolna megye Dél-Dunántúl Kistérségenként tekintve megállapítható, hogy a régió 25 mikrokörzete közül a legtöbb személyautót a megyeszékhelyeket is magukba foglaló településcsoportokban regisztrálták, a mintegy gépkocsi több mint négytizedét e három kistérségben üzemeltették 2007-ben. Az elmúlt hét év alatt valamennyi kistérségben gyarapodott a személygépkocsi állomány, legjelentõsebben (45%-kal) Szentlõrinc környékén. Számottevõ növekedés (33 43%) mutatkozott még a Szigetvári, Nagyatádi, Siklósi, Csurgói, Sellyei és Kadarkúti kistérségben is. Közöttük jónéhány aprófalvas térség, ahol vélhetõen a tömegközlekedés mostoha állapota magyarázza az állomány nagymértékû bõvülését. A legszerényebb (17%-os) emelkedés Fonyód körzetében volt tapasztalható, de abban a három térségben (nevezetesen a pécsiben, a kaposváriban és a szekszárdiban), ahol az állomány mintegy 40%-a koncentrálódott, szintén visszafogott volt a gyarapodás. A növekedés mértéke szerinti csökkenõ sorban a Kaposvári kistérség a 18., a Szekszárdi a 20., a Pécsi pedig a 23. helyet foglalta el. Az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma a régió kistérségeiben viszonylag tág határok között szóródott. A lakosság számához viszonyítva a legtöbb gépkocsit a fonyódi, balatonföldvári, siófoki, szekszárdi, bonyhádi, pécsváradi, pécsi és kaposvári településcsoportban tartották nyilván, a mutató értéke ezekben meghaladta a 300-at. Legkevesebb (250, vagy azt el nem érõ számú) autó Lengyeltóti, Csurgó, Barcs és Sellye környékén jutott 1000 fõre. A két szélsõ értéket képviselõ Fonyódi és Sellyei kistérség között tehát több mint másfélszeres különbség adódott. Érdekes megállapításra juthatunk, ha a gépkocsik lakosságra vetített számát összevetjük az adózási, illetve munkanélküliségi adatokkal. Ennek alapján látható, hogy a kedvezõ ellátottságú kistérségekben a jövedelmi viszonyokat jelzõ tényezõ az egy adófizetõre jutó jövedelemadó összege a régiós átlagnál szinte mindenütt magasabb volt, a munkanélküliségi ráta pedig a legalacsonyabbak közé tartozott. A sor másik végén épp fordított a helyzet, a személygépkocsik népességhez viszonyított relatíve gyér száma a felsorolt kistérségekben a legszerényebb jövedelmi viszonyokkal és emellett a legtetemesebb munkanélküliséggel párosult.

5 Statisztikai tükör 2008/130 Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 5 A személygépkocsik 1000 lakosra jutó száma a régió kistérségeiben 9. ábra A fõbb gyártmányok részaránya a régió személygépkocsi állományában 4. tábla Fonyódi Balatonföldvári Siófoki Szekszárdi Bonyhádi Pécsváradi Pécsi Kaposvári Paksi Mohácsi Siklósi Marcali Szentlõrinci Dombóvári Szigetvári Tabi Tamási Komlói Sásdi Kadarkúti Nagyatádi Lengyeltóti Csurgói Barcsi Sellyei Az elmúlt hét esztendõ során a gépkocsik fajlagos állománya igen jelentõsen növekedett a balatonföldvári (94-gyel), valamint a szentlõrinci (89-cel) településcsoportban, ugyanakkor a lengyeltóti és pécsi térségben csak visszafogott gyarapodás mutatkozott, elõbbiben 47-tel, utóbbiban 50-nel volt több az 1000 lakosra jutó gépkocsik száma 2007-ben, mint 2000-ben. Pécs környékén a mérsékelt bõvülés feltehetõen a már korábban is tapasztalható telítettséggel függ össze, azzal a körülménnyel, hogy itt az ellátottság eleve lényegesen jobb volt a régió számos területéhez képest. A személygépkocsik gyártmányonkénti összetételérõl elmondható, hogy Dél-Dunántúlon a legnépszerûbb autók közé 2007-ben az Opel, a Suzuki, a Volkswagen, a Renault, a Lada, a Ford és a Fiat tartozott. Ez a hét márka együttesen az állománynak 60%-át tette ki hez viszonyítva több szembetûnõ változás is látható e tekintetben. Egyrészt az, hogy a Lada kivételével valamennyi említett gyártmány részaránya növekedett. Közülük legnagyobb mértékben (6 százalékponttal) a Suzukié, de ettõl nem sokkal maradt el az Opel sem (5 százalékpont). A kivételt jelentõ Lada számottevõen (több mint 8 százalékponttal) veszített népszerûségébõl. A másik jelentõs változás az, hogy hét év alatt a sorrend jelentõsen átalakult. Az ezredfordulón a vezetõhelyen még a Lada állt, a második helyen a Trabant, amit az Opel, a Volkswagen, a Suzuki, a Wartburg, majd a Skoda követett. Miközben tehát a nyugati márkák mind nagyobb teret hódítottak, a volt szocialista országbeliek igencsak visszaszorultak Személygépkocsi összesen ,0 100,0 Ebbõl: Megnevezés Szám szerint Megoszlás, % Opel ,9 12,8 Suzuki ,4 12,4 Volkswagen ,3 8,6 Renault ,4 7,8 Lada ,9 6,8 Ford ,9 6,3 Fiat ,8 5,5 Az elõbbieket jelzi az is, hogy szám szerinti csökkenés csupán öt márkánál, a régi keleti autóknál mutatkozott. A Daciák, Ladák, Polski Fiatok, Trabantok és Wartburgok száma 2000-hez képest felére-harmadára zuhant vissza. Ugyanakkor több mint kétszeresére növekedett az Opelek, Renaultok és Suzukik állománya, és mintegy másfélszeresére a Volkswageneké, Fordoké és Fiatoké. (Megjegyzendõ, hogy megduplázódott a Seatok, Toyoták és Peugeot-ok száma is, ezek elterjedtsége azonban még jócskán elmarad a felsorolt nyugati márkákétól.) A régió megyéit tekintve kitûnik, hogy a vezetõ márkákat illetõen számottevõ különbség nem tapasztalható közöttük. Somogyban és Tolnában 2007-ben ugyanaz a hét gépkocsi típus volt a legnépszerûbb, mint a régió egészében. Tolnában még azok sorrendje is megegyezett a dél-dunántúlival és Somogyban is csak annyiban tért el attól, hogy ott a harmadik helyen a Renault, a negyediken pedig a Volkswagen áll, miközben ez a régióban épp fordítva volt. A harmadik megye, Baranya, kismértékben különbözik Dél-Dunántúl egészétõl, 2007-ben a hét legnépszerûbb márka közé itt nem került be a Fiat, helyét a Skoda foglalta el. A fennmaradó hat gépkocsitípus sorrendje is némileg eltért a régiós átlagtól. Mindhárom megyére igaz viszont, hogy a hét márka együttesen az állomány kb. 60%-át jelentette. A személygépkocsik átlagéletkora 2007-ben a régió egészében 11,1 év volt, másfél évvel kevesebb, mint hét évvel korábban. A csökkenést az magyarázza, hogy a régi típusú, öreg autók folyamatosan kikerülnek a forgalomból, és helyükre újabb, kevésbé koros kocsik lépnek. A legöregebbek közé 2000-ben a keleti márkák tartoztak, így a Moszkvics, a Lada, a Polski Fiat, a Trabant és a Wartburg. Tavaly jószerivel ugyanezek a típusok vezették a rangsort, azzal a változással, hogy átlagos életkoruk 5-7 évvel magasabb volt, mint az évezred elején. Mindez arra utal, hogy ezekbõl a márkákból még ma is ugyanazok az autók közlekednek az utakon, mint az évezred elején. 5. tábla A személyautók, ezen belül a legöregebb gyártmánytípusúak átlagéletkora a régióban (év) Megnevezés Személygépkocsi összesen 12,6 11,1 Ezen belül: Moszkvics 17,5 24,1 Lada 16,3 20,6 Polski Fiat 16 21,7 Trabant 15,9 21,5 Wartburg 15,8 20,9

6 6 Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 Statisztikai tükör 2008/130 Megjegyzendõ, hogy nem csak a felsorolt személygépkocsik átlagéletkora emelkedett a vizsgált idõszakban, hanem a Suzukiké, Seatoké, Fiatoké és Opeleké is, a többi márkát tekintve csökkenés mutatkozott. A leginkább a Skodák és Daciák fiatalodtak meg, közel 5, illetve 3 évvel, ez esetükben a nagy generációváltás eredménye. Az adott márkákon belül ugyanis a régi évjáratú személyautók száma drasztikusan fogyott, miközben új típusok jelentek meg az autópiacon és kezdtek elterjedni. A Skodát a Volkswagennel való együttmûködés keretében, a Daciát pedig a Renault gyártási folyamatait és minõségellenõrzési módszereit alkalmazva állítják elõ. A nagy hagyománnyal bíró nevekben az autósok garanciát látnak a minõségre, ami vásárlásaiknál a döntést az említett keleti márkák felé vitte. A legfiatalabb gépkocsi 2000-ben a japán Suzuki, a spanyol Seat és a koreai Hyundai volt, életkoruk sorrendben 3,9; 6,0; illetve 6,7 évet tett ki re mindhárom helyen koreai személyautó állt. Élen a Chevrolet (mely korábban igazi amerikai autóként volt elkönyvelve Európa nagy részén, ám a 2000-es évek közepe táján a Daewoo megvásárlása után az új Daewook immár Chevrolet néven jelennek meg a piacon, ily módon tekinthetõ távol-keleti márkának), majd a Kia és a Hyundai következett. A sorrend 2,0; 3,8; illetve 6,4 év volt. A korábbiakban említett hét legelterjedtebb gépkocsiról elmondható, hogy közülük négy esetében emelkedett, három márkánál pedig csökkent az átlagéletkor. Ahogy már az elõzõekbõl is kitûnik, öregedett az Opelek, a Suzukik, a Ladak és a Fiatok állománya, fiatalabb lett viszont a régió Volkswagen, Renault és Ford parkja. Korábban ezek között a márkák között gyakoriak voltak a külföldrõl használtan behozott, régebbi évjáratú gépkocsik, az egyre szaporodó márkakereskedések azonban lehetõvé tették ezek újonnan való megvásárlását, ami átlagéletkoruk csökkenését eredményezte. A gépkocsik életkorát megyénként tekintve látható, hogy a legöregebb márkák Baranyában, Somogyban és Tolnában egyaránt ugyanazok voltak, mint a térség egészében, különbség közöttük korukat illetõen sem mutatkozott, az mindenütt megegyezett a dél-dunántúli átlaggal. Nagyjából ugyanez mondható el a kor szerinti skála másik végén álló legfiatalabb autókról is, azzal a megszorítással, hogy a 3. legfiatalabb gépkocsi, a Hyundai esetében némi területi differencia azért fellelhetõ volt, ezek az autók Baranyában átlagosan 5,4; Somogyban 7,2; Tolnában pedig 8,4 évesek voltak. 6. tábla A legnépszerûbb személygépkocsik átlagéletkora a régióban (év) Megnevezés Opel 9,5 10,1 Suzuki 3,9 6,5 Volkswagen 13,7 12,3 Renault 8,8 8,5 Lada 16,3 20,6 Ford 11,7 10,7 Fiat 11,1 12,1 A három megyében a legnépszerûbb autók átlagéletkora sem igen tért el egymástól, illetve a régió egészétõl. A hét márka közül hatnál csak néhány hónapnyi eltérés volt tapasztalható a megyék közt, ami a Volkswagen esetében valamivel tetemesebbre rúgott. Ezek a gépkocsik Somogyban átlagosan 11,6; Tolnában ezzel szemben 13,3 éve voltak forgalomban. A személygépkocsik üzemanyag-felhasználását illetõen elmondható, hogy a régió egészében az autók túlnyomó többsége benzinnel mûködött, ezek aránya azonban a vizsgált hét esztendõben mérséklõdött 89-rõl 81%-ra. Eközben a gázolajjal üzemelõké 11-rõl 18%-ra emelkedett (a fennmaradó, elenyészõ részt az ún. "egyéb üzemû" autók tették ki, amelyek közé pl. a villannyal, bioenergiával hajtott jármûvek tartoznak). Az arányeltolódás a kétféle üzemanyag eltérõ árával és különbözõ mértékû árváltozásával magyarázható. A gázolaj hosszú ideig olcsóbb volt, mint a benzin, ami a vásárlásoknál sok esetben billentette a mérleget a diesel autók felé. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 10. ábra A személygépkocsik üzemanyag-felhasználás szerinti megoszlása a régióban (%) Benzinüzemû Gázolajüzemû Az üzemanyag-felhasználás szerinti összetétel a három megye közül Baranyában megegyezett a régiós átlaggal, s a másik két megyében is csak némileg tért el attól. Somogyban a benzines autók aránya (82%) valamivel nagyobb, a dieseleseké (17%) kisebb volt, mint Dél-Dunántúlon általában. Tolnában épp fordított volt a helyzet. Ott a gázolajjal üzemelõ gépkocsik a régiós átlagnál tetemesebb (20%-os), a benzinnel mûködõk pedig annál alacsonyabb (80%-os) arányt képviseltek. A kalászosok évi terméseredménye a Dél-Dunántúlon Az elõzetes adatok szerint a Dél-Dunántúlon 2008-ban összesen 1 274,6 ezer tonna kalászos gabonát 2 takarítottak be, ami több mint a másfélszerese az egy évvel korábbi termésmennyiségnek, miközben a betakarított terület 6,3%-kal nõtt. (Országosan a termésmennyiség 2007-hez képest 41,9%-kal nõtt a terület 1,7%-os növekedése mellett.) Ezen igen jelentõs termésnövekedésnek egyrészt idõjárási okai voltak: az év elsõ felében több csapadék hullott, mint az elõzõ év azonos idõszakában és a tél is igen enyhe volt. Így a növényi vegetációk gyorsan fejlõdtek és számottevõen megerõsödve néztek a nyári forróság elébe. Másrészt a termelõk a tavalyi nagyarányú terméskiesésre reagálva az idén számottevõen növelték vetésterületeiket. Mindennek betudhatóan a régióban és országosan is az idén az elmúlt tíz év legnagyobb kalászos gabonatermését takarították be. A kalászos gabonatermés háromnegyedét kitevõ búzának tavalyhoz képest 7,5%-kal nõtt a területe és 54,0%-kal nagyobb termés került a raktárakba. Az õszi árpánál amely a kalászosok terméstömegének 14%-át jelentette 5,6%-kal nagyobb területet arattak le mint 2007-ben, míg a termés 43,4%-kal nõtt. Nagyjából hasonlóan nõtt a kisebb súlyú kalászosok termelése is. A vetésterületek idei növekedésével kapcsolatban ki kell emelni, hogy a Dél-Dunántúlon az elmúlt években a szántóterületnek mintegy egyharmadán termesztettek kalászos gabonát, míg országosan 38% körüli volt 2 Kétszeres, rizs, indián rizs, köles, kanárimag, cirokmag, pohánka nélkül.

7 Statisztikai tükör 2008/130 Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 7 ez az arány. Ez azért fontos, mert az elmúlt években többször felmerült, hogy az agrártermelés gerincét kitevõ gabonaágazat túlsúlyát a zöldségés gyümölcstermelés elõtérbe helyezésével lehetne csökkenteni. (A kukorica szántóföldi részesedése az utóbbi években régiós szinten 40 45%-ra, országosan pedig 24 27%-ra volt tehetõ.) E tábor hívei szerint az Európai Unióban gabonafélékbõl túltermelés van, és a közösségi szervek a termelõkkel szemben egyre nehezebben teljesíthetõ minõségi követelményeket támasztanak, miközben az Unió keleti bõvítésével mind több olyan ország válik a közösség tagjává, amelyik a magyar termelõknél olcsóbban és nagyobb tömegben képes gabonát termelni. A zöldség-, gyümölcstermesztéssel ugyanakkor annak magas élõmunka-igényére alapozva növelni lehet a vidéki foglalkoztatást, aminek következtében mérséklõdne a népesség elvándorlása. Azon szakemberek viszont, akik a kalászos gabona mellett törnek lándzsát, kiemelik jó adottságainkat, jelentõs termelési kultúránkat, hagyományainkat, hozzátéve, hogy a gabonatermesztés egyike azon ágazatoknak, amelyek infrastruktúrája az elmúlt évtizedekben a legtöbbet fejlõdött. (Itt utalni lehet a közraktározás intézményének kilencvenes években zajlott korszerûsítésére, annak az új gazdasági környezetbe való beillesztésére.) Ezen irányzat hívei szerint a hazai gabonatermesztésnek kedvez az is, hogy közel vannak hozzánk mind a nyugat-európai, mind az orosz piacok. További fontos szempont, hogy tõzsdei cikkrõl van szó, ahol a határidõs ügyletek révén hosszabb idõre elõre rögzíthetõk az értékesítési árak. A gabonaágazatot napjainkban a következõk jellemzik: erõsen gépesített munkafolyamatok; a tevékenység folytatása nagy szállítási és tároló kapacitásokat igényel (raktár birtokában a termelõ akkor értékesítheti termékét, amikor az árak számára kedvezõen alakulnak, ellenkezõ esetben kénytelen azt olcsón a piacra dobni); a termelés erõsen szétaprózott és ez a termésben nagy minõségbeli különbségekkel párosul; a termésátlagok évrõl évre nagy ingadozást mutatnak, a gazdasági szervezetek bérelt területen gazdálkodnak, ám közülük többen integrátori tevékenységet is ellátnak (a nagykereskedõk körében is gyakori az ilyen hálózatok szervezése); az elmúlt években részben az ún. termelõi csoportok alakítását ösztönzõ támogatási rendszer hatására az egyéni gazdaságok körében, ha lassan is, de nõtt a különbözõ típusú, formájú termelõi társulások száma (pl. gépkörök, BÉSZ-ek); a gazdálkodás rentabilitását az egyes gazdaságok szintjén jelentõsen befolyásolja az EU intervenciós rendszere; a termények piacra vitelénél egymással párhuzamosan funkcionál az azonnali eladás (fõként a kisebb gazdaságoknál), a szerzõdéses kapcsolat és a közös tulajdonra épülõ vertikális integráció; az egyes termékpályákon elõrehaladva mind az étkezési, mind a takarmányozási célú felhasználásnál a feldolgozottsági fok növekedésével nõ a koncentráció mértéke; mivel az országban gabonából évente jelentõs többlettermés keletkezik, az ágazat jelentõs mértékben exportorientált; ökológiai adottságainknak köszönhetõen a gabonafajok vetõmagja jó minõségben megtermelhetõ. Mindezzel együtt az idei dél-dunántúli terméseredmények a korábbi évekhez hasonlóan országosan kiemelkedõnek mondhatók. A régiók rangsorában a térség a búzánál, az õszi árpánál és a zabnál a legmagasabb, a tavaszi árpánál a második, míg a rozsnál a harmadik legjobb termésátlagot mondhatta a magáénak. (A legrosszabb terméseredményeket többnyire Közép-Magyarországon regisztrálták.) Régiónkban a hektáronkénti átlagok ugyanakkor valamennyi növénynél különösen a tavaszi árpánál, a rozsnál és a búzánál jobbak voltak a tavalyinál, miközben a rozs kivételével az elmúlt tíz év viszonylatában is rekordtermést jelentettek. (Meg kell itt azért jegyezni, hogy a terület és ebbõl fakadóan a termésmennyiség alapján a dél-dunántúli termelés súlya elmarad a két alföldi körzeté mögött.) 11. ábra A fõbb kalászosok termésátlagának alakulása a Dél-Dunántúlon Kg/ha Búza Õszi árpa Rozs Triticale 7. tábla A kalászosok évi terméseredménye a Dél-Dunántúlon Megnevezés Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Betakarított terület, hektár Búza Õszi árpa Tavaszi árpa Rozs Zab Triticale Betakarított terület az elõzõ évi %-ában Búza 106,7 111,5 104,1 107,5 Õszi árpa 110,1 94,7 108,9 105,6 Tavaszi árpa 91,0 106,7 82,5 96,2 Rozs 189,0 90,7 292,9 109,6 Zab 101,7 101,6 100,1 101,3 Triticale 141,4 104,3 83,0 104,3 Termésátlag, kg/hektár Búza Õszi árpa Tavaszi árpa Rozs Zab Triticale Termésátlag az elõzõ évi %-ában Búza 134,4 132,4 168,3 143,2 Õszi árpa 136,0 124,3 143,8 135,8 Tavaszi árpa 186,0 164,6 166,8 171,6 Rozs 97,5 151,2 176,4 150,5 Zab 139,5 128,6 161,0 139,5 Triticale 110,6 135,2 162,5 136,5 Év

8 8 Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 Statisztikai tükör 2008/130 A régió egyes megyéinek gabonatermelését tekintve: Baranyában 464,9 ezer tonna kalászost takarítottak be a termelõk, ami 46,0%-os növekedést jelent 2007-hez képest, miközben a betakarított terület 7,3%-kal nõtt. A búzából learatott mennyiség 43,5%-kal haladta meg a tavalyit és az õszi árpából betakarított volumen is annak mintegy másfélszeresét tette ki. Somogyban az idén 418,6 ezer tonna kalászos gabona, az elõzõ évinél 44,6%-kal több termett, azzal együtt, hogy a terület 8,0%-kal gyarapodott. Az összes termésmennyiségen belül a búza volumene tavalyhoz képest közel a felével, az õszi árpáé pedig 17,9%-kal nõtt. Tolnában 391,2 ezer tonna kalászos került a raktárakba, ami a terület 2,9%-os bõvülése mellett közel 70%-kal haladta meg az elõzõ évi szintet. A betakarított búzamennyiség ugyanakkor tavalyhoz képest a háromnegyedével nõtt és õszi árpából is 56,5%-kal több termett a évinél. Elérhetõségek: Telefon: Információszolgálat Telefon: KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2008 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni.

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon

Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága Magánszállásadás a Dél-Dunántúlon Száma: 5/ 2007 Pécs, 2008. január 1 Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság, 2008 ISBN 978-963-235-160-5 Igazgató:

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A hazai szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete viszonylag egységes képet mutat az elmúlt években. A KSH 2 adatai szerint a vetésterület több mint

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2011/10

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2011/10 2011/72 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 72. szám 2011. november 4. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2011/10 A mentőellátás helyzete a Dél-Dunántúlon Az egészségügyi

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet 27/16 Összeállította: Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 16. szám 27. május 29. Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet A tartalomból 1 Lakásépítés 3 Lakásállomány használati

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS 2005 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Készült a KSH Mezőgazdasági és környezetstatisztikai főosztályán Főosztályvezető: Dr. Laczka Éva Főosztályvezető-helyettes:

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 4 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Budapest, 2010/2 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...4 Építőipar...5

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban 2007/54 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Gyõri Igazgatósága www.ksh.hu I. évfolyam. 54. szám 2007. október 4. A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban A tartalomból

Részletesebben

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon

Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Központi Statisztikai Hivatal 2011. április Tartalom Összefoglaló...2 A közúthálózat útkategóriánkénti összetétele...2 Gépjárműállomány alakulása...4 Közúti közlekedési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Budapest, 2005. október Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály, Területi tájékoztatási

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2

Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Statisztikai tájékoztató Vas megye, 2012/2 Központi Statisztikai Hivatal 2012. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 BUDAPEST, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978-963-235-081-3

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 57/2014. (IV.30.)

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Békés megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...6 Beruházás...7 Ipar...7

Részletesebben

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2012 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2012 decemberében a kereskedelmi szálláshelyet

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2 2016. március TURIZMUSGAZDASÁG A BALATON IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezetés...2 Összefoglalás...2 Az elemzés módszertana...4 1. A balatoni régióban működő turisztikai vállalkozások

Részletesebben

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január március 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai 1 szerint 2014 márciusában a kereskedelmi

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

A fogyasztói árak alakulása 2011-ben

A fogyasztói árak alakulása 2011-ben Központi Statisztikai Hivatal A fogyasztói árak alakulása 2011-ben 2012. március Tartalom Bevezető...2 Európai uniós kitekintés...3 A fogyasztói árak alakulása 2011-ben Magyarországon...4 Maginfláció...7

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 2011/75 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 75. szám 2011. november 14. A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 A tartalomból 1 Összefoglaló 1 Energiaellátás

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE 2002-BEN A K I I Budapest 2003 Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2011/2 Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezető... 2 Mezőgazdaság... 2 Ipar... 3 Beruházás... 5 Építőipar... 6 Lakásépítés... 7 Turizmus...

Részletesebben

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK

5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK 5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK Kovács Katalin Ôri Péter FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyarországi halandóság történeti távlatban is kedvezôtlen volt nyugat- vagy észak-európai összehasonlításban, de ez a hátrány

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december Távközlés, internet, kábeltelevízió, 214 Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 2.1. Vezetékestelefon-szolgáltatás...2

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Területfejlesztési programterv

Területfejlesztési programterv Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület İs Dráva Program Aquap rof it Mőszak i, Taná csadá si é s Be fekt etés i Zrt. 2007. július Az Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl *

A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * A hazai szilikátipar jövõjét meghatározó tényezõkrõl * Kunvári Árpád A jelenbõl a jövõ felé menve a legfõbb útmutatásokat a múlt tanulságai adják. Fõleg egy olyan helyzetben, mint amiben most az EU-hoz

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...2 Gazdasági szervezetek...3 Beruházás...4

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGSZERKEZETI ÖSSZEÍRÁS FŐBB EREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 nyomdai ISBN-10: 963-235-065-0

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMZÉSE TÉRSTATISZTIKAI MUTATÓK ALAPJÁN

A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMZÉSE TÉRSTATISZTIKAI MUTATÓK ALAPJÁN A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMZÉSE TÉRSTATISZTIKAI MUTATÓK ALAPJÁN Barta Anita IV. évfolyam, pénzügy-számvitel szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Regionális Gazdasági és Statisztika

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Idegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3)

Idegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3) Az értékelõ tanár tölti ki! Kodolányi János Fõiskola Turizmus Tanszék Érdemjegy: Beküldõ neve: Dancsó Péter Szak: Idegenforgalom- és szálloda szak, levelezõ tagozat Évfolyam: IV. Helyszín: Budapest NEPTUN

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR

2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015/06 STATISZTIKAI TÜKÖR 2015. január 30. Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2014. III. negyedév* Tartalom Bevezető...1 Az ingatlanforgalom alakulása...1 Éves árindexek...2 Negyedéves tiszta árindex...2

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő

Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő Híradóelemzés 2013. IV. negyedév és éves összesítő a Nézőpont Intézet Médiaműhelyének elemzése Készült: 2014. január 13. 1 2014. január 13. HÍRADÓELEMZÉS 2013. IV. NEGYEDÉV ÉS ÉVES ÖSSZESÍTŐ Összefoglaló

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós Tisztelt Olvasó! Nógrád megyében idén elsõ alkalommal és nem titkolva, hogy hagyományteremtõ szándékkal jelentkezik a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nógrád Megyei Hírlap és az APEH Észak-magyarországi

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ. 2008. szept.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ. 2008. szept. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2008. szept. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGDÍJASOK, NYUGDÍJAK A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN GYŐR 2006. május KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN ISBN 963 215 974 8 ISBN

Részletesebben

LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI

LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóság 1. számú melléklet LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI Másodlagos publikálás, valamint az adatok más felhasználó részére történő átadása csak

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 januári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 januári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 januári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 januárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet, Ausztrália

Részletesebben