Idegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3)

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Idegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3)"

Átírás

1 Az értékelõ tanár tölti ki! Kodolányi János Fõiskola Turizmus Tanszék Érdemjegy: Beküldõ neve: Dancsó Péter Szak: Idegenforgalom- és szálloda szak, levelezõ tagozat Évfolyam: IV. Helyszín: Budapest NEPTUN Kód: CGL7L9 Idegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3) 1. Formai kivitelezés nyelvezet és stílus: max. 5 pont Elméleti megalapozás: max. 5 pont.. pont Összes pontszám: 3. Tartalmi kivitelezés: max. 15 pont.. pont 4. Összefoglalás: max. 5 pont.. pont Értékelés: 15 pont vagy kevesebb: elégtelen (1), pont: elégséges (2), pont: közepes (3), pont: jó (4), pont: jeles (5) 2006

2 Kodolányi János Fõiskola, Budapest Bevásárlóturizmus 2

3 1. Bevezetõ Az idegenforgalom a magyar gazdaság egyik húzóágazata és ezen belül a bevásárlóturizmus a magyar államháztartás egy jelentõs bevételét és a gazdaság egy jelentõs munkahelyteremtõ képességét jelenti. A világhoz és az európai környezethez való alkalmazkodás, a kemény nemzetközi verseny megköveteli a magyar turizmus versenyképességének erõsítését, ami a nemzetközi turizmus piacán való megmaradásunk alapvetõ feltétele. A bevásárlóturizmus a legtöbb turizmusághoz köthetõ. A határmenti települések kereskedelme sajátos vonzerõként jelenik meg a települések turizmusában. A városok, települések gazdasági életének fellendülésében jelentõs szerepet játszik a bevásárlóturizmus, ez az egyetlen lehetõség más iparág hiányában az egyes településeknek a fejlõdésre. A települési önkormányzatoknak fontos szerepe van ennek a gazdaságélénkítõ iparágnak az elõsegítésében, hiszen az önkormányzatok számára sem elhanyagolhatóak a turizmusból származó adóbevételek. A kiskereskedelem fejlõdése a foglalkoztatás növekedésében is fontos szerepet tölt be ezeken a településeken, régiókban, ahol nincs elegendõ vagy egyáltalán nincs más munkalehetõség. A bevásárlóturizmus multiplikátor hatása az iparban, a szállító, valamint a raktározó vállalkozásokban is jelentõs munkahelyteremtést és forgalmat generál. Az egységnyi költés jövedelemgeneráló hatása mellett figyelembe kell venni az esetleges kiáramlásokat is (Puczkó-Rácz, 2002). Ez akkor fordul elõ, ha egyes importból származó árucikkek felé megnõ a turisták kereslete (Michalkó, 2004). A társadalmi és gazdasági tényezõk a legnagyobb mértékben meghatározói és formálói a turizmus és ezen belül a bevásárlóturizmus fejlõdésének. Nincsenek olyan kutatások vagy statisztikák, amelyek ezzel a turisztikai tevékenységgel közvetlenül foglalkoznak, csak érintõleges, illetve erre a tevékenységre közvetett módon utaló statisztikákat lehet találni óta végez a KSH errõl a turisztikai ágról felméréseket és hoz nyilvánosságra adatokat. 2. Problémafelvetés A bevásárlóturizmus annyira sokrétû és szerteágazó ága a turizmusnak, hogy nehéz a definiálása. Nem kötõdik társadalmi, politikai rendszerekhez, kultúrákhoz (Michalkó, 2004). Megtalálható a gazdaságilag fejlett országok (USA, Kanada) viszonylatában, az Európai Unióban és a gazdaságilag fejletlen országok gazdaságában is. Azokra a kérdésekre keresem a választ, hogy milyen jövõ prognosztizálható a bevásárlóturizmus felõl. Olyan instabil helyzetben, amelyben jelenleg Magyarország van, az elõrejelzések nem megbízhatóak, a jövõ sokféleképpen alakulhat, mert a múlt, jelen, jövõ kapcsolata nem annyira egyértelmû, mint egy viszonylag stabil világban. A jövõkutatás a jövõ feltárását, megismerhetõségét célzó tudományos igényû szellemi tevékenység, amely a jövõbeli fejlõdési folyamatoknak a kvalitatív (minõségi) és a kvantitatív (mennyiségi) elõrejelzését jelenti. Érdekel, hogy a mostani gazdasági intézkedések hogyan fogják befolyásolni, alakítani a turizmust és azon belül a bevásárlóturizmust, hiszen ezekre a hatásokra a bevásárlóturizmus reagál a leggyorsabban és legérzékenyebben. A bevásárlóturizmus fizetési mérlegre gyakorolt hatása alapján az aktív (beutazó) vagy a passzív (kiutazó) bevásárlóturizmus volumene fog nõni. A gazdasági szabályozás az 3

4 adórendszer változásai jelentõsen befolyásolják, hogy az országba behozzák, illetve az országból kiviszik a pénzt a turisták. Nemcsak a szabadidõ nagysága, hanem a felhasználásának módja is jellemez egy társadalmat illetve a társadalom jelenlegi állapotát. Az emberek szabadidejük egy jelentõs részét bevásárlással töltik így a munka mellett más hasznos idõtöltésre sem mód és a jelen társadalmi és gazdasági helyzetben igény sincs az emberek részérõl. A létfenntartással kapcsolatos dolgok (munka, bevásárlás) tölti ki az emberek idejének nagy részét. A turizmus szempontjából igen fontos tényezõ a szezonjellegû periodikus ingadozások figyelemmel kísérése, amely alól a bevásárlóturizmus sem kivétel. Ezekre a tényezõkre folyamatosan számítani kell. A nyári hónapok kiugró értékeket mutatnak szemben az õszi, téli és tavaszi hónapokkal. 3. Kutatási elõzmények, a szakirodalom bemutatása A szakdolgozatom konzulense Dr. Michalkó Gábor, akinek A bevásárlóturizmus címû könyve a kutatásom elsõdleges szakirodalma, mivel a hazai szakirodalom nem bõvelkedik a bevásárlóturizmussal foglalkozó kutatásokkal és azok publikációival. Ez a szakirodalom teljes áttekintést ad a bevásárlóturizmus múltjáról, jelenérõl és különbözõ területeirõl, valamint a fontosabb és számottevõ statisztikai adatairól. Érdekes és mindenki számára olvasmányos könyv, áttekintést ad errõl a pénzügyi és foglalkoztatásügyi szempontból sem elhanyagolható turizmuságról. A könyv elolvasása után és annak adatai ismeretében érdemes továbbgondolni a bevásárlóturizmus jövõbeli helyzetének alakulását. Fontosnak tartom, hogy az ország számára nem kis bevételt hozó turizmuságat a jövõkutatás oldaláról is meg kell vizsgálni. A jövõkutatás elsõdleges feladata a várható jövõbeni fejlõdés lehetõségei, azok káros hatásai és ezekre való felkészítés. Természetesen a szakdolgozatomban (Jövõkutatás és jövõképalkotás a turizmusban) is foglalkozom a bevásárlóturizmus jövõbeni alakulásával. A szakdolgozatomhoz felhasznált kérdõívem egyik kérdése több turizmuság között a bevásárlóturizmussal kapcsolatos volt (1. melléklet). A megkérdezett szakembereknek 13 százaléka prognosztizálta a bevásárlóturizmus fellendülését a jövõben. Konzulensem könyve és a szakdolgozatom témája adta az ötletet, hogy ezt a dolgozatot elkészítsem. Manapság a turizmus és a jövõkutatás számára is nagyon fontos területté vált a fenntartható fejlõdés kérdése, amely valószínûleg a társadalomban is nagy változást fog hozni. A fenntartható fejlõdés egy olyan paradigma (egymásnak megfelelõ, valamiképpen egyenértékû, ezért egymás közt felcserélhetõ elemek sorozata), amely alapjaiban átalakítja a jelenlegi világnézetünket, értékrendünket és a meglévõ gazdasági-társadalmi rendet. A jövõorientált gondolkodásmód az emberek gondolkodásmódjának megváltozását, egy újfajta értékrend kialakítását kényszeríti ki az embertõl, amely egy nagyon nehéz és hosszantartó tanulási folyamat lesz. A jövõtudatot a mindennapi élet részévé kell tenni, mert a hatékony munkavégzés, az üzleti tevékenység sikere is feltételezi az elõrelátást. Jelenleg a kölcsönös összefüggések egyre sokrétûbbé válását lehet tapasztalni. Minden mindennel összefüggésben van A turizmust és a kereskedelmi tevékenységet szabályozó törvények. A helyi önkormányzatokról szóló és többször módosított évi LXV. törvény, csak a fõvárosra és a megyékre vonatkozóan ír elõ közvetlen idegenforgalmi feladatokat. Ennek ellenére a helyi önkormányzatok nap mint nap szembesülnek a turizmusból, az idegenforgalomból fakadó teendõkkel. 4

5 A évi CLXIV. a kereskedelemrõl szóló módosított törvény célja, hogy a kereskedelmi tevékenységek folytatásának feltételeit keretjellegûen szabályozza, azaz a kereskedelmi tevékenység alapvetõ szabályait rögzíti, minimálisra szûkítve az állami beavatkozást, emellett a törvény nagy jelentõséget tulajdonít a szakmai önszabályozásnak évi CLV. a fogyasztóvédelemrõl szóló törvény rögzíti azokat az általános szabályokat, amelyek a fogyasztói érdekeket, különösen a biztonságos áruhoz és szolgáltatáshoz, a vagyoni érdekek védelméhez, a megfelelõ tájékoztatáshoz, a hatékony jogorvoslat érvényesítésékhez szükségesek. A gazdálkodó szervek kötelesek betartani ezeket a törvényben elõírt alapvetõ fogyasztói jogokat. 4. A bevásárlóturizmus helyzete Azokat a turistákat nevezzük bevásárló turistáknak, akiknek a teljes turisztikai költésében az áruvásárlásra kiadott összeg eléri, illetve túlhaladja az 50 százalékot (Michalkó, 2004). A bevásárlóturizmuson belül motivációs jellegük szerint megkülönböztetünk üzleti, szolgáltatás, szabadidõs és spontán bevásárlást. Az üzleti résztvevõket két szempont szerint különböztetjük meg. Az elsõ kategóriába azok tartoznak, akik a haszonszerzés reményében vásárolnak, a másik kategóriába azok a turisták tartoznak, akiknek a motivációja a megtakarítás. Ez utóbbi turistára az jellemzõ, hogy a maga és családja számára megtakarítási célból utazik az olcsóbb áruvásárlás reményében, mert ugyanazt az árut a hazai boltokban csak jelentõsen drágábban tudná beszerezni. Mik azok a gazdasági folyamatok, amik ezeket az utazásokat kiváltják? Az utazásokat kiválthatja például a hiánygazdaságból fakadó áruhiány, a megfelelõ minõségû áru hiánya, a piacgazdaság jellegébõl fakadó helyi és területi árszínvonal különbség, valamint a vásárlást elõsegítõ kedvezõ körülmények megléte. Ezek együttes jelenléte kedvezõen befolyásolja a bevásárlóturizmus volumenét. Klasszikus bevásárlóturizmusnak nevezzük az üzleti és a szolgáltatásvásárlást. A bevásárlóturizmus elsõdleges motivációja a haszonszerzés mellett a vásárlás útján történõ megtakarítás. A turisztikai termék maga az áru illetve a szolgáltatás. A különbözõ felmérések a magyar vásárlót az akciós vásárlók kategóriájába sorolják. A lakosság vásárlásait a különbözõ árengedményes akciókhoz köti, így olcsóbban jutnak egyes árucikkekhez. Ezt a megtakarítási motivációt lehet a bevásárlóturizmusban is felfedezni. A bevásárlóturizmusban leginkább keresett árucikkek az élelmiszerek, a ruhanemû, valamint a mûszaki cikkek. A szolgáltatás területén a szépészeti (pl. fodrász, kozmetika), egészségügyi (pl. fogorvos, fogtechnikus) és a vendéglátóipari (pl. éttermek, presszók, kávézók) szolgáltatásokat veszik igénybe a turisták. A szabadidõs és spontán vásárláskor a turisztikai termék mellett a vásárlás csak másodlagos szerepet tölt be. A fõ hangsúlyt a turista számára a turisztikai termék adja, a vásárlás csak ehhez kapcsolódva jön létre. Az egynapos kirándulástól a luxusutazásig minden turistaúton fellelhetõek a szabadidõs és a spontán vásárlások is. Szabadidõs vásárlások elsõsorban az élményszerzést, szórakozást és tapasztalatszerzést szolgálják. Ennél a vásárlási formánál leginkább ajándéktárgyakat (souvenir), helyi és sajátos nemzeti árukat illetve az aktív vagy az egészségturizmushoz nélkülözhetetlen tárgyakat vásárolnak. A spontán vásárláskor az otthon felejtett, illetve a helyszínen tönkrement használati eszközeiket, ruházatukat pótolják vagy a helyszínen megpillantott, és megkívánt árut vásárolják meg. Ezeket lehet elõre nem tervezett vásárlásoknak is nevezni. 5

6 4.1. Rövid hazai kezdetek Bevásárlóturizmus A második világháborút követõen a turizmus rohamos fejlõdésével vált egyre jelentõsebb gazdaságélénkítõ turisztikai ággá a bevásárlóturizmus. Hazánkban a virágkorát a 70-es és 80- as években élte. Ezekben az években Magyarország kedvezõ földrajzi helyzetébõl és enyhébb politikai és gazdaságpolitikai légkörénél fogva kedvezõbb helyzetben volt a környezõ szocialista országokhoz képest. Magyarország meghatározó szerepet játszott a térség bevásárlóturizmusának lebonyolításában. A hiánygazdaságból fakadó beszerzési nehézségek kedveztek a bevásárlóturizmus virágzásának. Az országban több helyen spontán kialakultak a lakosság által KGST piacoknak nevezett vásárok, ahol gazdát cseréltek a lengyel, cseh, jugoszláv, román, szovjet áruk. Az akkori vezetés elnézõen hagyta ezeknek a piacoknak a mûködését, virágzását. A nyugati határ felõl az osztrák turisták az olcsó, és náluk kedvelt élelmiszerek vásárlása miatt keresték fel a nyugati országrész határmenti településeinek üzleteit. A rendszerváltozást követõen a volt szocialista országokban is kialakult a piacgazdaság, ami teljesen átalakította a bevásárlóturizmus struktúráját. Az életszínvonal emelkedésével és az áruellátás kiegyenlítõdésével a bevásárlóturizmus nem szûnt meg, csak kvalitatív és kvantitatív átalakuláson ment át. Kisebb lett a volumene, kulturált megjelenési formát öltött, és korszerû marketing eszközökkel a 90-es években is folytatódott ez a folyamat. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a turisták kevesebbet költöttek szállásra és vendéglátóipari szolgáltatásokra. A bevásárlásban realizált kiadások viszont növekedtek Statisztikai adatok (primerkutatás) A magyar lakosság 2005-ben 17,8 millió látogatást tett külföldre. A látogatások 61 százaléka (10,8 millió) egynapos, 39 százaléka (7 millió) többnapos tartózkodás volt (3. melléklet). Az egynapos turisztikai jellegû utazások együttesen 25,3 százalékot tettek ki (szabadidõs-, hivatásturizmus), ezzel szemben a vásárlás célú utazások 64,2 százalékot jelentettek az összes külföldi utazás közül (9. melléklet). A többnapos utazásoknak csak a 3 százalékát motiválta a vásárlás (9. melléklet) hez képest a rövidebb utazások nõttek. Az összes utazáson belül az egynapos utazás 5 százalékkal nõtt az elõzõ évihez, 2004-hez képest ben a külföldre látogatók 581 milliárd forintot költöttek el a határokon túl az utazásaik alkalmával. Az egy fõre, egy napra jutó költés átlagosan 9700 forint volt (2. melléklet). Az egynapos utazásoknál a kiadások 71 százalékát vásárlásokra fordították. A turisztikai jellegû szabadidõs utaknál a turisták 35 milliárd forintot költöttek, ez az összeg az utazásokhoz köthetõek ben hazánkban 36,2 millió külföldi érkezést regisztráltak. 72 százalékuk egy napra (26,05 millió fõ), 28 százalékuk (10,15 millió fõ) több napra érkezett. Az egynapos utazók fele átutazó volt, akik 39 milliárd forintot költöttek (5. melléklet). Az egynapos utak célja nemzetközileg elfogadott terminológia szerint shuttle trade vásárlási szándékkal valósult meg. Az egy napra vásárlás céljából érkezõ turistákat 7 millió fõre lehet becsülni és ehhez az utasforgalomhoz 101 milliárd forintot lehet társítani (8. melléklet). A több napra érkezõ turistákon belül a hazánkba vásárlási szándékkal érkezõk csak 2,1 százalékot tettek ki (6.melléklet). A szabadidõs turizmus kiadásának aránya 78 százalék, a hivatásturizmusé 22 százalék volt 2005-ben. Az egy fõre esõ egy napos átlagos költés 7,5 ezer forint, a több napra érkezõk átlagos költése 9,5 ezer forint volt (7. melléklet). A 2006 elsõ félévben 143 üzlettel, 0,1 százalékkal gyarapodott a kiskereskedelmi üzlethálózat, 2006 közepén 166,9 ezer üzlet mûködött Magyarországon, 0,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban (KSH). A KSH adatai szerint területi bontásban vizsgálva, a második negyedévben minden régióban nõtt az üzletek száma, ez alól kivétel az észak-magyarországi régió, ahol 1 százalékot csökkent ez az érték. Ez utóbbi 1 százalékos üzletállomány-szûkülését alapvetõen a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei több mint 180 üzletes visszaesés okozta. 6

7 Legnagyobb bõvülés a dél-alföldi és a közép-magyarországi régióban következett be. A legnagyobb számban a fõváros üzletállománya bõvült. A félév végére az országos üzlethálózat 19,6 százaléka összpontosult Budapesten. Az üzlettípusok közül az élelmiszer- és élelmiszer jellegû vegyes üzletek számának évek óta tartó csökkenése tovább folytatódott. Ezek forgalma a hipermarketekben és a diszkontláncokban koncentrálódik Városok, térségek Mivel ebben a dolgozatban nem lehet az egész országra és a teljes bevásárlóturizmusra vonatkozó tanulmányt készíteni, hiszen minden régiónak más és más a sajátos viszonya ehhez a turizmusághoz, így csak egy-egy, erre a gazdasági jelenségre jellemzõ várost illetve térséget érintek példaként, melyek egyedi sajátosságokat mutattak a múltban és mutatnak jelenleg is. Ilyen jellemzõ térség a kelet magyarországi régió és azon belül is Nyíregyháza, valamint a nyugati határmenti városok, köztük a bevásárlóturizmusáról jól ismert Sopron. Négy-öt évvel ezelõtt a magyar határ mentén élõ ukránok, szlovákok és románok Nyíregyházára jártak vásárolni, így a város kiskereskedelme gyorsan fejlõdött. Nyíregyháza kiskereskedelmének legnagyobb elõnye a szlovák, ukrán és román határ közelsége volt. Mára ez a helyzet megfordult. Magyarország uniós tagsága elõtt a Nyíregyházához közel fekvõ keleti szomszédoktól özönlöttek a vásárlók és a bevásárlóturizmusra iparág rendezkedett be. Mind Ukrajnában, mind Romániában áruhiány volt, így a határhoz közel élõ lakosság átjárt vásárolni, itt szerezték be a ruhanemût, élelmiszert vagy a tartós fogyasztási cikkeket. Nyíregyháza rohamos fejlõdésnek indult. Kiskereskedelmének olyan erõs volt a vonzása, hogy a határok túloldalán fekvõ közeli településeken erõs fizetõeszköznek számított a forint. Az élelmes határontúliak idefelé benzint hoztak, visszafelé márkás ruhanemût vittek, míg a határ közelében élõ hazai lakosság benzinért járt át a határ túloldalára. Annak ellenére, hogy a magyar átlaghoz képest is csekély volt a régióban élõ ukrán, román és a szlovák lakosság vásárlóereje, a város kiskereskedelme rohamosan fejlõdött. Ennek hatására és ezt kihasználva jelentek meg a globalizáció elsõ jelei, a hipermarket láncok, a Tesco, a Metro, a Spar, valamint az Interspar. A kereskedelem fejlõdésében annak idején komoly szerepet játszó hármas határ a városban jelenlevõ láncoknak ma inkább nyûg, mint haszon, hiszen a globalizációval és a keleti szomszédoknál megjelent nemzetközi kereskedelmi láncokkal a nyíregyházi kínálat elveszítette varázsát. A megjelenõ nemzetközi kereskedelmi láncokkal szemben az addig gyorsan fejlõdõ kiskereskedelmi egységek, üzletek az árversenyben alul maradtak. A nagybevásárlásokat már nem a keleti szomszédok végzik a határ innensõ oldalán, hanem a magyarok a határ másik oldalán. Jóformán nincs olyan napi fogyasztási cikk, amelyhez a határ innensõ oldalán olcsóbban lehetne hozzájutni. Még az ugyancsak uniós tag Szlovákia is kellemesebb feltételeket biztosít. A keleti határ mentén zajló kereskedelmi turizmus immár olyan méreteket öltött, hogy 2005-ben a Pénzügyminisztérium állásfoglalása szerint azt már a költségvetés is megérzi. Az ország nyugati városaiban (Sopron, Kõszeg, stb.) jelentõs volt az Ausztriából érkezõ bevásárlóturista, akik nemcsak az árucikkeket és vendéglátóipari, szépészeti szolgáltatásokat vettek igénybe, hanem az egészségügyi szolgáltatások mennyiségére és minõségére is nagy hatással volt a keresletük és vásárlóerejük. Sopron gazdasága a bevásárlóturizmusra rendezkedett be. Helyi jelentõségû vonzerõnek számítottak a város áruházai, bevásárló utcái. A bevásárlóturizmusban jelentkezõ kereslettel mindaddig kell számolni, amíg az árszínvonalbeli különbségek fennállnak Az önkormányzatok jelentõsége Az önkormányzatok feladata a bevásárlóturizmus szempontjából, hogy kedvezõ gazdasági helyzetet teremtsenek a befektetõk számára, a jogszabályokban elõírt kiskereskedelemre vonatkozó normákat betartassák. Ez elõsegíti a település sikeres gazdasági tevékenységét, ami 7

8 az adóbevételek (pl. iparûzési adó, társasági adó) növelése szempontjából nem elhanyagolható. Ismerve a fent említett statisztikai adatokat, a bevásárló turizmus 100 milliárdos bevételi forrás, aminek az adóvonzata nem elhanyagolható tétel sem az államháztartás, sem a helyi önkormányzatok részére. Ha a helyi önkormányzatok nem ismerik fel a turizmusban rejlõ gazdasági lehetõségeket és nem teremtik meg a turizmus számára kedvezõ feltételeket, akkor a vállalkozói szféra sem mozdul ebbe az irányba. Jelentõs a munkahelyteremtõ képessége, fõleg azokon a területeken, településeken, ahol más munkahelyteremtõ lehetõség nincs. Az önkormányzat számára fontos még a lakosság, a kiskereskedelem és a turisták konfliktusmentes viszonyának a kialakítása. A helyi önkormányzatok kiemelt területként kezelik a településfejlesztést, amelynek alapvetõ követelménye a turizmus szempontjából is kiemelt jelentõségû infrastruktúra kialakítása. Infrastruktúrának azokat a létesítményeket nevezzük, amelyeket a lakosság és a turisták közösen használnak. Szuprastruktúrának azokat a létesítményeket nevezzük, amelyek növelik a vendégek költési kedvét, bõvítik ellátásukat és elõsegítik mozgásuk differenciáltságát (Michalkó, 2004). Ilyen szuprastruktúra például a pénzváltók is, amelyek a vásárlást közvetett módon segítik elõ. Ez lehet a turizmus és azon belül a bevásárlóturizmus indikátora, ami a bevásárlóturizmus jelenlétét és nagyságrendjét mutatja. Magyarországon 2000-ben 258 településen 3297 pénzváltó mûködött, ebbõl Budapesten 586, Sopronban 89, így ez a város Budapest után a legtöbb pénzváltóval rendelkezõ helység volt (Michalkó, 2004). Ezeknek a beruházásoknak a megvalósításában a helyi vállalkozókon kívül szerepet kell, hogy vállaljanak az önkormányzatok is. Ha az infra- és a szuprastruktúra kialakítására nincs önkormányzati akarat és cselekvési szándék, akkor a turizmus, és ezen belül a bevásárlóturizmus alapfeltételei nem fognak megteremtõdni a határmenti településeken és városokban. Ez növelni fogja a munkanélküliséget és a településekrõl való elvándorlást Interjú (szekunderkutatás) Interjú Dr. Michalkó Gáborral a Kodolányi János Fõiskola, Turizmus Tanszékének fõiskolai docensével, A bevásárlóturizmus könyv szerzõjével. 1. Mi motiválta abban, hogy a városi-, aktív turizmust követõen a bevásárlóturizmus területén végezzen kutatásokat? A fõbb motivációm az volt, hogy a kutatás valamilyen ötleten alapszik. A kutatónak állandóan azon jár az agya, hogy mi az a terület, amit még nem tártak föl. A kilencvenes évek második felében indult be és jutott csúcsára ez a hihetetlen szupermarket, áruház és bevásárlóközpont építési láz. Jártuk ezeket az áruházakat természetesen mi is, és gondolkodtunk, hogy mit is lehet csinálni. Akkor láttam, hogy ez egy elég jó téma, hisz minden utazásnál önmagunk és családunk is igénybe veszi ezeket. Volt egy történelmi elõzménye is a dolgoknak. Gyermekkorunkban ebben éltünk és nõttünk bele, például a csehszlovák praktikus cipõtúrákba a 80-as és években Ausztriába mûszaki cikkekért jártunk ki. A tudományos motivációt az adta, hogy 98-ban megjelentek olyan adatok, hogy a turizmusnak ez a legfontosabb ága. Az akkor a hazánkba látogató összes külföldit tekintve 27 százalékot tett ki, aki vásárlási céllal látogatott hozzánk. Úgy gondoltam, hogy ez egy olyan téma, amivel érdemes foglalkozni. Ezután az ember végiggondolja, kidolgoz egy kutatási koncepciót és nekifog a kutatásnak. 2. Lehet-e definiálni a bevásárlóturizmust? Ha igen, akkor hogyan lehetne definiálni, tekintettel annak sokrétûségére és szerteágazására? 8

9 Mindenképpen termékként kell megpróbálni definiálni. A könyvemben ez szerepel. Ennek két útja, módja van az üzleti és a szabadidõs bevásárlóturizmus. 3. Lehet-e a fizetési mérlegre gyakorolt hatása alapján aktív illetve passzív bevásárlóturizmusról beszélni? Természetesen lehet, és azt is kell tudni, hogy 2004-tõl lehet errõl valamit is beszélni, hiszen ekkor kezdte el a KSH azokat a háztartási felméréseket, amiket azóta is rendszeresen végeznek. Ezek rajta vannak a honlapján, ahol a külföldiek magyarországi és a magyarok külföldre utazásainak és a belföldi turizmus költései szerepelnek. 4. Milyen turisztikai és gazdasági hatásoknak lehet tulajdonítani a bevásárlóturizmusban jelentkezõ regionális különbségeket? Ez egy tipikus PhD értekezés téma. Nyilvánvaló, hogy itt elsõsorban az adott határnak a jelenléte jelenti a különbséget. Nem mindegy, hogy a határnak a túloldalán egy osztrák típusú gazdaság mûködik, illetve egy ukrán vagy egy román. Természetes módon az a típusú kereslet, ami ezekbõl az irányokból jelenik meg ebben az akár a nyugat-magyarországi régiót akár a kisebb területeket, megyéket is nézzük. Természetesen ezeknek van történelmi elõzménye, hiszen a nyugat-magyarországi terület Bécs közelsége miatt már a XIX. századtól folyamatosan fejlettebb volt. Míg a keleti valamint az északi területek elmaradottabbak voltak. A bevásárlóturizmus értelemszerûen azokban az esetekben is megerõsíti a hipermarketek megépítését, ahol esetleg a lakosság kereslete nem jelentkezik ehhez mérhetõen. Ez egy kiegészítõ keresletet jelent ezeken a területeken, ilyenek pl. a Nyíregyházán felépített bevásárlóközpontok. 5. A bevásárlóturizmus címû könyvében a bevásárlóturizmus üzleti jellegének az elsõdleges motivációja a haszonszerzés. Én úgy gondolom, hogy ez csak a bevásárlások egy részét motiválja, a bevásárlások nagyobb részének a motivációja a család részére történõ megtakarítás. Az elvégzett kutatások milyen mértékben igazolják ennek a motivációnak a jelenlétét? A haszonszerzés egy közgazdasági kategória, amelynek valamilyen módon része a megtakarítás. A hasznot úgy is lehet realizálni, hogy megtakarítok valamit. A spórolás is valamilyenfajta haszonszerzés. Valamilyen értelemben valamilyen hasznot realizálok a vásárláskor. Hasznot szerzek akkor, amikor ezt az egzisztenciám fenntartásáért teszem, de az esetek többségében meg akarok egy kis pénzt spórolni. Azért megy a német Olaszországba autót vásárolni, mert meg akar takarítani pénzt. Ezt az egészet a haszonelvû életvitel motiválja. 6. Szükséges-e a turizmusnak ezt az ágát jogilag szabályozni? Ha igen, akkor a helyi vagy az ágazati szabályozás lenne hatékonyabb? A turizmusnak ezt a termékét nyilvánvaló, hogy nem kell szabályozni. A terméket szabályozza az a politikai gazdasági jogi környezet, amely hatással van rá, ami természetesen megjelenik mondjuk az önkormányzati törvényben. A mûködési engedélyek kiadása, a kereskedelmi egységekre vonatkozó engedélyek kiadása a fogyasztóvédelemre vonatkozó jogszabályokban is tetten érhetõ. Közvetlenül nem szükséges, de közvetve nagyon kell rá figyelmet fordítani. A kereskedelmünk tükörképe az országnak. Az áraknak a felírása, egyértelmûsége, a reklamációk intézése - ezek mind jogilag szabályozottak. 7. Ön szerint kell-e a bevásárlóturizmust különbözõ fejlesztésekkel segíteni? Érdemes lenne a bevásárlóturizmussal termékfejlesztés szintjén foglalkozni. Különösen azokon a részeken, ahol olyan hungaricumok jelennek meg, érhetõk el, amelyek jelentõs érdeklõdésre tartanak számot. Akár a különbözõ üzemlátogatások révén látogató központok létrehozása. Támogatni kellene azokban a gyárakban, üzemekben a látogató központok pályázatokon 9

10 keresztüli fejlesztését, amelyek hungaricumokat gyártanak, illetve állítanak elõ. Ezek a cégek általában saját maguk hozzák létre ezeket a központokat. Ez egy nagyon fontos menedzsment dolog lenne. 8. Melyek lehetnek azok a fejlesztések, amelyek elõsegíthetik a bevásárlóturizmus fejlõdését? A bevásárlóturizmus az árkülönbségen alapszik elsõsorban, tehát ha csökkennek Magyarországon az árak, akkor mûködik a bevásárlóturizmus. Ezt így direkt nagyon nehéz befolyásolni, de mondjuk biztosan lehet a bevásárlóturizmust fejleszteni azáltal, hogy egy városfejlesztés keretében a városközpontot rehabilitálják és ott a sétálásnak, a vásárlásnak, az élményszerû idõtöltésnek a körülményeit javítják, forgalomcsökkentett zónákkal közös egységes portákat alakítanak ki. 9. Állami, helyi, vagy magánforrásokat célszerû inkább bevonni a fejlesztésekbe? A bevásárlóturizmus alapvetõen a magánvagyonban realizálódik. Ez egy nagyon érzékeny dolog. Ebbe nagy állami forrásokat beletenni nem szabad, hisz a piaci haszon pillanatok alatt elmaradhat és utána egy üres üzlet marad. Itt a vonzerõ az ár vagy a vásárlási körülmények, melyben pillanatok alatt lehetnek változások. 10. Az önkormányzatok milyen módon segíthetik elõ a bevásárlóturizmus gazdaságélénkítõ, illetve munkahelyteremtõ képességét? Természetesen azáltal, hogy mondjuk például egy városfejlesztési koncepcióval kijelölnek ilyen zónákat, ahol egyrészrõl szabadidõs vásárlási területeket hoznak létre, másrészrõl az önkormányzatok is beszállhatnak bizonyos infrastrukturális építkezésekbe, amelyeket késõbb kiadnak. Például megépítenek egy szép piacot, a piacokat általában az önkormányzatok tartják fenn, amik a bevásárlóturizmust segítik. A Vámház körúti piac is egy ilyen önkormányzati fejlesztés. 11. Ha a statisztikai adatokat illetve a jelen megszorító intézkedéseit együttesen nézzük, valamint figyelembe vesszük az ország instabil gazdasági helyzetét, akkor milyen fejlõdési trend prognosztizálható a bevásárlóturizmusban az elkövetkezõ években? Én azt gondolom, hogy a bevásárlóturizmusban nagyfokú csökkenés nem lesz. Az infláció egy kicsit fog erõsödni, ami ahhoz fog vezetni, hogy drágább lesz bizonyos termékeknek az ára külföldhöz képest, különösen az ukrán, román, szerb, horvát árakhoz képest. Õk a legfontosabb vásárlóink a bevásárlóturizmusban. Az osztrákokat is vizsgálhatjuk. Közben pedig a forint romlása nyílván ezt kompenzálni fogja. Ha megnézzük mondjuk 2004-et, hogy amikor beléptünk az Unióba, mennyire csökkent a hazánk felé irányuló vásárlás, akkor lehet látni, hogy nem történt drasztikus csökkenés a bevásárlóturizmusban. Ez egy periodikus dolog, egyszer fent, máskor lent, attól függ, hogy bizonyos termékek esetében vannak sláger termékek, vagy vannak leértékelések, amik idevonzzák, idecsábítják a vásárlókat. Én úgy gondolom, hogy a bevásárlóturizmus mindenhol mûködik a világban, ez nem feltétlenül egy átmeneti gazdasági zavar, ami nálunk is befolyásolja. Az emberek megszokták, hogy átmennek a határon, ez egy program is. Hét országgal vagyunk határosak, szerintem ez jó darabig így marad. 10

11 5. Konklúzió Bevásárlóturizmus Magyarország szomszédainak többsége hasonló gazdasági problémákkal küzd. Egymásra vagyunk utalva, több, ami összeköt minket, mint ami szétválaszt. A bevásárlóturizmus 2006-ban már korántsem játszik olyan meghatározó szerepet a határmenti városokban, mint akár néhány évvel ezelõtt, és ezek a települések illetve régiók a jövõben tovább veszítenek jelentõségükbõl, ha a jelenlegi gazdasági intézkedéseket és azok jövõre gyakorolt hatását vesszük figyelembe. Románia Uniós csatlakozását (2007. január) követõen több élelmiszerterméknél szûnik meg a vám. A könnyen átjárható határok és a hazainál kedvezõbb árszint erõsíteni fogja a hazai vásárlókat, hogy a határ túloldalán szerezzék be a szükséges árucikkeket. A dolgozatban szereplõ statisztikai adatok azt mutatják, hogy az elõzõ évihez képest a 2005-ös adatok emelkedést mutatnak, és ezt az emelkedést lehetne prognosztizálni 2006-ra, de a 2006 szeptemberben életbe léptetett gazdasági változások adó- és járulékemelések hatásait is figyelembe kell venni a bevásárlóturizmus jövõjének modellezésénél, mivel a turizmuságnak ismert az árérzékenysége. A jelenlegi reform illetve megszorító intézkedéseknek az árakra gyakorolt hatása jelentõsen befolyásolja majd a bevásárlóturizmus irányának megváltozását. Prognosztizálni lehet a kedvezõtlen változásokat, amiket az árak emelkedése a települések kiskereskedelmi életére gyakorolni fog. A gazdasági megszorítások és az ebbõl következtethetõ életszínvonal visszaesés, illetve kedvezõ esetben ennek a stagnálása sem engedi az optimista prognózisok felállítását. Mindezek alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a vásárlások volumene csökkenni fog, a hazai és a külföld felé irányuló bevásárlóturizmus jelentõs mértékû emelkedésére lehet számítani. Az üzleti és szabadidõ utazások közötti különbség elmosódik. Az üzletemberek szívesen vesznek igénybe az itt tartózkodásuk idején sport, illetve egészségmegõrzéssel kapcsolatos szolgáltatásokat. A szabadidejüket itt töltõk szeretnének hozzáférni a telekommunikációs lehetõségekhez (pl. internet). Az utazók részérõl olyan termékeket fognak elõnyben részesíteni a felgyorsult életvitelük hatására, amely minimális idõ alatt maximális élményt biztosít számukra. Egyre több turista számára válik fontossá, hogy szabadidejükben megszabaduljanak a mindennapi döntés kényszerétõl és ezért az All Inclusive utakat fogják választani, amelyek során a vásárlásoknak kiemelkedõ szerepe marad. 11

12 6. Szakirodalom Michalkó Gábor (2004): A bevásárló turizmus. Kodolányi János Fõiskola, Székesfehérvár. Puczkó László-Rátz Tamara (2002): A turizmus hatásai. Aula kiadó Kft. Aubert Antal (2002): Kutatás a turizmusban. Pécsi TTK Földrajzi Intézet Turizmus Tanszék, Pécs. Turizmus Szatelit Számla (TSA)

13 7. Melléklet 1. melléklet 1. Véleményed szerint a turizmus melyik ága fejlõdik a legdinamikusabban a közeljövõben? 80% 76% 70% 60% 50% 54% 40% 30% 20% 10% 28% 7% 32% 13% 13% 13% 14% 18% 13% 24% 0% Wellness Öko-turizmus Gyógyturizmus Lovasturizmus Konferencia turizmus Falusi turizmus Bevásárlóturizmus Kulturális turizmus Városi turizmus Fesztivál turizmus Aktiv turizmus Extrém sport turizmus 13

14 14

15 15

16 16

17 17

18 Tartalom 1. Bevezetõ Problémafelvetés Kutatási elõzmények, a szakirodalom bemutatása A turizmust és a kereskedelmi tevékenységet szabályozó törvények A bevásárlóturizmus helyzete Rövid hazai kezdetek Statisztikai adatok (primerkutatás) Városok, térségek Az önkormányzatok jelentõsége Interjú (szekunderkutatás) Konklúzió Szakirodalom Melléklet

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 2008/130 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu II. évfolyam 130. szám 2008. szeptember 29. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2008/9 A tartalomból 1 Pécs vendégforgalma 2008 I. félévében

Részletesebben

Hévíz-Balaton Airport Kft.

Hévíz-Balaton Airport Kft. Hévíz turizmusának hatásai a desztinációs hatásmodell alapján VÉGSŐ JELENTÉS A tanulmány a NYDOP-2.3.1/B-12-2012-0001 számú, A Hévíz-Balaton Thermal Airport Fejlesztési Klaszter egészségturizmus ösztönző

Részletesebben

- 1 - A DÉLKELET-EURÓPAI TÉRSÉG KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSE, A MAGYARORSZÁGI KAPCSOLÓDÁSOK ÉS HATÁSOK. Antal István

- 1 - A DÉLKELET-EURÓPAI TÉRSÉG KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSE, A MAGYARORSZÁGI KAPCSOLÓDÁSOK ÉS HATÁSOK. Antal István - 1 - A DÉLKELET-EURÓPAI TÉRSÉG KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSE, A MAGYARORSZÁGI KAPCSOLÓDÁSOK ÉS HATÁSOK Antal István Amikor egy térség, egy ország, vagy egy terület közúti közlekedéséről akarunk képet kapni, akkor

Részletesebben

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról

Beszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!

Részletesebben

JELENTÉS. a Kormány részére. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól

JELENTÉS. a Kormány részére. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól JELENTÉS a Kormány részére a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól Budapest, 2016. április 1. JELENLEGI SZABÁLYOZÁS A kiskereskedelmi

Részletesebben

Határokon átnyúló együttműködés, a HU-RO program jelentősége Bihar/Bihor megyében, a turisztikai célú pályázatok hatásának elemzése

Határokon átnyúló együttműködés, a HU-RO program jelentősége Bihar/Bihor megyében, a turisztikai célú pályázatok hatásának elemzése 1 Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Határokon átnyúló együttműködés, a HU-RO program jelentősége Bihar/Bihor megyében, a turisztikai célú pályázatok hatásának

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

Záróvizsga tételek. Turizmus-vendéglátás szak. 2012. A tételek

Záróvizsga tételek. Turizmus-vendéglátás szak. 2012. A tételek Záróvizsga tételek Turizmus-vendéglátás szak 2012. A tételek 1. A turizmus fogalma. A turizmus rendszere, a kereslet, kínálat elemei. A turizmus csoportosítása. A turizmus előzményei és fejlődése. A turizmus

Részletesebben

tények és elôrejelzések

tények és elôrejelzések A Balaton régió turizmusa a számok tükrében, különös tekintettel a német, a dán és a cseh vendégforgalom alakulására Szerzô: Sulyok Judit 1 A Magyar Turizmus Zrt. 28-ban is folytatja Külképviselôk a régiókban

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós Tisztelt Olvasó! Nógrád megyében idén elsõ alkalommal és nem titkolva, hogy hagyományteremtõ szándékkal jelentkezik a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nógrád Megyei Hírlap és az APEH Észak-magyarországi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes

Részletesebben

II. MUNKAERŐ-KERESLET 1. BEVEZETÉS

II. MUNKAERŐ-KERESLET 1. BEVEZETÉS II. MUNKAERŐ-KERESLET 1. BEVEZETÉS Kõrösi Gábor A kereslet alakulásának vizsgálata a kínálatéval azonos jelentõségû a munkagazdaságtanban. A két oldal elemzésének eszközei azonban lényegesen eltérnek egymástól:

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon pénzügyi stabilitási szempontból

A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon pénzügyi stabilitási szempontból MNB Mûhelytanulmányok 36. 2005 PAPP MÓNIKA A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon pénzügyi stabilitási szempontból Papp Mónika A jelzáloglevél alapú finanszírozás helyzete Magyarországon

Részletesebben

PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola

PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola A volt Jugoszlávia turizmusának elemzése, különös tekintettel a délszláv válságok hatásainak összefüggésében Készítette: Játékos Edit Témavezető:

Részletesebben

TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 4. A KULTÚRA HELYZETE MAGYARORSZÁGON

TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 4. A KULTÚRA HELYZETE MAGYARORSZÁGON TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 4. A KULTÚRA HELYZETE MAGYARORSZÁGON Készítette: Bárdosi Mónika Lakatos Gyuláné Varga Alajosné Készült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által, az MTA Szociológiai Kutatóintézetnél

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Magyarországi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása 2010-2015 Készítette: Dr. Juhász László PhD www.hotel2022.hu juhasz.hotel2022@gmail.

Magyarországi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása 2010-2015 Készítette: Dr. Juhász László PhD www.hotel2022.hu juhasz.hotel2022@gmail. 1 / 10 Magyarországi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása 2010-2015 Készítette: www.hotel2022.hu juhasz.hotel2022@gmail.com Felvetés: A szálláshelyek vendégéjszakáinak száma az elmúlt öt évben 35%-kal

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei

A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei SZEMLE 494 Mohácsi Kálmán Közgazdasági Szemle, XLV. évf., 1998. május (494 506. o.) MOHÁCSI KÁLMÁN A magyarországi élelmiszer-forgalmazás a szövetkezeti kereskedelem (az áfészek) lehetõségei A magyarországi

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

A Dél-alföldi Turisztikai Régió egészségturizmusának elemzése, fejlesztési lehetőségei

A Dél-alföldi Turisztikai Régió egészségturizmusának elemzése, fejlesztési lehetőségei MISKOLCI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZŐ ALAPSZAK EGÉSZSÉGTURIZMUS-SZERVEZŐ SZAKIRÁNY A Dél-alföldi Turisztikai Régió egészségturizmusának elemzése, fejlesztési lehetőségei Konzulens: Készítette:

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 1998. november Készítette: a Magyar Nemzeti Bank Közgazdasági és kutatási fõosztálya Kiadja: a Magyar Nemzeti Bank Titkársága 1850 Budapest, V., Szabadság tér 8 9. Kiadásért

Részletesebben

CSILLAGHÚR PROGRAM. Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4

CSILLAGHÚR PROGRAM. Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 CSILLAGHÚR PROGRAM CSILLAGHÚR PROGRAM Kőszeg Írottkő Natúrpark 2016. ÍROTTKŐ NATÚRPARKÉRT EGYESÜLET W W W.NATURPARK.HU 1 Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 2. A CSILLAGHÚR PROGRAM ILLESZKEDÉSE

Részletesebben

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG

A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet (Szent István Egyetem, MTA Regionális Kutató Központ, Agrárgazdasági Kutatóintézet) 1 Vezetõi összefoglaló

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon 2015 TÁMOP-4.1.2.E-15/1/KONV-2015-0003 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC

Részletesebben

55 812 01 0010 55 01 Idegenforgalmi szakmenedzser Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser

55 812 01 0010 55 01 Idegenforgalmi szakmenedzser Vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ CSÁKÓ MIHÁLY Az ezredforduló munkaerõpiaci kihívásai a Kárpát-medencében 1 Bevezetés: a kérdés, jelentõsége, megközelítése AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ kihívások két szempontból

Részletesebben

Miskolci Egyetem. Marketing Intézet. Utazásszervezés- és értékesítés. A nemzetközi kiutaztatás.

Miskolci Egyetem. Marketing Intézet. Utazásszervezés- és értékesítés. A nemzetközi kiutaztatás. Miskolci Egyetem Marketing Intézet Utazásszervezés- és értékesítés. A nemzetközi kiutaztatás. Paráda Szilvia 2014 1 Tartalomjegyzék 1.Tartalomjegyzék 2. 2.Bevezetés 5. 3. Történeti visszatekintés 7. 3.1.

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2016. március 24-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2016. március 24-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. március 24-i ülésére Tárgy: Zirc Város Stratégiai Program tervezetének első olvasatban történő tárgyalása Előadó: Ottó Péter polgármester

Részletesebben

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI

A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Baranyi Béla A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Bevezetés A z eurointegrációs folyamatok új kihívásaira való tekintettel mára minden, a határon átnyúló kapcsolatok helyzetét, fejlesztésének

Részletesebben

TURISZTIKAI TERMÉKEK. A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja TURIZMUS BULLETIN 19. 1. A tanulmány célja

TURISZTIKAI TERMÉKEK. A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja TURIZMUS BULLETIN 19. 1. A tanulmány célja A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja Összeállította: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága Veréczi Gábor közremûködésével. A tanulmány célja Az ENSZ a 2002-es évet az Ökoturizmus

Részletesebben

A piacra jutás segítése

A piacra jutás segítése A piacra jutás segítése A Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából Készítette: Inzsöl Renáta Szombathely 2011 Hogyan segítsük termékeink piacra jutását? A Pannon Helyi Termék Nonprofit Kft. tapasztalatai

Részletesebben

A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar stratégiája 2008-2011

A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar stratégiája 2008-2011 A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar stratégiája 2008-2011 A GTK küldetésnyilatkozata A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar az Eszterházy Károly Főiskola legfiatalabb tudományterületét képviselő kara,

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon

Turizmus. Magyarországon Turizmus www.itthon.hu végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2010) Európa (504,0; +6,2%) Afrika (49,9; +0,4%) Amerika (156,6; +3,9%) Ázsia (216,9; +6,1%)

Részletesebben

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS..././EU RENDELETE AZ IDEGENFORGALOMRA VONATKOZÓ EURÓPAI STATISZTIKÁKRÓL. (EGT-vonatkozású szöveg)

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS..././EU RENDELETE AZ IDEGENFORGALOMRA VONATKOZÓ EURÓPAI STATISZTIKÁKRÓL. (EGT-vonatkozású szöveg) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.3.29. COM(2010)117 végleges 2010/0063 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS..././EU RENDELETE AZ IDEGENFORGALOMRA VONATKOZÓ EURÓPAI STATISZTIKÁKRÓL (EGT-vonatkozású

Részletesebben

RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2009. december

RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 2009. december RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2009. december Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS 6 I.1. Integrált városfejlesztési stratégia 6 I.2. A város története 7 II. ILLESZKEDÉS A FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKHOZ

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S SIÓFOKI FÜRDŐEGYLET TURISZTIKAI EGYESÜLET E L Ő T E R J E S Z T É S Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. szeptemberi ülésére Tárgy: Siófoki Fürdőegylet Turisztikai Egyesület pénzügyi

Részletesebben

A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS. Záróbeszámoló

A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS. Záróbeszámoló A NAGYVÁROSI LAKÓTELEPEK KOMPLEX TÁRSADALOMFÖLDRAJZI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MINTATERÜLETEKEN TÉMAVEZETŐ: EGEDY TAMÁS Záróbeszámoló I. A kutatás célja A kutatás elsődleges célja az volt, hogy a lakótelepi

Részletesebben

V. 2007-20013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT

V. 2007-20013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT V. 2007-20013 SORÁN FEJLESZTENI KÍVÁNT AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE 280 I.1 Kaposvár stratégiai céljai és az érintett városrészek viszonya Városrész stratégai fejlesztési céljai A) Fenntartható emberi léptékű

Részletesebben

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

Részletesebben

Kisbányahavas esettanulmány 1. Bolgár Blanka PhD hallgató

Kisbányahavas esettanulmány 1. Bolgár Blanka PhD hallgató Egy szakmai életút eredményei és helyszínei A SÍTURIZMUS GAZDASÁGI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA Kisbányahavas esettanulmány 1 Bolgár Blanka PhD hallgató Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2

IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN. Bevezetés...2. Összefoglalás...2 2016. március TURIZMUSGAZDASÁG A BALATON IDEGENFORGALMI RÉGIÓBAN STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom Bevezetés...2 Összefoglalás...2 Az elemzés módszertana...4 1. A balatoni régióban működő turisztikai vállalkozások

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A bankközi forintpiac Magyarországon

A bankközi forintpiac Magyarországon MNB MÛHELYTANULMÁNYOK GEREBEN ÁRON A bankközi forintpiac Magyarországon (az 1998 szeptembere és 1999 márciusa közötti idoszak néhány tanulsága) 20 A Mûhelytanulmányok sorozatában megjelenõ füzetek a szerzõk

Részletesebben

Nyakasné Tátrai Judit: Belkereskedelmi ismeretek

Nyakasné Tátrai Judit: Belkereskedelmi ismeretek Nyakasné Tátrai Judit: Belkereskedelmi ismeretek 1 SZÉCHENYI ISTVÁ N EGYETEM Távoktatási tagozat 1994 Irta.: Nyakasné Tátrai Judit fõ iskolai adjunktus Széchenyi István Fõ iskola Lektorálta: Dr. Kiss László

Részletesebben

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület

NAV 1 % Érvényesen rendelkező magánszemélyek száma: na. Balkányi Polgárőr Egyesület NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett adatok 2013-ban Szervezet típusa Cél szerinti besorolás Cél leírása NAV 1 % kedvezményezett

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri:

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely az alábbi dokumentumot kíséri: HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.8. SEC(2011) 289 végleges BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely az alábbi dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ

Részletesebben

A Magyar Turizmus Rt. Egészségturizmus nemzetközi és belföldi kampánya, 2003.

A Magyar Turizmus Rt. Egészségturizmus nemzetközi és belföldi kampánya, 2003. A Magyar Turizmus Rt. Egészségturizmus nemzetközi és belföldi kampánya, 2003. Az alábbi szöveg a Magyar Turizmus Rt. által a kampány tervezésére és lebonyolítására vonatkozó közbeszerzés meghirdetéséből

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint a világ szállodaiparában 2012 első két hónapjában az elmúlt évhez hasonlóan,

Részletesebben

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl

Részletesebben

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1

1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2012 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása 1 A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2012 decemberében a kereskedelmi szálláshelyet

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK

Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Technológiai Elôretekintési Program EMBERI ERÔFORRÁSOK Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési Program (TEP) néven. A program

Részletesebben

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban 2007/54 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Gyõri Igazgatósága www.ksh.hu I. évfolyam. 54. szám 2007. október 4. A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban A tartalomból

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem. Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok. Doktori Iskola

Nyugat-magyarországi Egyetem. Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok. Doktori Iskola Nyugat-magyarországi Egyetem Széchenyi István Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola A KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK HATÁSA A MARKETINGORIENTÁCIÓRA, A MARKETINGSZERVEZET KIALAKULÁSÁRA, MKÖDÉSÉRE A

Részletesebben

A nyugdíjreform elsõ négy éve

A nyugdíjreform elsõ négy éve Közgazdasági Szemle, XLIX. évf., 2002. június (518 527. o.) ÁMON ZSOLT BUDAVÁRI PÉTER HAMZA LÁSZLÓNÉ HARASZTI KATALIN MÁRKUS ANNAMÁRIA A nyugdíjreform elsõ négy éve Modellszámítások és tények Az 1998-ban

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

AZ ÉLELMISZERPIACI KUTATÓMUNKÁLATOK SZOCIÁLIS VONATKOZÁSAI ÍRTA:

AZ ÉLELMISZERPIACI KUTATÓMUNKÁLATOK SZOCIÁLIS VONATKOZÁSAI ÍRTA: AZ ÉLELMISZERPIACI KUTATÓMUNKÁLATOK SZOCIÁLIS VONATKOZÁSAI ÍRTA: BENE LAJOS A PIACKUTATÁS MUNKAKÖRE. Az emberi haladás jellemző sajátsága, hogy a jólétét egészen közvetlenül érintő kérdésekre legkésőbben

Részletesebben

Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1

Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 A Budapestre érkező külföldi turisták kulturális szokásait vizsgáló kutatás

Részletesebben

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra

Részletesebben

ONLINE KISKERESKEDELEMI INDEX ÖSSZEFOGLALÓ

ONLINE KISKERESKEDELEMI INDEX ÖSSZEFOGLALÓ ONLINE KISKERESKEDELEMI INDEX ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ 2016/I. 2016 GKI Digital Kutató és Tanácsadó Kft. & Naspers OCS Hungary Kft. Minden jog fenntartva! A KUTATÁS 2016-OS MENETRENDJE I. forduló

Részletesebben

A Fotex Elso Amerikai- Magyar Fotószolgáltatási Rt. 2004. I-XII. havi gyorsjelentése

A Fotex Elso Amerikai- Magyar Fotószolgáltatási Rt. 2004. I-XII. havi gyorsjelentése A Fotex Elso Amerikai- Magyar Fotószolgáltatási Rt. 2004. I-XII. havi gyorsjelentése Gazdálkodási adatok 1. A magyar számviteli szabályok szerint 2004. január 1. 2004. december 31-ig elkészített konszolidált,

Részletesebben

Újratervezés. TÉ-KOFA Tépe község helyi termelési és fogyasztási rendszerének fejlesztési terve

Újratervezés. TÉ-KOFA Tépe község helyi termelési és fogyasztási rendszerének fejlesztési terve Újratervezés Szemléletformáló program a hulladék megelőzés és energiafelhasználás csökkentése érdekében a helyi termelési és fogyasztási rendszerek fejlesztésével az Észak-alföldi régióban TÉ-KOFA Tépe

Részletesebben

2008 a tömeges bedőlések éve volt, újabb válságos évre számít a Coface

2008 a tömeges bedőlések éve volt, újabb válságos évre számít a Coface SAJTÓKÖZLEMÉNY Azonnal közölhető Budapest, 2009. január 14. Kapcsolattartó: Bellon Julianna Marketing vezető (36-1) 299 2066 vagy (36-30) 914 4042 E-mail: julianna.bellon@coface.hu 2008 a tömeges bedőlések

Részletesebben

Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között

Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között DR. TAKÁCS JÓZSEF Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között Bevezetés Mindjárt első mondatommal szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy előadást tarthattam és szeretném átadni a székesfehérvári

Részletesebben

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett Megvalósíthatósági tanulmány 2010. augusztus Megbízó: Pécs Megyei

Részletesebben

T/2086. számú. törvényjavaslat

T/2086. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ORSZÁGGYtiL L Érkezett : 2014 NOV 1 T/2086. számú törvényjavaslat a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvénynek a tisztességes piaci magatartás megvalósulása érdekében a vállalkozások

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar FOGYASZTÓI MAGATARTÁS VIZSGÁLATA A NEMZETKÖZI KONFERENCIÁK MAGYARORSZÁGI PIACÁN

Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar FOGYASZTÓI MAGATARTÁS VIZSGÁLATA A NEMZETKÖZI KONFERENCIÁK MAGYARORSZÁGI PIACÁN Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar FOGYASZTÓI MAGATARTÁS VIZSGÁLATA A NEMZETKÖZI KONFERENCIÁK MAGYARORSZÁGI PIACÁN Doktori (PhD) értekezés tézisei Happ Éva Sopron 2011 Doktori Iskola:

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

Tartalom Vállalkozói hírek A számla korrekció formáiról... 2. o. Mit tegyünk régi számítógépünkkel?... 2. o.

Tartalom Vállalkozói hírek A számla korrekció formáiról... 2. o. Mit tegyünk régi számítógépünkkel?... 2. o. Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 10. évfolyam 3. szám A Kamara és a vállalkozások lehetõségei a válság tükrében 2009-ben Lapunk Béres Vilmost, a kamara általános alelnökét kérdezte a válság évének

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

2.1. A 2010. évben megvalósult főbb turisztikai fejlesztések Hévízen

2.1. A 2010. évben megvalósult főbb turisztikai fejlesztések Hévízen 1. A turizmus általános helyzet a 2010. évben Európában 2010 első felében nőtt a vendégéjszakák száma, és az elemzők szerint ez a növekedés a harmadik negyedévben is folytatódik. Eddig a pozitív változásokból

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. április 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2009. április 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés város turisztikai helyzetérıl Elıkészítette: Csomósné Ottlakán Magdolna önkormányzati tanácsadó Véleményezı bizottság: Kulturális és Sport Bizottság Sorszám: III/4. Döntéshozatal

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat T Á J T E R V M Ű H E L Y SZOLGÁLTATÓ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 8261 Badacsony, Római u. 197. e-mail: laposaj@bazaltbor.hu Megalapozó vizsgálat Óbudavár településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1855/2015

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN MŰKÖDŐ ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK. Doktori (PhD) értekezés 2004.

SZENT ISTVÁN EGYETEM JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN MŰKÖDŐ ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK. Doktori (PhD) értekezés 2004. SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN MŰKÖDŐ ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALKOZÁSOK BESZERZÉSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI MAGATARTÁSA Doktori (PhD) értekezés Pénzes Györgyné Gödöllő 2004. A

Részletesebben

A VIDÉKI KÖLTSÉGVETÉSI SZÍNHÁZAK MARKETING- ÉS PR-TEVÉKENYSÉGE

A VIDÉKI KÖLTSÉGVETÉSI SZÍNHÁZAK MARKETING- ÉS PR-TEVÉKENYSÉGE EDUTUS FŐISKOLA A VIDÉKI KÖLTSÉGVETÉSI SZÍNHÁZAK MARKETING- ÉS PR-TEVÉKENYSÉGE Konzulens: Dr. Kandikó József Főiskolai tanár Készítette: Budai Gábor Levelező tagozat Gazdálkodás és menedzsment szak Kontrolling

Részletesebben

Jó gyakorlatok. Mecsekalja Szakácsnéja avagy a Vörösdombi Vendégház Cserkút

Jó gyakorlatok. Mecsekalja Szakácsnéja avagy a Vörösdombi Vendégház Cserkút Jó gyakorlatok Mecsekalja Szakácsnéja avagy a Vörösdombi Vendégház Cserkút Készült a DDOP-2.1.3/A-12-2012-0007 Vidéki örökség útjai pályázaton belül a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Egyesület

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A BUZSÁKI TOURINFORM IRODA FELADATAIRÓL, TEVÉKENYSÉGÉRŐL

BESZÁMOLÓ A BUZSÁKI TOURINFORM IRODA FELADATAIRÓL, TEVÉKENYSÉGÉRŐL Tourinform Iroda 8695. Buzsák, Fő tér 1. Tel: 85/530-070, 30/3254349 E-mail: buzsak@tourinform.hu Szám: 729-2/2011 BESZÁMOLÓ A BUZSÁKI TOURINFORM IRODA FELADATAIRÓL, TEVÉKENYSÉGÉRŐL A buzsáki Tourinform

Részletesebben