A Dél-alföldi Turisztikai Régió egészségturizmusának elemzése, fejlesztési lehetőségei

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Dél-alföldi Turisztikai Régió egészségturizmusának elemzése, fejlesztési lehetőségei"

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM EGÉSZSÉGÜGYI KAR EGÉSZSÉGÜGYI SZERVEZŐ ALAPSZAK EGÉSZSÉGTURIZMUS-SZERVEZŐ SZAKIRÁNY A Dél-alföldi Turisztikai Régió egészségturizmusának elemzése, fejlesztési lehetőségei Konzulens: Készítette: Marien Anita Feke Orsolya Egyetemi tanársegéd 2015

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Témaválasztás indoklása A kutatás módszerei Kutatási célok Az egészségturizmus Egészségturizmus értelmezése Az egészségturizmus formái Gyógyturizmus Wellness-turizmus Medical-wellness Spa-koncepció Egészségturizmus trendjei, piaci sajátosságai Versenyképesség Versenyképesség értelmezése Versenyképesség a magyarországi egészségturizmus tükrében Dél-alföldi Turisztikai Régió egészségturizmusa Általános jellemzők, adatok Természeti környezet Településszerkezet, népességi mutatók Közlekedés, megközelíthetőség Általános gazdasági mutatók Kereslet elemzése Célcsoportok, motivációk Imázs Vendégforgalmi mutatók, vendégéjszakák alakulása Fontosabb küldőországok, tranzitjelleg Átlagos tartózkodási idő Kínálat elemzése Természeti adottságok, vonzerők Természetes gyógytényezők... 22

3 Gyógy- és wellness szolgáltatók, szálláshelyek Egyéb szolgáltatások, vendéglátás, gasztronómia Szaktudás, nyelvismeret Szervezeti rendszerek Elosztási csatornák Dél-alföldi egészségturizmus SWOT-analízise Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek Fejlesztési programok - az egészségturizmus fejlesztése a Dél-alföldi Turisztikai Régióban Széchenyi Terv Nemzeti Fejlesztési Terv Dél-alföldi Turizmusfejlesztési Stratégia Új Széchenyi Terv Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél-alföldi Operatív Program Széchenyi Hogyan tovább? Javaslatok Összefoglalás, zárógondolatok Irodalomjegyzék Ábrák, táblázatok jegyzéke Mellékletek Köszönetnyilvánítás... 53

4 1. Bevezetés 1.1. Témaválasztás indoklása Szakdolgozatomban a Dél-alföldi Turisztikai régió egészségturizmusával, helyzetének elemzésével és fejlődési lehetőségeivel foglalkozom. A téma aktualitását az egyre erősödő egészségtudatos életfelfogás, az egészségturizmus növekvő térhódítása és a régió kedvező adottságai adják. A magyarországi termálés gyógyvizek Európa szerte egyedülállóak, vízkészletének nagysága alapján hazánk az ötödik legnagyobb termálvízkinccsel rendelkező ország a világon. Előkelő helyezéséhez a választott régió is nagyban hozzájárul, hiszen a Dél-Alföld különösen szerencsés helyzetben van az egészségturizmusban hasznosítható természeti adottságokat illetően. Annak ellenére, hogy a régió megfelelő mennyiségű és minőségű vízbázissal rendelkezik lehetőséget nyújtva az egészségturizmusban való kiemelkedésre -, helyzete arról tanúskodik, hogy sokszor nem tudnak élni a rendkívüli adottságok nyújtotta lehetőségekkel. Úgy tűnik, hogy az utóbbi időben ezt az állam és a szakma egyaránt felismerték, hiszen az egészségturizmust számos programban kiemelt területként kezelik. Véleményem szerint a Dél-Alföld természeti adottságai és azok mellé a megfelelően kiépített szolgáltatások fellendülést hozhatnak olyan térségek számára, amelyek gyógy- vagy termálvizeik révén kiemelkedő szerepet tudnának betölteni az egészségturizmusban, ezért úgy gondolom, hogy érdemes nagyobb figyelmet szentelni ennek a területnek. A dolgozat első részében az egészségturizmus értelmezésével, annak formáival, trendjeivel és piaci sajátosságaival foglalkozom, majd a versenyképesség elméleti hátterének bemutatásával - közben kitérve a magyarországi egészségturizmusban betöltött szerepére folytatom az írást. Az ezt követő fejezetben már magát a Dél-alföldi Turisztikai Régiót elemzem, tulajdonképpen az általános makrokörnyezeti jellemzőkkel kezdve a kereslet és kínálat elemzése adja a dolgozatom magját, érintőlegesen kiegészítve az egészségturisztikai elosztási csatornákkal. A fejezet zárásaként a Dél-Alföld egészségturizmusára koncentráló 1

5 SWOT-analízist végzek, majd ezután a régió egészségturisztikai fejlesztésére irányuló programok kerülnek bemutatásra. A szakdolgozat lezáró szakaszában saját javaslataim megfogalmazására kerül sor, melyeket a régió egészségturisztikai elemzésénél kapott információk figyelembe vételével alkotok meg A kutatás módszerei Kutatásom középpontjában a Dél-Alföld egészségturizmusának vizsgálata áll, melyben a régió helyzetének elemzésére és fejlesztési lehetőségeire fókuszálok. Ennek elvégzéséhez első soron szekunder kutatásokból, tehát a témához kapcsolódó könyvrészletekből, jegyzetekből, tanulmányokból, kiadványokból, értekezésekből és különböző adatbázisokból szerzett információk álltak rendelkezésemre. A teljesség érdekében arra törekedtem, hogy mélyinterjú formájában elvégzett primer kvalitatív kutatásokból nyert adatok elemzésével tovább körvonalazzam a régió egészségturisztikai elemzését és lehetőségeit. Ennek érdekében a Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatósággal, a Dél-alföldi Termálklaszterrel illetve a Gyomaendrődi Üdültetési Szövetség Turisztikai Egyesülettel (GYÜSZ-TE) vettem fel a kapcsolatot. A kontaktszemélyek sikeres elérését és kérdéseim elküldését követően az Igazgatóság és a Termálklaszter vezetősége nem válaszoltak, viszont a GYÜSZ-TE TDM menedzserével, Szarvas Ildikóval sikeres mélyinterjút készíthettem el Kutatási célok Kutatásaimhoz kapcsolódóan elsődleges célkitűzésem a Dél-alföldi egészségturizmus helyzetének felmérése, keresletének illetve kínálatának elemzése. További célom a régióban található gyógy- és wellness létesítmények és az általuk nyújtott szolgáltatások vizsgálata, valamint a szolgáltatók és szervezetek együttműködésének feltérképezése is. Mindezen túl a Dél-alföldi egészségturizmus fejlesztési lehetőségeinek feltárását, végül pedig saját javaslataim megfogalmazását tűztem ki célul. 2

6 2. Az egészségturizmus 2.1. Egészségturizmus értelmezése Az egészségturizmus meghatározása a mai napig hosszan vitatott kérdés. A szakemberek egyetértenek abban, hogy az egészségturizmushoz többféle termék is tartozik, azonban ezek pontos meghatározásáról nem született megegyezés, mivel a nemzetközi piacon jelentős különbségek tapasztalhatóak mind a definíciók, mind pedig az egészségturisztikai gyakorlat tekintetében. Az egészségturizmus maga egy speciális termék, hiszen minősülhet klasszikus értelemben vett turisztikai terméknek, tehát saját akaratból történő utazásnak, emellett szoros kapcsolatban áll az egészségüggyel, ilyenformán orvosi előírásra történik az egészségturisztikai szolgáltatások igénybevétele. (KPMG Consulting, 2002) Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium irányadó definíciója szerint az egészségturizmus a gyógy- és wellness-turizmust átfogó fogalom, a turizmusnak azon területét jelenti, ahol a turista utazásának fő motivációja az egészségi állapotának javítása és/vagy megőrzése, tehát a gyógyulás és/ vagy a megelőzés, és ennek megfelelően a célterületen tartózkodása alatt igénybe is vesz egészségturisztikai szolgáltatás(oka)t. (ÖM, 2007, 9.oldal) Ezek alapján elmondható, hogy az egészségturizmuson belül két alszektort lehet elkülöníteni: a gyógyturizmust és a wellness-turizmust.(1. ábra) 3

7 1. ábra: Az egészségturizmus értelmezése forrás: Molnár, 2010, 28. oldal 2.2. Az egészségturizmus formái Gyógyturizmus A gyógyturizmus az állandó lakóhelyen kívül, gyógyüdülőhelyen vagy gyógyászati létesítményben való ideiglenes de meghatározott minimális idejű tartózkodás, amelynek célja orvosi gyógymódok alkalmazásával valamilyen meglévő betegség gyógyítása. (Michalkó Rátz, 2011, 14. oldal) A gyógyturisztikai létesítményekben egészségügyi és turisztikai szolgáltatásokat egyaránt kínálnak, de nem ugyanakkora arányban. A fő hangsúly ugyanis a gyógyászatot illeti meg, az általánosabb turisztikai szolgáltatások és vonzerők csak kiegészítő szerepet játszanak. A vendégek (betegek) az esetek döntő többségében orvosi előírás alapján veszik igénybe a szolgáltatásokat, amelyek bár nem feltétele a gyógyturizmus meglétének tipikusan valamely természetes gyógytényezőre építve jelennek meg a piacon.(kpmg Consulting, 2002) 4

8 Wellness-turizmus A wellness kifejezés a well-being (jól lenni) és a wholeness (teljesség) szavakból egyesített műszó, amely holisztikus értelemben foglalkozik az ember egészségével úgy, hogy a fizikai, biológiai és mentális egészség életmóddal történő kialakítását veszi alapul. (KPMG Consulting, 2002) Cooper (2015) publikálása alapján a wellness nem más, mint egy egészségtudatos megközelítés, mely a prevenciót és ezáltal az élet meghosszabbítását hangsúlyozza ellentétben a már meglévő betegségek kezelésével. Emellett a jó fizikai és mentális egészség körülményének, a jóllét betegségektől mentes, minőségi, egészséges állapotának írja le, amit legfőképpen az életmódunk változtatásához kapcsolódó cselekvőképesség révén - tehát megfelelő diétával, testmozgással és egészségtudatos szokásokkal - érhetünk el és tarthatunk fent. A wellness lényege tehát a testi, lelki és szellemi egyensúly megteremtése, fenntartása, ezáltal az egészség megőrzése. Ezek alapján elmondható, hogy a wellness-turizmus inkább az életstílus megváltoztatásához kapcsolódik, ahol az egészségmegőrzésen illetve prevención van a hangsúly, nem pedig egy-egy konkrét betegség gyógyításán. A wellness-turizmus összetett szolgáltatásait a turisták rendszerint önkéntesen, saját akaratukból, s általában saját költségeiken veszik igénybe, melyek között találhatunk aktív és passzív tevékenységeket egyaránt. (KPMG Consulting 2002) Medical-wellness A medical-wellness egy újonnan kibontakozó trend az egészségturizmusban, amely mint egyfajta iránymutatás- a gyógy- és wellness-turizmus ötvözetekét fogható fel. Az egészségturizmus ezen formája a wellness-szolgáltatások minőségbiztosítását orvosi háttérrel volt hivatva alátámasztani. Ilyen módon kiküszöbölhető, hogy a hangzatos wellness kifejezés csaknem bármilyen szolgáltatás előtagja legyen. A medical-wellness központi eleme az állapotfelmérés 5

9 orvosi eljárása, amit az orvos által javasolt terápiák és eljárások követnek, így tehát az újdonságot az orvosi kontroll és a programozottság képezi.(öm, 2007, 9. oldal) Spa-koncepció A spa kifejezésnek többféle eredetet is tulajdonítanak, s fogalmi összetettségéből adódóan számos országban más-más tartalommal bír. Észak- Európában a melegvizes élményfürdőt, Közép-Európában gyógyászati szolgáltatásokat kínáló termálfürdőt jelenti, míg az USA-ban és Ázsiában minden olyan szolgáltató kaphat spa elnevezést, amely fizikai és/vagy mentális felfrissülést célzó szolgáltatásokat nyújt. Ezért a fogalmat a nemzetközi alkalmazhatósága érdekében általánosan, gyűjtőfogalomként használják, így spa-nak minősül minden olyan létesítmény, amely szolgáltatásaival a vendégeket megnyugtatja, felélénkíti, meggyógyítja, egészségesebbé és kiegyensúlyozottabbá teszi. (KPMG Consulting, 2002) 2.3. Egészségturizmus trendjei, piaci sajátosságai A civilizációs ártalmak és a túlhajszolt élet által okozott stressz miatt az egészséges életmód fontossága társadalmi szinten felértékelődött, s ennek következtében a gyógy-, termál- és wellness-turizmus kereslete világszerte növekedést mutat. Az ágazat dinamikus fejlődése a fiatal korosztály egyre erősödő egészségtudatosságának, és az 50 év felettiek egyre növekvő utazási hajlandóságának is köszönhető. A hagyományos fürdők piaci pozíciója romlani látszik, hiszen a betegbiztosítók már nem csak a hagyományos gyógykezeléseket, hanem az egészségmegőrző utazásokat is támogatják.(kiss Török, 2001) A Turizmus Online című szakmai weblap a 2011-ben megrendezett Global Spa Summit, valamint a Chicago-ban tartott egészségügyi turisztikai világkonferencia mentén vázolja fel az egészségturizmus világtrendjeit. Ezek alapján a modern egészségturizmus legfőbb trendjei közé tartoznak az egészség felértékelődése, az intenzív innováció, a komplex kezelések nagy számmal való megjelenése, a design növekvő és meghatározó szerepe, valamint a fogyasztói 6

10 szokások életmódváltásra törekvő átalakulása is. A fogyasztók már nem csak kényeztetést és egzotikumot várnak el a szolgáltatásoktól, hanem valós eredményeket, hosszú távon is érezhető hatást, így az orvosilag alátámasztott, bizonyítékokon nyugvó kezelések és kúrák jelentősége növekszik. A wellness térhódításával semmi sem versenyezhet, még a gyógyturizmus sem, ugyanakkor habár a gyógyvíz szerepe csökkenni látszik a hagyományokra való hivatkozás és autentikusság mindig is a turisztikai marketing jelentős részét képezte. Smith és Puczkó (2014) könyve alapján, az idős utazók növekvő arányának köszönhetően az egészségturizmus minden desztináció alapjává váló termék lehet. A könyv szerint az új egészségturizmusban egyre több és több megkülönböztető szolgáltatás megjelenése várható, emellett új formák és csomagok keverednek a szolgáltatásokban és ezekkel párhuzamosan növekszik az elvárás az eredmények és az orvosi alátámasztás iránt, ami a gyógykezelések erősödését eredményezi. Az új egészségturizmus és szolgáltatásai egyre fenntarthatóbbá válnak, különösen mióta a szűrővizsgálatokat és életmód tanácsadást is annak részeként kezelik. A szakemberek, orvosok, hotelek, szolgáltatások stb. sokaságát az egészségturizmus stabil és összetett hálózatokra építve tartalmazza és fogja össze. A turisták motivációiban és kommunikációs magatartásukban bekövetkezett változásoknak köszönhetően a hagyományos csatornákon túl, a szegmentáció és a targetálás kerül leginkább középpontba. Az egészségturisztikai piacon a fogyasztók diszkrecionális jövedelmeik elköltésével gerjesztik a keresletet. Általánosan elmondható, hogy a keresletet motivációk sokrétűsége jellemzi és mivel térben és időben elkülönül a kínálattól, a bizalom meghatározó jelentőségű. A fogyasztók az időjárás, közbiztonság és a környezet változásaira érzékenyen reagálnak, az imázs pedig kiemelkedő fontosságú, ezért a meggyőzésükhöz speciális marketingstratégia szükséges, amely tudományosan megalapozott üzenetet hordoz. Az egészségturizmus piacát hosszabb tartózkodási idő és magasabb vendégköltés jellemzi, oldja a területi koncentrációt és a szezonalitás kevésbé érvényesül. 7

11 Ha kínálati oldalról vizsgáljuk az egészségturisztikai piacot, akkor megállapíthatjuk, hogy a nagy fürdők (pl. Széchényi fürdő, Lukács fürdő) vonatkozásában az oligopol piaci forma a jellemző. Egyébként, a vidéki kisebb szervezetek esetében monopolisztikus versenypiacról beszélhetünk. Az egészségturisztikai kínálat turisztikai terméke komplex szolgáltatási halmazt hordoz, amelynek kialakítása rendkívül tőkeigényes, emellett romlandó és nem utolsó sorban jelentős a magasan kvalifikált humánerőforrás igénye.(hustiné, 2011) 8

12 3. Versenyképesség 3.1.Versenyképesség értelmezése A versenyképesség fogalma több oldalról közelíthető meg, a szakemberek mai napig számos elméleti vitát folytatnak az értelmezés kapcsán. A kifejezés napjainkra kulcsfogalommá vált, s a vállalatok versenyben való helytállása mellett egyre nagyobb szerepet kap a különböző területi egységek (pl. országok, régiók) versenye is. (Török, 2005.) A területi versenyképesség az ún. egységes versenyképességi definíció szerint: a vállalatok, iparágak, régiók, nemzetek és nemzetek feletti régiók képessége viszonylag magas jövedelmi és foglalkoztatottsági szint tartós létrehozására, miközben nemzetközi versenynek vannak kitéve. (Horváth 2003, Lengyel 2006) A versenyképességet tulajdonképpen két oldalról közelítik meg a szakértők, Török (2005) szerint például bemeneti és kimeneti oldalt különíthetünk el, ahol a bemeneti versenyképesség a feltételeket mutatja, míg a kimeneti versenyképesség a piaci pozíciót jelöli. Sziva (2010) megfogalmazásában az ex ante (bemeneti) oldal a fejlesztési szempontú versenyképességet jelenti, az ex post (kimeneti) oldalt pedig eredményszemléletű versenyképességként írja le. Sziva Ivett (2010) Turizmus Bulletinben megjelent cikkjében összefoglalóan kifejti, hogy a versenyképesség legfontosabb célja a helyi lakosság jólétének biztosítása, amely jelenti egyrészt a GDP-ben mérhető jövedelmet, másrészt olyan lágy tényezőket foglal magába, amelyek a jóllét (well-being) kérdéseihez köthetők. Lágy tényezőként a kevéssé mérhető, kvalitatív tényezőket, például környezeti minőséget, identitástudatot kell értelmeznünk. Leírja, hogy a helyiek jóléte akkor maximalizálható, ha a területen folyó termelés hatékonysága nő, és a megtermelt jövedelmek helyben tartása érdekében nő a helyiek foglalkoztatottsága. A jólét fenntartásához és a jólléti dimenzió biztosításához szükséges a fenntarthatóság elveinek érvényesítése. 9

13 A turisztikai desztinációk versenyképességének vonatkozásában a leggyakrabban használt és általánosan elfogadott meghatározás Ritchie és Crouch (2003) szerzőpárostól származik. Megfogalmazták, hogy egy turisztikai desztináció akkor versenyképes, ha az képes a turisztikai bevételek növelésére és folyamatosan (egyre több) látogató vonzására. Emellett a látogatóknak emlékezetes, megfelelő élmény(eke)t nyújt és mindebből profitot tud termelni úgy, hogy közben a helyi lakosság eddigi életszínvonala (jóléte) is minimum megmarad, de inkább emelkedik. Végül képesnek kell lennie arra, hogy mindezt megőrizze a jövő generációi számára (vagyis képes a fenntarthatóságra). (Papp, 2012) 3.2. Versenyképesség a magyarországi egészségturizmus tükrében A hazai egészségturizmus termálvízre alapozott turisztikai fejlesztését a különböző nemzeti fejlesztési programok (pl. Széchenyi Terv, Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia) kiemelt területként kezelik. Ugyanakkor napjaink gyakorlott fogyasztóinak elégedettségéhez már nem elegendő csupán a tény, hogy egy víz kiváló minőségű. A versenyképességi modellek arra hivatottak, hogy szemléltessék azt a komplexitást, ami egy terület versenyképességének összetevőire jellemző. A legátfogóbb, mindenre kiterjedő modellt Ritchie és Crouch (1999) alkotta meg. (2.ábra) A szerzőpáros Porter gyémánt modellje alapján 36 elemet rendezett a következő öt fő komponensbe: 1. Alapvető erőforrások és vonzerők 2. Kiszolgáló tényezők és erőforrások 3. Desztináció menedzsment 4. Desztináció tervezés és fejlesztés 5. Minősítő és erősítő determinánsok 10

14 2. ábra: Egy turisztikai célterület versenyképességi modellje forrás: Ritchie Crouch,1999, szerkesztette: Papp Zsófia Márta, 2013 A modell jól szemlélteti, hogy a versenyképességet nagyon sok tényező befolyásolja. Megfigyelhető az is, hogy az alapozó sorban található természeti adottságok a versenyképesség alapját jelentik, egyben nagyon kis részét képezik az egésznek. Ezért hát a turisztikai potenciál megítélésekor figyelembe kell venni azt a közgazdaságtanban jól ismert tényt, miszerint a kreált tényezőknek nagyobb a szerepe, mint az örökölt vagy eredeti tényezőknek. Ezek alapján elmondható, hogy még a nagyon gazdag természeti és kulturális adottságokhoz is feltétlenül szükséges a fogyasztói igényeket kielégítő mennyiségi és minőségi infrastrukturális ellátottság és szakmai színvonal. (Priszinger Pénzes, 2009, Jancsik, 2007) A magyarországi egészségturizmus piaca folyamatosan bővül. A kereslet mellett a kínálat is növekszik, s mára már olyan szintű méreteket öltött, hogy a meglévő kereslet ellenére is csak azok tudnak fennmaradni, akik a célirányos fejlesztés mellett döntenek. (Priszinger Pénzes, 2009) Jelenleg Magyarország komparatív előnyét az adja, hogy adott egészségturisztikai szolgáltatást hazánkban olcsóbban igénybe lehet venni, mint 11

15 más országokban. A jó versenyképesség eléréséhez elengedhetetlen a megfelelő célcsoport kiválasztása, majd a jól megfogalmazott pozícionálás és imázsépítés. Mivel ma még kevés olyan létesítmény van Magyarországon, amely arculata és szolgáltatásai alapján jól körülhatárolható pozícióval rendelkezne, a pozícionálás folyamatában olyan egyedi megkülönböztető jegyeket kell tudatosítani, amelyek alapján egyértelműen eldöntheti a fogyasztó, hogy a desztinációk miben nyújtanak mást és mást. A turisták imázs alapú döntéseket hoznak, és akkor választanak egy desztinációt utazásuk célpontjául, ha annak imázsa összecseng a keresleti igényeikkel. Ha tehát az egészség divatos, és Magyarország imázsát a keresleti igényeknek megfelelően az egészség köré építik ki, akkor előbb-utóbb Magyarország is divatossá fog válni. Azonban ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, jól átgondolt, minden területre kiterjedő marketingstratégiára, imázsépítésre és az intézmények összefogására, koordinált cselekvésére van szükség.(budai Székács, 2001) 12

16 4. Dél-alföldi Turisztikai Régió egészségturizmusa 4.1. Általános jellemzők, adatok A régió általános jellemzőinek bemutatásához a makrokörnyezet egészségturisztikai szempontból fontosabb tényezőit veszem alapul, így a régió elemzését a természeti környezet, településszerkezet, közlekedés-infrastruktúra illetve egyes népességi és gazdasági mutatók bemutatásával kezdem el Természeti környezet A Dél-alföldi Turisztikai Régió területi lehatárolását tekintve Bács-Kiskun, Csongrád illetve Békés megyéket foglalja magába és Magyarország területének csaknem egyötödét teszi ki. Északon a Közép-magyarországi- és az Észak-alföldi Régió, nyugaton a Duna, délen Szerbia Vajdaság tartománya, keleten pedig Románia határolja a Duna, Tisza, Maros és Körös folyók által szabdalt vidéket. A napsütéses órák száma Dél-Alföldön a legmagasabb, évről évre meghaladja a 2000 órát. Három nemzeti park is működik a régióban: a Kiskunsági Nemzeti Park, a Körös-Maros Nemzeti Park és a Duna-Dráva Nemzeti Park kis része. A Dél-Alföld síkvidéki jellege ellenére igen változatos, természeti és táji kincsekben gazdag adottságú terület, emellett gasztronómiai, kulturális és egészségturisztikai értékek, valamint hungaricumok sokszínűsége is jellemzi a régiót. (Albel Tokaji, 2010) Településszerkezet, népességi mutatók Erősen urbanizált térség, az országos átlagot erősen meghaladja mind a városok, mind pedig az ott lakók aránya. A KSH 2015-ös évi adatai alapján a régióban összesen 254 település található, ebből 54 város, közülük Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Kecskemét és Szeged megyei jogú városi ranggal rendelkezik. A régió lakónépessége fő, eszerint az ország lakosságának 12,9%-a él a Dél-Alföldön. A térség az ország legkiterjedtebb tanyarendszerével rendelkezik, amely nem csak a településszerkezet meghatározó eleme, de a falusi turizmus szempontjából sem elhanyagolható. (KSH, 2015) 13

17 A népesség öregedése a Dél-alföldi Régiót sem kíméli, 2003 óta a 65 évesek és idősebbek száma és aránya már meghaladja a 0-14 évesek népességét. A régiók közül arányaiban itt él a legtöbb idős ember, amely tény a gyógyturizmus fejlődésének szempontjából kiemelkedő lehetőségeket biztosít. (Árpási, 2014) Közlekedés, megközelíthetőség Egy régió megközelíthetősége, közlekedés-infrastruktúrájának fejlettsége az egészségturizmus szempontjából is nagy jelentőséggel bír. Közlekedés-földrajzi viszonylatban az országot nézve a Dél-Alföld határmenti, periférikus régió, s nemzetközi szinten a fejlett, nyugati térségekhez való távolsága miatt helyzete meglehetősen kedvezőtlen. Azonban a tranzitforgalom, a fő áramlási útvonalak tekintetében helyzete kedvezőnek mondható, hiszen a Nyugat-Európát (elsősorban Németországot és Ausztriát) a balkáni országokkal összekötő közutak és vasutak hálózata áthalad a régió területén. (Albel - Tokaji, 2010) A Dél-Alföldön több repülőtér is található, azonban az ország igazán jelentős, nemzetközi repülőterei a régiótól meglehetősen messze helyezkednek el. A Dél-alföldi vasúthálózat sűrűsége összességében kedvező, vízi közlekedés a Dunán és a Tiszán, valamint mellékágaikon lehetséges. Az M5-ös, 5-ös és 44-es számú főutak (a 47-es másodrendű főúttal kiegészülve) a fővárossal és a régió megyeszékhelyeivel is közvetlen összekötetést biztosítanak. Mivel az autópálya csak Szegedig épült ki, a Békés megyei városok, köztük az egészségturizmus szempontjából is jelentős települések a fővárostól csak nagyon nehezen, sok órás autózással közelíthetőek meg. (Molnár,2010) Mivel a Dél-Alföld a legnagyobb területű régiónk, az ország második leghosszabb főúthálózatát tudhatja magáénak, ugyanakkor a főútsűrűség itt a legalacsonyabb az összes hazai régió között, sajnálatos módon Békés megye az ország egyetlen olyan megyéje, ahol nincs egyszámjegyű főút. (Albel - Tokaji, 2010) 14

18 Általános gazdasági mutatók Gazdaságilag a régió az ország kevésbé fejlett térsége, 2013-ban az egy főre jutó GDP nagysága Bács-Kiskun megyében ezer forint, Csongrád megyében ezer forint, Békés megyében ezer forint, jócskán elmaradva az országos átlagtól (2 943 ezer forint). A KSH adatai szerint 2015-ös év második negyedévében a foglalkoztatottság mértéke még mindig nem éri el, a munkanélküliség viszont továbbra is meghaladja az országos átlagot. Az elmúlt időszakban azonban az egy lakosra jutó regisztrált vállalkozásokat tekintve mindhárom megye az országos átlagnál magasabb mutatóval rendelkezett első félévében a beruházások volumene Békés megyében nőtt a legnagyobb mértékben (58%-kal), ugyanakkor még így sem éri el az országos átlag szintjét. A régió ezen gazdasági mutatóit számszerűen az országos átlaghoz hasonlítva az 1. táblázatban szemléltetem. Egy főre jutó GDP (2013, ezer Ft) Foglalkoztatottság (%) Munkanélküliség (%) Egy lakosra jutó regisztrált vállalkozás (db) Egy lakosra jutó beruházás (ezer Ft) Bács- Kiskun Csongrád Békés Országos átlag ,4 53,9 51,7 55,7 8,3 8,1 8,9 6, táblázat: A Dél-alföldi Régió megyéinek általános gazdasági mutatói forrás: KSH 2015-ös adatai alapján, saját szerkesztés 15

19 4.2. Kereslet elemzése A Dél-alföldi egészségturizmus keresleti oldalának elemzésekor kitérek a vendégforgalmi mutatók, belföldi és külföldi vendégéjszakák alakulására, az utazók nemzetiségére, átlagos tartózkodási idejére, illetve motivációikra. Továbbá fontosnak találtam szót ejteni a régió tranzitjellegéről és a turisták Dél-Alföldről alkotott imázsáról egyaránt Célcsoportok, motivációk Primer kutatásom alkalmával a Dél-Alföld célcsoportjaira és azok motivációira is fény derült. A Dél-alföldi egészségturizmus elsődleges célcsoportjai a senior korosztály illetve a kisgyermekes családok. Az idősek számára a pihenés mellett a gyógykezelések, a gyógyvíz egészségre gyakorolt hatása a fő motiváció, míg a családosok esetében első soron az élményszerzés lehet a döntő tényező (pl.: csúszdaparkok látogatásakor a gyerek, illetve a felnőttben is meglévő gyermeki én igényeihez igazodnak) Imázs Ami a régió megítélését illeti, szakértői vélemény alapján a Dél-Alföld imázsa közepesnek mondható, ugyanis fogyasztói megítélése nem egységes, nincs kialakult, tiszta imázs a régióról. Interjúalanyom, Szarvas Ildikó véleménye szerint a Dél-Alföldet az utazók elsősorban a sokszínű gasztronómiai arcáról, az egészségturisztikai lehetőségeiről (gyógyvizek), valamint a jellegzetesen alföldi környezetben végezhető tevékenységekről (pl: lovaglás, túrák) ismerik Vendégforgalmi mutatók, vendégéjszakák alakulása Az elmúlt években a régió kereskedelmi szálláshelyeinek vendégforgalma növekvő tendenciát mutatott, 2012-ben 1%-os, 2013-ban 2%-os, 2014-ben 3%-os növekedés volt tapasztalható az előző évhez képest. (KSH, 2015) 16

20 A Turizmus Magyarországon című kiadvány összefoglalása szerint 2014-ben a magyarországi összes vendégforgalom 6,3%-a és az összes vendégéjszakák 6,1%- a a Dél-Alföldön realizálódott, amivel a kilenc turisztikai régió közül a hatodik helyet foglalja el a térség. A régió vendégéjszakái egyértelműen növekedő tendenciát mutatnak. Kiemelendő, hogy a 2014-es évben a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak számát tekintve az előző évhez képest összesen 14,83%-os növekedést regisztráltak, ami első sorban a belföldi vendégéjszakák 18%-os emelkedésének köszönhető. A tendenciákat a 2. táblázatban részletesen szemléltetem. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása a Délalföldi Turisztikai Régióban, Év Vendégéjszakák száma Változás az előző évhez képest (%) Belföld ,58 Külföld ,36 Összesen ,26 Belföld ,04 Külföld ,71 Összesen ,44 Belföld ,71 Külföld ,39 Összesen ,83 2. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása a Dél-alföldi Turisztikai Régióban, forrás: KSH 2012 és 2014 közötti adatai alapján, saját szerkesztés 17

21 A KSH 2013-as kutatása alapján 2012-ben összesen 28 település volt érintett a gyógyturizmusban a Dél-Alföldön. A vizsgált településeken a látogatottság éven belüli eloszlása kiegyenlítettebb az átlagosnál, így a vendégforgalmuk kevésbé koncentrálódik a főszezonra. A 2012-es évben a régió gyógyturizmusban érintett települései közül mindössze 5 olyan város volt, ahol a vendégéjszakák számának legalább 40%-át július-augusztus hónapokban regisztrálták. (3. ábra) 3. ábra: A Dél-Alföld gyógyturizmusban érintett településein regisztrált, főidényben eltöltött vendégéjszakák számának aránya, 2012 forrás: KSH 2012-es adatai alapján, saját szerkesztés A régió leglátogatottabb települései 2012-ben Gyula, Szeged és Kecskemét voltak. (KSH, 2013) A Dél-Alföldön eltöltött vendégéjszakák számának több mint fele e három városban realizálódott. A leglátogatottabb települések sorrendjét és vendégéjszakáinak számát a 3. táblázatban foglaltam össze. 18

22 Dél-Alföld leglátogatottabb települései, 2012 Város Kereskedelmi és egyéb szálláshelyek vendégéjszakáinak száma 1. Gyula Szeged Kecskemét Kiskunmajsa Mórahalom Békéscsaba Orosháza Szarvas Hódmezővásárhely Szentes táblázat: A Dél-Alföld leglátogatottabb települései a kereskedelmi és egyéb szálláshelyek vendégéjszakái alapján, 2012 forrás: KSH 2012-es adatai alapján, saját szerkesztés A régió alapvetően a belföldi vendégek érdeklődését váltja ki, az eltöltött vendégéjszakák alapján 2014-ben a régióban 77%-os belföldi, és 23%-os külföldi vendégforgalmat regisztráltak. A statisztikák szerint a külföldi vendégéjszakák (4,4%-os) emelkedése ellenére - a Dél-Alföld egyre kevésbé részesedik a hazánkba több napra érkező külföldi vendégek arányából, 2012-ben a külföldi turisták 5,1%- a, 2013-ban 3,6%-a, 2014-ben mindössze 3,2%-a kereste fel a régiót. (KSH, 2015) Fontosabb küldőországok, tranzitjelleg A KSH 2014-es adatai alapján a Dél-Alföld legjelentősebb küldőpiacai: Németország, Románia, Szerbia, Ausztria és Olaszország. Habár az elmúlt évben a számuk csökkenni látszik, a legtöbb külföldi vendég Németországból érkezik. A román turisták évről évre emelkedő létszámmal látogatják a régiót, erősen megközelítve a német vendégek számát. A Dél-Alföldön 2014-ben a román és az osztrák vendégéjszakák száma emelkedett jelentősen. 19

23 Mivel a régió délen Szerbiával, keleten pedig Romániával határos, nem hagyható figyelmen kívül az erős határ menti és tranzit jellege. Sok külföldi a határon átlépve igénybe vesz néhány szolgáltatást, majd azonnal haza is utazik, tehát a vendégforgalom nem arányos a vendégéjszakák számával. A Dél-alföldi Régió esetében az eltöltött vendégéjszakák száma a kirándulók és tranzitutasok számához képest nagyon alacsony. Több 2006-ban elvégzett kérdőíves felmérés alapján következtetni lehet arra, hogy megfelelő szálláshelyfejlesztéssel és marketingmunkával potenciálisan további egy millió vendégéjszakát lehetne elérni. (Dél-alföldi Turizmusfejlesztési Stratégia, 2006) Átlagos tartózkodási idő A KSH adatai szerint a régióban a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáit alapul véve, a turisták átlagos tartózkodási ideje 2014-ben 2,4 éjszaka volt, ami az előző évhez képest 0,1%-os csökkenést jelent Kínálat elemzése A Dél-alföldi egészségturizmus kínálati oldalának alapját természetesen a régióban található nagy mennyiségű és kiváló minőségű termál- és gyógyvizek adják. Mint azt már tudjuk, ahhoz, hogy egy desztináció sikeres legyen a turizmusban, nem elegendő a természeti erőforrások megléte. Elengedhetetlen a kiszolgáló tényezők és erőforrások kialakítása, mint pl. az infrastruktúra vagy a különféle vállalkozások, melyek lehetővé teszik az adottságok kihasználását. Ezért dolgozatomban a Dél-alföldi Turisztikai Régió kínálati elemzésénél leginkább a természeti adottságokra, vonzerőkre, természetes gyógytényezőkre illetve a legjelentősebb gyógy-és wellness szolgáltatatókra és szolgáltatásaik körére térek ki. Emellett fontosnak tartom megemlíteni a térség vendéglátóhelyeit, gasztronómiáját, egészségturisztikai humánerőforrásának szakképzettségét és a szervezeti rendszereit egyaránt. 20

24 Természeti adottságok, vonzerők Az egészségturisztikai kínálat kialakításához nem elhanyagolhatóak az általános turisztikai vonzerők, amelyek kiegészítő termékként eredményesen kapcsolhatóak össze az egészségturizmussal. A Dél-alföldi Turizmusfejlesztési Stratégia (2006) a régió legfontosabb turisztikai vonzerőinek felsorolását a pusztákkal, illetve azok növény- és állatvilágával kezdi, ami nem meglepő, hiszen a Dél-Alföld egyedülálló tájképi adottságokkal rendelkezik. Ugyancsak a legfontosabb vonzerők közé sorolja a kulturális turizmus attrakcióit (pl. a népi építészet remekeit, egyházi épületeket, múzeumokat, alföldi művészeteket, nemzetiségek hagyományait, rendezvényeket, fesztiválokat stb.), valamint a kiemelt szegedi, kecskeméti és gyulai konferenciatermeket is. Mindezen túl, a kerékpártúralehetőségek, horgászat-vadászat, falusi- és lovas turizmus egyaránt jelentős számú turistát vonzanak, amit csak tovább erősít az M5-ös autópálya nyújtotta tranzitszerep valamint az E75-ös és az 53-as főutak jelentősége is. Kiemelt turisztikai vonzerőt képeznek az egészségturizmus fényében a termál- és gyógyfürdők (pl. Gyula, Szeged, Mórahalom, Kiskunmajsa stb.) melyek alapvetően a régióban fellelhető termál- és gyógyvizekre építve nyújtják szolgáltatásaikat. Az egészségturizmus tekintetében a rétegekben rejlő termálvízkincs adja a régió egyik legfőbb értékét. Ami a gyógyvízlelőhelyeket illeti, a régió az ország egyik leggazdagabb térségének számít, egyes becslések szerint a magyar hévízkészlet 40%-a a Dél-Alföldön található. Közel ötszáz termálkút üzemel a régióban, melyekre az elmúlt évtizedekben a települések igyekeztek fürdőket építeni. A Dél-Alföldön található ásványvizek zömében az alkálihidrogénkarbonátos gyógyvizek közé sorolhatók, így elsősorban degeneratív mozgásszervi elváltozások, lágyrész reumatizmusok, műtétek és törések utáni állapotok illetve nőgyógyászati betegségek kezelésére javasolt kúrákra alkalmasak. A Dél-Alföld még magyar viszonylatban is igen magas geotermikus gradienssel rendelkezik, a mélyfúrások során már méter után olyan rétegvízkészletre akadnak, amely hőmérsékleti alapon hévíznek tekinthető. Az itt található vizek tehát rendkívül magas hőmérsékletűek, mint ahogyan azt a 4. ábra is mutatja, a termális 21

25 vizeket adó kutak talphőmérsékletei C közötti értékeket vesznek fel, és ennek köszönhetően jelentősen kiszélesítik az alföldi vizek terápiás lehetőségeinek tárházát. (Albel - Tokaji, 2006) 4. ábra: Magyarország hévizeinek hőmérséklete forrás: VITUKI MÁFI Aquaprofit Rt., Természetes gyógytényezők Ami a természetes gyógytényezőkkel való ellátottságot illeti, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) nyilvántartásai alapján a 4. táblázatban szemléltetem a Dél-Alföld helyzetét. A régióban összesen 37 ásványvíz, 48 gyógyvíz és 1 gyógyiszap (Makón: marosi gyógygyiszap) is található. Ezek alapján az országban található ásványvizek 14,4%-a, a gyógyvizek 17,9%-a a Dél- Alföld rétegeiből származik. Gyógybarlanggal és gyógygázzal nem rendelkezik a térség. Egészen mostanáig a régió csupán egyetlen városa, Gyula büszkélkedhetett gyógyhely minősítéssel, azonban a minap (2015. november 5-én) a 22

26 kiskunmajsai Jonathermál Zrt. vezérigazgatója és a város polgármestere együtt vehették át a gyógyhelyeknek járó díszoklevelet, így a Dél-alföldi gyógyhelyek száma immáron 2. (halasinfo.hu) Természetes gyógytényezők a Dél-Alföldi Régióban, 2015* Ásványvíz Gyógyvíz Gyógybarlang Gyógyiszap Gyógygáz Gyógyhely Bács- Kiskun Csongrád Békés Dél- Alföld Ország összesen *Országos törzskönyvi nyilvántartás alapján, egy településen több gyógyforrás is szerepelhet 4. táblázat: Természetes gyógytényezők a Dél-alföldi régióban, 2015, forrás: ÁNTSZ 2015-ös nyilvántartásai alapján, halasinfo.hu, saját szerkesztés Gyógy- és wellness szolgáltatók, szálláshelyek A régióban található természetes gyógytényezők hasznosítása első soron gyógy- és termálfürdőkben történik. A Dél-alföldi régióban összesen 18 gyógyfürdő található az országos törzskönyvi nyilvántartás adatai szerint. A Dél- Alföldön a regionális jelentőségű fürdők kínálata kiemelkedő. Molnár (2010) értekezése alapján a régióban 15 regionális jelentőségű termál- és gyógyfürdő üzemel. Nemzetközi jelentőségű fürdőnek minősül a gyulai Várfürdő, országos jelentőségűnek pedig Orosháza-gyopárosfürdői Gyógy- Park- és Élményfürdő, a szegedi Anna Gyógy- Termál- és Éményfürdő valamint a mórahalmi Szent Erzsébet Gyógyfürdő.(Albel Tokaji, 2006, további forrás: datekla.eu) A Dél-alföldi Régió gyógy- és termálfürdő-kínálatát a 2. számú mellékletben található 5. táblázatban foglaltam össze. A régió fürdőinek szolgáltatásait tekintve, a KSH 2015-ös adatai szerint jelenleg 16 fürdőben vehető igénybe orvosi vizsgálat, 24 fürdőben érhető el gyógykezelés, 33 fürdő kínál egészségmegőrző (wellness) szolgáltatásokat, 22-ben 23

27 pedig szépészeti szolgáltatásokat is élvezhetnek a vendégek. A nemzetközi és országos jelentőségű fürdőkben jellemzően az élményelemek kaptak kiemelt szerepet, viszont a baba-barát szolgáltatásokra és az animációra kevés példa látható. A jelentősebb fürdőkben a térítéses, orvosi vizsgálaton alapuló kezelések és gyógyászati szolgáltatások magas színvonalon vehetőek igénybe, leginkább balneoés fizikoterápia területén, mozgásszervi-, nőgyógyászati-, bőrgyógyászati betegségek gyógyítására. Egyébként ezek a szolgáltatások a legtöbb fürdőben szakorvosi beutalókkal (OEP finanszírozottan) is a betegek rendelkezésére állnak. A Dél-Alföld szinte valamennyi fürdője nyújt valamilyen wellness-szolgáltatást, a legalapvetőbb masszázsok, szépészeti kezelések terén, ugyanakkor az innovatív kezelések csak a nagyobb fürdők kínálati palettáján jelennek meg. (Dél-Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete, 2012) A Dél-alföldi szállásadás nagyságát döntően a kereskedelmi szálláshelyek látogatottsága határozza meg, melyek tevékenységét az egyéb szálláshelyek egészítik ki. A régió szállodákkal való ellátottsága országos szinten kedvezőnek mondható, de panziókra is bőven akadhatunk ban összesen 322 kereskedelmi szálláshely üzemelt a térségben, ami az ország összes kereskedelmi szálláshelyeinek 10,4%-át teszi ki. Az ország összes, kereskedelmi szálláshelyeken kiadható férőhelyeinek 8,2%-a található a Dél-Alföldön. Az egyéb (korábban magán) szálláshelyek kapacitását tekintve a régióban az ország egyéb szálláshelyeinek 4,1%-a volt megtalálható, kiadható férőhelyeik országos viszonylatban 4,6%-ot tesznek ki. (1. diagram) 24

28 A Dél-Alföldi kereskedelmi és egyéb szálláshelyek megoszlása, 2013 Kiadható férőhelyek egyéb szálláshelyek Működő egységek kereskedelmi szálláshelyek Országosan (%) 1. diagram: A magyarországi kereskedelmi- és egyéb szálláshelyek, azok kiadható férőhelyeinek Dél-alföldi érintettsége forrás: KSH 2013-as adatai alapján, saját szerkesztés A Dél-alföldi szálláshelyek többségét közepes kategóriájú szállás panziók, két-, három-csillagos szállodák adják. Az elvégzett mélyinterjú során megtudtam, hogy a régió területi kiterjedtségéhez mérten ritkának nevezhető a magasabb kategóriájú négy-csillagos, illetve wellness hotel kínálat, azon kevesek ugyanakkor kiemelkedő minőségű gyógyászati-, és wellness szolgáltatásokkal várják vendégeiket. A medical wellness szolgáltatásokra ezidáig meglehetősen kevés példa volt látható, ugyanakkor az utóbbi időben komoly fejlesztések vették kezdetüket ezen a területen. (Dél-Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete, 2012) Az országos törzskönyvi nyilvántartás szerint jelenleg Magyarországon összesen 37 gyógyszálló üzemel, ebből összesen 3 található a Dél-Alföldön, a régió mindhárom megyéjében egy-egy. Kiskőrösön a Hotel Imperiál Gyógyszálló és Gyógyfürdő***, Szegeden a Hunguest Hotel Forrás Gyógy- és Wellness Szálloda**** superior és Füzesgyarmaton a Thermal Hotel Gara Gyógy- és Wellness Szálloda*** várja vendégeit. (antsz.hu) Érdekesség, hogy a régió két minősített gyógyhelyén, Gyulán és Kiskunmajsán egyetlen gyógyszálló sem működik. A régióban található gyógyszállók és wellness szállodák számának és férőhelyeik alakulását a 6. táblázatban foglaltam össze. 25

29 A gyógyszállók és wellness szállodák, valamint férőhelyeik száma a Dél-alföldi régióban* Gyógyszállók Wellness szállodák év Működő egység (db) Férőhelyek száma (fő) év Működő egység (db) Férőhelyek száma (fő) *Megjegyzés: Wellness-szállodákról január 1-től a KSH nem közöl adatokat! 6. táblázat: A gyógyszállók és wellness szállodák, valamint férőhelyeik alakulása a Dél-alföldi Régióban (2001 és 2012, illetve 2005 és 2012 között) forrás: KSH 2001 és 2012 közötti adatai alapján, saját szerkesztés A gyógyszállók alakulását elemezve felfigyelhetünk arra, hogy a vizsgált bő évtized alatt a régió gyógyszálló-kínálata eggyel bővült, ugyanakkor a gyógyszállodai férőhelyek számában 19%-os csökkenés következett be. A wellness szállodák tekintetében dinamikusabb fejlődés volt tapasztalható, a működő egységek száma hét év alatt tizenegyszeresére, a férőhelyek száma pedig közel tizenháromszorosára nőtt. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) legfrissebb nyilvántartásai alapján a régióban összesen 32 szállodát találunk, melyeket besorolásuk szerinti lebontásban a 7. táblázatban szemléltetek. Az MSZÉSZ tagszállodái a Dél-Alföldön, 2015 Besorolás Szállodák Szobák száma száma *** 4 78 *** superior **** **** superior nem minősített összesen táblázat: Az MSZÉSZ tagszállodáinak besorolás szerinti megoszlása a Dél- Alföldön forrás: MSZÉSZ 2015-ös adatai alapján, saját szerkesztés 26

30 A legújabb szállás-beruházások közül kiemelendő az Art Hotel Szeged**** (artszeged.accenthotels.com), a Grand Hotel Glorius Makó **** (glorius.hu), a tiszakécskei Barack Thermal Hotel & Spa**** (barackhotel.hu) illetve a mórahalmi Elixír Medical Wellness Hotel *** superior (elixirhotel.hu), melyek széles körű gyógy- és wellness szolgáltatásaikkal, az iparághoz illő minőségben színesítik a Dél-Alföld egészségturisztikai kínálatát. A Dél-Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesületének (2012) kutatása és primer kvalitatív kutatásom során egyaránt alátámasztásra került, hogy a Dél- Alföldön a desztinációs és szállodai programajánlókban jelentős szerepet kap a természeti aktivitás, viszont annak holisztikus jólléttel való összekapcsolása már sokkal kevésbé érzékelhető. A régió klinikai turizmusáról kevés információ áll rendelkezésre, ugyanakkor kutatások alapján arra lehet következtetni, hogy a magánszolgáltatók aktivitása a fogászat területén, a szegedi klinikák jelentősége pedig a külföldi betegek ellátásában, elsődlegesen a szemészet és a nőgyógyászat terén mutatott emelkedést. (Dél-Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete, 2012) Egyéb szolgáltatások, vendéglátás, gasztronómia A Központi Statisztikai Hivatal 2014-es adatai szerint a Dél-alföldi vendéglátóhelyek száma csökkenni látszik az előző évhez képest. Míg 2013 júniusában 7296, a következő év decemberében már csak 6561 vendéglátóhely üzemelt a régióban, ami 10%-os csökkenést jelent. Ezek alapján az ország összes vendéglátóhelyeinek 12,3%-a található a Dél-Alföldön as év végi adatok szerint a régió vendéglátó egységeinek 42%-át éttermek és büfék, 6%-át pedig cukrászdák alkották. (2. diagram) 27

31 A Dél-Alföld vendéglátó egységeinek típus szerinti összetétele, dec % 9% 6% 42% Étterem, büfé Cukrászda Italüzlet, zenés szórakozóhely Munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetés 2. diagram: A Dél-Alföld vendéglátóhelyeinek típus szerinti megoszlása, december 31. forrás: KSH es adatai alapján, saját szerkesztés A Dél-Alföld bővelkedik a hungaricumokban, melyeknek egyik része a hagyományokhoz és a kultúrához (pl. halasi csipke, a kalocsai hímzés és falfestés, a szegedi papucskészítés, hódmezővásárhelyi fazekasság), másik része a régió gasztronómiájához köthető. Ilyen termékek például a gyulai és csabai kolbász, a kecskeméti barack- és békési szilvapálinka, a kalocsai és szegedi paprika, de akár a makói hagyma is. A régióban 70 gasztronómiai rendezvényt találhatunk, melyekből 16 nemzetközi és 31 országos és régiós jelentőségű. Az ilyen rendezvények idején az éves viszonylatban kihasználatlan szálláshely kapacitások (főleg Baján, Békéscsabán és Kalocsán) igencsak szűkösnek bizonyulnak. (Albel Tokaji, 2010) Az ilyen nagy ismertségnek örvendő gyulai-, csabai-, szegedi termékek fényében azonban elhalványul a helyi alapanyagokra, egészséges ételekre alapuló reformkonyha, s szintén hiány tapasztalható az ugyancsak helyi alapanyagokra épülő kozmetikumok terén is. (Dél-Dunántúli Gyógy- és Termálfürdők Egyesülete, 2012) 28

32 Szaktudás, nyelvismeret Primer kutatásom alapján, a Dél-alföldi egészségturisztikai szektorban dolgozók szaktudása átlagosnak titulálható, hiszen általában az iskolában megtanultak szerint végzik el feladataikat, ugyanakkor ezen túl, csak nagyon kevés esetben bővítik ismereteiket. A nyelvismeret pedig összességében hiányosnak mondható Szervezeti rendszerek A turisztikai desztinációs menedzsment röviden TDM azon tevékenységek összessége, amelyek egy turisztikai fogadótérség (desztináció) számára ahhoz szükségesek, hogy látogatókat vonzzon és számukra az ottani tartózkodás során tökéletes utazási élményt nyújtson úgy, hogy a látogatóforgalom gazdasági és környezeti hatásai a desztináció közössége számára előnyösek legyenek, ma és hosszú távon egyaránt. (Lengyel, oldal) A TDM célja egy versenyképes és fenntartható turisztikai rendszer kialakítása egy turistákat fogadó térségben, ezért elsődleges feladatkörét a desztinációban található termékek és szolgáltatások komplex termékké alakítása, a partnerek (önkormányzatok, vállalatok, szakmai- és civil szervezetek stb.) együttműködésen alapuló hálózatba szervezése és az értékesítési folyamatok megszervezése adja. (Lengyel, 2008, Víg, 2010) A TDMSZ honlapja szerint a régióban jelenleg összesen 8 regisztrált TDM szervezet működik. Bács-Kiskun és Csongrád megyében 2-2 (Baján, Kalocsán, Mórahalmon és Kistelken), Békés megyében pedig 4 (Gyulán, Gyomaendrődön, Szarvason és Orosházán). A klaszter egy olyan együttműködési hálózat, amelyet azért hívtak életre, hogy térségi összefogással a tagok közös érdekeinek megvalósulása előremozdulhasson. (Albel - Tokaji, 2006) A Dél-alföldi Termálklasztert 2004-ben alapították, gesztor szervezeteként pedig a Dél-alföldi Gyógy- és Termálfürdők Közhasznú Egyesületét hozták létre. A szövetség céljainak és tevékenységének meghatározása érdekében Albel Tokaji szerzőpáros sorait idézem: A 29

33 Termálklaszter tevékenysége és céljai közül a legfontosabb a dél-alföldi régió egészségturizmusának fejlesztése, népszerűsítése, sikeresebbé tétele a belföldi és a nemzetközi piacokon egyaránt. Segíteni az új egészségturisztikai kapcsolatok kialakulását, együttműködni egyéb, a termálvíz-hasznosításban érdekelt szakmákkal, régiós jövőképépítés, a munkahelyteremtéshez, valamint a megfelelő szakemberek képzéséhez való hozzájárulás. Mindezekkel a dél-alföldi kis- és közepes vállalkozások (fürdők, szállodák, vendéglátóhelyek, turisztikai szolgáltatók stb.) versenypozíciójának javítására hivatott. (Albel Tokaji, 2006, 108.oldal) A Dél-Alföldi Termálklaszter a legnagyobb tagsággal rendelkező egészségturisztikai klaszter Magyarországon. Tagjai közt megtalálhatunk nemzetközi és országos, illetve regionális és helyi jelentőségű intézményeket egyaránt. A Dél-alföldi Termálklaszter nagyon jól együttműködik és intenzív kapcsolattartást folytat a romániai és a vajdasági fürdőkkel, hiszen a földrajzi közelség, a közös múlt és a régió színes turisztikai kínálata révén jelentős lehetőségek rejlenek a határmenti turisztikai kapcsolatok fejlesztésében. Ezen túl az Észak-alföldi Termálklaszterrel is együttműködési megállapodást írtak alá az Alföld Spa márka jegyében. (Albel - Tokaji, 2010) A kedvező adottságok ellenére a Dél-alföldi egészségturizmusban rejlő lehetőségek még mindig kihasználatlanok. A régió iránti növekvő, bár még mindig meglehetősen csekély érdeklődés elsősorban nem a turisztikai attrakciók hiányának következménye, inkább az alapvető, öröklött infrastrukturális hiányosságok rovására írható. Az utóbbi évek fürdőfejlesztései eredményesen javítottak a gyógyturisztikai szolgáltatásokon, ugyanakkor az alap- és turisztikai infrastruktúra, valamint a települési környezet összehangolt fejlesztése sok esetben nem követte a fürdőfejlesztéseket. (Albel - Tokaji, 2010) Szarvas Ildikó elmondása szerint a Délalföldi régió abban az esetben lehet versenyképes (országos, akár nemzetközi összehasonlításban is), ha a szolgáltatók végre felismernék az együttműködésben rejlő lehetőségeket illetve erőket és a közös érdekeik érvényesítése érdekében közösen lépnének a piacra. Mint ahogyan az együttműködésekre irányuló kérdésemre adott válaszából kiderül, vannak ilyen irányú próbálkozások, viszont 30

34 sajnos még mindig nagy passzivitás tapasztalható a Dél-Alföldön, így nem lehet elmondani, hogy a régió egésze valóban értené az együttműködés lényegét Elosztási csatornák Az egészségturizmusban a hagyományos elosztási csatornák (pl. utazásszervezők, internet, kiadványok, kiállítások és vásárok) mellett az egészségbiztosítók és az orvosok is kiemelkedő szerephez jutottak. (KPMG Consulting, 2002) Mint ahogy külföldön és Magyarországon, a Dél-Alföldön is a betegek általában orvosi rendelvényre, jelentős támogatással veszik igénybe a gyógyászati szolgáltatásokat, de a saját finanszírozás is felütötte a fejét. Az állami biztosítók kivonulása és a magánbiztosítók markáns megjelenése a jövőben az önfinanszírozás irányába fogja eltolni az arányokat. (ÖM, 2007) Jelenleg a gyógyító- és rehabilitációs ellátásban betöltött szerepük alapján a gyógyfürdő kezelések (9 db), gyógyúszás és gyógygázfürdő szolgáltatások árához társadalombiztosítási (TB) támogatás jár. Az egészségbiztosítás által támogatott kezeléseket az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (OEP) szerződött szolgáltatónál vehetik igénybe a betegek, amennyiben azt az arra jogosult orvos vényen rendeli. (oep.hu) Az OEP nyilvántartása szerint a Dél-alföldi Régióban összesen 31 fürdő szerződött az OEP-pel. Az 5/2004. (XI. 19.) EüM rendelet 8. sz. melléklete alapján az OEP a különböző fürdőgyógyászati kezelések 50-, 70- és 85 %-át támogatja, a fennmaradó 50-, 30- és 15 % a betegeket terheli. A 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszást 100%-os támogatottsággal vehetik igénybe az érintettek. Mint már említettem, az önfinanszírozás folyamatosan erősödik az egészségturisztikai szolgáltatásokat tekintve. A magán egészségpénztárak, magánbiztosítók jelenléte és egyre erősödő helyzete a jobb minőség irányába mozdítja a fürdőket. (ÖM, 2007) Az ilyen egészségpénztárak a tagok részére olyan egészségturisztikai szolgáltatásokhoz nyújthatnak támogatást, amelyeket az OEP 31

Az egészségturizmus marketingkoncepciója. Vezetői összefoglaló

Az egészségturizmus marketingkoncepciója. Vezetői összefoglaló Magyar Turizmus Rt. Az egészségturizmus marketingkoncepciója Vezetői összefoglaló 2002. április 30. Végső jelentés Tartalom 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2 1.1 A KUTATÁS HÁTTERE 2 1.1.1 A kutatás céljai 2 1.1.2

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

POZÍCIÓ ÉS PERSPEKTÍVÁK A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁBAN A DUNA BORRÉGIÓ BORTURISZTIKAI STRATÉGIÁJA A BORUTAKRA ALAPOZOTT TURIZMUSFEJLESZTÉSHEZ

POZÍCIÓ ÉS PERSPEKTÍVÁK A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁBAN A DUNA BORRÉGIÓ BORTURISZTIKAI STRATÉGIÁJA A BORUTAKRA ALAPOZOTT TURIZMUSFEJLESZTÉSHEZ POZÍCIÓ ÉS PERSPEKTÍVÁK A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁBAN A DUNA BORRÉGIÓ BORTURISZTIKAI STRATÉGIÁJA A BORUTAKRA ALAPOZOTT TURIZMUSFEJLESZTÉSHEZ A dokumentum készült a Duna Borrégió Borút Egyesülete Borutakra

Részletesebben

WELLNESS TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

WELLNESS TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Szent István Egyetem Gödöllő Gazdaság- és Társadalomtudományi kar Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola WELLNESS TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

A turizmus általános helyzet a 2012. évben

A turizmus általános helyzet a 2012. évben A turizmus általános helyzet a 2012. évben Az IPK International WTM-felmérés eredményei alapján készített becslés szerint 2012-ben összesen 6,8 milliárd külföldi es belföldi utazást tett a világ 15 évnél

Részletesebben

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010. Budapest, 2009. október 28.

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010. Budapest, 2009. október 28. Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010 Budapest, 2009. október 28. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló. 4 1 Bevezető 14 2 Helyzetelemzés 16 2.1 Nemzetközi trendek... 16 2.2 Magyarország turizmusának

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

TURIZMUSMENEDZSMENT. A turisztikai desztinációk versenyképessége Egyedül miért nem, együtt mikor és meddig? Szerző: Sziva Ivett 1

TURIZMUSMENEDZSMENT. A turisztikai desztinációk versenyképessége Egyedül miért nem, együtt mikor és meddig? Szerző: Sziva Ivett 1 A turisztikai desztinációk versenyképessége Egyedül miért nem, együtt mikor és meddig? Szerző: Sziva Ivett 1 Napjainkban nem tudunk úgy egy turisztikai folyóiratot végigolvasni, hogy ne találkoznánk a

Részletesebben

Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1

Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 A Budapestre érkező külföldi turisták kulturális szokásait vizsgáló kutatás

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 tartalom PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Dr. Rátz Tamara Dr. Michalkó Gábor A

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

tények és elôrejelzések

tények és elôrejelzések A Balaton régió turizmusa a számok tükrében, különös tekintettel a német, a dán és a cseh vendégforgalom alakulására Szerzô: Sulyok Judit 1 A Magyar Turizmus Zrt. 28-ban is folytatja Külképviselôk a régiókban

Részletesebben

Egészségturizmus a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióban (2014-2024) 2013. november 14., Hotel Benczúr

Egészségturizmus a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióban (2014-2024) 2013. november 14., Hotel Benczúr Egészségturizmus a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióban (2014-2024) 2013. november 14., Hotel Benczúr Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes államtitkár Az egészségturizmus a nemzetközi

Részletesebben

TURISZTIKAI TERMÉKEK. A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja TURIZMUS BULLETIN 19. 1. A tanulmány célja

TURISZTIKAI TERMÉKEK. A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja TURIZMUS BULLETIN 19. 1. A tanulmány célja A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja Összeállította: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága Veréczi Gábor közremûködésével. A tanulmány célja Az ENSZ a 2002-es évet az Ökoturizmus

Részletesebben

Idegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3)

Idegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3) Az értékelõ tanár tölti ki! Kodolányi János Fõiskola Turizmus Tanszék Érdemjegy: Beküldõ neve: Dancsó Péter Szak: Idegenforgalom- és szálloda szak, levelezõ tagozat Évfolyam: IV. Helyszín: Budapest NEPTUN

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az észak-európai lakosság utazási szokásai és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Észak-Európában Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Xellum

Részletesebben

Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai

Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Készült a Magyar Turizmus Rt. ának megbízásából Magyarország ismertsége imázsa és piaci potenciálja Lengyelországban, a lengyel lakosság utazási szokásai Kutatási jelentés Tartalomjegyzék 1 A KUTATÁS HÁTTERE...

Részletesebben

EGÉSZSÉGTURIZMUS SZAKMAI HÁTTÉRANYAG

EGÉSZSÉGTURIZMUS SZAKMAI HÁTTÉRANYAG EGÉSZSÉGTURIZMUS SZAKMAI HÁTTÉRANYAG Egészségturizmus a termék Magyarország világviszonylatban is egyedülállóan gazdag termál- és gyógyvízkinccsel rendelkezik, hiszen az ország területének 80%-a alatt

Részletesebben

IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG

IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV. 6. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG IV.6.1. Észak-Magyarország támogatásainak területi és célonkénti megoszlása Az Észak-magyarországi régió 1996 és 2008 között 94,5 milliárd forintnyi

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

Magyarországi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása 2010-2015 Készítette: Dr. Juhász László PhD www.hotel2022.hu juhasz.hotel2022@gmail.

Magyarországi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása 2010-2015 Készítette: Dr. Juhász László PhD www.hotel2022.hu juhasz.hotel2022@gmail. 1 / 10 Magyarországi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása 2010-2015 Készítette: www.hotel2022.hu juhasz.hotel2022@gmail.com Felvetés: A szálláshelyek vendégéjszakáinak száma az elmúlt öt évben 35%-kal

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4

Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4 A támogatott turisztikai beruházások helyi és térségi szintű hatékonyságának vizsgálata 1 Szerzők: dr. Mundruczó Györgyné 2 dr. Pulay Gyula 3 Tököli László 4 Az utóbbi tíz évben a turizmus fejlesztését

Részletesebben

Elérhetőségi viszonyok területi különbségekre gyakorolt hatása a magyarországi kistérségek esetében

Elérhetőségi viszonyok területi különbségekre gyakorolt hatása a magyarországi kistérségek esetében Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Vállalkozáselmélet és gyakorlat Doktori Iskola Győrffy Ildikó: Elérhetőségi viszonyok területi különbségekre gyakorolt hatása a magyarországi kistérségek esetében

Részletesebben

Társadalmasítási munkaanyag

Társadalmasítási munkaanyag BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ Társadalmasítási munkaanyag Készítette: Baranya Megyei Önkormányzati Hivatal Pécs, 2013. január 31. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET. Pozícionálási és versenyképességi stratégia 2011. év

BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET. Pozícionálási és versenyképességi stratégia 2011. év BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET Pozícionálási és versenyképességi stratégia 2011. év 1 TARTALOM 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. Célok rögzítése... 5 3. Turisztikai helyzetelemzés... 9 3.1. Balatonalmádi

Részletesebben

Oroszország. Marketingterv

Oroszország. Marketingterv Marketingterv 2009 Marketingterv 2009 Az orosz turisztikai piac nem változik jelentősen. A kiutazó forgalom továbbra is dinamikusan növekszik: 2008-ra a szakemberek akár 30-40%-os forgalomnövekedést is

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ /2014.(07 ) sz. Határozat JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ JÖVŐKÉP ÉS CÉLOK (314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. melléklet I. fejezet tartalmi követelményei szerint) 2 0 1

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Vízhasználatok gazdasági elemzése

Vízhasználatok gazdasági elemzése ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése című KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyűjtőkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon 2015 TÁMOP-4.1.2.E-15/1/KONV-2015-0003 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV

MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265

Részletesebben

Pannonhalma turizmusfejlesztési koncepciója és operatív programjai

Pannonhalma turizmusfejlesztési koncepciója és operatív programjai Pannonhalma turizmusfejlesztési koncepciója és operatív programjai 2015 Dr. Egyed Krisztián PhD térségfejlesztés, turizmus, projektmenedzsment A-1120 Wien, Fockygasse 36/11 +36 30 38 55 750 k.egyed@gmail.com

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015

Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Az Abaúj-Hegyközi kistérség foglalkoztatási stratégiája 2010-2015 Készítette: EX ANTE Tanácsadó Iroda Kft. EX-ACT Project Tanácsadó Iroda Kft. 2010. június 1 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 I.

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar Ép testben ép lélek- az egészségturizmus helyzetének bemutatása a Tiszazug északi kapujában Konzulens: Nagy Adrienne THM

Részletesebben

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II.

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. Összeállította a Magyar Turizmus Rt a megbízásából a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató intézet A Szonda Ipsos Média-,

Részletesebben

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján

Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató Spéder Zsolt Készítették Kamarás Ferenc,

Részletesebben

Beszámoló a 2011. év I. félévi tevékenységről

Beszámoló a 2011. év I. félévi tevékenységről TARTALOMJEGYZÉK I. BESZÁMOLÓ A KORMÁNYHIVATAL 2011. ÉV I. FÉLÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL 4 1. Bevezetés 4 1.1. A megye főbb jellemzőinek bemutatása 4 1.2. A Kormányhivatal megalakulása, jogállása 6 2. A törvényességi

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat T Á J T E R V M Ű H E L Y SZOLGÁLTATÓ ÉS TANÁCSADÓ KFT. 8261 Badacsony, Római u. 197. e-mail: laposaj@bazaltbor.hu Megalapozó vizsgálat Óbudavár településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1855/2015

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:

Részletesebben

A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása

A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása Rövid leírás: A hagyományos népi építészet meg nem újuló (kulturális) erőforrás, mert a társadalmi-gazdasági változásokkal összefüggően

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola

PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola A volt Jugoszlávia turizmusának elemzése, különös tekintettel a délszláv válságok hatásainak összefüggésében Készítette: Játékos Edit Témavezető:

Részletesebben

KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATI JAVASLATOK 4. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG JELENTÉSE 2014. 5. KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS 2014.

KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATI JAVASLATOK 4. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG JELENTÉSE 2014. 5. KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS 2014. TARTALOM: KÖZGYŰLÉSI MEGHÍVÓ KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATI JAVASLATOK 1. ÜZLETI JELENTÉS 2014. 2. ÉVES BESZÁMOLÓ 2014. 3. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2014. 4. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG JELENTÉSE 2014. 5. KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Az egészségturizmus mint az Észak-alföldi régió lehetséges kitörési pontja Szerzők: Mező Ferenc 1 Kovács Tibor 2 A tanulmány célja az Észak-alföldi régió egészségturizmus-potenciáljának a felmérése. A

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

A VIDÉKI KÖLTSÉGVETÉSI SZÍNHÁZAK MARKETING- ÉS PR-TEVÉKENYSÉGE

A VIDÉKI KÖLTSÉGVETÉSI SZÍNHÁZAK MARKETING- ÉS PR-TEVÉKENYSÉGE EDUTUS FŐISKOLA A VIDÉKI KÖLTSÉGVETÉSI SZÍNHÁZAK MARKETING- ÉS PR-TEVÉKENYSÉGE Konzulens: Dr. Kandikó József Főiskolai tanár Készítette: Budai Gábor Levelező tagozat Gazdálkodás és menedzsment szak Kontrolling

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 JAVASLATOK:... 6 Munkakultúra átadása... 6 Regionális

Részletesebben

VESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON 2006. Vezetői összefoglaló

VESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON 2006. Vezetői összefoglaló VESZPRÉM ISMERTSÉGE ÉS IMÁZSA MAGYARORSZÁGON 2006. Vezetői összefoglaló Előzmények A Touirnform Veszprém megbízásából 2006. májusában és novemberében országos szintű reprezentatív kutatás készült Veszprém

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005.

KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. február) Budapest, 2005. október 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Készítette: TKK-Pannonvelo Konzorcium Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ Taschnerwin Bt. 2001. TARTALOMJEGYZÉK 1./A. SWOT

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

CÉLZOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PI- ACI VIZSGÁLATA

CÉLZOTT TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK PI- ACI VIZSGÁLATA Prof. Dr. Piskóti István - Dr. Molnár László - Gulyásné Dr. Kerekes Rita - Dr. Nagy Szabolcs - Dr. Dankó László - Dr. Karajz Sándor - Dr. Bartha Zoltán - Kis-Orloczki Mónika (5. munkacsoport) CÉLZOTT TERMÉKEK

Részletesebben

JELENTÉS. a Kormány részére. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól

JELENTÉS. a Kormány részére. a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól JELENTÉS a Kormány részére a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény eddigi hatásairól Budapest, 2016. április 1. JELENLEGI SZABÁLYOZÁS A kiskereskedelmi

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG

MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG Az Őrség fő turisztikai jellemzői A térség Vas megye délnyugati sarkában található, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat

Részletesebben

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr

2010-2011. I. félév. Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos. Jászberény. Karcag. Szolnok. Mezőtúr Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL Minőség és innováció menedzsment Megjegyzés [b1]: MODUL /TANTÁRGY CÍME Szerkesztette: Szabó Imre László Egyetemi tankönyv Megjegyzés [b2]: HA VAN KIADÓ, VAGY BÁRMILYEN EGYÜTTMŰKÖDŐ

Részletesebben