Területfejlesztési programterv

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Területfejlesztési programterv"

Átírás

1 Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület İs Dráva Program Aquap rof it Mőszak i, Taná csadá si é s Be fekt etés i Zrt július

2 Az Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület megbízásából AZ INTERREG III/A INTERREG III/A KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉS SZLOVÉNIA/MAGYARORSZÁG/HORVÁTORSZÁG SZOMSZÉDSÁGI PROGRAM SL-HU-CR/05/ /2004/01/HU-103 TÁMOGATÁSÁVAL Az İs-Dráva Program A stratégia elkészítésében résztvevı szakértık Aquaprofit Mőszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt. Balogh Ottó Berencsi Beáta Duchai Márta Gellai Imre, dr. Gerentsér Gábor Horváth Szabolcs Károly Anett Lingauer János Schubert Barnabás Tafferner Bálint Udud Péter Veres Ildikó turisztikai szakértı referens referens turisztikai szakértı tanácsadó üzletág igazgató, hidrogeológiai szakértı tanácsadó turisztikai szakértı hidrogeológiai szakértı referens vezérigazgató tanácsadó Külsı szakértık Göndöc András Illiásics József Kepes Attila Koncsos László, dr. Lantos Tamás Márk László Majer József, dr. Molnár Géza Nagy Árpád Papp Tivadar, dr. Pecze János Polgár Károly Schubert József Szappanos Ferenc Vér Csaba Závoczky Szabolcs területfejlesztési szakértı vízgazdálkodási szakértı vízgazdálkodási szakértı hidraulikai szakértı tájgazdálkodási szakértı vízgazdálkodási szakértı ökológiai szakértı tájgazdálkodási szakértı fejlesztési szakértı erdészeti szakértı vízgazdálkodási szakértı mőszaki szakértı vízgazdálkodási szakértı vízgazdálkodási szakértı bioenergia hasznosítási szakértı természetvédelmi szakértı 2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1 MÓDSZERTAN 8 2 HELYZETELEMZÉS 9 Demográfiai viszonyok A népesség száma ( ) A népesség kor és nem szerinti összetétele (2001) Kor szerinti összetétel Nem szerinti összetétel Élve születések, halálozások száma, vándorlási különbözet Kisebbségek megoszlása Megyei, régiós és országos összehasonlítás Az érintett megyék vizsgálata Régiónként százalékos megoszlásban 26 Foglalkoztatottság, munkanélküliség Munkanélküliek száma Foglalkoztatottak száma Foglalkoztatók az érintett településeken 31 3 GAZDASÁGI HELYZETKÉP 32 A turizmus jelenlegi helyzete Világturisztikai trendek Turizmus Magyarországon A Dél-Dunántúl turizmusa Az Ormánság turizmusa 34 Az Ormánság turisztikai potenciáljának elemzése Aktív és ökoturisztikai termékek Aktív turizmus Épített örökség Kulturális rendezvények Gyógy- és termálturizmus Szálláshelyek fejlesztése Kereskedelmi szálláshelyek Magánszállásadók Egyéb Vendéglátás 55 Kereskedelem, szolgáltatások Magyarországon Kereskedelem közelmúlt, a piacgazdaság feltételeinek megteremtıdése Kereskedelem napjaink Külkereskedelem Belkereskedelem és kiskereskedelem A szolgáltatások fıbb jellemzıi hazánkban 58 Kereskedelem és szolgáltatás a Dél-dunántúli régióban 59 Kereskedelem, szolgáltatások az İs-Dráva Program térségében Barcsi kistérség Kereskedelem Barcsi kistérség szolgáltatások 65 Sellyei kistérség kereskedelem és szolgáltatások Sellyei kistérség - kereskedelem Alapvetı szolgáltatások (lakossági, mezıgazdasági és egyéb) 67 Kereskedelem és szolgáltatások a Siklósi kistérségben Kereskedelem Szolgáltatások a Siklósi kistérségben 69 3

4 Ipar Magyarországon Ipar, Dél-Dunántúl Ipar Somogy megye Ipar Baranya megye 76 Ipar kistérségek Barcsi kistérség Sellyei kistérség Siklósi kistérség 84 Ipari tevékenység, ipari foglalkoztatás az İs-Dráva Program településein 87 Térségi gazdaság- és vállalkozásfejlesztési intézményrendszer 87 A Dél-dunántúli régió mezıgazdasága 90 Baranya megye, Somogy megye mezıgazdasága 95 Az érintett kistérségek mezıgazdasága 99 Mezıgazdaság az İs-Dráva Program településein INFRASTRUKTÚRA 108 Az Ormánság közlekedésföldrajzi adottságainak értékelése 108 A tervezési terület kapcsolata a hazai és nemzetközi közlekedési folyosókhoz 109 A tervezési terület kapcsolatrendszere 112 Elérhetıségi vizsgálatok 116 A kistérségi központok és a megyeszékhelyek elérhetısége 117 Az Ormánság közlekedéshálózatának általános jellemzése Közúti közlekedés 125 Vasúti közlekedés 131 Légi közlekedés 133 Vízi közlekedés 133 Energiaellátás 134 Közmővek Ivóvízellátás 136 Szennyvízkezelés 139 Hulladékgazdálkodás 141 Hír- és távközlés 143 Illeszkedés a kapcsolódó fejlesztési tervekhez A tervezési területet érintı ismert, folyamatban lévı, illetve a idıszakban tervezett infrastrukturális fejlesztések 149 HR, intézményrendszer Magyarország Egészségügy, oktatás a Dél-dunántúli régióban Barcsi kistérség: egészségügy oktatás Sellyei kistérség: egészségügy oktatás Siklósi kistérség: egészségügy oktatás SWOT-ANALÍZIS JÖVİKÉP 162 Bevezetés 162 4

5 A jövıkép alapjainak megfogalmazása 162 A jövıkép sarokelemei 163 A jövıkép megvalósíthatósága, fenntarthatósága: CÉLFA PRIORITÁSOK 171 I. PRIORITÁS: Gazdaságfejlesztés 171 II. PRIORITÁS: Tájgazdálkodás 182 III. PRIORITÁS: Turizmusfejlesztés 202 IV. PRIORITÁS: A mőszaki infrastruktúra fejlesztésének programterve IV/1. PRIORITÁS: Az egyes közlekedési módok összehangolt, környezettudatos fejlesztése IV/2. PRIORITÁS: A térségi energiaellátáshoz kapcsolódó fejlesztések, különös tekintettel a megújulóenergia-erıforrások alkalmazására IV/3. PRIORITÁS: A környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság színvonalának javítása _ IV/4. PRIORITÁS: A térségi telekommunikációs és informatikai rendszer fejlesztése 261 V. PRIORITÁS: Szervezet- és intézményfejlesztés ÜTEMEZÉS ÖSSZEGZÉS IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK 280 I. SZ. MELLÉKLET: Táblázatok és grafikonok SZ. MELLÉKLET: Energianövény-termelés és helyi feldolgozás tanulmány, különös tekintettel az energetikai faültetvények jelenlegi helyzetére és termeszthetıségére SZ. MELLÉKLET: Az İs-Dráva Program erdıtársulásainak természetközeli kezelése 332 5

6 BEVEZETÉS A program címe: İs-Dráva Program Elızmények: 2005-ben a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal támogatásával megvalósíthatósági tanulmány készült az Aquaprofit Zrt. gondozásában Az Ormánság komplex rehabilitációja és térségfejlesztése témában ban a sellyei székhelyő Ormánságfejlesztı Társulat Egyesület elnyerte az Interreg III/A (közösségi kezdeményezés Szlovénia/Magyarország/Horvátország Szomszédsági Program SL-HU-CR/05/ /2004/01/HU-103 számon nyilvántartott) pályázatát, İs- Dráva Project, környezetbarát tájgazdálkodás feltételeinek megteremtése az Alsó-Dráva völgyében címmel. A pályázat horvát partnere a Viroviticko-podravska Zupanija (Verıce drávamenti Zsupánság volt. A pályázatban foglaltaknak megfelelıen közbeszerzési eljárás keretében (közbeszerzés azonosítószáma: KÉ-5563/2006 és TED 2006/ ) az Aquaprofit Zrt. KÖVIZIG konzorcium elnyerte a munkák elvégzésére szóló megbízást. A megbízás tartalma: komplex területfejlesztési program kidolgozása, melynek alapja egy vízkormányzási rendszer. Ennek elemei: - Területfejlesztési program, mely a térség adottságainak, lehetıségeinek elemzésébıl egy fenntartható jövıkép felvázolása után intézkedéseket fogalmaz meg. - Tájgazdálkodási program, mely a táj átalakításával teremt lehetıséget hagyományos természet közeli gazdálkodási módok kialakítására. - Vízkormányzási rendszer elvi engedélyes terve, mely vízpótlás lehetıvé teszi 5000 ha terület öntözését, közel 700 ha tófelület kialakítását. - A Drávakeresztúri II. mellékág rehabilitációjának elvi engedélyes terve, a programban érintett holt- és mellékágak állapotértékelése. - Kommunikációs tevékenység: az érintettek tájékoztatása a határ mindkét oldalán, kiadványok, plakát, ismertetı, honlap készítése, konferencia szervezése, önálló arculat kialakítása a program számára. - Képzési program lebonyolítása. A munka során történt jelentısebb események: április 14.: közbeszerzési dokumentációk átvétele május 29.: közbeszerzés eredményhirdetése június 1.: elıadás tartása az MTA II Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencián június 7.: szerzıdéskötés a kedvezményezettel június 16.: az MTA PAB Biológiai szakbizottsága megtárgyalja a programot július 3.: szakemberekbıl munkacsoport felállítása. Összesen 10 munkacsoportülésre került sor a munka során július 12.: terepbejárás, a tervezett vízgazdálkodási létesítmények helyeinek megtekintése augusztus 3.: a drávakeresztúri II. mellékág bejárása. 6

7 szeptember 15.: erdészeti bejárás szeptember 25.: a nagykörői tájgazdálkodási rendszer megtekintése szeptember 28.: a Magyar Hidrológiai Társaság ülése. Napirend: İs-Dráva október : szakmai út, a drávai vízi erımővek és egy osztrák példa megtekintése folyórehabilitáció témakörében november 23.: Baranya Megyei MTESZ-elıadás a vízkormányzási rendszerrıl március 29.: sellyei kistérségi társulás projektmegbeszélés, elıadás az İs-Dráva programról április : három képzési program (turizmus, gyümölcsészet, háztáji gazdálkodás témakörben) Sellyén helyi polgármestereknek, vállalkozóknak április 26.: elıadás az FVM-ben Ficsor Ádám államtitkár úrnak az İs-Dráva programról június 3-10.: második szakmai út, olaszországi és spanyol tapasztalatok megismerése vizes területek és folyószabályozás témakörében június 28.: területfejlesztési roadshow, fejlesztési lehetıségek bemutatása helyi szereplıknek július 12.: İs-Dráva konferencia július 31.: a projekt zárása. 7

8 1 MÓDSZERTAN Az İs-Dráva Program egy területfejlesztési program, amely egy komplex társadalmigazdasági elemzést követıen javaslatokat tesz a tervezési terület gazdasági és társadalmi fellendítése érdekében. A program elkészítése során egy átfogó helyzetelemzést végeztünk az érintett településeken. A helyzetelemzést adatgyőjtéssel kezdtük, amely során a statisztikai adatok összegyőjtésével és feldolgozásával vontuk le a következtetéseket. Folyamatosan figyelemmel kísértük az országos, régiós, megyei, kistérségi és települési fejlesztési elképzeléseket, áttanulmányoztuk az ezen elképzeléseket összefogó dokumentumokat, különös tekintettel a as fejlesztési periódusra, amely idıintervallumon belül kerülnek meghatározásra az európai uniós pályázati források. Mindezeknek megfelelıen a fejlesztési javaslatok összhangban vannak a Dél-dunántúli Regionális Operatív Program nyújtotta lehetıségekkel is. A munkánk során felkerestük az érintett települések vezetıit, vállalkozóit, szakembereit, és megkérdeztük ıket a településre vonatkozó fejlesztési elképzeléseikrıl, amelyeket szintén figyelembe vettünk a program elkészítése során. Mindezek alapján elkészült a helyzetelemzés, amelyet egy SWOT-analízis foglal össze, tartalmazva a térség erısségeit és gyengeségeit, feltárva a lehetıségeket és a veszélyeket ebben a vonatkozásban. Elkészítettük a tervezési terület jövıképét, amely rövid és közép távon megfogalmazza a térség lehetıségeit a területfejlesztés keretein belül, a megvalósításra javasolt vízkormányzási rendszerre alapozva. Mindezek alapján egy célfát készítettünk el, amely táblázatos formában mutatja be mindazon prioritásokat, valamint a prioritásokon belül az intézkedéseket, amelyek tematikusan foglalják össze a fejlesztési lehetıségeket. Az intézkedések egyenként kerültek kidolgozásra, bemutatva az adott javaslat célját, indoklását, annak tartalmát, a megvalósítás helyét, a közremőködı szervezeteket, az intézkedés kedvezményezettjeit, valamint az egyes indikátorokat, amelyek a megvalósítás mérhetıségét segítik. A fejlesztési javaslatokat ütemezzük az eddig ismerté vált források és elıkészítı anyagok ismeretében. Az elkészült fejlesztési anyagokat három mőhelymegbeszélés során egyeztettük a térség polgármestereivel, vállalkozóival, fejlesztési szakembereivel. Javaslataikat beépítettük a végleges anyagokba. 8

9 2 HELYZETELEMZÉS Demográfiai viszonyok Az érintett települések demográfiai viszonyai az országos átlagnál kedvezıtlenebbül alakulnak. Fokozottabban jelentkezik a csökkenı népességszám, mely a természetes fogyással magyarázható, továbbá az elöregedés elırehaladottságával is számolni kell. Az élve születések száma tartósan visszaesett, és mindemellett a halálozás magasabb szinten állandósult. A településeket ezek által alacsony népességszám jellemzi. Ezek a kedvezıtlen tendenciák az elkövetkezendı években állandósulni látszanak, melyek következményei súlyosan érintik az ott élıket, rontva eddigi szerény életminıségükön A népesség száma ( ) 1. táblázat: A települések népességszáma között Népességszászászászászám Népesség- Népesség- Népességszám Népesség- Népesség- Település Siklósi kistérség Cún Drávacsehi Drávapalkonya Kémes Szaporca Tésenfa Sellyei kistérség Adorjás Baranyahídvég Bogdása Csányoszró Drávafok Drávaiványi Drávakeresztúr Drávasztára Felsıszentmárton Hirics Kákics Kemse Kisszentmárton Lúzsok Markóc Nagycsány Piskó Sámod Sellye Sósvertike Vajszló Vejti Zaláta

10 Népességszászászászászám Népesség- Népesség- Népességszám Népesség- Népesség- Település Barcsi kistérség Drávagárdony Drávatamási Kastélyosdombó Lakócsa Potony Szentborbás Tótújfalu Forrás: KSH Baranya megye és Somogy megye Statisztikai évkönyv, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005 A Sellyei kistérség a legmagasabb népességszámmal rendelkezı kistérség a tervezési területen vizsgáltak közül. A Barcsi és a Siklósi kistérségben, a tervezési terület érintett településein az ezredfordulón fı, illetve fı élt, amely létszám az ezt követı öt évben kisebb mértékben csökkent. A vizsgált idıszakban a legalacsonyabb népességő település Markóc, míg a legnépesebb Sellye. A nagyobb lélekszámú települések közé sorolhatjuk még Vajszlót és Felsıszentmártont is. A 2001-es évben a Siklósi kistérségben fı, a Barcsi kistérségben fı, a Sellyei kistérségben pedig fı lakott. A legkisebb lélekszámú települések között szerepelt Markóc (63 fı) és Kemse (70 fı), míg a leginkább lakott települések közé Sellye (3.248 fı), Vajszló (1.926 fı) és Felsıszentmárton (1.082 fı) tartozott. A következı évben az átlagos népesség 436 fı volt, a Barcsi kistérség településeit kivéve ez az elızı évhez képest (428 fı) kis mértékő javulás volt tapasztalható ben a népesség száma kistérségi bontásban a következıképpen alakult: a Siklósi kistérségben fı, a Sellyei kistérségben fı és a Barcsi kistérségben pedig fı élt, a Barcsi kistérséget kivéve csekély mértékben növekedett a lélekszám. Az átlagos népességszám egy településre vetítve 431 fı, ami az elızı évhez képest csökkenést jelent. A legkevesebb népességő település Markóc (57 fı) és Kemse (72 fı), míg a legnépesebb továbbra is Sellye (3.096 fı), Vajszló (1.879 fı) és Felsıszentmárton (1.094 fı). A következı évben (2003) további csökkenést figyelhetünk meg, a Sellyei kistérségben fı, a Siklósi kistérségben lakos, a Barcsi kistérségben pedig fı élt. A legkisebb lélekszámú település továbbra is Markóc volt 62 fıs lakossággal, míg a legnépesebb település Sellye fıvel. Átlagosan egy kistelepülés 431 lélekszámú. A legnagyobb települések közé sorolható Sellye (3.092), Vajszló (1.894) és Felsıszentmárton (1.072) ben az egyes kistérségekben az alábbiak szerint alakult a népesség: a Barcsi kistérségben 2.075, a Siklósi kistérségben 2.742, míg a Sellyei kistérségben fı volt, ami további csökkenést mutat. A legkevesebb népességgel rendelkezı település ismételten Markóc volt, 60 fıs lakossággal, míg a legnépesebb Sellye fıvel. Átlagosan egy kistelepülés 422 fıs lélekszámú volt ebben az évben ben a kistérségek lélekszáma folyamatos csökkenést mutat: a Barcsi kistérségben fı, a Siklósi kistérségben fı, míg a Sellyei kistérségben fı élt. A települések népességszáma 59 fı és fı között változik, átlagosan egy-egy település mindössze

11 fıs lélekszámú. Továbbra is a legkevesebb népességő falu Markóc (59 fı), míg a legnépesebb Sellye (2.970 fı). A nagyobb települések közé sorolhatjuk még Vajszlót (1.870 fı) és Felsıszentmártont is (1.027 fı). 1. ábra: A projektben érintett települések lakossága Forrás: KSH Baranya megye és Somogy megye Statisztikai évkönyv, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005 Az érintett településeken a lakosok száma 2000-ben fı, 2001-ben a kismértékő növekedésnek köszönhetıen összesen fı lakott, 2002-ben pedig már csökkenést tapasztalhatunk ( fı), majd egy enyhe növekedés után ismét folyamatos csökkenés figyelhetı meg a lakosság számának változásában. Az érintett településeknek összesen lakosa volt 2003-ban, 2004-ben fı, 2005-ben pedig fı, amely szintén a csökkenı tendenciát támasztja alá. A települések népességének fokozatos csökkenése alól kivételt képez a 2001-es és a 2003-as év, amely idıszakokban enyhe növekedés figyelhetı meg. Ez elsısorban a nagyobb településeket érintette. Komoly problémát jelenthet a népesség évi 2%-os csökkenése, ami az országos évenkénti fogyás (0,03%) többszöröse. A települések népesedési tendenciái az országos átlagnál kedvezıtlenebbül alakulnak. Fokozatosan jelenik meg a csökkenı népességszám, melynek elsıdleges oka a természetes fogyás, az élve születések alacsony száma, az ennél magasabb halálozási arány, valamint a gyors elöregedés. A népességszámot befolyásoló tényezık közül a természetes fogyás a leginkább meghatározó a térségben. Az átlagos népesség a településeken a vizsgált idıszakban szintén azt mutatja, hogy a települések népessége fogyásnak indult. Egy-egy település lélekszáma 414 és 436 között alakult, ilyen kis lélekszám esetén már néhány fınyi változás is drasztikus lehet. 11

12 2. ábra: A lakóépesség kistérségenként Siklósi kistérség népessége Sellyei kistérség népessége Barcsi kistérség népessége Forrás: KSH Baranya megye és Somogy megye Statisztikai évkönyv, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005 A projektben érintett települések többsége a Sellyei kistérségben található, mely magyarázható azzal, hogy a legnépesebb települések a térségben találhatóak. A többi kistérség, a Barcsi és a Siklósi népességszáma évrıl évre lassú csökkenést mutat. 12

13 2.1.2 A népesség kor és nem szerinti összetétele (2001) Kor szerinti összetétel 2. táblázat: Települések kor szerinti megoszlása Település Népesség X Adorjás Baranyahídvég Bogdása Cún Csányoszró Drávacsehi Drávafok Drávagárdony Drávaiványi Drávakeresztúr Drávapalkonya Drávasztára Drávatamási Felsıszentmárton Hirics Kákics Kastélyosdombó Kémes Kemse Kisszentmárton Lakócsa Lúzsok Markóc Nagycsány

14 Település Népesség X Piskó Potony Sámod Sellye Sósvertike Szaporca Szentborbás Tésenfa Tótújfalu Vajszló Vejti Zaláta Összesen Százalékos megoszlás 100 % 5,5 6,2 6 6,3 6,4 7,2 6,6 6,6 8,07 8 6,6 5,5 5,6 5,1 4,4 3,1 1,3 0,8 Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest

15 A lakosság kor szerinti megoszlásánál megfigyelhetjük, hogy a 40 és 50 év közötti lakosság részaránya a legmagasabb. Ezen kívül még a 25-29, az és a közötti korosztály részaránya jelentıs. Ebbıl is láthatjuk, hogy az érintett települések esetén öregedı népességrıl beszélünk. Magyarországon általános tendencia a népesség számának csökkenése, ennek megfelelıen változik a korösszetétel is a térségben. 3. ábra: Az érintett települések korosztály szerinti megoszlása 85-X Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest Nem szerinti összetétel A nıi lakosság körében a év közöttiek aránya a legmagasabb (622 fı), ezt követi a év közötti nık száma 587 fıvel. Említésre méltó még a éves korosztály (541 fı) is. A számok egyértelmően alátámasztják azt az országos tendenciát, miszerint a népesség fokozatosan elöregedik. Sajnos a gyermekek száma csekélynek mondható, a 0 és 4 év közöttiek száma 414 fı, és az 5-9 éves gyermekek száma is folyamatosan csökken. A es népszámláláskor 499 ilyen korú gyermek élt az érintett településeken. 15

16 4. ábra: A nık kor szerinti megoszlása a településeken 12% 9% 3% 12% 11% % 13% % 13% Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 A nık közül a legtöbben (15%) a éves korosztályba tartoznak, jelentıs még a éves és a éves korosztály jelenléte az érintett településeken. A nıi lakosság közel fele e korosztályok valamelyikéhez tartozik. A fiatalabb korosztályban a 0 és 9 év közötti gyermekek (9%) száma mondható magasabb arányúnak, összességében a fiatalok aránya csekély. A lakosság számában a legkisebb részaránnyal a 85 évesek és az annál idısebbek rendelkeznek. 5. ábra: A férfiak kor szerinti megoszlása a településeken 12% 10% 6% 1% 12% 14% % 14% 15% Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 A férfiak kor szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakult. A lakosság 16%-a a év közötti korosztályhoz tartozik, majd pedig 15%-kal a év közöttiek következnek, a 30-16

17 39 éves és a éves korosztály már csak 14%-os részaránnyal rendelkezik. Ezek a korosztályok adják a lakosság számának legnagyobb részét. A legkisebb részaránya a férfiak körében is a 80 év fölötti lakosságnak van. 6. ábra: A nık kor szerinti megoszlása X Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest ábra: A férfiak kor szerinti megoszlása 85-X Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest

18 Az érintett települések korfájánál megfigyelhetjük a nemek és a korosztályok közötti eltéréseket. Feltőnı, hogy a férfiak száma 50 éves korig magasabb, mint a nık esetében. Ellenben 50 év után a nıi lakosság száma a jelentısebb. Az átlagéletkor évrıl évre növekszik, a nık várható élettartama és az átlagéletkora jóval magasabb, mint a férfiak esetében. A férfiak esetében a 40-44, míg a nık esetében a év közöttiek aránya a legmagasabb, ami egyértelmően mutatja a települések öregedési tendenciáját. A legkevesebb részarányú a 80 éves vagy annál idısebb korosztály. Ahhoz, hogy a települések közötti demográfiai különbségeket szemléltessük, elkészítettük négy eltérı társadalmi-gazdasági jellemzıkkel rendelkezı település korfáját. Vajszló 8. ábra: Vajszló korfája nık és férfiak kor szerinti megoszlása Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 Ennek a településnek a korfája hasonlít leginkább az érintett települések összesített korfájához. Megállapíthatjuk, hogy öregedı népesség jellemzi. A éves korosztály van jelen túlnyomó többségben a településen, ezenkívül a és az éves korosztály képviselteti még magát jelentısebb arányban. A gyermekek száma meglehetısen alacsony, a évesek száma azonban kissé magasabb arányú, mely kedvezıbbé teszi az összképet. Sellye 9. ábra: Sellye korfája nık és férfiak kor szerinti megoszlása Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest

19 A településen lényeges eltéréseket figyelhetünk meg a nık és a férfiak korfája között. A évesek között a férfiak aránya kiugróan magas a nık arányához képest. Ennél a településnél szintén megfigyelhetı a lakosság öregedı tendenciája. Megállapíthatjuk, hogy Sellyén legnagyobb számban a éves korosztály él. Kemse 10. ábra: Kemse korfája nık és férfiak kor szerinti megoszlása ,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0, ,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 Kemse népessége évrıl évre csökken, sokan vándorolnak el, alacsony a születések száma is, melyek következményeként kevesen lakják. A korfából láthatjuk, hogy több korosztály már meg sem található a településen. A férfiak körében a és a éves korosztály él legmagasabb számban, míg a nıknél a és az évesek. A grafikon egy elnéptelenedı település korfáját mutatja. Piskó 11. ábra: Piskó korfája nık és férfiak kor szerinti megoszlása Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 Megvizsgáltunk egy olyan települést is, amelyet magas arányban laknak kisebbségek. Ez esetben a korfa a népességrobbanás tendenciáját tükrözi. Magas az élve születések, illetve a fiatalkorúak száma. A legmagasabb arányt a férfiak esetében a 10-14, a és a éves korosztály képviseli. Nık esetében a 20-24, a és a 0-4 évesek jelentik a legnagyobb népességszámot. 19

20 2.1.3 Élve születések, halálozások száma, vándorlási különbözet A népességszámot befolyásoló tényezık közül a természetes fogyás a leginkább meghatározó ben például 76 fıvel csökkent a lakosság száma. Az élve születések száma a vizsgált kistérségekben jóval alacsonyabb, mint a halálozási ráta, pontosan 39%-kal magasabb, mint az élve születéseké. A belföldi vándorlási különbözet pozitív, amely elsısorban a Siklósi és a Sellyei kistérségben történt változásoknak köszönhetı. Az elvándorlás is nagy szerepet játszik a települések népességszámának csökkenésében. A migráció már az ezredfordulón is negatív mérleggel zárt, ami csak súlyosbítja a népveszteséget. A térségbıl való elvándorlás összefügg azzal, hogy a települések infrastrukturális ellátottsága nem megfelelı és túlságosan magas a munkanélküliségi ráta. A halálozási arányt vizsgálva megállapíthatjuk, hogy meglehetısen magas; lényegesen magasabb, mint az élve születéseké. Ebben az évben már 47%-kal magasabb a halálozások száma az élve születésekhez képest, azaz 8%-kal nıtt az elızı évhez képest. A természetes fogyás 2001-ben 60 volt, kevesebb, mint 2000-ben, ehhez járul hozzá a belföldi vándorlási különbözet negatív mérlege, amely az elızı évhez képest (+32) jelentıs csökkenést mutat. A következı években folytatódik az elızı évek tendenciája: a halálozási arány lényegesen magasabb, mint az élve születések száma, ebben az évben már 40%-kal magasabb. A természetes fogyás 68 fı, ezt súlyosbítja még a belföldi vándorlás, amely mutató szintén évrıl évre romlik, sajnos egyre többen hagyják el lakóhelyüket. Lakócsa helyzete kedvezıen alakult 2002-ben, hiszen 65 fı telepedett meg. Más települések esetében sajnos nem ilyen kedvezı a kép, például ez évben csak Sellyérıl 126 fı költözött el. Az élve születések száma fokozatosan csökken, egyre kevesebb gyermek születik a településeken. Ennek következtében a természetes fogyás is jelentısebb. A belföldi elvándorlás 2003-ban 34 fı volt ben az elızı idıszakhoz képest nıtt a születések száma és csökkent a halálozás, így a természetes fogyás már kevesebb, mint 2003-ban. A belföldi vándorlási különbözet azonban tovább nıtt, ebben az évben 114 fı hagyta el ezen településeket. Az élve születések száma tovább csökkent, és emellett emelkedett a halálozások száma, ebbıl adódóan a természetes fogyás is tovább növekedett az ezt követı évben. A drasztikus csökkenést súlyosbítja a belföldi elvándorlás is, ami az elızı idıszakhoz viszonyítva riasztóan megnıtt. 20

21 12. ábra: Élve születések, halálozás, természetes szaporodás és vándorlási különbözet Belföldi vándorlási különbözet Temrészetes szaporodás Halálozás Élve születés Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 Az élve születések száma a kistérségekben alacsonyabb, mint a halálozási ráta. A halálozások száma meghaladja a fokozatosan csökkenı élve születések számát, ezzel is növelve a természetes fogyást. A migráció évrıl évre fokozatosan negatív tendenciát mutat, 2005-re már mindhárom kistérségben állandó tendenciává vált. A településekrıl történı elvándorlás összefügghet azzal, hogy alacsonyabb szintő az ellátottság és az infrastruktúra, a munkanélküliség pedig magasabb, mint a nagyobb városokban. Ezek az okok erısen késztetik a lakosságot lakóhelyük elhagyására. Az elvándorlás azokon a településeken számottevıbb, ahol az idısebb lakosság aránya magasabb Kisebbségek megoszlása 3. táblázat: A települések kisebbségeinek megoszlása (2001) Népesség Település összesen cigány horvát német román szerb ukrán bolgár szlovén Siklósi kistérség Cún Drávacsehi Drávapalkonya Kémes Szaporca Tésenfa Sellyei kistérség Adorjás Baranyahídvég Bogdása Csányoszró Drávafok Drávaiványi

22 Népesség Település összesen cigány horvát német román szerb ukrán bolgár szlovén Drávakeresztúr Drávasztára Felsıszentmárton Hirics Kákics Kemse 70-1 Kisszentmárton Lúzsok Markóc Nagycsány Piskó Sámod Sellye Sósvertike Vajszló Vejti Zaláta Barcsi kistérség Drávagárdony Drávatamási Kastélyosdombó Lakócsa Potony Szentborbás Tótújfalu Összesen Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 A legnagyobb részaránnyal a horvát és a cigány kisebbség képviselteti magát a településeken, ezt követi a román és a német kisebbség. A horvát kisebbség jelenlétéhez a határ közelsége is hozzájárul. A többi kisebbség részaránya azonban csekélynek mondható. 22

23 13. ábra: A kisebbségek megoszlása kistérségenként Az érintett települések kisebbségei kistérségenként 1631 Siklósi kistérség Sellyei kistérség Barcsi cigány horvát német román szerb ukrán bolgár szlovén lengyel ruszin görög Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 Ebben a bontásban jól látható a különbség a kistérségek között. A horvát kisebbség elsısorban a Siklósi kistérségben található meg, míg a cigány kisebbség mindhárom térségben jelentıs számban képviselteti magát. Német ajkúak elsısorban a Sellyei kistérségben települtek le. 14. ábra: A kisebbségek százalékos megoszlása az érintett településeken 69% 2% 1% 28% cigány horvát német román szerb ukrán bolgár szlovén lengyel ruszin görög Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 Összességében a programban érintett településeken a horvát kisebbség dominál, a kisebbségek 69%-a horvát, amely a határ közelségének is betudható. A cigány kisebbség 23

24 szintén jelentıs mértékben van jelen a térségekben, 28%-a a kisebbségeknek cigány. Kisebb arányban német és román kisebbségek lakják a településeket ábra: A Siklósi kistérség projektben érintett településeinek fıbb kisebbségei Cigány kisebbség horvát kisebbség német kisebbség román kisebbség Cún Drávacsehi Drávapalkonya Kémes Szaporca Tésenfa Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 A Siklósi kistérséghez és a tervezési területhez tartozó települések döntı többségében cigány kisebbség lakta falvak. 16. ábra: A Sellyei kistérség projektben érintett településeinek fıbb kisebbségei Bogdása Csányoszró Drávafok Drávaiványi Drávakeresztúr Drávasztára Felsıszentmárton Hirics Kákics Kemse Kisszentmárton Lúzsok Markóc Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 Nagycsány Piskó Sámod Sellye Cigány kisebbség Horvát kisebbség Német kisebbség Román kisebbség Sósvertike Vajszló Vejti Zaláta A Sellyei kistérséget elsısorban horvát kisebbség lakja, néhány településen jelentıs még a cigány kisebbség is. 24

25 17. ábra: A Barcsi kistérség projektben érintett településeinek fıbb kisebbségei cigány kisebbség Horvát kisebbség Német kisebbség Román kisebbség Drávagárdony Drávatamási Kastélyosdombó Lakócsa Potony Szentborbás Tótújfalu Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 A Barcsi kistérségben elsısorban horvát és cigánylakta települések találhatóak. Számuk jelentısnek mondható Megyei, régiós és országos összehasonlítás Az érintett megyék vizsgálata 4. táblázat: Baranya és Somogy megye kisebbségeinek vizsgálata Település Hazai kisebbséghez tartozó együtt magyar cigány horvát német román szerb ukrán bolgár szlovén lengyel ruszin görög Somogy megye Baranya megye Összesen Forrás: KSH Baranya megye és Somogy megye Statisztikai évkönyv, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004,

26 18. ábra: Baranya és Somogy megye kisebbségeinek százalékos megoszlása 1% 1% 43% 1% 1% 1% cigány horvát 37% német román szerb ukrán lengyel 15% görög Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 A két érintett megyében, Baranya és Somogy megyében a legnagyobb arányban a német kisebbség van jelen, míg az érintett települések esetében a horvát és a cigány kisebbség jelenléte a döntı, valamint még a német kisebbség. Ebbıl is látható, hogy a két megyében a cigány kisebbség a projektben érintett településeken koncentrálódik. A másik jelentısebb kisebbség a megyékben a horvát kisebbség, de a programban érintett településeket ennél is magasabb arányban lakják Régiónként százalékos megoszlásban 5. táblázat: A kisebbségek régiós megoszlása százalékban %-os megoszlásban cigány horvát német Román szerb ukrán bolgár szlovén lengyel ruszin görög Magyarország összesen 60,51 4,97 19,82 2,55 1,22 1,61 0,43 0,97 0,94 0,35 0,8 Közép- Magyarország 40,27 1,91 29,76 3,02 3,22 3,47 1,66 0,94 2,64 0,93 2,91 Közép- Dunántúl 34,15 0,7 43,38 2,21 0,5 2,15 0,26 0,56 1,45 0,4 1,56 Nyugat- Dunántúl 34,05 35,18 16,49 1,17 0,33 1,49 0,15 9,14 0,85 0,21 0,21 Dél-Dunántúl 43,79 10,41 41,97 0,73 0,92 0,67 0,14 0,22 0,45 0,1 0,18 Észak- Magyarország 90,56 0,04 2,88 0,46 0,04 0,62 0,1 0,14 0,38 0,27 0,21 Észak-Alföld 92,6 0,16 2,43 1,74 0,08 1,61 0,12 0,17 0,33 0,16 0,12 Dél-Alföld 40,65 5,44 17,6 11,29 3,53 1,74 0,26 0,65 0,65 0,23 0,24 Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest

27 19. ábra: A Dél-dunántúli régió kisebbségeinek százalékos megoszlása 1% 1% 43% 1% 11% 43% cigány horvát német román szerb ukrán Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest ábra: Magyarország kisebbségeinek százalékos megoszlása 2% 21% 5% 3% 1% 6% 62% cigány horvát német román szerb ukrán szlovák Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest 2002 A Dél-dunántúli régióban a kisebbségek megoszlása a következıképpen alakult: A német és a cigány kisebbség van jelen döntıen a régióban, egyenlı arányban megosztva. A kistérségekben a cigány és a horvát, a megyékben pedig szintén a cigány és a német kisebbség van döntıen jelen. A többi kisebbség jelentısége arányaiban csekélynek mondható. Érdekességként megemlíthetı, hogy a településeken elsısorban a cigány kisebbség mellett nem a német, hanem a horvát kisebbség nagyobb arányú jelenléte figyelhetı meg. Összevetve az országos megoszlással észrevehetı, hogy a cigány kisebbség jelenléte a döntı 62%-kal hazánkban, míg a Dél-dunántúli régióban és a kistérségekben jelenlévı német és horvát kisebbség aránya az országos összehasonlításban már jóval kevesebb. Az érintett települések demográfiai viszonyai az országos átlagnál kedvezıtlenebbül alakulnak. Fokozottabban jelentkezik a csökkenı népességszám, mely a természetes fogyással magyarázható, továbbá az elöregedés elırehaladottságával is számolni kell, az élve születések száma tartósan visszaesett, és mindemellett a halálozás magasabb szinten állandósult. 27

28 Foglalkoztatottság, munkanélküliség Munkanélküliek száma 6. táblázat: Munkanélküliek számának megoszlása nemek szerint Férfiak száma a településen Ebbıl: munkanélküli férfiak száma Nık száma a településen Ebbıl: munkanélküli nık száma Település Siklósi kistérség Cún Drávacsehi Drávapalkonya Kémes Szaporca Tésenfa Barcsi kistérség Drávagárdony Drávatamási Kastélyosdombó Lakócsa Potony Szentborbás Tótújfalu Sellyei kistérség Adorjás Baranyahídvég Bogdása Csányoszró Drávafok Drávaiványi Drávakeresztúr Drávasztára Felsıszentmárton Hirics Kákics Kemse Kisszentmárton Lúzsok Markóc Nagycsány Piskó Sámod Sellye Sósvertike

29 Férfiak száma a településen Ebbıl: munkanélküli férfiak száma Nık száma a településen Ebbıl: munkanélküli nık száma Település Vajszló Vejti Zaláta Összesen Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest ábra: A munkanélküliek nemek szerinti százalékos megoszlása 34% Férfi Nı 66% Forrás: KSH Baranya megye és Somogy megye Statisztikai évkönyv, 2005 A gazdasági aktivitás Somogy megyében 2005-ben 50,2% volt, ez az elızı évhez képest csekély mértékő, 0,4%-os növekedést jelent. Baranya megyében az aktivitási arány 51,4%, ez sajnos még mindig az országos átlag alatti (52,3%). A foglalkoztatási arány Baranya megye esetében nıtt, míg Somogy megyében csekély mértékben csökkent. A munkanélküliségi ráta mindkét érintett megyében nıtt az elmúlt években. Elmondható, hogy a munkanélküliek túlnyomó többsége fizikai munkavállaló. Somogy megyében (9,2%) Baranya megyéhez képest (8,4%) magasabb ez az arány. A regisztrált munkanélküliek száma a sellyei kistérségben a legnagyobb, de a másik két érintett kistérségben is viszonylag magas ez az arány. A nagyon alacsony foglalkoztatási szinthez magas munkanélküliség párosul. Az eltartottak száma egyre csökken, mert a születésszám csökken, másrészt egyre nagyobb az olyan idısebbek száma is, akik nem részesülnek nyugdíjellátásban vagy valamilyen más szociális ellátási formában. A foglalkoztatottak száma a Sellyei kistérségben a legalacsonyabb, és csak kisebb mértékben nagyobb ez a szám a Barcsi és a Siklósi kistérségben. A régiót összességében nagyon magas munkanélküliség és meglehetısen alacsony foglalkoztatottság jellemzi. A munkanélküliek számának alakulása szoros összefüggésben van a foglalkoztatottak létszámának alakulásával, utóbbi erıteljes csökkenése a munkanélküliek számának növekedéséhez vezet. A kistérségben 29

30 a év februári adatok alapján az aktív keresık száma fı, a regisztrált álláskeresık száma fı. A tartósan (6 hónapot meghaladó) munkanélküliek aránya 56,4%, mely a térség számára komoly problémát okoz. Ezt súlyosbítja, hogy a munkanélküliség lassan 15 éve tartósan és folyamatosan jelen van az itt élık életében Foglalkoztatottak száma A munkanélküliek túlnyomó többsége fizikai munkavállaló. Az elmaradottabb településeken ennek aránya még magasabb. A szellemi foglalkoztatásúak aránya a Sellyei kistérségben a legalacsonyabb. A településeken a foglalkoztatottak közül a legnagyobb csökkenés a éves korosztályt érinti, ezt a éves közötti korosztály követi. Ennek egyik oka lehet a pályakezdı munkanélküliek számának növekedése az utóbbi években, valamint a képzési idı meghosszabbodása is. Ezt tetézi a felsıfokú intézményben tanulók magas aránya. Egyedüli növekedés a 60 évnél idısebbek tekintetében érzékelhetı, ennek oka a nyugdíjkorhatár kitolódása, valamint a nyugdíjba vonulás után tovább dolgozók számának növekedése. A foglalkoztatottak számának csökkenése elsısorban a férfiakat érintette. Az inaktív keresık száma mindkét nemnél azonos, míg az eltartottak számának fogyása a nıknél jelentısebb. 22. ábra: Foglalkoztatottak száma nem szerint 45% 55% Férfi Nı Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest ábra: Foglalkoztatottak száma korcsoport szerint 32% 13% 1% 27% 27% X Forrás: KSH évi népszámlálás 6. területi adatok, Budapest

31 A sellyei kistérségben a munkanélküliek 64%-a nem rendelkezik 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel. Mindössze 12% azoknak az aránya, akik minimum középfokú vagy annál magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Iskolázottsági szint 7. táblázat A Sellyei kistérségben lévı munkanélküliek iskolázottsági szintje 8 általánosnál Általános Szakmunkásképzı Szakiskola Szakközépiskola kevesebb iskola Technikum Gimnázium Fıiskola Egyetem Fı Forrás: Sellyei Munkaügyi Központ Foglalkoztatók az érintett településeken Az érintett kistérségek közül a Siklósi kistérségben a legmagasabb a vállalkozások száma, míg a legkevesebb vállalkozás a Sellyei kistérségben mőködik. A vállalkozások többsége egyéni vállalkozás, csak kis része mőködik társas vállalkozásként. Az adott településen szinte csak a minimális infrastrukturális ellátottsághoz szükséges intézmények találhatóak meg, mint például posta, bolt, orvosi intézet és önkormányzat. Sajnos ezek léte is kérdéses, hiszen már több helyen is megszőnt a postahivatal, számos kisebb településen most tervezik az iskolák bezárását. Ezek sajnos kevés létszámot képesek foglalkoztatni. Az apró falvakban azonban még ezek sem találhatóak meg. A foglalkoztatottak többsége más településeken dolgozik, hiszen a legnagyobb foglalkoztatók is a nagyobb városokban találhatóak. A lakosok többsége az Elqotech vállalatnál áll alkalmazásban Pécsett, ami akár mőszakonként több óra ingázást is jelenthet. Csekélynek mondható az adott településen lévı munkahelyek száma, ezek többsége közhivatal vagy egészségügyi intézet. Sajnos megállapíthatjuk, hogy az elvándorlások többsége a munkahelyek hiányával okolható, törekedni kellene munkahelyteremtı és vállalkozásösztönzı tevékenységekre. A települések lakosai körében magas a munkanélküliek, ezen belül is a tartós munkanélküliek száma. Ennek oka egyrészt a kevés munkalehetıség a térségben, másrészt a képzetlen munkaerı magas száma, amely a térség hátrányos helyzetét erısíti. 31

32 3 GAZDASÁGI HELYZETKÉP A turizmus jelenlegi helyzete Világturisztikai trendek Az Egyesült Nemzetek Turisztikai Világszervezete (United Nations World Tourism Organization, UNWTO) adatai szerint a világ turizmusa a évi dinamikus, 10%-os bıvülést követıen 2005-ben ismét növekedést mutatott: a nemzetközi turistaérkezések száma 5,5%-kal emelkedett az elızı évihez képest. A Világszervezet októberben megjelent World Tourism Barometer c. kiadványában 2006-ot az egészséges tartós növekedés évének nevezte. Az elsı nyolc hónapban a világon a nemzetközi turistaérkezések megközelítették az 578 milló fıt, mely 4,5%-os bıvülést jelent az elızı év azonos idıperiódusához képest. A 2007-re vonatkozó elırejelzések további turistaszám-emelkedést prognosztizálnak 4%-os mértékben igazodva az UNWTO 1997-es jelentésében foglaltakhoz. A Turizmus Világszervezete által végzett felmérések alapján a nemzetközi turizmus meghatározó általános trendjei a következıképpen alakulnak (kiválogatva azon tényezıket és trendeket, amelyek kiemelten figyelemreméltóak az Ormánság térségének turisztikai fejlesztési koncepciója szempontjából): jellemzı az évente többszöri, de rövidebb szabadság ezáltal egész éven át jelentkezik igény turisztikai szolgáltatásokra és programokra, egyre több turista keres új úti célokat és új turisztikai termékeket; ezzel lehetıség nyílik új turisztikai területek kiépítésére, fejlesztésére, növekszik az egészségtudatos aktív sport, fitnesz, wellness pihenés iránti igény, a vissza a gyökerekhez motivációjú nosztalgiaturizmus egyre fontosabbá válik, jelentıs vonzerıvé válik az eredeti formájában megırzött természeti környezet, a fürdıkultúra iránti igény szezontól függetlenül nagy, egyre több turista szeretné kielégíteni különleges érdeklıdését, gyakorolni hobbiját (természetre, állatvilágra, történelmi helyszínekre, kulturális modellekre épülı turizmus), a turisták egyre inkább maguk szervezik utazásaikat; a kommunikációs eszközök gyors fejlıdésével kitüntetett szerephez jut az internet Turizmus Magyarországon A turizmus Magyarország gazdaságában is fontos szerepet tölt be. Egyre növekedı potenciálja azt jelenti, hogy egyre többek számára adatik meg a szabadidıs célú utazás, üdülés mind belföldre, mind pedig külföldre. Ennek következtében a turisták motivációja és igényei is differenciálódnak. Ez azt jelenti, hogy bár még mindig a tömegturisztikai célpontok számítanak a legnépszerőbbnek a világon, az aktív turizmus különbözı formái is kezdenek egyre inkább elıtérbe kerülni az utazási döntéskor. Ugyanakkor a környezettudatos turisták köre is egyre szélesebb napjainkban. Ez a lehetıség az Ormánság településeinek is kitörési 32

33 pontot jelenthet. Mindez a természeti értékek hasznosításával és egyben védelmével, megırzésével az ökoturizmus keretein belül valósulna meg, melyben nagy segítségére lehet a településeknek a Duna-Dráva Nemzeti Park. A turizmus pozitív, mérhetı hatásait, a turizmushoz kapcsolódó ágazatok közötti összefüggéseket a 2005 májusában a KSH által elıször, a 2004-es év adatai alapján kiadott turizmus szatellit számla (TSA TSzSz) 1 adatai mutatják. Eszerint a nemzetgazdaság turizmusra jellemzı ágazatainak hozzájárulása a bruttó nemzeti termékhez 5%, a tovagyőrőzı (multiplikátor) hatásokat is figyelembe véve pedig a GDP 8,5%-a hozható összefüggésbe a turizmussal. Szintén a TSA alapján összesen 398 ezer fıt foglalkoztattak a turizmushoz kapcsolódó ágazatokban, ami a nemzetgazdaság 8,9%-át teszi ki. A közvetett hatásokat is figyelembe véve a foglalkoztatottak mintegy 12,5%-a szolgálja Magyarországon a turizmust. 24. ábra: A turizmus szerepe Magyarország gazdaságában, 2004 Közvetlen hatások Közvetlen és közvetett hatások milliárd milliárd forint % forint % GDP 877 5,0% ,5% ezer fı % ezer fı % Foglalkoztatás 398 8,9% ,5% Forrás: KSH, MT Zrt. Magyarországra 2005-ben 36,2 millió látogató érkezett, a hazánkba érkezık 72%-a egy napra utazó, 28%-a több napra utazó volt. A hétvégi típusú utak aránya 14%-ot (4,9 millió fı), a 4 vagy több napra érkezık aránya valamivel több mint 14%-ot (5,1 millió fı) tett ki IV. negyedévében hasonlóan az elızı év azonos idıszakához a több napra látogatók tartózkodásán belül a fentiekben már említett, a világra vonatkozó turizmustrendeknek és az UNWTO elırejelzéseinek megfelelıen az arány jelentısen eltolódott a rövidebb tartózkodási idejő utak javára. A látogatók több mint egyharmada a nyári hónapokban érkezett hazánkba. A látogatók 97,7%-a Európából, 56,1%-a az Európai Unió 24 országából érkezett. Mivel a jövıben az Ormánság települései is leginkább a belföldi turizmusra építhetnek, fontos kiemelni jelentıségét. A világ turizmusához hasonlóan a belföldi turizmus Magyarországon is dinamikusan fejlıdött az elmúlt évtizedben: míg 1991-ben a kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 35%-a származott belföldi vendégektıl, 2004-re ez az arány 45%-ra nıtt és a különféle ösztönzık fıleg az üdülési csekk egyre szélesebb körő használata, valamint a Magyar Turizmus Zrt. Nagy Ízutazás 2006 ösztönzı programja hatására ez az arány még jobb eredményeket ért el 2006-ban. Ezt bizonyítják a KSH adatai is: a hazai lakosság belföldi turisztikai részvételét 2006 elsı három negyedévében szerény növekedés jellemezte. A szálláshelyi és az összes kiadás egyaránt nıtt, amit a kereskedelmi szálláshelyek belföldi forgalmának növekedése is jelzett. Egynapos kirándulásokon a háztartások 72%-a, hétvégi típusú (2 4 napos) utazásokon 35%-a, ennél hosszabb utazásokon pedig 25%-a vett részt. Az utazási aktivitás az igazi turizmust jelentı öt- és többnapos utak esetében az elsı háromnegyed évben az elızı év azonos idıszakához képest gyakorlatilag nem változott. Az öt- és többnapos utakon résztvevı 1 A TSzSz rendszere az az eszköz, amely összefoglalja a turizmushoz kapcsolódó gazdasági területeket, megteremti a turizmust bemutató statisztikák összhangját és a gazdasági hatásának vizsgálatához szükséges információs alapot. 33

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.2. Bács-Kiskun megye Szeged, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-398-2 Készült a

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 2. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás

Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Bácskay Andrea Gondozási formák az idősellátásban a szociális alapellátás Az 1990-es években a társadalomban tovább halmozódtak a már meglévő szociális gondok, többek között felgyorsult a népesség elöregedésének

Részletesebben

LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI

LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóság 1. számú melléklet LUDÁNYHALÁSZI NÉPMOZGALMI ÉS LAKÁSADATAI Másodlagos publikálás, valamint az adatok más felhasználó részére történő átadása csak

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

GYORS TÉNYKÉP VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSRENDSZER ÉS A KÖZFORGALMÚ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI BARANYA MEGYÉBEN

GYORS TÉNYKÉP VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSRENDSZER ÉS A KÖZFORGALMÚ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI BARANYA MEGYÉBEN Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 85-93. p. Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 2: 85-126 GYORS TÉNYKÉP VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSRENDSZER ÉS A KÖZFORGALMÚ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI BARANYA MEGYÉBEN

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május Munkaügyi Központja Munkaerı-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2014. II. Gyır-Moson-Sopron megye Gyır, 2014. május 9021 Gyır, Árpád út 32. - 9002 Gyır Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 814-245 - Fax: +36

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2011. április Dr. Pásti Gabriella mb. megyei tiszti

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. június 20. A felülvizsgálat során tett kiegészítéseket, módosításokat a fejezetek végén címszóval és színkiemeléssel jeleztük. Tartalom

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.

Részletesebben

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TATABÁNYAI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI, FEJLESZTÉSI ÉS INTÉZKEDÉSI TERVE 2010-2018. Tatabánya, 2010. augusztus TARTALOMJEGYZÉK 1. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1

MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 GYÖRGYI ZOLTÁN MUNKAERŐ-PIACI ESÉLYEK, MUNKAERŐ-PIACI STRATÉGIÁK 1 Bevezetés Átfogó statisztikai adatok nem csak azt jelzik, hogy a diplomával rendelkezők viszonylag könynyen el tudnak helyezkedni, s jövedelmük

Részletesebben

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY

TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú. Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY TÁMOP 5.6.1C-11/2-2011-0003 azonosítószámú Ne legyél áldozat! című projekt KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS ZÁRÓTANULMÁNY Közvélemény-kutatás időpontja: 2015. szeptember Kaposvár lakosságának véleménye a bűnmegelőzésről,

Részletesebben

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete 5000 Szolnok, Ady Endre utca 35-37. 5000 Szolnok, Pf. 22 Telefon: (56) 510-200 Telefax: (56) 341-699 E-mail: titkar@ear.antsz.hu 2009. évi Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl

Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl TŐZSÉR Zoltán Debreceni Egyetem Részidős hallgatók intézményválasztási döntései határokon innen és túl Bevezetés Ebben az esettanulmányban a Partium történelmi régió magyar tannyelvű felsőoktatási intézményében

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE

Részletesebben

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE

CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE CSEPEL-VÁROSKÖZPONT PANELES LAKÓKÖRNYEZETÉNEK HELYZETE ÉS ÉRTÉKELÉSE - különös tekintettel a társadalmi környezetre gyakorolt hatásokra A tanulmány a MaHill Mérnökiroda megbízásából készült. Az alábbi

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12. Helyi Esélyegyenlőségi Program BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Fekvése...4 Nevének eredete...4 Története...4

Részletesebben

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon Bajmócy Zoltán Lengyel Imre Málovics György (szerk.) 2012: Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged, 52-73. o. Innováció és együttm ködési hálózatok Magyarországon

Részletesebben

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Ötven év felettiek helyzete Magyarországon LEONARDO PARTNERSHIP PLAS PROJECT Promotions of life long learning as an active strategy sharing experiences for European solution (No. 2011-1-CZ1-LEO04-07096 3) Ötven év felettiek helyzete Magyarországon

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR AGRÁRGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK Programvezető: Dr. Dr. hc. Iváncsics János egyetemi tanár az

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA HELYZETELEMZÉS Budapest, 2012. november T ARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 3 I.Társadalmi, gazdasági, környezeti helyzet elemzése 4 1.1. Külső környezet vizsgálata 4 1.1.1.

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április

Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes

Részletesebben

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen DOI: 10.18427/iri-2016-0034 Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen Rucska Andrea, Kiss-Tóth Emőke Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar rucska@freemail.hu, efkemci@uni-miskolc.hu

Részletesebben

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása

A határmenti vállalkozások humáner forrás ellátottsága és -gazdálkodása Magyarország-Szlovákia Phare CBC 2003 Program Üzleti infrastruktúra, innováció és humáner forrás-fejlesztés a határ mentén Regionális Vállalkozói Együttm ködés HU2003/004-628-01-21 A határmenti vállalkozások

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pécsbagota Község Önkormányzata. 2015. szeptember

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pécsbagota Község Önkormányzata. 2015. szeptember Helyi Esélyegyenlőségi Program Pécsbagota Község Önkormányzata 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9

Részletesebben

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Részletesebben

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA

A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA A PÉCSI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJA II. STRATÉGIA Tartalomjegyzék Helyzetelemzés 5. Összefoglaló 5. Összegzés 7. 1. Kistérségi SWOT-analízis 13. 2. Kitekintés az országos és uniós programozásra

Részletesebben

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás

ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMZÉSE TÉRSTATISZTIKAI MUTATÓK ALAPJÁN

A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMZÉSE TÉRSTATISZTIKAI MUTATÓK ALAPJÁN A FOGLALKOZTATÁSI HELYZET ELEMZÉSE TÉRSTATISZTIKAI MUTATÓK ALAPJÁN Barta Anita IV. évfolyam, pénzügy-számvitel szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Regionális Gazdasági és Statisztika

Részletesebben

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján

A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján A tervezésben résztvevő döntéshozóknak szóló ajánlások a TÁMOP 5.1.3-as program tapasztalatai alapján Autonómia Alapítvány Közösségfejlesztők Egyesülete Lechner Lajos Tudásközpont Szociális Szakmai Szövetség

Részletesebben

IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE*

IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* CIGÁNY KISEBBSÉG: OKTATÁS, EGYHÁZ, KULTÚRA PAPP Z. ATTILA IDŐSOROS ROMA TANULÓI ARÁNYOK ÉS KIHATÁSUK A KOMPETENCIAEREDMÉNYEKRE* Tanulmányunkban két témakört szeretnénk körüljárni. Egyrészt megvizsgáljuk,

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna

Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban. Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Magyarajkú, nem-magyar állampolgárságú tanulók nevelésének, oktatásának helyzete a magyar közoktatásban Készítette: Kováts András és Medjesi Anna Budapest, 2005 1 Összefoglaló A magyar nemzetiségű külföldi

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014.

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. Készült: 2010. január 31. Készítette: Oroszlány Város Önkormányzatának Polgármesteri

Részletesebben

Epöl Község Önkormányzatának 2010.

Epöl Község Önkormányzatának 2010. Epöl Község Önkormányzatának ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA ÉS TERVE 2010. Megtanultam, hogy egy embernek Csak akkor van joga A másikra felülrıl lenézni, Amikor annak Talpra állni nyújt segítı kezet. (Gabriel

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ

Érettségi vizsgatárgyak elemzése. 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Érettségi vizsgatárgyak elemzése 2009 2012 tavaszi vizsgaidőszakok FÖLDRAJZ Láng György Budapest, 2014. január TARTALOM 1. A vizsgák tartalmi elemzése... 5 1.1. Az írásbeli feladatlapok szakmai jellemzői

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám:./2013. Előkészítő: dr. Hajba Csabáné

BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám:./2013. Előkészítő: dr. Hajba Csabáné BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Szám:./2013. Előkészítő: dr. Hajba Csabáné ELŐTERJESZTÉS a Képviselőtestület 2013. június 27-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat

Részletesebben

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010.

SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. SOMOGY MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2010. Készítette: Nábrádi Csilla szociálpolitikus Jóváhagyta: Somogy Megyei Közgyőlés 29/2010.(V.7.) sz. határozatával 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA*

A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* A NŐK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZTATOTTSÁGA* NAGY GYULA A tanulmány a magyarországi gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerőpiaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. április 25-i ülése 23. számú napirendi pontja Javaslat települési és kistérségi szociális szolgáltatástervezési koncepciók jóváhagyására

Részletesebben

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja 2014. I. NEGYEDÉV Munkaügyi Központja A MUNKAERİ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS ÖSSZEFOGLALÓJA 2014. I. NEGYEDÉV Pápa Zirc Devecser Ajka Veszprém Várpalota Sümeg Balatonalmádi Tapolca Balatonfüred Veszprém megye 8200 Veszprém, Megyeház

Részletesebben

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata

A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett. Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Megbízó: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata A helyi közösségi közlekedés hálózati és menetrendi felülvizsgálata és fejlesztése Pécsett Megvalósíthatósági tanulmány 2010. augusztus Megbízó: Pécs Megyei

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés E L N Ö K E VI. 413/2013 E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2013. november 28-ai ülésére Tárgy: A 2007-2013-as programozási időszak végrehajtási

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2011-2015 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 4 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...2 Gazdasági szervezetek...3 Beruházás...4

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI JELENTÉSEI 51. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZET Igazgató: Dr. Miltényi Károly ISSN 0236-736-X írta:

Részletesebben

I.kötet: Megalapozó vizsgálat

I.kötet: Megalapozó vizsgálat Terra Studió Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. BARCSINTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I.kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

Koppány-völgye kistérség szociális alapszolgáltatási koncepciója

Koppány-völgye kistérség szociális alapszolgáltatási koncepciója Koppány-völgye kistérség szociális alapszolgáltatási koncepciója Készítette: Vital Pro Kft, a Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 2008. november 28. 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...

Részletesebben

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S

ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatóság ZÁRÓ VÉGREHAJTÁSI J E L E N T É S Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program megvalósításáról (Határnap: 20 ) Jóváhagyta a Monitoring Bizottság

Részletesebben

Munkaerő-piaci diszkrimináció

Munkaerő-piaci diszkrimináció Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. október ISBN 978-963-235-295-4 Munkaerő-piaci diszkrimináció Tartalom Bevezető...2 A diszkrimináció megtapasztalása nem, kor, iskolai

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Integrált Városfejlesztési Stratégiája Szikszó város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Inforce Kft. Szikszó, 2008. május 1 Tartalomjegyzék 1. Szikszó város szerepe és helye a városhálózatban... 6 1.1. A város elhelyezkedése,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszófő Község Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszófő Község Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszófő Község Önkormányzata 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok...

Részletesebben

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió

Részletesebben

Statisztikai A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG:

Statisztikai A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Statisztikai Szemle A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: DR. BOZSONYI KÁROLY, ÉLTETŐ ÖDÖN, DR. HARCSA ISTVÁN, DR. HUNYADI LÁSZLÓ, DR. HÜTTL ANTÓNIA (főszerkesztő),

Részletesebben

SZOMBATHELYI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV HELYZETELEMZÉS

SZOMBATHELYI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV HELYZETELEMZÉS Partnerségi alapú esélyegyenlőségi programok a segítés városában és térségében ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0023 SZOMBATHELYI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV HELYZETELEMZÉS Megbízó: Szombathely Megyei Jogú Város

Részletesebben

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették:

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció 2007-2013 Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették: Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH Euroconsulting

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület előzetesen elismert LEADER Helyi Akciócsoport 2016. február 1 Tartalom Tartalom...2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink!

KÖSZÖNTŐ. Kühne Kata Otthon Centrum, ügyvezető igazgató. Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! 2015 IV. negyedév 1 KÖSZÖNTŐ Tisztelt olvasóink, kedves volt, jelenlegi és jövőbeli ügyfeleink! A 2015-ös évben a lakáspiac minden tekintetben szárnyalt: emelkedtek az árak, csökkentek az értékesítési

Részletesebben

Szlovákia településszerkezete a 21. században 1

Szlovákia településszerkezete a 21. században 1 Szlovákia településszerkezete a 21. században 1 Horeczki Réka Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete Absztrakt A kutatásom célja, hogy

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS 2008. április. Módosítva: 2009. május. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. NAGYKŐRÖS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU Előterjesztés A Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére Tárgy:

Részletesebben

J/9457. B E S Z Á M O L Ó

J/9457. B E S Z Á M O L Ó KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/9457. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió innovációs potenciáljának bemutatása

A Közép-dunántúli Régió innovációs potenciáljának bemutatása A Közép-dunántúli Régió innovációs potenciáljának bemutatása Téma: Munkaszakasz: Tevékenység: WP felelős partner A Közép-dunántúli Régió innovációs potenciálja tanulmány 3 Helyzet és legjobb gyakorlat

Részletesebben

A SZERENCSI KISTÉRSÉG

A SZERENCSI KISTÉRSÉG A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2010. ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben