ALÁÍRÓLAP. Felelős tervező: Németh Géza. TT-1 08/0065/2006. Tervezők: Leitner Attila.. É /2005. Szabó Roland Településmérnök

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ALÁÍRÓLAP. Felelős tervező: Németh Géza. TT-1 08/0065/2006. Tervezők: Leitner Attila.. É3-08-0386/2005. Szabó Roland Településmérnök"

Átírás

1 ALÁÍRÓLAP Felelős tervező: Németh Géza. TT-1 08/0065/2006 Tervezők: Leitner Attila.. É /2005 Szabó Roland Településmérnök.. Közlekedéstervező: Bogár Zsolt.. K-1-1/ Közműtervező: Kazó Pál Elektromos tervező: Perger Ágoston.. HK-2; HSz-2; HTr-2; HV Gáztervező: Dr. Ladocsy Gézáné.. MK , 167/1988 BSZFG-1/j Zöldfelülettervező: Rozsos Katalin.. K /99-1 -

2 TARTALOMJEGYZÉK ALÁÍRÓLAP... 1 RAJZJEGYZÉK... 3 I. KIINDULÁSI ADATOK ELŐZMÉNYEK A rendezési terv céljai A település eddigi fejlődését befolyásoló legfontosabb tényezők A települést érintő területfejlesztési dokumentumok és azok hatásai VIZSGÁLATI ANYAG Tarjánpuszta külső környezete Tarjánpuszta rövid története Humán erőforrások Gazdasági bázis A táji környezet adottságai Környezetvédelem, természetvédelmi területek Épített környezet Vonalas infrastruktúra Humán Infrastruktúra Kulturális intézményekkel, helyi szervezetekkel való ellátottság TARJÁNPUSZTA FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE Tarjánpuszta SWOT analízise Területfejlesztés fő célja, irányai A részcélok (programok és alprogramok) egymás közötti kapcsolata A fejlesztés kapcsolatrendszere II. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK HATÁROZATTERVEZET A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA Településszerkezeti terv leírása Beépítésre szánt területek Beépítésre nem szánt területek RENDELETTERVEZET - A SZABÁLYOZÁSI TERV LEÍRÁSA I. Fejezet Általános előírások II. Fejezet A településrendezés sajátos helyi eszközei III. Fejezet A területfelhasználás rendszere IV. Fejezet A területfelhasználás általános szabályai V. Fejezet Az épített környezet védelmére vonatkozó követelmények VI. Fejezet Környezet- és természetvédelmi követelmények VII. Fejezet egyes építményfajtákra vonatkozó sajátos követelmények VIII. Fejezet Övezeti előírások IX. FEJEZET alkalmazási és záró rendelkezések III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT Fejlesztési javaslat KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT Levegőtisztaság-védelem Zaj és rezgésvédelem Vízminőség- és talajvédelem

3 2.4. Klíma Élővilág Táj és természetvédelem Az épített környezet védelme Hulladékkezelés KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT A közúti közlekedés fejlesztése A tömegközlekedés fejlesztése A kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztése Turistautak Forgalomcsillapítás, parkolás fejlesztése KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLAT Vízellátás Szennyvíz-elvezetés Felszíni vízelvezetés Gázellátás Villamos energia ellátás ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT INTÉZKEDÉSI TERV IRODALOM JEGYZÉK MELLÉKLETEK RAJZJEGYZÉK É-1 Településszerkezeti terv M 1: T-2 Tájrendezési és környezetalakítási terv M 1: SZ-1 Szabályozási terv (belterület) M 1: SZ-2 Szabályozási terv (külterület) M 1: Á-1 Regionális áttekintő helyszínrajz M 1: KÁ-1 Kistérségi áttekintő helyszínrajz M 1: KÖ-1 Közlekedésfejlesztési áttekintő helyszínrajz M 1: K-0 Közművek áttekintő helyszínrajza M 1: K-1 Ivóvíz- és gázellátás helyszínrajza M 1: K-2 Felszíni vízelvezetés helyszínrajza M 1: K-3 Szennyvízelvezetés helyszínrajza M 1: MK Mintakeresztszelvények M 1:

4 I. KIINDULÁSI ADATOK 1. ELŐZMÉNYEK 1.1. A rendezési terv céljai Tarjánpuszta Község Önkormányzata 2005-ben bízta meg cégünket, a Tér-Háló Kft.-t a település teljes közigazgatási területére vonatkozó, a évi L. tv-nyel módosított évi LXXVIII törvénynek, (építési törvény) valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményeknek (OTÉK; 253/1997. Korm. Rend.) megfelelő településrendezési terv (továbbiakban: rendezési terv) elkészítésével. A megbízás előzményének tekinthető a 2001-ben elkezdődött község rendezési terv készítése, mely a tervtanácsi fázisig jutott. Az önkormányzat döntése értelmében újragondolva a korábbi fejlesztési koncepciót, figyelembe véve a területi változásokat alapjaiban új rendezési tervet készít irodánk. Az évi LXXVIII törvény (a továbbiakban építési törvény), illetve az azt a évi L. tv-el módosított törvény értelmében a rendezési tervet településfejlesztési koncepcióval (továbbiakban: koncepció) kell megalapozni. A rendezési terv előzményeként elkészítettük a község településfejlesztési koncepcióját, melyet a képviselőtestület a 76/2006.(XI.27.) sz. határozattal elfogadott. Az önkormányzattal közösen olyan rendezési terv készítését és jövőkép felvázolását tűztük ki célul, mely a község szerves fejlődését biztosíthatja az elkövetkezendő évben. E rendezési terv feladata az, hogy a megfelelő feltételeket (jogi területi stb.) biztosítsa a tervezett fejlesztések számára. Az új településrendezési terv elkészítésének szükségességét a módosult jogszabályi környezet és településfejlesztési prioritások, az új településfejlesztési koncepció megfogalmazásának igénye, és ezzel összefüggésben a koncepció céljainak megvalósulását biztosító kül- és belterületi területfelhasználási igények indokolják. Jelentős indokként merült fel a változtatásra, a már korábban elindított, de be nem fejezett rendezési terv gondolatainak aktualizálása és véglegesítése. A településrendezési terv készítése során figyelembe vettük az alábbi dokumentumokat: Országos Területrendezési Terv (2003. Évi XXVI. törvény) Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve Győr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja Győr-Moson-Sopron Megyei Mellékúthálózat fejlesztési koncepció Győr-Moson-Sopron Megyei turizmusfejlesztési koncepció Győr-Moson-Sopron Megyei közoktatás fejlesztési terv Tarjánpuszta község rendezési terve (tervtanácsi anyag 2001.) Jelen tervdokumentáció a település rendezési tervének a területi tervtanácsra előkészített anyaga. Az illetékes államigazgatási szervek az előzetes véleményezési eljárás folyamán megtették észrevételeiket melyeket a tervben figyelembe vettünk, illetve a véleményeket mellékeltük. A rendezési terv készítésével kapcsolatos önkormányzati határozatokat mellékeltük a dokumentációhoz A település eddigi fejlődését befolyásoló legfontosabb tényezők Domborzati adottságok A térség a Pannonhalmi-dombság termékeny területén fekszik. A térség községei ennek köszönhetően virágzó mezőgazdasági tevékenységet folytattak. A település közigazgatási területének északi része már a Pannonhalmi Természetvédelmi területhez tartozik. Kedvező természeti adottságait kihasználva szabadidős programok szervezhetők a térségben. Pannonhalma és környéke történelmi borvidék. Fekvés: A település a Kisalföldön, ezen belül a pannonhalmi-dombság nyugati lejtőjén fekszik. A kistérségi viszonyokat tekintve a település fekvése nem túl kedvező. A település területe a történelem során fontos útvonalak metszésében feküdt. A fejlődésben ez sokat segített, de amint megjelentek a gépjárművek, amelyek költségesebb kiépítésű infrastruktúrát (műutak, hidak) igényeltek, a térség visszaszorult a fejlődésben. A makroviszonyok szempontjából a település jó lehetőségekkel rendelkezik. A község közelében olyan gazdasági gócpontok találhatók, hogy nagy valószínűséggel a foglalkoztatottak mindig találnak kereseti forrást. A település a fejlett nyugatdunántúli régió közlekedésileg jól elérhető részén, illetve a világörökség területének szomszédságában fekszik, így számíthat a turisták érdeklődésére is, amennyiben a megfelelő feltételeket biztosítani tudja. Közlekedési adottságok: A település a megye fő közlekedési útvonalai közül a 82. sz. országos főközlekedési út mellett található. A 8226-os számú Ravazd-Győrasszonyfa országos mellékút a településen keresztül halad át. Vasúti kapcsolattal is rendelkezik a település

5 1.3. A települést érintő területfejlesztési dokumentumok és azok hatásai Megyei Területfejlesztési Program A Győr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési program stratégiai és operatív program rendszere. A program az EU elvárásoknak megfelelően készült el. Gyakorlati jelentőssége abban rejlik, hogy az a fejlesztés, amely nem illeszthető bele a programba nem kaphat sem a megyei, sem a regionális területfejlesztési szervezetektől fejlesztési támogatást (pénzügyi, illetve programfejlesztési támogatást). A megváltozott területfejlesztési rendszerben azonban csak olyan projektekre lehet pályázni, ahol a megfelelő nagyságú önrészt a pályázók elő tudják teremteni. Ezért nagyon fontos a települések összefogása. Azonban most már nem csak a non-profit szektor pályázhat, hanem a gazdasági szereplők is lehetnek partnerek egy egy cél megvalósításában. Fel kell erősödniük a kistérségi szerveződéseknek, amelyek átgondolhatják szerepüket, feladatukat és új eszközöket kell keresniük. Ilyen új eszköz jelen dokumentum is, amely segíti megindokolni a település céljait. A jelenlegi fejlesztési környezetet jelentő megyei területfejlesztési program prioritástáblája a következő: STRATÉGIAI PROGRAMOK 1. PRIORITÁS: 2. PRIORITÁS: 3. PRIORITÁS: 4. PRIORITÁS: Humánerőforrás bővítése és megújítása Gazdasági bázis innovációs környezetének fejlesztése Környezet és infrastruktúra fejlesztése Kistérségi együttműködés erősítése 1.1. Intézkedés: Tudás képzés iskola Innovatív, magasan képzett humán tőke állományának növelése 1.2. Intézkedés: Támasz Egészségügyi és szociális ellátórendszer, gondozási hálózat kiépítése, kiszélesítése az idősödő lakosság ellátásának növelésére Szerkesztette: Lados M Intézkedés: Megyei termék Helyi gazdaságfejlesztés, helyi innovációk támogatása 2.2. Intézkedés: Termelési tér vállalkozói tér Kis- és középvállalkozói telephely kínálatának és értékesítési formáknak a bővítése 2.3. Intézkedés: Vendégszeretet Turizmus fejlesztése, turisztikai termékkínálat bővítése, falusi és ökoturizmus 2.4. Intézkedés: Agrármegújulás a SAPARD program OPERATÍV PROGRAMOK 3.1. Intézkedés: Jelenünk környezetgazdálkodási program 3.2. Intézkedés: Jövőnk természetvédelmi program 3.3. Intézkedés: Lakható tér településhálózat fejlesztési program 3.4. Intézkedés: Sztráda a jobb elérhetőségért program 3.5. Intézkedés: Múltunk az épített és kulturális örökség védelméért Átfogó intézkedés: Tervezés és programozás 4.1. Intézkedés: Sógorság Térségi együttműködés a regionális, interregionális területekkel 4.2. Intézkedés: Világörökség területinek-turisztikai együttműködés 4.3. Intézkedés: Bécs- Pozsony-Győr Eurégió Hármas határ menti együttműködés 4.3. Intézkedés: Partnerség Együttműködés a szomszédos megyékkel A program az EU elvárásoknak megfelelően készült el. Gyakorlati jelentősége abban rejlik, hogy az a fejlesztés, amely nem illeszthető bele a programba nem kaphat területfejlesztési támogatást. Az NFT jóváhagyása után a területfejlesztési dokumentumok országos szintű irányadójává válik

6 Pannonhalma-Sokoró kistérség komplex térségfejlesztési koncepciója Stratégiai programok és prioritások a Pannonhalma-Sokoró kistérségben: Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és értékesítésének javítása o Helyi feldolgozási programok. o Integrált termelési módszerek az alapanyag termelésben o Helyi felvásárlási rendszer kialakítsa o Helyi értékesítés megszervezése Alternatív jövedelmezést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése diverzifikációja o Turizmus fejlődését elősegítő fejlesztések o Helyi értékesítésre szánt mezőgazdaságban megtermelt alapanyagból speciális termékeket előállító házi feldolgozási programok. o Népi és kézműves mesterségek fejlesztése o Házi bedolgozási programok kialakítása munkahely teremtési céllal o Az erdők közjóléti funkcióját erősítő programok. o Környezet és természetvédelmi célú fatelepítés, vadgazdálkodás o Kis és közepes vállalkozások elsődleges és másodlagos fafeldolgozás támogatása o A térségi gazdálkodó szervek és családok hitelhez jutási feltételeinek megteremtése. Környezetkímélő és tájfenntartást célzó mezőgazdasági termelési módszerek o A térségi fenntartható táj és földhasználat kialakítása Falufejlesztés és felújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése o Kulturális örökség védelme o Közbiztonság növelése o Települési környezetvédelem állapotának javítása Vidéki infrastruktúra fejlesztése és korszerűsítése o Közlekedési és információs infrastruktúra fejlesztése o Térségi hulladékkezelési programok Mezőgazdasági üzemekbe történő beruházások o Mezőgazdasági üzemek versenyképességét növelő programok Szakképzés fejlesztése o Gyermek- és felnőttképzési, szakképzési, átképzési programok o Kulturális, monitoring, kommunikációs, tájékoztatási programok A Pannonhalmi kistérség A Pannonhalmi kistérség gazdaságának természetföldrajzi alapjait a sokorói dombság szőlőművelésre alkalmas domboldalai, erdőművelésre alkalmas erdőségei, a patakok gyepterületei s a köztük meghúzódó mezőgazdasági művelésű területei jelentik. A kistérség népességszáma majdnem eléri a t, ennek 80%-a a kistérség falvaiban él. Pannonhalma lakosainak száma 3900 fő. A térségben meglévő ipar a rendszerváltozás után a gazdasági szerkezetváltással átstrukturálódott, ez a községekben a helyi kisipar bővülése mellett az ingázás felerősödését, a megyeközpont Győrben pedig új, dinamikusan fejlődő iparágak megtelepedését eredményezte. Pannonhalmán részben a még működő mezőgazdaságra alapozott ipar, illetve a volt tsz területein, infrastruktúráját felhasználó jelentősebb ipari tevékenység folyik. Fentieken túl a mezőgazdasági tsz-ek melléküzemági tevékenysége szolgált alapul a községi ipar kialakulásához. Számos egyéni vállalkozás folytat mezőgazdasági tevékenységet (gyümölcs, szántóföldi ültetvények). A Pannonhalmi kistérség gazdag táji, kultúrtörténeti és természetvédelmi, esztétikai értékei a turizmus számára jelentenek fejlesztési potenciált. A térség népességeltartó-képessége a 70-es, 80-as évekhez képest csökkent, az önkormányzatok egyik legfontosabb célja a napi ingázást is mérséklő foglalkoztatási lehetőségek bővítése. A fejlődés korlátjait a gazdaságpolitika, különösen az agrárpolitika, továbbá egy világos, áttekinthető támogatási rendszer hiányában, a belső és külső kapcsolatok gyengeségében, az önkormányzatok eladósodottságában látják. A környezetvédelem, környezetfejlesztés a volt tsz területek rekultiválásától az erdőtelepítésen keresztül a hulladékkezelés megoldásáig, a felszíni vízrendezésig, a kistérségi intézményrendszer fejlesztéséig ugyancsak számos feladat megoldását igényli a térségben

7 Győr-Moson-Sopron Megye Fejlesztési Tervének és Stratégiai Programjának Tarjánpusztát is érintő főbb elemei a.) Versenyképes gazdasági tér kialakítása: integrált iparfejlesztés gazdasági infrastruktúra fejlesztése környezetkímélő mezőgazdasági termelés elősegítése mezőgazdasági növénytermesztés fejlesztése, korszerűsítése ( környezetnek megfelelő termesztési módszerek alkalmazása) állattenyésztés fejlesztése (az állattenyésztés súlyának növelése) a megye turisztikai termékkínálatának fejlesztése (lovas turizmus, kiadványok) úthálózat fejlesztés vasútvonalak korszerűsítése kerékpárút-hálózat kialakítása helyi és települési szinten a tevékenységek és eszközök koordinálása (informatikai fejlesztés) megújuló energiahordozók felhasználása (energiatakarékosság, energiatudat kialakítása) foglalkozás politika fejlesztése (munkahelyteremtés, foglalkoztatási szint növelése) kultúra és közösségi fejlesztés magas szintre emelése (az épített kulturális örökséghez tartozó objektumok rekonstrukciója, kulturális szolgáltatások fejlesztése) szociális alapellátás fejlesztése, korszerűsítése szociális nappali ellátást, átmeneti elhelyezést és tartós elhelyezést nyújtó intézmények kiépítése, fejlesztése (szociális intézmények rekonstrukciója) lakóterületek fejlesztése, szociális bérlakás állomány fejlesztése b.) Humán erőforrás fejlesztése, életminőség javítása: oktatás fejlesztés munkaerő-piaci képzés kultúra és közösségfejlesztés egészségügyi szolgáltatások fejlesztése (járóbeteg szakellátás, mentőszolgálatok, kórházak) szociális ellátás, gyermekvédelem (intézmény fejlesztés, idősgondozás, szakosított bentlakásos intézmények, gyermekjóléti szolgálatok) lakáshelyzet, lakásállomány fejlesztése c.) Fenntartható környezet, harmonikus tájhasználat: környezeti programok készítése környezeti elemek védelme (vízbázis védelem, levegőtisztaság védelem, hulladékgazdálkodás fejlesztése, zaj és rezgésvédelem) szennyvíztisztítás és csatornázás fejlesztése természetvédelem (zöldturizmus megvalósítása) környezetkultúra fejlesztése (tájgazdálkodási és természetvédelmi kezelési modellterület működtetése) d.) Intézményrendszer fejlesztése: TIR megyei szintjének kifejlesztése Kistérségi intézményrendszer fejlesztése - 7 -

8 2. VIZSGÁLATI ANYAG 2.1. Tarjánpuszta külső környezete A regionális fejlődés nemzetközi meghatározottságai, és azok lehetséges hatása Tarjánpuszta Északnyugat-Dunántúlon fekszik, Magyarország öt regionális központjának egyikétől, Győrtől mindössze 25 km-re. A régió Magyarország egyik fejlett térségének számít, azonban a régió gazdasági erejének döntő többségét a terület nagyvárosainak köszönheti. A régió vidéki térségei átlagosan fejlettebbnek mondhatók az ország vidéki területeihez képest, a falu-város különbség azonban, főleg gazdasági tekintetben itt is jelentős. A település tágabb környezetének fejlődési trendjeire a következő fontosabb tényezők hatnak: Globalizáció Uniós csatlakozás A gazdasági iparágak szerkezetének megváltozása A település fekvése az országos helyzethez képest kedvező, hiszen fejlett régióban található. Az európai közlekedési folyosók fejlesztési sávja ugyan közvetlenül nem érinti a települést, de a hazai gyorsforgalmi úthálózat elemei kedvező hatással lesznek a községek infrastrukturális fejlődésére. Tarjánpuszta számára kedvező regionális jellegű hatás lehet az érintetlen természeti környezet és az ehhez kapcsolódó adottságok általános felértékelődése Európában, a zöld gazdaság térnyerése. A Sokorói-dombvidék jó adottságokkal rendelkezik ennek a szemléletnek a kiaknázására. A globalizált gazdaságon belül Európa gazdasága évek óta a növekedés és a recesszió határmezsgyéjén mozog. Ez az európai gazdasági fejlődési tér egésze számára a jövőbeli fejlődési lehetőségek szempontjából jelentős bizonytalansági tényező. Ez a hatás Magyarország gazdasági fejlődését, és így Tarjánpusztát körülvevő gazdasági környezetet is jelentősen befolyásolja. A vidék is részese ugyan a viszonylagos általános fejlődésnek, amely bekövetkezett az elmúlt időszakban, de hangsúlyoznunk kell, hogy a fejlődés fő kedvezményezettjei a nagyvárosok. Ennek ellenére egy-két fejlesztési elem hatással lehet a térség további fejlődésére, valamint meg kell találni azon gazdasági szegmenseket, amelyek a település jövőbeli fenntartható fejlődését biztosíthatják A területi egység domináns gazdasági szektorainak nemzetközi és nemzeti fejlődési irányai Tarjánpuszta lokális gazdasági életét a 20. század közepéig nagyrészt a mezőgazdaság, erdőgazdaság, határozta meg. A falu környéki domboldalakat az elmúlt századokban is a szőlőterületek foglalták el. A domborzati viszonyok miatt a megművelhető, sík földterület viszonylag kevés, főként a 82.sz. főúttól keletre található. Az ötvenes évektől a vidékre jellemzőbb lett a bogyósok, különösen a málna termesztése. Az elmúlt negyven évben a lakosság nagy részének a környező városok ipari üzemei adtak munkalehetőséget. Mezőgazdasággal ma is sokan foglalkoznak a településen. Jelenleg a mezőgazdaság országos szinten is válságban van. Amellett, hogy a nemzetközi, fejlett országokra jellemző foglalkoztatási struktúrában az ágazatnak a stratégiai fontosságú élelmiszerellátás mellett foglalkoztatási funkciója is van, eltörpül a másik három gazdasági szektor jelentősége mellett. Országosan a mezőgazdasági fejlesztéseket az utóbbi 15 évben a koncepciótlanság és a valóságtól elrugaszkodott, rövid távú politikai érdekek jellemezték. Az Uniós versenyhelyzetbe az ágazat messze teljesítőképessége alatt érkezett, és a kiszámítható támogatásoktól erős és felszerelt uniós gazdákkal kell lépést tartania. A település lakosságának jelentős része a közlekedési feltételeket kihasználva Győrben, Pannonhalmán, Veszprémvarsányban dolgozik. Az ipari jellegű foglalkoztatás ma már megbízhatóbb megélhetést biztosít, de a klasszikus gyáripari üzemek átalakításai, bezárási hulláma, illetve a multinacionális cégek mozgékonysága bizonytalan helyzetet teremthet. Jelen pillanatban a községben a helyi kis-és középvállalkozások nem működnek olyan nagyságrendben, hogy a településen belüli foglalkoztatásban számottevően szerepet játszanának. A rendezési terv távlatában mindenképpen szükséges a helyi foglalkoztatás lehetőségeinek bővítése, illetve ennek elősegítése, hiszen ez a település autonóm fennmaradásának egyik fontos alappillére Tarjánpuszta rövid története Tarjánpuszta a mai Ravazd nevű községtől délkeletre fekszik. Már 1086-ban olvashatunk róla, a Bakonybéli Apátság birtokainak összeírásáról szóló oklevélben. Később II. Béla király alatt, majd III. Ince pápa alatt évi bullájában történik említés Tarjánról. II. Béla 1137-ben a Szentmártoni Apátság első kőből épült templomának felszentelésekor mintegy nászajándékul az apátságnak ajándékozta a Roz (Ravazd) és Torján (Tarjn) közötti földeket legelőkkel, szántókkal. Ez a föld az adománylevél szerint senkinek sem volt a birtoka, hanem addig Musson (Mosonyi vár) vitézei használták. A tatárjárás előtt 3 birtokosa is volt a mai Taljánpuszta területének: a király, a Bakonybéli és a Szentmártoni Apátság. A királyi birtok a győri vár tartozéka volt és a várnépek sokáig a Bakonybéli Apátság embereivel összevegyülve laktak egy és ugyanazon település keretein belül

9 A Győr-Veszprémi út mellett a Hármastarjánba vivő horogút és Kisér között egy ből származó térképen egy templom romjai is meg vannak jelölve. E falu és Ravazd között kapta 1137-ben Dávid apát a maga birtokát, melyet előbb Kistarjánnak, majd 1492-től Pityoednak (pichord) neveztek. IV. Béla 1252-ben is adományoz még szőlőt a Turoci Apátságnak a király birtokából Tarján határában. Valószínű, hogy két különálló helység volt itt, tudni illik a királyi birtok és a Bakonybéli Apátság birtoka. Második Kistarján, amely az előbbitől kissé északkeletre feküdt erre mutatnak az egykori írott kútfők, melyek mindegyikét "Posessiónak" neveznek, különbséget a kettő között. A két Tarjánról tanúskodik Nagy Lajos királynak 1352-ben kelt egyik levele is, mely Nagy Pál mesternek tarjáni birtokába való bevezetését rendelte el. A két község ezután a tőszomszédsággal járó közös élet fejlődésében valószínűleg a 15. század végén egyesült egymással. Erre enged következtetni az a körülmény, hogy az évi összeírás már csak egy Tarjánt említ. A török pusztítás nem kegyelmezett ennek a területnek sem. A 18. sz- ban Göncz Celesztin főapát alatt ( ) Tarján már a Főapátság birtokaként szerepel. Az egykori Újlak (Illak) helyét erdő fedte, 1736-ban majort építenek e területen, melyet a 40-es évektől kezdve Tarjánhoz számítanak. Az 1770-es években megkezdték az erdő vágását ből fennmaradt egy kimutatás a tarjánpusztai gazdaság állományáról és jövedelméről. Volt a pusztán egy kőből épült birkás gazdalakás, két szobával, egy konyhával és kamrával, egy 150 akóra való pincével. Ide tartozott egy istálló 9 lónak, juhakol 900 db juhnak. A szántóföldek a Hidegkút, Neészi, Részhegy, Szikos-alla, a Kistarjáni Kerefő az Inzsellér-árka, és az országút mentén a Pusztatemplom-dűlőben, rétek a Pusztatemplomi lakosi és a Vasai dűlőben voltak. A Részhegyen szőlőművelés volt, melyet Lázi jobbágyok ültettek és műveltek. A 19. sz. elején Tarján egy része Péterdieknél volt bérben. Ebben az időben főleg rétjei jövedelmeztek, virágzó juhtenyésztés folyt ban, majd 1847-ben az Illaki erdőből ismét nagy területeket hódítottak meg szántóföldnek ben újabb épületekkel bővült a puszta. Juhász és kocsislakást, ló-és tehénistállót építettek. Főleg Kruesz Krizosztom főapát idejében fordítottak nagy gondot a pusztára. Annál is inkább, mert a kimerült szentmártoni gazdaság főmonostor konyhájának ellátását nem tudta biztosítani ben keresztet állítottak, 1867-ben épült a kápolnás tiszti lak. Ezenkívül 1871 és 1878 között nagyarányú építkezések folytak. Ekkor gyarapodott a puszta magtárral, malommal, bognár és kovácsműhellyel, ököristállóval és további cselédlakások is épültek ben iskola épült. Ide jártak a helybélieken kívül a hármastarjáni és a kisnyalkai majorból a cselédek gyerekei ban a Főapátság 800 törzsrészvénnyel, koronával járult hozzá a Győr- Veszprém-Dombóvár vasútvonal felújításához. Szerződést kötöttek arra vonatkozóan, hogy az állam vasúti megállókat biztosít a Főapátságnak Győrszentmártonban, Kismegyeren, Tarjánpusztán és Győrasszonyfán augusztus 10-én volt a vasút műszaki bejárása, másnap megindult a forgalom Humán erőforrások Lakosságszám vizsgálat Megye Községek Városok Tarjánpuszta Megye Községek Városok Tarjánpuszta táblázat: Népességszám alakulása Az 1. táblázat hosszú távú lakónépességi adatokat mutat be. Az adatok alapján látható, hogy a település lakosságszáma 1970 és 1990 között folyamatosan növekedett óta némi csökkenés tapasztalható A növekedés trend elsősorban a - 9 -

10 megye városainak hasonló adataival harmonizált, a községek lakosságszáma már hosszú ideje csökkenő tendenciájú. Az utolsó évek trendje már a kistelepülések jellemzőihez hasonlít. A megye lakosságszáma folyamatosan növekszik. A városok népességszáma szintén folyamatosan nő. Tarjánpuszta lakosságszámának növekedési trendje 1990-ig hasonló képet mutat a megye városaihoz hiszen a népességszámuk folyamatosan növekszik. A hosszú távú lakosságszám vizsgálat alapján Tarjánpuszta pozitív trenddel jellemezhető, azonban az 1990 óta eltelt időszak már csökkenő irányultságú Lakónépesség, Népsűrűség A következő táblázatban a rövid távú, lakónépességre vonatkozó adatokat mutatjuk be. Megfigyelhető, hogy mind a megyei települések összessége, mind a megyei községek lakónépességének száma nőtt. A népességszám növekedése figyelhető meg a tét-pannonhalmi statisztikai körzetben ami a győri agglomeráció hatásának, illetve az időközben csatlakozó észak bakonyaljai településeknek tudható be. Lakónépesség az év végén (fő) * 2001** 2002 GYMS megye GYMSM. köz Tarjánpuszta Tét-pannonhalmi KSH Népsűrűség fő/km2 GYMS megye 104,70 105,00 104,00 104,00 103,53 106,45 106,41 GYMSM. köz. 55,90 55,80 55,70 55,70 55,37 56,21 55,99 Tarjánpuszta 47,27 48,2 48,1 48,7 48,7 47,03 46,2 Tét-pannonhalmi KSH 0,00 56,13 56,05 56,07 54,83 56,78 56,71 2. táblázat: Lakónépesség és népsűrűség A településen a vizsgált időszakban 9 fővel csökkent lakónépesség. A népesség számának csökkenése elhalálozásból illetve elköltözésből történt. A vizsgált időszak első, nagyobb periódusában azonban a népességszám növekedése figyelhető meg az 1990-es években és a 2000-es évben, amikor is 12 fővel növekedett a népesség. A település népsűrűsége átlagosan (47 fő/km 2 ), elmarad minden összehasonlítási értéktől

11 Demográfiai mutatók, élveszületések, halálozások, vándorlás Élveszületés fő Átlagosan Összesen GYMS megye GYMSM. köz Tarjánpuszta ,7 26 Élveszületés /1000 fő GYMS megye 9,60 9,20 8,90 8,70 9,05 9,10 9,20 9,11 GYMSM. köz. 10,04 9,17 9,34 8,49 8,75 8,90 8,90 9,08 Tarjánpuszta 5,01 17,2 9,85 2,43 9,73 2,52 17,95 9,24 Tét-pannonhalmi KSH 0,00 9,40 9,00 8,20 8,50 9,10 8,60 7,54 3. táblázat: Élveszületések száma és aránya A vizsgált időszakban összesen 26 gyermek született, ami átlagosan évente közel négy fős szaporodást jelent. Az élveszületések számában a középértékhez képest 60%-os kilengéseket találhatunk. Az ezer lakosra vetített mutatók szerint az ötéves átlagos szaporodás megfelel mind a hasonló népességű, mind a kistérségi települések jellemzőinek. Halálozás fő Átlagosan Összesen GYMS megye GYMSM. köz Tarjánpuszta ,6 32 Halálozás /1000 fő GYMS megye 12,7 12,2 12,6 12,7 12,2 11,5 11,9 12,3 GYMSM. köz. 14,3 13,6 14,2 13,9 13,3 12,8 12,8 13,6 Tarjánpuszta 10,0 9,82 14,7 14,59 17,03 2,52 10,25 11,27 Tét-pannonhalmi KSH 0,0 13,9 14,9 13,6 13,6 13,6 13,0 11,8 4. táblázat: Halálozások száma és aránya Tarjánpusztán évente átlagosan 4-5 fő halálozott el. A halálozások száma kilengést mutat, az 1000 főre vetített halálozási mutatók hasonlók, mint a kistérségi adatok

12 Természetes szaporodás illetve fogyás Átlagosan Összesen GYMS megye GYMSM. köz Tarjánpuszta ,85-6 Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 főre ezrelék GYMS megye -3,1-3,0-3,7-4,0-3,2-2,4-2,8-3,2 GYMSM. köz. -4,2-4,4-4,8-5,5-4,6-3,9-3,9-4,5 Tarjánpuszta -5,01 7,37-4,93-12,16-7,33 0,00 7,69-2,05 Tét-pannonhalmi KSH 0,0-4,5-5,9-5,4-5,1-4,5-4,4-4,3 5. táblázat: Természetes szaporodás száma és aránya A természetes szaporodás a halálozások és a születések számának különbsége. Három eset kivételével minden évben negatív adatokkal jellemezhető a település demográfiai állapota. A negatív tendencia azonban jellemző mind a megyei, mind a térségi adatokra. A fogyás mértéke kisebb a térségi és a hasonló települések adatainál. A település évente átlagosan 0,85 főt veszített. A népességvesztés 1000 lakosra vetítve, majdnem 2 fő évente, amely a megyei átlag fele. A népességmozgalmi adatok másik típusát, a vándorlásokat a következő táblázat mutatja be. A kistérség tekintetében a vándorlások évenkénti megoszlásában követhető a folyamatos emelkedés trendje, amely 1998 óta figyelhető meg. Vándorlási egyenleg fő Átlagosan Összesen GYMS megye GYMSM. köz Tarjánpuszta ,28 30 Vándorlási egyenleg /1000 fő GYMS megye 2,2 1,5 2,1 2,8 2,2 2,7-2,8 1,5 GYMSM. köz. 1,9 2,8 3,9 4,9 6,4 6,8-3,9 3,3 Tarjánpuszta -17,54 12,28 2,46 24,33 48,66 25,18 23,07 16,92 Tét-pannonhalmi KSH 0,0-1,3 4,6 5,7 4,5 13,6 4,4 4,5 6. táblázat: Vándorlások száma és aránya A település egyenlege 30 fő vándorlási nyereség a vizsgált időszakban. Megfigyelhető, hogy 1997-től 2001-ig pozitív a vándorlási egyenleg. A 2000-es év kiemelkedő, hiszen akkor 20 fő a mért érték. Évente átlagosan 4,28 fő volt a nyereség. Amennyiben összevetjük a kontrolladatokkal, látható, hogy az 1000 lakosra vetített értékek a település esetében jelentősen magasabbak, mint a többi településcsoportnál

13 Korcsoportos vizsgálat, demográfiai prognózis Férfi Nő X táblázat: Tarjánpuszta lakosságának korcsportok és nemek szerinti megoszlása korcsoportok 85-X Férfi Nő 1. ábra: Nemek aránya korcsoportonként KSH adatközlés alapján

14 Tarjánpusztán 2001-ben 397 fő élt. A lakosság fő korcsoportonkénti jellemzői a következők: 0-14 évesek korcsoportja: Összesen 68 fő, a lakosság 17,94%-a. A korcsoporton belül a évesek képviseltetik magukat magasabb számban évesek korcsoportja: Összesen 131 fő, a lakosság 34,56%-a. Kiugró értékekkel rendelkezik a 25-29, illetve a 30 és 34 év közöttiek csoportja. Ebben a csoportban a 30 évesek korosztály a szociálpolitikai intézkedések GYES, GYED bevezetése miatt magasabb számban vannak jelen évesek korcsoportja: Összesen 108 fő, a lakosság 28,5%-a. Legnagyobb számban a valamint a 49 és 54 év közöttiek vannak. A középkorú férfiak csoportja az egészségtelen életmód miatt nagyobb arányban halálozik, mint a hasonló korú nők csoportja. Az éves korcsoport nagyobb aránya az egész országban megfigyelhető. Az 50-es évek elején születtek a diktatórikus népességszabályozás Ratkó gyerekek miatt nagyobb arányban képviseltetik magukat. 60 évnél idősebbek korcsoportja: Összesen 72 fő, a lakosság 18,99%-a. Nőtöbblet figyelhető meg ebben a csoportban. Kisebb-nagyobb ingadozásokkal a korcsoportok népességszáma folyamatosan csökken. A 2. ábrán mutatjuk be a korcsoportok megoszlását, a jelölt trendvonalak jól érzékeltetik a korcsoportok változását. A lakosság többsége 51,18% nő. Nőtöbblet a 0-14 és 60 év feletti, férfitöbblet és korcsoportban tapasztalható. A vándorlási adatokból látszódott, hogy 1999-től 2001-ig kiugróan magas volt a beköltözők száma. Feltételezhető, hogy a harmincat megközelítő beköltöző a teleknyitásoknak köszönhetően családokkal gyarapította a falu lakosságát. A beköltöző családok elsősorban a évesek (szülők), illetve a gyermekek korcsoportját növelte. A település öregedési indexe jelenleg jónak mondható. A hatvan év felettiek korcsoportja mindössze 5%-kal több mint a fiatal korcsoport. X= 60 év felettiek száma: 72 fő Y= 14 év alattiak száma: 68 fő Ζ= Öregedési index: = X Y 68 = 72 =0,94 Az öregedési index értéke a továbbiakban még tovább fog javulni, amennyiben folytatódik a betelepülés. A betelepüléssel a fiatalok aránya tovább fog emelkedni. A továbbiakban megpróbáljuk megbecsülni a húsz év múlva várható népességnagyságot. A becslés azonban csak megközelítő trendeket mutathat. Várható halálozás 20 év alatt: Szülőképes korú nők: ~60 fő Férfiak: ~70 fő Születendő gyermekek száma: Nők: ~60 fő 1,3 gyermek esetén: ~78 fő Összesen: ~130 fő 1,5 gyermek esetén: ~90 fő Vizsgált időszak ( ) halálozása húsz ~92 fő 2,0 gyermek esetén: ~120 fő évre vetítve 2,3 gyermek esetén: ~138 fő Várható lakónépesség 20 év múlva: Különbség a jelenlegi állapothoz képest: 1,3 gyermek esetén: ~ fő ~ fő 1,5 gyermek esetén: ~ fő ~ 2 40fő 2,0 gyermek esetén: ~ fő ~ fő 2,3 gyermek esetén: ~ fő ~ fő 8. táblázat: Várható népességnagyság 20 év múlva A népességbecslés csak a település saját tartalékait, tehát a természetes szaporodást tudja figyelembe venni. A természetes szaporodás alapján a település csak abban az esetben tudja tartani a jelenlegi népességszámát, ha 2,3-as átlagos gyermekszámmal számolunk hiszen, más esetben megfigyelhető, többen halnak meg, mint ahányan születnek. Természetesen a vándorlási pozitívum jelentősen változtathat mind a népességszám, mind a természetes szaporodás értékein. Tarjánpusztán várhatóan még ezután erősödik meg a bevándorlási hullám, amely alapvetően változtathatja meg a

15 település jövőjét. Amennyiben a jelenlegi betelepülési létszám figyelhető meg akkor az elkövetkezendő 10 évben minimum 43 fővel fog növekedni a beköltözők száma. A fentieket figyelembe véve a településrendezési terv elkészítése során Tarjánpuszta esetében fős lakosságszámmal számolunk 20 éves időtávon belül. Fő cél a minimum 450 fős létszám elérése Gazdasági bázis Foglalkoztatási mutatók Összesen Férfi Nő Összesen Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott ,00% 41,95% 3,96% 28,23% 25,86% ,00% 50,27% 7,57% 20,0% 22,16% ,00% 34,02% 0,52% 36,08% 29,38% 9. táblázat: Tarjánpuszta foglalkoztatási mutatói A népszámlálási adatok szerint 159 fő foglalkoztatott él a településen, amely a népesség 41,95 %-át teszi ki. Az inaktív keresők száma 107 fő ben a településen 15 munkanélkülit tartottak számon, amely a lakosság mintegy 4%-át teszi ki. A településen a munkanélküliségi ráta 3 6,3% volt 2001-ben. A foglalkoztatottakon belül a férfiak aránya magasabb. A munkanélküli férfiak száma 7 %- kal több a nők számánál. Foglalkoztatók Egyéni vállalkozók összesen:: Polgármesteri Hivatal: Óvoda: Általános Iskola: Önkormányzati Intézmények összesen: Mindösszesen: Foglalkoztatottak száma ~5 fő 4 fő 2 fő 2 fő 8 fő ~ 13 fő 10. táblázat:tarjánpuszta legnagyobb foglalkoztatói és a foglalkoztatottak száma A helyben foglalkoztatottak közül közel egyenlő arányban találhatók a férfiak és a nők. Döntő többségük középkorú. Mintegy 60%-uk érettséginél alacsonyabb végzettséggel rendelkezik. Az iparban és a mezőgazdaságban nagyjából egyenlő ~20% ~20% arányban foglalkoztatottak, azonban a meghatározó foglalkoztatási forma a településen a szolgáltatás. A más településeken foglalkoztatottak döntő többsége középkorú. Végzettségüket tekintve kétharmaduk érettséginél alacsonyabb végzettséggel rendelkezik. Jelentős arányban dolgoznak az iparban és a szolgáltatatásban. A 10. táblázat a Tarjánpusztán bejelentett vállalkozások foglalkoztatási jellemzőit mutatja be Gazdasági szervezetek Egy település életét jelentős mértékben határozzák meg a helyi gazdasági élet szereplői. A helyi vállalkozások munkahelyeket biztosítanak és a helyi adottságoktól függően az önkormányzat fenntartásához is hozzájárulnak. Működő vállalkozások száma db GYMS megye GYMSM. köz Tarjánpuszta A kategóriába beletartoznak a év közötti nem foglalkoztatottak, tehát GYES-en, GYED-en lévők, katonák, börtönviseltek és tanulók, valamint a munkával nem rendelkező, munkanélküli állományban nem szereplő, vagy 180 napon túli munkanélküliek. 3 A munkanélküliek aránya a munkaképes korúakon (14-60 év közötti népesség) belül 4 Önkormányzati adatközlés

16 Tét-pannonhalmi KSH Működő vállalkozások számának változása % (1996=100%) GYMS megye 100% 103% 111% 116% 125% 128% 129% GYMSM. köz. 100% 104% 109% 113% 121% 122% 124% Tarjánpuszta 100% 108% 100% 108% 108% 116% 125% Tét-pannonhalmi KSH 0% 100% 106% 111% 121% 124% 129% Működő vállalkozások ezer lakosra ezrelék GYMS megye 70,3 72,6 78,6 82,0 88,4 87,6 88,9 GYMSM. köz. 47,7 49,8 52,3 54,1 58,0 57,8 60,2 Tarjánpuszta 30,0 31,94 29,5 31,63 31,63 35,26 38,46 Tét-pannonhalmi KSH 45,3 47,9 50,5 53,3 52,8 55,2 11. táblázat: Működő vállalkozások A település jellemzőit a következőkben foglalhatjuk össze: A településen 2002-ben 15 vállalkozás működött. A vállalkozások száma kis mértékben ingadozott ban 12 vállalkozást regisztráltak. A százalékos adatok alapján a kezdeti évhez képest 25%-os a növekedés. Egyik vizsgált településcsoport esetében sem volt megfigyelhető a vállalkozások számának csökkenése. Az ezrelékes adatok alapján a 38 vállalkozás/ezer fő a legkisebb érték. Kis mértékben növekedett a helyben dolgozók száma, amely elsősorban a magánvállalkozásokban jelentkezik. A működő vállalkozásokon belül két kategóriát különböztetünk meg. Az első bemutatott csoport a társas vállalkozások csoportja: Társas vállalkozások db GYMS megye GYMSM. köz Tarjánpuszta Tét-pannonhalmi KSH Társas vállalkozások számának változása (1996= 100%) % GYMS megye 100% 112% 136% 144% 155% 163% 169% GYMSM. köz. 100% 114% 130% 145% 162% 171% 181% Tarjánpuszta 100% 100% 100% 100% 66,6% 66,6% 66,6% Tét-pannonhalmi KSH ** 0% 100% 111% 130% 144% 152% 162% ** bázisév

17 Társas vállalkozások ezer lakosra ezrelék GYMS megye 19,9 22,3 27,0 28,6 30,9 31,6 32,8 GYMSM. köz. 8,8 10,1 11,5 12,9 14,4 15,0 16,2 Tarjánpuszta 7,52 7,37 7,39 7,29 4,86 5,04 5,13 Tét-pannonhalmi KSH - 8,6 9,5 11,2 12,0 12,3 13,1 12. táblázat: Társas vállalkozások A társas vállalkozások általában magasabb tőke felhalmozására alkalmasak. Ebbe a csoportba tartoznak a betéti és a korlátolt felelősségű, valamint a részvénytársaságok és szövetkezetek ben 2 társas vállalkozás működött a településen, 1999-ben még 3 volt a számuk. Az összes társas vállalkozás betéti társaságként működik. Ez az 1996-es állapothoz képest 40%-os csökkenést jelent. Az ezer lakosra jutó társas vállalkozások száma elmarad a kontrollcsoportok átlagától. Az egyéni vállalkozók a település vállalkozói kedvét is mutatja, hiszen ennek a formának az elindításához viszonylag alacsony bürokratikus ellenállást kell leküzdeni, illetve csekély anyagi ráfordítást igényel. Ugyanakkor az egyéni vállalkozók sok esetben kényszervállalkozókat jelentenek. Egyéni vállalkozók fő GYMS megye GYMSM. köz Tarjánpuszta Tét-pannonhalmi KSH Egyéni vállalkozók számának változása (1996=100%) % GYMS megye 100% 100% 102% 105% 113% 114% 114% GYMSM. köz. 100% 102% 105% 106% 112% 111% 111% Tarjánpuszta 100% 111% 100% 111% 122% 133% 144% Tét-pannonhalmi KSH 0% 100% 104% 107% 115% 117% 122% * bázisév 1996 Egyéni vállalkozók ezer lakosra GYMS megye 50,4 50,3 51,5 53,3 57,4 56,1 56,2 GYMSM. köz. 38,9 39,7 40,8 41,3 43,7 42,8 44,0 Tarjánpuszta 22,55 24,57 22,17 24,33 26,76 30,23 33,33 Tét-pannonhalmi KSH 0,0 36,7 38,4 39,3 41,3 40,6 42,1 13. táblázat: Egyéni vállalkozók A településen a vizsgált időszakban az egyéni vállalkozók száma 9-ről 13-ra nőtt, ami 40%-os növekedést jelent. Ez az arány az 1998-as értékekhez képest már jelentős növekedésnek fogható fel. Ezrelékes adatokra vetítve ez az érték minden kontrollcsoport értéke alatt marad. Egy településen a kereskedelmi intézmények két jelentős feladatot töltenek be. Egyrészt, mint vállalkozások a település gazdasági életétben meghatározó tényezők. Másrészt a település lakosságának kényelemérzetét növelik, az alapellátás egyik fontos elemeként

18 A statisztikai adatok alapján, a településen 2002-ben 3 kiskereskedelmi egység volt jelen. A boltok száma a vizsgált időszakban enyhén növekedett, majd csökkent. Az ezer lakosra vetített érték alapján minden más érték alatt van. Ez a jelenség a diszkontáruházak megjelenésével hozható összefüggésbe. A diszkontáruházak a munkahelyek közelében, nagy választékkal és olcsóbban tudják árusítani a termékeiket, ez nem mondható el a kistelepülések boltjaira. A boltok közül elsősorban az élelmiszerboltokat sújtja az előnytelen versenyhelyzet. Kiskereskedelmi boltok száma db GYMS megye GYMSM. köz Tarjánpuszta Tét-pannonhalmi KSH Kiskereskedelmi boltok összesen 1000 lakosra ezrelék GYMS megye 16,9 14,7 16,4 17,3 17,7 17,4 17,6 GYMSM. köz. 12,3 11,6 11,8 11,8 11,5 10,8 10,5 Tarjánpuszta 10,0 12,3 12,3 12,2 9,7 10,0 7,7 Tét-pannonhalmi KSH 0,0 11,0 11,1 11,2 9,2 10,5 10,1 14. táblázat: Kiskereskedelmi boltok Élelmiszerboltok száma db GYMS megye GYMSM. köz Tarjánpuszta Tét-pannonhalmi KSH Élelmiszerboltok 1000 lakosra ezrelék GYMS megye 5,1 4,6 5,2 4,2 4,1 3,9 3,8 GYMSM. köz. 5,1 4,8 5,1 4,5 4,5 4,2 4,1 Tarjánpuszta 5,0 4,9 4,9 4,8 4,8 5,0 5,1 Tét-pannonhalmi KSH 0,0 4,5 4,8 4,2 0,3 3,9 4,0 15. táblázat: Élelmiszerboltok Az élelmiszerboltok tekintetében a vizsgált időszak minden évében 2 élelmiszerbolt működött a településen. Ez az 1000 lakosra vetített értékek alapján minden összehasonlítható értéket meghalad

19 Vendéglátóhelyek száma db GYMS megye GYMSM. köz Tarjánpuszta Tét-pannonhalmi KSH Vendéglátóhelyek száma 1000 lakosra ezrelék GYMS megye 5,8 4,9 5,4 5,7 5,9 5,9 6,1 GYMSM. köz. 5,0 4,7 4,9 5,1 5,1 5,1 5,2 Tarjánpuszta 5,0 4,9 4,9 2,4 2,4 2,5 2,5 Tét-pannonhalmi KSH 0,0 3,6 3,8 3,8 3,8 3,9 3,9 16. táblázat: Vendéglátóhelyek A vendéglátóhelyek száma a 2-ről 1-re csökkent a településen a vizsgált időszakban. Ezer lakosra vetítve ez a legalacsonyabb érték a vizsgált csoportok tekintetében

20 2.5. A táji környezet adottságai Elhelyezkedés A térség a Pannonhalmi-dombságon (kistáj) fekszik. A Pannonhalmi-dombság a Kisalföldön (nagytáj), ezen belül a Győri medencében található. Szomszédai észak-nyugaton Ravazd 3 km-re, észak-keleten Táp 3 km-re, délen Bakonypéterd 4,5 km-re, dél-nyugaton Győrasszonyfa 2,7 km-re. 2. ábra: A Pannonhalmi dombság települései Települések: 1=Bakonypéterd; 2=Écs; 3=Felpéc; 4=Gic; 5=Győrasszonyfa; 6=Kajárpéc; 7=Kisbarát (Győrújbarát); 8=Nagybarát (Győrújbarát); 9=Pannonhalma; 10=Ravazd; 11=Románd; 12=Sokorópátka; 13=Tényő; 14=Tarjánpuszta. A község határának nagy részét a nagy vízmosásokkal szabdalt m magas Sokorói-dombság uralja. A Pannonhalmi-dombság a Sokoró-Bakony ér völgyéből lankás lejtőkkel emelkedik ki, néhány helyen már a 260 m magasságot is eléri. Északon az északkelet-délnyugati irányú tektonikus árkot egy völgy zárja le. Az északi részeken egységesebb a Sokoró, mert keresztvölgyek nem tagolják. A felszínt borító homokos löszbe mély mellékvölgyek, vízmosások vágódtak be. A vízmosások napjainkban is fejlődnek. A település Pannonhalma közvetlen szomszédságában fekszik. A Bakony északi nyúlványai ezen a vidéken már lankás dombokká szelídülnek. A Sokoró három északnyugat-délkeleti hegyvonulat összefoglaló neve. Az első vonulat a Pannonhalmi-dombság, mely Győrtől mintegy 18 km-re, Győrságnál kezdődik, majd a Pázmándfalu melletti Pázmándhegyen és a tengerszint feletti 280 m magas pannonhalmi várdombon át hullámozva lassan belesimul az enyhén emelkedő győr-veszprémi út szintjébe. A dombság legmagasabb vonulata a Ravazd-Ménfőcsanaki középső vonulat, melynek néhány magaslata eléri vagy meghaladja a 300 métert, Écs is ezen a vonulaton helyezkedik el. A harmadik vonulat a Győrszemerei-dombság, mely Győrszemere községnél kezdődik és hegygerinc Sokorópátka vonalában esik le a Lázi-Gic-Nagydém út szintjére Domborzati, földtani adottságok A település a pannonhalmi-dombság nyugati lejtőjén fekszik. A Pannonhalmi-dombságot minden oldalról fiatal, negyedidőszaki hordalékkúpok övezik. A dombvonulatok közel 300 tszf-i magasságra emelkednek. A dombság a Pannon-beltenger üledékeiből, agyagból és homokból( 13,3%), pliocén (1,2%) és pleisztocén folyóvízi eredetű kavicsból és homokból (6,7%) áll, helyenként változó vastagságban települt üledékkel és lösszel (72,6%) takarva. A lösszel borított és ma már fátlanná vált területeken a lezúduló esőzések meredekfalú, néha m mély vízmosásokat, ún. horgokat hoztak létre, alján oldalakba vájt pincesorokkal és barlanglakásokkal. Alakzatilag közepesen és az erősen tagolt dombságok közé tartozik. 5 A fejezet Magyarország kistájainak katasztere i. alapján készült

21 Éghajlat Mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz éghajlatú terület. A napfénytartam meghaladja az 1950 órát, az évi középhőmérséklet 9,5-10 C. A fagymentes időszak átlagosan 188 nap. A lehetséges hőmérsékletingadozás 16,0 C - +33,5 C között várható. A csapadék évi összege 600 és 650 mm, amely a vegetációs időszakban mm-re korlátozódik. A hótakarós napok száma átlagosan 40 nap, maximális hóvastagság cm. Uralkodó szélirány ÉNY, átlagos szélsebesség 3m/s. Az éghajlat a kevés hő- és vízigényes növényeknek kedvez Vízrajz A terület felszíni vizekben szegény, csak a dombok között található néhány kis vízhozamú patak. A terület NY-i felét a Sokoróaljai Bakony-ér, a K-i felét pedig a Nagy-Pándzsa vezeti le. A kis vízfolyások szélsőséges vízjárásúak. Vízminőségük II. osztályú. A talajvíz átlagos mélysége átlagosan 3 méter, amely magasabb vízállás következtében megnövekedhet. A talajvíz nátriumos, illetve kalcium - magnézium - hidrokarbonátos, keménysége nk, szulfáttartalma mg/l körüli Természetes növényzet, Talaj Erdészetileg a meglévő cseres-kocsánytalan tölgyesek és tatárjuharos lösztölgyesek, valamint a helyüket átvevő telepített akácosok, erdei- és feketefenyves foltok jellemzők a kistájon. A nyílt társulások közt megjelennek a homokpuszták és a pusztagyepek. A lágyszárúak közül nagy számban fordulnak elő a csenkeszfélék, a bükköny, peremizsfélék, a sásfélék. Védett növény a tavaszi hérics, a törpe nőszirom, a lila kelyhű leánykökörcsin, a hófehér leplű erdei szellőrózsa, a kék csillagvirág, az illatos virágú erdei ciklámen, a tarka nőszirom és a különböző kosborfajok. A mezőgazdasági növények közül a búza, kukorica, cukorrépa, silókukorica és a zöldpaprika termesztése jelentős. A térség jellemző talaja a barna erdőtalaj, amely a kistáj magasabb részeit borítja. A vízgazdálkodási tulajdonsága kedvező, és termékenysége szerint a VI. kategóriába tartozik. 22%-át erdő borítja, 64%-át pedig szántóterületként használják. Az alacsonyabb térszíneken csernozjom barna erdőtalaj jellemző, amely főleg szántóként hasznosul

Tér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu

Tér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu ALÁÍRÓLAP 1 TARTALOMJEGYZÉK I. KIINDULÁSI ADATOK 5 1. ELÕZMÉNYEK...5 1.1. A rendezési terv céljai...5 1.2. A település eddigi fejlõdését befolyásoló legfontosabb tényezõk...5 1.3. A települést érintõ

Részletesebben

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata

BABÓT E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. 2016. MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata HOSSZÚ TÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. E G Y E Z T E T É S I D O K U M E N T U M MEGBÍZÓ:Babót Önkormányzata KÉSZÍTETTE: TÉR-T-REND Kft., ECORYS MAGYARORSZÁG Kft. 2016. TARTALOM TARTALOM

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA hogy ne csak városunk múltja, de jelene és jövője is figyelemreméltó legyen 2010. január NYÍRMADA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület előzetesen elismert LEADER Helyi Akciócsoport 2016. február 1 Tartalom Tartalom...2 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január

HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január HAJDÚSÁMSON VÁROSÁNAK INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. január Jóváhagyva Hajdúsámson Város Önkormányzatának /2010 (I.) képviselőtestületi határozatával 1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS 2016. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT AJAK VÁROS Készült Ajak Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. MÁRCIUS 9. Adatgyűjtés lezárva: 2016. január

Részletesebben

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13.

EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG. 2006. március 13. EMBERI ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE OPERATÍV PROGRAM (2007-2013) EGYEZTETÉSI MUNKAANYAG 2006. március 13. Fájl neve: OP 1.0 Oldalszám összesen: 51 oldal TARTALOMJEGYZÉK 1. Helyzetelemzés...4 1.1. Demográfiai

Részletesebben

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére

Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye

Részletesebben

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA AZ ASZÓDI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda Raiffeisen Gazdasági és Pénzügyi Tanácsadó Rt. 2005. november 2. AZ ASZÓDI TÖBBCÉLÚ

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november

Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november Törökszentmiklós Város Akcióterületi terve 2009. november 1 Tartalom 1. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése...3 2. A településfejlesztési akcióterület kijelölése, jogosultság

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő külső szakértők: Róka László, Deme Lóránt MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés

Részletesebben

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május

Munkaügyi Központja. Gyır, 2014. május Munkaügyi Központja Munkaerı-gazdálkodási felmérés megyei elemzése 2014. II. Gyır-Moson-Sopron megye Gyır, 2014. május 9021 Gyır, Árpád út 32. - 9002 Gyır Pf.: 224. - Telefon: +36 (96) 814-245 - Fax: +36

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELMÉRŐ, HELYZETELEMZŐ ÉS HELYZETÉRTÉKELŐ

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére 6. Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzatának Gazdasági Programja Az elıterjesztést készítette: Nagy Judit irodavezetı

Részletesebben

Rábacsanak Település rendezési terv 2010. November Véleményezési dokumentáció TH-09-02-05

Rábacsanak Település rendezési terv 2010. November Véleményezési dokumentáció TH-09-02-05 1 Rábacsanak Település rendezési terv 2010. November Véleményezési dokumentáció TH-09-02-05 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 Leitner Attila É3-08-0386/2005 Szabó Lilla településmérnök

Részletesebben

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló)

Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Nógrád megye szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2010. (elsı forduló) Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 2 I. Nógrád megye rövid bemutatása... 4 I. 1. Demográfiai változások... 5 I.1.1.

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

Veresegyházi kistérség

Veresegyházi kistérség Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány A LEADER ÉS AZ INTERREG KÖZÖSSÉGI KEZDEMÉNYEZÉSEK SZEREPE

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. MOSONMAGYARÓVÁR INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NyDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Nyugat-Dunántúli Operatív

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013

ÉSZAK-ALFÖLDI STRATÉGIA 2009-2013 ÉSZAKALFÖLDI REGIONÁLIS SZAKKÉPZÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 20092013 Készítette: Dr. Setényi János Papp Miklós Kocsis Ferenc Lektorálta: Dr. Polonkai Mária Sápi Zsuzsanna Kiadja: Északalföldi Regionális Fejlesztési

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében. 2011. II. negyedév Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. Telefon: (82) 505 504 Fax: (82) 505 550 E-mail: somogykh-mk@lab.hu Honlap: www.kozig.somogy.hu

Részletesebben

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN!

ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE FOLT A HOMOKHÁTSÁGBAN! ÜDE-KUNSÁG Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 3

Részletesebben

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK

11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS. Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 11. NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS Gödri Irén FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2004-es uniós csatlakozást követően a Magyaroszágra bevándorlók számában enyhe, majd 2008-ban az előző évben bevezetett jogszabályi változásoknak

Részletesebben

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM IGAL VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM 2015-2020 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 6 Célok... 6 A Helyi

Részletesebben

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia

II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia TAMÁSI INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: Integrált településfejlesztési stratégia Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.

Hajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Szécsény Város Önkormányzata Szécsény, 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Szécsény fekvése...4 Értékeink,

Részletesebben

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 2. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12. Helyi Esélyegyenlőségi Program BOZZAI Község Önkormányzata 2013.06.12. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Fekvése...4 Nevének eredete...4 Története...4

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégiája

Integrált Városfejlesztési Stratégiája Szikszó város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Készítette: Inforce Kft. Szikszó, 2008. május 1 Tartalomjegyzék 1. Szikszó város szerepe és helye a városhálózatban... 6 1.1. A város elhelyezkedése,

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

SZOMBATHELYI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV HELYZETELEMZÉS

SZOMBATHELYI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV HELYZETELEMZÉS Partnerségi alapú esélyegyenlőségi programok a segítés városában és térségében ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0023 SZOMBATHELYI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV HELYZETELEMZÉS Megbízó: Szombathely Megyei Jogú Város

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója. és programja Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) Stratégiai program III. Kidolgozó: Operatív program Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova

Részletesebben

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán

A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák és a magyar határmenti régió a Duna két oldalán A szlovák-magyar határmenti partnerség (EURES-T) régiónak vizsgálatára irányuló megvalósíthatósági tanulmány Készítette a Kopint-Datorg Zrt. munkacsoportja

Részletesebben

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet

A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet A NAGYKÁTAI KISTÉRSÉG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA I. kötet 2005. november 1. A STRATÉGIAI HELYZETÉRTÉKELÉS (SWOT ANALÍZIS)...4 ERŐSSÉGEK (ADOTTSÁGOK)...4 Földrajzi környezet, természeti

Részletesebben

GYŐRI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV

GYŐRI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV I 2015. SZEPTEMBER GYŐRI JÁRÁS Tartalomjegyzék I. Vezetői összefoglaló... 3 II. A győri járás rövid bemutatása... 5 III. Bevezetés és illeszkedés... 10 Pályázati háttér, a megvalósításról átfogóan... 10

Részletesebben

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30. Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése...

Részletesebben

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Tájékoztató Bács-Kiskun megye 2006. évi munkaerő-piaci helyzetéről, a munkanélküliség csökkentésének lehetőségeiről Tájékoztató Bács- Kiskun TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére

Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester Asszony részére Gondozási Központ 7140 Bátaszék, Budai út 21. Tel.: 74/ 491-622; 74/ 591-113 Isz.: 12-15./2010. Tárgy: Véleményezés kérés Polgármesteri Hivatal 7149 Báta Fő u. 147. Huszárné Lukács Rozália Anna Polgármester

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1

Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Statisztikai tájékoztató Somogy megye, 2011/1 Központi Statisztikai Hivatal 2011. június Tartalom Bevezetés...2 Ipar...2 Építőipar...3 Lakásépítés...3 Idegenforgalom...4 Beruházás...5 Népesség, népmozgalom...6

Részletesebben

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés

EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések. Kutatási jelentés EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés Szombathely, 2005 EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió

Részletesebben

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM SÁRVÁR VÁROS ÉS KISTÉRSÉGE TERÜLETFEJLESZTÉSI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2002 2 Tartalom Bevezetés I. A Sárvári Kistérség területfejlesztési ja II. A Sárvári Kistérség

Részletesebben

Budapest, 2006. augusztus 1. TeTT Consult Kft.

Budapest, 2006. augusztus 1. TeTT Consult Kft. Város Kastély Egyetem Ökováros Fıutca-program Humán urbanista Lakóhely Munkahely Szabadidı Rekreáció Kultúra Gazdaság Közlekedés Fıtér-Fıutca-Fórum Szomszédságok Funkciótervezés Vezérprojektek Szabályozás

Részletesebben

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) középtávra (a 2015-2020 közötti időszakra) határozza meg egy község fejlesztésének főbb irányait, és konkrét lépéseit az önkormányzat

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...

Részletesebben

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás

10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás 10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az

Részletesebben

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették:

Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Területfejlesztési Koncepció 2007-2013 Megbízó: Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették: Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH Euroconsulting

Részletesebben

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Szentesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN

NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Központi Statisztikai Hivatal NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN Salgótarján, 2009. február Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea

Részletesebben

Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja

Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja Csörötnek Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2013-2018 Tartalom 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 4 2.1. Földrajz... 4 2.2. Történelem.. 4 2.3. Demográfia.....5 2.4. Közszolgáltatások.

Részletesebben

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BÁCSALMÁSI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Bácsalmási Kistérség TKT Tanácsa a 2008. november 27. ülésén megtárgyalta a Bácsalmási Kistérség által az LHH program keretében

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre

Tartalomjegyzék. Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2008. évre Közép magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Rövidtávú Munkaerő-piaci Prognózis 2008. év BUDAPEST Összeállította Statisztikai és Elemzési Osztály Budapest, 2008. február I. Általános ismertető... 4

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

A GYİRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS

A GYİRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS A GYİRI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA KÉSZÍTETTE: Széles Imre, pedagógiai elıadó 2010 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETİ 3 II. A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS BEMUTATÁSA

Részletesebben

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ

Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban

Részletesebben

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás Bukodi Erzsébet: Női munkavállalás és munkaidő-felhasználás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bukodi Erzsébet (2005): Női munkavállalás és munkaidőfelhasználás

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata. Szombathely, 2015. szeptember 15.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata. Szombathely, 2015. szeptember 15. Helyi Esélyegyenlőségi Program Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely, 2015. szeptember 15. 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Területfejlesztési programterv

Területfejlesztési programterv Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület İs Dráva Program Aquap rof it Mőszak i, Taná csadá si é s Be fekt etés i Zrt. 2007. július Az Ormánságfejlesztı Társulás Egyesület

Részletesebben

T P. Győrzámoly. Véleményezés. Településfejlesztési koncepció. Munkaszám: 13045. 3045/K us

T P. Győrzámoly. Véleményezés. Településfejlesztési koncepció. Munkaszám: 13045. 3045/K us T P T A L E N T P L A N Tervezõ, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 9023 Gyõr, Richter János u. 11.; Tel: 96/418 373; Fax: 96/418 699, E mail: talent_plan@arrabonet.hu;www.talent plan.hu Győrzámoly Településfejlesztési

Részletesebben

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020

VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 d VAS MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FÓKUSZÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2014-2020 5.3. egyeztetési változat 2014. július 14. Vezetői összefoglaló Életminőség, Élhető környezet, Érték-teremtés- sikeres Vas

Részletesebben

VAS MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA

VAS MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA VAS MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA SZOMBATHELY, 2015. augusztus 27. 1 Tartalomjegyzék Előzmények... 3 Vezetői összefoglaló (Bevezető)... 6 1. A megye által alkalmazott Területi Kiválasztási Kritériumok...

Részletesebben

A SZERENCSI KISTÉRSÉG

A SZERENCSI KISTÉRSÉG A SZERENCSI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2010. ÁPRILIS MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - A Szerencsi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja A fejlesztési program

Részletesebben

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz.

HH gyermekek száma. Barcs 76 31 10 13,2 1 3 Barcs Komlósd, Péterhida. Barcs 77 16 1 1,3 0 3 5. sz. Tagóvoda. Barcs 18 5 1 5,6 0 1 6. sz. Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint

Részletesebben

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS

GAZDASÁG-ÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP-6.8.2-15 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS GAZDASÁGÉS FOGLALKOZTATÁSFEJLESZTÉSI PARTNERSÉG A SZOMBATHELYI JÁRÁS TERÜLETÉN C. PROJEKT TOP6.8.215 KÓDSZÁMÚ FELHÍVÁS MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY 1. VÁLTOZATA Konzorciumvezető: Szombathely Megyei Jogú

Részletesebben

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, SZABÁLYOZÁSI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE LEPSÉNY TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/5. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. TARTALOMJEGYZÉK 7/5. SZÁM (2013. DECEMBER 10. ) MELLÉKLET 77/2013. (11.29.) PMÖ határozat

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) 2015 2015. november A vélemények elektronikus benyújtásának helye: szeged_its1mod_velemenyek@szeged.eu

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014.

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2010-2014. Készült: 2010. január 31. Készítette: Oroszlány Város Önkormányzatának Polgármesteri

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester

GAZDASÁGI PROGRAM. 2008. november. 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester BUDAPEST FŐVÁROS XVII. KERÜLET RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI PROGRAM 632/2008. (XII.11.) Kt. határozat alapján jóváhagyta: Riz Levente polgármester 2008. november 1. Bevezetés, áttekintés A helyi

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKŐRÖS 2008. április. Módosítva: 2009. május. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 4 2. ÖSSZEFOGLALÓ... 6 3. NAGYKŐRÖS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN...

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI

Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI Agrárgazdasági Kutató Intézet A MEZŐGAZDASÁGI FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI VIDÉKI TÉRSÉGEINKBEN AKI Budapest 2012 AKI Agrárgazdasági Könyvek 2012.. szám Kiadja: az Agrárgazdasági Kutató Intézet

Részletesebben

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.

Részletesebben

Mosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve

Mosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve Mosonszentmiklós Község Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve 2013 2018 1 Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 1. Jogszabályi háttér... 6 1.1. A program előkészítését előíró jogszabályi környezet...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszófő Község Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszófő Község Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszófő Község Önkormányzata 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok...

Részletesebben

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013

Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program, 2007-2013 Helyzetfeltárás, koncepció szakasz 2006. december 4. Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program 2007-2013 HELYZETFELTÁRÁS

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK

Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU Előterjesztés A Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére Tárgy:

Részletesebben

Sopron, 2015. május 11.

Sopron, 2015. május 11. Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma

Részletesebben

NAGYKŐRÖS VÁROS részére

NAGYKŐRÖS VÁROS részére TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI PROGRAM NAGYKŐRÖS VÁROS részére III. kötet STRATÉGIAI PROGRAM Az Önkormányzattal együttműködve készítette: MEGRENDELŐ Nagykőrös Város Önkormányzata TÉMAVEZETŐ Dr. Veres Lajos PROGRAMFELELŐS

Részletesebben

- 358 - Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete 2013. június 26.-án tartott nyilvános ülésének. J e g y z ő k ö n y v e

- 358 - Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete 2013. június 26.-án tartott nyilvános ülésének. J e g y z ő k ö n y v e - 358 - Jármi Község Onkormányzata Képviselő-testülete 2013. június 26.-án tartott nyilvános ülésének J e g y z ő k ö n y v e Készült: 3 példányban Kapják: 2. példányt Sz-Sz-B Megyei Kormányhivatal, Nyíregyháza

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható

Részletesebben

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK és INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK és INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK és INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA 2016. május KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Megrendelő: Tiszaföldvár város Önkormányzata

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége

Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Jász-Nagykun-Szolnok megye 2013. évi területi folyamatai, valamint a Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési tevékenysége Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 57/2014. (IV.30.)

Részletesebben

2013. 1. számú melléklet. Melléklet a 131/2013.(VI.25.) számú KT határozathoz. Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vésztő Város Önkormányzata

2013. 1. számú melléklet. Melléklet a 131/2013.(VI.25.) számú KT határozathoz. Helyi Esélyegyenlőségi Program. Vésztő Város Önkormányzata 1. számú melléklet ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Melléklet a 131/2013.(VI.25.) számú KT határozathoz Helyi Esélyegyenlőségi Program Vésztő

Részletesebben

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA

A SZEKSZÁRD-TOLNAI KISTÉRSÉG KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA KULTURÁLIS ÉS KÖZMŐVELİDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS RÖVIDTÁVÚ OPERATÍV PROGRAMJA Munkaanyag 2010. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...2 HELYZETELEMZÉS...3 A KISTÉRSÉG KÖZMŐVELİDÉSI HELYZETE...10 SWOT elemzés...18 Problémafeltárás...20

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM

TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM SZÉKESFEHÉRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS OPERATÍV PROGRAM Készítette: Közép-Pannon Regionális Fejlesztési ZRT Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2008. április

Részletesebben