Rábacsanak Település rendezési terv November Véleményezési dokumentáció TH

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Rábacsanak Település rendezési terv 2010. November Véleményezési dokumentáció TH-09-02-05"

Átírás

1 1 Rábacsanak Település rendezési terv November Véleményezési dokumentáció TH Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 Leitner Attila É /2005 Szabó Lilla településmérnök Szabó Roland településmérnök Közműtervező: Zöldfelülettervező: Közlekedéstervező: Kazó Pál VR1,VCS1-1, VCS Limpné Csemez Magdolna K /04 Bogár Zsolt K-2-1/080102

2 2 TARTALOMJEGYZÉK 1 Előzmények Vizsgálat Módszertan Külső környezet A település elhelyezkedése A település fejlődésére ható folyamatok meghatározottságai, és azok lehetséges hatása Rábacsanak rövid története A település társadalmi összetétele, humán erőforrások Lakosságszám vizsgálat Lakónépesség, Népsűrűség Demográfiai mutatók, élveszületések, halálozások, vándorlás Korcsoportos vizsgálat, demográfiai prognózis Humán Infrastruktúra - szociális ellátás, szociálpolitika Közfeladatok ellátására szolgáló intézmények Egészségügyi intézményekkel való ellátottság Oktatási intézményekkel való ellátottság Továbbtanulási szokások Közbiztonság, rendőrség, tűzoltósághelyzete Kommunikáció Kommunikáció, tömegtájékoztatás, médiumok Lakossági érdekérvényesítés, részvételi lehetőség a döntéshozatalban Gazdasági bázis Gazdasági szervezetek A települési önkormányzat gazdálkodása Kereskedelmi, szolgáltató intézmények jelenléte Környezeti adottságaok Elhelyezkedés Domborzati, földtani adottságok Éghajlat Vízrajz Természetes élővilág, talaj Tájalakulás Természeti környezet Természetvédelem Települési zöldfelületek Környezetvédelem Levegőtisztaság Zaj és rengéshullámok Hulladékgazdálkodás Felszíni és felszín alatti vizek vizsgálata Településszerkezet Infrastruktúra Lakásviszonyok Épületállomány Vonalas infrastruktúra... 28

3 Közúthálózat Közúti kapcsolatok Tömegközlekedés... Hiba! A könyvjelző nem létezik Kerékpáros közlekedés... Hiba! A könyvjelző nem létezik Személygépkocsik... Hiba! A könyvjelző nem létezik Közüzemi hálózatok Térkapcsolatok A területfejlesztés szereplőinek elvárásai és igényei Rábacsanak fejlesztéséről Általános jövőkép... Hiba! A könyvjelző nem létezik Elvárások a településsel szemben... Hiba! A könyvjelző nem létezik Gazdasági jövőkép... Hiba! A könyvjelző nem létezik Vándorlás és megítélése... Hiba! A könyvjelző nem létezik Rábacsanak fejlesztését befolyásoló tényezők összefoglaló értékelése, azok rendszerezése... Hiba! A könyvjelző nem létezik Rábacsanak SWOT analízise... Hiba! A könyvjelző nem létezik II. Nemzeti Fejlesztési Terv A vizsgálatok értékelése Az eddigi fejlődést befolyásoló legfontosabb tényezők településszerkezeti terv Határozat tervezet A települést érintő területfejlesztési dokumentumok és azok hatásainak értékelése Országos területrendezési terv Megyei területrendezési terv A település elhelyezkedése A településszerkezeti terv leírása Beépítésre szánt területek Beépítésre nem szánt területek A település biológiai aktivitásértéke A település jelenlegi biológiai aktivitás értékének számítása: A település tervezett biológiai aktivitás értékének számítása: Közlekedésfejlesztési javaslat Közúti kapcsolatok Tömegközlekedés Kerékpárutak Turistautak, gyalogutak A közlekedési helyzet áttekintése A közúti közlekedés fejlesztése Közművesítési javaslat Elektronikus Hírközlési javaslat Tájrendezési javaslat Konfliktusok Fejlesztési javaslat Környezetalakítási javaslat Környezetvédelem Klíma Élővilág Táj- és természetvédelem Örökségvédelem A művi értékvédelem kiterjesztése Szabályozási terv... 62

4 4 5.1 Jóváhagyandó munkarészek Leírás A szabályozás alapelvei A szabályozási terv várható hatásainak bemutatása A szabályozási terv önkormányzatot terhelő pénzügyi vonatkozásaihiba! A könyvjelző nem létezik. 5.3 Kötelező alátámasztó szakági munkarészek Örökségvédelmi hatástanulmány A régészeti örökség védelme Művi értékvédelem Mellékletek RAJZJEGYZÉK Á-1 Áttekintő helyszínrajz M 1: É-1 Településszerkezeti terv M 1: T-1 Tájrendezési- és környezetalakítási terv M 1: K-1 Közlekedés átnézeti helyszínrajz M 1: K-2 Közmű átnézeti helyszínrajz M 1: SZ-1 Szabályozási terv belterület M 1: SZ-2 Szabályozási terv- Rábacsanak-Kishegy M 1: SZ-3 Szabályozási terv- külterület M 1: 8 000

5 5 1 EL Ő ZMÉNYEK Rábacsanak Község Önkormányzata 2008-ben bízta meg a Tér-Háló Építészirodát az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK; 253/1997. Korm. Rend.) szerinti településrendezési terv (továbbiakban: rendezési terv) elkészítésével. Az évi LXXVIII, illetve az azt módosító évi CXV. törvény értelmében a rendezési tervet településfejlesztési koncepció készítette elő. A település településfejlesztési koncepciója 2009 év folyamán elkészült. A koncepciót, annak véleményezési eljárásának lezárulta után a község képviselőtestülete a 4/2010.(I.28.) számú határozattal jóváhagyta. A jóváhagyott településfejlesztési koncepció alapján jelen dokumentáció a település rendezési terv Étv szerinti véleményezési dokumentációja. A vizsgálatok során a település adottságait különböző településcsoportokkal vetjük össze. A legfontosabb csoportokat vettük figyelembe. Az első ilyen csoport a megye településeinek összessége (GYMSM megye). Itt meg kell jegyeznünk azt, hogy a megye településeinek száma nem volt állandó. Ezért a csoportokra jellemző, az elmúlt évek folyamatait az 1. táblázatban mutatjuk be. A megye településeinek száma folyamatosan nőtt. A növekedés két forrásból táplálkozott, az egyik a települések szétválása, a másik a Veszprém megyei települések átcsatlakozása volt. A második csoport a megye községeinek összessége, városok nélkül (GYMSM községek). A megyei községek csoportja egyrészről a már a fentiekben bemutatott két forrásból növekedett, azonban a népesebb településekből négy, Fertőd, Pannonhalma, Tét és Jánossomorja várossá válása csökkentette mind a számukat, mind a lakónépesség számát. (KSH kistérség a Rábacsanakot is magába foglaló térség településeinek száma) A harmadik csoport az Rábacsanakkal azonos lakónépességű községek csoportja ( közötti lakos számú települések). Fontosnak tartottuk, hogy Rábacsanak lakónépességének megfelelő csoport, az ötszáz-ezer fő lakosszámú községek csoportjának jellemzői is bemutatásra kerüljenek, mivel ez adja a legjobb összehasonlítási alapot a különböző mutatókkal. Szintén lényegesnek tartottuk, hogy a települést magába foglaló statisztikai kistérség, a Csornai kistérség jellemzői is bemutatásra kerüljenek (KSH kistérség). A statisztikai kistérség jellemzőit a rendelkezésünkre álló adatokból 1997 óta tudjuk figyelembe venni. A vizsgálatok során az összehasonlításokat a nyers adatok, valamint az ezrelékes, azaz az ezer főre vetített adatok alapján végezzük el. Ennek a számítási módszernek a segítségével a nagyságrendileg különböző települések, településcsoportok jellemzőit lehet összevetni. Az elemzéshez felhasznált forrásokat a tanulmány végén megjelölt irodalmakból merítettük. Az elemzéshez szükséges adatokat a Központi Statisztika Hivatal évenkénti megjelenésű megyei évkönyvei 1 alapján végeztük el A terv készítése során továbbá figyelembe vettük az alábbi előzményeket: Országos Településrendezési Terv (OTrT). Gy-M-S megye hosszú távú fejlesztési koncepciója és területfejlesztési programja. Győr-Moson-Sopron megyei területrendezési terv. Győr-Moson-Sopron megye mellékút hálózatfejlesztési program Győr-Moson-Sopron megye Környezetvédelmi program Győr-Moson-Sopron megye turizmusfejlesztési koncepciója és programja 1 A tanulmány megírásakor a legfrissebb kiadványa évi adatokat tartalmazó kiadvány volt.

6 6 2 VIZSGÁLAT 2.1 MÓDSZERTAN A vizsgálatok során a település adottságait különböző településcsoportokkal vetjük össze. A legfontosabb csoportokat vettük figyelembe. Az első ilyen csoport a megye településeinek összessége. (GYMSM megye). Itt meg kell jegyeznünk azt, hogy a megye településeinek száma nem volt állandó. Ezért a csoportokra jellemző, az elmúlt évek folyamatait az 1. táblázatban mutatjuk be. Település db GYMS megye GYMSM. községei Rábacsanak fős tel KSH kistérség táblázat: Települések száma településcsoportonként A megye településeinek szám folyamatosan nőtt. A növekedés két forrásból táplálkozott, az egyik a települések szétválása, a másik a Veszprém megyei települések átcsatlakozása volt. A megyei községek csoportja egyrészről a már a fentiekben bemutatott két forrásból növekedett, azonban a népesebb településekből négy, Fertőd, Pannonhalma, Tét és Jánossomorja várossá válása csökkentette mind a számukat, mind a lakónépesség számát. Fontosnak tartottuk, hogy Rábacsanak lakónépességének megfelelő csoport, az lakosságszám közötti községek csoportjának jellemzői is bemutatásra kerüljenek.szintén lényegesnek tartottuk, hogy a települést magába foglaló statisztikai kistérség, a Csornai kistérség jellemzői is bemutatásra kerüljenek. Rábacsanak lakónépességének megfelelő csoport településeinek száma először stagnált, majd 2002-ben lecsökkent. A statisztikai kistérség jellemzőit a rendelkezésünkre álló adatokból 1996 óta tudjuk figyelembe A vizsgálatok során az összehasonlításokat a nyers adatok, valamint az ezrelékes, azaz az ezer főre vetített adatok alapján végezzük el. Ennek a számítási módszernek a segítségével a nagyságrendileg különböző települések, településcsoportok jellemzőit lehet összevetni. Az elemzéshez felhasznált forrásokat a tanulmány végén megjelölt irodalmakból merítettük. Az elemzéshez szükséges adatokat a Központi Statisztika Hivatal évenkénti megjelenésű megyei évkönyvei 2 alapján végeztük el. 2.2 KÜLSŐ KÖRNYEZET A település elhelyezkedése Rábacsanak Északnyugat-Dunántúlon, Magyarország öt regionális központja egyikének, Győrnek a távolabbi vonzáskörzetében illetve a vonzáskörzet peremvidékén, a Mosonmagyaróvárt Szombathellyel összekötő 86-es számú főútvonalhoz közel, a Rábaközben fekszik. A település fejlődésére a térszerkezeti adottság jelentős mértékben hatással van. A tágabb területi egység jelen pillanatban több szempontból különleges helyzetben található: A térség Európa napjainkban kibontakozó másodlagos fejlődési egységében található. A központi fejlődési mag (London-Frankfurt-Milánó tengely) mellett kezd kialakulni egy második, Kö- 2 A tanulmány megírásakor a legfrissebb kiadványa évi adato kat tartalmazó kiadvány volt.

7 7 zép-európai fejlődési mag a Berlin-Prága-Bécs-Pozsony-Adria tengely. Győr és térsége ennek a második térszerkezeti egységnek a területén fekszik. A kisebb léptékű térszerkezeti egységek tekintetében meghatározó a Bécs-Pozsony-Budapest térszerkezeti háromszög, amely háromszög egyik oldalán fekszik Győr és térsége. A harmadik térszerkezeti egység, amely meghatározó a település szempontjából, a győri agglomeráció. Természetesen az agglomerálódás folyamata nem mérhető össze az európai nagy agglomerációkkal (pl.: Budapest, Párizs stb), azonban a vidéki magyarországi települések közül meghatározó jelentőségű a település-együttes gazdasági funkciómegosztásának kialakulása Győr Csorna Rábacsanak A település a győri agglomerációs egységhez, annak pannonhalmi alközpontjához csatlakozik. Rábacsanak

8 A település fejlő désére ható folyamatok meghatározottságai, és azok lehetséges hatása A település térszerkezeti adottságainak köszönhetően Közép-Európa, illetve Magyarország egyik legpezsgőbb jövőjű gazdasági egységének közelében fekszik. A település konkrét helyzete azonban pillanatnyilag korántsem ilyen kedvező. A település az agglomerálódó övezetektől jelentős távolságra fekszik, így jelentős népességgyarapodásra nem számíthat. A településen a lakófunkciók jók, a fent említett távolság miatt azonban a bevándorlási folyamat csak korlátozott léptékű lehet. A település eltartóképessége elsősorban a mezőgazdasághoz köthető gazdasági tevékenységek fellendítésével növelhető, az elmúlt 20 év e téren megfigyelhető koncepciótlansága azonban jelentősen csökkentette a hasonló helyzetű települések esélyeit a hosszútávú sikeres fejlődésre. Amennyiben sikerülne a településnek jelentősebb számú új lakót vonzania, a bevándorlási folyamatnak köszönhetően javulna a település korszerkezete, a közintézmények fenntarthatóbbakká válnak, az új házaknak, a meglévő épületállomány felújításának köszönhetően javulhat a településkép. A településnek - mivel a győri agglomeráció távolabbi részén fekszik - népesség-megtartó ereje alacsony, ennek ellenére népességszám-csökkenést nem szenvedett el az utóbbi bő egy évtizedben. Mivel a településen a lakófunkciók egyébként jók, a távolabbi jövőben megfelelő telekkínálattal elindítható egy olyan bevándorlási folyamat, amely legalábbis stabilizálja a népességszámot. Ennek köszönhetően javulhat a település korszerkezete, a közintézmények (bár számuk csekély) fenntarthatóbbakká válnak. Negatív hatásként kell szembesülni a napi ingázásból adódó problémákkal. Ennek hatása egyrészt szociális: az emberek munkahelyre jutása jelentős időráfordítást és többletköltséget igényel, a település pedig alvó településsé válik. Közlekedési és környezetvédelmi szempontból a napi ingázás jelentősen növeli a forgalmat az utakon, és a károsanyag kibocsátás is megnő. Mivel a település a gazdaságilag gyorsabban növekvő agglomerációs térség peremén fekszik, a saját gazdasági bázis növelése nem könnyű feladat. Itt elsősorban kisebb mikrovállalkozás jellegű cégekre, megerősödő helyi vállalkozásokra illetve a turizmus növekedésére lehet gondolni. Ez azonban egy lassú folyamat, amely több év alatt következhet be. A település vezetőinek felelőssége az, hogy a letelepülő gazdaság ne károsítsa a meglévő természeti adottságokat és a helyi hagyományokat Rábacsanak rövid története Első írásos említése 1351-ben történik. Birtokosa a középkortól a győri püspökség, amelynek Kesző nevű várához tartozott. Az évi török pusztítás következtében kipusztult ben már újra benépesült. A napóleoni hadak 1809-ben Medárd napján vonultak át. Kolerajárvány többször is pusztított: 1832-ben, és 1855-ben ban tűzvész semmisítette meg a falu nagy részét. Az es szabadságharcban 12 honvéd vett részt. Az 1900-as évek elején több tucat család költözött ki Amerikába. Az 1921-es földreformkor 221-en kaptak földet, és 65-en házhelyet. A falu lakossága enyhén nőtt ig. Ekkor meghaladta az főt. A 2. világháború után 1948-ban kezdődött el a termelőszövetkezetesítés. A termelőszövetkezetek megszűnése után, a második hullámban 1958-ban 6 fő kivételével ismét beszerveztek mindenkit. A kezdeti nehézségek után a gyarapodás látható lett. Hat tantermes általános iskola épült, orvosi rendelőt hoztak létre és a tanácsházát is korszerűsítették. Később épült meg a posta, illetve az idősek otthona is megfelelő elhelyezést kapott.az egykori falusi hagyományok megszűntek a karéj (népi tánc) kivételével, amit időnként felelevenítenek. A falu alapvetően római katolikus vallású. A szocializmus idején a rábacsanaki, az egyedi és az árpási termelőszövetkezetet egyesítették rábacsanaki központtal [1]. A rendszerváltás után a tsz-ek ismét önállóak lettek. A hajdani állattenyész-

9 9 tési hagyomány megszűnőben van. A földtulajdon nagy részét bérbeadással hasznosítják. A legnagyobb bérlő a szövetkezet. A munkaképes lakosság fő megélhetési forrása a növénytermesztés és az állattartás. A rendszerváltáskor ismét önálló önkormányzata lett, de a hivatalát a szanyi körjegyzőség látja el. 2.3 A TELEPÜLÉS TÁRSADALMI ÖSSZETÉTELE, HUMÁN ERŐ FORRÁSOK Lakosságszám vizsgálat Megye összesen Községek, nagyközségek Megye összesen Községek, nagyközségek Rábacsanak Megye összesen Községek, nagyközségek Rábacsanak KSH táblázat: Népességszám alakulása A 2. táblázat. szemlélteti a népesség alakulását. A KSH kistérség és Rábacsanak estében is 2000-től folyamatos népességcsökkenés figyelhető meg. A megye lakónépessége ezzel szemben növekedést mutat. A kistérség és Rábacsanak lakosság csökkenése a közeli vonzást jelentő központoktól való jelentősebb távolsággal magyarázható Lakónépesség, Népsű r ű ség Lakónépesség az év végén fő GYMS megye GYMSM. köz Rábacsanak tel KSH kistérség Népsűrűség fő/km2

10 10 GYMS megye 105,0 104,0 104,0 103,5 106,5 106,4 104,6 104,5 104,9 105 GYMSM. köz. 55,8 55,7 55,7 55,4 56,2 56,0 55,5 55,6 56,4 56 Rábacsanak 42,24 41,85 41,73 41,85 43,46 41,87 41,94 41,08 40,21 38, tel. 42,6 42,24 40,86 40,7 40,75 41,85 41,33 42, ,3 KSH kistérség táblázat: Lakónépesség és népsűrűség A település lakónépessége a vizsgált időszakban 48 fővel csökkent. Látható, hogy a lakónépesség a 2001-es évben volt a legtöbb (602 fő). Megfigyelhető, hogy a megye népességszáma jelentősen növekedett ( fő). Ez a növekmény elsősorban az agglomerációs központokban jelentkezett, a községek és a kistérség népessége csökkent. A népsűrűség tekintetében a település egy négyzetkilométernyi területére 2006-ban 38,77 fő jutott. A népességszám csökkenése 1997 és 2006 között közel 4 fővel csökkentette a népsűrűséget. Ugyanenynyi idő alatt népsűrűség tekintetében a községi átlag 0,2 fővel nőtt. A kistérség népsűrűsége nem mutat nagy ingadozást a vizsgált időszakban, mindössze 1 fővel növekedett Demográfiai mutatók, élveszületések, halálozások, vándorlás Élveszületés fő Rábacsanak Élveszületés/1000 fő GYMS megye 9,2 8,9 8,7 9,1 9,1 9,2 9,0 9,2 9,9 9,8 GYMSM. köz. 9,2 9,3 8,5 8,8 8,9 8,9 8,4 8,7 9,2 9,2 Rábacsanak 8,5 10,41 6,92 10,38 4,98 1, ,16 7,18 5, tel 9,4 9,1 8,3 7,6 9 8,1 8,2 7,4 7,7 7,9 KSH kistérség 8,1 8,9 7,6 8,7 8,2 8,7 8,8 8,3 7,4 8,4 4. táblázat: Élveszületések száma és aránya A népességszám alakulására elsődlegesen a természetes szaporodás és a vándorlási tényezők hatnak. A természetes szaporodás két tényezője közül először az élveszületések számát vizsgáljuk meg. A településen átlagosan 3,5 gyermek született az elmúlt években. Amennyiben összevetjük a település adatait a vizsgált csoportok ezrelékes adataival látható, hogy Rábacsanak az 1998-as és 2000-es évben kedvező értéket mutat, a többi évben pedig a megyei átlag alatti értékekkel rendelkezik. Halálozás fő Rábacsanak Halálozás /1000 fő GYMS megye 12,2 12,6 12,7 12,2 11,5 11,9 12,4 12,1 12,3 11,9 GYMSM. köz. 13,6 14,2 13,9 13,3 12,8 12,8 13,5 12,8 13,9 13 Rábacsanak 11,96 17,36 17,30 17,30 9,96 20,68 12,04 17,57 12,56 14, tel 15,5 17,6 18,3 15,6 14,8 14,5 15,1 15,4 18,3 15,5 KSH kistérség 12,2 13,3 13,4 12,8 11,9 13,3 13,7 13,1 13,8 13,1

11 11 5. táblázat: Halálozások száma és aránya A természetes szaporodás másik összetevője a halálozás. Az átlagos halálesetek száma Rábacsanak esetében 8,7 fő. Az ezrelékes adatok tekintetében a települési halálozási mutató nagyobb, mint a vizsgált csoportoké. A halálozások ezrelékes adatai a népességszám csökkenése és lakosság korösszetétele miatt várhatóan még a továbbiakban is emelkedni fognak. Természetes szaporodás illetve fogyás Rábacsanak Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 főre GYMS megye -3,0-3,7-4,0-3,2-2,4-2,8-3,4-2,9-2,5-2,1 GYMSM. köz. -4,4-4,8-5,5-4,6-3,9-3,9-5,1-4,2-4,7-3,8 Rábacsanak -6,5-1,9-0,7-2,2-0,7-4,2-2,8-0, tel. -6,1-8, ,9-6,4-6,9-8,1-10,7-7,6 KSH kistérség -2,6-3,0-3,5-2,0-1,3-1,4-1,8-2,2-0,9-4,7* 6. táblázat: Természetes szaporodás száma és aránya * évi átlag ezer lakosra A fentiek tekintetében várható, hogy a természetes szaporodás negatív eredményű, szinte minden vizsgált év esetében. Rábacsanak átlagosan évente mintegy 5 főt veszített el a természetes folyamatok eredményeképpen. Az ezrelékes adatokat vizsgálva a természetes szaporodás vesztesége nem kiugró. A vizsgált csoportok közül az fős települések rendelkeznek a legrosszabb adatokkal. A demográfiai jellemzők másik összetevője a vándorlás. A vándorlási adatok tekintetében a meghatározó mutató a vándorlási egyenleg, amely a be-, és elvándorlások különbsége. Rábacsanak az utolsó vizsgált 3 évben egyre növekedő negatív érékekkel rendelkezik. Átlagosan 2,5 fővel csökkent a település lakosságszáma a vándorlásnak köszönhetően. Vándorlási egyenleg fő Rábacsanak Vándorlási egyenleg /1000 fő GYMS megye 1,5 2,1 2,8 2,2 2,7-2,8 4,55 3,2 3,2 2,9 GYMSM. köz. 2,8 3,9 4,9 6,4 6,8-3,9 4,93 5,5 4,1 4,2 Rábacsanak -6,83-8,68 13,84 17,3 4,98-15,51 5,16-12,3-16,15-27, tel. 2,9-0,1 3,9 9,2 2,9-0,6 5,0 6,2 3,8 1,9 KSH kistérség -1,6-3,9-1,2 2,8 0,7-3,0-0,6 3,5 0-2,1 7. táblázat: Vándorlások száma és aránya A falu vándorlási vesztesége1997-től összesen 25 fő volt. Az ezrelékes adatokat nézve - ezer főre vetítve ban -27,93 fő a veszteség. Ez az adat jelentősen meghaladja a többi településcsoport értékét. Ez az érték a már említett korösszetételre és térségi hierarchiára vezethető vissza. A szuburbanizáció folyamatának egyik jellemzője, hogy a nagyobb központok közelében lévő településeken felerősödik a bevándorlás, hiszen természet-közelibb életkörülményeket biztosítanak az ott élőknek, mint a zsúfolt város. A település jelentős távolsága miatt azonban jelentős bevándorlásra a jelenleg látható gazdasági folyamatokat is figyelembe véve nem lehet számítani.

12 12 Mindezek tekintetében a településrendezési terv készítése során éves időtávlatban maximum 600 fős lakosságszámmal számolunk Korcsoportos vizsgálat, demográfiai prognózis év fő év fő x Rábacsanak lakosságának korcsoportok és nemek szerinti megoszlása 2006 A jelenlegi lakosszám a településen 551 fő. A lakosság fő korcsoportonkénti jellemzői a következők: 0-14 évesek korcsoportja: Összesen 68 fő, a lakosság 12,34 %-a évesek korcsoportja: Összesen 237 fő, a lakosság 42,46 %-a. Kiugró értékekkel rendelkezik ez a csoport, hiszen ők a Ratkó gyerekek és azok gyermekei évesek korcsoportja: Összesen 72 fő, a lakosság 13,06 %-a. 60 évnél idősebbek korcsoportja: Összesen 174 fő, a lakosság 31,57 %-a. A két legnagyobb korcsoport az és a éveseké. A vándorlási adatokból látható, hogy inkább az elköltözés a jellemző. A legtöbben 2000-ben költöztek Rábacsanakra (10 fő a vándorlási egyenleg pozitívuma). A település öregedési indexe jelenleg nem kedvező. A hatvan év felettiek korcsoportja majdnem háromszor (18,66%-kal) több mint a fiatal korcsoport. X= 60 év felettiek száma: 174 fő Y= 14 év alattiak száma: 68fő 68 = 0,39 = Öregedési index: = X Y =174 Az öregedési index értéke a továbbiakban még tovább fog romlani, amennyiben folytatódik a vándorlási egyenleg negatív irányú növekedése, mivel így az idősek aránya tovább fog emelkedni. A továbbiakban megpróbáljuk megbecsülni a húsz év múlva várható népességnagyságot. A becslés azonban csak megközelítő trendeket mutathat.

13 13 Várható halálozás 20 év alatt: (8,7 fő/év átlaggal számolva) Vizsgált időszak ( ) halálozása húsz évre vetítve ~174 fő Szülőképes korú nők: ~93 fő Születendő gyermekek száma: 1,3 gyermek esetén: ~121 fő 1,5 gyermek esetén: ~139 fő 2,0 gyermek esetén: ~186 fő 2,3 gyermek esetén: ~214 fő Várható lakónépesség 20 év múlva: Különbség a jelenlegi állapothoz képest: 1,3 gyermek esetén: ~498 fő ~ -53 fő 1,5 gyermek esetén: ~516 fő ~ -35 fő 2,0 gyermek esetén: ~563 fő ~ +12 fő 2,3 gyermek esetén: ~ 591 fő ~ +40 fő Várható bevándorlás 20 év alatt: (-2,5 fő/év átlaggal számolva) Vizsgált időszak ( ) halálozása húsz évre vetítve ~ -50 fő A népességbecslés csak a település saját tartalékait, tehát a természetes szaporodást tudja figyelembe venni. A természetes szaporodás alapján a település csak abban az esetben tudja tartani a jelenlegi népességszámát, ha legalább 2-es átlagos gyermekszámmal számolunk hiszen, más esetben többen halnak meg, mint ahányan születnek. Természetesen a vándorlási pozitívum jelentősen változtathat mind a népességszám, mind a természetes szaporodás értékein. Rábacsanak esetében azonban a vándorlási index jelenleg negatív, az elköltözések száma nagyobb, amely erősen befolyásolhatja a település jövőjét. Amennyiben a jelenlegi elvándorlási létszám (-2,5 fő/év) figyelhető meg továbbra is, akkor az elkövetkezendő 10 évben minimum 25 fővel fog csökkenni a település lakosságának száma. A fentiek tekintetében a településrendezési terv készítése során 20 éves időtávlatban kb fős lakosságszámmal számolhatunk. 2.4 HUMÁN I NFRASTRUKTÚRA - SZOCIÁLIS ELLÁTÁS, SZOCIÁLPOLITIKA Közfeladatok ellátására szolgáló intézmények A településen a Polgármesteri Hivatal mellett közösségi célokat szolgáló intézményként működik egy klub, idősek otthona, posta, tűzoltóság és tagóvoda, valamint az háziorvosi rendelő.

14 Egészségügyi intézményekkel való ellátottság A település egészségügyi ellátása megosztottan működik. Rábacsanakon a háziorvos a Rábacsanak, Hunyadi u. 68. szám alatti háziorvosi rendelőben heti két alkalommal (kedd, csütörtök - délelőtt) tart rendelést. A háziorvos székhelye Egyed Önkormányzat, Rábacsanakon az alapellátást társulás alapján látja el. A háziorvos feladatait vállalkozásban végzi. Az épületben kapott helyet a védőnő. A védőnői szolgálatot szintén Egyed központtal társulás formájában látja el. A védőnő a községben keddi napokon végzi az alapellátást. Az épület korábban felújításra került, a közeljövőben a tetőszerkezet felújítása aktuálissá válik. A fogorvosi szakellátást Szilban látják el szintén társulás formájában. A községben gyógyszertár nem működik. A gyógyszereket az arra rászorulók számára a falugondnok Csornáról szerzi be. Egyéb szakrendelők Csornán illetve Győrben érhetők el a település lakossága számára Oktatási intézményekkel való ellátottság A községben az alapfokú oktatás az alacsony gyermeklétszámra való tekintettel augusztus 31.-el megszűnt. Az alapfokú oktatást társulás keretében a Szent István Körzeti Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szil látja el. A felső tagozatosok Szil községbe járnak (18 fő) az alsósok a központi intézmény tagiskolájába Egyedre (13 fő). Az általános iskola épületében jelenleg a községi mozgókönyvtár működik, különben az épület kihasználatlan Óvoda Napközi otthonos óvoda működik a településen, melynek férőhelye 20 fő. Jelenleg 16 óvodás gyermek van és 2 óvoda-pedagógus látja el a felügyeletet. Jelenleg a kihasználtsága 60%. Fejlesztése és korszerűsítése tervezett. Óvodás gyermekek száma GYMS megye GYMSM. köz Rábacsanak * Óvodás gyermekek 1000 lakosra GYMS megye 37,5 36,9 36,0 36,1 32,5 31,2 30,8 30,83 30,82 31,24 GYMSM. köz 38,4 37,7 37,2 37,4 32,8 30,9 30,0 29,68 29,22 29,35 Rábacsanak 49,57 43,4 36,33 * 24,91 31,03 32,70 29,87 34,11 27,93 8. táblázat: Óvodák legfontosabb adatai * nincs adat Az óvodába beíratott gyermekek száma 1997 és 2006 között csökkent ben 14 gyermekkel kevesebb volt az óvodás korúak száma. Ezután ismét növekedett ez az adat és 2006-ban szintén csak 15 volt az óvodás gyermekek száma. Az ingadozást az ezer főre levetített értékek is mutatják. A megyei és községi adatok csökkenő tendenciája jól szemlélteti a születések, a gyermekvállalási kedv csökkenését.

15 15 Az óvodai ellátást intézményi szempontból társulás keretében a Kerekerdő Körzeti Óvoda Szany látja el. Helyben a központi intézmény tagóvodája működik jelenleg 16 gyermekkel. A tagóvodában két óvónő dolgozik. Az épület közel 100 éve épült, a tetőzet felújítása a közeljövőben indokolt. A jövőben hasonló létszámadatokkal számolunk az intézményben. Az intézmény felszereltsége közepesnek mondható. Az intézményben működik az önkormányzat működtetésében a főző konyha, amely 70 adagra főz Általános Iskola A település 6 tantermes általános iskolája, mely a rábacsanaki és egyedi felsős tanulóknak adott helyet 2007-ig működött. A felső tagozatosok jelenleg Szil községbe járnak (18 fő), az alsósok a központi intézmény tagiskolájába Egyedre (13 fő). Általános iskolai tanulók száma GYMS megye GYMSM. köz Rábacsanak * Általános iskolai tanuló 1000 lakosra GYMS megye 95,0 88,0 95,0 94,0 88, , GYMSM. köz. 90,0 95,0 87,0 87,0 84, , Rábacsanak 88,88 92,01 77,85 * 68,10 68,96 74,81 66,78 75,40 65,17 9. táblázat: Általános iskolai mutatók változása * nincs adat 2006-ban a településen 35 általános iskolás tanuló volt. A tanulók száma ingadozik, de a trend csökkenő. A 2006-os adatok alapján az 1000 lakosra jutó tanulók száma alacsonyabb a megyei és a községi átlagnál is Továbbtanulási szokások Az általános iskolások döntő többsége Csornán vagy Győrben tanul tovább. A továbbtanulók intézménytípusonkénti megoszlása a következőképpen alakul: Intézménytípus Arány Gimnázium 30 % Szakközépiskola 60 % Szakmunkásképző 10 % 27. táblázat: Továbbtanulási helyek Az általános iskola elvégzése után a diákok legnagyobb része Győrben tanul tovább. Középiskolába helyi diákok járnak ezen kívül Csornára és Sopronba is. A középiskolások zöme szakközépiskolába jár, de jelentős a gimnáziumi tanulók száma. A továbbtanulók mintegy 10%-a a szakmunkás képzésben vesz részt. A diákoknak sportolási lehetőségük van a településen működő sportegyesületben.

16 Közbiztonság, rendő rség, tű zoltósághelyzete Közbiztonság: Rábacsanakon nincs körzeti rendőrőrs. Mindezen feladatokat két körzeti megbízott teljesíti. Rábacsanak település közbiztonsági helyzete átlagosnak mondható. A községben nem jelentős az átmenő forgalom. A település a Szili Körzeti Rendőrőrshöz tartozik. Az utóbbi évek bűnügyi statisztikáit nem ismerjük, az a Csornai Rendőrkapitányságon elérhető. Közlekedési baleset az utóbbi években a községben nem történt Önkéntes tűzoltóság: Tűzvédelmi szempontból a község a Csornai Önkormányzati Hivatásos Tűzoltósághoz tartozik. Csorna a községtől 14 km-re van. A községben tűzoltó egyesület működik, amely ellátja az önkéntes tűzoltósági feladatokat. Az önkéntes tűzoltó egyesület létszáma 25 fő. Az önkéntes tűzoltóság évben ünnepelte 120 éves fennállását. A tűzoltó egyesület csapatai (felnőtt, ifjúsági, női, gyermek) évről évre kiválóan szerepelnek az előzetes jó felkészülés eredményeként a körzeti tűzoltó versenyeken. A tűzoltó szertár a kultúrházhoz kapcsolódik, felszereltsége jónak mondható Kultúra, művészet, sport Rábacsanakon a kultúrház (Hunyadi u. 20.) állaga nagyon megromlott, sürgősen felújításra szorul. Jelenleg benyújtásra került a LEADER program keretében pályázati támogatási igény a munkák elvégzésére. A felújítás során az épület szinte teljes átalakítását (tetőzet, helyiségek kialakítása, nyílászárók cseréje stb.) el kellene végezni. A kultúrházban bérleményként működik a posta. A község kulturális élete nem jelentős, ezt még jobban rontotta az iskola bezárása, pedagógusok hiánya. A helyi művészeti élet területén megemlítendők Varga Miklós nyugalmazott iskola igazgató fafaragásai. A községben jelenleg szervezés alatt áll a nyugdíjas klub. A sport területén a községben a rábacsanaki községi sportegyesület működik, labdarugó szakosztállyal. A labdarugó csapat a megyei III. osztályú bajnokság Csornai körzeti csoportjában szerepel, itt a felnőtt csapat mellett tartalék csapat is szerepel. A labdarugó csapat az utóbbi időben mindig az élmezőnyben szerepelt. 2.5 KOMMUNIKÁCIÓ Kommunikáció, tömegtájékoztatás, médiumok Rábacsanakon a kábel tv rendszer kiépítésre került. Az üzemeltető Káldy Péter csornai vállalkozó. A kábel tv. üzemeltetésénél a szolgáltató 24 csatornát biztosít. A rendszerre a lakosság 65%-a kötött rá. A könyvtárba működik az T-Hom internetes rendszer. A község önálló internetes honlappal jelenleg nem rendelkezik, annak létrehozását a közeljövőben tervezik.

17 Lakossági érdekérvényesítés, részvételi lehető ség a döntéshozatalban A településen önálló önkormányzat működik, amely jegyzőségen keresztül irányítja a települést. A községben minden munkanap fogadja az ügyfeleket a Polgármesteri Hivatal, így helyben intézhetik ügyeiket. A testületi ülések nyilvánosak, a lakosság a hirdetőkön elhelyezett meghívókból értesül ezekről, és évente közmeghallgatást tartunk. 2.6 GAZDASÁGI BÁZIS Gazdasági szervezetek A település gazdasági életét a legjelentősebben a helyi vállalkozások határozzák meg. Az Rábacsanakon található vállalkozások száma 2006-ben 31 darab volt. A vállalkozások száma a vizsgált időszak alatt növekedett. A növekedés nem volt egyenletes, de az indulási évtől (1998) számítva 10 darabbal növekedett a vállalkozások száma. Az összes többi település kategória esetében növekedés volt tapasztalható. Ez mind a nominális, mind a százalékos és ezrelékes adatok esetében látható. Működő vállalkozások száma GYMS megye GYMSM. köz Rábacsanak tel KSH kistérség Működő vállalkozások számának változása (1997=100%) GYMS megye 100% 104% 112% 114% 116% 120% 153% 156% 153% GYMSM. köz. 100% 103% 111% 111% 114% 121% 149% 149% 146% Rábacsanak 100% 109% 119% 157% 171% 148% 148% 157% 148% tel. 100% 117% 128% 132% 132% 133% 162% 158% 161% KSH kistérség 100% 103% 109% 110% 112% 115% 137% 141% 136% Működő vállalkozások ezer lakosra GYMS megye 78,6 82,0 88,4 87,6 88,9 90,7 115,7 117,5 115,26 GYMSM. köz. 52,3 54,1 58,0 57,8 60,2 62,4 76,9 79,0 77,43 Rábacsanak 36,45 44,40 43,25 54,81 62,07 53,35 54,48 59,24 57, tel. 46,6 47,51 51,15 52,09 53,83 54,26 65,82 64,57 68,84 KSH kistérség táblázat: Működő vállalkozások A százalékos adatokat figyelembe véve látható, hogy a vállalkozások száma a 2002-s évben volt a legnagyobb ig növekedett, majd utána csökkent a vállalkozások száma. Összevetve a többi településcsoporttal: Rábacsanakon a vállalkozások száma alacsonyabb intenzitással növekedett a vizsgált időszakban. Társas vállalkozások

18 18 GYMS megye GYMSM. köz Rábacsanak tel KSH kistérség Társas vállalkozások számának változása ( %) GYMS megye 100% 106% 114% 120% 124% 133% 151% 157% 164% GYMSM. köz. 100% 111% 125% 131% 138% 155% 179% 185% 196% Rábacsanak 100% 166% 233% 333% 366% 333% 333% 333% 266% tel. 100% 87% 98% 104% 109% 113% 133% 138% 154% KSH kistérség 100% 114% 125% 134% 137% 144% 164% 169% 179% Társas vállalkozások ezer lakosra GYMS megye 27,0 28,6 30,9 31,6 32,8 34,6 39,5 40,8 42,58 GYMSM. köz. 11,5 12,9 14,4 15,0 16,2 17,7 20,4 21,7 22,9 Rábacsanak tel. 9,87 9,17 10,08 10,62 11,50 11,89 14,10 15,25 16,38 KSH kistérség 10,55 15,10 13,24 13,99 14,37 15,56 17,70 18,33 19, táblázat: Társas vállalkozások Fontos megvizsgálni a vállalkozások szerkezetét. A vállalkozási típusok közül a társas vállalkozások általában nagyobb tőkeerővel rendelkeznek, mint az egyéni vállalkozók, így nagyobb eséllyel tudják átvészelni a negatív gazdasági változásokat. A vállalkozások száma a vizsgált időszakban növekedett hoz képest 2006-ban öttel több társas vállalkozás működött a településen. A vizsgált időszak ugyan növekedést mutat, de itt is kiugrik a es év amikor 11 társas vállalkozás működött a 2006-os 8-cal szemben. Egyéni vállalkozók GYMS megye GYMSM. köz Rábacsanak tel KSH kistérség Egyéni vállalkozók számának változása ( %) GYMS megye 100% 103% 111% 112% 112% 113% 153% 155% 147% GYMSM. köz. 100% 101% 107% 106% 106% 111% 140% 138% 132% Rábacsanak 100% 100% 122% 128% 139% 117% 117% 128% 128% tel. 100% 94% 102,86% 105% 104% 104% 127% 123% 121% KSH kistérség 100% 102% 105% 105% 107% 109% 131% 135% 127% Egyéni vállalkozók ezer lakosra GYMS megye 51,5 53,3 57,4 56,1 56,2 56,1 76,2 76,7 72,6 GYMSM. köz. 40,8 41,3 43,7 42,8 44,0 44,7 56,5 57,3 54,5 Rábacsanak 31,25 31,14 38,06 38,20 43,10 36,14 36,90 41,29 42, tel. 38,12 37,73 41,07 41,46 42,32 42,26 51,82 52,51 49,70 KSH kistérség 47,42 48,21 51,23 49,08 50,35 53,01 50,28 65,91 62,28

19 táblázat: Egyéni vállalkozók Az egyéni vállalkozók száma és aránya képet ad egy közösség vállalkozási kedvéről és lehetőségeiről. Az egyéni vállalkozók számában is ugyanúgy a növekedés figyelhető meg a vizsgált időszakban, de a 2002-es maximum érték itt is jelentkezik, azóta enyhe csökkenés tapasztalható. Az egyéni vállalkozók számának növekedése minden vizsgált kategóriában megfigyelhető. A növekedés százalékos aránya Rábacsanak esetében a megyei értékek alatt van. Az ezer főre jutó egyéni vállalkozó Rábacsanakon a legkevesebb A települési önkormányzat gazdálkodása Az Önkormányzat gazdálkodói tevékenysége, vagyongazdálkodás: Rábacsanakon a hivatali teendőket Szany Nagyközség Polgármesteri Hivatala látja el körjegyzőségi megállapodás alapján. Helyben a hivatalban állandó ügyfélfogadással állnak az ügyfelek rendelkezésére. A hivatal informatikai rendszerrel való ellátottsága megfelelőnek mondható. Korábban a település igényelhetett Önhibáján Kívüli Hátrányos Helyzetű településeknek folyósítható támogatást, amely a meglevő intézmények működését biztosította. Az általános iskola bezárása után és az átszervezésekkel ez a lehetőség megszűnt évben pályázati támogatás segítségével az önkormányzat falubuszt vásárolt, ezzel megnyílt a falugondnoki szolgálat működtetésének lehetősége. Ezen szolgáltatásra főként az idősebb lakosság körében van jelentős igény. A házi segítségnyújtást és a jelzőrendszeres segítségnyújtást társulás alapján a Beledi Egyesített Szociális központ látja el. A szociális étkeztetést az önkormányzat konyhájáról biztosítják. Az önkormányzat működési kiadásainak több mint felét a személyi juttatások és járulékaik teszik ki. A felhalmozási bevételek jelentős részét a helyi iparűzési adó és a magánszemélyek kommunális adója képezi. Az önkormányzat fejlesztésre éves költségvetésének kb. 5%-át tudja fordítani. Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és egyéb vagyonból áll. Jelenleg esetlegesen értékesíthető ingatlan a bezárt általános iskola épülete lenne Adójövedelem Az önkormányzat évi adóbevételei az alábbiak szerint alakultak: - helyi iparűzési adó e Ft - gépjárműadó e Ft - magányszemélyek kommunális adója 933 e Ft Kereskedelmi, szolgáltató intézmények jelenléte A kereskedelmi intézmények jelenléte egy település lakossági ellátottság fontos elemei.

20 ban 10 kiskereskedelmi egység működött Rábacsanakon. A kiskereskedelmi boltok száma változott, a legtöbb 2001-ben volt (11 db). A vizsgált idő intervallumon növekedés tapasztalható. Az ezrelékes mutató esetében Rábacsanak a megyei összesített értéket meghaladja. A saját település kategóriájához képest a település több mint kétszeres értékkel rendelkezik. Kiskereskedelmi boltok összesen GYMS megye GYMSM. köz Rábacsanak * tel KSH kistérség Kiskereskedelmi boltok összesen 1000 lakosra GYMS megye 14,7 16,4 17,3 17,7 17,4 17,6 17,6 17,6 17,6 17,6 GYMSM. köz. 11,6 11,8 11,8 11,5 10,8 10,5 10,3 10,2 9,9 9,5 Rábacsanak 13,67 13,8 12,11 * 18,27 10,34 15,49 17,57 17,95 18, tel. 10,68 10,99 10,82 10,62 10,31 10,04 9,44 9,19 9,22 8,65 KSH kistérség 13,47 14,39 14,69 12,99 14,92 14,78 15,22 15,49 15,77 15, táblázat: Kiskereskedelmi boltok Élelmiszerboltok száma GYMS megye GYMSM. köz Rábacsanak * tel KSH kistérség * GYMS megye Élelmiszerboltok 1000 lakosra 4,6 5,2 4,2 4,1 3,9 3,8 3,7 3,6 3,5 4,5 GYMSM. köz. 4,8 5,1 4,5 4,5 4,2 4,1 4,0 3,8 3,7 4,14 Rábacsanak 5,12 5,20 3,46 * 6,64 3,44 3,44 3,51 3,59 3, tel. 4,32 4,55 4,12 4,25 4,14 4,05 3,64 3,50 3,49 3,88 KSH kistérség 4,71 5,02 4,02 * 4,12 4,04 4,02 3,88 3,90 4, táblázat: Élelmiszerboltok * nincs adat Rábacsanakon 2006-ban 2 db élelmiszerbolt működött és jelenleg is 2 db működik. Az ezer lakosra jutó élelmiszerboltok száma Rábacsanakon a legkevesebb. Az elmúlt pár évben a számuk nem változott. Vendéglátóhelyek száma GYMS megye GYMSM. köz Rábacsanak tel KSH kistérség

21 21 Vendéglátóhelyek száma 1000 lakosra GYMS megye 4,9 5,4 5,7 5,9 5,9 6,1 6,3 6,3 6,5 6,5 GYMSM. köz. 4,7 4,9 5,1 5,1 5,1 5,2 5,4 5,4 5,4 5,4 Rábacsanak 3,4 3,5 1,7-3,3 3,4 3,4 3,5 3,6 5, tel. 4,2 4,4 4,1 4,2 4,0 3,8 3,9 4,1 4,3 4,0 KSH kistérség 4,2 4,4 4,6 4,7 4,8 5,0 5,2 5,4 5,5 5,6 15. táblázat: Vendéglátóhelyek A vendéglátóhelyek száma a vizsgált időszakban nem változott. Az egyéb vizsgált kategóriák esetében növekedés figyelhető meg, kivéve az fős települések esetében. Az ezer lakosra vetített mutatók alapján Rábacsanak a kistérséghez és a megyei községekhez képest 2006-ban átlagos mutatóval rendelkezett. A településen jelenleg 2 db vendéglátóhely működik: egy melegkonyhás vendéglő és egy presszó. K ÖRNYEZETI ADOTTSÁGAOK Elhelyezkedés Rábacsanak Magyarország északnyugati részén, a Rábaközben fekszik. Győrtől, a megyeszékhelytől 40 km-re nyugat-délnyugatra, a volt járási székhelytől, Csornától 12 km-re délre helyezkedik el. A 86-os főút a településtől 1 km-es távolságban húzódik. A községet közúton, és régebben vasúton is meg lehetett közelíteni. A községnek Egyeddel közös vasútállomása volt a Pápa Csorna-vasútvonalon, de itt március 3-án megszűnt a személyforgalom. A falu belterülete kelet-nyugati irányban helyezkedik el. A korábbi útifalu jellegű hosszútelkes településen a későbbi beépítések folyamán a főutcára hat keresztirányú mellékutca került kialakításra. A falu belterületét nyugatról a Linkó-patak határolja Domborzati, földtani adottságok A Rábaköz földrajzilag jól behatárolható terület, a Kisalföld egyik kistája, amelyet a Győri-medence süllyedését követően a folyók, főként a Rába és a Répce által lerakott kavics és homok hordalék hozott létre. A Rábaközt határoló folyók délen és keleten a Rába, nyugaton a Kis-Rába és Répce, északon a Rábca. Felszíne nagyrészt sík, észak felé lejt, a Hanság déli nyúlványain vizenyős mélyedések találhatók: a Király-tó, a Barbacsi-tó a Fehér-tó, amelyek természetvédelem alatt állnak Éghajlat Mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz éghajlatú terület. A napfénytartam meghaladja a az 1950 órát, az évi középhőmérséklet 9,5-10 C. A fagymentes időszak átlagosan nap. A lehetséges hőmérsékletingadozás 16,5 C ,5 C között várható. A csapadék évi összege 590 és 640 mm, amely a vegetációs időszakban mm-re korlátozódik. A hótakarós napok száma maximum 35 nap, maximális hóvastagság 24 cm. A hóval való borítottság az utóbbi években az éghajlatváltozással párhuzamosan csökkent. Uralkodó szélirány ÉNY, átlagos szélsebesség 3,5-5,5 m/s. Az éghajlat alapján termeszthető kultúrnövények: gabonafélék, kapások és kertészeti növények.

22 Vízrajz Vízrajzilag a község a Rába vízgyűjtő területéhez tartozik. A felszíni vizek lefolyását több kisebb csatorna biztosítja. A Rábaközt apró patakok, erek hálózzák be. Rábacsanak határát a Linkó-patak szeli keresztül Természetes élő világ, talaj A Rába-völgy élővilágát délnyugatról a mediterrán, keletről és északról főként a kontinentális hatások befolyásolják. Ennek tulajdonítható a rendkívül változatos növény-és állatvilág kialakulása. Harasztok, zsurlók és páfrányok nagy számban fordulnak elő. A vidéket természetes állapotában eredetileg erdőség borította, a hajdani mocsári és tölgyes erdőket azonban régen kiirtották. A terület vadállományából az őz, a nyúl és a fácán a számottevő. Felületét a Rába kavicstakaróját öntési iszap és homok borítja Tájalakulás Első katonai felmérés ( ) Második katonai felmérés ( ) A legelső térképi ábrázolásokon a település jelenlegi közigazgatási területén több erdő volt, de főleg a mezőgazdasági terület volt számottevő már akkor is, valamint megjelentek a mai úthálózat ősei. Már a két katonai felmérés közötti időszakban is megindult az erdőterületek csökkenése es évektől a szövetkezeti termelés következményeként megjelent a külterületeken a nagytáblás szántóföldi gazdálkodás. A 90-es évektől a kárpótlás következményeként megszűnt a külterületi nagytáblás művelés, a jobb minőségű területeken azonban tovább folytatódott a szántóföldi művelés.

23 Természeti környezet Rábacsanak község külterületét nagy kiterjedésű szántó területek és minimális erdő és rét-legelő területek jellemzik. A művelési ág szerinti megoszlást az alábbi táblázat mutatja: Művelési ág Terület (ha) Arány (%) Erdőterület 77,86 ha 91,09 % Szántóterület 1240,22 ha 5,71% Rét, legelő területek 37,58 ha 2,76% Nádas 1,19 ha 0,34% Vizállásos terület 4,627 ha 0,087% Összesen 1361,48 ha 100 % A település külterületének nagysága kb ha. A külterületi zöldfelületeket tekintve a község nagy kiterjedésű szántó, kisebb részben rét, legelő, nádas és vízgazdálkodási területekkel rendelkezik. Öszszefüggő jelentős nagyságú külterületi erdőterület nem található a községben. A szántók nagy része SZ1-SZ4 közötti minőségi osztályokba tartozik Természetvédelem A település területén több helyen található természeti terület, de nem védett. A település D-Ny-i részén található Linkó-patak az ökológiai hálózat része. Rábacsanak a Rábaközhöz tartozik. A Rábaköz Natura 2000-es terület az erdők és az ún. rábaközi kisvízfolyások miatt. A Rábaközi kiemelt természetmegőrzési terület ha Települési zöldfelületek Rábacsanak zöldfelületekkel való ellátottsága átlagos. A táji, természeti adottságok a településen olyanok, hogy jelentős nagyságú zöldfelületek jelenleg a település közigazgatási területén nem találhatók. Ugyanakkor annak ellenére, hogy a település közigazgatási területének nagy része szántó, megtalálható egy-két a tájat változatossá, mozaikossá tévő elem. A települési zöldfelületi rendszer egyik leglényegesebb eleme a település nyugati részén lévő Linkópatakot kísérő zöldsáv. A település belterülete jelenleg közterületi zöldfelületekben, közparkokban szegény. Jelentős közpark a település területén nincs. A legjelentősebb faluképet is meghatározó zöldfelület a templom körüli orsós tér, amelynek fejlesztése, igényes burkolatokkal, zöldfelületekkel, köztéri elemekkel való felújítása javasolt. Az utak menti zöldterületek változatos képet mutatnak: vannak növényzethiányos útszakaszok, vannak viszont szépen gondozott karbantartott, fásított részek. A közterületek zöldfelületeinek egységes koncepció alapján történő fejlesztése lenne szükséges a falukép minél kedvezőbb megjelenése céljából. Ezen kívül a jelentős elemei a települési zöldfelületi rendszernek a különleges sport és idegenforgalmi terület (sportpálya területe), amely területének legnagyobb hányada zöldfelületként funkcionál. A sportpálya területét többfunkciós (közpark, játszótér, rendezvénytér) települési térként is funkcionáló zöldfelületként célszerű kialakítani, illetve fejleszteni. Fontos, hogy a leendő növényzettelepítéseket csak gondos előkészítő munka és tervezés után valósítsák meg. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a kialakuló zöldfelületeken a tájra, környezetre jellemző növénytársulásokat, őshonos fafajokat telepítsenek. Kerülni kell a tájidegen, rabszolganövények telepítését, előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták alkalmazását.

DARNÓZSELI Rendezési terv 2011. március Jóváhagyott dokumentáció TH-10-02-01

DARNÓZSELI Rendezési terv 2011. március Jóváhagyott dokumentáció TH-10-02-01 1 DARNÓZSELI Rendezési terv 2011. március Jóváhagyott dokumentáció TH-10-02-01 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 Leitner Attila É3-08-0386/2005 Szabó Lilla településmérnök Szabó

Részletesebben

Levél Rendezési terv felülvizsgálata 2009. április Jóváhagyandó dokumentáció TH-08-02-09

Levél Rendezési terv felülvizsgálata 2009. április Jóváhagyandó dokumentáció TH-08-02-09 Tér-Háló Kft. Levél Településrendezési terv felülvizsgálata 2008 9024 Győr, Babits M. u 17/A. Levél Rendezési terv felülvizsgálata 2009. április Jóváhagyandó dokumentáció TH-08-02-09 Felelős tervező: Tervezők:

Részletesebben

Tér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu

Tér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu ALÁÍRÓLAP 1 TARTALOMJEGYZÉK I. KIINDULÁSI ADATOK 5 1. ELÕZMÉNYEK...5 1.1. A rendezési terv céljai...5 1.2. A település eddigi fejlõdését befolyásoló legfontosabb tényezõk...5 1.3. A települést érintõ

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 ában a regisztrált álláskeresők a 420 670 fő volt

Részletesebben

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA.

ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 2008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. ÁCS VÁROS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJÁNAK 008. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATA. BEVEZETŐ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 99. évi III. törvény /Szoc.tv./

Részletesebben

ALÁÍRÓLAP. Felelős tervező: Németh Géza. TT-1 08/0065/2006. Tervezők: Leitner Attila.. É3-08-0386/2005. Szabó Roland Településmérnök

ALÁÍRÓLAP. Felelős tervező: Németh Géza. TT-1 08/0065/2006. Tervezők: Leitner Attila.. É3-08-0386/2005. Szabó Roland Településmérnök ALÁÍRÓLAP Felelős tervező: Németh Géza. TT-1 08/0065/2006 Tervezők: Leitner Attila.. É3-08-0386/2005 Szabó Roland Településmérnök.. Közlekedéstervező: Bogár Zsolt.. K-1-1/08-0014 Közműtervező: Kazó Pál..

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata 2015 Tartalom 1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 1.1. Bevezetés... 3 1.2. A település bemutatása... 3 1.3. Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2012-2016 Munkaerő-piaci folyamatok 2016 jában a regisztrált álláskeresők a 366 628 fő volt

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép FOGLALKOZTATÁSI FŐOSZTÁLY Munkaerő-piaci helyzetkép Regisztrált álláskeresők száma Győr-Moson-Sopron megyében 2011-2015 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 - j an. f ebr. m árc.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. 2013.május 27. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Bőny Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2012. december Véleményezési tervdokumentáció TH-12-02-16

Bőny Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2012. december Véleményezési tervdokumentáció TH-12-02-16 Bőny Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2012. december Véleményezési tervdokumentáció TH-12-02-16 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 Leitner Attila É3-08-0386/2005

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2013-2020 VÉGLEGES VÁLTOZAT Megbízó: Győr-Moson-Sopron Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Készítette: BFH Európa Kft. Győr, 2013. május 2.

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21.

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. A Gazdasági Program készítés céljainak rövid bemutatása A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

Részletesebben

.9o. számú előterjesztés

.9o. számú előterjesztés l Budapest Főváros X. kerület Alpolgármestere.9o. számú előterjesztés Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Kőbányai Egészségtérkép elfogadásáról I. Tartalmi összefoglaló Budapest Főváros X. kerület

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nyugat-dunántúli Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda A kiadvány megjelenését támogatta: Tartalomjegyzék Bevezetés...5 1. A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Rábapatona Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2010. november Jóváhagyott tervdokumentáció TH-09-02-03

Rábapatona Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2010. november Jóváhagyott tervdokumentáció TH-09-02-03 Rábapatona Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2010. november Jóváhagyott tervdokumentáció TH-09-02-03 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 Leitner Attila É3-08-0386/2005

Részletesebben

Bevezetés. Előzmények

Bevezetés. Előzmények ÉPÍTETT KÖRNYEZET Bevezetés Az építési törvény, és a hozzá kapcsolódó jogszabályok 1998. január 1.-től módosultak, amely következtében megváltozott a településrendezési tervek készítésének menete és formája.

Részletesebben

Kistérségi tervdokumentum

Kistérségi tervdokumentum I. Helyzetelemzés Kistérségi tervdokumentum Gazdasági helyzet A térség alacsony lakosságszáma nem képez elegendő gazdasági potenciált ahhoz, hogy jelentősebb vállalkozások megtelepedjenek a területén,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony FEJES LÁSZLÓ Sajóbábony Sajóbábony Miskolctól 13 km-re északra, a Bükk hegység keleti lankáinak (közelebbről a Tardonai-dombságnak) és a Sajó-medencének találkozásánál fekszik. A település két markánsan

Részletesebben

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 BEVEZETÉS A helyi Szociális Szolgáltatástervezési koncepció eleget tesz a szociális igazgatásról és

Részletesebben

Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia. Munkaanyag I. változat. Kunszentmiklós, 2008. május

Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia. Munkaanyag I. változat. Kunszentmiklós, 2008. május Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia Munkaanyag I. változat Kunszentmiklós, 2008. május 1 Tartalomjegyzék I. Vezetői összefoglaló 3 2. A város szerepének meghatározása a település

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE. A munkát keresők, a munkanélküliek demográfiai jellemzői. Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE A munkát k, a ek demográfiai jellemzői Munkanélküliség a 2001. évi népszámlálást megelőző időszakban A ség alakulásának hosszabb távú értékelését korlátozza az a körülmény, hogy a

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat 2015. december Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 2015. évi felülvizsgálata... 2 A HEP Felülvizsgálat

Részletesebben

BOGYOSZLÓ Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás (Szélerőművek elhelyezésének vizsgálatára kijelölt területek) Véleményezési dokumentáció

BOGYOSZLÓ Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás (Szélerőművek elhelyezésének vizsgálatára kijelölt területek) Véleményezési dokumentáció BOGYOSZLÓ Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás (Szélerőművek elhelyezésének vizsgálatára kijelölt területek) Véleményezési dokumentáció 2014. december TH-13-02-22 Aláírólap Felelős tervező:

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0065 számú "Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségét támogató programok a Mosonmagyaróvári Járásban" c. projekt JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV Pályázó: Mosonmagyaróvár Város

Részletesebben

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY 2013. június (felülvizsgálva 2015. november 26.) Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. szeptember 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával

A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával Földházi Erzsébet A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával Magyarországon az 1980-as évek elejétől fogy a népesség, 2011-ben a lélektani határnak is számító

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Fényeslitke Község Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4

Részletesebben

HATÁROZATI JAVASLAT. Nagy Géza Körjegyző. Szabó József Polgármester

HATÁROZATI JAVASLAT. Nagy Géza Körjegyző. Szabó József Polgármester HATÁROZATI JAVASLAT Kemeneshőgyész Községi Önkormányzat Képviselő-testületének /2010. (. ) határozata Kemeneshőgyész Településszerkezeti leírásának és településszerkezeti tervének jóváhagyásáról Kemeneshőgyész

Részletesebben

NAGYSZENTJÁNOS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

NAGYSZENTJÁNOS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA NAGYSZENTJÁNOS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2012-2017 Készült a települési esélyegyenlőségi tervhez kiadott adattáblák és útmutatók felhasználásával a települési önkormányzat adatszolgáltatása

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Helyi Esélyegyenlőségi Program VASASSZONYFA Község Önkormányzata 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

A Békés Megyei Kormányhivatal. Szeghalmi Járási Hivatal. Járási Munkaügyi Kirendeltségének

A Békés Megyei Kormányhivatal. Szeghalmi Járási Hivatal. Járási Munkaügyi Kirendeltségének Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége A Békés Megyei Kormányhivatal Szeghalmi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének 2014. évi tevékenységei, feladatai

Részletesebben

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁJUS 28-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁJUS 28-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁJUS 28-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 753-2/2009. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Szigetvár - Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás szociális szolgáltatástervezési

Részletesebben

Nagyszentjános Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2009. július Véleményezési tervdokumentáció TH-08-02-14

Nagyszentjános Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2009. július Véleményezési tervdokumentáció TH-08-02-14 Nagyszentjános Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2009. július Véleményezési tervdokumentáció TH-08-02-14 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 eitner Attila É3-08-0386/2005

Részletesebben

Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2014. március Véleményezési tervdokumentáció TH-13-02-14

Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2014. március Véleményezési tervdokumentáció TH-13-02-14 Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2014. március Véleményezési tervdokumentáció TH-13-02-14 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT/1É 08/0065/08 Leitner Attila É3-08-0386/2005

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

BESZÁMOLÓ Tolmács Község Önkormányzata 2008. évi gazdálkodásáról

BESZÁMOLÓ Tolmács Község Önkormányzata 2008. évi gazdálkodásáról 3. Napirend BESZÁMOLÓ Tolmács Község Önkormányzata 2008. évi gazdálkodásáról Tisztelt Képviselő-testület! Tolmács község önállóan működő kistelepülés, az állandó lakosok száma 778 fő. Az elmúlt évben a

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013. Helyi Esélyegyenlőségi Program Litér Község Önkormányzata 2013. Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga a másikra felülről lenézni, amikor annak talpra állni nyújt segítő kezet." (Gabriel García

Részletesebben

1. BEVEZETÉS... 4 2. PANNONHALMI JÁRÁS HELYZETELEMZÉSE... 5

1. BEVEZETÉS... 4 2. PANNONHALMI JÁRÁS HELYZETELEMZÉSE... 5 É Á Á Ő í íí áí Á ü ü ű ö é á á ö á á á á ő é é é á Ö á í Í í í í í é Íí í Éü ó á Ó Í Í á Területi együttműködés a Pannonhalmi járás önkormányzatainál a társadalmi felzárkózás érdekében 1. BEVEZETÉS...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaszó Községi Önkormányzat 2013-2018 1 2 Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata 74/2015. (IV. 23.) XI.ÖK határozat melléklete Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Köznevelési koncepció 2015. április Tartalomjegyzék 1 CÉLOK ÉS ALAPELVEK...4 2 VÁLTOZÁSOK A KÖZNEVELÉSBEN

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM. Kaba Város Önkormányzata. 2013. június HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kaba Város Önkormányzata 2013. június (Felülvizsgálva: 2015. júniusban) Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program céljai... 4 Küldetésnyilatkozat...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA J/17702. számú JELENTÉS a foglalkoztatás helyzetéről és a foglalkoztatás bővítését szolgáló lépésekről Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Budapest,

Részletesebben

AVOP 3.4. Projekt Esettanulmány

AVOP 3.4. Projekt Esettanulmány ESETTANULMÁNY/AVOP 3.4 Falufejlesztés-és megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése FALUFEJLESZTÉS- ÉS MEGÚJÍTÁS, A VIDÉK TÁRGYI ÉS SZELLEMI ÖRÖKSÉGÉNEK MEGŐRZÉSE AVOP 3.4. Projekt Esettanulmány

Részletesebben

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. augusztus 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés 3 A település bemutatása 3 Értékeink, küldetésünk 6 Célok 7 A Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI, VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA 9600 SÁRVÁR,VÁRKERÜLET 2-3. M E G H Í V Ó

SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI, VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA 9600 SÁRVÁR,VÁRKERÜLET 2-3. M E G H Í V Ó SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI, VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA 9600 SÁRVÁR,VÁRKERÜLET 2-3. M E G H Í V Ó Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és

Részletesebben