Kedves Olvasó! 2. I. Célok és keretek 3. II. Versenyképesség 3. III. Az átvilágítás folyamata 4

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kedves Olvasó! 2. I. Célok és keretek 3. II. Versenyképesség 3. III. Az átvilágítás folyamata 4"

Átírás

1 Tartalomjegyzék Kedves Olvasó! 2 I. Célok és keretek 3 II. Versenyképesség 3 III. Az átvilágítás folyamata 4 IV. Szolgáltatások és érintettek Szolgáltatások azonosítása Érintettek azonosítása Versenyképességi csoportok összeállítása Versenyképességi csoportok kiértékelése 7 V. Versenyképességi elvárások Versenyképességi elvárások azonosítása Versenyképességi elvárások értékelése A versenyképességi elvárások viszonya a közszolgáltató működéséhez Versenyképességi elvárások kezelése 11 VI. A megvalósítás elemzése Teendők összegyűjtése Szervezet hatáskörén kívüli szereplők Szervezet hatáskörén belüli szereplők viszonya a teendők feltételeihez Szervezet hatáskörén belüli szereplők viszonya a teendők megvalósulásához A megvalósítás összegzése 16 1

2 Kedves Olvasó! Kiadványunk a hazai közszféra szereplőit célozza meg. Elsősorban helyi polgármestereknek, hivatali szereplőknek, köztisztviselőknek és közalkalmazottaknak, helyi közszolgáltatásokat nyújtó cégek vezetőinek, helyi civil szereplőknek, közösségi szerepre törekvő helyi vállalkozóknak és magánszemélyeknek kívánunk segítséget nyújtani abban, hogy a közszolgáltatások versenyképesség szempontú átvilágításához fölv ázoljuk, milyen típusú megfontolásokat kell figyelembe venni. A közszolgáltatások szakszerű átvilágítása sok esetben gyakorlott szakemberek bevonásával történik, kiadványunk nekik is segítséget kíván adni abban, hogy az átvilágítás során a versenyképességi szempontok hogyan érvényesíthetők. Ugyanakkor reméljük, hogy nem csak az átvilágítást végző szakemberek szűk csoportjának, hanem az érintettek tágabb körének is segít átlátni a folyamatot. Az állam és az önkormányzatok által nyújtott közszolgáltatások minősége fontos tényező egy ország versenyképességének alakulásában: ha azok nem a felhasználók által megfogalmazott elvárások mentén működnek, azzal visszafogják a versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú társadalmi csoportok (vállalkozók, munkavállalók) gazdasági-társadalmi teljesítőképességét. A versenyképességet támogató államműködés amely politikai oldaltól független cél kialakításának első lépése, hogy a közszféra szolgáltatásainak valós működését a versenyképesség értékei mentén és a versenyképesség szempontjából fontos gazdasági-társadalmi csoportok oldaláról feltárjuk. Az átvilágítás kifejezés semmilyen negatív tartalmat nem hordoz. Elsődleges célja az, hogy átlássuk azokat a folyamatokat, amelyek az általunk nyújtott közszolgáltatás mögött húzódnak, és értékelni tudjuk azok versenyképességi dimenzióját. Jelen módszertani tananyag célja, hogy ehhez a feltáró, átvilágító munkához adjon segítséget és eszközrendszert, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a helyi sajátosságok, kapacitások és kereslet figyelembe vételére való fokozott építkezés elkerülhetetlen a hathatós feltáró tevékenység során. 2

3 I. Célok és keretek Az átvilágítás gyakorlati célja megtudni azt, mely területeken és milyen módon járul hozzá az adott közszolgáltatás az érintett felhasználók versenyképességéhez, és mely területeken-módokon nem. Utóbbi esetben az átvilágítás feladata a működésjavító javaslatok megfogalmazása is. Egy közszolgáltatás/közszolgáltató esetében lényegében négy alapállapot képzelhető el annak versenyképességi szempontú minőségéről: ideális, beavatkozás nem szükséges; lehetséges javítani; rosszabb az átlagosnál; hírhedten rossz minőségű. Amennyiben az első eset áll fenn, a közszolgáltatás működése hozzájárul a felhasználók versenyképességéhez. A másik három esetben, ezzel szemben, a közszolgáltatás nem kielégítő működése akadályozza, hogy a szolgáltatás felhasználói lehetőségeik szerinti teljesítsenek. II. Versenyképesség A versenyképességet fókuszba helyező átvilágító munka során arra a kérdésre keressük a választ, hogy a versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú gazdasági-társadalmi csoportok számára hogyan lehet a mindennapi működés során egyszerűbbé, könnyebben elérhetővé, a fejlődésre, többre törekvésre pedig ösztönzővé tenni a közszolgáltatásokat. A versenyképesség számos különféle módon határozható meg; jelen módszertan egy értékekre épülő definíciót használ, amely három fő szempontot vesz figyelembe. Eszerint az egyes felhasználók a közösség számára versenyképesek, ha: tevékenységük értékteremtésre épül; együttműködőek a többi szereplővel; keresik a kihívást (innovatívak, tevékenységük proaktív). 3

4 III. Az átvilágítás folyamata A teljes körű versenyképességi átvilágítás általában meglehetősen aprólékos, igen sok részletre kiterjedő munkát igényel. Az alábbiakban összefoglalva szerepelnek a munka fő fejezetei. Az átvilágítási módszertan három fő, tartalmi témára és azokon belül hét fő fejezetre osztható, az alábbiak szerint: SZOLGÁLTATÁSOK ÉS ÉRINTETTEK Szolgáltatási témacsokrok meghatározása Érintettek meghatározása VERSENYKÉPESSÉGI ELVÁRÁSOK Versenyképességi elvárások összegyűjtése Versenyképességi elvárások elemzése A MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELEMZÉSE Elvárások megvalósításának kulcskérdései Megvalósíthatóság elemzése Akcióterv összeállítása Témacsokrok összegyűjtése Témacsokrok, csoportok és elvárásaik elemzése Versenyképességi elvárások elemzése Versenyképességi elvárások kiértékelése Releváns versenyképességi elvárások kiemelése Érintetti csoportok összegyűjtése Versenyképességi csoportok meghatározása Csoportok relevanciájának értékelése Releváns versenyképességi csoportok kiemelése Minden témacsokor minden versenyképességi elvárásának elemzése Elemzések szintézise Témacsokrok szintéziseinek összegézése, kulcskérdések megfogalmazása Megvalósításhoz szükséges elvárások összeírása Szervezeti oldal érintettek összegyűjtése Érintettek és elvárások viszonyának feltérképezése Elvárások megvalósulásainak hatáselemzése Kulcskérdések megvalósíthatóságának összegézése Végleges javaslatcsomag-akcióterv összeállítása Intézményvezetői összefoglaló elkészítése 1. ábra: Az átvilágítás folyamatábrája 4

5 IV. Szolgáltatások és érintettek Áttekintés: E fejezetben áttekintjük és csoportosítjuk az átvilágítandó intézmény(ek) szolgáltatásait. Összegyűjtünk minden érintettet. Versenyképességi csoportokat állítunk fel. Értékeljük az egyes csoportok versenyképességi súlyát. Ellenőrizzük a kiemeltnek minősített csoportok érintettségét. 4.1 Szolgáltatások azonosítása Az átvilágítás első lépése, hogy meghatározzuk, pontosan milyen közszolgáltatásokat nyújt a vizsgált intézmény. Ezek után a szolgáltatásokat témacsokrokba rendezzük, melyekben azok a szolgáltatási elemek kerülnek egybe, amelyek a továbbiakban egyként kezelhetőek, egységesen vizsgálhatóak. A témacsoportok kialakításánál a hasonló folyamatokra épülő szolgáltatásokat vagy az ügyfelek által összetartozónak látszó elemeket érdemes együtt kezelni. A témacsokrok meghatározásánál az átvilágítás motivációit és erőforrásait összehangoló praktikusság a meghatározó szempont. Egy orvosi rendelő vizsgálata esetén így egy témacsokrot alkothat például a gyógyszerfelírás és a beutaló írása, mivel a közszolgáltatás célja (gyógyítás) szempontjából meglehetősen hasonló szolgáltatásokról van szó. Valószínűsíthetően hasonló erősségekkel és gyengeségekkel bírnak, hasonló elvárásokat támasztanak velük szemben az érintett igénybe vevői csoportok, ami szintén indokolja egy témacsokorként történő kezelésüket. 4.2 Érintettek azonosítása Ezt követően az érintettek meghatározása lesz a feladat. Egy szolgáltatásban többféle módon lehetnek egyes csoportok érintettek: mint ügyfelek (pl. egy orvosi rendelőben a betegek); mint a szolgáltatói szervezet része(i)(pl. egy orvosi rendelőben az orvosok); egyéb szereplők, akik lehetnek: ügyféloldalon érintett harmadik szereplők (áttételesen fogalmaznak meg elvárásokat) (pl. egy orvosi rendelőben a beteg rokonai); szolgáltatói oldalon érintett harmadik szereplők (a megvalósíthatóság alakítói/korlátai) (pl. egy orvosi rendelőben a finanszírozó szervezet); megosztott érintettségű szereplők (azon szereplők, akik mindkét oldalon szereppel bírnak, az ügyféloldali és a szolgáltatói oldali elemzés lépéseknél egyaránt vegyük figyelembe) (pl. egy orvosi rendelő kapcsán egyes betegek magán-egészségbiztosítója); egyéb, egyedi módon érintett szereplők. Két kiegészítő megjegyzés szükséges tenni a fentiekhez. Egyfelől, olyan csoportok bevonása is elképzelhető, főképp az egyéb szereplők közül, amelyek saját jogon ugyan nem tűnnek érintetteknek, ám egy másik csoport tevékenysége kapcsán szerepük az értelésben relevánssá válhat. Másfelől, érdemes szem előtt tartani az érintett csoportok összegyűjtésénél, 5

6 hogy az ügyfél ugyan általában valamilyen fogyasztót jelent, ez nem törvényszerű. Szolgáltatás pl. a jegybanki alapkamat vagy a garantált felvásárlási ár is, igénybe vevői mégsem klasszikus értelemben vett fogyasztók. 4.3 Versenyképességi csoportok összeállítása A fenti besorolásból elsőként az ügyféloldalon érintett szereplők (azaz maguk az ügyfelek, valamint az ezen oldalon érintett egyéb szereplők) lesznek a vizsgálat számára érdekesek. Az e címke alatt összeírt csoportokat először összerendezzük jól körülírható versenyképességi csoportokká. Versenyképességi csoport bármely olyan csoportosítási elv szerint képezhető, ami releváns egyfelől a szolgáltatás, másfelől az igénybe vétel sajátosságai felől. Így a már többször említett orvosi rendelőben például érintett csoportként felírhatóak többek közt a munkavállalók, középkorúak, egészségesek, nyugdíjasok címkék is. Ezek bizonyos mértékig átfedhetik egymást, ráadásul mind a négy igen sokszínű csoportokat jelent. Az első három azonban jó eséllyel kiemelkedő mértékben fedi ugyanazon személyeket (ugyanazon elvárásokkal és problémákkal), így versenyképességi csoportként összevonhatóak. Az összevont csoportra a munkavállalók címke tűnik a legalkalmasabbnak, mivel a többihez képest jóval konkrétabb elvárásokat képes magában foglalni (pl. a munkaidőn túli rendelési időt). A nyugdíjasok igényei jelentősen eltérőnek feltételezettek, így azok külön csoportként definiálása indokolt mindössze versenyképességük kérdéses; de erről a következő bekezdésekben még esik szó. (Természetesen számos további speciális versenyképességi csoport felsorolható még, pl. a fogyatékkal élők vagy a diákok. A versenyképességi csoportok kialakítása közben érdemes ügyelni arra, hogy minden olyan csoportot nevesítsünk, amely domináns mérete, speciális érintettsége, jelentős lobbiereje vagy pozíciói okán markáns hatással lehet a szolgáltatás jelenlegi vagy elvárt működésére. Érdemes megjegyezni, hogy a csoportosítás ugyan a versenyképességi nevet viseli, de célszerű bevonni az elemzésbe azokat a csoportokat is, amelyek ugyan nem minősülnek versenyképesnek, de fenti tulajdonságaik (méret, érintettség, stb.) mégis fontossá teszi szempontjaik vizsgálatát. E csoportok természetesen az alább következő értékelésben alacsony súlyt fognak kapni. Bizonyos, eredeti versenyképesség-definíciónk értékválasztása alapján kiemeltként kezelt csoportok vizsgálatára mindenképp érdemes a tartalmi koherencia érdekében kitérni, amennyiben érintettségük felmerül. A definíció négy csoportot tekint kiemelten fontosnak annak tekintetében, az adott szolgáltatás mennyiben befolyásolja versenyképességi potenciáljukat: gyermekes családok; kis- és középvállalkozások; fiatal munkavállalók; alacsony képzettségű munkavállalók. 6

7 4.4 Versenyképességi csoportok kiértékelése Állapot/ potenciál Versenyképesség fennáll Versenyképességi potenciál Össz- Értékteremtéködékereséteremtéködékeresés Együttmű- Kihívás- Érték- Együttmű- Kihíváspontszám A csoport Á B csoport P A közszolgáltatás kapcsán érintett csoportok azonosítása után a következő feladatunk ezek súlyának, fontosságának feltárása. Ennek a lépésnek célja az, hogy mérlegelhető legyen, a továbbiakban mely csoportok elvárásainak kielégítésére helyezendő nagyobb hangsúly. Elsőként külön kell választanunk, hogy melyek azok a csoportok, amelyeket már jelen helyzetben is a versenyképesnek tekintünk, és melyek azok, amelyeket csak versenyképességi potenciáljuk miatt vonjuk be az értékelésbe. Az értékelés során az egyes csoportok főbb tevékenységeinek meghatározó motivációit, kooperációs mintáit és új megoldások felé való nyitottságát érdemes vizsgálni. Magasabb egy létező vagy potenciális (erős korlátok miatt nem létrejövő, de erősen motivált) tevékenység versenyképességi ereje, ha új érték vagy minőség előállítása motivál, nem a javak vagy pozíciók átrendezésére törekszik, szofisztikált munkamegosztásra épül, képes és nyitott a tevékenység szervezésének, fókuszának, résztvevőinek újraszervezésére. Ezek után csoportok versenyképességi súlya 0 9-es skálán értékelendő. Az értékelést az 1.2. fejezetben leírt versenyképességi aspektusok mentén külön-külön szükséges elvégezni. Az értékelések vezetésére a mellékelt táblázat szolgál, melyben a pontszámokhoz érdemes szöveges formában rövid indoklást csatolni. A versenyképességi csoportok értékelésének javasolt menete: Az Állapot/potenciál? oszlopban jelezhető, hogy az adott csoport meglévő, versenyképes állapota (Á) vagy kihasználatlan versenyképességi potenciálja (P) nyomán érdekes-e a vizsgálat számára. A versenyképes és a kihasználatlan versenyképességi potenciállal rendelkező csoportok értékelése számára csupán a könnyebb vizuális elkülönítés kedvéért szerepelnek külön oszlopok a táblázatban. Az egyes szempontok mentén külön-külön értékelhető a csoport versenyképessége. A versenyképességi szempontok értékelésekor mindig a három pont kell jelezze, hogy az adott csoport fontos a vizsgálat szempontjából. Így minél inkább versenyképes az adott csoport (Á), annál több ponttal kell az adott szemponttal ezt honorálni. Ugyanígy, minél nagyobb kihasználatlan versenyképességi potenciállal bír egy csoport (P), annál magasabb pontszám írandó a megfelelő cellába. Félreértésre adhat okot a P csoportok esetében az alacsony pontszámok jelentése. Itt egyformán alacsony pontszám adandó azoknak a csoportoknak, amelyek versenyképességi potenciálja eredendően alacsony; és azoknak, amelyek potenciálja magas ugyan, ám annak kiaknázását az adott szolgáltatás csak kevéssé korlátozza. Az értékelést és annak szöveges indoklását követően érdemes még egyszer ellenőrizni, minden érintett csoport bekerült-e a vizsgálatba. 7

8 V. Versenyképességi elvárások Áttekintés: Feltárjuk az elvárásokat. Megkezdjük az egyes elvárások elemzését: mi okozza a szolgáltatás elégtelenségét az egyes elvárásoknál (beavatkozási indok) és milyen területen kell beavatkozni ennek kijavításához (beavatkozási cél). Áttekintjük, hogyan működik jelenleg az adott szolgáltatás. Megvizsgáljuk, mely pontokon ütközik a szolgáltatás működése az elvárásokkal. Javaslatokat teszünk az egyes ütközések feloldására. Összegezzük a javaslatokat. 5.1 Versenyképességi elvárások azonosítása A versenyképességi elvárások feldolgozásának első lépése, hogy összegyűjtjük, a fentiekben azonosított csoportok részéről milyen releváns elvárások merülnek fel az egyes (korábban már szintén azonosított) témacsokrok kapcsán. E helyen minden elvárás releváns, amelyet egy versenyképességi szempontból érintettnek minősített (nullánál nagyobb versenyképességi súlyú) csoport fogalmaz meg. Az elvárások azonosítása során alapvetően két típusú elvárást kell összegyűjtenünk: egyfelől, a közösségi szolgáltatásokkal szemben lehetnek általános elvárások, másfelől pedig lehetnek kifejezetten a szolgáltatás jellegéhez kötődő speciális elvárások. Az előbbiek közé jellemzően olyan elvárások tartoznak, mint ár, időigény, ügykezelők stílusa, komfort. Példa: az orvosi rendelő egyik témacsokra az ingyenes alapellátások (gyógyszerfelírás, rutinellátás, stb.) biztosítása. Itt az egyes érintett csoportok különféle sajátos elvárásokat fogalmazhatnak meg a bejutás akadálymentességétől a rutinszerű gyógyszerfelírás soron kívüliségén át a telefonos időpontfoglalás lehetőségéig. Ha csak ezek vizsgálatára kerülne sor, elsikkadna számos olyan apróbb (így önálló elvárássá nem váló), vagy éppen túl általános tökéletlenség a rendelő működése kapcsán, mint annak tisztasága, a betegekkel szembeni hangvétel, a rendelő felszereltsége, megközelíthetősége, és így tovább. Az elvárások gyűjtésének mélysége a rendelkezésre álló idő függvénye, egyúttal meghatározza a javaslat megalapozottságának szintjét is. Példák: 0. szint: külön adatgyűjtés nem történik, az átvilágítás háttere az átvilágító szakirányú tájékozottsága. A gyűjtés eredménye témafelvetés-jellegű javaslattétel. 1. szint: az adatgyűjtés terepmunka nélküli kutatásra, internetes és szakirodalmi források felhasználása épül. A gyűjtés eredménye egy alacsony horderejű változtatásokhoz alkalmazható javaslattétel. 2. szint: az adatgyűjtés átfogóan körbejárja az átvilágítás tárgyát, az átvilágító(k) terepmunkát végeznek, feltárják az érintettek véleményét és az intézményi struktúrákat. E gyűjtés eredménye markánsabb változtatásokhoz is alkalmazható javaslattétel. E lista nem zárt, eltérő módszertani megközelítések is lehetségesek. Ez esetben is tartani szükséges azonban a vázolt szinteknél szereplő adatgyűjtési intenzitások és az alkalmazás súlya közti arányosságokat. 8

9 5.2 Versenyképességi elvárások értékelése Amint megtörtént az érintetti csoportok és elvárásaik azonosítása, célszerű felkérni meg a vizsgált szervezet vezetőjét, hogy határozza meg, azok fényében hol húzódnak a potenciális beavatkozási korlátok. E korlátok a további elemzés során végig figyelembe veendőek. X témacsokor Érintett csoport(ok) Versenyképességtámogatási deficit(ek) Beavatkozást ifénylő paraméter(ek) Elvárás 1 A csoport, B csoport Értékteremtés, kihíváskeresés Költség, minőség Elvárás 2 B csoport Kivonulás Időigény Témacsokor elvárásai értékelésének szöveges kifejtése (részletes kifejtés) Az elvárások értékelésének első lépcsőjében kerül sor a szolgáltatás összes felhasználó oldali érintettje, illetve témacsokrokba rendezve az összes, általuk megfogalmazott versenyképességi elvárás összegyűjtésére. Amint e két lista összeáll, a következő feladat a kettő összefésülése. A csoportok és az elvárások egymásnak való megfeleltetésén túl két további tartalmi feladatot szükséges elvégezni a versenyképességi elvárások értékelése során. Egyfelől, azonosítjuk, hogy a versenyképesség pontosan mely aspektusát/aspektusait érinti az adott elvárás (vagy másképp fogalmazva, a versenyképességet pontosan hogyan akadályozza, ha a közszolgáltatás nem felel meg a szóban forgó elvárásnak). E kérdés megválaszolásához az alábbi versenyképességi szempontok nyújtanak segítséget (lásd bővebben a 1.3. fejezetben): Elősegíti-e az adott szolgáltatás az adott felhasználói csoport számára az értékteremtést? Elősegíti-e az adott szolgáltatás az adott felhasználói csoport számára a kihíváskeresést? Elősegíti-e az adott szolgáltatás az adott felhasználói csoport számára a versenyképes együttműködést? Gátolja-e a az adott szolgáltatás az adott felhasználói csoport számára a kivonulást (amikor a szolgáltatással célozni kívánt csoportok elfordulnak az adott szolgáltatás igénybe vételétől, így az nem képes betölteni szándékolt funkcióját)? Másfelől, azt is meg kell mondanunk, hogy a szolgáltatás mely paraméterein kell változtatni ahhoz, hogy a felhasználók versenyképességi elvárásainak megfelelően javuljon a kapcsolódó elvárások kielégítése. Az egyes elvárások értékelése kapcsán e cellákban a következők egyikét ajánlatos használni: költség; időigény; minőség (az igénybe vételtől esetlegesen elriasztó tényezők); kockázat (a minőség hullámzásának valószínűsége); szubjektív komfort (a szolgáltatás igénybe vételének gondterhessége). Egy elváráshoz természetesen többféle versenyképességi aspektussal kapcsolatossal kapcsolatos hiányosság és többféle beavatkozást igénylő paraméter is felírható. 9

10 A következő feladat az elvárások (és az azokhoz kapcsolódó észrevételek) témacsokronként külön listákra való csoportosítása. (Ez nem szabad, hogy nehézséget okozzon, hiszen az elvárások eleve az egyes témacsokrokkal szemben kerültek korábban meghatározásra.) Végezetül minden írjunk minden témacsokor elvárás értékelés-listája aljára szöveges indoklást arról, mire alapozva azonosítottuk a táblázat egyes elemeit. Ha az elvárást több érintett csoport is megfogalmazta, az indoklásban szerepeljenek külön a csoportonként esetlegesen különböző indoklások (ha több csoport ugyanazon indoklással fogalmaz meg egy elvárást, annak csoportonkénti elkülönítésére nincs szükség). Példa: az orvosi rendelő szolgáltatásai közül a sürgősségi ellátással kapcsolatban a nyugdíjasok, a munkavállalók és a kisgyermekesek is azt a problémát fogalmazzák meg, hogy egészen kis sérülésekkel is az ügyelethez továbbítják őket. Az elvárás tehát mindhárom csoportnál az, hogy a könnyű sérüléseket helyben is lássák el. A szöveges kifejtés szerint az indok mindanynyiuk számára a plusz kényelmetlenség, amit az ügyeletig való eljutás okozna. Eszerint akár egyben is kezelhető volna az elvárás. Azonban a további bontás szerint a plusz kitérő ugyan mindhárom csoportnál egyaránt az értékteremtési készség nehezítéseként jelenik meg, a munkavállalók esetében a kivonulás is felmerül, mivel a nehézségek ismeretében e csoportok inkább hajlamosak eleve a közeli magánrendelőt felkeresni kisebb sérüléseikkel is. A beavatkozást igénylő paraméterek közül a az eljutás komfortja mindhárom csoportot hátrányosan érinti, míg a munkavállalókat ezen felül az újabb kitérő időigénye is felmerül. Így összességében az indoklás során a nyugdíjasok és a kisgyermekesek szempontjából az elvárás elemezhető egyként, míg a munkavállalók szempontja külön elemzendő. A szöveges indoklással szembeni fő kritérium az, hogy abból utólagosan visszakövethető legyen, milyen logika szerint történt meg az elvárások elemzése. Az értékelésben annak indoklására is lényeges kitérni, hogy miért tekinthető a versenyképességi potenciál szempontjából relevánsnak az adott elvárás adott csoportok számára történő kielégítése. Ezen indoklás minden érintett csoportra külön megírandó. 5.3 A versenyképességi elvárások viszonya a közszolgáltató működéséhez Az összeírt, indoklással kiegészített elvárások birtokában kell sort keríteni a közszolgáltató jelenlegi működésének vizsgálatára. Ezt témacsokronként szükséges elvégezni, mindegyik témacsokor kapcsán összeírva, mi határozza meg a működési logikát. Ide tartozhat a szervezeti keretek, a felelős személyek motivációi, az eljárási protokollok, és számos egyéb tényező végiggondolása. Az egyes közszolgáltatások tevékenységei közti jelentős különbségek miatt erre nem írható fel általános recept, az elemzés mindig a vizsgált témacsokor függvénye kell legyen. Példa: ha a háziorvosi rendelő kapcsán a hivatalos okmányok kiállításához szükséges fizetős vizsgálatok és az elsősegélynyújtás jelenti a két vizsgált témacsokrot, akkor az előbbinél releváns tényező lehet többek közt a vizsgálatok időszükséglete; az ilyen vizsgálatok számára fenntartott idősáv sajátosságai; az, hogy mennyivel hoz több/kevesebb pénzt a fizetős vizsgálat, mint egy TB-elszámolású; vagy a kapcsolódó adminisztrációs terhek súlya. Az elsősegélynyújtásnál releváns lehet a rendelőn belüli meglévő protokoll; az egyes orvosok és ápolók ellátási/továbbküldési hajlandósága; a szólítás rendszere; az ambuláns tevékenység térítése; a rendelő leterheltsége. 10

11 A jelenlegi működés logikájának feltárását követően következhet annak összegyűjtése, milyen felhasználói felvetések merülnek fel a működést illetően. Elsősorban azok érdekesek, amelyek a probléma felvetésén túl megoldási javaslatokat, ötleteket is tartalmaznak. Részben az imént vizsgáltakból, részint azoktól függetlenül adódnak bizonyos általános megállapítások, amelyek hasznosak a fennálló működés vizsgálatának keretezéséhez például hogy milyen tényállítások következnek a szolgáltatás jelenlegi működéséből. Tényállításnak tekinthetjük e szempontból többek közt az alábbi kérdésekre adott válaszokat: Mennyiben tér el a szolgáltatás működése más, hasonló szolgáltatókétól? Mennyiben tér el a szolgáltatás működése a szolgáltató saját, korábbi működésétől? Mik a működés logikát meghatározó legfőbb elemek? Azok a tényállítások számítanak relevánsnak, amelyek érdemi segítséget nyújtanak a szolgáltatással kapcsolatos elvárások kezelésében. Példa: ha egy háziorvosi rendelő nyitvatartási ideje jelentősen bővebb, mint más rendelőké, kisebb eséllyel lesz reális lehetőség annak további hosszabbítására. Vagy: ha a rendelő finanszírozása az ügyfélkör méretén múlik, annak köze lehet a problémaként felmerülő túlzsúfoltsághoz. 5.4 Versenyképességi elvárások kezelése Mostanra az átvilágításhoz rendelkezésre állnak az elvárások, valamint a szolgáltatás jelenlegi működésének legfőbb ismérvei. A következő lépés ezek kapcsolatának vizsgálata, minden elvárás és az ahhoz kapcsolódó működési állítások viszonylatában, az alábbi fő opciókkal: az elvárás és a kapcsolódó működési állítás között tökéletes összhang áll fenn; nincs kapcsolat az elvárás és a kapcsolódó működési állítás között; nem lehet összhang az elvárás és a kapcsolódó működési állítás között; korlátozott/feltételes összhang lehetséges az elvárás és a kapcsolódó működési állítás között; az elvárás és a kapcsolódó működési állítás tökéletesen összehangolható; egyéb. Amennyiben a működés eltér az adott csoportelvárástól (tehát az első opción kívül minden esetben), röviden kifejtendő, milyen javaslat merülhet fel az elvárás kielégítésének javítására, tökéletesítésére. A javaslat B javaslat C javaslat D javaslat A javaslat B javaslat Nincs kapcs. C javaslat Szinergia Nincs kapcs. D javaslat Konkurál Nincs kapcs. Konkurál 11

12 Ezt követően kerüljenek összevonásra azok az elvárások, amelyek akár külön témacsokrokból is, de ugyanolyan/hasonló megoldásokkal kezelhetőek. Ennek érdekében javasolt felírni egy kereszttáblába az egyes elvárásokat (minden témacsokorból), és a megfelelő cellákban elemezni azok kapcsolatát. A fő opciók itt az alábbiak: a javaslatok között nincs kapcsolat; a javaslatok szinergikusak; a javaslatok konkurálnak; a javaslatok előfeltételezik egymást. Az első eset kivételével mindegyik reláció esetén lehetséges az összevonás, de egyik esetből sem következik feltétlenül. Amint a javaslatok összeálltak és tisztázódtak a köztük fennálló relációk, sor kerülhet azok tematikus összegzésére. E javaslatcsomag-kezdemények több érintett csoport több különféle elvárása nyomán is összeállhatnak, amennyiben azok valamilyen közös elem mentén hasonló elemzési javaslatokra mutatnak. Az összeállítás során azok az észrevételek kombinálandóak össze, amelyek egymással fedésben álló teendőket jelentenek, úgy, hogy egymással ütköző teendőket ugyanakkor nem vonnak maguk után. Ez akár olyan, egymáshoz lazán kapcsolódó javaslatkezdeményeket is eredményezhet, melyekben az egyes részelemek között egymással már csak több áttétellel kapcsolatban állók is összekerülnek. Példa: az orvosi rendelő két vizsgált témacsokra, az okmányok kiállításához szükséges fizetős vizsgálatok és az elsősegélynyújtás kapcsán öt javaslat született végül. Előbbihez tartozik, hogy a beteghívó rendszer bővüljön a rendkívüli behívás lehetőségével az időpontra egyeztetett fizetős vizsgálatok ügyfelei számára, hogy az utólagos adminisztráció folyjék elektronikusan (megszüntetve a papírok hivatalról hivatalra szállításának kényszerét), illetve hogy a munkanélküliek féláron vehessék igénybe a jogosítványhoz és a munka-egészségügyi kiskönyvhöz szükséges vizsgálatot (a díj másik felét TB-támogatásként biztosítva). Az elsősegélynyújtás témacsokrához két javaslat szól: az egyik a rendkívüli ellátások dokumentálhatóságát biztosítja a beteghívó rendszer bővítésével (így téve a problémás TB-térítések miatt alacsony ellátási kedv javításáért), a másik a sürgősségi ellátás térítése törvényi szabályozásának módosítását (háziorvosi rendelők számára egyszerűsítve az elszámolás bürokráciáját). A javaslatok közti relációk vizsgálatát követően melyet a példa nem részletez a beteghívó rendszer bővítésére irányuló két javaslat összevonásra kerül, mivel ugyanazon funkció, a soron kívüli hívás bekötése szükséges mindkét elvárás kielégítéséhez. Marad tehát négy javaslat, amelyek két javaslatcsomag-kezdeménybe rendeződnek: az egyik a beteghívó rendszer átalakítását foglalja magában és nem kötődik érdemben más javaslathoz. A másik csomagkezdemény a szabályozási keretek változtatását célozza, magában foglalva a maradék három javaslatot, amelyek mind kötődnek egymáshoz, de nem annyira, hogy öszszevonhatóak legyenek. Az elvárások elemzésének lezárásaként itt célszerű röviden kitérni a nem szándékolt hatásokra is, egyfelől aszerint, hogy az egyes javaslatok bevezetése esetén milyen hatások jelentkeznének a nem célzott csoportok oldalán, másfelől aszerint, milyen lenne öszszességében a (pozitívan, semlegesen, negatívan) érintettek versenyképességi mintázata. 12

13 (Versenyképességi mintázat alatt itt a különféle előjelekkel érintettek arányát, jelentőségét érti jelen módszertan.) A kiértékelés során érdemes figyelembe venni az egyes csoportoknak versenyképességi súlyát is. Amennyiben a nem szándékolt hatások között aránytalan anomáliák mutatkoznak, azok a megfelelő ponton kijavítandóak, és az elemzés e ponttól újraindítandó. A fejezet eredményeként az egyes javaslatcsomagokból (melyek mind valamilyen kulcskérdésre mutatnak rá végeredményben) összeadódik egy összesített javaslatlista, illetve egy lista a szolgáltatás hiányosságainak kulcskérdéseiről (amelyek megegyeznek az egyes javaslatcsomagok témáival). Az iménti példa esetén a beteghívórendszer átalakítása és a szabályozási keretek változtatása lenne a két kulcskérdés amelyek ugyan merőben eltérő absztrakciós szinten állnak, de mivel nem született az előbbihez hasonló témájú javaslat, mégis ezek következnek az átvilágításból. VI. A megvalósítás elemzése Áttekintés: Összegyűjtjük a szükséges beavatkozásokat és az azokból következő teendőket. Csoportosítjuk a megvalósításban érintett szereplőket. Elemezzük a szervezet hatáskörén belüli és az azon kívüli szereplők érintettségét, erőforrásait, reakcióit. Összefoglaljuk a javaslatokat a megvalósíthatóság fényében és előterjesztést készítünk belőlük. 6.1 Teendők összegyűjtése A megvalósítást tárgyaló fejezet első lépésében azt kell összeírnunk, milyen beavatkozások szükségesek az egyes kulcskérdésekhez tartozó módosítási javaslatok megvalósításához. Ehhez mindenekelőtt annak összegyűjtése elengedhetetlen, hogy milyen teendőkkel járnak az egyes beavatkozások. Ezt számos különféle tényező mentén lehetséges feltárni, melyek közül az alábbi lista csupán a leggyakrabban felmerülő tételeket tartalmazza: rendelkezésre álló humán tőke; rendelkezésre álló infrastruktúra; jogi keretek; intézményi szervezeti struktúra (pl. alárendeltségi viszonyok); intézményi szervezeti kultúra; finanszírozó-oldali elvárások; felügyeleti keretek; egyéb releváns tényezők. A teendők könnyebb kezelhetősége érdekében itt is érdemes a javaslatok 3.4. fejezetbeli elemzőtáblázatához hasonlóan összeírni, várhatóan hogyan hatnak egymásra az egyes teendők melyek azok, amelyek között nincs kapcsolat; amelyek szinergikusan erősítik egymást; amelyek konkurálnak egymással; amelyek előfeltételei egymásnak. 13

14 Ahhoz, hogy lehetővé váljon a további munka az ily módon összegyűjtött teendőkkel, öszsze kell gyűjteni a feltételek megvalósításában érintett (azaz nem ügyféloldali), korábban már összeírt szereplőket. Ezek összeírása a 2.2. fejezetben már megtörtént, így most csupán az ott készített lista átemelésére van szükség. A listán szereplő csoportokat három csoportba osztja az átvilágítás: szervezet hatáskörén kívüli szereplők (pl. felügyeleti szerv, megrendelő, konkurencia, szakmai-társadalmi közeg); szervezet hatáskörén belüli szereplők: szervezeten kívüli, alárendelt szereplők pl. szállítók/ellátók; szervezeten belüli szereplők: egyrészt szerep (döntéshozó-menedzser/végrehajtó), másrészt alcsoportok szerint. Példa: egy szakközépiskolában a közismereti és a szakmai tárgyak tanárai is egy szerepcsoportba tartoznak, érdekeik mentén mégis külön kezelhetőek. A következő lépésben sor kerül a feltárt teendők szétosztására a szervezeten belüli és az azon kívüli tényezőkhöz kötődő szervezetek között. 6.2 Szervezet hatáskörén kívüli szereplők A szervezet hatáskörén kívüli szereplők teendőiből külön mellékjavaslatok készülhetnek, amelyek az érintett külső szereplő, illetve annak felügyeleti szervei számára küldhetőek el. Egy mellékjavaslatban annak kell röviden szerepelnie, milyen vizsgálat nyomán, mely szereplő teendője kapcsán derült fény a mellékjavaslat szükségességére. Szerepeljenek benne egyértelműen a mellékjavaslat potenciális címzettjei (azaz a külső szereplő és/vagy annak felügyeleti szervei), illetve azok várható reakciói. A mellékjavaslat térjen ki arra is, mennyire reális a teendő megvalósulása. 6.3 Szervezet hatáskörén belüli szereplők viszonya a teendők feltételeihez A szervezet hatáskörén belüli szereplők (azaz a külső, alárendelt szereplők és a konkrét szervezeten belüli szereplők) elemzése során a fő feladat az érintettek viszonyának vizsgálata a teendők feltételeihez érintettenként és teendőnként külön-külön. Ennek célja, hogy felmérhető legyen, egy teendő megvalósítása milyen fogadtatásra számíthat, ahhoz milyen feltételek teljesülése lehet szükséges. Az elemzés során a következő kérdések tekintendőek át az egyes teendőkről: Hogyan viszonyul az adott teendőhöz az adott érintett? Milyen mértékben állnak rendelkezésre erőforrások a beavatkozás megvalósításához (pl. adott-e elegendő anyagi forrás, időben megfelelő-e a forrás allokációja, stb.)? Van-e jelentősége az esetlegesen kapcsolódó intézményi szabályoknak, és ha igen, milyen mértékű (azaz: mekkora a fennálló helyzet tehetetlenségi ereje)? Milyen viszonyban áll a beavatkozás a szervezet szellemi sajátosságaival (pl. hagyományaival, belső kultúrájával, stb.)? E kérdésnél különválasztandó a bevezetés aktusa, illetve a működtetés. Mindkét szempont értékelendő. 14

15 Néhány lehetséges forgatókönyv, segédletként annak végiggondolására, a fenti kérdések mentén milyen potenciális problémákkal szembesülhetnek a szolgáltató-oldali szereplők egy teendő megvalósulása kapcsán: Az objektív feltételek nem adottak (erőforrások, jogi keretek, stb.). A szervezet tagjait nem motiválják megfelelő ösztönzők, nem érdekeltek a megfelelő működésben. Nem adott a módosuló működéshez szükséges szervezet, eljárás, technológia. A módosítás ellene hatna a szervezet meglévő kultúrájának. Magas volna a módosított működésre való átállás költsége. A módosítás nem a szervezet hatáskörébe tartozó döntésekkel jár. Más szereplők ellenérdekeltsége akadályozza a szolgáltatót a módosítás foganatosításában. 6.4 Szervezet hatáskörén belüli szereplők viszonya a teendők megvalósulásához Szintén megvizsgálandó, milyen az egyes érintettek viszonya az egyes teendők megvalósulásához. E szempont célja az, hogy hatásbecslést adjon a teendő megvalósításának esetére így az elemzés minden feltétel és minden szervezet hatáskörén belüli (tehát külső alárendelt, illetve valóban belső) érintett viszonylatában elvégzendő. Hogyan hat a teendő megvalósulása a szereplő feladataira? Külön értékelendőek a megvalósítás aktusának és a megvalósulás állapotának hatásai. Példa: ha az orvosi rendelőben módosításra kerül a beteghívó és képes lesz soron kívüli szólításra, az asszisztenseknek a megvalósítás során meg kell tanulniuk az új kezelést, majd a bevezetést követően rendszeresen fogadniuk kell a soron kívül érkező betegeket, akik a sorban érkezőktől eltérően valamilyen módon külön jelezni fogják megérkezésüket. Hogyan változik a teendő megvalósulása esetén a szereplő tevékenységének erőforrásigénye? Külön értékelendőek a változás bevezetéséből, illetve a módosult működésből fakadó erőforrásigényét. A beteghívó átprogramozása során az asszisztensek számára erőforrásigény a betanulásra fordított idő, míg a rendszeres működés során a soron kívüli betegek ellátására fordított többletfigyelem számítható ide. Hogyan változik a teendő megvalósulása esetén a szereplő formális és informális pozíciója? Ha a rendelőben korábban dolgozott egy állandó külső asszisztens, aki csupán szólította a betegeket, de nem kellett azok rendelkezésére álljon, de az új beteghívó funkció bevezetésével az ő dolga lesz a soron kívüli jelentkezések fogadása is, ezt státuszveszteségként élheti meg. A többi szolgáltató-oldali szereplőhöz képest ugyanakkor sem formális sem informális pozíciója nem változik ettől. Hogyan változik meg a teendő megvalósulása esetén a szereplő értékelése a saját ösztönzőiről? Ha a rendelő háziorvosai az ellátott betegek száma szerint részesülnek a rendelő profitjából, és egy soron kívüli akár sürgősségi ellátásra, akár fizetős ellátásra érkező beteg ellátása több időt igényel, mint az átlagos praxis, akkor ha egy orvost jelölnek ki azok fogadására, ő az ösztönzők módosításában lesz érdekelt például emelt kvóta bevezetésében a soron kívüli páciensek fogadására. 15

16 Hogyan reagálna az adott szereplő az adott teendő végrehajtására? (E pontnál a korábbi szempontok összegzése a cél.) Mekkora az adott szereplő befolyása az adott teendő végrehajtását illetően? (Mennyiben tudja elgáncsolni egy számára előnytelen teendő végrehajtását, illetve mennyiben tudja azt a maga számára előnyösebb formára hozni?) 6.5 A megvalósítás összegzése Az egyes javaslatok különböző vetületeinek összegzéséhez össze kell foglalni a feltárt elvárásokra tett javaslatlista elemeit, az azokhoz kapcsolódó feltételek megvalósíthatóságát, és ki kell emelni az egyes javaslati elemek megvalósításának kiemelt figyelmet érdemlő aspektusait. Az így véglegesített javaslatcsomagok kompakt előterjesztéssé formálandóak. Ehhez mellékelni szükséges az átvilágított intézmény vezetőjéhez címzett összefoglalót, amely az intézmény belső szempontjai szerint is megindokolja, miben javítják a módosítások annak működését és elhárítja az esetleges kockázatokkal kapcsolatos félelmeket. Az alábbi kockázatok cáfolata bír kiemelt jelentőséggel: A változtatás lehetetlennek tűnik. Nincs értelme a változtatásnak. A változtatást a fennálló jogszabályi és hatásköri környezet gátolja. Nem biztosított a változtatás végrehajtásához elvárt költségfedezet (anyagi, humán, stb. források egyaránt). A szervezet és a javaslattevő véleménye eltér a változtatás megvalósításának módjáról. Megnő az adott tevékenység kockázata. Végezetül, ha releváns, lássuk el az előterjesztést a szükséges ügymeneti kiegészítőkkel (felelős, határidő, költségvonzat, stb. 16

Pályázati kézikönyv. az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára

Pályázati kézikönyv. az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára Pályázati kézikönyv az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára Projektfejlesztés és pályázatbenyújtás: a pályázat útja a projektötlettől a szerződéskötésig A pályázati

Részletesebben

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA Szakmai észrevételek a munkaanyag társadalmi egyeztetéséhez a magyarországi történelmi keresztény-keresztyén egyházak részéről 2008. április-május folyamán zajlik a társadalmi

Részletesebben

A bölcsődében és a családi napköziben ellátott hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek

A bölcsődében és a családi napköziben ellátott hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek Goldmann Róbert A bölcsődében és a családi napköziben ellátott hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek Bevezetés AGyermekvédelmi törvény 1 2013. szeptember elején hatályba lépő módosítása pontosan

Részletesebben

Felkészültség és elkötelezettség

Felkészültség és elkötelezettség Felkészültség és elkötelezettség A támogatott lakhatásban az életminőség javítása a legfőbb cél. Az életminőséget, minőséget mindig az adott környezetben kell vizsgálni. A földrajzi elhelyezkedés, az urbanizálódás,

Részletesebben

A legjobb érdek érvényesítése a gyermekvédelmi

A legjobb érdek érvényesítése a gyermekvédelmi Both Éva Kuslits Gábor A legjobb érdek érvényesítése a gyermekvédelmi szakellátásban minden gyermek egyéni érdekén kívül álló érdek csak akkor érvényesülhet, ha azt a gyermek érdeke megkívánja vagy megengedi.

Részletesebben

Testre szabható cafeteria megoldások

Testre szabható cafeteria megoldások Testre szabható cafeteria megoldások Növelje vállalata teljesítményét, és csökkentse HR adminisztrációját a Sodexo megoldásával! Válassza ki az Ön számára leginkább megfelelő megoldást! A különböző szolgáltató

Részletesebben

1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a

1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a 1 1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a Magyar Táncművészeti Főiskolán... 5 2.2. A Minőségfejlesztési

Részletesebben

A Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása. a hiánypótlás alkalmazásáról. (K.É. 58. szám, 2007. május 23.)

A Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása. a hiánypótlás alkalmazásáról. (K.É. 58. szám, 2007. május 23.) A Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása a hiánypótlás alkalmazásáról (K.É. 58. szám, 2007. május 23.) A Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Téglás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Mértékegység

Téglás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Mértékegység Cél Indikátor neve Indikátor definíciója C. Tiszta és egészséges települési környezet D. Diverzifikált helyi gazdasági szerkezet E. A helyi közszolgáltatások magas szinten történő biztosítása Arculati

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-ei ülésére 1 ELŐTERJESZTÉS Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-ei ülésére Tárgy: Előterjesztő: Döntés az Önkormányzat 2015-2019. közötti évekre vonatkozó Gazdasági Programjáról, Fejlesztési

Részletesebben

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3

Részletesebben

A Progress eredményeinek biztosítása

A Progress eredményeinek biztosítása A Progress eredményeinek biztosítása A Progress közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program (2007 2013) végrehajtására vonatkozó keretstratégia Európai Bizottság A Progress eredményeinek

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA Nyíregyháza, 2010. május Készült a Felső-Tisza Alapítvány megbízásából. Szerkesztette: Filepné dr. Nagy Éva Katona Mariann Tóth Miklós Lezárva 2010. május 31-én. Nyíregyháza,

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI Dr. Kádár Pál ezredes A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS Tudományos témavezető: Prof. Dr. TORMA András CSc intézetigazgató, egyetemi

Részletesebben

ÜGYFÉL ELÉGEDETTSÉG ELJÁRÁSREND

ÜGYFÉL ELÉGEDETTSÉG ELJÁRÁSREND ÜGYFÉL ELÉGEDETTSÉG ELJÁRÁSREND Kerekegyháza Város Polgármesteri Hivatal részére 2010. 04. 30. 2 / 14 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ 3 2. AZ AAM ÁLTAL VÉGZETT ÜGYFÉL ELÉGEDETTSÉG MÉRÉS 4 3. MÓDSZERTANI JAVASLATUNK

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Bevezetés, cégadatok Jelen Általános Szerződési Feltételek tartalmazza a webáruházban (a továbbiakban: Webáruház) elérhető szolgáltatás igénybe vevő (továbbiakban: Vásárló)

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás

Részletesebben

JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól

JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól JELENTÉS az általános iskolai oktatás minőségének javítását szolgáló intézkedések ellenőrzésének tapasztalatairól 2002. június 0219 Az ellenőrzést felügyeli: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy 0-2 - 2-1 óraszámokra Készítette: Csajáginé Nikl Katalin szaktanár Ellenőrizték:

Részletesebben

A HÁLÓZATI GYÓGYSZERTÁRAK SZÖVETSÉGÉNEK RÉSZLETES JAVASLATA A GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELETI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁRA

A HÁLÓZATI GYÓGYSZERTÁRAK SZÖVETSÉGÉNEK RÉSZLETES JAVASLATA A GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELETI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁRA A HÁLÓZATI GYÓGYSZERTÁRAK SZÖVETSÉGÉNEK RÉSZLETES JAVASLATA A GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELETI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁRA 2015. december 1. Vezetői összefoglaló A gyógyszertári ügyelet működésének szabályozása során

Részletesebben

A pedagógiai szakszolgálatokban végzett iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás szakterületi protokollja

A pedagógiai szakszolgálatokban végzett iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás szakterületi protokollja A pedagógiai szakszolgálatokban végzett iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás szakterületi protokollja Szabó Éva N. Kollár Katalin Hujber Tamásné 2015 1 A tanulmány első kéziratát átdolgozta

Részletesebben

Univer24 2016 Az úszás ünnepe RENDEZVÉNY KIÍRÁS. V3 FINAL verzió, 2015. december 1.

Univer24 2016 Az úszás ünnepe RENDEZVÉNY KIÍRÁS. V3 FINAL verzió, 2015. december 1. Univer24 2016 Az úszás ünnepe RENDEZVÉNY KIÍRÁS V3 FINAL verzió, 2015. december 1. 1. Univer24 2016 Az úszás ünnepe Az Univer24 (a továbbiakban Univer24 vagy Rendezvény) egy úszó és vízilabdázó legendák

Részletesebben

VÁLLALATI ÖNKISZOLGÁLÓ ÜGYFÉLSZOLGÁLAT VERZIÓSZÁM: 1.1.20081215 BEVEZETŐ SZOLGÁLTATÁSOK ÁLTALÁNOS ISMERTETŐ MENÜRENDSZER FOLYAMATOK SZÓTÁR

VÁLLALATI ÖNKISZOLGÁLÓ ÜGYFÉLSZOLGÁLAT VERZIÓSZÁM: 1.1.20081215 BEVEZETŐ SZOLGÁLTATÁSOK ÁLTALÁNOS ISMERTETŐ MENÜRENDSZER FOLYAMATOK SZÓTÁR F E L H A S Z N Á L Ó I D O K U M E N T Á C I Ó VERZIÓSZÁM: 1.1.20081215 BEVEZETŐ SZOLGÁLTATÁSOK ÁLTALÁNOS ISMERTETŐ MENÜRENDSZER FOLYAMATOK SZÓTÁR VÁLLALATI ÖNKISZOLGÁLÓ ÜGYFÉLSZOLGÁLAT TARTALOM Magyar

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet és kínálat várható alakulása 2016 Az elemzés a Szakiskolai férőhelyek meghatározása 2016, a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB-k) részére című

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-676/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-676/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-676/2013. számú ügyben Előadó: dr. Kéri Szilvia Az eljárás megindítása Az alapvető jogok biztosa, mint gyermekjogi ombudsman, korábban a gyermekvédelmi törvény

Részletesebben

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán

Részletesebben

Szakdolgozat. Hrabovszki Tamás. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar. Pénzügyi Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros.

Szakdolgozat. Hrabovszki Tamás. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar. Pénzügyi Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar Pénzügyi Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros Szakdolgozat A terv címe: Költségvetési szervek (Önkormányzatok) pénzügyi tervezésének bemutatása, Budapest Főváros

Részletesebben

Budapest, Gyáli út 2-6. 2. közbeszerzési rész: Ajánlatkérő székhelye 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő:

Budapest, Gyáli út 2-6. 2. közbeszerzési rész: Ajánlatkérő székhelye 1097 Budapest, Gyáli út 2-6. Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Attitűd- és Időmérleg vizsgálat, módszertani kidolgozás, adatgyűjtés, elemzés a TÁMOP 6.1.4/12/1-2012-0001 Koragyermekkori (0-7 év) program kiemelt projektben Közbeszerzési Értesítő száma: 2013/8 Beszerzés

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó

Részletesebben

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007.

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása KPMG Tanácsadó Kft. Ez a dokumentum 112 oldalt tartalmaz TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

AquaZ Natura Kft. Általános Szerződési Feltételek

AquaZ Natura Kft. Általános Szerződési Feltételek ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (ÁSZF) Tartalom: 1. Felek megnevezése és az ÁSZF hatálya 2. A vásárlás menete, az adásvételi szerződés létrejötte 3. Kiszállítás, személyes átvétel 4. Jótállás 5. A vásárlástól

Részletesebben

Biológia. 10. évfolyam: Élet a mikroszkóp alatt Mikrobiológia. A Föld benépesítői: az állatok. Érthetjük őket? Az állatok viselkedése. 11.

Biológia. 10. évfolyam: Élet a mikroszkóp alatt Mikrobiológia. A Föld benépesítői: az állatok. Érthetjük őket? Az állatok viselkedése. 11. Biológia A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy a tanulók egyre jobban megismerjék és megértsék az élő természet belső rendjét, a szerveződési szintek működésének jellegzetes módjait és funkcióit, az

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA 2. melléklet az előterjesztéshez AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA EGÉSZSÉGÜGYÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG 2015. április Tartalom BEVEZETÉS...4 A stratégiai dokumentum célja és előzménye...4

Részletesebben

Aszervezett bűnözés a kriminológiában társulásos,

Aszervezett bűnözés a kriminológiában társulásos, Nánási László * A SZERVEZETT BÛNÖZÉS KÉRDÉSEI A MAGYAR ANYAGI ÉS ELJÁRÁSI BÜNTETÕJOGBAN ** (Egy precedensügy tapasztalai) Aszervezett bűnözés a kriminológiában társulásos, foglalkozásként űzött, hivatásos,

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.1.2009 COM(2009) 20 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az elektronikus számlázás terén megvalósuló technológiai fejlesztésekről, valamint

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A MENTÁL KLUB IRÁNTI IGÉNYT FELMÉRŐ KÉRDŐÍVRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A MENTÁL KLUB IRÁNTI IGÉNYT FELMÉRŐ KÉRDŐÍVRŐL ÖSSZEFOGLALÓ A MENTÁL KLUB IRÁNTI IGÉNYT FELMÉRŐ KÉRDŐÍVRŐL A Mentál Klub iránti igényt felmérő kérdőívet, mely 9 kérdésből állt 2012. január végén küldtük el annak a 637 főnek, akik az elmúlt évben végeztek

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

Javaslat: A TANÁCS RENDELETE

Javaslat: A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.16. COM(2011) 126 végleges 2011/0059 (CNS) C7-0093/11 Javaslat: A TANÁCS RENDELETE a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó

Részletesebben

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEK NAPPALI ELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEIRŐL A 2004. év őszén teljes körű felmérést végeztünk a szenvedélybetegek nappali ellátást nyújtó intézményeinek körében. A kutatást

Részletesebben

A.../2015 (V..) KGY. határozat melléklete SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA 2014-2020 Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. november 27-i nyilvános ülésére. Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. november 27-i nyilvános ülésére. Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata 12. NAPIREND Ügyiratszám: 4/1497/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. november 27-i nyilvános ülésére Tárgy: Előterjesztő: Előkészítette: Megtárgyalja: Meghívott: Szociális szolgáltatástervezési

Részletesebben

CESSIO Követeléskezelő Zrt. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. Hatályos: 2014. szeptember 1. napjától

CESSIO Követeléskezelő Zrt. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT. Hatályos: 2014. szeptember 1. napjától CESSIO Követeléskezelő Zrt. Hatályos: 2014. szeptember 1. napjától CESSIO KÖVETELÉSKEZELŐ ZRT. TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rendelkezések 2 I.1. A Szabályzat célja 2 I.2. Fogalmak 2 I.3. Adatkezelés 2

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX COM(2012) 148 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK a mezőgazdasági

Részletesebben

A Taní tó i/tana ri ké rdó ívré békü ldó tt va laszók ó sszésí té sé

A Taní tó i/tana ri ké rdó ívré békü ldó tt va laszók ó sszésí té sé A Taní tó i/tana ri ké rdó ívré békü ldó tt va laszók ó sszésí té sé A Matematika Közoktatási Munkabizottságot az MTA III. osztálya azzal a céllal hozta létre, hogy felmérje a magyarországi matematikatanítás

Részletesebben

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ KEOP 2012-4.10.0/A számú pályázat keretében 31,68 kwp csúcsteljesítményű napelemes rendszer telepítése Vép Város Önkormányzat épületeire tárgyú a közbeszerzésekről szóló 2011.

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 2.2 Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Az ITP teljes 7 éves forráskerete Bács-Kiskun Megye Integrált

Részletesebben

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon Л DIGITÁLIS ESÉLYEGYENLŐSÉG HELYZETE MAGYARORSZÁGON Kiss Mónika A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon A digitális egyenlőtlenségek leküzdésére irányuló állami programok (2003-2005) Digitális

Részletesebben

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági

Részletesebben

A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA

A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA VONATKOZÓ ÉSZREVÉTELEI ÉS JAVASLATAI Általános észrevételek A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács tagjai üdvözlik a Digitális

Részletesebben

Az álláspályázat szóbeli része

Az álláspályázat szóbeli része Az álláspályázat szóbeli része Az állásinterjú Az állásinterjúra való meghívással döntő ponthoz érkezett a jövőbeli munkahely megszerzésének útján. Fontos mérföldkövet ért el. Ekkor már tudhatja, hogy

Részletesebben

Az előterjesztés szöveges része

Az előterjesztés szöveges része Az előterjesztés szöveges része A Magyar Tudományos Akadémia Gyermekprogram Irodája Ferge Zsuzsa akadémikus vezetésével kidolgozta és 2006 márciusában szakmai vitára bocsátotta a Gyermekszegénység elleni

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE 1 PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök telefon/fax:

Részletesebben

mtatk A kistérségi gyerekesély program és az általános iskolai oktatás teljesítményének összefüggése MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2015/3

mtatk A kistérségi gyerekesély program és az általános iskolai oktatás teljesítményének összefüggése MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2015/3 MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont mtatk MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2015/3 A kistérségi gyerekesély program és az általános iskolai oktatás teljesítményének összefüggése Nikitscher Péter Széll

Részletesebben

VII. TERMIK Tábor 2014. A táborozók kiválasztásának rendszere

VII. TERMIK Tábor 2014. A táborozók kiválasztásának rendszere VII. TERMIK Tábor 2014 A táborozók kiválasztásának rendszere Alapelvek: A TERMIK Táborban táborozói szerepkörben részt vevő gyermekek száma főszabályként 84 fő lehet. Ennek oka, hogy a hét állomású forgószínpados

Részletesebben

Szakértõi szemmel a prevencióról 1 A fókuszcsoportos kutatás beszámolója

Szakértõi szemmel a prevencióról 1 A fókuszcsoportos kutatás beszámolója MÉSZÁROS ZOLTÁN Szakértõi szemmel a prevencióról 1 A fókuszcsoportos kutatás beszámolója A Nemzeti Stratégia egyik kiemelt területe a drogprevenció. Az egyre inkább a mindennapokban tapasztalható drogprobléma

Részletesebben

A várólisták rövidítésének stratégiai irányai

A várólisták rövidítésének stratégiai irányai A várólisták rövidítésének stratégiai irányai Az Egészségbiztosítási Felügyelet összefoglaló elemzése 2010 A várakozási idők hatékony kezelésének kérdése, mint majd mindenhol a világon, így a magyar egészségügyi

Részletesebben

MUNKAANYAG. Pagonyné Mezősi Marietta. Piaci igény felmérése. A követelménymodul megnevezése: Munkakörrel, munkavégzéssel kapcsolatos feladatok

MUNKAANYAG. Pagonyné Mezősi Marietta. Piaci igény felmérése. A követelménymodul megnevezése: Munkakörrel, munkavégzéssel kapcsolatos feladatok Pagonyné Mezősi Marietta Piaci igény felmérése A követelménymodul megnevezése: Munkakörrel, munkavégzéssel kapcsolatos feladatok A követelménymodul száma: 2275-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE

TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE Elemzés és javaslatok nemzetközi tapasztalatok alapján Kutatási jelentés VÁTI Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság Nemzetközi Területpolitikai és Urbanisztikai

Részletesebben

Stadionok helyett tornatermeket!

Stadionok helyett tornatermeket! Stadionok helyett tornatermeket! Javaslatok a magyar baloldal új sportpolitikájára 1. Bevezetés Fidesz-KDNP kormány kirakatpolitikája, sportnagyhatalmi ábrándkergetése (olimpia, labdarúgás, kiemelt juttatások,

Részletesebben

Az EU Strukturális Alapjai által finanszírozott programok értékelésének módszertana. MEANS füzetek 1999.

Az EU Strukturális Alapjai által finanszírozott programok értékelésének módszertana. MEANS füzetek 1999. Európai Bizottság * XVI. Főigazgatóság Az EU Strukturális Alapjai által finanszírozott programok értékelésének módszertana MEANS füzetek 1999. V. kötet A közösségi politikai prioritásokra gyakorolt hatások

Részletesebben

OKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA

OKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA Eszközcsomag a vállalati igények, a szakképzési kínálat és az emberi tőke kapacitásainak hatékony összehangolására Adaptáljuk! OKTATÁSI, KÉPZÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK MÓDSZERTANA

Részletesebben

NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktőzsde Zrt. által közzétett Felelős Társaságirányítási Ajánlások (2012.

NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktőzsde Zrt. által közzétett Felelős Társaságirányítási Ajánlások (2012. HATTÁROZATI JAVASLAT A 4. NAPIRENDI PONTHOZ NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktőzsde Zrt. által közzétett Felelős Társaságirányítási Ajánlások (2012.) alapján Az OPIMUS GROUP

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 25. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2012. május 25. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ

Részletesebben

SZABAD SAJTÓT ÉS SOKSZÍNŰ NYILVÁNOSSÁGOT

SZABAD SAJTÓT ÉS SOKSZÍNŰ NYILVÁNOSSÁGOT SZABAD SAJTÓT ÉS SOKSZÍNŰ NYILVÁNOSSÁGOT AZ EGYÜTT MÉDIAPOLITIKAI JAVASLATAI E javaslatcsomag az Együtt szakpolitikai sorozatának a részét képezi. Részben a Váradi András Alapítványban, részben az Együtt

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM. 2014. november 7.

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM. 2014. november 7. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM 2014. november 7. Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 9 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 10 1.1 A tervezési intézményi háttere... 10 1.2 A tervezési folyamat

Részletesebben

Én akarom, így akarom, most akarom!

Én akarom, így akarom, most akarom! 2 fotók: Belényesi Tímea (http://timeabelenyesi.blogspot.com) Én akarom, így akarom, most akarom! Kisnémet Mónika Kedves OlvasóIM! Ahogy azt az augusztusi számban ígértem, a szeptemberi megjelenést a dackorszak

Részletesebben

Klinikai audit jó nemzetközi gyakorlata. Dr. Mogyorósy Gábor (Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Gyermekgyógyászati Intézet)

Klinikai audit jó nemzetközi gyakorlata. Dr. Mogyorósy Gábor (Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Gyermekgyógyászati Intézet) Klinikai audit jó nemzetközi gyakorlata. Dr. Mogyorósy Gábor (Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Gyermekgyógyászati Intézet) A klinikai audit a jelenlegi gyakorlat kritikus és szisztematikus felülvizsgálatát,

Részletesebben

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja.

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja. Bevezető A kilencvenes években komoly szemléletváltás történt Európában a társadalmi hátrányok megítélésében, a segítés céljaiban és formáiban. Az alkalmazkodás helyett egyre inkább a megmaradt képességek

Részletesebben

PROJEKT DEFINÍCIÓS TERV

PROJEKT DEFINÍCIÓS TERV a versenyképességi szerződésekre, valamint közszolgáltatások versenyképességi szempontú átvilágítására irányuló kísérleti projekt megalapozása és mikroinnovációs ötletpályázat kidolgozása feladatok ellátásához

Részletesebben

Címlap. INNOTÁRS_08_varoster. A pályamű azonosítója A projektvezető vállalkozás/intézmény neve A projektvezető neve A projekt címe

Címlap. INNOTÁRS_08_varoster. A pályamű azonosítója A projektvezető vállalkozás/intézmény neve A projektvezető neve A projekt címe Címlap 2 0 0 8 A pályamű azonosítója A projektvezető vállalkozás/intézmény neve A projektvezető neve A projekt címe INNOTARS_08-varoster MTA Regionális Kutatások Központja Dr. Nagy Gábor Határtalan várostérségek

Részletesebben

GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA CIVIL CSELEKVÉSI TERVE

GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA CIVIL CSELEKVÉSI TERVE GYULA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA CIVIL CSELEKVÉSI TERVE ÁROP-1.A.6-2013-2013-0001 2014. AUGUSZTUS 15. 1 megbízásából az ÁROP 1.A.6-2013-2013-0001 azonosítószámú projekt keretében, részeként készítette a Color

Részletesebben

M ÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK

M ÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK modszertan.qxd 2010.04.21 18:10 Page 1 M ÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓKNAK Jelzõrendszer Szakmai program Adósságkezelés SZOCIÁLPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI INTÉZET BUDAPEST, 2010 modszertan.qxd

Részletesebben

Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben

Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben Munkaerő-piaci szükséglet- és helyzetfeltárás a Baktalórántházai kistérségben Zárótanulmány Készült a Revita Alapítvány kutatóműhelyében Debrecen, 2010. január 11. TARTALOM I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4

Részletesebben

AZ INTÉZMÉNYEK OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁJA

AZ INTÉZMÉNYEK OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁJA Ö S S Z E H A S O N L Í T Ó É R T É K E L É S E K AZ INTÉZMÉNYEK OKTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁJA Felkészült és elhivatott oktató, tudásvágyó és szorgalmas hallgató ők a felsőfokú képzés sikerességének évszázadok

Részletesebben

Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata

Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata Budapest, 2014. január Msz: 103/2014 Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

Budapest, 2007. június

Budapest, 2007. június TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 5813-1/2007-SZMM Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának 2007-2010. évekre vonatkozó középtávú intézkedési

Részletesebben

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben

Tartalom. 1.Kockázatértékelés adatai... 4. 2.Kockázatértékelés jogi szabályozása... 5. 3.Veszélyek azonosítása... 5

Tartalom. 1.Kockázatértékelés adatai... 4. 2.Kockázatértékelés jogi szabályozása... 5. 3.Veszélyek azonosítása... 5 1 Tartalom 1.Kockázatértékelés adatai... 4 2.Kockázatértékelés jogi szabályozása... 5 3.Veszélyek azonosítása... 5 4. által érintett személyek intézményünkben... 6 5.Kockázatkezelési szabályzat... 8 7.A

Részletesebben

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Kossuth úti Óvoda 5430 Tiszaföldvár Kossuth út 124. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Hatálya kiterjed Tiszaföldvár Város Önkormányzat által fenntartott Kossuth úti Óvoda működésére Az alkalmazotti

Részletesebben

Kalauz a Pályázati Űrlap Kitöltéséhez. Erasmus+ Program Mobilitási projektek (KA1) Szakképzési tanulók és munkatársak mobilitása

Kalauz a Pályázati Űrlap Kitöltéséhez. Erasmus+ Program Mobilitási projektek (KA1) Szakképzési tanulók és munkatársak mobilitása Kalauz a Pályázati Űrlap Kitöltéséhez Erasmus+ Program Mobilitási projektek (KA1) Szakképzési tanulók és munkatársak mobilitása 2016. évi pályázati forduló TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

Dr. Benkő János. Az integritás tanácsadó lehetőségei és feladatai a belső kontrollrendszerben

Dr. Benkő János. Az integritás tanácsadó lehetőségei és feladatai a belső kontrollrendszerben Dr. Benkő János Az integritás tanácsadó lehetőségei és feladatai a belső kontrollrendszerben 1 2 az integritásirányítás nem a szabályokon alapuló és az értékeken alapuló megközelítések közötti választás,

Részletesebben

Nagy Zsolt Az alpintechnika eszközrendszere, alkalmazása műszaki mentéseknél

Nagy Zsolt Az alpintechnika eszközrendszere, alkalmazása műszaki mentéseknél Nagy Zsolt Az alpintechnika eszközrendszere, alkalmazása műszaki mentéseknél Szerzőnk az alpintechnika fejlődésének áttekintése mellett leírja az általános eszközrendszer alkalmazási lehetőségeit műszaki

Részletesebben

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló

Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében. Kutatási összefoglaló Neményi Mária Takács Judit Az apák családi szerepvállalása védőnői tapasztalatok tükrében Kutatási összefoglaló Készült a Védőnők továbbképzése és ismeretterjesztő kampánya az apák gyermekgondozási feladatainak

Részletesebben

2013.05.31. Utófinanszírozás: Vegyes finanszírozás: Szállítói finanszírozás: Engedményezés: Pénzügyi elszámolás részletes szabályai

2013.05.31. Utófinanszírozás: Vegyes finanszírozás: Szállítói finanszírozás: Engedményezés: Pénzügyi elszámolás részletes szabályai Utófinanszírozás: Pénzügyi elszámolás részletes szabályai Pályázati e-ügyintézés, Online számlakitöltő A projekt során felmerülő költségek utólagos támogatási formája, a számla, vagy egyéb, az elszámolást

Részletesebben

A saját tanulási stílus felmérése a Kolb-féle tanulási ciklus alapján

A saját tanulási stílus felmérése a Kolb-féle tanulási ciklus alapján A saját tanulási stílus felmérése a Kolb-féle tanulási ciklus alapján Az LSI leírja, hogyan tanul ön, hogyan dolgozza fel az elméleteket és az életében adódó mindennapi helyzeteket. Tudjuk, hogy mindenki

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat Szervezeti és Működési Szabályzat Vadaskert Alapítvány a Gyermekek Lelki Egészségéért 1021 Budapest, Lipótmezei út 1-5. A Vadaskert Alapítvány a Gyermekek Lelki Egészségéért Kuratóriuma a jelen Szervezeti

Részletesebben

7. A közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettség felmérés eredményei I. felmérési forduló. Piliscsaba Város Önkormányzata

7. A közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettség felmérés eredményei I. felmérési forduló. Piliscsaba Város Önkormányzata 7. A közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettség felmérés eredményei I. felmérési forduló Piliscsaba Város Önkormányzata Ügyfél Cím Alcím Piliscsaba Város Önkormányzata 7. A közszolgáltatásokkal kapcsolatos

Részletesebben

Az igazságügyi ingatlan-értékbecslés szakterület képesítési követelményeiről

Az igazságügyi ingatlan-értékbecslés szakterület képesítési követelményeiről Az igazságügyi szakértő feladata hogy ( ) a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel segítse a tényállás megállapítását, a szakkérdés eldöntését. [2005. évi

Részletesebben