TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE"

Átírás

1 TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE Elemzés és javaslatok nemzetközi tapasztalatok alapján Kutatási jelentés VÁTI Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság Nemzetközi Területpolitikai és Urbanisztikai Iroda Budapest, május 29.

2 A kutatás a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium támogatásával, az Építésügyi Célelő irányzat Településrendezést megalapozó kutatások c. pályázata keretében került megvalósításra Megbízói témafelelő s: Nagy Eszter Ráth György Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területrendezési és Településügyi Fő osztály Készült a VÁTI Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság Nemzetközi, Területpolitikai és Urbanisztikai Irodáján Irodavezető Salamin Géza Témafelelő s Dr. Ricz Judit Dr. Tomay Kyra Szerző k: Dr. Ricz Judit Dr. Tomay Kyra Salamin Géza Somfai Ágnes Hoffmann Csilla Gere László Eszenyi Orsolya Közremű ködő k: Jos Jonkhof (University of Wageningen) Körmendy Imre (Corvinus Egyetem) Dr. Péti Márton (VÁTI Kht.) Sain Mátyás (VÁTI Kht.) Wim Timmermans (University of Wageningen)

3 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ PROBLÉMAFELVETÉS, A KUTATÁS KÉRDÉSEI ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN KI HOGYAN CSINÁLJA: NEMZETKÖZI JÓ GYAKORLATOK SZAKIRODALMI ÖSSZEGZÉS Városi kormányzás A lakosság bevonása, részvétele a tervezésben (participáció) A köz- és magánszféra partnersége (PPP) A tervek megvalósításának eszközei, az érvényesülés erősítése A tervezés hatékonyságának mérése, monitoring NEMZETKÖZI KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYEI, AVAGY A TELEPÜLÉSTERVEZÉS MŰKÖDÉSE EURÓPA ORSZÁGAIBAN Tervezési rendszerek, tervek főbb jellemzői Participáció, kommunikáció és információszolgáltatás Megvalósítás, végrehajtás és finanszírozás A tervezési folyamat kihívásai és javaslatok a tervek megvalósulásának erősítésére HOLLANDIA, SZŰKÖS TÉR, KIS TERÜLET TUDATOS TERVEZÉS: A HOLLAND VÁROSTERVEZÉS PÉLDÁJA A HOLLAND TERVEZÉSI RENDSZER FELÉPÍTÉSE, RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS Intézményi háttér: a holland közigazgatás struktúrája, kormányzati felépítés A holland területi- és településtervezés rendszere A HOLLAND TELEPÜLÉSTERVEZÉSI RENDSZER GYAKORLATA AZ ARNHEM-NIJMEGEN VÁROSRÉGIÓ TAPASZTALATAI ALAPJÁN Az Arnhem-Nijmegen városrégióról dióhéjban Az Arnhem-Nijmegen városrégió működése A városrégió fejlesztési terve A siker összetevői A holland településtervezési gyakorlat kritikus pontjai KÉT KOMPLEX PÉLDA BEMUTATÁSA Meerstad projekt Waalsprong projekt HOLLAND JÓ PÉLDÁK A TELEPÜLÉSTERVEZÉS EGYES ELEMEIRE A térszerkezet tudatos alakítása: Kansenboek, a Nijmegen-i Lehetőségek könyve Átlátható és kommunikálható városfejlesztés: a Nijmegen-i Waalfront projekt Tervezett szuburbanizáció: Nijmegen város északi fejlesztése, Waalsprong Átfogó lakóterületi fejlesztés: Waalsprong projekt Funkcióváltást elősegítő fejlesztés: ipari terület helyett lakónegyed kialakítása

4 3.4.6 A lakosság és más helyi szereplők tényleges bevonása: a PURE projekt A beruházók orientálása a szerkezeti terv alapján: a Waalsprong projekt A magánszektor beruházása és a közérdek érvényesülése: a hágai épületkomplexum A beruházó és a helyi önkormányzat közötti alku: az EXXON vállalat fejlesztése a hollandiai Breda közelében Rugalmas tervek: Arnhem-Nijmegen városrégió közlekedési terve A kulturális háttér és az építészeti stílus közötti kapcsolat: Arnhem-Nijmegen régió esete A közösségfejlesztés térbeli vonatkozásai: a köztér fejlesztése a hágai Transvaal negyedben A HAZAI TELEPÜLÉSTERVEZÉS MEGERŐSÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A NEMZETKÖZI GYAKORLAT TÜKRÉBEN HAZAI KIHÍVÁSOK JAVASLATOK A HAZAI TELEPÜLÉSTERVEZÉS SZÁMÁRA A NEMZETKÖZI JÓ GYAKORLATOK ALAPJÁN A tervezés stratégiai jellege, térszerkezeti vízió és részletezettség Szabályozottság csökkentése, és a nem szabályozó-jellegű eszközök erősítése Helyi közüggyé tenni a településtervezést A tervek megvalósítói, a befektetőkkel való viszony Településrendezéshez kapcsolódó (köz)szolgáltató funkció, kommunikáció Monitoring, szakmai és civil kontroll Önkormányzati rendszer, finanszírozás Településközi együttműködések, területi koordináció, többszintű döntéshozatal IRODALOMJEGYZÉK

5 Vezetői összefoglaló A településrendezés és tágabb értelemben a településtervezés hazai gyakorlata kapcsán számos kétely és kritika fogalmazódik meg szakmai körökben elsősorban azzal kapcsolatban, hogy mennyiben képesek a településrendezési tervek valódi funkcióikat betölteni: a hatékony és egyúttal fenntartható településfejlődést és működést biztosító városszerkezeteket kialakítani. A tervezés hatékonyságát számos külső körülmény befolyásolja, mint az önkormányzati berendezkedés, a települési önkormányzatok meglehetősen nagyfokú döntési autonómiája, miközben financiális tekintetben a települések nagyban kiszolgáltatottak a befektetői tőkének. Általánosságban a rendszerváltozás óta a településfejlődés tervezettségének szintje a gyakorlatban és az általános megítélés tekintetében is erősen erodálódott, miközben a közösségi szféra tervezésben megnyilvánuló markáns koordináló szerepére piacgazdaságban, plurális demokráciában különösen nagy szükség lenne. Ehhez azonban a tervezés új szemléletikoncepcionális kereteinek újrafogalmazására lehet szükség. A közösség érdekét szolgálni hivatott tervek még mindig meglehetősen távol készülnek az érintettektől, a település lakosaitól, ha térben nem is, a lakosok és a köz érdekének figyelembe vétele, a döntésbe való bevonás-bevonódás tekintetében mindenképp. Mindennek következtében a hazai gyakorlatban a települések nem tudják területi adottságaik és erőforrásaik hasznosítását, műszaki-fizikai szerkezetük alakítását előre átgondolt, tervszerű módszerekkel hatékonyan befolyásolni. A települések fejlődésfolyamataiban, különös tekintettel a városok szerkezetére, a települési funkciók egymást kiegészítő alakításában (a települési funkciók komplexitására irányuló fejlesztés) sok felemás megoldással, a közösségi terek beszűkülésével, bizonytalanul-hektikusan váltakozó funkciójú terekkel, össze nem érő tengelyekkel találkozunk, azaz összességében a terveknek a közjót szolgáló célja, annak hatékonysága sérül. Kutatási kérdések és alkalmazott módszerek A kutatás kiinduló feltételezése az volt amit a hazai szakértőkkel folytatott konzultációk megerősítettek hogy a településtervezési rendszer megerősítése, megreformálása érdekében hasznos információkkal szolgálhat a sikeres nemzetközi településtervezési, területi tervezési gyakorlatok, tapasztalatok feltárása, és azoknak a hazai kontextus szempontjai szerinti feldolgozása. A jó példák, megoldások tükrében javaslatok kerültek megfogalmazásra a hazai településtervezési gyakorlat javítására. A nemzetközi jó gyakorlatok megoldások és ezek lehetséges adaptációjának vizsgálata ezáltal hozzájárulhat ahhoz, hogy a hazai települési tervek hatékonyabban és hatásosabban tudják befolyásolni a városfejlődési folyamatokat. A kutatás legfőbb, általános célja tehát az volt, hogy hozzájáruljon a hazai településtervezés és végrehajtás hatékonyságának javításához. Az alapvető vizsgálati témát a tervezési-érvényesítési folyamat jelentette. A kutatás folyamán kardinális kérdést képezett, hogy a tervben megjelenő közérdek megfogalmazására milyen folyamat révén kerül sor. Ennek tükrében kiemelt jelentőséggel bírt annak vizsgálata, hogy a települések és a rendezési folyamatokra befolyást gyakorló 4

6 egyéb szereplők bevonására, és érdekeinek összehangolására milyen hatékony módszerek alkalmazhatók, az esetleges elkerülhetetlen, illetve teljes mértékben fel nem számolható érdekellentétek milyen módon kezelhetőek. A felsoroltak vizsgálata folyamán a nemzetközi gyakorlatok és a holland jó példák jelentették a kiindulási pontot, de sor került a nemzetközi jó gyakorlatok hazai adaptációs lehetőségeinek megvitatására is (hazai szakértők körében). A munka stratégiai jelentőségű megoldásokat illetve javaslatokat kíván adni és nem törekszik a konkrét hazai eszközök, jogszabályok, intézmények bonyolult rendszerébe lefordítani őket. A kutatás folyamán az alábbi kulcskérdésekre kerestük a választ: Milyen folyamat révén kerül sor és hogyan csatornázódik be a települési tervekbe a településtervezés által képviselt közérdek megfogalmazására? A megfogalmazott közérdeket hogyan alakítják át a város nagyszerkezetére vonatkozó határozott elképzeléssé, koncepcióvá és ez miként jelenik meg a települési (rendezési) tervekben? A hatásos településtervezés mennyire a részletek pontos szabályozására és mennyire a nagy (város egészét átfogó) struktúrákra irányul? Hogyan tudják a települési tervek valóban érvényesíteni a megfogalmazott városszerkezeti elképzelést, alakítani a folyamatokat, különös tekintettel a gazdasági szereplők fejlesztési tevékenységére, illetve azok elhelyezkedésére? o Mennyiben hatnak a gazdasági szereplők tevékenységére, illetve azok elhelyezkedésére? o Hogyan lehet erős a közszféra (önkormányzat), közakarat a települési tér alakításában? o Hogyan tud együttműködni magán- és közszféra a tervezésben? o A tervek rugalmassága A fentiek alapján milyen, a tervezési rendszert érintő javaslatok tehetőek a hazai gyakorlat számára? A kutatás első felében a haladó európai gyakorlatok tapasztalatai kerültek strukturáltan összegyűjtésre a hazai kontextus szempontjai alapján. Ennek részeként került sor a vonatkozó nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintésére, a külföldi jó gyakorlatok feltárására (2.1. fejezet). Ezt követően egy kérdőíves vizsgálat segítségével gyűjtöttünk általános információkat egyes európai városok településtervezésére, a tervfajtákra, az egyes tervek típusaira, léptékére, a participációra, a lakossággal való kommunikációra, a tervek megvalósítására, és annak financiális bázisaira vonatkozóan (2.2. fejezet). Ezt követően egy konkrét, sikeres példa, Hollandia tervezési gyakorlatának a hazai tervezés szempontjából releváns bemutatására került sor egy részletes kutatás, esettanulmány segítségével (3. fejezet). Végül a kutatás utolsó szakaszában a hazai településtervezés legfontosabb kihívásaira vonatkozóan tettünk javaslatokat, ezen nemzetközi gyakorlatok, jó példák és hazai szakértőkkel készített szakértői interjúk alapján (4. fejezet). A kutatásaink egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy a tervek érvényesülését és megvalósulását döntő mértékben határozza meg az a közigazgatási-intézményi környezet, illetve a tervezési metódus (részvételen alapuló, decentralizált), amiben és ahogyan készülnek. Éppen ezért a tervek érvényesülésének erősítését a tervkészítés elejétől kezdve, 5

7 magának a tervezési folyamatnak az erősítésével lehet elérni. Ezt az összefüggést igazolja például (a kitöltött kérdőívek alapján) Svédország példája, ahol széles körű bevonással készülnek a települési tervek, melyek mintegy 80%-ban meg is valósulnak. A javaslatok megfogalmazása során alaphipotézisnek tekintettük, hogy a tervezést akkor sikeres, ha az állampolgárok életminőségének javulásához tud tartósan hozzájárulni, és ehhez a közérdeket sikeresen tudja megragadni. A közérdek azonosítása azonban nemcsak az adott szűkebb területen ott élő emberek közösségi érdekeit jelenti, hanem nagyobb területi szintek közösségeinek szempontjait is integrálnia kell. Ugyanakkor fontos, hogy az életminőség a lakókörnyezet minőségétől, az egészséges élet lehetőségein és az anyagi jóléten (munkahely, jövedelem) át egészen a szocio-kulturális feltételek megteremtéséig egy komplex dimenziót jelenthet, amelyet különböző közösségekben eltérően lehet azonosítani. Eredményeink összegzését az alábbiakban négy nagy témakör köré gyűjtve közöljük, ezek: a településtervezés döntéshozatali és intézményi struktúrája, a közigazgatás felépítése, kormányzat és kormányzás; a települési tervek készítésébe bevont szereplők köre és bevonásuk módja: lakossági és gazdasági szereplők, participáció; a tervek típusai, részletezettsége, jellege, tervhierarchia, és jogi háttere; a tervek megvalósulása, és a megvalósítás közérdek, közszféra általi orientálása. Kormányzás, és döntéshozatal A településtervezés gyakorlatát nagyban meghatározza az adott ország kormányzati és közigazgatási berendezkedése. A közigazgatás terén különböző modellek határozhatók meg Európában, a klasszikus egységes nemzeti irányítású országoktól az erős helyi és regionális szinttel és autonóm önkormányzatokkal rendelkező rendszereken keresztül a szövetségi állammodellekig. A kormányzati berendezkedés befolyásolja a településtervezés szabályozásának szintjét is. Hollandiában és Svédországban például központi szinten van szabályozva a településtervezés, míg Ausztriában és Spanyolországban kizárólag regionális, tartományi szinten határozzák meg a településtervezést. Ezzel szemben az erős tartományokkal rendelkező föderális Németországban és Svájcban létezik egyrészt nemzeti szintű szabályozás, másrészt a szabályozás eltér a szövetségi tartományok és a kantonok szintjén. Észtországban és Norvégiában helyi szinten van szabályozva a települési tervezés. Számos európai város példája alapján a városfejlesztési programok sikeressége szempontjából elsődleges a nemzeti, országos szinten meghatározott várospolitika. A döntéshozatal decentralizáltságának mértéke ott erősebb, ahol összevontak kisebb területi egységeket, településeket egy-egy nagyobb helyi egységgé. Magyarországra ezzel szemben integrálatlan, erős autonómiával rendelkező kis helyi önkormányzatok alkotják a településrendszert, miközben széleskörű feladatellátást bíztak rájuk mérsékelt helyi forráskapacitással. 6

8 A nemzetközi szakirodalom és a holland példa alapján is beigazolódott, hogy fontos a területi koordináció és kooperáció erősítése a településtervezés tekintetében is: A települések közötti koordináció kereteinek megteremtése (Például a holland Arnheim-Nijmegen városrégióhoz hasonló szervezeti formában, egy olyan városrégió kialakítása, mely néhány fontos értéket képvisel és érvényesít, melyek alapja a települések konszenzuális döntése, közös érdekeik ilyenek lehetnek a klímavédelem, vagy a területi szétterülés, a települések összenövésének korlátozása.); a vertikális kooperáció (a döntéshozatali szintek közötti együttműködés) A különböző felépítésű európai kormányzati struktúrák közül több is sikeres modell lehet a településtervezés és fejlesztés számára, mégis úgy tűnik általában a decentralizált modellek a sikeresebbek. Ugyanakkor ezen esetekben is szükség van egy központi akár országos, akár regionális városfejlesztési politikára az általános értékek és irányelvek tekintetében, illetve a nagyobb térségre kiterjedő, vagy országos hatókörű érdekek és fejlesztések megvalósítása érdekében. Egyúttal azonban a helyi, települési szintek mint saját helyzetük legjobb ismerői határozhatják meg a saját városuk részletes szerkezeti elképzelését, és fejlődési irányait; a horizontális együttműködés (ágazatok közötti együttműködés) a sikeres és tudatosan tervezett, koordinált településfejlődés érdekében. Hollandiában például egy stratégiai iroda fogja össze a városházán a különböző ágazati logikák alapján felépült terveket, és ötvözi a település strukturális víziójában, illetve közvetíti utána egyszerű, közérthető formában a település vezetői politikusok és szakemberek felé egyaránt, hogy melyek a város általános céljai és területi elképzelései. Ezeket a kommunikált célokat, városszerkezeti terveket aztán ők is magukévá tehetik, és saját ágazati tervezésükkor figyelembe veszik. Mindezek fényében javasoljuk a várostérségek, városrégiók együtt tervezésének bevezetését, erősítését elsősorban a főváros és a nagyvárosok körül. A tervezés szereplői, participáció A demokratikus és decentralizált döntéshozatal, valamint a civil kontroll értékként való elfogadásával és terjedésével egyfelől, a piaci szereplők mind jelentősebb financiális befolyása miatt másfelől a tervezés szereplőinek köre az elmúlt évtizedek során kibővült. Ma már általánosan elfogadott, hogy nem csak a közszféra (állam, önkormányzat) és az általa megbízott tervező vegyen részt a települési tervek elkészítésében, hanem a lakosság közvetlen részvétele, és mindinkább a piaci szereplők bevonása is megtörténjen. A lakosság bevonásának indoka lehet az információgyűjtés, a tervek által érvényesíteni kívánt közérdek pontosabb, teljesebb megfogalmazása annál, mint ha csak a képviseleti metóduson keresztül érvényesülhetnének a helyi lakosság igényei, elvárásai. Emellett a tervek érvényesítését is elősegíti, ha annak alkalmazói (mint lakosok) magukénak érzik a terveket, és legitim szabályozónak tekintik azáltal, hogy részesei lehettek a tervezési folyamatnak. A legtöbb tanulmány és tapasztalat szerint ha sokan elfogadják a tervet, 7

9 akkor az könnyebben kivitelezhető, az érintettek és a közösség minél szélesebb körű bevonásával jobb minőségű fejlesztés válik lehetővé. Az általunk megkérdezett európai országok közül számos helyen a jogszabályi kötelezettségen túl valós, széles körű bevonásra kerül sor. A legtöbb országban folyamatos a részvétel a tervezési folyamatban. Bár a szövetségi, tartományi jellegű berendezkedésű államokban jellemzően inkább a tervezés végső szakaszára koncentrálódik, míg Svédországban és Norvégiában már a tervezés első szakaszától kezdve megvalósul a lakosság, és más érdekcsoportok bevonása. Ez utóbbi esetben a településtervezés ténylegesen nyitott és participatív. Ehhez képest Hollandia településtervezési rendszere inkább centralizált jellegű (főként a 2008 előtti rendszer esetében, azóta jelentős elmozdulás történt az új jogszabály életbelépésével), ezért a szakértők szerint a tervezésbe történő bevonás nem általános. Egy-egy kiemelkedően jó példával így is tudott szolgálni azonban a holland esettanulmány is a lakosok helyi közügyek iránti érdeklődésének megteremtése, erősítése, (PURE projekt) illetve a tervek lakosok felé történő kommunikálása (Waalfront projekt kiadványa) tekintetében. A hazai helyzet ebben a vonatkozásban meglehetősen kedvezőtlen: ugyan jogszabályi kötelezettség vonatkozik a lakosok tájékoztatására, véleményük kikérésére, azonban nagy szabadsága van az egyes települések vezetőinek és a tervezőknek, hogy ezt mennyiben egy formális, letudandó, vagy egy valós és érdemi információkkal szolgálni képes részeként kezelik a tervezési folyamatnak. Minden általunk megkeresett hazai szakértő hiányolta a participáció és kommunikáció erősítését. Javasoljuk ezért a lakosság közvetlen, illetve civil szervezetek által történő településtervezésbe való bevonásának erősítését azáltal, hogy a tervezés jelenleginél korábbi előkészítő szakaszától kezdődő folyamatos megkeresését szorgalmazzuk, másfelől hangsúlyozzuk a települési tervek közérthető formában való közzétételének erősítését (pl. kiadványok, internetes formák használata, stb. segítségével). Az egyik legfontosabb tapasztalat mind a nemzetközi gyakorlatok, mind a hazai szakértőkkel folytatott interjúk alapján, hogy nem lehet a magántőke városfejlesztői akaratát figyelmen kívül hagyni, fontos a magántőke bevonása a városfejlesztésbe, de úgy, hogy eközben a közérdek ne sérüljön. A gazdasági szereplők, a magántőke tervezésbe történő bevonása mellett szóló elsődleges érv, hogy zömmel ők valósítják meg a települések tervezett (és a nem-tervezett) fejlesztéseit is. A közszféra és közérdek szempontjainak érvényesítése ezen magántőkéből megvalósuló, profit-orientált beruházások során a legtöbb esetben a köz- és magánszféra együttműködésében végrehajtott projektek, illetve a köz- és magánszféra együttműködésében létesített városfejlesztő társaságok segítségével (PPE, SEM) zajlik Európa-szerte, akárcsak az általunk részletesebben megismert holland projektek esetében (Meerstad, Waalsprong példája). A befektetőkkel való egyeztetés, egyezkedés jó példája az EXXON vállalat esete, mely Hollandiában egy természetvédelem alatt álló területen és alapvetően zöldmezős beruházást végrehajtva szeretett volna telephelyet létesíteni, végül sikerült elérni, hogy a beruházást a helyi önkormányzat és a természetvédelmi hatóság összes feltételét figyelembe véve, azokat teljesítve valósítsák meg. A hazai helyzetben egyfelől a befektetők, magánfejlesztők érdekeinek túlzott érvényesülésével találkozunk (például kevés kivételtől eltekintve általános gyakorlat a tervek módosítása a fejlesztői érdekek mentén), másfelől azonban olyan esetekben is gyakori a befektetőkre való dühös hivatkozás, amikor a település maga nem élt korlátozó 8

10 lehetőségeivel, vagy nem rendelkezik önálló elképzelésekkel a saját térszerkezetének alakítására vonatkozóan. Ezzel szemben a megkérdezett szakértőkkel összhangban javasoljuk a települések jelentős gazdasági szereplőinek bevonását, megkérdezését a tervezés korai szakaszaiban, a tervek realitásának, piac-képességánek szondázására, kontrollálására. Tervtípusok, a tervek részletezettsége Az európai országok települési tervezési rendszerének áttekintése alapján elmondható, hogy bizonyos tervtípusok a legtöbb országban nagyjából hasonló formában kerülnek kivitelezésre, céljaikat, időtávjukat tekintve. Általánosnak tekinthető egy stratégiai jellegű városfejlesztési elképzelés, koncepció; egy övezeti jellegű általánosabb és egy területfelhasználást részletesebben szabályozó tervtípus léte, amelyet a konkrét városfejlesztési elképzelések végrehajtását segítő programtervek egészítenek ki. Néhány ország esetében (Anglia, Svájc és Svédország) ezen célokat integráltan szolgáló összevont terveket készítenek. Ez a hármasság megtalálható a hazai településtervezési rendszerben is, ugyanakkor nem mindegy, milyen tartalommal töltődnek fel az egyes tervek, illetve mennyiben integrálódik a fejlesztési és rendezési típusú tervezés. A holland Nijmegen város példája arra irányítja rá figyelmünket, hogy a fejlesztés és rendezés szorosabb és egyértelmű kapcsolata növeli a tervek megvalósulásának hatékonyságát. Ezt a kapcsolatot segítheti egy olyan stratégiai jellegű, térszerkezeti struktúrákra (is) vonatkozó, ugyanakkor közérthető települési jövőkép, elképzelés készítése, mint amilyen a Nijmegen-i Lehetőségek könyve (Kansenboek). A stratégiai tervezési folyamat lényege, hogy a helyzet elemzésén és a közösség értékválasztásokon alapuló települési célrendszert alakítson ki, ugyanakkor ezen stratégiai célok térbeli megjelenítése, térszerkezeti elemekhez rendelése is kulcsfontosságú (erre volt jó példa a holland városszerkezeti jövőkép). A célok megvalósítását elősegítő eszközök egyike maga a településrendezés, mely azonban a stratégiai szintnél sokkal részletesebb módon rendezi el térben a kijelölt fejlesztési irányokat, illetve ezen belül meghatározza az egyes eszközök például a területhasználati kategóriák, vagy a funkciók térbeli megjelenését. Fontos, hogy nem csak az övezeteknek, zónáknak, de kifejezetten a céloknak is területi természetűnek kell lennie, vagyis a különböző városrészek, területek alapvető fejlesztési irányait meg kell, hogy határozza, csakúgy, mint az egyes területtípusok iránti igényeket. Egy átfogó, és egyúttal térben, térképen megjelenő stratégiai jellegű terv orientálja a befektetéseket, segítséget nyújt a telephelyválasztásban és a különböző tevékenységek engedélyeztetésénél is folyamatosan figyelembe vett orientáló dokumentumot jelent. Fontos hangsúlyozni, hogy egy ilyen dokumentum nem csak (nem elsősorban) akadály, korlát a fejlesztő számára, hanem egy hasznos segítség abban, hogy a város mely részén alakulnak úgy a fejlesztési folyamatok, hogy az adott gazdasági tevékenységet támogató környezet jöjjön létre. Ezen terv-típus stratégiai jellegéhez tartozik az is, hogy a tervben kialakításra kijelölt funkciók, területhasználat létrehozásának finanszírozása, létrehozásának ütemezése esetenként felelőse is megjelölésre kerül. Ezzel egyfajta programot is ad a tervben kijelölt térstruktúra kialakításához. Az hogy ez a szerkezeti vízió a jelenlegi tervtípusok melyikében jelenjen meg nyitott kérdés. A lényeg mindenesetre az, hogy a koncepcionális-, a fejlesztési- és rendezésitervezési folyamatokat érdemes összehangolni. Fontos azonban azt is hangsúlyozni, hogy 9

11 a koncepcionális (célokat kijelölő) fázis nem lehet kizárólag fejlesztés-orientált, hanem a közösség értékeinek, céljainak mindegyikét összefogó dokumentum, hiszen a rendezésnek sem csak a fejlesztések számára kell teret adnia, hanem olyan normatív szempontokat is szolgálnia kell, mint a fenntarthatóság, az értékek védelme, amelyekhez tartalékterületek, speciális szabályok és zónák lehetnek szükségesek. Éppen ezért azt javasoljuk, hogy általános közösségi dokumentum legyen a célokat megfogalmazó dokumentum, amely alapján elkészülhet az egymással is összehangolt fejlesztési terv (program) és rendezési terv. Ezzel párhuzamosan a helyi szabályozást rögzítő zónákat kijelölő terv-elem (nálunk szabályozási terv) lehet kevésbé részletekbe menő, illetve megfogalmazhat irányelveket is, amelynek konkrét figyelembevétele helyi mérlegelést tesz lehetővé. A tervek megvalósítása, érvényesülése Az európai országok gyakorlatában egyre inkább megfigyelhető a településtervezés és fejlesztés, a tervek megvalósítása során a piaci alapú eszközök alkalmazása. Ezáltal a közszféra szerepe átalakul, a korábbi monopolhelyzetben lévő fejlesztő szerepkör helyett egyre inkább a folyamatok irányítójaként, koordinálójaként lép fel, miközben a megvalósítást részben, vagy egészében a (megfelelő szabályok között működő) piaci folyamatokra, automatizmusokra bízza. A magyar tervezési rendszer alapvetően az övezetes, szabályozó és szankcionáló tervezési metódust követi, azonban a rendszerváltás, de különösen a 2000-es évek óta a piac, az ingatlanfejlesztők jelentős befolyással bírnak a tervek megvalósulására illetve sok esetben a meg nem valósulására. Ezért (és a nemzetközi trendek hatására) a jelenlegi tervezési folyamatban már itt-ott megjelent a piaci alapú eszközök bevezetésének szándéka. Ilyen kezdeményezés szerepel a Fővárosi Szabályozási Keretterv most zajló tervezési fázisában, ahol a város belső részeinek rehabilitációját kívánják serkenti egyfajta fejlesztési bónusz bevezetésével. A piaci alapú eszközök (fejlesztési alkuk, bónuszok, a fejlesztési jogok piaca, vagy a betterment kezelésére született értéknövekedési adó, normatív infrastrukturális hozzájárulás) európai bevezetésének tapasztalatai nem mindenhol egyértelműen pozitívak, és számos kétség, kritika vethető fel egyes megvalósulásaikkal szemben. Abban az esetben azonban, ha nem a szabályozó jellegű tervezés alternatívájaként, hanem annak kiegészítéseként kezeljük (ilyen példával a Ravenna-i eset szolgált) bevezetésük motiválja és orientálja a magánbefektetőket arra, hogy a közérdeknek, és a település jövőképének megfelelő módon és helyszíneken ruházzanak be. A fejlesztési jog működtetésére már néhány hazai példa is rendelkezésre áll, az egyik legismertebb bár még gyerekcipőben járó kezdeményezés a településrendezési szerződés. Megvizsgálandó a közösségi beruházások, közfejlesztések finanszírozásának elősegítése érdekében egy normatív infrastrukturális hozzájárulás bevezetése, illetve a közfejlesztések által generált értéktöbblet megadóztatásának lehetősége. 10

12 Zárszó Mint azt a jelen kutatás is bizonyítja a hazai településtervezés előtt álló kihívás jelentős, a tervezés egész folyamatának megújításához sok együttgondolkodásra van még szükség, melyhez fogódzót, nyersanyagot nyújthat a nemzetközi jó példák széles tárháza. Azonban nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy egy-egy elem kiemelése, és egy az egyben történő átvétele milyen komoly veszélyekkel járhat, éppen ezért a megoldások integrált csomagját kell kialakítanunk, a hazai helyzethez és viszonyokhoz, a helyi társadalom és szakmai közösség értékeihez és érdekeihez, a kultúrához és a gazdasági lehetőségekhez adaptálva a külföldön sikerrel alkalmazott eszközöket, megoldási javaslatokat. Ebben az adaptációs, és a tervezési koncepció egészét megújító kezdeményezésben elsődleges a közösségi koordináció javítása, a közérdekek érvényesülésének megerősítése a tervezésben. 11

13 1 Problémafelvetés, a kutatás kérdései és alkalmazott módszertan Problémafelvetés A településrendezés és tágabb értelemben a településtervezés gyakorlata kapcsán szakmai körökben általában sok kétely, kritika fogalmazódik meg, amit a munkánk során hazai szakértőkkel készített interjúk csak megerősítettek. A jelenlegi hazai gyakorlatban a településrendezési tervek sok esetben korlátozottan tudják valódi funkcióikat betölteni: egyrészt tartalmuk gyakran mérsékelten alkalmas a hatékony és egyúttal fenntartható településfejlődést és -működést biztosító városszerkezetek kialakítására, miközben a rendezési tervek eredeti koncepcionális céljai és szándékai nem érvényesülnek kellő mértékben. Ennek egyik fontos oka az, hogy az egyes beruházói érdekek és döntések tőkeerejüknél fogva rendkívül meghatározó módon hatnak a települések fejlesztési lehetőségeire. Így lényegében az egyes önkormányzatok fejlesztési, fejlődési törekvéseik révén, a kínálkozó lehetőségek megragadása érdekében és viszonylagos kiszolgáltatottságuk következtében mintegy lemondanak a korábban megfogalmazott területfelhasználási elképzeléseikről. Más esetben a településre vonatkozó konkrét városszerkezeti elképzelésben megtestesülő tudatos vízió hiánya jellemző, sőt sokszor a kezelendő folyamatok megfelelő ismerete is hiányosságként jelentkezik. A szerkezeti terv már túlzottan részletes és pontos lehatárolást adó dokumentum, míg a településfejlesztési koncepciók rendszerint nem adnak érdemi iránymutatást a települési tér alakítására vonatkozóan. A rendezési tervkészítés folyamata nagyon erősen szabályozott, az adott helyzethez és igényekhez igazodó tervezői mérlegelés rendszerint nagyon szűk mozgásteret kap. A valódi elemző-alkotó tervezési folyamatra kevés lehetőség nyílik, miközben a vonatkozó szabályozások dzsungelében, hatóságok engedélyeinek akadálypályáján kell eligazodni és túljutni, a folyamat stratégiai jellege (problémáktól az értékeken, prioritásokon át eljutni a megoldásokig) minimális. A befektető és az önkormányzat közötti együttműködést elősegítő sajátos intézmények (pl. településrendezési szerződés) a tapasztalatok szerint nem feltétlenül erősítik a tervszerűséget, kiszámíthatóságot. Sajnálatos módon a lakosok, a települések polgárai számára sincs érdemi jelentése, illetve jelentősége a településfejlődés folyamataiban a közösségi koordinációt biztosítani hivatott tervezésnek. A településrendezési tervet, illetve az ahhoz kapcsolódó szabályozást a honpolgár bürokratikus akadálynak tekinti, amely lehetőségeit szűkíti. Nagyjából hasonló kapcsolatban állnak a gazdaság szereplői is e tervezéssel, azzal a különbséggel, hogy megfelelő tőkeerő esetén az esetek többségében saját fejlesztési elképzeléseiket a rendezési terv módosíttatásával jellemzően keresztül tudják vinni az engedélyezési procedúrán. Mindennek következménye, hogy a települések nem tudják területi adottságaik és erőforrásaik hasznosítását, műszaki-fizikai szerkezetük alakítását előre átgondolt, tervszerű módszerekkel hatékonyan befolyásolni a gyakorlatban. A települések fejlődésfolyamataiban különös tekintettel a városok szerkezetére, a települési funkciók egymást kiegészítő alakításában (a települési funkciók komplex megjelenésére irányuló 12

14 fejlesztés) sok felemás megoldással, a közösségi terek beszűkülésével, bizonytalanulhektikusan váltakozó funkciójú terekkel, össze nem érő tengelyekkel találkozunk, azaz összességében a terveknek a közjót szolgáló célja, annak hatékonysága sérül. A kutatás kiinduló feltételezése az volt amit a hazai szakértőkkel folytatott konzultációk megerősítettek, hogy a településtervezési rendszer megreformálásához hasznos információkkal szolgálhat a sikeres nemzetközi településtervezési, területi tervezési gyakorlatok, tapasztalatok feltárása, és azoknak a hazai kontextus szempontjai szerinti feldolgozása. A jó példák, megoldások tükrében javaslatok kerültek megfogalmazásra a hazai településtervezési gyakorlat javítására. A nemzetközi jó gyakorlatok lehetséges adaptációja, a jó példák és megoldások vizsgálata ezáltal hozzájárulhat ahhoz, hogy a hazai települési tervek hatékonyabban és hatásosabban tudják befolyásolni a városfejlődési folyamatokat. A kutatás legfőbb, általános célja tehát az volt, hogy hozzájáruljon a hazai településtervezés és -fejlesztés hatékonyságának javításához. Az alapvető vizsgálati témát a tervezési-érvényesítési folyamat jelentette. A kutatás folyamán kardinális kérdést képezett, hogy a tervben megjelenő közérdek megfogalmazására milyen folyamat révén kerül sor. Ennek tükrében kiemelt jelentőséggel bírt annak vizsgálata, hogy a települések és a rendezési folyamatokra befolyást gyakorló egyéb szereplők bevonására és érdekeiknek összehangolására milyen hatékony módszerek alkalmazhatók az esetlegesen elkerülhetetlen, illetve teljes mértékben fel nem számolható érdekellentétek milyen módon kezelhetőek. A felsoroltak vizsgálata folyamán a nemzetközi gyakorlatok és a holland jó példák jelentették a kiindulási pontot, de sor került a nemzetközi jó gyakorlatok hazai adaptációs lehetőségeinek megvitatására is (hazai szakértők körében). A munka stratégiai jelentőségű megoldásokat, illetve javaslatokat kíván adni és nem törekszik a konkrét hazai eszközök, jogszabályok, intézmények bonyolult rendszerébe lefordítani azokat. Kutatási kérdések A kutatás keretein belül arra kerestük a választ, hogy hogyan, milyen módon képes a településtervezés koordinálni a település térbeli szerkezetének alakulását, illetve hogy a nemzetközi tapasztalatok és a holland esettanulmány alapján milyen tervezési rendszert érintő javaslatok tehetőek a hazai gyakorlat és a szabályozás számára. A kutatás egyik fontos elemét képezte, hogy rávilágítson arra, hogyan és miért tud a településtervezés és érvényesítés keretein belül külföldön a fejlesztés és rendezés, illetve a köz- és magánszféra jól együttműködni, és miként erősíthető, javítható ez Magyarországon. A kutatás folyamán az alábbi kulcskérdésekre kerestük a választ: Milyen folyamat révén kerül sor a településtervezés által képviselt közérdek megfogalmazására, és ez hogyan csatornázódik be a települési tervekbe? A megfogalmazott közérdeket hogyan alakítják át a város nagyszerkezetére vonatkozó határozott elképzeléssé, koncepcióvá, és ez miként jelenik meg a települési (rendezési) tervekben? 13

15 A hatásos településtervezés mennyire a részletek pontos szabályozására és mennyire a nagy (város egészét átfogó) struktúrákra irányul? Hogyan tudják a települési tervek valóban érvényesíteni a megfogalmazott városszerkezeti elképzelést, alakítani a folyamatokat, különös tekintettel a gazdasági szereplők fejlesztési tevékenységére, illetve azok elhelyezkedésére? o Mennyiben hatnak a gazdasági szereplők tevékenységére, illetve azok elhelyezkedésére? o Hogyan lehet erős a közszféra (önkormányzat), a közakarat a települési tér alakításában? o Hogyan tud együttműködni magán- és közszféra a tervezésben? o A tervek rugalmassága. A fentiek alapján milyen, a tervezési rendszert érintő javaslatok tehetőek a hazai gyakorlat, szabályozás számára? Módszertan A Településrendezési tervek érvényesülésének erősítése - Elemzés és javaslatok nemzetközi tapasztalatok alapján című kutatás során három nagyobb fázisban zajlottak a projekt munkálatai, az alábbiakban az egyes munkafázisokban alkalmazott módszerekre térünk ki. Az első munkafázis keretén belül a hazai kontextus szempontjai alapján haladó európai gyakorlatok tapasztalatai kerültek strukturáltan összegyűjtésre az adott témakörben. A kutatás e megalapozó fázisában került sor a vonatkozó nemzetközi és hazai szakirodalom áttekintésére, a külföldi jó gyakorlatok feltárására. Ennek során elsőként a téma tekintetében releváns kutatási jelentések, könyvek, folyóiratcikkek (hazai és nemzetközi területi tervezési, építészeti, statisztikai, és településtudományi webes és hagyományos folyóiratok, különös tekintettel az EBSCO adatbázisában elérhető cikkekre), illetve az EUKN rendszer elektronikus könyvtárából hozzáférhető vonatkozó információk, kutatási jelentések áttekintése, feldolgozása történt meg. A nemzetközi jó gyakorlatokat tartalmazó munkarészben primer és szekunder módszerek alkalmazásával kerültek feltárásra az európai országok tapasztalatai: kérdőíves vizsgálat és a szakirodalmi tapasztalatok elemzése zajlott le. A második munkafázisban pedig egy konkrét, sikeres példa (Hollandia) tervezési gyakorlatának a hazai tervezés szempontjából releváns bemutatásához részletes kutatás, esettanulmány készült. Az utolsó, javaslati munkarész egyrészt a deduktív módszerrel, a nemzetközi gyakorlatok és a holland esettanulmány eredményeiből levonható következtetések megfogalmazását tartalmazza, másrészt támaszkodik a hazai szakértőkkel folytatott mélyinterjúk 1 eredményeire. A kutatás keretein belül kiemelt hangsúlyt helyeztünk arra, hogy a munka eredményei eljussanak a lehetséges felhasználókhoz, ennek érdekében a projekt szerződés szerinti lezárultát követően kerül sor az eredmények disszeminálására. Az eredmények szakmai 1 A kutatás keretében hét hazai szakértővel (településtervezők, egyetemi oktatók és döntéshozók) készítettünk szakmai mélyinterjút, ezek listáját a Függelék 7. fejezete tartalmazza. 14

16 közönséghez való eljutását a tervek szerint egy, az Európai Városi Tudáshálózat (EUKN) keretein belül szervezett workshop, valamint az EUKN e-könyvtárának rendszerében való megjelenés, továbbá esetlegesen szakmai folyóiratokban (például a Falu Város Régió, Tér és Társadalom, esetleg az Önkormányzati Tájékoztató c. folyóiratokban) közölt publikációk teszik lehetővé. 15

17 2 Ki hogyan csinálja: nemzetközi jó gyakorlatok 2.1 Szakirodalmi összegzés Az alábbi szakirodalmi áttekintés egyfelől tágabb keretbe helyezi a későbbiekben kifejtésre kerülő holland esettanulmányt, másfelől megvizsgálja, hogy a kortárs európai szakirodalomban a településtervezés, mint diskurzus milyen vonatkozásokban kerül elő, mely témák, kérdések vagy problémák dominálják a nemzetközi szakirodalmat. A vonatkozó szakirodalom lehatárolásához a legfőképp gyakorlat-orientált európai városi tudáshálózat, az EUKN elektronikus könyvtárát, illetve a referált tudományos szakfolyóiratokat tömörítő EBSCO adatbázist használtuk, előre meghatározott kulcskifejezések alapján folytatva le a keresést. 2 A szakirodalom-gyűjtést az 1990 után született, angol nyelvű cikkekre, tanulmányokra korlátoztuk. Az így látókörünkbe került mintegy 63 különböző hosszúságú és részletezettségű cikkből, tanulmányból az irreleváns témájú, vagy területi vonatkozású 3 cikkek kiszűrése nyomán összesen 40 tételre szűkítettük a részletes vizsgálatot. Ez a szakirodalom-lehatárolás jelentette a kiindulópontot, orientálta figyelmünket a legfontosabb témákra, azonban a későbbiek során egy-egy témához további, kiegészítő irodalmakat is felhasználtunk. Az alábbiakban ezen cikkek, tanulmányok strukturált összegzése, feldolgozása olvasható. A feldolgozott szakcikkekben, tanulmányokban rendre megjelentek a mai (posztmodern) kor jellegzetes várostervezési témái: 4 a fenntarthatóság, kompaktság, a lakosság bevonása a tervezésbe, a közösségi tervezés, a globalizáció kihívásaira adandó tervezői válaszok (elsősorban a befektetőkkel való viszony tekintetében), a többszintű, participatív városi kormányzás (governance), a hatalommegosztás kérdése, vagy éppen a város új, innovatív megközelítéseinek, illetve az információtechnológiai eszközökre alapuló vizsgálatok témája. Az egyes témakörök aktualitását jelzi, hogy melyik milyen gyakorisággal tűnt fel az olvasmányokban. A vizsgált tanulmányok jellemzően egy-egy ország, település várostervezési vonatkozásaival foglalkoztak (a cikkek harmadában (13) szerepelt hosszabb-rövidebb leírás a vonatkozó helyszínek tervezési rendszeréről), angol nyelvű irodalmakról lévén szó érthető módon legtöbb esetben a brit tervezési rendszerről írtak, de egy-egy cikkben az ír, holland, görög és portugál tervezési rendszerről is bővebb képet kaphattunk. Kevesebb átfogó, több ország tervezési rendszerének összehasonlítását célul kitűző cikkel találkoztunk, bár akadt ilyen is az olvasmányok közt (pl. Jackier, C., 2005., Tosics, I., 2005.). A cikkek leggyakrabban (20 cikk) a tervezés szereplőivel (különös tekintettel a befektetőkre és a lakosságra) és azok tervezésbe való bevonásával foglalkoztak. A 2 A keresési eljárás metódusa: a kereső kifejezések három csoportot alkottak, mely csoportokon belül bármely szó kombinálható volt a másik csoport bármely másik kifejezésével. A kereséshez használt kifejezések az alábbiak voltak: 1.) settlement, city, town, urban, local, physical; 2.) plan, planning, policy; 3.) practice, case study, reali*, implement*, enforce*, particip*, regul*. 3 A jobb összevethetőség érdekében csak európai országok, települések tervezési gyakorlatát vizsgáltuk. 4 Az urbanisztika posztmodern korszakát az 1978-as Machu Picchu Chartától számítjuk, melyben a várost állandóan növekvő, folyamatosan változó, komplex struktúraként definiálták, amelynek végső formáját nem lehet meghatározni, a város lét alapelemének az emberi kommunikációt tekinti. 16

18 leggyakoribb hívószavai ennek a témakörnek a participáció, a közösségi tervezés és a magán- és közszféra együttműködésén (PPP) alapuló megoldások. 13 olyan cikk, tanulmány volt a feldolgozottak között, amely a tervek megvalósulását (illetve az érvényesítés eszközrendszerét) vizsgálta. Ilyen témaként jelentkezett például a fejlesztési jogok piacának rendszere, mint a hagyományos övezeti előírásokra támaszkodó tervezés, szabályozás alternatívája, illetve kiegészítő módszere (Micelli, E., 2002.), vagy a kevert területhasználat előnyeiről szóló cikk (Hoppenbrouwer, E., Louw, E., 2005.). Az ide tartozó cikkek jelentős része egyszerre vizsgálta a szereplők bevonását és a tervek megvalósítását olyan témák keretében, mint a befektetők orientálásának eszközei, vagy a lakosság tervezésbe történő bevonásának innovatív eszközei. Más cikkek a tervezés monitoringjával, illetve a megvalósulás hatékonyságának mérésével (Jackson, C., 2005.) foglalkoztak. Ezek a tapasztalatok különösen hasznosak lehetnek a hazai javaslatok tekintetében, hiszen olyan új metódusokat tárhatnak elénk, amelyekkel máshol már sikeresen növelték a tervezés hatékonyságát. A feldolgozott cikkek negyede (10 cikk) foglalkozott a területi koordináció, településközi együttműködés kérdésével, elsősorban a különböző területi hierarchiaszintek közti koordinációval, illetve a hatalmi és döntéshozatali súlypontok megoszlása, a városi kormányzás (governance) szemszögéből (McGuirk, P. M., 2000., Häikiö, L., 2007., Tewdwr-Jones, M., 1997., Bull, A., 2006., Ho, S., 1997., Jacquier, C., 2005., Tosics, I., 2005.). Viszonylag kevés olyan cikket találtunk (7 db), amely átfogóan érintette volna a tervezés célját, szerepét (Yiftachel, O., 2000., Vigar, G., 2005.), bár ez következhet a jó gyakorlatokra fókuszáló keresési metódusból is. Az általunk meghatározott témakörökön kívül a fenntarthatóság és a tervezés viszonyának témája merült még fel meglehetősen gyakran a cikkekben (Jacquier, C., 2005., valamint a különböző projektek, UrbanBuzz, PLUS, SUIT kapcsán) mind természeti, mind gazdasági-társadalmi vonatkozásaiban. A fentiek összegzéseként tehát megállapítható, hogy a kortárs nemzetközi (európai) településtervezéssel foglalkozó szakirodalom legnépszerűbb témája a tervezésben részt vevő szereplők körének meghatározása, illetve a velük való viszony, a tervezésbe való bevonásuk (azaz a demokratikus, a köz akaratát és érdekét tükröző tervezés felé történő elmozdulás, az erre irányuló törekvés). A lakossági részvétel kérdésével összefüggésben, ezzel párhuzamosan egyre nagyobb figyelmet kap a várostervezési döntéshozatali folyamatok elemzése, a fejlesztésekért (is) felelős városi irányítás hierarchiájának, a döntéshozatal decentralizáltságának kérdése (governance). Hasonlóan fontos téma a területi tervezést és a tervek megvalósítását befolyásoló hatalmi, döntéshozatali struktúra. Az európai országok vizsgálata alapján az látható, hogy számos eltérő döntéshozatali struktúra él egymás mellett van ahol a nemzeti, van, ahol a regionális, és van, ahol a helyi szint szerepe a meghatározó a várospolitika, városfejlesztés kérdésében. A szakirodalom foglalkozik a döntéshozatal decentralizációjával, a többszintű kormányzás, valamint a participatív vezetési metódus elvi és gyakorlati következményeivel is, a megfelelő (városi kormányzás és participáció) címszavak alatt. Emellett ugyancsak fontos és aktuális témája a szakmai gondolkodásnak a tervezés hatékonyságának, érvényesülésének fokozása (a szereplők meghatározása és bevonásuk is gyakran összekapcsolódik ez utóbbi témával), illetve a város fejlődésében 17

19 aktív szerepet játszó piaci szereplők tevékenységének orientálása a tervezés és más segédeszközök által. Van ugyanakkor számos további a településtervezéshez kapcsolódó téma, amelyek a feldolgozott cikkekben (legfőképp a keresési kritériumok lehatárolása következtében) nem, vagy csak érintőlegesen jelentek meg. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a szakirodalomban ezek elhanyagolt területek, mindössze azt jelzi, hogy a jelen kutatás szempontjából meghatározott kulcsszavas keresés látókörén kívül estek. Ilyen fontos területek (melyek ezáltal az alábbi elemzésben nem kerültek feldolgozásra) a tervezéselméletek, valamint kissé szűkebben véve a településtervezés céljai, bár ez utóbbi meghatározásának folyamatát, valamint megvalósítását már érinti jelen elemzés. A következőkben a fentebb kiemelt témákhoz kapcsolódó szakirodalmi reflexiókat tekintjük át Városi kormányzás 5 A városok és nagyvárosi régiók irányításának, kormányzási rendszerének és a különböző területi szintek közötti döntéshozatal, felelősség-megosztás kérdéseinek vizsgálata az utóbbi évtizedben a nemzetközi szakirodalom egyik slágertémája, ezzel szemben a hazai feldolgozása viszonylag szerénynek mondható (egyúttal azonban kiemelendő, hogy a Tér és Társadalom XXII. évf. 2008/1. tematikus száma foglalkozott ezzel a témával). Szűkebb témánk szempontjából az elsődleges kérdés az, hogy milyen döntéshozatali, hatalmi struktúra szolgálja inkább a települési, városi tervek megvalósításának sikerét. Vajon az erős, centralizált felépítésű döntéshozatal, vagy a viszonylag autonóm helyi szintű döntéshozatal és a decentralizáció esetén jönnek létre jobb megoldások a városi, települési tervek érvényesítése, megvalósítása terén? Az alábbiakban ezen szempont szerint összegezzük az olvasottakat. Az utóbbi évek, évtizedek európai fejlődési folyamatát a hagyományos, központosított kormányzattól (government) a többszintű, participatív döntéshozatal (governance) felé történő eltolódás jellemezte. A kormányzat többszintűvé vált, ugyanakkor a központi kormányzat továbbra is meghatározó eleme a várospolitika alakításának. A központosított kormányzattól a többszintű kormányzás irányába mutató átmenetet a hardver politikáktól a szoftver politikák felé való elmozdulásként is szokták emlegetni. Ez utóbbi, a szoftver típusú városi kormányzáson olyan módszereket értenek, amelyekben a középpontban az egyének, érdekcsoportok, civil társadalom, valamint ezek aktív részvétele áll, azaz az érintettek bevonása. Mindehhez megfelelő kormányzási hálózatokra van szükség. Jacquier (2005) írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy a jó városi kormányzás és az integrált városi politikák egyazon érme két oldalát jelentik, és a fenntartható városi fejlesztések megvalósítása mindkettő együttes jelenlétét feltételezi. A városi kormányzás tekintetében a kooperatív hálózatépítésen alapuló formák iránti elmozdulás figyelhető meg. Az említett szerző az együttműködések három típusát emeli ki a városok jobb kormányzása, irányítása, menedzselése érdekében: területi, vertikális és horizontális kooperációk: 5 Urban Governance 18

20 1.) területi kooperáció: a legrégebbre visszavezethető típus, a települési önkormányzatok együttműködése például a közszolgáltatások nyújtása terén (viszonylag rugalmas és specializált együttműködési forma), 2.) vertikális együttműködések: különböző közigazgatási szinteken átnyúló, többszintű együttműködés, amelynek alapját a szubszidiaritás alapelve képezi (számos megvalósulási formája lehet, például együttműködési szerződések, vagy kompetenciák és pénzügyi források megosztása), 3.) horizontális együttműködések: az egyes ágazati szereplők közötti együttműködést jelenti, de gyakorlati megvalósítás tekintetében ez a legnehezebb együttműködési forma, és a tapasztalatok tükrében is ez tekinthető leginkább fekete doboznak. A jó városi kormányzás megvalósításához Jacques (2005) a tárgyalás folyamatát és a konfliktusos együttműködési típust emeli ki. Általános kérdés, hogy a helyi és a központi kormányzat milyen arányban osztozkodik a helyi tervezés szabályozásában. A városvezetés tervezési funkciói marginalizálódhatnak például a fejlesztési szabályozás, kontroll meghatározására (engedélyeztetés, beépítési magasság stb.), ezáltal a lakosság tervezésbe történő beleszólása is meggyengül; míg ezzel szemben a központi kormányzat határozhatja meg magát a tervezési politikát. A központi irányítású várostervezés megnyilvánulása lehet olyan városi megújításról szóló törvény, amelyben például bizonyos kijelölt területeken (vállalkozói zóna) pénzügyi eszközökkel (adókedvezmény, tőketámogatás) ösztönözik az ingatlanfejlesztés alapú regenerációt (ezekre jó példa a holland városi vállalkozási övezetek), vagy olyan városregenerációs irányító ügynökségek létrehozása, amelyek szinte kizárólagosan bírnak a magánbefektetőknek szánt ingatlanok eladásának jogával. A helyi tervezés reakciója - beleszólási erejének erősítés érdekében - erre egyfelől 1.) a holisztikus nézőpontú a gazdasági, szociális és környezeti szempontokat együttesen figyelembe vevő tervezés elméletének alkalmazása (pl. Írországban 1990-es évektől), amelyhez a köz-, magán- és a közösségi szektorokon átívelő együttműködés szükséges; illetve 2.) a menedzseriális (hierarchikus) szerkezetű városvezetés elmozdítása a vállalkozói fellépés, flexibilitás felé. (McGuirk, P. M., MacLaran, L., 2001.) A közigazgatás terén különböző modellek határozhatók meg Európában (Tosics, I. Dukes T., 2005.), ezek: 1.) klasszikus egységes nemzeti irányítású országok (erős, centralizált állam); 2.) egységes országok erős helyi szinttel; 3.) egységes országok erős helyi és regionális szinttel: választott autonóm regionális önkormányzat, a helyi és a regionális szint is erős; 4.) regionális szint erős autonómiával, a nemzeti szint szinte teljesen irreleváns; 5.) szövetségi állammodell, szuverén tartományok. Az EU által finanszírozott UGIS (Urban Governance, Social Inclusion and Sustainability) kutatás keretében az elemzők arra kerestek választ, hogy a különböző hierarchiaszinteken álló közszereplők hogyan működnek együtt intézményi szemszögből. Két dimenzióban vizsgálták a várospolitika alakítását: 1.) a döntéshozatal centralizáltságánakdecentralizáltságának mértéke, illetve 2.) a várospolitika nemzeti, vagy helyi szinten történő meghatározása mennyiben befolyásolja a helyi városfejlesztési programok 19

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:

Részletesebben

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV 2003. szeptember 16. Tervezet! Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ TARTALOM TARTALOM... 2 1. PREAMBULUM... 4 1.1. A stratégiaalkotás célja... 4

Részletesebben

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján

Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben

Részletesebben

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép

Részletesebben

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 3. 2004. április 26.

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 3. 2004. április 26. 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: A TURIZMUS FINANSZROZÁSI RENDSZERE... 77 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: HELYZETELEMZÉS TELJES VÁLTOZAT... 79 1 BEVEZETÉS... 79 1.1 IGAZODÁSI PONTOK, GAZDASÁGPOLITIKAI KERETEK... 79 1.2 ÉRTÉKKÖZPONTÚ

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Az alumni szolgáltatások szerepe és az egyetemek versenyképessége Doktori értekezés tézisei Készítette:

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014-2020 Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarész A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI ÉSZREVÉTELEI ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT VERZIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG

Részletesebben

TÁMOP-3.4.5-12/2012-0001. Tehetséghidak Program című kiemelt projekt

TÁMOP-3.4.5-12/2012-0001. Tehetséghidak Program című kiemelt projekt TÁMOP-3.4.5-12/2012-0001 Tehetséghidak Program című kiemelt projekt 2014/2015-ös tanévre történő kiterjesztésének, valamint a teljes projektidőszak hatékonyságának és eredményességének HATÁSVIZSGÁLATA

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: ÚJHARTYÁN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 813/2013.Ujhartyan_Tfk_Its MUNKACÍM: ÚJHARTYÁN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (TFK) ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) DOKUMENTÁCIÓ CÍM: TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára K é z i k ö n y v A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára K é z i k ö n y v A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára 2. átdolgozott kiadás NEMZETI DROGMEGELŐZÉSI INTÉZET 2008 Nemzeti Drogmegelőzési

Részletesebben

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült akmop-6.2.1/k-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

FELHÍVÁS. a közszolgálati szakemberek kompetenciafejlesztését célzó kiemelt projekt megvalósítására. A Felhívás címe:

FELHÍVÁS. a közszolgálati szakemberek kompetenciafejlesztését célzó kiemelt projekt megvalósítására. A Felhívás címe: FELHÍVÁS a közszolgálati szakemberek kompetenciafejlesztését célzó kiemelt projekt megvalósítására A Felhívás címe: A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Felhívás kódszáma: KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15

Részletesebben

FELHÍVÁS. a közszolgálati szakemberek kompetenciafejlesztését célzó kiemelt projekt megvalósítására. A felhívás címe:

FELHÍVÁS. a közszolgálati szakemberek kompetenciafejlesztését célzó kiemelt projekt megvalósítására. A felhívás címe: FELHÍVÁS a közszolgálati szakemberek kompetenciafejlesztését célzó kiemelt projekt megvalósítására A felhívás címe: A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A felhívás kódszáma: KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15

Részletesebben

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés

Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AZ UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON REGIONÁLIS DIMENZIÓBAN Doktori (PhD) értekezés TÉZISFÜZET Készítette: dr.

Részletesebben

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

dr. Dobos István: A gazdaság társaságok átalakulására vonatkozó szabályozás a társasági törvényekben és az új Polgári Törvénykönyv tervezetében

dr. Dobos István: A gazdaság társaságok átalakulására vonatkozó szabályozás a társasági törvényekben és az új Polgári Törvénykönyv tervezetében dr. Dobos István: A gazdaság társaságok átalakulására vonatkozó szabályozás a társasági törvényekben és az új Polgári Törvénykönyv tervezetében I. BEVEZETŐ E tanulmány célja bemutatni a gazdasági társaságok

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon Л DIGITÁLIS ESÉLYEGYENLŐSÉG HELYZETE MAGYARORSZÁGON Kiss Mónika A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon A digitális egyenlőtlenségek leküzdésére irányuló állami programok (2003-2005) Digitális

Részletesebben

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Egyed Péter (szerk.): Változó valóság

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Egyed Péter (szerk.): Változó valóság ELŐSZÓ Századunk második felében Románia társadalmában történelmi méretű népmozgalmi folyamatok zajlottak le azoknak a gazdasági-társadalmi változásoknak az összefüggésében, melyeknek során az ország fejlődőben

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2014. évi munkájáról 2015. április 13. TARTALOMJEGYZÉK ÁLTALÁNOS RÉSZ... 3 STRATÉGIAI

Részletesebben

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 HABLICSEK LÁSZLÓ 1. Bevezetés A magyarországi demográfiai kínálások jövőbeni alakulásáról egy biztos kép felvázolása egyrészt meglehetősen

Részletesebben

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 június 29 - i testületi ülésére a 1. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

Részletesebben

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Antreter Ferenc Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Doktori értekezés Témavezetők: Dr. Várlaki Péter egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Logisztikai

Részletesebben

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA Szakmai észrevételek a munkaanyag társadalmi egyeztetéséhez a magyarországi történelmi keresztény-keresztyén egyházak részéről 2008. április-május folyamán zajlik a társadalmi

Részletesebben

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN VÁROSFEJLESZTÉS RT. H-1022 Budapest, Ruszti u.10. Tel.: 346-0210, 346-0211 Fax: 326-6556 e-mail: varosfej@enternet.hu A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI TELEPÜLÉSEK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A CSATLAKOZÁS UTÁN

Részletesebben

Ferencz Jácint. Doktori értekezés

Ferencz Jácint. Doktori értekezés Ferencz Jácint Az atipikus munkaviszonyok komplex megközelítése Doktori értekezés Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola Témavezető: Társ-témavezető: Dr. Hágelmayer Istvánné, CSc.

Részletesebben

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE

PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE 2013. ÉVI 7/3. SZÁM A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2013. december 10. PEST MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JAVASLATTEVŐ FÁZIS II. kötet 2. melléklet a Pest

Részletesebben

Városfejlesztés befektetői bevonással nemzetközi példák

Városfejlesztés befektetői bevonással nemzetközi példák Városfejlesztés befektetői bevonással nemzetközi példák Ricz Judit, PhD Tomay Kyra, PhD GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÉS VÁROSFEJLESZTÉS -A NAGYRENDEZVÉNYEK A VÁROS VONZEREJÉNEK NÖVELÉSÉBEN XVI: Országos Urbanisztikai

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Veszprém Megyei Önkormányzat megbízásából VESZPRÉM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Egyeztetési anyag 1085. Budapest, Kőfaragó u.9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 E-mail: pestterv@pestterv.hu

Részletesebben

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007.

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása KPMG Tanácsadó Kft. Ez a dokumentum 112 oldalt tartalmaz TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Nyílt Lapok 2007/3 Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata

Nyílt Lapok 2007/3 Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata Az Echo Innovációs Műhely munkatanulmány sorozata Az ifjúsági szolgáltatások hálózati rendszerének és projekttervezési eszközeinek regionális sajátosságai valamint a forrás-allokáció stratégiai kérdései

Részletesebben

Budapest város-ellátásának hosszú-távú innovatív logisztikai stratégiája Cikksorozat 2. rész A megvalósítás scenariojának paradigmaváltása I.

Budapest város-ellátásának hosszú-távú innovatív logisztikai stratégiája Cikksorozat 2. rész A megvalósítás scenariojának paradigmaváltása I. Budapest város-ellátásának hosszú-távú innovatív logisztikai stratégiája Cikksorozat 2. rész A megvalósítás scenariojának paradigmaváltása I. egy város tervezése sokkal fontosabbak annál, mint hogy azt

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai

A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai PANNON EGYETEM Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Dancsecz Gabriella A nemzetközi sportrendezvény-szervezési projektek sikertényezői és a siker megítélésének kritériumai Doktori (Ph.D)

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:

Részletesebben

Helyi tanterv. Célok és feladatok

Helyi tanterv. Célok és feladatok Helyi tanterv ÉNEK ZENE A változat Az ének-zene tantárgy a Nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési területek, nevelési célok megvalósításához tud hozzájárulni hatékonyan: az erkölcsi nevelés (elfogadják

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli régió innovációs stratégiai programja

A Nyugat-dunántúli régió innovációs stratégiai programja NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCS A Nyugat-dunántúli régió innovációs stratégiai programja Győr, 2001. február Témavezető: Dőry Tibor Szerző: Dőry Tibor Rechnitzer János Szerkesztette: Dőry

Részletesebben

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei

Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Bocz János Jéghegyek. Tévhitek, avagy a magyar nonprofit szektor mélyrétegei Az újkori magyar civil, nonprofit szektor az idei évben ünnepli 20 éves születésnapját. Ilyen alkalmakkor a témával foglalkozó

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

A reklámadó hatása az online » # The power of being understood :-)

A reklámadó hatása az online » # The power of being understood :-) The power of being understood in t f :-) www..com SEO CSS? i 01110001 00101000101001 0111000110110100110 00011010100111011111000 @ SEARCH» # 011100101101 AUDIT ADÓ TANÁCSADÁS A reklámadó hatása az online

Részletesebben

Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság

Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság A környezetvédelmi szemléletformálásra szolgáló 2015. évi költségvetési forráskeret felhasználásáról

Részletesebben

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat BONYHÁD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Dél Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban

Részletesebben

gyakorlati KÖZBESZERZÉSI KÉZIKÖNYV

gyakorlati KÖZBESZERZÉSI KÉZIKÖNYV MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET 0 Utat mutatunk. gyakorlati KÖZBESZERZÉSI 1 KÉZIKÖNYV ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK SZÁMÁRA BUDAPEST, 2010. ÁPRILIS Jelen kézikönyv a VKI szakmai álláspontját fogalmazza meg, és

Részletesebben

Kedves Olvasó! 2. I. Célok és keretek 3. II. Versenyképesség 3. III. Az átvilágítás folyamata 4

Kedves Olvasó! 2. I. Célok és keretek 3. II. Versenyképesség 3. III. Az átvilágítás folyamata 4 Tartalomjegyzék Kedves Olvasó! 2 I. Célok és keretek 3 II. Versenyképesség 3 III. Az átvilágítás folyamata 4 IV. Szolgáltatások és érintettek 5 4.1 Szolgáltatások azonosítása 5 4.2 Érintettek azonosítása

Részletesebben

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon 2015 TÁMOP-4.1.2.E-15/1/KONV-2015-0003 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC

Részletesebben

A várólisták rövidítésének stratégiai irányai

A várólisták rövidítésének stratégiai irányai A várólisták rövidítésének stratégiai irányai Az Egészségbiztosítási Felügyelet összefoglaló elemzése 2010 A várakozási idők hatékony kezelésének kérdése, mint majd mindenhol a világon, így a magyar egészségügyi

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

Készítette a VÁTI Kht. Országos Vidékfejlesztési Iroda, 2001.

Készítette a VÁTI Kht. Országos Vidékfejlesztési Iroda, 2001. A kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai programok elemzése Készítette a VÁTI Kht. Országos Vidékfejlesztési Iroda, 21. Előzmények Az 1999 tavaszán közétett felhívás nyomán alakult mintegy

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági

Részletesebben

"Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése" ÁROP-1.1.20-2012-2012-0001 sz. projekt. Hatásvizsgálat. Tanulmány. Budapest, 2014. április 2.

Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése ÁROP-1.1.20-2012-2012-0001 sz. projekt. Hatásvizsgálat. Tanulmány. Budapest, 2014. április 2. "Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése" ÁROP-1.1.2-212-212-1 sz. projekt Hatásvizsgálat Tanulmány Budapest, 214. április 2. Impresszum Jelen tanulmány az ÁROP-1.1.2-212-212-1 Önkormányzati fejlesztések

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

Feladatukat tekintve a következő csoportokba szokták sorolni a könyvtárakat:

Feladatukat tekintve a következő csoportokba szokták sorolni a könyvtárakat: KÖNYVTÁRAK A könyvtár négyezer éves története során újra és újra megújulva, mindig alkalmazkodott a különböző korok elvárásaihoz, illetve kommunikációs adottságaihoz és lehetőségeihez. A ma társadalma

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

A Nemzeti alaptanterv implementációja

A Nemzeti alaptanterv implementációja 1 A Nemzeti alaptanterv implementációja Összeállította: Vass Vilmos * Az anyag összeállításában közreműködtek: Báthory Zoltán, Brassói Sándor, Halász Gábor, Mihály Ottó, Perjés István, Vágó Irén Budapest,

Részletesebben

1. A TANODASZTENDERD CÉLJA... 3 2. A TANODA MEGHATÁROZÁSA... 3 3. A TANODA CÉLCSOPORTJA... 3 4. A TANODA FELADATAI... 4

1. A TANODASZTENDERD CÉLJA... 3 2. A TANODA MEGHATÁROZÁSA... 3 3. A TANODA CÉLCSOPORTJA... 3 4. A TANODA FELADATAI... 4 Tanodasztenderd 1 TARTALOM 1. A TANODASZTENDERD CÉLJA... 3 2. A TANODA MEGHATÁROZÁSA... 3 3. A TANODA CÉLCSOPORTJA... 3 4. A TANODA FELADATAI... 4 4.1. Tudatos életpálya-építés támogatása... 4 4.2. Egyéni

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROSI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ ÖNKORMÁNYZAT 2005. FELÜLVIZSGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROSI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ ÖNKORMÁNYZAT 2005. FELÜLVIZSGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 2005. Budapest Főváros Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálati dokumentációját készítette a Fővárosi

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓSI BATTHYÁNY KÁZMÉR GIMNÁZIUM

SZIGETSZENTMIKLÓSI BATTHYÁNY KÁZMÉR GIMNÁZIUM SZIGETSZENTMIKLÓSI BATTHYÁNY KÁZMÉR GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015 Tartalomjegyzék 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 3 1.1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI,

Részletesebben

Az MH ingatlangazdálkodási gyakorlatának elemzése és annak hatékonyága fokozásának módszerei a modern ingatlanpiaci környezetben

Az MH ingatlangazdálkodási gyakorlatának elemzése és annak hatékonyága fokozásának módszerei a modern ingatlanpiaci környezetben ZRINYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Németh Béla mérnök ezredes Az MH ingatlangazdálkodási gyakorlatának elemzése és annak hatékonyága fokozásának módszerei a modern ingatlanpiaci

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

mtatk A kistérségi gyerekesély program és az általános iskolai oktatás teljesítményének összefüggése MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2015/3

mtatk A kistérségi gyerekesély program és az általános iskolai oktatás teljesítményének összefüggése MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2015/3 MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont mtatk MTA TK Gyerekesély Műhelytanulmányok 2015/3 A kistérségi gyerekesély program és az általános iskolai oktatás teljesítményének összefüggése Nikitscher Péter Széll

Részletesebben

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Petrás Ede Témavezető: Dr. Pusztai Gabriella DEBRECENI EGYETEM Humán Tudományok Doktori Iskola

Részletesebben

K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S

K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S T T 1 T A N Á C S A D Ó É S T E R V E ZŐ KFT. T Á J O L Ó T E R V K F T. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA K Ö R N Y E Z E T I É R T É K E L É S a 2/2005. (I.11.)

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSI TERVEZÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSI TERVEZÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSI TERVEZÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Schuchmann Péter Területrendezési vezető tervező PESTTERV Kft Budapest Agglomerációs Konferencia 2012. április 26 1 Az előadás

Részletesebben

A.../2015 (V..) KGY. határozat melléklete SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA 2014-2020 Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma

Részletesebben

ÚtMUtAtÓ A VÁROSI HelYek kialakításához. közös Stratégia 3.3 Akció

ÚtMUtAtÓ A VÁROSI HelYek kialakításához. közös Stratégia 3.3 Akció ÚtMUtAtÓ A VÁROSI HelYek kialakításához közös Stratégia 3.3 Akció A szerző: Prof. Richard Stiles, Város- és Tájépíteszeti Intézet Műszaki Egyetem, Bécs Ez a tanulmány hat különálló munkadokumentum alapján

Részletesebben

Fiatalok és közéleti szerepvállalás

Fiatalok és közéleti szerepvállalás uisz2004tavasz_90-.qxd 1/25/2004 12:02 PM Page 107 Bánszegi Zsuzsa Fiatalok és közéleti szerepvállalás A FIATALOK RÉSZVÉTELI ELOSEGÍTÉSE AZ IFJÚSÁGI MUNKÁBAN Egyre többet beszélünk helyi és országos szinten

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

A MAGDOLNA NEGYED PROGRAM

A MAGDOLNA NEGYED PROGRAM Tudományos Diákköri Dolgozat Budapesti Corvinus Egyetem A MAGDOLNA NEGYED PROGRAM SAJTÓELEMZÉSE Albert Dóra Nappali tagozat, Nemzetközi tanulmányok (MA) 2. évfolyam, Társadalomtudományi Kar, BCE 2011.

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja (2014-2020) területi hatásvizsgálata

Heves Megye Területfejlesztési Programja (2014-2020) területi hatásvizsgálata Heves Megye Területfejlesztési Programja (2014-2020) területi hatásvizsgálata Készült a Heves Megye Területfejlesztési Programja (2014-2020) Heves Megyei Önkormányzat által 2013. november 29-én elfogadott

Részletesebben

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben

Részletesebben

Lengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014.

Lengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014. Lengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014. Jóváhagyta: Lengyeltóti Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a /2011. (..) számú határozatával. Tartalom 1.) Bevezetés... 2 2.) Alapelvek és pénzügyi

Részletesebben

Tartalom Bevezető Az érettségi vizsgáról történeti áttekintés A kétszintű érettségihez kapcsolódó vizsgálat bemutatása

Tartalom Bevezető Az érettségi vizsgáról történeti áttekintés A kétszintű érettségihez kapcsolódó vizsgálat bemutatása Kutatási jelentés A kétszintű érettségi rendszerrel kapcsolatos változtatási igények felmérése a gyakorlati tapasztalatok alapján a TÁMOP-3.1.8-09projekt keretében /1-2010-0004 azonosító számú II. számú

Részletesebben

Ajánlás és gyakorlati útmutató felsőoktatási intézmények részére tudástranszfer tevékenységeik fejlesztéséhez

Ajánlás és gyakorlati útmutató felsőoktatási intézmények részére tudástranszfer tevékenységeik fejlesztéséhez Ajánlás és gyakorlati útmutató felsőoktatási intézmények részére tudástranszfer tevékenységeik fejlesztéséhez Debreceni Egyetem 2013. október Bevezetés Az állami kutatószervezetek beleértve az egyetemeket

Részletesebben

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2013. évi Üzleti Terve 2013. május 6. TARTALOMJEGYZÉK ÁLTALÁNOS RÉSZ... 4 Szakmai célok... 6 Pénzügyi

Részletesebben

Európai Beruházási Bank Csoport. Átláthatósági politika

Európai Beruházási Bank Csoport. Átláthatósági politika Csoport Átláthatósági politika 2015. március 2015. március 6. 1 / 17 Tartalomjegyzék 1. Háttérinformációk és a politika célja... 3 2. Vezérelvek... 3 Nyilvánosság... 3 A bizalom biztosítása és az érzékeny

Részletesebben

2010. Területi és települési tervezés Jogi segédlet. dr. Kiss Csaba EMLA 2010.

2010. Területi és települési tervezés Jogi segédlet. dr. Kiss Csaba EMLA 2010. 2010. Területi és települési tervezés Jogi segédlet dr. Kiss Csaba EMLA 2010. o l d a l 2 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 A területtel, a településsel, a fejlesztéssel, a rendezéssel, a tervezéssel, a szervezéssel

Részletesebben

SZABAD SAJTÓT ÉS SOKSZÍNŰ NYILVÁNOSSÁGOT

SZABAD SAJTÓT ÉS SOKSZÍNŰ NYILVÁNOSSÁGOT SZABAD SAJTÓT ÉS SOKSZÍNŰ NYILVÁNOSSÁGOT AZ EGYÜTT MÉDIAPOLITIKAI JAVASLATAI E javaslatcsomag az Együtt szakpolitikai sorozatának a részét képezi. Részben a Váradi András Alapítványban, részben az Együtt

Részletesebben

PEDAGÓGUSKOMPETENCIÁK FEJLŐDÉSI SZINTJEI, PEDAGÓGIAI SZTENDERDEK

PEDAGÓGUSKOMPETENCIÁK FEJLŐDÉSI SZINTJEI, PEDAGÓGIAI SZTENDERDEK PEDAGÓGUSKOMPETENCIÁK FEJLŐDÉSI SZINTJEI, PEDAGÓGIAI SZTENDERDEK A pedagógus az általa tanított műveltségi területek, tantárgyak alapvető fogalmainak, ezek fejlődésének, összefüggéseinek, megismerési,

Részletesebben