A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára"

Átírás

1 K é z i k ö n y v A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára

2

3 K é z i k ö n y v A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára 2. átdolgozott kiadás NEMZETI DROGMEGELŐZÉSI INTÉZET 2008 Nemzeti Drogmegelőzési Intézet

4 Szerkesztette: Sebestyén Edit, Sós Ilka, Hábencius Judit A szerkesztésben közreműködött: Dr. Felvinczi Katalin, Herneczki Katalin (Második rész), Dr. Erdélyi István A Kézikönyv szakmai munkálatait a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet koordinálta. A kötet szerzői: Dr. Buda Béla (Első rész III/2., IV/1.) Burszki Mónika (Második rész III/5.1., mellékletek) Dr. Demetrovics Zsolt (Első rész I/1., I/5.) Fábián Róbert (Második rész III/1.1.2.) Dr. Felvinczi Katalin (Első rész I/3., I/4., V/1., VI., II/1., Második rész III/1.1.2., III/1.1.4.B, III/1.2., IV.) Fehér Richard (Első rész IV/1., IV/2., IV/3., Második rész III/5.1.) Ferenczi Zoltán (Első rész IV/1., 1. melléklet) Hábencius Judit (Első rész I/5., V/3.3., IV/1., IV/2., Második rész III/1.1.4.A, 1. és 11. melléklet) Herneczki Katalin (Második rész I/1.1., I/1.2., I/1.3., I/2., III/1.1., III/1.1.3., III/1.1.4., III/2.2. III/4., III/4.1., III/4.2., IV., 2. és 3. mellékletek) Herpainé Márkus Ágnes (Második rész III/3.) Hosszú Klári (Első rész II/2., IV/1., IV/2., Második rész III/1.1.4.B, III/4.2.) Dr. Jambrik Ágnes (Második rész III/5.1., 7., 8., 9. és 10. mellékletek) Dr. Koós Tamás (1. melléklet) Dr. Kósa Edina (Második rész III/1.4.9., 7., 8., 9. és 10. mellékletek Kövér Anikó (Első rész I/3.) Kun Bernadette (Első rész VI/9.) Márta Istvánné (Első rész I/4., I/5., II/1., IV/1., IV/2., Második rész III/2.) Nádas Eszter (1. melléklet) Paksi Borbála (Második rész III/1.1.2., Elméleti segédanyag) Dr. Pénzes Mariann (Második rész III/5.2.) Dr. Rácz József (Első rész I/2.) Ritter Ildikó (Első rész IV/1.) Róna Kinga (Első rész V., VI., IV/1., IV/2.) Sebestyén Edit (Első rész I/4., II/2., III/1., III/3.1., III/3.2., IV/1., IV/2, V., VI., Második rész III/1.1.2., III/1.1.4.A, III/2., III/4., III/4.1., III/4.2., III/5.1.) Simon Katalin (Első rész 1/2., Második rész III/1.1.2., III/5.1.) Sós Ilka (Második rész II., III/1., III/1.1.1., III/1.1.2., III/1.1.3., III/1.1.4., III/1.1.4.A, III/1.1.4.B, III/1.2., III/1.3., III/2., III/4.2., 12. melléklet) Topolánszky Ákos (Első rész I/3., Második rész III/1.4., 1. melléklet) A KEF-munka tapasztalatainak írásos összefoglalásával a kötet tartalmához hozzájárultak: Kálóczi Andrea Szekszárdi KEF Miklósyné Bertalanfy Mária Győri KEF Szabó Gábor Budapest, XIII. kerületi KEF Szappanos József Szolnoki KEF A kötet a internetes címen is olvasható.

5 TARTALOMJEGYZÉK BEKÖSZÖNTŐ ELŐSZÓ A KÉZIKÖNYV CÉLJA, FELÉPÍTÉSE ÉS HASZNÁLATA ELSŐ RÉSZ I. SZAKMAPOLITIKA A DROGÜGYEK TERÜLETÉN I/1. A droghasználat jelenségének nézőpontjai I/2. A magyar drogpolitika sajátosságai a nemzetközi drogpolitikai gyakorlat tükrében I/3. Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében I/4. A kábítószerügyi egyeztető fórumok létrejötte I/5. Az intézményhálózat ismertetése az egyes rizikófaktorok és korosztályi sajátosságok vonatkozásában I/5.1. Kockázati tényezők I/5.2. Ellátórendszer II. A KÁBÍTÓSZERÜGYI ÉRDEKEGYEZTETÉS STRUKTÚRÁJÁNAK BEMUTATÁSA II/1. Országos struktúra II/2. A kábítószerügyi egyeztető fórumok helye az országos struktúrában a fórumok szerveződési szintjei III. A KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETő FÓRUMOK MŰKÖDÉSÉNEK SZEMLÉLETI HÁTTERE III/1. Az egészségfejlesztés III/2. A helyi közösség szerepe, jelentősége a drogprobléma kezelésében III/3. A kábítószerügyi egyeztető fórumok működésének főbb jellemzői III/3.1. Alulról jövő kezdeményezés III/3.2. interszektorialitás, multidiszciplinaritás III/3.3. Önkéntesség és a KEF IV. A KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETő FÓRUMOK TAGJAI ÉS FELADATAI IV/1. A kábítószerügyi egyeztető fórumok tagjai IV/2. A kábítószerügyi egyeztető fórumok feladatai IV.3. Az eltérő közigazgatási szinteken működő KEFek speciális feladatai V. A KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUMOK ÉS A NEMZETI DROGMEGELőZÉSI INTÉZET EGYÜTTMŰKÖDÉSE V/1. A Nemzeti Drogmegelőzési Intézet megalakulása V/2. A kábítószerügyi egyeztető fórumok és a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet szakmai együttműködése V/2.1. A szakmai támogatás elemei V/2.2. Visszacsatolás a KEF-ek munkájáról Vi. A Nemzeti Drogmegelőzési Intézet további fő tevékenységi körei MÁSODIK RÉSZ I. Paradigmaváltás a gondolkodásban A minőségközpontú stratégiai gondolkodás elvei I/1. minőségközpontú gondolkodás mint az eredményes működés támogatója I/1.1. A minőségközpontú gondolkodás és cselekvés alapelvei I/1.2. A minőségközpontú gondolkodás és cselekvés bevezetésének lehetséges területei a KEF-eknél I/1.3. A minőségközpontú gondolkodás és működés jelentősége, bevezetésének hatása I/2. Stratégiai szemléletű gondolkodás II. ELÉRENDŐ CÉLOK

6 III. A KITŰZÖTT CÉLOK ELÉRÉSE - MEGVALÓSÍTÁS III/1. első cél: A KEF a Nemzeti stratégiát alapul véve készítse el helyi stratégiáját III/1.1. Hogyan készítsük el a helyi stratégiát a helyi kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében? III/ Küldetés és jövőkép felvázolása III/ Helyzetfelmérés, helyzetértékelés III/ Visszacsatolás a jövőképhez és a küldetéshez ( alapvető célkitűzéshez ) III/ Célkitűzések (stratégiai célok) megfogalmazása elméletben és a gyakorlatban III/ A megvalósítás feltételeinek megfogalmazása a helyi stratégiában III/1.2. A stratégia megvalósítását elősegítő lépések III/1.3. A stratégiai dokumentum javasolt szerkezeti felépítése és formai követelményei III/1.4. A stratégia megvalósítása, a megvalósulás nyomon követése, a stratégia felülvizsgálata III/2. második cél: A KEF fogalmazza meg a helyi stratégiából a rá vonatkozó feladatokat és kompetenciahatárokat - Készítsen a helyi stratégiához és saját munkájához kapcsolódóan éves cselekvési tervet III/2.1. A KEF feladatai III/2.2. Éves cselekvési terv elkészítése III/3. Harmadik cél: A KEF és tagintézményei sajátítsák el a projektszemléletű gondolkodást, és munkájuk során alkalmazzák a projektmenedzsment eszközeit III/3.1. Definíció: Mi a projekt? III/3.2. A projekt megvalósításának folyamata III/4. Negyedik cél: A KEF legyen jól működő szervezet III/4.1. Belső fókusz III/4.2. Külső fókusz III/5. Ötödik cél: A kábítószerügyi egyeztető munka hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása III/5.1. A KEF működésének hosszú távú fenntarthatósága III/5.2. múlt, jelen, jövő a nyíregyházi KEF-elnök szemével: KEF merre tovább? IV. ÖSSZEFOGLALÁS ELMÉLETI SEGÉDANYAGOK MELLÉKLETEK

7 BEKÖSZÖNTŐ Az évek gyorsan telnek, és folyamatosan változik körülöttünk a világ is, ennek nyomán eljött az ideje egy új Kézikönyv kiadásának. Az első kiadásban az volt a célunk, hogy a létrejött KEF-hálózatot szemléleti és módszertani alapismeretekkel lássuk el, melyek megfogalmazásában segített egy holland és brit szakértőkkel közösen megvalósított európai program. Éppen ezért a Kézikönyv kifejezetten a gyakorlatiasságra törekedett. Emellett a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet megalakulásának kezdetétől sorozatosan adtuk ki magyar fordításban a fontos nemzetközi szakkönyveket, valamint a magyar tudományos élet különféle termékeit, monográfiákat, konferenciaanyagokat, tematikusan szerkesztett köteteket. Ezeket a kiadványokat elsőként a KEF-ek kapták meg, többségük azonban könyvkereskedelmi forgalomba is került, amelyek elsősorban a tágabb szakmai közvéleményre hatottak, de észlelhető volt a művelt köztudatra gyakorolt hatása is. Az utóbbi években mindinkább az NDI feladatává vált a Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről című évkönyvek kiadása és terjesztése, mely szintén elsődleges tájékozódási forrássá vált a KEF-ek számára. Emellett igyekeztünk a KEF-eknek továbbítani az uniós csatlakozás óta működő Nemzeti Drog Fókuszpont kiadványait is, különösen a EMCDDDA éves adatösszefoglalásait. Ezeken túl évente többször találkozunk a KEF-ek munkatársaival különböző továbbképzéseink, konferenciáink keretében. Ma már minden szakember számára bőségesen állnak rendelkezésre adatok és szakmai források. Ezekhez a Szakmai Információs Portál (SZIP) révén is hozzá lehet jutni. E Kézikönyv tehát immár más szövegkörnyezetbe került. Az új kötet elsősorban a tájékoztatást szeretné szolgálni az első kiadás óta bekövetkezett jogszabályi, közigazgatási és intézményi változtatásokkal kapcsolatosan. Másodsorban a KEF-ek régi és egyben új feladatait szeretné támogatni. Az idő igazolta a KEF-ek fontosságát, miközben a sok szervezeti változás és az előállt gazdasági nehézségek miatt a KEF-ek működése nem lett könnyebb. Ugyanakkor sok tekintetben nőtt a KEF-ek jelentős részének helyi befolyása és tekintélye, és egyre kreatívabb módon tárják fel és használják a helyi erőforrásokat. Ezekre a jövőben talán fokozottabban szükség is lesz, hiszen nem lehet tudni, milyen ütemben sikerül az országnak, valamint ezen belül a szociális és ellátószférának, illetve a drogügyekért felelős közgazgatási szerveknek megküzdeni a gazdasági nehézségekkel. Végéhez közeledik a Nemzeti stratégia megvalósításának tízéves időtartama, amely sok vonatkozásban mondható igen sikeresnek. Ebben a KEF-ek szerepe jelentős hangsúlyt kapott. Minden jel szerint ez a szerep nem fog elhalványulni, sőt, inkább ki kell, hogy teljesedjen. Mi pedig mindent megteszünk annak érdekében, hogy a KEF-ek tapasztalata és révükön a helyi társadalom, a kistérségek, a közösségek drogmegelőző és drogfogyasztással kapcsolatos problémamegoldó aktivitása erősödjön. A Kézikönyv hangsúlya tehát továbbra is a KEF-ek folyamatos munkájának támogatására, valamint a hosszabb távú működés fenntarthatóságának segítésére helyeződik. Ebben a tekintetben fontos a KEF-ek és az önkormányzatok együttműködése. Az elmúlt években ennek számos nehezítő körülményét tapasztaltuk, de akadnak figyelemre méltó eredmények is. Min- Nemzeti Drogmegelőzési Intézet KEF Kézikönyv,

8 denképpen sok hasznosítható tanulsággal és tapasztalattal találkozunk. A helyi munka szempontjából kulcsfontosságú a drogfogyasztással kapcsolatos veszélyeztetettség, valamint a védekezési lehetőségek tényezőivel kapcsolatos helyzetfelmérés. Ebben talán segít az a hazai kvalitatív kutatási kultúra, amely hazánkban nagyjából a KEFtörténelemmel párhuzamosan kialakult, és amelyet kiadványainkban ugyancsak igyekeztünk hozzáférhetővé tenni. Igen fontos a helyi stratégiák és programok kérdése. Ezek megvalósítása egyre szakszerűbb kereteket igényel. Lényeges a folyamatok monitorizálása, értékelése. Az NDI e vonatkozásban is aktív módszertani közvetítést végez. A KEF-ek könyvtáraiban is számos forrásmunkához nyúlhat az érdeklődő, melyeket mi adtunk közre. Az NDI generálta az Addiktológia című folyóiratban megjelenő szakanyagok egy részét is, amelyek a Szakmai Információs Portál (SZIP) révén is hozzáférhetők. A mi kézikönyvünk most támaszkodhat és utalhat ezekre a kontextusokra. Az NDI továbbra is igyekszik összegyűjteni az egyes KEF-ek igényeit és tapasztalatait. Minden felmerülő kérdésben egyénileg is szívesen állunk mindenki rendelkezésére. Ezekkel a gondolatokkal bocsátjuk útjára az új kiadást, és kívánunk sok sikert munkájában minden KEF-munkatársnak. Buda Béla dr. 8 KEF Kézikönyv, 2008 Nemzeti Drogmegelőzési Intézet

9 ELŐSZÓ Egy nemzeti stratégia megvalósításában olyan eszközökre van szükség, melyek a program célkitűzéseit leginkább képesek leképezni, annak szemléletét a gyakorlatban is visszaadni, a stratégiai dokumentumokban lefektetett célokat a leghatékonyabban megvalósítani. Különösen igaz ez a rejtett vagy rejtőzködő társadalmi problémák kezelésére, melyek a közösségi lét mélyén lappanganak, annak diszfunkcióiból származnak, s amelyekre, ha előtörnek és láthatóvá lesznek, már nehéz állami, közigazgatási eszközökkel hatást gyakorolni. Ilyen a kábítószer-fogyasztás kérdése, mely a használat szintjén elsősorban is a társadalom hajszáleres, finomhangolású kommunikációs közegében nyer elfogadást, a kortársak csoporthatásain keresztül kap támogatást, és a szülők, tanárok, normatív környezet legtöbbször rövidzárlatos reakciói következtében mélyül el. Ezért volt fontos a megvalósítás eredményessége szempontjából, hogy olyan eszközt találjunk, melynek az információ nem csupán a tárgya, eszköze és célja, hanem mi magunk, vagyis a közösség ereje, mely legközvetlenebbül képes hatással lenni a probléma alakulására. A kábítószerügyi egyeztető fórumok (KEF-ek) világa minden bizonnyal ilyen eszköz. Közösséget hoz létre, megszünteti az eszköztelenség érzését, otthonosságot teremt a különböző intézmények és azok szemlélete között, biztosítja a közös cselekvés feltételeit, közös gondolatok, stratégiák kidolgozását teszi lehetővé, egyeztetett akciókat eredményez. Lefordítja a nemzeti stratégiát a helyi beavatkozási színterek valósága számára, megfogalmazza a sajátos helyi stratégiákat szoros együttműködésben az országos cselekvési programokkal, és kialakítja a helyi együttműködések koalícióját. Ebben a minőségében kiemelkedő eszköze az ún. társadalmi megelőzésnek, az egészségfejlesztés mindennapokra kiható gondolkodásának, hiszen nemcsak szakmai programokban, hanem a közösségi cselekvésekben, a tudatosságban, és egyáltalán az összefogásban hisz. Megérti, elfogadja és erősíti, hogy egymásból következünk, de eredményeink is egymással összhangban valósulhatnak meg. A KEF helyben kezdeményez, miközben átfogóan gondolkodik. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a probléma kialakulásához térben és időben a legközelebb kell a hatékony válaszokat megtalálnunk. Fel kell adni azt az önáltató gondolatot, miszerint az állami intézmények által nyújtott támogatás, és különösen is a drogfogyasztókat érintő lassú intézményi fejlesztés önmagában jelentős eredményt érhetne el. Ezzel szemben a helyi szinteken megvalósuló összefogások, tudatos cselekvések, a helyi közösségi erőforrásokat is használni kívánó beavatkozások jelenthetik a megoldást, ha megkapják ehhez a helyi vezetés és az állam támogatását egyaránt. Egy intézmény súlyát az is bizonyítja, hogy milyen gyorsan nyer befogadást abban a térben, ahol tevékenykedik. Ennek jó visszajelzése, hogy a helyi közösségi együttműködés motorjául szolgáló fórumok igen gyorsan megtalálták rövid nevüket, s lettek KEF néven ismertté. Öröm volt látni, hogy a KEF-ek gondolatát, üzenetét, megajánlott kereteit a városok, kistérségek, de megyék és régiók is gyorsan elkezdték használni. Nem várt csak remélt sebességgel és határozottsággal alakultak meg, s kezdték meg munkájukat. Képesek lettek arra, hogy a tapasztalataikat egymással addig nem vagy Nemzeti Drogmegelőzési Intézet KEF Kézikönyv,

10 kevéssé megosztó intézmények, hatósági és civil szakmai szereplők egyeztessenek, egymástól információt, és ami még ennél is fontosabb, motivációt merítsenek. A 2001 óta megalakult közel 100 fórum bizonyítéka annak, hogy az ország a közösségeiben működik leginkább. A KEF-ek története ezzel együtt sok nehézséget jelez vissza, és számos buktató kísérheti útját. A problémameghatározás első szakasza után meg kell találni a cél- és eszközazonosítás lehetőségeit, biztosítani kell a legmegfelelőbb finanszírozási módokat, elégséges működési forrással kell felruházni őket, bölcs és egyeztetett döntésekre van szükség a tekintetben, hogyan alakuljanak (át) hatásköreik, valamint meg kell találni a monitorozás és értékelés még hatékonyabb lehetőségeit. Növelni kell a KEF-eken belüli, és különösen a KEF-ek közötti együttműködést és koordinációt, erősíteni szükséges az önkormányzatok szerepét és készségét a működtetésben és a programmegvalósításban. Mindehhez a KEF-nek szívós, szelíd elkötelezettséggel kell jeleznie a problémákat, megajánlania a megoldási képleteket, alakítania a hatósági és közgondolkodást. A KEF-ek minden feladata közül talán a legutóbbi a legfontosabb, vagyis a drogfogyasztást körülvevő össztársadalmi vetületben megjelenő felfokozottsággal szemben a józan és reális helyi politikák kialakítása. Olyan helyi (köz-) politikákra gondolunk, melyek elsősorban nem ideológiai alapozottságúak. (Ebben az esetben nem is lennénk képesek koalíciót teremteni a sokféle meghatározottságú szereplő között). Ezekre jellemző, hogy nem nélkülözik az elkötelezettséget, nem politikai-hatalmi attitűdből származnak, sem a helyi közpolitikák alakításának igényéből, s amelyek nem politikai érdekek üzenőfüzeteként szolgálnak, hanem hajlandóak szembesülni a gyengeséggel és eszköztelenséggel ha kell, a hibákkal is. Éppen ezért képesek tanulva fejlődni, és maguk is szembesülve szembesíteni. Hatással lenni a helyi közösségi attitűdre döntő jelentőségű, hiszen ez előjelzője (prediktora), de ugyanakkor támasza (protektív faktora) is lehet a drogfogyasztással kapcsolatos beavatkozásoknak. Elősegítheti és sajnos döntő módon elő is segíti az egyéninek megtapasztalt, de a helyi társadalom által is generált problémák kialakulását, másrészt azonban az is nyilvánvaló, hogy a helyesen átértelmezett és helyben hatékonnyá váló közösségi szemlélet, közgondolkodás a leginkább reményteli eszköze az egészségtudatos, a saját problémákkal megküzdeni képes életfolytatásnak. Ehhez azonban arra van szükség, hogy mindenkor realisztikusan, tehát nem dramatizálva vagy hiszterizálva, sokkal inkább őszintén, mégis elkötelezetten és következetesen, saját hibáinkból tanulva, az ártalmakat csökkentve, az ellenőrzés és értékelés eredményeit figyelembe véve, a beavatkozások szükséges módosítását is igényelve jöjjön létre a helyi drogpolitikai és -szakmai egyeztetés folyamata, a helyi média és más véleményformálók segítségével. A megújtott Kézikönyv ezt a célt kívánja szolgálni információkkal, adatokkal, szemléleti kerettel, számos feljesztési elképzeléssel és eszközzel. Köszönet mindazoknak a szakembereknek és elkötelezetteknek, akik a végeken és bárhol munkálják a közös célokat, mint ahogy azoknak is köszönetet mondunk, akik e Kézikönyv megjelenéséhez akár írásaikkal, akár szervezési munkájukkal vagy tanácsaikkal hozzájárultak. Topolánszky Ákos Felvinczi Katalin dr. 10 KEF Kézikönyv, 2008 Nemzeti Drogmegelőzési Intézet

11 A KÉZIKÖNYV CÉLJA, FELÉPÍTÉSE ÉS HASZNÁLATA A Kézikönyv célja Jelen Kézikönyv első kiadása a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet (NDI) által kidolgozott hosszú távú stratégiai fejlesztési folyamat egyik fontos mérföldkövének volt tekinthető. Az NDI 2001 tavasza szinte felállítása óta segíti az ország területén a kábítószerügyi egyeztető fórumok (KEF) megalakulását, összefogja a már létrejött KEF-ek országos hálózatát, és támogatja a hálózat tagjait mindennapi működésükben. A többéves gyakorlati együttműködés során szerzett tapasztalatok arra ösztönöztek bennünket, hogy a tanulságok összegzésével, rendszerezésével egységes Kézikönyvben fogalmazzuk meg a KEF-ek működése szepontjából legfontosabb szemléleti irányvonalat. Elengedhetetlenül fontosnak tartottuk olyan szakmai és működési alapelvek megfogalmazását, melyek követésével olyan új szervezeti kultúra alakulhat ki, amely nemcsak a KEF-ek munkáját teheti eredményesebbé, hanem mintául szolgálhat későbbi, hasonló kezdeményezések számára is. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a KEF-ek autonómiájukat elveszítve egységesedjenek, csupán az a törekvésünk, hogy a KEF-ek olyan korszerű, modern szervezeti működést alakítsanak ki és valósítsanak meg, amely nemzetközileg is elfogadott irányelveket követve a professzionalizálódás irányában hat. E Kézikönyv első kiadásának központi célja ezért a kábítószerügyi egyeztető fórumok szervezeti működésének, szakmai munkájának fejlesztése és támogatása volt. A minőség filozófiájának gondolatát előtérbe helyezve egy hatékony erőforrás-szövetség létrehozásának elősegítését tűztük ki célul, melynek bázisán a megalakult KEF-ek többsége valóban jelentős, meghatározó szereplővé tudott válni a helyi drogpolitikában. E fenti cél megvalósulásának alapfeltétele a fórumok részéről a fejlődésre való nyitottsággal párosuló szakmai elkötelezettség volt. Építve e fenti tényezőkre, a Kézikönyv szemléletformáló eszközként szolgált, mely módszertani útmutatókat tartalmazott az újonnan megalakuló, valamint a már több éve működő KEF-ek számára. A második, átdolgozott kiadás elkészítésének szükségességét az elmúlt négy év folyamán felhalmozódott új ismeretek, a KEF-ek működése során felmerült igények, gyakorlati tapasztalatok, újabb feladatok, a szakterületen belüli átalakulások, jogszabályi változások indokolták. Ezért a fenti célok megőrzése mellett a tárgyi ismeretek is frissítésre kerültek. Emellett a Kézikönyv kiegészült a KEF és az önkormányzat kapcsolatrendszerének részletesebb tárgyalásával, a drogprobléma kezelését célzó helyi stratégiák elkészítéséhez szükséges helyzetfelmérés során alkalmazható technikák részletesebb áttekintésével, valamint a helyi stratégia megvalósításával, monitorozásával, értékelésével, felülvizsgálatával kapcsolatos kérdéskör áttekintésével. Ezen felül a KEF-ek működése kapcsán megfogalmazott célok mellé társult két új is. Ezeknek fókuszában a projektalapú működésmód megvalósítása, valamint a KEF működésének a helyi társadalomba beágyazódott, valamint a szakmai közéletben betöltött szerepének fenntarthatósága áll. A Kézikönyv felépítése A Kézikönyv négy fő részből áll. Az első két egység bár megközelítésében jelentősen eltér egymástól, mégis koherens egészet alkotva kölcsönösen kiegészíti egymást. Az első rész ösz- Nemzeti Drogmegelőzési Intézet KEF Kézikönyv,

12 szefoglalja a KEF-ek megalakulásának körülményeit, céljait, általános tagságát és feladatait, valamint részletesen tárgyalja annak illeszkedését a magyar drogpolitika területén követett szakmai irányelvekhez, így körvonalazza azt a logikát, mely a KEF-ek újszerű munkamódszerének hátterében áll. Emellett az első rész rövid áttekintést nyújt a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet munkájáról is. Ily módon az első fejezet tartalmát tekintve elméleti keretet nyújt, míg a második fejezet a mindennapi gyakorlati munkát tekinti át. Olyan útmutatóként szolgál, melynek vázán végigvonul a minőségügyi gondolkodás, ami a KEF működésének szinte összes elemét átszövi. Itt foglalkozunk a helyzetfelmérés, a stratégiaírás, a stratégia-felülvizsgálat kérdéseivel, az éves terv készítéséhez szükséges módszerekkel, a projektalapú működéssel, a KEF szervezeti és szakmai működésének kérdéseivel, valamint a fenntarthatóságot elősegítő tényezőkkel. Az új kiadás kiegészült egy harmadik résszel is, mely a téma szempontjából releváns elméleti segédanyagokat tartalmazza. A negyedik részben találhatók az egyes fejezetekhez tartozó mellékletek. A Kézikönyv használata A Kézikönyv szerkesztésekor ismételten a rugalmasságra törekedtünk. Mint ahogyan a KEF-ek számára alapvető a folyamatos továbbképzés, ismeretszerzés, úgy e Kézikönyv felépítése továbbra is állandó bővítést, kiegészítést tesz lehetővé. A kapcsos szerkezet azt a célt szolgálja, hogy a Kézikönyv újabb fejezetekkel, részekkel egészülhessen ki a mindennapi gyakorlati tapasztalatok során felmerült igények és szükségletek alapján. Bízunk abban, hogy a könyv továbbra is minden KEF-tag számára hordoz hasznos infor mációkat. Fontosnak tartjuk, hogy az összes képviselő megismerkedjen azokkal az alap el vek kel, amelyeket intézetünk követendőnek tart a KEF mindennapi gyakorlati munkájában, valamint megismerje azokat a célkitűzéseket, amelyeket a hatékony működés elérésének szempontjából irányadónak tartunk. Az elkészült anyag könnyebb elérhetősége érdekében elektronikus hozzáférést is biztosítunk a könyv teljes anyagához a weboldalon. 12 KEF Kézikönyv, 2008 Nemzeti Drogmegelőzési Intézet

13 E l s ő r é s z

14

15 TARTALOMJEGYZÉK I. SZAKMAPOLITIKA A DROGÜGYEK TERÜLETÉN 3 I/1. A droghasználat jelenségének nézőpontjai 3 I/2. A magyar drogpolitika sajátosságai a nemzetközi drogpolitikai gyakorlat tükrében 6 I/3. Nemzeti stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében 11 I/4. A kábítószerügyi egyeztető fórumok létrejötte 14 I/5. Az intézményhálózat ismertetése az egyes rizikófaktorok és korosztályi sajátosságok vonatkozásában 16 I/5.1. Kockázati tényezők 17 I/5.2. Ellátórendszer 18 II. A KÁBÍTÓSZERÜGYI ÉRDEKEGYEZTETÉS STRUKTÚRÁJÁNAK BEMUTATÁSA 23 II/1. Országos struktúra 23 II/2. A kábítószerügyi egyeztető fórumok helye az országos struktúrában a fórumok szerveződési szintjei 28 III. A KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUMOK MŰKÖDÉSÉNEK SZEMLÉLETI HÁTTERE 29 III/1. Az egészségfejlesztés 29 III/2. A helyi közösség szerepe, jelentősége a drogprobléma kezelésében 31 III/3. A kábítószerügyi egyeztető fórumok működésének főbb jellemzői 34 III/3.1. Alulról jövő kezdeményezés 34 III/3.2. Interszektorialitás, multidiszciplinaritás 35 III/3.3. Önkéntesség és a KEF 38 IV. A KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUMOK TAGJAI ÉS FELADATAI 41 IV/1. A kábítószerügyi egyeztető fórumok tagjai 41 IV/1.1. Önkormányzat és szakosított szervei (oktatási, kulturális, sport- stb. bizottságok) 41 IV/1.2. Oktatási intézmények 42 IV/1.3. Szociális intézmények 43 IV/1.4. Egészségügyi intézmények 44 IV/1.5. Állami népegészségügyi tisztiorvosi szolgálat 45 IV/1.6. Egyház 46 IV/1.7. Civil szervezetek 46 IV/1.8. Média 47 IV/1.9. A kínálatcsökkentés intézményei 48 IV/1.10. Egyéb intézmények, szervezetek 50 IV/2. A kábítószerügyi egyeztető fórumok feladatai 51 IV/2.1. A drogprobléma kezelésére vonatkozó helyi stratégia elkészítése 51 IV/2.2. Adatok feltárása, helyzetértékelés végzése, a szükséges feladatok feltérképezése 51 IV/2.3. Információáramlás biztosítása 52 IV/2.4. Javaslatok megfogalmazása a helyi közigazgatás számára 52 IV/2.5. A helyi erőforrások mozgósítása 52 IV/2.6. A helyi szereplők tevékenységének összehangolása 53 IV/2.7. Párhuzamosságok kiszűrése 53 IV/2.8. Az alulról jövő kezdeményezések támogatása 53 IV/2.9. A szolgáltatók hatékonyságának maximalizálása 54 IV/2.10. Kapcsolódás az országos programokhoz 54 IV/2.11. Visszacsatolás a helyi és országos szintekhez 55 IV/2.12. Országos, illetve nemzetközi pályázatokon való helyi részvétel koordinálása és elősegítése szakmai ajánlóként 55 IV/3. Az eltérő közigazgatási szinteken működő KEF-ek speciális feladatai (kerületi, megyei, kistérségi, regionális) 55 V. A KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETŐ FÓRUMOK ÉS A NEMZETI DROGMEGELŐZÉSI INTÉZET EGYÜTTMŰKÖDÉSE 61 V/1. A Nemzeti Drogmegelőzési Intézet megalakulása 61 V/2. A kábítószerügyi egyeztető fórumok és a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet szakmai együttműködése 61 V/2.1. A szakmai támogatás elemei 63 V/2.2. Visszacsatolás a KEF-ek munkájáról 65 VI. A Nemzeti Drogmegelőzési Intézet további fő tevékenységi körei 68 ELSŐ RÉSZ Nemzeti Drogmegelőzési Intézet KEF Kézikönyv,

16

17 I. SZAKMAPOLITIKA A DROGÜGYEK TERÜLETÉN I/1. A droghasználat jelenségének nézőpontjai I. SZAKMAPOLITIKA A DROGÜGYEK TERÜLETÉN I/1. A droghasználat jelenségének nézőpontjai Bevezetés Közhelynek számít, mégis gyakran megfeledkezünk róla, hogy a kábítószer-probléma alapvetően multifaktoriális, multidiszciplináris jelenség. Igaz ez akár a jelenség okait keressük, akár a sikeres kezelés lehetőségeit kutatjuk. Az egy-egy szakterületre, egy-egy nézőpontra korlátozódó magyarázatok éppúgy nem lehetnek teljesek, mint ahogyan az egyetlen szempontot figyelembe vevő intervenciók sem lehetnek sikeresek. A különböző területek csak egymást kiegészítve vezethetnek eredményre a kábítószer-probléma kezelése során. A következőkben először a kábítószer-jelenséggel kapcsolatos legfontosabb irányzatokat, nézőpontokat, értelmezési kereteket és ezek implikációit vesszük sorba, majd ezt követően a probléma multidiszciplináris jellegére és társadalmi beágyazottságának fontosságára vonatkozóan adunk néhány szempontot/mutatunk be néhány példát. Ezen nézőpontok, bár helyenként magukban hordozzák egy-egy tudományág szemléletét, elsősorban mégsem tudományos modelleknek tekinthetők, sokkal inkább általánosabb értelemben vett nézőpon toknak, értelmezési kereteknek. A drogprobléma lehetséges értelmezési keretei Szomatikus modell Ebbe a megközelítésbe tartoznak azok az elméletek, amelyek a függőséget elsősorban testi, biológiai problémaként, betegségként értelmezik. Ezen megközelítés elsősorban a genetika, az agykutatás, a neurobiológia eredményeire támaszkodva magyarázza a függőség kialakulását és fennmaradását, s ezzel összhangban a változtatás lehetőségét is elsősorban a gyógyszeres és egyéb biológiai terápiás megoldásokban látja. Ez a nézet a droghasználót, drogfüggőt betegként, a függőséget betegségként értelmezi. Jelenleg ez a modell széles körben elfogadott. A szomatikus modellt elsősorban a neurológiai kutatások és modellek táplálják, amelyek elsődlegesen az agyműködés valamely diszfunkcióját tekintik az addiktív betegségek okának. Tágabb kontextusban szemlélve ezen megközelítés jelentős előnye, hogy a morális modellel vagy a kriminalizációs modellel szemben (lásd később) nem érzelmi-indulati-morális szempontok mentén, hanem tudományos eredményekre, evidenciákra alapozva igyekszik megérteni és leírni az addiktív betegségeket. Hátránya lehet ugyanakkor, hogy ezen szemlélet széles körű használata gyakran kiterjed a pszichoaktív szereket használók azon csoportjaira is, akiknél a függőség tünetei nincsenek jelen, s ily módon a betegségmodell a betegnek nem tekinthető szerhasználókra is generalizálódik. A pszichológiai vagy lelkibetegség-modell Bár ezen megközelítésen belül is számos irányzatot különíthetünk el (tanuláselméleti, pszichoanalitikus stb.), ezek közös jellemzője, hogy a személy egyéni pszichológiai jellemzőiben, a fejlődése során bekövetkezett valamilyen deficitben látják a függőség kialakulásának okát. A modell szerint tehát a kábítószer-függőség lelki betegségként vagy valamilyen lelki betegség tüneteként értelmezhető, s ennek megfelelően gyógyításában elsősorban a pszichológiai ELSŐ RÉSZ Nemzeti Drogmegelőzési Intézet KEF Kézikönyv,

18 I. SZAKMAPOLITIKA A DROGÜGYEK TERÜLETÉN I/1. A droghasználat jelenségének nézőpontjai beavatkozásokra, a különböző pszichoterápiás eljárásokra támaszkodhatunk. A hangsúly tehát egyrészt a pszichés sérülésen van, másrészt azon, hogy a droghasználat kialakulásában és fennmaradásában az individuális, azaz a személyen belüli tényezők dominálnak. Egyes ide sorolható modellek tekintetbe veszik a szűkebb interperszonális háló (család) szerepét is, ám az alapvető magyarázó elv ezekben az elméletekben a személyiség, a pszichés funkciók nem megfelelő működése. Számos modell természetesen nem választja szét élesen a biológiai és pszichológiai okokat, épp ellenkezőleg a neurobiológiai működés jellemzői és a pszichológiai faktorok közötti kölcsönhatást kutatja. A társadalmi szempontokat (is) magukban foglaló modellek Morális modell A morális modell a kábítószer-problémát elsődlegesen erkölcsi problémaként értelmezi, s ennek megfelelően a személy erkölcsi és akaratgyengeségének tulajdonítja. A modell tehát egyrészt egyéni deficitként magyarázza a szerhasználatot, ezen hiány mibenlétét azonban egy társadalmi megítélés részeként definiálja. A modell a társadalom szerepét az erkölcstelen, droghasználó személy megbélyegzésében, kirekesztésében és átnevelésében látja. Bár tudományos szempontból ez a modell teljességgel elvesztette legitimitását, a közgondolkodásban jelentős mértékben tovább él. A droghasználatról folyó köznapi diskurzusokban, csakúgy, mint a politikai kommunikációban sajnálatosan gyakran találkozhatunk domináns elemként ezzel a nézőponttal. Kriminalizációs modell A kriminalizációs modell a kábítószer-fogyasztást bűncselekményként értelmezi, ezáltal elsődlegesen a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás alá rendeli. Ez a modell tehát a szerhasználót normaszegőként, bűnözőként azonosítja, s a problémával kapcsolatos beavatkozásaiban is az ehhez rendelt eszközöket alkalmazza. Szociológiai modell A szociológiai modell a kábítószer-használatot devianciaként értelmezi, s a társadalom zavarára adott tüneti reakcióként azonosítja. A modell a kábítószer-probléma magyarázatában a társadalmi-gazdasági-kulturális tényezők men tén igyekszik magyarázatot találni a szerfo gyasz tás megjelenésére és fennmaradására, ugyan ak kor nem fektet hangsúlyt sem a biológiai, sem a pszichológiai tényezők megértésére, illetve ezek oki szerepének vizsgálatára. Összegzés Összegezve azt mondhatjuk, hogy a multi diszcip lináris, multifaktoriális megközelítésnek valamennyi elméleti, illetve gyakorlati irányzatot integrálnia kell. Nyilvánvaló, hogy a drogfogyasztó egyszerre biológiai lény, aki ugyanakkor adott pszichológiai jellemzőkkel bír, s egyben egy adott társadalmi-gazdasági-kulturális kontextus részese. Ezen szegmensek egyike sem képes a droghasználatot önmagában magyarázni, mivel a különböző tényezők egyaránt és egymással szoros összefüggésben határozzák meg a szerfogyasztás alakulását. E megállapításunk legfontosabb gyakorlati következménye az, hogy minden a drogprobléma kezelésére irányuló intervenciónak figyelembe kell vennie ezt a multifaktoriális jelleget. Nem szabad tehát elfeledkezni arról, hogy a megelőzés, a gyógyítás, a rehabilitáció mindig egyfajta társadalmi térben zajlik, az ezzel való folyamatos interakció alapvető meghatározója az intervenció sikerességének. Mint láttuk, a biológiai megközelítés (amelyet nevezhetünk szomatikus vagy medicinális modellnek is) alapvetően a testre, az élettani fo- 4 KEF Kézikönyv, 2008 Nemzeti Drogmegelőzési Intézet ELSŐ RÉSZ

19 I. SZAKMAPOLITIKA A DROGÜGYEK TERÜLETÉN I/1. A droghasználat jelenségének nézőpontjai lyamatokra koncentrál. Az azonban, hogy az addikció számos jelensége valóban a testben történik, s élettani mechanizmusokkal írható le, nem jelenti azt, hogy ezekre a mechanizmusokra ne lennének hatással a társas jelenségek. Jól tudjuk például, hogy a biológiai megközelítés keretében alkalmazott farmakoterápiás eljárásokat a placebóhatáson és más mechanizmusokon keresztül is jelentősen befolyásolják pszichológiai, sőt társadalmi tényezők. Egy új gyógyszer bevezetése például kezdetben mindig fokozott hatékonysággal jár, ami alapvetően a pozitív elvárásokkal hozható kapcsolatba, azaz az ember ismerősei, kollégái is pozitívan nyilatkoznak a gyógyszerről, s ez hozzájárulhat hatásosságához. De fordítva is megjelenhet a hatás, azaz a társadalmi elutasítás teljességgel diszkreditálhat bizonyos intervenciós lehetőségeket, még akkor is, ha azok amúgy farmakológiai szempontból hatékonyak lennének. Ugyanez igaz a pszichoterápiás irányú beavatkozásokra, illetve általában valamennyi intervencióra. Ma már klasszikus műnek számít Norman Zinberg 1984-ben megjelent Drug, Set, and Setting c. kötete 1, amelynek alapgondolata, hogy a droghasználat és a drogkarrier alakulását meghatározó tényezők között egyaránt figyelembe kell vennünk a drogot magát, a drogot használó személy jellemzőit (set) és a droghasználat fizikai, illetve társadalmi kontextusát (setting). Zinberg kutatásai ugyanis pontosan arra világítottak rá, hogy ugyanannak a szernek (mondjuk a heroinnak) a használati módja, a felmerülő problémák, a megjelenő károk stb. gyökeresen eltérő mintázatot mutatnak a különböző országokban. A magyarázat egyszerű, hiszen az eltérő körülmények, a jogi környezet, az ellátórendszer, a társadalmi megítélés különbségei alapvetően hatnak ki a droghasználat jellemzőire. 1 Magyarul l. Zinberg, N. E. (2005): Függőség és kontroll. Drog, egyén, társadalom. Budapest, Nyitott Könyvműhely Kiadó NDI. További példák említése nélkül is egyértelműen látszik tehát a társadalmi hatás meghatározó befolyása a droghasználat alakulására s ezzel összhangban a gyógyítására is. A fenti modellek implikálják azokat az intervenciós lehetőségeket, amelyeket hatékonynak tartanak a drogprobléma kezelésében, azonban a problémának csak egy-egy szegmensét érintik, s ennek megfelelően önmagukban nem tudnak hatékonyak lenni a probléma kezelésében. A drogfüggő valóban beteg, s szüksége van orvosi ellátásra, amely magában foglalhatja különböző gyógyszerek adását, az elvonási tünetek enyhítését, a szomatikus komplikációk rendezését. Szinte minden esetben szó van azonban pszichés problémáról, problémákról is. A droghasználat hátterében általában találunk valamilyen mentális betegséget, amely, ha nem kezelik, újra és újra képes lesz belobbantani a betegséget, akkor is, ha a szomatikus gondok már tökéletesen rendezettek. Nincs ez másképp a társas, illetve társadalmi tényezőkkel sem. A drogfüggő beteg társas közege is érintett a problémában, de kezelni kell a jogi, a szociális és egyéb gondokat is. A fenti gondolatmenetet követve magától értetődik, hogy egy drogfogyasztó személy kezelésében egy drogambulancián ideális esetben multidiszciplináris team dolgozik együtt. Egy-egy ilyen csoportban az alábbi szereplők kell, hogy részt vegyenek: pszichiáter (addiktológus) szakorvos megvonási szindróma kezelése, gyógyszeres terápiák; klinikai szakpszichológus diagnosztikus feladatok, pszichoterápiás beavatkozások; szociális munkás szociális problémák, lakhatás, foglalkoztatás stb.; jogász jogi ügyek rendezése; addiktológiai konzultáns tanácsadás; belgyógyász, fogorvos, egyéb szakorvosok szomatikus problémák kezelése. ELSŐ RÉSZ Nemzeti Drogmegelőzési Intézet KEF Kézikönyv,

20 I. SZAKMAPOLITIKA A DROGÜGYEK TERÜLETÉN I/1. A droghasználat jelenségének nézőpontjai Végezetül a társadalmi szempontok áttekintésében hangsúlyozandó, hogy bármilyen intervenció esetében a siker elengedhetetlen feltétele a beavatkozás közösségi, társadalmi támogatottsága. Ennek hiányában a program vagy üres térben vagy kifejezetten ellenséges mezőben fog működni. A droghasználók kezelésében alkalmazott multidiszciplináris csoport tehát tovább bővül, amikor a drogpolitikai tervezésről van szó. Egy ország, megye vagy város drogpolitikai stratégiai lépéseinek tervezésekor a fenti szakmák képviselőinek bevonása mellett elengedhetetlen, hogy a helyi lakóközösség képviselői, az önkormányzat szakemberei, a rendőrség képviselői, a népegészség ügyért felelős szakemberek, az iskolák képviselői, a civil szervezetek egyaránt jelen legyenek a tervezésben. A drogprobléma ugyanis, mint arra a fentiek során rávilágítottunk, nem a droghasználó individuális problémája. Szűkebb családján kívül a közösség egészét érinti, s ennek következtében a megoldásmódok keresésében és azok végrehajtásában sem szigetelhetjük el a droghasználót környezetétől. I/2. A magyar drogpolitika sajátosságai a nemzetközi drogpolitikai gyakorlat tükrében A 90-es évek A magyarországi drogproblémáknak az es évek közepéig, végéig az volt a jellemzője, hogy miközben a droghasználat jelentősen növekedett és ezzel párhuzamosan a társadalom veszélyérzete a kábítószer-problémával kapcsolatban nőtt, összehangolt drogpolitikai intézkedéssorozatra nem került sor. Elmaradt a kezelő és a megelőző intézményrendszer fejlesztése, kevés állami támogatás állt rendelkezésre. Az időszak legnagyobb támogatója, a Soros Alapítvány nem állami forrásból finanszírozott prevenciós programokat és kezelőintézményeket. A külföldi együttműködések néhány kivételtől eltekintve elsősorban a kínálatcsökkentés terén (ezen belül is főként a Vám- és Pénzügyőrségen belül) alakultak ki. Mint azt a középiskolások körében folytatott, nemzetközi összehasonlításra is alkalmas vizsgálatok alátámasztják, Magyarországon az illegális drogok kipróbálásának aránya nagyjából a közép-európai országokban megfigyelhető tendenciákkal párhuzamosan a 90-es évek közepén jelentős mértékben növekedett. Ezzel egy európai egységesülő folyamat alakult ki. Ugyanakkor az intézményrendszer fejlettsége, sokszínűsége (a prevenciótól az alacsonyküszöbű programokig, a fenntartó kezeléstől a drogmentességet célzó programokig) jelentősen elmaradt a nyugat-, de részben a legtöbb közép-európai országokétól is. Az alacsonyküszöbű programok elterjedését szakmai és politikai viták akadályozták, más programok esetében pedig a koncepcióhiány és a források szűkössége jelentett problémát. A kábítószerügyi koordinációs mechanizmusok az évtized elejétől csírájában kialakultak, ugyanakkor hatékonyságukkal kapcsolatban sok kifogás fogalmazódott meg, melyek között az egyik legfontosabb a nemzeti stratégia megfogalmazódásának és elfogadásának elmaradása volt. A kábítószerügyi koordináció létrejötte A Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság, illetve a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium Kábítószerügyi Koordinációért Felelős Helyettes Államtitkárságának létrejöttével többirányú fejlesztés indult el. Ennek konceptuális hátterét a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfogadásáról szóló 96/2000. (XII.11.) OGY-határozat megalkotása jelentette. Ezt a Parlament szinte páratlannak tekinthető konszenzussal fogadta el. A program által felvázolt 10 éves stratégia illeszkedett az EU drogstratégiájához, az általa átfogott időtáv vonatkozásában pedig a legtöbb európai uniós ország gyakorlatához. Ezekben az országokban kiderült ugyanis, hogy a drog- 6 KEF Kézikönyv, 2008 Nemzeti Drogmegelőzési Intézet ELSŐ RÉSZ

21 I. SZAKMAPOLITIKA A DROGÜGYEK TERÜLETÉN I/2. A magyar drogpolitika sajátosságai a nemzetközi drogpolitikai gyakorlat tükrében problémák kezelése csak hosszabb távon lehet eredményes, ezért a rövidebb távú koncepciókat a hosszabb távú, a drogpolitika társadalmi kontextusát is figyelembe vevő stratégiák váltották fel (pl. olyanok, melyek a társadalmi kirekesztést, a szociális problémákat, a nők helyzetét is számításba veszik). A koordinációs központi közigazgatási egység létrejöttével megerősödött a Nemzeti stratégia megvalósításának államigazgatási háttere is. Ez lehetőséget adott számos fejlesztés beindítására, a stratégiai dokumentum, valamint az azt leképzeni hivatott cselekvési program rendszerszerű végrehajtására. A koordinációs szervezeti egység azonban időközben számos alkalommal átalakult, az állandóan változó minisztériumok keretei között folyamatosan vesztett közigazgatási rangjából és hatékonyságából, jelenleg egy osztályként működik főosztályvezető-helyettessel az élén. A költségvetési ráfordítások ugyancsak ezzel a folyamattal arányosan csökkentek. Időközben, 2005-ben a Nemzeti stratégia félidős értékelésére is sor került egy ún. harmadik partner, a hollandiai Trimbos Instituut bevonásával. A kutatás a stratégiát átfogó dokumentumnak minősítette, mely mind az uniós elvárásokat, mind az aktuális szakmai elvárásokat jól teljesítette. Ugyanakkor mutat rá az értékelés nem volt elég konzisztens, és számos esetben a prioritásokat a szűkös források hatékony felhasználása érdekében nem fogalmazta meg. A dokumentum a koordinációs mechanizmus hatékonyabbá tétele érdekében is számos javaslatot fogalmazott meg. A jogszabályok változása és a kábítószerhasználatot körülvevő laikus jogi hiedelmek A Büntető Törvénykönyv (Btk.) kábítószerhasználattal összefüggő cselekményeket büntetni hivatott paragrafusai 1998-ban és ban is változtak. Az egyik esetben szigorítás, a másik esetben bizonyos fokú enyhítés következett be. Európai uniós tendencia, hogy a fogyasztás és a személyes birtoklás vonatkozásában enyhítések figyelhetők meg, továbbá több országban a kenderfélékkel összefüggő használati formákat enyhébben ítélik meg. Ugyanakkor ez nem tekinthető az EU országaiban általános gyakorlatnak, még kevésbé előírásnak: az EU-nak legalábbis ami a keresleti oldalt érintő cselekményeket, tehát például a használatot illeti a büntetőjogi szabályozással kapcsolatban nincs közös, kötelezően betartandó állásfoglalása, a joggyakorlat kereteit az országonként eltérő értelmezést nyerő ENSZ egyezmények jelentik. A két korábban említett módosításon kívül, ugyan csak technikai értelemben, de mégis jelentős mértékben befolyásolta a joggyakorlatot két további állásfoglalás. Az egyik az Alkotmánybíróság 54/2004. (XII. 13.) számú határozata, mely jogbizonytalanságra való hivatkozással alkotmányellenesnek minősített a kínálati oldali magatartások közül bizonyos, főleg az elterelés igénybe vehetősége szempontjából jelentős, privilegizált eseteket. Másrészt a Legfelsőbb Bíróság 1/2007. számú büntető jogegységi határozata szerint kábítószerrel való visszaélés megvalósulásakor természetes egységet csak az azonos törvényi tényállásba ütköző magatartások képeznek. A természetes egységbe tartozó részcselekmény esetében szükségszerű következmény a kábítószer-mennyiségek összegzése és a bűncselekmény minősítése szempontjából az összmennyiség az irányadó. Ez annyit jelent, hogy az állásfoglalást követően a fogyasztó amennyiben például beismerő vallomás útján bebizonyosodik, hogy a csekély mennyiségnél nagyobb mennyiségű kábítószert fogyasztott, szerzett meg stb. addig az időpontig akár letöltendő szabadságvesztéssel is büntethető, az elterelés pedig ezekben az esetekben nem alkalmazható. ELSŐ RÉSZ Nemzeti Drogmegelőzési Intézet KEF Kézikönyv,

22 I. SZAKMAPOLITIKA A DROGÜGYEK TERÜLETÉN I/2. A magyar drogpolitika sajátosságai a nemzetközi drogpolitikai gyakorlat tükrében Az elterelés intézménye az utóbbi időben jelentős változásokon ment keresztül. Az 1993-as szabályozáshoz képest az 1998-as Btk.-módosítás kizárólag a kábítószerfüggőkre korlátozta azon személyek körét, akiknek lehetőségük volt az elterelés intézményét választani. Egy újabb módosítás nyomán 2003-tól ismét adott a lehetőség egyéb elkövetők számára is, amennyiben az elkövetés tárgya csekély mennyiségű kábítószer. Az elterelésre a Büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) értelmében jelenleg akár nyomozati, akár ügyészi vagy bírósági szakaszban is sor kerülhet. Ha elterelésnek van helye, és azt a terhelt önként vállalja, az eljárást fel kell függeszteni, illetőleg a vádemelést egy évre el kell halasztani. Amennyiben a terhelt igazolja, hogy az előírtaknak megfelelően részt vett az elterelésben, az eljárást meg kell szüntetni. A jogalkalmazók szerint a legjelentősebb probléma az, hogy a túlzottan bonyolult szabályozást gyakorta nem értik sem az elterelést végző szolgáltatók, sem az elterelésben részt vevő kliensek, de gyakran még az igazságszolgáltatás és büntetés-végrehajtás területén tevékenykedő szakemberek sem. Az Európai Unió drogpolitikája Az Európai Unió Tanácsa 1999-ben fogalmazta meg első ( időszakra szóló) drogstratégiáját, mely ajánlásokat tartalmazott a tagállamok számára a kábítószer-probléma viszszaszorítása érdekében. Az első drogstratégia értékelésének tapasztatalaiból született az Európai Unió második, közötti időszakot felölelő drogstratégiája. Mindkét dokumentum hansúlyozza, hogy a kábítószer-probléma elsősorban helyi és nemzeti szinten tapasztalható, ám ezzel egyidejűleg globális probléma is, amely nemzetközi összefogást és összehangolt cselekvést igényel. Az Európai Unió drogstratégiája nem kíván egységes drogpolitikát erőltetni a tagállamokra, mivel számol a tagállamok társadalmában meglévő különbségekkel, kulturális, szociális és gazdasági sajátosságokkal. Ehelyett olyan ajánlásokat fogalmaz meg, melyek növelni hivatottak a tagállamok saját nemzeti stratégiájának értékét, elsősegítve a határokon átívelő együttműködést és a kölcsönös támogatást. Az Európai Unió drogstratégiája az uniós jog alapelvein nyugszik. Minden tekintetben képviseli az Unió alapító értékeit: az emberi méltóság, az emberi jogok, a demokrácia, az egyenlőség, a szolidaritás és a jogállamiság tiszteletben tartását. Célja az egyének jólétének védelme és növelése, a lakosság közegészségügyi biztonsága, s mindezekkel összefüggésben a kábítószer-probléma kiegyensúlyozott, egységes megközelítése. Az alábbiakban néhány olyan cselekvési területet emelünk ki, melyek a drogproblémára vonatkozó európai uniós dokumentumokban hangsúlyos szerepet kapnak, és a hozzájuk kapcsolódó nemzetközi tapasztalatok a kábítószerügyi egyeztető fórumok szemléletére, munkájára nézve is irányadóak lehetnek. Prevenció Az EU Drogstratégiája ( ) a drog prevencióval kapcsolatban az alábbi tényezőkre helyezte a hangsúlyt, és a következő megállapításokat tette: kiemelte a polgárok, valamint a kockázati csoportok tagjainak szerepét; hangsúlyozta a nem kormányzati szervek, civil szervezetek szerepét; a perevenció fontosságát minden korcsoportra kiterjesztette; hangsúlyt helyezett az illegális drogok, kockázati magatartások, az alkohol- és a túlzott gyógyszerfogyasztás, a doppingolás és a dohányzás együttes kezelésére; kiemelte a tudás- és készségfejlesztés jelentőségét, a felelős döntéshozás képességének fejlesztését a prevenció hatékonysága érdekében; szorgalmazta a fiatalok és más célcsoportok bevonását a prevenciós munkába, a pozitív kortársbefolyás és -támogatás növelését; 8 KEF Kézikönyv, 2008 Nemzeti Drogmegelőzési Intézet ELSŐ RÉSZ

23 I. SZAKMAPOLITIKA A DROGÜGYEK TERÜLETÉN I/2. A magyar drogpolitika sajátosságai a nemzetközi drogpolitikai gyakorlat tükrében kiemelte a pozitív drogalternatívák és szabadidős programok fontosságát; megállapította, hogy hangsúlyt kell helyezni a szülőknek nyújtott programokra; hangsúlyozta a kockázati magatartások korai felismerésének fontosságát; megállapította, hogy a gyerekeknek azelőtt kell tisztában lenniük a veszélyekkel, mi előtt találkoznának a drogokkal; megállapította, hogy a felnőtteknek tisztában kell lenniük azzal, amit saját magatartásukkal és attitűdjükkel közvetítenek; megállapította, hogy a szociális, az egészségügyi, az oktatási, a rendőrségi és a sport területéről kikerülő szakemberek tréningje a hatékony cselekvés előfeltétele; szorgalmazta a hatóságok és a civil társadalom közötti együttműködést. Az es időszakra vonatkozó értékelések azt jelezték, hogy számos területen előrelépések mutatkoztak a tagállamok prevenciós gyakorlatában. Merítve az előző évek tapasztalataiból, az Európai Unió Tanácsa a es évre vonatkozó drogstratégiájában és az első négy éves időszakra ( ) vonatkozó cselekvési tervében megjelölte az aktuális fejlesztési prioritásokat. Az új drogstratégia szorgalmazza a tudományos központok, a szakma, a reprezentatív nem kormányzati szervek, valamint a civil társadalom és a helyi közösségek párbeszédét a döntéshozói szervekkel a tapasztalatokon és bizonyítékokon alapuló stratégiák kialakítása, valamint fejlesztése érdekében; szorgalmazza a kábítószerekkel kapcsolatos egészségügyi és társadalmi kockázatok mérhető csökkenését, továbbá egy hatékony és egységes tudásalapú keresletcsökkentési rendszer kidolgozását és fejlesztését tűzi ki célul; a megelőzés mellett hangsúlyt helyez a kezelő és ártalomcsökkentő, valamint rehabilitációt, reszocializációt célzó programokra; célzott és javallott programok biztosítását szorgalmazza, amelyek alkalmazkodnak az adott kockázati csoport igényeihez; a kínálatcsökkentés területén a kábítószerekkel kapcsolatos szervezett bűnözésre összpontosít, és ezzel összefüggésben szorgalmazza a kábítószer-fogyasztók bebörtönzésének alternatívájául szolgáló gyakorlatok fejlesztését, valamint a bebörtönzötteknek nyújtott prevenciós, kezelő és ártalomcsökkentő szolgáltatások fejlesztését. Az ártalomcsökkentés szerepe Az évi ENSZ-közgyűlésen kihirdetett, drogmentes világ illúzójával kecsegtető 10 éves akcióterv eredményei elmaradtak. Az elvárt eredményekkel ellentétben a drogfogyasztás mutatói folyamatos növekedést jeleznek. Nemzetközi tapasztalatok azt támasztják alá, hogy a drogfogyasztást tűzzel-vassal tiltó hozzáállással pusztán azt lehet elérni, hogy a drogfogyasztás közegészségügyi ártalmai vészesen növekedjenek. Az Európai Unió drogpolitikája a kezdetektől fogva holisztikusabb megközelítést képviselt. A közötti időszakra kiterjedő stratégiában, valamint az ehhez kapcsolódó as cselekvési tervben a kereslet- és kínálatcsökkentés mellett hangsúlyt kap az ártalomcsökkentés is, a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelő Központjának (EMCDDA 2 ) évi jelentése pedig kiemelt figyelmet szentelt ennek a területnek. A vérrel terjedő fertőző betegségek és a droghasználattal kapcsolatos egyéb, nem fertőző jellegű megbetegedések, valamint a kábítószerfogyasztással kapcsolatba hozható halálesetek megelőzésének kulcsa az ártalomcsökkentés. Az ártalomcsökkentő szemlélet nem tekinti kizárólagos célnak a drogmentesség elérését, ha- 2 EMCDDA European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction ( ELSŐ RÉSZ Nemzeti Drogmegelőzési Intézet KEF Kézikönyv,

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3

Részletesebben

DrogPont Szenvedélybetegeket Segítő Szolgálat

DrogPont Szenvedélybetegeket Segítő Szolgálat DrogPont Szenvedélybetegeket Segítő Szolgálat Szakmai protokoll Készítette: Takaró Lajosné Stencinger Noémi Reményi Csaba Zöld Ágnes Mosonmagyaróvár 2010. A DrogPont Szenvedélybetegeket Segítő Szolgálat

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy 2-2 - 1-0 óraszámokra Készítette: Nagy János munkaközösség-vezető Ellenőrizte:

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy 0-2 - 2-1 óraszámokra Készítette: Csajáginé Nikl Katalin szaktanár Ellenőrizték:

Részletesebben

féltíz Közösségi szenvedélyek, szenvedélyes közösségek 2006. május 29-30. Balatonkenese Szekció-előadások Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Dél Dunántúli Regionális Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (DREKEF)...

Részletesebben

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai

Részletesebben

Társadalmi-önkorm. a területi politikában KOR KÉP. Az alkotmányos jogállami

Társadalmi-önkorm. a területi politikában KOR KÉP. Az alkotmányos jogállami Társadalmi-önkorm a területi politikában KOR KÉP Az alkotmányos jogállami demokrácia nélkülözhetetlen eleme a participáció, annak vizsgálata, hogy a közvetlen és a képviseleti demokrácia miként érvényesülhet

Részletesebben

Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről 2007.

Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről 2007. Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről 2007. A Szociális és Munkaügyi M i n i s z t é r i u m szakmai kiadványsorozata Budapest, 2007 A kötet szerkesztői: Dr. Felvinczi Katalin Nyírády Adrienn Felelős

Részletesebben

A Képviselő-testület ezen határozatáról értesíteni rendeli:

A Képviselő-testület ezen határozatáról értesíteni rendeli: Cibakháza Nagyközség Önkormányzata 27/2014.(IV.24.) KT határozata Cibakháza Nagyközség Önkormányzatának a 2013. éves belső ellenőri jelentés elfogadásáról Cibakháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 38. MELLÉKLET: - TÁRGY: Beszámoló a kábítószer probléma visszaszorítására elfogadott stratégia eredményeinek és a KEF munkájának tapasztalatairól E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD

Részletesebben

Biológia. 10. évfolyam: Élet a mikroszkóp alatt Mikrobiológia. A Föld benépesítői: az állatok. Érthetjük őket? Az állatok viselkedése. 11.

Biológia. 10. évfolyam: Élet a mikroszkóp alatt Mikrobiológia. A Föld benépesítői: az állatok. Érthetjük őket? Az állatok viselkedése. 11. Biológia A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy a tanulók egyre jobban megismerjék és megértsék az élő természet belső rendjét, a szerveződési szintek működésének jellegzetes módjait és funkcióit, az

Részletesebben

Tárgy: Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár intézményvezetői (magasabb vezetői) álláshelyre benyújtott pályázat szakértői véleményezése

Tárgy: Ady Endre Művelődési Központ és Könyvtár intézményvezetői (magasabb vezetői) álláshelyre benyújtott pályázat szakértői véleményezése Jegyzőkönyv Mely készült: 2014. szeptember 10-én 15.00 órai kezdettel Polgáron a Polgármesteri Hivatal Kovács Istvánné termében Jelen vannak: Magyar Népművelők Egyesülete részéről: Kovács Viktória kulturális

Részletesebben

TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE

TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE Elemzés és javaslatok nemzetközi tapasztalatok alapján Kutatási jelentés VÁTI Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság Nemzetközi Területpolitikai és Urbanisztikai

Részletesebben

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról

106/2009. (XII. 21.) OGY határozat. a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról 106/2009. (XII. 21.) OGY határozat a kábítószer-probléma kezelése érdekében készített nemzeti stratégiai programról Az Országgyőlés abból a felismerésbıl kiindulva, hogy a kábítószer-használat és -kereskedelem

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

Pedagógiai Program (Nevelési Program)

Pedagógiai Program (Nevelési Program) Mecsekaljai Iskola Testnevelési Általános és Középiskolája Pedagógiai Program (Nevelési Program) BEVEZETŐ AZ ISKOLA MOTTÓJA: A sport megtanít arra, hogyan lehet győzni és emelt fővel veszíteni. A sport

Részletesebben

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007.

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása KPMG Tanácsadó Kft. Ez a dokumentum 112 oldalt tartalmaz TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2005-2010 TARTALOM 1. Bevezető... 3. oldal 2. Az ifjúsági korosztály Dunaújvárosban... 5. oldal 3. Az önkormányzat ifjúsági

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROSI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ ÖNKORMÁNYZAT 2005. FELÜLVIZSGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROSI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ ÖNKORMÁNYZAT 2005. FELÜLVIZSGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 2005. Budapest Főváros Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálati dokumentációját készítette a Fővárosi

Részletesebben

Családsegítő szolgáltatás. Munkanélküliekkel végzett szociális munka

Családsegítő szolgáltatás. Munkanélküliekkel végzett szociális munka Családsegítő szolgáltatás Munkanélküliekkel végzett szociális munka I. BEVEZETÉS a TÁMOP 5.4.1. projekt keretében elkészült a családsegítés szakmai szabályozó anyagait tartalmazó tanulmányokhoz A TÁMOP

Részletesebben

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV 2003. szeptember 16. Tervezet! Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ TARTALOM TARTALOM... 2 1. PREAMBULUM... 4 1.1. A stratégiaalkotás célja... 4

Részletesebben

Designer Drogok Prevenciós Program Tervezet

Designer Drogok Prevenciós Program Tervezet Designer Drogok Prevenciós Program Tervezet Problémafelvetés, beavatkozási területek: Magyarországon jelenleg a fiatalok jelentős része találkozik különböző tudatmódosító szerekkel. Ezek fogyasztása, illetve

Részletesebben

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM

ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISOLA ÉS KOLLÉGIUM AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁJÁT ELLÁTÓ SPECIÁLIS SZAKISKOLA KÖTELEZŐ 9/E ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAMÁNAK HELYI TANTERVE Célok és

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola

EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola A mi szerepünk alig több rendezésnél, rendszerezésnél, adminisztrálásnál és az erők helyes ökonómiájának érvényesítésénél. (Karácsony Sándor:Új Szántás, 1948) EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS

Részletesebben

szakértői anyag készítette: Felvinczi Katalin Budapest, 2015. január 31.

szakértői anyag készítette: Felvinczi Katalin Budapest, 2015. január 31. A CIVIL KÁBÍTÓSZERÜGYI KOORDINÁCIÓ ÉS ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS LEHETŐSÉGEI HELYI SZINTEN szakértői anyag készítette: Felvinczi Katalin Budapest, 2015. január 31. Tartalom Bevezetés... 3 A kábítószerügyi koordináció

Részletesebben

Összefoglaló 2010-től új drogstratégia kialakítása vált Magyarország számára aktuálissá. Ennek oka, hogy az első hazai dokumentum, melyet az Országgyűlés 2000-ben konszenzussal fogadott el, ez évben lejár.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 június 29 - i testületi ülésére a 1. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Pedagógiai program Sárvári Tankerület Répcelak 1 2013 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZINERGIA ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA 1031 Budapest, Erzsébet krt. 39. PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Véleményem szerint az országnak, a hazának egyik legfontosabb kérdése az, hogy ki neveli, és hogy neveli eljövendő

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Az alumni szolgáltatások szerepe és az egyetemek versenyképessége Doktori értekezés tézisei Készítette:

Részletesebben

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad.

Budapest, 2014. Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen és hiábavaló marad. A Budapesti Kolping Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Sportgimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tevékenységünk minden percében látnunk kell a jövőt és a célt is, különben minden igyekezetünk értelmetlen

Részletesebben

A.../2015 (V..) KGY. határozat melléklete SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA 2014-2020 Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép

Részletesebben

Helyi tanterv. Célok és feladatok

Helyi tanterv. Célok és feladatok Helyi tanterv ÉNEK ZENE A változat Az ének-zene tantárgy a Nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési területek, nevelési célok megvalósításához tud hozzájárulni hatékonyan: az erkölcsi nevelés (elfogadják

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

Belső elvárás (melyik intézményi dokumentumban, s hol található) Új belső elvárás, melyik dokumentumba, hova került) Külső elvárás

Belső elvárás (melyik intézményi dokumentumban, s hol található) Új belső elvárás, melyik dokumentumba, hova került) Külső elvárás Intézményi önértékelés: belső elvárások kialakítása a gyakorlatban az intézményi belső értékelési csoport (BECS) közreműködésével Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció terület Külső elvárás Belső

Részletesebben

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 2 1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 3 1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK...

Részletesebben

HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS

HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS 1 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS Tankönyv az integritás tanácsadó szakirányú továbbképzéshez 2 Budapest, 2013... SZERZŐK: DÁVID PÉTER LÓCZY PÉTER LEKTOR: DR. GYÖRGY

Részletesebben

A Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetségének véleménye az új drogstratégia tervezetével kapcsolatosan

A Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetségének véleménye az új drogstratégia tervezetével kapcsolatosan Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége Levelezési cím/telephely: 1143 Budapest, Tábornok u. 11/B. Tel.: 06-1-220-8776, e-mail: madaszsz@gmail.com A Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő

Részletesebben

HELYI TANTERV MŰVÉSZETEK

HELYI TANTERV MŰVÉSZETEK Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV MŰVÉSZETEK Tantárgy MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET 1-0 - 0 0 0-1 -0-0 óraszámokra Készítette:

Részletesebben

alpolgármester Iktatószám: 01/21714-3/2011.

alpolgármester Iktatószám: 01/21714-3/2011. Előterjesztő: Dr. Solymos László alpolgármester Iktatószám: 01/21714-3/2011. Tárgy: Szeged város Drogstratégiai programjának 2010. évi végrehajtásáról szóló beszámoló, valamint A kábítószer fogyasztás

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági

Részletesebben

KÖNYVEK. A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002.

KÖNYVEK. A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002. Szociológiai Szemle 2005/1, 79 85. KÖNYVEK A SZEGÉNYSÉG DINAMIKÁJÁRÓL Spéder Zsolt: A szegénység változó arcai. Tények és értelmezések. Budapest: Századvég Kiadó, 2002. MONOSTORI Judit Központi Statisztikai

Részletesebben

Milyen Akadémiát akarnak a fiatal doktoráltak? EGY EMPIRIKUS FELMÉRÉS TAPASZTALTAI

Milyen Akadémiát akarnak a fiatal doktoráltak? EGY EMPIRIKUS FELMÉRÉS TAPASZTALTAI FÁBRI GYÖRGY Milyen Akadémiát akarnak a fiatal doktoráltak? EGY EMPIRIKUS FELMÉRÉS TAPASZTALTAI FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Az Akadémia tradícióit, a hozzá kapcsolódó kulturális és szellemi kapacitás értékét

Részletesebben

Pedagógiai Programja

Pedagógiai Programja Benedek Elek Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium Pedagógiai Programja 2013 Oroszlány,2013.03.26. Jóváhagyta: Vecserdi Jenőné igazgató

Részletesebben

JELENTÉS A MAGYARORSZÁGI KÁBÍTÓSZERHELYZETRŐL. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium

JELENTÉS A MAGYARORSZÁGI KÁBÍTÓSZERHELYZETRŐL. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium JELENTÉS A MAGYARORSZÁGI KÁBÍTÓSZERHELYZETRŐL Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium 2003 1 Szerkesztette: RITTER ILDIKÓ az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa és Dr. FELVINCZI KATALIN A Nemzeti

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAM

HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAM HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAMJA --- STRATÉGIAI PROGRAM 2006. MÁRCIUS 20. (AKTUALIZÁLVA: 2006. AUGUSZTUS 31.) HAJDÚ-BIHAR MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL Minőség és innováció menedzsment Megjegyzés [b1]: MODUL /TANTÁRGY CÍME Szerkesztette: Szabó Imre László Egyetemi tankönyv Megjegyzés [b2]: HA VAN KIADÓ, VAGY BÁRMILYEN EGYÜTTMŰKÖDŐ

Részletesebben

Expozé: 2013-as ÁSZ beszámoló 2014-10-28 Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2013. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről

Expozé: 2013-as ÁSZ beszámoló 2014-10-28 Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2013. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről Expozé: 2013-as ÁSZ beszámoló 2014-10-28 Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2013. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke parlamenti

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

GYOMAENDRŐD CSÁRDASZÁLLÁS HUNYA TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

GYOMAENDRŐD CSÁRDASZÁLLÁS HUNYA TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA GYOMAENDRŐD CSÁRDASZÁLLÁS HUNYA TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2015. Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉSEK. Gyomaendrőd Város Önkormányzata. Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás. 2015. augusztus 25.

ELŐTERJESZTÉSEK. Gyomaendrőd Város Önkormányzata. Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás. 2015. augusztus 25. ELŐTERJESZTÉSEK Gyomaendrőd Város Önkormányzata Gyomaendrőd, Csárdaszállás, Hunya Települési Önkormányzati Társulás 2015. augusztus 25. napján tartandó rendes üléséhez Tárgy: 1. napirendi pont ELŐTERJESZTÉS

Részletesebben

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete Pedagógiai programjának melléklete SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 3 2. Alapelvek, célok az SNI tanulók ellátásában... 3 2.1. Alapelvek... 4 2.2.

Részletesebben

3. MÓDSZERTANI LEVÉL MEGELÕZÕ-FELVILÁGOSÍTÓ SZOLGÁLTATÓK SZÁMÁRA

3. MÓDSZERTANI LEVÉL MEGELÕZÕ-FELVILÁGOSÍTÓ SZOLGÁLTATÓK SZÁMÁRA 3. MÓDSZERTANI LEVÉL 69 3. MÓDSZERTANI LEVÉL MEGELÕZÕ-FELVILÁGOSÍTÓ SZOLGÁLTATÓK SZÁMÁRA Dudits Dénes, Arany Zoltán, Kósa Edina, Szappanos József 1. BEVEZETÉS Ez a módszertani levél a megelõzõ-felvilágosító

Részletesebben

Igazoltan volt távol: Szilvásy Ferenc és Bokros Mátyás a bizottság képviselő tagjai.

Igazoltan volt távol: Szilvásy Ferenc és Bokros Mátyás a bizottság képviselő tagjai. BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS LAKÁSÜGYI BIZOTTSÁGA Békéscsaba, Szent István tér 7. Postacím: 5601 Pf. 112. Telefax: (66) 523-804 Telefon: (66) 452-252

Részletesebben

1. A TANODASZTENDERD CÉLJA... 3 2. A TANODA MEGHATÁROZÁSA... 3 3. A TANODA CÉLCSOPORTJA... 3 4. A TANODA FELADATAI... 4

1. A TANODASZTENDERD CÉLJA... 3 2. A TANODA MEGHATÁROZÁSA... 3 3. A TANODA CÉLCSOPORTJA... 3 4. A TANODA FELADATAI... 4 Tanodasztenderd 1 TARTALOM 1. A TANODASZTENDERD CÉLJA... 3 2. A TANODA MEGHATÁROZÁSA... 3 3. A TANODA CÉLCSOPORTJA... 3 4. A TANODA FELADATAI... 4 4.1. Tudatos életpálya-építés támogatása... 4 4.2. Egyéni

Részletesebben

HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL

HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL HELYI TANTERV MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET A szabályozásnak megfelelően az iskolánk 9. évfolyamán kötelezően választható tantárgy a mozgóképkultúra és médiaismeret,

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: Kéttornyúlaki Városrész Önkormányzata testületének 2013. november 12-i ülésén.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült: Kéttornyúlaki Városrész Önkormányzata testületének 2013. november 12-i ülésén. KÉTTORNYÚLAKI VÁROSRÉSZ ÖNKORMÁNYZATA Szám: 1/181-16/2013. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült: Kéttornyúlaki Városrész Önkormányzata testületének 2013. november 12-i ülésén. Jelen vannak:, Kovács Tiborné, Magvasi

Részletesebben

ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö

Részletesebben

KIEMELT PROJEKT ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program

KIEMELT PROJEKT ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program KIEMELT PROJEKT ÚTMUTATÓ a Társadalmi Megújulás Operatív Program Legyen más a szenvedélyed! 2. Módszertani fejlesztések a drogprevenció területén c. Kiemelt Projekt Felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.2.9.B-15/1

Részletesebben

A tantárgygondozó szaktanácsadás folyamata és dokumentumai. Kollégiumi nevelő

A tantárgygondozó szaktanácsadás folyamata és dokumentumai. Kollégiumi nevelő A tantárgygondozó szaktanácsadás folyamata és dokumentumai Kollégiumi nevelő Készítette: 1. alprojekt vezető szaktanácsadók Kézy Ágnes Koczor Margit Simon Mária Budapest, 2014. szeptember 1 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06.

Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. Budapest Főváros Települési Esélyegyenlőségi Programja (2017-2022) Munkaanyag Munkaanyag zárása első társadalmi egyeztetés előtt: 2016.05.06. TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Bevezetés...

Részletesebben

Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2011-2021

Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2011-2021 Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2011-2021 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. AZ ÖNKORMÁNYZATOK IFJÚSÁGPOLITIKAI FELADATAI... 4 1.1.1. Európai Ifjúságpolitika...4 1.1.2. Nemzeti

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv.

Tartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Módszertani feltáró tanulmány Környezet- és szituációelemzés Koncepció Operatív terv Mellékletek Dunaújváros Városmarketing Terve Vezetői összefoglaló Készítette:

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2011. március 31-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2011. március 31-i ülésére Tárgy: Békés Város Önkormányzatának gazdasági programja Előkészítette: Izsó Gábor polgármester Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező valamennyi bizottság bizottság: Sorszám: III/2 Döntéshozatal módja: Egyszerű

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság. Békés Város Képviselő-testülete 2013. május 30-i ülésére

Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság. Békés Város Képviselő-testülete 2013. május 30-i ülésére Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2012. évi ellátásának átfogó értékelése Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző dr. Bimbó Mária osztályvezető, Igazgatási Osztály Kádasné Öreg Julianna igazgató,

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA Nyíregyháza, 2010. május Készült a Felső-Tisza Alapítvány megbízásából. Szerkesztette: Filepné dr. Nagy Éva Katona Mariann Tóth Miklós Lezárva 2010. május 31-én. Nyíregyháza,

Részletesebben

Human Rights Implementation Centre

Human Rights Implementation Centre Human Rights Implementation Centre Jelentés a kínzás elleni ENSZ egyezmény Fakultatív Jegyzőkönyvének Magyarország általi ratifikációjáról, valamint a nemzeti megelőző mechanizmus kijelöléséről Készítette:

Részletesebben

Kedves Olvasó! 2. I. Célok és keretek 3. II. Versenyképesség 3. III. Az átvilágítás folyamata 4

Kedves Olvasó! 2. I. Célok és keretek 3. II. Versenyképesség 3. III. Az átvilágítás folyamata 4 Tartalomjegyzék Kedves Olvasó! 2 I. Célok és keretek 3 II. Versenyképesség 3 III. Az átvilágítás folyamata 4 IV. Szolgáltatások és érintettek 5 4.1 Szolgáltatások azonosítása 5 4.2 Érintettek azonosítása

Részletesebben

Preambulum. Értelmező rendelkezések. e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan

Preambulum. Értelmező rendelkezések. e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2007. (II. 19.) önkormányzati rendelete 1 Józsefváros fejlesztéséről 2 Preambulum Budapest Józsefvárosi Önkormányzat (a

Részletesebben

Pedagógiai Programja

Pedagógiai Programja Bíró Lajos Általános Iskola Pedagógiai Programja Szigetszentmiklós, 2013. augusztus 26. Összeállította: A Bíró Lajos Általános Iskola Nevelőtestülete 1 1. Nevelési Program 1. Iskolánkban folyó nevelő-oktató

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354

PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354 DEBRECENI EGYETEM BALÁSHÁZY JÁNOS GYAKORLÓ SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, GIMNÁZIUMA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354 Debrecen-Pallag 2015 H-4014 Debrecen, Mezőgazdász u. 1, Telefonszám (52) 450-306, Fax:

Részletesebben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben

A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben Iskolakultúra 1999/6 7 Hoffmann X Rózsa A minõségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben A mögöttünk álló év legtöbbször hallott-olvasott, oktatásüggyel kapcsolatos kifejezése minden bizonnyal a minőségbiztosítás

Részletesebben

Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola

Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola 2013. 1 T a r t a l o m j e g y z é k A köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai program bevezetésének ütemezése...

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

KISKÖREI ÓV-LAK ÓVODA. OM azonosító: 031423 PEDAGÓGIAI PROGRAM

KISKÖREI ÓV-LAK ÓVODA. OM azonosító: 031423 PEDAGÓGIAI PROGRAM OM azonosító: 031423 ÓVODÁNK ADATAI Neve: KISKÖREI ÓV-LAK ÓVODA Címe: 3384 KISKÖRE, BÉKE ÚT 9-11. Telefon/fax: 36/358-211 Fenntartója: KISKÖRE VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT Címe: 3384 KISKÖRE, SZÉCHENYI ÚT 24. Alapító

Részletesebben

Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése

Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése Magyarország nemzeti programja a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésére Stratégiai Környezeti Vizsgálatának felépítése Egyeztetési anyag Véglegesített változat a hatósági vélemények figyelembe

Részletesebben

A Marcali Városi Sportcsarnok. vállalkozásban történő üzemeltetésének. tapasztalatairól.

A Marcali Városi Sportcsarnok. vállalkozásban történő üzemeltetésének. tapasztalatairól. A Marcali Városi Sportcsarnok vállalkozásban történő üzemeltetésének tapasztalatairól. A Képviselőtestület 2015. januári ülésére Tisztelt Képviselőtestület! Tisztelt Polgármester Úr! A Marcali Városi Sportcsarnok

Részletesebben

Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja

Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja NB03_bel.qxd 2009.04.08 5:43 du. Page 70 70 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. ÁPRILIS Karácsony Veronika Nõk a haderõben, 2008 Az SVKI stratégiai és védelmi kutatócsoportja 2008 õszén kérdõíves vizsgálatot folytatott,

Részletesebben

á ú é é ő é ő á ő ő á á ú ű é é ö ő á ő ú ő ő á é Ü Ü á é á é á é á é á ö ö á é ő á ú ű é é á é é ő á ö ö á á é é ú é é ú á á ő é é é ö ö á á é ű ő á é ű ő ú ő á á é á ú é é á é ö á á ö Ü á á é é ú á á

Részletesebben

Országos tanfelügyelet

Országos tanfelügyelet Oktatási Hivatal Országos tanfelügyelet KÉZIKÖNYV ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLÁK SZÁMÁRA Az emberi erőforrások minisztere által 2014. március 13-án elfogadott alapfokú művészeti iskolai tájékoztató anyag.

Részletesebben

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

TÁMOP-3.4.5-12/2012-0001. Tehetséghidak Program című kiemelt projekt

TÁMOP-3.4.5-12/2012-0001. Tehetséghidak Program című kiemelt projekt TÁMOP-3.4.5-12/2012-0001 Tehetséghidak Program című kiemelt projekt 2014/2015-ös tanévre történő kiterjesztésének, valamint a teljes projektidőszak hatékonyságának és eredményességének HATÁSVIZSGÁLATA

Részletesebben

T A R T A L O M M U T A T Ó

T A R T A L O M M U T A T Ó TARTALO M M UTAT Ó 1. Beszámoló Szentgotthárd Város Önkormányzata 2009. évi költségvetésének I-III. negyedéves teljesítéséről. 2. A fizetőparkolók működésének és igénybevételének rendjéről szóló rendelet

Részletesebben

AOSZ. Vidéki tagszervezetek országos hálózatosodását segítő, modell értékű szervezet - és közösségfejlesztő program az AOSZ-nál

AOSZ. Vidéki tagszervezetek országos hálózatosodását segítő, modell értékű szervezet - és közösségfejlesztő program az AOSZ-nál AOSZ Vidéki tagszervezetek országos hálózatosodását segítő, modell értékű szervezet - és közösségfejlesztő program az AOSZ-nál Szeleczki István: Kérdőíves felmérés szervezetfejlesztői összefoglaló (kutatási

Részletesebben

Ü Ú Ú Á Á Ő É é ö é é é é é ü ö é é é é é é é é é é ö é ö ö ö é é é é é é ö é é é é ö é ű é é é ö é é é é éé ö é éö é é ö é é é é ö é ű é é é ö ö é é é é é ö é ö é é ö ö é ö é é é é é é ü é é ö é é é é

Részletesebben

Kerettanterv a szakiskolák számára

Kerettanterv a szakiskolák számára 1. melléklet a /2014. ( ) EMMI rendelethez Kerettanterv a szakiskolák számára Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze

Részletesebben

OPPONENSI VÉLEMÉNY. 1. A B. bronchiseptica dermonekrotikus toxin (DNT) kórtani szerepének vizsgálata egérben és sertésben.

OPPONENSI VÉLEMÉNY. 1. A B. bronchiseptica dermonekrotikus toxin (DNT) kórtani szerepének vizsgálata egérben és sertésben. OPPONENSI VÉLEMÉNY Magyar Tibor A sertés torzító orrgyulladása: a kórtan, a kórfejlődés és az immunvédelem egyes kérdéseinek vizsgálata című akadémiai doktori értekezésről A Magyar Tudományos Akadémia

Részletesebben