Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez"

Átírás

1 Modszer_2_Layout :19 Page 1 ESSRG Füzetek 2/2010 Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Kelemen Eszter, Bela Györgyi, Pataki György Környezeti Társadalomkutatók Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Környezetgazdaságtani Tanszék Gödöllő 2010

2 Modszer_2_Layout :19 Page tavaszán ESSRG Füzetek címmel indítottuk útjára kiadványsorozatunkat, amelynek második számát tartja kezében az Olvasó. Sorozatunk elsődleges célja, hogy képet adjon a Környezeti Társadalomkutatók csoportjában (ESSRG) zajló, a természet és a társadalom kölcsönhatásait vizsgáló kutatásokról. Sorozatunkkal nemcsak a természet- és társadalomtudományok határterületeivel foglalkozó hazai oktatói és kutatói közösséget szeretnénk megszólítani, hanem a szakpolitikai döntéshozókat és szakembereket, valamint az érdeklődő laikusokat is. A sorozatba szerkesztett kötetek rövid és közérthető formában foglalják össze az adott kutatási témát, amely irányulhat egy elméleti megközelítés gyakorlati alkalmazhatóságára, egy módszertani újításra, vagy egy kutatás szakpolitikai szempontból jelentős tanulságaira. A sorozat tudományos igényességét azzal szeretnénk biztosítani, hogy a kiadványok végén a tudományos életben elfogadott hivatkozási szabályok szerint felsoroljuk azokat a magyar és idegen nyelvű írásokat, amelyekre kutatásunk során mi magunk is támaszkodtunk, és amelyek segíthetik a témában való elmélyülést. Bízunk benne, hogy sorozatunk izgalmas olvasmányul szolgál, és új gondolatokat ébreszt az Olvasóban! A sorozat szerkesztője: Dr. Pataki György Tartalomjegyzék Előszó 3 Vezetői összefoglaló 4 Rövid áttekintés a természet adta javak és szolgáltatások értékeléséről 5 A természet adta javak és szolgáltatások pénzbeli értékelése 5 A természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékelése 7 Egy lehetséges módszer a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékelésére 9 Az értékelni kívánt terület megismerése, érintettek azonosítása 10 Interjúk 11 Elemzés-visszacsatolás 12 Fókuszcsoportok 14 Elemzés-visszacsatolás 15 Közösségi fórum 16 Néhány kritikai gondolat a bemutatott módszerhez kapcsolódóan 17 Ajánlott olvasmányok 19 A kötet szerzői: Kelemen Eszter, Bela Györgyi, Pataki György A kötetet lektorálta: Dr. Kovács Eszter Borítóterv: Rosza Barbara A kötet megjelenését támogatta a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal. ISBN: Javasolt hivatkozás: Kelemen E., Bela Gy., Pataki Gy. (2010): Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez. ESSRG Füzetek, 2. szám, SZIE KTI Környezetgazdaságtani Tanszék, Környezeti Társadalomkutatók Csoport, Gödöllő Gödöllő ESSRG

3 Modszer_2_Layout :19 Page 3 Előszó A természet adta javak és szolgáltatások (angolul ecosystem services, magyar tükörfordítással élve ökoszisztéma szolgáltatások) fogalma alatt mindazokat a kézzel fogható és kézzel nem fogható hasznokat (termékeket és szolgáltatásokat) értjük, amelyeket a természetes és ember által módosított ökoszisztémák biztosítanak a társadalom számára (Kelemen, Bela és Pataki, 2010). A természet adta javak és szolgáltatások fogalma segítségünkre van abban, hogy a természeti környezet értékét meghatározzuk, ami alapján tájhasználati és beruházási döntések születnek (gondoljunk például egy épülő autópálya nyomvonalának meghatározására védett területek környezetében). E koncepció ugyanis termékekre és szolgáltatásokra fordítja le azokat a hasznokat, amelyeket a társadalom a természeti rendszerek működéséből nyer, tehát az ökoszisztémák értékét az általuk nyújtott hasznosságok elkülönítése és felmérése révén teszi értékelhetővé és mérhetővé. Ám miként mérhető és értékelhető egy-egy természet által nyújtott szolgáltatás például a takarmány, amit egy gyep, vagy az ökoturizmus, amit egy erdei ökoszisztéma biztosít, esetleg az árvíz elleni védekezés vagy a tápanyag felhalmozódás, amit egy ártéri ökoszisztéma szolgáltat számunkra? Milyen módszereket alkalmazzunk, ha az adott ökoszisztémát használó emberek véleményére szeretnénk építeni az értékelés során? Milyen körülmények között érdemes nem pénzben kifejeznünk a természet adta javak és szolgáltatások értékét? A következő oldalakon mindezen kérdésekre keressük a választ. 3 Kiadványunk a Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének Környezetgazdaságtani Tanszékén zajló két kutatás eredményeire épül, ötvözi az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete által között vezetett Jedlik Ányos kutatási projekt (azonosító: NKFP 3B018_04) eredményeit az Európai Unió 6. Keretprogramja által finanszírozott RUBICODE (szerződésszám: , honlap: projekt tanulságaival. A kiadvány célja, hogy bemutassa a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékelése során alkalmazható eszköztárat, és ötleteket adjon mindazok számára, akik akár természetvédelmi, akár tájhasználati céllal hasonló értékelési folyamatot szeretnének elindítani. Ennek érdekében a kiadvány első felében röviden áttekintjük, milyen technikák alkalmazhatók a természet adta javak és szolgáltatások pénzbeli és nem pénzbeli értékelésére, s kitérünk arra is, mikor melyik módszert célszerű használni. Ezt követően lépésről lépésre mutatjuk be a kutatásunk során használt közösségi részvételen alapuló értékelési módszert, rámutatva annak előnyeire és hátrányaira egyaránt. Reméljük, mindezzel hozzájárulunk ahhoz, hogy az Olvasó eligazodjon a különböző értékelési módszerek között, s módszertani segítséget találjon saját munkájához. Jelen kiadványunk szervesen kapcsolódik az ESSRG Füzetek első számához, amely a természet adta javak és szolgáltatások koncepcióját, különböző értelmezéseit mutatja be.

4 Modszer_2_Layout :19 Page 4 Vezetői összefoglaló A természet adta javak és szolgáltatások értékelésének célja elsősorban az, hogy megfelelő információval lássa el a döntéshozókat, amikor olyan táj- és földhasználati döntéseket kívánnak hozni, amelyek érintik a természeti környezetet. Az értékelés során arra törekszünk, hogy figyelembe vegyük a természet adta javak és szolgáltatások sokrétűségét. 4 A természet adta javakat és szolgáltatásokat pénzbeli és nem pénzbeli értékelési módszerekkel egyaránt értékelhetjük. A pénzbeli értékelés során az ökoszisztéma által nyújtott hasznosságok értékét egyetlen mérőszámba sűrítjük össze, így az ökoszisztémához kapcsolódó értékeket szükségszerűen leegyszerűsítjük és aggregáljuk. A pénzbeli értékelés eredménye ugyanakkor könnyen összehasonlítható, a döntéshozatali folyamatokba egyszerűen beépíthető. A nem pénzbeli értékelés során a természet adta szolgáltatások társadalmi (közösségi) jólléthez való hozzájárulását vizsgáljuk, az értéket nem egyetlen mérőszámba sűrítjük össze, hanem megkíséreljük megérteni különböző dimenzióit. A nem pénzbeli értékelés során az érintett társadalmi csoportokat bevonva, a köztük kialakuló párbeszédre építve formálódik meg közös álláspont arról, hogy az adott ökoszisztéma mely szolgáltatásai kiknek és miért fontosak, megőrzésükért mit lehet közösen tenni. A természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékelésére több módszer létezik, közülük egyet mutatunk be részletesen, amely az értékelési folyamatot hat lépésre osztja. Az első lépésben feltárjuk az adott természeti szolgáltatások használatában, fenntartásában érintett társadalmi csoportok körét, megismerjük a köztük lévő kapcsolatokat. E fázisban kristályosodik ki, hogy kiket szükséges bevonni az értékelés folyamatába. A második szakaszban személyes interjúk keretében keressük fel az érintetteket, megismerjük érintettségüket, körvonalazzuk, hogy a különböző érintett csoportok miként viszonyulnak az őket körülvevő természeti környezethez. A harmadik lépésben az interjúk elemzése során leltárt készítünk a természet adta javakról és szolgáltatásokról, amely mindazokat az szolgáltatásokat magába foglalja, amelyeket az interjúalanyok megemlítettek, mellérendelve azt is, hogy az adott szolgáltatás miért értékes. A negyedik szakaszban fókuszcsoportokat (csoportos interjúkat) szervezünk, amelyek során egy játékos, vizuális technika használatával jutunk el a csoportkonszenzushoz, hogy melyek az adott közösség számára legértékesebb szolgáltatások. A fókuszcsoportos beszélgetések utólagos kvalitatív elemzése (ötödik lépés) abban segít bennünket, hogy feltárjuk, miért az adott szolgáltatások kerültek kiválasztásra, s milyen értékeket rendel hozzájuk a közösség. Az értékelési folyamat utolsó fázisában közösségi fórumot szervezünk, amelynek során a szélesebb közösséggel vitatjuk meg az értékelési folyamat eredményeit. A közösségi fórumon születő megállapodások későbbi tájhasználati, természetvédelmi döntések alapját képezhetik, így közös platformra helyezhetik a jövőbeli tájhasználatot.

5 Modszer_2_Layout :19 Page 5 Rövid áttekintés a természet adta javak és szolgáltatások értékeléséről A természet adta javak és szolgáltatások értékelésének célja elsősorban az, hogy megfelelő információval lássa el a döntéshozókat, amikor ökoszisztémák használatával kapcsolatos döntéseket kívánnak hozni. Az értékelés során arra törekszünk, hogy figyelembe vegyük a természet adta javak és szolgáltatások sokrétűségét azáltal, hogy egy-egy természeti szolgáltatás értékét különböző értékkomponensekre bontva vizsgáljuk. A teljes gazdasági érték koncepció szerint a természet által nyújtott javak és szolgáltatások rendelkeznek közvetlen és közvetett használati értékkel, örökségi értékkel, választási lehetőség értékkel, valamint létezési értékkel (Marjainé Szerényi 2005b). Míg az első két értékkomponens az adott termék vagy szolgáltatás használatával függ össze (pl. az erdő fáinak kivágásával és bútorként való feldolgozásával, vagy az erdőben szervezett környezeti neveléssel), az utóbbi három független attól, hogy bármilyen közvetlen jelenbeli hasznot nyújt-e a társadalom számára az adott szolgáltatás. 5 Fontos a bevezetőben említést tennünk a természet adta javak és szolgáltatások két olyan alapvető sajátosságáról is, amelyektől nem tekinthetünk el, ha értékelni szeretnénk őket. Az egyik a természet által nyújtott szolgáltatások használóinak körével függ össze. Bár vannak olyan természeti szolgáltatások, amelyek kisajátíthatók és értékesíthetők, így hasznuk a tulajdonosoknál jelenik meg elsősorban (ilyen a termelői szolgáltatások többsége, pl. az élelmiszer, vagy a faanyag), a természet által nyújtott javak szolgáltatások jelentős része bárki által szabadon élvezhető, használatukból legtöbb esetben Variációk a teljes gazdasági értékre egy erdő kapcsán: - Közvetlen használati érték: faanyag, gomba, gyógynövény stb. értéke. - Közvetett használati érték: az erdő mikroklímára, talajmegkötésre gyakorolt pozitív hatásának értéke. - Örökségi érték: az erdőműveléshez kapcsolódó tradíciók fennmaradásának értéke. - Választási lehetőség érték: az erdőt alkotó fajok jövőbeli potenciális gyógyszerészeti kihasználásának értéke. - Létezési érték: annak értéke, hogy tudjuk, él egy ritka vagy szép faj az adott erdőben. nem zárható ki senki (ilyen a szabályozó, a támogató vagy a kulturális szolgáltatások jelentős része, pl. a levegőtisztaság szabályozása, vagy a művészeti inspiráció). Ez azt jelenti, hogy a természet által nyújtott javak és szolgáltatások használói igen sokfélék lehetnek igényeiket, céljaikat, haszonvételi módszereiket tekintve, s nehéz egységesen jellemezni döntési mechanizmusukat. Ebből a felismerésből fakad a természet adta javak és szolgáltatások másik fontos sajátossága. Ha ugyanis elfogadjuk, hogy az ökoszisztémák a legkülönbözőbb társadalmi rétegekhez tartozó emberek számára biztosítanak hasznosságot, a természet adta szolgáltatások értékelésével a társadalmi igazságosság (pl. az adott szolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférés, a hasznok igazságos megosztása, a véleménynyilvánítás egyenlősége) kérdését is felvetjük. A természet adta javak és szolgáltatások pénzbeli értékelése Vezérlő elvek A közgazdaságtan olyan jószágnak szakszóval élve közjószágnak tekinti a természet adta javakat és szolgáltatásokat, amelyeknek nincs piaci ára, így a piac nem jelzi szűkösségüket, ráadásul fogyasztásukból nem zárhatók ki azok, akik nem fizetnek értük. A természet által nyújtott szolgáltatások pénzbeli értékelésére használt módszerek a neoklasszikus közgazdaságtan alapvető feltevéseire épülnek, így többek között arra, hogy az értékelésben résztvevők piaci szereplők, akik racionálisak és tökéletesen informáltak, amikor döntéseket hoznak, illetve, hogy egyéni hasznosságukat maximálják döntéseik során. Ezek a feltevések

6 Modszer_2_Layout :19 Page 6 6 ugyanakkor már a közgazdaságtan keretei között is megkérdőjeleződnek túlzott leegyszerűsítésük miatt (nincs tökéletes informáltság, nem törekszünk mindig haszonmaximálásra, nem vagyunk racionálisak stb.), amit az értékelési modellek folyamatos fejlesztésével próbálnak kiküszöbölni (pl. a korlátozott racionalitás elvének alkalmazásával). A közgazdasági értékelési modellek további alapfeltevése, hogy a jövőben keletkező hasznokat azok jelenbeli értékére átszámolva veszik számba, aminek során a jövőbeli értéket a becsült piaci, vagy társadalmi diszkontlábbal diszkontálják (vagyis a jövőben keletkező hasznok értékére úgy tekintenek, mint adott jelenbeli pénzösszegre, amit meghatározott időn keresztül bankba téve és a kamatokkal felszorozva kapjuk meg a jövőbeli értéket). Ez azt jelenti, hogy a közgazdaságtan számára a jelenbeli haszon mindig értékesebb, mint a jövőbeli. A természet adta javak és szolgáltatások pénzbeli értékelése még egy további nehézséggel jár. Pénzügyi módszerekkel ugyanis mindössze a természet által nyújtott szolgáltatások közvetlen és a közvetett használati értékét lehet viszonylag egyszerű mérni, míg az örökhagyási, a választási lehetőség és különösen a létezési értéket csak megközelítőleg, számos leegyszerűsítés révén képes a közgazdaságtan számba venni. A következőkben a pénzbeli értékelésre használható számos technika közül mutatunk be néhányat, amit a szakirodalomban gyakran használnak. Ezt követően pedig a pénzbeli értékelés előnyeit és hátrányait foglaljuk össze. Technikák 1 Piaci árképzésen alapuló értékelés: olyan természet adta szolgáltatásoknál (elsősorban termelő szolgáltatásoknál) alkalmazzák, amelyek piacképesek, s az adásvétel során kialakuló ár, illetve a kereskedelembe kerülő mennyiség szorzataként becsülhetjük értéküket. E módszer használatára példa, amikor egy folyó halállományának értékét az eladott halak piaci árának és a teljes halpopuláció becsült mennyiségének szorzatával közelítik. Árkülönbözeten alapuló módszer: olyan természet által nyújtott szolgáltatásoknál érdemes alkalmazni, amelyek valamilyen piacképes áruhoz kapcsolódnak, így az adott áru kereslete és kínálata függvényeként kialakuló ár elméletileg jelzi az értékelni kívánt szolgáltatás értékét is. Jellemző példa a házvásárlás esete: azok az ingatlanok drágábban kelnek el, amelyek zöldebb, csendesebb környezetben találhatók, így a magasabb ár közvetett módon a természet nyújtotta rekreációs szolgáltatás értékét jelzi. Gyakran ingatlan-ár módszernek is nevezik. Utazási költség módszer: főleg rekreációs, kulturális szolgáltatásoknál használt módszer. Abból indul ki, hogy egyedi rekreációs szolgáltatások igénybevételéhez a fogyasztóknak utazniuk kell, ami költségekkel jár. A szolgáltatás igénybevétele érdekében fizetett utazási költség így indirekt módon a szolgáltatás értékét jelzi. Hipotetikus piacon alapuló értékelés: ennek a módszernek a lényege, hogy a kutatók direkt kérdésként teszik fel a kutatásban résztvevőknek, hogy egy adott természeti szolgáltatás fenntartásáért mennyit volnának hajlandóak fizetni, vagy mekkora kompenzációt kérnének az adott szolgáltatás megszűnéséért cserébe, majd az egyénileg meghatározott összegeket összeadva számolják ki az értékelt természet adta szolgáltatás teljes értékét. Ilyen értékelésre példa, amikor kérdőívben kérdezik meg a lakosságot, hogy mekkora adóemelést lennének hajlandóak elfogadni, amiből egy védett faj, pl. a fehérfejű rétisas megőrzését finanszírozná az állam. Pro és kontra A pénzbeli értékelés előnyei közé tartozik, hogy a piacon megjelenő természet által nyújtott szolgáltatások esetében áttekinthető módon képes meghatározni az adott szolgáltatás értékét. A pénzben kifejezett érték az értékelési folyamat során használt érvek, információk összességét összesűrítve tartalmazza, így a döntéshozók számára leegyszerűsíti a különböző természet adta javak szolgáltatások összehasonlítását, s meggyorsítja a döntéshozatal folyamatát. A természet által nyújtott szolgáltatások pénzbeli értéke összehasonlítható más piaci termékek értékével, vagy akár a nemzetgazdaságok által előállított javak és szolgáltatások értékével (GDP) is, ezáltal az ökoszisztémák által nyújtott hasznokat be tudjuk számítani egy adott közigazgatási terület (gazdasági) teljesítményébe. 1 E fejezetrész elkészítésekor Marjainé Szerényi Zsuzsanna munkájára támaszkodtunk. Forrás: Marjainé Szerényi Zs. (szerk.) (2005b): A természetvédelemben alkalmazható közgazdasági értékelési módszerek. KvVM természetvédelmi Hivatal, Budapest

7 Modszer_2_Layout :19 Page 7 A természet adta szolgáltatások pénzbeli értékelése ugyanakkor haszonelvű szemléletet tükröz: csak az alapján képes megítélni egy-egy szolgáltatást, hogy miként lehetne pénzzé tenni, holott nem biztos, hogy egy védett növény vagy állat, egy mozaikos tájszerkezet, vagy egy ártéri erdő csak a pénzben kifejezhető hasznokért fontos a társadalom számára. A pénzbeli értékelés számos leegyszerűsítő, az eredményeket torzító feltételezésre épül, ami megkérdőjelezi, hogy a folyamat eredményeként születő érték a társadalom valós értékítéletét tükrözi. Például a hipotetikus piacon alapuló értékelés kapcsán mára bebizonyították, hogy a válaszadók közül sokan érvénytelen választ adnak (pl. az adott faj megőrzésére szánt összegre nullát, vagy végtelent), mert értelmetlennek érzik a kérdést (egy faj fennmaradásának értéke nem fejezhető ki pénzben). A közösségi szinten jelentkező értékek egyéni értékítéletek (pl. egyéni fizetési hajlandóság vagy piaci tranzakciók) révén történő mérése azt a problémát is felveti, hogy az egyénileg meghatározott értékek összesítése nem feltétlenül azonos a közösségi szinten jelentkező értékkel. Az információk egyetlen, pénzben kifejezett értékben való összesűrítése, bár részben előny, hátrány is lehet, mivel összemossa a különböző érveket, az értékelést végzők hozzáállásában, véleményében meglévő különbségeket, így nem ad felvilágosítást arról, hogy miért kap egy bizonyos természeti szolgáltatás magasabb értéket egy másiknál. Végezetül, a pénzbeli értékelés a legtöbb esetben nem képes a természet által nyújtott szolgáltatások második sajátosságát kezelni, azaz nem tud tekintettel lenni a természet adta javak és szolgáltatások használatához kötődő társadalmi igazságosság kérdésére. Pénzbeli értékelés javasolt, ha: - a valós piaccal rendelkező (a piacon adható-vehető) ökoszisztéma szolgáltatást szeretnénk értékelni; - az értékelésre kevés idő és forrás áll rendelkezésre; - ha az értékelés célja különböző ökoszisztémák által biztosított szolgáltatások értékének összehasonlítása. 7 A természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékelése Vezérlő elvek A természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékelését a pénzbeli értékeléssel szemben megfogalmazott bírálat hívta életre, alapelvei a neoklasszikus közgazdaságtan helyett az ökológiai közgazdaságtanban gyökereznek. E szerint a nem pénzbeli értékelésbe mindazokat a társadalmi csoportokat be kell vonni, akik érintettek az adott ökoszisztéma által nyújtott termékek és szolgáltatások létében, változásaiban, akiknek a jóllétéhez hozzájárul az adott természeti szolgáltatás. A nem pénzbeli értékelés nem piaci szereplőként, hanem állampolgárként kezeli az érintetteket, vagyis nem piaci döntésként tekint a természet adta szolgáltatások értékelésére, hanem a társadalom jóllétét befolyásoló döntésként. Éppen ezért az értékelési folyamat nem piaci árak meghatározására épül, hanem az érintettek közötti párbeszédre egy olyan kommunikációs folyamatra, ahol az érintettek hangot adhatnak saját véleményüknek, megismerhetik másokét, és közös álláspontot alakíthatnak ki az adott természet által nyújtott szolgáltatás fontosságáról. E diskurzus során a természet adta javak és szolgáltatások több értékkomponense is felszínre kerül: a közvetlen és közvetett használati érték pénzügyi közelítése helyett megérthetjük, hogy az örökhagyási, választási-lehetőség vagy létezési érték milyen módon képes hozzájárulni a társadalmi jólléthez, s anélkül, hogy választanunk kellene, melyik értékkomponens mentén határozzuk meg az adott szolgáltatás értékét, komplex módon dönthetünk fontosságáról. A következőkben a nem pénzbeli értékelésre használható technikák közül válogatunk, s mutatunk be néhány gyakrabban használt módszert. Ezt követően a nem pénzbeli értékelés előnyeit és hátrányait foglaljuk össze.

8 Modszer_2_Layout :19 Page 8 Technikák Interjúk és fókuszcsoportos beszélgetések: ezek a technikák elsősorban a természet által biztosított szolgáltatások értékelésének első fázisában használhatók, amikor információt gyűjtünk arról, hogy különböző érintettek hogyan gondolkodnak az adott értékelendő szolgáltatásról. Az interjúk során egyénileg beszélgetünk az érintettekkel kevésbé strukturált kérdéssor mentén, s véleményükre, attitűdjeikre, érzéseikre vagyunk kíváncsiak, hogy hogyan és miért használják az adott szolgáltatást, miért ragaszkodnak hozzá. A fókuszcsoportok során több érintettnek tesszük fel a kérdéseket, s a köztük kialakuló beszélgetésből ismerjük meg, hogy a csoport egésze hogyan gondolkodik az adott természeti szolgáltatásról. 8 Jövőműhely: e technika lényege, hogy egy adott közösség (település, régió, védett terület stb.) jövőjéről a közösség tagjaival együtt gondolkodunk. A technika alkalmazása során előre megjelölt időtávon belül megvalósuló különböző jövőképeket (szcenáriókat) határozunk meg, s végiggondoljuk, hogy az adott jövőkép milyen folyamatok, kölcsönhatások eredményeként jön létre. Bár ezt a technikát elsősorban nem természet által nyújtott szolgáltatások értékelésére fejlesztették ki, a kívánatos (pozitív) jövőképbe belefoglalt szolgáltatások tekinthetők a közösség által legfontosabbnak tartott, megőrzendő szolgáltatásoknak, a jövőkép eléréséért teendő erőfeszítések pedig indirekt módon kifejezik, hogy az adott szolgáltatások megtartásáért milyen áldozatokat lenne hajlandó meghozni a közösség (vagyis mennyire tartja fontosnak őket). Állampolgári tanács: e technikát elsősorban döntéshozatalra használják, s célja, hogy egy nagyobb térségre vonatkozó döntés kapcsán a laikusok véleményét is felszínre hozzák, becsatornázzák a döntésbe. Általában a bevonni kívánt közösség képviselőjével közösen folyik a munka, akik előzetes információk ismeretében, szakértők segítségével tárgyalják meg a döntési alternatívákat, s választanak közülük a tanácskozás végén. A technika használható a természet adta javak és szolgáltatások értékelésére is, ha az eldöntendő kérdés bizonyos természet adta szolgáltatások közötti választást jelent. Többszempontú elemzés: ez a technika számítógépes döntéstámogató modell használatára épít olyan döntések meghozatalában, ahol több (adott esetben eltérő érdekekkel rendelkező) társadalmi csoport is érintett, és több szempontot kell figyelembe venni a döntés során. A technika lényege, hogy a döntésben résztvevők rangsorolhatják a döntési szempontokat, s értékelhetik e szempontok szerint a különböző döntési alternatívákat anélkül, hogy egyet kellene érteniük abban, hogy ki melyik szempontot tartja fontosabbnak. A számítógépes modell feladata, hogy az egyéni értékeléseket összesítse, és meghatározza, melyik alternatíva bizonyult a legjobbnak az összes érintett véleményét figyelembe véve. Pro és kontra A nem pénzbeli értékelés előnyei közé tartozik, hogy képes megjeleníteni a különböző érintettek eltérő véleményét, érzéseit, értékeit, érdekeit az adott természeti szolgáltatással összefüggésben, s ezeket az eltérő szempontokat bevonja az értékelés folyamatába. Mivel a nem pénzbeli értékelési módszerek általában valamilyen jövőbeli helyzetre vonatkozó döntés keretében értékelik a természet adta javakat és szolgáltatásokat, s nem valamilyen valós vagy Nem pénzbeli értékelés javasolt, ha: - olyan természeti szolgáltatást értékelünk, amit több társadalmi csoport is használ; - olyan természet adta szolgáltatást értékelünk, ami különösen fontos az örökhagyási vagy létezési érték szempontjából; - az értékelendő természeti szolgáltatás használata körül konfliktus van; - az értékelendő természet adta szolgáltatás nem jelenik meg közvetlen módon a piacon. hipotetikus piaci környezetben, a döntésbe nem fogyasztóként, hanem állampolgárként vonja be az érintetteket, akik a pénzforgalomhoz (jövedelemhez, árakhoz) kapcsolódó szempontokon túl másokat is figyelembe tudnak venni a döntés során. Ezáltal a társadalmi igazságossági szempontok is bekerülhetnek az értékelésbe (Wilson

9 Modszer_2_Layout :20 Page 9 és Howarth, 2002). A diskurzusra, kölcsönös kommunikációra épülő technikák ráadásul ahhoz is hozzájárulnak, hogy az értékelésben résztvevők megosszák egymással érveiket, s kialakítsanak egy közös álláspontot vagyis nincs szükség a különböző vélemények utólagos összesítésére, aggregálására, ami módszertani problémákat vethetne fel (Kumar és Kumar, 2007). Ráadásul sok esetben a különböző érintettek közötti konfliktusok is megoldásra kerülhetnek a folyamat során. Az ilyen értékelési folyamat eredményeként megszülető döntés, éppen az érintettek bevonásából fakadóan, általában elfogadottabb a közösség szintjén, mint a pénzbeli értékelésen alapuló döntések. A nem pénzbeli értékelés hátrányai közé tartozik, hogy idő- és erőforrásigényes, több szervező közreműködését igényli, s akár éveken át is tarthat. Az értékelési folyamat eredménye általában nem egymással könnyen összehasonlítható (pénzben kifejezett) érvek alapján születik, hanem egymással versengő, egymást kizáró érdekek, érzések és vélemények alapján, ami a döntéshozó számára kevésbé átlátható. Ennélfogva a nem pénzbeli értékelésre nehéz hagyományos döntéshozatalt építeni (ahol néhány kiváltságos döntéshozó joga a döntést meghozatala), inkább olyan részvételi döntéshozatali folyamatokba csatornázható be, ahol az értékelésben résztvevőket felhatalmazzák a döntéshozatalban való aktív részvételre is. A nem pénzbeli értékelés ráadásul az adott természeti szolgáltatás használatában érintettek aktív részvételét kívánja meg, ami az érintettektől is számos erőfeszítést kíván, ezért időnként a személyes motiváció vagy a végső döntés befolyásolhatóságának hiányában nehézkes. 9 Egy lehetséges módszer a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékelésére Az itt bemutatásra kerülő értékelési módszert a Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Környezetgazdaságtani Tanszékének kutatói fejlesztették ki az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete által vezetett Jedlik Ányos (NKTH) kutatási program keretében. Az értékelési folyamat vázát a hazai és külföldi szakirodalmi ajánlásokat követve határoztuk meg, a tényleges lépések ugyanakkor az értékelésben részt vevő érintettekhez, az adott helyi-térségi kontextushoz igazodtak. Ennek köszönhetően az értékelési folyamat végül az alábbi hat fő lépésben valósult meg: az érintettek azonosítása, interjúk az érintettekkel, elemzésvisszacsatolás, fókuszcsoportos beszélgetések, elemzés-visszacsatolás, értékelő fórum. A nem pénzbeli értékelési folyamat lépései és eredményei Érintettek azonosítása Ökoszisztéma szolgáltatás leltár Interjúk Elemzés, visszacsatolás Fókuszcsoportok Elemzés, visszacsatolás Ökoszisztéma szolgáltatások rangsora Közösségi fórum Közös álláspont, hogy mit kell hosszú távon megőrizni

10 Modszer_2_Layout :20 Page 10 A szakirodalomban bemutatott példák számos ötlettel, tanáccsal láttak el bennünket, a módszer végleges formáját ugyanakkor nagymértékben formálta maga az értékelési folyamat, mivel a munka közben felmerülő szakmai kihívásokra gyakran az eredeti tervek módosításával tudtunk csak választ adni. Saját példánk is jelzi, hogy nincs tökéletes recept, nem létezik egyetemesen használható, mindenhol és minden körülmények között jól működő módszer. Ezért az Olvasót is arra kérjük, az általunk használt módszer lépéseit bemutató következő oldalakat olvassa kritikai szemmel, gondolkodóan, s a bemutatott technikákat mindig az adott szituációhoz illeszkedő módon alkalmazza. 10 Az értékelni kívánt terület megismerése, érintettek azonosítása Minden értékelési folyamat kezdetekor a legfontosabb, hogy tisztában legyünk azzal, mit értékelünk, és mely szereplőknek fűződik valamilyen (érdekalapú, érzelmi, családi stb.) kötődése az értékelni kívánt ökoszisztémához, vagy az általa nyújtott szolgáltatásokhoz. Ez a fázis két szempontból is elengedhetetlenül fontos. Egyrészt az itt megszerzett információk alapján tudjuk eldönteni, hogy pontosan mely ökoszisztémára, vagy annak mely szolgáltatásaira fókuszálunk az értékelési folyamat során. Másrészt ennek a fázisnak az is célja, hogy megtudjuk, kiket kell bevonnunk az értékelési folyamatba, hogy megismerjük az érintett csoportokat és érintettségüket (érdekeiket, jogaikat és kötelezettségeiket, amelyekkel az adott terület természet adta szolgáltatásai kapcsán rendelkeznek). 1. lépés: Az értékelni kívánt terület megismerése, érintettek azonosítása: - Cél: az értékelés tárgyának leszűkítése, az érintettek meghatározása. - Technika: elérhető írásos dokumentumok, statisztikák, internetes hírek összegyűjtése; érintett-elemzés. - Eredmény: összefoglaló a terület gazdasági, társadalmi és természeti adottságairól, az érintettek köréről és érintettségükről. - Tipp: mindig rögzítsük, hogy honnét származik az információ, amit felhasználunk, a későbbi visszakereshetőség érdekében! Tegyük világossá, hogy milyen szempontok alapján pontosítjuk az értékelés tárgyát! A terület megismerése és az érintettek azonosítása során használható technikák közül az egyik legegyszerűbb az, hogy elolvassuk az adott területről elérhető írásos dokumentumokat, néprajzi, történeti, földrajzi leírásokat, statisztikai adatokat. Böngészhetünk az interneten az adott térségről szóló hírek, aktuális ügyek között is, amelyek információt szolgáltathatnak arról, hogy a térségi szereplők között milyen kapcsolat van. Ezek alapján viszonylag egyértelmű képet kapunk arról, hogy kik a lehetséges érintettek az értékelési folyamatban, milyen módon kapcsolódnak a természeti környezethez és egymáshoz, mik a legfontosabb formái a természet adta szolgáltatások használatának. Például egy olyan területen, ahol az uralkodó haszonvételi mód a mezőgazdaság, fontos érintettek lesznek a főállású gazdálkodók, akár saját, akár bérelt területen gazdálkodnak. Lényeges és a gazdáktól különböző szempontokat hozhatnak az értékelésbe a nem mezőgazdaságból élők, vagy a helyi civil szervezetek, akik környezeti vagy természetvédelmi ügyekkel foglalkoznak, s megint más szemlélettel rendelkezhetnek a részidős vagy hobbigazdálkodók. A későbbi munkát megkönnyíti, ha erről az elsődleges információszerző fázisról feljegyzéseket készítünk, amelyek kitérnek a terület alapvető társadalmi és gazdasági jellegzetességeire, természeti adottságaira, a természet adta javak és szolgáltatások potenciális körére, továbbá az érintettekre és a köztük való viszonyra. Az érintettek közötti kapcsolat megértését, érintettségük számbavételét az érintett-elemzés eszköztárának használatával segíthetjük. Például a begyűjtött információk alapján érintett-térképet rajzolhatunk, ami az érintett csoportok közötti kapcsolatokat szemlélteti egy központi szereplő köré rendezve a többi érintettet. Szintén hasznos lehet az érintett-erőtér felrajzolása, amely aszerint kategorizálja az érintetteket, hogy mekkora befolyással bírnak és milyen erősen érintettek az adott ügyben esetünkben a természet adta szolgáltatások használatában.

11 Modszer_2_Layout :20 Page 11 Hatalom, befolyás Kibic Példa az érintett erőtér felrajzolására Kiszolgáltatott Királyi Érintettség Tapasztalataink szerint Kibic pozícióban általában a külső döntéshozatali szervek (pl. az állam, minisztériumok) vannak, akik döntéseikkel nagyban tudják befolyásolni a természet által nyújtott szolgáltatások használatát, míg a helyben jelentkező hatások általában nem érintik őket. Gyakran a gazdálkodókat, helyi erőforrás használókat találjuk Kiszolgáltatott helyzetben, mivel a természet adta szolgáltatások használatához kapcsolódó döntések jelentősen befolyásolják tevékenységüket és megélhetésüket, ám ezekre a döntésekre általában kevés a ráhatásuk. Végül Királyi pozícióban általában azokat a helyi, regionális szerveket találjuk (pl. nemzeti park igazgatóságokat), amelyek ráhatással tudnak lenni a tájhasználati döntésekre, és a döntések eredménye is érinti őket. 11 Interjúk Az értékelési folyamat következő lépésében fel kell keresni lehetőleg minden főbb érintett csoportot, akiket be kívánunk vonni az értékelésbe. Ezzel nemcsak az a célunk, hogy információt nyújtsunk az értékelési folyamatról, és kedvet csináljunk a részvételhez, de az is, hogy hasznos ismeretekhez jussunk arról, hogy az adott természeti szolgáltatások kapcsán mely érintettek milyen tudással, attitűdökkel, véleményekkel rendelkeznek. Tulajdonképpen ebben a fázisban történik a természet adta javak és szolgáltatások első felmérése, hiszen az érintettekkel folytatott beszélgetésekből derül ki, hogy ki milyen természet adta szolgáltatásokat ismer és használ, mit tart fontosnak és mit kevésbé fontosnak. Az interjúk készítése, bár egyszerű feladatnak tűnik, szigorú módszertani szabályok szerint zajlik, ezért érdemes alapos felkészülés, előzetes gyakorlás után belefogni, vagy szakember segítségét kérni. Saját tapasztalataink szerint a legcélravezetőbb technika az volt, amikor mindennapi életükről, gazdálkodásukról, megélhetésükről kérdeztük az érintetteket, majd kitértünk arra, hogy hétköznapjaik során mi mindenben támaszkodnak az őket körülvevő természeti környezetre. A lazán strukturált kérdéseket előzetesen összegyűjtöttük, az interjú során azonban nagyobb figyelmet fordítottunk arra, hogy az interjúalany mit tart lényeges szempontnak, s nem ragaszkodtunk végletesen az előzetes kérdésekhez. Sokszor ugyanis kérdés nélkül is kitér a beszélgetőpartner egy-egy számunkra is fontos témára, s adott esetben sokkal gazdagabb információval szolgál, ha a saját gondolatmenetébe illesztve beszélhet róla. Így, bár elsőre talán nem egyértelmű, hogy mikor és miként említi interjúalanyunk a természet adta javakat és szolgáltatásokat, az elemzés (lásd következő lépés) során mondatról mondatra haladva lehet kigyűjteni a mindennapi élet, 2. lépés: Interjúk: - Cél: az érintettek bevonása, tudásuk, véleményük, érzéseik megismerése a kiválasztott ökoszisztémával és az általa nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban. - Technika: félig strukturált interjú, szigorú módszertani szabályok szerint. - Eredmény: az ökoszisztéma által biztosított javak feltérképezése, a hozzájuk való viszony megismerése. - Tipp: az interjúszituációból fakadó kezdeti feszültséget jól oldja, és az elhangzottak megértését is segíti, ha az interjúalannyal saját környezetében találkozunk, s megkérjük, mutassa is meg, amiről beszél vagyis, ha terepbejárás során beszélgetünk vele.

12 Modszer_2_Layout :20 Page 12 az egyéni boldogulás szempontjából meghatározó természet adta szolgáltatásokat. Ehhez természetesen szükség van az interjú megfelelő rögzítésére is, ami történhet jegyzeteléssel vagy diktafon segítségével. Saját kutatásunkban összesen ötvenöt interjúk készítettünk, amiből tizenkilencet rögzítettünk diktafonnal. A digitális rögzítés mellett szól, hogy a diktafon maradéktalanul rögzít minden elhangzott gondolatot, így később visszahallgatva vagy legépelve az interjút, információveszteség nélkül tudunk dolgozni, ráadásul az elemzést gazdagító érzelmi és szituációs elemek is megmaradnak. Vannak ugyanakkor olyan helyzetek, amikor az interjúalany feszélyezetté válik a diktafontól, bizalmas információt akar közölni, vagy nem megfelelő környezetben interjúzunk (pl. nagy a háttérzaj) ilyen esetekre felkészülve mindig legyen nálunk toll és jegyzetfüzet. Egy interjúszituációban rengeteg dologra kell odafigyelni, a kérdezés formájától kezdve a hallgatásig. Mivel mindezen módszertani tanácsokat leírni ehelyütt nincs lehetőségünk, kiadványunk végén több, magyarul is elérhető írást ajánlunk az olvasónak, amelyek segítenek eligazodni az interjúzás világában. 12 Példa az interjúzás folyamatára A potenciális interjúalanyok nevét és címét helyi forrásokból szereztük meg (pl. a természetvédelmi őrtől, falugazdásztól, polgármestertől, szövetkezet vezetőjétől), majd minden interjúalanyt megkértünk arra, hogy javasoljon még további embereket. Az interjúzást addig folytattuk, amíg el nem értük az ún. telítettségi pontot azt a pontot, amikor egy-egy újabb interjúval már nem szereztünk új információt. Az interjúalannyal előzetesen telefonon egyeztettünk időpontot, majd a megadott helyen és időben felkerestük. Az interjú elején bemutatkoztunk, elmondtuk jövetelünk célját, megkérdeztük, hogy rögzíthetjük-e a beszélgetést diktafonon. Ezt követően arra kértük az interjúalanyt, hogy mutassa be magát röviden, kitérve arra, hogy mióta él itt, mivel foglalkozik. A következő téma a mindennapi élethez kötődött: ha például gazdálkodó volt a beszélgetőtársunk, akkor arról kérdeztük, hogyan gazdálkodik, milyen termékskálát tesz lehetővé a környezet, mi ellen kell védekezni. Gyakran arra is kitértünk, hogy a mostani gazdálkodási szokások és természeti adottságok különböznek-e a nagyszüleink-kori viszonyoktól. Végezetül arról kérdeztük az interjúalanyt, hogy mi tenné jobbá az életkörülményeit, mitől növekedne a jólléte. Általában rákérdeztünk arra is, hogy mi hiányozna a leginkább a tájból, ha néhány éven belül eltűnne. Elemzés-visszacsatolás Az interjúkészítést követően az elemzéssel tudunk továbblépni. Ez a fázis azért fontos, mert ezáltal tudjuk rendszerezni, összefoglalni az interjúkon elhangzottakat, és visszacsatolni a megszerzett tudást az interjúalanyoknak. Célunk az elemzés során az, hogy az interjúk során elhangzottakat szisztematikusan összegyűjtsük, az ellentmondásokat kiszűrjük, s megértsük az interjúalany által elmondottakat a közlő szándékával együtt. Az elemzés végeredménye egy leltár, ami tartalmazza, hogy mely természet adta javakat és szolgáltatásokat említették az interjúalanyok, milyen kontextusban, s milyen tudást, véleményt, érzéseket kapcsoltak hozzá. Ez a leltár szolgálhat az első visszacsatolás alapjául is, amelynek célja az, hogy az értékelési folyamatba az interjúkon keresztül bevont érintettek érdeklődését fenntartsuk, elkötelezettségüket növeljük azáltal, hogy információt kapnak a folyamat előrehaladásáról. A félig strukturált interjúk elemzése során célszerű egy kiinduló elemzési keretre támaszkodni, ami szamárvezetőként segít bennünket a természet adta szolgáltatások felfedezésében. Erre a célra mi a Millennium Ecosystem Assessment (2003) listáját alkalmaztuk, ami négy csoportra bontja a természet adta szolgáltatásokat: a termelő, a szabályozó, a kulturális és a támogató szolgáltatások csoportjára (a teljes listát

13 Modszer_2_Layout :20 Page 13 lásd magyarul: Kelemen Bela és Pataki, 2010). A szolgáltatások listájával felfegyverkezve az interjúkról készült összefoglalók (ha csak jegyzetelni tudtunk), vagy az interjú-átiratok (ha az interjút felvettük és begépeltük) többszöri átolvasása következik. Ennek során először ismerkedünk a szöveggel, próbáljuk megérteni a közlő logikáját, szándékát, 3. lépés: Elemzés-visszacsatolás - Cél: az ökoszisztéma szolgáltatások kigyűjtése, a hozzájuk kapcsolódó tudás, vélemények, érzések szisztematikus összefoglalása, valamint az értékelésben részt vevők tájékoztatása. - Technika: az interjúk egyenkénti elemzése egy elemzési keret segítségével, az interjúk egymással való összehasonlítása. - Eredmény: ökoszisztéma szolgáltatás leltár. - Tipp: Az elemzés minőségének javítása, a nézőpontok ütköztetése céljából érdemes két embernek párhuzamosan végezni az elemzést, majd összehasonlítani az eredményeket. Az ökoszisztéma szolgáltatás leltárt lehet az interjúkból vett idézetekkel színesíteni. elkülöníteni a beszélgetés során megosztott információt, véleményt, érzéseket. A kiemelkedően fontos szövegrészeket aláhúzással vagy más kiemeléssel is jelölhetjük. Ezt követően, mondatról-mondatra olvasva a szöveget, megkeressük a természet adta javakat és szolgáltatásokat. Egy-egy mondat, szövegrészlet sokszor nem csak egy szolgáltatást tartalmaz, s azzal is gyakran találkozhatunk, hogy egy-egy területhez, tájrészlethez egymással ellentétes természeti szolgáltatásokat is kapcsolnak az interjúalanyok. Az ezek közötti összefüggések megértéséhez, az esetleges konfliktuspontok felderítéséhez használjuk a korábban kiemelt lényegi pontokat. Az elemzés során használt további fontos technika, hogy a különböző interjúkban ugyanarra a szolgáltatásra vonatkozó részeket összevetjük, ütköztetjük egymással. Ennek során kiszűrhetünk ellentmondásokat, téves információkat, és felfedezhetünk értékelésbeli különbségeket az érintett csoportok között. Az elemzés eredményét egy írásos dokumentumban érdemes összefoglalni, amely a természet adta szolgáltatás csoportokba sorolva mutatja be, hogy mely szolgáltatásokat említették interjúalanyaink, s miért tulajdonítanak fontosságot az adott szolgáltatásnak. 13 Példa a természet adta javak és szolgáltatások leltárjának visszacsatolására Az elemzés elkészítését követően készítettünk egy rövid (hat oldalas) összefoglalót, ami szakszavaktól mentesen magyarázta el az értékelési folyamat lényegét, valamint a természet adta szolgáltatások koncepcióját, majd szolgáltatásról szolgáltatásra haladva szó szerinti interjúidézetek segítségével mutatta be, hogy a négy kiválasztott homokhátsági település környezetében mely természeti szolgáltatást miért tartják fontosnak az emberek. Ezt az összefoglalót személyesen vagy postán juttattuk el interjúalanyainknak. Szabályozó szolgáltatások: vízháztartás A nyugalmi vízszint kb. 1,5-2 méterrel van lentebb, mint amikor mi itt éltünk, itt laktunk. ( ) Meg itt, ha kicsit vizesebb volt az esztendő, akkor téli időszakban fölkötöttem a korcsolyát, és kilométert mentünk a jégen, annyi víz volt. Most igaz, hogy itt van egy levezető csatorna is, de alapvetően nincs neki mit elvinni.

14 Modszer_2_Layout :20 Page 14 Fókuszcsoportok A következő lépésben az eddig alkalmazott egyéni interjútechnikát fókuszcsoportos beszélgetéssel egészítjük ki, ahol a résztvevők elsősorban nem velünk, hanem egymással beszélgetve osztják meg gondolataikat az adott közösség számára fontos természet adta javakról és szolgáltatásokról. E fázisnak az a célja, hogy a másfél-két órán át tartó csoportos beszélgetések során közös álláspont alakuljon ki arról, hogy melyek a legfőbb szolgáltatások, s hogy a diskurzus során kikristályosodjon, melyik szolgáltatás miként járul hozzá a közösség jóllétéhez. 14 A fókuszcsoportos beszélgetések vezetése, az interjúkhoz hasonlóan, gyakorlatot kíván meg, különösképpen azért, mert a csoporton belüli kapcsolatokhoz, a csoportdinamikához alkalmazkodva, empatikusan kell a beszélgetést vezetni, de mégis úgy, hogy a csoport mindvégig a kiválasztott témára fókuszáljon. A fókuszcsoportoknál néha nehéz feloldani a résztvevők kezdeti feszengését, némaságát, esetleg szertartásosságát, ami az ismeretlen helyzetből fakad; máskor a heves viták és a témától elkalandozó hozzászólások okoznak problémát. Ezért a fókuszcsoportok vezetését bízzuk mindig tapasztalt moderátorra. A moderátoron kívül a sikeres fókuszcsoporthoz szükség van valakire, aki a rögzítésért (diktafon, fotó, jegyzetek) felelős, továbbá egy teremre, ahol körben lehet elhelyezkedni. A meghívottakat (akik lehetnek ugyanazok, akikkel már interjúztunk, de lehetnek 4. lépés: Fókuszcsoport - Cél: a közösség számára legfontosabb ökoszisztéma szolgáltatások meghatározása, fontosságuk (jólléthez való hozzájárulásuk) azonosítása. - Technika: fókuszcsoportos beszélgetés tapasztalt moderátor vezetésével, fényképes és térképes megjelenítésre támaszkodva. - Eredmény: az ökoszisztéma szolgáltatások fontosságáról folytatott vita, a közösség számára legértékesebb szolgáltatások kiválasztása. - Tipp: a beszélgetést érdemes olyan helyre szervezni, ahol gyakran összegyűlnek az emberek (pl. művelődési ház), hogy kevésbé legyen idegen a helyzet számukra. olyan érintettek is, akiket még nem kerestünk fel) érdemes jó előre értesíteni, esetleg velük közösen választani ki az időpontot, hogy minél nagyobb legyen a részvételi arány (az ideális létszám csoportonként legalább 6, legfeljebb 12 résztvevő). A fókuszcsoportos beszélgetés kezdetekor a moderátor és a résztvevők is bemutatkoznak ez helyzettől függően történhet játékos formában is, például mindenki hozhat magával egy személyes tárgyat vagy fotót, ami kifejezi a kapcsolatát a természeti környezethez, s bemutathatja magát ezen keresztül. A bemutatkozó kört követően előre összegyűjtött fényképeket adunk a résztvevők kezébe, amelyeket úgy válogatunk ki szakértők (esetünkben ökológus kutatók) segítségével, hogy egy-egy interjúkból kigyűjtött természeti szolgáltatást jelképezzenek. A résztvevők feladata az, hogy a fotók közül közösen válasszák ki azt az ötöt, ami az adott település (közösség) számára a legfontosabb. E választás során érvek és ellenérvek hangzanak el az egyes szolgáltatásokról, amelyek azt mutatják meg, hogy egy-egy természet adta szolgáltatást mi tesz értékessé, s végül konszenzus születik arról, hogy melyek a legfőbb, hosszú távon is megőrzendő szolgáltatások. Ezt követően lehetőség van a kiválasztott fotók előzetesen elkészített térképen való elhelyezésére is, megjelölve, hogy hol vannak a kritikus területek az egyes szolgáltatások tekintetében (pl. hol volt jelentős csökkenés, hol van veszélyben az adott szolgáltatás, hol figyelhető meg a gazdagsága stb.).

15 Modszer_2_Layout :20 Page 15 Példa a fókuszcsoportok vezetésére A fókuszcsoportok vezetését más-más moderátorra bíztuk a kutatásunk során, ami érdekes tapasztalatokkal gazdagított bennünket. Városi gyökerekkel rendelkező fiatal férfi moderátorunk nagy tapasztalattal rendelkezett, aminek segítségével sikerült mindvégig fókuszálnia a csoport figyelmét. Hatékony munkát ért el a csoporton belül, ugyanakkor nehezebben alakult ki felszabadult és barátságos légkör, a beszélgetést gyakrabban uralták a nagyobb hangúak. Vidéki gyökerekkel rendelkező fiatal női moderátorunk ezzel szemben kevesebb tapasztalattal rendelkezett, s nehezebben tudta a csoportot a feladat megoldására késztetni. Ugyanakkor vidéki múltja segítette abban, hogy nyílt légkör jöjjön létre a beszélgetésen, mindenki hozzászóljon a témához, s felmerüljön az aktuális konfliktusok megoldása iránti igény. Bár ok-okozati kapcsolatot a moderátorok személye és a beszélgetések menete között nem lehet felállítani, példánk tanulságos abból a szempontból, hogy a moderátor személye milyen nagy mértékben befolyásolhatja a fókuszcsoportok menetét. 15 Elemzés-visszacsatolás A fókuszcsoportos beszélgetéseket újabb elemzési fázis követi, amelynek céljai hasonlóak az interjúelemzés céljaihoz: a beszélgetéseken elhangzottak megértése és összefoglalása, valamint az eredmények visszacsatolása a résztvevők számára. Az elemzés eredménye egy olyan dokumentum, ami nem csupán azt foglalja össze, hogy melyek a közösség számára legfontosabb ökoszisztéma szolgáltatások, de azt is, hogy ezek értékét mi adja a közösség tagjai számára, vagyis hogy miként járulnak hozzá a társadalmi jólléthez helyi szinten. A fókuszcsoport-elemzés menete abban különbözik az interjúelemzéstől, hogy itt nem használunk előzetesen kitalált elemzési keretet, hanem hagyjuk, hogy a szöveg beszéljen. Többszöri átolvasás után kiemeljük a legfontosabbnak tartott mondanivalókat, a szöveg üzeneteit. Majd sorról-sorra vagy mondatról-mondatra haladva rövid kifejezésekkel írjuk le az adott szövegrészlet jelentését (kódolásnak is nevezhetjük ezt a fázist). Ha az egész szöveget átolvastuk ilyen módon, következhet a kódolt szövegrészletek összehasonlítása, azonosságok és különbségek keresése, aminek eredményeként olyan kategóriákat alkothatunk, amelyekbe minden kódolt részletet be tudunk sorolni, s amelyek segítségével leírhatjuk a szöveg belső összefüggéseit, jelentéstartalmát. Mivel az elemzés hosszadalmas folyamat, s az elemző saját értékítéleteitől nem lehet mentes, érdemes több módszert is alkalmazni az esetleges torzítások elkerülésére. Ilyen lehet a kódok többszöri összevetése, vagy az elemzés több elemző által párhuzamosan való végzése, majd az eredmények ütköztetése. Az elemzés legfontosabb üzeneteit rövid, közérthető formában összefoglalva a résztvevőknek is továbbíthatjuk, amivel felkészítjük őket az értékelési folyamat utolsó fázisára. 5. lépés: Elemzés-visszacsatolás - Cél: a fókuszcsoportos beszélgetés során születő rangsor megértése, a kiválasztott ökoszisztéma szolgáltatások fontosságát adó tulajdonságok feltárása, valamint az értékelésben résztvevők tájékoztatása. - Technika: a szöveg elemzési keret nélküli, sorról-sorra vagy mondatról-mondatra történő elemzése. - Eredmény: a legfontosabb ökoszisztéma szolgáltatások értékességének megismerése. - Tipp: az elemzés folyamata közben érdemes időnként egy-két nap pihenőt tartani, mert friss szemmel újabb jelentéstartalmakra bukkanhatunk.

16 Modszer_2_Layout :20 Page 16 Példa az elemzés menetére 16 Az elemzés során közel negyven kódot állapítottunk meg, amelyek közt voltak érzelmet, véleményt és információt kifejező kódok, s múlt, jelen és jövő időre vonatkozók egyaránt. A kódolt szövegrészeket a jelentéstartalmuk alapján kategóriákba soroltuk, amelyek a következők voltak: víz, nemzeti park, jóllét, globális változási folyamatok, természet adta szolgáltatások, jövő. A kategóriák közötti összefüggéseket egy ábrán szemléltettük, amelynek segítségével megérthető a fókuszcsoporton elhangzott kijelentések logikája, összekapcsolódása. Víz ökológiai hatótényező Ökoszisztéma szolgáltatások Magas jólét Múlt Nemzeti Park intézményi hatótényező Ökoszisztéma szolgáltatások Jelen Globális folyamatok gazdasági-társadalmi hatótényező Alacsony jólét Válaszreakciók Jövő Közösségi fórum Az értékelési folyamatot közösségi fórummal zárjuk le, amelynek lényege, hogy a korábbi résztvevőkön túl szakértőket és döntéshozókat is bevonunk, hogy megbeszéljük az értékelési folyamat eredményeinek használhatóságát, döntéshozatalba való átültetésének lehetőségeit. A közösségi fórum célja ezért kettős: egyrészt szélesebb körben megismertetni az értékelés eredményeit, másrészt közös álláspontra jutni arról, hogy a tágabb közösségben hogyan lehet meghatározni az egyes természet adta javak és szolgáltatások közötti prioritásokat, amire tájhasználati, fejlesztési döntéseket lehet a jövőben alapozni. 6. lépés: Közösségi fórum - Cél: megvitatni az értékelés eredményeit a szélesebb közösségen belül, megbeszélni a gyakorlati alkalmazás lehetőségeit. - Technika: moderátor segítségével szervezett fél-egy napos rendezvény, ahol plenáris viták és kiscsoportos munkák váltogatják egymást. - Eredmény: az ökoszisztéma szolgáltatások prioritás sorrendje, projektötletek, fejlesztési javaslatok megőrzésükre. - Tipp: a közösségi fórumot célszerű egy közös ebéddel, vacsorával zárni, ahol kötetlen formában tudnak a résztvevők egymással beszélgetni, s amely ünnepélyes lezárását jelenti az egész értékelési folyamatnak. A közösségi fórum egy olyan fél-egy napos rendezvény, ahová elhívjuk az értékelési folyamatban korábban résztvevőket, valamint az adott terület kezelésében kulcsszerepet játszó szakértőket, döntéshozókat (pl. polgármestereket, vidékfejlesztési iroda munkatársait, nemzeti park igazgatósági munkatársakat, tudósokat). Erőforrásigénye hasonló a fókuszcsoportos beszélgetésekhez (moderátor(ok), rögzítő, technika, étel-ital). A fórum előre meghatározott menetrend szerint zajlik: a bemutatkozás és az esemény céljának ismertetése után célszerű az értékelés eredményeivel folytatni, amiről beszámolhat az értékelési folyamat vezetője, de egy részt vevő érintett is. Ezt követően vitát nyithatunk arról, hogy a jelenlévők egyetértenek-e az értékelés eredményeivel, van-e kérdésük, hozzáfűznivalójuk. E moderált beszélgetés során tovább lehet pontosítani a korábban legfontosabbnak tartott természet adta szolgáltatásokat, illetve azt, hogy miért fontosak a társadalom számára. Ebben a fázisban valószínű az is, hogy felszínre kerülnek olyan lappangó konfliktusok, amelyek egy-egy természet adta szolgáltatás használói között alakultak ki az egyenlőtlen hozzáférés vagy a haszonvétel más nehézségei miatt. E néha érzelmileg túlfűtött helyzeteknek a feloldásához

17 Modszer_2_Layout :20 Page 17 tapasztalt moderátorra van szükség. Az értékelés eredményeinek megvitatását egyszerű szavazással zárhatjuk le, ahol a résztvevők kinyilváníthatják, hogy a korábbi lépésekben meghatározott természet adta javak és szolgáltatások közül melyiket tartják a leglényegesebbnek. A szavazás eredményeként születik meg a legfontosabbnak tartott szolgáltatások közötti prioritás sorrend. A fórum második részében a legértékesebbnek tartott természet által nyújtott szolgáltatások jövőbeli megőrzésének lehetőségeit gondoljuk végig. Ennek lehetséges formája, hogy szakértőket kérünk fel egy-egy rövid gondolatébresztő előadás megtartására, amelyben az ökológiai szolgáltatások hosszú távú használatát befolyásoló változási folyamatokat, tendenciákat ismertetik. E témákról moderált kiscsoportos feladatok szervezhetők, amelyek során a résztvevők végiggondolják, megbeszélik, majd egy előre megadott struktúra szerint összefoglalják, melyik változási folyamat miként befolyásolja az adott természeti szolgáltatást, és miképpen lehet a negatív következményeket megelőzni vagy elkerülni. E fázis eredményeként projektjavaslatokat, fejlesztési ötleteket tudunk megfogalmazni, amelyek a területen zajló tervezési és döntéshozási folyamatokba becsatornázhatók. E lépés egyik nagy hozadéka az értékelési eredmények használatba ültetésén túl az, hogy a szakértők és az érintettek nyílt párbeszéde közösségi tanulásra ad lehetőséget. 17 Példa a szavazás játékos lebonyolítására A fórumot megelőzően színes posztereket készítettünk fényképekkel, grafikonokkal, rövid interjú idézetekkel, amelyek a fókuszcsoportok során kiválasztott természet adta szolgáltatásokat jelképezték. A fórum során minden résztvevőnek három darab színes, tapadós hátú papír cetlit (post-it) osztottunk ki, amellyel szavazni tudott. A szünetekben a résztvevőknek lehetőségük volt arra, hogy elhelyezzék szavazatukat a kiválasztott természet adta szolgáltatás poszterén, végeredményként pedig előállt a szolgáltatások prioritás listája. Első helyen a víz (vízháztartás szabályozása) végzett a szolgáltatások közül, azt a biodiverzitás és az állattartás követte, végül az ökoturizmus és a kulturális örökség zárta a sort. Néhány kritikai gondolat a bemutatott módszerhez kapcsolódóan A természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékelésének itt bemutatott módszere sok szempontból választ tud adni a pénzbeli értékelésnél ismertetett nehézségekre. Saját tapasztalataink is bizonyították, hogy egy adott ökoszisztéma által nyújtott hasznok igen sokfélék, s még egy-egy kiválasztott természet adta szolgáltatáshoz is több értékkomponenst társítanak az emberek. Módszerünk lehetőséget ad arra, hogy a természet adta javakhoz és szolgáltatásokhoz rendelt értékeket a maguk gazdagságában ismerjük meg és rendszerezzük. A módszer tesztelése során az is igazolást nyert, létjogosultsága van a csoportos technikáknak, mivel ezeken az eseményeken izgalmas és termékeny beszélgetések, időnként parázs viták alakultak ki. Ez ráirányította a helyi érintettek figyelmét a természet adta szolgáltatások szűkösségére, időbeli változására és a cselekvés szükségességére egyaránt. A találkozók arra is alkalmat adtak, hogy a résztvevők egymástól tanuljanak, egymást segítsék a természeti és társadalmi rendszerek közötti kölcsönhatások megértésében. Mindeme előnyök ellenére a bemutatott módszertan alkalmazása sok nehézséggel is jár. Az értékelési folyamat vezetőinek nagyfokú empátiával, jó szervezőkészséggel kell rendelkezniük, és megfelelő szakemberekre, pénzügyi és tárgyi feltételekre van szükségük. Számos apró, praktikus szempontot érdemes figyelembe vennünk, ha aktív részvételt szeretnénk elérni a folyamat során. Például fontos, hogy a közös események olyan

18 Modszer_2_Layout :20 Page helyszínen legyenek megszervezve, ami mindenki számára könnyen megközelíthető és semleges (pl. kontextustól függően lehet, hogy egy művelődési ház jobb helyszín, mint egy nemzeti parki épület). Hasonlóan fontos a megfelelő időpont kiválasztása: törekednünk kell arra, hogy minden érintett csoport képviseltetni tudja magát a rendezvényeken, az egyeztetés azonban néha rengeteg energiát igényel. Mivel az egész értékelési folyamat a helyi emberekkel való kommunikációra, az érintettek aktív bevonására épül, részvételre való motiváltságuk az egyik sikertényező. Motivációt pedig leginkább az jelent, ha tétje van a részvételnek: ha az értékelési folyamat eredményeire valóban döntéseket fognak építeni, ha az elkészült jelentés nem asztalfiókban végzi, hanem tervek, fejlesztések épülnek rá, közösségi akciók indulnak. A bevonással mindig várakozásokat generálunk, amelyek vonatkozhatnak a folyamat átláthatóságára, demokratikus lebonyolítására és az eredmények hasznosíthatóságára egyaránt. Óvakodjunk ezért társadalmi részvételre épülő nem pénzbeli értékelési folyamatot indítani, ha az értékelés eredményének használhatóságáról nem vagyunk meggyőződve.

19 Modszer_2_Layout :20 Page 19 Ajánlott olvasmányok A pénzbeli értékeléshez kapcsolódó olvasmányok Magyar nyelven Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (2003): A biológiai sokféleség ösztönzése és közgazdasági értékelése. Útmutató döntéshozók számára. Környezetvédelmi Minisztérium / OECD, Budapest (letölthető: Marjainé Szerényi Zs. (1999): Megfizethető-e a megfizethetetlen? - A természet pénzbeli értékeléséről az ökológiai közgazdaságtan és egy hazai felmérés tükrében. Kovász, Vol. III, No. 3: Marjainé Szerényi Zs. (2001): A természeti erőforrások pénzbeli értékelése. Közgazdasági Szemle, Vol. XLVIII, No. 2: Szerényi Zs., Kovács E., Kék M., Kerekes S. (2001): Loss of Value of the Szigetköz Wetland Due to the Gabcikovo-Nagymaros Barrage System Development. Application of Benefit Transfer in Hungary. OECD case study, OECD, Paris. (letölthető: final) Marjainé Szerényi Zs. (2005a): A feltételes értékelés alkalmazhatósága Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest Marjainé Szerényi Zs. (szerk.) (2005b): A természetvédelemben alkalmazható közgazdasági értékelési módszerek. KvVM Természetvédelmi Hivatal, Budapest (letölthető: Mourato, S., Csutora M., Marjainé Szerényi Zs., Kerekes S., Pearce, D., Kovács E. (1999): A Balaton vízminőség-javítása értékének becslése a feltételes értékelés módszerével. Gazdaság-Vállalkozás-Vezetés, Műhelytanulmányok, 1: Pál G. (1999): A Szigetközben az erdőgazdálkodással összefüggő természeti tőke értékváltozásának becslése. Gazdaság-Vállalkozás-Vezetés, Műhelytanulmányok, 1: Spash, C. (2004): Közgazdaságtan, etika, és hosszú távú környezeti károk. In: Pataki Gy. Takács-Sánta A.: Természet és gazdaság. Ökológiai közgazdaságtani szöveggyűjtemény. Typotex Kiadó, Budapest oldal Vatn, A., Bromley, D. (2004): Választások árak és védőbeszédek nélkül. In: Pataki Gy. Takács-Sánta A.: Természet és gazdaság. Ökológiai közgazdaságtani szöveggyűjtemény. Typotex Kiadó, Budapest oldal 19 Angol nyelven Costanza, R., d'arge, R., De Groot, R. S., Faber, S., Grasso, M., Hannon, B., Limburg, K. E., Naeem, S., O'Neill, R. O., Paruelo, J., Raskin, R. G., Sutton, P., & van den Belt, M. (1997): The value of the world's ecosystem services and natural capital. Nature, 387: Getzner, M., Spash, C. L., & Stagl, S. (2005): Alternatives for environmental valuation. London: Routledge. Jenerette, G.D., Marussich, W.A., Newell, J.P. (2006): Linking ecological footprints with ecosystem valuation in the provisioning of urban freshwater. Ecological Economics, 59: Martín-López, B., Montes, C., Benayas, J. (2007): The non-economic motives behind the willingness to pay for biodiversity conservation. Biological conservation. 139: O'Connor, M., & Spash, C. L. (1999): Valuation and the environment: theory, method, and practice. Cheltenham:

20 Modszer_2_Layout :20 Page 20 E. Elgar. Spash, C. (2000): Ecosystems, contingent valuation and ethics: The case of wetlands re-creation. Ecological Economics 34: Clive L. Spash (2006): Non-economic motivation for contingent values: Rights and attitudinal beliefs in the willingness to pay for environmental improvements. Land Economics, 82 (4): Spash, C., Vatn, A. (2006): Transferring environmental value estimates: Issues and alternatives. Ecological Economics, 60: Yang, W., Chang, J., Xu, B., Peng, C., Ge, Y. (2008): Ecosystem service value assessment for constructed wetlands: A case study in Hangzhou, China. Ecological Economics, 68: A nem pénzbeli értékeléshez kapcsolódó olvasmányok Magyar nyelven Aldred, J., Jacobs, M. (2004): Állampolgárok és vizes élőhelyek: az Ely-i állampolgári tanács értékelése. In: Pataki Gy. Takács-Sánta A.: Természet és gazdaság. Ökológiai közgazdaságtani szöveggyűjtemény. Typotex Kiadó, Budapest oldal Balázs, B., Bela, Gy., Pataki, Gy. (2004): A termesztett növények genetikai sokféleségének megőrzése Magyarországon. Kovász, VIII, Gonczlik, A. (2004): Az élő természet adományai. Kovász, VIII, Gowdy, J.M. (2004): A biodiverzitás értéke. Kovász, VIII, Kelemen, E., Bela, Gy., Pataki, Gy. (2010): Természet adta javak és szolgáltatások: szakértői és állampolgári értelmezések. ESSRG Füzetek, 1. szám, SZIE KTI Környezetgazdaságtani Tanszék, Környezeti Társadalomkutatók. Standovár T., Primack, R.B. (2001): A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Budapest. Angol nyelven Bela Gy., Balázs B., Pataki Gy. (2005): Institutions, stakeholders and the management of plant genetic resources on Hungarian family farms. In M. Smale (Editor) Valuing Crop Biodiversity: On-Farm Genetic Resources and Economic Change. CABI, Wallingford, Chapter 15, pp Caille F., Riera J.L., Rodriguez-Labajos, B., Middelkoop, H., Rosell-Melé, A. (2007): Participatory scenario development for integrated assessment of nutrient flows in a Catalan river basin. Hidrology and Earth System Sciences, 11: de Groot, R. S. (2002): A typology for the classification, description and valuation of ecosystem functions, goods and services. Ecological Economics, 41: Hein, L., van Koppen, K., de Groot, R.S. and van Ireland, E.C. (2006): Spatial scales, stakeholders and the valuation of ecosystem services. Ecological Economics, 57: Kaplovitz, M.D. (2001): Assessing mangrove products and services at the local level: the use of focus groups and individual interviews. Landscape and Urban Planning, 56: Kaplowitz, M.D., Hoehn, J.P. (2001): Do focus groups and individual interviews reveal the same information for natural resource valuation? Ecological Economics, 36: Kumar, M., Kumar, P. (2008): Valuation of the ecosystem services: A psycho-cultural perspective. Ecological

Projekt-kapcsolattartó a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnál: Jamniczky Zoltán

Projekt-kapcsolattartó a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnál: Jamniczky Zoltán Kiadja: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Szerzők: Kovács Eszter Harangozó Gábor Marjainé Szerényi Zsuzsanna Csépányi Péter Szent István Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem

Részletesebben

Kö rnyezete rte kele s Te telsör

Kö rnyezete rte kele s Te telsör Kö rnyezete rte kele s Te telsör 1. TÉTEL A monetáris környezetértékelés szükségessége és kritikája, valamint az arra adható válaszok. A fenntartható fejlődés, az erős és gyenge fenntarthatóság és a monetáris

Részletesebben

Az ökoszisztéma szolgáltatások a tájhasználat részvételi tervezésében

Az ökoszisztéma szolgáltatások a tájhasználat részvételi tervezésében Az ökoszisztéma szolgáltatások a tájhasználat részvételi tervezésében Kelemen Eszter & Kalóczkai Ágnes Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Környezeti Társadalomkutatók Csoport (ESSRG)

Részletesebben

ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam

ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és

Részletesebben

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika

Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Fizika TILDY ZOLTÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA,ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÉS EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT FIZIKA HELYI TANTERV 7 8. évfolyam SZEGHALOM 2009 CÉLOK ÉS FELADATOK Az általános iskolai fizikatanítás

Részletesebben

Ökoszisztéma-szolgálatások

Ökoszisztéma-szolgálatások Ökoszisztéma-szolgálatások Koncz Péter MTA-SZIE Növényökológiai Kutatócsoport, tudományos segédmunkatárs pkoncz@gmail.com 2014/04/01 Mik azok az ökoszisztéma-szolgáltatások? Mit szolgáltatnak nekem az

Részletesebben

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése címő KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyőjtıkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben!

Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben! Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben! Információtartalom vázlata: A vállalkozás fogalma o Az üzleti vállalkozás célja, érdekeltjei,

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A GYORS EGÉSZSÉGHATÁS-VIZSGÁLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ. Egészséghatás-vizsgálat: eszköz döntéshozók részére

ÚTMUTATÓ A GYORS EGÉSZSÉGHATÁS-VIZSGÁLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ. Egészséghatás-vizsgálat: eszköz döntéshozók részére ÚTMUTATÓ A GYORS EGÉSZSÉGHATÁS-VIZSGÁLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Egészséghatás-vizsgálat: eszköz döntéshozók részére Az Egészségfejlesztési módszertani füzetek kiadványsorozat kötetei: 1. Az egészségfejlesztés

Részletesebben

Veres Judit. Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából. Témavezető:

Veres Judit. Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából. Témavezető: Vezetői Számvitel Tanszék TÉZISGYŰJTEMÉNY Veres Judit Az amortizáció és a pénzügyi lízingfinanszírozás kapcsolatának elemzése a lízingbeadó szempontjából című Ph.D. értekezéséhez Témavezető: Dr. Lukács

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

KIEMELT PROJEKTEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYAINAK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT

KIEMELT PROJEKTEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYAINAK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT KIEMELT PROJEKTEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYAINAK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT Készítette a Terra Studio Kft. a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából a Kiemelt Programok és Projektek Főosztályának

Részletesebben

A Progress eredményeinek biztosítása

A Progress eredményeinek biztosítása A Progress eredményeinek biztosítása A Progress közösségi foglalkoztatási és társadalmi szolidaritási program (2007 2013) végrehajtására vonatkozó keretstratégia Európai Bizottság A Progress eredményeinek

Részletesebben

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola MÁSODIK IDEGEN NYELV

Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Megyervárosi Iskola MÁSODIK IDEGEN NYELV MÁSODIK IDEGEN NYELV Az élő idegen nyelv oktatásának alapvető célja a Közös európai referenciakerettel (KER) összhangban a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése.

Részletesebben

HAR, IFRS és US GAAP Hasonlóságok és különbségek. 2014. október

HAR, IFRS és US GAAP Hasonlóságok és különbségek. 2014. október HAR, IFRS és US GAAP Hasonlóságok és különbségek 20. október HAR, IFRS és US GAAP Hasonlóságok és különbségek A kiadványról A kiadvány célja, hogy felhívja a társaságok figyelmét a jelenlegi magyar számviteli

Részletesebben

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV 2003. szeptember 16. Tervezet! Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ TARTALOM TARTALOM... 2 1. PREAMBULUM... 4 1.1. A stratégiaalkotás célja... 4

Részletesebben

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3

Részletesebben

Szolgáltató faluházak és Agorák

Szolgáltató faluházak és Agorák Szolgáltató faluházak és Agorák Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez Témavezető: Dóri Éva 17.1. A szolgáltatási modell tartalma A modell a települési intézmény közösségi szolgáltatása,

Részletesebben

KÉZIKÖNYV. version 2015.11.16. 13:56:00. EcoSim Kft. Budapest

KÉZIKÖNYV. version 2015.11.16. 13:56:00. EcoSim Kft. Budapest version 2015.11.16. 13:56:00 KÉZIKÖNYV EcoSim Kft. Budapest No part of this edition may be multiplied and/or publicly notified by means of printing, photocopy, microfilm or in any other way, without preceding

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 2014 Tartalomjegyzék Oldal Iskolánkról 2 Az iskola nevelési programja 3 1.Küldetésnyilatkozat 3 2.Pedagógiai alapelvek 3 3.Az iskolában folyó nevelő

Részletesebben

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program

Neumann János Általános Iskola. Pedagógiai Program Neumann János Általános Iskola Pedagógiai Program Tartalomjegyzék I. NEVELÉSI PROGRAM... 3 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 4

Részletesebben

Páskuné Kiss Judit. A pályaorientáció pszichológiai alapjai

Páskuné Kiss Judit. A pályaorientáció pszichológiai alapjai Páskuné Kiss Judit A pályaorientáció pszichológiai alapjai DEBRECENI EGYETEM TANÁRKÉPZÉSI KÖZPONT PÁSKUNÉ KISS JUDIT A pályaorientáció pszichológiai alapjai Kézikönyv 28 órás készségfejlesztő tréninghez

Részletesebben

ELŐSZÓ. 1. A magyarországi munkapiac 2010 2011-ben

ELŐSZÓ. 1. A magyarországi munkapiac 2010 2011-ben ELŐSZÓ Az MTA Közgazdaságtudományi Intézete az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 2000-ben indította el a magyarországi munkapiac és foglalkoztatáspolitika aktuális jellemzőit bemutató

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX COM(2012) 148 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK a mezőgazdasági

Részletesebben

A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés

A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés A vidéki városi terek átalakulása Magyarországon szuburbanizáció és dzsentrifikáció az átmenet korszakában Kutatási zárójelentés Kutatásunkban a magyarországi városi terek átmenet korszakára jellemző átalakulásának

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 3630 Putnok, Gárdonyi Géza út 1 Tel: (48) 430-189 Tel/Fax: 531-014 E-mail:

Részletesebben

Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola

Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola Szendrőládi Általános Iskola Pedagógiai program Szendrőládi Általános Iskola 2013. 1 T a r t a l o m j e g y z é k A köznevelési törvény alapján elkészített új pedagógiai program bevezetésének ütemezése...

Részletesebben

A Tudás és társadalom kommunikációja a tudományos kutatás és technológiai fejlesztés társadalmi jelenléte kutatási és kommunikációs programról

A Tudás és társadalom kommunikációja a tudományos kutatás és technológiai fejlesztés társadalmi jelenléte kutatási és kommunikációs programról bev_2_ttk_uj.qxd 2006.05.25. 16:52 Page 9 A Tudás és társadalom kommunikációja a tudományos kutatás és technológiai fejlesztés társadalmi jelenléte kutatási és kommunikációs programról Programunk két sikeres

Részletesebben

A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A RÉTSÁGI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010 Mottó: "A szellem és a tehetség az emberben mindig vágyainak és sajátos társadalmi helyzetének terméke. Lehetséges, hogy a neveléstudomány feladata

Részletesebben

1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás

1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: Ismeri az egyetemes és magyar művészettörténet főbb korszakait, tendenciáit, képes azok szintézisszerű áttekintésére.

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar ALAPKÉPZÉS

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar ALAPKÉPZÉS Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar ALAPKÉPZÉS Plusz munka vagy lehetőség? Vélemények és javaslatok Konzulens: dr. Hegyesi Gábor Készítette: Bender Zília BEZMAKB.ELTE Szociális munka

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ. az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez

KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ. az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez Negyedik, javított kiadás Oktatási Hivatal Kiegészítés

Részletesebben

Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek. /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/

Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek. /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/ Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/ Vállalati és ágazati gazdaságtani ismeretek /Felzárkóztató modul elméleti jegyzet/ Szerzők: Apáti Ferenc Debreceni Egyetem

Részletesebben

Lakossági és közigazgatási

Lakossági és közigazgatási Lakossági és közigazgatási Hatásvizsgálati szereplők adminisztratív kézikönyv terhei Útmutató az előterjesztések és miniszteri rendelet-tervezetek hatásvizsgálatához és Útmutató módszertani az előterjesztések

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 995/2010/EU RENDELETE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 995/2010/EU RENDELETE 2010.11.12. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 295/23 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 995/2010/EU RENDELETE (2010. október 20.) a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek

Részletesebben

Szabó József: Múzeumandragógia és média

Szabó József: Múzeumandragógia és média Szabó József: Múzeumandragógia és média A múzeumok és a média világa hosszú idő óta külön futott, ám az utóbbi tíz évben egyre közelebb kerültek egymáshoz. A múzeumokban folyó munka alapvetően három fő

Részletesebben

MÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében*

MÛHELY. A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* MÛHELY Nagy Beáta KIREKESZTÉS VAGY BEFOGADÁS? A nemek és generációk jellegzetességei az információs technológiák használatában és megítélésében* Az információs technológiák folyamatos és egyre felgyorsuló

Részletesebben

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 2 1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 3 1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK...

Részletesebben

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING

SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon 2015 TÁMOP-4.1.2.E-15/1/KONV-2015-0003 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE 11. IKTATÓSZÁM: 2-4/2011. MELLÉKLET: - TÁRGY: Javaslat a Fejér Megyei Önkormányzat 2011-2014. évekre szóló gazdasági programjára ELİTERJESZTİ:

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Beszámoló a Biatorbágyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2015. évi tevékenységéről

ELŐTERJESZTÉS. Beszámoló a Biatorbágyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2015. évi tevékenységéről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/142, 144 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS Beszámoló a Biatorbágyi

Részletesebben

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán

Részletesebben

Javaslat a moziüzemeltetés és filmforgalmazás támogatási rendszerének továbbfejlesztésére - vitaanyag -

Javaslat a moziüzemeltetés és filmforgalmazás támogatási rendszerének továbbfejlesztésére - vitaanyag - Javaslat a moziüzemeltetés és filmforgalmazás támogatási rendszerének továbbfejlesztésére - vitaanyag - Jelen anyag célja, hogy felvázoljuk a moziüzemeltetési és filmforgalmazási struktúra, valamint támogatási

Részletesebben

A KORAI GYERMEKVÁLLALÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A CIGÁNY NŐK KÖRÉBEN JANKY BÉLA

A KORAI GYERMEKVÁLLALÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A CIGÁNY NŐK KÖRÉBEN JANKY BÉLA A KORAI GYERMEKVÁLLALÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A CIGÁNY NŐK KÖRÉBEN JANKY BÉLA Bevezetés Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy milyen mérhető tényezők befolyásolhatják a korai gyermekvállalást a cigány nők

Részletesebben

Ittfoglalomösszea legfontosabbtudnivalókat, részleteka honlapon, illetvea gyakorlatvezetőtől is kaptok információkat.

Ittfoglalomösszea legfontosabbtudnivalókat, részleteka honlapon, illetvea gyakorlatvezetőtől is kaptok információkat. 1 Ittfoglalomösszea legfontosabbtudnivalókat, részleteka honlapon, illetvea gyakorlatvezetőtől is kaptok információkat. A statisztika tanulásához a legtöbb infomrációkat az előadásokon és számítógépes

Részletesebben

A Budapesti Korai Fejlesztő Közponban működő Óvoda pedagógiai programja és tanterve. Készítették: László Tímea és Kapronyi Ágnes 2015.

A Budapesti Korai Fejlesztő Közponban működő Óvoda pedagógiai programja és tanterve. Készítették: László Tímea és Kapronyi Ágnes 2015. A Budapesti Korai Fejlesztő Közponban működő Óvoda pedagógiai programja és tanterve Készítették: László Tímea és Kapronyi Ágnes 2015. Tartalomjegyzék I. ÓVODÁNK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... 3 1.1. ADATLAP...

Részletesebben

Az amerikai bankrendszer sajátosságai. Az RMKT szövetkezeti kutatócsoport vállalkozása MEMENTO

Az amerikai bankrendszer sajátosságai. Az RMKT szövetkezeti kutatócsoport vállalkozása MEMENTO MEMENTO Az RMKT szövetkezeti kutatócsoport vállalkozása A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) szövetkezeti kutatócsoportot hozott létre. Ez a csoport interdiszciplináris megközelítésben szándékszik

Részletesebben

AZ ÓZDI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM FELNŐTTKÉPZÉSI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE

AZ ÓZDI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM FELNŐTTKÉPZÉSI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE AZ ÓZDI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM FELNŐTTKÉPZÉSI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE 2015 1 Tartalom Jogi háttér... 4 A SZABÁLYZAT HATÁLYA... 4 A FELNŐTTKÉPZÉS SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE... 5 1. MINŐSÉGPOLITIKA... 6 1.1.

Részletesebben

SZERZŐDÉS MUNKÁLTATÓI TAG ÁLTAL TELJESÍTENDŐ HOZZÁJÁRULÁSRÓL

SZERZŐDÉS MUNKÁLTATÓI TAG ÁLTAL TELJESÍTENDŐ HOZZÁJÁRULÁSRÓL SZERZŐDÉS MUNKÁLTATÓI TAG ÁLTAL TELJESÍTENDŐ HOZZÁJÁRULÁSRÓL A jelen szerződés (továbbiakban: Szerződés) létrejött egyrészről a Teljes Cégnév: Cégjegyzékszám:... Adószám:.... Bankszámlaszám:.. -....-.......

Részletesebben

ZÁRÓ TANULMÁNY a "FoglalkoztaTárs társ a foglalkoztatásban" kiemelt projekt (TÁMOP 1.4.7-12/1-2012-0001) keretében

ZÁRÓ TANULMÁNY a FoglalkoztaTárs társ a foglalkoztatásban kiemelt projekt (TÁMOP 1.4.7-12/1-2012-0001) keretében ZÁRÓ TANULMÁNY a "FoglalkoztaTárs társ a foglalkoztatásban" kiemelt projekt (TÁMOP 1.4.7-12/1-2012-0001) keretében Készítette: Civil Support Nonprofit Kft 1024 Budapest, Széll Kálmán tér 11. II. 19. 96

Részletesebben

A szociális partnerek mint kedvezményezettek

A szociális partnerek mint kedvezményezettek A szociális partnerek mint kedvezményezettek Az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás a szociális partnerek részére a 2007 2013. időszakban 1. Bevezetés A szociális partnerek fogalmának meghatározása

Részletesebben

A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben

A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtudományi Doktori Iskola Bajmócy Zoltán A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben Doktori értekezés

Részletesebben

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MINŐSÉGFEJLESZTÉSE

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATA. Készítette: Kancellária Hatályos: 2015. október 03. napjától

DEBRECENI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATA. Készítette: Kancellária Hatályos: 2015. október 03. napjától DEBRECENI EGYETEM ÖNKÖLTSÉGSZÁMÍTÁSI SZABÁLYZATA Készítette: Kancellária Hatályos: 2015. október 03. napjától Tartalomjegyzék I. Általános rész... 3 1. Bevezető rendelkezések... 3 2. A Szabályzat célja...

Részletesebben

II. A rendelkezésre álló pénzügyi források és azok megoszlása

II. A rendelkezésre álló pénzügyi források és azok megoszlása MINISZTERELNÖKI HIVATAL MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA M E G Á L L A P O D Á S I. Preambulum A Magyar Köztársaság Kormánya és a Magyar Tudományos Akadémia között 2003. május 5- én, a stratégiai kutatások megvalósításáról

Részletesebben

OM 037007 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ PEDAGÓGIAI PROGRAM

OM 037007 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------ PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 Erkel Ferenc Ének-Zenei : 06-89/313-201 Általános Iskola és Egységes fax: 06-89/324-007 Pedagógia Szakszolgálat : erkelsuli@yahoo.com 8500 Pápa, Korona u.29. : www.erkelsuli.hu OM 037007 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

A FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE

A FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE A FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE Felnőttképzési Minőségirányítási Kézikönyv Érvényességi terület: Jelen kézikönyvben megfogalmazottakat alkalmazni kell a Szentannai Sámuel Gimnázium,

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket, beadványozókat,

Részletesebben

DR. PFEFFER ZSOLT Gyakorló kérdések és válaszok közbeszerzési jogi ismeretekből (közbeszerzési kis-káté)

DR. PFEFFER ZSOLT Gyakorló kérdések és válaszok közbeszerzési jogi ismeretekből (közbeszerzési kis-káté) DR. PFEFFER ZSOLT Gyakorló kérdések és válaszok közbeszerzési jogi ismeretekből (közbeszerzési kis-káté) Összeállította: dr. Pfeffer Zsolt 1 Készült: 2009 októberében, figyelemmel a tervezett 2010. január

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK

AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS. Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK AZ EGÉSZSÉGGEL KAPCSOLATOS ÉLETSTÍLUS: BETEGVISELKEDÉS ÉS EGÉSZSÉGVISELKEDÉS Dr. Szántó Zsuzsanna Magatartástudományi Intézet TÉZISEK Programvezető: Prof Dr. Rajna Péter Alprogramvezető: Prof. Dr. Kopp

Részletesebben

Szegedi Vedres István Szolgáltatási Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Szegedi Vedres István Szolgáltatási Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Szegedi Vedres István Szolgáltatási Szakképző Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 Az iskola adatai Az iskola hivatalos elnevezése: Szegedi Vedres István Szolgáltatási Szakképző Iskola Rövid neve: Szegedi Szolgáltatási

Részletesebben

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4.

Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. A Győri Műszaki SZC Gábor László Építőipari Szakképző Iskolája 9024 Győr, Nádor tér 4. Győr, 2015. július 1. 1 Tartalomjegyzék 1. A választott kerettanterv megnevezése...4 1.1. Célok, feladatok...4 1.2.

Részletesebben

Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése

Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése Ez a fejezet a hálózatban működő családi napközik átlagos hozamára és költségére ad becslést, illetve felvázol egy lehetséges

Részletesebben

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 774 végleges A. melléklet / 1. fejezet A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

1. Fejezet. A SZÁMVITEL RÉSZEI: könyvvezetés (könyvvitel), beszámoló összeállítás, bizonylati rend és költségelszámolás, önköltségszámítás.

1. Fejezet. A SZÁMVITEL RÉSZEI: könyvvezetés (könyvvitel), beszámoló összeállítás, bizonylati rend és költségelszámolás, önköltségszámítás. 1. Fejezet VÁLLALKOZÁS Vállalkozásnak minősül minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató

Részletesebben

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar

Részletesebben

szempontok alapján alakítjuk ki a képzéseket, hanem a globalizációs folyamatokra is figyelve nemzetközi kitekintéssel.

szempontok alapján alakítjuk ki a képzéseket, hanem a globalizációs folyamatokra is figyelve nemzetközi kitekintéssel. MODERÁLTA ÉS SZERKESZTETTE: HORVÁTH TAMÁS A felsőoktatás nemzetközivé válása SZAKÉRTŐI BESZÉLGETÉS FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Néhány hónappal ezelőtt került nyilvánosságra az OECD zárójelentése a felsőoktatásról.

Részletesebben

Az Erdőpedagógia projekt hatékonyságának vizsgálata

Az Erdőpedagógia projekt hatékonyságának vizsgálata Iskolai nevelés a fenntartható fejlődésért 397 Kövecsesné Gősi Viktória Az Erdőpedagógia projekt hatékonyságának vizsgálata A környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiájának megvalósítása a pedagógiai

Részletesebben

Herpainé Márkus Ágnes - Kaló Róbert -Sarlósi Tibor

Herpainé Márkus Ágnes - Kaló Róbert -Sarlósi Tibor Herpainé Márkus Ágnes - Kaló Róbert -Sarlósi Tibor Regionális Szociálpolitikai Tervezési és Fejlesztési Hálózat eredmények és továbblépési lehetőségek A területi szemlélet szociális ágazaton belüli meghonosítása

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19.

PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19. PEDAGÓGIAI PROGRAM Sajnovics János Általános és Művészeti Iskola GYÚRÓI TAGISKOLA Felülvizsgálat: 2013. március 19. 2 Tartalom Bevezető... 4 Iskolánkról... 5 Jogi státusz... 5 Az iskola működési rendje...

Részletesebben

BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM

BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM BATSÁNYI JÁNOS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM I. AZ ISKOLA TÖMÖR BEMUTATÁSA I./1. Hivatalos adatok Az intézmény elnevezése: Batsányi János Gimnázium és Kollégium székhelye: Tapolca, Liszt F.

Részletesebben

A Megyei Fejlesztési Dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában

A Megyei Fejlesztési Dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában A Megyei Fejlesztési Dokumentumok kiegészítése és módszertan kidolgozása a humán fejlesztések vonatkozásában Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Megyei fejlesztési dokumentumok kiegészítése és módszertan

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354

PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354 DEBRECENI EGYETEM BALÁSHÁZY JÁNOS GYAKORLÓ SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, GIMNÁZIUMA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM OM 201354 Debrecen-Pallag 2015 H-4014 Debrecen, Mezőgazdász u. 1, Telefonszám (52) 450-306, Fax:

Részletesebben

Szakértõi szemmel a prevencióról 1 A fókuszcsoportos kutatás beszámolója

Szakértõi szemmel a prevencióról 1 A fókuszcsoportos kutatás beszámolója MÉSZÁROS ZOLTÁN Szakértõi szemmel a prevencióról 1 A fókuszcsoportos kutatás beszámolója A Nemzeti Stratégia egyik kiemelt területe a drogprevenció. Az egyre inkább a mindennapokban tapasztalható drogprobléma

Részletesebben

Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag

Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag Nemzetközi ügyletek ÁFA-ja és számlázása előadás Kapcsolódó anyag Tartalomjegyzék: Összetett ügyletek ÁFA-ban Külföldi vevő a magyar boltban A termék más tagállamba történő kiszállításának igazolása Angol

Részletesebben

A természetvédelmi, ökológiai szempontok üzemi szintű integrálása a mezőgazdasági birtoktervezésben

A természetvédelmi, ökológiai szempontok üzemi szintű integrálása a mezőgazdasági birtoktervezésben Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Ángyán József Márkus Ferenc Ónodi Gábor Podmaniczky László A természetvédelmi, ökológiai

Részletesebben

az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez

az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez Alternatív kerettantervek szerint működő iskolák Alternatív

Részletesebben

JÖVŐKÉPEK ÉS GAZDASÁGI

JÖVŐKÉPEK ÉS GAZDASÁGI IDŐSZAKI KÖZLEMÉNYEK XXXVIII. SZÁM JÖVŐKÉPEK ÉS GAZDASÁGI STRATÉGIÁK GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET BUDAPEST, 2010. JANUÁR E C O S T A T GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMKUTATÓ INTÉZET Cím: 1024 Budapest,

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM BERENTEI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM BERENTEI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM BERENTEI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 3704 Berente, Posta u. 7. Készítette: Gyenesné Kovács Enikő ÁMK igazgató További tagok: Bánáti Veronika /Művelődési Ház vezető/ Orosz Jánosné

Részletesebben

Az EU Strukturális Alapjai által finanszírozott programok értékelésének módszertana. MEANS füzetek 1999.

Az EU Strukturális Alapjai által finanszírozott programok értékelésének módszertana. MEANS füzetek 1999. Európai Bizottság * XVI. Főigazgatóság Az EU Strukturális Alapjai által finanszírozott programok értékelésének módszertana MEANS füzetek 1999. V. kötet A közösségi politikai prioritásokra gyakorolt hatások

Részletesebben

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Antreter Ferenc Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Doktori értekezés Témavezetők: Dr. Várlaki Péter egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Logisztikai

Részletesebben

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA

MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ÁFÁ-RA Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Levelező Tagozat Európai üzleti tanulmányok szakirány MAGYARORSZÁG EU-HARMONIZÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEI AZ ADÓZÁS TERÜLETÉN, KÜLÖNÖS

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA AZ UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁNAK GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON REGIONÁLIS DIMENZIÓBAN Doktori (PhD) értekezés TÉZISFÜZET Készítette: dr.

Részletesebben

A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA

A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA A HÍRKÖZLÉSI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS DIGITÁLIS MAGYARORSZÁG 2010-2014 VITAIRATRA VONATKOZÓ ÉSZREVÉTELEI ÉS JAVASLATAI Általános észrevételek A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács tagjai üdvözlik a Digitális

Részletesebben

Járási Esélyteremtő Programterv (JEP) TARTALOMJEGYZÉK

Járási Esélyteremtő Programterv (JEP) TARTALOMJEGYZÉK Járási Esélyteremtő Programterv (JEP) TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 ÁROP-1.A.3.-2014 pályázat célkitűzése... 3 Együttműködő partnerek... 5 Elvárt eredmények... 8 Jogszabályi háttér... 10 Miskolc Járás

Részletesebben

2007. évi CXXVII. törvény. az általános forgalmi adóról

2007. évi CXXVII. törvény. az általános forgalmi adóról 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról Az Országgyűlés - figyelemmel az államháztartás feladatainak ellátásához szükséges állandó, nem konjunktúraérzékeny és értékálló bevétel biztosítására,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY 16. Az R. Mellékletének TÖRTÉNELEM fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK 1.1. Releváns információk

Részletesebben

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak

MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA. Pedagógiai program. Sárvári Tankerület. Répcelak MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Pedagógiai program Sárvári Tankerület Répcelak 1 2013 Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei,

Részletesebben

1926 MÁRCIUS 15. AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. KIADJA: AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET Felelős szerkesztő CZILLINGER JÁNOS

1926 MÁRCIUS 15. AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. KIADJA: AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET Felelős szerkesztő CZILLINGER JÁNOS 1926 MÁRCIUS 15. ERDÉSZETI LAPOK LXV. ÉVF. AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET KÖZLÖNYE 3. FÜZET KIADJA: AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET Felelős szerkesztő CZILLINGER JÁNOS Megjelenik minden hó 15-én. Előfizetési

Részletesebben

Fliegauf Gergely A BÖRTÖN ÉS A KÁBÍTÓSZER KAPCSOLATA: EURÓPAI ÉS HAZAI KRIMINOLÓGIAI HELYZETELEMZÉS. A doktori értekezés tézisei

Fliegauf Gergely A BÖRTÖN ÉS A KÁBÍTÓSZER KAPCSOLATA: EURÓPAI ÉS HAZAI KRIMINOLÓGIAI HELYZETELEMZÉS. A doktori értekezés tézisei Fliegauf Gergely A BÖRTÖN ÉS A KÁBÍTÓSZER KAPCSOLATA: EURÓPAI ÉS HAZAI KRIMINOLÓGIAI HELYZETELEMZÉS A doktori értekezés tézisei Miskolc 2011-1 - A kutatás célja Dolgozatomban igyekeztem feltárni a börtön

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 22.9.2006 COM(2006)231 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A HERÉDI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, hogy megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát,

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. 2. Beszámoló Komárom város 2005. évi költségvetése I- III. negyedéves végrehajtásáról Előadók: Zatykó János polgármester 219

JEGYZŐKÖNYV. 2. Beszámoló Komárom város 2005. évi költségvetése I- III. negyedéves végrehajtásáról Előadók: Zatykó János polgármester 219 Komárom Város Polgármesteri Hivatala Komárom, Szabadság tér 1. Tel.541-300. Szám: JEGYZŐKÖNYV Készült Komárom Város Képviselő-testülete 2005. november hó 16-án megtartott ülésén. Jelen vannak: a csatolt

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

HELYI TANTERV MŰVÉSZETEK

HELYI TANTERV MŰVÉSZETEK Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV MŰVÉSZETEK Tantárgy MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET 1-0 - 0 0 0-1 -0-0 óraszámokra Készítette:

Részletesebben