Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben!"

Átírás

1 Váll.gazd: Kidolgozott tételek: 1. Értelmezze az (üzleti) vállalkozást, nevezze meg szerepét a gazdasági fejlődésben! Információtartalom vázlata: A vállalkozás fogalma o Az üzleti vállalkozás célja, érdekeltjei, típusjegyei o Az üzleti vállalkozások szerepe a gazdasági fejlődésben o Miért kell (ajánlatos) tanulmányozni az üzleti vállalkozást? A vállalkozás: Üzletszerű, gazdasági tevékenység fogyasztói igények kielégítésére, profitszerzés céljából, illetve az a gazdálkodó egység, amely ilyen jellegű tevékenységet végez. Üzleti vállakozás célja: fogyasztói igények kielégítése, nyereség elérésével. A vállalkozás érintettjei (stakeholderek) és tipusjegyei: Belső érintettek: többnyire tartós kapcsolatban állnak a vállalkozással, így érdekeik a vállalkozás céljaiban is tükröződnek. o Tulajdonosok: befektetett tőkéjük növelésében érdekeltek. o Menedzserek: a szervezet folyamatos fenntartásában, stabil működésében érdekeltek. Szervező ismereteit viszi a vállalkozásba. Céljai szorosan kötődnek a vállalkozás működéséhez, mert személyes jövedelmének is előfeltétele. o Alkalmazottak: alapvető érdeke személyes jövedelmük maximalizálása. Külső érintettek: tartós vagy átmeneti kapcsolatban állnak a vállalkozással, céljaik a vállalkozás működését korlátozzák vagy céljait befolyásolják. o Fogyasztó: a vállalkozás fogyasztói igények kielégítésére jön létre. o Versenytársak: ugyanazokért a fogyasztókért harcolnak, kényszerítik egymást az innovációra. ( Innováció: a vállalkozások működésének és fejlődésének természetes vele járója, folyamatos megújulás). A piaci verseny előnyszerzés céljából folytatott piaci magatartás egyben a fejlődés motorja is. o Szállítók: számára a mi vállalkozásunk a fogyasztó. Ellátja a vállalatokat a szükséges erőforrásokkal. o Állami intézmények: a megszületendő törvények, rendeletek, szabályozók, az adók és támogatások komoly hatással vannak a vállalkozók döntéseire. o Pénzügyi szervezetek: a vállalkozás pénzigényét biztosítják (hitelezők). o Érdekcsoportok, érdekképviseletek: a vállalkozók közvetlen környezetében, érdekcsoportok támogatják, vagy akadályozzák a vállalkozás működését. Pl.: munkáltatók, munkavállalók szervezetei (kamarák, munkaadói szövetségek, szakszervezetek stb. ) Üzleti vállalkozás szerepe a gazdasági fejlődésben: Változást kezdeményez a társadalom és a gazdaság szerkezetében: o egyes gazdasági elméletek az innovációt kulcstényezőnek tekintik, nemcsak a termékfejlesztésben, hanem a beruházás ösztönzésében is. o működése élénkíti a keresleti és kínálati oldalt is. Miért kell (ajánlatos) tanulmányozni az üzleti vállalkozást? Idő előtt fény derül a hiányosságokra. Így mód nyílik a változtatásokra, még mielőtt visszafordíthatatlan változások következnek be. Fejlesztésekkel elérhető a vállalat versenyképességének fenntartása. 1

2 2. Melyek a vállalkozások sikerének legfontosabb tényezői? Információtartalom vázlata: o A vállalkozás emberi tényezői (Képességek, készségek,..) o Egyéb (tárgyi) sikertényezők Minden vállalkozásra jellemző a jó lehetőségek felismerése és a lehetőségek kihasználása a siker érdekében. Tapasztalatok szerint a siker legfontosabb tényezői: o Hozzáértő és megfelelő tulajdonságokkal rendelkező vállalkozó, aki társaival (beosztottjaival) o jó csapatot alkot, (empátia, kommunikációs készség, motivációs készség, tolerancia, megértés, oktatási nevelési fejlesztési készség, koncepcionális vezetési készség) o a vezető a feladatokat a maga komplexitásában tudja szemlélni, o megfelelő termék, vagy szolgáltatás, amely a fogyasztók számára a versenytársaknál jobb megoldást kínál, o megfelelő piaci szegmens, mely piacok felelnek meg a vállalkozásrendelkezésre álló forrásának, o elérhető piac, mely területek válhatnak a jövendő növekedés várható piacaivá, o potenciális piac, mely területek igénylik leginkább a vállalkozás termékeit, szolgáltatásait, o célpiac o elegendő saját vagy idegen tőke a vállalkozás finanszírozására, o helyes döntések meghozatala. A siker tényezői közül nagyon fontos a vállalkozói csapat kialakítása. A vállalkozónak 4 jellegzetes üzleti szempontot kell érvényesíteni: ð stratégiai szemléletet, ð a lehetőségek melletti elkötelezettséget, ð a lehető legkevesebb forrás lekötését, ð rugalmas vezetési struktúrát. A stratégiai irányultság azt jelenti, hogy a vállalkozó nem csak a lehetőségek kihasználására törekszik (a vállalkozás gyors reakcióképessége ma már nem elegendő), hanem elő is segíti a változásokat, megelőzi azokat. A vállalkozásnak tehát nem csak alkalmazóképességét, hanem fejlődőképességét is növelni kell. Mivel a vállalkozás stratégiája nem más, mint a hosszú távra kitűzött célok, és e célok eléréséhez szükséges eszközök és módszerek meghatározása, lényege a jövőbeli változásokra való tudatos felkészülés a jelenben. Éppen ezért a stratégiai szemléletű vállalkozó csak annyi erőforrást köt le, amennyi a stratégiai döntés megfelelő előkészítéséhez és megvalósításához szükséges. A stratégiai szemléletű vállalkozó az operatív munkát decentralizálja (szétosztja, megfelelő személyekre bízza) a stratégiai munkát pedig centralizálja (központosítja). Végül olyan vállalati kultúrát, olyan emberi társadalmi atmoszférát igyekszik létrehozni, amely vonzó alternatívákat (változatokat) képes felszínre hozni, a versenyképesség kibontakoztatásának új területeit képes megnyitni. A vállalkozónak az időt értékként kell számba vennie. A reális idő azt jelenti, hogy a megfelelő időpontban kell dönteni, szükséges időt kell fordítani az információk megszerzésére, feldolgozására és elegendő időnek kell maradnia a végrehajtásra, az eredmény megjelenítésére. A reális időbe beletartozik a lehetséges alternatívák (változatok) valamennyi következményének a mérlegelése is, hiszen a vállalkozói döntés hosszabb időre meghatározza a vállalkozás sorsát. 2

3 A források lekötése. A vállalkozónak a korlátozott erőforrások, az elavulás kockázata, a rugalmasság iránti igény és az üzleti kockázatok kényszerítő ereje következtében amikor szükség van rá alapon kell az erőforrások alkalmi (időszakos) megszerzésére törekedni. Vagyis a vállalkozó általában szakaszosan, ismétlődő időszakonként köt le forrásokat, bizonyos feladatok végrehajtásának vagy célok elérésének függvényében. Ezeket a gyakran másoktól származó forrásokat többnyire hiteleket általában nehéz megszerezni. Ez arra kényszeríti a vállalkozót, hogy a lehető legkevesebb forrás (hitel) felhasználásával érjen el jelentős teljesítményt. A szervezet kialakításánál alapvető kiindulási pont az a követelmény, hogy a szervezeti struktúra feleljen meg a stratégiának, segítse az elképzelések (a célkitűzés) megvalósítását. Csak az adott viszonyok, a stratégiai pozíciók elemzése, a kritikus dimenziók meghatározása és rangsorolása alapján kerülhet sor valamilyen szervezeti alapséma felvázolására. Emellett azonban tág tere van bármilyen speciális vezetési szempont érvényesítésének. Egyetlen végső kritérium érvényesülhet csak: melyik szervezeti sémától remélhető a leghatékonyabb működés az adott környezeti feltételek, a választott stratégia mellett? 3. Nevezze meg a vállalkozás megkezdésének feltételeit! Információtartalom vázlata: o Milyen tájékozódási eszközöket vehet igénybe a siker feltételeinek tanulmányozásához? o Hogyan értékelheti ötletének (vállalkozása tárgyának) egyediségét? o Milyen induló döntéseket kell meghoznia egy vállalkozás megtervezésekor? o Az induláshoz szükséges pénz meghatározásához, milyen költségeket kell átgondolni? Milyen tájékozódási eszközöket vehet igénybe a siker feltételinek tanulmányozásához? Törvények és jogszabályok ismerete, interneten vagy szakkönyveken keresztül, illetve Önkormányzatok általi felvilágosítás kérése. Vizsgálni kell a piac igényeit a leendő versenytársakon keresztül, illetve saját vizsgálatokkal, melyekhez segítséget nyújt a marketing munka. 1. Fogyasztói szükségletek meghatározása: ð Piaci szegmentálás: egyes termékekhez fogyasztói csoportok rendelhetők. ð Elérhető piac: mely területek felelnek meg méretben a vállalkozásnál rendelkezésre álló forrásoknak. ð Potenciális piac: mely területek válhatnak a jövendő növekedés várható piacává. ð Célpiac: mely terület igényli a vállalkozás termékét/szolgáltatását. A célpiac kiválasztása a legígéretesebb a vállalkozás számára. Pozícionálás: hogy a termékeink milyen előnyösebb tulajdonságokkal rendelkeznek a versenytársakhoz képest. 2. Versenyhelyzet elemzése: célja, hogy minél magasabb piaci részesedést, jövedelmezőséget érjen el. A célpiacon elfoglalt helyük alapján 4 stratégia lehetséges: piacvezető, piackihívó, piackövető és meghúzódó. 3. Fogyasztók kiszolgálása: o Termékmarketing: fogyasztóknak bemutatás, csomagolás o Ármarketing: Árképzés a piaci áresemények figyelembevételével. o Értékesítési hely, utak: termelő-, nagyker-, kisker - fogyasztó. Elosztási csatornák feltérképezése (kiválasztása): o Marketing promóció: vásárlók informálása, meggyőzése, reklám, ajánlattétel, 3

4 o PR (közönségkapcsolat) célja: hogy legjobb kép alakuljon ki a termékről, vállalatról és alkalmazottairól. Közszolgálati tevékenység. Hogyan értékelheti ötletének (vállalkozás tárgyának) egyediségét? o Piackutatás célja: a fogyasztói igények megismerése, kielégítés lehetséges módjának feltárása. o Piackutatás folyamata: probléma definiálása, kutatás tervezése, adatgyűjtés, adatelemzés, eredmények és összegző megállapítások. Adatszerzésnek több módja is lehet: o közvetlen megkérdezés: kérdőíves módszer vagy interjú, utcán, üzletben, lakáson, termékbemutató, a termék kipróbálásával, kóstoló. o közvetett módon: más felméréseit figyelembe véve, internetes felületek adatainak felhasználásával, különböző statisztikák felhasználása, cégbe visszajövő reklamációk, elégedettségek gyűjtése, értékelése. o más vállalatok felméréseinek figyelembe vétele Milyen induló döntéseket kell meghoznia egy vállalkozás megtervezésekor? ð Kiknek, milyen terméket vagy szolgáltatást kívánok nyújtani? ð Helyileg hol kívánom ezt megtenni? ð Egyéni vagy társas formában kívánom létrehozni a vállalkozást? ð Milyen forrásokat akarok igénybe venni, csak saját (ez a ritka), vagy pályázatok, hitelek, társak bevonásával kívánom kipótolni a hiányzó tőkét? ð Hogyan kívánom a szükséges erőforrásokat beszerezni, milyen szervezeti formában kívánok működni? ð Milyen partnerekkel kell együttműködnöm (beszállítók, versenytársak, helyi szervezetek)? Valójában ekkor már az üzleti tervet kell összeállítanom, és minden külső és belső tényezőt figyelembe kell venni! Az induláshoz szükséges pénz meghatározásához milyen költségeket kell átgondolni? Az induláshoz szükséges pénz meghatározásához a vállalkozás szempontjából szükséges erőforrásokat (emberi és, tárgyi), azok beszerzése során és folyamatos alkalmazásuk során adódó költségeket kell figyelembe venni. Ezen kívül a marketing költségeket, tárolási (ha van) költségeket, szállítási költségeket (ha van), energia költségeket, infrastruktúrából adódó költségeket. Pl.: munkaerő megszerzése (toborzás, kiválasztás, beillesztés), ð bérköltségek, ð fejlesztési költségek, ð cafetéria Tárgyi feltételek: ð Épület bérleti díja és rezsi díja, ð gépsor beszerzés, aktiválása, ð iroda berendezése és egyéb technikai eszközök beszerzése, azok költségei, ð vállalkozás beindításához szükséges ügyvédi és egyéb felmerülő költségek, ð pályázatok költségei, különböző ötletek és projektek költségei 4. Milyen partnerekre van szüksége a vállalkozónak ahhoz, hogy működni tudjon? Információtartalom vázlata: o Szükséges partnerek a vállalkozás indításakor 4

5 o Szükséges partnerek az üzemvitel során A vállalkozás megkezdése előtt el kell dönteni, hogy a gazdasági tevékenységet milyen szervezeti formában (egyéni vagy társas) kívánja folytatni. A tevékenység végzése igényel-e dolgozói felvételt, elegendő tőkével rendelkezik-e? A szükséges partnereket az határozza meg, hogy a vállalkozás milyen szervezeti formában tevékenykedik. Egyéni vállalkozó esetében induláskor partner lehet: o pénzintézet akkor, ha nem rendelkezik megfelelő tőkével, o munkavállaló akkor, ha nem egyedül dolgozik a vállalkozásban Egyéb szervezeti formák esetében induláskor partner lehet: o tulajdonosok, o esetleg menedzserek, o munkavállalók, o tőkehiány esetén hitelintézet Üzemvitel során szükséges partnerek: o fogyasztók, vevők, o szállítók, o versenytársak, o stratégiai partnerek, o állami intézmények, o civil szervezetek Az eredményes vállalkozáshoz valamennyi érintett együttműködése szükséges. 5. Mutassa be az üzleti vállalkozás környezetét! Információtartalom vázlata: o Adjon rövid tájékoztatást a makrokörnyezetről! o Részletezze a mikrokörnyezeti elemeket! A vállalat (szervezet) marketingkörnyezete három, a vállalat létére és tevékenységére különböző jellegű hatást gyakorló tényezőkből tevődik össze: o Belső (mikro) környezeti tényezők Külső (makro) környezeti tényezők Nemzetközi környezeti tényezők Külső (makro) környezeti tényezők azonosítása: A makro környezet elemei lényegében a gazdasági, technológiai, jogi, politikai, társadalmi és kulturális hatáscsoportok, amelyben a vállalkozás él, működik, elhelyezkedik. Hatásukat ugyan nem közvetlenül, hanem áttételesen fejtik ki, súlyos következményekkel járhat, ha a vállalkozások ezekkel nem számolnak. Belső (mikro) környezeti tényezők azonosítása: A vállalkozás közvetlen vagy akciókörnyezetét azok a tényezők alkotják, amelyek közvetlen hatást gyakorolnak a szervezet működésére, teljesítményére. 5

6 Ezeknek a tényezőknek nagy része a vállalkozások versenykörnyezetét is jelentik, ahol olyan szereplőkkel kell megküzdeni, mint a fogyasztók, a versenytársak és a szállítók. A közvetlen tényezők körébe tartoznak tulajdonosok (befektetők) vagy a jövőbeni, megszerezhető potenciális alkalmazottak is. Mikrokörnyezeti elemek: Nem elválaszthatók a makro környezettől, hiszen szerves részét képezik az adott ország gazdaságának. 1. Alkalmazottak: biztosítják a vállalkozás munkaerő szükségletét. Jól képzettekre van szükség, a piaci helyzet azonban befolyásolja ezek nagyságát. 2. Tulajdonosok: egy vállalkozás számára fontos a befektetői halandóság, vásárolnak-e részvényt, tulajdonrészt, mekkora az állam tulajdoni részaránya. 3. Fogyasztók: egyik legfontosabb szereplő a piacon. 4. Szállítók: a vállalkozások bejövő erőforrásaikat tőlük szerzik be, ezért döntő jelentőséggel bír egymással való kapcsolatuk, milyen a fizetőképesség, az ár, a határidő. 5. Versenytársak: a vállalkozások többsége meghatározott piacon működik, melynek jellegzetessége, hogy versenytárssal találkozik. Szükséges a marketing tevékenység, az esetleges helyettesítő termékek beállítása. 6. Pénzügyi szervezetek: biztosítják a vállalkozás pénzigényét. 7. Kormányzat: befolyásoló szerepe van a törvények rendeletek, szabályozók megalkotásával, támogatások, pályázatok kiírásával az adott vállalkozások működésére. 8. Érdekcsoportok, érdekképviseletek: támogatják, vagy akadályozzák a vállalkozás működését (kamarák, munkaadói szövetségek, szakszervezetek). A vállalkozások fontos feladata a makro és mikrokörnyezet állandó figyelése, a válaszlépések gyors megadása. 6. Milyen szervezeti formákban alapítható vállalkozás (a törvényi rendelkezések alapján)? Információtartalom vázlata: o Jellemezze röviden az egyéni vállalkozást! o Adjon rövid áttekintést a gazdasági társaságokról (típusai, alapításának feltételei, vagyoni helyzete (tőkeszükséglet induláskor), szerkezete (struktúra), jogi helyzet! A vállalkozást szervezeti szempontból a tulajdonosi viszonyok határozzák meg. Két alapvető lehetőség az egyéni és társas vállalkozás. Egyéni vállalkozás: A többször módosított évi V. törvény szabályozza az egyéni vállalkozást. Egyéni vállalkozás a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy (állandó magyarországi lakhellyel rendelkező magyar és magyarországi lakhatási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár) üzletszerű saját nevében és kockázatára folytatott gazdasági tevékenység. Az egyéni vállalkozó felelőssége korlátlan, egyedül felel az üzletért (személyes vagyontárgyait is végrehajtás alá lehet vonni), és a közterhek (adó, tb-járulék) kifizetése után egyedül rendelkezik nyereségével. A személyes közreműködés kötelező, de ez nem jelenti a tevékenység konkrét gyakorlását. 6

7 Az egyéni vállalkozó bármilyen, jogszabály által nem tiltott gazdasági tevékenységet folytathat. Tiltott pl.: a pénzintézeti, a bank- és biztosítási tevékenység, a lőfegyver- és kábítószergyártás, ill. forgalmazás Két feltételnek meg kell felelnie a vállalkozás megkezdéséhez: 1. hatósági engedély, ha a tevékenység ezt megkívánja (pl.: nemesfém tárgyak kereskedelme esetén MNB, stb ) 2. ha vállalkozó képesítéshez kötött tevékenységet kíván folytatni meg kell felelnie a jogszabályokban előírt képesítési előírásoknak. Amennyiben tisztán üzleti befektetéssel akar valaki vállalkozást létrehozni, azt egyéni vállalkozóként nem teheti, hanem a kft., az rt. vagy a bt. kültagjaira vonatkozó lehetőség között kell választania. Megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásának joga, ha: ð az egyéni vállalkozó visszaadja az igazolványát, ð az igazolványt az okmányiroda visszavonta, ð az egyéni vállalkozó meghal vagy cselekvőképességét elveszíti, kivéve, ha a vállalkozói tevékenységet özvegye vagy örököse stb., törvényes képviselője folytatja a vállalkozó nevében és javára. Vissza kell vonni az egyéni vállalkozótól az igazolványt, ha: o az igazolvány kiadását követően kizáró ok merül fel, o a működéshez szükséges (törvényben vagy jogszabályban előírt) követelményeknek nem felel meg, és az okmányiroda vagy más hatóság felszólítása ellenére 30 napon vagy a meghatározott más határidőn belül nem tesz eleget e követelményeknek, o adókötelezettségeit az adóhatóság felhívását megelőzően legalább 12 hónapig nem teljesítette, illetve a bejelentkezési, adóbevallási, nyilvántartási kötelezettségének az adóhatóság felhívása ellenére a felhívásban megjelölt határidőig sem teljesítette. Ha az egyéni vállalkozó a működéséhez kapcsolódó előírásokat csak egyik telephelyén (fióktelephelyén) sértette meg, a tevékenység folytatását csak az adott telephelyen tiltják meg. Az egyéni vállalkozó adószámát, szükség esetén adóazonosító jelét, társadalombiztosítási folyószámlája számát, statisztikai számjelét, az okmányirodák adják ki. Nem vállalkozhat: ð akit gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek; ð akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt 1 évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek; ð akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre; ð aki egyéb jogszabályban törvényben, törvényerejű rendeletben, kormányrendeletben meghatározott, tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik; ð aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja (pl.: aki Bt. beltag); ð akinek a korábban kiadott vállalkozói igazolványát visszavonták társadalombiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, adóhátralék meg nem fizetése miatt, a tartozás kiegyenlítéséig. Az egyéni vállalkozást az okmányirodák által kiadott egyéni vállalkozói igazolvány birtokában lehet gyakorolni. Az egyéni vállalkozó csak egy igazolvánnyal rendelkezhet, de több tevékenységet folytathat, több telephelyet, fióktelephelyet tarthat fenn. A törvény lehetőséget ad az egyéni vállalkozónak egyéni cég alapítására! Egyéni cég: az egyéni vállalkozó bejelentkezhet a cégbíróságon egyéni cégként, megerősítve tevékenységének hírnevét. 7

8 Gazdasági társaságok Az állam, a jogi személyek, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és a természetes személyek (belföldiek és külföldiek egyaránt) is alapíthatnak közös, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására vagy ennek elősegítésére gazdasági táraságot. Az egyes társaságok közötti főbb különbségek a következők: o a társulással járó feltételek, következmények, o a társasági tevékenység jellege, o az alapítás körülményei, a bejegyzés kötelezettsége, o a felelősségi viszonyok. A tagok korlátlan (Kkt., bt. beltag) vagy korlátozott (Kft., Rt.) felelősséggel tartoznak a társaság működéséért. Gazdasági társaság alapítása: Az alapításhoz legalább 2 fő szükséges, kivéve Kft, Rt (egy személyes is lehet). Tárgyi feltétel: o meghatározott forma o hatósági engedély o szakképzettség o alapító dokumentumok (kötelező elemei: székhely, telephely, tagok neve, vagyon mértéke,cégjegyzés módja). o Társasági szerződés - alapító okirat - (Kkt., Bt., Kft), alapszabály (Nyrt., Zrt.). Gazdasági társaságok jelentősebb formái: A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (Kkt., Bt.): A tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellet üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak, ehhez vagyoni hozzájárulást teljesítenek. A Kkt. és Bt. esetében pénzügyi korlát nincs, a vállalkozás jellege dönti el mekkora összeg szükséges az induláshoz, folyamatos működéshez. A nyereség és a veszteség viselése a vagyoni hozzájárulás arányában történik. Betéti társaság (Bt.): Jogi személyiséggel rendelkező társaság. A beltagoknak korlátlan felelősségük van, a kültag a befektetett tőke nagyságáig tartozik felelősséggel. Képviseleti joga a beltagnak van. A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok (Kft., Rt.): Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft.): Előre meghatározott összegű törzsbetétekből (minimum ft.) álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul. A társaság tagjai kizárólag a társasági szerződésben rögzített törzsbetéteik szolgáltatására és az esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás (mellékszolgáltatás) teljesítésére kötelesek. A társaság vagyona által nem fedezett tartozásokért (a törvényben meghatározott kivétellel) a tagokat nem terheli felelősség. Legfőbb szerve a taggyűlés, melyet évente legalább egyszer kötelező összehívni május 31-ig. Az ügyvezetést az ügyvezető látja el, köteles a társaság adatairól a tagoknak felvilágosítást adni. Részvénytársaság (Rt.): Ez egy tőkeegyesítő társaság, alapítható és működtethető zártkörben és nyilvánosan. A zártkörűen működő részvénytársaság: o A részvények nem kerülnek nyilvános forgalomba 8

9 o Az alapítók valamennyi részvényt átvesznek o Az alaptőke minimum 5 millió Ft o A részvényesek jogaikat a részvénykönyvbe történő bejegyzést követően, vagyoni hozzájárulásuk arányában gyakorolhatják o A részvénytársaság szervezete a közgyűlés o Az ügyvezetést az igazgatóság látja el (3-11 fő), a közgyűlésnek évente legalább egyszer, 3 havonta a felügyelő bizottságnak jelentést készít a gazdálkodásról A nyilvánosan működő részvénytársaság: o Az alapítók arra vállalnak kötelezettséget, hogy a részvénytársaság valamennyi részvényét az alapítási tervezetnek megfelelően lejegyeztetik o Az alaptőke nagysága minimum 20 millió Ft o A részvénytársaság szervezete a közgyűlés o Az ügyvezetést az igazgatóság látja el (3-11 fő) o Jogosult a részvényes a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát csak a vagyoni hozzájárulás arányában gyakorolhatja Egyesülés: Az állami vállalatok, a szövetkezetek és egyéb szocialista szervezetek egymással közös gazdasági érdekeik összehangolására és az erre irányuló tevékenységük előmozdítására létrehozott társulás egyik formája. Lehet önálló jogi személy, a tagok önállóságát azonban nem érinti. Szervezetét, tevékenységi körét és a részt vevő szervek kapcsolatát a társasági szerződés szabályozza. Az egyesülés szervezetének működésével kapcsolatos költségeket a résztvevők viselik, tevékenységéért a felelősség közvetlen és teljes. Létrehozásának, működésének, nyilvántartásának és ellenőrzésének feltételeit hatályos jogszabályok írják elő (társulások, közös vállalatok). A társasági szerződésnek kötelezően kell tartalmaznia a következő elemeket: o cégnevét, székhelyét, o tagok elnevezését, lakóhelyét, o főtevékenységét (TEÁOR szerint), o jegyzett tőkéjét, vagyoni hozzájárulását, illetve a rendelkezésekre bocsátás módját, helyét, idejét, o cégjegyzés módját, jogosultjait, o vezető tisztségviselőket, adataikat, o minden mást, amit a törvény az egyes társasági formáknál előír o eshetőleges jelleggel: feltételekhez/időhöz kötöttséget Gazdasági társaságokat kötelező a cégíróságnál vezetett közhiteles nyilvántartásba, a jegyzékbe bejegyeztetni, mert a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel jönnek létre. A gazdasági társaság vagyonát a tagok bocsátják a társaság rendelkezésére. A tagok a nyereségből és a vagyon növekményéből közösen részesednek, a veszteséget és a vagyon csökkenést közösen viselik. A társasági vagyon alapításkor a tagok pénzbetétéből (pénzbeli hozzájárulásából) és a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétből, idegen szóval apportból (pl. ingatlan, gépkocsi, helyiségbérleti jog, találmány, szerzői jog, gép) 7. Melyik a legmegfelelőbb szervezeti forma? 9

10 Információtartalom vázlata: - Miért fontos a szervezeti forma mérlegelése? - Soroljon fel néhány tényezőt, amely a döntést (alapvetően) befolyásolja! A vállalkozás célja a piac kielégítése hosszú távon, nyereség elérése mellett. Megkezdése előtt elengedhetetlen, hogy a vállalkozó tisztában legyen önmagával, erős és gyenge pontjaival, felkészültségével, lehetőségeivel és korlátaival. A szervezeti formákat alaposan meg kell fontolni, mivel a változtatás sok pénzbe kerül, és sok ügyintézéssel jár. A vállalkozási forma megválasztása önmagában nem befolyásolja egy vállalkozás sikerét, de a vállalkozásformákhoz kötődő jogi, számviteli, adó törvények jelentősen befolyásolhatják a vállalkozás üzletmenetét. A választás a következő kritériumok mérlegelése alapján történhet: o az induláshoz szükséges tőke nagysága, o a vállalkozás kötelezettségeiért vállalt anyagi felelősség mértéke, o a vállalkozás irányításában való részvétel lehetősége vagy kényszere, o finanszírozási lehetőségek (saját tőke vagy idegen források) o milyen a külső ellenőrzés mértéke, o alapítási költségek, illetve a jogi formához kötődő költségek nagysága. A vállalkozási forma kiválasztása: A vállalkozás egyéni körülményei és a szubjektív megítélés is fontos szerepet játszanak. A vállalkozási tevékenység jellege, az induló anyagi lehetőségek gyakran eleve behatárolják a vállalkozás formáját. A választásnál elsődleges szempont a pénzügyi korlát. A pénzügyi lehetőségek behatárolják a választást, ezért, ha nincs megfelelő tőke vagy apport, akkor vagy egyéni vállalkozást (0 Ft-al is alapítható), vagy Bt.-t, Kkt.-t (1 ft-al is alapíthatók) célszerű alapítani. E formáknál azonban egyetemleges és korlátlan felelősség van egyéni és Bt. beltag esetében. Ha részt akarunk venni a vállalkozás irányításában, akkor olyan formát kell választani, amely a befektetésre szánt tőke nagysága mellett lehetővé teszi, hogy meghatározó szerepet vállaljunk az irányításban. A bevitt tőke nagysága arányában lesz un. szavazati arányunk, ami a döntéseket is befolyásolják. Finanszírozási lehetőségek: Ha egyéni vállalkozást alapítunk, akkor a saját tőke behatárolja a hitelfelvételi lehetőségeinket. Közkereseti társaságoknál az jelent problémát, hogy minél több tag van, annál nehezebb egyezségre jutni, hitelképessége azonban jobb, mint az egyéni vállalkozónak. Betéti társasághoz viszonylag könnyen lehet kültagot találni, aki csak a pénzét fekteti be, de személyesen nem kíván közreműködni, emiatt nagyobb a Bt. hitelképessége, mint a Kkt-nak. Korlátolt felelősségű társaság az új szabály szerint már ft-al alapítható, hitelképessége nagyobb, mint a Bt-nek vagy Kkt-nak. A külső ellenőrzés mértéke: A gazdasági társaságok éves beszámolója nyilvános, az egyéni vállalkozóé nem! Ha a befektető csak a tőke hozadékában érdekelt, ebből a szempontból az Rt., Kft. és Bt. jöhet számításba. Azoknak, akik személyesen is akarnak közreműködni és családtagjaiknak is munkát szeretnének adni célszerű az egyéni vállalkozást, Kkt., esetleg Kft. formát választani. Alapítási költségek: 10

11 Egyéni vállalkozó esetében forint a vállalkozói igazolvány kiváltása, forint az erkölcsi bizonyítvány. Társaságok esetében kötelező az alapító okiratot ügyvéddel ellenjegyeztetni, cégeljárási illetéket fizetni, ez eltérő társasági formától függően. A vállalkozási formák legfontosabb jellemzői: o Ki adja a szükséges tőkét és eszközöket? o Ki és milyen arányban viseli a kockázatot és a felelősséget? o Ki rendelkezik döntési jogosultsággal? o A vállalkozás érintettjei hogyan osztják meg a jövedelmet? A vállalkozási forma kiválasztásánál szempont lehet az adófizetési kötelezettség mérlegelése is. TB teher csökkentésének lehetősége is, eltérő járulékfizetési kötelezettséget jelent, ha a vállalkozó fő foglalkozásként végzi a tevékenységét vagy kiegészítő tevékenységet folytat. Szempont lehet még a Könyvvezetési kötelezettség mérlegelése is. A jogi személyiségű gazdasági társaság kettős könyvvitelt köteles vezetni, amely megfelelő szakképesítést igényel, vagy szakember alkalmazását teszi szükségessé. A többi vállalkozási forma választhatja az egyszeres könyvvitelt is, amelynek megfelelő szakképesítés nélkül, költségmegtakarító hatása lehet. Ha a várható előnyök és hátrányok nem különböznek számottevően, célszerű az egyszerűbb formát választani, amelynek alapítási költségei is kisebbek lesznek és a vállalkozás bővülésével, elismertségének növekedésével áttérni magasabb vállalkozási formára. 8. Milyen gyakorlati teendők elvégzése szükséges egy társas vállalkozás indításakor? Információtartalom vázlata: o Csak a cégbejegyzési eljárásról adjon tájékoztatást! A cégnyilvántartás a modern piacgazdaság nélkülözhetetlen eleme. A gazdasági élet szereplőiről vezetett állami nyilvántartás a gazdasági élet biztonságát szolgálja. A cégjegyzék közhiteles, a cégbíróságon abba bárki betekinthet, másolatot készíthet, kivonatot kérhet. Cégbejegyzési eljárás: A társasági szerződés megkötésétől (az alapító okirat, alapszabály elfogadásától) számított legfeljebb 30 napon belül (bejegyzés és közzététel végett) be kell jelenteni a gazdasági társaság alapítását a társaság székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságnak, mint cégbíróságnak. Ez a vezető tisztségviselők kötelezettsége. A társaság a cégbejegyzés időpontjával jön létre, a társasági szerződés megkötése és a cégbejegyzés közötti időpontban a társaság előtársaságként működik. Bejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell: Azokat az adatokat, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a törvény előír. A cégbejegyzési kérelemhez csatolni kell mindazokat az okiratokat is, amelyeket a cégtörvény mellékletként meghatároz. 11

12 A cégtörvény úgy rendelkezik, hogy a cégbíróság a bejegyzési kérelem beérkezésekor haladéktalanul rögzíti számítógépen a cég nevét és székhelyét, megadja a cégjegyzékszámot, ezzel egyidejűleg pedig a bejegyzést kérő helyett beszerzi, és a cégnyilvántartásban rögzíti a cég adószámát, társadalombiztosítási folyószámlaszámát, valamint statisztikai számjelét. Az ügyfél gyakorlatilag azonnal megkapja a társaság üzletszerű működésének megkezdéséhez szükséges valamennyi hatósági nyilvántartási számot. A bejegyzési kérelmek adatai szinte azonnal hozzáférhetővé válnak. A kérelem elbírálása A cégbíróságnak kötelezően csatolandó okiratok, illetve az illeték hiánya miatt hiánypótlás nélkül elutasíthatja a bejegyzési kérelmet (8 napon belül). A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknál (Kkt., Bt.) a cégbíróság érdemi, tehát jogszerűségi vizsgálata csak arra terjed ki, hogy a bejegyzési kérelem alapján a cégjegyzékben feltüntetendő adatok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A vizsgálat csak formai jellegű, kizárólag a kötelező tartalmi kellékek, mellékletek és az illeték meglétére vonatkozhat. A jogi személyiségű társaságoknál a tartalmi felülvizsgálat továbbra is teljes körű, vagyis a cégbíróság érdemben vizsgálja, hogy a létesítő okirat valamennyi rendelkezése, illetve a bejegyzés alapjául szolgáló egyéb mellékelt okiratok tartalma megfelel-e a jogszabályoknak. Ha a cégbíróság azt észleli, hogy a kérelem nem felel meg mindenben a törvényi előírásoknak, hiánypótlást rendelhet el, erre azonban csak egyetlen alkalommal kerülhet sor. A hiánypótlásra megfelelő határidőt kell biztosítani, amely azonban nem lehet több 45 napnál. A cégbíróság a gazdasági társaságok felett törvényességi felügyeletet is gyakorol. Abban az esetben, ha a cégbíróság törvénysértést állapít meg, többféle szankciót alkalmazhat: o figyelmeztethet, o bírságolhat, o felfüggesztheti a határozatot, o új határozat hozatalát rendelheti el, o döntésre jogosult testület összehívását határozhatja el, o sőt a céget eltilthatja a további tevékenységtől. Ügyintézési határidők Ha a cégbíróság a kérelem érkezésétől számított (jogi személyiség nélküli társaság esetében) 30-, illetve (jogi személyiségű cégek esetében) 60 (illetve a hiánypótlás idejével meghosszabbodó) határidő alatt mégsem tenne eleget döntési kötelezettségének, úgy a cégbíróság vezetője további 8 napon belül intézkedhet a bejegyzési kérelem elbírálása tárgyában. Cégbejegyzés A sikeres alapítási folyamat a cégbejegyzéssel zárul. A cégbejegyzést követi a cégjegyzék adatainak nyilvánosságra hozatala, vagyis a közzététel a Cégközlönyben. A jogi képviselet kötelező a cégbejegyzési eljárásban. 9. Az üzleti terv tartalma és jelentősége. Információtartalom vázlata: 12

13 o Kik számára fontos az üzleti terv? o Milyen információkat tartalmaz az üzleti terv? o Milyen információk szükségesek az üzleti terv elkészítéséhez? Az anyag elkészítése szolgálhat fejlesztési célokat is, amikor egy, már működő társaság számára pótlólagos tőkebevonás céljából készítik. Ilyenkor a cél a tulajdonostársak vagy lehetséges tulajdonostársak (befektetők) meggyőzése. A hitelezők számára is hordozhat fontos információkat az üzleti terv. A vállalkozások időnként saját helyzetük újraértékelése, felülvizsgálata során is készítenek üzleti tervet, amely a lehetséges kitörési pontokat igyekszik feltárni. Az üzleti tervben tehát az ötletek mellett jövőképet kell alkotni, át kell gondolni az esélyeiket, lehetőségeket. Az üzleti terv főbb elemei: 1. Vezetői összefoglaló: o A vezetői összefoglaló az üzleti terv tömör tartami összefoglalását nyújtja 2. A vállalkozás általános bemutatása: o Ez a rész a vállalkozás jellegét, alapvető tevékenységeit vázolja fel 3. A termék vagy szolgáltatás ismertetése: o Világosan és egyszerűen bemutatja a termékek és szolgáltatások tulajdonságait, vonzerejét 4. Marketing terv készítése: o Piackutatáson alapuló, piacközpontú termelési és értékesítési koncepció, melynek célja a piachoz való alkalmazkodás, illetve a piac befolyásolása a vállalat saját érdekeinek megfelelően 5. Működési terv: o A vállalkozás hogyan fogja előállítani termékeit és szolgáltatásait 6. Vezetőségi és szervezeti felépítés: o A társaság menedzsmentjét, a döntéshozó pozícióban lévő személyeket kell bemutatni 7. A vállalkozás szervezeti-jogi struktúrája és tőkeszerkezete: o Az új vállalkozás milyen szervezeti-jogi formában fog működni, illetve, hogy a már működő vállalkozás milyen formában kívánja folytatni tevékenységét, be kell mutatni továbbá a vállalkozás meglévő pénzügyi forrásait 8. Pénzügyi terv: o Átfogó előrejelzéseket kell, hogy adjon a vállalkozás tervezett pénzügyi teljesítményéről. A potenciális befektetők számára itt derül ki, hogy az adott vállalkozásnál milyen megtérülésre lehet számítani, a hitelezők pedig ez úton tájékozódhatnak a kölcsönfelvevő adósságszolgálati kapacitásairól 9. Melléklet: o Minden olyan egyéb anyag, ami kapcsolódik az üzleti terv anyagához, és azt illusztrálja Az üzleti terv elkészítéséhez szükséges információk: o piac által nyújtott lehetőségek és ezek hatásai, o üzemeltetési számítások, fejlesztési beruházási lehetőségek, o vagyoni, pénzügyi és likviditási helyzet elemzése 10. Mi a piac szerepe a modern gazdaságban? Információtartalom vázlata: o Értelmezze a piac fogalmát! o Nevezze meg a piac szereplőit! 13

14 o Mutassa be a piac koordináló szerepét (az árrendszer működésén keresztül)! A piac a vállalkozás számára folyamatos értékesítési lehetőséget jelent. A piac fogalmát az eladott áruk és szolgáltatások tömegei és az értékesítési árak határozzák meg. A piac a modern gazdaságok egyik legfontosabb jelensége, olyan eljárás, amelynek révén a vevők és eladók kölcsönhatásba lépnek egymással, hogy meghatározzák a szóban forgó áruk árát és mennyiségét. A kereslet és kínálat találkozásának színtere, a cserekapcsolatok rendszere, melynek legfontosabb elemei a kereslet, a kínálat, az ár és a jövedelem. Kereslet: Nem más, mint a vevők kinyilvánított szándéka a vásárlásra (árutömeg, pénzformája). Azt fejezi ki, hogy a fogyasztó hajlandó és képes valamilyen terméket, szolgáltatást megvásárolni. A kereslet pénzzel alátámasztott, realizálható szükséglet. Piaci kereslet az egyéni keresletek összessége, azaz fizetőképes vásárlási szándék. A kereslet szoros kapcsolatban van a jövedelemmel és az árral. Ha az árak nőnek, akkor a kereslet csökken és fordítva. A kereslet mindig egy árat és a hozzá tartozó mennyiséget jelenti. A kereslet kialakulásában és változásaiban döntő szerepe van a jövedelemnek. Jövedelem: A jövedelem értékelésénél az a fontos, hogy mennyi árut és szolgáltatást lehet érte vásárolni. Megkülönböztetünk nominál-, és reáljövedelmet. A nominális jövedelem a fogyasztó rendelkezésére álló, adott pénznemben kifejezett pénzeszközeinek mennyisége, a reáljövedelem pedig az anyagi javak és szolgáltatások azon mennyisége, amelyet az adott pénzmennyiségből meg lehet vásárolni. Kínálat: A piacon eladásra felajánlott termék vagy szolgáltatás mennyisége, azaz az árualap. A piac alapvető mozgatórugója a piaci szereplők versenye. Ár: Az ár az áru pénzben kifejezett ellenértéke, egy termék vagy szolgáltatás tulajdonjogának vagy használatának megszerzéséért kért pénzmennyiség. Tényleges nagysága a kereslettől és a kínálattól függ, leginkább orientálja és ösztönzi a piaci szereplőket. Az árnak fedeznie kell: ð a termelésben felmerülő összes költséget, azaz a ráfordításokat ð meg kell térülnie az értékesítés és az ahhoz szorosan kapcsolódó feladatok, ráfordítások költségeinek ð Megfelelő nyereséget kell biztosítson, hogy a vállalkozás hosszú távon fennmaradjon ð Tartalék képzése, ennek fedezni kell az előre nem látható veszteségeket A költségek csoportosíthatók: a) költség nemenként: o anyagjellegű ráfordítás (felhasznált anyagok értéke) o személyi jellegű (munkabér) o értékcsökkenési leírás (amortizáció) o egyéb költségek (biztosítási díjak) b) elszámolhatóságuk szerint: o közvetlenül elszámolható, ezekről megállapítható, hogy melyik termékben jelenik meg, o közvetetten elszámolható költségek (különböző szervezeti egységek működése) 14

15 Árképzési elvek: o költségelvű: lényege a felmerülő költségekből vezeti le az értékesítési árat, amely tartalmazza a költségeket és az előre tervezett hasznot o kereslettől függő: az árak kialakításánál alapvetően a termék iránti kereslet nagyságát vesszük figyelembe, vagyis vizsgáljuk a termék életgörbéjét, azaz egy adott termék vagy szolgáltatás értékesített mennyiségének alakulását mutatja az idő függvényében o versenytársakhoz, a kínálathoz igazodó árképzés: lényege, hogy az árképzés alapját a piaci kínálat, a versenytársak magatartása képezi Piaci mechanizmus: A kereslet, kínálat, az árak és a jövedelmek kölcsönhatása. Az árakat az áruk értéke és közvetlenül a kereslet és a kínálat határozza meg. Szabályozza a termelést, differenciálja az árutermelőket, a hatékonyság fejlesztésére ösztönöz. A piaci koordináció: Arra utal, hogy a piaci szereplők milyen módon kerülnek egymással cserekapcsolatba, milyen magatartási szabályok uralják viselkedésüket és hogyan jön létre a piaci egyensúly. Az egyensúlyi ár az a piaci ár, amely mellett a termék keresleti és kínálati mennyisége egyenlő. A piac fajtái: o földrajzi fekvés szerint: a) világpiac b) belföldi piac o adás-vétel tárgya szerint: a) termékpiaci áru és szolgáltatás b) termelési tényezők piaca, munkapiac, pénz és tőkepiac, természeti erők piaca A piac elsőszámú szereplője a fogyasztó (személy, család, emberek csoportja), aki végső fogyasztás céljából szerez be javakat és szolgáltatásokat. 11. Ismertesse az állam szerepét a modern piacgazdaságban. Nevezze meg a fontosabb (indirekt) szabályzó eszközöket, amelyekkel az állam befolyásolja a piacgazdaság működését! Az állam szervezi és irányítja a gazdaságot. Az állam szervei: o központi kormányzati szervek (minisztériumok) o helyi önkormányzatok o elkülönített állami pénzalapok Az állam szerepvállalásának területei: 1. Gazdaságpolitika kidolgozása, végrehajtása: A gazdaságpolitika a gazdaság fejlesztésével kapcsolatos célokat és azok elérésének eszközeit tartalmazza. Elsősorban a kereslet-kínálat befolyásolására épül. Ø Gazdaságpolitika fajtái: o expanzív serkentő, bővítő o restriktív mérséklő, visszafogó 2. Szükséges az infrastruktúra biztosítása, termelési háttér előteremtése: Ø infrastruktúra lehet: 15

16 o termelő (erőmű építése) o humán (iskola, kórház) 3. Állami vállalatok működtetése: pl. alapellátás biztosítása Az államnak is vannak vállalatai, non-profit szervezetei. Az állam fő gazdasági feladatai: o stabilizációs feladat: gazdaság működéséhez megfelelő intézményi, jogi feltételek biztosítása o jövedelmek újraelosztása o allokációs feladatok: erőforrások elosztása, állami beruházások A gazdaságpolitika megvalósítását segítő eszköz az állami költségvetés: o Bevételek: adók o Kiadások: transzferek, kormányzati kiadások Költségvetés egyenlege lehet: ð egyensúlyban ð deficites: bevétel < kiadás ð szufficites: bevétel > kiadás Az állam szerepe a modern gazdaságban ð szükség van a piaci mechanizmus korrekciójára a jövedelmek egyenlőtlen megoszlása tekintetében. Ezért az állam a magas jövedelműek jövedelmének egy részét átcsoportosítja az alacsonyabb jövedelmi csoportokhoz (újraelosztás) ð szintén a piaci mechanizmus korrekcióját célozza az állami stabilizációs gazdaságpolitika. Az állami beavatkozás célja a gazdaság működését zavaró ellentétet, illetve váratlan mozgások mérséklése ð a modern gazdaságban szükség van fejlett infrastruktúrára, ezek kiépítésében nagy szerepet vállalhat az állam ð az externáliák, illetve a következményükből adódó problémák rendezéséhez sem elég a piaci mechanizmus, az állam kell, hogy segítsen A makrogazdasági politika céljai: Teljes vagy csak részleges foglalkoztatottság, az infláció szigorú keretek között tartása, a gazdasági növekedés és az ország fizetési mérlegének kiegyensúlyozottsága. ð A legfontosabb eszköz a fiskális, illetve a monetáris politika. ð A gazdaságpolitika az állam nézeteit, elhatározásait, rendszeres döntéseit, cselekedeteit jelenti, amelyeket az állam társadalmi-politikai céljainak megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására alkalmaz. A gazdaságpolitika szintjei: o regionális (területi, térségi, tartományi), o nemzeti és nemzetközi (integrációs forma, például az Európai Unió) gazdaságpolitika. Gazdaságpolitika, pénzügypolitika: ð A pénzügypolitika és a gazdaságpolitika között a rész és az egész viszonya áll fenn. ð A pénzügypolitika fő megjelenési formája a modern gazdaságokban a fiskális és a monetáris politika. ð A fiskális politika a kormányzati kiadásokkal és az adózással összefüggő hatásmechanizmusokra koncentrál, kulcsszerepe az anticiklikusságban rejlik. ð A monetáris politika a pénzkínálaton és/ vagy a kamaton, kamatszabályozáson alapuló hatásmechanizmussal próbálja befolyásolni a gazdaság szereplőinek magatartását. ð Kínálatorientációs gazdaságpolitika 16

17 ð Privatizáció ð Munkaerőpiac rugalmasságának növelése ð Foglalkoztatást előtérbe helyező bér- és jövedelempolitika ð Marginális SZJA- kulcsok csökkentése ð Állami és TB költségvetés konszolidációja Válságkezelés és stabilizáció: A stabilizációs funkció olyan kormányzati tevékenység, amely a monetáris és a fiskális politika eszközeivel biztosítja a gazdaság működésének kiegyensúlyozottságát. Lehetőségek: o Válságok megelőzése annak korai jeleinek felismerésével és gyors reagálással o A válság bekövetkezése esetén rendkívül határozott cselekvési programokkal A gazdaságpolitikai eszközök főbb csoportjai: 1. Vállalkozói magatartást előíró gazdaságpolitikai eszközök: o Termeléspolitika o Költségpolitika o Bér és munkaerő politika o Külgazdasági politika 2. Vállalkozói magatartást indukáló gazdaságpolitikai eszközök: o Rendszerszabályozási politika o Folyamatszabályozási politika o Költségvetési politika o Pénz és hitelpolitika o Árfolyam politika o Információs politika Az állam gazdasági szerepe főleg 3 területen mutatkozik meg: 1. Az állami gazdaságpolitikában és a megvalósítását szolgáló eszközökben, 2. A nemzetgazdaság zavartalan működéséhez és fejlődéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztésében, illetve 3. A vállalati-vállalkozási szférában, piacon való részvétellel a saját vállalataival-vállalkozásaival. Az állami gazdaságpolitika és eszköztára 3 átfogó cél megvalósítását tartja szem előtt: 1. a nemzetgazdaság stabilitásának biztosítása, 2. az erőforrások elosztásának befolyásolása, 3. a jövedelemelosztás szabályozása. Létrehozza a gazdasági szereplők kapcsolatait szabályozó intézményrendszereket, törvényhozó, gazdaságszabályzó tevékenységet fejt ki. Piacok működését befolyásoló jogszabályokat hoz létre: ð a munkaerőpiaccal kapcsolatos szabályokat a Munkatörvénykönyv tartalmazza, ð a pénz-és értékpapírpiac zavartalan működését biztosítják a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról, a tőkepiacról szóló törvények, ð az árupiac működésével kapcsolatban a Polgári törvénykönyv tartalmaz előírásokat, ð az adózási szabályokkal kell biztosítani az államháztartás bevételét, de a jövedelem újraelosztásában is szerepet játszik (ÁFA nagysága, ezzel a fogyasztást befolyásolja, SZJA mérték, lakosságnál maradó összeg). 17

18 Az állam, mint vállalkozó a piacon ugyanúgy versenytárs, partner, szállító, illetve megrendelő is. Részt vesz a fogyasztói igények kielégítésében, a piaci versenyben, mint a magánszféra. Az állami beavatkozás célja: 1. a gazdasági hatékonyság növelése, 2. a társadalmi igazságosság, a szociálisan rászorulók segítése, 3. makrogazdasági szinten a stabilitás biztosítása, 4. erőforrások átcsoportosítása (árvíz esetén). Fentiek megvalósítása érdekében fontos az éves költségvetés elfogadása, a szakszervezetekkel, az országos érdekvédelmi szervezetekkel történő előzetes egyeztetés. 12. Nevezze meg a vállalat versenyhelyzetét befolyásoló főbb tényezőket (különös tekintettel a vevők és szállítók alkuerejére, a versenytársakra, a helyettesítő termékekre és a potenciális belépőkre)! A vállalkozás csak akkor lehet sikeres, ha hosszú távon biztosítja fennmaradását. Ezt csak akkor érheti el, ha tartósan és rugalmasan alkalmazkodik a gazdasági, technológiai, társadalmi (emberi), ökológiai, politikai környezetéhez. Ehhez megfelelő stratégiát kell kialakítani, különböző elemzési módszereket kell alkalmazni. Ilyen módszer az un SWOT, a gyenge pontok, erősségek, lehetőségek és veszélyek angolnevének kezdőbetűiből alakították ki. Belső erősségek és gyenge pontok: o tőke és pénzügyek: saját tőke, hitel, pénzáramlás o munkaerő: képességek, gyakorlat o megbízhatóság: hírnév, vevők véleménye Külső lehetőségek és veszélyek: o piacnövekedés, hanyatlás, divat, o gazdaság export, import, valutaárfolyamok, o törvényhozás fogyasztó védelem, termék megbízhatóság A vállalat közvetlen külső környezetét a vevők, a szállítók, a versenytársak és piaci közvetítők jelentik. A vevők a piac szereplői, megkülönböztethetőek, mint egyéni fogyasztók és szervezeti piacok. Az egyéni fogyasztói piacot befolyásoló tényezők: o demográfiai jellemzők: életkor, családi állapot, o társadalmi tényezők: iskolai végzettség, jövedelem nagysága, o nemzeti, kulturális hagyományok. Vevők alkuereje: Szervezeti piacon tipikus vevők a vállalkozások, kormányzati, önkormányzati szervek, nonprofit szervezetek. Vizsgálni kell, hogy kik, mit, mikor és hol vásárolnak. Fel kell térképezni a vevők hatalmát, ugyanis a hatalommal rendelkező vevők arra kényszerítik a vállalkozásokat, hogy egymás árai alá licitáljanak a megrendelések elnyerése érdekében (közbeszerzési eljárások kapcsán). Szállítók alkuereje: A szállítók a vállalkozás számára fogyasztóként jelennek meg, ők látják el a vállalkozásokat a szükséges erőforrásokkal. Ide kell sorolni a hitelezőket, az emberi erőforrásokat is. 18

19 Meg kell vizsgálni a lehetséges szállítókat is, mivel magasabb árak megszabásával csökkenthetik a vállalkozás tervezett eredményét. Versenytársak: Át kell tekinteni, hogy kik a számottevő versenytársak a piacon, össze kell hasonlítani az azonos termékek árait, elosztási csatornáit, reklámtevékenységét. Helyettesítő termékek: Ha az ár, a kivitel vagy mindkettő vonzóbb a megszokottnál, a vevő könnyen megveszi a másik terméket. Potenciális belépők: Mint konkurencia jelenik meg a piacon. Ilyenkor meg kell vizsgálni, hogy milyenek a profitkilátások és az iparágba való belépés korlátai. Ha belép, de a kereslet nem nő olyan mértékben, mint a kínálat, vagy az ár, a profit is csökkenni fog. 13. Mi a szerepe a marketingkutatásnak (piackutatásnak) a vállalkozás üzleti tervének elkészítésében? Információtartalom vázlata: o Milyen forrásokból lehet a szükséges információkat beszerezni? o Ismertessen néhány megkérdezéses módszert! Piackutatásnak nevezzük azt a tevékenységet, amely a piac alaposabb megismerésére, a piaci események és összefüggések feltárására, előrejelzésére irányul, konkrét marketingakció. A vállalkozás akkor lehet sikeres, ha hosszú távon biztosítja fennmaradását. Ez az eszköz a vállalkozás kezében a stratégia. A stratégia nem más, mint a hosszú távra kitűzött célok, és e célok eléréséhez szükséges eszközök és módszerek meghatározása. Az üzlet tervezése piackutatással kezdődik, annak a piacnak jellegzetességeivel, amelyen a vállalkozás működni fog. Felmerülő kérdések: o Milyen lehetőségek vannak? o Milyen szükséglet kielégítésére vállalkozik? o Milyen réteg fogja fogyasztani a terméket, vagy szolgáltatást? o Mennyire fizetőképes ez a réteg, különösen ott, ahol az üzletet akarja nyitni? o Milyen mértékű konkurenciával kell számolni? o Mekkora a szóba jöhető vevők száma? o Mi legyen az ár, az értékesíthető áru mennyisége? o Milyen a vállalkozás környezete (szállítók, a piaci közvetítők, vevők, versenytársak)? Marketingkutatás: Olyan eljárás, ami a marketing döntéshozatalt információkkal látja el az adatok gyűjtése, elemzése és közlése révén. Piackutatás: A vállalati marketing eredményes felhasználásához szükséges információk, felkutatása, rendszerezése, szelektálása, értékelése. Információnak kell tekinteni minden olyan tájékoztatást, amelynek közvetlen vagy közvetett segítségével kép nyerhető a piacról és annak jellemzőiről. Elsősorban a már rendelkezésre álló adatok felkutatására, illetve begyűjtésére kerül sor. 19

20 Piackutató módszerek fajtái: o Szekunder o Primer Szekunder információk fajtái, forrásai: Ø Belső információs források: o könyvelési adatok, o statisztikai adatok, o mérlegbeszámolók, Ø Külső információs források: o központi irányító szervek (hatóságok, minisztériumok) közleményei, o statisztikai kiadványok, o korábbi kutatási jelentések, o sajtó, hetilapok, szaksajtó, szakfolyóiratok kiadványai o kamarák információi, minőségellenőrzési intézmények közzétételei, o vállalati propagandaanyagok (katalógus, árjegyzék, prospektus). Primer információk: Amikor a szekunder információk nem bizonyulnak elegendőnek, a vállalat megkérdezéssel, interjúkkal, megfigyeléssel vagy kísérletezéssel szerzi meg a vállalat számára szükséges információkat. Primer kutatási módszerek: o megkérdezés (egyéni beszámolókon alapul) o standard interjú (szóbeli, írásbeli, telefonos) o mély interjú (egyéni, csoportos) megfigyelés (szituációk, jelenségek, viselkedések leírása) kísérlet alkalmával hatást gyakorolunk a vizsgálat tárgyára és a bekövetkezett változást mérjük 14. Jóllehet, a külső környezet befolyásolhatatlannak tűnik, a vállalkozónak fel kell készülnie annak kezelésére. Mely területek kutatása elengedhetetlen? Hogyan végezheti a környezetkutatást egy kis (közép) vállalkozás? A vállalkozó piackutatási tevékenysége révén szerez ismereteket a piac egészéről, az eladókról, a vásárlókról, az árakról, a vevők és az eladók kapcsolatáról. Az információk beszerzésén túl a piackutatás feladata az információk rendezése, elemzése is. A piackutatás meghatározó tényezőinek csoportosítása: o A vállalkozás környezetének vizsgálata, (a szállítók, a piaci közvetítők, a vevők, a versenytársak, a közvélemény demográfiai, gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális környezet), o A fogyasztói piac és a vásárlói magatartás vizsgálata, o Viszonteladói piac vizsgálata, o Konkurencia meghatározása, versenytársak stratégiájának vizsgálata, o Piaci becslés és előrejelzés vizsgálata, o Árak vizsgálata. A vállalkozás működésére egyre meghatározóbb hatással vannak a külső tényezők: o Politikai környezet (magántulajdon védelme, állami beavatkozás) 20

MUNKAANYAG. Nagyné Bauman Anita. Vállalkozási formák, a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Nagyné Bauman Anita. Vállalkozási formák, a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek. A követelménymodul megnevezése: Nagyné Bauman Anita Vállalkozási formák, a vállalkozásokkal kapcsolatos ismeretek A követelménymodul megnevezése: Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek A követelménymodul száma: 2219-06 A tartalomelem

Részletesebben

Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER 2015-2016 TAVASZ

Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER 2015-2016 TAVASZ Vállalkozás gazdaságtan SZIKORA PÉTER 2015-2016 TAVASZ Elérhetőségek Szikora Péter szikora.peter@kgk.uni-obuda.hu Népszínház utca 8. 2. emelet 226. szoba http://tig.kgk.uni-obuda.hu/ SZIKORA PÉTER - VÁLLALKOZÁS

Részletesebben

SZÁMVITEL NEM SZÁMVITEL SZAKON

SZÁMVITEL NEM SZÁMVITEL SZAKON SZÁMVITEL NEM SZÁMVITEL SZAKON 2016 Szamvitel_nemszvtsz_2_2016.indd 1 2016.01.27. 15:03:38 Szerzők: DR. SIKLÓSI ÁGNES DR. KARDOS BARBARA MIKLÓSYNÉ ÁCS KLÁRA DR. SZTANÓ IMRE SISA KRISZTINA DR. VERESS ATTILA

Részletesebben

Jogi személyek. Jogalanyok a gazdasági jogban. A jogi személyiség kritériumai. Jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok

Jogi személyek. Jogalanyok a gazdasági jogban. A jogi személyiség kritériumai. Jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanyok GAZDASÁGI MAGÁNJOG Jogi személyek 2009. szeptember 24. 3. előadás Jogalanyok a gazdasági jogban Természetes személyek (ember) Jogi személyek (ember alkotta szervezet) Jogi személyiség nélküli jogalanyok

Részletesebben

Ellenőrző kérdések és feladatok... 53

Ellenőrző kérdések és feladatok... 53 Tartalomjegyzék 6. A kötelezettségekkel kapcsolatos elszámolások............................. 9 6.1 A kötelezettségek fogalma............................................ 9 6.1.1 Hosszú lejáratú kötelezettségek.................................

Részletesebben

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI

A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról I. Rész A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK KÖZÖS SZABÁLYAI ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) E törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkezı gazdasági

Részletesebben

Tételek. A gazdasági társaságok közös szabályai. Általános rendelkezések 2009.02.11. 2009. Február 12.

Tételek. A gazdasági társaságok közös szabályai. Általános rendelkezések 2009.02.11. 2009. Február 12. Tételek A gazdasági társaságok közös szabályai 2009. Február 12. 15. A társasági jogi szabályozás funkciója 16. A szabályozási rendszer; A gazdasági társaságok fajtái 17. A Gt. általános rendelkezései;

Részletesebben

C/15 A KKT ÉS A BT TAGJAI, VAGYONA, KÉPVISELETE, A TAGOK FELELŐSSÉGE

C/15 A KKT ÉS A BT TAGJAI, VAGYONA, KÉPVISELETE, A TAGOK FELELŐSSÉGE KKT 88. (1) A közkereseti társaság (e fejezetben a továbbiakban: társaság) létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges

Részletesebben

FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság

FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság A FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság új szövegű Alapszabálya (T E R V E Z E T) készült a 2004. szeptember 14. napjára kitűzött rendkívüli közgyűlés írásbeli előterjesztéseként A FORRÁS

Részletesebben

Egyéni vállalkozás átalakulása egyéni céggé és a további fejlődési lehetőségek bemutatása XY cég példáján keresztül

Egyéni vállalkozás átalakulása egyéni céggé és a további fejlődési lehetőségek bemutatása XY cég példáján keresztül BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG Egyéni vállalkozás átalakulása egyéni céggé és a további fejlődési lehetőségek bemutatása XY cég példáján keresztül Belső konzulens: Dr. Antal

Részletesebben

Oktatási segédanyag. Ha egy üzlet beindul... című előadás anyagához

Oktatási segédanyag. Ha egy üzlet beindul... című előadás anyagához Oktatási segédanyag Ha egy üzlet beindul... című előadás anyagához Téma: a vállalkozások létrehozása kapcsán szükséges teendők, eljárások cégjogi alapismeretek készítette: Dr. Lévai Nóra ügyvéd 1 I. Bevezetés

Részletesebben

VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS ALAPJAI

VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS ALAPJAI VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS ALAPJAI 1 Tartalom 1. Az egyéni vállalkozói tevékenység... 3 2. Egyéni vállalkozók bejelentési és nyilvántartási kötelezettsége... 6 3. Egyéni cég alapítása... 8 4. A közkereseti (kkt.)

Részletesebben

Vállalkozóvá válást támogató szakértői közreműködés (tanulmány)

Vállalkozóvá válást támogató szakértői közreműködés (tanulmány) KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005

Részletesebben

176/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet. a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

176/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet. a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról A Kormány a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 12. (2) bekezdésében

Részletesebben

III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai

III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai 1 Áttekintés: I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság A.) Lényege B.) A társasági forma sajátosságai

Részletesebben

ÉLETFA TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

ÉLETFA TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ÉLETFA TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA (módosításokkal egységes szerkezetben) Jelen Alapszabályt az egyesület alapító tagjai a 2010. november 6. napján megtartott közgyűlésen az 1989. évi II. tv.,

Részletesebben

12.1. Rendszeres tájékoztatás...25 12.2. Rendkívüli tájékoztatás...25 12.3. A Felügyelet tájékoztatása...26 13. A Tájékoztató és az Alapkezelési

12.1. Rendszeres tájékoztatás...25 12.2. Rendkívüli tájékoztatás...25 12.3. A Felügyelet tájékoztatása...26 13. A Tájékoztató és az Alapkezelési 1. számú melléklet Tartalomjegyzék 1. Az Alap bemutatása...3 1.1. Az Alap elnevezése...3 1.2. Az Alap típusa és fajtája...3 1.3. Az Alap futamideje...3 2. Jegyzési garanciavállalás...3 3. Határozatok...3

Részletesebben

2201-06 (gyakorlat) Kereskedelem, vállalkozás, ügyvitel. 1. Határozza meg a számla és a nyugta kötelező tartalmi elemeit!

2201-06 (gyakorlat) Kereskedelem, vállalkozás, ügyvitel. 1. Határozza meg a számla és a nyugta kötelező tartalmi elemeit! 2201-06 (gyakorlat) Kereskedelem, vállalkozás, ügyvitel 1. Határozza meg a számla és a nyugta kötelező tartalmi elemeit! - Teljesítés időpontja (több alkalmi szállításnál utolsó nap) - Számla kelte - Fizetési

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Dr. Pecsenye Csaba Általános rendelkezések Egységes jogi személy szabályozás Joganyag megismerés módja Ptk. Jogi személyek általános része Jogi személyek különös része Gazdasági társaságok általános része

Részletesebben

RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG T E R V E Z E T! A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA A 2003. 04. 23-i közgyűlésen módosításokkal egységes szerkezetben megállapított alapszabály A RÁBA Járműipari Holding Rt. Alapszabálya

Részletesebben

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. 1.

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. 1. 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról A törvény célja, hogy korszerű jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa

Részletesebben

Társasági jog II. vizsga beugró kérdések

Társasági jog II. vizsga beugró kérdések Társasági jog II. vizsga beugró kérdések 1. Milyen tanácsot adna egy külföldinek, ha Magyarországon gazdasági társaságot akar létesíteni: melyik formát válassza és miért? 2. Amennyiben a cég végelszámolás

Részletesebben

A Szegedi SZEFO Fonalfeldolgozó zárkörűen működő Részvénytársaság. módosításokkal egységes szerkezetben

A Szegedi SZEFO Fonalfeldolgozó zárkörűen működő Részvénytársaság. módosításokkal egységes szerkezetben A Szegedi SZEFO Fonalfeldolgozó zárkörűen működő Részvénytársaság Alapító Okirata módosításokkal egységes szerkezetben 2 A Magyar Állam, mint alapító nevében, mint a Magyar Állam egyszemélyes tulajdonában

Részletesebben

Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 19/2015. (X.28.) önkormányzati rendelete

Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 19/2015. (X.28.) önkormányzati rendelete Makó Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2015. (X.28.) önkormányzati rendelete Makó Város Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról 1 I.ELSŐ RÉSZ

Részletesebben

Bevezetés. 1. A jogrendszer felépítése, jogágak. jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog)

Bevezetés. 1. A jogrendszer felépítése, jogágak. jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog) 1. A jogrendszer felépítése, jogágak Bevezetés jogrendszer: hatályos jogi normák összessége (ahány szuverén állam, annyi jogrendszer= nemzeti jog) jogcsalád: hasonló jogrendszerek egy jogcsaládba tartoznak

Részletesebben

DÉMÁSZ HÁLÓZATI ELOSZTÓ KFT. BELSŐ KIVÁLASZTÁSI SZABÁLYZATA. Hatályos a Magyar Energia Hivatal jóváhagyását követően

DÉMÁSZ HÁLÓZATI ELOSZTÓ KFT. BELSŐ KIVÁLASZTÁSI SZABÁLYZATA. Hatályos a Magyar Energia Hivatal jóváhagyását követően DÉMÁSZ HÁLÓZATI ELOSZTÓ KFT. BELSŐ KIVÁLASZTÁSI SZABÁLYZATA Hatályos a Magyar Energia Hivatal jóváhagyását követően 2/21. oldal Tartalomjegyzék DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. belső kiválasztási szabályzata...1

Részletesebben

A munka világa. HÍD Dunaújváros és Környéke 2007 ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36

A munka világa. HÍD Dunaújváros és Környéke 2007 ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36 A munka világa HÍD Dunaújváros és Környéke 2007 ROP-3.3.1-05/1.2006-04-0001/36 Készítették: Kovácsné Kemény Gyöngyi I. fejezet Frecska Zoltánné II. fejezet Kapás Zsolt III. fejezet Dr. Jászka Ernő IV.

Részletesebben

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 2/2016. (I.29.) Önkormányzati rendelete. a gazdaságélénkítésről

Algyő Nagyközség Önkormányzat. Képviselő-testületének. 2/2016. (I.29.) Önkormányzati rendelete. a gazdaságélénkítésről Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2016. (I.29.) Önkormányzati rendelete a gazdaságélénkítésről Hatályos: 2016.01.30.-tól Algyő Nagyközség Önkormányzata a vállalkozások által foglalkoztatottak

Részletesebben

Az SZMSZ célja: hogy a KFT gazdasági-jogi helyzetét az ügyviteli irányításának módját egységes, áttekinthető rendszerben foglalja össze.

Az SZMSZ célja: hogy a KFT gazdasági-jogi helyzetét az ügyviteli irányításának módját egységes, áttekinthető rendszerben foglalja össze. I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1./ Az SZMSZ meghatározza a KFT jellemző adatait, a KFT jogállását és irányítási rendszerét, megszabja szervezeti felépítését, függelmi és együttműködési kapcsolatokat, előírja a szervezeti

Részletesebben

Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ALAPSZABÁLY Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg (2006. október 16.) Szeged 1 PREAMBULUM A gazdálkodó szervezetek és a

Részletesebben

Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y

Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg (2004. április 16.) S z e g e d 1 P R E A M B U L U M A gazdálkodó szervezetek

Részletesebben

Az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár Alapszabálya

Az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár Alapszabálya Az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár Alapszabálya Jelen Alapszabályt egységes szerkezetben a Pénztár Küldöttközgyűlése 2010. június 11-én hagyta jóvá Hatályos: 2010. június 30. napjától TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A vizsgarészhez rendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0938-06 Szervizelés és dokumentálása

A vizsgarészhez rendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0938-06 Szervizelés és dokumentálása A vizsgarészhez rendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 0938-06 Szervizelés és dokumentálása A vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: Ügyfélkapcsolati és vezetési ismeretek;

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma: H-KE-194/2013 Dátuma: 2013. május 02.

TÁJÉKOZTATÓ. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete engedélyének száma: H-KE-194/2013 Dátuma: 2013. május 02. TÁJÉKOZTATÓ a Biggeorge s-nv 4. Ingatlanforgalmazó Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozataláról módosításokkal egységes szerkezetben Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

Részletesebben

Szervezeti és Működési Szabályzat

Szervezeti és Működési Szabályzat Szervezeti és Működési Szabályzat Vadaskert Alapítvány a Gyermekek Lelki Egészségéért 1021 Budapest, Lipótmezei út 1-5. A Vadaskert Alapítvány a Gyermekek Lelki Egészségéért Kuratóriuma a jelen Szervezeti

Részletesebben

K&H Euro Fix Plusz 4 Zártvégű Értékpapír Befektetési Alap ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓJA

K&H Euro Fix Plusz 4 Zártvégű Értékpapír Befektetési Alap ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓJA A K&H Euro Fix Plusz 4 Zártvégű Értékpapír Befektetési Alap elnevezésű, nyilvános, zártvégű értékpapír befektetési alap ÖSSZEVONT TÁJÉKOZTATÓJA Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedély

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a vállalati hitelekhez kapcsolódó ingó/ingatlanfedezeti vagyonbiztosításokról és azok Bankra történő engedményezési kötelezettségéről

TÁJÉKOZTATÓ a vállalati hitelekhez kapcsolódó ingó/ingatlanfedezeti vagyonbiztosításokról és azok Bankra történő engedményezési kötelezettségéről TÁJÉKOZTATÓ a vállalati hitelekhez kapcsolódó ingó/ingatlanfedezeti vagyonbiztosításokról és azok Bankra történő engedményezési kötelezettségéről Az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. (a továbbiakban: Bank ) az

Részletesebben

Az Igazgatóság ügyrendje

Az Igazgatóság ügyrendje FHB Jelzálogbank Nyrt. Az Igazgatóság ügyrendje Budapest, 2010. október 22. 1 1. Általános rendelkezések Az Igazgatóság a Társaság törvényes képviselője és ügyvezető szerve, képviseli a Társaságot harmadik

Részletesebben

EGYESÜLÉS EGE SZÖVETKEZET SCE (európai szövetkezet) Gazdasági társaságok

EGYESÜLÉS EGE SZÖVETKEZET SCE (európai szövetkezet) Gazdasági társaságok TÁRSULÁSOK EGYESÜLÉS EGE SZÖVETKEZET SCE (európai szövetkezet) Gazdasági társaságok GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK Alapítható: bt. kkt. kft. rt. Nem alapítható, de működhet a közös vállalat 2015.IX.1. 1 2015.IX.1.

Részletesebben

Az átalakulás közös szabályai

Az átalakulás közös szabályai Az átalakulás közös szabályai Általános szabályok 69. (1) Ha a törvény másként nem rendelkezik, a gazdasági társaság más gazdasági társasággá való átalakulása során a gazdasági társaság alapítására vonatkozó

Részletesebben

Délibáb Cívis Segélynyújtó És Szolgáltató Egyesület alapszabálya

Délibáb Cívis Segélynyújtó És Szolgáltató Egyesület alapszabálya Délibáb Cívis Segélynyújtó És Szolgáltató Egyesület alapszabálya I. Általános rendelkezések 1. Az egyesület neve: Délibáb Cívis Segélynyújtó és Szolgáltató Egyesület Az egyesület rövid neve: Délibáb Cívis

Részletesebben

FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2008. évi elõfizetési árainkra

FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2008. évi elõfizetési árainkra CXV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 10. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2007. OKTÓBER 31. FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett

Részletesebben

1. Törökbálinti Városfejlesztő Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbi tartalommal:

1. Törökbálinti Városfejlesztő Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbi tartalommal: 274/2009. (VII. 21.) ÖK Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 1. Törökbálinti Városfejlesztő Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbi tartalommal: A Törökbálinti Városfejlesztő

Részletesebben

Füzesgyarmat Város Önkormányzat Polgármesterétől 5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1. szám (66) 491-956 Fax: 491-361

Füzesgyarmat Város Önkormányzat Polgármesterétől 5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1. szám (66) 491-956 Fax: 491-361 Füzesgyarmat Város Önkormányzat Polgármesterétől 5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1. szám (66) 491-956 Fax: 491-361 ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2016. március 31-én tartandó ülésére. A Füzesgyarmati

Részletesebben

a Belvárosi Kaszinó Szerencsejáték Szervező Korlátolt Felelősségű Társaság

a Belvárosi Kaszinó Szerencsejáték Szervező Korlátolt Felelősségű Társaság KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Belvárosi Kaszinó Szerencsejáték Szervező Korlátolt Felelősségű Társaság 2013. évi beszámolójához BELVÁROSI KASZINÓ SZERENCSEJÁTÉK SZERVEZŐ KFT. 2 I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A VÁLLALKOZÁS

Részletesebben

Pénzügyi kockázatvizsgálat kérdőív

Pénzügyi kockázatvizsgálat kérdőív NN Biztosító Zrt. Pénzügyi kockázatvizsgálat kérdőív A szerződött partner tölti ki! A dokumentumban szereplő információkat bizalmasan kezeljük! Szerződésszám/Elektronikus ajánlat azonosító: Biztosított

Részletesebben

Sopron Háza Tája Kereskedelmi, Szolgáltató, Termelő

Sopron Háza Tája Kereskedelmi, Szolgáltató, Termelő Sopron Háza Tája Kereskedelmi, Szolgáltató, Termelő és Fogyasztó Szövetkezet 9400 Sopron, Baross út 20. ALAPSZABÁLY Az alapító tagok a 2010. április 10-i alakuló közgyűlésükön elhatározzák, hogy a szövetkezetekről

Részletesebben

MKB BRIC Tőkevédett Likviditási Befektetési Alap

MKB BRIC Tőkevédett Likviditási Befektetési Alap MKB BRIC Tőkevédett Likviditási Befektetési Alap elnevezésű nyilvános, nyíltvégű értékpapír befektetési alap ÁTALAKULÁSI TÁJÉKOZTATÓJA Alapkezelő: MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. 1056

Részletesebben

A kiadványt készítette a Komárom-Esztergom Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

A kiadványt készítette a Komárom-Esztergom Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány A kiadványt készítette a Komárom-Esztergom Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány A Magyarország-Szlovákia (HU-SK) Európai Területi Együttműködési (ETE) Program támogatásával Az együtt erősebbek

Részletesebben

Hasonlítsa össze a Kft-t és a Bt-t, mint vállalkozási formát! Melyiket, milyen esetben érdemes létrehozni?

Hasonlítsa össze a Kft-t és a Bt-t, mint vállalkozási formát! Melyiket, milyen esetben érdemes létrehozni? Mi szükséges egy üzleti vállalkozás sikeréhez? Potenciális üzleti lehetőség, Tőke (befektetés), Vállalkozói készség vállalkozó, Kockázatvállalás, Reális üzleti terv Hasonlítsa össze a Kft-t és a Bt-t,

Részletesebben

Észak-pesti Ingatlan- és Térségfejlesztési Zártkörűen Működő Részvénytársaság alapító okirata

Észak-pesti Ingatlan- és Térségfejlesztési Zártkörűen Működő Részvénytársaság alapító okirata A társaság valamennyi részvényének megvásárlása folytán egyszemélyessé vált Észak-pesti Ingatlan- és Térségfejlesztési Zártkörűen Működő Részvénytársaság alapító okirata (a korábbi alapszabály változásokkal

Részletesebben

Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete Alapszabály Mi, a Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete tagjai a mai napon a Polgári

Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete Alapszabály Mi, a Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete tagjai a mai napon a Polgári Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete Alapszabály Mi, a Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete tagjai a mai napon a Polgári Törvénykönyv, valamint a civil szervezetekre vonatkozó hatályos

Részletesebben

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma 2004. évi CXV. Törvény a lakásszövetkezetekről Az Országgyűlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerű és

Részletesebben

A 4IG NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLY

A 4IG NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLY A 4IG NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLY A jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály, amely a 2014. április 24-én kelt közgyűlési határozatok alapján készült,

Részletesebben

Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata

Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata Az Egyesület vezetése, tisztségviselői, szervezeti formája. Az Egyesület demokratikusan működő szervezet, melynek közgyűlése évenkénti tisztújító közgyűlésén

Részletesebben

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1 1. oldal 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1 ---->>----->>--

Részletesebben

Széchenyi Kártya igénylési lap Társas Vállalkozások/Egyéni cégek részére

Széchenyi Kártya igénylési lap Társas Vállalkozások/Egyéni cégek részére Széchenyi Kártya igénylési lap Társas Vállalkozások/Egyéni cégek részére Ügyirat száma: Ügyfélazonosító: Iroda kódja: Felülvizsgálat Új igénylés Ismételt igénylés Keretemelés Meghosszabbítás / keretcsökkentés

Részletesebben

Gyakornoki program pályakezdők támogatására (GINOP-5.2.4-16)

Gyakornoki program pályakezdők támogatására (GINOP-5.2.4-16) Gyakornoki program pályakezdők támogatására (GINOP-5.2.4-16) A pályázatok benyújtása 2016. augusztus 1-től 2018. július 31-ig lehetséges. Támogatás célja A program elsődleges célja a közvetlen munkahelyteremtés

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Nyírtávhő Kft. Arday Balázs TARTALOMJEGYZÉK oldal BEVEZETÉS.... 3. SZERVEZETI ÁBRA....... 4. 1. ÁLTALÁNOS ADATOK...... 5. 1.1. A társaság alapadatai.. 5. 1.2. A társaság

Részletesebben

SOPRON HOLDING VAGYONKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN. 2014. november 1.

SOPRON HOLDING VAGYONKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRATA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN. 2014. november 1. A 348/2014. (XII. 18.) Kgy. határozat melléklete A(z) 256/2014 (X.31.) és 259/2014 (X.31.) számú Kgy. határozat melléklete SOPRON HOLDING VAGYONKEZELŐ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÓ OKIRATA

Részletesebben

A Magyar Kommunikációtudományi Társaság Egyesület ALAPSZABÁLYA. I. Az egyesület adatai

A Magyar Kommunikációtudományi Társaság Egyesület ALAPSZABÁLYA. I. Az egyesület adatai 1 A Magyar Kommunikációtudományi Társaság Egyesület ALAPSZABÁLYA Az Egyesület tagjai a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról,

Részletesebben

Előterjesztés. Dévaványa Város Önkormányzat 2013. augusztus 27-én tartandó rendkívüli Képviselőtestületi

Előterjesztés. Dévaványa Város Önkormányzat 2013. augusztus 27-én tartandó rendkívüli Képviselőtestületi Előterjesztés Dévaványa Város Önkormányzat 2013. augusztus 27-én tartandó rendkívüli Képviselőtestületi ülésére Tárgy: Dévaványai Szociális Szövetkezet megalakítására Tisztelt Képviselő-testület! A szövetkezetek,

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. BAY ZOLTÁN ALKALMAZOTT KUTATÁSI KÖZHASZNÚ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Hatályba lépés dátuma: 2015. október 1. Kibocsátó: Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási

Részletesebben

/2011. (.) Korm. rendelet

/2011. (.) Korm. rendelet /2011. (.) Korm. rendelet a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról A Kormány a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. (3) bekezdés a) pont 3. és 5. alpontjában,

Részletesebben

Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény Hatálya: 2014. március 15. 2013 évi CLXXVII. Törvény (Ptké) Előadó: dr. Tornyai Magdolna

Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény Hatálya: 2014. március 15. 2013 évi CLXXVII. Törvény (Ptké) Előadó: dr. Tornyai Magdolna Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény Hatálya: 2014. március 15. 2013 évi CLXXVII. Törvény (Ptké) Előadó: dr. Tornyai Magdolna 1 Általános rész Az új 2013. évi V. tv., a Ptk. rendelkezéseit a hatályba

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI KERÉKPÁR-TURISZTIKAI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN 2012.

DÉL-DUNÁNTÚLI KERÉKPÁR-TURISZTIKAI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN 2012. 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI KERÉKPÁR-TURISZTIKAI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN 2012. Az Egyesület Alapszabálya 2 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az Egyesület neve és nevének

Részletesebben

A nem közhasznú civil szervezetek

A nem közhasznú civil szervezetek A nem közhasznú civil szervezetek Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény nem közhasznú szervezetek számára

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT KÖZALAPÍTVÁNY. létrehozását határozta el a következő feltételekkel:

ALAPÍTÓ OKIRAT KÖZALAPÍTVÁNY. létrehozását határozta el a következő feltételekkel: ALAPÍTÓ OKIRAT Gödöllő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. alapján, határozatlan időre a törvényben előírt követelményeknek is megfelelő létrehozását

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. 22./2015. (04.29.) sz. közgyűlési határozat szerinti módosításokkal az alábbi: I. Általános adatok

ALAPSZABÁLY. 22./2015. (04.29.) sz. közgyűlési határozat szerinti módosításokkal az alábbi: I. Általános adatok ALAPSZABÁLY A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan MűködőRészvénytársaság - melyet a Tatabányai Törvényszék Cégbírósága a cégek között 11-10-001604 számon tart nyilván egységes szerkezetű Alapszabálya

Részletesebben

1/2006/09 Az iskolakezdési támogatás az érettségi utáni technikumban tanulmányokat folytató tanuló után is adómentesen jár?

1/2006/09 Az iskolakezdési támogatás az érettségi utáni technikumban tanulmányokat folytató tanuló után is adómentesen jár? SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ Az iskolakezdési támogatás az érettségi utáni technikumban tanulmányokat folytató tanuló után is adómentesen jár? A személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII.

Részletesebben

1996. évi XLVIII. törvény Hatályos: 2014.03.15 -

1996. évi XLVIII. törvény Hatályos: 2014.03.15 - 1996. évi XLVIII. törvény Hatályos: 2014.03.15-1996. évi XLVIII. törvény a közraktározásról 1 Az Országgyűlés az áru- és pénzforgalmi viszonyok fejlesztése, a termelés hiteligényeinek jobb kielégítése,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ AEGON Magyarország Hitel Zrt. ingatlanvásárlási célú kölcsöne

ÁLTALÁNOS TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ AEGON Magyarország Hitel Zrt. ingatlanvásárlási célú kölcsöne ÁLTALÁNOS TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ AEGON Magyarország Hitel Zrt. ingatlanvásárlási célú kölcsöne AEGON Magyarország Hitel Zrt. Információs vonal: +36/40 400 800 1091 Budapest, Üllői út 1. www.aegonhitel.hu Érvényes:

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben)

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) Gyula Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Wenckheim Krisztina Városfejlesztési és Környezetvédelmi Közalapítvány Alapító Okiratát az alábbiak szerint állapítja meg: ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal

Részletesebben

PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ

PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1134 Budapest, Váci út 23-27.) PÁLYÁZATI DOKUMENTÁCIÓ Büfé és nyári napközis gyerektábor üzemeltetési feladatainak ellátása a Fővárosi Vízművek Zrt

Részletesebben

10. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez - átdolgozva AZ EGYÉNI CÉG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat

10. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez - átdolgozva AZ EGYÉNI CÉG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA. Alapító okirat 10. számú melléklet a 2006. évi V. törvényhez - átdolgozva AZ EGYÉNI CÉG ALAPÍTÓ OKIRAT MINTÁJA Alapító okirat Alulírott alapító, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény rendelkezéseinek

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ AZ OTTHONTEREMTÉSI KAMATTÁMOGATÁSÚ JELZÁLOGHITELRŐL

TÁJÉKOZTATÓ AZ OTTHONTEREMTÉSI KAMATTÁMOGATÁSÚ JELZÁLOGHITELRŐL TÁJÉKOZTATÓ AZ OTTHONTEREMTÉSI KAMATTÁMOGATÁSÚ JELZÁLOGHITELRŐL A GRÁNIT Bank a 16/2016. Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) IV. fejezetében meghatározott 3 vagy több gyermekes családok részére nyújtható

Részletesebben

C/12 A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VAGYONÁRA VONATKOZÓ TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOK A TÖRZSTŐKE ÉS AZ ALAPTŐKE VÉDELME

C/12 A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK VAGYONÁRA VONATKOZÓ TÁRSASÁGI JOGI SZABÁLYOK A TÖRZSTŐKE ÉS AZ ALAPTŐKE VÉDELME 12. (1) A társasági szerződésben meg kell határozni: d) a társaság jegyzett tőkéjét, az egyes tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; 13. (1)

Részletesebben

PartyPont Egyesület. 1. Az Egyesület neve, székhelye és jogállása. (3) Az Egyesület működési területe kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére.

PartyPont Egyesület. 1. Az Egyesület neve, székhelye és jogállása. (3) Az Egyesület működési területe kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére. PartyPont Egyesület ALAPSZABÁLY A PartyPont Egyesület közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 61.

Részletesebben

BOTÉSZ Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete ALAPSZABÁLYA

BOTÉSZ Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete ALAPSZABÁLYA BOTÉSZ Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete ALAPSZABÁLYA egységes szerkezetbe foglalva az Alapszabály módosításával, mely készült a 2006. évi X. tv., valamint a 150/2012 VM. rendelet rendelkezései alapján,

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (4220 Hajdúböszörmény, Radnóti u. 1.) 2 T Á R S A S

Részletesebben

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya Elfogadta a Pénztár Közgyűlése 2015. december 18-án Hatályos 2015. december 19-től Tartalomjegyzék I. A Pénztárra

Részletesebben

Üzleti jog XII. Értékpapír- és tőzsdejog Fizetésképtelenségi jog

Üzleti jog XII. Értékpapír- és tőzsdejog Fizetésképtelenségi jog Üzleti jog XII. Értékpapír- és tőzsdejog Fizetésképtelenségi jog Üzleti jog XII. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Gondolatmenet I. Értékpapír- és tőzsdejog I. Értékpapír Az értékpapír lényege Az értékpapírok

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK Kereskedelmi és marketing alapismeretek középszint 1411 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 18. KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. K&H hazai euró kötvény zártvégű forint befektetési alap

TÁJÉKOZTATÓ. K&H hazai euró kötvény zártvégű forint befektetési alap TÁJÉKOZTATÓ a K&H hazai euró kötvény zártvégű forint befektetési alap befektetési jegyeinek forgalomba hozatalához Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedély száma: H-KE-III-173/2012.

Részletesebben

"4.1. A Társaság saját tőkéje 103.516.000 -Ft, azaz Százhárommillió-ötszáztizenhatezer

4.1. A Társaság saját tőkéje 103.516.000 -Ft, azaz Százhárommillió-ötszáztizenhatezer ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁSA Budapest Főváros Közgyűlése a Budapesti Vidám Park Zrt. (a továbbiakban: Társaság) legfőbb szervének hatáskörében eljárva a 2028/2010 (X. 27.) számú határozatával a Társaság 2010.

Részletesebben

Alaptájékoztató. K&H Bank Zrt. 100 milliárd Forint keretösszegű 2009. évi Kötvényprogramjáról. Kibocsátó és forgalmazó: K&H Bank Zrt.

Alaptájékoztató. K&H Bank Zrt. 100 milliárd Forint keretösszegű 2009. évi Kötvényprogramjáról. Kibocsátó és forgalmazó: K&H Bank Zrt. Alaptájékoztató A K&H Bank Zrt. 100 milliárd Forint keretösszegű 2009. évi Kötvényprogramjáról Kibocsátó és forgalmazó: K&H Bank Zrt. Budapest, 2009. május 4. Az Alaptájékoztató PSZÁF engedély száma: EN-III/KK-1/2009.

Részletesebben

Jelentős változások a számviteli törvényben

Jelentős változások a számviteli törvényben 2015. július 7. Jelentős változások a számviteli törvényben 2015. június 23-án a Parlament elfogadta a T/4852. számú, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények

Részletesebben

Áttekintés a vállalkozási lehetőségekről Szlovákia területén

Áttekintés a vállalkozási lehetőségekről Szlovákia területén 1 2 REGIONÁLNE PORADENSKÉ A INFORMAČNÉ CENTRUM KOMÁRNO Áttekintés a vállalkozási lehetőségekről Szlovákia területén A kiadványt készítette Regionálne poradenské a informačné centrum v Komárne A Magyarország

Részletesebben

Az ügyfél által benyújtandó dokumentumok listája az OTP LendületPlusz Folyószámlahitel esetében

Az ügyfél által benyújtandó dokumentumok listája az OTP LendületPlusz Folyószámlahitel esetében Az ügyfél által benyújtandó dokumentumok listája az OTP LendületPlusz Folyószámlahitel esetében Kérelem: kötelező ill. indikatív ajánlat esetében: DM levél; fióki megkeresés esetén: Hitelkérelem (A1).

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

ALAPSZABÁLY. FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ALAPSZABÁLY FuturAqua Ásványvíztermelő és Vagyonkezelő Nyilvánosan Működő Részvénytársaság 2014. január 31. 1 ALAPSZABÁLY A (Cg. 02-10-060369 7623 Pécs, Ungvár utca 22. III. em.) alapszabályát a társaság

Részletesebben

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 1. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. 1.

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 1. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. 1. 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 1 A törvény célja, hogy korszerű jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. június 5-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. június 5-i ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 133/2014. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2014. június 5-i ülésére Tárgy: Javaslat az önkormányzat tulajdonában álló FEV IX. Zrt.

Részletesebben

A Vitán felül Nemesvitáért Közhasznú Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata. I. Az Alapítvány adatai:

A Vitán felül Nemesvitáért Közhasznú Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata. I. Az Alapítvány adatai: A Vitán felül Nemesvitáért Közhasznú Alapítvány Szervezeti és Működési Szabályzata I. Az Alapítvány adatai: Az alapítvány neve: A Vitán felül Nemesvitáért Közhasznú Alapítvány Az alapítvány magyar nyelvű

Részletesebben

2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt.

2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt. 2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt. A Concorde Értékpapír Zrt. (továbbiakban: Concorde, Társaság) az Európai

Részletesebben

VASAS SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG ÖNKÉNTES, KÖLCSÖNÖS, KIEGÉSZÍTŐ, ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA. 2 0 1 5. m á j u s 0 7.

VASAS SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG ÖNKÉNTES, KÖLCSÖNÖS, KIEGÉSZÍTŐ, ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA. 2 0 1 5. m á j u s 0 7. VASAS SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG ÖNKÉNTES, KÖLCSÖNÖS, KIEGÉSZÍTŐ, ÖNSEGÉLYEZŐ PÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA 2 0 1 5. m á j u s 0 7. 1 B E V E Z E TŐ Az Önsegélyező Pénztár célja, hogy az önkéntesség, a függetlenség,

Részletesebben

1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól. I. fejezet Alapvető rendelkezések A törvény célja

1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól. I. fejezet Alapvető rendelkezések A törvény célja 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól I. fejezet Alapvető rendelkezések A törvény célja 1. Ennek a törvénynek az a célja, hogy a közigazgatási szervek hatósági eljárásának

Részletesebben

TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS. ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS. ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS Az ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság társasági szerződésének egységes szerkezetbe foglalásáról, a 17. sz. módosítás

Részletesebben

Hitelkisokos Igazodjon el a hitelek világában!

Hitelkisokos Igazodjon el a hitelek világában! Hitelkisokos Igazodjon el a hitelek világában! A Kisokos tartalma I. Mielőtt belefogna, érdemes átgondolni II. Milyen típusú hitelek léteznek a Raiffeisen Banknál? III. Mit érdemes figyelembe venni a hitel

Részletesebben

ALAPSZABÁLY A 2011.január 03-i módositásokkal egységes szerkezetbe foglalva

ALAPSZABÁLY A 2011.január 03-i módositásokkal egységes szerkezetbe foglalva ALAPSZABÁLY A 2011.január 03-i módositásokkal egységes szerkezetbe foglalva Alulírottak, mint a MEGÚJULÓ HANGYA-2010 Általános, Integrációs, Termelő, Feldolgozó, Értékesítő, Vagyonkezelő és Szolgáltató

Részletesebben

IT-Mentor Egyesület ALAPSZABALY

IT-Mentor Egyesület ALAPSZABALY IT-Mentor Egyesület 1. Az Egyesület neve, székhelye és jogállása 1 2. Az Egyesület céljai, feladatai és tevékenységei 2 3. Az Egyesület tagjai 5 4. Tagsági jogok és kötelezettségek 7 5. Az Egyesület szervezete,

Részletesebben