Szolgáltató faluházak és Agorák

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szolgáltató faluházak és Agorák"

Átírás

1 Szolgáltató faluházak és Agorák Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez Témavezető: Dóri Éva A szolgáltatási modell tartalma A modell a települési intézmény közösségi szolgáltatása, amely egységes fejlesztő tevékenységével a település lakóinak összességére hatással bír. Az értékőrzés minden település számára fontos feladat. Valljuk, hogy nincs olyan község vagy város, melynek ne lennének feltáratlan vagy rendszerezetlen, esetleg a nagyközönség számára nem elérhető értékei. A feltáratlan értékeket pedig saját erőforrásként szükséges hasznosítani. A munka közvetett módon segíti a közösség erősödését, fejlődését. Hozzájárul történetiségünk, egyéni szokásaink, kollektív emlékezetünk és tudatunk meghatározásához. Másoktól megkülönböztető sajátosságaink feltárásával és leírásával erősödik a helyi identitás, a helybéliek bevonásával pedig erős elköteleződést és lokálpatriotizmust generálhatunk. Mindezen folyamatok alkalmasak arra, hogy a napjainkban kiemelt problémát jelentő társadalmi elszakadást és egyéni szeparálódást oldjuk, a település lakóinak és csoportjainak olyan célés eszközrendszert adva a kezébe, amely újrateremtheti és értelmezheti a közösségtudatot, mind az egyéni hovatartozás, mind kisebb csoportok szintjén. Az Értékőrző szolgáltatási modell egy olyan gyűjtő és elemző tevékenység koordinációját jelenti, amely hozzásegíti a település lakosait saját értékeik felismeréséhez, feltárásához, azok rendszerezéséhez, szakszerű feldolgozásához és közzétételéhez. A folyamat a közös munkára és a közös döntéshozatalra épül, amely nagyban hozzájárul a kollektív élmény és identitás érzéseinek kialakításához, erősítéséhez és az elköteleződéshez. Az Értékőrző jelentősége éppen abban a komplexitásban nyilvánul meg, hogy a vonatkozó jogszabályok által rögzített közművelődési és közösségfejlesztő tevékenységeket képesek vagyunk egymáshoz rendelni, másrészt mindennapi munkánkban ennek eredményeit tovább hasznosítani.

2 A modellben bemutatjuk milyen eszközök állnak rendelkezésünkre közösségünk értékeinek tudatos és szervezett felkutatására, rendszerezésére ugyanezen közösség erőforrásaira építve. A program alapját a Hungarikum törvény adja, mely különböző szinteken rendszerezi a nemzeti értékeket, lehetőséget adva mind határon belül és túl a magyarság kulturális identitásának, kreativitásának és hagyományainak dokumentálására, megőrzésére és ezen örökségek továbbélésének biztosítására. Értékpiramisnak hívjuk a Hungarikum törvény által szabályozott értéktárak rendszerét. A bázist a helyi, területi és megyei értéktárak, az ágazati értéktárak és a határon túli magyarok értékei adják, ezek összességéből kerülnek ki a Magyar értékek, és azok legnemesebbjei a csúcson elhelyezkedő Hungarikumok. Hungarikumok gyűjteménye Magyar Értéktár Települési, tájegységi és megyei értéktárak Ágazati értéktárak Határon túli magyar közösségek értéktárai 1. ábra Az értéktárak rendszerének értékpiramisa Az ábra jól érzékelteti, hogy a kiemelkedő nemzeti értékek rendszerezéséhez a települési és tájegységi értéktárak nélkülözhetetlen alapként szolgálnak. A lokális értéktárak tudatos feltárásának segítése a községek közösségi-művelődési feladatellátóinak teendője. 2

3 Mit tekintünk értéknek a program keretében? Mi az, amit gyűjthetünk, rendszerezhetünk? Értékünk lehet a kollektív tudás, a szellemi és tárgyi örökségünk, a jelen tárgyalkotó vagy alkalmazott művészete, mezőgazdasági termékek vagy gasztronómiai sajátosságok azaz bármely emberi produktum, amely egyszerre egyedi és meghatározó az adott közösség mindennapi életében, de érték a természeti vagy az épített környezetünk is, amely másoktól jól megkülönböztető formajegyeivel különlegességet képvisel. 1 Értékek azonosítása Értékek gyűjtése Értékek rendszerezése Értékek feltárása Értékőrző tevékenység Értékek közzététele 2. ábra Az Értékőrző tevékenység összetevői Az Értékőrző tevékenység összetevői: - Értékek feltárása azonosítása gyűjtése rendszerezése közzététele 1 A közösséget is érintő hagyományok és adott településre vagy térségre jellemző egyedi produktumok (tárgyi és szellemi, környezeti, stb.) meghatározásához és rendszerezéséhez a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló évi XXX. törvény (Hungarikum törvény, rövidítve: Htv.), valamint az annak végrehajtásáról szóló 114/2013 (IV. 16.) kormányrendelet ad iránymutatást. Szolgáltató faluházak és Agorák 3

4 Ezen elv mentén modellünkben több értékőrzést szolgáló tevékenységi formát mutatunk be a kapcsolódó módszertani eszközrendszerrel, melyek a munkafolyamatok tekintetében több helyütt átfedéseket, összefüggéseket is mutatnak. A legfőbb cél a települési értéktár létrehozása, gondozása. Ehhez különböző tevékenységtípusokat rendelhetünk melyek önálló feladatként is jelentős fejlesztőerővel bírnak. Megkülönböztetésük indokolt, tekintettel a módszertanukra és a kapcsolódó munkafolyamatokban megjelenő eltérésekre. Települési, tájegységi értéktár létrehozása, gondozása Munkaformák, folyamatok Hungarikum klub Értékőrök Helytörténeti gyűjtemény Kortárs értékfeltárás Akcióprogramok Módszerek, eszközök Kérdőívezés, interjúzás Közösségi beszélgetések Felhívás, hirdetés, nyilvánosság szervezése Dokumentálás Bemutatók, akcióprogramok, tapasztalatcserék 3. ábra: A települési értéktár létrehozásához kapcsolódó munkaformák és eszközök A helyi szakember feladata e folyamatok, munkaformák koordinálása, szervezése, segítése, támogatása. A közösségi vezető pozíció a szakemberek számára a közösségekkel való együttgondolkodást és fejlesztő munkát jelenti, amely nem lehet öncélú, és nem alapozhat egyoldalú döntésekre sem, hiszen mindenkiben van olyan tudás és képesség, amit mások számára is hasznosíthat. E tudás feltárása is a munka részét képezi. Az értékfeltárás, az értékőrzés, a hagyományos és kortárs helytörténeti gyűjtések, feldolgozások, megosztások tárgyköreiben olyan párbeszédet, kölcsönös együttműködést kell folytatni közösségünk tagjaival, illetve a döntéshozóinkkal, amely a valós igényekre építve és a szakma eszközeire támaszkodva mindannyiuk számára hasznos, eredményes munkát alapoz meg. 4

5 A célcsoportjaink azon IKSZT-k és Agóra funkcióval rendelkező művelődési házak, melyek szerepet vállalnak a helytörténeti munkában, a települési értéktáralkotásban. Tágabban minden olyan szervezethez kívánunk szólni, amelyek adatbázisok kialakításában, gyűjtemények, kiállítások szervezése területén is feladatot látnak el, de eddigi gyakorlatukban nem alkalmazták a közösségi alapú feladatvégzést. Mire adhat választ a program? A kis közösségek egyik legerősebb mozgatórugója a helyi identitás meghatározása és erősítése, melynek egyik legjobb eszköze lehet a saját kulturális értékeink feltárása és ápolása. A közösségi lét erejének megtapasztalása a legkülönbözőbb tevékenységi formákban is megvalósulhat. Az értékfeltárás sokak számára adhat új élményeket, ismereteket és hasznos szabadidős elfoglaltságot. A kollektív munka során létrejövő eredmények megerősítő és motiváló hatással vannak a közösség tagjai számára Tervezés és előkészítés Az Értékőrző megvalósítási lehetőségei településenként eltérőek lehetnek. Ezért az alábbi folyamatrendszer alapján érdemes elindítani a szervezőmunkát, melyben 5 lépésben rendszerezzük a teendőket: 1. A tervezési szakaszban az eszközrendszer kiválasztása a konkrét munkafolyamathoz és a szükséges erőforrások felmérése történik. (Pontosan mit szeretnénk csinálni?) 2. Az előkészítési szakaszban fontos a képzések, felkészítések célirányos szervezése és lebonyolítása. (Kikkel, milyen ismeretekre építve?) 3. A megvalósítási szakaszban az értékőrző tevékenységeket (feltárás, azonosítás, gyűjtés, rendszerezés és a közzététel szervezése) végezzük el. (Hogyan gyűjtünk, azonosítunk?) 4. A nyilvánosság az értékfeltárás eredményeinek folyamatos közzétételét biztosítja (Hogyan tesszük nyilvánossá?) 5. Az utómunkálatok nyomon követést és a szükséges beavatkozásokat (pl. pontosítás, fejlesztés) is magában foglalja. (Hogyan gondozhatjuk?) Szolgáltató faluházak és Agorák 5

6 4. szint 3. szint 2. szint 5. szint 1. szint Tervezés Előkészítés Eszközrendszer kiválasztása Gyűjtés Feltárás Döntések Bemutatás Nyomon követés, utómunkálatok Képzés, felkészítés Erőforrások felmérése Megvalósítás Feldolgozás 4. ábra Az Értékőrző modell tervezésének és előkészítésének lépései Alapfogalmak, tudnivalók, ismeretforrások Az érték olyan dolgok vagy jelenségek minőségi jelzője, amelyek önmagukban is összetett jelentéssel bírnak és a környezetükben élő személyek és az általuk alkotott közösségek számára a hasznosság, jóság, eredményesség elvei mentén motiváló erővel hatnak. Az érték kialakulása befolyásolt az azt meghatározó csoportok, társadalmi helyzetek és szerepek által is. Így az érték mindenki számára érvényes jelentéstartalommal bír. Feltételrendszerei vannak: - elérése korlátozott (egyedi, ritka, pótolhatatlan) - valamihez mérhetőnek kell lennie (viszonyítási rendszere van - összehasonlítható) - emberi vagy természeti produktum, mely társadalmi környezetére hatással bír - érdeklődést vált ki szélesebb környezetében is - fontosságot fejez ki (adott értékrendszert alkot mérlegelhető) - átörökíthető 6

7 Az erény, az érdem, az érték további szinonimái összességében olyan pozitív jelentést tükröznek, amely társadalmi megítélése és hasznossága alapján is követendő mintát sugall. Az alábbiakban az értéktári definíciókat határozzuk meg. Az értelmezéshez az értéktári tevékenységet a hazai jogrendbe illesztő Hungarikum törvény 2 ad segítséget. Az értéktár elvi rendszerének megértéséhez, jó, ha megismerjük a jogszabályban felsorolt fogalmakat. Fogalom Magyar Értéktár Ágazati értéktár Megyei értéktár Tájegységi értéktár Települési értéktár Külhoni magyarság értéktára Hungarikum Hungarikumok Gyűjteménye Közösségi oltalom alatt álló nemzeti érték Nemzeti érték Nemzetközi elismerésben részesített nemzeti érték Magyarázat A nemzeti értékek köréből a Hungarikum Bizottság (a továbbiakban: HB) által kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánított értékek gyűjteménye Az egyes ágazatokért felelős miniszterek által azonosított nemzeti értékek adatainak gyűjteménye A megye területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény Több települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény A települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény Az országhatáron túl fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény Gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye A kiemelkedő nemzeti értékek köréből a HB által hungarikummá nyilvánított, valamint e törvény erejénél fogva hungarikumnak minősített nemzeti értékek gyűjteménye Az 510/2006/EK tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek A 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel rendelkező szeszes italok Az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező borok és borászati termékek Az 509/2006/EK tanácsi rendelet alapján hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékek, élelmiszerek Magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték, vagy termék Azon nemzeti érték, amely az Országgyűlés által ratifikált, vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi megállapodások vagy viszonosság alapján nemzetközi elismerésben részesült évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról 1. (1) Szolgáltató faluházak és Agorák 7

8 Fogalom Kiemelkedő nemzeti érték Magyarázat Olyan nemzeti érték, amely nemzeti szempontból meghatározó jelentőségű, a magyarságra jellemző és közismert, jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, továbbá hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez 1. táblázat A Hungarikum törvény értéktári fogalommagyarázatai A Hungarikum törvény a fogalmak kapcsán még az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: (2) Valamely érték nemzeti értékké vagy hungarikummá minősítése nem érinti annak egyéb jogszabályok, különösen a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény, a természet védelméről szóló évi LIII. törvény, valamint a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény alapján fennálló védettségét. (3) E törvény hatálya nem érinti a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény által hungarikumnak minősülő értékeket. (4) E törvény alapján a természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek nem lehetnek sem nemzeti értékek, sem hungarikumok. A modellben használt további fogalmak definícióit leltározzuk az alábbiakban. Gyűjtés Fogalom Magyarázat Olyan tevékenység, amely a településen fellelhető lehetséges értékeket (javaslatokat) tematikus szempontrendszer szerint összesíti. Az értékek leírása és rendszerezése a jogszabályi környezet alapján területi, valamint szakágazati szempontok szerint történik. A vonatkozó kormányrendelet 8 kategóriába sorolja a szakmai - és 5 szinten rendszerezi a területi besorolásokat. Szakmai kategóriák: agrár- és élelmiszergazdaság egészség és életmód épített környezet ipari és műszaki megoldások kulturális örökség sport természeti környezet turizmus és vendéglátás Értéktárak és hungarikumok területi besorolása: települési tájegységi megyei magyar nemzeti (ágazati és külhoni) Hungarikumok 8

9 Fogalom Ágazati értéktár Megyei értéktár Tájegységi értéktár Települési értéktár Külhoni magyarság értéktára Hungarikum Gyűjtemény Szakember Szakértő Feltárás Feldolgozás Bemutatás Átdolgozás, interpretálás Helytörténeti gyűjtemény Magyarázat Az egyes ágazatokért felelős miniszterek által azonosított nemzeti értékek adatainak gyűjteménye A megye területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény Több települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény A települési önkormányzat területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény Az országhatáron túl fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény Gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye Olyan tárgyi, szellemi, természeti, illetve humán produktumok összessége, amelyeket helyi, térségi, megyei vagy nemzeti viszonylatban, kollektív döntés alapján kiemelkedő és megőrzendő értékként tartanak nyilván Jelen munkánkban olyan közösségi művelődési, közösségfejlesztő, közművelődési tevékenységet ellátó személy, aki koordináló, közvetítő tevékenységével erősíteni képes a település közösségeinek identitását, valamint a kollektív emberi kapcsolatok minőségét Olyan speciális tudással és kompetenciákkal rendelkező személy, aki adott szakterületre vonatkozóan megfelelő szakmai ismeretanyaggal képes objektív módon meghatározni egyes értékek jelentőségét Adott szempontrendszer szerint folytatott egységes rendszerező munka, amely meghatározott szakági és területi besorolásoknak megfelelően dolgozza fel a gyűjtött anyagokra vonatkozó információkat Az adott értékhez kapcsolható hiteles tárgyi-szellemi, környezeti vonatkozások gyűjtése és rendszerezése, leírása és bemutatása A gyűjtött, rendszerezett, feldolgozott értékek nyilvánosság előtti közzététele leírással, történeti vonatkozások feltüntetésével, egyéb sajátosságok kiemelésével Adott történeti érték új tárgyi, illetve szellemi környezetben való átdolgozása Példák: ma is releváns funkcionalitás korszerű anyaghasználattal való párosítása egykori ma már nem élő - mintakincs ízléses mai funkcionális környezetbe való átültetése új művészeti technikák-, újszerű alkalmazásokat bevezető kreatív folyamatok, technika vagy technológia alkalmazása. Pl.: Dédszüleim mintáit hordom című mintaprojekt (Somogy megye, Törökkoppány), melynek eredményeképpen az ottani népviseletben még fellelhető ősi Fehér-lyukú hímzés motívumkincsét szitanyomaton megőrizve, átdolgozva ma ágyneműt készítenek. Adott település történetének, hírességeinek, elszármazottjainak, közösségeinek szellemi, tárgyi, természeti és épített környezeti emlékanyagait gyűjtő, feltáró és rendszerező kiállítás, dokumentumtár Szolgáltató faluházak és Agorák 9

10 Fogalom Módszer, módszertan Magyarázat A szervezésre, gyűjtésre, feldolgozásra, rendszerezésre vonatkozó HOGYAN? kérdésre adandó válaszok eszközrendszerei 2. táblázat Az Értékőrző modellben használt fontosabb fogalmak Veszélyek és kockázatok az Értékőrző programban AZ EGYES MUNKAFOLYAMATOK VESZÉLYEI A munkafolyamat egymásra épülő feladatainak teljesítése során sajátos problémák adódhatnak. - Kevés gyűjtött anyag keletkezik. (Mérlegelni szükséges az elvégzett munka indikátorait Hány megkeresett válaszadó volt? Vannak-e még lehetséges válaszadók, akiket nem kerestünk fel, vagy nem tudtunk elérni? Körültekintőek voltunk-e a kérdőívezés során?) - Elegendő-e a kérdőív, vagy más módszer is szükséges? (pl. felhívás, hirdetés közzététele?) - Nem áll rendelkezésre megfelelő dokumentáció, ismeretanyag - Nem jön létre kollektív egyetértés a döntési folyamatokban. (Ilyenkor szükséges a közösségi értékelés és objektív elemzés folytatása, szakértők bevonása.) - Túl sok azonos vagy hasonló tárgyi emlék kerül a látókörünkbe, a kiválasztás módja közösségen belül feszültséget okozhat így körültekintőnek kell lennünk - Egy adott dologra vonatkozóan eltérő leírások, meghatározások történnek. (Ilyenkor is érdemes szakértőt bevonni a döntéshozatalba.) - Nem kapunk elvi, szakmai, illetve anyagi támogatást a fenntartó részéről ha a testület nem kíván a jogszabályi háttérhez illeszkedő értéktárat létrehozni. (Ez esetben saját gyűjteményt létesíthetünk, mely indokolja kapcsolódó szakmai programok szervezését, egyben biztosítja az értékfeltáró folyamatok fenntartását). TARTALMI KOCKÁZAT Az értéktári feltáró munka egyik legkardinálisabb szakmai kihívását maga az értékítélet, más oldalról az objektivitás és a kvalitás mértéke adja. A jogszabályi környezet sem ad konkrét iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a települési értéktár bizottság milyen szakmai kompetenciák, illetve vélemények alapján ítél egyes anyagokat megőrzendőnek és másokat nem. 10

11 Tehát a helyi értékítéleten és szakmaiságon múlik valójában, hogy valódi minőségeket mutatunk-e fel kollektív értékeink között, vagy mások számára esetleg abszurdnak tűnő értékrendszerrel rukkolunk elő. Lényeges, hogy a munka során igyekezzünk egyetemes minőségekhez viszonyítva definiálni helyi gyűjteményünk egyes elemeit. Sok minden lehet saját lakókörnyezetünkben számottevő produktum ami másokéhoz viszonyítva már kevésbé számíthat mérvadónak. Az értéktárak rendszerét tekintve itt egy szűrő épül be, hiszen ami a település számára sajátos és meghatározó lehet, az a megyei szinten már kevésbé jelentőssé válhat. Amennyiben ez a nagyközönség számára sem jár minőségi értékvesztéssel, nyugodtak lehetünk. A helyzet akkor válik problémává, ha a település kollektív értéktudatában ez a minőségi mutató negatívvá válik a külsős megítélés során. Ezért is fontos, hogy az értékőrzés elsősorban objektív és plurális szempontok szerint szerveződjön, és a folyamatokba kontrollrendszert (külsős szakértők bevonása) is beiktassunk alkalmanként. Alapvető szakmai tudnivalók Mi az, amit a munka megkezdése előtt mindenképp tudni kell, át kell gondolni? Milyen képességek, szaktudások, szakemberek bevonása szükséges? ALAPKÉRDÉSEK KÜLSŐ ÉS BELSŐ ERŐFORRÁSOK Célunk a kollektív értéktudatunk meghatározása, szellemi, tárgyi, természeti és más humán örökségeink felmérése és hasznosítása. A munka tervezési szakaszának kérdései: - Miként fogjunk hozzá? - Mink van, és mire van szükség a konkrét cél eléréséhez? A munka kezdetén minden szükséges erőforrást fel kell tudni mérni. - Milyen saját (belső) erőforrásaink vannak? (Tárgyi, szellemi és humán kapacitások.) Szolgáltató faluházak és Agorák 11

12 Külső erőforrások Helyi civil szervezetek Helytörténészek Kulturális közfoglalkoztatottak Helyi értékek ismerői és készítői Helyi kézművesek, gazdálkodók Helyi intézmények tagjai (pl. iskolások) Külső előadók Helyi döntéshozók Egyes kategóriák megyei szakértői Belső erőforrások Közösségi tér Eszközpark Szakember 5. ábra Az Értékőrző tevékenység külső és belső eszközrendszere Belső erőforrások: - Közösségi tér ahol a képzés, felkészítés, feldolgozás és bemutatás zajlik. - Eszközpark számítógép, internetes hozzáférés, nyomtató, lapolvasó, fényképezőgép, videofelvétel készítésére alkalmas eszközök, projektor stb. - Szakember aki helyben koordinátori feladatokat lát el, lehetőség szerint települési alkalmazott, vagy civil önkéntes elkötelezettsége a feladat iránt szükségszerű. Megválaszolandó kérdések: - Milyen külső erőforrásokra van szükség? - Mi az, ami a településen elérhető és melyeket kell esetleg magasabb szintről bevonni? - Utóbbiak milyen forrásokból finanszírozhatóak? - Van-e saját költségvetésünk, és van-e külső forrás bevonására lehetőségünk? (Ilyen lehet például a Nemzeti értékek és hungarikumok pályázat.) Külső erőforrások: - Helyi civil szervezetek - Helytörténészek - Kulturális közfoglalkoztatási programban résztvevők - Önkéntes segítők - Helyi gasztronómiai értékek ismerői és készítői - Helyi kézművesek, gazdálkodók - Helyi intézmények tagjai (pl. iskolások) 12

13 - Más településről származó vagy megyei módszertani központból érkező előadók - Helyi döntéshozók - Egyes kategóriák megyei szakértői stb. A tervezési szakaszban készített erőforrástérkép pontosan megmutatja számunkra, hogy milyen teendőink lesznek az előkészítés során. AZ ELŐKÉSZÍTŐ MUNKA TOVÁBBI KÉRDÉSEI Az előkészítő munka során a további jellemző kérdéskörökre kell válaszokat találnunk ahhoz, hogy a megvalósítás szintjére léphessünk. - Képesek vagyunk-e erőforrástérképet alkotni a feltáró munka előkészítésére? Tudunk-e tematikus csapatokat alkotni konkrét feladatokhoz? Mivel motiválhatóak helyben a résztvevők? Honnan kérhetünk szakmai-módszertani segítséget? Milyen felületek állnak rendelkezésünkre a munkánk prezentálásához? Hasznosítható-e mások számára is a munkánk? Ha igen, kiknek? Elérhetjük-e Őket? Hogyan érhetőek el? - Át kell gondolni, hogy kikre támaszkodhatunk munkánkban? Szükség van-e történészre, néprajzosra, szociológusra, építészre vagy más szakértőre? Itt jelesül a leíratok tisztázásában, illetve az értékek pontos besorolásánál főként a forrásanyagok tekintetében van jelentős szerepe a külsős szakértőknek. - Van-e bevonható intézmény, civil csoport, olyan élő emlékezet a településen, akik segíthetnek a feltárt anyagok meghatározásában, leírásában? Van-e olyan szaktudás, amelyre építhetünk? Van-e írott forrásanyag, melyet áttekinthetünk, kiegészíthetünk? Van-e könyvtár, ahol a helyismereti / helytörténeti források elérhetőek? Szükséges meghatározni a humán erőforrásra építő kompetenciákat és a korosztályi specialitásokat. Tudnunk kell, hogy hagyomány vagy örökség gyűjtését kezdeményezzük-e, vagy kortárs értéktár megalkotását is célul tűzzük ki. Lehetőségeink kiváló eszközei a különböző korosztályok bevonásának, elegendő csak arra gondolnunk, hogy a helytörténeti gyűjteményhez például az egykori használati eszközök leírását az idősebb generáció adhatja, de a leíró munkát már közvetlenül a fiatalabbak végezhetik el. A szükségletek felmérését követően láthatjuk, mely területeken indokolt további erőforrások bevonása, így a megvalósítási szakaszban a munka gyakorlati részére kell csak figyelnünk. Szolgáltató faluházak és Agorák 13

14 Ismeretforrások TÖRVÉNYI, JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Az Értékőrző modell kapcsán számos jogszabály segíti az eligazodásunkat az intézményi környezetben, a hatósági elvárások kapcsán, s egyben be is határolják, megszabják tevékenységünk kereteit. A legfontosabb rendelkezések a következők: - Az IKSZT rendelet : a 112/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások körében az integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására és működtetésére igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről - A kulturális törvény : az évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről - A Hungarikum törvény : a évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról - A Hungarikum rendelet : a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról - 2/2010. (I. 14.) OKM Rendelet a muzeális intézmények működési engedélyéről - 20/2002. (X. 4.) NKÖM rendelet a muzeális intézmények nyilvántartási szabályzatáról PÉLDATÁRAK Az elmúlt években elindult módszertani gyakorlatok országos szinten számos jó példát állítanak elénk ahhoz, hogy a saját, szűkebb környezetünkben is el tudjunk kezdeni egy komoly, szakmai alapokon nyugvó feltáró és rendszerező munkát, melyre hosszú távon építhet a település közössége és az azt befogadó térség egyaránt. Az adaptáció készsége és képessége rendkívül fontos, módszertani útmutatónknak ezért is szerves része a minden szolgáltatási modellhez kapcsolt példatár. Az előkészítés tárgyalásakor külön is megragadjuk az alkalmat arra, hogy a rendelkezésre álló adatforrások, szakirodalmak, módszertani példák között lapozgatva bátran próbáljuk azokból a saját lehetőségeinkhez igazodva meríteni és felhasználni. A szakmánkban már igazán nincs új a nap alatt, csak egy kicsit mindenütt másként mennek a dolgok. Van ahol kimagaslóbban másutt felszínesebben vagy éppen sehogy. A példatár arra való, hogy ötleteket merítsünk, hogy hasznosítsuk az abból szerzett tapasztalatokat. 14

15 TOVÁBBI HASZNOS HELYEK AZ INTERNETEN - Élelmiszerlánc-felügyeletért Felelős Államtitkárság - Hagyományos különleges termékek elismerése - Magyar Értéktár Hungarikumok gyűjteménye Tér és eszközök A tér A munka elkezdéséhez szükség van egy olyan térre, amely alkalmas a résztvevők együttes és egyenrangú elhelyezésére, ugyanakkor a csoportmunkát is lehetővé teszi. Miután itt IKSZTkről beszélünk, ez alapvetően biztosított feltétel. Az ötletelések alkalmával fontos, hogy mindenki egyenrangú partnerként helyezkedjen el a térben, azaz lehetőség szerint egy körben üljenek a résztvevők, köztük a szakemberek és szakértők is, ne alakulhasson ki alá-fölérendelt viszony. A tematikus csoportmunkákhoz szükséges, hogy egy-egy saját asztal körül helyezkedjenek el a kisebb csoportok, ugyanezt külön-külön termekben is biztosítani lehet, hogy ne zavarják egymás munkáját. A tereknek nem feltétlenül kell elkülönítettnek lenni, azaz esetenként csak az adott foglalkozás idejére vonatkozóan szükséges szabaddá tenni a helyiséget. Más foglalkozásokon motiváló tényező lehet, ha az értékőrző műhely tevékenysége nyomokban fellelhető marad az adott térben. Ugyanígy lehet bizonyos részeredményekről folyamatosan közzétenni anyagokat, esetleg adott témákban nyilvános információhalászatot is kezdeményezhetünk a közösség más tagjai felé adott kérdésekben. Bemutatók: ha lehetőség van rá az intézményben, folyamatosan szemléltethetjük a munka konkrét eredményeit. Több IKSZT is büszkén állítja ki a településen feltárt értékeit, tárgyi eszközöket - például hímzéseket, kerámiatárgyakat, vagy saját gasztronómiai termékeit (szörp, lekvár, méz, savanyúság sajt, stb.) szellemi örökségeit, épített környezetének fotókon megörökített emlékeit. Több közösségi ház nem rendelkezik állandó kiállításra alkalmas helyiséggel. Esetükben mérlegelni kell, hogy a településen milyen partnert tudnak segítségül hívni pl. egy időszakos Szolgáltató faluházak és Agorák 15

16 értéktár-bemutató szervezésére. Ilyen lehet az iskola, az önkormányzat, felekezeti közösségi színterek, de akár egy magántulajdonban lévő pajta is szolgálhatja e nemes célunkat! Eszközök Az előkészítő és feltáró szakaszban állandó és legfontosabb a közös gondolkodást vizualizáló és rendszerező csomagoló papír vagy flipchart tábla és a vastag filctollak. A lapokat rögzíthetjük a falra, hogy a munka során mindig elérhetők legyenek. A lapokon folyamatosan közzétehetjük a munkafolyamatokat, az egyéni- és csoporteredményeket, a rendszerezett feltárt vagy feltárandó értékeket. További eszközök: - Installációs eszközök posztamens vitrin üveglap - Műszaki eszközök laptop projektor nyomtató lapolvasó (szkenner) fényképezőgép, videokamera fénymásoló a képzéshez, sokszorosításokhoz, előadáshoz, szakmai fórumokhoz, stb. - Kommunikációs platformok: Internetes felület a legegyszerűbb módja a készülő adatbázisunk közzétételére, a különböző kapcsolódó programok információinak közlésére. Hirdetések, felhívások: plakát, szórólap, helyi sajtó, kiadványok Bevezetés lépésről lépésre A közművelődési tevékenységek körében jelentős helyet foglal el a helyben értékként megjelenő, a településre jellemző hagyomány, sajátosság, önmeghatározásra is alkalmat teremtő esemény helyi ünneppé emelése. A települési emlékezet olyan értékekre hívja fel a figyelmet, ami a ma élő és helyben felelősen gondolkodók számára újrafogalmazhatja a település jelenét, erősítheti a kötődést. 16

17 A kistelepüléseken működő integrált közösségi és szolgáltató terek funkciói között kiemelt szerepet kap a közösségi ezen belül a közművelődési, közösségfejlesztési tevékenység. Az IKSZT-k kötelezettségeit a 112/2009. (VIII.29.) FVM rendelet 7. -a szabályozza, mely a kötelező feladatok között a b, és c, pontokban az ifjúsági tevékenységeket és a közművelődési programok szervezését emeli ki, melyek kiváló alapot nyújthatnak az értékgyűjtő munkánkhoz is. Számos településen az IKSZT látja el a helyi önkormányzatok kötelező közművelődési feladatait is. Ennek keretében az évi CXL. törvény által meghatározott feladatokat alapul véve a jogszabály 76. (1) A bekezdésére támaszkodhatunk: települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása. A b) és c) bekezdésben felsorolt feladatok között a környezeti szellemi, művészeti, nemzeti és nemzetiségi értékek megőrzése, feltárása és gondozása szerepel. Ha a tervező munka kezdetén a kötelező intézményi funkciókhoz igazodóan alakítjuk ki az Értékőrző modell bevezetését, szerencsésen ötvözhetjük a kellemeset a hasznossal! Az előző fejezetben felmértük az erőforrásainkat és a szükségleteinket. A feladat meghatározása során ezekhez hozzárendelhetjük mindazon szakmai kötelezettségeinket, melyek a gyűjtő és feldolgozó, a rendszerező és bemutató munkát közvetlenül is segíthetik. Ne feledjük, hogy közvetett célunk a lakosság mind szélesebb körű bevonása, aktivizálása, ezzel a helyi erőforrások kiaknázása és a közösség érdekében való hasznosítása! A szolgáltatás megvalósítása és működtetése Egy értékőrző program felépítése, kialakítása adott település adottságaihoz igazodóan eltérő lehet. Mivel maga a szolgáltatás is a témán belül többféle célfeladatra koncentrálhat (javaslatok begyűjtése, ezek közösségi értékelése, nyilvánosság szervezése stb.), ezért a legfontosabb a konkrét célok és az azokhoz rendelt eszközök meghatározása Előkészítés Tervezési szakasz A célhoz igazodóan a feltáró és rendszerező munka eszközeinek, szintjeinek, közreműködőinek és ütemezésének meghatározása. A folyamatok leírása. (Pl.: gyűjtés Ki? Kik? Mit Hogyan?). Az erőforrások felmérésekor is ezeket a szempontokat kell első helyen tartanunk. Ebben a fázisban a rendelkezésre álló erőforrásaink és a feladatok ok-okozati leírása szükséges. Szolgáltató faluházak és Agorák 17

18 Ütemezés A feladatokhoz rendelt folyamatok intervallumának meghatározása során a legfontosabb kérdés, hogy szükség van-e a munkafolyamatok időbeli korlátozására? Az eredményesség feltétele a produktum, melyet több szereplő esetén időbeni korlátokkal tudunk szabályozni. Pl. mennyi időt szánunk a kérdőívek összegyűjtésére? Ha képzünk, az mennyi időt vehet igénybe? A határidőket önmagunk számára fontos kijelölni, mivel közösségi tevékenységet végzünk, ezért a kívülállók részére olyan pozitív visszacsatolást kell adnunk, amely az ő közreműködésüket és támogatásukat is erősíti. Ha egy értékőrző akcióprogramot úgy indítunk útjára, hogy eredményeit valamely hagyományos települési rendezvényhez illesztjük, különösen figyelnünk kell a folyamatrészek pontos koordinálására. A fejlesztési folyamatokban való gondolkodás nagyon fontos része a munkánknak. Komplex tevékenységet végzünk, az egymásra épülő feladatelemek szerteágazó lehetőségeket biztosíthatnak az intézmény más működési területeihez is igazodóan. Az alapvető cél kitűzése és a feladatok ütemezése segíti a munkaszervezést, de kellő flexibilitást biztosít a különböző egyéb tevékenységek szervezéséhez is. Gondoljunk csak arra, hogy a közösségfejlesztés önmagában is kiemelt szerepet tölt be mindennapjainkban, ehhez az Értékőrző is jó eszközül szolgálhat. A modellben kijelölt célok további lehetőségeket biztosítanak a településen működő különböző csoportok számára önálló munkafolyamatok, kiegészítő tevékenységek végzésére. Módunk van tehát úgy előkészíteni a programot, hogy a bevonás eszközeire építve sokak számára sokféle közreműködői szerepet biztosíthassunk. A tartalmi célok fogják az alkalmazható módszertani eszközöket meghatározni Tartalmi célok A tartalmi célok meghatározása során az alábbi szempontokat érdemes megfontolnunk. A felsorolás nem hordoz sorrendiséget. - Részvételi (participatív) célok A település képviselőtestületi határozata alapján részvétel a települési értéktár bizottság munkájában (jogszabályi környezethez illeszkedően) a feltáró és bemutató munka koordinációja, támogatása 18

19 Tájegységi értéktár bizottsági munkában való részvétel a feltáró és bemutató munka koordinációja, támogatása - Értékőr, illetve Értékőrző hálózat kialakítása tematikus egységek szerint egyéni vagy csapatmunka, illetve koordinált gyűjtőmunka szervezése - Hungarikum Klub kialakításának szorgalmazása és koordinációja - Helytörténeti gyűjtemény kialakítása és gondozása (településtörténeti alapok) - Kortárs értékfeltárás, értékőrzés jelentős korosztályi és szubkulturális alapok (pl. gördeszkázás, paprikázás) - Akcióprogramok (egyszeri, illetve alkalmi események) Munkaformák, folyamatok 1. Kérdőívezés, interjúzás: személyes felkeresés, szabad javaslatok szabályozott dokumentációval 2. Felhívás, hirdetés közzététele, gyűjtő és feltáró munka segítése 3. Közösségi beszélgetések, a gyűjtött értékek közösségi alapú elfogadása vagy elvetése, esetleges kiegészítések, pontosítások felvétele Kapcsolódó módszerek: world café, papírívezés Továbbélés: helytörténeti klub alakulása, tankatalógus helyi tudástár készítése, helyi kalendárium létrehozása, stb. 4. Tárgyi, illetve szellemi emlékanyaggyűjtés és a gyűjtemény rendszerezése (fotózás, leírás, videó stb.) 5. Bemutatók kiállítás, gasztronómiai bemutatók, kóstoltatás, archiválás, kézműves bemutatók, mesterségek bemutatása, szakmai előadások stb. Kapcsolódási pontok meghatározása más települési programokkal 6. Módszertani tapasztalatcserék tábor, szakmai nap, workshop, látóutak szervezése Értéktár TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR A tartalmi célok közül az értéktári feladatok egységes kritériumrendszert adnak. A települési értéktár bizottság megalakítása a képviselőtestület kompetenciája, és amennyiben létrejött, az önkormányzatnak szükséges a működési (pénzügyi, tárgyi és ügyviteli) feltételeket biztosítani a munkához. Szolgáltató faluházak és Agorák 19

20 Az értéktár bizottság működési szabályzatát a helyi (települési és megyei) önkormányzat képviselő-testülete határozza meg. Az értéktár bizottság legalább három tagból áll. Munkájába bevonja a helyi, illetve megyei közművelődési feladatellátás országos módszertani intézményét, továbbá értékek gyűjtésével, megőrzésével, hasznosításával foglalkozó országos és területi illetékességű szakmai és civil szervezeteket. Félévente, legkésőbb a félévet követő hónap utolsó napjáig beszámol tevékenységéről a helyi önkormányzat képviselő-testületének. 3 Fontos, hogy a bizottság munkájában a saját közösségi művelődési szolgáltató és segítő szerepünk meghatározó legyen. Kompetenciáink szerint elsősorban a gyűjtő és feldolgozó, valamint a feltáró-bemutató munkafolyamatokat tudjuk segíteni az alábbiakkal: - A vonatkozó szabályok alapján a kérdőívezéshez szervezhetünk mini csapatokat civil közösségeinkből, intézményeinkből, önszerveződő közösségeinkből, egyéni jelentkezőkből, kulturális közfoglalkoztatottakból. - Segíthetjük a felkészítésüket (pl. szakember bevonása, a jogszabályi háttér ismertetése, a kérdőív közös megbeszélése, értelmezése) - Részt vehetünk a kérdőívek sokszorosításában, a kellő példányszám meghatározását követően. - Feladatul vállalhatjuk a kérdőívezés területi felosztását. A munka során itt különös figyelemmel kell lennünk az optimalizált feladatleosztásra is. Nem szerencsés, ha túl sok kérdező van. A hatékonyságunk záloga, ha nem aprózzuk fel a munkafolyamatokat, ehhez körültekintő szervezőmunka szükséges. - Hol kezdjük? Érdemes két-három közszereplőnél kezdeni, akikről hiteles információkat kaphatunk. Az úgynevezett hólabda módszer alapján ők javaslatot tehetnek a következő felkeresendő személyekre, és így tovább... - Az időkeret meghatározása (pl. egy vagy két hét, vagy egy-két hónap?) - A kérdőívek feldolgozása, az értékek kiválasztása elsőként közösségi beszélgetések formájában, ugyanakkor, ha nagyszámú dokumentációs anyag keletkezett, javasoljuk a szakágazati tematikus csoportok kialakítását. Így a kulturális örökség témakörében valószínűsíthetően több-, míg a sport vagy ipari és műszaki megoldások témakörben várhatóan kevesebb anyag kerül begyűjtésre. A közösségi feltáró munka támogatása a legfőbb feladatunk! - El kell döntenünk, a települési értéktárba fel kívánjuk-e terjeszteni a javasolt értéket? A település közigazgatási területén fellelhető, illetve az itt létrehozott nemzeti 3 Magyar Értéktár Hungarikumok Gyűjteménye: Települési és Tájegységi Bizottságok 20

21 érték felvételét a települési értéktárba a jogszabályi előírások szerint a polgármesterhez címzett javaslatában bárki kezdeményezheti. A javaslatot a már többször hivatkozott kormányrendelet 1. melléklete szerint kell elkészíteni és benyújtani. A javaslattétel ingyenes. A javaslatnak tartalmaznia kell a javaslattevő adatait az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték adatait az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképét vagy audiovizuális dokumentációját a nemzeti értéknek való megfelelést valószínűsítő dokumentumokat szakértő, illetve szakmai vagy civil szervezet támogató vagy ajánló levelét Az értéktári adatokat adatbázisban rögzítjük. A következő lépés az értéktári bemutató(k) szervezése. A feltárt emlékek közzététele többféle módon is történhet, állandó kiállítás, illetve időszaki akcióprogramok formájában. Ezekről a későbbikben szólunk részletesebben. Lehetséges kérdések: - Az előkészítő szakaszban szükséges-e képezni a résztvevőket? - Ki az, aki segítő lehet a felkészítésben? A fiatalabb korosztály célzott bevonása friss szellemiség mellett sok humán tőkét és fiatalos lendületet hozhat a feltérképezésben, gyűjtésben. - A feltáró szakaszban indokolt-e a csoportok rendszeres összehívása és az eredmények megbeszélése? (A település méretétől függhet.) Problémaelemzés: a munka során felmerülő kérdések tisztázása, egységes módszertan meghatározása. TÁJEGYSÉGI ÉRTÉKTÁR A jogszabály lehetőséget ad arra, hogy több település is létrehozzon értéktár bizottságot. Ugyanazon megye területén lévő több szomszédos település önkormányzata közös Települési Értéktár Bizottságot is létrehozhat, amely elkészíti a tájegységi értéktárat és az adatait megküldi a megyei értéktárba. Szolgáltató faluházak és Agorák 21

22 Ha valamilyen gyűjtési anyag túlmutat a településünk határain, de nem megyei szintű érték, akkor elvi mód van tájegységi értéktár létesítését is kezdeményezni, vagy a megléte esetén ahhoz csatlakozni. Indokoltabb a tájegységi értéktár kezdeményezése az aprófalvas térségekben, ahol a regionális összefogás segítheti a tartalmas és eredményes értékgyűjtő tevékenységeket. Ebben lehetőség van arra is, hogy az egyes csatlakozott települések saját értékeit is rendszerezhessék, de a szűkebb tájegységre egységesen jellemző emlékeket közös örökségként tárhatják fel. (Pl. a Sárközi települések összefogása, vagy a Zselicség.) Értékőrzők a humán erőforrás A személyi erőforrásainkat civil vagy önkéntes alapon biztosíthatjuk értékőrző csoport szervezésével. A hazánkban Pannon Ifjúsági Értékőr Hálózat néven működő mozgalom kiváló például szolgálhat minden település számára. A program pályázati támogatással indult. Civil fórumok, felkészítő képzések és tábor kapcsolódott az első periódusához. Az országból három megye csatlakozott ez idáig a hálózathoz. Középiskolások és egyetemisták gyűjtik, rendszerezik a településeik értékeit, aktív résztvevői e munkának. Ha értékőrző csapatot kívánunk alapítani a településünkön, az előkészítő szakaszban szükséges képezni, felkészíteni a résztvevőket. A képzéshez szakemberek bevonása is indokolt. A fiatalabb korosztály célzott bevonása friss szellemiség mellett sok humán tőkét és fiatalos lendületet hozhat a feltérképezésben, gyűjtésben. A munka minden szakaszában indokolt a csoport rendszeres összehívása és az eredmények megbeszélése. Az igényekhez igazodóan lehet időszakos akcióprogramokat szervezni, és az elért részeredményeket a település lakosai számára közzétenni. Hungarikum klub A hungarikum klubok olyan rendszeres találkozókra, szakmai egyeztetésekre épülő közösségek, melyek tagjai az értékgyűjtő tevékenységet formálisabb keretek között végzik. Tagjaik lehetnek önkéntes segítők, szakértők, vállalkozók, gazdálkodók, intézmények, települési döntéshozók. A civil érdekeken felül gazdaságfejlesztő folyamatokat, ezzel társadalmi felzárkóztatást is elősegítő vidékfejlesztő munkát is végezhetnek. Munkájuk ezért összetettebb lehet a települések határain belül zajló értékőrző folyamatoknál. A Hungarikum törvény céljainak megvalósítása érdekében komplex szervező és koordináló feladatokat láthatnak el. 22

23 Az első lakiteleki Hungarikum Klub találkozón, melyet 2013 júniusában tartottak, a Kárpátmedence 37 településéről érkezett küldöttek alakították meg a hungarikum klubok mozgalmát. A találkozón nyilatkozatban tűztek ki maguk és a csatlakozók számára feladatokat a résztvevők: - Tagjai segítsék, hogy a helyi, megyei értékek kiválasztása egy széles körű társadalmi együttműködés keretében valósulhasson meg. - Vállaljanak szerepet a magyar nemzeti értékek és hungarikumok megőrzésében és védelmezésében. - Személyes példát mutatva vegyenek részt a nemzeti értékek összegyűjtésében, dokumentálásában. - A helyi közösségeik tagjait ösztönözzék arra, hogy csatlakozzanak a Kárpát-medencei hungarikum mozgalom megvalósításához. - Feladataik megvalósítása során vállaljanak aktív szerepet a helyi és megyei értéktárak létrehozásában, értékekkel történő feltöltésében. - Munkájuk során alakítsanak ki aktív együttműködést a települési, megyei önkormányzatok képviselőivel, az ezen a területen tevékenykedő civil szervezetekkel. - Tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a helyi értékek ismerete a köztudat részévé váljon, a helyi közösségek tagjai megismerhessék azokat. - Fordítsanak figyelmet arra, hogy a helyi közösségek által kiválasztott értékek, a közösségek tagjai által is megfelelő elismerésben részesüljenek. Helytörténeti gyűjtemény A helytörténeti gyűjtemények a legtöbbször fellelhető helyi értéktárak. Ezekkel kapcsolatban kétféle megközelítés lehetséges: - Van-e már a településnek helytörténeti anyaga, melynek feldolgozottsága, történeti hitelessége, gondozása, megőrzése vagy a nyilvánosság felé történő kommunikációja állandó feladatot adhat számunkra? Ha van, milyen konkrét célokat, tevékenységeket határozhatunk meg ahhoz kapcsolódóan? - Ha nincs, akarjuk-e, hogy legyen helytörténeti gyűjteményünk? A helytörténet kifejezés egyrészt jelöli az adott hely (egy település, egy megye, egy kisebb táj, egy városrész stb.) múltját, pontosabban a múltra vonatkozó feltárt vagy a forrásokban rejtőző információkat, tehát az ismerethalmazt. Másrészt a történettudomány azon irányának megnevezésére szolgál, amely az adott hely (vagy valamely intézménye, üzeme stb.) múltját, Szolgáltató faluházak és Agorák 23

24 a helyhez kötődik valamely személy életét, történeti szerepét tanulmányozza a források segítségével, illetve a történeti események, jelenségsorozatok helyi tényezőit, sajátosságait mutatja be. A tudományos feldolgozás folyamatát helytörténeti kutatásnak, eredményét mivel az esetek túlnyomó többségében írásos, sőt publikációs formát ölt helytörténetírásnak szokás nevezni (akkor is, ha a végtermék film, videokazetta, hangfelvétel, diasorozat, digitális dokumentum stb.) 4 Helytörténeti források: minden olyan emlékanyag, amely a vonatkozó kulturális, társadalmi, gazdasági folyamattal keletkezési idejében egyezik, így hitelesen szolgálja a település múltjának megismerését. Lehetnek tárgyi emlékek, szellemi hagyományok, közlések vagy írott anyagok, dokumentumok (pl. egyházügyi iratok, újságok), audiovizuális dokumentumok. A helytörténeti gyűjtemény létrehozása komoly helyi összefogást feltételez. A leglényegesebb kérdés: miből és hol hozhatjuk létre? Egy helytörténeti gyűjtemény kiváló alapot adhat a települési értéktár kialakításához is és fordítva. Amennyiben van olyan tér, amely alkalmas arra, hogy a gyűjtemény-kiállítást létrehozhassuk, a hiteles források felkutatása érdekében érdemes a közösség azon tagjait bevonni, akik sok helytörténeti ismerettel bírnak, és tematikus módon begyűjteni azokat az információkat, melyek alapján elkezdhetjük az építő munkát. A tárgyi emlékek rendszerezése, elhelyezése és tárolása önmagában is komoly kihívást jelenthet. A munkát megelőzően érdemes végiggondolni, hogy mekkora az erre irányuló kapacitásunk, és mit kezdünk esetleg 3-5 db egyforma kukoricakobzó szerkentyűvel? (Arra igyekszünk itt felhívni a figyelmet, hogy először a településen fellelhető értékek tervszerű számbavételét végezzük el, és csak az adatok rendszerezését követően kezdjük el a tárgyi emlékek tematizált fizikai begyűjtését. A rendelkezésünkre álló információk feldolgozását ugyanazon közösségi aktivitásokra építhetünk, mint az értéktári feladatoknál. Témák szerint csoportosíthatunk: életmód, gasztronómia, ünnepek, a kapcsolódó használati tárgyak, mesterségek, stb. Múltunk ismerete, közös emlékeink megőrzése a legjelentősebb közösségi értéket adja a lakosság számára. 5 4 BÉNYEI Miklós: Helyismeret, helytörténet Felsőoktatási jegyzet. Debreceni Egyetem, Debrecen-Eger, 2008 (14. o.) 5 A jó példák közül említhetjük a nyírmártonfalvai falumúzeumot ( vagy a pusztaszabolcsi Hagyományok Háza- Pusztaszabolcsi Helytörténeti Gyűjteményt ( 24

25 Értékőrző események, értékfeltáró akciók, programok Olyan időszakos programokat értünk ez alatt, melyek alaptevékenységeink mellett, azokat erősítendő szerveződnek. A mai kor elvárásainak megfelelően az interaktivitás, a tudáshalmazok kialakítása és alkalmazása elengedhetetlen. E szempontokat kiaknázhatjuk a szervezőmunkában. Egy kiállítás mellé művészeti kísérőprogramokat rendelhetünk, pl. néptáncbemutatót, mesterségbemutatókat, gasztronómiai bemutatókat, vagy a közönség részvételére is építő táncházat, kézműves-foglalkozást, kvízjátékot stb. Jelentős plusz gazdasági és társadalmi erőforrást adhat az értékfeltáró munka turisztikai szempontokhoz is igazodó fejlesztése. Számos település tudatosan használja kommunikációjában az egyediségét meghatározó értékelemeket. Gondoljuk végig, hogy értékeink egyedisége miként képes a közösség számára is önálló identitást, látványosságot biztosítani? Ilyen lehet pl. a település híres elszármazottja, a nevéhez kötődő ismeretanyagok méltó bemutatása, megőrzése, az emlékének ápolása, vagy a régióban csak ott fellelhető természeti értékek vagy gasztronómia különlegességek elérésének biztosítása. Mindezekre évente egyszeri alkalommal tematikus programokat is szervezhetünk, melyek közvetett módon hozzásegíthetik olyan források lehívását is, melyekre egyéb módon nem nyílna lehetőségünk. A továbbiakban a szellemi és tárgyi javak gyűjtését, rendszerezését, felmérését a megvalósítási szakaszban szolgáló eszközöket mutatunk be Módszerek, eszközök Gyűjtő, feltáró munka KÉRDŐÍV A Nemzeti Művelődési Intézet Megyei Módszertani Osztálya kidolgozott egy, a jogszabályi környezetnek megfelelő kérdőívet, mely a tartalmi elemek mentés illeszkedik a Hungarikum törvény végrehajtási rendeletéhez. A 22 kérdést tartalmazó dokumentum minden lehetséges feladatra és ágazati értékkategóriára vonatkozóan segíti a települési gyűjtő és feltáró munkát. Készül településünk értéktára, amelyben valamennyi helyi értékkel bíró (szellemi, emberi, tárgyi és természeti) kincsünket szeretnénk összegyűjteni, rendszerezni és bemutatni. Ebben a gyűjtőmunkában Önre is számítunk. Az alábbi kérdőív kitöltésével segíti a közös értékeink feltárását és megőrzését. Szolgáltató faluházak és Agorák 25

26 Amennyiben tudomása van olyan, a válaszhoz kapcsolódó dokumentációról (fotó, tárgy, írott anyag, stb.), amelyről fotót vagy másolatot készíthetünk, kérjük, jelölje az adott kérdéseknél. Kérdés 1. Milyen, a saját településére vonatkozó helyi hagyományt ismer (pl. ének, tánc, viselet, szokás stb.?) Az adatfelvétel idején rendelkezésre álló dokumentációs forma fotó tárgy írott anyag Ágazati besorolás 114/2013. Korm. rendelet 1. e) kulturális örökség; 2. Ismer-e olyan hagyományőrző helybelieket (helytörténész, helyi író, nótafa, vőfély, mesemondó, stb.), akik tudásukat valamilyen formában továbbadják (iskolában, óvodában, jeles napokon, közösségi összejöveteleken, ünnepeken, családi, baráti környezetben)? Ha igen, kérjük, sorolja fel elérhetőségeiket! fotó tárgy írott anyag d) ipari és műszaki megoldások; e) kulturális örökség; 3. Ismer-e olyan kézművest, mesterembert, gazdálkodót, vállalkozót, iparost, aki egyedi, különleges, értékes munkát végez? Kérjük, sorolja fel elérhetőségeiket! fotó tárgy írott anyag a) agrár- és élelmiszer-gazdaság; d) ipari és műszaki megoldások; e) kulturális örökség; 4. Tud-e valamilyen egyedi termékről, ami régi technológiával készül a településen? Sorolja fel a készítők elérhetőségeivel! fotó tárgy írott anyag a) agrár- és élelmiszer-gazdaság; 5. Tud-e valamilyen specialitású ételről, italról? Kérjük, sorolja fel a készítők elérhetőségét! fotó tárgy írott anyag b) egészség és életmód; 26

2012. évi XXX. törvény. a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról 1

2012. évi XXX. törvény. a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról 1 2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról 1 Magyarország Alaptörvényének P) cikke alapján a magyar nemzet egységétől vezérelve az Országgyűlés megállapítja, hogy a) a magyar

Részletesebben

114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet. a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról. 1. A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái

114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet. a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról. 1. A nemzeti értékek szakterületenkénti kategóriái Hatályos: 2013.04.17-től 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról A Kormány a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény

Részletesebben

1 Előterjesztés Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. augusztus 8. napján tartandó ülésére 4. számú napirendi pont

1 Előterjesztés Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. augusztus 8. napján tartandó ülésére 4. számú napirendi pont 1 Előterjesztés Bogyiszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. augusztus 8. napján tartandó ülésére 4. számú napirendi pont Tárgy: Települési értéktár létrehozása Előterjesztő és előadó: dr.

Részletesebben

A Nemzeti Művelődési Intézet területi feladatellátó tevékenysége

A Nemzeti Művelődési Intézet területi feladatellátó tevékenysége A Nemzeti Művelődési Intézet területi feladatellátó tevékenysége Előadó: Kiss Gábor Boldizsár Nemzeti Művelődési Intézet Szakmai Módszertani Főosztály főosztályvezető Nemzeti Művelődési Intézet 1011 Budapest,

Részletesebben

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL TANTERV. 5 8. évfolyam A NAT Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület alapján

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL TANTERV. 5 8. évfolyam A NAT Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület alapján TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL TANTERV 5 8. évfolyam A NAT Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi terület alapján Gárdonyi Géza Általános Iskola Érd Készült az APÁCZAI KERETTANTERVCSALÁD FELHASZNÁLÁSÁVAL

Részletesebben

Szolgáltató faluházak és Agorák

Szolgáltató faluházak és Agorák Szolgáltató faluházak és Agorák Módszertani kézikönyv közösségi szolgáltatások működtetéséhez Közösségi munka időskorúakkal Témavezető: Patyán László 19.1. A szolgáltatási modell tartalma A modern társadalmaknak

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM BERENTEI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM BERENTEI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM BERENTEI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 3704 Berente, Posta u. 7. Készítette: Gyenesné Kovács Enikő ÁMK igazgató További tagok: Bánáti Veronika /Művelődési Ház vezető/ Orosz Jánosné

Részletesebben

Biológia. 10. évfolyam: Élet a mikroszkóp alatt Mikrobiológia. A Föld benépesítői: az állatok. Érthetjük őket? Az állatok viselkedése. 11.

Biológia. 10. évfolyam: Élet a mikroszkóp alatt Mikrobiológia. A Föld benépesítői: az állatok. Érthetjük őket? Az állatok viselkedése. 11. Biológia A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy a tanulók egyre jobban megismerjék és megértsék az élő természet belső rendjét, a szerveződési szintek működésének jellegzetes módjait és funkcióit, az

Részletesebben

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy

HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV BIOLÓGIA Tantárgy 0-2 - 2-1 óraszámokra Készítette: Csajáginé Nikl Katalin szaktanár Ellenőrizték:

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára

5.26 Informatika a 6-8. évfolyam számára 5.26 Óraterv Évfolyam 6. 7. 8. Heti óraszám 1 1 1 Éves óraszám 37 37 37 Bevezetés A helyi tanterv A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 2.

Részletesebben

Rákóczifalva Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének

Rákóczifalva Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének Rákóczifalva Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének a 25/2004. (VII. 03.) a 12/2004. (IV. 30.) a 15/2009. (IX. 04.), a 16/2009. (IX. 29.), és a 16/2012. (IV. 27.), önkormányzati rendeletével módosított

Részletesebben

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút KONFERENCIA AZ IDŐSEK SEGÍTÉSÉRŐL Kányai Róbert Kissné Teklovics Gabriella Raffai Andrea Ráczné Németh Teodóra Szabóné Vörös Ágnes Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút Győr Megyei Jogú Város

Részletesebben

1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás

1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1. kompetencia Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Szaktárgyi KKK-k: Ismeri az egyetemes és magyar művészettörténet főbb korszakait, tendenciáit, képes azok szintézisszerű áttekintésére.

Részletesebben

HELYI TANTERV MATEMATIKA GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK

HELYI TANTERV MATEMATIKA GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK HELYI TANTERV MATEMATIKA GIMNÁZIUMI OSZTÁLYOK 1 MATEMATIKA (4+4+4+4) Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról, mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési,

Részletesebben

A TÁRCA SZINTŰ KONTROLLING, MINT A VEZETŐI DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS ÚJ ELEME. I. A tárca szintű kontrolling általános jellemzői

A TÁRCA SZINTŰ KONTROLLING, MINT A VEZETŐI DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS ÚJ ELEME. I. A tárca szintű kontrolling általános jellemzői A TÁRCA SZINTŰ KONTROLLING, MINT A VEZETŐI DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS ÚJ ELEME Briák Ottó 1 Mottó: A mocsár lecsapolásáról, nem a békák véleményét kell kikérni. I. A tárca szintű kontrolling általános jellemzői

Részletesebben

Könyvtári Tudásközpont Könyvtár működtetési ismeretek

Könyvtári Tudásközpont Könyvtár működtetési ismeretek Többcélú közösségi terek fejlesztése Könyvtári Tudásközpont Könyvtár működtetési ismeretek 23. Szolgáltatásfejlesztési modell Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet Kutatási és Szervezetfejlesztési

Részletesebben

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

Táncsics Mihály Általános Iskola 8000 Székesfehérvár, Batthyány u. 1. Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... A Székesfehérvári Táncsics Mihály Általános Iskola Pedagógiai programja SZÉKESFEHÉRVÁR 2013 Tartalom Helyzetelemzés, küldetésnyilatkozat... 4 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 5 1. A nevelő-oktató munka

Részletesebben

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search

http://www.physicsbox.com/indexrobotprogen.html http://www.kongregate.com/games/coolio_niato/lighbot-2-0?ref=search INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Közkincs kerekasztalok Tolna megyében

Közkincs kerekasztalok Tolna megyében 102 HEFNER ERIKA HEFNER ERIKA Közkincs kerekasztalok Tolna megyében A Közkincs pályázat fogalma már elterjedt a köztudatban, hiszen már a harmadik kiíráson vagyunk túl. Új fogalom teremt kohéziót az önkormányzatok

Részletesebben

Nevelési program Tartalomjegyzék 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 3 1.

Nevelési program Tartalomjegyzék 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 3 1. Nevelési program Tartalomjegyzék 1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 3 1.1 Pedagógiai alapelvek... 3 1.2 Értékek... 3 1.3 A nevelő-oktató munka céljai...

Részletesebben

Javaslat A Tiszavasváriban működő Langaméta Óvodai Szakmai Munkaközösség értékmentő, gyűjtő, alkotó tevékenységének

Javaslat A Tiszavasváriban működő Langaméta Óvodai Szakmai Munkaközösség értékmentő, gyűjtő, alkotó tevékenységének Javaslat A Tiszavasváriban működő Langaméta Óvodai Szakmai Munkaközösség értékmentő, gyűjtő, alkotó tevékenységének a Tiszavasvári Települési Értéktárba történő felvételéhez Készítette: Tiszavasvári Város

Részletesebben

BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM NÉPI KÉZMŰVES SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM NÉPI KÉZMŰVES SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM NÉPI KÉZMŰVES SZAKISKOLÁJA ÉS KOLLÉGIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Nádudvar, 2015.08.31. Dr. Takácsné Baranyai Etelka Igazgató 1 Tartalom 1. Általános rendelkezések 1.1 Bevezető

Részletesebben

A FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE

A FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE A FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERE Felnőttképzési Minőségirányítási Kézikönyv Érvényességi terület: Jelen kézikönyvben megfogalmazottakat alkalmazni kell a Szentannai Sámuel Gimnázium,

Részletesebben

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Antreter Ferenc Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Doktori értekezés Témavezetők: Dr. Várlaki Péter egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Logisztikai

Részletesebben

Páskuné Kiss Judit. A pályaorientáció pszichológiai alapjai

Páskuné Kiss Judit. A pályaorientáció pszichológiai alapjai Páskuné Kiss Judit A pályaorientáció pszichológiai alapjai DEBRECENI EGYETEM TANÁRKÉPZÉSI KÖZPONT PÁSKUNÉ KISS JUDIT A pályaorientáció pszichológiai alapjai Kézikönyv 28 órás készségfejlesztő tréninghez

Részletesebben

KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR. (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag)

KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR. (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) 1 2 CÍMNEGYED KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) 3 4 TARTALOM Bevezető 7 1. ALAPFOGALMAK 11 1.1.

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Informatika. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Informatika készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 5-8./2.2.15. alapján 5-8. évfolyam 2 5-8. évfolyam Az informatika tantárgy ismeretkörei,

Részletesebben

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa:

Kémia: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: A kémia kerettanterv (B változat) 10% szabadon tervezhető órakeretének felhasználása: 9. évfolyam: A kémia és az atomok világa: 1 óra Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban: Anyai rendszerek: Kémiai

Részletesebben

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3

Részletesebben

Helyi tanterv. Célok és feladatok

Helyi tanterv. Célok és feladatok Helyi tanterv ÉNEK ZENE A változat Az ének-zene tantárgy a Nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési területek, nevelési célok megvalósításához tud hozzájárulni hatékonyan: az erkölcsi nevelés (elfogadják

Részletesebben

Vital Pro Kft. 1082 Budapest, Üllői út 66a. Tel.: 210-0827 Fax: 785-5176 www.vitalpro.hu

Vital Pro Kft. 1082 Budapest, Üllői út 66a. Tel.: 210-0827 Fax: 785-5176 www.vitalpro.hu BUDAPEST, III. KER. ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. KÖTET - STRATÉGIA, ANTISZEGREGÁCIÓS TERV DÓM ÉPÍTÉSZMŰTEREM KFT. 1052 Budapest, Régiposta u. 5. V/2. Tel.: 235-0814 Fax: 235-0815

Részletesebben

Intézményi belső elvárások Pedagógus önértékelés Reményhír Intézmény Eötvös József Általános Iskolája Reményhír Intézmény Erdős Kamill Szakiskolája

Intézményi belső elvárások Pedagógus önértékelés Reményhír Intézmény Eötvös József Általános Iskolája Reményhír Intézmény Erdős Kamill Szakiskolája Intézményi belső elvárások Pedagógus önértékelés Reményhír Intézmény Eötvös József Általános Iskolája Reményhír Intézmény Erdős 1 Tartalom 1. A pedagógus önértékelése... 3 1.1. Bevezetés... 3 2. A pedagógus

Részletesebben

A.../2015 (V..) KGY. határozat melléklete SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA 2014-2020 Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma

Részletesebben

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november

CCI-szám: 2007HU16UPO001. EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT MÓDOSÍTÁS 2011. november A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAM CCI-szám: 2007HU16UPO001 Az Európai Bizottság 2007. augusztus 1-jén kelt, B(2007)3791 számú határozatával elfogadva EGYSÉGES SZERKEZETBE

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Péczeli József Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 3630 Putnok, Gárdonyi Géza út 1 Tel: (48) 430-189 Tel/Fax: 531-014 E-mail:

Részletesebben

Szakdolgozat. Hrabovszki Tamás. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar. Pénzügyi Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros.

Szakdolgozat. Hrabovszki Tamás. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar. Pénzügyi Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar Pénzügyi Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros Szakdolgozat A terv címe: Költségvetési szervek (Önkormányzatok) pénzügyi tervezésének bemutatása, Budapest Főváros

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

Szabó József: Múzeumandragógia és média

Szabó József: Múzeumandragógia és média Szabó József: Múzeumandragógia és média A múzeumok és a média világa hosszú idő óta külön futott, ám az utóbbi tíz évben egyre közelebb kerültek egymáshoz. A múzeumokban folyó munka alapvetően három fő

Részletesebben

Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Görgetegi Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 2014 Tartalomjegyzék Oldal Iskolánkról 2 Az iskola nevelési programja 3 1.Küldetésnyilatkozat 3 2.Pedagógiai alapelvek 3 3.Az iskolában folyó nevelő

Részletesebben

Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez

Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Modszer_2_Layout 1 2010.10.25. 21:19 Page 1 ESSRG Füzetek 2/2010 Módszertani útmutató a természet adta javak és szolgáltatások nem pénzbeli értékeléséhez Kelemen Eszter, Bela Györgyi, Pataki György Környezeti

Részletesebben

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy

HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy Energetikai Szakközépiskola és Kollégium 7030 Paks, Dózsa Gy. út 95. OM 036396 75/519-300 75/414-282 HELYI TANTERV KÉMIA Tantárgy 2-2 - 1-0 óraszámokra Készítette: Nagy János munkaközösség-vezető Ellenőrizte:

Részletesebben

A DOBBANTÓ PROGRAM TANULÁSSZERVEZÉSI KERETEI Munkaanyag. Tartalomjegyzék

A DOBBANTÓ PROGRAM TANULÁSSZERVEZÉSI KERETEI Munkaanyag. Tartalomjegyzék Készült a Tartalomfejlesztési és. a Híd csoport anyagai alapján. A DOBBANTÓ PROGRAM TANULÁSSZERVEZÉSI KERETEI Munkaanyag Tartalomjegyzék 1. A program szükségessége és jogi háttere 2. Célcsoportok 2. 1.

Részletesebben

FOGALOMTÁR. a Minősített Közművelődési Intézmény Cím és a Közművelődési Minőség Díj elnyerésére benyújtott pályázatokhoz 2016

FOGALOMTÁR. a Minősített Közművelődési Intézmény Cím és a Közművelődési Minőség Díj elnyerésére benyújtott pályázatokhoz 2016 FOGALOMTÁR a Minősített Közművelődési Intézmény Cím és a Közművelődési Minőség Díj elnyerésére benyújtott pályázatokhoz 2016 elektronikus változat Készült a Nemzeti Művelődési Intézetben az Országos Minőségfejlesztési

Részletesebben

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére

TÁMOP 4. 2. 1 Projekt. Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére TÁMOP 4. 2. 1 Projekt Javaslat Regionális Technológiatranszfer Hálózat Működési Rendszerére Innotét Kft. 3519 Miskolc, Hattyú út 12 2009. december 20. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető...1 2. Az innovációt segítő

Részletesebben

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar ALAPKÉPZÉS

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar ALAPKÉPZÉS Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar ALAPKÉPZÉS Plusz munka vagy lehetőség? Vélemények és javaslatok Konzulens: dr. Hegyesi Gábor Készítette: Bender Zília BEZMAKB.ELTE Szociális munka

Részletesebben

Herpainé Márkus Ágnes - Kaló Róbert -Sarlósi Tibor

Herpainé Márkus Ágnes - Kaló Róbert -Sarlósi Tibor Herpainé Márkus Ágnes - Kaló Róbert -Sarlósi Tibor Regionális Szociálpolitikai Tervezési és Fejlesztési Hálózat eredmények és továbblépési lehetőségek A területi szemlélet szociális ágazaton belüli meghonosítása

Részletesebben

A VERSEGHY FERENC GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A VERSEGHY FERENC GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A VERSEGHY FERENC GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015 Tartalomjegyzék NEVELÉSI PROGRAM... 5 I. Helyzetelemzés... 7 II. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei,

Részletesebben

FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA A FŐVÁROSI SZABÓ ERVIN KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA 2016 Tartalom I. fejezet: Alapvetés... 4 1.1. A szabályzat célja... 4 1.2. A gyűjtőkört és gyűjteménymenedzsmentet meghatározó jövőkép, küldetésnyilatkozat,

Részletesebben

INTEGRÁLT ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER

INTEGRÁLT ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER INTEGRÁLT ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER Professzionál Zrt. 20 ÉVE ÚTON AZ INFORMATIKA VILÁGÁBAN A Professzionál Zrt-t 1989-ben alapították a Professzionál Kisszövetkezet jogutódjaként. Az elmúlt két évtizedben

Részletesebben

I. Fejezet. Helyzetelemzés. II. Fejezet A közművelődési rendelet kiemelt célja 2.

I. Fejezet. Helyzetelemzés. II. Fejezet A közművelődési rendelet kiemelt célja 2. M Á S O L A T Vác Város Önkormányzat 10/2000.(IV.14.) sz. rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól (az időközi módosításokkal egységes szerkezetben) Vác Város Képviselőtestülete a Kulturális

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ. az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez

KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ. az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez Negyedik, javított kiadás Oktatási Hivatal Kiegészítés

Részletesebben

AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLETE

AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLETE AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLETE Piros beszúrás, lila törlendő, zöld magyarázat. PI INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS JELENTÉSE (Második akkreditációs értékelés) 2007/10/XI/1. sz. MAB határozat KECSKEMÉTI

Részletesebben

Matematika. Padányi Katolikus Gyakorlóiskola 1

Matematika. Padányi Katolikus Gyakorlóiskola 1 Matematika Alapelvek, célok: Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről.

Részletesebben

Minőségirányítási Program

Minőségirányítási Program 1 Ikt. sz: 2007/306 -OM azonosító: 034720- Készítette: Soós Jánosné óvodavezető Közreműködők : Sulyokné Smidéliusz Marianna vezetője Süveg Miklósné tagja Aláírás: Dátum: Készítette: Soós Jánosné. 2007-02-28.

Részletesebben

IZSÁK VÁROS KÖZMŰVELŐDÉSI KONCEPCIÓJA

IZSÁK VÁROS KÖZMŰVELŐDÉSI KONCEPCIÓJA Izsák Város Önkormányzata IZSÁK VÁROS KÖZMŰVELŐDÉSI KONCEPCIÓJA 2015. szeptember 15. Izsák 1. Bevezetés 1. Jogszabályi háttér Magyarország Alaptörvénye szerint vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló

Részletesebben

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. www.uzletizala.hu ; zalaegerszeg@sob.hu

Részletesebben

A jogszabály mai napon (2011.VIII.20) hatályos állapota. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

A jogszabály mai napon (2011.VIII.20) hatályos állapota. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről A jogszabály mai napon (2011.VIII.20) hatályos állapota 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről Az Országgyűlés az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos

Részletesebben

2010. Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítő programok B Ifjúságügyi és Kábítószerügyi komponens 2010.03.10.

2010. Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítő programok B Ifjúságügyi és Kábítószerügyi komponens 2010.03.10. 2010. Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítő programok B Ifjúságügyi és Kábítószerügyi komponens 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről.

Részletesebben

Kasza Anett A fővárosi metró alkalmazási lehetőségei a tömegrendezvények biztosítása során

Kasza Anett A fővárosi metró alkalmazási lehetőségei a tömegrendezvények biztosítása során Kasza Anett A fővárosi metró alkalmazási lehetőségei a tömegrendezvények biztosítása során A fővárosi tömegrendezvények biztosítása komplex védelmi feladatot jelent. Az elmúlt évek tragikus kimenetelű

Részletesebben

SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013

SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 SZIGETHALOM VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2009-2013 Jenei Attila Okl. környezetmérnök környezetvédelmi szakértő MMK szám: 01-11827 Petrényi Ágnes Okl. környezetgazdálkodási agrármérnök T F E W 1133

Részletesebben

Együd Árpád. Alapfokú Művészeti Iskola. Pedagógiai Program

Együd Árpád. Alapfokú Művészeti Iskola. Pedagógiai Program Együd Árpád Alapfokú Művészeti Iskola Pedagógiai Program Készült: Kaposvár, 2013. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. Nevelési program I. Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,

Részletesebben

Feladatukat tekintve a következő csoportokba szokták sorolni a könyvtárakat:

Feladatukat tekintve a következő csoportokba szokták sorolni a könyvtárakat: KÖNYVTÁRAK A könyvtár négyezer éves története során újra és újra megújulva, mindig alkalmazkodott a különböző korok elvárásaihoz, illetve kommunikációs adottságaihoz és lehetőségeihez. A ma társadalma

Részletesebben

ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam

ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam ELSŐ IDEGEN NYELV 9-12. évfolyam Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és

Részletesebben

Honlapkoncepció. Miskolc város hivatalos honlapjához

Honlapkoncepció. Miskolc város hivatalos honlapjához Honlapkoncepció Miskolc város hivatalos honlapjához Ennek a dokumentumnak a célja, hogy rögzítse azokat az alapelveket, amelyek egyrészt irányt szabnak, másrészt kereteket adnak az új városi honlap részletes

Részletesebben

ALTERNATÍV SZERVEZETI ÉS SZOLGÁLTATÁSI MODELL A FOGYATÉKOS ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJÁNAK ELŐSEGÍTÉSÉRE

ALTERNATÍV SZERVEZETI ÉS SZOLGÁLTATÁSI MODELL A FOGYATÉKOS ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJÁNAK ELŐSEGÍTÉSÉRE Szellő János ALTERNATÍV SZERVEZETI ÉS SZOLGÁLTATÁSI MODELL A FOGYATÉKOS ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJÁNAK ELŐSEGÍTÉSÉRE Készült a JÖVŐFORMÁLÓ Pályaválasztást támogató rendszer kialakítása

Részletesebben

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM T A R T A L O M I. Az iskola adatai, jogállása 6 II. Helyzetelemzés 7 1. Társadalmi környezet 7 2. Tárgyi feltételek 7 3. A humán erőforrás 8 III. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

Jászladány Nagyközség Önkormányzata 2/2005. ( I. 28.) rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól (egységes szerkezetbe foglalva) 1

Jászladány Nagyközség Önkormányzata 2/2005. ( I. 28.) rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól (egységes szerkezetbe foglalva) 1 Jászladány Nagyközség Önkormányzata 2/2005. ( I. 28.) rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól (egységes szerkezetbe foglalva) 1 Jászladány Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a

Részletesebben

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Érdi Tankerület. OM azonosító: 037768 KLIK azonosító: 123008

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Érdi Tankerület. OM azonosító: 037768 KLIK azonosító: 123008 A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Érdi Tankerület SZÁZHALOMBATTAI EÖTVÖS LORÁND ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: Rigó Katalin intézményvezető Készítés dátuma: 2013. márc.31. Jóváhagyta:

Részletesebben

Vidékfejlesztési együttműködések a Kárpát-medencei határon túli magyarsággal. nemzeti stratégiai program

Vidékfejlesztési együttműködések a Kárpát-medencei határon túli magyarsággal. nemzeti stratégiai program Vidékfejlesztési együttműködések a Kárpát-medencei határon túli magyarsággal nemzeti stratégiai program 2012 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés - a program indokoltsága... 2 2. Együttműködési célkitűzések...

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft.

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010 Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Helyi tanterv. Informatika. 6 8. évfolyam. Helyi tervezésű +órakeret 6. 1 36 32 4 7. 1 36 32 4 8. 1 36 32 4. Évi órakeret

Helyi tanterv. Informatika. 6 8. évfolyam. Helyi tervezésű +órakeret 6. 1 36 32 4 7. 1 36 32 4 8. 1 36 32 4. Évi órakeret Alapelvek, célok és feladatok Helyi tanterv Informatika 6 8. évfolyam - a képességek fejlesztése, készségek kialakítása, - a digitális kompetencia fejlesztése, az alkalmazói programok felhasználói szintű

Részletesebben

A karbantartási stratégiák és a vállalati kultúra szerepe a szervezeti üzleti folyamatokban

A karbantartási stratégiák és a vállalati kultúra szerepe a szervezeti üzleti folyamatokban PE GTK A karbantartási stratégiák és a vállalati kultúra szerepe a szervezeti üzleti folyamatokban Bírálói vélemény Hauszmann János Dr. 2013.10.17. Általános megállapítások, észrevételek A témaválasztás

Részletesebben

A PANORÁMA VILÁGKLUB ALAPOKMÁNYA. Bevezető

A PANORÁMA VILÁGKLUB ALAPOKMÁNYA. Bevezető A PANORÁMA VILÁGKLUB ALAPOKMÁNYA Bevezető A XXI. század új kihívások elé állítja a Föld lakóit, így bennünket, magyarokat is. A világban zajló folyamatok felerősítik a nemzeti és a nemzetek közötti együttműködés

Részletesebben

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA...

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 2 1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 3 1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK...

Részletesebben

A PÁLINKA TERÜLETI JELENTŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA HAZÁNKBAN. Dr. Kassai Zsuzsanna

A PÁLINKA TERÜLETI JELENTŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA HAZÁNKBAN. Dr. Kassai Zsuzsanna Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A PÁLINKA TERÜLETI JELENTŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA HAZÁNKBAN Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

Részletesebben

az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez

az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez Alapfokú művészetoktatás Képző- és iparművészeti ág Művészeti

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓSI BATTHYÁNY KÁZMÉR GIMNÁZIUM

SZIGETSZENTMIKLÓSI BATTHYÁNY KÁZMÉR GIMNÁZIUM SZIGETSZENTMIKLÓSI BATTHYÁNY KÁZMÉR GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015 Tartalomjegyzék 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 3 1.1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI,

Részletesebben

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM

KATONAI JOGI ÉS HADIJOGI SZEMLE 2014/1. SZÁM Schweickhardt Gotthilf A katasztrófavédelmi igazgatás rendszer változásai 1976-tól napjainkig, különös tekintettel a védelemben résztvevő szervezetekre A katasztrófák elleni védelem mai tartalmának, szervezetének

Részletesebben

2016. évi munka és rendezvényterve.

2016. évi munka és rendezvényterve. Petőfi Sándor Könyvtári, Közművelődési és Intézményfenntartó Központ - Művelődési Központ és Könyvtár - 2016. évi munka és rendezvényterve. Készítette: Csenger, 2015. október 21. szakmai vezető Az intézményünk

Részletesebben

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 19 /2016. (V. 27.) számú határozattal egyhangúlag

Részletesebben

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.03. Matematika az általános iskolák 5 8.

EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.03. Matematika az általános iskolák 5 8. EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. sz. melléklet 2.2.03 Matematika az általános iskolák 5 8. évfolyama számára Alapelvek, célok Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet

Részletesebben

PELLÉRD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALA. PELLÉRD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE Szakértői tanulmány 2010.

PELLÉRD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALA. PELLÉRD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE Szakértői tanulmány 2010. PELLÉRD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALA PELLÉRD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE Szakértői tanulmány 2010. Tartalomjegyzék ELŐZMÉNYEK... 4 1. A vizsgálat módszere... 5 2. Az önkormányzatról

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A GUBODY FERENC SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (2700 Cegléd, Alkotmány utca 7-9.) OM száma: 201038 CEGLÉD 2013 Tartalomjegyzék A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELÉPÍTÉSE... 7 NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL... 7 I.

Részletesebben

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302

Pedagógiai program. Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 2013 Pedagógiai program Lánycsóki Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM 027302 1 Tartalom Köszöntő...4 Küldetésünk...5 1. Az intézmény nevelési programja...7 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai

Részletesebben

A GÖDÖLLŐI REFORMÁTUS LÍCEUM GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA. Gödöllői Református Líceum Gimnázium és Kollégium Gödöllő 2009.

A GÖDÖLLŐI REFORMÁTUS LÍCEUM GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA. Gödöllői Református Líceum Gimnázium és Kollégium Gödöllő 2009. Gödöllői Református Líceum Gimnázium és Kollégium Gödöllő OM azonosító: 032575 : 2100 Gödöllő, Szabadság tér 9. /Fax: 28/410-298 E-mail: igazgato@grl.hu A GÖDÖLLŐI REFORMÁTUS LÍCEUM GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM

Részletesebben

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való

Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való Névadónk élete, hazánk történelmében betöltött kiemelkedő szerepe, állhatatos hazaszeretete, a nemzet szabadságáért, függetlenségéért való küzdelme máig szóló példát adnak nekünk. Azt szeretnénk, hogyha

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Vásárhelyi Pál Általános Iskola és Pedagógiai Szakszolgálat ARANY FOKOZAT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 4090 Polgár, Zólyom út 14. Tartalom Preambulum 2. oldal Nevelési Program 9. oldal I. Az iskolában folyó nevelő-oktató

Részletesebben

A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÓI MAGATARTÁSBAN

A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÓI MAGATARTÁSBAN Szent István Egyetem Gödöllő Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező

Részletesebben

6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata

6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata 6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata Forrás: Rural Innovation Dossier No.6, LEADER European Observatory, 2001 A fejezetet szerkesztette: Jean-Pierre

Részletesebben

az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez

az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez KIEGÉSZÍTŐ ÚTMUTATÓ az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez felhasználói dokumentáció értelmezéséhez Alternatív kerettantervek szerint működő iskolák Alternatív

Részletesebben

reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak

reális tájékozódást. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika

Részletesebben

Tanyakutatás fejlesztési vizsgálatok a Duna- Tisza közi Homokhátságon 2005

Tanyakutatás fejlesztési vizsgálatok a Duna- Tisza közi Homokhátságon 2005 MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete Tanyakutatás fejlesztési vizsgálatok a Duna- Tisza közi Homokhátságon 2005 Tájékoztató és tartalmi összefoglaló Készült a Bács-Kiskun Megyei

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM KOLLÉGIUM A SZENT GELLÉRT KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM (5500. Gyomaendrőd, Selyem út 109/2.) OM: 028300 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2015. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ 11. o. Az intézmény küldetésnyilatkozata

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Családsegítő szolgáltatás. Munkanélküliekkel végzett szociális munka

Családsegítő szolgáltatás. Munkanélküliekkel végzett szociális munka Családsegítő szolgáltatás Munkanélküliekkel végzett szociális munka I. BEVEZETÉS a TÁMOP 5.4.1. projekt keretében elkészült a családsegítés szakmai szabályozó anyagait tartalmazó tanulmányokhoz A TÁMOP

Részletesebben

Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája

Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben