Szakdolgozat. Hrabovszki Tamás. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar. Pénzügyi Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szakdolgozat. Hrabovszki Tamás. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar. Pénzügyi Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros."

Átírás

1 Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar Pénzügyi Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros Szakdolgozat A terv címe: Költségvetési szervek (Önkormányzatok) pénzügyi tervezésének bemutatása, Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatalán keresztül. A tervet készítő jelölt neve: Hrabovszki Tamás Pénzügy és Számvitel szak Pénzügyi szakirány KG6ZCM Belső konzulens: Süveges Gábor Külső konzulens: dr. Oroszné Major Tünde Beadás dátuma: május 2.

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezetés A magyar államháztartás rendszere Az államháztartás fogalma Az államháztartás funkciói Az államháztartás alrendszerei A központi alrendszer Az önkormányzati alrendszer A költségvetési szervek A költségvetési szervek alapítása A költségvetési szervek típusai A költségvetési szervek feladatai A költségvetési szervek gazdálkodása A költségvetési szervek megszüntetése Főpolgármesteri Hivatal bemutatása A Hivatal vezetése, irányítása A Hivatal feladatköre A Főpolgármesteri Hivatal szervezeti felépítése Főpolgármesteri Hivatal pénzügyi tervezése Fővárosi Önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő előirányzatok megtervezése Az előirányzatok tervezésének, egyeztetésének folyamata A évi bevételi és kiadási előirányzatok kialakítása A Hivatal elemi költségvetésének összeállítása A Hivatal beszámolási kötelezettségének teljesítése Összegzés Summary Irodalomjegyzék Mellékletek i

3 Ábrajegyzék Ábrajegyzék 1. ábra: Az államháztartás alrendszerei ábra: Társadalombiztosítási alapok Táblázatjegyzék 1. táblázat: Települések száma július 1-jén. Forrás: KSH táblázat: A Hivatal évre tervezett bevételei (ezer Ft) táblázat: A Hivatal évre előirányzott működési bevétele (ezer Ft) táblázat: A Hivatal évre előirányzott felhalmozási bevétele (ezer Ft) táblázat: A Hivatal évre előirányzott támogatási kölcsönök visszatérülése, igénybevétele bevétele (ezer Ft) táblázat: A Hivatal évre előirányzott előirányzat-maradványának, pénzmaradványának és vállalkozási maradványának igénybevétele (ezer Ft) táblázat: A Hivatal évre tervezett kiadásai (ezer Ft) táblázat: A Hivatal évre tervezett működési kiadásai (ezer Ft) táblázat: A Hivatal évre tervezett felhalmozási kiadásai (ezer Ft) táblázat: A Hivatal évre tervezett pénzforgalom nélküli kiadásai (ezer Ft) ii

4 Bevezetés Bevezetés Szakdolgozatom témája a költségvetési szervek pénzügyi tervezésének bemutatása egy konkrét költségvetési szerven keresztül. Az általam választott költségvetési szerv a Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal. Témaválasztásomat alapvetően két szempont határozta meg: Egyfelől 2007 óta dolgozom a Főpolgármesteri Hivatalban és szakmai munkám során többször kerültem kapcsolatba a költségvetés egyes területeinek személyi juttatások előirányzatának tervezésével és annak teljesítésével. Ezen túlmenően a mindennapi élet során is szembesülök a Főpolgármesteri Hivatal gazdálkodásával a főváros területén végzett felújítások és beruházások tekintetében. Másfelől a költségvetési szerv a közfeladat-ellátás domináns szervezeti formája. Az államháztartás körébe tartozó állami és helyi önkormányzati feladatokat az állam illetőleg a helyi önkormányzatok részben vagy egészben a költségvetési szerveken keresztül látják el. Eme állítást jól illusztrálja, hogy az államháztartási kiadások mintegy egyharmadát a költségvetési szervek kiadásai teszik ki. Dolgozatom két fő részre tagolódik: Az első részben egy elméleti összefoglaló keretében áttekintem a magyar államháztartás rendszerét, alrendszereit, különös tekintettel a helyi önkormányzatok alrendszerére. Ezt követően a költségvetési szervek jogállását valamint alapításuk, megszüntetésük és gazdálkodásuk fontosabb szabályait ismertetem. A második részben a Főpolgármesteri Hivatal bemutatása után az ott folyó pénzügyi tervezési folyamatot ismertetem. Ebben a részben az Olvasó megismerheti azt a tervező munkát, amely alapján kialakulnak a Fővárosi Önkormányzat évi költségvetési rendeletében szereplő Főpolgármesteri Hivatali előirányzatok. Végezetül az elfogadott előirányzatok alapján a Főpolgármesteri Hivatal elemi költségvetése elkészítésének és a Magyar Államkincstár felé történő továbbításának folyamatát ismertetem. 1

5 A magyar államháztartás rendszere 1. A magyar államháztartás rendszere 1.1. Az államháztartás fogalma Az államháztartás a tágan értelmezett kormányzat gazdálkodásának rendszerét, másképpen fogalmazva az állampénzügyek összességét jelenti. Feladata a társadalom közös szükségleteinek ellátása. A szükséges forrásokat pedig jellemzően közpénz, az adófizetők pénze biztosítja. Az államháztartás feladatait intézményeken keresztül látja el, melyek közös jellemzője, hogy működésüket alapvetően nem nyereségorientált formában végzik. Általában egy adott ország államháztartási rendszerét kétféle megközelítésmód segítségével tudjuk definiálni. Ennek alapján az államháztartást meghatározhatjuk szervezeti megközelítésben, valamint feladat-megközelítésben. Szervezeti megközelítésben az államháztartás azon szervezetek köre, amelyek az államháztartás részét képezik, és amelyekre az államháztartási gazdálkodás szigorú szabályait alkalmazni kell. Az államháztartás gazdálkodási szabályainak többsége csupán azokra a szervezetekre terjed ki, amelyek jogi értelemben az államháztartás részének tekintendők (az államháztartás szervezetei, többségükben költségvetési szervek). E szervezeti kör felöleli a közhatalmi és közigazgatási szerveket (Országgyűlés, önkormányzatok, polgármesteri hivatalok, stb.), illetőleg az e szervekhez tulajdonjogilag és irányítás szempontjából egyaránt kapcsolódó közintézményeket (iskolák, kórházak, szociális otthonok, stb.). Feladat-megközelítésben az államháztartás egésze a társadalmi-gazdasági életben való állami szerepkörvállalás gazdálkodási-pénzügyi oldala. Az államháztartási gazdálkodás részét képezi minden olyan tevékenység, amely az államháztartás vagyonát hasznosítja, vagy amelyet folyó államháztartási bevételekből finanszíroznak. Az állami feladatok tartalmát és követelményeit külön törvények 2

6 A magyar államháztartás rendszere írják elő. Az államháztartás egyes alrendszerei az állami feladatok ellátásához a költségvetésükben meghatározott módon és mértékben járulnak hozzá. Magyarországon jelenleg az államháztartás gazdálkodását az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) szabályozza. A törvény január 1-jéig alapvetően szervezeti megközelítésben tartalmazta az államháztartás jogi definícióját, azonban az Áht.-nek ezen rendelkezését a takarékos gazdálkodásról szóló évi CXXV. törvény hatályon kívül helyezte. A törvény indokolása szerint, olyan rendszerben, ahol a közfeladatok meghatározásának és szabályozásának felhatalmazásai alkotmányosan adottak, pénzügyi szempontú jogi fogalom nem szükséges. A hatályos Áht. rendelkezéseinek vizsgálatával megállapítható, hogy a szabályozás továbbra is szervezeti megközelítésű, de a korábbi előírásokhoz képest jelentősen elmozdult a feladat-megközelítés irányába Az államháztartás funkciói Az államháztartás által ellátott feladatok köre az idők folyamán a más országokhoz hasonlóan hazánkban is jelentősen változott. Ugyan az országok között nagy eltérések mutatkoznak az állami szerepvállalás mértéke terén, de nemzetközi trend, hogy míg kezdetben az állam főként a tradicionális feladatok (honvédelem, közigazgatás, igazságszolgáltatás) ellátására szorítkozott, a XX. század elejétől nagy hangsúlyt kaptak a gazdaságpolitikai és a jóléti funkciók is. Ennek megfelelően az államháztartás három alapvető funkcióval (funkciócsoporttal) rendelkezik: tradicionális funkció, szociális funkció, valamint gazdaságpolitikai funkció. 3

7 A magyar államháztartás rendszere A tradicionális (hagyományos) funkció keretében gondoskodik az állam az államháztartás forrásaiból mindazon feladatokról, melyeket (különböző államhatalmi, államigazgatási, igazságszolgáltatási, fegyveres és rendvédelmi szervei útján, továbbá helyi és köztestületi típusú önkormányzatok közbejöttével) a társadalom állami típusú megszervezésének kezdeteitől ellát. E funkció tehát egyidős az első államok kialakulásával, az állami lét szükségszerű velejárója. Ide tartoznak mindenekelőtt: a jogalkotás feladatai (a társadalmi élet jogi kereteinek biztosítása, parlamenti jogalkotás, kormányszintű jogalkotás, helyi jogalkotás), a jogalkalmazás feladatai (a bíróságok, illetőleg a közigazgatási szervek által végzett jogalkalmazás), az állami szuverenitás biztosítása (honvédelem, államhatár védelme, határőrizeti rendszer működtetése stb.), valamint a belső rend védelme és a közbiztonság fenntartása (nemzetbiztonsági feladatok ellátása, bűnözés elleni tevékenység, rendészeti tevékenységek stb.). Az állam szociális (jóléti) funkciója történetileg jóval később, az államilag szervezett társadalmak érettebb korba lépésével, az állami gondoskodó szerep megjelenésével párhuzamosan alakult ki. A szociális (vagy jóléti) funkció működése ugyanis nagymértékben egybeforrott a jóléti állam eszmekörével, következésképpen a modern polgári demokráciákban az állam e funkciója különösen erős. A szociális funkció esetében a redisztribúció (újraelosztás) egyszerre célként és eszközként is megjelenik. Itt a redisztribúció (a tényleges lakossági jövedelmeknek az eredeti jövedelem-elosztástól való eltérítésével) a kiugró jövedelemkülönbségek kialakulását, vagy legalábbis a szegényebb társadalmi rétegek leszakadásának, ellehetetlenülésének megakadályozását célozza. 4

8 A magyar államháztartás rendszere A szociális funkció egyes fontosabb részterületei: az állami-önkormányzati szociális ellátó rendszer működtetése (szociális otthonok, pénzbeli segélyezési formák, természetbeni juttatások, hajléktalanokról való gondoskodás stb.) az állami-önkormányzati egészségügyi ellátó rendszer működtetése (egészségügyi alapellátás, járó-, illetve fekvőbeteg szakellátás, speciális egészségügyi szolgáltatások, stb.) az állami nyugdíjrendszer és egészségbiztosítási rendszer fenntartása (közös kockázatvállaláson és a szolidaritás elvén nyugvó kötelező társadalombiztosítás működtetésével) az állami-önkormányzati oktatási rendszer működtetése (óvodai ellátás, alapfokú és középfokú közoktatás, felsőoktatás stb.) az állami gyermek- és ifjúságvédelem intézményrendszerének fenntartása (nevelési segélyek, gyámhatósági eszközök, ifjúságpolitika stb.), illetőleg a munkanélküliség kezelése (segélyezés, passzív és aktív foglalkoztatáspolitika stb.) A szociális funkció fontos jellemzője, hogy egyes feladatcsoportokban az állami szerepvállalással párhuzamosan jelen van a magánszféra is, szép számmal működnek például magántulajdonban levő oktatási intézmények, egészségügyi intézmények. A magánszféra szociális szerepvállalása jellemzően piaci alapon történik, bár vannak példák karitatív jellegű, nonprofit működtetésre is (pl. egyházi fenntartású szociális intézmények). Az állami-államháztartási funkciók mondhatni legfiatalabbika a gazdaságigazdaságpolitikai funkció, melynek lényege, hogy mivel az állam a legnagyobb jövedelemtulajdonos, alkalmas és képes a gazdaság egészének befolyásolására. E funkció a gazdasági növekedés támogatásához, de legalábbis a gazdasági visszaesések hatásainak csökkentéséhez, fékezéséhez kötődik. Alárendelt célként tartalmazza a gazdasági növekedés ingadozásainak kisimítását, az erőforrások egy 5

9 A magyar államháztartás rendszere részének növekedést serkentő elosztását. Gazdaságpolitikai funkcióját az állam számos eszköz segítségével gyakorolhatja, így például központi kínálat vagy kereslet támasztásával, antiinflációs intézkedésekkel, adók, alapok, célprogramok, támogatások meghatározásával, amelyekkel a gazdasági stabilizációt, a növekedést, a foglalkoztatás-ösztönzést vagy az országon belüli területi gazdasági egyenlőtlenségek csökkentését segíti elő. A feladatok ellátásában és finanszírozásában az államháztartás alrendszerei között munkamegosztás működik. Ennek megfelelően az egyes alrendszerekben más és más feladatok, intézményrendszerek, finanszírozási források és technikák jelennek meg Az államháztartás alrendszerei Az Áht. alapján a magyar államháztartás rendszere összhangban a közigazgatás duális rendszerével 1 két alrendszerből épül fel: a központi alrendszerből, valamint az önkormányzati alrendszerből. Egy másfajta felosztása szerint az államháztartásnak központi, illetve helyi szintje létezik. Ennek megfelelően a központi kormányzat költségvetése, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok alkotják az államháztartás központi szintjét, míg az önkormányzati (helyi, helyi kisebbségi önkormányzatok) költségvetése az államháztartás helyi szintjét. 1 A magyar közigazgatás az államigazgatásból, valamint a szubszidiaritás elvének érvényesülése miatt önkormányzati igazgatásból épül fel. 6

10 A magyar államháztartás rendszere 1. ábra: Az államháztartás alrendszerei A központi alrendszer Központi költségvetés A központi költségvetést mind az államháztartás egészének, mind az államháztartás központi szintjének legfontosabb, a másik alrendszert is alapvetően meghatározó elemeként, mintegy főköltségvetésként definiálhatjuk. Meghatározó kapcsolata van az államháztartás további részeivel, hiszen azok állami finanszírozását végzi, úgynevezett transzfer kiadásokat bonyolít le az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítási alapok, az önkormányzatok irányába. Itt jelennek meg az államadósság kezelésével kapcsolatos kiadások, valamint az Európai Unióba történő befizetések is. A központi költségvetés a kormányzati hatáskörben ellátott állami feladatok finanszírozására szolgáló előirányzatok naptári évre szóló bevételi és kiadási terve. Az államháztartás bármely alrendszerében megjelenő bevételeket közbevételeknek nevezzük. Ezek jelentős része az állam közhatalmi funkcióira alapozva keletkezik, és elsősorban adó, illeték, vám, járulék, bírság, díj formájában jelenik meg. Ezek költségvetésen belüli aránya % körüli. Az állam magánjogi bevételekkel is rendelkezhet (lehet tulajdonos, kölcsönvevő, megajándékozott, örökös). A közbevételek fő csoportjai: adók és adójellegű bevételek (jövedelemadók, vámok, illetékek stb.) nem adójellegű bevételek (bírságok, díjak) 7

11 A magyar államháztartás rendszere felhalmozási és tőkejellegű (privatizációból, koncesszióból, vagyonértékesítésből származó) bevételek adományok, segélyek, átvett (nemzetközi kapcsolatokból, államháztartáson belülről és kívülről származó) pénzeszközök központi költségvetési szerveknél, fejezeti kezelésű előirányzatoknál keletkező bevételek (működésből, vállalkozási tevékenységből, értékesítésből, előírt befizetésekből) az államháztartás alrendszereinek befizetései az Európai Unióból származó visszatérítés, beruházási támogatás Adó és adójellegű fizetési kötelezettséget csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet írhat elő. A díjfizetést, illetve a bírságok fizetését (ez esetben törvény felhatalmazása alapján) alacsonyabb szintű jogszabály is szabályozhatja. A közkiadások fő csoportjai: az állam működési, jóléti, gazdasági funkcióinak megvalósítását szolgáló kiadások (pl.: egyedi és normatív támogatások államháztartáson kívüli szervezeteknek, központi beruházások, más államháztartási alrendszerek támogatása, tartalékok) adósságszolgálati kamatkiadások befizetés az Európai Unióba A központi költségvetés mérlege a közbevételek és közkiadások (meghatározott módon csoportosított) kétoldalú kimutatása. Ennek a mérlegnek az egyenlege lehet: egyensúlyban (ha a bevételek és kiadások összege megegyezik), szufficites (ha a bevételek meghaladják a kiadások összegét), deficites (ha a kiadások haladják meg a bevételek összegét). 8

12 A magyar államháztartás rendszere A költségvetési törvényjavaslatot a Kormány terjeszti az Országgyűlés elé. Az Országgyűlés a törvényjavaslatot megtárgyalja, és az állami költségvetésről törvényt alkot. A költségvetési törvény végrehajtásáért (az előírt bevételek beszedéséért és a kiadások teljesítéséért) a Kormány a felelős Az elkülönített állami pénzalapok Az elkülönített állami pénzalap az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé. Elkülönített állami pénzalapot kizárólag csak törvény hozhat létre, amelyben meg kell határozni: az alap rendeltetését, az alap bevételi forrásait, az alap terhére teljesíthető kiadások körét, valamint az alap tekintetében rendelkezésre feljogosított, az alap pénzeszközeinek felhasználásáért felelős minisztert. Az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben az alapok költségvetését alaponként, bevételeiket és kiadásaikat jogcímenként, illetve (amennyiben az alap működéséről szóló törvény a jogcímek megválasztását az alappal rendelkező hatáskörébe utalja) összevont jogcímenként állapítja meg. Jelenleg hat elkülönített állami pénzalap létezik, melyek a következők: a Munkaerő-piaci Alap a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap a Nemzeti Kulturális Alap a Bethlen Gábor Alap január 1-jétől a korábbi Szülőföld Alap helyébe lépő alap. 9

13 A magyar államháztartás rendszere A társadalombiztosítási alapok A társadalombiztosítás az államháztartás második legnagyobb rendszere, melynek bevételei és kiadásai a főösszeg egynegyedét jelentik. A társadalombiztosítás a társadalom közös kockázatvállalásán alapuló kötelező biztosítási rendszere. A kötelező társadalombiztosítási rendszerben a biztosítási elv, a társadalmi szolidaritás és a tulajdonhoz fűződő jogok alkotmányos keretek közötti korlátozása együttesen érvényesül. 2. ábra: Társadalombiztosítási alapok A társadalombiztosítás két biztosítási ága, a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap költségvetései együttesen alkotják az államháztartás társadalombiztosítási rendszerét. A két alap legfontosabb bevételi forrását a munkaadók és a munkavállalók által fizetett járulékok és hozzájárulások jelentik. Az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak legnagyobb részét az egészségüggyel kapcsolatos kiadások teszik ki (kórházak, egyéb intézmények fenntartása, gyógyszertámogatás, stb.), míg a Nyugdíjbiztosítási Alapból fedezik a nyugdíjak döntő részét. A társadalombiztosítási jogviszony mint járulékos jogviszony az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal (pl. munkajogviszony, közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, stb.) egyidejűleg és a törvény erejénél fogva jön létre. 10

14 A magyar államháztartás rendszere A társadalombiztosítási jogviszony kiterjed: a biztosítottak részvételi kötelezettségére és jogosultságára a foglalkoztatók fizetési kötelezettségére (járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettség) a biztosítottak fizetési kötelezettségére (járulékfizetési kötelezettség) a biztosítottak társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultságára A társadalombiztosítással összefüggésben az állami szerepvállalásnak két kiemelendő aspektusa van. Egyfelől a társadalombiztosítási rendszer működtetése és fejlesztése (nyilvánvalóan a nemzetgazdasági lehetőségek korlátain belül), valamint az állam a társadalombiztosítási ellátások pénzügyi fedezete tekintetében mögöttes felelősséggel tartozik. Azaz amennyiben a társadalombiztosítási rendszer bevételei elmaradnak a kiadások mögött, az állam (a központi költségvetés útján) a bevétellel nem fedezett ellátások pénzügyi fedezetét biztosítja Az önkormányzati alrendszer Az államháztartás helyi szintjét a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetései képezik. Az önkormányzatok a központi költségvetésből különböző csatornákon és jogcímeken részesednek, és saját bevételekkel is rendelkeznek. Működésüket önállóan alakítják ki és pénzeszközeikkel is önállóan rendelkeznek, természetesen a jogszabályok szabta keretek között. Ezt a fajta autonómiát, önállóságot az önkormányzatok számára főként a Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény) 3 és a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) garantálja. 3 Számozását tekintve, ugyan jelenleg is a évi XX. törvény az ország alaptörvénye, azonban tartalmi szempontból az évi XXXI. törvény az alkotmány módosításáról szinte teljesen kicserélte. Jószerével az alaptörvényből csak a számozás maradt meg. 11

15 A magyar államháztartás rendszere Az önkormányzatok típusai Az alkotmány értelmében a Magyar Köztársaság területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre, a főváros pedig kerületekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók. Ez utóbbi lehetőséget az Ötv. a megyei jogú városokra korlátozza, azonban meg kell jegyezni, hogy jelenleg egyetlen megyei jogú város sem alakított ki kerületeket. A fent felsorolt területi tagozódásnak megfelelően jöttek létre az önkormányzatok típusai, melyek közül az alaptípust a városi és községi települési önkormányzatok jelentik. Az önkormányzatok másik típusát a területi szinten kiépült megyei önkormányzatok (jelenleg 19 db) jelentik. Sajátos önkormányzati típust képviselnek a kisebbségi önkormányzatok, valamint a településrészi önkormányzatok. Települések száma július 1-jén Főváros 1 Megyei jogú város 4 23 Többi város 304 Község 2824 Összesen táblázat: Települések száma július 1-jén. Forrás: KSH A Központi Statisztikai Hivatal adataiból megállapítható, hogy július 1-jén Magyarországon összesen 3152 településen éltek emberek, amely mindegyike rendelkezett önkormányzattal. Ezen túlmenően Budapest valamennyi kerületében (összesen 23) működött önkormányzat. 4 Az országgyűlés a képviselő-testület kérelmére az ötvenezernél nagyobb lakosságszámú várost megyei jogú várossá nyilváníthatja. A megyeszékhely a lakosság számától függetlenül megyei jogú városnak minősül. 12

16 A magyar államháztartás rendszere A fentiek alapján tehát települési szinten 3175, míg területi szinten 19, összesen 3194 helyi önkormányzat működött Magyarországon július 1-jén Az önkormányzatok feladat- és hatáskörei A magyar önkormányzati rendszer a települési önkormányzatokat tekinti az önkormányzati feladatok elsődleges címzettjeinek. A feladatok megosztása a települési és a megyei önkormányzatok között a szubszidiaritás 5 elvén nyugszik. A települési és megyei szinten működő önkormányzatok között (szemben az államigazgatási szervezetrendszerbe tartozó szervekkel), nem alá-fölérendeltségi viszony áll fenn, hanem funkcionális munkamegosztás és partneri együttműködés. A megyei önkormányzat a feladatkörébe tartozó közszolgáltatásokat akkor köteles biztosítani, ha azokat a települési önkormányzat nem vállalja önként. Kölcsönösen lehetőség van feladat/intézmény átadására/átvételére, amely egyes törvényben meghatározott esetekben kötelező. Külön kell vizsgálni a feladatok tekintetében a megyei önkormányzat és a megyei jogú város önkormányzatának kapcsolatrendszerét is. A megyei jogú város a hatályos alkotmányos szabályozás alapján szigetet képez a megye területén. A megyei jogú város választópolgárai nem vesznek részt a megyei közgyűlés tagjainak választásában, így nem is képviseltetik magukat a megyei közgyűlésben. A megyei jogú város települési önkormányzat, ugyanakkor területén (megfelelő eltérésekkel) saját hatásköreként ellátja a megyei önkormányzati feladat- és hatásköröket is. A megyei önkormányzat feladat-ellátási kötelezettsége tehát nem terjed ki a megyei jogú város területére. 5 A szubszidiaritás jelentése: minden feladatot azon a szinten kell ellátni, amely a szolgáltatást igénybevevőhöz a legközelebb helyezkedik el, ugyanakkor a feladat megfelelő színvonalon látható el. 13

17 A magyar államháztartás rendszere Az önkormányzatok által ellátott feladatokat négy típusba sorolhatjuk. Az ellátási kötelezettség alapján megkülönböztetünk: kötelező, választható, önként vállalt és átvállalt feladatokat. Kötelező feladatok: Az Ötv. annak érdekében, hogy a minimális szintű közszolgáltatások valamennyi település lakói számára hozzáférhetőek legyenek, előír bizonyos feladatokat, amelyeket minden azonos szinten elhelyezkedő önkormányzatnak el kell látnia. Az Ötv. alapján kötelezően ellátandó feladatok: egészséges ivóvízellátás óvodai nevelés általános iskolai oktatás és nevelés egészségügyi és szociális alapellátás közvilágítás, helyi közutak, köztemető fenntartása nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesülésének biztosítása A fentiek jelentik tehát az önkormányzati feladatok minimumát. Emellett az Ötv. felhatalmazást ad arra, hogy a települési önkormányzatot törvény kötelezze egyes közszolgáltatások és közhatalmi feladatok ellátására. Ezen felhatalmazás alapján számos törvény állapított meg kötelező feladatot az önkormányzatok számára. (pl. könyvtár fenntartása, köztisztaság biztosítása.) Az önkormányzat ezeket a feladatokat köteles biztosítani, a feladat ellátásának módját azonban önállóan határozhatja meg. Fontos megemlíteni, hogy ha törvény állami feladat ellátására kötelezi az önkormányzatot, az Országgyűlés ezzel egyidejűleg 14

18 A magyar államháztartás rendszere köteles a feladat ellátásával arányos forrásokat is az önkormányzat rendelkezésére bocsátani. Választható feladatok: A választható feladatok elsődlegesen az önkormányzatok által ellátandó feladatok, azonban az önkormányzat közgyűlése figyelembe véve a lakosság igényeit és az önkormányzat anyagi lehetőségeit határozhatja meg a feladatok ellátásának módját és mértékét. Ide tartozik az Ötv. alapján: településfejlesztés, településrendezés épített és természeti környezet védelme lakásgazdálkodás vízrendezés csapadékvíz elvezetése csatornázás helyi tömegközlekedés biztosítása köztisztaság, településtisztaság biztosítása gondoskodás a helyi tűzvédelemről, a közbiztonság helyi feladatairól közreműködés az energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában közösségi tér biztosítása közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése Önként vállalt feladatok: Az önkormányzat az előbbiekben fel nem sorolt feladatok ellátásáról is gondoskodhat. Önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt feladatok megoldása azonban nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt 15

19 A magyar államháztartás rendszere önkormányzati feladatok ellátását. E feladatcsoportban további korlátozás, hogy a megyei önkormányzat olyan feladatokat láthat el (az előbb említett feltételek mellett), amelyek gyakorlása nem sérti a megyében lévő községek és városok érdekeit. Átvállalt feladatok: A feladatokat a törvényalkotó differenciáltan is megállapíthatja a különböző típusú, illetve méretű önkormányzatok számára. A szubszidiaritás elve jelentkezik abban, hogy a kisebb lakosságszámú település önkormányzata amennyiben erről saját maga vagy társulásával közösen gondoskodni tud működési területén önként vállalhatja a törvény által a nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatnak, illetve megyei önkormányzatnak kötelezően előírt közszolgáltatás megszervezését. Ilyen esetben költségvetése számára igényelheti az átvállalt feladattal arányos fedezet biztosítását. 16

20 A költségvetési szervek 2. A költségvetési szervek A költségvetési szerv az államháztartás részét képező, az Áht a szerint nyilvántartásba vett olyan jogi személy, amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, önkormányzati feladatokat (a továbbiakban együtt: közfeladat) közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, a költségvetéséből gazdálkodva végez. Az Áht. a fenti meghatározáson túl magában foglalja a költségvetési szerv alapítására, nyilvántartására, megszüntetésére, valamint az irányítására (felügyeletére), irányító (felügyeleti) szervére vonatkozó szabályokat A költségvetési szervek alapítása Költségvetési szervet az Áht. értelmében az Országgyűlés, a Kormány, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzat a köztestület alapíthat. 17

21 A költségvetési szervek A költségvetési szerv alapítása történhet jogszabályban, határozatban vagy alapító okiratban. Az államhatalmi és közigazgatási költségvetési szerveket, egyéb központi államigazgatási szerveket vagy dekoncentrált közigazgatási szerveket mindig jogszabály hozza létre. A jellemzően nem hatósági tevékenységet gyakorló, hanem inkább a közszolgáltatások nyújtásában szerepet vállaló költségvetési szervek az alapító szerv által elkészített alapító okirattal jönnek létre. Az alapító okiratban foglaltakat a jogosult által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzatban kell részletezni. Az SZMSZ-nek tartalmaznia kell az állami feladatként ellátott alaptevékenységet (az ezt meghatározó jogszabály megjelölésével egyetemben), a vállalkozási tevékenység részletes felsorolását és mindezek forrásait, továbbá a feladatmutatók megnevezését, körét és mértékét. Az alapító okirat kötelező tartalmát az Áht. és egyéb jogszabályok (törvények) határozzák meg. Az Áht. 90. (1) és (2) bekezdése szerint az alapító okirat tartalmazza a költségvetési szerv nevét, székhelyét, a létrehozásáról rendelkező jogszabályra való hivatkozást, ha az alapításról jogszabály rendelkezett, jogszabályban meghatározott közfeladatát, alaptevékenységét, illetékességét, működési körét, irányító szervének nevét, székhelyét, kormányrendeletben foglaltak szerinti gazdálkodási besorolását, vezetőjének kinevezési, megbízási rendjét, és a foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony (jogviszonyok) megjelölését, közvetlen jogelődjének megnevezését, székhelyét, vállalkozási tevékenysége arányának felső határát a szerv kiadásaiban, 18

22 A költségvetési szervek megszűnésének időpontját vagy pontos feltételét, ha határozott időre vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozzák létre, és a külön jogszabályban kötelező kellékként előírtakat. A költségvetési szerv a Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre. Ha a költségvetési szervet jogszabály hozza létre, akkor a létrehozásáról rendelkező jogszabály későbbi időpontot is megállapíthat a létrejövetel napjaként A költségvetési szervek típusai A költségvetési szervek többféleképpen is csoportosíthatók. Egyfelől megkülönböztethetjük a költségvetési szerveket gazdálkodási jogkörük szerinti, másfelől aszerint, hogy az államháztartás rendszerében milyen szinten és milyen hatáskörben működő szervezet alapított. Az alapító szervezet szerint a költségvetési szerv lehet: központi költségvetési szerv; társadalombiztosítási költségvetési szerv, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, a fejezetet irányító szerv az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal kivételével alapíthat helyi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, a többcélú kistérségi társulás alapíthat helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a települési, a területi kisebbségi önkormányzat, valamint a települési vagy a területi kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása alapíthat országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján az országos kisebbségi önkormányzat, valamint az országos kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása alapíthat köztestületi költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a köztestület alapíthat 19

23 A költségvetési szervek Gazdálkodási jogkör szerinti a költségvetési szerv lehet: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv önállóan működő költségvetési szerv Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek az a költségvetési szerv tekinthető, amelynél: az ellátandó feladat, szakmai tevékenységi kör összetett, és az ehhez szükséges működési és felhalmozási előirányzatokkal saját költségvetésében rendelkezik, jelentős terjedelmű és összetett gazdálkodási feladatokat lát el, a foglalkoztatottak száma és a munkamegosztás szervezeti egységekre való tagozódást igényel, a feladatellátásban országos, regionális, megyei vagy egyéb, a településinél nagyobb területi jellegű illetékességgel jár el, vagy a szolgáltatás terjedelme, az ellátottak száma, az ügyfélforgalom volumene, az alaptevékenység ellátását támogató szellemi és fizikai (technikai) tevékenységet végző szervezeti egységek működtetése e besorolást indokolja. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv rendelkezhet jogszabály vagy az irányító szerv döntése alapján gazdasági szervezettel, valamint az elemi költségvetésében szereplő valamennyi előirányzata felett. Önállóan működő költségvetési szervnek az a költségvetési szerv tekinthető, amely: kizárólag szakmai szervezeti egységekre tagozódik, ideértve a jogszabályban szakmai alapfeladat-ellátásként megjelölt fizikai (ellátó) tevékenységeket is, és szakmai alaptevékenysége nem eszközigényes, vagy a szellemi, fizikai (technikai) támogató funkciókat ellátók száma külön szervezeti egység létrehozását nem igényli, e funkciók más költségvetési szerv által hatékonyan, gazdaságosan elláthatók. 20

24 A költségvetési szervek Az önállóan működő költségvetési szerv gazdasági szervezettel nem rendelkezik, egyes pénzügyi-gazdasági, illetve üzemeltetési feladatait az irányító szerv által kijelölt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el, a két költségvetési szerv közötti megállapodásban meghatározottak alapján. Az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, egyéb előirányzatokkal a munkamegosztási megállapodásban foglaltaktól függően rendelkezik A költségvetési szervek feladatai A költségvetési szerv a társadalmi közös szükségletek kielégítésére szolgáló állami feladatot alaptevékenységként nem haszonszerzés céljából végzi. Az alaptevékenységként ellátandó állami feladatok igen sokrétűek lehetnek, így többek között: egészségügyi, szociális, oktatási, sport és kulturális szolgáltatások közigazgatási, hatósági, ellenőrzési, információszolgáltatási feladatok védelmi, közbiztonsági, tűz és katasztrófa elhárítási feladatok tudományos kutatási tevékenység igazságszolgáltatási tevékenység, valamint közszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása A feladatok meghatározása jogszabályban, határozatban, illetve alapító okiratban történik. Az alapító okiratban alaptevékenységként meghatározott feladatok ellátása kötelező, ezen feladatokat a költségvetési szerv saját hatáskörben nem módosíthatja. A költségvetési szerv az alaptevékenységén túl eszközeinek, szabad kapacitásainak hasznosítása érdekében, az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően vállalkozhat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti alaptevékenységének ellátását és ebből eredő kötelezettségeinek teljesítését. 21

25 A költségvetési szervek A feladatellátás elsődleges célja a rendelkezésre álló költségvetési keretek között a különböző szolgáltatások nyújtása, működés biztosítása. A feladatellátás szakmai és gazdasági szempontból az alapító okiratban meghatározott szerv felügyeli A költségvetési szervek gazdálkodása A költségvetési szerv jóváhagyott költségvetés alapján, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott követelmények és feltételek érvényesítésével működik és gazdálkodik. A központi költségvetési szerv kiemelt előirányzatait és létszám-előirányzatát tartalmazó költségvetését az állami költségvetésről szóló törvény elfogadását követően az irányító szerv kormányrendeletben foglaltak szerint kincstári költségvetés kiadásával állapítja meg. Az önkormányzati költségvetési szerv költségvetése az önkormányzat költségvetési rendeletében kerül megállapításra. A költségvetési szerv megállapított költségvetéséről az államháztartásért felelős miniszter rendeletében foglaltak szerint elemi költségvetést készít, amely gazdálkodásának alapdokumentuma. Az elemi költségvetés magában foglalja: a kiadásokat, bevételeket és támogatásokat kiemelt előirányzatokon belül tételenként és szakfeladatrend szerinti tevékenységenként részletezve a költségvetési szerv személyi juttatásainak és létszámának összetételét a szakfeladatrend szerinti mutatók állományát és értékeit Az elemi költségvetés elkészítésével kapcsolatos kiegészítő információkat az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatóban teszi közzé. Az elemi költségvetéshez kapcsolódóan el kell készíteni az abban foglaltakat alátámasztó számításokat és azok indokolását, amelyek alapján ellenőrizhető annak megalapozottsága, végrehajthatósága, és az irányító szerv dönt az elemi költségvetés jóváhagyásáról. 22

26 A költségvetési szervek A évi Áht. módosítás szerint a központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok eredeti (a bevételek elmaradása miatt csökkentett módosított) bevételi előirányzatát meghaladó többletbevételük csak engedélyt követően használható fel. A többletbevétel az engedély megadásáig nem használható fel, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bevételi előirányzat nem módosítható, kötelezettségvállaláshoz fedezetként nem köthető le, kifizetés annak terhére nem teljesíthető. Ha a többletbevétel felhasználását az arra jogosult nem engedélyezi, azt a központi költségvetésnek (önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szervnek) be kell fizetni A költségvetési szervek megszüntetése A megszüntetésről - az alapításnak megfelelően - jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni. A megszüntetésről rendelkező jogszabálynak, okiratnak tartalmaznia kell: a költségvetési szerv nevét, székhelyét felügyeleti szervét a megszüntető szerv nevét az esetleges jogutódlással kapcsolatos rendelkezéseket a költségvetési szerv megszüntetésének indokolását A megszüntető okiratban rendelkezni kell továbbá: a megszüntetett szerv alapfeladatainak jövőbeni ellátásáról, az ellátásra nem kerülő feladatok meghatározásával egyidejűleg arról a naptári napról, azon körről és mértékről, amelyre kiterjedően a költségvetési szer utoljára kötelezettséget vállalhat a költségvetési szerv jogutódlásáról a vagyon feletti rendelkezési jogosultságról a hatályos szabályok figyelembevételével a foglalkoztatottakról 23

27 A költségvetési szervek A költségvetési szerv a kincstári nyilvántartásból való törlésével, a törlés napjával szűnik meg. Általános feltétel azonban helyi önkormányzati költségvetési szerv megszüntetésekor a közfeladat-ellátási kötelezettség előzetes felülvizsgálata, valamint, hogy a közfeladat további ellátásáról az alapító szerv más módon képes legyen gondoskodni. 24

28 Főpolgármesteri Hivatal bemutatása 3. Főpolgármesteri Hivatal bemutatása A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése (továbbiakban: Közgyűlés) az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására egységes hivatalt működtet Főpolgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) elnevezéssel. A Hivatal jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv, gazdálkodását tekintve pedig saját költségvetési előirányzata körében önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Ez a gazdálkodási jog azt jelenti, hogy a Fővárosi Önkormányzat éves költségvetésében megtervezett bevételi előirányzata teljesüléséről köteles gondoskodni és ennek érdekében intézkedéseket hozhat. A kiadásait pedig a betervezett kiadási előirányzata mértékéig teljesítheti A Hivatal vezetése, irányítása A Hivatalt a Közgyűlés által választott főjegyző vezeti. A főjegyzőt a Közgyűlés határozatlan időre, pályázat alapján, a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelően nevezi ki. A főjegyző főbb jogkörei: vezeti a Hivatalt döntésre előkészíti a főpolgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket és előterjesztéseket ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatot, hatósági jogkört dönt a hatáskörébe utalt ügyekben ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét 25

29 Főpolgármesteri Hivatal bemutatása köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel A főjegyző munkáját a főpolgármester irányítja és gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogokat, valamint a főpolgármester a Közgyűlés döntései alapján és saját önkormányzati jogkörében irányítja a Hivatalt is. A főpolgármester munkáját főállásban látja el és felette a munkáltatói jogokat a Közgyűlés gyakorolja. A főpolgármester (a Hivatallal összefüggő) főbb jogkörei: a főjegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában, irányítja a Főpolgármesteri Hivatal munkáját dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes önálló (jogszabályban megállapított) hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja a főjegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Közgyűlésnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a főpolgármester-helyettesek, a főjegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében kötelezettségvállalási joggal ruházhatja fel a bizottság elnökét, a Közgyűlés tagját, illetve a Hivatal dolgozóját meghatározza a Hivatal köztisztviselőinek azon körét, akik kinevezéséhez, vezetői megbízásához, felmentéséhez, vezetői megbízásának visszavonásához, jutalmazásához egyetértése szükséges 26

30 Főpolgármesteri Hivatal bemutatása 3.2. A Hivatal feladatköre A Hivatal feladatkörébe a Fővárosi Önkormányzat működésével, többek között az éves költségvetésének előkészítésével valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátása tartozik. Az önkormányzati ügyekben 6 a döntési jog a Közgyűlést illeti meg, de megalapozott döntést csak akkor képes hozni a Közgyűlés, ha az ügyek megfelelően, szakszerűen elő vannak készítve. Ez elsődlegesen a főjegyző és a Hivatal feladata. A Hivatal az adott kérdés szakmai szempontjainak feltárására hivatott, mely kapcsán elemzéseket, számításokat végez, feltárja a feladat megoldásához szükséges összefüggéseket, körülményeket, majd ezen adatok alapján döntési alternatívákat készít. A Hivatal a szakmai előkészítő munkáját majd a döntést követően a feladatok végrehajtását, a végrehajtás ellenőrzését belső szervezeti egységei útján, az önkormányzat intézményeivel, valamint a társadalmi szervezetekkel és a gazdasági társaságokkal együttműködve látja el. A tartalmi előkészítés (amely magába foglalja a jogszabályokkal való összhang biztosítását is) mellett a Hivatal feladata a technikai, adminisztratív előkészítés is. Ezek közül a legfontosabb a képviselő-testület, valamint a bizottságok üléseinek előkészítése (meghívók kiküldése, ülésterem előkészítése stb.). Az önkormányzati ügyeken túl az Ötv a alapján a főváros sajátos helyzetére figyelemmel törvény vagy kormányrendelet egyes államigazgatási hatósági ügyeket a fővárosi kerületi polgármester helyett a főpolgármester hatáskörébe utalhat, egyes államigazgatási hatósági ügyekben a főjegyzőt elsőfokú hatósági jogkörrel ruházhatja fel az egész országra (pl.: szociális segélyek utalása) vagy a 6 A főváros kétszintű közigazgatási rendszeréből adódóan a Fővárosi Önkormányzat egyrészt azokat a feladatokat látja el, amelyek a főváros egészét vagy egy kerületet meghaladó részét érintik, másrészt ellátja azokat a feladatokat, amelyek a fővárosnak az ország életében betöltött különleges szerepéhez kapcsolódnak. 27

31 Főpolgármesteri Hivatal bemutatása főváros egészére (pl.: adóhatóság) kiterjedő illetékességgel. A jogszabályok által a főjegyzőre ruházott államigazgatási ügyek előkészítését illetve végrehajtásuk szervezését a Hivatal végzi. Más aspektusból megközelítve a Hivatal tevékenységét, megállapítható, hogy alapfeladatai kötődnek a Közgyűléshez, az önkormányzati tisztségviselőkhöz és természetesen a lakossághoz. A hivatalnak a képviselőkkel kapcsolatos teendőit az Ötv. 19. (2) bekezdésének e) pontja határozza meg. Alapvető fontosságú a képviselő munkájához szükséges tájékoztatás megadása, jogi és szakkérdésekben való segítségnyújtás. A fővárosról, a helyi társadalom működésének egyes területeiről a Hivatal által készített összefoglalók, elemzések rendelkezésre bocsátása elősegíti a színvonalas képviselői munkát A Főpolgármesteri Hivatal szervezeti felépítése A Hivatal belső szervezete 7 törzskari irodákra, főosztályokra, és önálló osztályként működő Belső Ellenőrzési Osztályra tagozódik. A törzskari irodákon és a főosztályokon belül további osztályok hozhatók létre, osztály vagy iroda elnevezéssel. A hatályos szervezeti felépítést az 1. számú melléklet tartalmazza. A törzskari iroda élén az irodavezető, a főosztály élén a főosztályvezető, az önálló osztályként működő Belső Ellenőrzési Osztályon és a főosztályon belüli osztály élén az osztályvezető áll. A belső szervezeti egységek vezetői egymással mellérendeltségi viszonyban állnak és kötelesek együttműködni a feladatok ellátásában. Egyes belső szervezeti egység vezetők, illetve más személyek, több belső szervezeti egységre is kiterjedően összefogó, koordináló feladattal bízhatók meg. 7 A január 15-én hatályba lépett Budapest Főváros Főpolgármesterének és Főjegyzőjének 505/2011. számú együttes intézkedése (Szervezeti és Működési Szabályzat - SzMSz) alapján. 28

32 Főpolgármesteri Hivatal pénzügyi tervezése 4. Főpolgármesteri Hivatal pénzügyi tervezése A Hivatal, mint költségvetési szerv, naptári évre készült költségvetés alapján gazdálkodik. A költségvetés a Hivatal pénzügyi terve, amely a tervezett bevételeket és kiadásokat állítja egymással szembe. A pénzügyi tervben szereplő bevételek és kiadások meghatározásának folyamata a pénzügyi tervezés. A tervezési folyamat során az előirányzatok tervezési módszerek segítségével kimunkálásra, meghatározásra kerülnek. Ennek a tervezési munkának az eredményeként áll össze a Hivatal pénzügyi terve, amely az adott rendszerbe foglalt előirányzatok összessége. A Hivatal pénzügyi tervezési folyamata 3 szakaszra osztható: a Fővárosi Önkormányzat költségvetés rendeletében szereplő előirányzatok megtervezése a saját (elemi) költségvetés összeállítása saját költségvetésről készített információs kötelezettség teljesítése A Hivatal pénzügyi tervének összeállítása során az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) számú Kormányrendelet (továbbiakban: Ámr.), az adótörvény adott évre vonatkozó szabályait, valamint a Pénzügyi Információs Rendszer számlatükrét kell alkalmazni Fővárosi Önkormányzat költségvetési rendeletében szereplő előirányzatok megtervezése Az előirányzatok tervezésének, egyeztetésének folyamata Az előirányzatok megtervezésének folyamata a költségvetési előirányzatokkal gazdálkodó főosztályok részére a Hivatal Pénzügyi Főosztálya által kiadott tervezési körirat alapján kezdődik. A körirat az adott évre vonatkozó speciális 29

33 Főpolgármesteri Hivatal pénzügyi tervezése tervezési szabályokat és a tervezet elkészítésének határideje mellett tartalmazza az adott évre javasolt előirányzatokat. Az előirányzatok a Pénzügyi Főosztály által vezetett számítógépes nyilvántartásból kerülnek kiadásra. A nyilvántartás ágazati/főosztály szinten tartalmazza a Hivatal előirányzatait valamint a különböző hatáskörű évközi döntésekből, szerkezeti változásokból, illetve az azokból adódó következő évet terhelő áthúzódó hatások (szintre hozások), valamint egyéb feladatváltozások miatti előirányzat módosításokat. A főosztályok a rendelkezésükre álló információk alapján felmérik a saját hatáskörükbe tartozó feladatokkal összefüggő bevételek várható alakulását valamint a feladatok teljesítéséhez kapcsolódó kiadási szükségleteik összegét. A saját bevételeket a 2. sz. melléklet alapján kell megtervezniük. Ezt követően a körirathoz csatolt nyomtatványok szerinti formában, Excel táblázatok segítségével elkészítik költségvetési javaslatukat, amit aláírva, határidőre megküldenek a Pénzügyi Főosztály részére. A megküldött javaslatokat a Pénzügyi Főosztály felülvizsgálja abból a szempontból, hogy a javaslatok összeállítása a tervezési köriratban meghatározott általános és speciális előírásoknak megfelelően történtek-e. A Pénzügyi Főosztály szükség esetén egyeztet az érintett gazdálkodóval, gazdálkodókkal. A megküldött javaslatokról a Pénzügyi Főosztály összefoglaló anyagot készít hivatali szakmai vezetői egyeztető megbeszélésre. A megbeszéléseken részt vesz a hivatalvezetés mellett a Pénzügyi Főosztály vezetője, valamint a szakmai keretekkel gazdálkodó főosztályok vezetői. Az egyeztető tárgyalás során a pénzügyi lehetőségek függvényében kerülnek a feladatok rangsorolásra és véglegeződik a Hivatal költségvetési javaslata. A Pénzügyi Főosztály a Közgyűlés határozatát követően értesíti az érintett főosztályokat a költségvetési rendeletben szereplő előirányzatokról. A Hivatalban folyó tervező munkát a Pénzügyi Főosztály koordinálja. 30

34 Főpolgármesteri Hivatal pénzügyi tervezése A évi bevételi és kiadási előirányzatok kialakítása Bevételi előirányzat kialakítása A bevételi előirányzatok (3. sz. melléklet) tervezése bázis alapon, a évre jóváhagyott eredeti előirányzatok alapján történik, melyet a gazdálkodók saját hatáskörben növelhetnek, illetve csökkenthetnek évre Címrend javasolt előirányzat I. Működési bevételek II. Felhalmozási bevételek III. Támogatási kölcsönök visszatérülése, igénybevétele IV. Előző évek előirányzat-maradványának, pénzmaradványának és vállalkozási maradványának igénybevétele V. Hitelek felvétele és kötvénykibocsátás bevételei VI. Irányító szerv alá tartozó költségvetési szervnek folyósított támogatás miatti korrekció Bevételek és hitelek mindösszesen táblázat: A Hivatal évre tervezett bevételei (ezer Ft) I. Működési bevételek évre Címrend javasolt előirányzat I. Működési bevételek Intézményi működési bevételek Önkormányzatok sajátos működési bevételei Működési támogatások Egyéb működési bevételek táblázat: A Hivatal évre előirányzott működési bevétele (ezer Ft) 31

368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról

368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról OptiJus Opten Kft. I. 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról A 2012.3.31. és 2012.12.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék

Részletesebben

Költségvetési szervek ellenőrzése. I. Előadás. Államháztartás

Költségvetési szervek ellenőrzése. I. Előadás. Államháztartás Költségvetési szervek ellenőrzése I. Előadás Államháztartás Az állam funkciói Elsődleges (tradicionális) funkció: jogalkotás, jogalkalmazás, infrastruktúra, külső- és belső védelmi feladatok. Szociális

Részletesebben

2.) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, mint alapító részvényes elfogadja a

2.) A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, mint alapító részvényes elfogadja a 205/2007. (XII. 13.) MÖK határozat A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése az egészségügyi szakellátás feladatának 2008. április 1-jétől történő ellátására Sümeg Város Önkormányzatával közösen megalapítja

Részletesebben

Dr. Kelemen József * Büntetőjogi Szemle 2015/3. szám. I. Bevezetés. foglal magában. Az alrendszerek

Dr. Kelemen József * Büntetőjogi Szemle 2015/3. szám. I. Bevezetés. foglal magában. Az alrendszerek Dr. Kelemen József * A költségvetés kiadási oldalát sértő cselekmények szabályozástörténeti fejlődése Magyarország harmadik Büntető Törvénykönyvében, és az azzal kapcsolatban felmerült jogalkalmazási problémák

Részletesebben

2/2012. számú Vezetői körlevél

2/2012. számú Vezetői körlevél 2/2012. számú Vezetői körlevél az államháztartásról szóló új 2011. évi CXCV. számú törvény, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. számú törvény és a kapcsolódó kormányrendeletek

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA VAGYONGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA VAGYONGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZATA A BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA VAGYONGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZATA BUDAPEST 2015 (Hatályos 2015. június 27. napjától) A Budapesti Gazdasági Főiskola (továbbiakban: Főiskola) Szenátusa a Főiskola vagyonkezelésében

Részletesebben

Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal

Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/316-321 Fax: 22/310-391 e-mail: hivatal@fejer.kdrkh.hu web: www.fejerkozig.helyinfo.hu Ügyszám: 02/85-3/2009.

Részletesebben

JELENTÉS a helyi önkormányzatok társulásainak ellenőrzéséről

JELENTÉS a helyi önkormányzatok társulásainak ellenőrzéséről JELENTÉS a helyi önkormányzatok társulásainak ellenőrzéséről 0407 2004. március 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V-1006-36/2003-2004.

Részletesebben

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése A közoktatás rendszerét felváltó köznevelés rendszere a feladatmegoszlás, a rendszer működtetése

Részletesebben

Városlőd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2011. (XI. 23.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és

Városlőd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2011. (XI. 23.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és Városlőd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2011. (XI. 23.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és vagyonhasznosítás szabályairól 1 Városlőd Község Önkormányzatának

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar

Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar Lelkes Mirtill Pénzügy és számvitel/államháztartás Önkormányzati intézmény költségvetéstervezési, finanszírozási, gazdálkodás rendszere. 2016. Lelkes

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 244. MELLÉKLET: 3 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Hivatásos Tűzoltósága alapító okiratának, valamint szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálata

Részletesebben

Előterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2010. február 17-i ülésére. Tengölics Judit irodavezető

Előterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2010. február 17-i ülésére. Tengölics Judit irodavezető 1. Előterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2010. február 17-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2010.( ) rendelete a 2010. évi költségvetésről

Részletesebben

2. A 2003. európai uniós népszavazás jogi szabályozási környezete

2. A 2003. európai uniós népszavazás jogi szabályozási környezete 2. A 2003. európai uniós népszavazás jogi szabályozási környezete Általános jogi környezet 1997. évi C. törvény a választási eljárásról (Ve.). 34/2002. (XII. 23.) BM rendelet a választási eljárásról szóló

Részletesebben

Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Délmagyarországi Áramszolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ALAPSZABÁLY Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg (2006. október 16.) Szeged 1 PREAMBULUM A gazdálkodó szervezetek és a

Részletesebben

Magyarország katasztrófavédelme

Magyarország katasztrófavédelme Szent István Egyetem Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodási és menedzsment nappali szak Tantárgy: civilbiztonság Magyarország katasztrófavédelme Készítette: Tanár: Szendrei Máté (DAI5MO) Dr.

Részletesebben

1. A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésének előkészítése és elfogadása

1. A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésének előkészítése és elfogadása 2010. január 21. 60-1/2010. 1. A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésének előkészítése és elfogadása 1. Az önkormányzati gazdálkodás általános alapjai 1.1. A költségvetés

Részletesebben

Veszprémi Civil Információs Centrum. Jogszabályi keretek

Veszprémi Civil Információs Centrum. Jogszabályi keretek Veszprémi Civil Információs Centrum Jogszabályi keretek A Partnerség Erősítése ÁROP-1.1.14-2012-2012-0011 azonosítóhoz tartozó projekt társadalmi fenntarthatósági vállalásának teljesítéséhez kapcsolódóan

Részletesebben

A gondnokrendelés tehát lehetett egyfelől állandó, vagy ideiglenes, másfelől pedig cselekvőképességet érintő, vagy azt nem érintő jellegű.

A gondnokrendelés tehát lehetett egyfelől állandó, vagy ideiglenes, másfelől pedig cselekvőképességet érintő, vagy azt nem érintő jellegű. 1 Süliné dr. Tőzsér Erzsébet 1 A személy vagyonjogi jognyilatkozatainak érvényessége az ellene cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránt indított perre tekintettel elrendelt zárlat hatálya

Részletesebben

1996. évi XXXI. törvény. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1

1996. évi XXXI. törvény. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1 Hatály: 2010.I.1. - 2010.XII.31. 1. oldal 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1 Az Országgyűlés az Alkotmányból és a nemzetközi szerződésekből eredő

Részletesebben

(4) A hivatal jogi személy, a saját költségvetési előirányzata körében önálló költségvetési szerv.

(4) A hivatal jogi személy, a saját költségvetési előirányzata körében önálló költségvetési szerv. 1 ÓCSA NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 13/2000./XI.8./ sz. ÖK. rendelete Ócsa Nagyközség Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Ügyrendjéről Ócsa Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése

Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Szerző: Czinkné dr. Arató Zita bírósági titkár Pécs, 2015. október 20. A 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) is szabályozott atipikus

Részletesebben

2011. évi CXCV. törvény. az államháztartásról 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A törvény célja. 2. Értelmező rendelkezések

2011. évi CXCV. törvény. az államháztartásról 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A törvény célja. 2. Értelmező rendelkezések 2012. május 25-én hatályos! 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 1 Az Országgyűlés az államháztartás egyensúlyának és a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak

Részletesebben

TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN

TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN 6. a. A polgári jogi jogviszony alanyai. A jogképesség és a cselekvõképesség

Részletesebben

1992. évi XXIII. törvény. a köztisztviselők jogállásáról

1992. évi XXIII. törvény. a köztisztviselők jogállásáról 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról A társadalom közmegbecsülését élvező, demokratikus közigazgatás feltétele, hogy a közügyeket pártpolitikasemleges, törvényesen működő, korszerű szakmai

Részletesebben

A KÖZPONTI KÖNYVTÁR ÉS LEVÉLTÁR

A KÖZPONTI KÖNYVTÁR ÉS LEVÉLTÁR NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM A KÖZPONTI KÖNYVTÁR ÉS LEVÉLTÁR ÜGYRENDJE SOPRON 2013 TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rész... 3 II. Központi Könyvtár... 4 A könyvtár elnevezése, székhelye, címe... 4 A könyvtár

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s E l ő t e r j e s z t é s Szálka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. január 30-i ülésére Tárgy: A Szekszárdi Közös Önkormányzati Hivatal alapító okiratának módosítása, valamint a közös önkormányzati

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2010. február 17-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2010. február 17-i ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S 3. Felsőlajos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2010. február 17-i ülésére Tárgy: A társulás által fenntartott intézmények éves költségvetésének elfogadásához előzetes

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA

SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA MISKOLC 2014 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ÁLLAMTUDOMÁNYI INTÉZET KÖZIGAZGATÁS JOGI TANSZÉK A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE A GYAKORLATBAN SZERZŐ: MENYHÉRTNÉ

Részletesebben

JELENTÉS. Bátonyterenye Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1216 2012. április

JELENTÉS. Bátonyterenye Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1216 2012. április JELENTÉS Bátonyterenye Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1216 2012. április Állami Számvevőszék Iktatószám: V-3106-022/2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V0560137

Részletesebben

Az önkormányzatok társulási lehetőségei és szerepük a gyakorlatban

Az önkormányzatok társulási lehetőségei és szerepük a gyakorlatban BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG Az önkormányzatok társulási lehetőségei és szerepük a gyakorlatban Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső konzulens: Szintén László

Részletesebben

A biztosításközvetítés, illetve biztosítottak csoportos biztosításhoz történő csatlakoztatása elhatárolásának szempontjai

A biztosításközvetítés, illetve biztosítottak csoportos biztosításhoz történő csatlakoztatása elhatárolásának szempontjai 51255-2/2015 A biztosításközvetítés, illetve biztosítottak csoportos biztosításhoz történő csatlakoztatása elhatárolásának szempontjai I. TÉNYÁLLÁS Az MNB állásfoglalását kérő ügyvédi iroda (Ügyvédi Iroda)

Részletesebben

2. Értelmező rendelkezések

2. Értelmező rendelkezések Pécs Meggyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2012. (II.24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól Pécs Megyei Jogú Város

Részletesebben

T/7655/XXX. Az Országgyűlés. ajánlása. Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló. T/7655. sz. törvényjavaslat.

T/7655/XXX. Az Országgyűlés. ajánlása. Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló. T/7655. sz. törvényjavaslat. TERVEZET! 2012. 12. 09. T/7655/XXX. Az Országgyűlés Számvevőszéki és költségvetési bizottságának Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának ajánlása Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. FEBRUÁR 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. FEBRUÁR 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. FEBRUÁR 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 294-2/2006. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: A Zsigmondy Vilmos Rehabilitációs és Gyógyfürdőkórház közhasznú

Részletesebben

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről 1

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről 1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1 A törvény hatálya Törvénykönyvét (a továbbiakban: Mt.) érintő módosításokat tartalmaz. A törvény előkészítésére az Országos

Részletesebben

3. Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályban és 2013. január 2-án hatályát veszti. polgármester. 69/2012. (XII. 14.) önkormányzati rendelete

3. Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályban és 2013. január 2-án hatályát veszti. polgármester. 69/2012. (XII. 14.) önkormányzati rendelete 2012. évi 23. szám 2012. december 14. TARTALOMJEGYZÉK HATVAN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 68/2012. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 11/2008.

Részletesebben

A REMÉDIUM ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SZAKISKOLA. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (2009. évi módosítása) 2010.

A REMÉDIUM ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SZAKISKOLA. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (2009. évi módosítása) 2010. Remédium Általános Iskola és Szakiskola 2800 Tatabánya, Kossuth u. 6. e-mail: remediumiskola@freemail.hu www.remedium.suli.hu A REMÉDIUM ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Részletesebben

Molnári Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 13/2014 (XII.30.) önkormányzati rendelete

Molnári Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 13/2014 (XII.30.) önkormányzati rendelete Molnári Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 13/2014 (XII.30.) önkormányzati rendelete Hatályos:2014-12-31 -tól Molnári Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 13/2014 (XII.30.) önkormányzati rendelete

Részletesebben

Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y

Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg (2004. április 16.) S z e g e d 1 P R E A M B U L U M A gazdálkodó szervezetek

Részletesebben

Hivatali Tájékoztató. Tartalom. III. évfolyam 2013. évi 2. szám

Hivatali Tájékoztató. Tartalom. III. évfolyam 2013. évi 2. szám III. évfolyam Tartalom 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. www.csmkh.hu vezeto@csmkh.hu Tel.: 62/562-662 Fax: 62/562-601 A kiadásért felelős: B. Nagy László kormánymegbízott Bevezető... 2 Törvényességi Felügyeleti

Részletesebben

1992. évi XXIII. törvény. a köztisztviselők jogállásáról. I. fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1992. évi XXIII. törvény. a köztisztviselők jogállásáról. I. fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról A társadalom közmegbecsülését élvező, demokratikus közigazgatás feltétele, hogy a közügyeket pártpolitikasemleges, törvényesen működő, korszerű szakmai

Részletesebben

HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS

HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS 1 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS Tankönyv az integritás tanácsadó szakirányú továbbképzéshez 2 Budapest, 2013... SZERZŐK: DÁVID PÉTER LÓCZY PÉTER LEKTOR: DR. GYÖRGY

Részletesebben

A kistérségi közigazgatás és a köz-szolgáltatás intézmény rendszere (részanyag)

A kistérségi közigazgatás és a köz-szolgáltatás intézmény rendszere (részanyag) Dr. Németh Jenő A kistérségi közigazgatás és a köz-szolgáltatás intézmény rendszere (részanyag) A kistérségi közigazgatási alrendszer szervezeti és intézmény rendszerének kialakítását három alapvető funkciónak

Részletesebben

1/2015. (I. 21.) NGM utasítás. a Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról

1/2015. (I. 21.) NGM utasítás. a Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról 1/2015. (I. 21.) NGM utasítás a Nemzetgazdasági Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló

Részletesebben

Iktatószám: 746/2013 IT: 24. ŐI: 10 év A KEMÉNY ZSIGMOND UTCAI ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013.10.15.

Iktatószám: 746/2013 IT: 24. ŐI: 10 év A KEMÉNY ZSIGMOND UTCAI ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013.10.15. Iktatószám: 746/2013 IT: 24. ŐI: 10 év A KEMÉNY ZSIGMOND UTCAI ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013.10.15. Intézmény OM - azonosítója: 030881 Készítette:.. intézményvezető aláírás Legitimációs

Részletesebben

projekt címe: ÁROP-2216 - Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági

projekt címe: ÁROP-2216 - Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági A vidékfejlesztési miniszter 115/2011. (XII. 9.) VM rendelete a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezeléséről szóló 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny

Részletesebben

JELENTÉS. Mezőtúr Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1246 2012. április

JELENTÉS. Mezőtúr Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1246 2012. április JELENTÉS Mezőtúr Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1246 2012. április Állami Számvevőszék Iktatószám: V-3100-026/2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V0560131 Az

Részletesebben

A Belügyminisztérium Tűzoltóság Országos Parancsnokság Tűzvédelmi Főigazgatóság Tűzmegelőzési Főosztály vezetőjének. 1/1998. számú

A Belügyminisztérium Tűzoltóság Országos Parancsnokság Tűzvédelmi Főigazgatóság Tűzmegelőzési Főosztály vezetőjének. 1/1998. számú A Belügyminisztérium Tűzoltóság Országos Parancsnokság Tűzvédelmi Főigazgatóság Tűzmegelőzési Főosztály vezetőjének 1/1998. számú T Á J É K O Z T A T Ó J A Budapest, 1998. december "23." Az épített környezet

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S - Társulási Tanácshoz

E L Ő T E R J E S Z T É S - Társulási Tanácshoz DOMBRÁDI SZOCIÁLIS TÁRSULÁS ELNÖKÉTŐL -------------------------------------------------------------- 4492 Dombrád, Rákóczi út 36. Tel/fax: (45) 465-001, 565-002 Száma:./2015. E L Ő T E R J E S Z T É S

Részletesebben

10/2000.(IV.30.) önkormányzati rendelete. a közművelődésről.

10/2000.(IV.30.) önkormányzati rendelete. a közművelődésről. Egységes szerkezet JÁSZDÓZSA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 10/2000.(IV.30.) önkormányzati rendelete a közművelődésről. Jászdózsa Község Önkormányzatának képviselő-testülete, a helyi önkormányzatokról szóló módosított

Részletesebben

POLGÁRMESTERE. :1041 Budapest, István út. 14. :231-3131 Fax:231-3133 ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére

POLGÁRMESTERE. :1041 Budapest, István út. 14. :231-3131 Fax:231-3133 ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére Budapest Főváros IV. kerület, Újpest Önkormányzat POLGÁRMESTERE :1041 Budapest, István út. 14. :231-3131 Fax:231-3133 ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2011. november 24-i ülésére Tárgy: Budapest Főváros

Részletesebben

Bevezető. Bevezető. Tájékoztatót készítettünk az Mötv. módosításáról, valamint a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről.

Bevezető. Bevezető. Tájékoztatót készítettünk az Mötv. módosításáról, valamint a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről. III. évfolyam Tartalom 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. www.csmkh.hu vezeto@csmkh.hu Tel.: 62/562-662 Fax: 62/562-601 Bevezető... 2 Törvényességi Felügyeleti Főosztály tájékoztatói... 3 Tájékoztató az Mötv.

Részletesebben

A FELCSÚTI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A FELCSÚTI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A FELCSÚTI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Hatályos: 2013. március napjától 1 2 A Felcsúti Közös Önkormányzati Hivatal SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A Felcsúti Közös

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

Gödöllő Város Önkormányzata TANULMÁNY

Gödöllő Város Önkormányzata TANULMÁNY Gödöllő Város Önkormányzata 3. A fenntartható gazdálkodás és költségvetési egyensúly megteremtését szolgáló strukturális változtatások, ezzel összefüggésben az önkormányzat rövid- és középtávú költségvetési

Részletesebben

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2005-2010 TARTALOM 1. Bevezető... 3. oldal 2. Az ifjúsági korosztály Dunaújvárosban... 5. oldal 3. Az önkormányzat ifjúsági

Részletesebben

ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS

ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS 4. melléklet amely létrejött egyrészről: DOMBÓVÁR TÉRSÉGI SZENNYVÍZKEZELÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS (7200 Dombóvár, Szent István tér 1., képviseli:...) - mint tulajdonos továbbiakban

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

- 1 - A SZÉKESFEHÉRVÁRI HŰTŐIPARI Nyrt. MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT A L A P S Z A B Á L Y A (TERVEZET)

- 1 - A SZÉKESFEHÉRVÁRI HŰTŐIPARI Nyrt. MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT A L A P S Z A B Á L Y A (TERVEZET) - 1 - A SZÉKESFEHÉRVÁRI HŰTŐIPARI Nyrt. MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT A L A P S Z A B Á L Y A (TERVEZET) A gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII.

Részletesebben

2012. évi CXXVI. törvény a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról 1

2012. évi CXXVI. törvény a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról 1 OptiJus Opten Kft. I. 2012. évi CXXVI. törvény 2012. évi CXXVI. törvény a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról 1 A 2013.7.1. és 2013.12.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program. A munka és a magánélet összehangolását segítő munkahelyi kezdeményezések

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program. A munka és a magánélet összehangolását segítő munkahelyi kezdeményezések PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Megújulás Operatív Program A munka és a magánélet összehangolását segítő munkahelyi kezdeményezések Vállalati és intézményi napközbeni kisgyermek-ellátási szolgáltatások

Részletesebben

AZ ALSÓZSOLCAI GONDOZÁSI KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

AZ ALSÓZSOLCAI GONDOZÁSI KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA AZ ALSÓZSOLCAI GONDOZÁSI KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2016 1 TARTALOM I. Általános és bevezető szabályok II. Az intézmény szervezeti felépítése és működése III. Az intézmény feladata IV.

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/13-7/2011. ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

K&H BIZTOSÍTÓ ZRT. KOLLEKTÍV (CSOPORTOS) KOCKÁZATI ÉLET, BALESET- ÉS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI. 2005. július 1.

K&H BIZTOSÍTÓ ZRT. KOLLEKTÍV (CSOPORTOS) KOCKÁZATI ÉLET, BALESET- ÉS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI. 2005. július 1. K&H BIZTOSÍTÓ ZRT. KOLLEKTÍV (CSOPORTOS) KOCKÁZATI ÉLET, BALESET- ÉS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI 2005. július 1. KOLLEKTÍV (CSOPORTOS) KOCKÁZATI ÉLET, BALESET- ÉS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSOK ÁLTALÁNOS

Részletesebben

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZAT

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZAT ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZAT (Elfogadva a Szenátus RH/8/2016. (II.23.) sz. határozatával) 2016. Tartalomjegyzék Preambulum... 4 I. Áltatános rész... 4 1. Értelmező rendelkezések...

Részletesebben

Bérleti Üzemeltetési Szerződés Módosításokkal egységes szerkezetben

Bérleti Üzemeltetési Szerződés Módosításokkal egységes szerkezetben Bérleti Üzemeltetési Szerződés Módosításokkal egységes szerkezetben 1. Preambulum---------------------------------------------------------------------------------------------6 1.1. Jelen szerződés célja------------------------------------------------------------------------------------------6

Részletesebben

Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása Munkaszervezete (Iroda) Szervezeti és Működési Szabályzata

Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása Munkaszervezete (Iroda) Szervezeti és Működési Szabályzata Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása Munkaszervezete (Iroda) Szervezeti és Működési Szabályzata Érvényes: 2010. július 19 től 2012. április 5-től NAGYKANIZSAI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA MUNKASZERVEZETE

Részletesebben

1. Cím: Miniszterelnöki Hivatal

1. Cím: Miniszterelnöki Hivatal A "Miniszterelnökség" fejezet a miniszterelnök munkáját, a kormány testületi működését szolgáló előirányzatokat, továbbá egyes, a kormányzati feladatok ellátását segítő szervezetek költségvetését tartalmazza.

Részletesebben

A képviselő-testület 2012.november 29-i zárt ülésén hozott döntések:

A képviselő-testület 2012.november 29-i zárt ülésén hozott döntések: A képviselő-testület 2012.november 29-i zárt ülésén hozott döntések: 238/2012. Kth. 1. Kiskunhalas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. november 29. napjától határozatlan időre megválasztja

Részletesebben

Jogszabályok felülvizsgálata és jogszabályi keretek összefoglalása. a Szervezetfejlesztés és hatékonyságnövelés Miskolc MJV Önkormányzatánál

Jogszabályok felülvizsgálata és jogszabályi keretek összefoglalása. a Szervezetfejlesztés és hatékonyságnövelés Miskolc MJV Önkormányzatánál Jogszabályok felülvizsgálata és jogszabályi keretek összefoglalása a Szervezetfejlesztés és hatékonyságnövelés Miskolc MJV Önkormányzatánál ÁROP-1.A.5-2013-2013-0047 azonosító számú projekt keretében 1

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben

OTP Országos Egészség- és Önsegélyező Pénztár. Alapszabály. Budapest, 2016. január 28. (hatálybalépés időpontja: 2016. március 01.

OTP Országos Egészség- és Önsegélyező Pénztár. Alapszabály. Budapest, 2016. január 28. (hatálybalépés időpontja: 2016. március 01. OTP Országos Egészség- és Önsegélyező Pénztár Alapszabály Budapest, 2016. január 28. (hatálybalépés időpontja: 2016. március 01. TARTALOMJEGYZÉK I. A PÉNZTÁR ELNEVEZÉSE, AZONOSÍTÓ ADATAI... 3 II. A PÉNZTÁRRA

Részletesebben

FHB SZEMÉLYI KÖLCSÖN ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

FHB SZEMÉLYI KÖLCSÖN ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 2015. január 31. napjáig fogyasztónak nem minősülő természetes személyekkel megkötött kölcsönszerződésekre vonatkozó FHB SZEMÉLYI KÖLCSÖN ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 2014. március 15. napjától érvényes

Részletesebben

AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2007. FEBRUÁR 16. ÁRA: 1134 Ft AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Oldal JOGSZABÁLY 366/2006. (XII. 28.) Korm. r. A közigazgatási hivatalokat

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tapolca Város Önkormányzata 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. TARTALOM I. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HEP)... 3 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 3 3. Értékeink,

Részletesebben

OM azonosító: 029991 INTÉZMÉNYI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

OM azonosító: 029991 INTÉZMÉNYI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT OM azonosító: 029991 INTÉZMÉNYI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Készítette: Pekarek Istvánné Óvodavezető Jóváhagyta: Alapi Óvoda Nevelőtestülete Hatályos: 2015. 10. 01. Tartalom 1. rész Az alapító okiratban

Részletesebben

SZÁMLASZERZŐDÉS ÉS ÓVADÉKI MEGÁLLAPODÁS. (A további azonosító adatokat a jelen szerződés elválaszthatatlan részét képező adatlap tartalmazza.

SZÁMLASZERZŐDÉS ÉS ÓVADÉKI MEGÁLLAPODÁS. (A további azonosító adatokat a jelen szerződés elválaszthatatlan részét képező adatlap tartalmazza. 1 SZÁMLASZERZŐDÉS ÉS ÓVADÉKI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészről Név/Cégnév: Lakcím/Székhely: (Cégjegyzékszám: Törvényes képviselő: ) Adószám/Adóazonosító jel: (A további azonosító adatokat a jelen

Részletesebben

Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár. Alapszabálya. 2014. május 27.

Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár. Alapszabálya. 2014. május 27. Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár Alapszabálya 2014. május 27. Tartalomjegyzék I. fejezet... 3 A pénztárra vonatkozó általános rendelkezések... 3 II. fejezet... 4 A pénztár szolgáltatásai...

Részletesebben

FŐVÁROSI CSATORNÁZÁSI MŰVEK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

FŐVÁROSI CSATORNÁZÁSI MŰVEK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FŐVÁROSI CSATORNÁZÁSI MŰVEK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Azonosító szám: kiadás /változat 2.0 Budapest, 2011. december 27. A szabályzat témagazdája: Dr. Prohászka László vezető jogtanácsos A 2.0.

Részletesebben

ALAPSZABÁLY 2006. május 1.

ALAPSZABÁLY 2006. május 1. ALAPSZABÁLY 2006. május 1. UNIQA Egészségpénztár Alapszabálya 1.) Általános adatok 1.1.) Elnevezés: UNIQA Önkéntes Kölcsönös Kiegészít Egészségpénztár továbbiakban: Egészségpénztár Az Egészségpénztár rövidített

Részletesebben

Mezőkövesd Város Önkormányzatának 101/2009. (IV.29.) ÖK. számú H A T Á R O Z A T A. Napirend megállapítása

Mezőkövesd Város Önkormányzatának 101/2009. (IV.29.) ÖK. számú H A T Á R O Z A T A. Napirend megállapítása Mezőkövesd Város Önkormányzatának 101/2009. (IV.29.) ÖK. számú H A T Á R O Z A T A Napirend megállapítása 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK MÓDOSÍTÁSA 1.1.) Mezőkövesd Város Önkormányzatának vagyonáról és vagyongazdálkodás

Részletesebben

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013.

MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013. MÉLIUSZ JUHÁSZ PÉTER KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013. TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4 1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI... 4 1.1. Az intézmény neve, székhelye, címe, elérhetősége...

Részletesebben

A TŰZ ELLENI VÉDEKEZÉS LÉNYEGE, SZABÁLYOZÁSA.

A TŰZ ELLENI VÉDEKEZÉS LÉNYEGE, SZABÁLYOZÁSA. A TŰZ ELLENI VÉDEKEZÉS LÉNYEGE, SZABÁLYOZÁSA. Segédanyag az OMKT Kft.- n folyó Tűzvédelmi előadó szakképzéshez. Budapest, 2011. október Szerkesztő: Duruc József Megjegyzés: A szövegben pirossal kiemelt

Részletesebben

Hatályos: 2015. 08.01-jétől

Hatályos: 2015. 08.01-jétől Hatályos: 2015. 08.01-jétől I. Általános rész Jelen Szabályzat célja annak biztosítása, hogy Gyulai Közüzemi Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Adatkezelő, vagy Társaság) megfeleljen az információs önrendelkezési

Részletesebben

9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági

9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági 9923 Jelentés a Munkaerőpiaci Alap működésének pénzügyigazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok II. Részletes megállapítások 1. A Munkaerőpiaci Alap

Részletesebben

Füzesabony Város Önkormányzat és Dormánd Község Önkormányzat képviselő-testületével 2014. március 27-én, közösen hozott határozatok

Füzesabony Város Önkormányzat és Dormánd Község Önkormányzat képviselő-testületével 2014. március 27-én, közösen hozott határozatok Füzesabony Város Önkormányzat és Dormánd Község Önkormányzat képviselő-testületével 2014. március 27-én, közösen hozott határozatok 30/2014. (III.27.) képviselő-testületi határozat Füzesabony Város Önkormányzatának

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RÉSZ I. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA

ÁLTALÁNOS RÉSZ I. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA ÁLTALÁNOS RÉSZ I. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA 1. A költségvetési szerv elnevezése: Hajdúsági Lakásotthonok 2. Az intézmény székehelye: 4080 Hajdúnánás, Fürdő u. 1. 3. Az intézmény: PIR azonosító száma: 372196000

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI Dr. Kádár Pál ezredes A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS Tudományos témavezető: Prof. Dr. TORMA András CSc intézetigazgató, egyetemi

Részletesebben

Dévaványa Város Egészségterve 2008-2018

Dévaványa Város Egészségterve 2008-2018 Dévaványa Város Egészségterve 2008-2018 Dévaványa 2008 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezető 3 1.1 Dévaványa város bemutatása 3 1.2 A városi egészségterv szükségessége 4 2. Állapotleírás 5 2.1 Demográfiai adatok,

Részletesebben

FÖLDESI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 2822-9/2014.

FÖLDESI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 2822-9/2014. FÖLDESI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 2822-9/2014. 7. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Földes Nagyközség

Részletesebben

1. A rendelet hatálya

1. A rendelet hatálya MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2014. (XI.25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Mihályháza Község Önkormányzata Képviselőtestületének 7/2014. (XI.25.) önkormányzati rendelete a települési

Részletesebben

BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1 BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Zirc 2011 2 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja és hatálya 1. 1. A Szervezeti és Működési

Részletesebben

Pátka Község Önkormányzatának 66-7/2011. Képviselő-testülete. JEGYZŐKÖNYV a képviselő-testület 2011. április 18-i rendkívüli nyílt üléséről

Pátka Község Önkormányzatának 66-7/2011. Képviselő-testülete. JEGYZŐKÖNYV a képviselő-testület 2011. április 18-i rendkívüli nyílt üléséről Pátka Község Önkormányzatának 66-7/2011. Képviselő-testülete JEGYZŐKÖNYV a képviselő-testület 2011. április 18-i rendkívüli nyílt üléséről Rendeletek: Határozatok: 50/2011.(IV.18.) 51/2011.(IV.18.) 52/2011.(IV.18.)

Részletesebben

DECS Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

DECS Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének DECS Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2009. (II.27) r e n d e l e t e Decs Nagyközség Önkormányzatának 2009. évi költségvetéséről Decs Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a

Részletesebben

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése

Antreter Ferenc. Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Antreter Ferenc Termelési-logisztikai rendszerek tervezése és teljesítményének mérése Doktori értekezés Témavezetők: Dr. Várlaki Péter egyetemi tanár Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Logisztikai

Részletesebben

A fejezet fontosabb előirányzatai és azok változása 2008. évi 2008. évi. 2007. évi eredeti módosított tény előirányzat.

A fejezet fontosabb előirányzatai és azok változása 2008. évi 2008. évi. 2007. évi eredeti módosított tény előirányzat. A "Miniszterelnökség" fejezet a miniszterelnök munkáját, a kormány testületi működését szolgáló előirányzatokat, továbbá egyes, a kormányzati feladatok ellátását segítő szervezetek költségvetését tartalmazta.

Részletesebben

Tájékoztató tanévnyitó kiadvány a 2008/2009 tanévhez 1

Tájékoztató tanévnyitó kiadvány a 2008/2009 tanévhez 1 Tájékoztató tanévnyitó kiadvány a 2008/2009 tanévhez 1 Készítette: OKM Közoktatási Főosztály 1 Az elektronikus kiadvány a közoktatás szereplő számára a szakmai munka segítése céljából készült, alkalmazása

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Hatályos: 2009. február 20. Budapest Főváros XXIII. ker. Soroksár Önkormányzatának 25/2005. (VI.19.) rendelete a civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjéről (módosításokkal egységes szerkezetbe

Részletesebben