BUDAPEST FŐVÁROSI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ ÖNKORMÁNYZAT FELÜLVIZSGÁLATA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPEST FŐVÁROSI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ ÖNKORMÁNYZAT 2005. FELÜLVIZSGÁLATA"

Átírás

1 BUDAPEST FŐVÁROS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 2005.

2 Budapest Főváros Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálati dokumentációját készítette a Fővárosi Önkormányzat Szakmapolitikai Munkacsoportja. A Munkacsoport vezetője: Ikvai Szabó Imre főpolgármester-helyettes A Munkacsoport tagjai: Antal Kálmán, az Egészségügyi és Esélyegyenlőségi Főpolgármester-helyettesi Iroda vezetője, Gosztonyi Géza, a Budapesti Szociális Forrásközpont igazgatója, dr. Győri Péter, a BMSZKI szakmai igazgatója, Hazai Istvánné, a FPH. Gyermekvédelmi Ügyosztály vezetője, Kulinyi Márton, a Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht. igazgatója, Skultéti József, a FPH. Szociálpolitikai Ügyosztály vezetője, Szabó Attiláné, a FPH. Szociálpolitikai Ügyosztály Szakmai Alosztály vezetője, Pelle József, a BMSZKI igazgatója. A dokumentációt összeállította és szerkesztette: Budapest Főváros Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatal SZOCIÁLPOLITIKAI ÜGYOSZTÁLYA Felelős szerkesztő: Skultéti József ügyosztályvezető Felelős kiadó: Ikvai Szabó Imre főpolgármester-helyettes A felülvizsgálati dokumentáció egyeztetéseit és közzétételét a FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT IDŐSEK OTTHONA Budapest, Pesti út MÓDSZERTANI OSZTÁLYA segítette. A kiadvány nyomdai munkálatai készültek a BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZAT Főpolgármesteri Hivatal sokszorosító üzemében. A dokumentum készítői köszönetüket fejezik ki a Fővárosi Szociálpolitikai Kerekasztal és Elnöksége Tagjainak, Budapest Szociális- és Gyermekvédelmi Ellátásában dolgozó Vezetőknek, Szakembereknek, a fővárosi kerületek Jegyzőinek, Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala Munkatársainak a készítés során nyújtott szakmai segítségükért. 2

3 BEVEZETÉS.. A legalább 2000 lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A szolgáltatástervezési koncepció tartalmát a helyi önkormányzat kétévente felülvizsgálja és aktualizálja -az évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 92. (3) bekezdés. A fővárosi szolgáltatástervezési koncepció célja a fővárosban élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása és a biztosított ellátási formák megszervezésének módja, a felülvizsgálat célja a koncepcióban vállalt feladatok időarányos végrehajtásának helyzete és a változó feltételek aktualizálása. A Koncepciót a Fővárosi Közgyűlés fogadja el és kétévente vizsgálja felül, aktualizálja. A Fővárosi Szolgáltatástervezési Koncepciót a szociális ellátás területén- a Fővárosi Közgyűlés évi októberi ülésén, 1910/2003. (X.30.) számú határozatával fogadta el. A Fővárosi Koncepció elfogadását követő időszakban a Fővárosi Koncepció megküldésre került a szakminisztériumnak, az egyeztetési folyamat során érintett véleményezőknek., valamint a kerületi önkormányzatoknak, a Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottsága pályázati úton nyújtott támogatást a pályázó kerületi önkormányzatoknak saját koncepciójuk elkészítéséhez, a pályázat lebonyolítását követően a kerületi önkormányzatok megkezdték koncepcióik összeállítását, lefolytatták az előírt egyeztetési folyamatokat, a beérkezett és elhangzott észrevételek nyomán kiegészítették tervezeteiket, majd a testületi előterjesztésre kész koncepció-tervezeteket megküldték a Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottságának véleményezésre, a kerületi önkormányzatok az egyeztetési és véleményezési folyamat végén beterjesztették az elkészült tervezési dokumentumaikat mellékleteivel képviselőtestületeik elé jóváhagyásra, a kerületi Szociálpolitikai Kerekasztalok létrehozását követően, annak monitorozása mellett, megkezdték a szociális ellátás területén koncepcionált elképzeléseik valóra váltását. A kerületi önkormányzatok képviselőtestületei által elfogadott helyi szolgáltatástervezési koncepciók folyamatosan érkeztek a Fővárosi Önkormányzathoz a Fővárosi Szolgáltatástervezési Koncepció összeállításához. Az utolsó kerületi koncepció a törvényes határidő lejártát követő fél évvel- került megküldésre véleményezésre a Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottságának. A mulasztás a fővárosi és kerületi szakmai dokumentáció/k készítésének és felülvizsgálatának folyamatában nem behozható késedelmet okozott. A tartalmi és formai kérdéseket illetően az egyes kerületi koncepciók jelentős különbségeket jelenítettek. Az adattartalmak és szakmai elképzelések különbözőségei miatt, 3

4 jelenlegi állapotaiban nem összeegyeztethetőek és a felsoroltak miatt, csak a következő felülvizsgálat alkalmával teremthető meg Budapest Ellátási Térképe megrajzolásának lehetősége. A jelenlegi helyzetben a Fővárosi Koncepció elfogadását követő időben bekövetkezett változások, valamint az eltervezett feladatok megvalósításának bemutatása lehetséges a kerületi önkormányzatok koncepcióinak eredeti formában történő mellékelésével. A fővárosi felülvizsgálat fontos célkitűzései között szerepelt megjeleníteni az eltelt időszak jelentősebb fővárosi történéseit a szociális ellátás területein, bemutatni a betervezett feladatok teljesítésének helyzetét, feltérképezni a kerületi testületek által jóváhagyott- fejlesztések ütemezését és összeállítást készíteni az egyes kerületekben alkalmazott, fővárosi lakosok élethelyzetét segítő jó gyakorlatokból. A helyi koncepciók elfogadott, végső változatainak és azokat legitimáló testületi döntéseket megjelenítő határozatok beérkezését követően kezdődhetett meg a Fővárosi Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tervezetének előkészítése és összeállítása, majd a véleményezési folyamat lefolytatása.. A Fővárosi Koncepció felülvizsgálatának folyamata 1.) A Fővárosi Önkormányzat Szociálpolitikai Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálattervezetét elkészítő Szakmapolitikai Munkacsoport megalakítása (vezetője: Ikvai Szabó Imre főpolgármester-helyettes, tagjai: dr. Győri Péter szakmai igazgató, Gosztonyi Géza a BSzF. igazgatója, Antal Kálmán az Egészségügyi és Esélyegyenlőségi Főpolgármesterhelyettesi Iroda vezetője, Skultéti József, a FPH. Szociálpolitikai Ügyosztály vezetője, Pelle József, a BMSZKI igazgatója, stb.) 2.) A Munkacsoport tagjai és az előkészítésre felkért Ügyosztályok vezetői és szakemberei tevékenységével a felülvizsgálati dokumentáció egyes fejezeteinek az összeállítása (Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht., Budapesti Szociális Forrásközpont, FPH. Hatósági Ügyosztály., FPH. Oktatási Ügyosztály, FPH. Lakás Ügyosztály, FPH. Gyermekvédelmi Ügyosztály, FPH Szociálpolitikai Ügyosztály). 3.) Végrehajtásra került a statisztikai adattartalmak aktualizálása, a felülvizsgálat-tervezet harmonizáció és korrekciója. 4.) A felülvizsgálat tervezetének a Fővárosi Szociálpolitikai Kerekasztal Elnöksége elé terjesztése. Az Elnökség a dokumentum-tervezet véleményezését követően készíti elő a Fővárosi Szociálpolitikai Kerekasztal ülésének összehívását (a Kerekasztal összetételének aktualizálása a Közigazgatási Hivatal/ok és a települési önkormányzatok jegyzőinek közreműködésével -előkészítő a FPH Szociálpolitikai Ügyosztály). 5.) A beérkezett és elhangzott vélemények és javaslatok feldolgozása, a Koncepció felülvizsgálat-tervezetéhez beérkezett módosítási javaslatok vizsgálata (Szakmapolitikai Munkacsoport). 6.) A Kerekasztal által elfogadott Fővárosi Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálattervezet Fővárosi Közgyűlés elé terjesztése hivatali koordinációjának lefolytatása (előkészítő: FPH. Szociálpolitikai Ügyosztály) 7.) A Fővárosi Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálatának közgyűlési elfogadását követően a dokumentáció megküldése tájékoztatásul a szakminisztérium- és a Fővárosi Szociálpolitikai Kerek-asztal tagjai és a kerületi önkormányzatok részére. 4

5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés A Fővárosi Koncepció felülvizsgálatának folyamata...4 I. A budapesti szolgáltatástervezési koncepció koncepcionális alapjai...6 II. Budapest jövőképe: a következő évek és évtizedek...17 III. Statisztikai adatok...20 IV. A szociális ellátási kötelezettség általános tartalma...55 V. Az egyes szociális ellátási formák, szolgáltatások...58 VI. Hiányzó ellátások ellátási formák teendők VII. Egyes csoportok sajátos problémáihoz kapcsolódó speciális ellátási formák VIII. A nem önkormányzati szociális szolgáltatások helye és szerepe az ellátásban IX. A különböző ellátó szervezetek együttműködésének módjai, keretei X: A fővárosi szolgáltatások korszerűsítésének irányai XI. A fővárosi gyermekvédelem helyzete XII. foglalkoztatási folyamatok Budapesten XIII. egészségpolitika XIV. lakáspolitika XV. A fővárosi kerületek fejlesztési elképzelései XVI. Jó gyakorlatok Budapest szociális ellátásában Mellékletek:

6 I. A BUDAPESTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ KONCEPCIONÁLIS ALAPJAI 1.1. Helyi településpolitikai, társadalompolitikai célok Budapest Főváros Közgyűlése 1997 május 29-i ülésén elfogadta a Budapesti Szociális Charta t, melyet ezt követően Budapest kerületi önkormányzati testületei megtárgyaltak, s a kerületi polgármesterek többsége aláírásával mint a közös akaratot, szándékot, az összefogást megerősítő dokumentumot hitelesített. Budapest polgármestereinek közös állásfoglalása Budapest szociálpolitikája az ezredfordulón Mi Budapest 24 önkormányzatának polgármesterei, megismerve a főváros szociálpolitikai fejlesztéséről szóló középtávú szakmai koncepciót, ahhoz csatlakozva megállapítottuk, hogy Budapest szociális helyzetének jobbításában közösen vállalható és vállalandó feladataink vannak. Közösen vállalt felelősségünk nevében az alábbi nyilatkozatot tesszük: 1. Budapest szociális problémái - mindannyiunk közös gondja, a szociális feszültségek enyhítése - mindannyiunk közös feladata. Ahhoz, hogy Budapest valódi otthona legyen polgárainak, közös erőfeszítéseket teszünk azért, hogy a város társadalmi viszonyainak alakításában, szociális helyzetének jobbításában a lakosság minél szélesebb rétegei, intézményei, vállalkozásai, egyházi és világi civil szerveződései aktív, tevékeny részt vállalhassanak. Saját önkormányzataink hatáskörében és kialakítandó együttműködéseink keretében törekszünk arra, hogy Budapest önkormányzatai kivegyék részüket e közös feladatokból. Törekszünk arra, hogy az önkormányzatok saját intézményei és finanszírozási lehetőségeit eredményesebben hasznosítsák a szociálpolitikai feladatok ellátásában. Törekszünk arra, hogy az önkormányzati intézmények ágazatközi együttműködése, a különböző ágazatok munkájának összehangolása révén eredményesebben járuljanak hozzá a szociális problémák megoldásához. 2. A szociálpolitikai közös érdekeknek alárendelt közös fellépés feltételeinek kialakítása - tiszteletben tartva a résztvevők politikai, szakmai, intézményi és hatásköri szuverenitását Az elmúlt években kialakult intézményi felépítés főbb elveit elfogadjuk, de tisztában vagyunk azzal, hogy bármilyen hatásköri szabályozás esetén lesznek olyan hézagok és átfedések, amely területeken csak közös megállapodásaink révén találhatunk megoldást. A szociálpolitikai feladatok területén az ilyen célú megállapodások irányait és kereteit illetően elfogadjuk a szakmai koncepció célkitűzéseit. A szakmai koncepció elfogadása kötelezettségvállalásunkat is rögzíti abban, hogy a megállapodások előkészítése és kidolgozása munkát és feladatot ró ránk magunkra is, de e munkában nem nélkülözhetjük a képviselők, tisztviselők, szociálpolitikai szakemberek munkáját sem. 3. Összehangolási feladatok a főváros szociálpolitikájában Szükségesnek tartjuk azt, hogy a szociálpolitikai intézmények és ellátások áttekinthetőbbek és kiismerhetőbbek legyenek - úgy a szociális politika, mint az ellátásért folyamodó kliensek számára. E cél elérése érdekében közös fellépést tartunk szükségesnek: a segélyezési eljárás, a jogosultság mérlegelésének egyszerűsítésében, harmonizációjában és racionalizálásában, a szociális ellátások klienseinek jogait védő és garantáló feltételrendszer kialakításában és érvényesítésében. 6

7 a területi alapellátási formák és a szakellátások közötti összhang, differenciált munkamegosztás feltételeinek megteremtésében. az ágazatközi együttműködés elveinek és igazgatási, finanszírozási feltételrendszerének kialakításában, különösen a szociálpolitika illetve az egészségügy, oktatás, foglalkoztatáspolitika és gyermekvédelem ágazatai közötti együttműködés területén. az egyes ellátási formák tartalmának, szakmai és pénzügyi kritériumainak meghatározásában, a szakmai tartalmakra és gazdálkodási követelményekre egyaránt érzékeny igazgatási (finanszírozási, elszámolási, minőségbiztosítási stb.) feltételek kialakításában, a szakmai és politikai elvárásokat egyaránt átláthatóan és ellenőrizhetően érvényesítő, a nem-állami szervezetekkel kötött szerződések tartalmát és eljárási kereteit rögzítő, az önkormányzatok munkaszervezeti rendjében érvényesített szabályozásban. 4. A legelesettebbek, a legszegényebbek kiemelt támogatása, a társadalmi kirekesztettség és marginalizálódás enyhítése, a főváros társadalmi integrációjának erősítése Erkölcsi kötelezettségünknek tekintjük azt, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi, emberi és intézményi erőforrások eszközeivel kiemelt támogatást biztosítunk a legelesettebb társadalmi csoportok tagjai számára. Erkölcsi kötelezettségünkön túlmutató felelősséget jelent e csoportok ellátása annyiban, hogy e csoportok ellátása gyakorlatilag teljes egészében az önkormányzatok hatáskörébe tartozó feladat. A szegénység enyhítése érdekében törekszünk arra, hogy a segélyek hathatósabban célozzák meg a legszegényebbeket, különös gonddal kezeljük a gyermekek és fiatalok szegénységét, a legszegényebb gyermekek számára is biztosítva az oktatásban való részvétel lehetőségét, legalább napi egyszeri étkezés és tanfelszerelés biztosításával, támogassuk a legszegényebb, marginalizálódott csoportok önszerveződését, érdekképviseleti lehetőségeit, speciális programok segítségével tegyük számukra is elérhetővé a közszolgálati intézmények által biztosított szolgáltatásokat, előnyöket. az önkormányzatok lehetőségeit széles körben felmérve, közhatalmi szerepükön túl, mint hivatalaiban és intézményeiben munkaadók, mint piaci megrendelők is tegyenek erőfeszítéseket a leghátrányosabb helyzetű, megbélyegzett csoportok társadalmi integrációjáért. Minden tőlünk elvárható eszközt igénybe véve küzdünk minden fajta diszkrimináció, így minden fajta rasszizmus ellen. Politikai és közhatalmi eszközeinkkel egyaránt küzdünk a megbélyegzett, diszkriminált csoportok társadalmi egyenjogúsításáért, azért, hogy e csoportok tagjai is teljes jogú, méltósággal felruházott tagjai legyenek Budapest társadalmának. 5. Követés, értékelés Vállalt céljaink megvalósulását annak folyamatában is követni és értékelni szándékozzuk. A szakmai és társadalmi nyilvánosság bevonásával évente át kívánjuk tekinteni azt, hogy meddig jutottunk, és a megalapozott helyzetértékelés alapján fenntartjuk magunknak azt a lehetőséget, hogy céljainkat kiegészítsük, pontosítsuk, módosítsuk. A Budapest 24 önkormányzata közötti szociálpolitikai együttműködés kialakításában és karbantartásában bizalmunkról biztosítjuk a testületek szociálpolitikai bizottságainak elnökeit, akiktől el is várjuk azt, hogy konstruktívan és hatékonyan lépjenek fel a szociálpolitikai együttműködés szakmai és politikai tartalmainak meghatározásában és ellenőrzésében. Budapest, 1997, 7

8 Budapesten egyetlen ellátást biztosító szervezet (legyen az önkormányzati, vagy nemönkormányzati) sem képes a partnerekkel való szorosabb együttműködés nélkül megfelelni a vele szemben támasztott követelményeknek. Ezért a megfogalmazott szakmai teendők során kitérünk az úgynevezett ágazatközi együttműködési rendszer kérdéseire is, a szociális ellátás határterületeire, azok kooperatív kezelésére. Az elkövetkező években a legtöbb gyakorlati teendő a szociálpolitika és az egészségügy, a foglalkoztatás, a lakásfenntartás és lakásgazdálkodás, a városrehabilitáció, a gyermekvédelem, a kisebbségi politika és a közbiztonság határmezsgyéin akad. Ezért elengedhetetlen, hogy az egyes szakterületek ismerői és irányítói a döntés előkészítésének idején átgondolják az adott program helyi társadalompolitikai következményeit, és azt, hogy ezeket a szociálpolitika eszközeivel miként lehet kezelni. Kívánatos, hogy az ágazatközi együttműködés tartalmában és működési formáiban is teljesen megújuljon. Elöljáróban azokat az alapelveket rögzítjük, amelyek összhangban a Budapesti Szociális Charta -ban rögzítettekkel - meghatározzák cselekedeteink kereteit. A politikusokon és a szakembereken múlik, hogy mennyire tudják az elfogadott alapelveket és a gyakorlatot egymással összhangba hozni. Ez nemcsak a döntéseket hozó helyi politikusoknak ad feladatot, hanem a végrehajtásban, döntés-előkészítésben dolgozó szakembereknek is Alapelvek A helyi politikusok, köztük a szociálpolitikával foglalkozók feladata, hogy a polgárok otthonuknak érezhessék a várost. A polgárok önszerveződése, szolidaritása, érdekképviselete minél szélesebb keretek között szerepet kapjon a társadalmi kohézió erősítésében. A közszereplők felelőssége, hogy megakadályozzák a város társadalmának szétszakadását, csoportok, vagy egyének kitaszítottságát, erősítsék a város társadalmának integrációját. A helyi szociálpolitika gyakorlati alapelveként fogalmazható meg, hogy az ellátás középpontjában a szociális segítségre szoruló polgár áll. A szociális segítségre szoruló polgár elidegeníthetetlen joga emberi méltóságának, állampolgári jogainak tiszteletben tartása a szociális eljárások során is. Minden szociális ellátásért folyamodó és abban részesülő ügyfélnek joga van személyes önállóságára, erkölcsi méltóságának megtartására. A szociális ellátások célja e képességek elismerése és támogatása. A szociális ellátások révén arra kell törekedni, hogy az ügyfelek életfeltételei jobbá váljanak, hogy teljesebb jogú tagjai legyenek a társadalomnak, hogy jogaik és érdekeik érvényesítésére képes polgárai legyenek Budapestnek. Az ellátások meghatározásában és nyújtásában az ellátottak aktív részvételére kell törekedni. Ez a panaszra és tiltakozásra való jogra ugyanúgy vonatkozik, mint az egyéni és csoportos érdekérvényesítési eszközök alkalmazására. A szociálpolitikai ellátásokhoz vallási, felekezeti, etnikai, nemi, fizikai és mentális helyzetétől függetlenül mindenkinek joga van. Az egyenlő esélyű igénylés és az egyenlő elvű elbírálás feltételeit diszkriminációtól mentesen kell biztosítani. A szociális ellátások fontos funkciója az egyén autonómiájának, képességeinek megerősítése, egyedül-létének oldása. Biztosítani kell a gyermekek és felnőttek családban éléshez való jogát. 8

9 A helyi szociálpolitikának a szociális segítségre szoruló polgárok jogai mellett tiszteletben kell tartania a város polgárainak egyéb jogait és érdekeit is. Ezek közé tartozik a döntések nyilvánossága, a források ésszerű felhasználása és kalkulálhatósága, az igazgatási eljárások egyszerűsítése, az ellenőrizhetőség biztosítása, a civil szerveződésekkel és egyéb ellátó szervezetekkel való együttműködés fejlesztése, és az ehhez kapcsolódó eljárások új formáinak kialakítása. A helyi szociálpolitika fontos feladata a kirívó esélyegyenlőtlenségek mérséklése, valamint az ebből adódó társadalmi feszültségek (a marginalizálódás, a kirekesztettség) csökkentése, a szegénységben élők esélyeinek, önálló boldogulási lehetőségeinek javítása. Ezen problémák kezelése a rendelkezésre álló források célzott felhasználását kívánja. A helyi szociálpolitikának közre kell működnie abban, hogy megelőzze a polgárok kisodródását a társadalom perifériájára. Az alapelvek kijelölése a szociális ellátások fejlesztésében érdekelt politikusok és szolgáltató szakemberek közös érdeke. Szabályozott keretek között csak így lehetséges az együttműködés intézmények, eljárások fejlesztése A helyi szociálpolitika feladata, hogy az intézményi és pénzügyi lehetőségek keretei között kialakítsa a segítségnyújtás azon formáit és eljárásait, amelyek a megfogalmazott alapelveknek megfelelnek. Fokozatosan pótolni kell a ma még hiányzó helyi szociális alapellátó intézményeket. Meg kell erősíteni a segítségre szoruló polgárokhoz közel lévő ellátási formákat. A speciális hátrányokra tekintettel ösztönözni szükséges a differenciált alapellátó és szakosított ellátást. Ennek során kulcsszerepe van az ágazatok közötti együttműködés fejlesztésének, az önkormányzatok közötti és a nem-önkormányzati szervezetekkel való együttműködési formák, eljárások bővítésének. Időszerű a szektorsemleges verseny szabályainak a kialakítása és ezen belül az esetmenedzselés újszerű feladataihoz való alkalmazkodás annak érdekében, hogy ki-ki a neki legmegfelelőbb ellátási formához juthasson. Az európai gyakorlatnak megfelelően alapos szakmai munkára támaszkodva fokozatosan ki kell alakítani az igénybe vevők és a szolgáltatók, vagyis a segítségre szorulók és az ellátó intézmények közötti szerződések rendszereit. Ezek a szakmai célok, valamint az, hogy átlátható legyen az adófizető polgárok pénzének felhasználása, megkövetelik az egyes ellátási formák konkrét szakmai tartalmának részletes kimunkálását, az ún. szakmai, intézményi standardok kialakítását Budapest Főváros önkormányzata és a kerületi önkormányzatok által biztosított szociális igazgatási feltételek A főváros 24 önkormányzatát érintő hatásköri szabályozást elvi ellentmondások terhelik. E nehézségeket tudomásul véve is lehetséges feladat a Főváros és a kerületek, valamint a kerületek egymás közötti megállapodásainak és szerződéseinek a megkötése. E megállapodások eredményezhetik a szociális ellátások racionális működési feltételeinek javulását és az igazgatási feladatok munkamegosztását. 9

10 Az önkormányzatközi együttműködés a közös akaratot és szándékot feltételez. A kooperáció azonban nem csupán akarati kérdés, hanem a gyakorlatba átültethető elvek érvényesítését és a közösen működtetett mechanizmusok gyakorlását is jelenti. Ennek megfelelően: Javítani kell az ellátásokhoz való hozzájutás átláthatóságán. Csökkenteni kell az ellátásokból indokolatlanul kimaradó és lemorzsolódó, elvileg igényjogosultak számát. A legelesettebbek sem maradhatnak ki a támogatások köréből kulturális, a hivatali ügyintézést nehezítő hátrányaik miatt. Mind az átláthatóság, mind a bürokratikus hatékonyság szempontjából kívánatos az igazolási eljárások és dokumentumok egyszerűsítése és egységesítése, a dokumentumok önkormányzatok közötti átadhatósága szervezési-technikai feltételeinek megteremtése. Egységesebbé lehet tenni a különféle ellátásokra való jogosultság szempontjait és mértékeit. A szolgáltatási területeken javítani kell a szolgáltató intézmények és vállalkozások ellenőrzésének és tárgyszerű értékelésének feltételeit. Ez fontos szempont a fogyasztóvédelem és minőségellenőrzés területén is. Az igazgatási feltételrendszer fejlesztése érdekében rendszeressé kell válnia az igazgatási szakemberek közötti tapasztalatcserének. Ennek során széles körben ismertté válhatnak a bevált megoldások, az elért sikerek, a változások tapasztalatai és konklúziói A helyi szociálpolitika célcsoportjai, a szociális kirekesztettség enyhítése Számos fővárosi polgár számára a szociális eszközök nyújtják a megélhetés kizárólagos forrását. A főváros társadalmi békéje, társadalmi kohéziója szempontjából kiemelt feladat azokat a polgárokat a normális lét felszínén tartani, akik másképp, maguktól erre nem lennének képesek. E probléma mindenek előtt a következő szegény rétegeket veszélyezteti: A fővárosi szociálpolitikai célcsoportjai: Különösen hátrányban vannak azok az idősek vagy rokkantak, akiknek sem biztosítási jövedelemre nincsen joguk, és családjuk, rokonságuk sincs, akik befogadnák és eltartanák őket. Vannak, akik nem jogosultak a klasszikus szociálpolitikai ellátásokra, mert nem is túl öregek, nem is túl betegek, de már hosszú ideje nincs munkájuk és önálló jövedelmük. Ezt a csoportot a hajléktalanná válás veszélye is nagymértékben fenyegeti. Különösen veszélyeztetett az, akit etnikai hovatartozása miatt előítélettel kezel a többségi társadalom. (Ma már nem csak a cigányok, hanem harmadik világbeli, hazatérni képtelen menekültek is ide tartoznak). Többszörösen sújtott az is, aki normasértő magatartása, szerfüggősége, vagy büntetett előélete miatt képtelen segítség nélkül beilleszkedni az őt befogadni nem hajlandó társadalomba. A töredék családokban, nagycsaládokban, alacsony jövedelmű családokban élő gyerekek veszélyeztetettsége egyre fontosabb összetevője a városi szegénységnek, ezért e korcsoport szegénységének enyhítése ugyancsak kiemelt feladat. 10

11 A szegénység áldozatai mellett szintén kirekesztettséget eredményezhet az öregség, a mentális és fizikai egészség hiánya. Az igen öreg, mozgásában súlyosan korlátozott, valamint a fogyatékos polgárok társadalmi életfeltételeinek megfelelő szintű biztosítása szintén Budapest szociálpolitikájának kötelessége. A marginalizálódott és szegény csoportok nem megfelelő szintű szociális ellátása más területeken is súlyos problémákhoz vezethet. E problémák könnyen kriminalizálódhatnak, elmérgesedésük ronthatja a város közbiztonságát, általános közhangulatát és arculatát is A szociális források és feladatok mértékének, egymáshoz való arányának várható alakulása A feladatokat és igényeket növeli a városi társadalom folytatódó elöregedése; egyre bővülő létszámú, igen öreg időskorú lakosságot kell ellátni. Mindez nemcsak mennyiségi, hanem minőségi kihívást is jelent. A feladat elsősorban a szociális és egészségügyi ellátások közötti szakmai és szervezeti határterületeken jelentkezik. Ugyancsak bővülő feladatkört vetít előre a munkanélküliség időtartamának növekedése is. A tartós munkanélküliségből következő helyzetek kezeléséhez a mai intézményrendszert fejleszteni és bővíteni kell. A tartós munkanélküliség kockázatával különösen sújtott rétegek a roma lakosság, a hajléktalanok, korlátozott munkaképességgel rendelkezők ellátása és segítése szintén így valósítható meg. A feladatorientált tehát nem intézmény-orientált finanszírozás jelentősen javíthatja az ellátások hatékonyságát. Ki kell alakítani az integráltabb forrásfelhasználás feltételeit. Ez jelentős hatást gyakorolhat a feladatok és források arányának viszonyára, érinti a feladat- és forrás-átcsoportosítás kérdéseit is. Hasonló problémák nemcsak a központi és önkormányzati alapok viszonyában várhatóak, hanem a budapesti önkormányzatok viszonyrendszerén belül is. A szakmapolitika a bentlakásos intézményi ellátásra nehezedő nyomást az otthoni, családi környezetbe eljuttatott szolgáltatások fejlesztésével akarja tehermentesíteni. Sajátos problémát vet fel az átmenet időtartama alatt felmerülő, változó összetételű működtetési kiadások finanszírozása. Az átmenet alatt a működtetés költségei jellemzően magasabbak, mint egy kialakult rendszer kereteiben. Arra célszerű törekedni, hogy a csökkenő kapacitásokból származó megtakarítások átcsoportosíthatóak legyenek az újonnan fejlesztendő szolgáltatási területekre. Ezek a megtakarítások jelenleg központi szinten mutatkoznak. A feladatok és a források megosztása az egyes ágazatok között nem megoldott. Megválaszolásukra a mai viszonyok között a konkrét projektek kapcsán látszik esély. Érdemes megkezdeni az egyes önkormányzatokon belül különféle ágazatokért felelős szakemberek közti egyeztetést Szektorsemleges és normatív elvű finanszírozás, a nem-állami és a közintézmények Budapest szociálpolitikájában Napjainkra igen színes paletta alakult ki a szociálpolitikai intézmények típusai között. Sajátos, meghatározó kört jelentenek a különféle vállalkozási és nonprofit formában tevékenykedő, egyházi és világi nem-állami szervezetek. E szervezetek térnyerését a politika és a széles körű lakossági nyilvánosság egyaránt pozitívan értékeli. Megkerülhetetlen az önkormányzati politikák világos megfogalmazása, hogy milyen területeken, feltételekkel kívánnak együttműködni a nem-állami szervezetekkel. 11

12 Meg kell határozni, hogy milyen megállapodási keretekben kívánják az önkormányzatok bevonni a nem-állami szervezeteket a feladatok ellátásába. Nagy gondosságot igényel az igazságos és méltányos elosztás biztosítása e szolgáltatási területeken. El kell kerülni, hogy a szociális ellátások finanszírozási forrásai túlzott arányban az amúgy is piacképes kereslet dotálására fordítódjanak. Éppen ezért a megfelelő ügyfélkör ellátására vonatkozó előírásokban különös gonddal szükséges eljárni. A nem-állami szervezetek közfinanszírozásának alapvető jogi eszköze a szerződés. Olyan szerződés, amely képes a kölcsönös érdekeknek megfelelő garanciarendszert felállítani és intézményesíteni A megoldandó szociálpolitikai szakmai feladatok, programok A szociálpolitika intézményeinek és eljárásainak fejlesztése a) Az egyes ellátási formák konkrét szakmai tartalmainak meghatározása A szociálpolitikai forrásokkal való racionális gazdálkodás hatékonyságának és átláthatóságának javítása megköveteli azt, hogy követhető legyen az ellátások tartalma, mennyisége és minősége. El kell érni, hogy a közpénzek elosztása a finanszírozandó, elvégzendő feladatokhoz kapcsolódjon. A tevékenységekhez és teljesítéshez kötődő elszámolás a feltétele annak is, hogy a már ma is teljesítményelv alapján finanszírozott egészségügyi szolgáltatások és a szociálpolitika határterületeinek finanszírozásában előbbre lehessen lépni, hogy az elvégzett egészségügyi szolgáltatások elszámolt teljesítése alapján a szociálpolitikai intézmények is szerződésképessé váljanak az Országos Egészségbiztosító Pénztár számára. b) Súlypontáthelyezések a hagyományos szociálpolitikai ellátások között A főváros szociálpolitikai ellátási szerkezete, intézményeinek összetétele nem felel meg a lakossági szükségleteknek. Bár a legjelentősebb hiányosság a szegénység és marginalizálódás kezelésében mutatkozik, a hagyományosnak tekinthető szociális problémák területén is jelentős szerkezeti módosulásokra van szükség, és várhatóan az ez irányú igények csak fokozódni fognak. Idősellátás Az egyik súlyos probléma a város elöregedéséből fakad, s e tendencián belül kiemelendő jelentőségű az igen öreg - s ezért igen védtelen - lakosok arányának növekedése. A növekvő igényeknek való megfelelés megköveteli a kapacitások bővítését, úgy az otthoni, házi gondozás, mint a bentlakásos ellátás területén is. Kiemelt jelentőségű feladatok e területen: az egészségügyi alapellátás, a háziorvosi rendszer és az idősek szociális ellátását biztosító intézmények közötti információcsere, kooperáció és koordináció erősítése, a házi ápolás és a szociális gondozás összehangolása, a kliensek igényeihez igazodó komplex ápolási-gondozási formák fejlesztése, a kiegészítő egyéb szolgáltatási formák fejlesztése, így a különböző fizikoterápiás, gyógytorna, mentális szolgáltatások erősítése, a bentlakásos intézmények kapacitásainak bekapcsolása a területi ellátásba, az ellátási integráció erősítése, a bentlakásos intézményi struktúra differenciálása, - bekapcsolva az ápolási otthonok kapacitásait is, 12

13 szükséges kialakítani annak igazgatási és finanszírozási feltételeit, hogy egyaránt elismerést nyerjenek az egészségügyi intézmények által ellátott szociális, illetve a szociális intézmények által ellátott egészségügyi szolgáltatások. Sérültek ellátása A főváros meglehetősen szegény ellátási kapacitásokat örökölt a fogyatékosok ellátása területén. Mára fenntarthatatlanná vált az a korábbi szemlélet, amely a fogyatékos embereket zárt intézménybe, lehetőleg vidéki intézménybe akarta eltüntetni a város nyilvánossága elől. Az integrációs törekvéseket megerősítve az otthoni, közösségi ellátások fejlesztési igényeit kell megerősíteni. Az idősellátásban működtetett házi gondozási és nappali ellátási formák kiterjeszthetőek és adaptálhatóak a fogyatékosok ellátására c) Az ágazatközi együttműködés erősítése Az együttműködés iránti szociálpolitikai ágazati érdek ma erősebb, mint eddig bármikor volt: nem csupán a szociális problémák mértékének és mélységének tendenciái miatt, hanem olyan szakmai elvek térnyerése és elismertté válása miatt, mint amilyen pl. a prevenciós és rehabilitációs szemlélet. A kompetencia-viszonyok tisztázása és az együttműködési keretek tisztázása megoldandó feladat az egészségügyi és a gyermekvédelmi reform végrehajthatósága szempontjából, érzékelhető a határozott törekvés a foglalkoztatáspolitika részéről, és várható az együttműködés erősítése iránti igény az oktatás és kultúra ágazata felől is. Az együttműködési keretek kialakítása döntően szakmai feladat, de keretek kialakításának az adminisztratív és finanszírozási felelősség-megosztás megfelelő formáira is vonatkozniuk kell. Szükséges megkezdeni az ágazatközi egyeztetés fórumainak, kereteinek és tartalmainak kialakítását a tervezésben, a követés területén, az egyes önkormányzatokon belül, de még inkább az érintett állami szervek szélesebb körének bevonásával. A szükséges ágazati keresztfinanszírozás mértékét és mikéntjét, a forrásátcsoportosítást támogató egyeztetett fellépés tartalmát és formáját az egyeztetési folyamat részeként tárgyalni és rendezni kell. E kérdések mindenek előtt az egészségügy, a gyermekvédelem és a szociálpolitika ágazatközi viszonyában sürgősen megoldandóak A szegénység, marginalizálódás és kirekesztettség enyhítése A szegénység enyhítése részben a jelentős életfeltételbeli hiányok pótlását jelenti. E hiánypótlás egyik eszköze a segélyezés. Más jellegű eszközök magának a szegénységet eredményező helyzetnek a megváltoztatását vállalják fel. Ilyen jellegű programok a tisztes önálló keresettel járó munkavállaláshoz vezető programok: munkahelyteremtés, képzés, tágan értelmezett egészségügyi, mentális és szociális rehabilitációs programok. A kétféle program különböző intézményi kereteket és feltételeket követel meg, bár ezek nem függetleníthetőek egymástól. A szegénység enyhítésének mindkét célja jogos, mind a két irányba fejlődni kell. A segélyezés fejlesztése Ma a főváros szociálpolitikájának egyik legneuralgikusabb pontja a segélyezés. A helyi önkormányzatok segélyezési rendszereinek megkerülhetetlen reformja ki kell terjedjen: a segélyezési politikák racionalizálására és egyértelműbbé válására, a segélyező munkaszervezet és eljárásainak fejlesztésére, a segélyezési mértékek koncepcionális rendezésére, valamint a segélyezettel való együttműködés erősítésére. A segélyezés technikai lebonyolításában számos, a munka leegyszerűsítését és hatékonyságának növelését lehetővé tevő eszköz kiaknázására van lehetőség. Ilyenek: 13

14 a jogosultságot szabályozó helyi rendeletek harmonizálása, a főváros egészében érvényesítendő, garantált minimum kidolgozása, a jogosultság igazolási eljárásainak egyszerűsítése és egységesítése, egy-egy kerületen belül, s a főváros egészében is, ezen belül a jövedelembevallás egységesítése és egyszerűsítése, a kifizetés egységesítése, egységes pénztári rendszerek és számítógépes nyilvántartások bevezetése, készpénzkímélő (átutalásos) technikák bevezetése. A szegények méltányos létfeltételeinek biztosítása során törekedni kell a pontos célzás feltételeinek biztosítására, vagyis arra, hogy az ellátások valóban a súlyos jövedelemhiánnyal küzdő csoportokat érjék el. A munkahelyteremtés lehetőségei A foglalkoztatáspolitika forrásai és szervezeti feltételei felett az önkormányzatok gyakorlatilag nem rendelkeznek. De nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a szegénység egyik legfőbb oka és eredete a tartós munka- és önálló jövedelemhiány. Ezért megvizsgálandó, hogy milyen önkormányzati eszközök járulhatnának hozzá a tartós és végletesnek tűnő munkanélküliség enyhítéséhez: önként vállalt foglalkoztatási kvóták bevezetésével maguk az önkormányzatok is alkalmazhatnak tartós munkanélkülieket, a tartós munkanélküliség veszélyének kitett személyeket; a közhasznú foglalkoztatási programok erősítésével a résztvevők jövedelemszerzés esélye nő, s esélyük nyílik a munkakarrier megkezdésére, az önkormányzatok hivatalai és intézményei piaci vásárlók is, s a közbeszerzés keretei között érvényesíthetnek olyan pozitív diszkriminációt, mely a hosszabb ideje munkanélküliek, a szegénység nagy kockázatával jellemezhető célcsoportok foglalkoztatását előnyként veszik figyelembe. Fiatalok, gyerekek - képzés, oktatás A szegénység generációk közötti öröklődésének enyhítése a leghatásosabb eszköz a szegénység, mint társadalmi strukturális probléma elleni küzdelemben. Ez messze túlmutat ugyanakkor a szegénység problémájához kötődő politikákon, hiszen alapvető elv az, hogy a fiatalabb generáció a szülők társadalmi helyzetétől függetlenül rendelkezhessen a felemelkedés lehetőségeivel és esélyeivel, a város egészséges társadalmi dinamikájának záloga az, hogy ne születési előjogok, hanem a tehetség és a képességek határozzák meg az érvényesülés sikereit. E szempontokból különösen drámai az, hogy az elmúlt évek elszegényedési folyamatának legnagyobb veszteségeket elszenvedett generációja a gyerekek és fiatalok. Részben e veszteségek enyhítésére, részben a város társadalmi dinamikájára vonatkozó közérdek szempontjából jelentős erőfeszítéseket kell tenni a gyermekek és fiatalok közötti szegénység enyhítésére, a fiatalabb generációk perspektíváinak javítására. Mindenek előtt megvalósítandó cél az, hogy a szülők szegénysége esetén is, minden gyerek étkezése elégítse ki a legszükségesebb biológiai igényeket, hogy minden gyerek legalább naponta egyszer meleg ételhez, egy pohár tejhez és valamilyen gyümölcshöz jusson.. Ugyancsak biztosítandó az, hogy a legszegényebb gyerekek is hozzájussanak az alapvető tanszerekhez, mindazokhoz az eszközökhöz, amelyek az iskola sikeres elvégzésében nélkülözhetetlenek. 14

15 Kidolgozandóak és megerősítendőek mindazok az ösztönzési eszközök, tanulmányi ösztöndíjak és más támogatási konstrukciók, amelyek erősítik a tanulás iránti motiváltságot a szegényebb csoportok gyermekei körében is. Megerősítendőek azok a speciális felzárkóztató programok, célzott napközi és tanulószobai szolgáltatások, célzott felvételire előkészítő programok, kollégiumok, amelyek javítják a szegény gyermekek esélyeit az iskola sikeres elvégzésében. E programok kapcsán különös gondot igényel a gyermekek kulturális és etnikai identitásának tiszteletben tartása, a kisebbségi lét értékeinek elismerése és integrálása - különösen a roma gyerekek esetében. Városrehabilitáció, lakásügy és szegénység Budapest tagolt és szegregált város, a város egészének a szegénysége néhány városrészben hatványozottabban jelentkezik, a város egészének sajátos problémái gyűlnek össze e városrészekben. A szegregációs tendenciák okozta egyenlőtlen szociálpolitikai igénymegoszlás kompenzálásának lehetséges eszköze a forrásmegosztás és az ún. Szolidaritási Alaphoz hasonló eszköz kialakítása - ezek egyszerre szolgálhatnak szociális intézményfejlesztési és területi egyenlőtlenségeket korrigáló célokat. A város akut szociális problémákkal küzdő részei a deviancia (drog, szegénységi bűnözés, prostitúció) középpontjai ezek szívják fel a város hajléktalanságának jelentős részét is. Ma már a legszegényebb roma lakosság "etnikai gettósodási" folyamata is reális hátránynövelő veszélyként jelentkezik. Mára e problémák a városszerkezet egészséges fejlődését akadályozó körülménnyé léptek elő. Ezért a városfejlesztési szakmai terveknek kiemelten számolniuk kell ezen területek rekonstrukciójával, az itt sűrűsödő szociális krízis enyhítésével. Ennek egyik finanszírozási eszközeként továbbműködtetendő és fejlesztendő az ún. Fővárosi Városrehabilitációs Alap, s új kerületi, fővárosi, vállalkozói szervezeti formák is kialakítandóak. Nem mondhatunk le arról sem, hogy ezen problémák kezelésében a központi kormányzat is szerepet vállaljon. A lakásügy szociális vonatkozásai hagyományosan a szegénység kérdésének fontos összetevői. Szociális lakáspolitika nélkül - amely azoknak segít, akik saját és családjuk erőfeszítései révén sem képesek elfogadható lakhatásukról gondoskodni - a szociális ellátó rendszerek segítsége gyakran eredménytelen marad. A szűkös erőforrásokat, lehetőségeket itt is ésszerű a legrászorultabb csoportok, egyének támogatására irányítani. Mára az egyik legégetőbb probléma a lakással rendelkezők lakhatásának megőrzése, azoknál a csoportoknál, ahol a rezsiköltségekre nem áll rendelkezésre elegendő jövedelem. Ezen csoportok lakhatásának a megőrzése érdekében fenn kell tartani a közműdíj-kompenzációs rendszereket, a mainál is nagyobb súlyt kell helyezni a szociális segélyek célzott, lakásfenntartási támogatási formában történő nyújtásának. Érdemes felülvizsgálni a lakásgazdálkodás helyi szabályait, eljárásait - mennyiben segítik, vagy hátráltatják az ilyen problémák megoldását. A központi és helyi lakhatáshoz jutást támogató pénzügyi eszközök és szabályozók elemzése alapján - közvetlen, vagy közvetett formában mennyiben segítik elő a szegénység terjedésének megakadályozását - fogalmazhatóak meg korrekciós javaslatok. Ösztönözni lehet a különböző speciális lakás-mobilitási kezdeményezéseket (önkormányzati "életjáradék" lakásért, hátralékosok lakáscsere programja, többlépcsős vállalkozói lakáshoz juttatás, telek akciók stb.). Fenn kell tartani, illetve ki kell dolgozni azokat az eljárásokat, amelyek a lakásukat elveszítők helyzetén segítenek, a családi háttér nélküli állami neveltek, illetve a hajléktalan kisgyerekes családok lakhatására nyújtanak elfogadható lehetőséget. 15

16 Hogy előrelépések történhessenek... Budapest Főváros Önkormányzata koordinatív szerepet vállal a szakmai munkák összehangolásában, lépéseket tesz a munkák elvégzéséhez szükséges szakértői segítségnyújtás utolérhetősége érdekében, kezdeményezi az önkormányzatok közötti folyamatos és kölcsönös szakmai tájékoztatás intézményi feltételeinek megteremtését, felvállalja, hogy fórumot biztosít a közösen elhatározott célok elérésének számbavételére, a közös szándékok megfogalmazására, a közös tervek karbantartására, kezdeményezi szociálpolitikai adatbázis és informatikai-kommunikációs rendszer kialakítását. A Fővárosi Önkormányzat vállalja a rendszergazda szerepét: a szakmai adatszabványok, kommunikációs, személyiség- és adatvédelmi, átviteli, stb. szabványok egységes kialakítása. Ugyanakkor az adatbázis feltöltését követően az informatikai rendszer képes lesz az elsődleges adatszolgáltatók tájékoztatására. A kialakult struktúra tervezési, menedzsment- és vezetői szociálpolitikai informatikai rendszerként is alkalmazható, Teljesítménymérés és nyilvánosság: A Fővárosi Önkormányzat a kidolgozott sztenderdekről és minimumokról kialakítja a folyamatos és rendszeres tájékoztatási kötelezettség rendjét olyan normák szerint, amelyek alapján lehetséges a visszacsatolás az intézményi munkára, kontrollálható az alapfeladat szerinti működés, az elvégzett szolgáltatások elszámolt teljesítése és a finanszírozási prognózisok készítése is lehetővé válik, a partner szervek és az ellátottak valamint a társadalmi nyilvánosság számára áttekinthetővé válnak az intézeteken belüli folyamatok. Az átalakított felügyeleti és szakmai ellenőrzési rendszer fenntartása: a felügyelet - a kialakított ellátási minimumok és standardok bázisán - egyaránt kiterjed a hatósági felügyelet-jellegű, fogyasztóvédelem-jellegű, valamint az intézmény-üzemeltető jellegű tevékenységekre. Az ellenőrzési rendszer inkább a menedzsment felelősségére, mintsem a folyamatos beavatkozásra bízza a pontosan megfogalmazott szabályzóknak megfelelő működést A felügyeleti és ellenőrzési rendszernek azonos mértékben kell támaszkodnia a szakmaiságra és az ellátottak által megfogalmazott jelzésekre, értékekre és érdekekre. A Fővárosi Önkormányzat szakosított ellátásokra vonatkozó hosszú távú fejlesztési programja: számol a Fővárosi Önkormányzat ellátási kötelezettségeivel, a jogszabályokban előírt ellátási minimum-paraméterekkel és szabványokkal, a valós szükségleteket figyelembe veszi, tekintettel van a nem állami-önkormányzati szervezetek fejlesztési elképzeléseire, a rendelkezésre álló forrásokból finanszírozható, megállítja, de legalább csökkenti a Fővárosi Önkormányzat működési kiegészítő finanszírozását. A fővárosi önkormányzat szociálpolitikai információs rendszerének megtakarításokat kell eredményeznie egyrészt a szociális adminisztráció költségeiben, másrészt az adminisztráció egyszerűsítése és gyorsítása által az adminisztráció emberi erőforrásai területén. A szakmai támogatás intézményi rendszerének kialakítása során kívánatos, hogy a támogatás - szakmai tanácsadás és segítségnyújtás az ellátásokban partner társ-szervezetek szolgáltatói számára is hozzáférhető legyen. 16

17 II. BUDAPEST JÖVŐKÉPE: A KÖVETKEZŐ ÉVEK ÉS ÉVTIZEDEK -kivonat a Budapesti Városfejlesztési Koncepcióból- Budapest nem csupán földrajzi, de gazdasági, kulturális, szociális értelemben is Európa közepén akar helyet foglalni. A jelenlegi adottságok és lehetőségek ismeretében nagy jövő előtt áll. Ennek érdekében lépésről lépésre kell végrehajtanunk a minden felelős fővárosi erő, az érintett budapesti és Budapest-környéki önkormányzatok, szakmai és civil szervezetek, állami intézmények egyetértésével született Városfejlesztési Koncepció által kijelölt stratégiai célokat, és az elkövetkező négy év döntéseivel kell megalapoznunk Budapest felemelkedését Európa horizontjára. Ez segíti hozzá a várost, hogy szembenézhessen a 21. század európai városfejlődésének, a budapesti társadalom változásainak kihívásaival. A város állandó lakosainak száma csökken: az egykor kétmilliós Budapest megtarthatja mai 1,8 milliós népességét, de 15 év alatt akár 1,6 milliósra is fogyatkozhat. Ez a tendencia megfordítható, a visszaköltözés első jeleit a kutatások már kimutatták. Mégis ez az egyik legjelentősebb kihívás a város számára. Mérsékelni kell a népességfogyás, és ezzel párhuzamosan az elöregedés ütemét. Hatékony módon és egyre jobb minőségben kell városi szolgáltatásokat nyújtani az itt élőknek, a dolgozni, informálódni, szórakozni ide járóknak Vonzás, lakhatóság, szolidaritás Budapest európai fővárossá fejlesztésében három alapvető feladatcsoport között kell egyensúlyt teremteni: 1.hatékonyság - működőképesség: A város biztosítson megfelelő helyet és vonzó vállalkozási környezetet a gazdaság szereplőinek, a korszerű iparnak, a szolgáltató szektornak. Igyekezzék minél racionálisabban, minél magasabb szinten biztosítani a városlakók, a vállalkozások életfeltételeit. 2. élhetőség - lakhatóság: A város szellemi gazdagságának, egyediségének, környezeti minőségének, épített környezetének megőrzése és fejlesztése, a lakhatóság a mindennapi működőképességgel párosulva adja a város vonzerejét és otthonosságát. 3. szolidaritás - méltányosság: A leszakadó társadalmi csoportok vagy egyes városi területek támogatása, fokozatos felzárkóztatása, a szélsőségekből adódó feszültségek mérséklése annak érdekében, hogy a város fejlődését minden budapesti sikerként élhesse meg. Ezen értékek egyike sem érvényesülhet a másik rovására. A városfejlesztés egyik legfontosabb feladata, hogy e három érték egyensúlyát a jövőben mindenkor biztosítsa. A cél tehát az, hogy a város gazdasági erejének növekedése mellett is élhető, a lakói által szeretett hely maradjon, ahol a szegények felzárkózhatnak a középosztályhoz. A városfejlesztés sokszereplős folyamat. Ki kell alakítani az együttműködés legmegfelelőbb formáit a fejlesztésben közreműködő magán- és közösségi partnerekkel, a város és a városkörnyék közszereplőivel, az állami és nemzetközi szervezetekkel 17

18 Budapest, a gondoskodó város A város célja, a mindenki számára egyformán használható város megteremtése. Az esélyegyenlőség városáé, kortól, nemtől, egészségi állapottól, társadalmi helyzettől függetlenül. Meg kell teremtenünk a piacgazdaság európai típusú jóléti-védelmi eszközrendszerét, szoros együttműködésben a kerületekkel, a civil és a piaci szférával. Ez annyit jelent, hogy a főváros az ellátásért továbbra is vállalt felelőssége mellett igénybe veszi a polgárok személyes élethelyzetére jobban reagáló intézményeket is. A szociális és egészségügyi szektorban az állam, a főváros, a kerületek között mára kialakult feladatmegosztás nem ésszerű, gazdaságtalan, és a fejlődés ellen hat. A jövő útja a koordinált közösségi gondoskodás. A fővárosi jóléti szféra intézményrendszere kiépült, továbbfejlesztése az európai minőséget honosítja meg Budapesten. Európában azonban csak egyenlő esélyekkel lehetünk mindannyian otthon. Célunk, hogy behozzuk a ma létező, rendkívül nagy lemaradásokat a napközbeni ellátásokban, a halmozottan fogyatékosok, vagy drog- és szenvedélybetegek ellátásában, a lakóotthoni és ápolási programokban. Biztosítani kell a szociális ellátórendszerből kiesők védelmét is. Az állam, az egyházak, civil szervezetek, önkormányzatok és egyes lakóközösségek segítségével be kell avatkoznunk a súlyos szociális krízisekbe. Szociális városrehabilitációs programmal fékeznünk kell a városrészek társadalmi elkülönülését, és hatékonyan kell kezelnünk a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok problémáit. A legelesettebbek, a kirekesztettek támogatása a város fontos, erkölcsi feladata. Különös gonddal kell kezelni a gyermekek és fiatalok szegénységét, biztosítva nekik az oktatásban való részvételt, a tanszereket és legalább a napi egyszeri étkezést. Város a szegénység ellen A leromlott belső városrészek súlyos és egyre növekvő szociális problémáit az intézményes gondoskodás mellett a szociális városrehabilitációval lehet kezelni. A szociális városrehabilitációs programot a város legleromlottabb területein kell alkalmazni. 1. Szociális rehabilitációs modellkísérlet megindítása: A belső városrészek legleromlottabb területein olyan városrehabilitációs programot indítunk el, amely kifejezetten az ott élők nagyobb részének megtartására törekszik, és a lakosság aktív bekapcsolásával kísérli meg a környezet részbeni felújítását, felfrissítését. Első lépésként a VIII. kerület külső részén indítjuk el a programot. 2. A közösségi létesítmények fejlesztése: A közterületek fejlesztése mellett, új közösségi intézményeket hozunk létre a legleromlottabb területeken, annak érdekében, hogy ezek kisugárzó hatással legyenek környezetükre, és segítsék a lakosság és a magánfejlesztők bekapcsolódását a városrehabilitációs folyamatba. 3. A felújítási programok kitágítása: A belső városrészek mellett rehabilitációs programokat indítunk a legrosszabb adottságú paneles lakótelepeken, az átmeneti és a külső övezet zárványterületein, elsősorban a környezet megváltoztatásával, közterület-fejlesztésekkel, a tömegközlekedési kapcsolatok javításával. 18

19 Közösségi gondoskodás A szociális védelem legáltalánosabb célja, hogy a jövedelmi, lakhatási gondokkal küszködő családok saját közösségük segítségével is kezelni tudják problémáikat. Szorgalmazzuk az egységes fővárosi lakhatási támogatás kialakítását, az esélykiegyenlítő alapok (díjhátralék, lakásfenntartási, szolidaritási) folyamatos további működtetését. Díjkompenzációs rendszerünk az elmúlt években több tízezer budapesti család közüzemi számláinak rendezéséhez járult hozzá, ezt a programot bővíteni kell, és érdemes Magyarország minden rászoruló háztartásába eljuttatni. Újra kell szabályozni az érintett hivatalok hatáskörét, illetékességét is. Különösen fontos a mára kialakult civil szervezeti támogatási rendszer összefogása és koordinációja. A közösségi gondoskodási modell legfőbb elemei az alábbiak: 1. A kerületek szerint differenciálódó szociális támogatási rendszerek egységesítése: Nem intézményekre, hanem feladatokra, programokra koncentráló fővárosi pénzalapokat hozunk létre, ezek kezelésére pályázati rendszereket működtetünk. A lakhatási támogatási rendszerek budapesti szintű egyesítése is törekszünk. 2. A közösségi gondoskodás modellintézményeinek megteremtése: A hajléktalan-ellátás koordinálásában, a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásában, vagy a fogyatékosok Támogató Szolgálata biztosításában Budapesten és országosan is mintaként szolgáló új intézményeket hozunk létre. 3. A szociális intézményhálózat korszerűsítése és bővítése: A fogyatékosok, a pszichiátriai betegek és az idősek ellátásában korszerű, családias lakóotthoni ellátástípust honosítunk meg. Ez nemcsak méltóbb körülményeket teremet, hanem a nagy intézményeknél hatékonyabban működtethető. 4. A hajléktalan-ellátás megújítása: Létrehozzuk a hajlétalan-ellátás hiányzó, elsősorban rehabilitációs és idősotthon típusú intézményeit. Az intézmény- hálózat megújításával párhuzamosan az ellátás térbeli rendszerét is korrigálni kell. 5. A hiányzó ellátások kialakítása: Célunk az időskorúak és a fogyatékosok gondozóházának kiépítése, a szenvedélybetegek rehabilitációs és foglalkoztató intézetének, a fogyatékosok rehabilitációs lakásotthonainak kialakítása, illetve az időskorúak és fogyatékosok átmeneti otthonának létrehozása. 6. A magas szociális kockázatú csoportok esélyeinek növelése: Kísérleti programokat kell indítani a munkaerő-piacon hátrányt szenvedők reintegrációjának érdekében, bővíteni kell a fogyatékos-ellátások rendszerét. Támogatni kell a tartósan munkanélküliek, megváltozott munkaképességűek, roma kisebbséghez tartozók, hajléktalanok, állami gondozottak, a hosszabb idejű otthonlét után a munkába visszatérni kívánó nők munkavállalását. 19

20 III. STATISZTIKAI ADATOK 3.1. A lakosság demográfiai összetételének változásai Budapest lakosainak száma folyamatosan csökken. A népességszám csökkenése már a nyolcvanas évek elején elindult, a kilencvenes évek során felgyorsult. Bár a biológiai reprodukció defektje a teljes népességet érinti, mégsem kerülhető meg helyzetelemzésünkben a demográfiai helyzet- és magatartás néhány fontosabb, generációs metszetű összefüggésének - az ország és Budapest térségei közötti azonosságainak és különbségeinek - szükségképpen csak vázlatos bemutatása. 1. számú táblázat - A fővárosi kerületek lakónépesség számának alakulása között Kerület /1990 I , II , III , IV , V , VI , VII , VIII , IX ,76921 X , XI , XII , XIII , XIV ,82005 XV , XVI , XVII , XVIII , XIX , XX , XXI ,87228 XXII , XXIII , Összesen: , Forrás: Budapest statisztikai évkönyve KSH 20

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3

Részletesebben

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására

Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Elıterjesztés Szécsény Város Önkormányzat gazdasági programjának elfogadására Készült: Szécsény Város Önkormányzat Képviselı-testületének 2011. április 19-i ülésére. Elıterjesztı: Stayer László polgármester

Részletesebben

(Képviselő-testület 2015. november 18-i ülésére)

(Képviselő-testület 2015. november 18-i ülésére) Kunfehértó Polgármesterétől E l ő t e r j e s z t é s a Kiskunhalasi Járás Esélyteremtő Programterv, ÁROP-1A.3-2014-2014-0089 Területi együttműködést segítő programok kialakítása a Kiskunhalasi járásban

Részletesebben

KIVONAT. Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2005. október 11-i üléséről készült jegyzőkönyvéből

KIVONAT. Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2005. október 11-i üléséről készült jegyzőkönyvéből KIVONAT Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2005. október 11-i üléséről készült jegyzőkönyvéből 13. Előterjesztés Szentendre város szociális szolgáltatás tervezési koncepciójáról Előadó:

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata ĺ ú á á áľ á ľ ú á á á é ĺĺ Ż ł łł ő ľ é ĺ ú á á áľ ľ á é ő ü ú ü é é ľ á é ő é ľ á á Ú Ę é ł é é ü ł é á á ź á ő ľľć ł ćł Ü é é ő ĺ ü ľ á ő ó é é ő é ő á á ó ľó é é ĺ é ő í á áľó ó ó Ż é ö é á á éľ é

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZLÖNYE MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALOS LAPJA 2015. november 26. I. A megyei önkormányzat rendeletei TARTALOMJEGYZÉK Rendelet száma Tárgya Oldal 11/2015. (XI.

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG 2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek

Részletesebben

Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2366 Kakucs, Fő utca 20. sz. J E G Y Z Ő K Ö N Y

Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2366 Kakucs, Fő utca 20. sz. J E G Y Z Ő K Ö N Y 1 Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testülete 2366 Kakucs, Fő utca 20. sz. J E G Y Z Ő K Ö N Y amely készült Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. május 8-án (kedden) du. 14 órai

Részletesebben

Társadalmi-önkorm. a területi politikában KOR KÉP. Az alkotmányos jogállami

Társadalmi-önkorm. a területi politikában KOR KÉP. Az alkotmányos jogállami Társadalmi-önkorm a területi politikában KOR KÉP Az alkotmányos jogállami demokrácia nélkülözhetetlen eleme a participáció, annak vizsgálata, hogy a közvetlen és a képviseleti demokrácia miként érvényesülhet

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE. Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 198/2006. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. JÚNIUS 18-I ÜLÉSÉRE. Dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. JÚNIUS 18-I ÜLÉSÉRE. Dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. JÚNIUS 18-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 590-2/2009. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése tevékenységének félidős

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában

Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában KENGYEL ÁKOS 1 Szubszidiaritás az EU és tagállamai regionális politikájában A tanulmány az Európai Unió kohéziós (regionális fejlesztési) politikája vonatkozásában vizsgálja meg a szubszidiaritás elvének

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: ÚJHARTYÁN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 813/2013.Ujhartyan_Tfk_Its MUNKACÍM: ÚJHARTYÁN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (TFK) ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) DOKUMENTÁCIÓ CÍM: TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tapolca Város Önkormányzata 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. TARTALOM I. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HEP)... 3 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 3 3. Értékeink,

Részletesebben

tjao. számú előterjesztés

tjao. számú előterjesztés tjao. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a 2013-2018. közötti időszakra vonatkozó Kőbányai Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 326.183/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 326.183/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 326.183/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Tájékoztató Miskolc Megyei Jogú Város szociális, fogyatékosügyi és gyermekvédelmi intézményeinek, társadalmi

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS

HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS 1 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS Tankönyv az integritás tanácsadó szakirányú továbbképzéshez 2 Budapest, 2013... SZERZŐK: DÁVID PÉTER LÓCZY PÉTER LEKTOR: DR. GYÖRGY

Részletesebben

MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program

MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program MUNKAANYAG Dévaványa Város Esélyegyenlőségi Program 2010. 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. Általános elvek... 8 2. Helyzetelemzés... 9 2.1 Településünk általános jellemzői... 9 2.2 Foglalkoztatás...10

Részletesebben

Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal

Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/316-321 Fax: 22/310-391 e-mail: hivatal@fejer.kdrkh.hu web: www.fejerkozig.helyinfo.hu Ügyszám: 02/85-3/2009.

Részletesebben

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2005-2010 TARTALOM 1. Bevezető... 3. oldal 2. Az ifjúsági korosztály Dunaújvárosban... 5. oldal 3. Az önkormányzat ifjúsági

Részletesebben

ÁROP-1. A5-2013-2013-048. Szervezetfejlesztés Kistelek Város Önkormányzatánál Dokumentum: Minőségmenedzsment modell bevezetése

ÁROP-1. A5-2013-2013-048. Szervezetfejlesztés Kistelek Város Önkormányzatánál Dokumentum: Minőségmenedzsment modell bevezetése ÁROP-1. A5-2013-2013-048 Szervezetfejlesztés Kistelek Város Önkormányzatánál Dokumentum: Minőségmenedzsment modell bevezetése Kistelek Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA EN EN EN AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2005.01.27. COM(2005) 14 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Püspökladány Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának elfogadásáról

ELŐTERJESZTÉS. Püspökladány Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának elfogadásáról Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Gorzsás Anita ELŐTERJESZTÉS Püspökladány Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának elfogadásáról Püspökladány

Részletesebben

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók GYAE. Készítette: Fajcsiné Sándor Andrea Mihály Blanka Sidlovics Ferenc

Szociális és gyermekvédelmi szabályozók GYAE. Készítette: Fajcsiné Sándor Andrea Mihály Blanka Sidlovics Ferenc GYAE GYERMEKEK ÁTMENETI GONDOZÁSA Készítette: Fajcsiné Sándor Andrea Mihály Blanka Sidlovics Ferenc GYAE.doc Létrehozás dátuma: 2007.03.11. 14/1. oldal Tartalom 1. Az átmeneti gondozás célja... 3 1.1.

Részletesebben

Berente Község Önkormányzata

Berente Község Önkormányzata TERVEZET Helyi Esélyegyenlőségi Program Berente Község Önkormányzata Készítette: Kovács Klára Elfogadva:../2013.(X.31.) kt határozattal Hatályos: 2013. november 1.-től (tervezett időpont) C:\Notebook\berente2006\testület2013\20131114\5b_Berente_HET_2013_tervezet.doc

Részletesebben

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május NEMZEI ÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI SRAÉGIA Nyomonkövetési jelentés 2015. május 1 artalomjegyzék 1. Bevezető 3 2. Összefoglaló 6 3. Beavatkozási területek szerinti áttekintés 12 I. Gyermek jól-lét 13 II. Oktatás

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

Mágocs Város Önkormányzatának. Gazdasági programja. 2014-2019. évre

Mágocs Város Önkormányzatának. Gazdasági programja. 2014-2019. évre A jövő az nem egy hely, ahová belépünk. Azt mi hozzuk létre: /L.I.Sweet/ Mágocs Város Önkormányzatának Gazdasági programja 2014-2019. évre A programot a képviselő-testület 2015. március.tartott ülésén

Részletesebben

Sopron Megyei Jogú Város

Sopron Megyei Jogú Város A /2015.( ) Kgy. határozat melléklete (Az I. határozati javaslat melléklete) Sopron Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2015. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. A város általános

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYE BÍRÓSÁGAINAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013.

VESZPRÉM MEGYE BÍRÓSÁGAINAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2013. VESZPRÉMI TÖRVÉNYSZÉK ELNÖKE 8200. Veszprém, Vár u. 19. 8210. Pf.: 1029 t. 06 88 577-520 f. 06 88 577-509 e. birosag_veszprem@veszpremit.birosag.hu www.veszpremitorvenyszek.hu 2013.El.II.B.41. VESZPRÉM

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK A MEZŐTÚRI JÁRÁSBAN ÁROP-1.A.3-2014-2014-0002

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK A MEZŐTÚRI JÁRÁSBAN ÁROP-1.A.3-2014-2014-0002 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK A MEZŐTÚRI JÁRÁSBAN ÁROP-1.A.3-2014-2014-0002 A PROJEKTTEL KAPCSOLATOS ALAPADATOK Pályázat benyújtása: 2014.10.13. Támogató döntés: 2015.03.06. Támogatási szerződés

Részletesebben

Székelyföld területi autonómiája

Székelyföld területi autonómiája Márton János Székelyföld területi autonómiája Koncepciók és esélyek 1. Bevezetõ A 2003-as év eseményei közel tízéves hallgatás után újra terítékre hozták a romániai magyar közösség autonómiájának kérdését.

Részletesebben

Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-23618-2/2008. Lencséné Szalontai Mária tel.: 63-510-323 e-mail: lencsene@szentes.

Szentes Város Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-23618-2/2008. Lencséné Szalontai Mária tel.: 63-510-323 e-mail: lencsene@szentes. Polgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. U-23618-2/2008. Lencséné Szalontai Mária tel.: 63-510-323 e-mail: lencsene@szentes.hu Tárgy: Szociális szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálata Mell.:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2009. március 26-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2009. március 26-i ülésére Gödöllő Város Polgármestere E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2009. március 26-i ülésére Tárgy: Javaslat a szociális rászorultságtól függő, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról,

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag)

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag) 1 (Tervezett verzió!) PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag) Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

II. TANTÁRGYI TANTERVEK

II. TANTÁRGYI TANTERVEK II. TANTÁRGYI TANTERVEK AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5-8. évfolyam) A 11/2008, (II.8.)OKM rendelettel módosított 17/2004. (V.20.) OM rendelet 1. számú mellékletével kiadott

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Hajdúnánás Városi Önkormányzat. szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Hajdúnánás Városi Önkormányzat szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2011-2013 Készítették: Benkıné Takács Mária Szociális Iroda és Városi Gyámhivatal irodavezetı Nagyné Bózsár

Részletesebben

Házi segítségnyújtás

Házi segítségnyújtás Az intézmény neve: Gádoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő- testületének Gondozási Központ, Családsegítő és Védőnői Szolgálat Telephely: 5932 Gádoros, Fő utca 30. Házi segítségnyújtás Szakmai Programja

Részletesebben

Kormányzati kompetenciatérkép

Kormányzati kompetenciatérkép Kormányzati kompetenciatérkép a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek esélyegyenlőségének előmozdítása területén feladat- és hatáskörrel rendelkező állami szervekről Háttér Társaság a Melegekért

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA Nyíregyháza, 2010. május Készült a Felső-Tisza Alapítvány megbízásából. Szerkesztette: Filepné dr. Nagy Éva Katona Mariann Tóth Miklós Lezárva 2010. május 31-én. Nyíregyháza,

Részletesebben

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007.

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása. 2007. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az emagyarország program koncepcióhoz működési modell és pályázati dokumentáció kidolgozása KPMG Tanácsadó Kft. Ez a dokumentum 112 oldalt tartalmaz TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Lengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014.

Lengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014. Lengyeltóti Város Gazdasági programja 2010 2014. Jóváhagyta: Lengyeltóti Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a /2011. (..) számú határozatával. Tartalom 1.) Bevezetés... 2 2.) Alapelvek és pénzügyi

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata Előterjesztő Dr. Solymos László alpolgármester Iktató szám: 01/55411-10/2015. Tárgy: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata

Részletesebben

BEZDÉD HORGÁSZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

BEZDÉD HORGÁSZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA BEZDÉD HORGÁSZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Továbbá a 2013. év szeptember hónap 07 napján az egyesületi közgyűlés módosításokkal egységes szerkezetben foglaltan fogadta el. I. Az egyesület adatai 1. Az egyesület

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés. Magyarország

Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés. Magyarország Phare utólagos országértékelés és kapacitás építés Magyarország Ezt az utólagos értékelést az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatósága kezdeményezte és egy magánkonzorcium végezte el. A Konzorcium teljes

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTM KÖDűST SEGÍT PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN JEP

TERÜLETI EGYÜTTM KÖDűST SEGÍT PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN JEP TERÜLETI EGYÜTTM KÖDűST SEGÍT PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A BICSKEI JÁRÁSBAN CÍM BICSKE ÁROP 1.A.3-2014-2014-0075 KÓDSZÁMÚ PROJEKT SZAKMAI TEVűKENYSűGEINEK MEGVALÓSULÁSA, AZ EREDMűNYTERMűKEK LűTREHOZÁSA ESűLYTEREMT

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete

HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: 2015. szeptember 1-től. Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete HORVÁTH MIHÁLY GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes: 2015. szeptember 1-től Elfogadta a Horváth Mihály Gimnázium nevelőtestülete a 2015. augusztus 31-én tartott értekezletén Jóváhagyta: Tóth Tamás József

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Fényeslitke Község Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. március 24-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. március 24-i ülésére 65/2016. E L Ő T E R J E S Z T É S Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2016. március 24-i ülésére Jegyzői törvényességi észrevétel: nincs Tárgy: A Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat

Részletesebben

Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat SZAKMAI PROGRAMJA. 2016. január 01.

Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat SZAKMAI PROGRAMJA. 2016. január 01. Hosszúpályi Mikrotérség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat SZAKMAI PROGRAMJA 2016. január 01. Tartalomjegyzék 1. Az intézményre vonatkozó adatok 3. oldal 2. Az ellátottak köre és az ellátási terület

Részletesebben

15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról

15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról A 29. CIKK ALAPJÁN LÉTREHOZOTT ADATVÉDELMI MUNKACSOPORT 01197/11/HU WP187 15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról Elfogadva 2011. július 13-án Ez a munkacsoport a 95/46/EK irányelv

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 június 29 - i testületi ülésére a 1. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaszó Községi Önkormányzat 2013-2018 1 2 Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése

Részletesebben

Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020. 2016. május

Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020. 2016. május 1 Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 2016. május Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési

Részletesebben

MILYEN A JÓ PROJEKTMENEDZSMENT

MILYEN A JÓ PROJEKTMENEDZSMENT MILYEN A JÓ PROJEKTMENEDZSMENT Aki házat épített vagy felújított úgy, hogy nem lépte túl a tervezett költségeket, időben elkészült, ráadásul az elképzelt minőségben, az átesett első projektmenedzseri munkáján.

Részletesebben

Kárpátok RomaNet Program 2008-2009 Helyzetértékelés

Kárpátok RomaNet Program 2008-2009 Helyzetértékelés Kárpátok RomaNet Program 2008-2009 Helyzetértékelés Tartalom Bemutatkozás... 3 A RomaNet Program... 3 RomaNet 2008-2009 Fórumsorozat... 4 I. Személyi - szervezeti problémák... 7 II. Infrastrukturális problémák...

Részletesebben

Szent Anna Idősek Otthona Intézményfejlesztési Terve

Szent Anna Idősek Otthona Intézményfejlesztési Terve Szent Anna Idősek Otthona Intézményfejlesztési Terve SZOCIÁLIS ALAP- ÉS SZAKELLÁTÁS FEJLESZTÉSE A SZENT LUKÁCS GÖRÖGKATOLIKUS SZERETETSZOLGÁLAT INTÉZMÉNYRENDSZERÉBEN Projekt azonosító: TÁMOP-5.4.12-14/1-2015-0009

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata ÁROP1.1.162122121 Esélyegyenlőségelvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata 215. október 31. Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései

A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac szabályozásának versenypolitikai kérdései A gyógyszerpiac liberalizálása hasonlóan az egészségügy privatizációjához mind a mai napig aktuális, a közvéleményt is foglalkoztató kérdés. Az

Részletesebben

Ferencvárosi Szociális és Gyermekjóléti Intézmények Igazgatósága Idősek Klubja 1097 Budapest, Ecseri út 19.

Ferencvárosi Szociális és Gyermekjóléti Intézmények Igazgatósága Idősek Klubja 1097 Budapest, Ecseri út 19. Ferencvárosi Szociális és Gyermekjóléti Intézmények Igazgatósága Idősek Klubja 1097 Budapest, Ecseri út 19. 10. sz. melléklet H Á Z I R E N D Jóváhagyta: HÜB /2011/XI.29.) számú határozata 1 Tartalom:

Részletesebben

ÁROP-1.A.5-2013-2013-0085.

ÁROP-1.A.5-2013-2013-0085. Az ÁROP-1.A.5-2013-2013-0085. számú Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata és egyes intézményei működésének, szervezetének felülvizsgálata, fejlesztése című projektet érintő jogszabályi keretek összefoglalása

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-496/2016. számú ügyben Előadó: dr. Kiss Bernadett dr. Tóth Lívia dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea Az eljárás megindulása A Nemzeti Emberi Jogi Intézmények

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata 1. melléklet a 165/2015 (VI.24.) határozathoz Helyi Esélyegyenlőségi Program Ózd Város Önkormányzata 2015. június 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 BEVEZETÉS A helyi Szociális Szolgáltatástervezési koncepció eleget tesz a szociális igazgatásról és

Részletesebben

VITNYÉD település Önkormányzat. Képviselő-testületének. Gazdasági programja. 2015-2019. évre.

VITNYÉD település Önkormányzat. Képviselő-testületének. Gazdasági programja. 2015-2019. évre. VITNYÉD település Önkormányzat Képviselő-testületének Gazdasági programja 2015-2019. évre. 1 Bevezetés A gazdasági program elkészítésére a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. -ában

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés 3 A település bemutatása 3 Értékeink, küldetésünk 6 Célok 7 A Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Az európai romastratégia

Az európai romastratégia Bene Márton Az európai romastratégia Az Európai Unió ebben a félévben szeretne elfogadni a régóta szorgalmazott romastratégiát, amelyik a magyar EU elnökségnek is kiemelt prioritása. Nagyon úgy tűnik,

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a KÖZÉP -MAGYARORSZÁGI. OPERATÍV PROGRAM Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése c. komponenséhez

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a KÖZÉP -MAGYARORSZÁGI. OPERATÍV PROGRAM Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése c. komponenséhez PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a KÖZÉP -MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése c. komponenséhez Kódszám: KMOP-5.1.1/D2-13 Tartalomjegyzék A. TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE...

Részletesebben

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ESETTANULMÁNY TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt 7.3.2. A regionális oktatástervezés támogatása empirikus kutatás a közoktatás-tervezés és a regionális fejlesztés közötti kapcsolatok feltárására

Részletesebben

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN C. ÁROP- 1.A.3-2014 PROJEKT KERETÉBEN Tartalomjegyzék

Részletesebben

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/ KINIZSI PÁL ÉLELMISZERIPARI SZAK- KÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM Kaposvár, Baross u. 19. Tantestület jóváhagyásának dátuma: 2007. 12. 12. Fenntartóhoz történt benyújtás

Részletesebben

VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZAKKÉPZŐ KÖZPONT PEDAGÓGIAI PROGRAM. Hatályos: 2014. április 1-től

VM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZAKKÉPZŐ KÖZPONT PEDAGÓGIAI PROGRAM. Hatályos: 2014. április 1-től PEDAGÓGIAI PROGRAM Hatályos: 2014. április 1-től Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 5 1.1. Az iskola adatai, rövid bemutatása... 5 1.2. Az iskola küldetésnyilatkozata... 5 2. NEVELÉSI PROGRAM... 6 2.1. Az

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

A KEREKEGYHÁZI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA MÓDOSÍTÁSA

A KEREKEGYHÁZI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA MÓDOSÍTÁSA A KEREKEGYHÁZI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA MÓDOSÍTÁSA Készítette: Hallainé Kis Mária Tartalomjegyzék Oldalszám Általános rész 3 Az intézmény adatai 3 I.

Részletesebben

CSALÁD- és GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT

CSALÁD- és GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT CSALÁD- és GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT Újpalotai Család- és Gyermekjóléti Központ, Fióka Család- és Gyermekjóléti Központ, Munkanélküli Fiatalok Tanácsadó Irodája, Nappali Melegedő és Utcai Gondozó Szolgálat

Részletesebben

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára K é z i k ö n y v A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára K é z i k ö n y v A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok számára 2. átdolgozott kiadás NEMZETI DROGMEGELŐZÉSI INTÉZET 2008 Nemzeti Drogmegelőzési

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Abádszalók Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2009. március 26-án megtartott üléséről. Az ülés helye: Városháza földszinti nagyterme Jelen vannak: Bordás Imre polgármester,

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2004. november 22. (OR. en) 15074/04 CORDROGUE 77 SAN 187 ENFOPOL 178 RELEX 564

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2004. november 22. (OR. en) 15074/04 CORDROGUE 77 SAN 187 ENFOPOL 178 RELEX 564 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. november 22. (OR. en) 15074/04 CORDROGUE 77 SAN 187 ENFOPOL 178 RELEX 564 FELJEGYZÉS Küldi: a Főtitkárság Címzett: az Európai Tanács Tárgy: Az EU drogstratégiája

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-537/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-537/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-537/2013. számú ügyben Előadó: dr. Tóth Lívia Az eljárás megindítása Egy idősotthont és fogyatékosok otthonait fenntartó nonprofit kft. ügyvezetője fordult

Részletesebben

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT A CBA Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság adatvédelmi és adatkezelési szabályzata I. A Szabályzat célja A jelen Szabályzat célja, hogy rögzítse a CBA Kereskedelmi Korlátolt

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. többcélú kistérségi társulás létrehozásáról

MEGÁLLAPODÁS. többcélú kistérségi társulás létrehozásáról MEGÁLLAPODÁS többcélú kistérségi társulás létrehozásáról A győri statisztikai kistérség települési önkormányzatai a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv) 41. (1) bekezdésben

Részletesebben

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-ei ülésére 1 ELŐTERJESZTÉS Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-ei ülésére Tárgy: Előterjesztő: Döntés az Önkormányzat 2015-2019. közötti évekre vonatkozó Gazdasági Programjáról, Fejlesztési

Részletesebben

MIT VÁRUNK AZ ÖNKORMÁNYZATOKTÓL 2006 ÉS 2010 KÖZÖTT? AJÁNLÁSOK BUDAPESTÉRT

MIT VÁRUNK AZ ÖNKORMÁNYZATOKTÓL 2006 ÉS 2010 KÖZÖTT? AJÁNLÁSOK BUDAPESTÉRT MIT VÁRUNK AZ ÖNKORMÁNYZATOKTÓL 2006 ÉS 2010 KÖZÖTT? AJÁNLÁSOK BUDAPESTÉRT LEVEGÔ MUNKACSOPORT, 2006 AJÁNLÁSOK BUDAPESTÉRT MIT VÁRUNK AZ ÖNKORMÁNYZATOKTÓL 2006 ÉS 2010 KÖZÖTT? 2 AJÁNLÁSOK BUDAPESTÉRT 2006

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Szántóné Pesti Amália jkv.

JEGYZŐKÖNYV. Szántóné Pesti Amália jkv. JEGYZŐKÖNYV Készült: Balatonszemes és Balatonőszöd Községi Önkormányzatok Képviselő-testületeinek 2012. február 20-án 13.00 órakor kezdődő a Körjegyzőségi Hivatal tanácskozó termében közösen megtartott

Részletesebben

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft

Bács-Kiskun 2020. Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020. 63,23 Mrd Ft Bács-Kiskun 2020 Bács-Kiskun Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 2.2 Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Az ITP teljes 7 éves forráskerete Bács-Kiskun Megye Integrált

Részletesebben