Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., február 16., o. A válság anatómiája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája"

Átírás

1 Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., február 16., o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető okát, hogy Magyarországon, már a XIX. század végére visszavezethető okokból, élesebb a szembenállás a politika, sőt a társadalom két oldala között, mint a demokratikus politikai berendezkedésű országok legtöbbjében. Ez a két oldal gyakorlatilag egyenlő súlyú, e két oldal között alig van érdemi kommunikáció, ez a megosztottság erősebb lehet, mint a nemzeti összetartó erő, és ezért a másik fél legyőzése vagy hatalomra jutásának megakadályozása is fontosabb cél lehet, mint a közös nemzeti érdekek szolgálata. Ez világosan megmutatkozott a legutóbbi választásokat megelőző években, és ez vezetett a jelenlegi gazdasági válság kialakulásához is. Ez a megosztottság azonban történelmileg meghatározott, és szinte semmi köze sincs az ország valóságos problémáihoz és a társadalom tényleges érdekviszonyaihoz. Ez a jelenlegi politikai identitásválság alapvető oka és lényege. A szembenállás élességét fokozza, hogy a két oldalon kialakult két vezető politikai csoport nagy részének egzisztenciális érdekei fűződnek ennek a helyzetnek a fennmaradásához. Ennek az az oka, hogy ezeknek az ellentéteknek a mérséklődése szinte lehetetlenné tenné azok politikai és társadalmi szerepének fenntartását, akiket felelősség terhel az ellentétek ilyen mértékű kiélezéséért és az ellentéteknek a nemzeti érdek elé helyezéséért. Legyen bármennyire megosztott maga a társadalom is, ekkora ellentéteket a társadalom nagy többsége már semmiképpen sem akar. A társadalom nagy többsége a most már az ország egészének jövőjét fenyegető megosztottság csökkentését, élhető társadalom és hatékony politikai és gazdasági rend kialakítását, a nemzet felemelkedését akarja. A történelmileg meghatározott, de a valóságos problémákhoz és tényleges érdekviszonyokhoz alig kötődő mély ellentétek az országot az úgynevezett baloldalra és - az esetenként konzervatív vagy nemzeti oldalnak is nevezett - jobboldalra osztják. Ez a bal- és jobboldal nem fejez ki politikatudományi értelemben vett bal- vagy jobboldaliságot. A jobboldal a történelmi hagyományok kontinuitását képviselő nemzeti értelmiséget, valamint a volt birtokos parasztságot és ezek utódait foglalja magában, még akkor is, ha az ide tartozók nagy része politikatudományi értelemben baloldali, a társadalmi egyenlőséget és a szociális elkötelezettséget nagyra értékelő nézeteket vall is. A baloldal ugyanakkor a történelmi hagyományok nagy részét elutasító baloldali értelmiségből, valamint a volt nagyipari munkásságból és ezek utódaiból tevődik össze, még akkor is, ha az ide tartozók jelentős része politikatudományi értelemben jobboldali, mert a neoliberális-neokonzervatív gazdaság- és társadalompolitika híve. Az egyik oldal érzelmileg megengedőbb a Horthy-kor, a másik a Kádár-kor hibáival szemben, noha, racionálisan, mindkét oldal mindkét kort elutasítja. A mai problémák és érdekviszonyok alapján a magyar társadalom és politika fő választóvonalának a rendszerváltás nyertesei (a kialakult és súlyosan méltánytalan viszonyok haszonélvezői és ezért e helyzet fenntartására törekvők), illetve a rendszerváltás vesztesei (a tulajdonból és a gazdagodás és emelkedés lehetőségeiből gyakorlatilag kizártak és ezért a rendszerváltás korrekciójára törekvők) között kellene húzódnia. Nyilván nem ez a helyzet. A nyertesek többsége a történelmileg kialakult baloldaltól származtatható, és ennek folytán a nyertesek meg tudták tartani a történelmileg kialakult baloldal vezetését. A kádárista érzelműek szavazataival tartják fenn hatalmukat, és ez most és azzal lett különösképpen furcsa, hogy ma már a frazeológiában is a kádárizmus a fő ellenség.

2 A mai realitások és a mai érdekviszonyok alapján három fő politikai irányvonal képzelhető el. Az első az a neoliberális-ultrakonzervatív politikai és gazdaságpolitikai vonal, amelyet a jelenlegi szűk vezető réteg képvisel. A második az a centrista vonal, amely számol a mai világgazdaság realitásaival, ezeknek megfelelően akarja kialakítani az ország jövőjét, de érvényesíteni akarja az ország és a szélesebb társadalmi csoportok jogos érdekeit. Aligha lehet vitás, hogy az ország túlnyomó többsége ilyen politikát akar. Végül vannak, akiket a múlt ködébe vesző Kádár-korszak emlékei vagy a még régebbi múlt ködébe vezető történelmi emlékeink vezetnek, és elutasítják a mai kor realitásait. Az ilyen, ha szabad ezt a szót leírni, lunátikus törekvések társadalmi támogatottsága azonban jelentéktelen, és legföljebb egyes megnyilvánulásaik lehetnek zavaróak. A feladat tehát az, hogy kialakítsuk azt a valóság felismerésén alapuló elvi egyetértést, valamint azokat a magatartási szabályokat, amelyek lehetővé teszik a társadalom különböző csoportjainak, sőt remélhetőleg nagy többségének összefogását. (A status quo) A legfontosabb tény, amelyből minden rendezési kísérletnek ki kell indulnia, az, hogy a kialakult status quo - sem rövid távon, sem forradalmi úton - nem változtatható meg, annak ellenére, hogy ez a helyzet erkölcsi szempontból kifogásolható, mert az ún. "eredeti tőkefelhalmozás" talaján jött létre. Nem vonható kétségbe, hogy az előző rendszer vezetői és kedvezményezettjei, sokszor erre a marxi tételre való kifejezett hivatkozással, meg tudták tartani korábban megszerzett pozíciójukat, sőt politikai hatalmukat gazdasági hatalomra tudták átváltani. Ez súlyosan sérti a másik oldalnak, mindenekelőtt az előző rendszer üldözöttjeinek és kárvallottjainak érzületeit, igazságérzetét és érdekeit. E tény elismerésének messzemenő következményei vannak a magatartási szabályok tekintetében. Az egyik oldal radikálisainak fel kell hagyniuk az olyan szólamok és fenyegetések hangoztatásával, mint a befejezetlen rendszerváltás és az erkölcstelen úton szerzett vagyon visszavétele. A másik oldalnak viszont fel kell ismernie ugyanezt a tényt, és nem szabad árnyékoktól rettegnie. Ezzel hatalmas lépést tehetünk a fantazmagóriák világából a valóság világába. A most leírtaknak két fontos kiegészítésük van. Egyrészt nem jelentik közkegyelem követelését. Aki nem joghézagot használt ki, ügyesen, hanem jogszabályt sértett, annak ezért felelnie kell. Másrészt ez nem jelenti a kialakult helyzet végérvényes elfogadását. E sorok írója, aki progresszív gondolkozásúnak tartja magát, mélységesen helyteleníti a jelenlegi vagyoni, jövedelmi és hatalmi viszonyokat, és a vagyon, a jövedelem és a hatalom egyenlőbb elosztását kívánja. Ez azonban már nem a status quo elismerését illetően most kialakítandó nemzeti egyetértésnek, hanem az ezután követendő progresszív politikának a kérdése. A status quót illetően nemzeti egyetértésnek kell lennie, és ez után következhet a nemzeti egyet nem értés, a progresszívek és a kialakult viszonyok védői közötti vita és politikai küzdelem. (A liberális minimum) A liberális minimum a polgári és politikai jogok kartájának elfogadása és az erőszak politikai célokra való felhasználásáról lemondás. Az országban gyakorlatilag senki sincs, aki formálisan tagadná a liberális minimumot, a október 23-i erőszakos cselekményekben csak kevesen vettek részt, és ezeket szinte senki sem helyeselte. Míg azonban a status quo elismerése az előző rendszer kárvallottjai részéről jelent lemondást, még ha ez formális is, a liberális minimum elismerése a jelenlegi hatalom részéről áldozat. A jelenlegi hatalom ugyanis mindeddig nem határolta el magát a rendőri túlkapásoktól, nem mentette föl az ezért felelős budapesti főkapitányt, sőt, a magyar liberális politikai mozgalom örök szégyenére, liberális politikusok voltak azok, akik visszahívták. Mi több, állítólag vannak olyan önmagukat baloldali és liberális szelleműnek minősítő értelmiségiek, akik állítólag olyan kijelentéseket tettek, hogy Magyarország rendészetileg felkészült, a demokrácia meg tudja védeni magát. Ennek az elvnek ismét messzemenő következményei vannak a magatartási szabályokat illetően. A jobboldal radikálisainak tartózkodniuk kell az olyan valóságos vagy félreérthető utalásoktól, amelyek az erőszak politikai célokra való alkalmazásának támogatásaként értelmez- 2

3 hetők. A hatalmon lévő baloldalnak viszont még inkább tartózkodnia kell az olyan kijelentésektől, hogy kész az erőszak alkalmazására. A demokrácia önvédelmének nem vagy csak másodlagosan és csak végső szükség esetén lehet eszköze a rendőrség. A megoldás eszköze az elégedetlenséget kiváltó problémák korrekt és közmegelégedést keltő rendezése. A liberális minimum körébe tartozik a nem, faj, vallás vagy bármilyen más szempont szerinti megkülönböztetésnek nemcsak az elítélése, hanem lehetetlenné tétele. Az 1920-as és 1940-es évek megkülönböztetései és az évi rettenetes események után mi sem érthetőbb, mint a magyar zsidóság fokozott érzékenysége minden olyan megnyilvánulással szemben, amelyhez az antiszemitizmusnak akár csak az árnyéka is tapad. Ebből az a magatartási szabály következik, hogy minden ilyen megnyilvánulást, nemcsak a törvényileg tiltottat, hanem az így értelmezhetőnek még az árnyékát is kerülni kell. A magyar zsidóság aggodalmait ugyanakkor csak történelmi okok magyarázzák. Elképzelhetetlen, hogy Magyarországon, ma vagy a belátható jövőben, bármilyen megkülönböztetésükre vagy különösképpen üldözésükre sor kerülhetne. (Az etikai minimum) A magyar politikai válság az elhíresült balatonőszödi beszéd után mélyült el, és vált politikai válságból erkölcsi válsággá. Ki merem mondani, hogy a magyar baloldaliak örök szégyene, hogy ez után a beszéd után - véleményem szerint döntő részben a status quóval kapcsolatos és az előbb tárgyalt meggondolások miatt - egységesen a miniszterelnök mellé álltak. E válságból az etikai minimumra vonatkozó nemzeti egyetértés kialakításával lábalhatunk ki. Ma nemcsak nálunk, hanem másutt sincs erre vonatkozó teljes egyetértés. Nixon esetében gyakorlatilag egységes volt a közvélemény ítélete: Nixon a Watergate-ügy és a közügyeket illető hazugság után nem kerülhette el a hivatalos felelősségre vonást. A közvélemény annyira elítélte még azt is, hogy utóda, Ford, kegyelmet gyakorolt, és megszüntette a Nixon elleni eljárást, hogy Ford elnökjelöltségének kérdése fel sem volt vethető. Az erkölcsileg nyilvánvalóan minden kétség fölött álló, de a nagypolitikában outsider vasárnapi prédikátor Carter megválasztására kerülhetett sor. Az amerikai közvélemény ugyanakkor elnéző volt Clintonnak a magánélet területére tartozónak minősíthető problémáját illetően, noha ezt a felfogást és az ezen alapuló eljárást sokan ellenezték, számos demokrata szenátor is. A probléma csak úgy látszik megoldhatónak, ha egyértelműen tartjuk magunkat a közvélemény teljes és pontos tájékoztatásának kötelezettségéhez és a közérdekű adatok megmásításának és eltitkolásának tilalmához. Ezek az elvek elfogadottak, de gyakorlati megvalósításuk nehéz, és problémát okoz még a legnagyobb demokratikus hagyományokkal rendelkező országokban is. Az elvek tényleges megvalósítása azért nehéz, mert annak pontos meghatározását kívánja, hogy mi az, ami közérdekből, és mi az, ami magánérdekből és a magánszférába tartozás okán titkosítható, sőt titkosítandó. A lehető legteljesebb tájékoztatás kötelezettsége azonban elkerülhetetlen, mert tájékozottság és ismeretek nélkül a véleménynyilvánítás és a közügyekbe való beleszólás joga formalitássá válik. (A nemzeti minimum) A nemzeti minimum a jogos nemzeti törekvések feltétlen támogatása és a nemzeti érdekek megsértésének feltétlen elutasítása. Ma a nemzeti minimum - noha más, ezen túlmenő követelményei is vannak - elsősorban a határon túli magyarok érdekeinek szolgálatát kívánja meg. Trianon - be nem vallottan ugyan, de ténylegesen - a magyarság egyharmadát ítélte más népekhez való asszimilációra, és a határokon belüli magyarság elsődleges kötelessége a határokon túli és az asszimilációs törekvéseknek ellenállni akaró magyarság segítése. E kérdésben van ellentét a két oldal között. Az egyik oldal egy részében felfedezhető olyan vélekedés, hogy nem kerülhető el ennek a problémának a magyarság kárára való megoldása, és bele kell törődni a megváltoztathatatlanba. A másik oldal ugyanakkor mindvégig határozottan kiállt a határon túliak mellett, de ez e kiállása nem számolt mindig és minden tekintetben a 3

4 realitásokkal. A nemzeti minimum kialakítása mégis elengedhetetlen, mert ez a kérdés nem rendelhető alá belpolitikai meggondolásoknak és nem lehet politikai csaták eszköze. A nemzeti minimum elvi alapjait illetően elfogadhatónak látszik több fontos alapelv. Az első a határon túliak teljes egyenjogúsága a határokon innen, a második a határon túliak autonómiatörekvéseinek támogatása a határokon túl és a harmadik a kint reménytelen helyzetben lévő és asszimilációra ítélt szórványmagyarok áttelepülésének támogatása vagy olyan határon túli területekre, ahol a magyarság többségben van, vagy a határon innenre. Ez azonban az a terület, ahol az általános elvek semmit sem érnek a részletek kidolgozása nélkül. A teljes egyenjogúságba aligha érthető bele a választójog megadása. Az autonómia tekintetében olyan megoldás kidolgozására lenne szükség, amely mellé akkora nemzetközi támogatás állítható, amely lehetővé teheti elfogadását. Ennek egyik, látszólag lényegtelen, valójában fontos feltétele, hogy az "autonómia" helyett inkább az Európai Unióban használatos "önkormányzat" szót használjuk. A szórványmagyarok áttelepítésének megoldása meghaladni látszik erőnket. Az azonban kétségtelen, hogy ezt a kérdést át kell és lehet is tenni az ideologikus töltetű belpolitikai ellentétek síkjáról a gyakorlati megoldás keresésének területére. A problémának több fontos összefüggése van. A baloldal rendszeres panasza a kirekesztés, tehát hogy a másik oldal hajlamos az olyan megnyilvánulásokra, hogy a baloldal nem támogatja nemzeti törekvéseinket és magatartása ezért nemzetellenes. Ha viszont általánosan elfogadottá válik egy nemzeti minimum, ez a vád talaját veszti. A jobboldal ismétlődő panasza viszont, hogy a külföldi sajtóban jelennek meg olyan közlemények, alkalmasint a magyar baloldalhoz tartozók tollából vagy netán sugallatukra, amelyek dehonesztálók a magyarságra nézve, és sértik a nemzeti érdekeket. Ha ez megszűnik, és a nemzeti közmegegyezéssel kialakított nemzeti törekvések tudatos támogatása, valamint az az elv lép ennek helyébe, hogy a külpolitika közös, és a belföldi ellentétek nem vihetők külföldre, akkor ezzel megszűnik az ellentéteknek ez a fontos forrása. A nemzeti minimum körébe tartozik még egymás sértegetésének mellőzése. Vannak nemzeti jelképeink, amelyek használata jogos, de sérti egyesek érzületeit. Jobb ezek helyett olyan jelképeket használni, amelyek használata éppoly jogos vagy még jogosabb, de nem sért másokat. Ha viszont ezek használatára mégis sor kerül, jobb ezt nem kifogásolni, mert a kifogásolás viszont mások érzületeit sérti. Jobb egymást nem bosszantani. Ami a sértegetést illeti, vannak szavak, amelyeket jobb elkerülni. A fasizmus vagy a nácizmus több mint hatvan éve halott, és a mai népi elégedetlenségnek vagy akár e népi elégedetlenség durva megnyilvánulásainak mint fasizmusnak vagy nácizmusnak a tárgyalása történelmi és szociológiai szempontból tarthatatlan, és emellett sértő. Ez csak példa, más hasonló szavak is előfordulnak. Ha a magánéletben vannak illendőségi szabályok, olyan szavak, amelyek használatát jobb kerülni, akkor helyesnek látszik a közéletben is kialakítani és követni ezeket az illendőségi szabályokat. (A gazdaságpolitikai minimum) A gazdaságpolitika tekintetében mélységesek a nemzeti ellentétek, és egyetértés kialakítására, legalábbis belátható időn belül, nem kerülhet sor. Politikai ellentéteinknek talán éppen a neoliberális/ultrakonzervatív gazdaságpolitika elfogadása vagy elutasítása a lényege, és ezért itt a döntés nem a nemzeti egyetértés kialakításának, hanem csak a korrekt tájékoztatásnak és a demokratikus döntéshozatali mechanizmus megfelelő működésének lehet a következménye. Nemzeti egyetértés inkább csak a magatartási szabályokban és itt is két kérdésben: a populizmusnak mint politikai eszköznek, és a neoliberális gazdaságpolitikának mint egyedüli lehetőségnek az elutasításában látszik kialakíthatónak. Abban a tekintetben, hogy a populizmus - vagy tulajdonképpen a demagógia - elutasítandó, könnyen alakítható ki egyetértés. Erre szükség is van, mert a korszerű társadalomtudomány egyértelmű tanítása, hogy semmi sem visz biztosabban gazdasági összeomláshoz és politikai zavarokhoz, mint az egymással versengő populizmusok küzdelme. Ezt mi sem bizonyítja job- 4

5 ban, mint ami most Magyarországon végbement. Az ebből következő magatartási szabályok egyértelműek. A politika nem alacsonyítható le nyilvánvalóan teljesíthetetlen ígéretek vagy az ország kárára teljesített juttatások szintjére. A propagandának összhangban kell állnia a realitásokkal. Nehezebb a feladat a gazdaságpolitika tényleges lehetőségeit illető tudományos tájékoztatás teljes objektivitásának elérése. Az ultrakonzervatív gazdaságpolitika hívei saját elképzeléseiket általában úgy tüntetik fel, mint az egyetlen lehetőséget, nem számolva azzal, hogy nézeteik sok tekintetben vitatottak, sőt túlhaladottak, és populizmusnak nevezik mindazt, ami ellentétes nézeteikkel. Jellegzetes példája ennek az, ami most az egészségüggyel kapcsolatban megy végbe: az, hogy mindenki számára biztosítani kell az egészségügyi ellátásnak legalább a minimumát, nem populizmus, hanem a korszerű társadalomtudomány tanítása. Általánosságban is igaz, hogy a széles tömegek jogos érdekeinek képviselete nem populizmus, hanem kötelesség. Itt az hozhat megoldást, ha a szakmai értelmiség legjobbjai és a civil szervezetek nagyobb szerepet vállalnak, és a kormány elfogadja közreműködésüket. (A társadalompolitikai minimum) Ez esetben is vitatható, hogy kialakítható-e általánosan elfogadott minimum, és hogy ez a kérdés nem utalható-e a politikai viták és küzdelmek körébe. Nagyrészt valóban a viták körébe tartozik, de e sorok írójának mégis az a véleménye, hogy egyes társadalmi csoportok tartós leszakadásának elutasítása nem csupán az emberi együttérzés és szolidaritás követelményéből, hanem a korszerű gazdasági fejlődéselmélet tanításaiból is következik. Magyarországon három ilyen társadalmi csoport van: az aprófalvak, a leszakadó régiók és a roma közösségek. A probléma kezelése a magatartási szabályok módosítását követeli meg. Egyrészt fel kell ismerni, hogy ez a probléma nem oldódik meg magától vagy az általános gazdaságpolitika sikere folytán, hanem tudatos erőfeszítést igényel. Másrészt fel kell ismerni azt is, amint ezt a fekete lakosságról az Egyesült Államokban és Kennedy idejében felismerték, hogy a roma lakosság problémája nem rendőri probléma, hanem csak a pozitív diszkrimináció következetes alkalmazásával oldható meg, és még így is csak több generáción átívelően. Az itt leírtak ellenére lehet úgy érvelni, hogy ebben a tekintetben nem alakítható ki nemzeti közmegegyezés, hanem ez is a gazdaságpolitikai ellentétek körébe tartozik. Ha valaki ezt a nézetet képviseli, akkor kötelessége, hogy ezt, a teljes és őszinte tájékoztatás fent tárgyalt kötelezettsége értelmében, őszintén kimondja. Ez esetben ez a kérdés nem a kialakítandó nemzeti közmegegyezés tárgya, hanem a magatartási szabályokra vonatkozó nemzeti közmegegyezés kialakítása utáni és a kialakított magatartási szabályok szerint lebonyolítandó társadalmi és politikai küzdelem tárgya. (A szociálpolitikai minimum) Noha vitatható, hogy kialakítható-e általánosan elfogadott szociálpolitikai minimum, ismét nem csupán az emberi együttérzésből és szolidaritás szelleméből következik, hanem a korszerű társadalomtudomány is azt tanítja, hogy a szegénység és különösképpen a mélyszegénység nemcsak hogy nem tűrhető el, hanem az egész társadalom és így a jólétben élők számára is súlyosan káros. Ez a probléma csak azért különbözik az előzőtől, mert az előbbi egyes elkülönült társadalmi csoportokra és régiókra jellemző, az utóbbi viszont köztünk van, mindenütt, elsősorban a gyermekes és különösképpen többgyermekes családok, valamint a kisnyugdíjas öregek szegénységének formájában. Ebből az a magatartási szabály következik, hogy e kérdésben is törekedni kell, a politika mindkét oldalán, politikai váltógazdaságtól független megoldás, nemzeti egyetértés vagy minimum kialakítására. Nem látszik elfogadhatónak, hogy a Bokros-csomag megszüntesse, majd az Orbán-kormány helyreállítsa a családtámogatások egyes formáit, különös tekintettel arra, hogy a megszüntetés pénzügyi hozadéka és a helyreállítás pénzügyi költsége csekély. Nem engedhető meg a 19 ezer forintos egyszeri nyugdíjkifizetés választási célokra való felhasználása vagy az sem, hogy a 13. vagy 14. havi nyugdíj választási propagandaeszköz le- 5

6 gyen. Most ennél is súlyosabb probléma merült fel, és e sorok írója szerint nemzeti közmegegyezést lehet kialakítani abban a tekintetben is, hogy a társadalom legelesettebbjeit nem szabad kizárni az egészségügyi ellátásból. (A közmegegyezés minimuma) Itt egyrészt a demokratikus berendezkedés alapelveiről, másrészt pedig ismét a modern társadalomtudomány, mind a közgazdaság-, mind a politikatudomány alapvető tanításairól van szó. A demokratikus berendezkedés alapelve, hogy a nép nem kormányozható és különösképpen nem boldogítható akarata ellenére, a modern társadalomtudomány tanítása pedig, hogy csak a széles körű konszenzuson és a civil szervezetek egyetértésén alapuló politika lehet eredményes. Ennek az elvnek nem mond ellent az, hogy több nagyon sikeres kelet-ázsiai országban nem tartották be következetesen a demokrácia formális játékszabályait. Ez igaz, de igaz az is, hogy ott a tekintélyelvű és paternalista vezetésnek megvannak a történelmi hagyományai, és a vezetésnek így is megvolt a széles körű támogatottsága. Az európai kultúrkör fejlett államaiban a sikeres kormányzás a közvélemény alakulásának folyamatos figyelése és figyelembevétele, valamint a civil szervezetekkel való együttműködés nélkül lehetetlen. A népnek önmaga kormányzásában való részvétele nem korlátozható a négyévenkénti választásokra, és különösképpen nem korlátozható erre akkor, ha ezek eredménye manipulált, és nem fejezi ki a valóságos népakaratot. A közmegegyezésnek ez a minimuma tulajdonképpen az összes eddigi követelményt magában foglalja. Az ebből származó magatartási szabály az, hogy a mi körülményeink között a reformdiktatúra elutasítandó, már csak azért is, mert bukásra van kárhoztatva. Ki kell mondani a nyilvánvalót: egészségügyi reform nem hajtható végre az orvostársadalom ellenében, oktatási reform a tanárok ellenében, felsőoktatási reform az oktatók és a diákok ellenében, a tudományos élet reformja a tudósok ellenében, a családtámogatás reformja a nagycsaládosok egyesületének véleménye ellenében és így tovább. A mai öregek még saját szemükkel látták a nép akarata ellenére való boldogításának kísérletét és ennek tragikus bukását. (Az ellentétek csökkentése és a három lehetőség) E cikk érvelése azzal kezdődött, hogy a történelmileg kialakult bal- és jobboldalnak a mai magyar politikai életet alapvetően meghatározó és mélységesnek látszó ellentéte értelmetlen, és szinte semmi köze sincs a valóságos mai magyar gazdasági, politikai és társadalmi ellentétekhez. Ezért, ha szembenézünk a mai valósággal, és megpróbáljuk kialakítani azokat a racionális magatartási szabályokat, amelyek megfelelnek ennek a valóságnak, akkor ellentéteink nagy része nemcsak hogy megszüntethető, hanem nyilvánvalóvá válik, hogy nagy részük abszurd. Át lehet tehát nyúlni a nemzetet elválasztó ellentétek áttörhetetlennek látszó falán, és be lehet tölteni a táborokat elválasztó mélységes lövészárkokat. Ha ezt megkezdjük, rövidesen érthetetlen lehet számunkra, hogy ezek a falak hogyan is vastagodhattak meg és ezek az árkok hogyan is mélyülhettek ki ennyire. A most leírtak fényében három alapvető lehetőség nyílik meg előttünk. Az egyik lehetőség, hogy a társadalom és a politikai vezetés két fele nem lesz képes higgadtan szembenézni a valósággal és elfogadni a valóság követelményeinek megfelelő racionális magatartási szabályokat. Ez a lehetőség, amelynek valószínűsége, sajnos, nagy, valóságos katasztrófaszcenárió, és elkerülhetetlenül a problémák további kiéleződéséhez és az ország további visszaeséséhez vezet. A második lehetőség, hogy mind a társadalom, mind a politikai vezetés mindkét fele hajlandó a racionális magatartási szabályok elfogadására, az őket elválasztó falak lebontására és a lövészárkok betemetésére. Ez esetben a magyar társadalmi és politikai ellentétek a normálisnak tekinthető mértékre csökkennek, és a magyar politika a jelenlegi pártstruktúra szerves folytatásaként kialakuló, normálisnak mondható módon működő parlamentáris politikai váltógazdasággá alakul át. Ez a megoldás nyilvánvaló módon maga után vonja - az ehhez szükséges idő megfelelő figyelembevételével - problémáink rendezett megoldását és az ország fel- 6

7 emelkedését. Ennek a kedvező megoldásnak a lehetősége, sajnos, nem túl nagy, mert a politikai vezető csoportokról nehezen tételezhető fel a racionális magatartásnak ez a foka, és a jelenlegi politikai struktúra sem felel meg a társadalom valóságos törekvéseinek és érdekviszonyainak. A harmadik lehetőség, hogy a társadalom hajlandó a megbékélésre és a racionális magatartásra, de a politikai vezetés vagy ennek döntő része nem. Ennek az a szükségszerű következménye, hogy a társadalomnak, a társadalom legjobbjainak, tehát elsősorban a vezető értelmiségnek, valamint a civil szervezeteknek kell keresniük a kibontakozás útját és lehetőségét. Ez a folyamat már meg is indult, és ezt csak a legnagyobb helyesléssel lehet üdvözölni. Szakolczai György (A szerző professzor emeritus, a BMKE [Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem] volt tanára, az ÁVF [Általános Vállalkozási Főiskola] tanára ben részt vett az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásain.) 7

DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:

DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Ülésnap Napirend Felszólaló 2007. április 24. (66. ülésnap) Az Állami Számvevőszék 2006. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az Állami Számvevőszék 2006. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról

Részletesebben

Bauer Tamás Cukor a sebbe

Bauer Tamás Cukor a sebbe Bauer Tamás Cukor a sebbe Amennyire én emlékszem, a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok követelései között a rendszerváltás éveiben, amikor a kommunista rendszerek összeomlását követően, az

Részletesebben

A MŰVELŐDÉS KÉT OLDALA VÁZLAT A KULTÚRAKÖZVETÍTÉS NÉHÁNY ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI PROBLÉMÁJÁRÓL 1

A MŰVELŐDÉS KÉT OLDALA VÁZLAT A KULTÚRAKÖZVETÍTÉS NÉHÁNY ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI PROBLÉMÁJÁRÓL 1 A MŰVELŐDÉS KÉT OLDALA VÁZLAT A KULTÚRAKÖZVETÍTÉS NÉHÁNY ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI PROBLÉMÁJÁRÓL 1 Úgy cselekedj, hogy akaratod szabálya egyúttal általános erkölcsi törvény alapjául szolgálhasson. 1 (Hétköznapi

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

A korszerű közlekedési árképzési rendszerek hazai bevezetési feltételeinek elemzése

A korszerű közlekedési árképzési rendszerek hazai bevezetési feltételeinek elemzése A korszerű közlekedési árképzési rendszerek hazai bevezetési feltételeinek elemzése Készítette: Dr. Tánczos Lászlóné és Dr. Bokor Zoltán Absztrakt Az EU Közös Közlekedéspolitikáját tartalmazó Fehér Könyv,

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROSI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ ÖNKORMÁNYZAT 2005. FELÜLVIZSGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROSI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ ÖNKORMÁNYZAT 2005. FELÜLVIZSGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 2005. Budapest Főváros Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálati dokumentációját készítette a Fővárosi

Részletesebben

Szervezet előkészítő javaslat. I. Bevezetés helyzetértékeléssel. 2010-ben még sokan bíztak, elhitték, az új kormány a zemberekért lesz.

Szervezet előkészítő javaslat. I. Bevezetés helyzetértékeléssel. 2010-ben még sokan bíztak, elhitték, az új kormány a zemberekért lesz. 1 Szervezet előkészítő javaslat I. Bevezetés helyzetértékeléssel A rendszerváltás viharos gyorsaságú gazdasági átalakulást eredményezett, de a kialakulóban lévő új politikai rétegben nem jött létre közmegegyezés

Részletesebben

Benczes István: Trimming the Sails. The Comparative Political Economy of Expansionary Fiscal Consolidations. A Hungarian Perspective

Benczes István: Trimming the Sails. The Comparative Political Economy of Expansionary Fiscal Consolidations. A Hungarian Perspective Közgazdasági Szemle, LV. évf., 2008. december (1125 1129. o.) Benczes István: Trimming the Sails. The Comparative Political Economy of Expansionary Fiscal Consolidations. A Hungarian Perspective Central

Részletesebben

Dr. Kacziba Antal nyá. r. altábornagy: Az önkormányzati rendészet lehetőségei és korlátai Tézisek

Dr. Kacziba Antal nyá. r. altábornagy: Az önkormányzati rendészet lehetőségei és korlátai Tézisek Dr. Kacziba Antal nyá. r. altábornagy: Az önkormányzati rendészet lehetőségei és korlátai Tézisek 1. Társadalmi szempontból az önkormányzati rendészet legfőbb lehetősége a helyi közérdeknek megfelelő közrend

Részletesebben

Mielőtt rátérnék a Szolgálat konkrét működésének bemutatására, néhány szakmai szempontot kívánok ismertetni.

Mielőtt rátérnék a Szolgálat konkrét működésének bemutatására, néhány szakmai szempontot kívánok ismertetni. Zelenák József Az NCsSzI Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatának munkája és szakmai módszerei az egy éves működés alapján levonható tapasztalatok és következtetések Minden embert megrendít

Részletesebben

A neoliberalizmus mítosza

A neoliberalizmus mítosza Paár Ádám A neoliberalizmus mítosza Akad-e ellenzéki párt, amelyről kormányon levő ellenfelei nem híresztelték, hogy neoliberális, akad-e ellenzéki párt, amelyik nem vágta vissza a neoliberalizmus megbélyegző

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.)

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, 1990. január 13.) A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a romániai magyarság közképviseleti és

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban. Általános kérdések

Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban. Általános kérdések Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban Általános kérdések Miért fogad el új alkotmányt Magyarország? Az új alkotmány elfogadásának szimbolikus és gyakorlati jelentősége van. Szimbolikus,

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA

AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA Politikai keretprogram Erdélyi Magyar Néppárt AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA A MEGTALÁLT ÚT ESÉLYT ÉS SZABADSÁGOT ERDÉLYNEK I. ALAPVETÉS az erdélyi rendszerváltás megújított terve Az erdélyi

Részletesebben

http://mszp.hu/calendar

http://mszp.hu/calendar 2012.06.22. péntek A miskolci rendőrség előtt demonstráltak helyi szocialisták Emberközelibb politikát Európában! A költség el van vétve Fenyegető igazságtalanság Széll-el szemben Kaposváron Nagykátán

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 június 29 - i testületi ülésére a 1. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

Részletesebben

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o. BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,

Részletesebben

Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította Várhalmi Miklós, 2001)

Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította Várhalmi Miklós, 2001) Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította Várhalmi Miklós, 2001) 1. A nemzetbiztonsági tevékenység helye, szerepe, aránya a nemzeti védelmi

Részletesebben

Egy protest mozgalom az Egyesült Államokban

Egy protest mozgalom az Egyesült Államokban Paár Ádám Egy protest mozgalom az Egyesült Államokban A Republikánus Párt konzervatív hátországában szerveződő, azonban a republikánusoktól független Tea Party mozgalom sikeres szereplése a májusi szenátusi

Részletesebben

Szlovákia Magyarország két hangra

Szlovákia Magyarország két hangra dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2014. január 24. 2014. 2. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 1/2014. (I. 21.) AB határozat a Kúria Kvk.III.37.230/2012/2. számú végzése és az Országos Választási

Részletesebben

Miért alaptalan a magyar demokrácia

Miért alaptalan a magyar demokrácia KÖNYVBEMUTATÓ Csizmadia Ervin legújabb kötetének (Miért alaptalan a magyar demokrácia) könyvbemutatójára az Alexandra pódiumon, március 20-án került sor. A bemutató keretében tartott kerekasztal-beszélgetés

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 I. cím: Általános elvek... 2 1. szakasz A román állam... 2 II. cím: Az alapvető jogok, szabadságok és kötelezettségek... 3 I. fejezet: Közös rendelkezések... 3 II. fejezet: Az alapvető

Részletesebben

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái Bárány V. Fanny joghallgató (PTE ÁJK), az ÓNSZ közjogi tagozatának tagja Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái I. Bevezetés 2014. július

Részletesebben

Az előterjesztés szöveges része

Az előterjesztés szöveges része Az előterjesztés szöveges része A Magyar Tudományos Akadémia Gyermekprogram Irodája Ferge Zsuzsa akadémikus vezetésével kidolgozta és 2006 márciusában szakmai vitára bocsátotta a Gyermekszegénység elleni

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. többcélú kistérségi társulás létrehozásáról

MEGÁLLAPODÁS. többcélú kistérségi társulás létrehozásáról MEGÁLLAPODÁS többcélú kistérségi társulás létrehozásáról A győri statisztikai kistérség települési önkormányzatai a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv) 41. (1) bekezdésben

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 MELLÉKLET ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 I. cím: Általános elvek 1. szakasz A román állam (1) Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. (2) A román állam kormányformája a köztársaság.

Részletesebben

Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére. Igazságügyi Minisztérium. Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Bevezető:

Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére. Igazságügyi Minisztérium. Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Bevezető: Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére Igazságügyi Minisztérium Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Az igazságügyi szakértőkről szóló törvény tervezetével kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat

Részletesebben

Hozzászólás. A népiesek magyarközössége", népközössége", sorsközös-

Hozzászólás. A népiesek magyarközössége, népközössége, sorsközös- Hozzászólás (Második közlemény) Ha a Jugoszláviában megjelenő magyarnyelvű újságokat, folyóiratokat és egyéb kiadványokat olvassuk: ezt a szót egység majd minden cikkben ott találjuk. Az idegenből jött

Részletesebben

A vezetést szolgáló személyügyi controlling

A vezetést szolgáló személyügyi controlling LINDNER SÁNDOR DIHEN LAJOSNÉ A vezetést szolgáló személyügyi controlling A piacgazdaság teljesítményre, rugalmasságra készteti a nemzetgazdaság szereplőit, köztük is elsődlegesen a vállalkozásokat. Az

Részletesebben

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag

I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag CIVIL SZERVEZETEK MEGÚJULÓ MŰKÖDÉSI KÖRNYEZETE TANANYAG kézirat I. modul Civil szervezeteket szabályozó hatályos joganyag Írta: Dr. Homolya Szilvia Dr. Gyarmathy Judit Készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma

Részletesebben

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban

Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Udvarhelyi Szabolcs: Két választás Csehországban Néha a közhely is lehet igaz, hiszen nagyon is igazuk van azoknak, akik történelminek minősítették a Csehországban 1996-ban tartott két szavazást, a parlament

Részletesebben

Szigetvári Viktor előadása

Szigetvári Viktor előadása Szigetvári Viktor előadása info@penzugykutato.hu Tel: +36.1.335.0807 Fax: +36.1.335.0828 Összefoglaló Szigetvári Viktor előadásáról Pénzügykutató Napok, 2012. október 26. Visegrád Mivel mind a független

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK KÜLÖNJELENTÉSÉRE A EUROPEAID ÉRTÉKELÉSI ÉS EREDMÉNYORIENTÁLT MONITORINGRENDSZEREI

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK KÜLÖNJELENTÉSÉRE A EUROPEAID ÉRTÉKELÉSI ÉS EREDMÉNYORIENTÁLT MONITORINGRENDSZEREI EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.12.4. COM(2014) 732 final A BIZOTTSÁG VÁLASZAI AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK KÜLÖNJELENTÉSÉRE A EUROPEAID ÉRTÉKELÉSI ÉS EREDMÉNYORIENTÁLT MONITORINGRENDSZEREI HU HU A BIZOTTSÁG

Részletesebben

A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ALAPSZABÁLYA

A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ALAPSZABÁLYA I. Alapító nyilatkozat A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ALAPSZABÁLYA Mi, a Demokratikus Koalíció sokféle irányból jött alapítói modern demokráciát kívánunk, jogállammal, parlamentarizmussal, szociális piacgazdasággal

Részletesebben

Budapest város-ellátásának hosszú-távú innovatív logisztikai stratégiája Cikksorozat 2. rész A megvalósítás scenariojának paradigmaváltása I.

Budapest város-ellátásának hosszú-távú innovatív logisztikai stratégiája Cikksorozat 2. rész A megvalósítás scenariojának paradigmaváltása I. Budapest város-ellátásának hosszú-távú innovatív logisztikai stratégiája Cikksorozat 2. rész A megvalósítás scenariojának paradigmaváltása I. egy város tervezése sokkal fontosabbak annál, mint hogy azt

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása 1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi

Részletesebben

1. Az alkotmány fogalma

1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány közkeletű fogalma: napjainkban az alkotmány különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt amelybe az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető

Részletesebben

PRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések

PRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések 1 a. Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, mint a nemzet képviseletére hivatott testület. Az alkotmány Magyarország legfontosabb jogforrása, a jogrend alapja ugyanakkor nem csak jogszabály, hanem olyan

Részletesebben

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,

Részletesebben

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3

Részletesebben

Magyarországon 1948 után

Magyarországon 1948 után 1948 2008 RENDSZERVÁLTÁS ÉS GAZDASÁG Magyarországon 1948 után megkezdõdtek a szovjet típusú gazdasági jog évtizedei. Ennek egyik alapvetõ tényezõje volt a szovjet jogi technikával végrehajtott államosítás:

Részletesebben

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar

Részletesebben

Tévhitek és hiedelmek az ún. osztatlan közös tulajdon fogalmáról a jegyzői birtokvédelmi eljárásokban Szerző: dr. Kajó Cecília

Tévhitek és hiedelmek az ún. osztatlan közös tulajdon fogalmáról a jegyzői birtokvédelmi eljárásokban Szerző: dr. Kajó Cecília Tévhitek és hiedelmek az ún. osztatlan közös tulajdon fogalmáról a jegyzői birtokvédelmi eljárásokban Szerző: dr. Kajó Cecília Budapest, 2015. november 16. 1. Kiindulópont, alapvetés Gyakorlati tapasztalatom,

Részletesebben

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel

Urbán Ágnes. Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel Urbán Ágnes Politikai és gazdasági nyomásgyakorlás a médiában, vállalatvezetői szemmel És mi, vessenek meg érte, nem ugrottunk félre a pénz elől. írta közleményében Németh Péter, a Népszava főszerkesztője

Részletesebben

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett

Részletesebben

Összehasonlító elemzés. A politikai pártok finanszírozása a visegrádi országokban és Észtországban

Összehasonlító elemzés. A politikai pártok finanszírozása a visegrádi országokban és Észtországban Összehasonlító elemzés A politikai pártok finanszírozása a visegrádi országokban és Észtországban Főbb megállapítások Az egyes országok jogi szabályozásának különbségei ellenére megállapítható, hogy valamennyi

Részletesebben

Htársadalmi környezet feszültségei és terhei gyakran

Htársadalmi környezet feszültségei és terhei gyakran EZREDFORDULÓ * m m. TflnuLmánvDK LOSONCZI AGNES / UTAK ES KORLATOK HZ EGES2SEGUGYBER Az egészségügy a jelentkező gazdasági, politikai, erkölcsi válságoknak szinte gyűjtőterepe. Itt sűrűsödnek azok a társadalmi

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI RACIONALITÁS ÉS A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI REFORMOK PÁLNÉ KOVÁCS ILONA *

KÖZIGAZGATÁSI RACIONALITÁS ÉS A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI REFORMOK PÁLNÉ KOVÁCS ILONA * KÖZIGAZGATÁSI RACIONALITÁS ÉS A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI REFORMOK Tisztelgés Verebélyi Imre több évtizedes közigazgatás korszerűsítési tevékenysége előtt PÁLNÉ KOVÁCS ILONA * Verebélyi Imre, az önkormányzati

Részletesebben

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése A közoktatás rendszerét felváltó köznevelés rendszere a feladatmegoszlás, a rendszer működtetése

Részletesebben

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai

Szakács Tamás. 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai 1.A gazdasági rendszer és a politikai rendszer kapcsolatának történeti típusai A gazdasági rendszer és a politikai rendszer funkcionális kapcsolata a társadalmak történeti fejlődése során sokszínű és egymástól

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL dr. Krizsai Anita Témavezető: Dr. Horváth M. Tamás, DSc,

Részletesebben

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás 1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás A korrupció latin eredetű szó, mely megrontást, megvesztegetést, valamilyen kártételt, rossz útra csábítást jelent. Az ún. korrupciós

Részletesebben

Kiszombori Szociális és Gyermekjóléti Intézmény

Kiszombori Szociális és Gyermekjóléti Intézmény Kiszombori Szociális és Gyermekjóléti Intézmény Kiszombor, Óbébai u. 11. SZAKMAI PROGRAM Az Kiszombori Szociális és Gyermekjóléti Intézmény Szakmai Programja egységes szerkezetbe foglalva jóváhagyva: Kiszombor

Részletesebben

KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR. (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag)

KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR. (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) 1 2 CÍMNEGYED KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) 3 4 TARTALOM Bevezető 7 1. ALAPFOGALMAK 11 1.1.

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK 11. A környezet állapotának javítását, a humán szféra fejlesztését, a gazdaság korszerûsítését és a feketegazdaság visszaszorítását szolgáló egyéb jogszabályok megalkotása

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.20. COM(2011) 900 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az általános

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008.

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE A Kormány a közrendet és közbiztonságot, összességében a jogrendet

Részletesebben

Székelyföld autonómiastatútuma. Székely Nemzeti Tanács, 2003. [http://www.emnt.org/dokumentumok/teruleti-szekelyfold_autonomia_statutuma-sznt.

Székelyföld autonómiastatútuma. Székely Nemzeti Tanács, 2003. [http://www.emnt.org/dokumentumok/teruleti-szekelyfold_autonomia_statutuma-sznt. Székelyföld autonómiastatútuma. Székely Nemzeti Tanács, 2003. [http://www.emnt.org/dokumentumok/teruleti-szekelyfold_autonomia_statutuma-sznt.doc] Tervezet Preambulum SZÉKELYFÖLD AUTONÓMIA STATÚTUMA (Terra

Részletesebben

GYÖNGYÖS KÖRZETE KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS

GYÖNGYÖS KÖRZETE KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS GYÖNGYÖS KÖRZETE KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS Gyöngyös Körzete települési önkormányzati képviselő-testületei Magyarország Alaptörvénye, melynek 32. cikke (1) bekezdése k) pontja,

Részletesebben

A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT

A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT 1. A szervezet neve, működési területe 1. A szakszervezet neve: Közgyűjteményi és Közművelődési

Részletesebben

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN

Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Penta Unió Oktatási Centrum KÉPVISELET AZ ADÓZÁSBAN Készítette: Dr. Kenyeres Sándor Adóellenőrzés szak Budapest, 2008 Dr. Kenyeres Sándor: Képviselet az adózásban I Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... I

Részletesebben

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az EU kulturális stratégiájához fűződő külkapcsolati politikai érdekek az európai uniós külső fellépés összes prioritását felölelik. Míg a kultúrák közötti párbeszéd nélkülözhetetlen

Részletesebben

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod Ani DiFranco Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;

Részletesebben

Független tanulmány a médiapluralizmus mutatóiról az Európai Unió tagállamaiban egy kockázat-alapú megközelítés felé

Független tanulmány a médiapluralizmus mutatóiról az Európai Unió tagállamaiban egy kockázat-alapú megközelítés felé Független tanulmány a médiapluralizmus mutatóiról az Európai Unió tagállamaiban egy kockázat-alapú megközelítés felé Készült az Európai Bizottság Információs Társadalmi és Médiaügyi Főigazgatósága számára

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG 2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek

Részletesebben

A Párbeszéd Magyarországért kiadványa

A Párbeszéd Magyarországért kiadványa A Párbeszéd Magyarországért kiadványa A Párbeszéd Magyarországért meggyőződése, hogy nincsenek másodrangú állampolgárok. Mindenkinek joga van a létbiztonsághoz. Ezért a PM teljes vállszélességgel kiáll

Részletesebben

Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján)

Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) 1. Bevezetés A Szegedi Ítélőtábla 2014 november 20-i ülésén foglalkozott a vezetői felelősség

Részletesebben

A TISZAFÖLDVÁRI HAJNÓCZY JÓZSEF GIMNÁZIUM HUMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A TISZAFÖLDVÁRI HAJNÓCZY JÓZSEF GIMNÁZIUM HUMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA A TISZAFÖLDVÁRI HAJNÓCZY JÓZSEF GIMNÁZIUM HUMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA OM:037 923 187/3/2015. számon jóváhagyom! Tiszaföldvár, 2015. szeptember 1. Baczúr István intézményvezető

Részletesebben

Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre

Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Law Working Papers 2011/24 Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Péter Katolikus

Részletesebben

15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról

15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról A 29. CIKK ALAPJÁN LÉTREHOZOTT ADATVÉDELMI MUNKACSOPORT 01197/11/HU WP187 15/2011. számú vélemény a hozzájárulás fogalommeghatározásáról Elfogadva 2011. július 13-án Ez a munkacsoport a 95/46/EK irányelv

Részletesebben

Gyukits György A SZOCIÁLIS MUNKA SZEMPONTJAI A HOSPICE SZELLEMŰ ELLÁTÁS SORÁN AZ ANGOL MODELL ALAPJÁN ÖSSZEFOGLALÁS

Gyukits György A SZOCIÁLIS MUNKA SZEMPONTJAI A HOSPICE SZELLEMŰ ELLÁTÁS SORÁN AZ ANGOL MODELL ALAPJÁN ÖSSZEFOGLALÁS Gyukits György A SZOCIÁLIS MUNKA SZEMPONTJAI A HOSPICE SZELLEMŰ ELLÁTÁS SORÁN AZ ANGOL MODELL ALAPJÁN ÖSSZEFOGLALÁS E tanulmányban a sok tekintetben mintaértékűnek tekinthető angol modell alapján mutatom

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit.

A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit. FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG A legnagyobb cél pedig itt, e földi létben ember lenni mindég, minden körülményben (Arany János) Az igazat mondd, ne csak a valódit. (József Attila) A rendszerváltozás veszteseinek

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013) Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013) Előadó: dr. Magicz András Az eljárás megindulása Több beadvány érkezett az alapvető jogok biztosához,

Részletesebben

A Timuriánus Egyház alapszabálya

A Timuriánus Egyház alapszabálya A Timuriánus Egyház alapszabálya I. Általános rendelkezések 1. Az egyház neve: Timuriánus Egyház 2. Az egyház önálló jogi személy 3. Az egyház székhelye: 4. Az egyház szervezeti felépítése: Az egyház legfőbb

Részletesebben

Az első demokratikus körülmények között születő Polgári Törvénykönyv

Az első demokratikus körülmények között születő Polgári Törvénykönyv Az első demokratikus körülmények között születő Polgári Törvénykönyv Elfogadta az új Polgári Törvénykönyvet a Parlament Több mint 50 évvel az ötvenes években elfogadott, majd több százszor módosított Polgári

Részletesebben

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27.

Boldog és hálás. 4. tanulmány. július 21 27. 4. tanulmány Boldog és hálás július 21 27. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 12:2; 1Korinthus 13; Galata 5:19-23; 1Thesszalonika 1:1-10; 1Timóteus 1:15 Hálát adunk az Istennek mindenkor mindnyájatokért,

Részletesebben

Agresszió. Agresszió. Tartalom. Megjegyzés

Agresszió. Agresszió. Tartalom. Megjegyzés Tartalom Az emberi agresszió, mely bár nagyrészt rossz, azért meglehetnek a hasznai is. Az agresszió biológiai és társadalmi háttere, ahogyan a körülmények alakítják a viselkedést, a viselkedés pedig a

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÁSOK Két Amerika: Érvek és magyarázatok az Egyesült Államok és Latin-Amerika fejlettségi különbségei

ÖSSZEFOGLALÁSOK Két Amerika: Érvek és magyarázatok az Egyesült Államok és Latin-Amerika fejlettségi különbségei ÖSSZEFOGLALÁSOK Két Amerika: Érvek és magyarázatok az Egyesült Államok és Latin-Amerika fejlettségi különbségei Mik lehetnek az okai annak, hogy míg a XVIII. század elején a kontinentális Latin-Amerika

Részletesebben

Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltről

Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltről Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltről A Jelentést készítették ez Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért munkatársai: Hegyi Szabolcs Hüttl

Részletesebben

Miért van szükség közigazgatási minimumra?

Miért van szükség közigazgatási minimumra? Dr. Dudás Ferenc közigazgatási elemzõ, az MKKSZ szakmapolitikai vezetõje, a KözigPress fõszerkesztõje Miért van szükség közigazgatási minimumra? Iránymutató és példaadó Mesterek után mindig nehéz szólni.

Részletesebben

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG

A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának P R O G R A M J A MUNKAANYAG BEVEZETÉS PROGRAM A LIGA Szakszervezetek 2009-től érvényes programja az elmúlt évtized tapasztalatainak és az elkövetkező

Részletesebben

Civil szektor fejlesztők politikán innen, politikán túl

Civil szektor fejlesztők politikán innen, politikán túl Zsolt Péter Civil szektor fejlesztők politikán innen, politikán túl Láthattunk az elmúlt 20 évben olyan Soros pénzből fizetett választási részvételre felszólító plakátot, ahol csak magyar liberális megmondóemberek

Részletesebben

SZEF KÖNYVEK SOROZAT 13. KÖZSZOLGÁLAT MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPÁBAN a szakszervezetek nézõpontjából

SZEF KÖNYVEK SOROZAT 13. KÖZSZOLGÁLAT MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPÁBAN a szakszervezetek nézõpontjából SZEF KÖNYVEK SOROZAT 13. KÖZSZOLGÁLAT MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPÁBAN a szakszervezetek nézõpontjából A Szakszervezetek Együttmûködési Fórumának nemzetközi konferenciája 2004. szeptember 30. október 1. SZEF

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7605/2013. számú ügyben Előadó: dr. Győrffy Zsuzsanna A vizsgálat megindítása A panaszos apa 17 éves gyermeke ügyében kérte a segítségemet. A csatolt dokumentumok

Részletesebben

ALAPSZABÁLY KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT KDNP. Székhelye: 1123. Budapest, Greguss utca 9. 2005. május 21.

ALAPSZABÁLY KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT KDNP. Székhelye: 1123. Budapest, Greguss utca 9. 2005. május 21. ALAPSZABÁLY KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT KDNP Székhelye: 1123. Budapest, Greguss utca 9. 2005. május 21. Kereszténydemokrata Néppárt Budapest 2005 Felelős kiadó: Dr. Semjén Zsolt Nyomdai előkészítés: Színforrás

Részletesebben

4. Rokkantsági nyugdíjrendszer...19 Jogosultsági feltételek...19 Ellátások...20

4. Rokkantsági nyugdíjrendszer...19 Jogosultsági feltételek...19 Ellátások...20 Tartalomjegyzék 1. Általános jellemzők...1 A nyugdíjbiztosítási rendszerünk struktúrája...1 A nyugdíjbiztosítási járulékok mértéke, a nyugdíjrendszer finanszírozása...3 A nyugdíjbiztosítás irányítási és

Részletesebben