1. Az alkotmány fogalma

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. Az alkotmány fogalma"

Átírás

1 1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány közkeletű fogalma: napjainkban az alkotmány különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt amelybe az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető jogokat illetve megszabja a hatalom gyakorlásának törvényes kereteit és szervezetét. ilyen értelemben az alkotmány a polgári fejlődés eredménye (nem lehet visszavetíteni pl. ókori államokra) a polgári társadalom elutasítja a feltétlenül szükségesnél nagyobb (a társadalmi rend fenntartásához nélkülözhetetlen szabályozást meghaladó) állami beavatkozást a társadalom életébe 2. Az alkotmány politikai megközelítésben: a társadalom és a közhatalom viszonyát fejezi ki, megállapítja a közhatalom korlátait s ennek a viszonynak a másik oldalán az állampolgárok szabadságjogait. nem csak a jogok deklarálása fontos, hanem a megfelelő garanciák biztosítása is azok érvényesülésére alkotmányok stabilizálásának biztosítékai -> módosítás szabályozása (merev-><- rugalmas alkotmányok) 3 alapelv: népszuverenitás, államhatalmi ágak szétválasztása, polgári jogegyenlőség 3. Az alkotmányfogalom kettős értelmezése: 1. szűkebb értelemben: alkotmány mint alaptörvény 2. tágabb értelemben: alkotmányosság mint a jogilag szabályozott és korlátozott állami főhatalom követelménye vizsgálható az a kérdés, hogy egy adott állam biztosítja-e az alkotmányosságot, vagy az alkotmány fiktív az alkotmány célja, hogy jogi kereteket szabjon a hatalom gyakorlásának -> az állam alárendeli magát a jognak, ugyanakkor fenntartja magának a jogalkotást rendkívül fontos a hatalmi ágak szétválasztása és kölcsönös kontrollja 4. Az alkotmány jogi megközelítésben: norma, mégpedig a legmagasabb szintű jogi norma, mert magát a törvényalkotót is köti. -> Az alkotmánya törvények törvénye. Az alkotmány alaptörvény, mert kifejezi a társadalmi berendezkedés alapjait, meghatározza a társadalom és az állam viszonyát, megállapítja és biztosítja az alapjogokat, a jogegyenlőséget, szabályozza az államszervezet felépítését és működését. 1.

2 2. Az alkotmányosság követelményei Az alkotmányosság olyan elvi követelmények együttese, amelyek az ideális demokratikus alkotmány tartalmát és megvalósulását jellemzik. Ezen elvi követelmények megvalósulása illetve megvalósulásuk mértéke az egyes alkotmányokban, megmutatja, hogy az adott államban mennyire valósul meg az alkotmányosság. 1. A népszuverenitás elve és a népképviselet A népszuverenitás elve szerint az állami főhatalom forrása a nép. -> a közhatalomban részt vesznek az állampolgárok választópolgárként (lehetőleg minél szélesebb körben) -> képviseleti és közvetlen úton a népképviseleti szerveket demokratikus választások útján kell létrehozni pluralizmus érvényesülése: a társadalmi érdekek minél szélesebb körű kifejezése és képviselete. Alaptörvény B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam. (2) Magyarország államformája köztársaság. (3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. 2. A hatalmi ágak szétválasztásának és egyensúlyának elve az önkényuralom kizárására irányul a hatalmi ágak szétválasztása a kormányzás szervezetének és hatáskörének alkotmányos meghatározása lényeges, hogy a hatalmi ágak között kölcsönös függőség, ellenőrzés legyen -> fékek és ellensúlyok Alaptörvény C) cikk (1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. (2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni. (3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult. 3. A törvények uralma, a jogállam megvalósítása alapvető követelmény alkotmányos intézmények létrehozása (AB, ombudsman, stb.) a törvényesség biztosítása érdekében az alkotmány alaptörvényi jellege: alakilag is különleges törvény, nehezebb módosítani mint egy egyszerű törvényt Alaptörvény R) cikk (1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. (2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. (3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni. 2.

3 4. Az egyenjogúság elve törvény előtti egyenlőség fontos a jogegyenlőség mellett a szolidaritás elve is (állami szociálpolitika szükségessége, a gazdasági források igazságos, a társadalmi rendeltetésnek megfelelő elosztása) -> esélyegyenlőség 5. Az emberi jogok deklarálása nem korlátozódhat az alapvető politikai-erkölcsi eszmék kinyilvánítására olyan alapvető jogelvek, amelyeket a jogalkotás során alkalmazni kell, és ezek érvényesülése ellenőrizhető 3.

4 3. Az alkotmány stabilitása, alkotmánymódosítás Az alkotmány védelme: normatív jelleg -> szükséges valamilyen bírói jellegű intézmény, mechanizmus, amely biztosítja az alkotmány szabályait, ha azokat megsértik az alkotmány a jogrendszer csúcsán áll -> mindenkire kötelező, jogforrás nem lehet vele ellentétes a magyar Alaptörvény az R) és S) cikkében biztosítja magát Formai stabilitás: alapvető követelmény egy alkotmánnyal szemben, hogy nehezen (legalábbis egy egyszerű törvénynél nehezebben) módosítható legyen az egyes államok alkotmányai különbözőképpen módosíthatók "nehezítések": o kérdés ki kezdeményezheti o lehet, hogy többszöri olvasatban vitatják meg (közte kötelező várakozási idő) o moratórium (a módosítást bizonyos ideig nem lehet újra módosítani) o minősített többséggel kell elfogadni o népszavazás o "örökkévalósági klauzulák": az alkotmány bizonyos rendelkezéseit egyáltalán nem lehet módosítani (pl. német alkotmány) o stb. minél nehezebb módosítani egy alkotmányt annál merevebb, stabilabb -> a magyar Alaptörvény a rugalmas alkotmányok közé tartozik, mivel egy egyszerű törvénnyel szemben pusztán annyi a különbség, hogy az összes országgyűlési képviselő 2/3-ának szavazata kell az elfogadásához Magyar alaptörvény: R) cikk (1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. (2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. (3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni. S) cikk (1) Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő. (2) Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (3) Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az Országgyűlés elnöke aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését. (4) Az Alaptörvény módosításának kihirdetés során történő megjelölése a címet, a módosítás sorszámát és a kihirdetés napját foglalja magában. 4.

5 4. A Nemzeti Kerekasztal, az évi XXXI. törvény A háromoldalú (Ellenzéki Kerekasztal, MSZMP, harmadik oldal) politikai tárgyalások 1989 júniusában kezdődtek meg. A megállapodás lényege az volt, hogy a törvényalkotás ne előzze meg a politikai megállapodásokat, így a Németh-kormány, ezt tiszteletben tartva, visszavonta a benyújtott rendszerváltó törvényjavaslatokat. Megállapodtak, hogy a NEKA nem lehet kváziparlament, ennek ellenére elvégezte az Országgyűlés napirendjéről levett és más sarkalatos törvények megszövegezését nyarán az EKA képviselői győztek a társadalmi nyomásra lemondott országgyűlési képviselők választókerületeiben. Szeptember 18-án végül 6 törvényjavaslatról döntöttek, amelyeket megküldtek a miniszterelnöknek, hogy terjessze azokat az Országgyűlés elé, amely végül el is fogadta azokat: 1. törvényjavaslat az alkotmány módosításáról 2. az Alkotmánybíróságról 3. a pártok működéséről és gazdálkodásáról 4. az országgyűlési képviselők választásáról 5. a büntető törvénykönyv módosításáról 6. a büntetőeljárási törvény módosításáról Októberben megszűnt az MSZMP évi XXXI. törvény: o október 23-án hirdetik ki o az 1949-es alkotmány módosítása (jogilag csak módosítás, valójában gyakorlatilag új alkotmány) -> ideiglenesnek nyilvánítja magát o elvek: parlamentáris köztársaság független, demokratikus jogállam hatalommegosztás népszuverenitás többpártrendszer emberi jogok törvények uralma o új intézmények: Alkotmánybíróság állampolgári jogok országgyűlési biztosa évi XXXII. törvény az Alkotmánybíróság szervezetéről és feladatairól o az AB január 1-jén kezdte mg működését 5 taggal évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról o vegyes választási rendszer: 176 képviselő egyéni választókerületekből 152 területi pártlistákról 58 országos listáról évi XXXVIII. törvény az Állami Számvevőszékről 5.

6 a köztársasági elnök választása: o főszabály: a köztársasági elnököt a parlament választja közvetetten o ha a köztársasági elnöki tisztség betöltésére még az új parlament megválasztása előtt kerül sor, akkor a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlenül választják "négyigenes" népszavazás: o Fidesz, SZDSZ, FKgP és MSZDP kezdeményezésére o kérdések: 1. Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? (mindössze 6101 szavazat döntött) 2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről? 3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy a kezelésében levő vagyonról? 4. Feloszlassák-e a Munkásőrséget? o érvényes és eredményes volt -> mindegyikre IGEN választ adtak a szavazók (Az első kivételével elsöprő többséggel (több mint 90%).) 6.

7 5. Az évi XL. törvény március-április: választások: o Göncz Árpád házelnök és ideiglenes köztársasági elnök Antall Józsefet kérte fel a kormányalakításra -> MDF, FKgP és KDNP koalíciója (59,58%) MDF-SZDSZ-paktum: o az ország kormányozhatósága érdekében kötötték o 3 fő kérdés: a Kormány alkotmányos pozíciója a köztársasági elnök státusa kétharmados törvények köre évi XXIX. törvény: o a miniszterelnököt az Országgyűlés választja o a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki o bevezetésre került a tárca nélküli miniszteri funkció évi XXX. törvény a minisztériumok felsorolásáról évi XXXIII. törvény az államtitkárok jogállásáról évi XL. törvény (második alkotmánymódosítás) o bevezette a kancellárdemokráciát o konstruktív bizalmatlansági indítvány amennyiben a képviselők 1/5-ének kezdeményezésére a képviselők több mint fele megvonja a bizalmat a Kormánytól, akkor a bizalmatlansági indítványban megnevezett új miniszterelnököt (a megnevezés az indítvány érvényességi feltétele) megválasztottnak kell tekinteni -> stabil kormány o köztársasági elnök státusa: a köztársasági elnököt az Országgyűlés választja 5 évre (először Göncz Árpád) o kétharmados törvények: eltörölték az alkotmányerejű törvényeket, ugyanakkor gazdag katalógusát adták a kétharmados törvényeknek (JELENLÉVŐ képviselők kétharmada szükséges) -> ellenzék szerepe nő o emberi jogok: nagyobb hangsúlyt kapnak létrejött a nemzeti és etnikai jogok országos biztosának intézménye évi XLIV. törvény: o a Magyar Köztársaság címere a koronás kiscímer évi LIV. törvény: 7.

8 o szabályozza a képviselők jogállását, mentelmi jogát, összeférhetetlenségét, tiszteletdíját évi LXIII. törvény: o az önkormányzás alapja a választópolgárok közössége (választott képviselők, népszavazás) o önkormányzati alapjogok: tulajdonhoz való jog önkormányzati rendeletalkotás joga szabad társulás joga önálló szervezet létrehozásának joga önálló hatáskör stb. o szeptember-október: az első önkormányzati választások 8.

9 6. Az Alaptörvény megszületése Alaptörvény R) cikk (1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. (2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. (3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni. S) cikk (1) Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő. (2) Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (3) Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az Országgyűlés elnöke aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését. (4) Az Alaptörvény módosításának kihirdetés során történő megjelölése a címet, a módosítás sorszámát és a kihirdetés napját foglalja magában. 9.

10 7. Jogforrás fogalma, jogforrások az alaptörvényben, jogforrási hierarchia Jogforrás: - jogalkotó - a jogalkotás terméke: o jogszabályok Alaptörvény T) cikk (2) Jogszabály a) a törvény, b) a kormányrendelet, c) a miniszterelnöki rendelet, d) a miniszteri rendelet, e) a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, f) az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete g) és az önkormányzati rendelet. h) Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete. o közjogi szervezetszabályozó eszközök normatív határozat évi CXXX. törvény a jogalkotásról (1) Normatív határozatban szabályozhatja a) az Országgyűlés, b) a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv, c) az Alkotmánybíróság, d) a Költségvetési Tanács szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját. (2) Normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselőtestülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését. (3) Normatív határozatban szabályozhatja a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját. normatív utasítás évi CXXX. törvény a jogalkotásról (4) Normatív utasításban szabályozhatja a) a köztársasági elnök, b) a miniszterelnök, c) az (1) bekezdés b) pontja szerinti központi államigazgatási szerv kivételével a központi államigazgatási szerv vezetője, d) az Országos Bírósági Hivatal elnöke, e) a legfőbb ügyész, f) az alapvető jogok biztosa, g) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, h) az Állami Számvevőszék elnöke, 10.

11 i) a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője, valamint j) a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) és a jegyző a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét. (5) Törvényben meghatározott tárgykörben normatív utasítást adhat ki a) az Országgyűlés, b) a köztársasági elnök, c) az Alkotmánybíróság, d) az alapvető jogok biztosa, e) az önálló szabályozó szerv, valamint f) a Miniszterelnökség és a minisztérium hivatali szervezetének vezetője, amely a szerv állományába tartozó személyekre kötelező. 24. (1) A közjogi szervezetszabályozó eszköz jogszabállyal nem lehet ellentétes. A közjogi szervezetszabályozó eszközben jogszabály rendelkezése nem ismételhető meg. (2) A közjogi szervezetszabályozó eszközökre vonatkozó rendelkezések nem érintik a kibocsátásukra jogosultak - más jogszabályon alapuló - egyedi határozat meghozatalára vagy egyedi utasítás adására vonatkozó jogát. (3) Állami szerv vagy köztestület tevékenységét és működését szabályozó - törvény alapján kiadható - más jogi eszköz jogszabállyal és közjogi szervezetszabályozó eszközzel nem lehet ellentétes. Jogforrási hierarchia: Alaptörvény törvény (törvényerejű rendelet) kormányrendelet MNB elnökének rendelete miniszterelnöki/miniszteri rendelet önálló szabályozó szervek rendeletei (PSZÁF, NMHH) helyi önkormányzati rendeletek Az Országgyűlés alkotmányozó és törvényhozó hatalom is egyben Valamennyi jogszabálynak az Alaptörvényből kell következnie, az egész jogalkotási eljárásnak visszavezethetőnek kell lennie az Alaptörvényre Ha a jogszabály nem illeszkedik a hierarchiába alaptörvény-ellenes+érvénytelen A törvények és a sarkalatos törvények egy helyen helyezkednek el a hierarchiában A legfontosabb szabályokat kell törvényben szabályozni Az hogy milyen szinten szabályozza az adott témát a törvény az Országgyűlésen múlik A sarkalatos törvényben szabályozásra kerülő részt is az Országgyűlés jelöli ki (az Alaptörvény csak azt mondja ki, hogy miről kell sarkalatos törvénynek születnie, elég ha van róla 1 db) 11.

12 A jogalkotónak meg kell jelölnie, h a törvénynek mely részei sarkalatosak (sarkalatosi záradék) A megmaradó témákat rendeletben szabályozzák 12.

13 8. A törvény (törvényhozási tárgykörök, minősített többségű törvényalkotás - sarkalatos törvények) A törvény általában (noha nem mindig) normatív tartalmú jogszabály. A törvények és a sarkalatos törvények egy helyen helyezkednek el a hierarchiában A legfontosabb szabályokat kell törvényben szabályozni Az hogy milyen szinten szabályozza az adott témát a törvény az Országgyűlésen múlik A sarkalatos törvényben szabályozásra kerülő részt is az Országgyűlés jelöli ki (az Alaptörvény csak azt mondja ki, hogy miről kell sarkalatos törvénynek születnie, elég ha van róla 1 db) A jogalkotónak meg kell jelölnie, hogy a törvénynek mely részei sarkalatosak (sarkalatossági záradék) A megmaradó témákat rendeletben szabályozzák Országgyűlés alkotja: (Alaptörvény 1. cikk (2) b) az Országgyűlés törvényeket alkot) Alaptörvény 6. cikk8 (1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő kezdeményezhet. (2) Az Országgyűlés - a törvény kezdeményezője, a Kormány, illetve az Országgyűlés elnöke zárószavazás előtt megtett indítványára - az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak. (3) Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. Ha az Országgyűlés a (2) bekezdés szerint a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangja vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak, az Országgyűlés elnöke csak akkor írhatja azt alá, és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. (4) Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja - és a (2) bekezdés szerinti vizsgálatra nem került sor -, a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi. (5) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, és a (4) bekezdés szerinti jogával nem élt, a törvényt az aláírás előtt észrevételeinek közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. A köztársasági elnök e jogával akkor is élhet, ha az Országgyűlés határozata alapján lefolytatott vizsgálat során az Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet. (6) Az Alkotmánybíróság a (2) és a (4) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja. 13.

14 (7) Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat során nem állapít meg alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. (8) Az Országgyűlés által a (6) bekezdés szerint megtárgyalt és elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata a (2) és a (4) bekezdés szerint ismételten kérhető az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság az ismételt indítványról soron kívül, de legkésőbb tíz napon belül határoz. (9) Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés módosítja, az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata a (2), illetve (4) bekezdés szerint kizárólag a módosított rendelkezések tekintetében vagy arra hivatkozással kérhető, hogy a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek. Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés változatlan szöveggel fogadja el, a köztársasági elnök a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesülésére tekintettel kérheti az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát. Minősített többség - sarkalatos törvények: A JELENLÉVŐ képviselők 2/3-a kell, hogy elfogadja (sima törvényt egyszerű többséggel (50%+1 szavazat) fogadnak el). Az Alaptörvényt ("törvények törvénye") az ÖSSZES képviselő 2/3-a módosíthatja. Alaptörvény T) cikk (4) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Azokat a tárgyköröket, amelyeket sarkalatos törvényben kell szabályozni, az Alaptörvény határozza meg. A tárgykörökhöz tartozó részletszabályokat (pl.: eljárási szabályok) feles törvényben is szabályozhatják. 14.

15 9. A kormányrendelet, a miniszterelnöki és miniszteri rendelet Alaptörvény 15. cikk (3) Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot. (4) A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes. 16. cikk (2) A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki. 18. cikk (3) A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes évi XCCC törvény a jogalkotásról: 5. (1) A jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit. Ha a miniszteri rendelet esetében a felhatalmazásban adott jogalkotási jogosultság nem önálló, a felhatalmazásban az egyetértési jog jogosultját is meg kell jelölni. Miniszteri rendelet kiadására adott felhatalmazásban a felhatalmazás jogosultját feladatkör szerint kell megjelölni. (2) A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat. (3) A szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogintézmények, jogok és kötelezettségek alapvető szabályainak megállapítására, a jogszabály egészének végrehajtására, valamint olyan tárgykör szabályozására, amit a felhatalmazást adó jogszabály nem szabályoz, nem lehet felhatalmazást adni. (4) A felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, feltéve, hogy a felhatalmazást adó jogszabályból kifejezetten más nem következik. Kormányrendelet: - eredeti és származékos hatáskör (noha a valóságban szinte alig beszélhetünk a kormánnyal kapcsoltban eredeti hatáskörről, hiszen csak olyan tárgykörökre terjed ki, amelyeket törvényben nem szabályoztak, és ez ritka) Miniszterelnöki/miniszteri rendelet: - származékos hatáskör - 1 kivétel: miniszterelnök rendelete a helyettesítéséről Felhatalmazást a kormánytól vagy az Országgyűléstől kaphatnak Szubdelegáció tilalma: a felhatalmazást nem lehet továbbadni A felhatalmazást feladatkör alapján kell megadni!!! (köznevesítés így ha megváltozik a miniszter hatásköre, akkor is tudni lehet, hogy kit illet a felhatalmazás) Együttes miniszteri rendeletek: két vagy több miniszter együttesen bocsátotta ki, jan. 1- jétől megszűnt Ettől függetlenül lehet valakivel egyetértésben rendeletet alkotni, de az annak a rendelete lesz, aki megalkotja 15.

16 A minisztereknél nincs helyettesítési rendelet!!! senki nem helyettesíti a rendelet kiadásában 16.

17 10. Az MNB elnökének rendelete. Az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete. Az önkormányzati rendelet. Alaptörvény 23. cikk (2) Az önálló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök vagy - a miniszterelnök javaslatára - a köztársasági elnök nevezi ki sarkalatos törvényben meghatározott időtartamra. Az önálló szabályozó szerv vezetője kinevezi helyettesét vagy helyetteseit. (4) Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv vezetőjét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti. 32. cikk (2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. (3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes. 41. cikk (4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A Magyar Nemzeti Bank elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesítheti. MNB elnökének rendelete: - származékos hatáskör - 1 eredeti (helyettesítési) Elvileg kormányrendelet és az MNB elnök rendelete nem ütközhet egymással (a jogforrási hierarchiában egy szinten vannak), ha mégis, azt kell megvizsgálni, ki lépte túl a hatáskörét. Önálló szabályozó szervek vezetőinek rendeletei: - PSZÁF - NMHH (Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság) Végrehajtási normákat alkotnak, törvény adja meg a felhatalmazást. Kivétel: helyettesítés eredeti rendelet Önkormányzati rendelet: o eredeti hatáskör: a törvény által nem szabályozott hely viszonyok rendezésére o származékos hatáskör: törvényi felhatalmazás 17.

18 11. A közjogi szervezetszabályozó eszközök. Egyéb normatív aktusok. A pszeudonorma Közjogi szervezetszabályozó eszközök: normatív határozat évi CXXX. törvény a jogalkotásról (1) Normatív határozatban szabályozhatja a) az Országgyűlés, b) a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv, c) az Alkotmánybíróság, d) a Költségvetési Tanács szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját. (2) Normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését. (3) Normatív határozatban szabályozhatja a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestülete a saját és az általa irányított szervek szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját. normatív utasítás évi CXXX. törvény a jogalkotásról (4) Normatív utasításban szabályozhatja a) a köztársasági elnök, b) a miniszterelnök, c) az (1) bekezdés b) pontja szerinti központi államigazgatási szerv kivételével a központi államigazgatási szerv vezetője, d) az Országos Bírósági Hivatal elnöke, e) a legfőbb ügyész, f) az alapvető jogok biztosa, g) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, h) az Állami Számvevőszék elnöke, i) a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője, valamint j) a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) és a jegyző a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét. (5) Törvényben meghatározott tárgykörben normatív utasítást adhat ki a) az Országgyűlés, b) a köztársasági elnök, c) az Alkotmánybíróság, d) az alapvető jogok biztosa, e) az önálló szabályozó szerv, valamint f) a Miniszterelnökség és a minisztérium hivatali szervezetének vezetője, amely a szerv állományába tartozó személyekre kötelező. 24. (1) A közjogi szervezetszabályozó eszköz jogszabállyal nem lehet ellentétes. A közjogi szervezetszabályozó eszközben jogszabály rendelkezése nem ismételhető meg. 18.

19 (2) A közjogi szervezetszabályozó eszközökre vonatkozó rendelkezések nem érintik a kibocsátásukra jogosultak - más jogszabályon alapuló - egyedi határozat meghozatalára vagy egyedi utasítás adására vonatkozó jogát. (3) Állami szerv vagy köztestület tevékenységét és működését szabályozó - törvény alapján kiadható - más jogi eszköz jogszabállyal és közjogi szervezetszabályozó eszközzel nem lehet ellentétes. - Főszabályként a természetes személyekre nem hatnak ki - Csak az adott irányítási szervezeten belül hatnak - Tilos bennük jogszabályi szöveget megismételni a jog élesen el akarja választani a kettőt egymástól - Kibocsátói: o Határozat mindig testületi szerv hozza (pl.: Országgyűlés, kormány, helyi önkormányzat) o Utasítás mindig egyszemélyi vezető adja ki (pl.: miniszterelnök, miniszterek, közti elnök, MNB elnöke, alapvető jogok biztosa, legfőbb ügyész) Egyéb normatív aktusok: Nemzetközi szerződések - Egy nemzetközi szerződés annak megkötésével nem válik a magyar jogrendszer rézévé = duális jogrendszer ( monális jogrendszer) - Mo-on ezeket ki kell hirdetni o Törvényben vagy kormányrendeletben jogrendszer része AB határozat - Nem része a jogforrási hierarchiának - Mindenkire kötelező nagy az ereje (valószínűleg a tv felett állna) Bíróság - Megsemmisíthet önkormányzati rendeletet Alaptörvény 25. cikk (2) A bíróság dönt c) az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről; d) a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról. - Jogegységi határozat o Az állampolgárokra nézve nem kötelező közvetlenül, de a bíróra nézve kötelező, e szerint kell eljárnia o Kibocsátója a Kúria o Alaptörvény 25. cikk (3) A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz. 19.

20 Pszeudonorma - Úgy tűnik, hogy hivatalosság bocsátotta ki - De ezek az aktusok semmisek, nem fűződik hozzájuk joghatás - Pl.: körfax, állásfoglalás, közlemény, módszertani útmutató - Ha törvény alapján létesülnek, akkor a jogforrási hierarchia miatt sem a jogszabályokkal, sem a közjogi szervezetszabályozó eszközökkel nem lehetnek ellentétesek - Jogforrás látszatát keltő, azonban semmiféle normatív tartalommal nem rendelkező dokumentum, amelyhez nem fűződik joghatás. 20.

21 12. A nemzetközi szerződések belső jogforrássá válása Nemzetközi szerződés: más állammal vagy a nemzetközi jog szerződéskötési képességgel bíró egyéb alanyával kötött, Magyarország számára nemzetközi jogi jogokat és kötelezettségeket létesítő, módosító vagy megszüntető, a nemzetközi jog által szabályozott, bármilyen elnevezéssel vagy címmel rendelkező írásbeli megállapodás. Alaptörvény E) cikk (1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében. (2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. (3) Az Európai Unió joga - a (2) bekezdés keretei között - megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt. (4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Q) cikk (1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. (2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. (3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé. A nemzetközi szerződések belső jogforrássá válásának folyamatát a évi L. törvény szabályozza. A törvény a folyamatot 3 szakaszra osztja: 1. A nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerését megelőző eljárás, ezen belül a szerződés előkészítése, létrehozása és szövegének megállapítása. o nemzetközi szerződés előkészítése: a szerződés tárgya szerint hatáskörrel rendelkező szervnek a szerződéssel kapcsolatos magyar álláspont kialakítására, valamint a szerződés koncepciójának, tervezetének kidolgozására irányuló tevékenysége, valamint a magyar fél szerződéskötési szándékának a másik (többi) szerződő féllel való közlése, így különösen a szerződés koncepciójának vagy tervezetének átadása, javaslattétel tárgyalások folytatására, illetőleg a másik (többi) fél hasonló kezdeményezésének elfogadása; o nemzetközi szerződés létrehozása: az erre felhatalmazott szerveknek vagy személyeknek az a tevékenysége, amellyel a szerződés tartalmát a másik (többi) féllel folytatandó két- vagy többoldalú tárgyalások útján vagy más megfelelő módon megállapítják, ideértve a megkötendő szerződés szövegének vagy az aláírásra megnyíló szerződés szövegét tartalmazó záróokmánynak kézjegyükkel történő ellátását (parafálást); o nemzetközi szerződés szövegének végleges megállapítása: az erre felhatalmazott szerveknek vagy személyeknek az a tevékenysége, amelynek során a szerződés szövegét aláírással vagy egyéb, a leendő szerződés tartalmára vonatkozó közös 21.

22 akaratuk rögzítésére alkalmas eszközzel véglegesen elfogadják, anélkül, hogy ez a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerését jelentené; 2. A nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerése, ezen belül felhatalmazás a szerződés kötelező hatályának elismerésére és az azt követő eljárás. o felhatalmazás nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére: az Országgyűlésnek az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés d) pontja szerinti, valamint az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe nem tartozó nemzetközi szerződés esetében a Kormánynak azon belső jogi cselekménye, amellyel az Országgyűlés felhatalmazza a köztársasági elnököt, illetve amellyel a Kormány felhatalmazza a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt vagy a külpolitikáért felelős minisztert arra, hogy a nemzetközi szerződést Magyarországra nézve kötelezőnek ismerje el. o nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerése: a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek és a külpolitikáért felelős miniszternek azon nemzetközi jogi cselekménye, amellyel nemzetközi síkon a nemzetközi szerződést Magyarországra nézve kötelezőnek ismeri el. 3. A nemzetközi szerződés kihirdetése és ideiglenes alkalmazása o Az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződést törvényben kell kihirdetni. Egyéb esetben a nemzetközi szerződést kormányrendeletben kell kihirdetni. (Ha a szerződés hiteles szövege kizárólag idegen nyelvű, a kihirdető jogszabály azok szövegét egyrészt az egyik hiteles - lehetőség szerint angol - nyelven, másrészt pedig hivatalos magyar nyelvű fordításban tartalmazza.) 22.

23 13. A jogszabályok érvényessége Az érvényesség kritériumai: - jogalkotói hatáskör - illeszkedjen be a jogforrási hierarchiába - kihirdetés - eljárási szabályok Ha akár egy is hiányzik, érvénytelen a jogszabály Közjogi érvénytelenség: a megalkotás folyamata súlyos eljárási/formai hibában szenved az Alkotmánybíróság megsemmisíti (elméletileg visszamenő hatállyal, gyakorlatilag a jogbiztonság miatt sokszor nem azzal) Hatáskör: Eredeti jogalkotói hatáskör: mindig az alkotmányon alapul, abból fakad (Országgyűlés, kormány, helyi önkormányzatok) Végrehajtási/felhatalmazási típusú hatáskör: az Országgyűlés törvény formájába hatalmaz fel törvényalkotásra egy szervet (pl.: végrehatási kormányrendeletek) Az Országgyűlés jogalkotói hatásköre: - eredeti - korlátlan (ő az alkotmányozó is, bármiről hozhat törvényt) Amit törvényben szabályoznak, azt már csak törvényben lehet módosítani saláta törvény : egymással semmilyen viszonyban nem álló tárgykörök kerülnek egy törvénybe Kormányrendelet: nagyon kevés eredeti lesz, az Országgyűlés mindent törvényben szabályoz Eredeti kormányrendelet csak abban a tárgykörben születhet, amit törvény nem szabályoz A kormány jogalkotási hatásköre: - eredeti/végrehajtási - függ a törvényektől és az alaptörvénytől MNB elnökének rendelete: - végrehajtási - 1 eredeti (helyettesítési) Elvileg kormányrendelet és az MNB elnök rendelete nem ütközhet egymással, ha mégis, azt kell megvizsgálni, ki lépte túl a hatáskörét Miniszterelnöki/miniszteri rendelet: - mind végrehajtási - 1 kivétel: miniszterelnök rendelete a helyettesítéséről Felhatalmazást a kormánytól vagy az Országgyűléstől kaphatnak Szubdelegáció tilalma: a felhatalmazást nem lehet továbbadni A felhatalmazást feladatkör alapján kell megadni!!! (nem a miniszter alapján így ha megváltozik a miniszter hatásköre, akkor is tudni lehet, hogy kit illet a felhatalmazás) 23.

24 Együttes miniszteri rendeletek: két vagy több miniszter együttesen bocsátotta ki, jan. 1- jétől megszűnt Ettől függetlenül lehet valakivel egyetértésben rendeletet alkotni, de az annak a rendelete lesz, aki megalkotja A minisztereknél nincs helyettesítési rendelet!!! senki nem helyettesíti a rendelet kiadásában Önálló szabályozó szervek vezetőinek rendeletei: - PSZÁF - NMHH (Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság) Végrehajtási normákat alkotnak, törvény adja meg a felhatalmazást Kivétel: helyettesítés eredeti rendelet Felhatalmazás: - jogosult (ki?) - tárgy (mire?) - keretei (van-e megszorítás, korlátozás benne?) - önállós-e? (igényel-e közreműködést?) felhatalmazást kap jogalkotási kötelezettséget jelent Az alapjogszabálynak és a végrehajtási jogszabálynak egyszerre kell hatályba lépnie Csak akkor nem kell kiadni a rendeletet, ha ez magából a jogszabályból következik (pl.: külföldi vállalhat engedélymentesen munkát Mo.-on csak a kvóta beteltével kell kiadni a rendeletet) Nem lehet felhatalmazást adni: - a norma egészének végrehajtására - egy alapvető jogintézmény, jog vagy kötelezettség szabályozására - a saláta törvények jellemzője volt, h a felhatalmazás másról szólt, mint a törvény tiltás (a jogszabály nem adhat ma már felhatalmazást egy teljesen eltérő tárgykör szabályozására) attól, hogy a felhatalmazó rendelkezés hatályát veszti nem lesz érvénytelen a norma (a felhatalmazásnak a jogalkotás időpontjában kell érvényesnek lennie) évi CXXX. törvény a jogalkotásról 5. (1) A jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit. Ha a miniszteri rendelet esetében a felhatalmazásban adott jogalkotási jogosultság nem önálló, a felhatalmazásban az egyetértési jog jogosultját is meg kell jelölni. Miniszteri rendelet kiadására adott felhatalmazásban a felhatalmazás jogosultját feladatkör szerint kell megjelölni. (1a) 7 Ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társulás esetén - ha a társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatáskör a felhatalmazás tárgyának szabályozására kiterjed - az önkormányzati rendelet megalkotására a társulási megállapodásban kijelölt vagy ennek hiányában a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat képviselő-testülete jogosult. A rendelet megalkotásához a társulásban résztvevő helyi önkormányzat képviselőtestületének hozzájárulása szükséges. (1b) 8 Ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társult képviselő-testület esetén - ha az adott ügy szabályozásáról az egyes települések képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint nem önállóan dönt - az önkormányzati rendelet megalkotására a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat jogosult a társult képviselő-testület döntésének megfelelően. 24.

25 (2) A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat. (3) A szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogintézmények, jogok és kötelezettségek alapvető szabályainak megállapítására, a jogszabály egészének végrehajtására, valamint olyan tárgykör szabályozására, amit a felhatalmazást adó jogszabály nem szabályoz, nem lehet felhatalmazást adni. (4) A felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, feltéve, hogy a felhatalmazást adó jogszabályból kifejezetten más nem következik. Kihirdetés: Helyi önki rendelet nem jelenik meg a Magyar Közlönyben, a helyben szokásos módon kell kihirdetni, ezt egy önki rendelet szabályozza Minden más jogszabály Magyar Közlöny Elektronikus dokumentum időbélyegzővel (van még papír alapú is) Ha eltérés lenne a kettő között, az elektronikus a perdöntő Ha rossz a kihirdetett szöveg, módosítani kell a jogszabályt Ha ár hatályba lépett, tilos helyesbíteni, mert a kihirdetett szöveghez fűződik joghatás Helyesbíteni a hatályba lépés előtt max. 10 nappal lehet A helyesbítés nem a törvények között, hanem az utolsó oldalon jelenik meg könnyen elkerülheti a figyelmet évi CXXX. törvény a jogalkotásról 25. (1)19 Magyarország hivatalos lapja a Magyar Közlöny. A Magyar Közlönyt a kormányzati portálon történő elektronikus dokumentumként való közzététellel kell kiadni, melynek szövegét hitelesnek kell tekinteni. (2) Jogszabálynak a módosított, illetve a hatályukat vesztett rendelkezéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövege (a továbbiakban: egységes szerkezetű szöveg) a Magyar Közlönyben nem tehető közzé. 26. (1) A jogszabályokat az önkormányzati rendelet kivételével a Magyar Közlönyben kell kihirdetni. (2)21 A minősített adatot nem tartalmazó közjogi szervezetszabályozó eszközt - a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjének normatív utasítása, a helyi önkormányzat képviselőtestületének és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata, valamint a polgármester és a jegyző normatív utasítása kivételével - a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. 25.

26 14. Eredeti és származékos jogalkotói hatáskör. A jogalkotási felhatalmazás Hatáskör: Eredeti jogalkotói hatáskör: mindig az alkotmányon alapul, abból fakad (Országgyűlés, kormány, helyi önkormányzatok) Végrehajtási/felhatalmazási típusú hatáskör: az Országgyűlés törvény formájába hatalmaz fel törvényalkotásra egy szervet (pl.: végrehatási kormányrendeletek) Az Országgyűlés jogalkotói hatásköre: - eredeti - korlátlan (ő az alkotmányozó is, bármiről hozhat törvényt) Amit törvényben szabályoznak, azt már csak törvényben lehet módosítani Kormányrendelet: nagyon kevés eredeti lesz, az Országgyűlés mindent törvényben szabályoz Eredeti kormányrendelet csak abban a tárgykörben születhet, amit törvény nem szabályoz A kormány jogalkotási hatásköre: - eredeti/végrehajtási - függ a törvényektől és az alaptörvénytől MNB elnökének rendelete: - végrehajtási - 1 eredeti (helyettesítési) Elvileg kormányrendelet és az MNB elnök rendelete nem ütközhet egymással, ha mégis, azt kell megvizsgálni, ki lépte túl a hatáskörét Miniszterelnöki/miniszteri rendelet: - mind végrehajtási - 1 kivétel: miniszterelnök rendelete a helyettesítéséről Felhatalmazást a kormánytól vagy az Országgyűléstől kaphatnak Szubdelegáció tilalma: a felhatalmazást nem lehet továbbadni A felhatalmazást feladatkör alapján kell megadni!!! (nem a miniszter alapján így ha megváltozik a miniszter hatásköre, akkor is tudni lehet, hogy kit illet a felhatalmazás) Együttes miniszteri rendeletek: két vagy több miniszter együttesen bocsátotta ki, jan. 1- jétől megszűnt Ettől függetlenül lehet valakivel egyetértésben rendeletet alkotni, de az annak a rendelete lesz, aki megalkotja A minisztereknél nincs helyettesítési rendelet!!! senki nem helyettesíti a rendelet kiadásában Önálló szabályozó szervek vezetőinek rendeletei: - PSZÁF - NMHH (Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság) Végrehajtási normákat alkotnak, törvény adja meg a felhatalmazást Kivétel: helyettesítés eredeti rendelet 26.

27 Felhatalmazás: - jogosult (ki?) - tárgy (mire?) - keretei (van-e megszorítás, korlátozás benne?) - önállós-e? (igényel-e közreműködést?) felhatalmazást kap jogalkotási kötelezettséget jelent Az alapjogszabálynak és a végrehajtási jogszabálynak egyszerre kell hatályba lépnie Csak akkor nem kell kiadni a rendeletet, ha ez magából a jogszabályból következik (pl.: külföldi vállalhat engedélymentesen munkát Mo.-on csak a kvóta beteltével kell kiadni a rendeletet) Nem lehet felhatalmazást adni: - a norma egészének végrehajtására - egy alapvető jogintézmény, jog vagy kötelezettség szabályozására - a saláta törvények jellemzője volt, h a felhatalmazás másról szólt, mint a törvény tiltás (a jogszabály nem adhat ma már felhatalmazást egy teljesen eltérő tárgykör szabályozására) Attól, hogy a felhatalmazó rendelkezés hatályát veszti nem lesz érvénytelen a norma (a felhatalmazásnak a jogalkotás időpontjában kell érvényesnek lennie) 5. (1) A jogszabály alkotására adott felhatalmazásban meg kell határozni a felhatalmazás jogosultját, tárgyát és kereteit. Ha a miniszteri rendelet esetében a felhatalmazásban adott jogalkotási jogosultság nem önálló, a felhatalmazásban az egyetértési jog jogosultját is meg kell jelölni. Miniszteri rendelet kiadására adott felhatalmazásban a felhatalmazás jogosultját feladatkör szerint kell megjelölni. (1a) 7 Ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társulás esetén - ha a társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatáskör a felhatalmazás tárgyának szabályozására kiterjed - az önkormányzati rendelet megalkotására a társulási megállapodásban kijelölt vagy ennek hiányában a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat képviselő-testülete jogosult. A rendelet megalkotásához a társulásban résztvevő helyi önkormányzat képviselőtestületének hozzájárulása szükséges. (1b) 8 Ha a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társult képviselő-testület esetén - ha az adott ügy szabályozásáról az egyes települések képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint nem önállóan dönt - az önkormányzati rendelet megalkotására a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat jogosult a társult képviselő-testület döntésének megfelelően. (2) A felhatalmazás jogosultja a jogi szabályozásra másnak további felhatalmazást nem adhat. (3) A szabályozás tárgykörébe tartozó alapvető jogintézmények, jogok és kötelezettségek alapvető szabályainak megállapítására, a jogszabály egészének végrehajtására, valamint olyan tárgykör szabályozására, amit a felhatalmazást adó jogszabály nem szabályoz, nem lehet felhatalmazást adni. (4) A felhatalmazás jogosultja a jogszabályt köteles megalkotni, feltéve, hogy a felhatalmazást adó jogszabályból kifejezetten más nem következik. 27.

28 15. A jogszabályok személyi és területi hatálya évi CXXX. törvény a jogalkotásról 6. 9 (1) A jogszabály területi hatálya Magyarország területére, az önkormányzati rendelet területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki. Az önkormányzati rendelet területi hatálya az 5. (1a) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, az 5. (1b) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területére terjed ki. (2) A jogszabály személyi hatálya a) Magyarország területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint Magyarország területén kívül a magyar állampolgárokra, b) önkormányzati rendelet esetében a helyi önkormányzat közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, az 5. (la) bekezdés szerinti esetben a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok, az 5. (1b) bekezdés szerinti esetben a társult képviselő-testületben részt vevő települési önkormányzatok közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki. (3) A jogszabály területi, illetve személyi hatályát a jogszabályban az 5. (1a) és (1b) bekezdés szerinti esetben, valamint akkor kell kifejezetten meghatározni, ha az az (1) és (2) bekezdéstől eltérő területre, illetve személyi körre terjed ki. Hatályosság Területi hatály - Főszabály szerint Mo. területére vonatkozik - Ha nem így van, ki kell derülnie a jogszabályból - Helyi önkormányzat rendelete csak a helyi önkormányzat közigazgatási területére vonatkozik Személyi hatály - Valamennyi magyar állampolgárra vonatkozik, attól függetlenül, hol tartózkodnak és mennyi ideig (külföldön) - Kiterjed a Mo. területén tartózkodó minden külföldire - Ha nem így van, azt rögzíteni kell a jogszabályban 28.

29 16. A jogszabályok időbeli hatálya (visszamenőleges hatályú jogalkotás, kellő felkészülési idő) évi CXXX. törvény a jogalkotásról 2. (1) A jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie. (2) Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. (3) A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. (4) A jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály a) 5 megfeleljen az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, b) illeszkedjen a jogrendszer egységébe, c) megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek és d) megfeleljen a jogalkotás szakmai követelményeinek. 7. (1) A jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját, amely a jogszabály kihirdetését követő valamely nap lehet. (2) Ha a szabályozás célja másként nem érhető el, a jogszabály hatálybalépésének napja a kihirdetés napja is lehet, ebben az esetben a hatálybalépés időpontját órában kell meghatározni, mely nem előzheti meg a kihirdetés időpontját. (3) Ha a hatálybalépés naptári napja nem határozható meg, a hatálybalépés valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztének időpontjához is köthető. 10. (1) A hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályát veszti a) ha a hatályon kívül helyezendő jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, a hatályon kívül helyezést kimondó jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezi, b) ha a módosítandó jogszabályi rendelkezést tételesen megjelölő, annak helyébe lépését kimondó jogszabályi rendelkezés módosítja, c) a 12. (2) bekezdésében meghatározottak szerint ( (1) A módosító rendelkezés és hatályon kívül helyező rendelkezés a hatálybalépéssel, vagy ha a módosító, illetve a hatályon kívül helyező rendelkezés a módosítást, illetve hatályon kívül helyezést meghatározott időponthoz vagy jövőbeli feltételhez köti, ennek az időpontnak vagy jövőbeli feltételnek a bekövetkezésével végrehajtottá válik. (2) A jogszabály (1) bekezdés szerint végrehajtottá vált rendelkezése a végrehajtottá válást követő napon hatályát veszti.), vagy d) 10 ha azt az Alkotmánybíróság vagy a bíróság megsemmisíti. Időbeli hatály Jogbiztonság - Maga a jogbiztonság szó nincs benne az Alaptörvényben, ez a jogállamiság része - Kellő felkészülési idő szükséges (pl.: el tudja olvasni, eldönthesse, hogy jogkövető lesz-e, utána tudjon nézni) - Az AB elég puhán ítéli meg a felkészülési időt - A jogbiztonság minimuma kihirdetett és bárki számára hozzáférhető jogszabály - Előreláthatóság, kiszámíthatóság - Visszamenőleges hatályú jogszabályok alkotása főszabályszerűen tilos 29.

1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA1

1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA1 1. oldal 1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA1 A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ JOGI ALAPISMERETEK Jegyzet A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ Készítette: Papp Orsolya r. alezredes 2015. Bevezetés Tisztelt leendő kollégák! Minden szakmának, hivatásnak megvan a saját fogalmi rendszere - alapfogalmak,

Részletesebben

PRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések

PRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések 1 a. Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, mint a nemzet képviseletére hivatott testület. Az alkotmány Magyarország legfontosabb jogforrása, a jogrend alapja ugyanakkor nem csak jogszabály, hanem olyan

Részletesebben

Belügyi Rendészeti Ismeretek

Belügyi Rendészeti Ismeretek Belügyi Rendészeti Ismeretek Tansegédlet Társadalomismeret Tereptan Szabálysértések Büntetőjog Kriminalisztika Készült a TÁMOP 2.2.3-9/1-2009-0003. számú program keretében, az Országos Rendészeti TISZK

Részletesebben

KÖZÖS JELENTÉSE. AJB-4992/2014. számú ügyben

KÖZÖS JELENTÉSE. AJB-4992/2014. számú ügyben ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE NAIH nyilvántartási szám: 40689 Az alapvető jogok biztosa és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes

Részletesebben

A jog fogalma. Jogi alapismeretek 2015.02.16. Dr. Holovács Gabriella (LL.M Groningen)

A jog fogalma. Jogi alapismeretek 2015.02.16. Dr. Holovács Gabriella (LL.M Groningen) Jogi alapismeretek Dr. Holovács Gabriella (LL.M Groningen) Közigazgatástan, ingatlannyilvántartás BMEEOUVAT29 2015.02.10. A jog fogalma olyan magatartási szabályok összessége, amelyek keletkezése állami

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.13.

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.13. Kontra Andrea A viharlámpát a pajta falán olyan magasságban kell elhelyezni, hogy se ember, se állat azt a farkával le ne verhesse. Önkormányzati rendelet www.lemtrener.hu 1 EMBERI JOGOK 1776 Amerikai

Részletesebben

2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése, szervezeti egységei és ezek feladatai.

2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése, szervezeti egységei és ezek feladatai. Hőgyész Nagyközség Önkormányzata és a Hőgyészi Közös Önkormányzati Hivatal - mint közfeladatot ellátó szerv KÖZÉRDEKŰ ADATAI az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény és a végrehajtására

Részletesebben

Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban. Általános kérdések

Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban. Általános kérdések Kérdések és feleletek az alkotmányozással kapcsolatban Általános kérdések Miért fogad el új alkotmányt Magyarország? Az új alkotmány elfogadásának szimbolikus és gyakorlati jelentősége van. Szimbolikus,

Részletesebben

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék 5 Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék A magyar Országgyűlésre vonatkozó szabályozás alaptörvényi, törvényi és határozati házszabályi szinten 1 Bevezetés Bár Magyarországon az

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ALAPSZABÁLYA

A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ALAPSZABÁLYA I. Alapító nyilatkozat A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ALAPSZABÁLYA Mi, a Demokratikus Koalíció sokféle irányból jött alapítói modern demokráciát kívánunk, jogállammal, parlamentarizmussal, szociális piacgazdasággal

Részletesebben

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1

2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1 OptiJus Opten Kft. 1. 2011. évi CXIII. törvény 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről 1 A 2012.1.1. és 2012.6.30.

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 MELLÉKLET ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 I. cím: Általános elvek 1. szakasz A román állam (1) Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. (2) A román állam kormányformája a köztársaság.

Részletesebben

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés

Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés A TAGÁLLAMOK KORMÁNYKÉPVISELŐINEK KONFERENCIÁJA Brüsszel, 2004. augusztus 6. (OR. en) CIG 87/04 Tárgy: Az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés CIG 87/04 JL HU TARTALOMJEGYZÉK PREAMBULUM I.

Részletesebben

Általános jogi ismeretek I. Dr. Vinnai Edina PhD adjunktus Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék

Általános jogi ismeretek I. Dr. Vinnai Edina PhD adjunktus Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék Általános jogi ismeretek I Dr Vinnai Edina PhD adjunktus Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék VÁZLAT 1 Jogforrás 2 Jogalkotás: autonóm és delegált jogalkotás

Részletesebben

DOKUMENTUMOK. (Részlet)

DOKUMENTUMOK. (Részlet) DOKUMENTUMOK Preambulum SZERZÕDÉS az európai alkotmány létrehozásáról * (Részlet) ÕFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÕFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNÕJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Részletesebben

JOGI ALAPTAN TÉTELEK

JOGI ALAPTAN TÉTELEK JOGI ALAPTAN TÉTELEK 1. Jogképződési módok 2. A jogszabály fogalma és szerkezeti elemei A jogszabályok csoportosításai 3. A magyar jogforrási rendszer A jogforrási rendszer alapelvei 4. A jogalkalmazás

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSAI A 2002. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS IDŐSZAKÁBAN

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSAI A 2002. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS IDŐSZAKÁBAN AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSAI A 2002. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS IDŐSZAKÁBAN A közös jelölt- és közös lista-állítással kapcsolatos egyes kérdésekről [1/2002. (II. 1.) OVB állásfoglalás]

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 2 I. cím: Általános elvek... 2 1. szakasz A román állam... 2 II. cím: Az alapvető jogok, szabadságok és kötelezettségek... 3 I. fejezet: Közös rendelkezések... 3 II. fejezet: Az alapvető

Részletesebben

Csolnoki Fúvószenekar Közhasznú Egyesület alapszabálya ALAPSZABÁLY. 1. Az Egyesület neve, székhelye és jogállása

Csolnoki Fúvószenekar Közhasznú Egyesület alapszabálya ALAPSZABÁLY. 1. Az Egyesület neve, székhelye és jogállása ALAPSZABÁLY A Csolnoki Fúvószenekar Közhasznú Egyesület alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV.

Részletesebben

Dr. Kónya László Dr. Farkas Zsolt Dr. Pusztai Adél Dr. Tózsa István Dr. Simon Barbara Tóth Ferenc AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA ÉS DÖNTÉSI KOMPETENCIÁJA

Dr. Kónya László Dr. Farkas Zsolt Dr. Pusztai Adél Dr. Tózsa István Dr. Simon Barbara Tóth Ferenc AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA ÉS DÖNTÉSI KOMPETENCIÁJA Dr. Kónya László Dr. Farkas Zsolt Dr. Pusztai Adél Dr. Tózsa István Dr. Simon Barbara Tóth Ferenc AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA ÉS DÖNTÉSI KOMPETENCIÁJA Nyomdai_Az_onkormanyzat_jogallasa.indd 1 2015.02.16.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS. Az önkormányzat

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS. Az önkormányzat Levél Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2011. (V. 30.) rendelete az önkormányzat képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról 1 Bevezető A Magyar Köztársaság Országgyűlésének

Részletesebben

Latorcai Csaba. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. (Szent István király intelmei Imre herceghez)

Latorcai Csaba. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. (Szent István király intelmei Imre herceghez) Latorcai Csaba A nemzetiséghez tartozók önkormányzáshoz fűződő jogai az Alaptörvény és a nemzetiségi törvény tükrében. Rövid történeti áttekintés 1993-tól. A kakukktojás 1 jelenség Mert az egy nyelvű és

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.4.4. COM(2012) 164 final 2012/0082 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a másik tagállamban nyilvántartásba vett gépjárművek belső piacon belüli átvitelének

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2015. február 9. 2015. 3. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 2/2015. (II. 2.) AB határozat a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire

Részletesebben

2015.05.20. GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE

2015.05.20. GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE TEMATIKA GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE dr. Jásper András gyermekjogi képviselő Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA ALAPSZABÁLY 2014. 05. 19. CSONGRÁD MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA ALAPSZABÁLY

CSONGRÁD MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA ALAPSZABÁLY 2014. 05. 19. CSONGRÁD MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA ALAPSZABÁLY CSONGRÁD MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA ALAPSZABÁLY Elfogadva a Taggyűlés 6/ 2014 (V.19.) Tgy. sz. határozatával. A lábjegyzetben kurzív betűkkel a kamarai törvény kivonata olvasható. 1. oldal TARTALOMJEGYZÉK I.

Részletesebben

A Lehet Más a Politika párt alapszabálya

A Lehet Más a Politika párt alapszabálya Alapszabály (2012. május) 1 A Lehet Más a Politika párt alapszabálya A Lehet Más a Politika párt alapszabálya...1 I. Általános rendelkezések...2 1. A párt neve...2 II. Célok és alapelvek...2 2. A párt

Részletesebben

NAGYHARSÁNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 6/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelete. a Szervezeti és Működési Szabályzatról

NAGYHARSÁNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 6/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelete. a Szervezeti és Működési Szabályzatról NAGYHARSÁNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról Bevezető rész Az önkormányzatiság alapelvei lehetővé teszik, hogy

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

Tájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról

Tájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról Tájékoztató a közigazgatási alapvizsga tananyagát érintő változásokról Budapest, 2015. augusztus 15. 1 Tisztelt Vizsgázó! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) jogszabályban rögzített feladata,

Részletesebben

GYÖNGYÖS KÖRZETE KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS

GYÖNGYÖS KÖRZETE KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS GYÖNGYÖS KÖRZETE KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS Gyöngyös Körzete települési önkormányzati képviselő-testületei Magyarország Alaptörvénye, melynek 32. cikke (1) bekezdése k) pontja,

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK EURÓPAI CHARTÁJA

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK EURÓPAI CHARTÁJA 1 A Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, 1985. október 15-én, Strasbourgban kelt egyezmény HELYI ÖNKORMÁNYZATOK EURÓPAI CHARTÁJA PREAMBULUM Az Európa Tanácsnak a jelen Chartát aláíró tagállamai

Részletesebben

DÉVAVÁNYA VÁROS GYERMEKJOGI STRATÉGIÁJA

DÉVAVÁNYA VÁROS GYERMEKJOGI STRATÉGIÁJA DÉVAVÁNYA VÁROS GYERMEKJOGI STRATÉGIÁJA 2015 1 Bevezetés Dévaványa Város Önkormányzata Gyermekjogi Stratégiáját az ENSZ 1989. november 20-án elfogadott Gyermekjogi Egyezményével összhangban alkotta, melynek

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

IM TÁJÉKOZTATÓ A NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ BÜNTETŐÜGYEK INTÉZÉSÉRŐL

IM TÁJÉKOZTATÓ A NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ BÜNTETŐÜGYEK INTÉZÉSÉRŐL IM TÁJÉKOZTATÓ A NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ BÜNTETŐÜGYEK INTÉZÉSÉRŐL I. FEJEZET - BEVEZETÉS... 3 I. Nemzetközi szerződések... 3 II. Általános információk... 4 III. A bűnügyi jogsegély formái és az alkalmazandó

Részletesebben

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése A közoktatás rendszerét felváltó köznevelés rendszere a feladatmegoszlás, a rendszer működtetése

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések Gyakran ismételt kérdések az európai parlamenti képviselőkről és az Európai Parlamentről A 2014. évi európai parlamenti választás: mikor és hogyan zajlik le? 2014-es választások: hogyan nevezik ki az EP

Részletesebben

Előterjesztések és határozati javaslatok a Synergon Informatika Nyrt. v.a. 2016. február 22-én megtartandó rendkívüli közgyűlésére

Előterjesztések és határozati javaslatok a Synergon Informatika Nyrt. v.a. 2016. február 22-én megtartandó rendkívüli közgyűlésére Synergon Informatika Nyrt. v.a. 1108 Budapest, Kozma u. 2. info@synergon.hu www.synergon.hu Telefon: 399-5500 Fax: 399-5599 Előterjesztések és határozati javaslatok a Synergon Informatika Nyrt. v.a. 2016.

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 47. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. április 19., csütörtök. Tartalomjegyzék. 2012. évi XXXVI. törvény Az Országgyûlésrõl 8364

MAGYAR KÖZLÖNY. 47. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. április 19., csütörtök. Tartalomjegyzék. 2012. évi XXXVI. törvény Az Országgyûlésrõl 8364 MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. április 19., csütörtök 47. szám Tartalomjegyzék 2012. évi XXXVI. törvény Az Országgyûlésrõl 8364 36/2012. (IV. 19.) OGY határozat A Magyar Köztársaság

Részletesebben

2011. évi CXCIX. törvény. a közszolgálati tisztviselőkről

2011. évi CXCIX. törvény. a közszolgálati tisztviselőkről 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről Az erős, de az indokoltnál nem nagyobb, a változásokhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni képes a nemzeti érdekeket előtérbe helyező állam olyan

Részletesebben

3. NAPIREND Ügyiratszám: 1/670/2011. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2011. szeptember 16-i nyilvános ülésére

3. NAPIREND Ügyiratszám: 1/670/2011. ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2011. szeptember 16-i nyilvános ülésére 3. NAPIREND Ügyiratszám: 1/670/2011. ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2011. szeptember 16-i nyilvános ülésére Tárgy: Tapolca Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2011. (IV.

Részletesebben

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ÉS ROMÁNIA CSATLAKOZÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL, VALAMINT AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJÁT KÉPEZŐ SZERZŐDÉSEK KIIGAZÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ OKMÁNY

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ÉS ROMÁNIA CSATLAKOZÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL, VALAMINT AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJÁT KÉPEZŐ SZERZŐDÉSEK KIIGAZÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ OKMÁNY A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ÉS ROMÁNIA CSATLAKOZÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL, VALAMINT AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJÁT KÉPEZŐ SZERZŐDÉSEK KIIGAZÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ OKMÁNY AA2005/ACT/hu 1 A csatlakozási szerződés 2. cikkével összhangban

Részletesebben

2012.06.14. Jogi és Ügyrendi Bizottság utólag felkerült napirend

2012.06.14. Jogi és Ügyrendi Bizottság utólag felkerült napirend 2012.06.14. Jogi és Ügyrendi Bizottság utólag felkerült napirend 1/ Napirendi pont A hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására alapítandó gazdasági társaság társasági szerződésének jóváhagyása. HATÁROZATI

Részletesebben

- 1 - A SZÉKESFEHÉRVÁRI HŰTŐIPARI Nyrt. MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT A L A P S Z A B Á L Y A (TERVEZET)

- 1 - A SZÉKESFEHÉRVÁRI HŰTŐIPARI Nyrt. MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT A L A P S Z A B Á L Y A (TERVEZET) - 1 - A SZÉKESFEHÉRVÁRI HŰTŐIPARI Nyrt. MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT A L A P S Z A B Á L Y A (TERVEZET) A gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII.

Részletesebben

2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről 1

2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről 1 OptiJUS Opten Kft. I 2014. évi LXXXVIII. törvény 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről 1 2016.01.02. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ KÖNYV...............................................

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. május 14., csütörtök Tartalomjegyzék 119/2015. (V. 14.) Korm. rendelet A Nemzeti Hauszmann-terv keretében a Budavári Palota épületegyütteshez

Részletesebben

--------------------------------------------------------------- 1053/E/2005 AB határozat

--------------------------------------------------------------- 1053/E/2005 AB határozat --------------------------------------------------------------- 1053/E/2005 AB határozat AB közlöny: XV. évf. 6. szám --------------------------------------------------------------- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

Részletesebben

Vantara Gyula országgyűlési képviselő tájékoztatója a Magyar Országgyűlés által beterjesztett törvényjavaslatokról

Vantara Gyula országgyűlési képviselő tájékoztatója a Magyar Országgyűlés által beterjesztett törvényjavaslatokról F R A K C I Ó V E Z E T Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja Vantara Gyula országgyűlési képviselő tájékoztatója a Magyar Országgyűlés által beterjesztett törvényjavaslatokról Összefoglaló

Részletesebben

Vincze Attila. Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem

Vincze Attila. Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem JeMa 2014/1 alkotmányjog Vincze Attila Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem Hivatalos hivatkozás: 26/2013. (X. 4.) AB határozat, ABK

Részletesebben

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. *

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. * A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács) 2014. április 8. * Tagállami kötelezettségszegés 95/46/EK irányelv A személyes adatok kezelése vonatkozásában a természetes személyeket megillető védelem és az ilyen adatok

Részletesebben

TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS. ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS. ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS Az ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság társasági szerződésének egységes szerkezetbe foglalásáról, a 17. sz. módosítás

Részletesebben

1990. évi LXV. törvény. a helyi önkormányzatokról1

1990. évi LXV. törvény. a helyi önkormányzatokról1 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról1 Az Országgyűlés - követve hazánk haladó önkormányzati hagyományait, továbbá az Európai Önkormányzati Karta alapkövetelményeit - elismeri és védi a helyi

Részletesebben

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban Dr. Kovács László Munkavégzési viszonyok tipizálása Munkavégzési viszonyok Munkaviszonyok alkalmazásban állók Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok

Részletesebben

1983. évi 29. törvényerejű rendelet

1983. évi 29. törvényerejű rendelet 1983. évi 29. törvényerejű rendelet az államok területén ideiglenesen tartózkodó személyek orvosi ellátásáról szóló, Genfben, az 1980. évi október hó 17. napján aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről

Részletesebben

AJÁNLATKÉRÉSI DOKUMENTÁCIÓ

AJÁNLATKÉRÉSI DOKUMENTÁCIÓ AJÁNLATKÉRÉSI DOKUMENTÁCIÓ VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS A MEZŐKOVÁCSHÁZA, VÉGEGYHÁZI ÚT 3. SZ. ALATTI INGATLANON TALÁLHATÓ ÉPÜLETEK FELÚJÍTÁSÁRA ÉS ÁTALAKÍTÁSÁRA, ÚT- ÉS KERÍTÉSÉPÍTÉSRE. tárgyban indult, a Kbt.

Részletesebben

A helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletalkotás aktuális teendőiről 4

A helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletalkotás aktuális teendőiről 4 I. évfolyam 3 4 A helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletalkotás aktuális teendőiről 4 14 A bírósági keresetlevelek felterjesztése 14 Tájékoztató a falusi

Részletesebben

GAZDASÁGI JOG I. és II. DR SZALAI ERZSÉBET 2

GAZDASÁGI JOG I. és II. DR SZALAI ERZSÉBET 2 OKTATÓ GAZDASÁGI JOG I. és II. DR SZALAI ERZSÉBET 2 TANTÁRGYAT GONDOZÓ TANSZÉK: K DR SZALAI ERZSÉBET 3 FÉLÉVI SZÁMONKÉRÉS: KOLLOKVIUM 60 % -tól DR SZALAI ERZSÉBET 4 FELKÉSZÜLÉS Kötelező irodalom Ajánlott

Részletesebben

TÖRVÉNY AZ ÁLLAMI ÜGYÉSZI TANÁCSRÓL (A SZK Hivatalos Közlönye, 116/2008., 101/2010. és 88/2011. szám)

TÖRVÉNY AZ ÁLLAMI ÜGYÉSZI TANÁCSRÓL (A SZK Hivatalos Közlönye, 116/2008., 101/2010. és 88/2011. szám) TÖRVÉNY AZ ÁLLAMI ÜGYÉSZI TANÁCSRÓL (A SZK Hivatalos Közlönye, 116/2008., 101/2010. és 88/2011. szám) I. ALAPRENDELKEZÉSEK A törvény tartalma 1. szakasz Jelen törvény az Állami Ügyészi Tanács (a továbbiakban:

Részletesebben

Ölelés Babahordozó Szakmai és Érdekvédelmi Egyesület. alapszabálya. 2009. december 9.

Ölelés Babahordozó Szakmai és Érdekvédelmi Egyesület. alapszabálya. 2009. december 9. Az Ölelés Babahordozó Szakmai és Érdekvédelmi Egyesület alapszabálya 2009. december 9. 2 A jelen Alapszabályt az alapító tagok a 2009. december 9. napján tartott alakuló közgyűlésen egyhangúlag fogadták

Részletesebben

ÜZLETI JOG I. 2013/14 2. előad. I. A jog fogalma. A jegyzetben: I. rész. Jogtani és államszervezeti alapok. A jog fogalma - Jogszabálytan. A.

ÜZLETI JOG I. 2013/14 2. előad. I. A jog fogalma. A jegyzetben: I. rész. Jogtani és államszervezeti alapok. A jog fogalma - Jogszabálytan. A. ÜZLETI JOG I. 2013/14 2. előad adás A jog fogalma - Jogszabálytan 1 Áttekintés: A jegyzetben: I. rész. Jogtani és államszervezeti alapok A.) Jogtan B.) Államtan I. A jog fogalma II. Jogszabálytan 2 Áttekintés:

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 18.10.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE Tárgy: VÉLEMÉNY MAGYARORSZÁG ÚJ ALAPTÖRVÉNYÉRİL Elfogadta a VELENCEI BIZOTTSÁG 87. plenáris ülésén (Velence,

Részletesebben

T/3404. számú törvényjavaslat. egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról

T/3404. számú törvényjavaslat. egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3404. számú törvényjavaslat egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról Előadó: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Budapest,

Részletesebben

4. JOGSZABÁLYTANI ISMERETEK

4. JOGSZABÁLYTANI ISMERETEK 4. JOGSZABÁLYTANI ISMERETEK Jogszabálytani ismeretek BEVEZETÉS A fejezetben a legfontosabb jogszabálytani ismeretek kerültek feldolgozásra: a társadalmi normák sajátosságai, a jog fogalma, a jogi normák

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.) Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.) Előadó: dr. Bódis Cecília Az eljárás megindítása A panaszos akinek panaszához később újabb panaszos

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

I. fejezet Bevezető rész 1.. II. fejezet Általános rendelkezések 2.

I. fejezet Bevezető rész 1.. II. fejezet Általános rendelkezések 2. 1 ÓCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/2011.(III.31.) ÖK. számú rendelete Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról I. fejezet Bevezető rész 1.. (1)

Részletesebben

1.) A 71/2011. (IV.28.) számú határozatának visszavonásával egyetért.

1.) A 71/2011. (IV.28.) számú határozatának visszavonásával egyetért. NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 144/2011. (VIII. 25.) számú határozata Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének a 71/2011. (IV. 28.) számú határozatának visszavonásáról, a 117/2011. (VI.30.)

Részletesebben

Alapítói ( tulajdonosi ) határozat

Alapítói ( tulajdonosi ) határozat Alapítói ( tulajdonosi ) határozat Melynél fogva alulírott Várfi András polgármester, mint a Gyomaendrőd Város Önkormányzatának törvényes képviselője kijelentem, hogy a Gyulai Törvényszék Cégbírósága előtt

Részletesebben

A magyar politikai rendszer. Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer.

A magyar politikai rendszer. Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer. A magyar politikai rendszer Körösényi-Tóth-Török: A magyar politikai rendszer. Az előadások témakörei jelentőség, hatás? KERETEK Politikai tradíciók Politikatörténet Politikai kultúra Politikai gondolkodás

Részletesebben

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA. T/13096. számú törvényjavaslat

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA. T/13096. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/13096. számú törvényjavaslat a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról Előadó: dr. Navracsics Tibor közigazgatási és

Részletesebben

L 348/98 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.24.

L 348/98 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.24. L 348/98 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.24. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/115/EK IRÁNYELVE (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével

Részletesebben

Székelyföld autonómiastatútuma. Székely Nemzeti Tanács, 2003. [http://www.emnt.org/dokumentumok/teruleti-szekelyfold_autonomia_statutuma-sznt.

Székelyföld autonómiastatútuma. Székely Nemzeti Tanács, 2003. [http://www.emnt.org/dokumentumok/teruleti-szekelyfold_autonomia_statutuma-sznt. Székelyföld autonómiastatútuma. Székely Nemzeti Tanács, 2003. [http://www.emnt.org/dokumentumok/teruleti-szekelyfold_autonomia_statutuma-sznt.doc] Tervezet Preambulum SZÉKELYFÖLD AUTONÓMIA STATÚTUMA (Terra

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v 10-1/2009. Készült: Tiszalök Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. január 13-án tartott rendkívüli nyílt üléséről. Jelen vannak: Gömze Sándor polgármester, Zrinszki István

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzat 33/2002. (XI. 13.) rendelete a Terézvárosi Önkormányzat Szervezeti és működési szabályzatáról.

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzat 33/2002. (XI. 13.) rendelete a Terézvárosi Önkormányzat Szervezeti és működési szabályzatáról. Budapest Főváros Terézváros Önkormányzat 33/2002. (XI. 13.) rendelete a Terézvárosi Önkormányzat Szervezeti és működési szabályzatáról Módosítások: a) 3/2004. (I. 26.) ör. b) 4/2004. (I. 26.) ör. c) 16/2004

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2014. június 26-án tartandó ülésére

Előterjesztés a Képviselő-testület 2014. június 26-án tartandó ülésére Tárgy: Előterjesztés a Képviselő-testület 2014. június 26-án tartandó ülésére Javaslat a Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft-vel kötendő hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés elfogadására,

Részletesebben

FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság

FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság A FORRÁS Vagyonkezelési és Befektetési Részvénytársaság új szövegű Alapszabálya (T E R V E Z E T) készült a 2004. szeptember 14. napjára kitűzött rendkívüli közgyűlés írásbeli előterjesztéseként A FORRÁS

Részletesebben

POLYÁK GÁBOR KÉTHARMADOS JOGALKOTÁSI TÁRGYKÖRÖK A KERESKEDELMI TELEVÍZIÓZÁS SZABÁLYOZÁSÁBAN

POLYÁK GÁBOR KÉTHARMADOS JOGALKOTÁSI TÁRGYKÖRÖK A KERESKEDELMI TELEVÍZIÓZÁS SZABÁLYOZÁSÁBAN POLYÁK GÁBOR KÉTHARMADOS JOGALKOTÁSI TÁRGYKÖRÖK A KERESKEDELMI TELEVÍZIÓZÁS SZABÁLYOZÁSÁBAN Az Alkotmány a hazai médiaszabályozás sajátosságává teszi annak részben kétharmados országgyűlési többséghez

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI ÉPÍTÉSZ KAMARA ALAPSZABÁLYA 2014. 1 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. A KÖZTESTÜLET NEVE Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara 2.. 1./ SZÉKHELYE 9023 Győr, Corvin u. 22. 2./ ILLETÉKESSÉGI

Részletesebben

Székelyföld autonómia-statutúma írta Dr. Csapó I. József (Tervezet)

Székelyföld autonómia-statutúma írta Dr. Csapó I. József (Tervezet) www.hunsor.se/hu/erdely/ FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Una Eademque Libertas Székelyföld autonómia-statutúma írta Dr. Csapó I. József (Tervezet) l. szakasz I. Fejezet Általános rendelkezések

Részletesebben

NYILATKOZAT. az ALTEO Nyrt. társaságirányítási gyakorlatáról. a Budapesti Értéktőzsde Zrt. Felelős Társaságirányítási Ajánlásai alapján

NYILATKOZAT. az ALTEO Nyrt. társaságirányítási gyakorlatáról. a Budapesti Értéktőzsde Zrt. Felelős Társaságirányítási Ajánlásai alapján ALTEO Nyrt. Felelős Társaságirányítási Jelentés 2016. március 25. NYILATKOZAT az ALTEO Nyrt. társaságirányítási gyakorlatáról a Budapesti Értéktőzsde Zrt. Felelős Társaságirányítási Ajánlásai alapján I.

Részletesebben

ALAPSZABÁLY KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT KDNP. Székhelye: 1123. Budapest, Greguss utca 9. 2005. május 21.

ALAPSZABÁLY KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT KDNP. Székhelye: 1123. Budapest, Greguss utca 9. 2005. május 21. ALAPSZABÁLY KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT KDNP Székhelye: 1123. Budapest, Greguss utca 9. 2005. május 21. Kereszténydemokrata Néppárt Budapest 2005 Felelős kiadó: Dr. Semjén Zsolt Nyomdai előkészítés: Színforrás

Részletesebben

Pusztavacs Községi Önkormányzat Jegyzőjétől : 2378 Pusztavacs, Béke tér 10., Pf.: 17. : 06-29/315-101; 315-122; 515-370

Pusztavacs Községi Önkormányzat Jegyzőjétől : 2378 Pusztavacs, Béke tér 10., Pf.: 17. : 06-29/315-101; 315-122; 515-370 Pusztavacs Községi Önkormányzat Jegyzőjétől : 2378 Pusztavacs, Béke tér 10., Pf.: 17. : 06-29/315-101; 315-122; 515-370 ELŐTERJESZTÉS A Pusztavacs Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Előadó: dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea A vizsgálat megindítása Az Elek Városban működő Pszichiátriai Betegek Otthonában élő ellátottak

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

Túlélőkészlet a választásokhoz

Túlélőkészlet a választásokhoz Túlélőkészlet a választásokhoz A Túl az első X-en Tehetsz a jövődért, válassz! középiskolai vetélkedő háttéranyaga Budapest 2015. szeptember 30. TARTALOM I. VÁLASZTÁS, VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZEREK...

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 212/B/2001 Budapest, 2010.03.02 12:00:00 de. Holló András Dr. 23/2010. (III. 4.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 2010. évi 31. számában

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLLAMIGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Államigazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött: Dr.

Részletesebben

T/ számú törvényjavaslat. a Magyar Nemzeti Bankról

T/ számú törvényjavaslat. a Magyar Nemzeti Bankról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/ számú törvényjavaslat a Magyar Nemzeti Bankról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2013. június 0 2013. évi törvény a Magyar Nemzeti Bankról Az Országgyűlés

Részletesebben

Az EQUILOR Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság ÜZLETSZABÁLYZATA

Az EQUILOR Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság ÜZLETSZABÁLYZATA Hatálybalépés: 2016. április 26. Az EQUILOR Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság ÜZLETSZABÁLYZATA Utolsó módosítás: 2016. 04. 19. Hatálybalépés: 2016. 04. 26. Jelen üzletszabályzat hatálybalépésének

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.5.19. COM(2011) 281 végleges 2011/0126 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és Ausztrália közötti, az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak feldolgozásáról

Részletesebben

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma

2004. évi CXV. Törvény. a lakásszövetkezetekről. I. Fejezet. Alapvető rendelkezések. A törvény hatálya. A lakásszövetkezet fogalma 2004. évi CXV. Törvény a lakásszövetkezetekről Az Országgyűlés az önkéntes társuláson alapuló lakásszövetkezetek önállósága, a lakásszövetkezetek létesítése és biztonságos fenntartása, szabályszerű és

Részletesebben

Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala. Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák

Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala. Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák 5 Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák I. Bevezetés Jelenleg egy kiterjedt államigazgatási

Részletesebben

Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének 28/1999./VII.10./ rendelete. az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének 28/1999./VII.10./ rendelete. az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/999./VII.0./ rendelete az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról PREAMBULUM A gazdag történelmi múltra visszatekintő város mindenkori

Részletesebben

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Görömbei Sára A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra Az autonómia iránti igény talán egyidõsnek mondható a nemzeti kisebbségek létével. A saját ügyeik intézését célul tûzõ

Részletesebben

Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2007. (III. 21.) számú rendelete a Képviselő-testület Szervezeti- és Működési Szabályzatáról

Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2007. (III. 21.) számú rendelete a Képviselő-testület Szervezeti- és Működési Szabályzatáról Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2007. (III. 21.) számú rendelete a Képviselő-testület Szervezeti- és Működési Szabályzatáról Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Összefoglaló A megváltozott Szabálysértési törvény következményeinek összegzése

Összefoglaló A megváltozott Szabálysértési törvény következményeinek összegzése 2014. Az új szabálysértési törvény hatásai a szexmunkásokra Az önkormányzatok mulasztásos törvénysértése és a megváltozott szabálysértési törvény következményei A Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete összegzi,

Részletesebben