DÉVAVÁNYA VÁROS GYERMEKJOGI STRATÉGIÁJA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "DÉVAVÁNYA VÁROS GYERMEKJOGI STRATÉGIÁJA"

Átírás

1 DÉVAVÁNYA VÁROS GYERMEKJOGI STRATÉGIÁJA

2 Bevezetés Dévaványa Város Önkormányzata Gyermekjogi Stratégiáját az ENSZ november 20-án elfogadott Gyermekjogi Egyezményével összhangban alkotta, melynek célja a gyermekek jelenlegi életminőségének javítása jogaikat elismerésével és azok tiszteletben tartásával, és ezzel egy jobb társadalom megteremtése számukra és a jövő nemzedékek számára. Általános Alapelvek A gyermekek jogai azon emberi jogok egy részét képezik, amelyek betartására az Európai Uniót (EU-t) a gyermekek jogairól elfogadott ENSZ-egyezmény, valamint az emberi jogok európai egyezménye kötelezi. Az EU ezen kívül az Alapjogi Chartában kifejezetten elismerte a gyermekek jogait. A gyermekjogokat még messze nem ismerik el világszerte, és még mindig vannak a gyermekeknek olyan alapvető szükségletei, amelyeket nem elégítenek ki, mint pl. a megfelelő táplálékhoz, az alapvető orvosi ellátáshoz vagy az oktatáshoz való jog. Emellett sok gyermeket kényszerítenek munkára, és sok gyermek esik az emberkereskedelem áldozatává vagy gyermekkatonaként kénytelen harcolni fegyveres konfliktusokban. Annyiban szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy a helyi Gyermekjogi Stratégia kidolgozásában számos, fentebb említett nehézséggel a szerencsésebb politikai, geopolitikai környezetben nem kell szembenézni, ugyanakkor az EU-ban felmerülő specifikus problémák között megtaláljuk a hátrányos helyzetű (pl. roma) gyermekek társadalmi kirekesztettségét, a gyermekkereskedelmet, az interneten terjedő gyermekpornográfiát, valamint gyermekek olyan gyógyszerekkel való kezelését, amelyeket nem vetettek alá előzetes teszteknek. Uniós tagságunk révén természetesen ezek a problémák nem állnak meg az országhatáron, ezért a helyi stratégia kidolgozásában velük foglalkozni szükséges. Az emberi jogokkal és közelebbről a gyermekjogokkal kapcsolatos régi hagyományokra és elkötelezettségére alapozva az EU megfelelő súllyal rendelkezik ahhoz, hogy elérje a gyermekjogokat a nemzetközi porondon is az őket megillető fő helyen kezeljék, és elősegítse, hogy kiemelt figyelmet kapjanak a gyermekek szükségletei, a szociális védőháló európai modelljének, értékeinek, valamint az EU egyéb programjainak kihangsúlyozásával. Az EU bel-és külpolitikáján belül megvalósítandó, a gyermekjogok védelmére irányuló stratégiát terjeszt elő. A stratégia a következő különös célkitűzések köré épül: a meglévő politikák és eszközök kihasználása; a jövőbeli EU-fellépés prioritásainak meghatározása; a gyermekek jogainak figyelembevétele az EU valamennyi kül- és belpolitikájában ( mainstreaming ); hatékony koordinációs és konzultációs mechanizmusok biztosítása; a gyermekek jogaival kapcsolatos kapacitás és szakértelem növelése; a gyermekek jogairól való hatékonyabb kommunikáció; a gyermekjogok érvényesülésének elősegítése a külkapcsolatokban. Ahogy a célkitűzésekből kiolvasható, a hatékonyság, prioritás koordináció önmagukban csupán súlytalan szavak a jó szándékon túl az égvilágon semmit nem jelentenek. Tartalom nélkül csupán 2

3 üres frázisok, amelyeket a tagországoknak, azon belül az egyes településeknek kell tartalommal megtölteni. Magyarország január 1. napjától hatályba lépő Alaptörvénye Q, cikkének (2) és (3) bekezdése deklarálja, hogy Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. A gyermekek védelmének jogszabályi alapját is az Alaptörvény teremti meg. XVI. cikkének (1) bekezdése külön nevesített rendelkezést tartalmaz a gyermekek védelmére vonatkozóan: minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Az Alaptörvény Szabadság és felelősség fejezetében felsorolt alapvető jogok és kötelezettségek körében, több olyan jog is szerepel, melyeket az Egyezmény is nevesít. Többek között: a 2. cikkben szerepel a diszkrimináció tilalma, az 5. cikkben az élethez való jog, a 13. cikkben a véleménynyilvánítás szabadsága, a 14. cikkben a gondolat-, a lelkiismeret-és a vallásszabadság, a 15. cikkben az egyesülési és a békés gyülekezési jog, a 26.cikkben szociális biztonsághoz való jog, a 28. cikkben az oktatáshoz való jog, a 37. cikkben a kínzás tilalma, valamint a 40. cikkben a pártatlan, független bírósághoz, jogorvoslathoz való jog és a 40.cikk i. pontjában az ártatlanság vélelme. Az Alaptörvény L) cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy Magyarország támogatja a gyermekvállalást, míg a (3) bekezdés akként rendelkezik, hogy a családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza. A családok védelméről szóló évi CCXI. törvény (továbbiakban: Családvédelmi Törvény), amely január 1-jén lépett hatályba, kimondja, hogy a család olyan önálló közösség, amely erkölcsi alapokon nyugszik, a család Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrása, és a családban történő nevelkedés biztonságosabb minden más lehetőséghez képest, továbbá harmonikusan működő családok nélkül nincs jól működő társadalom. A törvény rögzíti a családok védelmére vonatkozó célokat és alapelveket, amelyek kijelölik az állami feladatokat, továbbá deklarálja, hogy az állam - annak érdekében, hogy minden gyermek családban nevelkedhessen fel - támogatja az örökbefogadást, és gyors, méltányos határidőn belüli, a gyermek érdekeit szem előtt tartó örökbefogadási eljárás megvalósítására törekszik. A törvény fontos része a szülők és a gyermekek jogainak és kötelezettségeinek rögzítése. A kiskorú gyermek szülőjének kötelezettségei között külön nevesíti a gyermek emberi méltóságának tiszteletben tartását, a gyermekkel történő együttműködési kötelezettséget, a gyermek tájékoztatását az őt érintő kötelezettségekről, gondoskodást a gyermek felügyeletéről, illetőleg a szülő kötelezettségét arra, hogy a rávaló tekintettel az államtól kapott támogatást a gyermek nevelésére és gondozására fordítsa. A törvény fenti rendelkezése mind az Egyezmény 12., 13., 14., 17., 18. cikk 2. pontjával, mind a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvénnyel (továbbiakban: Gyermekvédelmi Törvény) és a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény, IV. Családjogi könyvének rendelkezéseivel összhangban van. A helyi Gyermekjogi Stratégia kialakításában követendő nemzeti stratégiák alapelvei, prioritásai A helyi Gyermekjogi Stratégia kidolgozásának alapja a kormányokon átívelő nemzeti stratégiák: 1. Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Roma Integráció Évtizede Program (RIÉP) Stratégiai Terv Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia mélyszegénység, gyermekszegénység, romák , 3

4 A Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia mintegy integrálva gondolja tovább a két nemzeti stratégiát. 1. "Legyen jobb a gyermekeknek" Nemzeti Stratégia egy generáció alatt három átfogó célt kíván elérni. Jelentősen, a jelenleginek töredékére csökkenjen gyermekek és családjaik szegénységének aránya, és ezzel egyidejűleg közeledjenek egymáshoz a gyermekek továbbtanulási esélyei, életkilátásai. Radikálisan enyhüljenek a gyermekkirekesztés, szegregálás és mély szegénység szélsőséges formái, csökkenjen az életesélyeket romboló devianciák előfordulása. Alapvetően alakuljon át azon intézmények és szolgáltatások működésmódja és szemlélete, amelyek ma hozzájárulnak a szegénység és kirekesztés újratermelődéséhez. Ezeknek az intézményeknek és szolgáltatásoknak a mainál sokkal nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk a gyermekek képességeinek kibontásához, ahhoz, hogy felnőttként értelmes tevékenységek révén, teljes jogú polgárként kapcsolódjanak be a társadalom életébe. Az átfogó célok eléréséhez számos területen kell változást elérni. A kiemelt fejlesztési irányok, a következők: 1. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása. 2. A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások fejlesztése. 3. Lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása. 4. A képességek kibontakoztatását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, szegregáció csökkentése. 5. A gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése. 6. Egészség. A jogok és a demokratikusabb részvétel révén a szegénységre, illetve minden gyerekre ható célkitűzések: A jogok, a jogi szemlélet erősítése, a gyermeki jogok javuló érvényesítése. A szakmák, intézmények, szektorok, továbbá az állami és önkormányzati szervek, a civil szerveződések, az egyházi és non-profit intézmények javuló együttműködése. Az állampolgárok, különösen az érintettek a szegények és a gyerekek aktívabb részvétele minden őket érintőügyben. A tájékoztatás javítása, az információk sokkal jobbeljuttatása mindenkihez, az informatika lehetőségeinek felhasználása olyan e-szolgáltatás nyújtásával, amely alkalmas a szegénység enyhítésére 2. Roma Integráció Évtizede Program (RIÉP) Stratégiai Terv A roma emberek társadalmi - gazdasági helyzetének, társadalmi befogadásának erősítése céljával létrejött nemzetközi kezdeményezés jelentős roma lakosságú európai országok között. Kormányzatokat, civil szervezeteket és kormányközi szervezeteket tömörít. A Program az 4

5 oktatás, foglalkoztatás, egészségügy lakhatás prioritásokra összpontosít, a szegénység elleni küzdelem és az antidiszkrimináció szükségességére hívja fel a figyelmet februárjában az első nyolc résztvevő tagállam miniszterelnökei Budapesten aláírták a Roma Integráció Évtizede Deklarációját. Jelenleg 12 ország vesz részt a programban: A tagországok mindegyike kialakította RIÉP Akciótervét, amely célokat és indikátorokat határoz meg a prioritási területeken. (Magyarországon a prioritásokat szintén oktatás, foglalkoztatás, lakhatás, egészség témakörében fogalmazták meg.) A résztvevő tagállamok vállalták, hogy szakpolitikáikat a RIÉP céljainak megfelelően alakítják. 3. Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia mélyszegénység, gyermekszegénység, romák A helyi Gyermekjogi Stratégia kidolgozásában ezt a dokumentumot tekintjük kiindulási pontnak és minden tekintetben irányadónak, tekintettel arra, hogy mindhárom nemzeti stratégiát, azok alapvető célkitűzéseit magáénak vallja, azokra már többéves tapasztalattal tud visszatekinteni és azokra, az abban foglaltakra reflektálni is. A Stratégia átfogó céljai a következők: A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők arányának csökkentése, A szegénység, szociális kizáródás újratermelődésének megakadályozása. A társadalmi gazdasági javakhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés javítása, a társadalmi összetartozás erősítése A Stratégiában foglalt célok teljesülése, valamint a programok, intézkedések megvalósulásának monitorozása érdekében monitoring rendszert kell kialakítani, a nyomon követés érdekében célzott, nagymintás vizsgálatokat, társadalomtudományi kutatásokat kell folytatni. A Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia legfontosabb vizsgált részterületei, amelyek egyben a helyi Stratégia kifejtésében is irányadóak, a következők. Helyzetelemzés Szegénység Gyermekes háztartások, gyermekszegénység Roma népesség helyzete Gyermekek helyzete Területi hátrányok Oktatáshoz, munkához, egészségügyi ellátáshoz, lakhatáshoz való hozzáférés Beavatkozási területek Gyermek-jól-lét Oktatás-képzés Foglalkoztatás Egészségügy Lakhatás 5

6 Bevonás, szemléletformálás, diszkrimináció-ellenes küzdelem Monitoring, nyomon követés Valamennyi stratégia esetében elmondható, hogy megszövegezése csak annyiban nyer értelmet, ha az abban foglaltakat, megvalósítandó kitűzéseket, konkrét célokat, megjelölt időhatárokat nyomon követjük, illetve lehetőség szerint be is tartjuk. Szegénység Ma Magyarország egyik legsúlyosabb gondja a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén, valamint a hátrányos helyzetű térségekben és települések perifériáján növekvő és újonnan kialakuló rossz lakhatási körülmények. Minden harmadik ember (kb. 3 millióan) ma Magyarországon a szegénységi küszöb alatt él, közülük 1,2 millióan mélyszegénységben. A szegénységi kockázatok különösen sújtják a gyermekeket és a hátrányos helyzetű térségekben élőket. A romák nagy többsége, mintegy ezren (összlétszámuk a becslések alapján kb. 750 ezer) ehhez az utóbbi csoporthoz tartozik. Ezért Magyarországon a romák felzárkóztatását megcélzó politikát nem lehet elválasztani a szegénység elleni általános küzdelemtől, a társadalmi és a gazdasági versenyképesség javításától. Ugyanakkor a romák etnikai csoportjára külön figyelmet kell fordítanunk, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szegények között is ők a legszegényebbek, és eddig őket érték el legkevésbé a felzárkóztató programok. A kifejezett, de nem kizárólagos (explicit but not exclusive) célzás uniós alapelvének megfelelően a roma népesség bevonásához szükség van speciális eszközökre és megközelítésre. Igaz és szomorú, az a médiában is nagy nyilvánosságot kapott adat, hogy Magyarországon a javuló gazdasági mutatók ellenére nő a minimálbér alatt élő gyermekek száma, ugyanakkor az anyagi javak hiánya vagy megléte sokszor nem releváns a súlyos érzelmi, értelmi, erkölcsi veszélyeztetés szakemberek által tapasztalt eseteinél. Ha tehát az egyéb veszélyeztető tényezőket is figyelembe vesszük, riasztó képet kapunk. Ugyanakkor továbbra is szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy a társadalom biztos megélhetéssel, stabil egzisztenciával rendelkező része egyáltalán nem, vagy esetleg egy gyermeket vállal, addig a kilátástalan helyzetben lévők számára a gyermekvállalás a túlélésük egyetlen eszköze. Az ilyen családokból kikerülő gyermekek jelentős része az elszenvedett intra- és extrauterin sérüléseknek köszönhetően testileg és/vagy lelkileg, érzelmileg nem egészséges, (későbbiekben nem munkaképes) nem végez többet 8 osztálynál. A primer szocializáció és szülői minta öröklődésének köszönhetően hajlamosabb a devianciákra, egy részük pedig tapasztalataink alapján, csak kevesen sikerrel integrálódik a társadalomba. A legrosszabb körülmények között élő klienskört kétség kívül a roma származású családok jelentik, akiknek gondozásakor figyelembe kell venni a kulturális sajátosságokat (pl. abortusz-ellenesség), ami speciális felkészültséget igényel a gondozók részéről. Kézenfekvő segítség lenne esetükben a különböző cigányszervezetek összehangolt munkája. Amennyiben ehhez a kiépült struktúrához majd sikerrel kapcsolódik a szociális szféra, mint együttműködő társintézmény, hatékonyabb lehetne a cigányság gondozása és érdekképviselete. Amennyiben első lépésként ezt nem sikerül rendezni, szinte nem lehet hosszú távú terveket szőni és hamis illúziókat táplálni a kívánt változást illetően. Ugyanakkor egyetértünk azzal, hogy a jelenlegi helyzetben szükség van bizonyos értelemben vett 6

7 pozitív diszkriminációra és minél több, saját kultúrájáért és közösségének tagjaiért tényleges felelősséget érző cigány származású értelmiségre, illetve érdekképviselőkre. Gyermekszegénység Veszélyeztetettség szegénység összefüggése illetve megkülönböztetése Ahogy arra már a fentiekben utaltunk gyermek veszélyeztetettsége és gyermekszegénység bár összefüggő, de jelentéstartalmukban messze nem azonos fogalmak. Az anyagiak megfelelő birtoklása még nem feltétlen zárja ki a gyermek súlyosan veszélyeztetett és kiszolgáltatott helyzetét, ezért egy Gyermekjogi Stratégia kidolgozása kapcsán nem lehetséges, hogy csak anyagi értelemben vizsgáljuk a kérdést. A már helyi szinten végzett és hivatkozott statisztikai veszélyeztetettség magas értéke (minden második fiatal) jól mutatja, hogy a jelen helyzetet nem lehet leegyszerűsíteni és kizárólag a materiális javak hiányára visszavezetni. Ezen a ponton talán el is szükséges térni a közbeszéd, sőt a nemzeti stratégiai célok megszövegezésétől és tematikájától. A média némileg leegyszerűsítő megközelítésében úgy tűnik, mintha a gyermekszegénység és ehhez szorosan kapcsolva az éhezés lenne országosan az egyik legjelentősebb kihívás. Kétség kívül létező és súlyos problémáról van szó, de talán ha jó szándékkal is, és a segíteni akarás lendületével a médiában megjelenő helyzetkép némileg torzítja a szociális szférában dolgozók által megélt valóságot. A gyermekjóléti szolgáltatásban dolgozó szakembereket megkérdezve inkább az az általános vélekedés, hogy a gyermekéhezés egyelőre a kezelhető problémák közé tartozik, úgy Európában, mint Magyarországon. Ennek egészen egyszerű oka van. Magyarországon a szociális juttatások és az egyéb, családoknak nyújtott támogatási formák (alapítványi támogatás, programok, egyéni felajánlások) és igazságos elosztás révén elviekben minden gyermek elegendő táplálékhoz juthat. Ha ez mégsem történik meg, ott általában nem a társadalmi felelősségről, hanem az egyéni (szülő(k)) felelősségről kell beszélni. Ha tehát stratégiai célként tűzzük ki, hogy helyi szinten minden gyermek vonatkozásában biztosítani kell a szükséges mennyiségű és minőségű étkezést, az szinte bármilyen rövid határidő megjelölése mellett is minimális és kötelező elvárás a helyi közösséggel szemben. Az említett stratégiai cél pedig egyértelmű: lokálisan minél többet elkövetni azért, hogy a gyermekszületések számát növeljük, és az elvándorlást csökkentsük. egészségügyi szolgáltatók, gyermekorvosok, háziorvosok, védőnők munkája élhető város kialakítása, szociálpolitikai kedvezmények (otthonteremtési támogatás, életkezdési támogatás, babaköszöntő csomag, óvodáztatási és iskoláztatási támogatás, Bursa Hungarica pályázat, stb.) 7

8 Gyermekbántalmazások Ahogy arra már fentebb is utaltunk, a veszélyezettség nem feltétlen mutat összefüggést az anyagi körülményekkel, tehát a szociális ellátórendszerbe sok gyermek úgy kerül be, hogy a család számára elviekben biztosítottak a biztos megélhetéshez szükséges javak. A közbeszédben nem igazán hangsúlyozott tény, hogy mind országosan, mind helyileg több gyermek van testileg és/vagy lelkileg veszélyeztetve a tönkrement társas kapcsolatokban, konfliktusos családokban, mint tényleges éhezés miatt. Dévaványa városa abban a szerencsés helyzetben van, hogy a gyermekbántalmazásokkal kapcsolatos esetszámról ritkán szükséges beszámolnunk, 2015-ben eddig ilyen eset nem történt. Célunk ennek a pozitív eredménynek a fenntartása, ennek érdekében az érintett szakemberek folyamatos tájékoztatása, képzése, segítése. A helyi Gyermekjogi Stratégiában mindenképpen prioritást kell, kapjon ez a témakör és ebből következően határozott stratégiai célként fogalmazódik meg, hogy az illetékes gyermekjóléti szakembereknek a jogalkotóra kell hatást gyakorolni, ugyanis a jelenlegi jogalkalmazási gyakorlat mellett a bántalmazott/elhanyagolt gyermek legalapvetőbb jogai sérülnek. Roma gyermekek helyzete A romák társadalmi és gazdasági integrációja kétirányú folyamat, amely megköveteli úgy a többség, mint a roma közösségek tagjai gondolkodásának megváltoztatását. A romák társadalmi kizáródása mind a mai napig a kölcsönös bizalmatlanság, az agresszió, az előítéletek állandósulását, a biztonságérzet csökkenését eredményezte. Ezt a helyzetet, mint a 21. századi együttélés és a fenntartható társadalmi és gazdasági növekedés korlátját fel kell számolni. A romák alacsony foglalkoztatottsága és a roma foglalkoztatottak átlagosan alacsony keresetének közvetlen gazdasági hatása, hogy a gazdasági termelékenységet nemzeti szinten is visszafogja. Hatással van ugyanakkor a költségvetés alakulására is, mely hatás eredője a kiadási és a bevételi oldalon egyaránt megjelenik. Az alacsony foglalkoztatottság és az alacsony keresetek miatt magasabbak a romákat érintő nettó szociális biztonsági kiadások, mivel alapvető szükségleteik kielégítését szociális transzferek és szolgáltatások révén kell megoldani, továbbá a kieső illetve alacsony jövedelmek miatt az adó-és társadalmi védelmi rendszereknek összességében is inkább haszonélvezői, mint befizetői lesznek. A társadalmi változásokhoz alapvetően szükséges bizalom megteremtése szempontjából is kulcskérdés a statisztikai és adminisztrációs adatok, illetve az ezek segítségével készülő értékelések, a szakpolitikák és a hozzájuk kapcsolódó programok rendszeres, átfogó monitoringja, értékelése. A stratégia célterületeit tekintve különösen gazdasági nehézségek idején a beavatkozások számottevő gátjává válhat a célcsoportokkal szembeni bizalmatlanság és gyanakvás. Ez ellen hat a nyilvánosság, az átláthatóság, a problémák és azok valós okának felismerése, az érintettek bevonása a tervezésbe, végrehajtásba, értékelésbe. 8

9 Egészségügy Meglehetősen sok, egymástól független felmérés igazolja, hogy Magyarország egészségügyi mutatói a legrosszabbak között vannak Európában. A születéskor várható átlagos élettartam emelkedett ugyan a rendszerváltás óta, mégis az utolsók közt van Magyarország Európában, 5,1 évvel elmaradva az átlagtól. A népességfogyás gyors, a népegészségügyi helyzet rossz, főként a hagyományosan egészségtelen magyar étrend, a kiugróan magas alkoholfogyasztás és a dohányzás miatt ben a 15 évesnél idősebb népesség 31,4 százaléka rendszeres dohányos volt, ez az arány Európában majd mindenütt alacsonyabb. Nem meglepő, hogy az alkoholhoz és a dohányzáshoz köthető halálozások aránya kétszerese az európai átlagnak, Magyarország emellett élen jár a rákos és a szív-és érrendszeri megbetegedések arányát tekintve is. Tragikus adat, hogy az elmúlt húsz évben minden korcsoportban megháromszorozódott az elhízott gyermekek száma Magyarországon, de a fent említett megbetegedések nagy része is visszavezethető a gyermekkorban elmulasztott egészség megőrző intézkedésekre. Dévaványa igyekszik mindent megtenni az gyermekegészségügy fejlesztése érdekében. jelenleg két gyermekorvos, és 3 fő védőnő látja el a gyermekekkel kapcsolatos közvetlen egészségügyi feladatokat. Az egészséges életmód és a szemléletformáló programok támogatása kiemelt prioritást élvez. Az elmúlt években Európai Uniós forrásból több ilyen program került megtartásra, melyeket a jövőben is feltétlenül folytatni kívánunk. A gyermekeknek és fiataloknak szóló programok kiemelt figyelmet fordítanak a mindennapos testnevelésre, a túlsúly megelőzésére és a túlsúlyos gyermekek kezelésére, a dohányzás megelőzésére és visszaszorítására, a drogprevencióra, a személyiség fejlesztésére, a szükséges védőoltásokra, valamint az egészségtan iskolai oktatására. Valamennyi korosztály esetében kiemelt cél a szív és érrendszeri betegségek és a rosszindulatú daganatok kockázatának csökkentése és a lelki egészség megőrzése. A szociális és egészségügyi szférában dolgozó szakemberek számára is nyilvánvaló, hogy a nagymértékű áresés miatt, már a társadalom perifériájára szorult, kilátástalan helyzetben lévő fiatalok, várandós anyák is kontroll nélkül használják, hogy egy virtuális valóságban szabaduljanak ideiglenes a mindennapi életük, tényleges nehézségeitől. Mindenképpen prioritásként kell kezelni ezt a jelenkori és minden túlzás nélkül drámainak nevezhető krízist. Bátran szembe kell nézni azzal, hogy az eddig talán működő drogprevenciós programok és prevencióba bevont intézmények nem adnak már megfelelő válaszokat. Ezeket össztársadalmi és helyi szinten is minél több szakember, intézmény bevonásával, tabuk nélkül, a dolgokat kimondva, néven nevezve, akár új utakat keresve kell megadni. A kábítószerek és más káros hatású készítmények elleni fellépés eredményeként 2015 májusában megalakult a Dévaványa Város Önkormányzata Kábítószerügyi Egyeztető Fóruma, melynek legfontosabb célja az érintett szervezetek, intézmények összefogása és közös cselekvésre bírása. A DKEF működéséhez 2015 júniusában az Emberi Erőforrások Minisztere által 200 ezer forintos támogatásban részesült. 9

10 Gyermekek részvétele Az ENSZ november 20-án elfogadott Gyermekjogi egyezményében alapvető jogként jelenik meg a gyermekek véleményének meghallgatása és tekintetbe vétele. Ha meghallgatjuk a gyermeket és komolyan vesszük véleményüket, lényeges változás következik be a mindennapi kapcsolatok során is. Dévaványa Város csak akkor válhat Gyermekbarát településsé, ha garantálja, hogy minden gyermek és fiatal hatással lehet a települését érintő döntésekre, elmondhatja véleményét arról, hogy milyen településen szeretne élni. Bátorítani kell őket állampolgári és jogalanyi szerepük aktív gyakorlására és véleményük szabad kifejtésére. Ennek érdekében biztosítani kell a gyermekek véleménynyilvánítási jogát, bátorítani kell őket az aktív kommunikációra, véleményeiket, tapasztalataikat tiszteletben kell tartani a döntés során figyelembe kell venni, a gyermekeket aktív és egyenlő polgárokként kell kezelni. Meg kell teremteni a meglévő lehetőségeken túl azokat a csatornákat, melyek alkalmas helyet teremtenek a gyermekek véleményének formálásra, tájékoztatására, illetve a kétirányú kommunikáció biztosítására. Stratégiai cél: A gyermekek részvételének fokozása a település életében, véleményük meghallgatása és tekintetbe vétele. A gyermekjogok biztosítása A helyi önkormányzatnak kötelessége, hogy a hatáskörébe tartozó kérdések és szabályozások minden szempontból a gyermekek jogait támogatják és védelmezik. A helyi önkormányzatnak a gyermekek szószólójaként kell fellépnie annak érdekében, hogy hatáskörén kívül eső jogszabályi keretek és eljárások is tiszteletben tartsák a gyermekjogokat. A gyermekbarát elvnek tükröződnie kell mind a helyi jogszabályokban, szabályzatokban, fejlesztési programokban. A helyi önkormányzat szervezeti egységében kijelölésre kerül a gyermekjogok biztosításáért felelős személy. A gyermekjogok biztosításáért felelős személy feladata a gyermekjogok magas szintű képviselete, a gyermekeket érintő szakpolitikák koordinálása, jelen dokumentum nyomon követése, a gyermekbarát szemlélet népszerűsítése. Gyermekeket érintő támogatások Jogszabályi háttér változásai az elmúlt években A szociális területet lefedő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) jelentős változáson ment keresztül. 10

11 Az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló évi LXXV. törvény és az önkormányzati segély kialakításával összefüggő rendeletmódosításokról szóló 197/2013. (VI.13.) Kormányrendelet módosította a fenti jogszabályokat. A törvénymódosítás értelmében január 1-jétől az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás önálló ellátási formaként megszűnt, és önkormányzati segéllyé olvadt össze. A törvény felhatalmazása szerint a települési önkormányzatnak legkésőbb december 31- éig kellett megalkotnia az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét. A hatáskörök a szerint kerültek módosításra, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 41. (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy a képviselő-testület hatáskörét a jegyzőre átruházza. Hátrányos helyzet A korábban a közoktatásról szóló törvényből a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet tényének megállapítása a Gyvt. szabályozása értelmében szeptember 1. napjától a jegyző feladata. Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében 3 körülményből (szülők alacsony iskolázottsága, alacsony foglalkoztatottsága, illetve a gyermek elégtelen lakókörnyezete) legalább 1 fennáll, halmozottan hátrányos helyzet megállapításához pedig a fenti 3 körülményből legalább kettőnek kell fennállnia. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet megállapítása a gyermekek részére a köznevelés területén kedvezményeket, támogatásokat, jogosultságokat biztosít. Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere március 1-től jelentős mértékben átalakult. Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerültek. A helyi önkormányzatok felelőssége növekedett a helyi közösség szociális biztonságának erősítésében, a szociális segélyek biztosításában. Egyéb támogatás biztosításáról a települési önkormányzatok döntenek. Az önkormányzatok által nyújtható támogatás neve egységesen települési támogatás, amelynek jogosultsági feltételeit, típusait az önkormányzatok rendeleteikben határozhatják meg. Aktív korúak ellátása (jogszabályi háttér: évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (a továbbiakban: Szt.), /C., az átmeneti rendelkezések vonatkozásában: 134., 134/B. ) Az aktív korúak ellátása az aktív korú, nem foglalkoztatott személyeknek nyújtott ellátás, amely olyan személyeknek állapítható meg, akiknek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 90%-a ( Ft) alatt van, és a családnak nincs a törvényi értékhatárt meghaladó vagyona. Az aktív korúak ellátása keretében kétféle támogatás állapítható meg, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás. A jegyzői hatáskörben lévő aktív korúak ellátásának megállapítása március 1-től a járási hivatal hatáskörébe került. Ettől az időponttól kezdődően az ellátással kapcsolatos ügyek intézésére a járási hivatal jogosult. Az új egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra lettek jogosultak azok a személyek, akik azért voltak jogosultak rendszeres szociális segélyre, mert egészségkárosodottnak minősülnek, vagy 14 év alatti gyermekük felügyeletét másképp biztosítani nem tudják. Az újonnan bevezetendő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) összegét a rendszeres szociális segély összegére vonatkozó szabályok alapján kell kiszámítani, egyedül a családi jövedelemhatár összege változik: 11

12 Az EGYT havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg nettó közfoglalkoztatási bér 90%-át. (A nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a, tehát az EGYT maximuma évben Ft.) A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-ának szorzatával. (2015. február 28-ig az önym. 90%-áig kellett kiegészíteni a család jövedelmét. Az új szabályok szerint egy egyedülálló személy esetében a családi jövedelemhatár összege Ft, mert a fogyasztási egység arányszáma: 1, az önym. 92%-a: Ft.) Az Szt február 28-ig hatályos 37/A. (1) bekezdés alapján rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható kivéve az egészségkárosodásuk okán ellátásban részesülő személyeket ha a személy nyilatkozatában vállalja az együttműködési kötelezettséget a települési önkormányzat által erre kijelölt szervvel. Az Szt. alapján az együttműködés intézményi feltételeiről a települési önkormányzat elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodik. A rendszeres szociális segély ellátórendszerből történő kivezetésével megszűnik a családsegítés szerepe az aktív korúak ellátásában részesülők együttműködési kötelezettségének biztosításában. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult ellátotti kör részére speciális élethelyzetük miatt nem került előírásra együttműködési kötelezettség. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek pedig az állami foglalkoztatási szervvel kötelesek együttműködni. Lakásfenntartási támogatás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C. (1)-(2) bekezdés) A lakásfenntartási támogatás szabályai március 1-jétől kikerültek a szociális törvényből. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez. Adósságkezelési szolgáltatás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C. (4) bekezdés) Az adósságkezelési szolgáltatás szabályai március 1-jétől kikerültek a szociális törvényből. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek számára. Méltányossági közgyógyellátás (jogszabályi háttér az átmeneti rendelkezésekre: Szt. 134/C. (3) bekezdés) A méltányossági közgyógyellátás szabályai március 1-jétől kikerültek a szociális törvényből, ettől az időponttól kezdődően biztosítása nem kötelező. Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a gyógyszerkiadások viseléséhez. Települési támogatás (jogszabályi háttér: Szt. 45. ) Az önkormányzatok által biztosított ellátás neve március 1-jétől egységesen települési támogatás. E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. Az önkormányzat kötelezettsége abban áll, hogy a települési támogatásról rendeletet alkosson. Annak eldöntése, hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik. Az Szt. által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási 12

13 gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához. Az Szt. a települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét példálózóan sorolja fel. Gyermekeket érintő települési támogatás keretében nyújtható különösen a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, b) a gyógyszer-kiadások viseléséhez. Az Szt. szabályozása szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást más jogszabály alkalmazásában lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni. Otthonteremtési támogatás Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2014. (VI.27) önkormányzati rendelete az otthonteremtés helyi támogatásáról szabályozza azon támogatási formát, melyet rászoruló családok részére az e rendeletben meghatározott formájú lakásszerzésüket elősegítse és ahhoz hatékony és sokoldalú anyagi támogatást nyújtson. A támogatás összege és formája: maximum 500 ezer forint vissza nem térítendő pénzügyi támogatás azok részére, akik legalább 3 éve állandó lakcímmel rendelkeznek Dévaványán. Életkezdési támogatás Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2006. (III.31.) önkormányzati rendelete a fiatalok életkezdési kiegészítő támogatásáról szabályozza, hogy a december 31. napja után született dévaványai gyermeket önálló életkezdéséhez, az állami támogatáson túl életkezdési kiegészítő támogatás illeti meg, melynek összege gyermekenként Ft. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult: - a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, - természetbeni támogatásnak (július, november hónapban), - az ingyenes tankönyvnek az igénybevételére. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú személy a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél kérheti. A jegyző a támogatásra való jogosultságot 1 év időtartamra állapítja meg. A gyámhivatal annak a gyermeknek állapítja meg a jogosultságát, a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át (2014-ben ,- Ft) ha - a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy - a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy - a nagykorúvá vált gyermek esetén, ha megfelel az egyéb feltételeknek vagy b) a fentiekbe nem tartozó esetekben annak a gyermeknek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegétnek 130 %-át (2014- ben ,- Ft) feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a törvényben meghatározott értéket. 13

14 Gyermekétkeztetés Dévaványa Város Képviselő-testülete már egy évtizede folyamatosan biztosítja a nyári időszakban nyári szünet ideje alatt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő rászoruló gyermekek napi egyszeri meleg étkeztetését. A költségek támogatásból és saját forrásból kiegyenlítettek átlagosan 140 fő gyermek részére. Babaköszöntő csomag Dévaványa Város Polgármestere júliustól vezette be azt a polgármesteri intézkedést, melynek értelmében a bevezetést követően minden dévaványai újszülött babaköszöntő csomagot kap, mely babaruhákat, ápoláshoz szükséges termékeket, lázmérőt és tájékoztató kiadványokat tartalmaz. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szabályozza helyi szinten önkormányzat által támogatandónak ítélt élethelyzetekre nyújtható támogatásokat. A Szociális és Egészségügyi Bizottságra átruházott jogkörök a rendkívüli települési támogatás, egyes jogtalanul felvett szociális juttatások visszakövetelés, a Szociális Földprogram megállapítása. A Polgármesterre átruházott jogkörök a két bizottsági ülés között elemi kár, katasztrófa helyzet, temetkezés esetén rendkívüli települési támogatás és a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezés megállapítása. A Jegyzőre átruházott hatáskör a települési támogatás lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott támogatás megállapítása. Rendkívüli települési támogatásban részesítendő az a kérelmező, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező nem várt többletkiadások vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul. Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2013. (XII.13.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről szabályozza a Dévaványa város közigazgatási területén működő gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó ellátás formáit. A gyermekek védelmét a Képviselőtestület a következő személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében biztosítja. Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: a) gyermekjóléti szolgáltatás, b) gyermekek napközbeni ellátása, c) bölcsődei ellátás. 14

15 Monitoring, nyomon követés Minden stratégia annyit ér, amennyit az abban vázolt cselekvési módok, célkitűzések megvalósításával elérünk. Ezért szükséges az is, hogy a stratégiai célok a realitástól ne rugaszkodjanak messze. Mindenképpen szükséges, hogy a rendszer hatékonyan továbbműködjön, amelyhez nem viszont nem elégséges elindítani a rendszert, azokat adekvát módon ellenőrizni, értékelni kell. Az önkormányzat a döntések előkészítésekor, végrehajtásakor és értékelésekor meghallgatja és mérlegeli a gyermekjogi referens véleményét, aki az érintett gyermekek szempontjainak figyelembevételével teszi meg javaslatát. Elfogadás módja és dátuma A Dévaványa Város Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálatának szakmai és társadalmi nyilvánossága megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a Stratégiába beépítettük. Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Gyermekjogi Stratégiát megvitatta és 243/2015.(VII.3.) Dv. Kt. számú határozatával elfogadta. Dátum: Dévaványa, július 3. Valánszki Róbert polgármester 15

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program Budakeszi Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Készítette: dr. Kovács Anikó Maus Anna Bálega János Mentorálta: Budácsik Rita Császár Rozália Budakeszi, 2015. Tartalom I. Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Parád Nagyközség Önkormányzata

Parád Nagyközség Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA Parád Nagyközség Önkormányzata tervezet 2015. Türr István Képző

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Ináncs Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Ináncs Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Ináncs Község Önkormányzata 2016. Türr István Képző és Kutató

Részletesebben

Szociális ellátások 2015.

Szociális ellátások 2015. Szociális ellátások 2015. Nem könnyű eligazodni a jogszabályok sokaságában, sem az ellátásokban érintetteknek, sem az ügyintézőknek, sem az ellátások iránt érdeklődőknek. Szociális ellátórendszerünk meglehetősen

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Táborfalva Nagyközség Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Táborfalva Nagyközség Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Táborfalva Nagyközség Önkormányzata 2016. március 29. Türr István

Részletesebben

8181 Berhida Veszprémi u. 1-3. 8181 Berhida Veszprémi u. 1-3. Tel.: 596-582 Fax: 596-581 Tel.: 455-153 E L Ő T E R J E S Z T É S

8181 Berhida Veszprémi u. 1-3. 8181 Berhida Veszprémi u. 1-3. Tel.: 596-582 Fax: 596-581 Tel.: 455-153 E L Ő T E R J E S Z T É S Berhida Városi Önkormányzat Családsegítő Központ J e g y z ő j e V e z e t ő j e 8181 Berhida Veszprémi u. 1-3. 8181 Berhida Veszprémi u. 1-3. Tel.: 596-582 Fax: 596-581 Tel.: 455-153 E L Ő T E R J E S

Részletesebben

Tartalomjegyzék Bevezetés 1. 1993. évi III. törvény (Szoc.tv.) ellátásai I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Tartalomjegyzék Bevezetés 1. 1993. évi III. törvény (Szoc.tv.) ellátásai I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Tartalomjegyzék Bevezetés 1. 1. 1993. évi III. törvény (Szoc.tv.) ellátásai 2. I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 2. 1. rendszeres szociális segély 2. rendelkezésre állási támogatás

Részletesebben

Kistelek, 2015. szeptember

Kistelek, 2015. szeptember A Területi együttműködést segítő programok kialakítása Kistelek Város Önkormányzatánál című ÁROP-1.A.3-2014-2014-0108 azonosító számú projekttel kapcsolatos jogszabályok összegyűjtése, valamint a főbb

Részletesebben

Tartalo mjegyzék Bevezetés 1. 1993. évi III. törvény (Szoc.tv.) ellátásai I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Tartalo mjegyzék Bevezetés 1. 1993. évi III. törvény (Szoc.tv.) ellátásai I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Bevezetés 1. 1. 1993. évi III. törvény (Szoc.tv.) ellátásai 2. I. szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 2. 1. rendszeres szociális segély 2. foglalkoztatást helyettesítő támogatás 3. időskorúak

Részletesebben

2015.05.20. GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE

2015.05.20. GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE TEMATIKA GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE dr. Jásper András gyermekjogi képviselő Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS

Részletesebben

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV

SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV 1 A.../2015. (VI. 26.) Kgy sz. határozat melléklete SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA FELÜLVIZSGÁLATA JEGYZŐKÖNYV Szeged, 2015. június 17. 2 Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

GYERMEKEK VÉDELMÉNEK RENDSZERE II.

GYERMEKEK VÉDELMÉNEK RENDSZERE II. dr. Katonáné dr. Pehr Erika PTE-ÁJK c. egyetemi docens GYERMEKEK VÉDELMÉNEK RENDSZERE II. Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. OKTÓBER 15. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi,

Részletesebben

Zamárdi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/1998. (III.31.) számú rendelete a Gyermekvédelem helyi rendszeréről. (Egységes szerkezetben)

Zamárdi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/1998. (III.31.) számú rendelete a Gyermekvédelem helyi rendszeréről. (Egységes szerkezetben) Zamárdi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/1998. (III.31.) számú rendelete a Gyermekvédelem helyi rendszeréről (Egységes szerkezetben) Zamárdi Város Önkormányzatának képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata. Mátraterenye Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Felülvizsgálata Mátraterenye Község Önkormányzata 2015 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Mátraterenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - eleget téve

Részletesebben

Békés Város Képviselő-testülete 2016. május 26-i ülésére

Békés Város Képviselő-testülete 2016. május 26-i ülésére Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2015. évi ellátásának átfogó értékelése Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző dr. Bimbó Mária osztályvezető, Igazgatási Osztály Kádasné Öreg Julianna igazgató,

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! ELŐTERJESZTÉS Dévaványa Város Képviselő-testületének 2014. május 29. napján tartandó Képviselő-testületi ülésre. Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság. Békés Város Képviselő-testülete 2013. május 30-i ülésére

Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság. Békés Város Képviselő-testülete 2013. május 30-i ülésére Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2012. évi ellátásának átfogó értékelése Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző dr. Bimbó Mária osztályvezető, Igazgatási Osztály Kádasné Öreg Julianna igazgató,

Részletesebben

Berente Község Önkormányzata

Berente Község Önkormányzata TERVEZET Helyi Esélyegyenlőségi Program Berente Község Önkormányzata Készítette: Kovács Klára Elfogadva:../2013.(X.31.) kt határozattal Hatályos: 2013. november 1.-től (tervezett időpont) C:\Notebook\berente2006\testület2013\20131114\5b_Berente_HET_2013_tervezet.doc

Részletesebben

2012. április 26-án (csütörtök) 16 órakor

2012. április 26-án (csütörtök) 16 órakor Albertirsa Város Polgármesterétől 2730 Albertirsa, Irsay K. u. 2. M E G H Í V Ó Albertirsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. április 26-án (csütörtök) 16 órakor tartja ülését, melyre ezúton

Részletesebben

BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC

BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC II. Határozati javaslat melléklete BESZÁMOLÓ MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2015. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL MISKOLC 1. Bevezetés A gyermekek védelméről és a

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

Területi Szakértői Csoport Gyermekjóléti alapellátás

Területi Szakértői Csoport Gyermekjóléti alapellátás Területi Szakértői Csoport Gyermekjóléti alapellátás 2011. január 30. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet TÁMOP 5.4.1. Szakértők: Révész Magda Molnár László Szikulai István Gyermekjóléti alapellátás

Részletesebben

Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a kérelmező lakcíme szerint illetékes a) települési önkormányzat jegyzője - időskorúak járadékát,

Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a kérelmező lakcíme szerint illetékes a) települési önkormányzat jegyzője - időskorúak járadékát, -104 foglalkoztatást b)106 a III. SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint rászorultsági alapon pénzbeli és nem pénzbeli szociális ellátások

Részletesebben

DÉVAVÁNYA VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

DÉVAVÁNYA VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK MÓDOSÍTÁSA DÉVAVÁNYA VÁROS HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATÁNAK MÓDOSÍTÁSA 2016. február I. Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény,

Részletesebben

Beszámoló az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról

Beszámoló az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról Beszámoló az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96. (6) bekezdése

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata 1. melléklet a 165/2015 (VI.24.) határozathoz Helyi Esélyegyenlőségi Program Ózd Város Önkormányzata 2015. június 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Szerencs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete. Szám: 80.470-11/2014/IHO

Szerencs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete. Szám: 80.470-11/2014/IHO Szerencs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Szám: 80.470-11/2014/IHO Jegyzőkönyv Szerencs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 22-én, a Szerencsi Polgármesteri Hivatal II. emeleti

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Beszámoló az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Helyi Esélyegyenlőségi Program VASASSZONYFA Község Önkormányzata 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. május 16-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. május 16-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 108/2013. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. május 16-i ülésére Tárgy: Értékelés Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzatának

Részletesebben

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott vagy költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások megnevezése, tartalma, a közszolgáltatások igénybevételének rendje, a közszolgáltatásért

Részletesebben

Város Polgármestere. Előterjesztés. a lakáscélú helyi támogatásokról szóló 26/2012. (X.26.) Ör. számú rendelet módosításához

Város Polgármestere. Előterjesztés. a lakáscélú helyi támogatásokról szóló 26/2012. (X.26.) Ör. számú rendelet módosításához Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/218. Fax: 06 23 310-135 E-mail: igazgatas@ biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés a lakáscélú helyi támogatásokról

Részletesebben

Tárkány Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 4./2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete

Tárkány Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 4./2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete Tárkány Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4./2015. (II. 27.) önkormányzati rendelete A szociális igazgatásról, a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról. Tárkány Község Önkormányzat

Részletesebben

SZOCIÁLIS JOG I. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 17. DR. JOÓ ARANKA

SZOCIÁLIS JOG I. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 17. DR. JOÓ ARANKA SZOCIÁLIS JOG I. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. SZEPTEMBER 17. DR. JOÓ ARANKA TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a 3/2016. (II.25.) Ör-rel módosított 5/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete a települési támogatás keretében nyújtott szociális ellátásokról Veszprém

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KER. ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTERE

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KER. ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTERE BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KER. ÖNKORMÁNYZAT ALPOLGÁRMESTERE Készült a 2016. május 11. napján tartandó Képviselő-testületi Készítette: Dobrosiné Ladjánszki Tímea intézményi referens ülésre. Tárgy: Átfogó értékelés

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Beszámoló. Biatorbágy Város Önkormányzata 2015. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásáról

Beszámoló. Biatorbágy Város Önkormányzata 2015. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásáról Város Polgármestere és Jegyzője 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/218. Fax: 06 23 310-135 E-mail: igazgatas@ biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Beszámoló Biatorbágy Város Önkormányzata

Részletesebben

Dozmat Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/ 2015.(II.28.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról

Dozmat Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/ 2015.(II.28.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról Dozmat Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/ 2015.(II.28.) önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról Dozmat Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális

Részletesebben

Beszámoló a Képviselő-testület 2016. május 26- i ülésére

Beszámoló a Képviselő-testület 2016. május 26- i ülésére Beszámoló a Képviselő-testület 2016. május 26- i ülésére Beszámoló a 2015. évi gyermekvédelmi feladatok ellátásáról A gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló 2015. évi beszámoló elkészítésre került,

Részletesebben

Petőfibánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2008.(XI.27.) rendelete a a szociális ellátások szabályozásáról. I. A rendelet hatálya

Petőfibánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2008.(XI.27.) rendelete a a szociális ellátások szabályozásáról. I. A rendelet hatálya Petőfibánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2008.(XI.27.) rendelete a a szociális ellátások szabályozásáról Petőfibánya Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban Képviselő-testület)

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben

Munkaerőpiaci szervező, elemző 54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő

Munkaerőpiaci szervező, elemző 54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

K I V O N A T. Beszámoló Komló Város Önkormányzat 2013. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységéről

K I V O N A T. Beszámoló Komló Város Önkormányzat 2013. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységéről K I V O N A T a képviselő-testület 2014. május 15-i ülésének jegyzőkönyvéből KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 49/2014. (V.15.) sz. határozata Beszámoló Komló Város Önkormányzat 2013. évi

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

Szociális ellátások - Aktív korúak ellátása. Jogosultság megállapítása

Szociális ellátások - Aktív korúak ellátása. Jogosultság megállapítása Szociális ellátások - Aktív korúak ellátása Jogosultság megállapítása... 1 Az aktív korúak ellátásának igénylése, összege... 4 Az aktív korúak ellátásának szünetelése, megszüntetése... 8 Jogosultság megállapítása

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja A rendelet hatálya

a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet célja A rendelet hatálya DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 30/2007. (VI. 28.) rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az 1990.

Részletesebben

Dunavecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2010. (VIII. 25.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátásokról

Dunavecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2010. (VIII. 25.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátásokról Dunavecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2010. (VIII. 25.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelmi ellátásokról Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

10/2005. ( XI. 18.) számú rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszeréről

10/2005. ( XI. 18.) számú rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszeréről Tar Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2005. ( XI. 18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Tar Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Budakalász Város Önkormányzat Polgármestere E L ŐT E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület 2010. május 25-i rendes ülésére

Budakalász Város Önkormányzat Polgármestere E L ŐT E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület 2010. május 25-i rendes ülésére Budakalász Város Önkormányzat Polgármestere.../2010.(V.25.) számú előterjesztés E L ŐT E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2010. május 25-i rendes ülésére Tárgy: Javaslat az Önkormányzat gyermekjóléti

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 53/2011. (XII. 15.) önkormányzati rendelete

Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 53/2011. (XII. 15.) önkormányzati rendelete Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 53/2011. (XII. 15.) önkormányzati rendelete a szociális rászorultság alapján megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról egységes

Részletesebben

Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2011-2021

Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2011-2021 Budaörs Város Önkormányzata BUDAÖRS VÁROS IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2011-2021 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. AZ ÖNKORMÁNYZATOK IFJÚSÁGPOLITIKAI FELADATAI... 4 1.1.1. Európai Ifjúságpolitika...4 1.1.2. Nemzeti

Részletesebben

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése A közoktatás rendszerét felváltó köznevelés rendszere a feladatmegoszlás, a rendszer működtetése

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések

I. fejezet. Általános rendelkezések Nagyhajmás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2016. (II.27.) és a 9/2015. (XI.25.) rendeletével módosított 3/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSOK FŐOSZTÁLYA

SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSOK FŐOSZTÁLYA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSOK FŐOSZTÁLYA Tájékoztató a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), valamint a gyermekek védelméről

Részletesebben

Hermánszeg Önkormányzat Képviselő-testületének 2./2015.(II.27.) rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokról

Hermánszeg Önkormányzat Képviselő-testületének 2./2015.(II.27.) rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokról Hermánszeg Önkormányzat Képviselő-testületének 2./2015.(II.27.) rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális támogatásokról Hermánszeg Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben Az eljárás megindítása A panaszos szülő Budapesten a Fráter György téren működő Csicsergő Óvoda (a továbbiakban: Óvoda) eljárását sérelmezte.

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május

NEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május NEMZEI ÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI SRAÉGIA Nyomonkövetési jelentés 2015. május 1 artalomjegyzék 1. Bevezető 3 2. Összefoglaló 6 3. Beavatkozási területek szerinti áttekintés 12 I. Gyermek jól-lét 13 II. Oktatás

Részletesebben

TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete. a helyi szociális ellátásokról és azok igénybevételéről

TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete. a helyi szociális ellátásokról és azok igénybevételéről TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete a helyi szociális ellátásokról és azok igénybevételéről Tiszaug Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális

Részletesebben

Kisszállás Község Önkormányzata Képviselő-testületnek. 3/2016.(II.16.) önkormányzati rendelete. A szociális juttatások rendszeréről

Kisszállás Község Önkormányzata Képviselő-testületnek. 3/2016.(II.16.) önkormányzati rendelete. A szociális juttatások rendszeréről 1 Kisszállás Község Önkormányzata Képviselő-testületnek 3/2016.(II.16.) önkormányzati rendelete A szociális juttatások rendszeréről Kisszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Vilonya Község Polgármestere 8194 Vilonya, Kossuth u. 18., Tel./Fax: 88/ 490-162; e-mail: vilonya@invitel.hu

Vilonya Község Polgármestere 8194 Vilonya, Kossuth u. 18., Tel./Fax: 88/ 490-162; e-mail: vilonya@invitel.hu Vilonya Község Polgármestere 8194 Vilonya, Kossuth u. 18., Tel./Fax: 88/ 490-162; e-mail: vilonya@invitel.hu Beszámoló az átruházott gyermekvédelmi és szociális jogkörök 2013. III. negyedévi gyakorlásáról.

Részletesebben

A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2.

A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2. Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015. (II. 18.) önkormányzati rendelete a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

Családsegítő szolgáltatás. Munkanélküliekkel végzett szociális munka

Családsegítő szolgáltatás. Munkanélküliekkel végzett szociális munka Családsegítő szolgáltatás Munkanélküliekkel végzett szociális munka I. BEVEZETÉS a TÁMOP 5.4.1. projekt keretében elkészült a családsegítés szakmai szabályozó anyagait tartalmazó tanulmányokhoz A TÁMOP

Részletesebben

JOGSZABÁLYI ÉS INTÉZMÉNYI VÁLTOZÁSOK

JOGSZABÁLYI ÉS INTÉZMÉNYI VÁLTOZÁSOK A MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIACOT ÉRINTŐ JOGSZABÁLYI ÉS INTÉZMÉNYI VÁLTOZÁSOK Frey Mária frey mária A magyarországi munkaerőpiacot érintő jogszabályi és intézményi változások Bevezetés 1. A munkanélküliek

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.1.2009 COM(2009) 20 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az elektronikus számlázás terén megvalósuló technológiai fejlesztésekről, valamint

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

25. számú JEGYZŐKÖNYV

25. számú JEGYZŐKÖNYV 25. számú JEGYZŐKÖNYV Készült: 2015. november 20. napján 16 órai kezdettel, Rétság Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának hivatalos helyiségében megtartott KÖZMEGHALLGATÁSSAL egybekötött Képviselő-testületi

Részletesebben

1. A rendelet hatálya

1. A rendelet hatálya Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete a szociális gondoskodás helyi szabályairól egységes szerkezetben Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Hatályos: 2015. november 10-től

Hatályos: 2015. november 10-től Algyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az egyes pénzbeli és természetbeni ellátásokról / egységes szerkezetben / Hatályos: 2015. november 10-től

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A panaszos a politikai meggyőződésük miatt elbocsátott munkavállalók nyugdíjra

Részletesebben

A rendelet célja, alapelvei

A rendelet célja, alapelvei Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2009. (III. 27.) rendelete a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól, valamint a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S SZÁLKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

E L Ő T E R J E S Z T É S SZÁLKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK TÁRGY: Szálka Község Önkormányzata képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályozásáról (t e r v e z e t) E L Ő T E R J E S Z

Részletesebben

K I V O N A T. Beszámoló a Komló Város Önkormányzat 2014. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységéről

K I V O N A T. Beszámoló a Komló Város Önkormányzat 2014. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységéről K I V O N A T a képviselő-testület 2015. május 7-i ülésének jegyzőkönyvéből KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 45/2015. (V.7.) sz. határozata Beszámoló a Komló Város Önkormányzat 2014. évi

Részletesebben

Javaslat a helyi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2011. évi ellátásáról szóló átfogó értékelés elfogadására

Javaslat a helyi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2011. évi ellátásáról szóló átfogó értékelés elfogadására Javaslat a helyi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2011. évi ellátásáról szóló átfogó értékelés elfogadására Ózd, 2012. május 17. Előterjesztő : Ózd Város Önkormányzatának Jegyzője

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag)

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag) 1 (Tervezett verzió!) PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA (2015. január 01-2016. december 31. közötti időszakra vonatkozólag) Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2007. (II. 28.) rendelete

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2007. (II. 28.) rendelete Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2007. (II. 28.) rendelete a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló 8/1996. (IV. 1.) rendelet módosításáról Óbuda-Békásmegyer

Részletesebben

TELEKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2010. (II.28.) SZÁMÚ RENDELETTEL MÓDOSÍTOTT 1/2010.(I. 28.) SZÁMÚ RENDELETE

TELEKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2010. (II.28.) SZÁMÚ RENDELETTEL MÓDOSÍTOTT 1/2010.(I. 28.) SZÁMÚ RENDELETE TELEKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2010. (II.28.) SZÁMÚ RENDELETTEL MÓDOSÍTOTT 1/2010.(I. 28.) SZÁMÚ RENDELETE A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) Teleki

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KER. ÖNKORMÁNYZAT ÁIWZ.AT/ ALPOLGÁRMESTERE

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KER. ÖNKORMÁNYZAT ÁIWZ.AT/ ALPOLGÁRMESTERE h l j l O l J L BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KER. ÖNKORMÁNYZAT ÁIWZ.AT/ ALPOLGÁRMESTERE Tárgy: Javaslat az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 16/2009. (IV. 27.) önkormányzati rendelet módosítására Tisztelt

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2006. április 21-én tartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2006. április 21-én tartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u. 69. 118-4/2006. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2006. április 21-én tartott nyílt ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Rendelet

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Makó Város Egyesített Népjóléti Intézmény Makó Városi Gyámhivatal J e g y z ő j é t ő l vezetőjétől vezetőjétől I. 2-72/2008. T á j é k o z t a t ó az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének. 6/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete. a települési támogatások helyi szabályairól

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének. 6/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete. a települési támogatások helyi szabályairól OptiJUS Debrecen Opten Kft. Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1 6/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2015. (II. 26.) önkormányzati

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

6/2007. (II. 16.) Budapest Kőbányai Önkormányzati rendelet. a szociális ellátások és gyermekvédelmi támogatások. helyi szabályozásáról

6/2007. (II. 16.) Budapest Kőbányai Önkormányzati rendelet. a szociális ellátások és gyermekvédelmi támogatások. helyi szabályozásáról 6/2007. (II. 16.) Budapest Kőbányai Önkormányzati rendelet a szociális ellátások és gyermekvédelmi támogatások helyi szabályozásáról Egységes szerkezetben A Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Premontrei Női Kanonokrenddel hatályos szerződés felülvizsgálatával összefüggő kérdésekről

ELŐTERJESZTÉS. A Premontrei Női Kanonokrenddel hatályos szerződés felülvizsgálatával összefüggő kérdésekről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/142, 144 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS A Premontrei Női Kanonokrenddel

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (X.14.) önkormányzati rendelete a gazdaságélénkítésről

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (X.14.) önkormányzati rendelete a gazdaságélénkítésről Módosítva: 28/2015. (XI.02.), Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (X.14.) önkormányzati rendelete a gazdaságélénkítésről Szentes Város Önkormányzata a vállalkozások által foglalkoztatottak

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2015. (II.25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL 1

BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2015. (II.25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL 1 BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2/2015. (II.25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL 1 Balatonföldvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális

Részletesebben

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA

TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA TERVEZET DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZÉPTÁVÚ IFJÚSÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2005-2010 TARTALOM 1. Bevezető... 3. oldal 2. Az ifjúsági korosztály Dunaújvárosban... 5. oldal 3. Az önkormányzat ifjúsági

Részletesebben

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA 2007. BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2007. T A R T A L O M J E G Y Z É K I. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatástervezés.... 2 1.1.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata ÁROP1.1.162122121 Esélyegyenlőségelvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata 215. október 31. Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA 2. melléklet az előterjesztéshez AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA EGÉSZSÉGÜGYÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG 2015. április Tartalom BEVEZETÉS...4 A stratégiai dokumentum célja és előzménye...4

Részletesebben