AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSAI A ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS IDŐSZAKÁBAN

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSAI A 2002. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS IDŐSZAKÁBAN"

Átírás

1 AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSAI A ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS IDŐSZAKÁBAN A közös jelölt- és közös lista-állítással kapcsolatos egyes kérdésekről [1/2002. (II. 1.) OVB állásfoglalás] Az Országos Választási Bizottsághoz kérelem érkezett, amelyben a beadványozó kérte a közös jelöltet, illetve listát állító jelölő szervezetekre vonatkozó rendelkezések értelmezését. Az Országos Választási Bizottság február 1-én az alábbi állásfoglalást adta ki: Az országgyűlési képviselők választásáról szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 5. (1) bekezdésének második mondata szerint két vagy több párt közösen is ajánlhat és jelölhet. A Vjt. 5. (5) bekezdésének első mondata alapján a pártok közös egyéni választókerületi jelölés alapján ugyanazon pártok részvételével közös területi listát, közös területi listák alapján- ugyanazon pártok részvételével közös országos listát állíthatnak. A Vjt. 5. (9) bekezdése kimondja, hogy ugyanazon párt egy választókerületben csak egy önálló, közös vagy kapcsolt listát állíthat. A Vjt. 7. (1) bekezdés utolsó mondata úgy rendelkezik, hogy a választópolgár egy jelöltre szavazhat. A 8. (1) bekezdés utolsó mondata szerint pedig a választópolgár egy listára szavazhat. A Vjt. 8. (5) bekezdésének értelmében a Vjt. 8. (1) és (3) bekezdéseiben említett esetben sem kap mandátumot a lista, ha az alábbi feltételeknek nem tesz eleget: a) A pártlista nem kap mandátumot, ha az azt állító párt területi listái a választópolgárok által valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát nem érték el. E vonatkozásban összesíteni csak az ugyanazon párt területi listáira leadott érvényes szavazatokat lehet. 7

2 ba) A közös lista, illetőleg a kapcsolásban részt vevő listák nem kapnak mandátumot, ha az országosan összesített érvényes szavazatoknak legalább tíz százalékát, kettőnél több párt által állított közös, illetőleg kapcsolt lista esetében legalább tizenöt százalékát együttesen nem érték el. E vonatkozásban összesíteni csak az ugyanazon pártok által, azonos módon összeállított közös, illetőleg kapcsolt listákra leadott érvényes szavazatokat lehet. bb) Az ba) pont szerinti határt elérő listakapcsolásnak vagy közös listának az a tagja, amely az összes területi pártlistára leadott országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát nem érte el, kiesik és nem kaphat mandátumot. E vonatkozásban összesíteni csak az ugyanazon pártok által, azonos módon összeállított listakapcsolásban, illetőleg közös listában részt vevő ugyanazon listákra, illetőleg pártokra leadott érvényes szavazatokat lehet. Ha a listakapcsolásból valamely lista vagy a közös listából valamely párt kiesik, a továbbiakban úgy kell tekinteni, mintha a kiesett lista a kapcsolásban vagy a kiesett párt a közös lista állításában nem vett volna részt, így annak jelöltjei nem szerezhetnek mandátumot. A Vjt. 8. (7) bekezdése kimondja, hogy a Vjt. 8. (5) bekezdés bb) pontja szerinti százalékos határ kiszámításánál a közös listára leadott szavazatokat a 9. (3) bekezdése alapján az érintett pártok által országosan egységesen előzetesen tett nyilatkozatnak megfelelően, ennek hiányában egyenlő arányban kell megosztani a pártok között. A Vjt. 9. (1) bekezdés első mondata értelmében az országos listákon a jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában, a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz. A Vjt. 9. (3) bekezdése alapján a közös egyéni választókerületi jelölt és a közös területi lista töredékszavazatai az érintett pártok által országosan egységesen előzetesen meghatározott arányban kerülnek fel a közös jelöltet, illetőleg a közös listát állító pártok (2) bekezdés szerinti országos listáira. A pártok eltérő rendelkezése hiányában a töredékszavazatok felkerülnek: a) arra a közös országos listára, amelyet a jelöltet, illetőleg a listát állító pártok indítottak, b) arra a kapcsolt országos listára, amely kapcsolásban a jelöltet, illetőleg a listát állító pártok közös országos listája részt vesz. A választási eljárásról szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 25. (1) bekezdése szerint a választási bizottságoknak a 23. -ban említetteken felüli további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, illetőleg listát állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt bízza meg. 8

3 A Ve. 44. (1) bekezdése szerint a kampányidőszakban a műsorszolgáltatók a jelölő szervezetek, illetőleg a jelöltek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést. A politikai hirdetéshez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. A Ve. 46. (1) bekezdésének első mondata szerint jelöltet ajánlani ajánlószelvényen lehet. A Ve. 49. (1) bekezdése kimondja, hogy közös jelöltet állítani csak olyan ajánlószelvények alapján lehet, amelyeken az adott közös jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet neve fel van tüntetve. A Ve. 49. (2) bekezdésének értelmében, ha több jelölő szervezet közösen állít jelöltet, a továbbiakban a választás szempontjából egy jelölő szervezetnek számítanak. A Ve. 55. (1) bekezdése szerint a jelölő szervezet, a jelölt, illetőleg a lista bejelentéséről a választási iroda, nyilvántartásba vételéről a választási bizottság igazolást ad ki. A Ve. 91. (1) bekezdésének első mondata szerint minden jelölő szervezet, amely a választásokon jelöltet állít, a jelöltállítással arányos központi költségvetési támogatásra jogosult. A 92. (1) bekezdése szerint a független jelöltek, illetőleg a jelölő szervezetek a választásra a 91. -ban foglalt költségvetési támogatáson felül jelöltenként legfeljebb egymillió forintot fordíthatnak. A figyelembe vehető jelöltek számát a 91. (2) bekezdése szerint kell megállapítani. A Ve. 93. (1) alapján az országos közszolgálati műsorszolgáltatók az országos listát állító jelölő szervezetek, a körzeti közszolgálati műsorszolgáltatók a vételkörzetükben területi listát állító jelölő szervezetek, a helyi közszolgálati műsorszolgáltatók a vételkörzetükben induló egyéni választókerületi jelöltek politikai hirdetéseit a szavazást megelőző 18. naptól legkésőbb a szavazást megelőző 3. napig legalább egyszer ingyenesen közlik. A Ve. 93. (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a választási kampány utolsó napján a Ve. 93. (1) bekezdésben megjelölt műsorszolgáltatók az (1) bekezdésben meghatározottak szerint, ingyenesen közzéteszik a jelölő szervezetek, illetőleg jelöltek által készített politikai hirdetéseket. A Ve. 96. (5) bekezdése akként rendelkezik, hogy közös jelölt, illetőleg közös lista állítása esetén valamennyi jelölő szervezet nevét fel kell tüntetni a szavazólapon. A Ve g) pontja szerint jelölő szervezet: a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az egyesülési jogról szóló évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet; a közös jelöltet, listát állító jelölő szervezetek egy jelölő szervezetnek számítanak. 9

4 1. A Vjt. és a Ve. hivatkozott rendelkezéseiből következik, hogy amennyiben több jelölő szervezet (párt) közösen állít jelöltet, illetve közös listát, e jelölő szervezetek (pártok) a Ve. által szabályozott választási eljárás vonatkozásában az ajánlástól az eredmény megállapításáig a jelölő szervezetet megillető jogosultságok és kötelezettségek szempontjából egy jelölő szervezetnek minősülnek. Ennek megfelelően: a) a közösen jelöltet, illetve közös listát állító jelölő szervezetek (pártok) a választási bizottságokba egy jelölő szervezetként egy tag megbízására jogosultak; b) a műsorszolgáltatók a közösen jelöltet, illetve közös listát állító jelölő szervezetek (pártok) politikai hirdetéseit egy jelölő szervezet politikai hirdetéseiként kötelesek azonos feltételekkel közzétenni; c) a közösen jelöltet, illetve közös listát állító jelölő szervezetek (pártok) a Ve. 92. (1) bekezdése alapján, a Ve ában meghatározott költségvetési támogatáson felül egy jelölő szervezetként, jelöltenként legfeljebb egymillió forintot fordíthatnak a választásra; d) a közösen jelöltet, illetve közös listát állító jelölő szervezetek (pártok) egy jelölő szervezetként jogosultak a Ve. 91. (1) bekezdésében meghatározott, a jelöltállítással arányos költségvetési támogatásra; e) a közösen jelöltet, illetve közös listát állító jelölő szervezetek (pártok) mindegyikének nevét fel kell tüntetni az ajánlószelvényen és a szavazólapon. 2. a) A törvényi rendelkezésekből egyértelműen következik, hogy a közös listát állító pártoknak a mandátumok megszerzéséhez együttesen a valamennyi területi pártlistára leadott, az országosan összesített érvényes szavazatok vonatkozásában legalább a tíz, illetve tizenöt százalékos határt, egyenként pedig legalább az öt százalékos határt el kell érniük. A megfelelő határt elérő közös listának az a tagja, amelyik legalább az öt százalékos határt elérte, mandátumhoz jut; a közös listának az e határt el nem ért tagja nem kaphat mandátumot. A százalékos határ kiszámításánál közös listát állító jelölő szervezetek (pártok) határidőben megtett előzetes nyilatkozata az irányadó; ennek hiányában a közös listára leadott szavazatokat egyenlő arányban kell megosztani a listaállításban résztvevő jelölő szervezetek (pártok) között. b) Ha a Vjt. 5. (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően több párt közös egyéni választókerületi jelölés alapján közös területi listákat és ezek alapján közös országos listát állít, a közös egyéni választókerületi jelöltek és a közös területi listák töredékszavazatai kizárólag a közös jelöltet, illetve területi listát állító pártok közös országos listájára kerülhetnek fel, függetlenül attól, hogy e pártok kötöttek-e vagy sem kifejezetten erre vonatkozó megállapodást. 10

5 A pártok költségvetési támogatásához szükséges elosztási arányok megállapításáról [2/2002.(II. 1.) OVB állásfoglalás] Az Országos Választási Bizottsághoz érkezett beadvány annak megállapítását kérte, hogy a közös listákat állító jelölő szervezetek milyen mértékben és milyen szabályok szerint jogosultak költségvetési támogatásra. Az Országos Választási Bizottság február 1-ei ülésén az alábbi állásfoglalást adta ki: A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 5. (2) bekezdése szerint a párt e törvény rendelkezései szerint állami költségvetési támogatásra jogosult. Az állami költségvetésből a pártok támogatására fordítható összeg 25%-át egyenlő arányban az Országgyűlésben az országos listán mandátumot szerzett pártok között kell felosztani. A fennmaradó 75%-nak megfelelő összeg az országgyűlési választások eredménye alapján a pártra, illetőleg a párt jelöltjeire az első érvényes fordulóban leadott szavazatok arányában illeti meg a pártokat. Nem jogosult költségvetési támogatásra az a párt, amely a szavazáson részt vett választók szavazatának 1%-át nem szerzi meg. A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 35. (1)-(3) bekezdései kimondják: (1) A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet 7. cím) az ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) rendelkezései szerint, évben a képviselői megbízatás megszűnésének napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedően, időarányosan részesülnek. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján a évi fel nem használt előirányzat a Ptv. 5. -ában foglaltaknak megfelelő új elosztására a Kormány kap felhatalmazást. (3) A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása céljából az Országos Választási Bizottság legkésőbb az (1) bekezdésben írt határidőt 15 nappal megelőzően közli a Pénzügyminisztériummal a Ptv. 5. -ának (2) bekezdésében foglalt elosztási arányokat, hiteles számításokkal alátámasztva. A választási eljárásról szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 34. (2) bekezdés n) pontja szerint az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) eljár mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal. Ugyanezen bekezdés h) pontja kimondja: az OVB megállapítja, hogy az országosan összesített töredékszavazatok alapján az országos listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot. A j) pont szerint az OVB megállapítja és közzéteszi a 11

6 választás országosan összesített eredményét. A Ve. 55. (2) bekezdése értelmében az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetőleg listát a bejelentését követő három napon belül nyilvántartásba vesz. A Ve. 95. (4) bekezdése alapján a közös lista állításával egyidejűleg be kell jelenteni, hogy az egyes jelölteket melyik jelölő szervezet állította. A Ve. 98. (4) bekezdése szerint az OVB az egyéni választókerületi és a területi választási bizottságok jegyzőkönyvei alapján, azok beérkezését követően összesíti az egyéni választókerületi jelöltekre és a listákra leadott töredékszavazatokat, és megállapítja, hogy ezek alapján az országos listák jelöltjei közül kik jutottak mandátumhoz. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 5. (6) bekezdés első mondata szerint a területi és az országos pártlistán háromszor annyi jelölt állítható, mint az adott listán megszerezhető mandátumok száma. A fenti jogszabályi rendelkezések alapján az OVB megállapítja, hogy a Ptv. 5. (2) bekezdésében foglalt, az állami költségvetési támogatásra vonatkozó rendelkezés tartalmi szempontból kapcsolódik az OVB hatásköri jogosítványait rögzítő, a Ve. 34. (2) bekezdése h), valamint j) pontjaiban foglalt rendelkezésekhez. A Ve. 55. (2) bekezdése alapján a jelölő szervezet nyilvántartásba vételére attól függetlenül kerül sor, hogy az a választásokon egyedül vagy más jelölő szervezettel közösen, közös egyéni jelölt, illetve közös területi és közös országos lista állításával vesz részt. Figyelemmel a Ve. 95. (4) bekezdésében foglalt rendelkezésre is, levonható az a következtetés, hogy a közös egyéni választókerületi jelöltet, illetve közös területi és országos listát állító jelölő szervezetek (pártok) megőrzik önállóságukat, jogi és gazdasági értelemben is önálló pártok maradnak, vagyis a közös jelöléses listaállítás szervezeti integritásukat nem érinti. Ve. 34. (2) bekezdése n) pontja szerint az OVB a Ktv. 35. (3) bekezdésében megállapított, a Ptv. 5. (2) bekezdésében foglalt, hiteles számításokkal alátámasztott elosztási arányokat közli a Pénzügyminisztériummal. Amennyiben több párt közös országos listát állít, és az Országgyűlésben a közös országos listán a közös országos listaállításban részt vevő bármelyik párt mandátumot szerez, úgy a mandátumot szerző párt a Ptv. 5. (2) bekezdése szerint figyelemmel a Ve. 95. (4) bekezdésére is a pártok támogatására fordítható összeg 25%-ából költségvetési támogatásra jogosult. A Ptv. 5. (1) bekezdése előírja, hogy a költségvetési támogatás fennmaradó 75%-ának megfelelő összeg a pártokat az országgyűlési választási eredménye 12

7 alapján a pártra, illetőleg a párt jelöltjeire az első érvényes fordulóban leadott szavazatok arányában illeti meg. Az OVB-nek a Ptv. 5. (2) bekezdésére figyelemmel meg kell állapítania, hogy az országgyűlési választások eredménye alapján az egyes pártok és azok jelöltjei az első érvényes fordulóban milyen arányban kaptak szavazatokat. A Ktv. 35. (3) bekezdésében foglalt, hiteles számításokkal alátámasztott elosztási arányok meghatározásához viszont szükség van kizárólag a Ptv. 5. (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából annak megállapítására, hogy közös jelölés esetén az egyes jelölteket melyik párt állította. A közös lista vonatkozásában a Ve. 95. (4) bekezdése kötelezővé teszi a lista állításával egyidejűleg annak bejelentését, hogy az egyes jelölteket melyik jelölő szervezet állította. A közös egyéni választókerületi jelöltek tekintetében viszont a Ve. ilyen kötelezettséget nem állapít meg. Ez utóbbi körülményre figyelemmel az OVB a Ktv. 35. (3) bekezdése által meghatározott hatásköri kötelezettségét közös egyéni választókerületi jelöltek állítása esetén csak abban az esetben tudja teljesíteni, ha a közösen jelölő szervezetek a Ve. 95. (4) bekezdésében foglaltakkal analóg módon hivatalos bejelentést tesznek arról, hogy a közös egyéni választókerületi jelölt melyik jelölő szervezethez (párthoz) tartozik. Az OVB tehát a Ve. 95. (4) bekezdésében foglaltak, valamint közös egyéni választókerületi jelölt esetén az előzőekben meghatározott bejelentés alapján tehet eleget a Ktv. 35. (3) bekezdésében meghatározott hatásköri kötelezettségének. A fentiek alapján az OVB első lépésben azt állapítja meg, hogy a közös egyéni választókerületi jelöltekre, illetve a közös területi listákra az első érvényes fordulóban leadott szavazatok milyen aránya esik. Ezt követően kerülhet sor kizárólag a Ptv. 5. (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából a közös egyéni választókerületi jelölteket, illetve közös területi listákat állító pártok választási eredményének külön-külön történő megállapítására. A közös listára leadott szavazatok listaállításban részt vevő pártok közötti megoszlási arányának megállapításánál, figyelemmel a Vjt. 5. (6) bekezdése első mondatára is, a közös listán szereplő összes jelöltet figyelembe kell venni. A közös jelöltekre, illetve közös listákra leadott szavazatok a közösen jelölő, illetve listát állító pártok és az azokhoz tartozó jelöltek közötti az első érvényes fordulóra vonatkozó megoszlási arányának meghatározása a Ve. 95. (4) bekezdésében foglalt, illetve az ezen állásfoglalás szerinti bejelentés alapján lehetséges. 13

8 A választási bizottságok tagjainak összeférhetetlensége [3/2002. (II. 1.) OVB állásfoglalás] A beadványozó a választási bizottságok tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok értelmezése kapcsán annak megállapítását kérte, hogy a képviselői minőség, illetve az adott választókerületben induló jelölt kategória csak az adott választási típusban jelent összeférhetetlenségi okot. Az Országos Választási Bizottság február 1-én az alábbi állásfoglalást adta ki: A Ve. 21. (2) bekezdésében foglaltak szerint választási bizottságok : a) a szavazatszámláló bizottság, b) a helyi választási bizottság, c) az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, d) a területi választási bizottság, e) az Országos Választási Bizottság. A Ve ának (2) bekezdése szerint: A választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, állami vezető, közigazgatási hivatal vezetője, képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, valamint a választókerületben induló jelölt. A Ve ának h) pontja az értelmező rendelkezések között határozza meg, hogy a Ve. alkalmazása során kik minősülnek képviselőnek: h) képviselő: az országgyűlési képviselő, a települési önkormányzat képviselő-testületének tagja, a megyei közgyűlés tagja, a fővárosi közgyűlés tagja, a helyi kisebbségi önkormányzat tagja. A Ve ának (2) bekezdésében használt képviselő -fogalom a 149. h) pontjában felsorolt valamennyi tisztséget magában foglalja, függetlenül attól, hogy melyik választási bizottságról (szavazatszámláló bizottság, helyi választási bizottság, országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, területi választási bizottság, Országos Választási Bizottság) van szó. Ezért a Ve h) pontjában használt képviselő -fogalom szigorúan meghatározott; kiterjesztő vagy megszorító értelmezésére nincs lehetőség. 14

9 A választási kampány [4/2002. (II. 7.) OVB állásfoglalás] Az Országos Választási Bizottsághoz beadvánnyal fordultak a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás kérdésének értelmezésére a választási kampány folyamán. Az Országos Választási Bizottság február 7-én kiadott állásfoglalása szerint: A Ve. 2. szerint e törvényt kell alkalmazni: a) az országgyűlési képviselők választására, b) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak a választására, c) az országos és a helyi népszavazásra, d) az országos és a helyi népi kezdeményezésre, továbbá e) azokra a választási eljárásokra, amelyekre e törvény alkalmazását jogszabály elrendeli [az a)-e) pontban foglaltak együtt: választás]. A Ve. 3. szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során az érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk a 3. a), f), pontjában meghatározott alapelveket. A Ve. 34. (2) bekezdése alapján az Országos Választási Bizottság a) állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni, b) dönt a listák és az azokon szereplő jelöltek, a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról, c) kisorsolja a listák sorszámát, d) jóváhagyja az országos népszavazás szavazólapjainak adattartalmát, e) dönt a benyújtott kifogásról, f) megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta, 15

10 16 g) megállapítja, hogy mely jelölő szervezetek érték el a törvényben meghatározott mértékű százalékos szavazathatárt, h) megállapítja, hogy az országosan összesített töredékszavazatok alapján az országos listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot, i) kiadja a mandátumot szerzett képviselőknek a megbízólevelet, j) megállapítja és közzéteszi a választás országosan összesített eredményét, k) kitűzi az időközi országgyűlési képviselőválasztást, és megállapítja annak naptár szerinti határnapjait, l) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését, m) beszámol az Országgyűlésnek az országgyűlési képviselők, valamint az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásáról, továbbá az országos népszavazásról, n) eljár mindazokban az ügyekben, melyeket törvény a hatáskörébe utal. A Ve. 40. (1) bekezdése értelmében a választási kampány a választás kitűzésétől a szavazást megelőző nap 0 óráig tart. A (2) bekezdés szerint a szavazást megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig választási kampányt folytatni tilos (kampánycsend). A Ve. 41. értelmében a kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás (szavazásra történő szervezett szállítás, étel-ital adása), pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölt fényképét vagy nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát (a továbbiakban: plakát) elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton. A Ve. 42. (1) bekezdése értelmében a választási kampány végéig a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély nélkül készíthetnek plakátot. A plakát olyan sajtóterméknek minősül, amely engedély és bejelentés nélkül előállítható. Egyebekben a plakátra a sajtóról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. A Ve. 43. (1) bekezdése szerint a választási gyűlések nyilvánosak. A rend fenntartásáról a gyűlés szervezője gondoskodik. A Ve. 51. (1) alapján azt a jelölő szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani, bírósági bejegyzésének hiteles másolatával kell bejelenteni az alábbiak szerint: a) ha a jelölő szervezet több megye, illetőleg a főváros és valamely megye területén is jelöltet vagy listát kíván állítani, az Országos Választási Bizottságnál,

11 b) ha a jelölő szervezet csak egy megye, illetőleg a főváros területén belül, de több országgyűlési egyéni választókerületben, illetőleg több településen kíván jelöltet állítani, a területi választási bizottságnál, c) ha a jelölő szervezet csak egy országgyűlési egyéni választókerületben, illetőleg csak egy településen kíván jelöltet állítani, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnál, illetőleg a helyi választási bizottságnál. (2) A bejelentett, illetőleg a nyilvántartásba vett jelölő szervezetekről az Országos Választási Iroda nyilvántartást vezet. (3) Jelöltet, illetőleg listát csak az (1) bekezdés szerint bejelentett és az 55. szerint nyilvántartásba vett jelölő szervezet állíthat. A Ve. 52. (1) bekezdése szerint a jelöltet legkésőbb a szavazást megelőző 23. napon az ajánlószelvények átadásával kell bejelenteni az illetékes választási bizottságnál. (2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a jelölt családi és utónevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy a) választójoga van, b) a jelölést elfogadja, c) nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői vagy a polgármesteri megbízatással, illetőleg megválasztása esetén arról lemond. (3) Ha a választókerületben két vagy több azonos családi és utónevű választópolgár kíván jelöltként indulni, a később bejelentett személy köteles gondoskodni arról, hogy betűjelzés vagy második utónév feltüntetésével a korábban bejelentett jelölttől megkülönböztethető legyen. A Ve. 53. (1) bekezdése értelmében a listát a listaállításhoz szükséges számú jelölt, illetőleg lista bejelentését vagy nyilvántartásba vételét igazoló, az 55. (1) bekezdése szerint kiállított igazolás átadásával kell bejelenteni. (2) Az 52. (2) bekezdésének rendelkezéseit a listán szereplő jelöltekre is alkalmazni kell. (3) A listán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a listán megszerezhető mandátumok száma. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg, azt a lista bejelentése után nem lehet módosítani. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesett, helyére a listán soron következő jelölt lép. A Ve g) pontja alapján jelölő szervezet: a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló évi XXXIII. törvény szerint bejegyzett párt, valamint az egyesülési jogról szóló évi II. törvény szerint bejegyzett társadalmi szervezet; a közös jelöltet, listát állító jelölő szervezetek egy jelölő 17

12 vezet; a közös jelöltet, listát állító jelölő szervezetek egy jelölő szervezetnek számítanak. A Ve o) pontja a következőképpen határozza meg a választási kampányt: választási program ismertetése, jelölt, lista, jelölő szervezet népszerűsítése, választási gyűlés szervezése, plakát elhelyezése, önkéntesek igénybevétele. A hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a Ve. VI. fejezetében szabályozott választási kampány (Ve ) a Ve. tárgyi hatálya alá tartozó választási eljárás Ve. 2. a)- e) pont része. A Ve. 40. (1) bekezdése egyértelműen szabályozza a választási kampány időbeli terjedelmét. A választási kampány fogalmát a Ve o) pontja határozza meg. A választási kampány időszakában a Ve o) pontja alapján definiált kampánycselekmények jogi megítélése attól függ, hogy ezeket a Ve. milyen tartalommal szabályozza, illetve az adott kampánycselekményt jelölő szervezethez, jelölthöz illetve listához kapcsolja-e. A Ve. a kampánycselekmények egy részére vonatkozóan például választási program ismertetése, önkéntesek igénybevétele ilyen sajátos feltételt nem állapít meg. A Ve. népszerűsítési cselekmények végzését ugyanakkor sajátos jogi minőséghez köti. Az említett kampánycselekmények a Ve o) pontja szerint jelölő szervezet, jelölt és lista tekintetében végezhetők. A jelölő szervezet, a jelölt illetve a lista az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint választási eljárásban való részvételét illetően e minőségét a Ve. 55. szerinti nyilvántartásba vételtől nyeri. Ezért a választási kampány időszakában jelölő szervezet, jelölt illetve lista vonatkozásában végzett népszerűsítési cselekmények a Ve o) pontjára figyelemmel attól az időponttól tekintendők kampánycselekménynek, amikor a jelölő szervezet, a jelölt, illetve a lista nyilvántartásba vétele a Ve. hivatkozott szabályainak megfelelően megtörtént. 18

13 A választási kampány résztvevői [5/2002. (II. 7.) OVB állásfoglalás] A beadványozó a választási kampányra vonatkozó szabályok értelmezését kérte az Országos Választási Bizottságtól, annak kapcsán, hogy kormányzati szervek tevékenysége minősülhet-e kampánycselekménynek. Az Országos Választási Bizottság február 7-i ülésén hozott állásfoglalása szerint: Az Alkotmány 3. (3) bekezdése szerint a pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Ennek megfelelően egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. A pártok és a közhatalom szétválasztása érdekében törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be. Az Alkotmány 61. (1) bekezdése kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. A Ve. 2. alapján a választási eljárási törvényt kell alkalmazni: a) az országgyűlési képviselők választására, b) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak a választására, c) az országos és a helyi népszavazásra, d) az országos és a helyi népi kezdeményezésre, továbbá e) azokra a választási eljárásokra, amelyekre e törvény alkalmazását jogszabály elrendeli [az a)-e) pontban foglaltak együtt: választás]. A Ve. 3. szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket: a) a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása, b) önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban, c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, d) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, e) jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása, 19

14 f) a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása. A Ve. 34. (2) bekezdése alapján az Országos Választási Bizottság a) állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni, b) dönt a listák és az azokon szereplő jelöltek, a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról, c) kisorsolja a listák sorszámát, d) jóváhagyja az országos népszavazás szavazólapjainak adattartalmát, e) dönt a benyújtott kifogásról, f) megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta, g) megállapítja, hogy mely jelölő szervezetek érték el a törvényben meghatározott mértékű%-os szavazathatárt, h) megállapítja, hogy az országosan összesített töredékszavazatok alapján az országos listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot, i) kiadja a mandátumot szerzett képviselőknek a megbízólevelet, j) megállapítja és közzéteszi a választás országosan összesített eredményét, k) kitűzi az időközi országgyűlési képviselőválasztást, és megállapítja annak naptár szerinti határnapjait, l) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését, m) beszámol az Országgyűlésnek az országgyűlési képviselők, valamint az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásáról, továbbá az országos népszavazásról, n) eljár mindazokban az ügyekben, melyeket törvény a hatáskörébe utal. A Ve. 40. (1) bekezdése értelmében a választási kampány a választás kitűzésétől a szavazást megelőző nap 0 óráig tart. A Ve. 92. (3) bekezdése szerint a választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználását az Állami Számvevőszék a választás második fordulóját követő egy éven belül az országgyűlési képviselethez jutott jelölő szervezetek és független jelöltek tekintetében hivatalból, egyéb jelölő szervezetek és független jelöltek tekintetében más jelölt, jelölő szervezet kérelmére ellenőrzi. Az ellenőr- 20

15 zés iránti kérelmet a választás második fordulóját követő 3 hónapon belül lehet benyújtani. A kérelemhez bizonyítási indítványt kell csatolni. A Ve o) pontja alapján a választási kampány: választási program ismertetése, jelölt, lista, jelölő szervezet népszerűsítése, választási gyűlés szervezése, plakát elhelyezése, önkéntesek igénybevétele. Az Alkotmány hivatkozott 3. (3) bekezdése rendelkezik a pártok és a közhatalom szétválasztásáról, arról, hogy a pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak, egyetlen párt sem irányíthat semmiféle állami szervet. Az Alkotmány 61. (1) bekezdése egyidejűleg kimondja, hogy mindenkinek joga van arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje. A Ve. 3. szerint, az ott meghatározott alapelveket a Ve. tárgyi hatálya alá tartozó választásban (Ve. 2. a) e) pontok) érintett résztvevőknek kell érvényre juttatniuk. A Ve. VI. fejezetében szabályozott választási kampány (Ve ) a Ve. tárgyi hatálya alá tartozó eljárás része. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a Ve. szervi hatálya alá nem tartozó állami szervek például az Országgyűlés, a Kormány és más közigazgatatási szervek, a bírói ügyészi szervek stb.- nem résztvevői a Ve. tárgyi hatálya alá tartozó választási eljárásnak. A Ve. szervi hatálya alá nem tartozó állami szervek feladat- és hatáskör gyakorlása, tevékenysége nem tartozik a Ve. által szabályozott választási eljárás körébe. Ezért az állami szervek hatáskörének és feladatkörének gyakorlása, működése nem sorolható a Ve o) pontban meghatározott és ban szabályozott választási kampány körébe, s kampánycselekménynek sem minősíthető. Az Országos Választási Bizottság nem rendelkezik hatáskörrel a választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználásának ellenőrzésére nézve. E pénzeszközök felhasználásának ellenőrzése a Ve. 92. (3) bekezdésében meghatározott állami szerv hatásköri jogosítványa. 21

16 A minta-ajánlószelvények alkalmazásáról [6/2002. (II. 7.) OVB állásfoglalás Az Országos Választási Bizottság állást foglalt a minta-ajánlószelvények jelöltek, jelölő szervezetek általi alkalmazásának jogszerűségének feltételeiről. Az Országos Választási Bizottság február 7-én az alábbi állásfoglalást hozta: A választás során alkalmazott azon gyakorlat, hogy a jelöltek, jelölő szervezetek minta-ajánlószelvény megküldésével nyújtanak segítséget a választópolgároknak az ajánlószelvény kitöltéséhez az adott jelölt támogatására, az Országos Választási Bizottság megítélése szerint nem ütközik sem a Ve. szabályaiba, sem más jogszabály rendelkezéseibe, feltéve, hogy a minta-ajánlószelvény nem alkalmas a választópolgárok megtévesztésére. 22

17 Az ajánlószelvények kitöltése [7/2002. (II. 7.) OVB állásfoglalás] Az Országos Választási Bizottság az ajánlószelvények ellenőrzése során felmerült jogalkalmazási problémák miatt értelmezte az ajánlószelvények kitöltésére vonatkozó törvényi rendelkezést. Az Országos Választási Bizottság február 7-én kiadott állásfoglalása szerint: A Ve. 46. (1) bekezdése értelmében jelöltet ajánlani ajánlószelvényen lehet. A Ve. 47. (2) bekezdésének második mondata szerint az ajánló választópolgár az ajánlószelvényre rávezeti családi és utónevét, lakcímét, személyi azonosítóját, az ajánlott személy családi és utónevét, a jelölő szervezet nevét, illetőleg a független jelölés tényét. A Ve ának (2) bekezdése szerint közös jelöltet állítani csak olyan ajánlószelvények alapján lehet, amelyeken az adott közös jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet neve fel van tüntetve. A hivatkozott rendelkezések értelmezése során az Országos Választási Bizottság 2/1998. (III. 14.) OVB állásfoglalásában megállapította, hogy a választópolgárnak az ajánlási szelvény kitöltése során kinyilvánított akaratát a legmesszebbmenőkig tiszteletben kell tartani. A választópolgár sokszor nincs tisztában a jelölt vagy a jelölő szervezet pontos, nyilvántartásba vett nevével. Mindez az ajánlószelvények minősítése során a gyakorlatban gondot okozhat. A választópolgár akaratának érvényesítése érdekében ezért azokat az ajánlószelvényeket is érvényesnek kell elfogadni, amelyeken a jelölt neve nem az anyakönyvben szereplő formában, de egyébként egyértelműen azonosíthatóan (pl. leánykori név, felvett név stb.), illetőleg amelyeken a jelölő szervezet neve a hivatalos megnevezéstől eltérő formában, de egyébként minden kétséget kizáró módon megállapíthatóan (pl. rövid név, betűszavas rövidítés stb.) szerepel. Közös jelölés estén az ajánlószelvénynek a jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet nevét tartalmaznia kell, a fentiekben kifejtett értelmezésnek megfelelő formában. Az ajánlószelvényen a jelölő szervezetek sorrendjének nincs jelentősége. 23

18 A választási kampány egyes kérdései [8/2002. (II. 20.) OVB állásfoglalás] A beadványozó az állami és önkormányzati szerveknek a választási kampányban betöltött szerepének megítélést kérte az Országos Választási Bizottságtól. Az Országos Választási Bizottság február 20-án a következő állásfoglalást adta ki: A Ve. 2. szerint e törvényt kell alkalmazni: a) az országgyűlési képviselők választására, b) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak a választására, c) az országos és a helyi népszavazásra, d) az országos és a helyi népi kezdeményezésre, továbbá e) azokra a választási eljárásokra, amelyekre e törvény alkalmazását jogszabály elrendeli [az a)-e) pontban foglaltak együtt: választás]. A Ve. 3. szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevőknek érvényre kell juttatniuk az alábbi alapelveket: a) a választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása, b) önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban, a szavazásban, c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, d) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, e) jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása, f) a választás eredményének gyors és hiteles megállapítása. A Ve. 34. (2) bekezdése alapján az Országos Választási Bizottság a) állásfoglalást ad ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében; az állásfoglalás ellen jogorvoslatnak helye nincs; az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni, b) dönt a listák és az azokon szereplő jelöltek, a jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről, illetőleg elutasításáról, 24

19 c) kisorsolja a listák sorszámát, d) jóváhagyja az országos népszavazás szavazólapjainak adattartalmát, e) dönt a benyújtott kifogásról, f) megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta, g) megállapítja, hogy mely jelölő szervezetek érték el a törvényben meghatározott mértékű %-os szavazathatárt, h) megállapítja, hogy az országosan összesített töredékszavazatok alapján az országos listák jelöltjei közül kik szereztek mandátumot, i) kiadja a mandátumot szerzett képviselőknek a megbízólevelet, j) megállapítja és közzéteszi a választás országosan összesített eredményét, k) kitűzi az időközi országgyűlési képviselőválasztást, és megállapítja annak naptár szerinti határnapjait, l) a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését, m) beszámol az Országgyűlésnek az országgyűlési képviselők, valamint az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásáról, továbbá az országos népszavazásról, n) eljár mindazokban az ügyekben, melyeket törvény a hatáskörébe utal. A Ve. 40. (1) bekezdése értelmében a választási kampány a választás kitűzésétől a szavazást megelőző nap 0 óráig tart. A Ve. 44. alapján a kampányidőszakban a műsorszolgáltatók a jelölő szervezetek, illetőleg a jelöltek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést. A politikai hirdetéshez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. A műsorszolgáltatók választási kampányban való részvételére egyebekben a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ve. 55. akként rendelkezik, hogy a jelölő szervezet, a jelölt, illetőleg a lista bejelentéséről a választási iroda, nyilvántartásba vételéről a választási bizottság igazolást ad ki. Az illetékes választási bizottság minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet, jelöltet, illetőleg listát a bejelentését követő három napon belül nyilvántartásba vesz. A Ve. 93. szerint az országos közszolgálati műsorszolgáltatók az országos listát állító jelölő szervezetek, a körzeti közszolgálati műsorszolgáltatók a vételkörzetükben területi listát állító jelölő szervezetek, a helyi közszolgálati műsorszolgáltatók a vételkörzetükben induló egyéni választókerületi jelöltek politikai hirdetéseit a szavazást megelőző 18. naptól legkésőbb a szavazást megelőző 3. 25

20 napig legalább egyszer ingyenesen közlik. A választási kampány utolsó napján az (1) bekezdésben megjelölt műsorszolgáltatók az (1) bekezdésben meghatározottak szerint, ingyenesen közzéteszik a jelölő szervezetek, illetőleg jelöltek által készített politikai hirdetéseket. A Ve o) pontja alapján választási kampány: választási program ismertetése, jelölt, lista, jelölő szervezet népszerűsítése, választási gyűlés szervezése, plakát elhelyezése, önkéntesek igénybevétele. Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) megállapítja, hogy a Ve. 3. -ában meghatározott alapelveket a választásban érintett résztvevőknek a választási eljárás szabályainak alkalmazása során a Ve. vonatkozó, a választási eljárás adott tárgykörét konkrétan szabályozó rendelkezéseknek megfelelően kell érvényre juttatniuk. Ez vonatkozik a Ve. 3. c) pontjában szabályozott alapelvre is. A Ve. hivatkozott szabályai (44., 93. ) a műsorszolgáltatók választási kampányban való részvételével kapcsolatban csak a politikai hirdetés közlésére, illetve közzétételére vonatkozóan állapítanak meg rendelkezéseket. Ezért a műsorszolgáltatók választási kampányban való politikai hirdetés közlésének, illetve közzétételének nem minősülő részvétele vizsgálatára, megítélésére az OVB-nek nincs hatásköre. A 4/2002. (II. 7.) OVB állásfoglalás kimondta, hogy a jelölő szervezet, a jelölt, illetve a lista e minőségét választási eljárási jogi szempontból a választási bizottság általi a Ve ban foglaltaknak megfelelő nyilvántartásba vételtől nyeri. Az OVB megállapítja, hogy Ve. szervi hatálya alá nem tartozó állami, illetve önkormányzati szervek és testületek tagjai, valamint tisztségviselői így országgyűlési, illetve helyi önkormányzati képviselő, polgármester, stb. feladatés hatáskör-gyakorlásával összefüggő tevékenységének vizsgálata, megítélése nem tartozik az OVB hatáskörébe. 26

21 A magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárok névjegyzékbe történő felvétele [9/2002. (III. 7.) OVB állásfoglalás] Az Országos Választási Bizottság értelmezte a választójogra vonatkozó törvényi rendelkezéseket abban a kérdésben, hogy a tartózkodási hely elegendő-e a szavazáson való részvételhez. Az Országos Választási Bizottság március 7-i ülésén az alábbi állásfoglalás kiadásáról döntött: A Magyar Köztársaság Alkotmányának 70. (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság területén élő minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési és helyi önkormányzati, továbbá a kisebbségi önkormányzati választásokon választható és ha a választás, illetőleg népszavazás napján az ország területén tartózkodik választó legyen, valamint országos vagy helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. A (3) bekezdés alapján nincs választójoga annak, aki a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt, illetőleg aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll, továbbá aki jogerős szabadságvesztés büntetését, vagy aki a büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 2. (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaságban az országgyűlési képviselők választásán választójoga van a (2) bekezdésben említettek kivételével minden nagykorú magyar állampolgárnak. A (2) bekezdés alapján nincs választójoga annak: a) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, b) aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll, c) aki szabadságvesztés büntetését tölti, d) aki büntető eljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll. A (3) bekezdés alapján mindenki választható, aki választójoggal rendelkezik és állandó lakóhelye Magyarországon van. A (4) bekezdés értelmében a szavazásban akadályozott az, akinek nincs állandó vagy ideiglenes lakóhelye Magyarországon. 27

22 A Ve. 12. alapján a helyi választási iroda vezetője a választás kitűzését követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai és a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása alapján összeállítja a választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékét és azon a változásokat folyamatosan átvezeti. A Ve. 13. (1) bekezdése szerint a névjegyzékbe fel kell venni azokat a választójoggal rendelkező személyeket, akiknek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye (a továbbiakban: lakcím) a szavazókörben van. A (2) bekezdés alapján a névjegyzéket úgy kell összeállítani, hogy alkalmas legyen a főváros, a megye, a település, illetőleg a választókerület, a szavazókör és a választópolgár azonosítására. A névjegyzék tartalmazza a választópolgár: a) családi és utónevét (nők esetén leánykori családi és utónevét is) b) személyi azonosítóját, c) lakcímét, d) névjegyzékbeli sorszámát, e) az azonos nevű és lakcímű választópolgárok születési idejét, ennek azonossága esetén egyéb természetes személyazonosító adatát. A Ve. 15. (1) bekezdése szerint a helyi választási iroda vezetője a) a névjegyzékből törvénysértően kihagyott, b) a névjegyzék elkészítése után választójogot szerzett, valamint c) a választójogát visszanyert választópolgárt utólag felveszi a névjegyzékbe, és erről a választópolgárt értesítő megküldésével tájékoztatja. A (2) bekezdése értelmében a helyi választási iroda vezetője törli a névjegyzékből azt, aki meghalt, aki elvesztette a választójogát, illetőleg akit lakcímének megváltozása miatt más szavazókör névjegyzékébe vettek fel. A (3) bekezdés alapján a módosított névjegyzék a polgármesteri hivatalban a szavazást megelőző második napig megtekinthető. A Ve. 66. (1) bekezdése szerint a szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, illetőleg akit a szavazatszámláló bizottság a névjegyzékbe felvesz. A (2) bekezdés alapján a szavazatszámláló bizottság a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolvány alapján megállapítja a szavazni kívánó személyazonosságát, és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben. A szavazatszámláló bizottság felveszi a névjegyzékbe azt a választópolgárt, aki a) igazolással rendelkezik, 28

23 b) igazolja, hogy lakcíme a szavazókör területén van, feltéve, hogy nem szerepel a választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásában. A (3) bekezdés alapján a szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelően igazolni, illetőleg aki a törvényi feltételek hiányában nem vehető fel a névjegyzékbe. E személyekről a szavazatszámláló bizottság jegyzéket vezet. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 5. (2) bekezdése szerint a polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár otthonául használ, továbbá az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy amennyiben más lakása nincs megszáll. A (3) bekezdés alapján a polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. A (4) bekezdés értelmében a polgár lakcím adata: bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe. A lakcím bejelentésére és nyilvántartására a hivatkozott törvény ai vonatkoznak, amelyek szerint a tartózkodási helyet az illetékes jegyzőnél nyilvántartásba vétel szempontjából be kell jelenteni. A Ve. 34. (2) bekezdésének a) pontja alapján az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezése és az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében ad ki állásfoglalást. Az OVB nem rendelkezik sem jogalkotói, sem jogszabály alkotmányosságának vagy alkotmányellenességének megállapítására vonatkozó hatáskörrel. Az OVB-nek továbbá nincs hatásköre az Alkotmány értelmezésére sem. A választójog a vonatkozó alkotmányos és törvényi szabályozás alapján mint komplex politikai alapjog magában foglalja a választásra és a választhatóságra vonatkozó jogot. Az Alkotmány 70. (1) bekezdése a választhatóságra vonatkozó jog tekintetében három konjunktív feltételt határoz meg: magyar állampolgárság, nagykorúság, a Magyar Köztársaság területén élés. A választásra vonatkozó jog az említett három feltételen kívül megkívánja további feltételként a szavazás napján az ország területén tartózkodást is. Az Alkotmányban szabályozott választójog, azaz a választásra, illetve a választhatóságra vonatkozó jog az országgyűlési képviselők választására vonatkozó konkrét tartalmát a Vjt. és a Ve. rendelkezései határozzák meg. Az Alkotmány hivatkozott rendelkezései alapján tehát a törvényalkotó határozta meg azt, hogy milyen konkrét feltételei vannak a választásra, illetve a választhatóságra vonatkozó jognak az országgyűlési képviselők választásán. A Vjt. 2. (1) bekezdése határozza meg az országgyűlési képviselők választására vonatkozó választójog feltételeit, amelyek a következők: magyar állampolgárság és nagykorúság. A Vjt. 2. (3) bekezdése a választójogtól megkülönböz- 29

24 teti a választhatóságot, amelynek feltétele: az országgyűlési képviselők választására vonatkozó választójog és magyarországi állandó lakóhely. A Vjt. 2. (4) bekezdése intézményesíti a szavazásban akadályozottság fogalmát, amely szerint a szavazásban akadályozott az, akinek nincs állandó vagy ideiglenes lakóhelye Magyarországon. A szavazásban való akadályozottság azt jelenti, hogy állandó vagy ideiglenes magyarországi lakóhely hiányában az országgyűlési képviselők választásán választójoggal egyébként rendelkező nagykorú magyar állampolgár nem szavazhat. A választójog ilyen tartalmú értelmezését támasztja alá az Alkotmánybíróság 3/1990. (III. 4.) AB határozatának indokolása is. A Ve. 13. (1) bekezdése előírja azoknak a választójoggal bíró személyeknek a névjegyzékbe történő felvételét, akik a szavazókörben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkeznek. Az ideiglenes lakóhely, illetve a tartózkodási hely kapcsán sem a Vjt., sem a Ve. nem rendelkezik arról, hogy az ideiglenes lakóhellyel, illetve tartózkodási helylyel rendelkezőnek hol van (állandó) lakóhelye. A lakóhely, illetve a tartózkodási hely fogalmát az Nytv. szabályozza. E törvény, valamint a Ve. a korábbi tételes-jogi terminológiától eltérően nem tesznek különbséget állandó és ideiglenes lakóhely között, hanem lakóhelyről és tartózkodási helyről rendelkeznek. Az Alkotmány korábbi 70. (1) bekezdése az Alkotmányt módosító, október 7-étől hatályos évi LXI. törvény hatályba lépése előtt úgy rendelkezett, hogy minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy ha állandó lakóhelye Magyarországon van az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokon választható és ha a választás napján az ország területén tartózkodik választó legyen. A jogalkotó az e rendelkezés helyébe lépő évi LXI. törvény 2. -ának (1) bekezdésével váltotta fel az állandó lakóhely fogalmát a Magyar Köztársaság területén élő kifejezéssel. Az Nytv. szerinti lakóhely, illetve tartózkodási hely fogalmak a 15/1991. (IV. 13.) AB határozattal megsemmisített, az állami népesség-nyilvántartásról szóló évi 10. törvényerejű rendelet és a végrehajtásáról szóló 25/1986. (VII. 8.) MT rendelet által szabályozott állandó, illetőleg ideiglenes lakóhely jogszabályi meghatározásokat váltották fel. Az Nytv. 5. -a a polgár lakóhelyének, tartózkodási helyének és lakcím adatának fogalmait a saját alkalmazási körére szorítva határozza meg, nem érintve tehát sem a Vjt. és a Ve. egészét. 30

1989. évi XXXIV. törvény az országgyőlési képviselık választásáról

1989. évi XXXIV. törvény az országgyőlési képviselık választásáról 1989. évi XXXIV. törvény az országgyőlési képviselık választásáról ELSO RÉSZ A VÁLASZTÓJOG 1. A választójog általános és egyenlı, a szavazás közvetlen és titkos. 2. (1) A Magyar Köztársaságban az országgyőlési

Részletesebben

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 196. SEGÉDLET

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 196. SEGÉDLET VÁLASZTÁSI FÜZETEK 196. SEGÉDLET a helyi választási irodák vezetői részére a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek időközi választásainak lebonyolításához NEMZETI VÁLASZTÁSI IRODA VÁLASZTÁSI

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 4-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 4-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 4-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Közbeszerzési Szabályzat módosítása Iktatószám: 4635/2014. Melléklet:

Részletesebben

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 181. TÁJÉKOZTATÓ a jelöltek és jelölő szervezetek részére az országgyűlési képviselők 2014. évi választásához. Budapest 2014.

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 181. TÁJÉKOZTATÓ a jelöltek és jelölő szervezetek részére az országgyűlési képviselők 2014. évi választásához. Budapest 2014. VÁLASZTÁSI FÜZETEK 181. TÁJÉKOZTATÓ a jelöltek és jelölő szervezetek részére az országgyűlési képviselők 2014. évi választásához Budapest 2014. A Választási füzetek című sorozat szerkesztője: DR. PÁLFFY

Részletesebben

Makó Város Ifjúsági Diákönkormányzatának KÉPVISELŐINEK ÉS POLGÁRMESTERÉNEK MEGVÁLASZTÁSÁRÓL SZÓLÓ SZABÁLYOZÁSA

Makó Város Ifjúsági Diákönkormányzatának KÉPVISELŐINEK ÉS POLGÁRMESTERÉNEK MEGVÁLASZTÁSÁRÓL SZÓLÓ SZABÁLYOZÁSA Makó Város Ifjúsági Diákönkormányzatának KÉPVISELŐINEK ÉS POLGÁRMESTERÉNEK MEGVÁLASZTÁSÁRÓL SZÓLÓ SZABÁLYOZÁSA Preambulum Ezen szabályozás célja, hogy a választópolgárok, a jelöltek és a jelölők, valamint

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat K ö z b e s z e r z é s i S z a b á l y z a t a

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat K ö z b e s z e r z é s i S z a b á l y z a t a ../2015. (XII.17.) önko. határozat Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat K ö z b e s z e r z é s i S z a b á l y z a t a TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Közbeszerzési Szabályzat

Részletesebben

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 164. SEGÉDLET. a jegyzők felkészüléséhez az országgyűlési képviselők 2010. évi választásán

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 164. SEGÉDLET. a jegyzők felkészüléséhez az országgyűlési képviselők 2010. évi választásán VÁLASZTÁSI FÜZETEK 164. SEGÉDLET a jegyzők felkészüléséhez az országgyűlési képviselők 2010. évi választásán ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA VÁLASZTÁSI FÜZETEK 164. SEGÉDLET a jegyzők

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat K ö z b e s z e r z é s i S z a b á l y z a t a

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat K ö z b e s z e r z é s i S z a b á l y z a t a ../2010. (...) önko. határozat Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat K ö z b e s z e r z é s i S z a b á l y z a t a TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Közbeszerzési Szabályzat

Részletesebben

1991. évi XLIX. törvény. I. Fejezet Általános rendelkezések

1991. évi XLIX. törvény. I. Fejezet Általános rendelkezések 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról Az Országgyűlés a fizetésképtelen gazdálkodó szervezeteknek csődeljárás útján történő újjászervezése, ha pedig ez nem lehetséges, felszámolás

Részletesebben

DIÓSD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA. (Jóváhagyta Diósd Város Önkormányzat Képviselő-testületének... /2016. (II.25.) számú határozata)

DIÓSD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA. (Jóváhagyta Diósd Város Önkormányzat Képviselő-testületének... /2016. (II.25.) számú határozata) DIÓSD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA (Jóváhagyta Diósd Város Önkormányzat Képviselő-testületének... /2016. (II.25.) számú határozata) 2 Diósd Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban:

Részletesebben

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 160. TÁJÉKOZTATÓ

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 160. TÁJÉKOZTATÓ VÁLASZTÁSI FÜZETEK 160. TÁJÉKOZTATÓ a szavazatszámláló bizottságok és a jegyzőkönyvvezetők részére az Európai Parlament tagjainak 2009. évi választásán ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA

Részletesebben

Kolontár és környéke egészségéért Egyesület

Kolontár és környéke egészségéért Egyesület Kolontár és környéke egészségéért Egyesület H-8468 Kolontár Arany János u. 33. Kolontár és környéke egészségéért Egyesület Általános rész: ALAPSZABÁLY 1. Egyesület neve: Kolontár és környéke egészségéért

Részletesebben

SEGÉDLET a jegyzők felkészüléséhez a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2010. évi választásán

SEGÉDLET a jegyzők felkészüléséhez a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2010. évi választásán VÁLASZTÁSI FÜZETEK 172. SEGÉDLET a jegyzők felkészüléséhez a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2010. évi választásán KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA VÁLASZTÁSI

Részletesebben

Cibakháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja a határozat mellékletét képező közbeszerzési tervet

Cibakháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja a határozat mellékletét képező közbeszerzési tervet Cibakháza Nagyközség Önkormányzata 46/2013.(V.29.) KT határozata Közbeszerzési szabályzat elfogadásáról Cibakháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete elfogadja a határozat mellékletét képező

Részletesebben

A Lehet Más a Politika párt alapszabálya

A Lehet Más a Politika párt alapszabálya Alapszabály (2012. május) 1 A Lehet Más a Politika párt alapszabálya A Lehet Más a Politika párt alapszabálya...1 I. Általános rendelkezések...2 1. A párt neve...2 II. Célok és alapelvek...2 2. A párt

Részletesebben

ALISCA NYILAI ÍJÁSZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan

ALISCA NYILAI ÍJÁSZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan ALISCA NYILAI ÍJÁSZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan ALISCA NYILAI ÍJÁSZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan. (A módosítások az

Részletesebben

Gáziparosok Országos Egyesülete Alapszabálya (a 2013. május 27. napján kelt módosításokkal egységes szerkezetben)

Gáziparosok Országos Egyesülete Alapszabálya (a 2013. május 27. napján kelt módosításokkal egységes szerkezetben) Gáziparosok Országos Egyesülete Alapszabálya (a 2013. május 27. napján kelt módosításokkal egységes szerkezetben) 1. Az Egyesület neve, célja és jogállása Az Egyesület neve: Gáziparosok Országos Egyesülete

Részletesebben

FŐVÁROSI CSATORNÁZÁSI MŰVEK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

FŐVÁROSI CSATORNÁZÁSI MŰVEK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG FŐVÁROSI CSATORNÁZÁSI MŰVEK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Azonosító szám: kiadás /változat 2.0 Budapest, 2011. december 27. A szabályzat témagazdája: Dr. Prohászka László vezető jogtanácsos A 2.0.

Részletesebben

Tájékoztató jelölteknek, jelölő szervezeteknek

Tájékoztató jelölteknek, jelölő szervezeteknek Tájékoztató jelölteknek, jelölő szervezeteknek Delegálás a választási bizottságokba A választási bizottságokba a választott tagokon felül tagot a választókerületben jelöltet, listát állító jelölő szervezet,

Részletesebben

VALLALKOZASI SZERZODES (száma: 28/1-10-50/2011)

VALLALKOZASI SZERZODES (száma: 28/1-10-50/2011) 0 VALLALKOZASI SZERZODES (száma: 28/1-10-50/2011) A( 2011 JGL, 22 2. amely létrejött egyrészt: név: Büntetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs Központja székhelv: 2098 Pilisszentkereszt.

Részletesebben

AZ ÓBUDAI EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERÉNEK 3. számú melléklete AZ ÓBUDAI EGYETEMEN A KÖZALKALMAZOTTAK RÉSZÉRE

AZ ÓBUDAI EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERÉNEK 3. számú melléklete AZ ÓBUDAI EGYETEMEN A KÖZALKALMAZOTTAK RÉSZÉRE AZ ÓBUDAI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT II. KÖTET AZ ÓBUDAI EGYETEM FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZERÉNEK 3. számú melléklete AZ ÓBUDAI EGYETEMEN A KÖZALKALMAZOTTAK RÉSZÉRE ADHATÓ JUTTATÁSOKRÓL

Részletesebben

Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen

Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium megbízásából az ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda mint Szerződő Hatóság Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen

Részletesebben

RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG T E R V E Z E T! A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA A 2003. 04. 23-i közgyűlésen módosításokkal egységes szerkezetben megállapított alapszabály A RÁBA Járműipari Holding Rt. Alapszabálya

Részletesebben

Az ER 1. (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

Az ER 1. (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2010. (IV. 7.) önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában lévő bérlővel terhelt nem lakás céljára szolgáló

Részletesebben

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ KEOP 2012-4.10.0/A számú pályázat keretében 31,68 kwp csúcsteljesítményű napelemes rendszer telepítése Vép Város Önkormányzat épületeire tárgyú a közbeszerzésekről szóló 2011.

Részletesebben

A Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása. a hiánypótlás alkalmazásáról. (K.É. 58. szám, 2007. május 23.)

A Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása. a hiánypótlás alkalmazásáról. (K.É. 58. szám, 2007. május 23.) A Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása a hiánypótlás alkalmazásáról (K.É. 58. szám, 2007. május 23.) A Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

NYÍREGHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 337/2004. (XII.15.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 337/2004. (XII.15.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 337/2004. (XII.15.) számú h a t á r o z a t a az INNOHÍD Debrecen-Nyíregyháza Innovációs Részvénytársaság Alapító Okiratának jóváhagyásáról A Közgyűlés a helyi

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 102. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 14., hétfõ. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 102. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 14., hétfõ. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2010. június 14., hétfõ 102. szám Tartalomjegyzék 2010. évi L. törvény A helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról 21452 2010. évi

Részletesebben

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 147/3. TÁJÉKOZTATÓ. a szavazatszámláló bizottságok részére a települési kisebbségi önkormányzati képviselők 2006.

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 147/3. TÁJÉKOZTATÓ. a szavazatszámláló bizottságok részére a települési kisebbségi önkormányzati képviselők 2006. VÁLASZTÁSI FÜZETEK 147/3. TÁJÉKOZTATÓ a szavazatszámláló bizottságok részére a települési kisebbségi önkormányzati képviselők 2006. évi választásáról Budapest, 2006. A Választási füzetek című sorozat szerkesztője:

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Kvk.IV.37.157/2006/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Ny. L. ügyvéd által képviselt dr. K. A. kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 93/2006.

Részletesebben

1982. évi 17. törvényerejű rendelet. az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről. I. fejezet. Általános rendelkezések

1982. évi 17. törvényerejű rendelet. az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről. I. fejezet. Általános rendelkezések 1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről I. fejezet Általános rendelkezések Az anyakönyv 1. (1) Az anyakönyv hatósági nyilvántartás, amely -

Részletesebben

A MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA

A MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA A MAGYAR TAKARÉKSZÖVETKEZETI BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete által meghatározott, a Társaság 2014. március 28. napján megtartott

Részletesebben

A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE

A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE BUDAPEST 2010 (2016. március 18. napjától hatályos változat) PREAMBULUM A Budapesti Gazdasági Egyetem (a továbbiakban: Egyetem), mint munkáltató és a

Részletesebben

Bevezető. Általános rendelkezések. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete

Bevezető. Általános rendelkezések. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzata. Alsónémedi Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete Alsónémedi nagyközség Önkormányzatának 7/1999.(05.12.)sz. rendelete egységes szerkezetben a módosítására kiadott 8/2003. (04.26.), 16/2003.(11.03.), 13/2006. (X. 18.), 4/2007. (III. 08.), 4/2008. (III.

Részletesebben

Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y

Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg (2004. április 16.) S z e g e d 1 P R E A M B U L U M A gazdálkodó szervezetek

Részletesebben

Csolnoki Fúvószenekar Közhasznú Egyesület alapszabálya ALAPSZABÁLY. 1. Az Egyesület neve, székhelye és jogállása

Csolnoki Fúvószenekar Közhasznú Egyesület alapszabálya ALAPSZABÁLY. 1. Az Egyesület neve, székhelye és jogállása ALAPSZABÁLY A Csolnoki Fúvószenekar Közhasznú Egyesület alakuló közgyűlése az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, illetőleg a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV.

Részletesebben

Mens Mentis EgészségCentrum Korlátolt Felelősségű Társaság - 1119 Budapest, Fehérvári út 85. -

Mens Mentis EgészségCentrum Korlátolt Felelősségű Társaság - 1119 Budapest, Fehérvári út 85. - MU-07-01 B E L S Ő A D A T V É D E L M I E L J Á R Á S R E N D az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó

Részletesebben

Mobiltelefonszám: (70) 625-56-92; drótpostacím: pinter.tamas@jobbik.hu Cím: Dunaújváros Piac tér II. Szolgáltatóház 1. emelet 2400

Mobiltelefonszám: (70) 625-56-92; drótpostacím: pinter.tamas@jobbik.hu Cím: Dunaújváros Piac tér II. Szolgáltatóház 1. emelet 2400 P i n t é r T a m á s Ö n k o r m á n y z a t i K é p v i s e l ő Mobiltelefonszám: (70) 625-56-92; drótpostacím: pinter.tamas@jobbik.hu Cím: Dunaújváros Piac tér II. Szolgáltatóház 1. emelet 2400 Dunaújváros

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

ALAPSZABÁLY 2012 (törölve) 2014.

ALAPSZABÁLY 2012 (törölve) 2014. ALAPSZABÁLY 2012 (törölve) 2014. Alapszabály A Szociálpolitikai és Szociológiai Közhasznú Egyesület alapítói (Berényi András Attila, Brezina Anett, Cseh Evelin, Farkas Éva, Farkas Krisztián, Nagy Gábor,

Részletesebben

1982. évi 17. törvényerejű rendelet. az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről. I. fejezet. Általános rendelkezések

1982. évi 17. törvényerejű rendelet. az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről. I. fejezet. Általános rendelkezések 1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről I. fejezet Általános rendelkezések Az anyakönyv 1. (1) Az anyakönyv hatósági nyilvántartás, amely -

Részletesebben

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 12. szám 124. évfolyam 2009. április 3. TARTALOM.

ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Utasítások. 12. szám 124. évfolyam 2009. április 3. TARTALOM. 12. szám 124. évfolyam 2009. április 3. ÉRTESÍTÕ MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TARTALOM Utasítások 25/2009. (IV. 3. MÁV Ért. 12.) VIG számú vezérigazgatói utasítás a cégképviselet,

Részletesebben

1. A rendelet hatálya

1. A rendelet hatálya Taksony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete a szociális gondoskodás helyi szabályairól egységes szerkezetben Taksony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

WIN-D SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA 2010. JANUÁR

WIN-D SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA 2010. JANUÁR WIN-D SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA 2010. JANUÁR 08. 1. oldal, összesen: 10 A WIN-D SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA amely készült az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a Polgári Törvénykönyv, a közhasznú

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása A panaszos aki jelenleg fehérgyarmati állandó lakos azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartásba

Részletesebben

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 1 TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT E L Ő S Z Ó A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, valamint a tűzvédelmi szabályzat készítéséről szóló 30/1996. (XII.6.)

Részletesebben

2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól Az Országgyűlés a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások működésének megkönnyítése,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014.

TÁJÉKOZTATÓ a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. TÁJÉKOZTATÓ a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2014. évi választásához A választójog Az Alaptörvény XXIII. cikke politikai alapjogként határozza

Részletesebben

2010. évi XC. törvény. egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról. I. Fejezet

2010. évi XC. törvény. egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról. I. Fejezet 2010. évi XC. törvény egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról Az Országgyűlés a pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, a gazdaság

Részletesebben

Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár. Alapszabálya. 2014. május 27.

Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár. Alapszabálya. 2014. május 27. Vasutas Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségpénztár Alapszabálya 2014. május 27. Tartalomjegyzék I. fejezet... 3 A pénztárra vonatkozó általános rendelkezések... 3 II. fejezet... 4 A pénztár szolgáltatásai...

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-361/2016. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-2745/2016)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-361/2016. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-2745/2016) Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-361/2016. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-2745/2016) Előadók: dr. Bene Beáta dr. Kussinszky Anikó Az eljárás megindítása A Hivatalomhoz érkező panaszbeadványok

Részletesebben

Dr. Csala Erika. Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései

Dr. Csala Erika. Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései Dr. Csala Erika Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései A bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXX. törvény

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon

Részletesebben

1982. évi 17. törvényerejű rendelet. az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről. I. fejezet. Általános rendelkezések

1982. évi 17. törvényerejű rendelet. az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről. I. fejezet. Általános rendelkezések 1982. évi 17. törvényerejű rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről I. fejezet Általános rendelkezések Az anyakönyv 1. (1) Az anyakönyv hatósági nyilvántartás, amely -

Részletesebben

TERVEZET A 450 MHZ-ES FREKVENCIASÁV FREKVENCIAHASZNÁLATI JOGOSULTSÁGA TÁRGYÁBAN KIÍRT PÁLYÁZAT DOKUMENTÁCIÓJA. Budapest, 2013. október 28.

TERVEZET A 450 MHZ-ES FREKVENCIASÁV FREKVENCIAHASZNÁLATI JOGOSULTSÁGA TÁRGYÁBAN KIÍRT PÁLYÁZAT DOKUMENTÁCIÓJA. Budapest, 2013. október 28. TERVEZET A 450 MHZ-ES FREKVENCIASÁV FREKVENCIAHASZNÁLATI JOGOSULTSÁGA TÁRGYÁBAN KIÍRT PÁLYÁZAT DOKUMENTÁCIÓJA Budapest, 2013. október 28. Tartalomjegyzék I. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK... 4 1.1. Fogalom-meghatározások...

Részletesebben

1992. évi LXIII. törvény. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról

1992. évi LXIII. törvény. a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról Az Országgyűlés - a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglaltakkal összhangban - a személyes adatok védelmét,

Részletesebben

47/2011.(08. 30.) Kgy. rendelet 1

47/2011.(08. 30.) Kgy. rendelet 1 47/2011.(08. 30.) Kgy. rendelet 1 A Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásában működő személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a fizetendő térítési

Részletesebben

Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 53/2011. (XII. 15.) önkormányzati rendelete

Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 53/2011. (XII. 15.) önkormányzati rendelete Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete 53/2011. (XII. 15.) önkormányzati rendelete a szociális rászorultság alapján megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról egységes

Részletesebben

Az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár Alapszabálya

Az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár Alapszabálya Az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár Alapszabálya Jelen Alapszabályt egységes szerkezetben a Pénztár Küldöttközgyűlése 2010. június 11-én hagyta jóvá Hatályos: 2010. június 30. napjától TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

2007. évi LXXV. törvény

2007. évi LXXV. törvény 2007. évi LXXV. törvény 2012.01.01-én hatályos állapot a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről A piacgazdaság működéséhez szükséges,

Részletesebben

Előterjesztések és határozati javaslatok a Synergon Informatika Nyrt. v.a. 2016. február 22-én megtartandó rendkívüli közgyűlésére

Előterjesztések és határozati javaslatok a Synergon Informatika Nyrt. v.a. 2016. február 22-én megtartandó rendkívüli közgyűlésére Synergon Informatika Nyrt. v.a. 1108 Budapest, Kozma u. 2. info@synergon.hu www.synergon.hu Telefon: 399-5500 Fax: 399-5599 Előterjesztések és határozati javaslatok a Synergon Informatika Nyrt. v.a. 2016.

Részletesebben

Az 1999. évi XLIII. törvény, és a 145/1999. (X. 1.) Kormány rendelete a temetőkről

Az 1999. évi XLIII. törvény, és a 145/1999. (X. 1.) Kormány rendelete a temetőkről Az 1999. évi XLIII. törvény, és a 145/1999. (X. 1.) Kormány rendelete a temetőkről 1999. évi XLIII. törvény I. Általános rendelkezések Alapelvek 1. (1) A tisztességes és méltó temetés, valamint a halottak

Részletesebben

Az ajánlattételi felhívás és a kapcsolódó dokumentáció az alábbi cégeknek kerül megküldésre:

Az ajánlattételi felhívás és a kapcsolódó dokumentáció az alábbi cégeknek kerül megküldésre: KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS FELELŐSSÉGI, DOKUMENTÁLÁSI ÉS ELJÁRÁSI RENDJE Ajánlattételi felhívás megküldésével induló egyszerű közbeszerzési eljárás, Központi tér és játszótér kialakítása tárgyban A közbeszerzési

Részletesebben

MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET dokumentuma. 2003. évi CXXIX. törvény. a közbeszerzésekről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET dokumentuma. 2003. évi CXXIX. törvény. a közbeszerzésekről ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről Az Országgyűlés a közpénzek ésszerű felhasználása átláthatóságának és széles körű nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése, továbbá a közbeszerzések során

Részletesebben

Melléklet: pályázati kiírások. Javaslat. oktatási-nevelési intézmények intézményvezetői álláshelyeire történő pályázat kiírására

Melléklet: pályázati kiírások. Javaslat. oktatási-nevelési intézmények intézményvezetői álláshelyeire történő pályázat kiírására MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE JK. 22089/2011. Melléklet: pályázati kiírások Javaslat oktatási-nevelési intézmények intézményvezetői álláshelyeire történő pályázat kiírására Előkészítésért felelős:

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 50. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. április 26., csütörtök. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 50. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. április 26., csütörtök. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY 50. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. április 26., csütörtök Tartalomjegyzék 2012. évi XXXVII. törvény A szövetkezetekrõl szóló 2006. évi X. törvény, az illetékekrõl szóló 1990. évi

Részletesebben

MÁV-START Vasúti Személyszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Szervezeti és Működési Szabályzat. I. kötet

MÁV-START Vasúti Személyszállító Zártkörűen Működő Részvénytársaság. Szervezeti és Működési Szabályzat. I. kötet 1/153 oldal A MÁV-START Zrt. Alapítója elfogadta a Társaság új Szervezeti és Működési Szabályzatát, melynek rendelkezései 2016. január 01. napján lépnek hatályba. Az új Szervezeti és Működési Szabályzat

Részletesebben

Tartalom. 1. Beruházáslebonyolítói jogosultság

Tartalom. 1. Beruházáslebonyolítói jogosultság Tartalom 1. Beruházáslebonyolítói jogosultság 1.1. Beruházáslebonyolítói tevékenység folytatásának feltételei 1.1.1. Szakképzettség 1.1.2. Szakmai gyakorlat 1.1.3. Jogosultsági vizsga 1.1.4. Szakmai továbbképzés

Részletesebben

A MAGYAR RENDVÉDELMI KAR VÁLASZTÁSI SZABÁLYZATA. I. Általános rendelkezések. Bizottságok

A MAGYAR RENDVÉDELMI KAR VÁLASZTÁSI SZABÁLYZATA. I. Általános rendelkezések. Bizottságok MAGYAR RENDVÉDELMI KAR A MAGYAR RENDVÉDELMI KAR VÁLASZTÁSI SZABÁLYZATA Készült a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)

Részletesebben

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról A törvényt az Országgyűlés a 2001. május 29-i ülésnapján fogadta el, majd 2004. június 14-én módosította. (2004. évi LV. törvény). Az alábbi szöveg a módosított változatot tükrözi. Az eredeti törvény megjelent

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK. Általános elvek

ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK. Általános elvek 1 / 50 2016.01.06. 8:29 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről 2015.12.24 Nem ismert 41 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK I. Fejezet ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Általános elvek

Részletesebben

II. A közbeszerzési érték és az értékhatárok meghatározására vonatkozó szabályok

II. A közbeszerzési érték és az értékhatárok meghatározására vonatkozó szabályok TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT A Tamási Város Önkormányzatai Képviselő-testülete a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (továbbiakban Kbt.) 22. (1) bekezdésében meghatározott

Részletesebben

rugalmasság és jogszerűség

rugalmasság és jogszerűség rugalmasság és jogszerűség a szabadon KialaKítandó KözBeszerzési eljárásrendhez a transparency international magyarország ajánlása önkormányzatok részére Köszönetnyilvánítás Köszönetet szeretnénk nyilvánítani

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 Szaporodásbiológiai Társaság Alapszabálya (az 2014. 11. 07. napi módosításokkal egységes szerkezetben, a módosult rendelkezések vastagított betűvel kerültek kiemelésre) I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.

Részletesebben

A rendelet célja, alapelvei

A rendelet célja, alapelvei Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2009. (III. 27.) rendelete a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól, valamint a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tájékozódási Futásért Egyesület TÁJFUTE

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tájékozódási Futásért Egyesület TÁJFUTE A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tájékozódási Futásért Egyesület TÁJFUTE ALAPSZABÁLYA Nyíregyháza, 2014. szeptember 11. 2 ALAPSZABÁLY (egységes szerkezetben, a 2014. szeptember 11.-i módosítások vékony

Részletesebben

T/6627. számú törvényjavaslat. a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról. Előadó:

T/6627. számú törvényjavaslat. a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról. Előadó: MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/6627. számú törvényjavaslat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról Előadó: Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter Budapest,

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének. 8007/2005. (AEÉ. 13.) APEH tájékoztatója

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének. 8007/2005. (AEÉ. 13.) APEH tájékoztatója 05.12.15 1 Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének 8007/2005. (AEÉ. 13.) APEH tájékoztatója a 2005. évi személyi jövedelemadó bevallásával és elszámolásával kapcsolatos kifizetői és munkáltatói

Részletesebben

T/11079. számú. törvényjavaslat. a magánnyugdíjról és intézményeiről

T/11079. számú. törvényjavaslat. a magánnyugdíjról és intézményeiről MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/11079. számú törvényjavaslat a magánnyugdíjról és intézményeiről Előadó: Dr. Oszkó Péter pénzügyminiszter Budapest, 2009. október 2 2009. évi törvény a magánnyugdíjról és

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától Hatály: határozatlan A jel a legutoljára megváltozott

Részletesebben

4/C. sz. függelék 1/7

4/C. sz. függelék 1/7 1/7 Bevezetés Az általános közszolgáltatási szerződés (a továbbiakban: Szerződés) általános szerződési feltételei a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.), az annak

Részletesebben

Előkészítő: Hancz Sándor ügyvezető

Előkészítő: Hancz Sándor ügyvezető Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Tárgy: Javaslat a KÖKERT Kőbányai Non-profit Közhasznú Kft Alapító Okiratának módosítására Előkészítő: Hancz Sándor ügyvezető Tisztelt

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 64. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 64. szám MAGYAR KÖZLÖNY 64. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2016. május 5., csütörtök Tartalomjegyzék 2016. évi XXIX. törvény Az igazságügyi szakértőkről 5036 2016. évi XXX. törvény A védelmi és biztonsági célú

Részletesebben

A Földművelésügyi Minisztérium. 2016. évi PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA. tanyák, valamint tanyás térségek megőrzése és fejlesztése érdekében

A Földművelésügyi Minisztérium. 2016. évi PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA. tanyák, valamint tanyás térségek megőrzése és fejlesztése érdekében A Földművelésügyi Minisztérium 2016. évi PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA tanyák, valamint tanyás térségek megőrzése és fejlesztése érdekében a tanyák lakóépületének felújítására, valamint lakó- és vagyonbiztonságot

Részletesebben

Összehasonlító elemzés. A politikai pártok finanszírozása a visegrádi országokban és Észtországban

Összehasonlító elemzés. A politikai pártok finanszírozása a visegrádi országokban és Észtországban Összehasonlító elemzés A politikai pártok finanszírozása a visegrádi országokban és Észtországban Főbb megállapítások Az egyes országok jogi szabályozásának különbségei ellenére megállapítható, hogy valamennyi

Részletesebben

Előterjesztés a Magyar Telekom Nyrt. Rendkívüli Közgyűlése részére

Előterjesztés a Magyar Telekom Nyrt. Rendkívüli Közgyűlése részére Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Előterjesztés a Magyar Telekom Nyrt. Rendkívüli Közgyűlése részére Tárgy: Döntés a Magyar Telekom Nyrt. és a T-Online Magyarország Zrt-ből

Részletesebben

e; A haszonbérlet időtartama: A haszonbérlet idejét a kiíró 5 gazdasági évben határozza meg, de legfeljebb 2019. december 31. napjáig.

e; A haszonbérlet időtartama: A haszonbérlet idejét a kiíró 5 gazdasági évben határozza meg, de legfeljebb 2019. december 31. napjáig. Részletes pályázati kiírás I. a; A pályázatot kiíró szerv megnevezése, székhelye, a képviselő-testületi rendelet számának megjelölése: A pályázatot kiíró szerv neve: Baja Vagyon Zrt. A pályázatot kiíró

Részletesebben

ÉLETFA TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

ÉLETFA TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ÉLETFA TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA (módosításokkal egységes szerkezetben) Jelen Alapszabályt az egyesület alapító tagjai a 2010. november 6. napján megtartott közgyűlésen az 1989. évi II. tv.,

Részletesebben

A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. rendelete

A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter. rendelete Tervezet A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter /2006.( ) FMM rendelete a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999.(XI. 10.) SzCsM rendelet módosításáról A foglalkoztatás

Részletesebben

MOL Green Kártya típusszerződés

MOL Green Kártya típusszerződés Levelezési címe: 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18. Számlavezető pénzintézet: IG Bank.V. Magyarországi Fióktelepe Számlaszám: 13716-11521- Számlafogadási cím: Top Finance Kft., Szállítói folyószámlák,

Részletesebben

DOKUMENTÁCIÓ DOKUMENTÁCIÓ. a Konyhai eszközök beszerzése. tárgyú, közbeszerzési eljáráshoz. 2016. Putnok Város Önkormányzata

DOKUMENTÁCIÓ DOKUMENTÁCIÓ. a Konyhai eszközök beszerzése. tárgyú, közbeszerzési eljáráshoz. 2016. Putnok Város Önkormányzata DOKUMENTÁCIÓ a Konyhai eszközök beszerzése tárgyú, közbeszerzési eljáráshoz 2016. Putnok Város Önkormányzata 1. oldal, összesen: 49 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés, általános információk 2. Ajánlattételi

Részletesebben

LICITTÁRGYALÁSI FELHÍVÁS. Lebonyolító megnevezése: Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete által létrehozott lebonyolító szervezet

LICITTÁRGYALÁSI FELHÍVÁS. Lebonyolító megnevezése: Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete által létrehozott lebonyolító szervezet Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzatának Polgármesterétől 8624 Balatonszárszó, Hősök tere l. LICITTÁRGYALÁSI FELHÍVÁS Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete (8624 Balatonszárszó,

Részletesebben

AJÁNLATKÉRÉSI DOKUMENTÁCIÓ

AJÁNLATKÉRÉSI DOKUMENTÁCIÓ AJÁNLATKÉRÉSI DOKUMENTÁCIÓ VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS A MEZŐKOVÁCSHÁZA, VÉGEGYHÁZI ÚT 3. SZ. ALATTI INGATLANON TALÁLHATÓ ÉPÜLETEK FELÚJÍTÁSÁRA ÉS ÁTALAKÍTÁSÁRA, ÚT- ÉS KERÍTÉSÉPÍTÉSRE. tárgyban indult, a Kbt.

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzési Hatóság nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T - ot. KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/882-8594, fax: 06-1/882-8593 E-mail: dontobizottsag@kt.hu Ikt.sz.: D.490/ 12/2014. A Közbeszerzési

Részletesebben

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság A közfeladatot ellátó szerv által nyújtott vagy költségvetéséből finanszírozott közszolgáltatások megnevezése, tartalma, a közszolgáltatások igénybevételének rendje, a közszolgáltatásért

Részletesebben

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ

AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ Napelemes rendszer telepítése a Jókai Mór Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola épületére tárgyú a Kbt. 122/A. (1) bekezdése szerinti nemzeti eljárásrendben lefolytatásra

Részletesebben

Túlélőkészlet a választásokhoz

Túlélőkészlet a választásokhoz Túlélőkészlet a választásokhoz A Túl az első X-en Tehetsz a jövődért, válassz! középiskolai vetélkedő háttéranyaga Budapest 2015. szeptember 30. TARTALOM I. VÁLASZTÁS, VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZEREK...

Részletesebben

BEREMENDI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HÁZIREND

BEREMENDI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HÁZIREND BEREMENDI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA HÁZIREND Tartalomjegyzék 1. Általános alapelvek... 1 1.1.A házirend feladata... 1 1.2. A házirend jogi háttere, személyi és területi hatálya... 1

Részletesebben