dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008.

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008."

Átírás

1 dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008.

2 dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE A Kormány a közrendet és közbiztonságot, összességében a jogrendet veszélyeztető, erőszakos társadalmi események 1 hatására ben döntött a kormányzati rendészeti stratégia kidolgozásáról 2. Nyilvánvaló azonban, hogy e stratégia megalkotása és a stratégia megvalósulását biztosító jogalkotási, jogalkalmazási, tervezési, felderítési, bűnmegelőzési, képzési, tájékoztatási, személyzetpolitikai stb. feladatok sokasága nem csupán a tömegdemonstrációk kezelésének állami eszközei fejlesztését szolgálja. A stratégiai cél általában a jogbiztonság, az egyéni és az azt szavatoló közbiztonság megőrzésének, megteremtésének állami és társadalmi, illetve magánigazgatási eszköz- és intézményrendszerének a továbbfejlesztése. A rendészeti stratégia megalkotását elhatározó politikusok számára vélhetően nem kellően ismert a rendészet rendezetlensége. A helyzetismeret birtokában talán kevésbé ambiciózus célt fogalmazott volna meg a kormány, mint az átfogó rendészeti stratégia kidolgozása és elfogadása. 3 Komoly akadályokat jelenthet a hatékony rendészeti stratégia kialakítása során az a tény, hogy önmagában a rendészet fogalma sem nyert közmegegyezésen alapuló meghatározást sem a rendészet-, sem a közigazgatás tudományban, és nem találta meg a rendészet-fogalom egyértelmű tartalmát a jogalkotás és a joggyakorlat sem. A határozatlan elméleti és jogalkotási-jogalkalmazási fogalomrendszer szinte illuzórikussá teszi a hosszú távú állami cselekvés-sorozat meghatározását szolgáló stratégia tervezett gyors megalkotását. Félő, hogy a bürokratikus fegyelem hatása alatt működő közigazgatási és rendvédelmi igazgatási apparátus kipipálandó feladatként az alapkérdések rendezése nélkül is talál megoldást a kormányzati rendészeti stratégia dokumentumának összeállítására és elfogadtatására. 4 Ezzel nem történik túlzottan nagy baj, legfeljebb egy újabb jó szándékú kormányzati elhatározás manifesztálódik soha végre nem hajtandó, hangzatos döntéseket, célokat és feladatokat tartalmazó papírhalmazban. A jelzett félelmek fenntartása mellett, jelen tanulmány keretében néhány adalékkal kívánok hozzájárulni ahhoz, hogy a kormány döntésének formális végrehajtása helyett megalapozott, 1 Felgyorsították a kormányzati döntések meghozatalát az elmúlt évek szélsőséges megmozdulásai (TV székház ostroma, társadalmi ünnepségeket követő erőszakos tüntetések, parlament környéki demonstrációk és az ezekkel kapcsolatos jogalkalmazói fellépések elégtelensége stb.), valamint a kisebb súlyú bűncselekmények és főleg a magántulajdon, illetve a közrend megsértésére irányuló szabálysértések számának növekedése. 2 Az 1013/2007. (III.13.) Korm. hat. 4. pontja szerint Ki kell dolgozni a Kormány átfogó rendészeti stratégiáját. A stratégiának kiemelten kell foglalkoznia hazánk nemzetközi jogból és az európai uniós tagságból eredő kötelezettségeivel, különös tekintettel a Hágai Programból adódó feladatokra. 3 A rendezetlenséget mutatja az is, hogy a hivatkozott kormány határozat a kormány átfogó rendészeti stratégiájáról rendelkezik, ugyanakkor a tervek szerint a rendészeti stratégiát a kormány a parlamenttel kívánja megalkottatni országgyűlési határozat formájában. Ebben az esetben azonban célszerű lenne nemzeti, vagy országos és nem kormányzati rendészeti stratégiáról beszélni. 4 Minden bántó szándék nélkül, a kiváló szellemi teljesítményt nyújtó szerzőktől előre is elnézést kérve, ilyennek kell minősítenem az IRM által összeállított Rendészeti Stratégia c. dokumentumot, amely a rendészetet az elvi fogalomtisztázások mellőzésével, lényegében az IRM ágazati irányítása alatt működő rendvédelmi szervezetek tevékenységeként határozta meg és számomra elfogadhatatlan módon - ennek alapján tett javaslatot a rendészeti stratégia megalkotására. A militáns rendészet-fogalom továbbéltetése, a rendvédelem és a rendészet egybemosása komoly gátja a civil rendészet, civil közrend és köznyugalom-védelem gyakorlati kialakításának.

3 tartalmában hosszú távra irányt mutató nemzeti rendészeti stratégia kerüljön kidolgozásra. Az alapvető kérdésekben fennálló szakmai közmegegyezés hiánya is motiválja, hogy nem célom a kialakítandó stratégia szövegjavaslatait meghatározni, csupán arra teszek kísérletet, hogy az önkormányzati rendszer sajátosságai szemszögéből - a stratégia alkotás során megkerülhetetlen kérdésekre, problémákra ráirányítsam a figyelmet. A feladat végrehajtásának egyik eleme annak elemzése, hogy a rendészeti feladatok körében milyen lehetséges szerepeket kapott és kaphat a helyi társadalmi viszonyokat leginkább alakítani képes önkormányzati rendszer. Szükséges-e - és ha igen, milyen módon - a kormányhoz képest relatív autonómiával rendelkező állami szervezetként működő helyi önkormányzatok számára a közrend, köznyugalom védelmét szolgáló rendvédelmi (közvetlen erőszak alkalmazását biztosító) kvázi vagy valóságos rendőri feladat- és hatásköröket biztosítani (önkormányzati rendőrség), avagy a helyi önkormányzatokat a civil rendészeti feladatok mainál átgondoltabb szabályozási és jogalkalmazási funkcióinak ellátásával kell (továbbra is) megbízni. A tárgykör azonosítása Alaptörvényünk rögzíti, hogy A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra. 5. Az alapjogként meghatározott biztonság védelmét éppen ezért állami feladatként határozza meg az Alkotmány. 6 A re szóló a kormányzati koalíció felbomlása miatt időközben hatálytalanná vált magyar kormányprogram is rámutatott, hogy A modern társadalomban a biztonságteremtés az állami, önkormányzati szervek, a tulajdonosok és a biztonsági magánszolgáltatók, továbbá a civil kezdeményezések együttes tevékenységével valósulhat meg. A biztonság megvalósítása érdekében szükségesnek tartja e program megerősíteni, hogy: A közbiztonsági szervezetek körébe be kell vonni az önálló feladat- és hatáskörű önkormányzati rendészeti szerveket, a gazdasági társaságok és intézmények által működtetett szakrendészeteket, a magánbiztonsági társaságokat, a civil kezdeményezéseket, illetve a köztestületeket is. A Magyarország megújításának lehetséges irányairól szóló Megegyezés c., augusztus 27-én közzétett miniszterelnöki program arra enged következtetni, hogy a közbiztonság erősítése továbbra is kiemelt feladata marad az államnak. 7 További politikai előzmény, hogy a Kormány a 2224/2007. (XI.28.) Korm. határozattal elfogadta a rendészeti stratégia kidolgozásának alapjául az Igazságügyi és Rendészeti Minisz- 5 Alkotmány 55. (1) bek. 6 z Alkotmány 35. (1) bek. szerint: A Kormány a) védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait; i) az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása (a továbbiakban: veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket., illetve a 40/A. (2) alapján A Rendőrség alapvető feladata a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme. 7 A dokumentum fontosabb megállapításai e tárgykörben: Ha az államot polgárai tartják el az adóforintjaikból, hatalma pedig a népből származik, akkor az államnak szolgálnia és védenie kell. Az önmagát bizonytalannak, gyengének mutató államban ne tudnak eléggé bízni polgárai. Indokolt tehát az állam közrendvédelmi funkcióinak haladéktalan megerősítése oly módon, hogy az ne korlátozza az állampolgárokat alkotmányos alapjogaik gyakorlásában. az álamnak szavatolnia kell polgárai nyugalmát és biztonságát, ennek érdekében pedig nem szégyenlős, bizonytalan, hanem egyértelmű és jogszerű módon kell fellépnie valamennyi szervnek. 3

4 térium (IRM) Rendészeti stratégia c. dokumentumát 8, amely elhatárolja magát a 2073/2004. (IV.15.) Korm. hat. alapján elkészült, de a Kormány által nem tárgyalt Rendvédelmi Stratégia c. munkaanyagtól. A rendészeti stratégia - az IRM előterjesztése szerint az általános értelmű biztonságon belül specializáltan a közrend és közbiztonság megszilárdítására irányul és alapvetően az igazságügyi és rendészeti miniszter által és a rendészeti szakállamtitkár útján felügyelt szervek állnak a stratégia középpontjában. E tanulmány keretében az önkormányzati rendészet főbb elvi és gyakorlati kérdései kerülnek felvázolásra azzal a szándékkal, hogy a jogrend megsértésének megelőzésére, megakadályozására és a megsértett jogrend helyreállítására irányuló önkormányzati feladat-, hatáskör-, szervezet-, személyzet és finanszírozás tartalmát, megoldási lehetőségeit, illetve az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás közötti rendészeti feladatmegosztás mibenlétét behatároló nemzeti rendészeti stratégia megalkotásához megalapozott kiindulási pontokat találjunk. A témakör szinte megkerülhetetlenné teszi, de e tanulmány nem tér ki részletesen a sokak által már-már tényként kezelt önkormányzati rendőrség létrehozásának kérdéskörére. Ennek két alapvető indoka van: Egyrészt a helyi önkormányzás joga a magyar alkotmány alapján álláspontom szerint -nem foglalja magában a büntető joghatóság megosztását az e célra létrehozott államigazgatási (rendőrség, vám- és pénzügyőrség, kormány), a parlament és az igazságszolgáltatási (ügyészség, bíróság) szervekkel. A bűnüldözés nem keverve össze a bűnmegelőzési tevékenységgel -, a nyomozó hatósági tevékenység, a közvetlen állami kényszer alkalmazása és a büntetőjogi szankcionálás ma 9 nem része az önkormányzási kollektív alapjognak. Másrészt a rendőrség foglalt fogalom a magyar államszervezetben. A rendőrség éppen az a szervezet, amely az általános rendészeti feladatai körében jogosult és köteles a rendészeti eszközök közül a rendvédelem végső eszközeit (közvetlen kényszer) is felhasználva megvalósítani a közrend, közbiztonság védelmét. A rendőrség az, amely erre specializált szervezettel, személyzettel és alkotmányos keretek között, ellenőrzötten, a jogérvényesítés végső eszközének, a közvetlen kényszernek az alkalmazására alkotmányos felhatalmazást kapott. 10 A rendőri bűnüldözési és közvetlen kényszer alkalmazására kapott felhatalmazás megosztása államigazgatási és helyi önkormányzati feladatokra számos veszélyt (a jelenleginél is átpolitizáltabb helyi bűnüldözés, a helyi korrupció és a helyi bűnüldözés összefonódásának lehetősége, illetve felerősödése, az önkormányzati autonómia által szétszabdalt és szinte koordinálhatatlan bűnüldözési gyakorlat /pontosabban: káosz/ kialakulása stb.) hordoz magában. Ezek közül itt két elemet emelek ki. 8 A hivatkozott dokumentumot az IRM az 1013/2007. (III.13.) Korm. hat. 4. pontja alapján készítette, amely az IRM Internetes honlapján elérhető. 9 Elvileg nem zárható ki, hogy politikai közmegegyezés jöjjön létre a parlamenti erők között a bűntető joghatóság állami és önkormányzati megosztására. Ebben az esetben újra kell fogalmazni a helyi önkormányzatok alapjogaira vonatkozó alkotmányos tételeket és helyi közügyként kell meghatározni a bűnüldözési, nyomozóhatósági, rendvédelmi feladatok egy részét, ki kell alakítani az ehhez igazodó garanciális szabályokat, biztosítani kell a bűnüldözési feladatokhoz rendelt állami költségvetési források megosztását az államigazgatás és az önkormányzati szervezetrendszer között. A politikai realitásokat figyelembe véve, a közeljövőben nem látok lehetőséget az állami és önkormányzati feladatok újraosztását biztosító alkotmány, önkormányzati, rendőrségi stb. törvény e szellemű módosítására a magyar politikai pártok és parlamenti erők között. 10 A Legfelsőbb Bíróság az 1/1999. KJE sz. jogegységi döntésének indokolásában rámutatott, hogy: A rendfenntartó, rendvédelmi célzatú közvetlen kényszerítő eszköz alkalmazására való feljogosítás az a megkülönböztető vonás, amely megkülönbözteti a rendőrséget más típusú állami feladatot ellátó szervektől. 4

5 Először: ismert, hogy a helyi önkormányzatok többségének működése a jelszavak ellenére - jelentős pártirányítás alatt valósul meg. A bűnüldözés, a közvetlen erőszak alkalmazásának önkormányzati üggyé, illetve hatáskörré minősítése közel 3200, jelentős részben közvetlen pártpolitikai befolyás alatt álló kisköztársasági, kvázi politikai rendőrség elvileg ki nem zárható - kialakulását vonhatja maga után. Másodszor: a helyi önkormányzatokat megillető autonómia, a végrehajtó hatalom központi és területi szerveivel szembeni relatív önállóság, foka kizárja (megkérdőjelezi), hogy az esetlegesen kialakuló helyi önkormányzati rendőrségek - szakmai szempontból elengedhetetlen - egységes irányítása, együttműködése hogyan valósítható meg. Az önkormányzati rendészettel való foglakozást, a nemzeti rendészeti stratégia egyik sarkalatos pontjává emelését nemzetközi és hazai társadalmi, gazdasági viszonyaink alakulása egyaránt indokolja. A rendészet központi elemét a közbiztonság (jogbiztonság) megteremtése, védelme, a közbiztonság sérelmét jelentő cselekvések, események megelőzése, megakadályozása és a sérült biztonság helyreállítása alkotja. A biztonsághoz való jog alkotmányos alapjog, amely mindenkit egyenlően illet meg, és amelynek biztosítása alapjogi jellegéből következően az állam kötelezettsége. Világjelenségként tapasztalható ugyanakkor, hogy más hatásokkal együtt ezen állami szerepet gyengíti az állami intézmények iránti tömeges bizalomvesztés. (A probléma részletes elemzését végzi el Szigeti Péter: Vázlat a közbiztonság három dimenziójáról; világrendszer nemzetállami szint és lokalitás c. tanulmányában ( A társadalmi, gazdasági ellentmondások talaján kialakuló bizalomvesztés következménye, hogy nem csupán Magyarországon a társadalmi félelmek eszkalálódnak, és az emberek mindenütt visszaveszik az államoktól a személyes biztonságukról való gondoskodást. (SZI- GETI i.m.) Más oldalról ez azt jelenti, hogy az emberek egy csoportja, a társadalom gazdag rétege, piaci alapon és nem közszolgáltatásként vásárolja meg - a polgári jog szabályai szerint - a személyes és vagyoni biztonsági (magán) szolgáltatásokat. A biztonság vagyoni alapon történő differenciálódása erős alkotmányossági jogegyenlőtlenség kialakulását mutató - aggályokat vethet fel az átalakulóban lévő közbiztonsági intézményrendszerrel szemben. Ebben a világhelyzetben különösen fontos, hogy az államok olyan megoldásokat találjanak a rendészeti feladatok ellátására, amelyek nem vezetnek a feudális társadalmakra jellemző védelmi (biztonsági) funkciót ellátó magánhadseregeken alapuló rendszer kialakulásához. Konkrétabban fogalmazva: a közbiztonság jogállami keretek között nem lehet piaci áru, amelyhez a társadalom tagjai vagyoni helyzetüktől függő mértékben juthatnak hozzá. Nem hagyható ugyanakkor figyelmen kívül, hogy a magánvagyonok tulajdonosai pl. a birtokvédelem keretében maguk is jogosultak és kötelesek a tulajdonuk védelméről gondoskodni, illetve a személyek személyi biztonságuk védelme érdekében mindent megtehetnek, amit a jog nem tilt (pl. magán személyvédelem igénybevétele). Álláspontom szerint azonban a magánvédelem nem foglalhatja magában a rendészeti - kizárólag a közhatalom gyakorlására jogosult, alkotmányos keretek között ellenőrizhető és ellenőrzött szervezeteket megillető közhatalmi jogosítványokat. Éppen ezért helyesebb a rendészettől már elnevezésében is megkülönböztetni a magánrendészetet és az utóbbit vagyon és személyvédelem névvel illetni. Az önkormányzati rendészet továbbfejlesztése az egyik kivezető út lehet abból a csapdahelyzetből, amelyet a magánrendészet megjelenése és (a ma még) alapjogként meghatározott biztonsághoz való jog ellentmondása teremtett. 5

6 Az Európa Tanács az önkormányzati bűnmegelőzés című ajánlásában arra hívja fel a figyelmet, hogy az önkormányzatok mellőzzék a független biztonsági erők elszaporodását, amelyek gyakran a demokratikus ellenőrzésen kívül működnek. A továbbiakban tehát a helyi önkormányzatok nem rendőrségi típusú rendészeti funkcióit, azok szervezeti, szabályozási, személyzeti és finanszírozási kérdéseit igyekszem felvázolni és mellőzöm a magánvédelemmel kapcsolatos kérdések tárgyalását is. A vállalt feladat elvégzését azonban tovább nehezíti a témakör kaotikus, rendezetlen fogalomrendszere. Leegyszerűsítve: ahány szerző vagy jogalkotó, annyi rendészet, rendvédelem fogalom él a jogszabályainkban, illetve a szakirodalomban. A már hivatkozott IRM dokumentum szerint: a rendvédelem, illetve a rendészet fogalma jelenleg még alkotmányos értelemben is kidolgozatlannak, illetve szűken definiáltnak tekinthető azzal, hogy csak egyes rendvédelmi szerveket szabályoz. Míg az Alkotmány a rendvédelmi szervek közül csak a rendőrséget és a határőrséget nevesíti utalva egyes nemzetbiztonsági tevékenységekre is, addig a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. (1) bekezdése a rendvédelmi szervek körébe a rendőrségen (1) és a határőrségen (2) kívül a polgári védelmet (3), az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóságot (4), a vám- és pénzügyőrséget (5), a büntetés-végrehajtás szervezetét (6), valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat (7) is besorolja. A rendvédelmi szervek körének meghatározásában a Hszt. által alkalmazott jogi megközelítés érvényesül a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi LVII. (szervezeti) törvény 1. (5) bekezdésében is. Ennek értelmében rendvédelmi szervnek minősülnek a rendőrség (1), a határőrség (2), a polgári védelem (3), a vám- és pénzügyőrség (4), a büntetés-végrehajtási szervezet (5), az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság (6), valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (7). A rendészeti stratégia megalkotása szempontjából nem elhanyagolható, hogy a rendészet csak részben jogi jellegű tevékenységek sorozata. A jogalkotási és jogalkalmazási feladatok mellett a rendészet fontos ha nem a legfontosabb - tartalmi eleme a közbiztonság (jogbiztonság) megteremtését és megőrzését szolgáló tervezési, programozási, együttműködési, megelőzési, tájékoztatási és továbbképzési tevékenységek rendszere is. Ráadásul a közbiztonság (jogbiztonság) védelmének csak egyik eleme a rendészeti stratégia, amelynek összhangban kell állnia elsősorban - a bűnmegelőzési és a rendvédelmi stratégiával is 11. 1) A problémakör jogi azonosítása 1.1. Jogi közelítés A rendészet jogi mibenlétének meghatározása alapvetően befolyásolja, hogy milyen álláspontok alakíthatók ki a rendészet centralizációja és decentralizációja kérdésében; befolyásolja továbbá, hogy militáns vagy/és civil szervezetrendszer kerül kialakításra, illetve hat annak megítélésére, hogy egyetlen átfogó, vagy ágazati (igazgatásrendészet, építésrendészet, gazdasági rendészet stb.) részstratégiák összehangolásából kialakított egységbe foglalt rendészeti stratégia készüljön. A helyi önkormányzatok rendészeti szerepkörének elemzése megkívánja, hogy tisztázzuk, pontosan mi tartozik a rendészet fogalomkörébe. A rendészet tartalmának meghatározására irányuló szakirodalom az előzőekben is jelzetteknek megfelelően - átláthatatlanul nagy, de a szakmai közmegegyezés továbbra is hiányzik. 11 Az IRM hivatkozott dokumentuma 1.5. pontjában bemutatja a rendészeti stratégia illeszkedését a kapcsolódó fölé-, mellé- és alárendelt stratégiákhoz, ezért egyetértve a dokumentumban foglaltakkal - annak felvázolásától e helyen eltekintek. 6

7 A rendészeti tevékenység felfogásomban - a közhatalom gyakorlásának az egyik fajtája 12, amely a rendészeti feladatok ellátására és hatáskörök gyakorlására jogszabályban feljogosított közigazgatási és más állami (önkormányzati, rendőrségi) szervek jogalkotó és jogalkalmazó tevékenységeként valósul meg. A rendészeti tevékenység célja a közbiztonság (ide értve a közrendet és a köznyugalmat, általánosabban a jogbiztonságot is) megsértésének megelőzése, a sérelem megakadályozása, illetve a bekövetkezett sérelem következményeinek felszámolása, a jogrend helyreállítása. Az, hogy a jogszabályokban meghatározott közigazgatási tevékenységek közül mi minősül rendészeti tevékenységnek elvileg a jogszabálynak kell(ene) meghatározni. Ez a jogi kategorizálás azonban esetleges, ezért többnyire a szakirodalom szerzői a maguk ízlése szerint alkotnak rendészeti tevékenységi köröket. A helyi önkormányzatok szerepe a helyi közbiztonság megteremtésében lakonikus rövidséggel megfogalmazott az Ötv. 8. (1) bekezdésében: A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen:. gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól. A hivatkozott jogszabályhely szerint a közbiztonság helyi feladatai (és a helyi tűzvédelem) helyi közszolgáltatásnak, azaz közügynek minősülnek. Az állam által ellátandó feladatok e csoportjára pedig az Alkotmány kimondja, hogy: A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása., illetve az Ötv. 1. (1) bekezdése szerint A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata (a továbbiakban: helyi önkormányzat) a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben (a továbbiakban: helyi közügy) önállóan jár el. Első közelítésben tehát megnyugodhatunk: a helyi közbiztonsággal kapcsolatos feladatokat (előrebocsátva, hogy a közbiztonság a rendészet fogalmi eleme) a helyi önkormányzatoknak kell ellátniuk és e feladatokat csak kivételesen és csak törvénnyel lehet az önkormányzatok feladat- és hatásköréből elvonni (Ötv. 6. (2) bek.) A rendőrségről szóló évi XXXIV. tv. 1. -a azonban elgondolkodásra késztet, hiszen e szerint (1) A Magyar Köztársaság Rendőrségének (a továbbiakban: Rendőrség) feladata a közbiztonság és a közrend védelme, valamint az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése és az államhatár rendjének fenntartása. Más szóval: a közbiztonság és a közrend védelmének feladatát a jogalkotó a rendőrséghez is utalja. A szakirodalom és a jogszabályok tanulmányozása arra irányítja rá a figyelmet, hogy az állam által vállalt és az alkotmányban, más jogszabályokban garantált biztonság bonyolult - szakmai körökben sem egyértelműen értelmezett jogi tartalommal rendelkező feladatrendszer, amely magában foglalja az állam belső rendjének, a köz nyugalmának és biztonságának egyeseknél az állampolgárok személyes biztonságának - a fenntartását, amelyet a szakértők jelentős része az ú.n. rendészeti tevékenységgel azonosít. 13 A rendészeti tevékenység többé- kevésbé általánosan elfogadott szakmai álláspont szerint közhatalmi, nevezetesen közigazgatási tevékenység, amely az előzőekben felsorolt védett társadalmi viszonyok megzavarásának megelő- 12 Lásd még: Ivancsics Imre: Hozzászólás a rendészet meghatározásához c. tanulmányát 13 Lásd: Balla Zoltán: A belső rend és a közrend fogalma a jogszabályokban, Belügyi Szemle, sz.; Magyar államigazgatási jog, Különös rész. Bp o.; Baraczka Róbertné Szikinger István: A rendészeti igazgatás. Magyar Közigazgatási jog. Különös rész európai kitekintéssel. Bp old. stb. 7

8 zését, a zavaró magatartás megakadályozását és a megzavart rend helyreállítását foglalja magában. Rendészeti feladatot pedig a rendőrség, a más fegyveres rendészeti szervek, az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás szervezetei egyaránt ellátnak. A bírói jogalkalmazás a teoretikus közelítések eltérőségét figyelmen kívül hagyva egyértelművé tette, hogy a rendészet bármilyen közhatalmi szervezet is legyen e feladat címzettje közigazgatási jogviszonyt létrehozó tevékenység, azaz a rendészeti feladatot ellátó állami szerv és az intézkedés alá vont személy (szervezet) között közigazgatási jogviszony jön létre. A bírói gyakorlat a jogalkalmazás befolyásolása mellett: t.i. hogy milyen eljárásjogot kell alkalmazni a rendészeti ügyekben erőteljesen behatárolja a jogalkotói lehetőségeket is: a rendészeti jogszabályok megalkotása során számolni kell azzal, hogy a rendészeti szabályokban érvényesülniük kell a közigazgatási eljárásokban alkalmazandó alapelveknek, garanciáknak, hogy a feladat- és hatáskörök telepítése során pontos hatósági magatartásokat kell leírni és rendezni kell a jogorvoslati fórumrendszert, biztosítani kell a közigazgatási döntésnek minősülő rendészeti döntések bírói felülvizsgálatát stb. A Legfelsőbb Bíróság jogegységi döntés 14 indokolásában mondta ki, hogy A rendészeti feladatot ellátó rendőri szerv és a panaszos között létrejött jogviszony jellegét vizsgálva megállapítható, hogy a rendőrség részéről az Rtv-ben meghatározott rendészeti feladatok ellátása során kifejtett tevékenység közigazgatási jellegű tevékenység, mert az eljáró szerv közhatalmi jogosítvánnyal élve egyoldalú akaratnyilvánítással intézkedik, melynek során az ügyfél terhére kötelezettséget állapít meg és intézkedésének maga szerez érvényt. A rendőrség tehát - az Rtv-ben meghatározott büntetőeljárási valamint szabálysértési eljárási feladatai mellett - ellátja a közigazgatás részét képező rendészeti igazgatás körébe tartozó feladatokat is. A rendőri intézkedéseket és kényszerítő eszközöket állami közhatalmat gyakorló, államigazgatási ügy intézésére feljogosított szerv (Áe. 3. /2/ bekezdés) alkalmazza, közte és az intézkedés (kényszerítés) alanya között - annak minden jellemzőjével rendelkező - közigazgatási jogviszony jön létre. (kiemelés: K.J.) A fentiek alapján csak annyi bizonyos, hogy a jelenlegi jogi szabályozási rendszerből - megdönthetetlen bizonyossággal - nem rendezhető össze a rendészeti igazgatás tartalma, ennek megfelelően nem alkotható meg a rendészeti feladatokat ellátó szervezetek katalógusa sem. Nem vitt közelebb a kérdés megválaszolásához az IRM által megalkotott már hivatkozott dokumentum sem, amely a következők szerint kategorizálta a rendészeti stratégia tárgyköreit: 14 Lásd: A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 1/1999. KJE számú jogegységi döntése 8

9 Az Államreform Bizottság intézkedése alapján 2007-ben felmérésre került a rendészeti feladatok köre a közfeladat-felülvizsgálatra irányuló projekt keretében, amelynek eredményeként a rendészeti feladatok a rendvédelmi feladatok keretében nyertek elhelyezést, ugyanakkor egyes ágazati rendészeti feladatok Egyéb közfeladatok - ként kerültek meghatározásra, Az IRM által elkészített Rendészeti Stratégia dokumentum a vizsgálat következtetését a következőkben foglalja össze: Rendvédelmi feladatok: Bűncselekmények megelőzése és felderítése Bűnmegelőzés Bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatok Bűnüldözés Bűncselekmények felderítésével kapcsolatos feladatok Védelmi program Szervezett bűnözés elleni fellépés Titkos információgyűjtés Szakterületi irányítás és igazgatási feladatok Szakterületi irányítás és igazgatási feladatok Rendészet Igazgatásrendészet Szabálysértésekkel kapcsolatos feladatok Egyéb ellenőrzési, engedélyezési feladatok Közlekedésrendészet Közlekedési hatósági és egyéb feladatok Közrendvédelem A gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényekkel kapcsolatos rendőrségi feladatok Közterületek védelme Rendezvények biztosítása Kiemelt őrzésvédelem Kiemelt őrzésvédelem Szakterületi irányítás és igazgatás Szakterületi irányítás és igazgatás Határőrizet Államhatár létesítésével, átlépésével, ellenőrzésével kapcsolatos feladatok Államhatár megjelölése határátkelőhelyek alakítása Határátlépés engedélyezése, korlátozása, határellenőrzés Szakterületi irányítás és igazgatás Szakterületi irányítás és igazgatás Büntetések és intézkedések végrehajtása Büntetés-végrehajtás Fogvatartottak őrzése és életvitelük biztosítása Fogvatartottak társadalmi integrációja Fogvatartottak egészségügyi ellátása Fogvatartottak kezelésével kapcsolatos igazgatási feladatok Pártfogó felügyelet Pártfogó felügyelői tevékenység Szakterületi irányítás és igazgatás Szakterületi irányítás és igazgatás Egyéb rendvédelmi feladatok Rendvédelmi oktatás 9

10 Egyéb közfeladatok: Rendvédelmi oktatás Egyéb rendvédelmi feladatok Közigazgatási hatósági eljárásban való rendőri közreműködés Belföldi állami futárszolgálat Nemzetközi együttműködés Egyéb rendészeti feladatok Szakterületi irányítás és igazgatás Szakterületi irányítás és igazgatás Atomenergia-biztonság felügyelete Atomenergia biztonságos alkalmazásával összefüggő feladatok Atomenergia biztonságos alkalmazásával összefüggő feladatok Szakterületi irányítás és igazgatási feladatok Szakterületi irányítás és igazgatási feladatok Más miniszter feladatkörébe tartozó szakterületbe sorolt feladatok Szakhatósági feladatok Szakhatósági feladatok Honvédelem, polgári védelem, katasztrófák elleni védekezés, rendkívüli állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet Honvédelem, polgári védelem, katasztrófák elleni védekezés, rendkívüli állapot, szükségállapot és veszélyhelyzet Jóléti és szociális szolgáltatások Jóléti és szociális szolgáltatások A rendészeti stratégia megalkotása szempontjából is tarthatatlan kategorizálást maga a dokumentum szerzői is felismerték és szükségesnek tartották kifejteni az alábbiakat: A fenti csoportosítás a jelenlegi szabályozási helyzetet tükrözi. A táblázatból látszik, hogy a közfeladatok felülvizsgálata során a rendvédelmi feladatok körén belül egy szűkebb csoportot képeznek a rendészeti feladatok, ezen belül a csoportosítás a következő: igazgatásrendészet, közlekedésrendészet, közrendvédelem, kiemelt őrzésvédelem, továbbá rendészeti irányítás és igazgatás. A Rendészeti Stratégiának ugyanakkor részét kell, hogy képezze a bűncselekmények megelőzése és felderítése, a határrendészeti tevékenység, továbbá egyéb olyan rendvédelmi feladat, mint az oktatás. Az önkormányzati rendészet fejlesztésének egyik alappillére éppen az lesz majd, hogy a megalkotandó nemzeti rendészeti stratégia szabja feladatul a rendészet fogalmi rendszerének jogszabályi rendezését. A tartalmi tisztázatlanság mellett ugyanakkor arra a következtetésre juthatunk, hogy a helyi önkormányzatok azokat a rendészeti feladatokat jogosultak és kötelesek ellátni, amelyeket a jog helyi közügynek, helyi közszolgáltatásnak minősít A rendészet, mint helyi közügy A rendészeti feladatrendszer jogi azonosítása mellett a helyi rendészeti feladatok lehatárolásához szükséges a rendészeti feladatok meghatározott csoportjának helyi közüggyé minősítése is. A Helyi Önkormányzatok Európai Chartája szerint: A helyi közrend és közbiztonság védelme elsősorban a helyi önkormányzatok feladata, az állam pedig garanciát vállal a közbiztonság helyi szintű finanszírozására. 10

11 A jelenlegi szabályozások (pl. építésügyi igazgatás, fogyasztóvédelem, mezőőri szolgálat, önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat, közegészségügyi igazgatás, közterületek rendje) számos olyan feladatot telepítenek az önkormányzatokhoz, illetve a jegyzőhöz, amelyekről elfelejtik kimondani, hogy azok helyi közügyek, avagy az önkormányzat szervei által ellátott államigazgatási feladatok. A helyi közüggyé minősítés általános jogi következményei az alábbiak: - az adott ügycsoportokban a helyi önkormányzatok önállóan jogosultak igazgatni, azaz az adott rendészeti feladatokban a helyi önkormányzat képviselő-testületét megilleti a szabályozás (rendeletalkotás) joga és jogosult eldönteni, hogy törvényi keretek között - milyen szervezettel valósítja meg az adott feladatokat; - a helyi közügynek minősülő rendészeti feladatok ellátását csak kivételesen és csak törvénnyel lehet más szervezet feladatkörébe utalni; - rendezni kell a helyi rendészeti közügyek intézéséért fennálló ellátási felelősséget, azaz meg kell határozni, hogy a helyi rendészeti ügyek közül mit lát(hat) el a települési, és mit a megyei önkormányzat; - törvényben kell rögzíteni, hogy az adott rendészeti feladat a helyi önkormányzat kötelező vagy választható feladatát alkotja és - ennek megfelelően biztosítani kell a feladat ellátásához szükséges pénzügyi (költségvetési támogatási) feltételeket. Minden más, a polgármester, jegyző vagy az önkormányzat hivatalának köztisztviselője hatáskörébe utalt rendészeti feladat, amelyet a jog nem minősít helyi közügynek, a helyi önkormányzatok szervei útján ellátott államigazgatási ügynek minősül. A vázoltaknak megfelelően a helyi rendészeti feladatcsoportok vagy önkormányzati, vagy államigazgatási ügyek lehetnek. A megkülönböztetés a jogi szabályozás és finanszírozás, a kormányzati beavatkozási lehetőségek eltérősége mellett kihat a rendészeti stratégia megalkotására is. A rendészeti ügyek önkormányzati és államigazgatási ügyekre bontása eltérő szabályozási, irányítási, szervezeti, személyzeti és finanszírozási stratégiai célok kitűzését, illetve feladatok meghatározását involválja. 2) Az önkormányzati rendészet A helyi önkormányzatok jelenleg számos - szervezeti, szabályozási, finanszírozási szempontból elkülönülő - általános és ágazati rendészeti feladatot látnak el Általános rendészeti feladatok Az általános helyi rendészeti feladatok egy része a közbiztonság kriminalizált, azaz a büntetőjog hatókörébe tartozó, megsértéséhez kapcsolódik. Ennek összefoglaló neve a bűnmegelőzés helyi feladatai 15, amely funkció át- meg átszövi az egyéb önkormányzati rendészeti tevékeny- 15 A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája (115/2003. (X.8.) OGy. Hat.) kijelölte a helyi önkormányzatok bűnmegelőzéssel kapcsolatos stratégiai céljait és feladatait. Ezek: Közbiztonsági, bűnmegelőzési bizottságok megalakítása. A bűnmegelőzési önkormányzati társulásokat ösztönző módszerek kialakítása, támogatása. A város és vonzáskörzete együttműködési kapcsolatainak ösztönzése úgy, hogy az együttműködési rendszer terjedjen ki a helyi biztonságérzetet csökkentő környezeti tényezők jelzésének fogadására (drogfogyasztás, zajos szórakozóhelyek, 11

12 ségeket. A funkció sajátos jellegére tekintettel a nemzetközi és a hazai gyakorlat önálló feladatrendszerként fogalmazza meg a helyi bűnmegelőzési tevékenységet, amely tatalmában elsősorban tervezési, koordinációs és együttműködési-partnerségi feladatok rendszeréből áll össze. A bűnmegelőzés, mint rendészeti feladat ugyanakkor megjelenik a helyi igazgatási szervek ágazati jogalkalmazó és a helyi önkormányzatok jogalkotó tevékenységében is. Az ezzel kapcsolatos önkormányzati feladatokra az Európa Tanács júliusában útmutatót adott ki, amelyet a Belügyminisztérium elején magyar fordításban eljuttatott az önkormányzatoknak. A téma fontosságát kiemelve ugyan, de e helyen nem foglalkozom részletesebben a kérdéskörrel. A bűnmegelőzés nemzeti stratégiája, és ennek nyomán számos önkormányzat helyi stratégiája elkészült. E dokumentumok tanulmányozása ugyanakkor fontos abból a szempontból, hogy - a szükséges összhang megteremtése mellett módszertani megoldásokat is segítségül hívhassunk a rendészeti stratégia megalkotásához. (A nemzeti bűnmegelőzési stratégia egyik fontos jellegzetessége, hogy a bűnmegelőzést csak kisebb részben tekinti jogi aktusok sorozatának, sokkal inkább épít a nem jogi jellegű megoldások pl. együttműködési ajánlások, terület- és településtervezési módszerek, tájékoztatási és képzési feladatok, szociális és foglalkoztatási intézkedések rendszerére a kitűzött cél, a közbiztonság erősödése eléréséhez.) A bűnmegelőzés rendészeti stratégiai feladatait e dokumentumok megfelelően tartalmazzák, ezért újragondolásukat nem tartom időszerűnek a rendészeti stratégia megalkotása során, de annál inkább kívánatos, hogy pl. a helyi rendészeti szervek (pl. közterület felügyeletek, kaegyéb aszociális magatartások), a megoldásra alkalmas mechanizmus kialakítására, valamint a problémák kezelésével kapcsolatos lakossági visszajelző rendszer működtetésére. A helyi lakosok közbiztonsággal kapcsolatos véleményének rendszeres felmérése (kutatással, közmeghallgatás és lakossági fórum szervezésével, célzott kérdőíves vizsgálattal). A városi lakóközösség biztonságát befolyásoló kérdésekben folyamatos felvilágosítás biztosítása. A rendelkezésre álló ismeretek körének folyamatos bővítése a közterületen elkövetett bűncselekmények és szabálysértések körülményeiről, kiváltó okairól és következményeiről. A bűnmegelőzésben szerepet játszó helyi hatóságok és ügyosztályok közötti munkakapcsolatok megerősítése annak érdekében, hogy az egyes szakterületeken felhalmozódó információk az önkormányzati tervezésben, és a bűnmegelőzésben is hasznosíthatóvá váljanak. Átfogó rövid- és középtávú helyi biztonsági terv készítése. Az - elsősorban a roma népességet érintő - társadalmi kirekesztettség csökkentése érdekében a szociális hátrányok mérséklésére irányuló programok szervezése. A segítségnyújtás erősítése a sértetté válás szempontjából veszélyeztetett vagy kisebbségi csoportok számára. A belsővárosi területekre történő visszaköltözés ösztönzése, és a szegregált városi övezetek kialakulását akadályozó település-fejlesztési politika kialakítása. Az informális társadalmi kontroll erősítése a lakó- és vásárlóövezeti funkciók vegyítésével, a megfelelő szolgáltatási lehetőségek kialakításával a lakótelepeken, az alvóvárosok -ban. Területfigyelő videórendszerek telepítése, elsősorban a belvárosokban, tájékoztatás az eszközök telepítéséről. A természetes környezetnek a lakosság biztonságérzetét is erősítő megteremtése. A közterületek biztonságának megteremtése. A városi bűnmegelőzési stratégia végrehajtásának megszervezése érdekében városi bűnmegelőzési referens alkalmazása. A helyi munkáltatók és az üzleti szféra érdekeltségének megteremtése a városi helyreállítási és foglalkoztatási programokban való aktív részvételre. Olyan jogalkalmazói gyakorlat kialakítása, amely a helyi vállalkozási engedélyek különböző fajtáinak kiadásánál, a különböző rendezvények megtartásának feltételeinél figyelembe veszi a bűnmegelőzés szempontjait is. A szórakozóhelyek nyitvatartási rendjének szabályozásával a helyi közösség biztonságát és nyugalmát szolgáló szabályozás érvényesítése. A városi lakosok sokszínűségét pozitív módon bemutató események támogatása. Az önkormányzatok tegyenek lépéseket arra, hogy a média, különösen annak helyi eszközei vegyenek részt a bűnözés csökkenésére irányuló kezdeményezésekben. Biztosítani kell, hogy a bűnmegelőzési programokról a helyi közösség tudomást szerezzen. A biztonsággal kapcsolatos információk terjesztése (újság, szórólap, helyi képviselőkkel szervezett találkozók, tematikus szomszédsági fórumok stb.). 12

13 tasztrófavédelem szervezetei, fegyveres őrszolgálatok) bűnmegelőzési funkciói egyértelmű meghatározást nyerjenek a kialakítandó stratégiában és annak végrehajtását szolgáló programokban, jogalkotásban. Az általános helyi rendészeti feladatok másik nagy csoportját a klasszikus helyi rendészeti feladatok alkotják, amelyek rendre álláspontom szerint a következők: - szabálysértési eljárás, amely valamennyi ágazati rendészethez is kötődik - helyi tűzvédelem - helyi katasztrófavédelem - helyi polgári védelem - közterületek rendje (közterület felügyeletek) - közösségi rendezvények biztosítása (pl. koncertek, sportrendezvények, önkormányzati rendezvények) - önkormányzati vagyon védelme - egyéb igazgatásrendészet. A jelzett általános önkormányzati rendészeti feladatok jogi szabályozása a közösségi rendezvények biztosítása kivételével - rendezett, de az önkormányzatok szintjén e feladatok öszszehangolása ma még esetleges, szervezeti rendszere változó. Nem rendezett ugyanakkor az önkormányzatok tulajdonosi mivoltából fakadó vagyonvédelmi feladatrendszer (igaz, ugyanilyen problémát jelent a nem kiemelt állami vagyon védelmével kapcsolatos rendészeti feladatrendszer is.) Ágazati helyi rendészeti feladatok Az ágazati helyi rendészeti feladatok rendszere lényegében az egyes igazgatási ágazatokhoz kötődő rendészeti feladatokból épül fel. Ennek megfelelően beszélhetünk - gazdasági rendészeti feladatokról (különösen a kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és idegenforgalmi tevékenységekhez kötődő szabályozási, ellenőrzési, intézkedési hatáskörök gyakorlása); - építésrendészetről; - környezetvédelmi rendészetről (pl. természetvédelmi őrszolgálat); - mezőgazdasági rendészetről (önkormányzati mezőőri szolgálat) - fogyasztóvédelemről; - közegészségügyi és - állategészségügyi rendészetről (bár a évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről nem állapított meg önkormányzati rendészeti feladatokat) - helyi közlekedés-rendészetről stb. Az ágazati helyi rendészeti feladatok egy része helyi közügy (pl. mezőgazdasági és természetvédelmi rendészet), míg más része a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatként nyert meghatározást. A helyi rendészeti ügyek vegyességének fenntartása legalább is felülvizsgálatot igényel. A vegyesség a helyi felelősségi rendszer differenciáltsága mellett szervezeti és működési párhuzamosságokat teremt, ami a megfelelő koordináció elmaradása esetén indokolatlan több- 13

14 letköltségeket és hatékonyság csökkenést eredményez. (A helyi közügyekben a testületi felelősség, az államigazgatási ügyekben a jegyzői-köztisztviselői felelősség dominál.) Az ágazati rendészeti feladatok finanszírozása bonyolult rendszert alkot, amelyben az ú.n. érdekeltek (pl. mezőőri szolgálat) és az állami-önkormányzati költségvetés egyaránt szerepet vállal. Mindezek mellett az önkormányzatok közigazgatási területén működnek a különböző magánrendészetek (polgárőrségek, halászati őrök, vadőrök, hivatásos vadászok, őrző és vagyonvédő szolgálatok stb.), amelyek a helyi rendészeti feladatok egy részét nem a közhatalmi szervezetrendszer részeként látják el akkor sem, ha a jog hivatalos személlyé minősíti egyiküket-másikukat. A helyi ágazati rendészeti feladatok rendszere alapos felülvizsgálatot igényel annak érdekében, hogy egyértelművé váljon a helyi közügyként meghatározható rendészeti feladatok köre Szervezeti kérdések Általános szervezeti kérdések A helyi rendészeti feladatok szervezetrendszerének kialakítása során figyelembe kell venni, hogy e tevékenység-együttes a korábbiakban jelzetteknek megfelelően jogalkotási, jogalkalmazási, tervezési, szervezési, koordinációs, finanszírozási, tájékoztatási, nevelési, képzési stb. feladatokat egyaránt magában foglal. A feladatok egy része a helyi önkormányzati társadalompolitika és stratégia része. Ezek ellátására maga a képviselő-testület hivatott (jogalkotás, tervek és programok elfogadása, stb.). Más részük megvalósítására a testület bizottságot hoz(hat) létre (koordináció, testületi döntések előkészítése stb.). További feladatokat (képzés, tájékoztatás, együttműködések stb.) a meglévő intézményrendszere útján képes megvalósítani az önkormányzat, míg a rendészeti hatósági igazgatási feladatokra részben a hivatali szervezetét használhatja, részben önálló, specializált rendészeti szervezetet hozhat létre. A helyi önkormányzatok ma általában nem alakítanak ki egységes helyi rendészeti igazgatási szervezetet. Kérdéses persze, hogy szükséges-e ilyen szervezet létrehozása, illetve, hogy az általános és ágazati rendészeti feladatok közül minden, vagy csak egyes feladatok kerüljenek-e a helyi rendészeti szerv feladat- és hatáskörébe. Van olyan álláspont, amely szerint célszerű egységes önkormányzati rendészeti szervet létrehozni. Kacziba Antal rendőrtábornok szerint: A jelenleginél ésszerűbb közbiztonság-védelmi feladatmeghatározás talán leglényegesebb területe a helyi önkormányzatok közbiztonsági felelősségének konkréttá tétele és ezzel összefüggésben önálló önkormányzati rendészeti szerv létesítése.. A hatásköri és szervezeti fejlesztés következményeként pedig kifejti, hogy Kívánatosnak látszik olyan irányítási modell kialakítása, amelyben a rendészet irányításáért felelős minisztérium regionális szerveként, főként rendészet-felügyeleti hatósági jogkörben működő rendészet-felügyeleti hivatal látná el a régióban működő összes rendészeti szerv irányításával, illetve felügyeletével kapcsolatos feladatokat. A regionális hivatal hatáskörébe tartozhatnának a fegyveres biztonsági őrségek, a mezőgazdasági őrszolgálatok, továbbá a magánbiztonsági szolgáltatók állami felügyeletének tennivalói is Kacziba Antal: Kisebb álam nagyobb közbiztonság?; Rendészeti Szemle 14

15 Gyakorlati példák a szervezeti megoldásokra Egységes rendészeti szervezet A gyakorlatban több helyi önkormányzat újszerű megoldásként helyi (városi, kistérségi) rendészeti szervezetet hozott létre. Ezek sajátossága, hogy nem rendelkeznek önálló jogi személyiséggel, hatósági hatáskörökkel, irányítási jogosítványokkal, de fontos koordinációs feladatot látnak el a helyi rendészet összehangolása érdekében. Esetleírás: Kiskunfélegyháza A város alapvetően bűnmegelőzési célzattal sajátos rendészeti szervezetet hozott létre, amely gondolatébresztő lehet más önkormányzatok és a központi jogalkotás, illetve a rendészeti stratégia megalkotói számára is, ezért az alábbiakban az önkormányzat tájékoztató anyagai alapján rögzítem a szervezetalakítás céljait, megoldásait: A városi bűnmegelőzés koordinált végrehajtása érdekében az érintettek igényként fogalmazták meg, hogy a városban tartott sport, kulturális, megemlékező és egyéb rendezvények biztosítására, illetve azok ellenőrzésére, a köztisztaság, a parkrendezés, a közterület használat és fenntartás, valamint ezek hatása a bűnmegelőzésre, baleset-megelőzésre, az eb tartással kapcsolatos szabályok, a vendéglátó és szórakozóhelyek rendje, az ezzel kapcsolatos ellenőrzések, a piacok és vásárok rendje, az illegális kereskedelmi tevékenység és munkavállalás, a lakossági bejelentések és panaszok kivizsgálása, illetve a felvetett problémák felszámolása, tűz-, baleset-, katasztrófa- és polgári-védelmi megelőző ellenőrzések végzése, az ilyen helyzetekre való felkészítés megszervezése, az esetleg bekövetkezett rendkívüli események felszámolásában való közreműködés, az önkormányzat hatáskörébe tartozó szabálysértések megelőzése, felfedése, az eljárások hatékony lefolytatása, és a fentiekhez hasonló elsősorban az önkormányzat feladat és hatáskörébe tartozó problémák és feladatok megoldásának hatékony segítése, illetve támogatása érdekében hozzanak létre megfelelő szervezetet. Az igény alapján jött létre a Városi Rendészet, amely az együttműködő felek egyező akarata és kölcsönös együttműködése révén a megállapodás és a hatályos jogszabályok alapján működik. Jogi személyiséggel, önálló szervezettel és vagyonnal nem rendelkezik; jogi jellege: közérdekű együttműködés, a Polgármesteri Hivatal irányításával, a hozzátartozó szervezetek, intézmények és személyek irányában teljes körű utasítási joggal és felelősséggel. A Városi Rendészetet a koordinátor irányítja, aki a Polgármesteri Hivatal alkalmazottja. Utasítási jogkörrel nem rendelkezik, de az együttműködők irányába információ továbbítást biztosít, koordinálja az együttes tevékenységet. Igényeket fogalmaz meg, továbbít és felkér tevékenység, feladat végrehajtására. Az együttműködő felek delegáltjait a városi rendészetben végzett tevékenység során a rájuk vonatkozó jogszabályok keretén belül intézkedésre hívhatja fel. A feladat végrehajtása során a tevékenységet irányítja, szükség esetén az együttműködő felek utasítási joggal felruházott képviselőit utasítás kiadására kéri fel. Az Együttműködési megállapodást aláírók egyike a Kiskunfélegyházi Rendőrkapitányság. A Városi Rendészet diszpécser szolgálatával, valamint a Rendészet koordinátorával állandó telefon összeköttetés biztosítja az információ-áramlást. A diszpécser szolgálatot 24 órás szinten a Városi Tűzoltóság szervezi. A rendőrség az igények figyelembe vételével, a lehetőségek függvényében felkérésre vesz részt a feladatok végrehajtásában a szükséges rendőri erő és technika biztosításával a hatályos jogszabályok előírásainak betartása mellett. A megoldás főbb célkitűzései: - Az önkormányzati rendészeti tevékenység szervezeti és tevékenységi modelljének, struktúrájának kidolgozása. A rendészeti szervek - elsősorban a rendőrség - profil tisztításának elősegítése. - A bűnmegelőzés és áldozatvédelem társadalmasításának fokozása, hatékonyságának növelése. - Az önkormányzati szerepvállalás dominanciájának növelése, a közvetlen reagálás kiszélesítése, az áttétek csökkentése. 15

16 - Az eddigi azon gyakorlat háttérbe szorítása, melynek során általában minden rendezvény biztosításának megoldására a rendőrséget kérték fel, valamint általában a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézkedésre a rendőrségre kerültek továbbításra, illetve azokat más fórum - vélt hiányában - közvetlenül is ide jelezték. EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Városi Rendészet megalapítására és működtetésére Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat, Kiskunfélegyházi Rendőrkapitányság Kiskunfélegyháza Város Tűzoltósága Székhelye: 6100 Kiskunfélegyháza, Csongrádi út 21. Kiskunfélegyházi Polgárőrség Mezei Őrszolgálat MiniMax Elektronika Diszpécser szolgálat CIDRI Biztonságtechnikai és Kereskedelmi BT között önkéntes elhatározásukból, szervezeti önállóságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján VÁROSI RENDÉSZETET hoznak létre és működtetnek. 1. A Városi Rendészet célja: Kiskunfélegyháza városban a rendészeti feladatok koordinált ellátása, a közrend és közbiztonság javítása, a rendezvények zavartalan lebonyolításának biztosítása. 2. A Városi Rendészet irányítása - A Városi rendészetet a koordinátor irányítja. - A koordinátor a Polgármesteri Hivatal alkalmazottja. 3. A koordinátor feladatai - A koordinátor utasítási jogkörrel nem rendelkezik, az együttműködők irányában csak információ továbbítást biztosít, igényeket fogalmaz meg, és koordinálja az együttes tevékenységet. - Az együttműködést vállaló szervezetek közötti folyamatos információ áramlás fenntartása. - A diszpécser szolgálattól, az együttműködőktől és az egyéb érintettektől kapott információk megfelelő helyre történő továbbítása, a szakhatóságok és egyéb érintettek tájékoztatása, értesítése. - Az együttműködés során az adminisztrációs tevékenység végzése. - A bűnmegelőzési program felügyelete és koordinálása. 4. A Városi Rendészet működése - A Városi Rendészetet Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata működteti, a Közterület Felügyelet, Piac és vásár Felügyelőség, Gyepmesteri Szolgálat, Polgármesteri Hivatal Osztályainak közreműködésével az együttműködő szervek és szervezetek támogatásával, valamint egyéb érdekeltek, hatóságok és szervezetek szükség szerinti bevonásával. (ÁNTSZ, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, Vám- és Pénzügyőrség, Környezetvédelmi Felügyelőség, Kiskunsági Nemzeti Park, Munkavédelmi Felügyelőség, Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Polgárvédelmi Kirendeltsége, stb.) - A Városi Rendészet a felek egyező akarata és kölcsönös együttműködése révén, jelen megállapodás és a hatályos jogszabályok alapján működik. - Jogi személyiséggel, önálló szervezettel és vagyonnal nem rendelkezik. - Tevékenységének alapja a jelen megállapodást aláíró szervezetek önálló működésének, koordinálásának előnyeit és lehetőségeit kihasználó közérdekű együttműködés. - A Városi Rendészet diszpécser szolgálatát Kiskunfélegyháza Város Tűzoltósága látja el és működteti Kiskunfélegyháza Csongrádi út 21. szám alatt, a Tűzoltóság épületében, ahol 24 órás felügyeleti rendszer működik. 16

17 - A Városi Rendészetben együttműködő szervezetek és cégek együttműködésének koordinálását, valamint az információk áramlásának biztosítását, folyamatos fenntartását a Kiskunfélegyháza Város Polgármesteri Hivatala által kijelölt koordinátor látja el. - Az együttműködésben részt vevő MiniMax Elektronika és Cidri Biztonságtechnikai Bt a vagyonbiztonsággal kapcsolatos tevékenységeiket térítés ellenében, vagy külön felajánlás alapján térítésmentesen végzik. - A Városi Rendészettel kapcsolatos kérdésekben az együttműködő felek egyeztető fórumon hozzák egyhangúlag döntéseiket, és ezt a fórumot a koordinátor hívja össze. 5. A Városi Rendészet feladata: - Az együttműködést vállaló szervezetek alaprendeltetésükből eredően szervezeti és működési szabályzataikban megfogalmazott feladataikat látják el, melynek során a szükséges és lehetséges információáramlást biztosítják a megfelelő koordináció érdekében. - A 24 órás diszpécserszolgálat fenntartása, melynek segítségével a technikai hírösszeköttetés biztosítható az együttes feladatellátás során. - A városban tartandó nagyobb rendezvények esetében rendfenntartási tevékenység biztosítása és forgalomirányítási feladatok ellátása. - A közrend és közbiztonság javítása, a polgárok biztonságérzetének növelése. - Természeti csapás, baleset, káreset, műszaki meghibásodás, egyéb veszélyhelyzet során összehangolt segítségnyújtás az élet- és vagyonmentésben, a helyreállítási munkálatokban és a rend helyreállításában. - Szükség esetén hatósági intézkedés kezdeményezése az illetékes hatóságnál. - Az együttműködők szakterületén végzett tevékenységének kölcsönös segítése. - Közös járőr és egyéb szolgálatok igény szerinti koordinált ellátása. - A bűncselekmények áldozatait pedig tájékoztatják arról, hogy milyen segítségeket kaphatnak különböző állami szervektől és a civil áldozatvédő szervezetektől, illetve egyes esetekben a kárenyhítési igényeiket hogyan és milyen formában nyújthatják be a Biztonságos Magyarországért Közalapítványhoz. - Az önkormányzati rendeletek betartásának illetve betartatásának, a bűnmegelőzési, tűzvédelmi, köztisztasági, városrendészeti célkitűzések megvalósításának hatékony támogatása. 6. Az együttműködéshez való csatlakozás, együttműködés megszűnése A Városi Rendészethez való csatlakozás szándékáról a csatlakozni kívánó szervezet képviselője írásban tájékoztatja a koordinátort. A csatlakozásról az együttműködők 30 napon belül döntenek. A csatlakozással összefüggő kérdések egyeztetése a koordinátor, illetve az együttműködők képviselőinek feladata. Az együttműködés felmondását 60 napos határidővel bármelyik fél indokolás nélkül gyakorolhatja. 7. Az együttműködés során az együttműködésből fakadó vitás kérdések rendezése Az együttműködő felek megállapodnak abban, hogy az időközben felmerülő vitás kérdéseiket 30 napon belül egyeztetés útján rendezik, azt jogi útra nem terelik. 8. Záró rendelkezések A megállapodás az együttműködő felek aláírásával hatályba és határozatlan időre szól. Az együttműködési megállapodásban nem szabályozott kérdésekre a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított évi LXV. törvény, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló évi CXXXV. törvény, valamint a Polgári törvénykönyvről szóló évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (Szükséges a kiskunfélegyházi megoldás és más hasonló megoldások gyakorlati tapasztalatainak az összegyűjtése, elemzése és az általánosan javasolható gyakorlatok elterjesztésére módszertani ajánlás elkészítése az önkormányzatok számára.) 17

18 Speciális rendészeti szerv Figyelemre méltó a közterület felügyelet szervezeti rendszerének kialakulása, amely a közterületek rendjének bevált rendészeti szervezetévé fejlődött az összes ellentmondásával együtt. Az önkormányzatok keresik a megoldásokat annak érdekében, hogy e szervezetek lehessenek az egységes önkormányzati hatósági rendészet szervezeti pillérei, amelyek helyi közösségi rendészeti hatósági szervvé képesek fejlődni Finanszírozás A vázlatos tartalmi fejtegetések végén fel kell tenni a kérdést, hogy ki fizeti a révészt, azaz az önkormányzati rendészet tartalmi rendezése nyomán milyen módon történik e feladat finanszírozása. A jelenlegi rendszerben a normatív állami költségvetési támogatások nem ismerik a rendészeti normatívát, azaz ezen a címen az önkormányzatok nem részesülnek állami finanszírozásban. Felvethető, hogy e feladatrendszer önálló költségvetési mutatóként kerüljön meghatározásra az állami költségvetés tervezésekor. Az egyes helyi rendészeti feladatok költségeit az ágazati költségvetési normatívák elvileg tartalmazzák, illetve egyes rendészeti feladatok ellátását az érdekeltek befizetéseiből kell és lehet finanszírozni. A feladatrendszer kialakítása, a szervezeti megoldások kitalálása mellett szükséges a finanszírozás áttekintése is, mert ennek elmaradása a helyi rendészet továbbfejlesztésének legfőbb akadályává válhat. Tudomásul kell venni ugyanakkor, hogy a helyi rendészet fejlesztése olyan decentralizációs folyamatot eredményez, amely a rendészeti feladatokra rendelkezésre álló állami források újraosztását igényli a jelenlegi rendszerhez képest. A közrend, a közbiztonság, a köznyugalom megteremtésének, védelmének és helyreállításának állami feladat-, szervezet-, szabályozási-, finanszírozási rendszerét minden érdekelt számára megnyugtatóan kell rendezni a közeljövőben. Az ennek érdekében kialakítandó rendészeti stratégia és a már elfogadott bűnmegelőzési stratégia megvalósulását segítő intézkedések (kutatás a helyzetfelmérésre és a megoldási alternatívák kidolgozására, jogalkotás, módszertanok készítése, a jó gyakorlatok elterjesztésének megszervezése stb.) halaszthatatlanok. Az állam (kormány, parlament, önkormányzatok) tesze-toszasága ebben a kérdésben azzal a következménnyel jár, hogy a kellően megerősödött magántulajdonosok, illetve az államból kiábrándult tömegek a demokratikus jogállami normákon kívüli megoldásokkal, gárdák és magánhadseregek szervezésével maguk veszik kezükbe a biztonságuk megteremtését. 17 Különösen erőteljes e törekvés a Fővárosi Közterület Felügyelet esetében, amely pl. jelentős bűnmegelőzési feladatvállalást irányzott elő. Tájékoztató anyagában a Felügyelet a következőket jelzi: Intézményünk felismerte a TBN Stratégia üzenetének jelentőségét, és 2006 év végén az Értékelő-elemző (Bűnmegelőzési) Osztály létrejöttével egy időben elkészítette a Fővárosi Közterület-felügyelet (Felügyelet) bűnmegelőzési koncepcióját, valamint a évre vonatkozó programját, amelyet a Fővárosi Közgyűlés Városrendészeti Bizottsága februári ülésén fogadott el. (Koncepciónk a honlapunkon megismerhető, letölthető.) 18

19 Hiú ábránd ugyanakkor feltételezni, hogy a bármilyen rendészeti szakmai jogalkotás, szakképzés, szervezetfejlesztés önmagában megoldja a közbiztonság problémáit. A közbiztonság megteremtésének csupán egyik, nem elhanyagolható eleme a rendészet fejlesztése. A közbiztonság azonban elsősorban nem rendészeti, hanem társadalmi-gazdasági folyamatok által meghatározott társadalmi viszonyrendszer, amely a szociális biztonságtól a korrupció visszaszorításán és a gazdasági szereplők békéjét biztosító magatartások (a tőkefelhalmozás és a bérmunka kiegyezése) kialakulásán át a közhatalom legitim működésének (újra) megteremtéséig bonyolult rendszer eredőjeként jelenik meg és érvényesül a társadalomban. A rendészet helyretétele csupán segíti, de nem meghatározza a közbiztonság javulását, elfogadható szintre emelését. 19

20 FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Balla Zoltán: A rendészet fogalmának tisztázásához, Magyar Közigazgatás, sz. 2. Balla Zoltán: A belső rend fogalma a jogszabályokban, Belügyi Szemle, sz. 3. Baraczka Róbertné Szikinger István: A rendészeti igazgatás, Magyar Közigazgatási Jog Különös rész, Bp Baraczka Róbertné: A hatósági jogalkalmazás helye, szerepe és módjai a közbiztonság védelmében, Belügyi Szemle sz. 5. Finszter Géza: A rendészet elmélete, Kriminológiai Közlemények, sz. 6. Finszter Géza: A rendészet modernizációjának magyarországi kísérletei, Finszter Géza: A demokratikus jogállami rendőrség alternatívái a XXI. Században, Finszter Géza: Rendészet vagy rendvédelem, Belügyi Szemle, sz. 9. Ivancsics Imre: Hozzászólás a rendészet meghatározásához, 10. Kacziba Antal: Kisebb állam nagyobb közbiztonság?, ÉS 50. évf. 30. sz. 11. Kerezsi Klára-Finszter Géza- Kó József-Gosztonyi Géza: A területi bűnmegelőzés lehetősége Budapest V., IX., és XXII. kerületében, Kriminológiai Tanulmányok XXXVIII. k., OKI 12. Nyíri Sándor: A rendészeti igazgatás elvi kérdései, Belügyi Szemle sz. 13. Szamel Lajos: Jogállamiság és rendészet, Belügyi Szemle, sz. 14. Szigeti Péter: Vázlat a közbiztonság három dimenziójáról: világrendszer-nemzetállam és lokalitás, Jogelméleti Szemle sz. 15. Szikinger István: A közrend és a közbiztonság, Rendészeti Szemle sz. FELHASZNÁLT EGYÉB DOKUMENTUMOK 16. Közigazgatás szakvizsga tankönyv: Bel- és igazságügyi ágazat, Bp. MKI Az önkormányzatok szerepvállalása a bűnmegelőzés társadalmasításában a belügyi tárca által végzett átfogó felmérés alapján, /pages/cd/ertekelo,doc 18. Tájékoztató a Fővárosi Közterület-felügyelet bűnmegelőzési tevékenységéről, Új Magyarország, A Magyar Köztársaság Kormányának programja A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 1/1999. KJE sz. jogegységi döntése 21. Rendészeti Stratégia alágazati stratégiai dokumentum, a 2224/2007. (XI.28.) Korm hat. Melléklete 22. Bűnmegelőzési ajánlások önkormányzatoknak, Bp Országos Bűnmegelőzési Központ 23. Városi bűnözés megelőzése, Útmutató helyi hatóságok részére, Európa Tanács, július

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen

Részletesebben

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék

Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék 5 Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék A magyar Országgyűlésre vonatkozó szabályozás alaptörvényi, törvényi és határozati házszabályi szinten 1 Bevezetés Bár Magyarországon az

Részletesebben

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási

Részletesebben

8/2004. (III. 25.) AB határozat

8/2004. (III. 25.) AB határozat 8/2004. (III. 25.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő határozatot:

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI Dr. Kádár Pál ezredes A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS Tudományos témavezető: Prof. Dr. TORMA András CSc intézetigazgató, egyetemi

Részletesebben

PELLÉRD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALA. PELLÉRD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE Szakértői tanulmány 2010.

PELLÉRD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALA. PELLÉRD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE Szakértői tanulmány 2010. PELLÉRD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALA PELLÉRD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE Szakértői tanulmány 2010. Tartalomjegyzék ELŐZMÉNYEK... 4 1. A vizsgálat módszere... 5 2. Az önkormányzatról

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

Tájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról

Tájékoztató. a közigazgatási alapvizsga. tananyagát érintő változásokról Tájékoztató a közigazgatási alapvizsga tananyagát érintő változásokról Budapest, 2015. augusztus 15. 1 Tisztelt Vizsgázó! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) jogszabályban rögzített feladata,

Részletesebben

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése A közoktatás rendszerét felváltó köznevelés rendszere a feladatmegoszlás, a rendszer működtetése

Részletesebben

Latorcai Csaba. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. (Szent István király intelmei Imre herceghez)

Latorcai Csaba. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. (Szent István király intelmei Imre herceghez) Latorcai Csaba A nemzetiséghez tartozók önkormányzáshoz fűződő jogai az Alaptörvény és a nemzetiségi törvény tükrében. Rövid történeti áttekintés 1993-tól. A kakukktojás 1 jelenség Mert az egy nyelvű és

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 június 29 - i testületi ülésére a 1. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1466/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1466/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1466/2016. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A panaszos civil szervezet azért fordult a hivatalomhoz, mert sérelmezte, hogy

Részletesebben

Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve

Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl 68/E/2004. AB határozat Alkotmány 54. (1) bekezdés az emberi méltósághoz való jog Alkotmány 70/A. (1) bekezdés a jogegyenlőség elve Egy indítványozó mulasztásban

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG A FÜGGETLEN RENDÉSZETI PANASZTESTÜLET ELJÁRÁSÁRÓL TARTOTT ELŐADÁSHOZ

HÁTTÉRANYAG A FÜGGETLEN RENDÉSZETI PANASZTESTÜLET ELJÁRÁSÁRÓL TARTOTT ELŐADÁSHOZ HÁTTÉRANYAG A FÜGGETLEN RENDÉSZETI PANASZTESTÜLET ELJÁRÁSÁRÓL TARTOTT ELŐADÁSHOZ dr. Kádár András Kristóf 1. Pozitív változások a panaszeljárás szabályozásában Az Rtv. 92-93. -ában szabályozott és jelenleg

Részletesebben

PRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések

PRAEAMBULUM. Alapvető rendelkezések 1 a. Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, mint a nemzet képviseletére hivatott testület. Az alkotmány Magyarország legfontosabb jogforrása, a jogrend alapja ugyanakkor nem csak jogszabály, hanem olyan

Részletesebben

alkotmányjogi panaszt Indítványunkban mindenekelőtt az indítványozói jogosultságunkat kell alátámasztanunk.

alkotmányjogi panaszt Indítványunkban mindenekelőtt az indítványozói jogosultságunkat kell alátámasztanunk. Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott INDEX.HU Zrt. ( ) meghatalmazott jogi képviselőnk, Dr. Majtényi László (Dr. Majtényi László Ügyvédi Iroda ) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény

Részletesebben

MAGYAR RENDVÉDELMI KAR ADATVÉDELMI ÉS ADATBIZTONSÁGI SZABÁLYZAT 2013.

MAGYAR RENDVÉDELMI KAR ADATVÉDELMI ÉS ADATBIZTONSÁGI SZABÁLYZAT 2013. MAGYAR RENDVÉDELMI KAR ADATVÉDELMI ÉS ADATBIZTONSÁGI SZABÁLYZAT 2013. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja és hatálya... 3 1.1 A szabályzat célja... 3 1.2 Személyi hatály... 3 1.3 Tárgyi hatály... 3 1.4

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8031/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8031/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8031/2013. számú ügyben Előadó: dr. Varga Éva Csilla Az eljárás megindulása A panaszos bejelentése alapján mivel lakásából nagy értékű ékszerek hiányoztak

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása A panaszos aki jelenleg fehérgyarmati állandó lakos azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartásba

Részletesebben

27 Tájékoztató a hivatali kapu regisztrációval kapcsolatos adatváltozások átvezetéséről 27

27 Tájékoztató a hivatali kapu regisztrációval kapcsolatos adatváltozások átvezetéséről 27 III. évfolyam 2 3 A belső piaci szolgáltatásról szóló 2006/123/EK irányelv végrehajtásáról szóló aktuális tájékoztató 3 A közcélú foglalkoztatásról 4 A polgármesteri hivatalok működését meghatározó belső

Részletesebben

6. melléklet. Az Önkormányzati jogok bírósági védelme

6. melléklet. Az Önkormányzati jogok bírósági védelme 6. melléklet Az Önkormányzati jogok bírósági védelme I. A helyi önkormányzatiság A rendszerváltás alapvető értékei közül az egyik legjelentősebb a helyi önkormányzatok kialakítása, amely a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1882/2016. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A panaszos a politikai meggyőződésük miatt elbocsátott munkavállalók nyugdíjra

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2015. február 9. 2015. 3. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 2/2015. (II. 2.) AB határozat a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire

Részletesebben

A kormánytisztviselők, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak jogállására vonatkozó bírói gyakorlatról.

A kormánytisztviselők, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak jogállására vonatkozó bírói gyakorlatról. Belügyminisztérium A kormánytisztviselők, valamint a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak jogállására vonatkozó bírói gyakorlatról (Tanulmány) KÉSZÍTETTE: DR. LÁSZLÓ-OROSZ ORSOLYA, DR. BOGNÁR

Részletesebben

2014. évi nemzeti jelentések a Magyarország által ratifikált egyezményekről (2010.-2014.) LIGA Szakszervezetek álláspontja

2014. évi nemzeti jelentések a Magyarország által ratifikált egyezményekről (2010.-2014.) LIGA Szakszervezetek álláspontja 2014. évi nemzeti jelentések a Magyarország által ratifikált egyezményekről (2010.-2014.) LIGA Szakszervezetek álláspontja A jelentést a LIGA kizárólag a megjegyzései feltűntetése esetén tudja elfogadni.

Részletesebben

Közigazgatási jog záróvizsga tételek (2015/2016. tanév I. félévi záróvizsga-időszak) A tételek

Közigazgatási jog záróvizsga tételek (2015/2016. tanév I. félévi záróvizsga-időszak) A tételek Közigazgatási jog záróvizsga tételek (2015/2016. tanév I. félévi záróvizsga-időszak) A tételek 1. Az igazgatás fogalma, alanya, tárgya, tartalma. A közigazgatás fogalma és sajátosságai, rendeltetése, feladatai.

Részletesebben

1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA1

1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA1 1. oldal 1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA1 A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése

Részletesebben

Pusztavacs Községi Önkormányzat Jegyzőjétől : 2378 Pusztavacs, Béke tér 10., Pf.: 17. : 06-29/315-101; 315-122; 515-370

Pusztavacs Községi Önkormányzat Jegyzőjétől : 2378 Pusztavacs, Béke tér 10., Pf.: 17. : 06-29/315-101; 315-122; 515-370 Pusztavacs Községi Önkormányzat Jegyzőjétől : 2378 Pusztavacs, Béke tér 10., Pf.: 17. : 06-29/315-101; 315-122; 515-370 ELŐTERJESZTÉS A Pusztavacs Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ

AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS REFORMJA JOGHARMONIZÁCIÓ (Történeti áttekintés, az intézményi struktúra felépítése és működése, a reform során szerzett pozitív és negatív tapasztalatok bemutatása) A Magyar Népköztársaság

Részletesebben

Kommentár a kormány válaszáról a Velencei Bizottságnak az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvényről szóló véleményére 2012. július A Velencei Bizottság 665/2012. számú, az Alkotmánybíróságról

Részletesebben

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Law Working Papers 2015/14 Drinóczi Tímea A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

(Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK

(Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK 2011.4.15. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 101/1 I (Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/36/EU IRÁNYELVE (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az

Részletesebben

1998. évi XIX. törvény. a büntetőeljárásról1 ELSŐ RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Az eljárási feladatok megoszlása

1998. évi XIX. törvény. a büntetőeljárásról1 ELSŐ RÉSZ. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. Az eljárási feladatok megoszlása 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról1 ELSŐ RÉSZ I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK Az eljárási feladatok megoszlása 1. A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. A bíróság

Részletesebben

Belügyi Rendészeti Ismeretek

Belügyi Rendészeti Ismeretek Belügyi Rendészeti Ismeretek Tansegédlet Társadalomismeret Tereptan Szabálysértések Büntetőjog Kriminalisztika Készült a TÁMOP 2.2.3-9/1-2009-0003. számú program keretében, az Országos Rendészeti TISZK

Részletesebben

Dr. Kacziba Antal nyá. r. altábornagy: Az önkormányzati rendészet lehetőségei és korlátai Tézisek

Dr. Kacziba Antal nyá. r. altábornagy: Az önkormányzati rendészet lehetőségei és korlátai Tézisek Dr. Kacziba Antal nyá. r. altábornagy: Az önkormányzati rendészet lehetőségei és korlátai Tézisek 1. Társadalmi szempontból az önkormányzati rendészet legfőbb lehetősége a helyi közérdeknek megfelelő közrend

Részletesebben

Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala. Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák

Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala. Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák 5 Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák I. Bevezetés Jelenleg egy kiterjedt államigazgatási

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal szervezésében Székesfehérváron 2007. május 31.-én megtartásra került jegyz

A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal szervezésében Székesfehérváron 2007. május 31.-én megtartásra került jegyz A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal szervezésében Székesfehérváron 2007. május 31.-én megtartásra került jegyzői értekezlet A közoktatási intézmények átszervezésével kapcsolatos jogi és

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/32/EU IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/32/EU IRÁNYELVE L 180/60 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2013.6.29. IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/32/EU IRÁNYELVE (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös

Részletesebben

GYÖNGYÖS KÖRZETE KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS

GYÖNGYÖS KÖRZETE KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS GYÖNGYÖS KÖRZETE KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS Gyöngyös Körzete települési önkormányzati képviselő-testületei Magyarország Alaptörvénye, melynek 32. cikke (1) bekezdése k) pontja,

Részletesebben

I. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYOS ALAPJAI TÉMAKÖR TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

I. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYOS ALAPJAI TÉMAKÖR TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A KÖZIGAZGATÁSI ALAPVIZSGA TARTALMI KÖVETELMÉNYEI A közigazgatási alapvizsga tananyagának témakörei: I. A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai II. A közigazgatás felépítése és működése III. Államháztartási

Részletesebben

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ

A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ JOGI ALAPISMERETEK Jegyzet A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ Készítette: Papp Orsolya r. alezredes 2015. Bevezetés Tisztelt leendő kollégák! Minden szakmának, hivatásnak megvan a saját fogalmi rendszere - alapfogalmak,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Alkotmányjog Alapjogok

TARTALOMJEGYZÉK. Alkotmányjog Alapjogok TARTALOMJEGYZÉK Döntések... 7 Alkotmányjog Alapjogok 10/2011. (III. 9.) AB határozat Az egyesülési jogot közvetlenül érintő mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn amiatt, hogy az Országgyűlés

Részletesebben

Transparency International Magyarország. Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató. Budapest. Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr!

Transparency International Magyarország. Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató. Budapest. Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr! KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA ELNÖK Transparency International Magyarország Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató Budapest Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr! Köszönettel vettük, hogy véleményezés és észrevételezés

Részletesebben

Társadalmi-önkorm. a területi politikában KOR KÉP. Az alkotmányos jogállami

Társadalmi-önkorm. a területi politikában KOR KÉP. Az alkotmányos jogállami Társadalmi-önkorm a területi politikában KOR KÉP Az alkotmányos jogállami demokrácia nélkülözhetetlen eleme a participáció, annak vizsgálata, hogy a közvetlen és a képviseleti demokrácia miként érvényesülhet

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 212/B/2001 Budapest, 2010.03.02 12:00:00 de. Holló András Dr. 23/2010. (III. 4.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 2010. évi 31. számában

Részletesebben

Panaszkezelési Szabályzat Hatályos: 2014. 08. 01.

Panaszkezelési Szabályzat Hatályos: 2014. 08. 01. A DUNA TAKARÉK BANK Zrt. Igazgatósága 19/2014/IG. számú határozatával jóváhagyott szabályzat A DUNA TAKARÉK BANK ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA Lezárva: 2014. 07. 31. Hatályos: 2014. 08. 01. Illés Zoltán

Részletesebben

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi

Részletesebben

Európai Beruházási Bank Csoport. Átláthatósági politika

Európai Beruházási Bank Csoport. Átláthatósági politika Csoport Átláthatósági politika 2015. március 2015. március 6. 1 / 17 Tartalomjegyzék 1. Háttérinformációk és a politika célja... 3 2. Vezérelvek... 3 Nyilvánosság... 3 A bizalom biztosítása és az érzékeny

Részletesebben

TEMATIKA. 1.1. alfejezet - A közigazgatás fogalma, feladata Közigazgatás fogalmának, feladatának meghatározása

TEMATIKA. 1.1. alfejezet - A közigazgatás fogalma, feladata Közigazgatás fogalmának, feladatának meghatározása TEMATIKA A ÜGYKEZELŐI ALAPVIZSGA FELKÉSZÍTŐ TANFOLYAMHOZ Helyszín: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal IX. emeleti oktatóterme (9021 Győr, Árpád út 32.) Időpont: 2013. április 17-18. 1. nap (2013.

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE 11. IKTATÓSZÁM: 2-4/2011. MELLÉKLET: - TÁRGY: Javaslat a Fejér Megyei Önkormányzat 2011-2014. évekre szóló gazdasági programjára ELİTERJESZTİ:

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2014. január 24. 2014. 2. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 1/2014. (I. 21.) AB határozat a Kúria Kvk.III.37.230/2012/2. számú végzése és az Országos Választási

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság 3.M.527/2004/9. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (1388 Budapest, Pf.: 52.; ügyintéző: dr. Csányi Éva

Részletesebben

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16. cikkére,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16. cikkére, C 37/6 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2012.2.10. Az európai adatvédelmi biztos véleménye a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet és az 561/2006/EK európai

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.) Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.) Előadó: dr. Bódis Cecília Az eljárás megindítása A panaszos akinek panaszához később újabb panaszos

Részletesebben

DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója:

DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Ülésnap Napirend Felszólaló 2007. április 24. (66. ülésnap) Az Állami Számvevőszék 2006. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az Állami Számvevőszék 2006. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról

Részletesebben

Kormányzati kompetenciatérkép

Kormányzati kompetenciatérkép Kormányzati kompetenciatérkép a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek esélyegyenlőségének előmozdítása területén feladat- és hatáskörrel rendelkező állami szervekről Háttér Társaság a Melegekért

Részletesebben

Mielőtt rátérnék a Szolgálat konkrét működésének bemutatására, néhány szakmai szempontot kívánok ismertetni.

Mielőtt rátérnék a Szolgálat konkrét működésének bemutatására, néhány szakmai szempontot kívánok ismertetni. Zelenák József Az NCsSzI Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatának munkája és szakmai módszerei az egy éves működés alapján levonható tapasztalatok és következtetések Minden embert megrendít

Részletesebben

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,

Részletesebben

Dr. Kónya László Dr. Farkas Zsolt Dr. Pusztai Adél Dr. Tózsa István Dr. Simon Barbara Tóth Ferenc AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA ÉS DÖNTÉSI KOMPETENCIÁJA

Dr. Kónya László Dr. Farkas Zsolt Dr. Pusztai Adél Dr. Tózsa István Dr. Simon Barbara Tóth Ferenc AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA ÉS DÖNTÉSI KOMPETENCIÁJA Dr. Kónya László Dr. Farkas Zsolt Dr. Pusztai Adél Dr. Tózsa István Dr. Simon Barbara Tóth Ferenc AZ ÖNKORMÁNYZAT JOGÁLLÁSA ÉS DÖNTÉSI KOMPETENCIÁJA Nyomdai_Az_onkormanyzat_jogallasa.indd 1 2015.02.16.

Részletesebben

A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT

A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT 1. A szervezet neve, működési területe 1. A szakszervezet neve: Közgyűjteményi és Közművelődési

Részletesebben

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán

PhD értekezés. dr. Reiterer Zoltán PhD értekezés dr. Reiterer Zoltán Miskolc 2016 1 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AZ ÉLELMISZERLÁNC KÖZIGAZGATÁSI JOGI SZABÁLYOZÁSA PhD értekezés Készítette: dr. Reiterer Zoltán okleveles jogász

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI KERÉKPÁR-TURISZTIKAI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN 2012.

DÉL-DUNÁNTÚLI KERÉKPÁR-TURISZTIKAI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN 2012. 1 A DÉL-DUNÁNTÚLI KERÉKPÁR-TURISZTIKAI KÖZHASZNÚ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA A MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBEN 2012. Az Egyesület Alapszabálya 2 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az Egyesület neve és nevének

Részletesebben

L 348/98 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.24.

L 348/98 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.24. L 348/98 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2008.12.24. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/115/EK IRÁNYELVE (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével

Részletesebben

PRÁNANADI Egyesület Alapszabály* (Szolnoki Törvényszékhez benyújtva 2016. május 26-án)

PRÁNANADI Egyesület Alapszabály* (Szolnoki Törvényszékhez benyújtva 2016. május 26-án) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló

Részletesebben

1. Az alkotmány fogalma

1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány közkeletű fogalma: napjainkban az alkotmány különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt amelybe az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 702/A/2006 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnöknek az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény rendelkezése alkotmányellenességének előzetes vizsgálatára

Részletesebben

ÉRTELMISÉGI SZAKSZERVEZETI TÖMÖRÜLÉS (ÉSZT) ALAPSZABÁLYA

ÉRTELMISÉGI SZAKSZERVEZETI TÖMÖRÜLÉS (ÉSZT) ALAPSZABÁLYA ÉRTELMISÉGI SZAKSZERVEZETI TÖMÖRÜLÉS (ÉSZT) ALAPSZABÁLYA Elfogadta: az ÉSZT soron kívüli Kongresszusa 2008. december 9-én Egységes szerkezetben a 2012. május 15-i változással 1 PREAMBULUM Az ÉSZT 1989.

Részletesebben

Az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló törvénytervezet

Az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló törvénytervezet PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló törvénytervezet Budapest, 2007. december 2008.

Részletesebben

A biztosításközvetítés, illetve biztosítottak csoportos biztosításhoz történő csatlakoztatása elhatárolásának szempontjai

A biztosításközvetítés, illetve biztosítottak csoportos biztosításhoz történő csatlakoztatása elhatárolásának szempontjai 51255-2/2015 A biztosításközvetítés, illetve biztosítottak csoportos biztosításhoz történő csatlakoztatása elhatárolásának szempontjai I. TÉNYÁLLÁS Az MNB állásfoglalását kérő ügyvédi iroda (Ügyvédi Iroda)

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Alkotmányjog Alapjogok

TARTALOMJEGYZÉK. Alkotmányjog Alapjogok TARTALOMJEGYZÉK Döntések... 8 Alkotmányjog Alapjogok 988/B/2009. AB határozat Az állam ha a saját név viselésének alkotmányos alapjogát biztosította eldöntheti, hogy mit tekint az egyes személyek nevének,

Részletesebben

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete

Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -

Részletesebben

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.13.

Gyakorló ápoló képzés 2012.03.13. Kontra Andrea A viharlámpát a pajta falán olyan magasságban kell elhelyezni, hogy se ember, se állat azt a farkával le ne verhesse. Önkormányzati rendelet www.lemtrener.hu 1 EMBERI JOGOK 1776 Amerikai

Részletesebben

Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre

Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Law Working Papers 2011/24 Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Péter Katolikus

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7891/2012. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-7873/2012. számú ügy)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7891/2012. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-7873/2012. számú ügy) Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7891/2012. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-7873/2012. számú ügy) Előadó: dr. Kéri Szilvia Az eljárás megindítása A hivatalhoz érkezett beadvány szerint a

Részletesebben

2015.05.20. GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE

2015.05.20. GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE TEMATIKA GYERMEKJOGI ISMERETEK I. A GYERMEKEKET MEGILLETŐ ALAPVETŐ JOGOK RENDSZERE dr. Jásper András gyermekjogi képviselő Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS

Részletesebben

Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához

Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához A Magyar Köztársaság biztonságpolitikai helyzetét érintően az új kormány részben halogató, részben problématagadó,

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.6.17. COM(2011) 371 végleges 2011/0160 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió és a Libériai Köztársaság közötti, az erdészeti jogszabályok végrehajtásáról,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

A Nógrád Megyei Mérnöki Kamara ALAPSZABÁLYA

A Nógrád Megyei Mérnöki Kamara ALAPSZABÁLYA A Nógrád Megyei Mérnöki Kamara ALAPSZABÁLYA A Nógrád Megyei Mérnöki Kamara 1996. november 22. napján elfogadott, 2000. november 23-án, 2004. november 19-én, 2008. május 22-én, 2009.május 21-én és 2012

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Bőnügyi Tudományok. Hautzinger Zoltán. PhD értekezés tézisei

Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Bőnügyi Tudományok. Hautzinger Zoltán. PhD értekezés tézisei Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola Bőnügyi Tudományok Hautzinger Zoltán A katonai büntetıjog rendszere, a katonai büntetıeljárás fejlesztési lehetıségei PhD értekezés tézisei

Részletesebben

TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL

TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TANULMÁNY A BÍRÓSÁGOK KÖZÉRDEKŐ ADATOK KÖZLÉSÉNEK GYAKORLATÁVAL KAPCSOLATBAN VÉGZETT KUTATÁSRÓL TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...3 A BÍRÓI HATALOM ÁTLÁTHATÓSÁGA...3 A NYILVÁNOSSÁG ALAPELVE...5 SAJTÓNYILVÁNOSSÁG

Részletesebben

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL BESZÁMOLÓ AZ IGAZSÁGÜGYI HIVATAL JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Missziója A jogállam az emberi méltóság egyetemes értékén alapul. A humanizmus és

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíróság! alkotmányjogi panaszt

Tisztelt Alkotmánybíróság! alkotmányjogi panaszt 1 A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága részére Budapest Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott dr. Tordai Csaba ügyvéd (nyilvántartó kamara és nyilvántartási szám: Budapesti Ügyvédi Kamara 01-020857),

Részletesebben

Majd 2010. augusztus 1-én önkényesen, minden indoklás nélkül felbontotta a kölcsönszerződést az OTP Bank.

Majd 2010. augusztus 1-én önkényesen, minden indoklás nélkül felbontotta a kölcsönszerződést az OTP Bank. Alábbi keresetlevelemet elsősorban sorban azoknak a devizaalapu kölcsönszerződést megkötő adósoknak ajánlom, akik már elveszítették az otthonukat. Természetesen alkalmazható azoknál is, akiknek kára nem

Részletesebben

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615

JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 Ügyszám: JNO-473/2010 Ügyintézı: dr. Győrő Attila Telefon: 06/1/47-57-334 e-mail:panasz@obh.hu

Részletesebben

k é r e m az Ön fellépését a Kormánynál: a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény [Ütv.] 3. (1) b) alapján;

k é r e m az Ön fellépését a Kormánynál: a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény [Ütv.] 3. (1) b) alapján; Dr. Polt Péter úr, a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze részére Legfőbb Ügyészség B u d a p e s t 1155 Markó u. 16. Fax: 269 2862 Tisztelt Legfőbb Ügyész ú r! Alulírott dr. Jánossy András magánszemélyként

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3422/2013. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3422/2013. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3422/2013. számú ügyben Előadó: dr. Bódis Cecília Az eljárás megindítása A panaszos azért fordult a hivatalomhoz, mert indokolatlannak tartja a gyorsvonati

Részletesebben

L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa

L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa Várnay Ernő Az Európai Bíróság ítélete a Magyarország kontra Szlovákia ügyben* Sólyom László uniós polgár és/vagy államfő? Hivatalos hivatkozás:

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSAI A 2002. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS IDŐSZAKÁBAN

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSAI A 2002. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS IDŐSZAKÁBAN AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSAI A 2002. ÉVI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁS IDŐSZAKÁBAN A közös jelölt- és közös lista-állítással kapcsolatos egyes kérdésekről [1/2002. (II. 1.) OVB állásfoglalás]

Részletesebben

JELENTÉS a helyi önkormányzatok társulásainak ellenőrzéséről

JELENTÉS a helyi önkormányzatok társulásainak ellenőrzéséről JELENTÉS a helyi önkormányzatok társulásainak ellenőrzéséről 0407 2004. március 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V-1006-36/2003-2004.

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.3.9. COM(2012) 99 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív

Részletesebben