SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA"

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA MISKOLC 2014

2 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR ÁLLAMTUDOMÁNYI INTÉZET KÖZIGAZGATÁS JOGI TANSZÉK A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE A GYAKORLATBAN SZERZŐ: MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA IGAZGATÁSSZERVEZŐ LEVELEZŐ TAGOZAT KONZULENS: DR. KÁRPÁTI ORSOLYA MISKOLC

3 UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW INSTITUTE OF CIVICS DEPARTMENT OF PUBLIC ADMINISTRATION THE OPERATION OF THE REPRESENTATIVE BODY IN PRACTISE AUTHOR: MENYHÉRTNÉ CSIZMÁR ÉVA PUBLIC ADMINISTRATION MANAGEMENT DISTANCE-LEARNING COURSE CONSULTANT: DR. KÁRPÁTI ORSOLYA 2014 MISKOLC 3

4 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS HELYI ÖNKORMÁNYZATOK LÉTREJÖTTE TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS I. István államszervezeti intézkedései II. József tevékenysége a közigazgatás területén évet követő közigazgatás változásai és a tanácsrendszer HELYI ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER JELLEMZŐI Önkormányzati alapjogok Önkormányzati feladat- és hatáskörök A helyi önkormányzatok típusai A HELYI ÖNKORMÁNYZAT FELÉPÍTÉSE A települési képviselő megbízatása A képviselő-testület megalakulása, működésének alapjai, működése, feladatai Bizottságok működése, feladatai Polgármester szerepe a képviselő-testületben Jegyző feladatai a helyi önkormányzat tevékenységében SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL GÖNC VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BEMUTATÁSA Gönc Város Önkormányzat képviselő-testületének működése Gönc Város bizottságainak működése ÖSSZEGZÉS IRODALOMJEGYZÉK: MELLÉKLET

5 Bevezetés A szakdolgozatom témája a képviselő-testület működése a gyakorlatban, azon belül a Gönc Város Önkormányzat képviselő-testületének működése és a közös önkormányzati hivatalok működése. A téma kifejtése során számomra a legfontosabb szempont, hogy bemutassam azt, hogyan és milyen formában tevékenykedik a település által választott képviselőtestület. Mit tesz azért, hogy egy településen az infrastruktúra a lakosság számára és az uniós elvárásoknak megfelelő legyen. Milyen módon fejlődik a közlekedés és a kultúra az önkormányzat képviselő-testületének tevékenysége során. Szakdolgozatom első felében a helyi önkormányzatok létrejöttének főbb történelmi eseményeire világítok rá, I. István államalapító tevékenységén, majd II. József közigazgatási reformjain keresztül. Említésre kerül az évet követő közigazgatási rendszer és az 1950 után kialakult tanácsi rendszer. Ezt követően az önkormányzati rendszer jellemzőit kívánom bemutatni Magyarország Alaptörvénye, valamint a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény alapján, mely Magyarország helyi önkormányzatainak működését, valamint feladat- és hatáskörét állapítja meg. Az önkormányzati rendszer általános jellemzőinek áttekintése után ismertetem a helyi önkormányzat felépítését, azon belül a képviselő-testület tevékenységét, bizottságainak működését. Ebben a vázlatpontban fejtem ki a polgármester szerepét a képviselő-testületben, valamint a jegyző feladatait és tevékenységét. A jegyzői feladatok megismertetése után egy alapvető szabályzatra, a szervezeti működési szabályzatra térek ki. A képviselő-testület egyik fontos feladata a szervezeti működési szabályzatának megalkotása, amely alapján az önkormányzat működik. Az önkormányzat képviselő-testületének munkáját elősegítő szervek a polgármesteri hivatalok és a közös önkormányzati hivatalok. Ezek létrehozásával, illetve átalakításával kapcsolatban a 2013-as év jelentős változást hozott. Az utolsó fejezetben szeretnék Gönc Város Önkormányzatának tevékenységére fókuszálni. Ez az önkormányzat számomra azért fontos és meghatározó, mert már tól ügykezelőként dolgozom ennél a hivatalnál, és Gönc város születésem óta a lakóhelyem. 5

6 1. Helyi önkormányzatok létrejötte történeti áttekintés A helyi önkormányzatok létrejöttének megismeréséhez szükséges visszatekinteni a történelem egyes korszakaira. Elsőként érdemel figyelmet I. István államalapító tevékenysége. A későbbiekben jelentős szerepet játszott a közigazgatás fejlődésében II. József tevékenysége is. Átfogóbb képet kapunk az önkormányzatok kialakulásáról azáltal, hogy megismerjük a helyi szervek 1848-at követő időszakának történetét, valamint a tanácsrendszer időszakát, amelyet a most működő önkormányzati rendszer váltott fel I. István államszervezeti intézkedései A magyarság I. István megkoronázása előtt nomád, pogány nemzetségi és törzsi szervezetek között élt. I. István államszervezeti intézkedéseink köszönhető a Magyar Állam létrejötte. I István korában szükségessé vált az ország területi tagolása, hogy lehetővé váljon a királyi várbirtokok megfelelő igazgatása. 1 Az állam berendezkedését területi alapon szervezte meg, oly módon, hogy a törzsfőktől elkobzott területeken vármegyéket alakított ki, s a vármegyék élére ispánokat állított. Az ispánok feladata a törvények végrehajtása, adók beszedése, és bíráskodás volt. Királyi tanácsot hozott létre maga mellé, s megszervezte a királyi udvarban az adminisztratív tevékenységet. A valláshoz kötődése leginkább abban mutatkozott meg, hogy egyházmegyéket alakított ki, templomokat építtetett. I. István idejében keletkezett első törvénykönyvben többek között az egyházi hatalom megerősítésére is sor került, amelynek egyik bizonyítéka a Szent István Dekrétomának ezen sorai: Akarjuk, hogy a püspököknek legyen hatalmok az egyház ügyeit ellátni, igazgatni és kormányozni, és az egyházban sáfárkodni, a kánonok tartása szerint. Akarjuk, hogy a világiak az egyházak igazgatásában, az árvák és özvegyek oltalmazásában az ő szolgálatjokhoz alkalmaztassák magokat, és engedelmesek legyenek nekik a keresztyén vallás megtartásában. És az ispánok és birák legyenek az egyház előljáróival egyetértők az igazságtételben, mint Isten törvénye parancsolja. És az igaz törvényt se valakinek hazugsága vagy hamis tanusága, se hitszegés vagy jutalom, 1 Lehotay Veronika A modern állam és jog történeti alapjai II. rész VII. fejezet A helyi végrehajtó szervek története Miskolci Egyetemi Kiadó o. 6

7 semmiképen meg ne vesztegesse. 2 A királyi hatalom megszilárdítását szolgáló intézkedések az államhatalom létrejöttét eredményezte, s egyben a magyar közigazgatás alapköveit helyezte el I. István II. József tevékenysége a közigazgatás területén Következő állomás a közigazgatás fejlődésében II. József uralkodásának idejére tehető. II. József az államszervezet központosítására törekedett, továbbá az egyház szerepének csökkentése is célkitűzései között szerepelt. A közigazgatás területén a központosítás és a hatékonyság érdekében, a jobb igazgatás elérésére bővítették a hivatali apparátust, pénzügyek intézésére udvari kamarát hoztak létre. Az igazgatási ügyekkel kapcsolatos tevékenység elvégzése az udvari kancellária feladata volt. Az ellenőrzés a számvevőszék feladatai közé tartozott. Ezen idő alatt alakult ki az a hivatali apparátus, amely már rendszeres fizetést kapott munkájáért. A XVIII. században közigazgatási reformok következtében bevezetésre került a jegyzőkönyvezés, az iktatás, fellebbvitel. A XVIII. században a közigazgatási reform törekvések kihatással voltak a későbbi korok közigazgatására évet követő közigazgatás változásai és a tanácsrendszer II. József halála után a következő fél évszázadban a közigazgatás kisebb változásokkal folyamatosan működött. Változást az évi forradalmi események hoztak után a márciusi törvényhozás az alkotmányosság alapjának tartotta a megyei szervezeteket, még a helyi igazgatás másik alapját a szabad királyi városok alkották. Három típusú szabad királyi várost különböztetett meg a Szabad királyi városokról szóló XXIII. törvénycikk: kisvárost, középvárost, nagyvárost. A törvénycikk rendelkezik a törvényhatósági jogkörrel rendelkező városokról. A városnak, mint törvényhatóságnak, rendőri, büntető és magánjogi tekintetben alá vannak vetve - kivéve a megyék székházait, és a valóságos hadiszolgálatban álló katonákat, azonban csak szorosan vett személyes s bűnvádi keresetekre és szolgálati vétségeikre nézve, minden a város határában létező egyének és javak, különbség nélkül. 3 A törvényi hatósági jogkörrel rendelkező város a megyének nem volt alárendelve. A király nevezte ki a vármegye és a törvényi hatósági jogú város élére a főispánt, 2 Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve 2. Fejezet a püspökök egyházi hatalmáról 3 A szabad királyi városokról szóló1848. évi XXIII. törvénycikk 2 7

8 akit felügyeleti jogkörrel ruházott fel, amely jogkör kiterjedt minden állami és önkormányzati hatóságra. Az önkormányzat legfőbb testületi szervei a törvényhatósági bizottság, valamint a közigazgatási bizottság, kijelölő választmány lettek. Általános hatáskörrel rendelkező szerv a vármegye, amely legrégebbi önkormányzati egység. Tevékenységét az évi 42. törvénycikk, valamint az évi 21. törvény szabályozta. A vármegye önállóan intézkedett belügyeiben, az önkormányzás joga illette meg. Hatáskörébe tartoztak politikai ügyek és közügyek megvitatása. Vármegye szervei központi és külső tisztviselőkből áll. Központi tisztviselők az alispán, az aljegyző és a tiszti főügyész, levéltárnok, árvaszéki elnök, valamint az ülnök. Külső tisztviselő a főszolgabíró, aki a járás területén kihágási ügyekkel foglalkozott. Legfontosabb testületi szerv ekkor a törvényhatósági bizottság, melynek hatásköre a rendeletalkotás, választókerület kialakítása, költségvetés megvitatása. Foglalkozott továbbá a közigazgatási bizottság az állami és önkormányzati szervek közötti kapcsolat összehangolásával. Törvény alapján lehetett törvényhatósági jogú várost létrehozni, mely a megye hatáskörével megegyező jogkörrel rendelkezett, de a polgármester volt az első tisztviselője, a városi tanács pedig a legfontosabb szerve. Budapest székesfőváros évi 36. törvénycikk 4 által Buda és Pest, valamint Óbuda egyesítésből Budapest székesfőváros egy törvényhatósággá egyesült. Az így megalakult önkormányzat közügyekkel foglalkozott, a belügyeiben önállóan intézkedett. Döntéseit saját szervei hozták, és saját tisztviselőivel hajtatta végre. A törvényhatóság nevében a közgyűlés hatósági jogkört gyakorolt. A főpolgármester, annak akadályoztatása esetén pedig az alpolgármester járt el, mint a közgyűlés elnöke. A kerületi közigazgatás megszervezésére 1873-ban került sor, kerületi választmányok létrehozásával. A községek, mint legkisebb önkormányzati egységek fajtáinak meghatározására az 1871-ben megalkotott törvényben került sor, a kisközség és nagyközség meghatározással. A kisközségek feladatainak ellátására több másik kisközséggel együtt tevékenykedett, a jegyzőt pedig közösen alkalmazták. 4 Lehotay Veronika A modern állam és jog történeti alapjai. Miskolci Egyetemi Kiadó o. Helyi szervek 1848 után 8

9 A jelenleg működő helyi önkormányzati rendszert, a szovjet típusú tanácsrendszer előzte meg. A tanácsrendszer szabályait először az évi I. tanácstörvényben, majd az évi X. tanácstörvényben részletezték. A helyi tanácsok típusai az évi törvény szerint megyei, járási, városi tanácsok. A helyi tanácsok szervei a végrehajtóbizottságok, melynek feladatai a törvények és rendeletek végrehajtása. A tanácsrendszer a rendszerváltásig, 1990-ig működött, helyébe a ma is működő önkormányzati rendszer lépett. 2. Helyi önkormányzati rendszer jellemzői A helyi önkormányzati rendszer jellemzőinek feltárása előtt érdemes felidézni az önkormányzás fogalmát, amelyet A Helyi Önkormányzatok Európai Chartájában olvashatunk A 3. Cikkhez A helyi önkormányzás fogalma A helyi önkormányzás a helyi önkormányzatoknak azt a jogát és képességét jelenti, hogy - jogszabályi keretek között - a közügyek lényegi részét saját hatáskörükben szabályozzák és igazgassák a helyi lakosság érdekében. 5 Tehát az önkormányzás egy szervezet függetlenségét jelenti, amely a saját ügyekben önálló döntési jogban nyilvánul meg. A demokratikus jogállamban a helyi önkormányzás helyi közügyekben decentralizált hatalomgyakorlását jelenti. A helyi önkormányzás azt jelenti, hogy a választópolgárok közössége demokratikusan intézi a helyi közügyeket. Helyi közügyek a lakosság számára közszolgáltatás biztosítása, valamint azon feltételek megteremtése, amelyek a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához vezet Önkormányzati alapjogok Az önkormányzatokat megillető alapvető jogokat Magyarország Alaptörvénye külön fejezetben sorolja fel, elkülönítve az államigazgatástól. Az Alaptörvény bizonyos helyi ügyeket kizárólag az önkormányzat igazgatása alá utal, ami azt jelenti, hogy államigazgatási szerv ezen alapjogokba nem avatkozhat be. 5 A Helyi Önkormányzatok Európai Chartája 9

10 A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között a) rendeletet alkot; b) határozatot hoz; c) önállóan igazgat; d) meghatározza szervezeti és működési rendjét; e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat; f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik; g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat; h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről; i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat; j) a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat; k) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek; l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. 6 A fent felsorolt alapjogok három csoportba sorolhatóak. Egyik csoportba az önálló döntés meghozatalához való jog: rendeletet alkothat, határozatot hozhat, önállóan igazgat, meghatározza szervezeti és működési szabályait, tulajdonosi jogokat gyakorolhat az önkormányzati tulajdon felett, meghatározhatja költségvetését. A második csoportba az ún. petíciós jogokat sorolhatjuk: feladatai és hatáskörébe nem tartozó, helyi közösséget érintő ügyekben véleménynyilvánítási és kezdeményezési jogokkal rendelkezik. A harmadik csoportban az önállóság védelméhez való jogok tartoznak, amelyek biztosítják a helyi önkormányzatok alapjogait tekintve az egyenlőséget Önkormányzati feladat- és hatáskörök Jelentős változást jelentett a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény megalkotása, amelyben az önkormányzati feladatok- és hatásköröket szabályozták. 6 Magyarország Alaptörvénye 32 cikk (1) bek. 10

11 Ennek a törvénynek bizonyos rendelkezéseit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvénye módosította (a továbbiakban: Mötv.). Az önkormányzati feladat- és hatásköröket érintő téma kifejtése előtt érdemes tisztázni a feladat és hatáskör fogalmát. Feladatkör alatt a szakirodalom a szerv rendszeresen ellátandó feladatainak összességét, funkcióit, illetve azon tevékenységeit érti, amelyre a szervet létrehozták. A hatáskör pedig a szerv rendelkezésére álló, a feladat ellátásához szükséges eljárási és döntési jogokat és kötelezettségeket jelenti. 7 Az önkormányzatok számára feladatot és hatáskört kizárólag törvény állapíthat meg, az önkormányzat mérlegelésén múlik, milyen minőségben végzi el a meghatározott feladatot. Dönthet arról, hogy a feladat teljesítését saját szervei útján teljesíti, vagy más önkormányzatokkal társulási formában (pl. orvosi ügyelet ellátása) végzi el. A helyi önkormányzatok a törvényben meghatározott kötelező feladatok mellett önként vállalt feladatot is elláthatnak. Az önként vállalt feladat minden olyan közügyet érintő megoldás, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Ezen feladatok vállalása nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok teljesítését. Az önállóan vállalt feladatok kiadásait az önkormányzatoknak saját bevételükből kell kigazdálkodnia. A kötelező feladatai közé tartozik többek közt az egészségügyi alapellátás megszervezése és fenntartása, óvodai nevelés biztosítása, az egészséges ivóvízellátás biztosítása, a közvilágítás, a szociális alapellátás, a közutak és a köztemető fenntartása, a nemzeti és etnikai kisebbség jogai érvényesülésének biztosítása. A felsorolás nem teljes körű, a törvény taxatíve meghatározza az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait. Az önkormányzatok hatásköreit a Mötv. szintén meghatározza. Egymástól eltérő feladat- és hatáskörökkel rendelkeznek a községek, a városok, a járásszékhelyek, a megyei jogú városok, valamint a főváros és kerületei. Ennek oka az eltérő gazdasági adottság, a lakosok száma, a közigazgatási terület nagysága. A feladat- és hatáskör vállalásáról a települési önkormányzat képviselő-testülete, a feladat- és hatáskör eredeti címzettjének előzetes egyetértése esetén, rendeletben, a társulás határozatban dönt a feladat- és hatáskör vállalás tervezett időpontját megelőzően legalább három hónappal 7 Balás Endre: A jegyzői államigazgatási feladatkörök újradefiniálása a járási hivatalok kialakítását követően In: Magyar Közigazgatás Új folyam 2.1. sz. (2012. március) 54. o. 11

12 korábban. 8 A vállalt feladat finanszírozására a központi költségvetésből igényelhet támogatást. A képviselő-testület az önkormányzati feladatok és hatáskörök gyakorlását átruházhatja a bizottságra, részönkormányzatra, polgármesterre, nemzetiségi önkormányzati testületre. Az átruházott hatáskört tovább nem ruházható át. Vannak olyan feladatok, amelyeket a képviselő- testület nem ruházhat át. Ezek a következők: a rendelalkotás, a Szervezeti Működési Szabályzat, valamint a társulás létrehozásával kapcsolatos döntés, az intézmény alapítása, a közterület elnevezése. Államigazgatási feladat- és hatáskörben, a helyi önkormányzatok és annak szervei a Mötv. felhatalmazása alapján eljárhatnak. Főszabály szerint a helyi önkormányzatok elsődleges teendője az önkormányzati feladatok ellátása. Önkormányzati hatósági ügy, minden olyan ügy amelyben törvény vagy önkormányzati rendelet alapján a képviselő-testület ügyfelet érintő jogokat és kötelezettségeket állapít meg. Önkormányzati hatósági ügyek pl.: önkormányzati segély, gyermekek szociális alapon való támogatása. Az önkormányzati hatósági ügyekben történő eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatásairól általános szabályairól szóló évi CXL. törvény rendelkezései az irányadóak. Törvény, illetve törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet, államigazgatási feladat- és hatáskört állapíthat meg a megyei közgyűlés elnökének, főpolgármesternek, polgármesternek, a jegyzőnek, valamint a közös önkormányzati hivatal és az önkormányzati hivatal ügyintézőjének. A feladatok- és hatáskörök katasztrófa elhárítási, polgárvédelmi ügyekben, és az országos államigazgatási feladatok végrehajtásában való részvételt jelenti. A feladatok ellátásához szükséges költségek finanszírozását a központi költségvetés biztosítja. A képviselő-testület az államigazgatási feladatok- és hatáskörök gyakorlása során a polgármestert, a közgyűlés elnökét, a jegyzőt és az ügyintézőt nem utasíthatja, döntéseiket nem bírálhatja. 8 Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX.. törvény 12 (2) bek. 12

13 2.3. A helyi önkormányzatok típusai Helyi önkormányzatok típusai: a települési önkormányzat és a területi önkormányzat. A települési önkormányzati típushoz tartozik a községi önkormányzat, a járásszékhely városi, valamint városi önkormányzat, a megyei jogú város települési önkormányzat, és Budapest főváros kétszintű önkormányzata. A községi önkormányzatok az Mötv. által meghatározott feladatokat kötelesek ellátni, amelyek a lakosság alapvető létfeltételeihez szükségesek, továbbá kötelesek a közszolgáltatásokat biztosítani főt meghaladó létszámmal rendelkező települések nagyközségi címet használhatják, ha az Mötv. hatálybalépésekor nagyközségi címmel rendelkeztek. A járásszékhellyel rendelkező önkormányzatok és a városi önkormányzatok hatékonyan és a szakmai előírásoknak megfelelően, törvényi kerek között a járás egész területén, és a város saját területén látja el közszolgáltatással kapcsolatos feladatait. Megyei jogú várost már az Mötv. hatálybalépése előtt az Országgyűlés Megyei jogú várossá nyilvánította. A megyei jogú város önkormányzata saját területén kívül a megyére kiterjedő feladatokat látja el, biztosítja a közszolgáltatásokat a törvényben meghatározottak szerint. Megyei jogú város egyben a megyeszékhely is. Képviselőtestület a megyei jogú városban a közgyűlés. Kétszintű önkormányzatból áll Budapest főváros önkormányzati rendszere, a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatokból. A fővárosi önkormányzat mindazokat a feladatokat ellátja, amelyeket a települési önkormányzatok feladat- és hatáskörébe utal a törvény, és a fővárost érinti, valamint a kerületekkel kapcsolatos kötelezettségeit is. Különleges szerepköre van az országgal kapcsolatban. Fővárosi önkormányzatoknál főpolgármester működik. Ellenben a kétszintű önkormányzati típusokat érintő szabályok területén módosítás történt. A szabályozásban átalakításra került a főváros felépítésének rendszere. Így alapvetően megváltozott a főváros felépítésének rendszere. Eddig a kétszintű önkormányzati rendszerben a kerületek a főváros egész területét lefedték, azonban 2013 nyarától a Margitsziget sajátos jogállású területté vált, miszerint egyik kerülethez sem tartozik, hanem a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott területté vált. 9 A fővárosi kerületi önkormányzatok 9 Dr. Hoffman István : A Mötv. Első éve a szabályozás változásainak tükrében In: Igazgatásszervezési, 13

14 önállóan gyakorolják a törvény által rájuk ruházott feladat- és hatásköröket. Területi önkormányzat a megyei önkormányzat is, amelynek döntéshozó képviselő-testülete a közgyűlés. A közgyűlés elnöke a főjegyzőt határozatlan időre nevezi ki, pályázat alapján. A közgyűlés elnökét titkos szavazással, saját tagjai közül a megyei közgyűlés nevezi ki. Az államigazgatási feladatok végrehajtása során szintén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) rendelkezései a mérvadóak. 3. A helyi önkormányzat felépítése A helyi önkormányzati rendszer általános jellemzőinek ismertetése után, az önkormányzatok felépítése, a képviselő-testület, valamint a polgármester és a jegyző tevékenységének taglalása is fontos ahhoz, hogy az önkormányzatot átfogóan megismerjük. Elsőként a települési képviselő megbízatását, jogosultságát kívánom bemutatni A települési képviselő megbízatása Egy adott település lakosainak érdekeit a lakosság által választott települési képviselő tudja leghatékonyabban képviselni. A képviselő-testület minőségi tevékenységet úgy tud végezni, ha a lakosság által választott képviselő a település és a választók érdekeit képviseli, és aktívan részt vesz a közakarat megvalósításában. A települési képviselő jogállásáról és megválasztásáról, a feladatairól a Magyarország Alaptörvénye következő rendelkezését kell kihangsúlyozni. A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. 10 A helyi képviselők választásával és tevékenységével kapcsolatban a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló évi L. törvény, valamint az Ötv is meghatároz szabályokat, a évi választásokat követően pedig az Mötv. rendelkezései lesznek mérvadóak. A képviselő-testület törvény által meghatározott kereteken belül, rendeletben 10 területfejlesztési és informatikai Szaklap Jegyző és a Közigazgatás XV. évf. 6. szám 6.o. Magyarország Alaptörvénye 35. cikk (1) bek. 14

15 vagy a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában állapíthat meg jogokat és kötelezettségeket a képviselő számára. E szabályok azonban már csak színezhetik, de alapjaiban meg nem változtathatják a települési képviselő a már említett törvények által kialakított jogi helyzetét. 11 A képviselő jogi helyzetének jellemzői: választással jön létre a megbízatása, a képviselő-testület tagja, felelősséggel tartozik a település egészére nézve, társadalmi jellegű a megbízatása, érdekképviseletet lát el, esküt tesz. Magyarországon minden választójoggal rendelkező nagykorú magyar állampolgár, akinek a lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon van, az önkormányzati választásokon választó és választható. A választás napjának meghatározását követően, a helyi választási iroda vezetője állítja össze a névjegyzéket. A névjegyzék a választójoggal rendelkező személyek listája, akik a szavazókörben lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek. A helyi képviselő személyére az ajánlást ajánlóíven lehet megtenni, amelyet a választópolgár aláír. A választási bizottságnál kell bejelenteni a jelöltet az ajánlóív benyújtásával. A megválasztott képviselő a választásokat követően automatikusan tagja lesz az adott képviselő-testületnek. Ez a testület éppen a megválasztott képviselők által nyer személyes töltetet, értő és értelmezhető jogalanyiságot. 12 A települési képviselő a feladatait társadalmi megbízatásban végzi, amelyért a képviselő-testület rendeletében meghatározott összegű tiszteletdíjat kaphat. Amennyiben a képviselő munkahellyel rendelkezik, abban az esetben képviselői feladatának ellátása időtartamára a munkáltatója munkavégzés alól mentesíti. A képviselő tevékenységének folytatása közben egyrészt a lakosság érdekeit képviseli, másrészt pedig a képviselő-testületi döntések előkészítésében vesz részt, és azok végrehajtásában és ellenőrzésében közreműködik. Ezen tevékenységek folytatásában a képviselőt jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik. A képviselő kötelezettsége abból adódik, hogy a hozzá forduló választópolgárok, vagy a település bizonyos csoportjának, érdekeinek képviseletét elvállalja, de az a település érdekeivel nem lehet ellentétes. A képviselői jogokat és kötelezettségek az Ötv. tartalmazza. Ezen törvény alapján a képviselő, a képviselő-testületi ülésen tájékoztatást 11 Fogarasi József Ivancsics Imre Kiss László A helyi önkormányzatok. A települési képviselő jogállása UNIÓ Lap- és Könyvkiadó Kereskedelmi Kft. 91. o. 12 Fogarasi József-Ivancsics Imre-Kiss László A helyi önkormányzatok A települési képviselő testületi tagsága 102. o. 15

16 kérhet a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyben. A képviselő részére szóban az ülésen, vagy írásban 15 napon belül érdemben választ kell adni. A felvilágosítás kérés történhet szóban vagy írásban. Az írásban leadott felvilágosítás kérést a polgármester a képviselő-testületi ülésen köteles felolvasni. Az írásban benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz, valamint a képviselő kérésére, a véleményét szintén jegyzőkönyvbe kell foglalni. A tanácskozási jog a képviselő számára arra ad lehetőséget, hogy a bizottsági ülésen részt vehessen, javaslatot tegyen. Javaslata a bizottság feladataihoz tartozó ügyeket érinthet, amelyet a bizottság a következő ülésén megtárgyal. Tárgyalásra a települési képviselőt meg kell hívni, amelyen tanácskozási joggal vesz részt. Egy másik települési képviselői jogosultság a képviselő-testület képviselete. Ezen jogosultság megbízás alapján jöhet létre. A megbízást a megbízott kaphatja polgármestertől, a képviselő-testülettől. Nem kötelező a megbízás elfogadása, ezért célszerű előzetesen egyeztetni a képviselővel, és a megbízást írásba foglalni. A képviselő-testület hivatala a képviselő munkájához tájékoztatást adhat, ha a képviselő igényli, ügyviteli közreműködést nyújthat. Például tájékoztatást kérhet a pénzügyi bizottság tagja a hivatal ügyintézőjétől az adott évben a beszedett helyi adóról. A tájékoztatás kérés nem terjedhet ki az adózók személyi adataira, és a személyes befizetéseire. A helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzata a képviselő részére további jogosítványokat is meghatározhat: pl. jegyzőkönyv hitelesítés, képviselői csoport vezetése. Megbízatásának megszűnését az Alaptörvény és Ötv., valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásokról szóló évi L. törvény tartalmazza. A települési képviselőre vonatkozó Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény rendelkezései a a 144. (4) bekezdése alapján a évi általános önkormányzati választások napján lép hatályba Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 16

17 3.2. A képviselő-testület megalakulása, működésének alapjai, működése, feladatai A képviselő-testület működése jellemzőinek feltárása előtt érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt esztendőkben jelentős változások történtek az önkormányzati rendszerben. Reformértékű változások, változtatások lépnek be, újabb és újabb, korábbiaktól eltérő munkamódszereket és munkastílust követelve. 14 formában kerülnek bevezetésre a Mötv. által egyes területek szabályozása. Többlépcsős A képviselő-testület működését meghatározó jogszabályok a már többször is említett Mötv.-ben találhatók meg. A négyévente megszervezett helyi választás alkalmával, a választópolgárok közvetlen és titkos szavazás alapján választják meg a képviselő-testületet. A helyi választás lebonyolításánál a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló évi L. törvényt kell alkalmazni. A helyi önkormányzat szerveiről általánosságban elmondható, hogy képviseleti jellegű, de megtalálhatóak benne a bürokratikus szervezet sajátosságai is 15. Ez a szervezet szerteágazó tevékenységet végez, laikus elemeket is tartalmaz, kialakításában az érintettek nagyarányú önállóságot kaptak. A helyi önkormányzati szervezet méretét befolyásoló tényező a település jogállása, valamint a lakosságszám. Az önkormányzat feladatainak ellátását a képviselő-testület szervei útján végzi. Az Alaptörvény által garantált autonómia alapján a legfontosabb feladat- és hatáskör gyakorlója a képviselőtestület. A képviselő-testület szervei: képviselő-testület bizottsága, polgármester, részönkormányzat testülete, polgármesteri hivatal, jegyző, társulás. Az Alaptörvény szerint A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja. 16 Meghatároz még feladat- és hatásköröket a képviselőtestület számára a Mötv., és az helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízott, valamint egyes centrális alárendeltségű feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény. A képviselő-testület bizonyos hatásköreit átruházhatja a polgármesterre, a bizottságra, részönkormányzat testületére, a jegyzőre, társulásra. Az átruházott hatáskört a képviselő-testület bármikor visszavonhatja. Vannak olyan feladat- és hatáskörök, 14 Dr. Kiss László Átalakuló önkormányzati rendszer In: Igazgatásszervezési és területfejlesztési és informatikai Szaklap Jegyző és Közigazgatás XV. évf. 1. sz. 6. o. 15 Fábián Adrián Válogatott Európai Önkormányzati Modellek XVI. f. A képviselő-testület és szerve 146. o. Dialóg Campus Kiadó 16 Magyarország Alaptörvénye 33. cikke (1) bek. 17

18 amelyeket a testület másra nem ruházhat át. A nem átruházható feladat- és hatáskörök a rendeletalkotás, szervezetének kialakítása és működésének meghatározása. Azon hatásköröket sem ruházhatja át, amelyeket a törvény hatáskörébe utalt, a választás, kinevezés, vezetői megbízás. Szintén át nem ruházható feladata a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és címek adományozása. Gazdasági tevékenysége körében nem átruházható feladatok a gazdasági program elkészítése, és az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás (hitelfelvétel), államháztartáson kívüli forrás átvétele és átadása. Önkormányzati társulások létrehozását, megszüntetését, kiválást, társulási megállapodás módosítását, vagy a csatlakozásról való döntést sem ruházhat át a képviselő-testület. Intézményekkel kapcsolatban nem átruházható, azok alapítása, átszervezése, megszüntetése. A település környezetére vonatkozóan a testület nem ruházhatja át a közterületek elnevezéséről szóló döntést, és a közterületen szobrok és műalkotások állításáról szóló döntést. A törvény szerint az Kúriánál eljárás kezdeményezése, és a polgármester méltatlansági és összeférhetetlenségi ügyében való döntést sem ruházhatja át a képviselő-testület más szerve. A képviselő-testület számára fontos rendelkezés a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak valamint egyes centrális alárendelt szervek feladatés hatásköréről szóló a korábban már említett évi XX. törvény. E törvény célja, hogy megállapítsa a helyi önkormányzati feladat- és hatáskörbe, a helyi önkormányzat szervei államigazgatási feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket 17. A fenti törvény alapján a képviselő-testület államigazgatási feladata kommunális igazgatás területén a folyékonyhulladék elhelyezésére szolgáló telep létesítésével kapcsolatos feladatok ellátása. Szintén a testület hatáskörébe tartozik földrajzi nevek megállapítása, megváltoztatása. A képviselő-testületnek környezetvédelmet érintő államigazgatási feladata a zajvédelem és a csendes övezetek kialakítása, önkormányzati környezetvédelmi alap megteremtése. Művészeti és közoktatási igazgatási feladatai a művészeti alkotások közterületen, illetve önkormányzati épületen való elhelyezése, fenntartása és felújítása. A képviselő-testület jóváhagyja az önkormányzati levéltár munkatervét, ill. beszámolóját, véleményezési jogot gyakorol a levéltári anyag elhelyezésével kapcsolatban. A helyi önkormányzat képviselő-testülete döntést hozhat az 17 A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatáskörei évi XX. törvény 18

19 önkormányzat által fenntartott közművelődési és művészeti intézmények elnevezéséről. A képviselő-testület gazdálkodási feladat- és hatáskörében meghatározza a helyi önkormányzat gazdasági programját, költségvetésről szóló rendeletet alkot. Dönt az általános- és céltartalék felhasználásáról, költségvetés módosításáról, hitelfelvételről, kötvény kibocsátásáról. Feladatkörébe tartozik az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás szabályainak, és a költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadásnak elfogadása. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások értékesítéséről való döntést is feladatai közé sorolja a törvény. A képviselő-testület helyi adókat vezethet be, meghatározhatja azok bevezetésének időpontját, de csak a következő év január 1-jétől. Az adóalanyok teherviselési képessége figyelembevételével, és a törvény által meghatározott keretek között megszabhatja a helyi adók mértékét. Az önkormányzati működés legfontosabb alapja a képviselő-testület, amelynek tagjai a képviselők. Az alakuló ülés megtartása a képviselő-testület első feladata, amelyre a választást követő 15 napon belül kell, hogy sor kerüljön. A képviselő-testület alakuló ülését a polgármester eskütételéig a korelnök vezeti. A körelnök mindig a legidősebb települési képviselő, akadályoztatása esetén a korban következő legidősebb képviselő lép a helyébe. Az alakuló ülés törvény szabályai szerint, a Szervezeti Működési Szabályzatban leírtak alapján, vagy a korábban kialakult gyakorlat alapján zajlik. Első lépés az alakuló ülés ünnepélyes megnyitása, majd a választás eredményéről tájékoztatást ad a választási bizottság elnöke. Az alakuló ülés része a polgármester és a települési képviselők eskütétele. Az alakuló ülésen, vagy az azt követő ülésen a testület, törvényi előírások alapján rendeletet alkot az SZMSZ módosításáról, vagy új SZMSZ megalkotásáról, és meghatározásra kerül a képviselő-testület munkaterve. A munkatervet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, amelyben megállapíthatja az éves ülések számát (legalább 6), azok időpontját és helyszínét, és a napirendi pontokat. Az alakuló ülésen döntés születhet a bizottságok, és azok tagjainak kijelölésére a polgármester előterjesztése alapján. Azokon a településeken ahol a lakosságszám meghaladja a 2000 főt, kötelező a pénzügyi bizottság felállítása. Szintén az ülés kötelező napirendi pontja a tiszteletdíjak, illetmények megállapítása. A képviselő-testület ülésére meghívandók körét az SZMSZ-ben határozzák meg. A meghívás szólhat az ülés egészére, vagy csak valamely napirendi pont tárgyalásának idejére. A tárgyalásra való meghívás általában tanácskozási jogot is jelent, de előfordulhat, hogy nem tanácskozási joggal történik a meghívás. A meghívásnak éppen 19

20 az az értelme, hogy a meghívott véleményt mondhasson, a vitába bekapcsolódhasson. 18 Formailag a meghívó lehet írásos vagy szóbeli. A szóbeli meghívás általában a rendkívüli testületi ülések esetében történik. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, napirendi pontokat, meghívó keltének időpontját, a polgármester aláírását és a bélyegző lenyomatot. Az üléssel kapcsolatos előterjesztéseket, kimutatásokat, valamint az ülés napirendi pontjaihoz kapcsolódó anyagot a meghívóhoz csatoltan kell megküldeni a meghívottaknak. A meghívót és a hozzácsatolt anyagokat az ülés előtt 15 nappal kell megküldeni, postai úton vagy saját kézbesítővel. A képviselő-testület üléseit az alakuló ülésen elfogadott munkaterv alapján tartja. A tervezett munkatervben és SZMSZ-ben előre meghatározott ülések az úgynevezett rendes ülések. A rendkívüli ülés munkatervben nem tervezett ülés, amelyet Mötv.-ben, SZMSZ-ben megjelölt feltételek megléte esetén hívja össze a települési képviselők egynegyede, vagy a képviselő-testület bizottságának indítványára a polgármester. A polgármesternél lehet előterjeszteni a testületi ülés összehívására irányuló indítványt, amelyben fel kell tüntetni az ülés helyét, és okát, valamint a javasolt napirendi pontot. Az előbbiek mellett, ha a polgármester szükségesnek tartja, összehívhatja a rendkívüli testületi ülést sürgős döntés meghozatalára. Képviselő-testület ülését a polgármester (elnök) a határozatképesség megállapításával megnyitja, majd köszönti az ülésen megjelenteket. A polgármester a jegyzőkönyv hitelesítőket kijelöli a képviselő-testület tagjai közül (a testület egyszerű szavazással dönt), akiknek feladata a jegyzőkönyv hitelesítése és szavazatszámlálásban segítségnyújtás. A következő lépés az ülés napirendjének megállapítása, amelyre általában a polgármesternek van javaslattételi joga. A napirendi pontok szerepelnek a képviselő-testületi tagok számára kiküldött meghívóban. Általános gyakorlat, hogy a képviselő-testület határozza meg az aktuális ülés tárgysorozatát, napirendek tárgyalási sorrendjét. A meghívóban szereplő napirendi pontoktól eltérni csak kivételes esetben lehet, vagy a napirendi pont aktualitását vesztette, vagy jogszabályváltozás miatt. Ezek a kivételek az SZMSZ-ben kerülnek meghatározásra. A képviselő-testület döntéshozatalához fontos, hogy annyi képviselő vegyen részt az ülésen, hogy a napirendi pontokban döntés születhessen. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. 19 Az egyszerű többség a jelenlévő összes képviselőket jelenti, még a 18 Fogarasi József-Ivancsics Imre- Kiss László Im: 139. o. 19 Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXIX. törvény 47 (1) bek. 20

21 minősített többség a megválasztott képviselők több mint a fele. Szavazás történhet név szerint, vagy titkos szavazással. A döntéshozatalból kizárható az a képviselő, akinek saját vagy hozzátartozója ügyében születhet döntés. A személyes érintettséget a képviselőnek kötelessége bejelenteni. A kizárásról a képviselő-testület dönt egyszerű szótöbbséggel. A képviselő-testületi döntés formája lehet a rendelet és a jegyzőkönyv részeként határozat. A polgármester és a jegyző írja alá a rendeletet, amelyet helyben szokásos módon vagy a képviselő-testület hivatalos lapjában kell kihirdetni. A honlappal rendelkező önkormányzatok a rendeleteket honlapon is hozzáférhetővé teszik. A jegyző gondoskodik a rendelet közzétételéről, elektronikus és postai úton megküldi az illetékes kormányhivatalnak, törvényességi felülvizsgálat céljából. A jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit az Mötv. 52. (1) bekezdése tartalmazza. A képviselő-testület feladatai közé tartozik, hogy évente legalább egyszer közmeghallgatást tartson. A közmeghallgatáson a helyi lakosság, helyi szervezetek kérdést tehetnek fel a képviselő-testületnek, javaslatot tehetnek helyi közügyeket érintő ügyekben. A kérdésekre és javaslatokra a testületnek a közmeghallgatáson, vagy azt követően 15 napon belül írásban választ kell adnia. A képviselő-testület megszűnését a képviselő-testület mondhatja ki, és az Alkotmánybíróság Alaptörvény ellenes működés esetén. A képviselő-testület által történő feloszlatás szabályai a fent említett törvény szerint: a képviselő-testület minősített többséggel dönthet a feloszlatásról megbízatása lejárta előtt. A választásokat követő hat hónapon belül, valamint a választásokat megelőző év november 30-ig nem mondható ki a képviselő-testület feloszlatása. A törvényi szabályozás mellett kialakult egy alkotmánybírósági és kúriai gyakorlat a testületek működésének törvényességével kapcsolatban. Így, az Alkotmánybíróság a 18/2013. (VII.3) AB határozatában kiemelte, hogy a képviselő-testület nem működése is alaptörvény-ellenes, ezért a folyamatos működés hiánya megalapozhatja a helyi önkormányzat feloszlatását Dr.Hoffman István A Mötv. első éve a szabályozás változásainak tükrében. II/2 In: Igazgatásszervezési, Területfejlesztés is Informatikai Szaklap Jegyző és a Közigazgatás XV. évf. 6. sz. 6.o. 21

22 3.3. Bizottságok működése, feladatai A képviselő-testület bizottságainak létrehozását és működését meghatározó jogszabályok a Magyarország Alaptörvénye, az Mötv., és az adott önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatai. Magyarország Alaptörvényében a helyi önkormányzatokról szóló rendelkezés nevesíti a képviselő-testület azon jogát, hogy A képviselő-testület sarkalatos törvényben meghatározottak szerint bizottságot választhat, és hivatalt hozhat létre. 21 Az Mötv. az Alaptörvénytől részletesebb szabályokat ír elő a képviselő-testület bizottságaival kapcsolatban. A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában dönt arról, hogy a kötelezően létrehozandó pénzügyi bizottságon kívül, más bizottság megalakítása szüksége-e. A pénzügyi bizottság létrehozását, kettőezernél nagyobb lakosságszámmal rendelkező településeknél jogszabály írja elő. A képviselő-testület bizottságait általában az önkormányzati feladatkörök szerint hozza létre, pl. a helyi szociális problémák megoldására szociális bizottságot. A bizottság típusát az határozza meg, hogy a feladat ellátása folyamatos vagy csak ad hoc megoldást igényel. Ennek alapján vannak állandó bizottságok és ideiglenes bizottságok. A bizottság tagjainak létszámáról törvény nem rendelkezik, kivéve a vizsgálóbizottság esetében, ahol 3 főt határoz meg. A képviselő-testület dönt a bizottság létszámáról szervezeti és működési szabályzatában. A bizottsági tagok és a bizottsági elnök megválasztásának a joga a képviselő-testületet illeti meg, amely jogosultság másra nem ruházható át. A tagok választásához minősített többségi szavazat szükséges. Az elnök személyét a polgármester javaslata, vagy képviselők javaslata alapján lehet választani, aki csak képviselő lehet. Nem lehet tagja vagy elnöke a bizottságnak polgármester, alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója az Ötv. összeférhetetlenségi rendelkezése alapján. A képviselőkön kívül szintén bizottság tagja lehet, az is, aki nem képviselő. A bizottság tevékenységében a képviselők és a nem képviselők egyenjogúak..a nem képviselői tagok azoknak a helyi szolgáltató szervezeteknek, és társadalmi csoportoknak a képviselői, amely szervezeteket a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában megjelölt. A képviselő-testület bizottság tagjainak tiszteletdíjat állapíthat meg. A bizottság elnökének és tagjainak a megbízatása, a 21 Magyarország Alaptörvénye 31. cikk (3) bek. 22

23 képviselő-testület megbízatási időtartamának lejártával megszűnik. Egy adott települési önkormányzat szervezetrendszerében a bizottságok számának alakulása nagymértékben függ attól, hogy a képviselőt-testület milyen módon kívánja megoldani az önkormányzásból fakadó feladatait. A képviselő-testület döntése, hogy mely területeken akarja saját maga gyakorolni feladat- és hatáskörét, s melyek azok a feladatok amiket a bizottságra átruház. Magyarországon az eltérő feladat- és hatáskörrel rendelkező önkormányzatok különféle bizottsági szervezettel rendelkeznek. Kisebb településeken a képviselő-testület a helyi adottságokat szem előtt tartva, bizottság létrehozása nélkül is el tudja végezni az önkormányzati feladatait. A kötelező és önként vállalt feladatok ellátását maradéktalanul akkor tudja teljesíteni a helyi önkormányzat, ha olyan szervezettel rendelkezik, amely hatékonyan és aktívan vesz részt a kötelezettségek megoldásában. A bizottság számára jogszabály feladat- és hatáskört részletesen nem határoz meg, ezért csak a képviselő-testület hatalmazhatja fel önkormányzati feladatok ellátására. A képviselő-testület önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg. A bizottság törvény által meghatározott feladatköre: A bizottság feladatkörében kezdeményezi, előkészíti a képviselő-testület döntéseit, a képviselőtestület által átruházott hatáskörben döntést hoz. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek. A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságának, amelyet bármikor visszavonhat. 22 Ha a bizottság hatósági jogkörében hoz döntést, akkor azzal szemben jogorvoslatnak van helye. A benyújtott fellebbezésről a képviselő-testület dönt. A testületi döntéssel szemben jogszabálysértésre való hivatkozással, bírósághoz lehet fordulni felülvizsgálatért. A bizottság nem hatósági jellegű döntése felülvizsgálatát bármelyik képviselő, és polgármester is kezdeményezheti. A képviselő-testület szervezeti működési szabályzatában vannak lefektetve a bizottságok működési feltételei, de felhatalmazás alapján maga a bizottság is ügyrendjében döntést hozhat működésével kapcsolatban. Bizottsági ülések számát részben a képviselő-testület meghatározhatja, amelyet szervezeti működési szabályzatában ír elő. Ezen felül az ülések számáról a bizottság maga dönt. A bizottság 22 Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 59. (1)-(3) bek. 23

24 ülései általában nyilvánosak, zárt ülés elrendelése esetében a képviselő-testület üléseinek szabályait kell alkalmazni, az Mötv. 46. (2) bekezdés tartalma szerint. A bizottság elnöke hívja össze az üléseket, a munkatervben előre meghatározott napirendi pontokkal, s az előírt időpontok szerint. Nem csak a munkatervben feltüntetett időpontok alapján hívható össze bizottsági ülés, hanem polgármester indítványára, és a képviselő-testület döntése alapján is. Az ülésre a bizottság elnöke bárkit meghívhat. A bizottsági tagokon kívül meghívottak, tanácskozási joggal lehetnek jelen az ülésen. Ha a települési képviselő javaslatot tesz a bizottság feladatkörébe tartozó ügyben, akkor az elkövetkezendő ülésen elő kell terjeszteni. A javaslatot tevő képviselőt meg kell hívni, az általa javasolt napirend tárgyalására. Szintén tanácskozási joggal lehet jelen a bizottsági ülésen a jegyző, és a polgármester. A jegyző szakmai tudásával segíti a bizottság munkáját, viszont szavazati jog nem illeti meg. A bizottság elnöke az ülésen a határozatképesség megállapítása után megnyitja az ülést, ismerteti a napirendi pontokat. A napirendi pontokkal összefüggésben kialakult vitát vezeti, összefoglalja, majd a javaslatot szavazásra bocsátja. A bizottságok döntéseiket egyszerű szótöbbséggel hozzák meg, amelyek határozatok vagy állásfoglalások. Az ügyfelet érintő hatósági ügyben hozott döntése határozat, amely az ügyfélre nézve kötelező. A bizottság állásfoglalása, javaslatai a képviselő-testület munkáját segíti elő. A bizottsági ülésről készített, a bizottság elnöke által aláírt jegyzőkönyvnek, az Mötv. 52. (1) bekezdés által előírt szabályokkal kell összhangban lennie. A jegyző feladata az ülésről készült jegyzőkönyv megküldése az illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal számára törvényességi ellenőrzés céljából. A jegyzőkönyvet elektronikusan, valamint postai úton 15 napon belül kell megküldeni a kormányhivatalnak Polgármester szerepe a képviselő-testületben A polgármester tevékenysége a településen élők közös érdekeit ugyanúgy szolgája, mint maga a képviselő-testület. A polgármesteri tisztség választópolgárok közvetlen választása útján jön létre. A választásokkal összefüggő szabályokat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló évi L. törvény tartalmazza. A polgármesteri tisztséget főállásban vagy társadalmi megbízatás alapján lehet betölteni. A polgármester, a választásokat követően, az alakuló ülésen a képviselőtestület előtt esküt tesz. 24

25 A képviselő-testületben betöltött szerepe, a testület elnökeként összehívja a testületet, vezeti az üléseket, és a képviselő-testület képviseletét is ellátja. A polgármester a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala tekintetében, valamint működése szempontjából önkormányzati képviselőnek minősül. A Mötv. 67. c.), pontja alapján, a polgármester a hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, és hatósági ügyekben hatáskörének gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, polgármesteri hivatal, valamint a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére. Polgármester jogszabályban meghatározottak szerint, a képviselőt-testület döntése alapján, és a saját hatáskörében a hivatalt irányítja. Meghatározza jegyző javaslatát szem előtt tartva a polgármesteri hivatal, és a közös önkormányzati hivatal feladatait, az önkormányzati tevékenység szervezése tekintetében és a döntések előkészítésében, végrehajtásában. A képviselő-testület elé előterjesztést nyújthat be jegyző javaslata alapján a hivatal belső szervezete felépítésének, a létszámának és munkarendjének, valamint az ügyfélfogadási rendjének meghatározására. Saját hatáskörébe utalt ügyekben, maga szabályozza a kiadmányozás rendjét. A polgármester gyakorolja munkáltatói jogkört a jegyző tekintetében, az önkormányzati intézményvezetők felett pedig egyéb munkáltatói jogkört. Erős jogosítványnak tekinthető az ún. vétójog. Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, kezdeményezheti az ügy ismételt tárgyalását (ez alól értelemszerűen kivételt képez a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló és polgármester tisztségének megszüntetésére irányuló kereset benyújtására vonatkozó döntés). 23 Az ismételt tárgyalás kezdeményezését, a polgármester az ülést követően három napon belül teheti meg. A képviselő-testület számára 15 nap áll rendelkezésre a döntés meghozatalához. Egymást követő két ülésen a képviselő-testület nem hoz döntést ugyanabban az ügyben, akkor a polgármester dönthet, amelyről a következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet. A polgármester a képviselő-testület át nem ruházható feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben nem hozhat önálló döntést. Két testületi ülés közötti időszakban, a képviselőtestület hatáskörébe utalt halaszthatatlan ügyben a polgármesternek joga van döntést hozni, amelyről értesíti a képviselő-testületet. 23 Szvercsák Szilvia A helyi önkormányzatok szervei és társulásaik. In: Magyar közigazgatás, (2. (62.) évf.) 1. sz. 47. o. 25

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI JEGYZŐ FELADATAINAK ÉS HATÁSKÖREINEK A RENDSZERE SZAKDOLGOZAT

A HELYI ÖNKORMÁNYZATI JEGYZŐ FELADATAINAK ÉS HATÁSKÖREINEK A RENDSZERE SZAKDOLGOZAT Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszék A HELYI ÖNKORMÁNYZATI JEGYZŐ FELADATAINAK ÉS HATÁSKÖREINEK A RENDSZERE SZAKDOLGOZAT Konzulens: dr. Bodnár Norbert Készítette: Pápai

Részletesebben

szakmai fórum feik csaba - A polgármesteri hivatalok irányítása és vezetése, az abban közreműködők feladat- és hatásköre

szakmai fórum feik csaba - A polgármesteri hivatalok irányítása és vezetése, az abban közreműködők feladat- és hatásköre szakmai fórum Feik Csaba A polgármesteri hivatalok irányítása és vezetése, az abban közreműködők feladat- és hatásköre 1 A helyi önkormányzatok polgármesteri hivatalai fontos szerepet töltenek be mind

Részletesebben

1990. évi LXV. törvény. a helyi önkormányzatokról1

1990. évi LXV. törvény. a helyi önkormányzatokról1 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról1 Az Országgyűlés - követve hazánk haladó önkormányzati hagyományait, továbbá az Európai Önkormányzati Karta alapkövetelményeit - elismeri és védi a helyi

Részletesebben

Az egészségbiztosítási és anyasági ellátások kialakulása és rendszere

Az egészségbiztosítási és anyasági ellátások kialakulása és rendszere MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR AGRÁR- ÉS MUNKAJOGI TANSZÉK Az egészségbiztosítási és anyasági ellátások kialakulása és rendszere SZERZŐ: Bogár Ildikó Munkaügyi és Társadalombiztosítási Igazgatási

Részletesebben

Ágfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2011.(IV.1.) rendelete Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Ágfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2011.(IV.1.) rendelete Szervezeti és Működési Szabályzatáról Ágfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2011.(IV.1.) rendelete Szervezeti és Működési Szabályzatáról Ágfalva Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

t e r v e z e t I. Fejezet Általános rendelkezések 1..

t e r v e z e t I. Fejezet Általános rendelkezések 1.. Somoskőújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2014. ( ) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról t e r v e z e t Somoskőújfalu Község Önkormányzatának

Részletesebben

A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása

A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjeszti: Tömör Józsefné jegyző

Részletesebben

I. Fejezet. Az önkormányzat szervezete. 1. Az önkormányzat. 2. Az önkormányzat székhelye: 1145 Budapest XIV., Pétervárad utca 2.

I. Fejezet. Az önkormányzat szervezete. 1. Az önkormányzat. 2. Az önkormányzat székhelye: 1145 Budapest XIV., Pétervárad utca 2. Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2010. (IV.23.) önkormányzati rendelete a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról /egységes szerkezetben a 21/2010.

Részletesebben

Pusztavacs Községi Önkormányzat Jegyzőjétől : 2378 Pusztavacs, Béke tér 10., Pf.: 17. : 06-29/315-101; 315-122; 515-370

Pusztavacs Községi Önkormányzat Jegyzőjétől : 2378 Pusztavacs, Béke tér 10., Pf.: 17. : 06-29/315-101; 315-122; 515-370 Pusztavacs Községi Önkormányzat Jegyzőjétől : 2378 Pusztavacs, Béke tér 10., Pf.: 17. : 06-29/315-101; 315-122; 515-370 ELŐTERJESZTÉS A Pusztavacs Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT OM: 201529 Cserhátsurány, Szabadság út 28. 2013. Készítette: Bóta Bernadett igazgató Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, AZ INTÉZMÉNY ADATAI...4 1. A szabályzat

Részletesebben

I. fejezet Á L T A L Á N O S R E N D E L K E Z É S E K. A rendelet hatálya

I. fejezet Á L T A L Á N O S R E N D E L K E Z É S E K. A rendelet hatálya Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (VIII.29.) önkormányzati rendelete Ercsi Város Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete a

Részletesebben

1. A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésének előkészítése és elfogadása

1. A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésének előkészítése és elfogadása 2010. január 21. 60-1/2010. 1. A helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésének előkészítése és elfogadása 1. Az önkormányzati gazdálkodás általános alapjai 1.1. A költségvetés

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Ikt.sz.: 52/519/2015. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 1 TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 II. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV JELLEMZŐI... 5 III. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV SZERVEZETI, IRÁNYÍTÁSI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS. Az önkormányzat

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS. Az önkormányzat Levél Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2011. (V. 30.) rendelete az önkormányzat képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról 1 Bevezető A Magyar Köztársaság Országgyűlésének

Részletesebben

A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK A SZOLGÁLTATÓ KÖZIGAZGATÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI SZERZŐ: GÖMÖRINÉ KONYHA OLÍVIA IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT KONZULENS: NYITRAI

Részletesebben

1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről

1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok, állami irányítás egyéb jogi eszközei, valamint a szervezeti és működési szabályzat

Részletesebben

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása 1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi

Részletesebben

J a v a s l a t. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására

J a v a s l a t. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet megalkotására Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland a Közgyűlés elnöke Készítette: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály J a v a s l a t a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések 1. Értelmező rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések 1. Értelmező rendelkezések Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2014. (X. 23.) sz. önkormányzati rendelete az Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról Nyírmártonfalva Községi

Részletesebben

Az Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról

Az Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról Áporka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2014.(X.30.) önkormányzati rendeletével, 4/2013.(IV.05.) számú ÖK rendeletével, 22/2011.(XII.16.) számú ÖK rendeletével, 12/2010.(XII.16.) számú rendeletével;

Részletesebben

Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének. 10/2006./X.15./rendelete. Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének. 10/2006./X.15./rendelete. Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról. Hegyesd község Önkormányzata Képviselőtestületének 10/2006./X.15./rendelete a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról. H e g y e s d község Önkormányzati Képviselőtestülete a Helyi Önkormányzatokról

Részletesebben

DOLGOZAT. Dr. Hosszú Károly 2013.

DOLGOZAT. Dr. Hosszú Károly 2013. DOLGOZAT Dr. Hosszú Károly 2013. 1 Egyes köznevelési intézmények fenntartóinak, irányító szervének és működtetőjének jogállása és kapcsolata az 1990. évtől 2013. december 31. napig Dr. Hosszú Károly Közoktatási

Részletesebben

Szakdolgozat. Hegedűs Adél

Szakdolgozat. Hegedűs Adél Szakdolgozat Hegedűs Adél Miskolc 2013 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi kar Polgári jogi Tanszék A házasság és az élettársi kapcsolat elhatárolása, különös tekintettel a vagyonjogi kérdésekre Konzulens:

Részletesebben

Magyarszerdahely községi Önkormányzat 6/2007.( IV. 5.) sz. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Magyarszerdahely községi Önkormányzat 6/2007.( IV. 5.) sz. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról . sz. melléklet Magyarszerdahely községi Önkormányzat 6/2007.( IV. 5.) sz. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról Magyarszerdahely Község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló módosított

Részletesebben

Szakdolgozat. Hrabovszki Tamás. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar. Pénzügyi Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros.

Szakdolgozat. Hrabovszki Tamás. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar. Pénzügyi Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros. Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar Pénzügyi Intézeti Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros Szakdolgozat A terv címe: Költségvetési szervek (Önkormányzatok) pénzügyi tervezésének bemutatása, Budapest Főváros

Részletesebben

BÉR Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2 /2007 ( I. 19 ) ÖK sz. RENDELETE

BÉR Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2 /2007 ( I. 19 ) ÖK sz. RENDELETE BÉR Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2 /2007 ( I. 19 ) ÖK sz. RENDELETE A képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról A Magyar Köztársaság Országgyűlésének döntése alapján

Részletesebben

Újudvar Község Önkormányzatának 7/2007.(IV.18.) sz. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Újudvar Község Önkormányzatának 7/2007.(IV.18.) sz. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról Újudvar Község Önkormányzatának 7/2007.(IV.18.) sz. rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról Újudvar Község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 18..

Részletesebben

Az Országos Szlovák Önkormányzat SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Elfogadta a Közgyűlés: 2015. május 26-án Hatályos: 2015.

Az Országos Szlovák Önkormányzat SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. Elfogadta a Közgyűlés: 2015. május 26-án Hatályos: 2015. Az Országos Szlovák Önkormányzat SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Elfogadta a Közgyűlés: 2015. május 26-án Hatályos: 2015. május 26-ától PREAUMBULUM Magyarország Alaptörvényének XXIX. cikk (1) bekezdése

Részletesebben

Szigethalom Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Szigethalom Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szigethalom Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2012. (III.30.) R E N D E L E T E (egységes szerkezetben a 18/2012.(VI.15.), a 25/2012.(XI.26.), az 5/2013.(IV.11.) és a 9/2013.(IV.30.) számú önkormányzati

Részletesebben

3/2007. (III. 24.) Kgy. rendelet. a Baranya Megyei Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

3/2007. (III. 24.) Kgy. rendelet. a Baranya Megyei Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról 3/2007. (III. 24.) Kgy. rendelet a Baranya Megyei Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv.

Részletesebben

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI S Z A B Á L Y Z A T A FÜZESGYARMAT

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI S Z A B Á L Y Z A T A FÜZESGYARMAT A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI S Z A B Á L Y Z A T A FÜZESGYARMAT 2 0 1 3. 2 Füzesgyarmat Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013. (VI. 20.) önkormányzati rendelete a képviselő-testület

Részletesebben

PELLÉRD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALA. PELLÉRD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE Szakértői tanulmány 2010.

PELLÉRD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALA. PELLÉRD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE Szakértői tanulmány 2010. PELLÉRD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALA PELLÉRD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE Szakértői tanulmány 2010. Tartalomjegyzék ELŐZMÉNYEK... 4 1. A vizsgálat módszere... 5 2. Az önkormányzatról

Részletesebben

Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala. Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák

Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala. Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák 5 Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák I. Bevezetés Jelenleg egy kiterjedt államigazgatási

Részletesebben

Latorcai Csaba. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. (Szent István király intelmei Imre herceghez)

Latorcai Csaba. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. (Szent István király intelmei Imre herceghez) Latorcai Csaba A nemzetiséghez tartozók önkormányzáshoz fűződő jogai az Alaptörvény és a nemzetiségi törvény tükrében. Rövid történeti áttekintés 1993-tól. A kakukktojás 1 jelenség Mert az egy nyelvű és

Részletesebben

GYÖNGYÖS KÖRZETE KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS

GYÖNGYÖS KÖRZETE KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS GYÖNGYÖS KÖRZETE KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS Gyöngyös Körzete települési önkormányzati képviselő-testületei Magyarország Alaptörvénye, melynek 32. cikke (1) bekezdése k) pontja,

Részletesebben

6. melléklet. Az Önkormányzati jogok bírósági védelme

6. melléklet. Az Önkormányzati jogok bírósági védelme 6. melléklet Az Önkormányzati jogok bírósági védelme I. A helyi önkormányzatiság A rendszerváltás alapvető értékei közül az egyik legjelentősebb a helyi önkormányzatok kialakítása, amely a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Kiss Balázs Gazdálkodási és menedzsment szakképzés projektmenedzsment szakirány Hévíz Város Önkormányzat szervezeti és intézményi működése 2016.

Részletesebben

RENDELETTERVEZET. Az önkormányzat jelképei

RENDELETTERVEZET. Az önkormányzat jelképei RENDELETTERVEZET Szécsény Város Önkormányzata Képviselı-testületének.../2011.(...) önkormányzati rendelete az önkormányzat és szervei szervezeti és mőködési szabályzatáról Szécsény Város Önkormányzatának

Részletesebben

A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T

A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztika Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T Konzulens:

Részletesebben

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szentgotthárd Város Önkormányzata Szervezeti és Működési szabályzatáról valamint mellékleteiről szóló 9/1995. (III. 30.) ÖKT. rendelet módosításáról

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült Tokorcs Község Önkormányzat Képviselő - testületének 2011. március 23-án, szerdán 17 órakor tartott üléséről.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V. Készült Tokorcs Község Önkormányzat Képviselő - testületének 2011. március 23-án, szerdán 17 órakor tartott üléséről. J E G Y Z Ő K Ö N Y V Készült Tokorcs Község Önkormányzat Képviselő - testületének 2011. március 23-án, szerdán 17 órakor tartott üléséről. Az ülés helye: Tokorcs Faluház Jelen vannak: Lengyelné Csizmazia

Részletesebben

Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012.(III.01.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2012.évi költségvetéséről

Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012.(III.01.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2012.évi költségvetéséről Gyál Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012.(III.01.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2012.évi költségvetéséről Gyál Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő

Részletesebben

NAGYHARSÁNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 6/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelete. a Szervezeti és Működési Szabályzatról

NAGYHARSÁNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 6/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelete. a Szervezeti és Működési Szabályzatról NAGYHARSÁNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról Bevezető rész Az önkormányzatiság alapelvei lehetővé teszik, hogy

Részletesebben

Heves Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat közgyűlésének 24/2014. (XI.24.) határozata a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Heves Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat közgyűlésének 24/2014. (XI.24.) határozata a Szervezeti és Működési Szabályzatról Heves Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat közgyűlésének 24/2014. (XI.24.) határozata a Szervezeti és Működési Szabályzatról A Heves Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011.

Részletesebben

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzat 33/2002. (XI. 13.) rendelete a Terézvárosi Önkormányzat Szervezeti és működési szabályzatáról.

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzat 33/2002. (XI. 13.) rendelete a Terézvárosi Önkormányzat Szervezeti és működési szabályzatáról. Budapest Főváros Terézváros Önkormányzat 33/2002. (XI. 13.) rendelete a Terézvárosi Önkormányzat Szervezeti és működési szabályzatáról Módosítások: a) 3/2004. (I. 26.) ör. b) 4/2004. (I. 26.) ör. c) 16/2004

Részletesebben

I. fejezet Bevezető rész 1.. II. fejezet Általános rendelkezések 2.

I. fejezet Bevezető rész 1.. II. fejezet Általános rendelkezések 2. 1 ÓCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/2011.(III.31.) ÖK. számú rendelete Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról I. fejezet Bevezető rész 1.. (1)

Részletesebben

Egységes szerkezetben a 31/2011. (XII.15.) és a 19/2012. (VII.05.) önkormányzati rendelettel.

Egységes szerkezetben a 31/2011. (XII.15.) és a 19/2012. (VII.05.) önkormányzati rendelettel. SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2011. (IV.28.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a Szervezeti és Működési Szabályzatról Egységes szerkezetben a 31/2011. (XII.15.) és a 19/2012. (VII.05.)

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések

I. Fejezet Általános rendelkezések Budakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 37/2014. (XII.03.) önkormányzati rendelete Budakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti- és Működési Szabályzatáról (Egységes szerkezetben

Részletesebben

Nagyvisnyó községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2007.(XII.11.) számú Rendelete a szervezeti és működési szabályzatról. I.

Nagyvisnyó községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2007.(XII.11.) számú Rendelete a szervezeti és működési szabályzatról. I. Nagyvisnyó községi Önkormányzat Képviselőtestületének 17/2007.(XII.11.) számú Rendelete a szervezeti és működési szabályzatról (egységes szerkezetben a 11/2009.(IX.23.) számú rendelettel) Nagyvisnyó Község

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁGON

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR JOGTÖRTÉNETI TANSZÉK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁGON SZERZŐ: NYEBEHAJ CSILLA MUNKAÜGYI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI IGAZGATÁSI ALAPSZAK

Részletesebben

Sződ Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 4/2011.(IV.28.) számú Önkormányzati rendelete a. Szervezeti és Működési Szabályzatról

Sződ Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 4/2011.(IV.28.) számú Önkormányzati rendelete a. Szervezeti és Működési Szabályzatról Sződ Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/0.(IV..) számú Önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról Egységes szerkezetben Módosította Sződ Község Képviselő-testülete /0.(IV..)

Részletesebben

Az önkormányzatok társulási lehetőségei és szerepük a gyakorlatban

Az önkormányzatok társulási lehetőségei és szerepük a gyakorlatban BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG Az önkormányzatok társulási lehetőségei és szerepük a gyakorlatban Belső konzulens: Némethné Czaller Zsuzsanna Külső konzulens: Szintén László

Részletesebben

MIKLÓSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

MIKLÓSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MIKLÓSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8. A testületi szerv döntései előkészítésének rendje, az állampolgári közreműködés (véleményezés) módja, eljárási szabályai, a testületi szerv üléseinek helye, ideje, továbbá

Részletesebben

Füzesabony Város Önkormányzat és Dormánd Község Önkormányzat képviselő-testületével 2014. március 27-én, közösen hozott határozatok

Füzesabony Város Önkormányzat és Dormánd Község Önkormányzat képviselő-testületével 2014. március 27-én, közösen hozott határozatok Füzesabony Város Önkormányzat és Dormánd Község Önkormányzat képviselő-testületével 2014. március 27-én, közösen hozott határozatok 30/2014. (III.27.) képviselő-testületi határozat Füzesabony Város Önkormányzatának

Részletesebben

Badacsonytördemic Község Önkormányzata képviselő-testületének. 4/2011. (II.16.) önkormányzati rendelete

Badacsonytördemic Község Önkormányzata képviselő-testületének. 4/2011. (II.16.) önkormányzati rendelete Badacsonytördemic Község Önkormányzata képviselő-testületének 4/2011. (II.16.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról Badacsonytördemic Község Önkormányzatának képviselő-testülete

Részletesebben

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Okány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2007 ( II. 1. ) ÖK. sz RENDELETE a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról A Magyar Köztársaság Országgyűlésének döntése

Részletesebben

Iktatószám: 4/ /2015.

Iktatószám: 4/ /2015. Iktatószám: 4/ /2015. Tárgy: JEGYZŐI TÁJÉKOZTATÓ A TIHANYI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 2014. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL Előkészítette: Németh Tünde jegyző megbízásából dr. Panyi Szilvia Orsolya aljegyző Előterjesztő:

Részletesebben

Bóly Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2011. (VIII.31.) önkormányzati rendelete. a Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Bóly Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2011. (VIII.31.) önkormányzati rendelete. a Szervezeti és Működési Szabályzatáról Bóly Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2011. (VIII.31.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról (Egységes szerkezetben a módosításról szóló 1/2013. (I.14.), 3/2013.(II.18.),

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT KATHOLISCHE GRUNDSCHULE SZEKSZÁRD

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT KATHOLISCHE GRUNDSCHULE SZEKSZÁRD SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZENT JÓZSEF KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA KATHOLISCHE GRUNDSCHULE ÉS SZENT RITA KATOLIKUS ÓVODA SZEKSZÁRD Tartalom I. Általános rész... 4 II. Bevezető rendelkezések... 5

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar

Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar Lelkes Mirtill Pénzügy és számvitel/államháztartás Önkormányzati intézmény költségvetéstervezési, finanszírozási, gazdálkodás rendszere. 2016. Lelkes

Részletesebben

A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya

A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya Az egyesület legfőbb szerve teljes terjedelmében áttekintette az egyesület 1999. szeptember 19.-én elfogadott, majd többször módosított alapszabályát a 2011.évi

Részletesebben

6/2004. (III. 10.) sz.

6/2004. (III. 10.) sz. M I S K O L C M E G Y E I JOGÚ VÁROS Ö N K O R M Á N Y Z A T Á N A K 6/2004. (III. 10.) sz. R E N D E L E T E AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL (egységes szerkezetben a módosításáról

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v J e g y z ő k ö n y v Készült: Mezőkomárom Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. június 27-én 15.00 órai kezdettel megtartott nyílt üléséről. Az ülés helye: Községház Tanácsterme 8137 Mezőkomárom,

Részletesebben

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése A közoktatás rendszerét felváltó köznevelés rendszere a feladatmegoszlás, a rendszer működtetése

Részletesebben

Előterjesztés Biatorbágy Város Önkormányzata 2013. évi költségvetéséről (Biatorbágy Város Önkormányzata 2013. évi költségvetésének indokolása)

Előterjesztés Biatorbágy Város Önkormányzata 2013. évi költségvetéséről (Biatorbágy Város Önkormányzata 2013. évi költségvetésének indokolása) Város Polgármestere 251 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 6 23 31-174/112, 113, 142 Fax: 6 23 31-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés Biatorbágy Város Önkormányzata

Részletesebben

BAGI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4/2015. (IV.30.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról

BAGI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4/2015. (IV.30.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról BAGI POLGÁRMESTERI HIVATAL 4/2015. (IV.30.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról Bevezető rész Az önkormányzatiság alapelvei lehetővé teszik, hogy a lakosság közvetlenül, illetve

Részletesebben

E-KÖZIGAZGATÁS MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁS JOGI TANSZÉK SZERZŐ: MOLNÁR ESZTER IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT

E-KÖZIGAZGATÁS MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁS JOGI TANSZÉK SZERZŐ: MOLNÁR ESZTER IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁS JOGI TANSZÉK E-KÖZIGAZGATÁS SZERZŐ: MOLNÁR ESZTER IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT KONZULENS: DR. CZÉKMANN ZSOLT EGYETEMI TANÁRSEGÉD MISKOLC

Részletesebben

Bátya Községi Önkormányzat Képvisel-testületének. 4/2007.(III.29.) Kt. számú rendelete. az önkormányzat. Szervezeti és Mködési Szabályzatáról

Bátya Községi Önkormányzat Képvisel-testületének. 4/2007.(III.29.) Kt. számú rendelete. az önkormányzat. Szervezeti és Mködési Szabályzatáról Bátya Községi Önkormányzat Képvisel-testületének 4/2007.(III.29.) Kt. számú rendelete az önkormányzat Szervezeti és Mködési Szabályzatáról - 2 0 0 7 - 2 B e v e z e t é s A Magyar Köztársaság Országgylése

Részletesebben

JELENTÉS Budapest Főváros Önkormányzata gazdálkodásának utóvizsgálatáról

JELENTÉS Budapest Főváros Önkormányzata gazdálkodásának utóvizsgálatáról JELENTÉS Budapest Főváros Önkormányzata gazdálkodásának utóvizsgálatáról 0246 2002. december 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V-1017-65/2001-2002.

Részletesebben

Hegyesd község Önkormányzata Képviselő-testületének./2014.(..) önkormányzati rendelete Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hegyesd község Önkormányzata Képviselő-testületének./2014.(..) önkormányzati rendelete Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról Hegyesd község Önkormányzata Képviselő-testületének./2014.(..) önkormányzati rendelete Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról Hegyesd község Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország

Részletesebben

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, rendeltetése, jogforrásai, hatályba lépése.

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, rendeltetése, jogforrásai, hatályba lépése. A DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA ELNÖKE D E B R E C E N 2004. El. II. B. 18. A DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Tartalomjegyzék A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, rendeltetése, jogforrásai,

Részletesebben

TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK P O L G Á R M E S T E R E

TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK P O L G Á R M E S T E R E TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK P O L G Á R M E S T E R E 4066 Tiszacsege Kossuth u.5. * Tel.: 52 588-400 * Fax.: 52 588-405 email.: pmhivatal@tiszacsege.hu * Internet: http://www.tiszacsege.hu/ MEGHÍVÓ

Részletesebben

1990. évi LXV. törvény. a helyi önkormányzatokról. I. fejezet A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI. Az önkormányzati jogok

1990. évi LXV. törvény. a helyi önkormányzatokról. I. fejezet A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI. Az önkormányzati jogok 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról Az Országgyőlés - követve hazánk haladó önkormányzati hagyományait, továbbá az Európai Önkormányzati Karta alapkövetelményeit - elismeri és védi a helyi

Részletesebben

PRÁNANADI Egyesület Alapszabály* (Szolnoki Törvényszékhez benyújtva 2016. május 26-án)

PRÁNANADI Egyesület Alapszabály* (Szolnoki Törvényszékhez benyújtva 2016. május 26-án) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

HANGONY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ - TESTÜLETE

HANGONY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ - TESTÜLETE HANGONY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ - TESTÜLETE 13/2008. (XII. 30.) SZÁMÚ RENDELETE Hangony Község Önkormányzatának Képviselõ Testülete és szerveinek Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról alkotott 9/2001.

Részletesebben

SZERVEZETI- ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI- ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZERVEZETI- ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Készítette: Módosította: Molnár Sándor Varga Emília Jóváhagyta: Rácz Beatrix Hatályba léptette:. Lanku Ildikó ügyvezető igazgató Érd, 2012. június 1. A dokumentumban

Részletesebben

Nagymaros Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 3/2007. (IV. 3.) önkormányzati rendelete 1. az önkormányzat

Nagymaros Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 3/2007. (IV. 3.) önkormányzati rendelete 1. az önkormányzat Nagymaros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2007. (IV. 3.) önkormányzati rendelete 1 az önkormányzat SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL 1 2014. november 18-tól hatályos állapot Nagymaros

Részletesebben

3. Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályban és 2013. január 2-án hatályát veszti. polgármester. 69/2012. (XII. 14.) önkormányzati rendelete

3. Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályban és 2013. január 2-án hatályát veszti. polgármester. 69/2012. (XII. 14.) önkormányzati rendelete 2012. évi 23. szám 2012. december 14. TARTALOMJEGYZÉK HATVAN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 68/2012. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 11/2008.

Részletesebben

A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Szervezeti és Működési Rendje ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.

A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Szervezeti és Működési Rendje ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Szervezeti és Működési Rendje ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) A főiskolai kar elnevezése: Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kara angolul: University

Részletesebben

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008.

dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE Budapest, 2008. dr.kökényesi József AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDÉSZET NÉHÁNY KÉRDÉSE A Kormány a közrendet és közbiztonságot, összességében a jogrendet

Részletesebben

A TESTÜLET ÜLÉSEI. (2) A Testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a Testület üléseit. A TESTÜLET MEGALAKULÁSA

A TESTÜLET ÜLÉSEI. (2) A Testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a Testület üléseit. A TESTÜLET MEGALAKULÁSA 2.7.5. Képviselő-testületi ülések rendje Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 19/2009. (V.06.) ök. számú rendelete a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletesebben

2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése, szervezeti egységei és ezek feladatai.

2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése, szervezeti egységei és ezek feladatai. Hőgyész Nagyközség Önkormányzata és a Hőgyészi Közös Önkormányzati Hivatal - mint közfeladatot ellátó szerv KÖZÉRDEKŰ ADATAI az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény és a végrehajtására

Részletesebben

Transparency International Magyarország. Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató. Budapest. Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr!

Transparency International Magyarország. Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató. Budapest. Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr! KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA ELNÖK Transparency International Magyarország Dr. Földes Ádám úr részére ügyvezető igazgató Budapest Tisztelt Ügyvezető Igazgató Úr! Köszönettel vettük, hogy véleményezés és észrevételezés

Részletesebben

I. Fejezet Az Önkormányzat

I. Fejezet Az Önkormányzat Bátaapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2013. (IX.27.) Önkormányzati rendelete Bátaapáti Község Önkormányzatának SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Bátaapáti Község Önkormányzatának

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

Márkó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2010. (XII. 3.) számú RENDELETE a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Márkó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2010. (XII. 3.) számú RENDELETE a Szervezeti és Működési Szabályzatról Márkó Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2010. (XII. 3.) számú RENDELETE a Szervezeti és Működési Szabályzatról Márkó Község önkormányzatának képviselő testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések

I. Fejezet Általános rendelkezések Szatymaz Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2014. (X.26.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési S z a b á l y z a t á r ó l Szatymaz Község Önkormányzatának

Részletesebben

A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT

A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT A KÖZGYŰJTEMÉNYI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK (KKDSZ) A 2015. ÁPRILIS 8-I KONGRESSZUSRA KÉSZÜLT 1. A szervezet neve, működési területe 1. A szakszervezet neve: Közgyűjteményi és Közművelődési

Részletesebben

Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2014. november 21. napján tartott soros (nyílt) üléséről

Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2014. november 21. napján tartott soros (nyílt) üléséről 110 Jegyzőkönyv Készül: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2014. november 21. napján tartott soros (nyílt) üléséről Üléselnök: Dr. Botka László polgármester Dr. Botka László polgármester, üléselnök:

Részletesebben

JELENTÉS a helyi önkormányzatok társulásainak ellenőrzéséről

JELENTÉS a helyi önkormányzatok társulásainak ellenőrzéséről JELENTÉS a helyi önkormányzatok társulásainak ellenőrzéséről 0407 2004. március 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V-1006-36/2003-2004.

Részletesebben

Dokumentum címe: 3 reprezentatív folyamat újratervezése Tanácsadói dokumentum. Pályázati tevékenység:

Dokumentum címe: 3 reprezentatív folyamat újratervezése Tanácsadói dokumentum. Pályázati tevékenység: Dokumentum címe: 3 reprezentatív folyamat újratervezése Tanácsadói dokumentum Pályázati tevékenység: Az önkormányzati feladatok átalakítása által érintett szakmai és támogató folyamatok felülvizsgálata,

Részletesebben

Települési önkormányzatok lehetőségei a zaj elleni küzdelemben

Települési önkormányzatok lehetőségei a zaj elleni küzdelemben EMLA KÖRNYEZETI MANAGEMENT ÉS JOG EGYESÜLET Települési önkormányzatok lehetőségei a zaj elleni küzdelemben A helyi rendelet-alkotás keretei 2011 TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK LEHETŐSÉGEI A ZAJ ELLENI KÜZDELEMBEN

Részletesebben

HAJDÚBAGOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 8/2007. (IV.15.) ÖR. számú rendelete

HAJDÚBAGOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 8/2007. (IV.15.) ÖR. számú rendelete HAJDÚBAGOS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007. (IV.15.) ÖR. számú rendelete az Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Hajdúbagos Község Önkormányzat

Részletesebben

JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS

JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS JOGI SZOLGÁLTATÁS A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOKBAN MÓDSZERTANI AJÁNLÁS Készítette: dr. Juhász Gábor Mártháné Megyesi Mária SZKTT Egyesített Szociális Intézmény Tabán Családsegítő Közösségi Ház és Dél-alföldi

Részletesebben

9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről

9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről 9829 Jelentés a Magyar Távirati Iroda költségvetési fejezet és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések, javaslatok

Részletesebben

Tiszatenyő községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 9/2010. (X. 28.) rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról I.

Tiszatenyő községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 9/2010. (X. 28.) rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról I. Tiszatenyő községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2010. (X. 28.) rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról Tiszatenyő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye

Részletesebben

Jelentés. A forrásmegosztás ellenőrzése

Jelentés. A forrásmegosztás ellenőrzése Jelentés A forrásmegosztás ellenőrzése A Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2015. évi megosztásáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata 15216

Részletesebben

AZ ARANY JÁNOS REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2015.

AZ ARANY JÁNOS REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2015. AZ ARANY JÁNOS REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA (2750 Nagykőrös, Hősök tere 8.) OM: 037715 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2015. TARTALOM AZ ARANY JÁNOS REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS

Részletesebben

A romániai Székelyföld autonómia statútuma Preambulum

A romániai Székelyföld autonómia statútuma Preambulum Tervezet A romániai Székelyföld autonómia statútuma Preambulum Figyelembe véve a helyi autonómia, a decentralizáció és a közszolgáltatások dekoncentrációjának alkotmányos elvét; Elismerve azt, hogy a romániai

Részletesebben