ÚtMUtAtÓ A VÁROSI HelYek kialakításához. közös Stratégia 3.3 Akció

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÚtMUtAtÓ A VÁROSI HelYek kialakításához. közös Stratégia 3.3 Akció"

Átírás

1 ÚtMUtAtÓ A VÁROSI HelYek kialakításához közös Stratégia 3.3 Akció

2 A szerző: Prof. Richard Stiles, Város- és Tájépíteszeti Intézet Műszaki Egyetem, Bécs Ez a tanulmány hat különálló munkadokumentum alapján került összeállításra melyeket az alábbi résztvevők készítettek: Regional Environmental Center (Szlovákia), Nadace Partnerství (Csehország) és Nadácia Ekopolis (Szlovákia), LAMORO (Olaszország), RiSSC (Olaszország), FH Erfurt (Németország) and TU Wien (Ausztria). Ez az útmutató az UrbSpace (www.urbanspaces.eu) projekt részét képezi, mely a CENTRAL EUROPE (Közép-Európa) Program keretében kerül megvalósításra az ER DF társfinanszírozásában. Joint Strategy

3 Vezetői összefoglaló FEJEZET Bevezetés: A szabad városi terület szélesebb körű értelmezés... 7 Összefoglaló Célok és célkitűzések Szabad városi területek meghatározása Szabad területek rendszere, hierarchiák és kapcsolódás A szabad városi területek politikai kontextusa FEJEZET Az élhető városi területek tulajdonságai Összefoglalás Környezeti és ökológiai funkciók Szociális és társadalmi funkciók Városszerkezeti és esztétikai funkciók FEJEZET Tervezés az érintettekkel együtt Összegfoglaló Bevezető Az emberek szabad terület felhasználását befolyásoló tényezők A szabad városi területek használói Nemek közti különbségek: Tervezés a nők és kisebbségi csoportok igényeihez igazodva Design Mindenkinek : a tervezés a hátrányos helyzetűeknek és mindenki másnak Partnerek a tervezésben FEJEZET A tervezési folyamat tervezése Összefoglaló Bevezetés: tervezés, mint főnév tervezés, mint ige A projekt elindítása: az elképzelés és az elképzelt Előkészítő szakasz Tervezési szakasz Kivitelezési szakasz Karbantartás, irányítás és ellenőrzési szakasz Következtetések a jó folyamat határai és lehetőségei FEJEZET Minták és projektek: összeállítás Összefoglaló Bevezetés: programozás és tervezés A hely a környezetben A kidolgozott projektvázlat Meghatározó elemek minták A városi területek minta nyelvezete Néhány példa a lehetséges szabad városi terület mintákra A nagy ugrás valamihez, ami nagyobb, mint a részek összessége Köszönetnyilvánítás, referenciák, végjegyzetek, függelékek Joint Strategy

4 4 Joint Strategy

5 Vezetői Összefoglaló A nemzeti és nemzetközi környezeti politika, mindenekelőtt az Európai Táj Egyezmény, egyre inkább felismeri a vonzó városi és városkörnyéki területek kritikus fontosságát a munkahelyteremtés és a befektetők megjelenése, illetve az egyre nagyobb számban városi életet élő európai polgárok életminőségének javítása szempontjából. A Táj Egyezmény már hatályban van és mintegy 30 európai országban került alkalmazásba. Ez a dokumentum útmutatást nyújt megfelelő városi területek tervezéséhez és előkészítéséhez, mely elengedhetetlen segítséget jelent az Egyezmény céljainak eléréséhez, úgymint a városi tájvédelem iránti fogékonyság növelése, valamint annak elősegítése. Az egyezmény kitér mind a jó városi területek kialakításának folyamatára és a kritériumokra is, amelyek által azokat meg lehet határozni, illetve fel lehet ismerni. A városi terület nem csak parkokat, kerteket, városi tereket és lakóövezetek szabad területeit foglalja magába, de felöleli az egész összefüggő nem beépített városi területek mátrixát. Ez alkotja a környezetet valamennyi épület és építmény számára, valamint az összeköttetést a belső városi területek és az azokat körülölelő táj között. Az egész városi területet behálózó tervezett stratégiai szabad terület részeként, a jól megtervezett városi területek hozzájárulhatnak a városi hősziget hatás enyhítéséhez az élőnövényzet hűsítő hatása által; segíthetnek a vízegyensúly ellenőrzésében és csökkenthetik a csatornahálózat terhelését minél több esővíz elszivárgásának lehetővé tételével; mérsékelhetik a zaj és a szennyezés hatásait, és élőhelyet biztosítanak az őshonos növényzet és állatvilág számára. Ezen környezeti és ökológiai hatások mellet, melyek segítenek abban, hogy a városlakók közvetlenül megtapasztalják a természetet és a természeti folyamatokat, van számos egyéb legalább ilyen fontos terület, melyekben a szabad városi területek közvetlenül az emberek javát szolgálják. Amellett, hogy biztosítják a fizikai területeket és szolgáltatásokat minden életkorú ember számára a szabad idejük eltöltése céljából, illetve, hogy formális vagy informális sporttevékenységekben vegyenek részt, ezek a területek a kapcsolat és a kommunikáció fórumaként is szolgálnak, ezáltal elősegítvén a társadalom struktúrájának megszilárdulását, a társadalmi kohéziót, és egyúttal a kölcsönös megértést az egyre sokszínűbb csoportok között, amelyek a mai városi társadalmat alkotják. A zöld és szabad területekkel kapcsolatban egyre nagyobb mértékben ismerik fel azt is, hogy mérhető, pozitív hatásuk van a városlakók fizikai és egészségi állapotára. Végül, de nem utolsósorban, kevésbé kézzelfogható, de legalább annyira lényeges pozitív szerepe van a szabad területeknek abban, ahogy érzékeljük a környezetet és azonosulunk vele. Attól eltekintve, hogy a városi területek segítenek a városi szerkezet strukturálásában, és könnyebbé teszik az eligazodást és a tájékozódást, ezek a területek alapvetők az identitástudatunk kialakításában a városunkban, valamint egy széles skálán fontos jelentés és érték közvetítő szerepet is töltenek be. Mielőtt az egyik városi terület funkció kialakításra kerül, nem is beszélve az összesről, egy alapvető feltételnek teljesülnie kell: első helyen a szükséges nem beépített városi területnek rendelkezésre kell állnia. Míg a legtöbb városban történelmi örökséget képező parkok és szabad területek vannak, azonban ezt nem ismerték fel teljes mértékben, és ezek a helyek nincsenek megfelelő módon védve. Gyakran vannak fenyegetve a fejlesztési nyomás, illetve a járműforgalom növekvő igényinek kielégítése által. A létező szabad városi terület forrás védelme, és gondoskodás új szabad területekről alapvető részét kell, hogy képezze bármilyen stratégiai megközelítésnek a városi területhez válaszként az új fejlesztések által támasztott követelményekre. Természetesen nem minden városi terület van abban a helyzetben, hogy megvalósítsa az összes fent említett funkciót, valamint egyikről sem feltételezhetjük azt, hogy automatikusan teljesíti ezeket a funkciókat. Ahhoz, hogy sikeres legyen és kihasználja a teljes és sokrétű lehetőségét, minden szabad városi területet megfelelően kell megtervezni és kialakítani. Hasonlóan, az sem magától értetődő, hogy minden érdekelt igénye kielégítésre kerül minden szabad területen ez az, ami miatt szükséges ezeket figyelembe venni rendszerezett módon, és, hogy az érdekeltek aktívan vegyenek részt a tervezési folyamatban. A felhasználóknak minden korosztályban különböző igényük és törekvésük van a szabad területtel kapcsolatban, így természetesen minden demográfiai csoport igényéről, az iskoláskor előtti gyerekektől a nyugdíjasokig, gondoskodni kell. A tapasztalat azt mutatja, hogy szükséges különleges figyelmet szentelni a tervezés és a kialakítás során bizonyos felhasználói csoportok érdekeinek melyeket a múltban hajlamosak voltak hanyagolni. A nemek közti különbségek figyelembevételére érzékeny tervezés célja, hogy szisztematikus megközelítés által biztosítsa a nők és a férfiak igényeinek egyenlő vizsgálatát, de megpróbálja figyelembe venni a többi kisebbségi csoport elvárásait is a tervezés folyamatában. A Design Mindenkinek a fogyatékkal Joint Strategy 5

6 élők speciális elvárásaira fókuszál, azzal a céllal, hogy ők is képesek legyenek hozzáférni és használni a szabad városi területeket. Ez azt jelenti, hogy gondoskodni kell arról, hogy minden akadályt, amely a városi területek egyenlő használatának útjában áll el kell távolítani, illetve el kell kerülni, beleértve a láthatatlan vagy pszichológiai akadályokat is. A harmadik speciális szempont, mely szintén nagymértékben releváns mind a két fent említett csoport és általában véve az egyéb felhasználók esetén is, nagy hangsúlyt helyez a biztonsági és védelmi kérdésekre a szabad városi területek tervezése és kialakítása során. Itt az a kulcskérdés, hogy úgy kell tervezni, hogy minimalizáljuk nem csak a bűncselekmény lehetőségét, hanem maximalizáljuk a szabad területek minden felhasználójának biztonság és védelem érzetét is. Fontos megjegyezni azt, hogy a nemek közti különbségek figyelembevételére érzékeny tervezés, a Design Mindenkinek, és a biztonsági és védelmi szempontok hangsúlyos figyelembevétele a szabad városi területek kialakítása során tulajdonképpen az összes felhasználó érdekét szolgálja, így az egész társadalmét és, nem csak az előbb említett csoportokét. A megfelelő városi területek így képesek, és képesnek kell lenniük arra, hogy lényeges funkciók sokaságát töltsék be a közösség olyan széles körében amennyire lehetséges, Ez az útmutató dokumentum vázolja ezeket a funkciókat, illetve részletezi a főbb csoportok elvárásait. Meg kell arról győződni, hogy ezek a tényezők megfelelő mértékben vannak figyelembe véve az új városi terület kialakításának tervezési folyamata során, vagy a már meglévő újratervezésekor, alapvető követelmény, hogy megfelelő figyelmet kapjon a tervezési folyamat kialakítása és meghatározása, valamint az összes szükséges csoport bevonása. Kulcsfontosságú a köz részvétele, mivel az összes érdekelt, akikre egy tervezés és egy projekt hatással van, meg kell, hogy kapják azt a lehetőséget is, hogy aktív részesei legyenek a tervezési folyamatoknak. A tervezési folyamat négy fő szakasza kerül meghatározásra és részletes kidolgozásra. Ezek az előkészület; a tervezés; megvalósítás és végül a karbantartás és monitoring. Fontos, hogy a helyi emberek, más felhasználók és egyéb érdekeltek részt vegyenek a folyamatban az első szakasz kezdetétől. Utoljára, de nem utolsó sorban, a végső kihívást, amivel szembe kell nézni megfelelő szabad városi területek kialakítása során, az jelenti, hogy össze kell rakni az összes ökológiai és környezeti elvárást, a különböző felhasználói csoportok igényét, és egy jól szerkesztett és részvételt biztosító tervezési folyamat követelményeit annak érdekében, hogy jól szervezett és rendezett városi területek kerüljenek kialakításra. A legfontosabb, hogy ezek ne névtelen területek legyenek, hanem élő helyek saját meghatározott identitással; nem szabad, hogy csak funkcionális területek legyenek, hanem jelentés közvetítsenek, és a felhasználók valamennyi csoportjának az értékeit tükrözzék. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a professzionális tervezési kompetencia elengedhetetlen, és megfelelően képzett szakembereket kell alkalmazni a teamben a kezdetektől a városi táj és szabad területek tervezése során. 6 Joint Strategy

7 1. Fejezet Bevezetés: A szabad városi terület szélesebb körű értelmezése Összefoglalás Ez a stratégia a kis és nagy városok infrastruktúrájának alapvető részének tarja a városi területeket; egy olyan forrásnak, amelyik sokkal átfogóbb, mint a hagyományos nézet, mely olyan különálló helyek korlátozott tipológiáját tartalmazza, mint a parkok, sportpályák és városi terek. Azonban itt városi területnek tekintünk minden nem beépített terület a városon belül és azon körül, melyek a területek mátrixát alkotják, ami összeköti a belső városi területek az azokat körülölelő tájjal. Hagyományos módon a szabad területekre különálló területként tekintenek úgy, mint parkok, vagy terek, azonban ezen a szélesebb szabad területek mátrixán belül, ezek a területekre egymásba vannak ágyazva, és fontos csomópontokat alkotnak. A szabad terület szélesebb értelmezése meghatározó, hiszen az egyes szabad területek hatással vannak a környezetükre, így a helyzetük a teljes szabad területek hálózatán belül fontos szempontként kell, hogy megjelenjen a tervezésük során. Míg fontos, hogy ezt a stratégiai szemléletet a szabad városi területekkel kapcsolatban folyamatosnak és feloszthatatlannak tekintsük, mégis lehetséges az osztályozás, így a tulajdonosi viszonyok szerint vannak köz- és magánterületek. Ez a felosztás lényeges a jelenleg tárgyalt projekttel kapcsolatban, mivel a szabad közterületek sokkal könnyebben alakíthatók közvetlen módon a közpolitika által, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a szabad területek mátrixa nem teljes a magántulajdonban lévő területek nélkül, valamint az gyakran lehetséges, hogy a közpolitika befolyásolni képes a szabad magánterületeket támogatások, tanácsadás, vagy tervezési feltételek meghatározásán keresztül. A közpolitika valóban egyre nagyobb mértékben ismeri fel a városi terület fontosságát. Talán a legjelentősebb legutóbbi előre lépés az Európai Táj Egyezmény hatályba lépése, mely rendelkezéseit közel 30 országban kell a nemzeti törvényhozásnak alkalmaznia. Az egyik leginnovatívabb fejlődés az Egyezményben az, hogy felismeri, hogy a táj az egyes tagországok teljes területére vonatkozik, és, hogy a városi és városkörnyéki térségek, ahol az európai népesség túlnyomó része él és dolgozik legalább annyira fontos, mint a vidéki és a természetes területek. Az Európai Táj Egyezmény egyik fő célja, hogy elősegítsen egy stratégiai megközelítést a táj védelmével, kezelésével és tervezésével kapcsolatban a városi és a városkörnyéki területeken is és ennek a stratégiának az a szándéka, hogy útmutatást adjon, hogy hogyan lehet mindezt megvalósítani. Joint Strategy 7

8 1.1 Célok és célkitűzések Ez a projekt a kisebb városközpontok környezeti minőségének fejlesztésének kérdését célozza meg. A projekt célja, hogy várostervezés kérdésének tárgyalása során hangsúlyosan a kis városokban található városi tájak és szabad területek kerüljenek fókuszba. Az Európai Táj Egyezményhatározottan elismeri a városi és városkörnyéki tájak értékének szerepét a városi lakosság életminőségében, melynek vegyesen, kisebb és nagyobb városi területekre van szüksége, hogy tevékenykedjen. A projekt szempontjából stratégiai kérdés a folyamat korai szakaszától kezdődően az érdekeltek körének aktív és tájékozott részvételének elősegítése helyi hatóságok, várostervező szakemberek, helyi vállalkozások a közösségek élete szempontjából fontos szabad városi területek formálásának és revitalizációjának folyamata során. Így az UrbSpace a szabad városi területeken a társadalom patogén jelenségek megelőzését és a bűnözéssel kapcsolatos kérdéseket is megcélozza. 1 Az UrbSpace projekt átfogó célkitűzése, hogy útmutatást adjon, hogy a városi területek hogyan tudnak hozzájárulni a kisebb városközpontokban található városi környezet vonzerejének és minőségének elősegítéséhez. Ennek a közös stratégiának központjában azon ajánlások állnak, melyek arra irányulnak, hogy hogyan kerüljenek kialakításra a szükséges vonzó, és magas színvonalú városi tájak és szabad területek, melyek e cél megvalósításának előfeltételeit képezik. Az iránymutatás a projekt előző szakasza során készített hat munkadokumentum megállapításain alapszik melyek a szabad terület tervezés specifikus szempontjaival foglalkoznak. Ezek a szabad területek kezelésének környezeti, részvételi, nemi, biztonsági, megközelíthetőségi és tervezési szempontjaira vonatkoztak. Tervezőknek nyújt: információt arról, hogy milyen alapvető dokumentumokat és döntéseket kell biztosítani a helyi ügyintézésen keresztül a kliens számára, mielőtt a felelősségteljes tervezési folyamat elkezdődhet egy katalógust arról, hogy mit tekintünk a szabad városi terület hálózat részének a tervezéssel kapcsolatos közös minták megerősítése melyek a megelőző 6 munkadokumentumban kerültek kidolgozásra Az érdekelt polgároknak és közösségi csoportoknak nyújtja a kérdések szükséges megértését, hogy képesek legyenek aktívan és informáltan részt venni a városi helyek tervezésében és kialakításában kritériumokat, melyek segítségével értékelni tudják a már létező városi területek minőségét és az újak tervindítványát Ahhoz, hogy megfeleljen a fent említett összes csoport igényének, a dokumentum négy fontos kérdésre kíván válaszolni: Mindenekelőtt miért van nekünk szükségünk szabad városi területekre? (Politikai kontextus) Mik a jó városi területek jellegzetességei? (Helyek+Program) Kiknek kellene terveznünk? (Emberek) Hogyan kellene megszerveznünk a tervezési folyamatot?(folyamat) Ez a dokumentum azok számára íródott, akik felelősek a kis és nagy városokban található városi környezet minőségéért, és azzal foglalkoznak, valamint még specifikusabban részt vesznek a szabadtéri területek tervezésében, kialakításában és irányításában. Politikusoknak és helyi döntéshozóknak betekintés nyújt: hogy hogyan vizsgálják a szabad városi területek különböző funkcióit és típusait, a felhasználók igényeit, illetve az alapvető szabad városi területek céljának megvalósítási módjait az ellenőrző listákba, melyek a konkrét lépéseket tartalmazzák, amiket a tervezés, végrehajtás és irányítás folyamatai során kell megtenni 8 Joint Strategy

9 1.2 Szabad városi területek meghatározása Hétköznapi értelemben a szabad helyekre a városi területeken, mint különálló helyekre lehet tekinteni, úgymint parkok, vagy terek, és ebből a szempontból különböző formák széles skáláját lehet megkülönböztetni (lásd 1. sz. Függelék: Szabad városi területek főbb típusainak és kategóriáinak katalógusa). Szélesebb értelemben azonban a szabad területet lehet átfogóbban is értelmezni, nevezetesen, mint egy folyamatos mátrixát az összes nem beépített területnek melyek a városi területeken találhatóakközparkok és magán kertek; városi utcák és terek. Ilyen módon ez összeköti az egyes helyeket, és egyúttal körbefut minden épületen és építményen, kialakítván azok környezetét és környékét, és összekapcsolja a belvárosi részt az azt körülölelő tájjal. Valójában a városi terület fogalma kiterjedhet akár minden jelentős szabadtéri helyre is mely a városi terület hatása alá esik, például a város határain kívül található helyi rekreációs területekre. Bár a szabad városi terület szélesebb felfogása mintegy feloszthatatlan forrás lényeges alapját képezi annak stratégiai tervezésének, kialakításának és kezelésének, gyakorlati célból mégis szükséges alkotóelemeinek megkülönböztetése. Számos módon lehet ezt elvégezni, beleértve a tulajdonosi viszonyok, az irányítási felelősség, a hozzáférhetőség, az építmény és a felhasználás szerinti felosztást. Az egyik fő csoportosítási mód szerint lehetnek köz- és magánterületek. Fontos azonban megjegyezni, hogy nemcsak a közterületeket lehet formálni a közpolitikán keresztül. Számos módja van, mely lehetővé teszi a közpolitika számára, hogy befolyással legyen a magántulajdonban lévő szabad területekre. Ezek között találhatóak a tervezési szabályozások, az építési engedélyek kiadásának feltételeinek meghatározása, közfinanszírozás a tulajdonosoknak nyújtott támogatások formájában mely feltételeit a közérdek célkitűzési által kialakított rendelkezése alkalmazása határozza meg, valamint egyszerűen tájékoztatás nyújtás és a helyes gyakorlattal kapcsolatos ajánlások megfogalmazása a magánterület tulajdonosok részére. Míg bizonyos esetekben a megkülönböztetés a szélesebb értelemben vett szabad városi terület és a közterület között ésszerű, sok olyan szituáció is van mikor a tulajdonosi viszony kérdése kevésbé meghatározó. Például lakossági hozzáférést és felhasználást biztosíthatnak a szabad magán területek, illetve fontos szerepet tölthetnek be a városi élővilág lakóhelyének biztosításában, valamint hozzájárulhatnak a városi klíma jobbá tételéhez. Magánszervezetek vehetnek részt olyan befektetésekben melyek célja a szabad városi területek minőségének javítása, ha úgy értékelik, hogy az ő érdeküket is szolgálja, hogy fejlesztik az ingatlanjuk környékét, és ez által a közvéleményben róluk kialakult képet. Továbbá a szabad területek állami vagy önkormányzati beruházásai serkenthetik a szomszédos magántulajdonban lévő területek befektetéseit is. Az irányítási felelősség esetén is lehetnek lehetőségek arra, hogy legalább egy része az irányítási kötelezettségeknek és felelősségeknek átkerüljön a felhasználókhoz. A társadalmi kontrolt általában csak kollektív módon, széles felhasználói csoport által lehet gyakorolni. A fent említett okokból kifolyólag ésszerű, ha először a szabad városi területet átfogó módon szemléljük, mielőtt rátérünk a tulajdonosi viszonyokkal vagy a változást kezdeményező közvetítővel kapcsolatos kérdésekre. Ez a stratégia így a városi területek egész szabad területére irányul, függetlenül az aktuális tulajdonosi státusztól. Joint Strategy 9

10 1.3 Szabad területek rendszere, hierarchiák és kapcsolódás Amellett, hogy az egyes szabad területekre a nem beépített területek folyamatos mátrixának részeként tekintünk, mely az összes kis- és nagyváros épületei és építményei között futnak körbe, fontos az is, hogy ezeket mintegy csomópontként értelmezzük egy szélesebb szabad terület rendszerben, összekapcsolt helyek hálózatának formájában. Egyre inkább elfogadott az, hogy a szabad terület rendszer meghatározó része a kis és nagy városok infrastruktúrájának. A teljes szabad területforrást zöld infrastruktúrának nevezzük különösen azokat, ahol a vegetáció lényeges szerepet játszik egy városi területen. A forrás szerveződése, mely felépíti a zöld infrastruktúrát parkok, zöld beékelődések és folyosók összekapcsolt rendszerébe, általában egyszerű általános minták szerint megy végbe, melyek állhatnak koncentrikus körökből, melyek a város különböző történelmi helyei körül futnak, élénk zöld beékelődésekből melyek összekapcsolják a belterületet a városi peremrészekkel, zöld folyosók vagy zöld utak rácsozatából vagy hálózatából amik olyan természeti tereptárgyakat követnek mint folyók, vagy egyéb domborzati sajátosságokat, úgymint domboldalak vagy hegygerincek. Természetesen az itt felsoroltak kombinációja is lehetséges. Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy az egyéb (nem zöld) szabad területek is ugyanolyan fontos szerepet játszanak a szabad városi terület rendszerében. Az utcák, a gyalogos területek, a városi találkozó helyek és még az autó parkolók is a részét kell, hogy képezzék a szabad városi terület stratégiai koncepciójának. Az utcák különösen fontos eleme a városi terület mátrixnak mivel az egyik alapvető funkciójuk, hogy biztosítják az összeköttetést és az összekapcsolódást a különböző szabad területek között. Az egyes szabad területeket átfogó rendszerbe kell integrálni, attól függően, hogy hol találhatóak egymáshoz és a rendszer egészéhez viszonyítva, különböző szerepet töltenek be, és különböző funkciókat látnak el. A szabad területek hierarchiájának koncepciója kapcsolódik a vonzáskörzetek fogalmához: egy szabad terület méretétől, és az általa nyújtott szolgáltatásoktól függően az emberek különböző csoportjai különböző távolságokra hajlandóak utazni, hogy meglátogassák azt. Ezen az alapon kellene a különböző méretű, és helyi, körzeti, vagy nagy városi fontosságú funkciót ellátó szabad területeket elhelyezni a város egész területén. Az, hogy hogyan lehet ezeket elhelyezni a vonzáskörzetek fogalmára alapozva, a 3. fejezetben kerül kifejtésre. A városi területek összekapcsolódása számos okból kifolyólag fontos, mely mindegyike összefüggésben van a szabad városi területek funkcióival, ami a 2. fejezetben kerül tárgyalásra. A városi klíma és a városi területeken található flóra és fauna elősegítésének szempontjából a területek összekapcsolódnak, hogy nagyobb folyosókat alkossanak, melyek lehetővé teszik a légtömegek és a különböző fajok mozgását. Hasonlóan a városi területek emberi felhasználói szempontjából, az összekapcsolt és hálózatot alkotó területek biztonságosabbá teszik a helyváltoztatást, és könnyebbé a hozzáférést az egyes szabad területekhez, ami annak köszönhető, hogy mindegyik kapcsolódik a teljes hálózathoz. A strukturális megfontolások szerint is, az összekapcsolt területek hatékonyabbak a városi szerkezet tagolásában és megkönnyítik a tájékozódást. Még a városi helyek azon képessége is jobbá válik, hogy jelentéseket és értékeket közvetítenek, ha kapcsolódnak a körülöttük található szélesebb értelemben vett tájhoz. 10 Joint Strategy

11 1.4 A szabad városi területek politikai kontextusa A szabad városi területek hozzájárulhatnak a városi területeken található ökorendszer szolgáltatások széles köréhez és egyéb funkciókhoz. Ahogy a 2. fejezetben kifejtésre kerül, meghatározó szerepet játszanak a környezetükben végbe menő negatív urbanizációs hatások csökkentésében; elősegíthetik a városi területek klímájának javítását, biztosítják a növények és állatok élőhelyét, és hatással vannak a területek vonzóbbá tételére külső befektetők számára. Ezek a fontos előnyök megfigyelhetőek a városi földterületek árára gyakorolt pozitív hatás által, ami önmagáéban is egy újabb pozitív eredmény. Azonban talán a legfontosabb, hogy fontos szerepet játszanak a polgárok életminőségének, egészségének és általános közérzetének fenntartásában és javításában. Mindenféle vonzó városi terület a fél természetes vegetációval rendelkező kiterjedt parkoktól kezdve, a szűk, kövezett belső városi területekig jelentős mértékben hozzájárul a városi területek életminőségéhez. Ez a tény nagy szerepet játszik a területek vonzóbbá tételéhez a munkahelyek és a befektetők megjelenése szempontjából, a városlakók ösztönzésében abban, hogy a szabadidejüket a városban töltsék, az ingázó forgalom és a város terjeszkedésének csökkentésében. Az utóbbit a vidéki zöld területeken található otthonok iránti kielégíthetetlen kereslet idéz elő, amit pont az igény kielégítésére tett kísérlet tesz tönkre. A tervezők általában már hosszú ideje tudatában vannak ezeknek a pozitív előnyöknek, de a legutóbbi időkben a politika tárgyát is képezik nemzeti és európai szinten egyaránt. A fejlődés fő hajtóerői megváltoztatják a környezeti és társadalmi feltételeket. Ez azt jelenti, hogy a szabad városi területek valószínű, hogy még inkább fontosabbá válnak az elkövetkező évek és évtizedek során. Annak igénye, hogy választ találjunk a klímaváltozás és a demográfiai trendek hatásaira, azt sugallja, hogy jelentőségük erősödni fog. Mivel a fent említett előnyöket már olyan mértékben felismerték, hogy a szabad városi területek szerepét már a politikai eszközök széles tára is tartalmazza, amelyek közül talán a legelső az Európai Táj Egyezmény (1). Ez be lépett hatályba és 36 európai ország írta alá, amelyek közül eddig 30 ratifikálta is. Az Egyezmény megkülönböztetett fontossággal bír a jelen tanulmány számára, hiszen az első alkalommal ismeri fel a városi és városkörnyéki táj fontosságát, mivel ott él és dolgozik az európai népessége túlnyomó része. A szabad városi terület központi részét képezi a városi tájnak. A szabad városi területeket fontos szempontként ismeri el az Európai Unió által megfogalmazott A városi környezetre vonatkozó tematikus stratégia (2). További európai politikai dokumentumok központi részét képezik a szabad területek jelentőségének hangsúlyozása, mint a városi környezet egyik fő alkotó eleme, például a Lipcsei charta (3), az Aalborgi charta Az Európai városok kartája a fenntarthatóság felé (4). A tervezéssel és a szabad városi területek tervezésével kapcsolatos politikai kontextus részletes áttekintése található az 1. Függelékben (1. Táblázat: EU programok és dokumentumok). Az Európai Táj Egyezmény hatályba lépésével most már ki lehet jelenteni, hogy minden aláíró országban politikai egyetértés alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a tájak fenntartására vonatkozó tervezés és azok kezelése stratégiai szemléletet igényel, beleértve és talán főleg a városi és a városkörnyéki területeket. Ez a Táj Egyezmény deklarált célja, hogy elősegítsen stratégiai megközelítéseket, úgymint a táj védelme, kezelése és tervezése (3. Cikk), valamint minden aláíró állam teljes területére vonatkozik az Egyezmény, beleértve városi és városkörnyéki térségeket, amelyek közül a szabad városi területek nyilvánvalóan egy jelentős részt alkotnak (2. Cikk). Ebből következik, hogy a szabad városi területek is stratégiai fontossággal bírnak a tájtervezés és kezelés számára. Az Európai Táj Egyezmény mellett van számos az Európai Unió által támogatott projekt a Keretprogramban, illetve az INTERREG-en keresztül, amelyek szintén foglalkoznak a szabad városi terület szempontjaival. Ezek szintén fel vannak tüntetve az 1. Függelékben (Politikai kontextustovábbi dokumentumok) és olyan eredményeket tartalmaznak, melyek számos esetben nagymértékben relevánsak a szabad városi területek tervezése és kialakítása szempontjából. Az oka a növekvő politikai érdeklődésnek a szabad városi területek iránt szorosan kapcsolódik a funkciók széles körének növekvő ismeretéhez, amit betöltenek a kis és nagy városokban, ahol találhatók. Ezek a funkciók a következő fejezetben kerülnek részletesebb megtárgyalásra. A 3. fejezet a lakosság különböző csoportjainak szabad terület igényeire fókuszál, és azt vizsgálja, hogy hogyan lehet bevonni őket partnerként a tervezési folyamatba. A 4. fejezet aztán magának a tervezési folyamat strukturálásáról szól, és a különböző szakaszokról, melyek a jó eredmény eléréséhez szükségesek a szabad városi területek (át-) tervezése során. Végül az 5. fejezet azt vizsgálja, hogy a fent említett összes tényező hogyan kapcsolódik egymáshoz, hogy jól tervezett, működő, értelmes szabad területeket eredményezzen, amelyek pozitívan tudnak hozzájárulni a városi környezet egészéhez. Joint Strategy 11

12 12 Joint Strategy

13 2. Fejezet Az élhető városi területek tulajdonságai Összefoglaló A megfelelő tervezés nemcsak személyes ízlés dolga, a jól megtervezett városi területeknek különböző funkcionális elvárásoknak is meg kell felelniük. A városi területek lehetséges funkcióinak számbavétele adja a tervezés meghatározásának kiinduló alapját. Az alábbi lista egy áttekintést ad a városi területek lehetséges főbb funkcióiról és bemutatja, hogy ezek a területeknek sokkal több funkciót kell betölteniük, mint a szabadidő és a pihenés. Környezeti és ökológiai funkciók tartalmazzák azokat a funkciókat, melyeket gyakran neveznek manapság ökoszisztéma szolgáltatásoknak, melyek a következők: A városi klíma javítása Zajcsökkentés A hidrológiai ciklus befolyásolása csapadékvíz elvezetés Élőhelyek biztosítása a növény- és állatvilág számára A szociális és társadalmi funkciók, olyan funkciók, melyek kapcsolódnak a szabad városi területek emberek általi közvetlen használathoz, úgymint: Szabadidős és rekreációs területek és létesítmények biztosítása A közösségi kapcsolatok és kommunikáció elősegítése, beleértve a kulturális és a kereskedelmi tevékenységeket is A természethez való hozzáférés és annak megtapasztalásának lehetősége Az ember fizikai és szellemi egészségének és általános közérzetének javítása A városszerkezeti és esztétikai funkciók azokhoz a tágabb funkciókhoz kapcsolódnak, melyeket a szabad városi területek töltenek be városi és helyi szinten, valamint a kevésbé érzékelhető, de legalább annyira fontos funkciókhoz. Ezek az alábbiak: A város szerkezet területeinek tagolása, felosztása és összekapcsolása A városi és környéki tájékozódás fejlesztése A hely hangulatának megteremtése Identitás, jelentés és érték közvetítő szerep betöltése Általában minél több funkciót tud betölteni egy szabad városi terület, az annál jobb lesz. Azonban az elhelyezkedésétől függően általában egy adott terület nem képes ugyanolyan mértékben betölteni minden funkciót. Ez a fejezet részletesen bemutatja ezeket a funkciókat és magyarázatot ad a funkciók fontosságára. A következő rész akár ellenőrző listaként is szolgálhat a városi területek fejlesztéséhez, tervezéséhez és értékeléséhez. Joint Strategy 13

14 Bevezető Az alapvető előfeltétele jó minőségű új szabad városi területek kialakításának vagy a meglévők fejlesztésének az, hogy elsőször is tisztában legyünk azzal, hogy mitől lesz jó egy szabad városi terület. Melyek a jó városi terület tulajdonságai? Ha az ember nem elég körültekintő, a szabad területek minőségének megvitatása könnyen válhat a személyes ízlésről szóló szubjektív érvelésbe. Míg az ízlés mindig is szerepet fog játszani az egyéni vélemények kialakításában, addig a közösségi együttműködés során megteremtett, közpénzből finanszírozott, a közösség által használt területek esetén a lehető legobjektívabb megközelítést kell alkalmazni a minőség kérdésének vizsgálata során. A funkcionális megközelítés az egyik legkézenfekvőbb. Ez azt vizsgálja, hogy a szabad területek milyen funkciók körét képesek betölteni, és aztán azt, hogy milyen mértékben. Noha ezt a megközelítés lehetne kritizálni, hogy az egyszerűen egy másik szintre helyezi a minőség kérdését, de van néhány, jól megalapozott és elfogadott irányadó eset, melyekből ki lehet indulni (Lásd 2.sz. Függelék). A szabad területek alábbi három fő funkcióit tudjuk megkülönböztetni: Környezeti és ökológiai funkciók Szociális és társadalmi funkciók Városszerkezeti és esztétikai funkciók A környezeti és ökológiai funkciók tartalmazzák többnyire azokat a funkciókat, melyeket gyakran neveznek manapság ökoszisztéma szolgáltatásoknak, ezek a következők: A városi klíma javítása Zajcsökkentés A hidrológiai ciklus befolyásolása csapadékvíz elvezetés Élőhelyek biztosítása a növény- és állatvilág számára A szociális és társadalmi funkciók, olyan funkciók, melyek kapcsolódnak a szabad városi területek emberek általi közvetlen használatához, úgymint: Szabadidős és rekreációs területek és létesítmények biztosítása A közösségi kapcsolatok és kommunikáció elősegítése, beleértve a kulturális és kereskedelmi tevékenységeket is A természethez való hozzáférés és annak megtapasztalásának lehetősége Az ember fizikai és szellemi egészségének és általános közérzetének javítása A városszerkezeti és esztétikai funkciók azokhoz a tágabb funkciókhoz kapcsolódnak, melyeket a szabad városi területek töltenek be városi és helyi szinten, valamint a kevésbé érzékelhető, de legalább annyira fontos funkciókhoz. Ezek az alábbiak: A városszerkezet területeinek tagolása, felosztása és összekapcsolása A városi és a környéki tájékozódás fejlesztése A hely hangulatának megteremtése Identitás, jelentés és érték közvetítő szerep betöltése Lényeges megjegyezni, hogy a szabad területek jelentős hiánya a nagyobb és kisebb városokban azt jelenti, hogy sok, ha nem mindegyik, néha ellentétes funkciót kell, hogy betöltsön ugyanaz a multifunkcionális szabad terület. Ez az, ami kihívást jelent a tervezés számára, ami minden szabad terület esetén kemény munkát követel és alapos tervezést, hogy a területek képesek legyenek a lehető legtöbb funkciót, a lehető legjobban és a funkciókat egymással összehangolva betölteni, míg ugyanakkor, figyelembe véve lehetséges felhasználhatóságukat legyenek szabad és rugalmas területek amennyire csak lehetséges. 2.1 Környezeti és ökológiai funkciók A szabad városi területek környezeti és ökológiai funkciói kevés emberi részvételt és beavatkozást igényelnek, de természetesen fontos előnyöket biztosítanak a közösség számára. A fejezet címe lefedi azokat a dolgokat, amiket néha ökoszisztéma szolgáltatásoknak neveznek. Ez egy viszonylag új keletű gyűjtőfogalom, amely magába foglalja mind a négy itt tárgyalt részfunkciót. Az ökoszisztéma szolgáltatásokat úgy definiálhatjuk, hogy azok az ökoszisztéma által biztosított termékek és szolgáltatások, melyek az emberek javát szolgálák (Turner 2004). Figyelembe véve ezeket a szolgáltatásokat a következő négy fejezet rámutat arra, hogyan befolyásolják ezek a szabad városi területek tervezését A klíma javítása A szabad területek számos módon segíthetnek a városi területek klímájának fejlesztésében, melyek függetlenek az emberi tevékenységektől: A túlnyomórészt növényzettel borított szabad területek elnyelik a napsugárzást, és hosszúhullámú suga- 14 Joint Strategy

15 rakká alakítják azt (fotoszintézis) és így kevésbé melegednek fel, mint a szomszédos területek, ezáltal segítenek a környezetük levegőjének hűtésében. A fák és bokrok lombjainak árnyéka igen jelentős fizikai hatással bír. A szabad zöldterületek által előidézett hűvösebb területrészek jelenléte a nagyobb és kisebb városokban légmozgásokat hoz létre, mivel a nehezebb hűvös levegő a melegebb, sokkal sűrűbben beépített területek felé áramlik. A növények párologtatása szintén hűsíti a környező levegőt és növeli a levegő páratartalmát, ami a viszonylag kisebb szabad területek esetében is hatékony. A nyílt vízi területeknek szintén jelentős hatása van az általános hőmérséklet csökkentésébe, valamint a hőmérsékletingadozásban a nappal és az éjszaka között. Ez hasonlít az óceán klímára gyakorolt hatásához, mely mikro-klíma szinten is működik. Amennyiben a szabad területek egy vonalban helyezkednek el az uralkodó széliránnyal megegyező irányban, ez szintén segítheti a légmozgást a városi területeken ez mindenképpen hatékony függetlenül attól, hogy a területeken található-e számottevő mennyiségű növényzet vagy sem, de a növényzet jelenléte további előnyökkel jár. A növényzet különösen a fa és bokor övezetek hatékonyak lehetnek a szennyezőanyagok levegőből való eltávolításában, mivel a szennyező anyag rászáll a levelekre, és a növényzet, mint egy gát lelassítja a légmozgást. Hasonló hatású védelmet biztosít az uralkodó széliránnyal szemben azoknak az emberek számára, akiknek lakóhelye hátszélben helyezkedik el. Ennek jelentős befolyása lehet erre a jelenségre, és az épületek fűtési igényére, ha azok védve vannak a széltől Zajcsökkentés A városi terület zajcsökkentő szerepe csekély, hacsak nem teszünk kiegészítő intézkedéseket. A növényzet befolyása a zajcsökkentésre önmagában korlátozott, de a szabad területeknek, a földdombok a kialakításának és a növényzet telepítésének a kombinációja ideális megoldás lehet. A zöld szabad területek alkalmazása hatékony lehet a zajszint csökkentésében a szomszédos területeken a zajos területek elválasztásában azoktól, amelyek csendesebb feltételeket igényelnek. Jelentősebb hatékonyságot érhetünk el, ha sűrű fákkal és bokrokkal beültetett területeket alkalmazunk, melyek képesek elnyelni a zajt, igaz ugyan, hogy csak korlátozott mértékben. Habár ez a hatás túlnyomórészt az észlelt zaj pszichés csökkenésében nyilvánul meg, mintsem fizikailag mérhető tényleges zajszint csökkenésben. Az optimális zajcsökkentés elérhető növényzettel beültetett földdombok kialakításával, azonban szintén hatékonyak lehetnek a növényzettel borított épített szerkezetek is, és ezek kevesebb helyet is igényelnek A hidrológiai ciklus befolyásolása csapadékvíz elvezetés Jól megtervezett szabad területeknek jelentős előnyös hatása lehet a városi területek hidrológiai ciklusára. A megfelelően tervezett és kialakított szabad területek fontos szerepet tölthetnek be a felszíni vizek ideiglenes tárolásában nagyobb mennyiségű csapadék idején, míg az be tud lépni a csatornarendszerbe, vagy beszivárogni a talajba feltöltvén a talajvizet. A szabad területek nem lezárt felszínnel rendelkező részei a csapadékvíz tárolása mellett lehetővé teszik a víz közvetlen beszivárgását a talajba, ezáltal csökkentik a hagyományos csővezetékes csatornarendszer szükségességét. A jelentős növényzettel borított szabad zöldterületek felfogják, és ideiglenesen tárolják a jelentős mennyiségű csapadékot. Ez a későbbiekben vagy újra elpárolog a légkörbe, ami hozzájárul a légkör nedvességtartalmának fenntartásához, vagy lassan a talajba távozik Élőhelyek biztosítása a növény- és állatvilág számára A szabad városi területek, mint a természetes növény és állatvilág élőhelyei, egyre nagyobb jelentőséggel bírnak, mely először az 1940-es évek végén kapott nagy hangsúlyt egy tanulmánynak köszönhetően, mely a londoni külvárosi kertek természetes élővilágáról szólt. Az egyre intenzívebb és gépesített mezőgazdaság elterjedése a természetes állat és növényvilág vidéki élőhelyeinek folyamatos pusztulását eredményezi. Ez a szabad városi területek kialakításában nagyobb tudatosságot eredményezett, melyek a kis és nagy városokban menedékül szolgálnak bizonyos fajok számára, melyek egyébként továbbélhettek volna vidéki helyeken, valamint a városi területek egy sor, a városi területeken egyedülállónak számító élőhely típusokat biztosítanak az élővilág számára. A városi ökológia és élőhely feltérképezés olyan módszerré vált, amelyben a természetmegőrzés szemléletei kiterjedtek a városi környezetre. A lakatlan területeket, pusztaságokat és elhagyott ipari területeket egyre fontosabb potenciális élőhelynek lehet tekinteni, elsősorban az úttörő fajok számára, de a jellegzetes városi növény- és állatvilág közösségek fejlődése szempontjából is. Ebben a vonatkozásban a területek összeköttetése és összekapcsolódása, zöld beékelődések és ökológiai folyosókon keresztül, mind egymáshoz mind a szélesebb értelemben vett tájhoz, létfontosságú. Joint Strategy 15

16 2.2. Szociális és társadalmi funkciók Természetesen ezek a legismertebb és a legfontosabb funkciói a szabad városi területeknek, de ez többet jelent, mint használható parkok és terek kialakítása, ahol az emberek eltölthetik a szabadidejüket Területek és létesítmények biztosítása a szabadidő és a pihenés eltöltésére Valószínűleg ez a legelterjedtebb funkciója a szabad városi területeknek mely magába foglalja azok közvetlen használatát játékra, sportra és pihenésre, hivatalos és nem hivatalos, aktív és passzív formában egyaránt. Gondoskodás játékterületről különböző korosztályú gyerekek számára Gondoskodás különböző hivatalos csapatsportolási lehetőségekről Gondoskodás nem hivatalos pihenésről, mely nem igényel különleges létesítményeket Fontos figyelmet fordítani arra, hogy ezek a létesítmények rendelkezésre álljanak, és vonzóak legyenek minden társadalmi csoport számára Közösségi kapcsolatok és kommunikáció elősegítése A szabad területek kulcsfontosságú részét képezik a közösségi életnek, melyek alapvető helyszínként szolgálnak a különböző társadalmi, kulturális és demográfiai csoportokból származó emberek találkozására, és hogy kapcsolatba kerüljenek egymással. Ez a fő oka annak, hogy ezek a területek a központi részét képezik bármely stratégiának, mely a társadalmi kohézió megerősítésére törekszik. Hasonló érveket helyeztek előtérbe a XIX. század elején az első közparkok kialakítása során is. A dán tervező, Jan Gehl (Gehl, 1986) a nyilvános helyeken végbemenő társadalmi érintkezés három szintjét különbözteti meg: Az érintkezés első szintje abból a tényből adódik, hogy az embereknek igénye, hogy szabadtéri helyeken legyenek A második szint magába foglalja a szabad területek kialakítását, amelyeket az emberek szabadidejük valamennyi részének eltöltésére választanak Környezeti Funkciók Minőséget meghatározó paraméterek Klíma javítás Növényzet aránya (százalék) A zárt és nem lezárt felületek aránya, impermeábilis index Fásszárú növények lefedettsége: 60% -os arányban a gyephez viszonyítva A nyári meleg mérséklése az árnyékolás eszközeivel, világos színek, lombhullató fák Hidrológiai ciklus A nem lezárt területek mennyisége a helyi szivársághoz: öko-index A növényzet mennyisége a csapadék körforgásának biztosítására és a megfelelő páramennyiség fenntartására Tető és teraszvízgyűjtő rendszerek a környező növényzet öntözésére Biológiai sokféleség Spontán előforduló növények és állatok száma Összekapcsolt hálózatok megfelelő elosztása a területen / zöld övezetek aránya Megfelelő vonzerejű területek a lakosoknak Új fajok meghonosítása, melyek alkalmazkodtak az új / megváltozott időjárási feltételekhez A könnyen terjedő fásszárú növények ültetésének elkerülése (pl. bálványfa) Fenntarthatóság Egy főre eső szabad területek aránya / közvetlen környezet: zöldterületi tényező Fenntartási költségek - város igényeihez mérten - az őshonos növény és állatvilág támogatása Növényvédőszer és műtrágya használatának megszüntetése: helyben előállított komposzt felhasználása A helyi alapanyagok és növényzet tulajdonságának kihasználása, újrahasznosított / megújuló anyagok Zajcsökkentés A fák és bokrok magassága és sűrűsége Védelem a széllel szemben - az örökzöld fák fontossága, mint zakjszűrők burkoló anyagok 1. táblázat: A környezeti és ökológiai funkciók tervezési implikációi 16 Joint Strategy

17 Végül, mikor az emberek kihasználják azt a lehetőséget, hogy szabadidejük egy részét olyan szabad területen töltsék, ahol megvan a lehetőség arra, hogy társas érintkezésbe lépjenek. Az optimális társas érintkezés a szabad területek széles skáláját feltételezi, karakterét tekintve a nyilvános helytől kezdve egészen a magán jellegűig. Ebből a szempontból különösen fontosak a félprivát jellegű területek, melyek csak egy világosan meghatározott csoport számára elérhetőek, pl. egy adott társasház lakói számára. A kapcsolódási felületek a különböző hozzáférhetőségi szinten lévő szabad területek között fontos eszközként szolgálnak a területek használatára kiterjedő társadalmi ellenőrzés és szabályozás vonatkozásában A természethez való hozzáférés és annak megtapasztalása Szemben a szabad városi területek azon funkciójával mely élőhelyet biztosít a növény és állatvilág számára, ez a fejezet a városi környezetből az emberek számára származó hasznot veszi figyelembe. Sokat tárgyalt gondolat, hogy mivel az ember a természet része és a fajok a természetes környezettel érintkezve évmilliókon keresztül fejlődtek ki, még mindig közeli és állandó kapcsolatban van a természet világával, még akkor is, ha túlnyomó részben városi környezetben él. Ennek a legjobb példája az úgynevezett Biofília elmélet, mely E.O. Wilsontól származik. (Wilson, 1984). A városi környezet passzív módon megtapasztalható a közösség bármely tagja által, de ez egy sokkal strukturáltabb alapként szolgálhat a környezeti oktatás számára az iskolai tantervben. A városban természetközeli helyek jelenléte nélkül, melyek élőhelyet jelentenek a növény- és állatfajok számára, nagyon nehéz elérni, hogy az egyre növekvő számú városi közvélemény tudatában legyen a környezeti kérdések széles körével, mely elengedhetetlen, ha szükséges az emberek magatartásának megváltoztatása, illetve széleskörű környezeti célok elérése. A természet tapasztalható jelenléte a városi környezetben hozzájárulhat a környezettudatosság szélesebb körű előremozdításához, melyhez a szabad városi területek jó tervezése és kialakítása is hozzájárulhat. Néhány országban már tettek kísérletet arra, hogy kidolgozzák a természetközeli szabad területekkel szembeni általános elvárásokat (Lásd 2.sz.Függelék) Az emberek fizikai és szellemi egészségének és általános közérzetének javítása Számos bizonyíték van, melyek azt sugallják, hogy léteznek olyan mérhető egészségügyi előnyök, melyek visszavezethetők a szabad városi területek jelenlétéhez melyek közelében az emberek élnek és dolgoznak. A kutatások azt is mutatják, hogy van mérhető előnye a szabad zöldterületeknek is, melyeket a kórházban fekvő betegek láthatnak az ablakon keresztül. Ahol ilyen a kilátás, ott a gyógyulás gyorsabb. Más tanulmányok azt bizonyították, hogy rövid idő eltöltése a zöld területeken mérhető hatással van az emberek koncentrálóképességeire, és jobban tudnak összetettebb feladatokat elvégezni, miután visszatérnek az épületbe. Ennek egyértelmű bizonyítéka az iskolai és munkahelyi zöldterületek hatásában mérhető le. Növekvő számú tanulmányok azt is kimutatták, hogy a szabad zöldterületekhez közeli lakóhely igazolhatóan pozitívan hat az egészségre. Joint Strategy 17

18 Szociális és társadalmi funkciók Szabadidő és pihenés Társadalmi kapcsolatok és kommuni-káció A természet megtapasztalása / Az ember fizikai és szellemi egészsége Fenntartható-ság A funkcionális ökológiai hálózat növeli a használhatóságot a lakosok számára Aktív társadalmi részvétel: nyilvános találkozók és konzultációk a kulszereplőkkel, a város jövőjének irányított elgondolása, tervezési találkozók szervezett sétákkal Kapcsolat a természettel, segíti a stresszmentesítést,és jótékonyan hat a mentális egészségre, javítja a gyerekek viselkedését és figyelmét Egy adott terület kiegyensúlyozott gazdasági, környezeti és társadalmi fejlődése Kiegészítő felszerelések a leülésre, találkozásokra és kommunikációra szolgáló területek elég nagyok és megfelelő helyen vannak elhelyezve Az összes lehetséges célcsoport bevonása a nyilvánosság pontos tájékoztatása, a döntéshozók nyitottsága a nyilvánosság részvételére, világos társadalmi részvételi terv A tervezésnél figyelembe kell venni, hogy legalább minimális teret biztosítsunk a megfordulásra, a magasságra, és elegendő helyet biztosítsuk a rámpák használatához A polgárok kötődésének erősítése a városukhoz a a nyilvánosság részvételének biztosításával Minőségi meghatározó paraméterek Jól látható helyek a biztonság növelése érdekében, vagy egy olyan menedék biztosítása a városi környezettől, ahol a közvetlen kilátás a városi környezetre nem szükségszerűen ideális A helyi közösség bevonását egy tulajdonosi érzettel bíró, működő csapatként alkalmazni Helyek, amelyek tervezése megfelelően vannak irányítva és kezelve, hogy a bűnözés visszaszorításra kerüljön a jelenben és a jövőben Elérhető, észrevehető és alkalmazható higiéniai lehetőségek A mefelelő mértékű kihasználtság elősegíti a bűncselekmények visszaszorítását, növeli és a biztonságérzetet A tervezés Mindenkiért felkészíti a városokat a demográfiai változásokra és a növekvő idős lakosság arányára Nagyszámú törvénytisztelő használó vonzása sokszínű tevékenységi lehetőségek biztosításával A városi területek hosszú távon akkor sikeresek csak, ha a közösség elfogadja és használja azokat. 2. táblázat A szociális és társadalmi funkciók tervezési implikációi 2.3 Városszerkezeti és esztétikai funkciók Ezeknek a funkcióknak központi jelentősége van abban, ahogy az emberek a városi területeket érzékelik, de a legtöbb esetben nem szükségesen kapcsolódik a szabad területek közvetlen fizikai használatához. Az Európai Táj Egyezmény 1. cikkelyében a tájat (mely magába foglalja a városi és városkörnyéki tájakat) úgy definiálja, mint egy földterület, ahogy azt az ember érzékeli A definíció szerint, az érzékelés annyira a táj része, mint maga a táj fizikai területe A városszerkezet tagolása, felosztása és összekapcsolása A szabad városi területek szerepe a városi területek struktúrájának és szerveződésének biztosításában jól megalapozott. Ilyen módon a városok a körülöttük lévő tájakból, az egyéni körzetek és földdarabok egymásból épülnek fel. Az ilyen strukturális szabad területek magukba foglalják a zöldövezeteket és koncentrikus zöldgyűrűket, zöldfolyosókat és zöldbeékelődéseket, valamint a kisebb zöldsávokat melyek a sugárutak mentén találhatóak, vagy a fával szegélyezett kis forgalmú utakat szegélyezik. A városok szintjén a szabad területek rendszerét a zöldinfrastruktúra egészét adják, ahogy ez már az előző fejezetben bemutatásra került. A hely tagolásának koncepciója több szintű, és természetesen alkalmazható az egyéni szabad városi területek strukturálása és szerveződése során, hogy milyen viszonyban állnak a körülöttük található városi szerkezethez A városi tájékozódás fejlesztése A városi tájékozódás kiemelt fontossággal bír, melynek számos oka van. Ez a tény motiválta azt a kutatást mely Kevin Lynch A városkép (1960) című klasszikus város tervezési publikációjában került megjelenítésre. A navigáció megkönnyítése és az egyértelmű tájékozódás elősegítése egyaránt fontosak a hatékonyság miatt, és azért hogy biztosítsuk a lakosság jó általános közérzetét. Ez a mély pszichés szükséglet, melyet megfi- 18 Joint Strategy

19 gyelhetünk a tündérmesékben, melyekben gyerekek tévedtek el az erdőben és nem találták a haza vezető utat, együtt a vizuális észlelés alapelveivel, melyeket először az 1920-as és 1930-as években az alaklélektan írt le, jelentik a városi területek tervezésének alapját mely segíti a város egészének olvashatóságát. Ezek az alapelvek használhatóak a városi területek elemeinek tervezésében járdaborítás, felszerelési elemek és növényzet például ilyen módon ösztönösen azt az érzést keltik, hogy a szemlélő gyorsan és magabiztosan tud tájékozódni. Ez a vizuális közérthetőség az alapja az olvasható területeknek melyekben és melyeken keresztül azok használói könnyen tudnak navigálni. Ez ilyen értelemben megegyezik Lynch érveivel, hogy a területek olyanok legyenek, amelyekben fesztelenül érezzük magunkat, mintha otthon lennénk. (2. sz. Függelék). Mivel a szemlélőben ilyen képek jelennek meg, kijelenthető, hogy a területek melyek egyértelműen és logikusan szervezettek könnyebben és gyorsabban felfoghatók azok számára is, akik látássérültek és ők szintén könnyebben tudnak közlekedni A hely szellemének megteremtése Ez a funkció arra utal, ahogy a városi szerkezet részeit, beleértve az egyedülálló szabad területeket, az oda látogatók érzékelik, még ha esetleg nem is nagyon ismerik azokat. A hely hangulatát, a hely szellemét annak meglátogatásakor érzékelt meghatározott légkörként lehet értelmezni. Hajlamosak vagyunk alapösztöneinkre hagyatkozva reagálni az egyes területekre. Ez részét képezi az evolúciós örökségnek, melyet az egész fajunk birtokol, kapcsolódik ahhoz az előnyös tulajdonságunkhoz, hogy képesek vagyunk azonosítani az adott környezetet, hogy az segíti a túlélést, és ugyanakkor képesek vagyunk felismerni és elkerülni azt, amely fenyegetéssel bír a számunkra. Az ókorban a hely szellemét, mint egy őrző lelket személyesítették meg, mely védte az adott helyet. A kínai földmágia szintén arra az eszmére utal, hogy a területek rendelkeznek pozitív és negatív identitással a láthatatlan energiák áramlásától függően. Ezeket az elméleteket Alexander Pope tanácsára, miszerint támaszkodj a hely zsenialitására mindenben beépítették az Angol Táj Iskola tájépítészetébe, mely később a XVIII. századi tájesztétikai vitákban a festői és fenséges tájról továbbfejlődött, melyek szintén közvetve hatottak a különböző tájak velünk született érzékelésére. Mostanában egyre több író értelmezi újra ezeket az elméleteket a kortárs evolúciós pszichológia kontextusában. Azt, hogy milyen mértékben lehet ezeket a gondolatokat közvetlenül alkalmazni specifikus szabad városi területek esetében, a környezeti pszichológia tudománya tanulmányozza Identitás, jelentés és érték közvetítő szerep betöltése Az önálló szabad területek valamint a városi táj területeinek az egésze fontos jelentés és érték hordozók, és segítenek kialakítani és erősíteni az egyéni és közösségi identitást. Habár fontos megjegyezni azt, hogy a különböző csoportok különbözőképpen értékelik ugyanazt a helyet. A jelentés ilyen rétegei jelentős kihívást jelentenek a tervezés során, hogy figyelembe vegyék a szabad területeknek ezt a funkcióját. Ezt a funkciót bizonyos mértékben befolyásolhatja maguk a területek tervezése, és igaz ugyan, hogy körültekintő gondossággal kell eljárni, de el kell a kliséket kerülni, és épp ezért a tervezés módja és a különböző felhasználói csoportok bevonása a tervezési folyamatba figyelemreméltó jelentőséggel bír. Az, hogy egy szabad terület milyen jelentést kifejező potenciállal bír, bizonyos mértékben függ attól, hogy milyen mértékben van az adott terület beágyazva a környezetébe. Az adott környezet minél szempontját veszik figyelembe, annál nagyobb lesz a hely potenciális jelentése. Figyelembe kell venni a földrajzi és topológiai környezetet; a terület ökológiáját, hidrológiáját és éghajlati környezetét; a szociális és társadalmi, kulturális és gazdasági környezetét. Az értékek az emberek és a helyek interakciójának eredményeként jönnek létre, melyek egy olyan funkcióra utalnak, amit az határoz meg, hogy az egyének, csoportok vagy társaságok, milyen mértékben képesek jelentést kiolvasni és értelmezni egy adott helyből a saját személyes és csoportos élmények és értékrendszerek alapján. Ebből következik, hogy az értékteremtés egyik alapfeltétele a jelentés és a környezet egyértelmű és nyilvánvaló értelmezésének megteremtése. A szimbólumok alkalmazása a jelentés kifejezésének fontos módja, melyek segítenek egy projekt identitástudatának kialakításában, de ezek különböző módon lehet összehangolni az egyes helyek tulajdonságaival. A szimbólumok tudatos tervezői használata nélkül is a szimbolizmus minden tájban megtalálható mivel mi (emberek) állandóan keressük a jelentést és az értelmet a környezetünkben. Joint Strategy 19

20 Kulturális, strukturális és esztétikai funkciók A városi szerkezetet elválasztó és összekötő területek Hozzáférhető-ség A városi tájékozódás fejlesztése A városi területek elhelyezésé-nek funkciói Identitás közvetítés Jelentések és értékek Kulturális örökség Rálátást biztosítani azokra a területekre, melyek bűncselekmény szempontjából sebezhetőek, olyan épületekből, melyek a használatát szempontjából forgalmasak lakóhely 300 méteres távolságra a nyilvános helyektől (Európai Fenntarthatósági Mutatók, STATUS, TISSUE), élőhely faktor Helyek és bejáratok melyek biztosítják a megfelelő megközelítést Északi és déli oldali nap és árnyék elrendezések A hely szellemének megteremtése a hely történelmének és földrajzi jellegzetességeinek és annak a felhasználók számára közvetített jentőségének figyelembe vételével Felhasználói szint a mindennapi élet re kialakítva A tulajdonosi érzés növeli a közterületek fenntarthatóságát (karbantartás, felügyelet, védelem a vandalizmus ellen) A kapcsolódó hálózatok létrehozása megfelelő eloszlással a területen és megfelelő vonzerővel bíró területek kialakítása a lakosok számára parkok távolsága a lakóhelyektől: körzet: 1,2 km / város: 3,3 km / regionális: 8 km (LPAC, 1992) Jól meghatározott utak, érthetőség, a főutak kis száma Területek szervezése ellenpontok kialakításával, pl. városi / vidéki, nedves/száraz, hangos/ csendes A tervezett nyilvános helyeket úgy kell kialakítani, hogy azok a mindennapi életben, különböző időjárási körülmények között, és különböző évszakokban is használhatóak legyenek Használhatóság mindenki számára - nemcsak pl. fiatal férfiaknak, egészséges munkásoknak, hanem korra, nemre, egészségre, anyagi helyzetre tekintet nélkül a város mindenkiért eszme kialakítása Minőséget meghatározó paraméterek Határozott különbségek a nyilvános és félprivát és magán területek között látható fizikai határokkal jelölve A jó megközelítésnek vannak közvetlen útjai, melyek oda vezetnek, ahová az ember menni akar a legkisebb ellenállású vonal Alagutak,, aluljárók és völgyhidak alatti területek elkerülése, - ha elkerülhetetlen, széles és rövid, természetes megvilágítással A tulajdonosok, politikai és társadalmi igények és elvárások átalakítása egy hivatalos tervvé a tervező által A társadalmi csoportok bevonása már a tervezési folyamatokba, ezáltal hozzájárulva ahhoz, hogy a későbbiekben maguknak érezzék. A társadalmi csoportok bevonása már a tervezési folyamatokba, ezáltal hozzájárulva ahhoz, hogy a későbbiekben maguknak érezzék. Biztonsági intézkedések esetleg csökkenthetik egy hely vonzerejét és növelhetik a bűnözéstől való félelmet, azt sugallván, hogy a hely nem biztonságos Esti gazdasági tevékenységeket folytató helyek: jó közlekedési hálózat szükségessége, mely lehetővé teszi a hazautazást amilyen hamar csak lehetséges Utak biztosítása a gyalogosak, biciklisek és más közlekedési eszközök számára egymás mellett, de tervezésben elkülönítve (pl. felszíni anyagok) Létrehozni a kerületek, külvárosi területek, utak, csomópontok, tereptárgyak jó és egyensúlyban lévő kombinációját hogy kialakítsunk egy jó városképet A lakosság és felhasználók bevonása a kivitelezési és tervezési folyamatokba egyfajta tulajdonosi érzés kialakulását eredményezi Kívánatos a klisék elkerülése a sajátos, egyedi létesítmények felállítása során a különböző felhasználói csoportok számára Esztétikus területeket valószínűbb, hogy mindenki elfogadja Szigorúan felosztott és strukturált, a használók által meghatározott területek csökkentik a lehetőségeket más csoportok számára A gyalogutaknak egyenesnek és szélesnek kell lennie amennyire lehetséges elkerülve az eldugott helyeket, és keresztezniük kell más utakat. Független tájékozódás minden felhasználó számára egyértelmű információk közlése és a területek koherens és funkcionális eloszlása Olyan területek kialakítása, melyek a biztonság érzését szolgálják, visszaállítják az ember jó közérzetétét, ahol le lehet ülni, lehet találkozni és kommunikálni A tulajdonosi és felelősség érzésének kialakítása a környéken élőkben a közvetlen környék figyelése biztonsági szervek jelenléte - magas szintű takarítási és karbantartási tevékenységek A változtathatóság figyelembe vétele a tervezés során Tervezés a változások figyelembe vételével az állandó és változó elemek hierarchiája 3. táblázat: A strukturális és szimbolikus funkciók implikációi A városi területek minősége: Funkciók és a használat szintje Ez a lista és a táblázatok a szabad városi területek funkcióit mutatja be a fejezetben segítséget nyújtva egyrészt a már meglévő szabad városi területek, valamint az újak tervezésének minőségi értékelésében. Végül, az is kijelenthető, hogy a szabad városi területek használatának szintje, mintegy kulcsmutatóként szolgál arra vonatkozóan, hogy mennyire sikeres az adott terület és ebből adódóan ez valóban egy fontos tényező. Habár az, hogy milyen mértékben tölti be a fent említett funkciók körét szintén egy meghatározó paramétere a felhasználás szintjének. Továbbá, a használati szint nem csak az adott terület vonzerejétől függ, hanem befolyásolja azt a közvetlen környezetében élő emberek száma, valamint a hasonló alternatív területek száma, amelyek közül a helyi lakosok választhatnak. Ebből kifolyólag a használati szint egy fontos, de önmagában nem megbízható útmutató a minőség meghatározásában. 20 Joint Strategy

Pályázati kézikönyv. az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára

Pályázati kézikönyv. az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára Pályázati kézikönyv az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára Projektfejlesztés és pályázatbenyújtás: a pályázat útja a projektötlettől a szerződéskötésig A pályázati

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS

UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS UNIÓS BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS FŐOSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK REGIONÁLIS FEJLESZTÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK, VALAMINT AZ ÁLTALÁNOS (GAZDASÁGI) ÉRDEKŰ SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSA

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

Kalauz a Pályázati Űrlap Kitöltéséhez. Erasmus+ Program Mobilitási projektek (KA1) Szakképzési tanulók és munkatársak mobilitása

Kalauz a Pályázati Űrlap Kitöltéséhez. Erasmus+ Program Mobilitási projektek (KA1) Szakképzési tanulók és munkatársak mobilitása Kalauz a Pályázati Űrlap Kitöltéséhez Erasmus+ Program Mobilitási projektek (KA1) Szakképzési tanulók és munkatársak mobilitása 2016. évi pályázati forduló TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

A.../2015 (V..) KGY. határozat melléklete SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA 2014-2020 Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma

Részletesebben

Minőségirányítás az építőiparban. Földessyné Nagy Márta okl. építőmérnök 2013.

Minőségirányítás az építőiparban. Földessyné Nagy Márta okl. építőmérnök 2013. Minőségirányítás az építőiparban Földessyné Nagy Márta okl. építőmérnök 2013. Minőség és megfelelőség A dolgok minőségét azok a tulajdonságaik és jellemzőik adják, amelyek képessé teszik arra, hogy igényeket,

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG

(Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG 2009.5.9. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 107/1 II (Közlemények) AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK BIZOTTSÁG A Bizottság Közleménye Italok csomagolása, betétdíjas rendszerek

Részletesebben

A szociális partnerek mint kedvezményezettek

A szociális partnerek mint kedvezményezettek A szociális partnerek mint kedvezményezettek Az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás a szociális partnerek részére a 2007 2013. időszakban 1. Bevezetés A szociális partnerek fogalmának meghatározása

Részletesebben

Az Európa Tanács Területi/Regionális Tervezésért Felelős Minisztereinek 15. konferenciája

Az Európa Tanács Területi/Regionális Tervezésért Felelős Minisztereinek 15. konferenciája Strasbourg, 2010. július 9. 15 CEMAT (2010) Final 6E Az Európa Tanács Területi/Regionális Tervezésért Felelős Minisztereinek 15. konferenciája CEMAT/ET Moszkva, Orosz Föderáció 2010. július 8-9. AZ EURÓPA

Részletesebben

Turisztikai szolgáltatásokra vonatkozó szakma specifikus szabályzat

Turisztikai szolgáltatásokra vonatkozó szakma specifikus szabályzat Turisztikai szolgáltatásokra vonatkozó szakma specifikus szabályzat A térségi Éltető Balaton-felvidék védjegy turisztikai szolgáltatásokra vonatkozó szakma specifikus szabályzata Lezárva: 2014. 04. 28.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BALMAZÚJVÁROS 2010. január Kertes 1997 Kft. Tolnai Jánosné Dr. 2 TARTALOMJEGYZÉK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 6 1. BEVEZETŐ... 18 1.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Részletesebben

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

A BIZOTTSÁG 2006. december 8-i 1828/2006/EK RENDELETE

A BIZOTTSÁG 2006. december 8-i 1828/2006/EK RENDELETE A BIZOTTSÁG 2006. december 8-i 1828/2006/EK RENDELETE az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

FELHÍVÁS. Bejárható országos turisztikai gerinchálózatok létrehozásának megvalósítása

FELHÍVÁS. Bejárható országos turisztikai gerinchálózatok létrehozásának megvalósítása FELHÍVÁS Bejárható országos turisztikai gerinchálózatok létrehozásának megvalósítása A felhívás címe: Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése A felhívás kódszáma: GINOP 7.1.2-15 Magyarország

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Gönc Város

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata 1. melléklet a 165/2015 (VI.24.) határozathoz Helyi Esélyegyenlőségi Program Ózd Város Önkormányzata 2015. június 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014

A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 Prügy, 2009. március 25. A sport definíciója az Európai Sport Charta szerint: Sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan

Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terv A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan 2009. május 1 Tartalomjegyzék 0. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 4

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőkép és Koncepció

Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőkép és Koncepció Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőkép és Koncepció Verzió: 2.0 Készítette: Clarity Consulting Kft. Készült: 2016. február 17. 1/172 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 1. BEVEZETÉS... 7 1.1.

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BEVEZETŐ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendeletben megfogalmazott tartalommal és véleményezési eljárás lebonyolításával

Részletesebben

EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola

EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola A mi szerepünk alig több rendezésnél, rendszerezésnél, adminisztrálásnál és az erők helyes ökonómiájának érvényesítésénél. (Karácsony Sándor:Új Szántás, 1948) EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS

Részletesebben

- ARECHIVIC PROJEKT WORKSTREAM-3 MÓDSZERTANI IRÁNYELVEK

- ARECHIVIC PROJEKT WORKSTREAM-3 MÓDSZERTANI IRÁNYELVEK EURÓPAI IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG Alapvető Jogok és Állampolgárság Program - ARECHIVIC PROJEKT Az emberkereskedelem gyermekáldozatainak megsegítése és reintegrációja: a forrás és célországok leginkább bevált

Részletesebben

A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MŰKÖDÉSI KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MŰKÖDÉSI KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZATA A BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG MŰKÖDÉSI KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZATA Az Igazgatóság elfogadó/módosító határozatának száma és kelte: 36/2010 2010. szeptember 15. A PSZÁF jóváhagyásának

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22

TARTALOMJEGYZÉK. kötelező tanórai foglalkozások, és azok óraszámai... 22 PEDAGÓGIAI PROGRAM II. kötet HELYI TANTERV 2010. TARTALOMJEGYZÉK A 2007. ÉVI NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT ELVEK, CÉLOK, FELADATOK... 3 A kulcskompetenciák fejlesztése... 3 A kulcskompetenciák...

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. szeptember 17-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. szeptember 17-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 17-i ülésére Tárgy: Zirc város integrált településfejlesztési stratégia jóváhagyása Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés

Részletesebben

FELHÍVÁS. Bejárható országos turisztikai gerinchálózatok létrehozásának megvalósítása

FELHÍVÁS. Bejárható országos turisztikai gerinchálózatok létrehozásának megvalósítása FELHÍVÁS Bejárható országos turisztikai gerinchálózatok létrehozásának megvalósítása A felhívás címe: Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése A felhívás kódszáma: GINOP 7.1.2-15 Magyarország

Részletesebben

Európai charta a fiatalok részvételéről a helyi közösségek és régiók életében

Európai charta a fiatalok részvételéről a helyi közösségek és régiók életében Európa Tanács 237. határozat (1992) Európai charta a fiatalok részvételéről a helyi közösségek és régiók életében I. rész: Ágazati politika 1. Meggyőződvén arról, hogy a fiatalok részvétele a helyi közösségek

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK. A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.2.28. COM(2014) 120 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A tagállamoknak a Számvevőszék 2012-es évről szóló éves jelentésére adott válaszai

Részletesebben

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS -

JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - JÁRÁSI SZINTŰ ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV - MÓRAHALMI JÁRÁS - TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN C. ÁROP- 1.A.3-2014 PROJEKT KERETÉBEN Tartalomjegyzék

Részletesebben

Page 1 of 12 32010R0913 Az Európai Parlament és a Tanács 913/2010/EU rendelete ( 2010. szeptember 22. ) a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról EGT-vonatkozású szöveg Hivatalos

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK Nappali tagozat Európai Üzleti Tanulmányok szakirány REFORMTÖREKVÉSEK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁSBAN AZ EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK

Részletesebben

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM

T A R T A L O M III. NEVELÉSI PROGRAM T A R T A L O M I. Az iskola adatai, jogállása 6 II. Helyzetelemzés 7 1. Társadalmi környezet 7 2. Tárgyi feltételek 7 3. A humán erőforrás 8 III. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 13.12.2005 COM(2005) 658 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK A fenntartható fejlődés stratégiájának felülvizsgálatáról Cselekvési

Részletesebben

Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve

Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve Készült: Konzorciumi normatív, a felsőoktatásra általánosan értelmezhető minőségértékelési

Részletesebben

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010. Budapest, 2009. október 28.

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010. Budapest, 2009. október 28. Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010 Budapest, 2009. október 28. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló. 4 1 Bevezető 14 2 Helyzetelemzés 16 2.1 Nemzetközi trendek... 16 2.2 Magyarország turizmusának

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2016. február 12-i ülése 11. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2016. február 12-i ülése 11. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2016. február 12-i ülése 11. számú napirendi pontja Javaslat a TOP-5.1.1-15 Megyei szintű foglalkoztatási megállapodások, foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Pályázati útmutató 2016. LIFE Természetvédelem és Biodiverzitás

Pályázati útmutató 2016. LIFE Természetvédelem és Biodiverzitás Pályázati útmutató 2016 LIFE Természetvédelem és Biodiverzitás Az útmutató az ajánlatkérőnek a LIFE Környezetvédelem alprogramjához benyújtandó projektpályázatok kidolgozásához nyújt segítséget. Célja,

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS (PQM) ÉS MONITORING ISMERETEK

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS (PQM) ÉS MONITORING ISMERETEK 2010. SWOT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS (PQM) ÉS MONITORING ISMERETEK Oktatási segédanyag Az ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) értelmezésében a minőség a termék vagy a szolgáltatás olyan tulajdonságainak és

Részletesebben

A vízöblítéses WC-kre és vizeldékre vonatkozó uniós GPP-követelmények

A vízöblítéses WC-kre és vizeldékre vonatkozó uniós GPP-követelmények A vízöblítéses WC-kre és vizeldékre vonatkozó uniós GPP-követelmények A környezetvédelem szempontjait figyelembe vevő, azaz zöld közbeszerzés (GPP) önkéntesen alkalmazott eszköz. Ez a dokumentum a vízöblítéses

Részletesebben

Téglás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Mértékegység

Téglás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Mértékegység Cél Indikátor neve Indikátor definíciója C. Tiszta és egészséges települési környezet D. Diverzifikált helyi gazdasági szerkezet E. A helyi közszolgáltatások magas szinten történő biztosítása Arculati

Részletesebben

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2011. március 31-i ülésére

Előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2011. március 31-i ülésére Tárgy: Békés Város Önkormányzatának gazdasági programja Előkészítette: Izsó Gábor polgármester Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező valamennyi bizottság bizottság: Sorszám: III/2 Döntéshozatal módja: Egyszerű

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.10.17. COM(2013) 713 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Éves jelentés az Európai Unió 2012. évi kutatási és technológiafejlesztési tevékenységéről

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN)

BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN) BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN) 2012 BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG Balaton Parti Sáv Táj Kezelési Elő-Terv (Landscape Management Plan) 2012 Készítette:

Részletesebben

Előzetes Akcióterületi Terve

Előzetes Akcióterületi Terve Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott

Részletesebben

BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV

BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV DATASTEP Kft. 1151 Budapest, Horváth Mihály u.2. Cégjegyzékszám: 01-09-887601 BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV KÉSZÜLT A NEMZETGAZDASAGI-MINISZTÉRIUM AJÁNLÁSA ALAPJÁN TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A

Részletesebben

Kézikönyv. az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához

Kézikönyv. az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához Kézikönyv az európai szurkolói charta kidolgozásához és kialakításához Készítette Thomas SCHNEIDER, a német sport- és ifjúsági szervezet szurkolói projekteket koordináló hivatalától és Daniela WURBS a

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv.

Tartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Módszertani feltáró tanulmány Környezet- és szituációelemzés Koncepció Operatív terv Mellékletek Dunaújváros Városmarketing Terve Vezetői összefoglaló Készítette:

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

P6_TA-PROV(2008)0336 A Balti-tengerbe tervezett gázvezeték környezetre gyakorolt hatásai

P6_TA-PROV(2008)0336 A Balti-tengerbe tervezett gázvezeték környezetre gyakorolt hatásai P6_TA-PROV(2008)0336 A Balti-tengerbe tervezett gázvezeték környezetre gyakorolt hatásai Az Európai Parlament 2008. július 8-i állásfoglalása a tervezett balti-tengeri, Oroszországot és Németországot összekötő

Részletesebben

Mi pápaiak és környékbéliek úgy gondolkodunk

Mi pápaiak és környékbéliek úgy gondolkodunk Mi pápaiak és környékbéliek úgy gondolkodunk Kapcsolatok XII. Országos Főépítészi Konferencia Pápa, 2007. augusztus 22 24. Hazánk főépítészei számára az évente megrendezendő Országos Főépítészi Konferencia

Részletesebben

FELHÍVÁS. Bejárható turisztikai gerinchálózatok létrehozásának megvalósítására

FELHÍVÁS. Bejárható turisztikai gerinchálózatok létrehozásának megvalósítására FELHÍVÁS Bejárható turisztikai gerinchálózatok létrehozásának megvalósítására A felhívás címe: Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése A Felhívás kódszáma: VEKOP-4.1.1-15 Magyarország

Részletesebben

KÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG. Új európai szomszédságpolitika felé

KÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG. Új európai szomszédságpolitika felé EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLÜGYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI FŐKÉPVISELŐJE Brüsszel, 2015.3.4. JOIN(2015) 6 final KÖZÖS KONZULTÁCIÓS ANYAG Új európai szomszédságpolitika felé HU HU I. Bevezetés. Egy

Részletesebben

- ARECHIVIC PROJEKT WORKSTREAM-2 MÓDSZERTANI IRÁNYELVEK

- ARECHIVIC PROJEKT WORKSTREAM-2 MÓDSZERTANI IRÁNYELVEK EURÓPAI IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG Alapvető Jogok és Állampolgárság Program - ARECHIVIC PROJEKT Az emberkereskedelem gyermekáldozatainak megsegítése és reintegrációja: a forrás és célországok leginkább bevált

Részletesebben

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó

Részletesebben

FELHÍVÁS. a városi területek környezettudatos megújítására. A felhívás címe: Zöld város kialakítása. A felhívás kódszáma: TOP-2.1.

FELHÍVÁS. a városi területek környezettudatos megújítására. A felhívás címe: Zöld város kialakítása. A felhívás kódszáma: TOP-2.1. FELHÍVÁS a városi területek környezettudatos megújítására A felhívás címe: Zöld város kialakítása A felhívás kódszáma: TOP-2.1.2-15 Magyarország Kormányának felhívása a helyi önkormányzatok részére városrehabilitációs

Részletesebben

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely város Információs Gazdaság Stratégiája és a stratégia megvalósítását támogató eszközrendszer Az Információs Gazdaság Stratégia készítési projekt

Részletesebben

2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt.

2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt. 2014. üzleti évi kockázatvállalásra és kockázatkezelésre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala Concorde Értékpapír Zrt. A Concorde Értékpapír Zrt. (továbbiakban: Concorde, Társaság) az Európai

Részletesebben

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG

Részletesebben

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált

Részletesebben

VI. DÖNTÉSHOZATAL KÉZIKÖNYVE

VI. DÖNTÉSHOZATAL KÉZIKÖNYVE VI. DÖNTÉSHOZATAL KÉZIKÖNYVE Lezárva: 2012. december 28. Készült az AROP 2011/1.1.9 A társadalmi felzárkózás szakpolitikai eszközeinek integrált fejlesztése és a területi együttműködések esélyegyenlőség

Részletesebben

2008R0003 HU 03.03.2009 002.001 1

2008R0003 HU 03.03.2009 002.001 1 2008R0003 HU 03.03.2009 002.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 3/2008/EK RENDELETE (2007. december 17.) amezőgazdasági

Részletesebben

Kerületi Esélyegyenlőségi Program 2016-2020.

Kerületi Esélyegyenlőségi Program 2016-2020. 254/2015 (XII 17) XIÖK határozat melléklete Budapest Főváros XI Kerület Újbuda Önkormányzata Kerületi Esélyegyenlőségi Program wwwpesteselyhu 1 TARTALOM 1 Vezetői összefoglaló 5 2 Bevezetés 7 21 Jogszabályi

Részletesebben

ZÖLD KÖNYV. az online szerencsejátékokról a belső piacon. SEC(2011) 321 végleges

ZÖLD KÖNYV. az online szerencsejátékokról a belső piacon. SEC(2011) 321 végleges HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.3.24. COM(2011) 128 végleges ZÖLD KÖNYV az online szerencsejátékokról a belső piacon SEC(2011) 321 végleges HU HU TARTALOMJEGYZÉK Zöld könyv az online szerencsejátékokról

Részletesebben

Pápa város integrált településfejlesztési stratégiája

Pápa város integrált településfejlesztési stratégiája Pápa város integrált településfejlesztési stratégiája 2016 március Készült: Pápa Város Önkormányzata megbízásából a KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 sz. projekt keretében 2015-ben készült és 2015 októberében

Részletesebben

Intézményértékelés szervezetfejlesztés

Intézményértékelés szervezetfejlesztés Intézményértékelés szervezetfejlesztés Cseh Györgyi 1. Bevezetés 1.1. Intézményértékelés, de miért? Miért is kell intézményértékeléssel foglalkozni? Érdemes ezt végiggondolni! John MacBeath professzor

Részletesebben

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció RÁCKEVE VÁROS Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG

MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG Az Őrség fő turisztikai jellemzői A térség Vas megye délnyugati sarkában található, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat

Részletesebben

Az EMAS rendelet követelményei

Az EMAS rendelet követelményei Az EMAS rendelet követelményei Az EMAS rendelet feladatokat állapít meg a Közösség és a tagállamok számára, valamint meghatározza a gazdálkodó szervezetek önkéntes részvételének a feltételeit. A Közösség

Részletesebben

KÖZMŰVEK ELHELYEZÉSE KÖZTERÜLETEN

KÖZMŰVEK ELHELYEZÉSE KÖZTERÜLETEN KÖZMŰVEK ELHELYEZÉSE KÖZTERÜLETEN Dr. Petőcz Mária Dr. Schváb János TARTALOM Az útügyi előírások készítői Előírások Alapfogalmak Szabványok, igények Kapcsolat a területi tervezéssel Közművek elhelyezése

Részletesebben

POLGÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALA. 2009. december 31.

POLGÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALA. 2009. december 31. POLGÁRI TAKARÉKSZÖVETKEZET KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK NYILVÁNOSSÁGRAHOZATALA 2009. december 31. 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS. 3 2. KOCKÁZATKEZELÉSI ELVEK, MÓDSZEREK.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 79.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 79. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 79. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Gellérné Lukács

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA w w Brüsszel, 14.07.2004 COM(2004) 470 végleges 2004/0151 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az európai audiovizuális iparágat támogató program

Részletesebben

2001.09.17. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 247. szám

2001.09.17. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 247. szám A BIZOTTSÁG 2001. szeptember 7-i AJÁNLÁSA a szervezeteknek a Közösség környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerében (EMAS) való önkéntes részvételét biztosító, 761/2001/EK európai parlamenti és

Részletesebben

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV ÉPÍTİIPARI, FAIPARI SZAKKÉPZİ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM OM: 034173 1986 ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV KAPOSVÁR 2008 TARTALOMJEGYZÉK Esélyegyenlőségi terv... 3 Törvényi háttér... 3 1. Bevezető... 3 2. Értelmező rendelkezések...

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. A látvány-csapatsportok támogatási rendszeréről 2015/16-os támogatási évad

TÁJÉKOZTATÓ. A látvány-csapatsportok támogatási rendszeréről 2015/16-os támogatási évad 1 TÁJÉKOZTATÓ A látvány-csapatsportok támogatási rendszeréről 2015/16-os támogatási évad Tartalomjegyzék 2 A támogatási rendszer jogi háttere:... 3 A támogatásra jogosultak köre, a támogatás felhasználási

Részletesebben

KIEMELT PROJEKTEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYAINAK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT

KIEMELT PROJEKTEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYAINAK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT KIEMELT PROJEKTEK MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNYAINAK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI JAVASLAT Készítette a Terra Studio Kft. a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából a Kiemelt Programok és Projektek Főosztályának

Részletesebben

A SZERVEZETTERVEZÉS ÉS MENEDZSMENT KONTROLL ALPROJEKT ZÁRÓTANULMÁNYA

A SZERVEZETTERVEZÉS ÉS MENEDZSMENT KONTROLL ALPROJEKT ZÁRÓTANULMÁNYA ZÁRÓTANULMÁNY BODNÁR VIKTÓRIA - DOBÁK MIKLÓS - LÁZÁR LÁSZLÓ A SZERVEZETTERVEZÉS ÉS MENEDZSMENT KONTROLL ALPROJEKT ZÁRÓTANULMÁNYA A tanulmánysorozat Z23. kötete BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Vállalatgazdaságtan

Részletesebben

Romák és travellerek a közoktatásban

Romák és travellerek a közoktatásban Romák és travellerek a közoktatásban Az EU tagállamaiban fennálló helyzet áttekintése Összefoglaló EUMC 2006 A jelentés egyes országokra vonatkozó adatait és információit a Rasszizmus és Idegengyűlölet

Részletesebben

Az előterjesztés szöveges része

Az előterjesztés szöveges része Az előterjesztés szöveges része A Magyar Tudományos Akadémia Gyermekprogram Irodája Ferge Zsuzsa akadémikus vezetésével kidolgozta és 2006 márciusában szakmai vitára bocsátotta a Gyermekszegénység elleni

Részletesebben

TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE

TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE TELEPÜLÉSI TERVEK ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK ERŐSÍTÉSE Elemzés és javaslatok nemzetközi tapasztalatok alapján Kutatási jelentés VÁTI Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság Nemzetközi Területpolitikai és Urbanisztikai

Részletesebben

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

Szakmai beszámoló Baranya megye. 1.) Önkéntes akció szervezése és lebonyolítása 2014. május június

Szakmai beszámoló Baranya megye. 1.) Önkéntes akció szervezése és lebonyolítása 2014. május június Szakmai beszámoló Baranya megye TÁMOP 3.1.4.B-13/1-2013-0001 számú Köznevelés az iskolában projekt 2014. május 1. 2015. október 10. 1.) Önkéntes akció szervezése és lebonyolítása 2014. május június 2014.

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/32/EU IRÁNYELVE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/32/EU IRÁNYELVE L 180/60 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2013.6.29. IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/32/EU IRÁNYELVE (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös

Részletesebben

Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében. 2013. május 6.

Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében. 2013. május 6. Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében 2013. május 6. Készült: BUILD UP SKILLS HUNGARY (BUSH Projekt) keretében Kidolgozó: ÉMI Nonprofit Kft. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Építőanyagipari

Részletesebben