Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve
|
|
- Zoltán Soós
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve
2
3 Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve Készült: Konzorciumi normatív, a felsőoktatásra általánosan értelmezhető minőségértékelési rendszer modell alapján Felhasznált forrásmunkák: 1. Dél-alföldi régió képzési intézményei minőségértékelési rendszerének kialakítása projekt (A minőségértékelési rendszer modellje) 2. Mérési és értékelési módszertani kézikönyv 3. Rendszerműködtetési Kézikönyv 4. Segédlet az EFQM önértékelés Minőségértékelési Mutatószám Rendszer keretében történő használatához Módosított változat Baja A kézikönyv A Dél-alföldi felsőoktatási intézmények benchmarking alapú minőségértékelési rendszerének kialakítása című HEFOP P /1.0 projekt keretében készült. A projektet megvalósító konzorcium intézményei: Szegedi Tudományegyetem, Szeged, Eötvös József Főiskola, Baja, Tessedik Sámuel Főiskola, Szarvas. A kézikönyvet a Provice Professional Services útmutatásával, a megnevezett forrásmunkák felhasználásával az Eötvös József Főiskola szakértői csoportja dolgozta ki. Szerzők: Csécsei Róbert Albertné dr. Herbszt Mária dr. Maruzsa Zoltán Sifter József Vincze Lászlóné dr. Zellei László Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve 3
4 4 Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve
5 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Bevezető Az intézmény minőségbiztosítási rendszere A Minőségfejlesztési Program elemei, együttműködési modelljük Az Eötvös József Főiskola Minőségértékelési Rendszerének bemutatása Az intézményi önértékelés célja Az önértékeléssel kapcsolatos fogalmak magyarázata Az önértékelés dokumentumai Az önértékelés felhasználói Az önértékelés területi érvényessége Elemző önértékelés jellemzői Eljárásrend Teljes működési és szervezeti lefedettség Partnerközpontúság Önértékelési autonómia Folyamatos tanulás, fejlődés Az önértékelés működése A önértékelés működési modellje Önértékelés kezdeményezése és megtervezése Az önértékelés megvalósítása Önértékelés kimeneteinek elkészítése Önértékelési szervezetek és szerepek Az ellenőrző lista Az ellenőrző lista célja Az ellenőrző lista kérdései Stratégiai kérdések Az ellenőrző lista kitöltése, értékelése Időtartam és gyakoriság A minőségértékelési mutatószámrendszer bemutatása A Minőségértékelési mutatószámrendszer célja A mutatószámrendszerrel kapcsolatos fogalmak magyarázata A minőségértékelési mutatószámrendszer dokumentumai Kapcsolódó dokumentumok A dokumentumok felhasználói A mutatószámrendszer területi érvényessége Az intézményi minőségértékelési mutatószámrendszer jellemzői Eljárásrend Teljes működési és szervezeti lefedettség Célok, mutatók felépítése Aggregált mutatók Adat forrás, forrásadat Az Eötvös József Főiskola Minőségértékelési Rendszerének felépítése Célrendszer, intézményi célok Céltérkép meghatározása, célok hierarchiája Mutatószám rendszer bemutatása Mutatószámok meghatározása Attribútumok azonosítása Mutatószámok részletezése, mutatószám kártyák A Minőségértékelési Mutatószám Rendszer működtetése A Minőségértékelési Mutatószám Rendszer elemei, működési modellje MMR szerepkörök Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve 5
6 Intézményi MMR eljárások Adatgyűjtés Adatértékelés és jelentéskészítés Adatelemzés és beavatkozás Minőségértékelési mutatószámrendszer felülvizsgálata A Minőségértékelési rendszer fejlesztése Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve
7 A stratégia módosítása a tapasztalatok alapján Adatokon alapuló önértékelés 1. Bevezető 1.1. Az intézmény minőségbiztosítási rendszere Az intézmény minőségbiztosítási rendszere a szervezeti minőségpolitika megtestesülése, amely az intézményi küldetés és jövőkép megvalósítását támogató hatékony vezetési eszköz. Az intézmény minőségfejlesztési modellje a minőségértékelés rendszerének (MÉR) olyan kialakítása, hogy az biztosítsa a gazdaságos, eredményes, rugalmas működést és megfeleljen a minőségpolitikában, a minőségcélokban, valamint azok szakmai-módszertani alapját képező EFQM (Európai Alapítvány a Minőségirányításért) alapú önértékelési és a BSC (Kiegyensúlyozott mutatószám rendszer) minőség mérési módszertanban rögzített követelményeknek, valamint fenntartható és fejleszthető legyen. A szervezet minőségbiztosítási rendszere működtetését intézményi minőségfejlesztési programja szerint végzi, amely kiterjed valamennyi egységére és működési folyamatára, leírja a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési és fogyasztóvédelmi feladatok végrehajtását. A minőségfejlesztési programot tartalmazó dokumentum-rendszer meghatározza a szervezet önértékelési programját és tervét, a minőség mérési rendszer kiépítését és működtetését, az operatív szervezet irányítás információs bázisát A Minőségfejlesztési Program elemei, együttműködési modelljük A Minőségfejlesztési Program (MP) két módszertani alappillére az EFQM önértékelési modellen alapuló Minőségértékelési Rendszer (MÉR), valamint a BSC módszertanon alapuló Minőségmérési Rendszer (MMR). Az EFQM modell szerepe, hogy segítségével értékelni lehessen az intézmény adottságait és eredményeit, ezáltal meghatározzuk azokat a területeket, amelyekben fejlesztésre van szükség. Intézményi küldetés, stratégia Feltételek Humán erőforrások Fizikai erőforrások Pénzügyi erőforrások Ismeretanyag Szabályozási környezet Működés Intézmény irányítás Képzés Kutatási/művészeti tevékenység Kiegészítő tevékenységek Érdekeltek Hallgatók Munkavállalók Társadalmi környezet Önértékelés alapján a célok és a fejlesztendő területek kijelölése Vezetés Emberi erőforrások Politika és stratégia Partnerkapcsolatok, erőforrások Folyamatok Dolgozói eredmények Vevői eredmények Társadalmi eredmények Kulcs fontosságú eredmények 1. ábra Az EFQM modellben az adottságok és képességek, amelyekkel a szervezet rendelkezik a vezetés- emberi erőforrások- politika és stratégia- partnerkapcsolatok, erőforrások és a folyamatok. Ugyanakkor a szervezeti eredmények négy kritériumba foglaltan értékelhetőek, mégpedig a dolgozói, a vevői vagy partneri, a társadalmi és a kulcsfontosságú eredmények csoportja szerint. Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve 7
8 2. Az Eötvös József Főiskola Minőségértékelési Rendszerének bemutatása A BSC, mint mérési, értékelési és irányítási logika többek között - a fenti területekre fókuszálva mérési, értékelési funkcióiban célokat határoz meg, valamint a célokhoz jellemzően közvetlenül mérhető mutatókat rendel. Emellett szabályozott irányítási keretet biztosít a célok eléréséhez szükséges akciók megtervezéséhez és végrehajtásához. Az önértékelés működése ciklikus, a működési területtől függő tervezési és értékelési gyakoriság szerint 1-4 éves ciklusidővel ismétlődő, a mutatószám rendszer a vizsgált folyamat változási frekvenciáját követő gyakoriságú mutatószám-képzés mellett, további folyamataiban követi a kapcsolódó önértékelési folyamat, illetve operatív szervezetirányítási cél szerinti eredményképzési gyakoriság igényt. A két rendszer az 1. ábrán bemutatott kölcsönhatásban, a mindenkori helyzethez igazítva biztosítja a fejlesztési irányok és célok kijelölését, a célok elérésének mérését, illetve szükséges akciók megtervezését és végrehajtását. 2. Az Eötvös József Főiskola Minőségértékelési Rendszerének bemutatása A minőségértékelés jelen modellje A Dél-alföldi felsőoktatási intézmények benchmarking alapú minőségértékelési rendszerének kialakítása című projekt eredményeképpen a konzorciumi szakértői csoport által kidolgozott Minőségértékelési mutatószámrendszernek (Quality Scorecard QSC) mint általános modellnek, az Eötvös József Főiskola intézmény, szervezeti egység, egység, valamint működésmód specifikus átalakítása, testre szabása Az intézményi önértékelés célja Az önértékelés olyan átfogó elemzési eszközt biztosít, mellyel a célok megfogalmazása és a minőség meghatározása egyértelművé válik mind a stratégiai vezetés mind az operatív végrehajtás számára. Támogatást nyújt az intézményi stratégiamenedzsmenthez és a minőségmenedzsmenthez, az értékelés tárgyát képező szervezet erősségei és gyengeségei elemzésre kerülnek. Eredményeképpen belső partnerek tekintetében előáll a javaslat, mely kijelöli a fejlesztendő területeket, a fejlesztés lépéseit, feladatait (intézkedési terv), külső partnerek tekintetében átfogó és kellően részletező képet nyújt a szervezet működéséről, melyen keresztül az elvárások, igények a stratégiába visszacsatolhatók. Az Önértékelés célja tehát, hogy a Minőségmérési Rendszer (MMR) eszközrendszerének felhasználásával a szervezet működésének megfelelőségéről objektív képet adjon, amely alapján a Minőségértékelési Rendszer (MÉR) keretében azonosíthatók és fejleszthetők az egyes működési elemek, szolgálva ezzel a folyamatos minőségfejlesztést Az önértékeléssel kapcsolatos fogalmak magyarázata Önértékelés Az önértékelés az EFQM modellre/értékelési területekre épülő és a Minőségmérési Rendszerrel kiegészített értékelési és fejlesztési eszköz. Önértékelés egységei Az intézményi struktúra összetettségétől függően a vertikális terjedelem alapján az önértékelést el kell végezni intézményi szinten és az egyes rész-szervezeti egységekre is (szervezeti egység [kar] és egység szinten [tanszék, osztály]) EFQM European Foundation for Quality Management (EFQM Európai Alapítvány a Minőségirányításért), mint non profit szervezet 1988 ban alakult 14 vezető európai nagyvállalat részvételével. Az EFQM missziója, hogy ösztönző és segítő szerepet töltsön be az európai szervezetek kiválóságának fenntartásában és megerősítésében. Az EFQM Kiválóság Modell egy olyan praktikus eszköz, amely segíti a szervezeteket ennek megvalósításában azáltal, hogy méri, hol tartanak a kiválósághoz vezető úton, segíti feltárni és megérteni az eltéréseket, valamint ösztönzi a megoldásokat. 8 Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve
9 2. Az Eötvös József Főiskola Minőségértékelési Rendszerének bemutatása Minőségértékelési mutatószámrendszer A Minőségértékelési mutatószámrendszer a felsőoktatási intézmény céljaihoz illeszkedő cél- és mutatószám struktúra, önértékelési módszertan, valamint eljárás rend, mely méri az adott célok, valamint a stratégia teljesülését. A mutatószámrendszer kidolgozásának menetében a következő megnevezések szerepelnek: Általános minőségértékelési mutatószámrendszer, Intézmény specifikus minőségértékelési mutatószámrendszer. A mutatószámrendszerek világában az angol megnevezések is igen gyakoriak, így a Minőségértékelési mutatószámrendszerre használhatjuk a következő megnevezést: Quality Scorecard (rövidítve: QSC). Mutatószám A mutatószám (vagy mérőszám) az a számszerűsített minőségi vagy mennyiségi jellemző, amely közvetve vagy közvetlenül bemutatja a kapcsolódó cél megvalósulásának mértékét. A mutatószám mindig mérhető értékekre vonatkozik, tehát van mérőszáma és mértékegysége Az önértékelés dokumentumai Az önértékelési rendszer összetett dokumentumok sorozata. E dokumentumok, amelyek egyben az intézményünk minőségfejlesztési programját is tartalmazzák az alábbiak: Önértékelési kézikönyv, amely az önértékelés tervdokumentuma. Célja, hogy bemutassa az önértékelési rendszer felépítését, a résztvevő szereplőket és az eljárásokat valamint kapcsolatát a minőségértékelési rendszerrel. Önértékelés jelentés, mely az önértékelés fő eredmény dokumentuma. A jelentés célja, hogy összegezze és kommunikálja a különböző szervezeti szinteken kialakuló értékeléseket, részletezve: értékelje az erősségeket és a gyengeségeket, mutassa meg a kapcsolatot az önértékelés és a minőségértékelési rendszer között, tárja fel a lehetőségeket és a veszélyeket, valamint az értékelési periódus változásainak ismeretében elemezze az értékelési eredményeket és mutasson rá a jövőbeni változási lehetőségek eredményeire Az önértékelés felhasználói Az önértékelés felhasználói egyrészt az önértékelés alá vont szervezet vezetői, másrészt a magasabb önértékelési szintet jelentő önértékelési munkacsoport, harmadrészt a Minőségértékelési mutatószámrendszer felelősei: MÉR rendszergazda, Mutatószám gazdák (felelősök, tervezők, stb.), A kapcsolódó alábbi dokumentumok egyrészt az önértékeléshez bemenetet szolgáltatnak, másrészt a kimenetet felhasználják: Intézmény Akkreditációs Jelentés (Önértékelés és háttéranyag adattáblák), Intézmény Fejlesztési Terv, Minőségirányítási rendszer dokumentumai, MÉR folyamatleírások, MÉR cél- és mutatószám struktúra, 2.5. Az önértékelés területi érvényessége Az önértékelés kiterjed az Eötvös József Főiskola teljes szervezeti felépítésére, beleértve a szervezeti szinteket (vertikális terjedelem) és a különböző szakmai területeket, elsősorban képzési szakokat is (horizontális terjedelem - oktatás, kutatás, egyéb szolgáltatási feladatok). Az intézményi struktúra összetettségétől adódóan a vertikális terjedelem alapján az alábbi szervezeti szinteket különböztetjük meg: Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve 9
10 2. Az Eötvös József Főiskola Minőségértékelési Rendszerének bemutatása Eötvös József Főiskola EJF szervezeti egység SZE egység (tanszékek, osztályok, a működésük alapján elkülöníthető egységek) EGY Szervezeti szintek az Eötvös József Főiskolán Központi irányítású egységek Informatikai és Oktatástechnikai Osztály Könyvtár Pályázati Iroda Rektori Hivatal Összevont Tanulmányi Osztály Kollégiumok Gazdasági Igazgatóság Bér- és Munkaügyi Osztály Pénzügyi és Számviteli Osztály Műszaki és Üzemeltetési Osztály Neveléstudományi Kar Pedagógusképző Intézet Társadalomtudományi Intézet Nemzetiségi és Idegennyelvi Intézet Nemzetközi Tanulmányok Tanszék Műszaki és Gazdálkodási Fakultás Gazdaságtudományi Intézet Vízellátás és Környezetmérnöki Intézet Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézet EJF KIE INF KTR PIR REH OTO KOL GIG BMO PSZ MÜO NTK PKI TTI NII NTT MGF GTI VKI VVI 2.6. Elemző önértékelés jellemzői Az önértékelést az értékelésben résztvevő munkatársak végzik saját értékelési egységükre. Az önértékelés fontos jellemzője, hogy tényeken nyugvó, elemző és önkritikus legyen, azaz olyan helyzetelemzést nyújtson, melyet a jelentés felhasználói hatékonyan fel tudnak használni a fejlesztési célok kijelöléséhez. A fejlesztési célok fókuszában a szervezeti működés áll (folyamatok, hatékonyság) beleértve a szervezettel kapcsolatban álló külső szereplőket is (leendő hallgatók, végzettek, társadalmi kapcsolatok, stb.) (2. ábra) Eljárásrend A rendszer működtetését eljárásokkal írjuk le annak érdekében, hogy: a szerepek és a feladatok egyértelműek legyenek, az eljárások ugyanazon lépések mentén legyenek ismételhetők, biztosítható legyen az egyes feladatokhoz szükséges be-, és kimenet Teljes működési és szervezeti lefedettség Az önértékelés egyrészt az intézményi működés teljes területét lefedi (alaptevékenység: oktatás, kutatás valamint a szolgáltató tevékenységek), másrészt a teljes szervezeti hierarchiára vonatkozik. Jelen önértékelési modell a 2.5. alfejezetben leírt intézményi szervezeti modellre vonatkozik, ahol a következő szintekre történik önértékelés: intézményi szintű önértékelés szervezeti egység szintű önértékelés szak(terület) szerinti (képzési szakok és elkülönült működési területek) 10 Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve
11 2. Az Eötvös József Főiskola Minőségértékelési Rendszerének bemutatása Intézményi sajátosság, hogy a képzési szakok nem jelennek meg közvetlenül a szervezeti irányítási struktúrában, a fakultásokon belül azokat a szakfelelősök rendszere képviseli. A teljes működési lefedettség igénye teszi szükségessé a szak önértékelés egység és szervezeti egység szint közé illesztését. Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve 11
12 2. Az Eötvös József Főiskola Minőségértékelési Rendszerének bemutatása VEZETÉS 10% pont A vezetők kialakítják a szervezet küldetését, jövőképét, értékrendjét és etikai alapelveit, és példát mutatnak a Kiválóság Kultúra elterjesztésében és közvetítik azt A vezetők személyes részvételükkel biztosítják a szervezet irányítási rendszerének működését és folyamatos továbbfejlesztését A vezetők együttműködése a szervezet partnereivel és a társadalom képviselőivel A vezetők a munkatársak körében is megerősítik a Kiválóság kultúráját A vezetés szerepe a szervezet változásainak menedzselésében ALKALMAZOTTAK IRÁNYÍTÁSA 9% - 90 pont bevonás és felhatalmazás párbeszéd elismerés és gondoskodás ÜZLETPOLITIKA ÉS STRATÉGIA 8% - 80 pont Az érintettek jelenlegi és jövőbeli igényeinek és elvárásainak értelmezése és előrejelzése a szervezet politikájának és stratégiájának kialakításához A szervezet teljesítménymutatóinak, kutatási és belső tanulási folyamataiból, valamint más külső forrásból származó információinak gyűjtése és elemzése a szervezet politikájának és stratégiájának kialakításához A politika és stratégia kialakítása, felülvizsgálata és aktualizálása A politika és stratégia megismertetése és megvalósítása a kulcsfolyamatok rendszerén FOLYAMATOK 14% pont A folyamatok módszeres megtervezése és menedzselése A folyamatok szükség szerinti továbbfejlesztése, az innováció alkalmazásával, a partnerek és más érintettek elégedettségének növelése érdekében A termékek és/vagy szolgáltatások tervezése és fejlesztése a partneri igények és elvárások alapján A képzési, kutatási folyamatok, és/vagy szolgáltatások biztosítása A partner kapcsolatok menedzselése és javítása ERŐFORRÁSOK 9% - 90 pont Emberi erőforrások Az emberi erőforrások tervezése, irányítása és továbbfejlesztése a stratégiával összhangban A munkatársak szakmai tudásának, felkészültségének és kompetenciáinak meghatározása, továbbfejlesztése és szinten tartása A munkatársak bevonása és felhatalmazása Párbeszéd a munkatársak és a szervezet között A munkatársak jutalmazása, teljesítményük elismerése és gondoskodás a munkatársakról Partnerkapcsolatok és erőforrások A külső partnerkapcsolatok menedzselése Pénzügyi erőforrás menedzsment Az ingatlanok, berendezések, eszközök, anyagok és készletek menedzselése Technológia és tudás menedzsment, Információ és tudásmenedzsment BELSŐ PARTNERI ELÉGEDETTSÉG 9% - 90 pont A munkatársak véleménye, elégedettsége, motivációja Belső teljesítménymutatók (a munkatársi elégedettségben elért további eredmények) KÜLSŐ PARTNERI ELÉGEDETTSÉG 20% pont partnerek véleménye, elégedettsége külső teljesítménymutatók Államvizsga Bizottság MAB, OM, Munkaadók Képzési kerekasztal TÁRSADALMI KIHATÁS 6% - 60 pont társadalom véleménye, elégedettsége társadalomi hatás teljesítménymutatói KULCSFONTOSSÁG Ú EREDMÉNYEK 15% pont Tervezés, azaz a vizsgált szervezeti szint mennyire jelölte ki céljait, mennyire egyértelműek és ismertek azok a résztvevők körében, Megvalósítás, azaz az érintettek hogyan valósítják meg a feladatokat, le vannak e bontva a célok konkrét feladatokra, Ellenőrzés, azaz az érintettek mennyire vannak tisztában azzal, hogy amit tesznek, és az mennyire szolgálja a kitűzött célokat, Változás, azaz a szervezet és a szereplők mit tesznek a fejlődés, a harmonikus működés megvalósítása érdekében a munkatársak bevonásának mértéke, a partnerek (belső, külső) elégedettsége, a szabályozási rendszer bevezetettsége, az alkalmazás hatékonysága, a szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei, az erőforrások felhasználásának hatékonysága ADOTTSÁGOK 50% pont EREDMÉNYEK 50% pont 2. ábra: Az Eötvös József Főiskola önértékelési szempontrendszere 12 Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve
13 2. Az Eötvös József Főiskola Minőségértékelési Rendszerének bemutatása Partnerközpontúság A szervezetnek összpontosítania kell tevékenysége működési folyamatai és eredményei tekintetében érdekeltek, azaz partnerei igényeinek megismerésére és magas színvonalú kielégítésére. A partnerek körébe tartoznak az intézmény működésével kapcsolatban álló, azt alapvetően meghatározó belső, azaz a működési folyamatokban közvetlenül résztvevő, valamint a szervezettel szemben támasztott követelmények tekintetében mértékadó csoportok. Belső partnerek (partnercsoportok): Hallgatók, szolgáltatásainkat alapvetően igénybe vevők, ezért elsődleges jelentőséggel felruházott partnercsoportként kezeljük Oktatók, közvetlenül vagy közvetve oktatási feladatokat ellátó alkalmazottak Nem oktatók, nem oktatási feladatokat ellátó alkalmazottak Vezetők, szerepük a működés irányításában sajátosan elkülönül, felelőségük kiemelt és kizárólagos, ezért külön azonosításuk indokolt Külső partnerek (partnercsoportok): Irányító és felügyeleti szerepet betöltők (OM, MAB, PM, Államvizsga Bizottság, Képzési kerekasztal) munkaadók és egyéb munkaerő piaci szereplők, megbízók és felhasználók, (vállalkozási, kutatási partnerek) beszállítók. Társadalmi környezet, azaz önkormányzatok és intézményrendszerük, szakmai, érdekképviseleti szervezetek, civil szerveződések, csoportok Önértékelési autonómia Az önértékelés az intézmény saját, belső értékelési folyamata, annak indítása, rendje, működése és felhasználása szabályozott. Segíti a szervezetet, hogy a kiválóság elérésére számos megközelítést alkalmazzon. E módszertan szenátusi döntéssel a mindenkori igények módosulása szerint változtatható. Önértékelés, az önértékeléshez kapcsolódó felelősség: Az intézmény önértékelési folyamatáról, annak indításáról, rendjéről, felhasználásáról a szenátusi határozattal döntési és ellenőrzési felelőséggel felruházott vezetők hozhatnak. A minőségért való felelősség az intézmény valamennyi dolgozójára értendő Folyamatos tanulás, fejlődés Az intézmény teljesítménye akkor optimális, akkor hatékony a működés, ha a működést biztosító erőforrások folyamatos fejlesztésen és fejlődésen mennek át. Összpontosítani kell a modellben a meglévő ismeretanyag aktualizálására, megosztására, közös tudássá tételére, ezzel a tanuló szervezet kialakítására Az önértékelés működése A önértékelés működési modellje Az EFQM modell szerepe, hogy segítségével értékelni lehessen az intézmény adottságait és eredményeit, ezáltal meghatározzuk azokat a területeket, amelyekben fejlesztésre van szükség. A MÉR kiindulási alapja az EFQM alapú Intézményi önértékelés. Az önértékelés eredményeként az intézmény azonosítja azokat a területeket, amelyek fejlesztésre, vagy jelentőségük miatt folyamatos monitorozásra szorulnak. Az önértékelés tapasztalatai alapján az intézmény vezetése újragondolja a stratégiát, az abban foglalt célokat, illetve a célok eléréséhez szükséges feladatokat. A stratégia, illetve az önértékelés tapasztalatai képezik a BSC modell bemenetét. Az Eötvös József Főiskolán intézményi, szervezeti egység és egység szintű önértékelési eljárást határoztunk meg az alábbiak szerint: Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve 13
14 2. Az Eötvös József Főiskola Minőségértékelési Rendszerének bemutatása Intézményi önértékelés kezdeményezése és megtervezése Szervezeti egység önértékelés kezdeményezése és megtervezése Egység önértékelés kezdeményezése és megtervezése MMR - intézményi mutatószámok MMR - szerv. egységi mutatószámok MMR - egységi mutatószámok Intézményi önértékelés megvalósítása Szervezeti egység önértékelés megvalósítása Egység önértékelés megvalósítása Intézményi önértékelés eredménydokumentuma Szervezeti egység önértékelés eredménydokumentuma Egység önértékelés eredménydokumentuma MÉR - célrendszer módosítása 3. ábra. Az EFQM alapú önértékelés intézményi megvalósításának folyamatai az Eötvös József Főiskolán Önértékelés kezdeményezése és megtervezése Az eljárás indítása intézményi szintű döntéssel, rektori utasítással majd az intézményi önértékelést irányító bizottság irányításával zajlik le. A rektori utasítás alapján és rövid idővel annak kiadását követően az önértékelésbe bevont valamennyi szervezeti egységben ki kell jelölni az önértékelési munkacsoport tagjait. Az önértékelési terv készítése (későbbiekben aktualizálás, tervmódosítás) során meghatározásra kerülnek az alkalmazandó módszertan, a feladatok, felelősök, különös hangsúllyal az ütemezés, mérföldkövek, költségek, jellemzően intézményi szintről egység szint felé lebontva, projekt szemléletben. A tervellenőrzés és elfogadás a Rektori Tanács feladata és jogköre. Önértékelést a minőségpolitika irányelveinek megfelelően a kézikönyvben meghatározott rendszeres időközönként, 4 évente kell végrehajtani. Aktuálisan az Intézmény Fejlesztési Terv felülvizsgálatának időpontjával egyezően, illetve az akkreditációs ciklus félidejével megegyező időközönként. A teljes intézményre kiterjedő önértékelést abban az esetben kell soron kívül elrendelni, ha az intézménynyel szembeni elvárások vagy a működést befolyásoló körülmények megváltoztak, ezáltal szükség van az intézmény stratégiájának és céljainak újragondolására. Az önértékelési módszertan aktualizálása kiterjed a kritériumrendszerre, az alkalmazandó kérdőívre, a megvalósítás folyamataira, valamint a kapcsolódó szerepekre és felelősségekre. A Rektori Tanácsfeladata, hogy meghatározza a teljes önértékelési projekt intézményi és szervezeti egység szintű értékelési szakaszának főbb mérföldköveit, amelyek az alábbiak: intézményi önértékelési terv elkészítése, szervezeti egység szintű önértékelési terv elkészítése, önértékelés kimenetei (riportok, jelentések) tartalmi és formai előírásainak elkészítése Az önértékelési módszertan szervezeti egység és egység szintű értelmezésének célja, hogy az intézmény egészére kialakított kritériumrendszer alapján a kérdéslistát átalakítsa, kiegészítse, illetve indokolt esetben bizonyos elemeit, amelyek az adott szintre nem értelmezhetők, kizárja, ezzel specifikussá tegye. A változtatások a tervellenőrzés elfogadás során lépnek érvénybe. A Rektori Tanács által meghatározott keretek (határidők, egyéb feltételek) figyelembe vételével a szervezeti egység szintű önértékelési munkacsoport meghatározza az adott szintű önértékelés ütemezését, vala- 14 Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve
15 2. Az Eötvös József Főiskola Minőségértékelési Rendszerének bemutatása mint a hozzá tartozó egységek önértékelési dokumentációinak elkészítési határidőit. Fontos és az időütemezés során figyelembe veendő jellemző, hogy a tervezés lebontás, a megvalósítás felépítés jellegű folyamat Az önértékelés megvalósítása Az önértékelés 4. ábrán értelmezett folyamatát az Eötvös József Főiskola 2.5. alfejezetben bemutatott valamennyi szervezeti szintjére általánosítottuk, kifejezve ezzel annak egységes értelmezését. Elfogadott eredménydokumentum Önértékelési terv Elfogadás Önértékelés magasabb szintű vitája. Módosítás, kiegészítés Önértékelési terv értelmezése, feladatok kiadása MMR - helyi szintű mutatószám riportok Elfogadás Önértékelés helyi szintű vitája. Módosítás, kiegészítés További helyi tényadatok gyűjtése Önértékelés eredménydokumentuma Mutatószám riportok, adatok és önértékelések elemzése Csatlakozó önértékelési eredménydokumentumok 4. ábra. Az önértékelés folyamata Az önértékelési módszertan helyi (szintenkénti) értelmezésének célja, hogy az intézmény egészére kialakított kritériumrendszer alapján a kérdéslistát átalakítsa, kiegészítse, illetve indokolt esetben bizonyos elemeit, amelyek az adott szintre és egységre nem értelmezhetők, kizárja, ezáltal szervezeti szint specifikussá tegye. Minden változtatás csak az eggyel magasabb szintű önértékelési munkacsoport egyetértésével történhet meg. A legfelső szintű, intézményi önértékelési eredménydokumentum elfogadásának csak helyi szintje (szenátus) értelmezhető. Az MMR-ből előállítandó mutatószám riportok elkészítése előtt pontosítani kell a riport tartalmát. A lehetséges mutatószámok közül ki kell választani azokat, amelyek az önértékeléshez szükséges bemenő információt biztosítják, majd ezeket meg kell feleltetni az önértékelési kritériumrendszer elemeinek (alkritériumok, kérdések). Az önértékelés része a mutatószám riport elemzése. A munkacsoport tagok - a vezető irányításával - a kérdőív valamennyi kérdésénél azonosítják az ahhoz kapcsolódó mutatókat, majd az értékek - és az egyéb rendelkezésre álló információk - alapján értékelik az adott szempontot. Azon kritériumok illetve értékelési szempontok esetében, amelyek alacsonyabb szintű értékek valamilyen összegzéséből (összeadás, átlagolás, stb.) állnak elő, a munkacsoport elvégzi a műveletet, majd rögzíti az eredményt Önértékelés kimeneteinek elkészítése Intézményi önértékelési dokumentáció részeként javaslat csomag készül az alábbi területeken: Javaslat az intézményi stratégia és célok módosításához Javaslat a MMR rendszerben meghatározott célok és mutatók módosítására Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve 15
16 2. Az Eötvös József Főiskola Minőségértékelési Rendszerének bemutatása Javaslat a szervezeti egységek működésének fejlesztésére Az intézményi önértékelés kimeneteként előálló fentebb felsorolt riportok példák, amelyek mellett egyéb, az intézmény számára kötelezően előírt jelentések is készülnek. (pl. MAB értékelés) Önértékelési szervezetek és szerepek Az önértékelésben részt vevő szervezeti egységek az alábbiak: Rektori Tanács Intézményi önértékelési munkacsoport (Minőségügyi projektcsoport) Szervezeti egységi önértékelési munkacsoport (Szervezeti egység vezetők és szervezeti egységi minőségfejlesztési munkatárs) Önértékelési irányító bizottság Az Önértékelési irányító bizottság feladata az önértékelés intézményi szintű integrálása és koordinálása. A bizottság célja, hogy biztosítsa az önértékelés sikerét, képviselje a szervezet stratégiai törekvéseit, álláspontját az önértékelés során és megteremtse annak kimeneteit. Az Önértékelési irányító bizottság az EJFen a Minőségfejlesztési Bizottság. A Bizottság elnöke felelősséggel tartozik az önértékelés sikeres lefolytatásáért, valamint az önértékelési jelentés kidolgozásáért. Feladatai az önértékelés során: Önértékelési módszertan felülvizsgálata, szükség esetén módosítása Önértékelési projekt intézményi szintű megtervezése (mérföldkövek, feladatok, felelősök, ütemezés, költségek) A szervezeti egység szintű önértékelési terv(ek) jóváhagyása Intézményi önértékelési tervdokumentáció jóváhagyása Intézményi önértékelési eredmény dokumentáció Szenátus elő terjesztése Intézményi önértékelési eredmény dokumentáció alapján javaslatok és riportok készítésének megtervezése Javaslat összeállítása a szervezeti egységek felé, működésük fejlesztésére Javaslat összeállítása a Szenátus számára az intézményi stratégia és célok módosításához Megtervezi és felügyeli az önértékelés intézményen belüli széleskörű megvitatását, publicitását, A MÉR rendszerben meghatározott célok és mutatók felülvizsgálata és módosítása Intézményi önértékelési munkacsoport Az intézményi önértékelést az intézményi önértékelési munkacsoport koordinálja, melyet az intézményi Minőségügyi projektcsoport alkot. A munkacsoport feladata: képviselni az értékelési területeket, biztosítani, hogy az összes érintett észrevétele megjelenjen az értékelés során, biztosítani a szükséges mértékű nyilvánosságot, hozzáférhetőséget, biztosítani az önértékelési folyamat lefutásához szükséges technikai feltételeket, biztosítani a jelentés megfelelő színvonalú és az ütemezésnek megfelelő kidolgozását, biztosítani, hogy a szervezeti egység szintű értékelések integrálódjanak az intézményi szintű jelentésben. A munkacsoport vezető feladata: Javaslattétel az intézményi önértékelés elindítására, feladatok elosztására Mutatószám riportok és a szervezeti egység szintű önértékelési dokumentációk elemzése Intézményi önértékelés elvégzése Intézményi önértékelési dokumentáció elkészítése. biztosítja az önértékelési elvek és előírások betartását, biztosítja a szükséges mértékű nyilvánosságot, hozzáférhetőséget, biztosítja az önértékelési folyamat lefutásához szükséges technikai feltételeket, 16 Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve
17 2. Az Eötvös József Főiskola Minőségértékelési Rendszerének bemutatása biztosítja a jelentés megfelelő színvonalú és az ütemezésnek megfelelő kidolgozását, Javaslat összeállítása a MÉR rendszerben meghatározott célok és mutatók módosítására Betölti az MMR rendszergazda szerepet MMR rendszergazda A mutatószámrendszer rendszergazda az EJF-en a minőségügyi projektcsoport vezetője. Felelős az EFQM önértékelés eredményeképpen felismert és összegzett beavatkozási pontok célokká és mutatószámmá történő konvertálásáért, az intézményi szintű mutatószámrendszer kiépítéséért valamint a felülvizsgálatok eredményeképpen a mérő-, és mutatószámok módosításáért, karbantartásáért. Emellett az MMR rendszergazda felelőségi körében készülnek az önértékelés valamennyi szintjén a mutatószám riportok. Közvetlen kapcsolatot teremt az önértékelési folyamat és az MMR mutatószám rendszer működése között, ezért részvétele az intézményi szintű önértékelési szervezetekben feltétlenül indokolt. Szervezeti egység szintű önértékelési munkacsoport A szervezeti egység önértékelést a Szervezeti egység szintű önértékelési munkacsoport koordinálja, melynek tagjai a szervezeti egységen belüli egységek vezetői és minőségfejlesztési munkatársaik. Vezetője a szervezeti egység vezető. A munkacsoport feladata: képviselni az értékelési területeket, biztosítani, hogy az összes érintett észrevétele megjelenjen az értékelés során, biztosítani a szükséges mértékű nyilvánosságot, hozzáférhetőséget, biztosítani az önértékelési folyamat lefutásához szükséges technikai feltételeket, biztosítani a jelentés megfelelő színvonalú és az ütemezésnek megfelelő kidolgozását, biztosítani, hogy az egység szintű értékelések integrálódjnak az szervezeti egység szintű jelentésben. A munkacsoport vezető feladata: Önértékelési módszertan értelmezése Szervezeti egység szintű önértékelési feladatok ütemezése Önértékelési projekt felső szintű megtervezése egység szinten (mérföldkövek, főbb határidők) Az önértékelési projekt egység szintű tervének és módszertanának eljuttatása az egység szintű önértékelési csoport vezetőjének Szervezeti egység szintű önértékelés elindítása, feladatok kiosztása Mutatószám riportok és az egység szintű önértékelési dokumentációk elemzése, Szervezeti egység szintű önértékelés elvégzése Szervezeti egység szintű önértékelési dokumentáció elkészítése Szervezeti egység szintű önértékelési dokumentáció továbbítása. Emellett biztosítani az intézményi szintű értékelési elvek és előírások betartását, javaslatot tesz az önértékelési munkacsoportba jelölt munkatársakra vonatkozóan, biztosítja a szükséges mértékű nyilvánosságot, hozzáférhetőséget, biztosítja az önértékelési folyamat lefutásához szükséges technikai feltételeket, biztosítja a jelentés megfelelő színvonalú és az ütemezésnek megfelelő kidolgozását. Az önértékelési munkacsoportok létszáma A munkacsoportok létszámát célszerű az EFQM értékelési területekhez, az elvégzendő elemzési munka mennyiségéhez valamint a Minőségértékelési mutatószámrendszer (MMR) működéséhez igazítani. A munkacsoportokban a hatékony működés létszám korlátozó követelménye mellett a lehető legszélesebb alkalmazotti képviseletet és a közel azonos vezető-beosztott arányt célszerű biztosítani. Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve 17
18 A minőségértékelési mutatószámrendszer bemutatása Az ellenőrző lista Az ellenőrző lista célja Az ellenőrző (vagy kérdés-) lista célja az önértékelés strukturált kereteinek megteremtése azáltal, hogy tükrözi az értékelésbe bevont területek működési, stratégiai jellemzőit és fejlesztési céljait. Az ellenőrző lista kérdései Az ellenőrző lista kérdései a szervezeti szintek és működési területek függvényében az Eötvös József Főiskola minőség mérési rendszerét alkotó cél- és mutatószám rendszer eredményeinek az EFQM alapú önértékelés kritérium rendszerében elvégzendő elemzését tükrözi. (4. ábra) Az ellenőrző lista kérdései intézményi szintre kidolgozott teljességűek, mint ahogy a 3. fejezetben bemutatandó cél- és mutatószám rendszer is. A szervezeti egységek és egységek kérdéslistái ugyanakkor testre szabottak, azzal, hogy az azonos szintű értékelt egységek összehasonlíthatóak legyenek, valamint a részek integrálásával és szintézisével kialakuló válaszokban az intézmény egésze tükröződjék. Stratégiai kérdések Az önértékelés kérdéslistája alapvetően a következő főbb elemeket tartalmazza: Tervezés, azaz a vizsgált szervezeti szint mennyire jelölte ki céljait, mennyire egyértelműek és ismertek azok a résztvevők körében, Megvalósítás, azaz az érintettek hogyan valósítják meg a feladatokat, le vannak e bontva a célok konkrét feladatokra, Ellenőrzés, azaz az érintettek mennyire vannak tisztában azzal, hogy amit tesznek, és az mennyire szolgálja a kitűzött célokat, Változás, azaz a szervezet és a szereplők mit tesznek a fejlődés, a harmonikus működés megvalósítása érdekében Az ellenőrző lista kitöltése, értékelése Az ellenőrző lista kérdéseire adott válaszok, azaz a szempontok értékelései a kapcsolódó működési elemek megfelelőségével arányosak. Az értékek annál nagyobbak, minél jobbnak ítélik az értékelők az intézményt (vagy szervezeti egységet, ill. egységet) az adott szempont szerint. A megfelelőség megítélésénél a célok teljesülését kell vizsgálni. Mivel nem egyenlő súlyú elemeket tartalmazó rendszerről van szó, tehát önmagában az érték nem alkalmas a szempontok összehasonlítására, beavatkozások tervezéséhez az adott mutató minőség mérési- és értékelési rendszeren belüli súlyát is figyelembe kell venni. A pilot projekt során lehetséges a cél- és mutatószámrendszer súlyszámainak és a súlyszámok rendszeren belüli aggregálásának intézményi kialakítása, a minőségmérési rendszer e stratégiai elemével kapcsolatos intézményi egyetértés elérése Időtartam és gyakoriság Az intézményi teljes önértékelési folyamat az indítástól a befejezésig becsülhetően kb. 2-4 hónapig tart. Ez alatt kell az esetleges változtatások (pl. kérdéslista) bevezetése után megtenni az egység, szervezeti egységés intézményi szintű önértékeléseket, valamint a jelentéseket kidolgozni. Az önértékelés gyakorisága egység szinten évenkénti, magasabb szinteken négyévenkénti, igazodva (és egy évvel megelőzve) az intézményi akkreditáció nyolcéves ciklusához. A tanévhez kötődő mutatók esetében a mutatószám képzési időszak a tanév lezárást követő októbernovember hónapok, naptári évhez kötődő mutatók esetében a következő év február-március, majd az önértékelés kidolgozása április-május hónapokban. A minőségértékelési mutatószámrendszer bemutatása 3.1. A Minőségértékelési mutatószámrendszer célja Az általános rendszer alapján kidolgozott intézmény specifikus minőségértékelési mutatószámrendszer (MMR) célja megteremteni a felsőoktatási intézmény irányítását szolgáló általános vezetési eszközt, mely összhangban működik a meglévő vezetési gyakorlattal, kiegészíti a vezetési eszköztárat és beépülve a hosszú-, és rövid távú tervezési és végrehajtási rendszerbe, olyan beavatkozási lehetőséget biztosít, mellyel a célok és a minőség kézbentartása egyszerűbbé válik. Az MMR segítségével a felsőoktatási intézmény képes megfogalmazni a stratégiai céljait, képes lebontani a célokat illetékesség szerint a teljes szervezeti vertikumra, és a célok teljesülésének méréséhez szükséges 18 Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve
19 A minőségértékelési mutatószámrendszer bemutatása mutatószámrendszer segítségével képes a változások követésére, mérésére, valamint a beavatkozások megtételére. (5. ábra) INTÉZMÉNYI CÉLOK MINŐSÉGSTRATÉGIA NÉZŐPONT 1 CÉLTERÜLET 1 CÉLCSOPORT 1 CÉL 1 MUTATÓ 1 FORRÁSADAT 1 NÉZŐPONT 2 FORRÁSADAT 2 NÉZŐPONT 3 CÉLTERÜLET 2 CÉLTERÜLET 10 CÉLCSOPORT 2 CÉL 2 MUTATÓ 2 FORRÁSADAT 3 CÉLCSOPORT 25 MINŐSÉGÉRTÉKELÉSI MUTATÓSZÁM RENDSZER CÉL 89 MUTATÓ 149 MŰKÖDÉSI FOLYAMATOK (ADATFORRÁSOK) 5. ábra. A céljai felé haladó szervezet működésének strukturált vizsgálata a fő célterületek eredményességét figyelő nézőpontokon keresztül valósul meg. A célterületek összetevőiből, célcsoportokra, majd célokra bontással, többszörös ok-okozati elemzéssel, feltárhatók az intézményi célok megvalósulását szolgáló, közvetlenül képezhető mutatókkal jellemezhető, működési alapfolyamatok. A cél szemlélet és a strukturáltság lehetővé teszi, hogy a folyamatokat működtető munkatársak közvetlenül érzékeljék szerepüket az intézmény egészében, és a különböző vezetési szinteken elhelyezkedő döntéshozók pontosan behatárolhassák intézkedéseik szükséges irányait A mutatószámrendszerrel kapcsolatos fogalmak magyarázata Aggregált mutató Mutatókból és/vagy almutatókból aggregálás (összeadás, átlagszámítás, százalékszámítás stb.) útján képzett mutatók. Aktuális érték A mutatószám mért, utolsó értéke. Attribútum Az attribútum a mutatószámok egyértelmű meghatározásához szükséges további kapcsolódó jellemzők összessége, pl.: mértékegység, mérési intervallum, mért érték. Balanced Scorecard (BSC) A Balanced Scorecard egy olyan átfogó és kiegyensúlyozott stratégiai mutatószámrendszer, amelynek segítségével biztosítható a vállalat jelen esetben a felsőoktatási intézmény jövőképének és stratégiájának lebontása célokká és e célok megvalósulását előidéző konkrét intézkedésekké. Cél A cél a célcsoporton belüli egység. A célcsoporton belüli célok olyan csoportosítási szintet határoznak meg, amelyen belül azok pontosabban és részletesebben határozzák meg a célcsoportot. A cél szükség esetén tovább bontható részcélokra. Célcsoport Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve 19
20 A minőségértékelési mutatószámrendszer bemutatása A célcsoport a célterületen belüli egység. A célterületen belüli célcsoportok olyan csoportosítási szintet határoznak meg, amelyen belül azok pontosabban és részletesebben határozzák meg a célterületet. A célcsoporton belül már csak célokat fogalmaztunk meg. Céltérkép (Stratégiai céltérkép) A stratégiai célok hierarchikus ok-okozati kapcsolatrendszere, mely a nézőpontok (azon belül a célterületek és célcsoportok) alapján csoportosítja a szervezeti célokat és részcélokat. Célterület A célterület a nézőponton belüli egység. A nézőponton belüli célterületek olyan csoportosítási szintet határoznak meg, amelyen belül azok pontosabban és részletesebben határozzák meg a nézőpontot. Forrásadat A mutatószám képzéséhez szükséges bemenő adat, amely a cél megvalósulásához kapcsolódó működési folyamatok, szervezeti egységek vagy egyéb működési rendszerek jellemzője. Minőségértékelési mutatószámrendszer A Minőségértékelési mutatószámrendszer (rövidítve: MMR) a felsőoktatási intézmény céljaihoz illeszkedő mutatószám struktúra, mely méri az adott célok, valamint a stratégia teljesülését. A mutatószámrendszer kidolgozásának menetében a következő megnevezések szerepelnek: Általános minőségértékelési mutatószámrendszer, Intézmény specifikus minőségértékelési mutatószámrendszer. A mutatószámrendszerek világában az angol megnevezések is igen gyakoriak, így a Minőségértékelési mutatószámrendszerre használhatjuk a következő megnevezést: Quality Scorecard (rövidítve: QSC). Megfelelőségi határérték A mutatószámok előre meghatározott értéke, melyen túl (beleértve a határértéket is) megfelelőnek tartjuk a mutatót. A fogalomhoz kapcsolódik a Fokozott figyelési tartomány, amely a megfelelőségi és a nem megfelelőségi határok között helyezkedik el, és az ebbe a tartományba eső mutatóval jellemezett működési folyamatra vonatkozik. Mutatószám A mutatószám (vagy mérőszám) az a minőségi vagy mennyiségi jellemző, amely közvetve vagy közvetlenül bemutatja a kapcsolódó cél megvalósulásának mértékét. Mutatószámrendszer A mutatószámrendszer az egyes célokat mérő; a célokhoz kapcsolódó mutatószámok strukturált kapcsolatrendszere, mely az összefüggések ábrázolásával képes bemutatni a célok egymásra hatásának eredményét. Nem megfelelőségi határérték A mutatószámok előre meghatározott értéke, melyen túl (beleértve a határértéket is) nem tartjuk megfelelőnek a mutatót. Nézőpont A nézőpont alapvetően a BSC módszertanban megfogalmazott kategória, mely a célok, és mutatószámok csoportosítására szolgál. A BSC a stratégia, a belső működés és a környezet figyelembevételével határozza meg a lényeges szempontokat, melyek a jelen általános modellben a következők: érdekeltek, működés, feltételek A minőségértékelési mutatószámrendszer dokumentumai Az Eötvös József Főiskola minőségértékelési rendszere alapvetően két részre osztható, az egyik a célok és mutatószámok rendszere, a másik a működtetést biztosító folyamatok. Jelen dokumentumban egységes szerkezetbe foglaltuk a minőség mérés és értékelés módszertanát, strukturáltan bemutatva az intézmény által bevezetett mutatószámrendszert, azok összefüggéseit a célokkal valamint a mutatószámok részletes leírását, attribútumait. Valamint a rendszer működtetés leírását, bemutatva a kialakított minőségértékelési rendszer felépítését, a résztvevő szereplőket és eljárásokat. 20 Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve
21 A minőségértékelési mutatószámrendszer bemutatása Kapcsolódó dokumentumok A kapcsolódó intézményi dokumentumok, melyek a mutatószámrendszer működéséhez bemenetet szolgáltatnak és a kimenetet felhasználják, az alábbiak: Intézmény Fejlesztési Terv, Intézményi szabályozási dokumentumok Intézményi minőségfejlesztési program dokumentumai, Képzési segédletek a vezetői és munkatársi tréninghez, EFQM önértékelés dokumentumai (tervezett bemenet), Minőségértékelési Mutatószámrendszer Modell dokumentáció A dokumentumok felhasználói A kézikönyvek felhasználói az adott felsőoktatási intézmény vezetői, és a mutatószámrendszert működtető felelősök: Intézményvezetők, Szakmai és funkcionális területi vezetők Minőségügyi szervezet munkatársai Alkalmazottak Külső partnerek 3.6. A mutatószámrendszer területi érvényessége A Dél-alföldi felsőoktatási intézmények benchmarking alapú minőségértékelési rendszerének kialakítása című projekt keretében jelen dokumentum intézményi szinten írja le a Minőségértékelési mutatószámrendszert. Működését tekintve kiterjed az intézmény teljes szervezeti felépítésére, beleértve a szervezeti szinteket (vertikális terjedelem) és a különböző szakmai területeket is (horizontális terjedelem - oktatás, kutatás, egyéb szolgáltatási feladatok) méri a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési és fogyasztóvédelmi feladatok végrehajtását Az intézményi minőségértékelési mutatószámrendszer jellemzői Eljárásrend A rendszer működtetését eljárásokkal írjuk le annak érdekében, hogy: A szerepek és a feladatok egyértelműek legyenek, Az eljárások ugyanazon lépések mentén legyenek ismételhetők, Biztosítható legyen az egyes feladatokhoz szükséges be-, és kimenet Teljes működési és szervezeti lefedettség A Minőségértékelési mutatószámrendszer a 2.5. és szakaszokban bemutatott módon egyrészt az intézményi működés teljes területét lefedi (alaptevékenység: oktatás, kutatás valamint a szolgáltató tevékenységek), másrészt a teljes szervezeti hierarchiára vonatkozik Célok, mutatók felépítése A cél-, és mutatószám-struktúrában, az 5. ábrán bemutatott módon, a célok és a mutatószámok hierarchikus elrendezésben mutatják az összefüggéseket, mely szerint: a minta célrendszerben rögzített cél alatt felsorolt célok azt mutatják, hogy milyen céloknak kell teljesülnie ahhoz, hogy a felső szintű cél is teljesüljön, azaz a célrendszer megmutatja, hogy a célok milyen hatással vannak egymásra, minta célrendszerben rögzített célokhoz kapcsolódó mutatószámok nem egymás almutatói, hanem a különböző szinteken lévő célokhoz kapcsolódó mutatók, melyek a célok összefüggésein keresztül hatnak egymásra. Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve 21
22 A minőségértékelési mutatószámrendszer bemutatása A mutatószámoknál előfordulhat mutató almutató kapcsolat is, ezeket a mutatószám kártyákban rögzítettük Aggregált mutatók Aggregált mutatót lehet képezni az almutatókból. Az aggregált mutatók esetében törekedtünk arra, hogy az értékük, valamint az alattuk lévő mutatók/almutatók értékei százalékosan (azaz relatív értékben, valamely jellemzőre fajlagosítva) legyenek megadva, megkönnyítve az aggregálást Adat forrás, forrásadat A forrásadat a mutatószámképzéshez felhasznált, valamely működési folyamatot jellemző, számszerű és mértékegységgel rendelkező érték, amelynek adat forrása az azt tartalmazó dokumentum Az Eötvös József Főiskola Minőségértékelési Rendszerének felépítése Célrendszer, intézményi célok Az intézményi célrendszert a án rendezett workshopon megkezdett általános felsőoktatási célrendszer meghatározás, az azt követő projekt szintű és lezáró intézményi szakértői fejlesztő fázisokban dolgoztuk ki és a alfejezetben mutatjuk be Céltérkép meghatározása, célok hierarchiája Az intézménynek az érdekeltek elégedettségében megtestesülő eredményekre kell koncentrálnia, amelyet mindkét szakmai forrás-modell elsőrendű célként határoz meg. Az elsőrendű célokat közvetlenül szolgáló működési folyamatok, benne hangsúlyozottan a vezetés, intézményirányítás meghatározó szerepével alkotják a másodrendű célrendszert. A célokat szolgáló működés a felismert és szükségképpen befolyásolt feltételek, adottságok, erőforrások, mint harmadrendű célrendszer bázisán valósul meg. A céltérkép hierarchiája nem jelent feltétlen alá-, illetve fölérendeltséget, sokkal inkább a szervezeti folyamatok közötti hatásrendszert fejezi ki. Fentiekből következően a stratégiai célok és azok kapcsolatrendszerének feltárása, intézményi elfogadása a Minőségértékelési Rendszer kialakításának első, kulcsfontosságú lépése. Összefoglalva a céltérkép kimunkálása során a következő kérdésekre adtunk válaszokat: Milyen elvárásokat támasztanak az érdekeltek az intézménnyel szemben? Milyen belső működési elemek kellenek az elvárásoknak való megfeleléshez? Milyen feltételek biztosítása szükséges a megfelelő működéshez? 22 Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve
Eötvös József Főiskola minőségértékelési rendszerének felépítése
Eötvös József Főiskola minőségértékelési rendszerének felépítése Tanévnyit vnyitó szakmai tanácskoz cskozás Zellei László projekt koordinátor Eötvös József Főiskola Gyopárosf rosfürdő,, 2006. szeptember
RészletesebbenSZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT I. RÉSZ NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT I. RÉSZ AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE SOPRON 2009 SOPRON 205 Változatszám: Kiadás dátuma: A példány
RészletesebbenAdattár. Adattár. Elemzések, modellezés. Adatszolgáltatás
ADATTÁRALAPÚ VEZETŐI INFORMÁCIÓS RENDSZER (AVIR) Az táralapú Vezetői Információs Rendszer (AVIR) fő célja, hogy hatékonyabbá tegye az intézmény működését, megalapozottabbá tegye a vezetői döntéseket, illetve
RészletesebbenLakatos Csaba * A FOLYAMATMENEDZSMENT RENDSZER BEVEZETÉSE ÉS A FOLYAMATI SZEMLÉLET ELTERJESZTÉSE A MAGYAR TÁVKÖZLÉSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁGNÁL
Lakatos Csaba * A FOLYAMATMENEDZSMENT RENDSZER BEVEZETÉSE ÉS A FOLYAMATI SZEMLÉLET ELTERJESZTÉSE A MAGYAR TÁVKÖZLÉSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁGNÁL AZ ÁTALAKULÓ MATÁV Az 1990-ig állami tulajdonú, monopol helyzetű
RészletesebbenSZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT I. RÉSZ NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT I. RÉSZ AZ EGYETEM SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE SOPRON 2009 Változatszám: Kiadás dátuma: A példány sorszáma:
RészletesebbenMINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV
MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV Miskolc, 2013 1.1.32. sz. Egyetemi Szabályzat A MISKOLCI EGYETEM SZENÁTUSÁNAK 64/2013. SZ. HATÁROZATA. Készült 8 példányban,. sorszámú, változás átvezetésére kötelezett példány.
RészletesebbenA KÖZMŰVELŐDÉSI MINŐSÉG DÍJ SZERKEZETE
A KÖZMŰVELŐDÉSI MINŐSÉG DÍJ SZERKEZETE ADOTTSÁGOK EREDMÉNYEK EMBERI ERŐFORRÁSOK (3. KRITÉRIUM) 110 PONT A SZOLGÁLTATÓKKAL KAPCSOLATBAN ELÉRT EREDMÉNYEK (7. KRITÉRIUM) 90 PONT VEZETÉS (1. KRITÉRIUM) 80
RészletesebbenBEVEZETÉS I. A MISKOLCI EGYETEM TÖRTÉNETE
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 1 1. Vezetés... 5 2. Stratégia... 11 3. Emberi erőforrások Munkatársak irányítása... 17 4. Erőforrások, partnerkapcsolatok... 21 5. Folyamatok... 25 6. Munkatársak elégedettsége...
RészletesebbenÁROP-1. A5-2013-2013-048. Szervezetfejlesztés Kistelek Város Önkormányzatánál Dokumentum: Minőségmenedzsment modell bevezetése
ÁROP-1. A5-2013-2013-048 Szervezetfejlesztés Kistelek Város Önkormányzatánál Dokumentum: Minőségmenedzsment modell bevezetése Kistelek Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának szervezetfejlesztése
RészletesebbenA FOISKOLA MINOSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, A MINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA, MUKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 2007-2008
A FOISKOLA MINOSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, A MINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA, MUKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 2007-2008 1. Az európai és a hazai helyzet A globális kihívások között Európa számára egy út
RészletesebbenIRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS SZABÁLYZATA
ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI INTÉZMÉNYEGYSÉG 5510 Dévaványa, Eötvös út 2. Telefon/fax: 06-66/483-149 E-mail: devaovi@globonet.hu Minőségirányítási program IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS SZABÁLYZATA Jóváhagyta:
RészletesebbenELEMZŐ TANULMÁNY. Készítette: Rajczi Andrea. Budapest, 2014. október 31. Oldal 1 / 77
ELEMZŐ TANULMÁNY Projekt megnevezése: Működési folyamatok optimalizálása Erzsébetváros Önkormányzatánál című, ÁROP - 3.A.2-2013- 2013-0037 azonosító számú pályázati projekt Kapcsolódó fejlesztési elem
RészletesebbenNEFELEJCS KÖZPONTI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA 2010.
NEFELEJCS KÖZPONTI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2010. Készítette: Szűcs Jánosné óvodavezető közoktatási szakértő Közreműködött: Gubuznai Lászlóné minőségfejlesztési csoport vezető
RészletesebbenA könyvtári minőségirányítás bevezetésére
AJÁNLÁS A könyvtári minőségirányítás bevezetésére készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Kultúráért Felelős Államtitkárságának megbízásából 1. Bevezető Már a szakfelügyeletről szóló 2001. évi rendeletben
Részletesebben1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a
1 1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a Magyar Táncművészeti Főiskolán... 5 2.2. A Minőségfejlesztési
RészletesebbenA PÁLYAKÖVETÉS ÉS AZ ALUMNI HELYE AZ INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁBAN
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 1 A pályakövetéses vizsgálatok illeszkedése az SZTE minőségfejlesztési rendszerébe... 4 1.1 Pályakövetéses vizsgálatok jellemzői... 6 1.2 Pályakövetéses
RészletesebbenCoaching tapasztalatok az SZTE felső vezetői köréből (részjelentés) Szeged, 2006 október 13. Pilot konferencia
A Dél-alföldi felsőoktatási intézmények benchmarking alapú minőségértékelési rendszerének kialakítása projekt Coaching tapasztalatok az SZTE felső vezetői köréből (részjelentés) Szeged, 2006 október 13.
RészletesebbenPályázati kézikönyv. az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára
Pályázati kézikönyv az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára Projektfejlesztés és pályázatbenyújtás: a pályázat útja a projektötlettől a szerződéskötésig A pályázati
RészletesebbenI.BEVEZETÉS... 2 I.1. A minőségirányítási program jogszabályi háttere... 2 I.2. Intézményünk bemutatása... 3 I.3. Az ÖMIP-ben megfogalmazott
I.BEVEZETÉS... 2 I.1. A minőségirányítási program jogszabályi háttere... 2 I.2. Intézményünk bemutatása... 3 I.3. Az ÖMIP-ben megfogalmazott feladataink... 5 II. MINŐSÉGPOLITIKA... 5 II.1. Minőségpolitikai
RészletesebbenMINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV
2. SZ. VERZIÓ A HATÁLYBA LÉPÉS DÁTUMA: 2015. 04. 20. HATÁLYOS: visszavonásig KÉSZÍTETTE: ELLENŐRIZTE: JÓVÁHAGYTA: Dr. Horváth Ágnes minőségirányítási vezető Dr. Ailer Piroska rektor Dr. Ailer Piroska rektor
Részletesebben6.2. Módszer... 17 6.3. Eljárásrend... 17 6.4. Szempontok... 17 7. Az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának nevelőtestületi
MELLÉKLET Az intézményi minőségirányítási program szerint működtetett ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer a Vörösmarty Mihály Általános Iskolában 1 Tartalomjegyzék Bevezetés...4 1. Az ellenőrzés,
RészletesebbenMinőségirányítási rendszer irányítása MF 01.EF
Változtatás átvezetésére kötelezett példány: nem kötelezett példány: Példány sorszám: Minőségirányítási rendszer irányítása MF 01.EF Készítette: Dr. Zagyi Bertalan folyamatgazda Átvizsgálta: Dr. Zagyi
RészletesebbenNEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
Hatály:. I. 1 2013. I. 31. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT (. január 1 2014. december 31.). Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1. A Szabályzat területi, személyi,
RészletesebbenA felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja
A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja PARTNERKÖZPONTÚSÁG, MINŐSÉGÉRTÉKELÉS, MINŐSÉGKULTÚRA VÁLTÁS Veszprém, 2006. február 09. Dr. Szintay István intézetigazgató egyetemi
RészletesebbenINTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Lestár Péter Egységes Középiskola, Szakiskola és Óvoda INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM OM azonosító: 200930 Készítette: Czenéné Balla Katalin igazgató Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma:
RészletesebbenINTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM
Kossuth úti Óvoda 5430 Tiszaföldvár Kossuth út 124. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM Hatálya kiterjed Tiszaföldvár Város Önkormányzat által fenntartott Kossuth úti Óvoda működésére Az alkalmazotti
RészletesebbenIntézményértékelés szervezetfejlesztés
Intézményértékelés szervezetfejlesztés Cseh Györgyi 1. Bevezetés 1.1. Intézményértékelés, de miért? Miért is kell intézményértékeléssel foglalkozni? Érdemes ezt végiggondolni! John MacBeath professzor
Részletesebbenfelsorolt A vezetők és a beosztott pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének
INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM. rész (IMIP) Módosítása és kiegészítése készült: 9. március Készítette: Hartdégenné Rieder Éva igazgató Az Intézményi Minőségirányítási Program módosításának törvényi
RészletesebbenA minőségirányítási rendszer fejlesztése a MÜTF-ön. Kerekes Gábor Eruditio-Hungária Kft.
A minőségirányítási rendszer fejlesztése a MÜTF-ön Kerekes Gábor Eruditio-Hungária Kft. Feladat Az EFQM modell alapjaira építő szervezeti kultúra és hatékony működtetésére alkalmas minőségirányítási rendszer
RészletesebbenBUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI TANSZÉK
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI TANSZÉK POLES JÁNOS MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÉPÍTŐIPARBAN - 2 0 0 6 - MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS AZ ÉPÍTŐIPARBAN JEGYZET T A R T A
RészletesebbenFejér Megyei Önkormányzat Kossuth Zsuzsanna Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye Sárbogárd
Fejér Megyei Önkormányzat Kossuth Zsuzsanna Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye Sárbogárd Ellenőrzési, mérési és értékelési rendszere 2009. Tartalomjegyzék
RészletesebbenPARTNEREK DÖNTÉSHOZATALBA VALÓ. Visszajelző anyag BEVONÁSÁRÓL HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL. Visszajelző dokumentáció.
Visszajelző anyag Visszajelző dokumentáció HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL készített PARTNEREK DÖNTÉSHOZATALBA VALÓ BEVONÁSÁRÓL 2009. NOVEMBER 25. 1 Visszajelző anyag Hódmezővásárhely Polgármesteri
RészletesebbenÉszak-Alföldi Minőségi Díj. Pályázati útmutató
Észak-Alföldi Minőségi Díj Pályázati útmutató 2009 TARTALOMJEGYZÉK I. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK Pályázati felhívás... 3 A pályázat tartalmi és formai követelményei... 6 Az 2009. évi Észak-Alföldi Minőségi Díj
RészletesebbenMAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági
RészletesebbenA Farkas László Általános Iskola minőségirányítási programja
A Farkas László Általános Iskola minőségirányítási programja Készült: a Kt.40. (10), (11), a 138/1992(X.8.) Kormányrendelet, Kelebiai Polgármesteri Hivatal ÖMIP, iskolánk pedagógiai programja és szervezeti
RészletesebbenA KÖZSZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁNAK ÉS A SZERVEZET MŰKÖDÉSÉNEK. (COMMON ASSESSMENT FRAMEWORK, CAF) ALKALMAZÁSA RÉVÉN Elemző, értékelő tanulmány
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának ÁROP-1.A.5-2013-2013-0085. kódszámú szervezetfejlesztési projektje részeként A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁNAK ÉS A SZERVEZET MŰKÖDÉSÉNEK FOLYAMATOS, CIKLIKUS
RészletesebbenZirc város integrált településfejlesztési stratégiája
Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési
RészletesebbenMENTOR(h)ÁLÓ 2.0 PROGRAM A dél-alföldi régió pedagógusképzésének fejlesztése és megújítása. Prof. Dr. Pukánszky Béla szakmai vezető
MENTOR(h)ÁLÓ 2.0 PROGRAM A dél-alföldi régió pedagógusképzésének fejlesztése és megújítása Prof. Dr. Pukánszky Béla szakmai vezető A pályázat fő célkitűzései Általános cél: A felsőoktatás szerepének bővítése
RészletesebbenKiválósággal Győrért Díj 2012 Szabó Kálmán, SZKE
Kiválósággal Győrért Díj 2012 Szabó Kálmán, SZKE 2012.02.29. 1/37 Résztvevők, a megbeszélés célja Résztvevők: Edutax Kft Ferromark Kft. Goodwill PR és Kommunikációs Ügynökség Bt. Hajdú és Tsa Kft Hatos
RészletesebbenFélidejéhez érkezett a KEZEK Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek együttműködése TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0001 projekt
Félidejéhez érkezett a KEZEK Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek együttműködése TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0001 projekt Félidejéhez érkezett a KEZEK Észak-Magyarország felsőoktatási intézményeinek
RészletesebbenIntézményi Minőségirányítási Program 2009
Intézményi Minőségirányítási Program 2009 Készítette: Görög Anikó Rabné Fülöp Ildikó Szabó Edit Málnai Andrea Tóth Gyuláné Hétszínvirág Óvoda 1141. Bp. Egressy út. 182. 1. Tartalomjegyzék I. MINŐSÉGPOLITIKA
RészletesebbenHELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM
HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2 Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma 1147 Budapest, Miskolci út 77. Tel./Fax: 252 90
RészletesebbenSzent István Egyetem Gödöllő. A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat
FI 69207 Szent István Egyetem Gödöllő A Szent István Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat 2012. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...2 Bevezetés...5 I. PREAMBULUM...6 II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...9
RészletesebbenKner imre gimnázium, Szakközépiskola és kollégium
Kner imre gimnázium, Szakközépiskola és kollégium VEZETŐI FELADATOKAT ELLÁTÓK TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSÉNEK SZABÁLYZATA 2007 Vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelésének szabályzata Felelős: az Hatóköre:
RészletesebbenINTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS
INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS 2007/2008 Második akkreditációs értékelés MISKOLCI EGYETEM AKKREDITÁCIÓS JELENTÉS 2008/7/VIII/4. számú plénumhatározat 2008. október 3. MISKOLCI EGYETEM AKKREDITÁCIÓS JELENTÉS
RészletesebbenSZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
GÁL FERENC FŐISKOLA SZARVASI GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GYAKORLÓÓVODA, BÖLCSŐDE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Szarvas, 2013. Tartalom 1. Általános rendelkezések... 5 1.1. A Szervezeti és Működési
RészletesebbenA TABÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ
A TABÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2007. SZEGED TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1. Az intézmény rövid bemutatása 1.2. Az intézmény minőségfejlesztési
RészletesebbenTÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005. Kutatási szolgáltatás fejlesztés: Szervezetfejlesztési szakember tevékenység (tanulmány)
KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005
RészletesebbenSzent István Király Római Katolikus Általános Iskola. Minőségirányítási Program 2012
Szent István Király Római Katolikus Általános Iskola Minőségirányítási Program 2012 Tartalom Tartalom...2 Mottónk:...4 1. Általános rendelkezések...4 2. Bevezető...4 2.1. Törvényi szabályozás...4 3. Az
RészletesebbenAz Evangélikus Hittudományi Egyetem Minőségbiztosítási Szabályzata
Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Minőségbiztosítási Szabályzata I. Bevezetés Az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) szándéka, hogy a küldetésnyilatkozatban megfogalmazott irányokat követve, a fenntartó
RészletesebbenA vezetést szolgáló személyügyi controlling
LINDNER SÁNDOR DIHEN LAJOSNÉ A vezetést szolgáló személyügyi controlling A piacgazdaság teljesítményre, rugalmasságra készteti a nemzetgazdaság szereplőit, köztük is elsődlegesen a vállalkozásokat. Az
RészletesebbenÜzemfenntartás pontozásos értékelésének tapasztalatai
AZ ÜZEMFENNTARTÁS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 1.01 Üzemfenntartás pontozásos értékelésének tapasztalatai Tárgyszavak: mutatószám; kohászat; kiegyensúlyozott értékelőkártya; üzemfenntartási stratégia. Egy német
RészletesebbenA Bessenyei György Gimnázium és Kollégium. Minő ségirányítási Programja
Vezessétek elméinket a szép tudományoknak és a bölcsességek fényes napjára, hadd lássuk meg ott: Micsoda az ember! (Bessenyei György) A Bessenyei György Gimnázium és Kollégium Minő ségirányítási Programja
RészletesebbenGYAKORLÓISKOLAI RENDSZER SZTENDERDIZÁLÁSA ÉS STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA
1 GYAKORLÓISKOLAI RENDSZER SZTENDERDIZÁLÁSA ÉS STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA Az integrációs referencia intézményi gyakorló iskolai rendszer fenntartható modelljének kidolgozása. A gyakorlóiskolává válás feltétele
RészletesebbenFEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE
E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2011. ÁPRILIS 27-I ÜLÉSÉRE 11. IKTATÓSZÁM: 2-4/2011. MELLÉKLET: - TÁRGY: Javaslat a Fejér Megyei Önkormányzat 2011-2014. évekre szóló gazdasági programjára ELİTERJESZTİ:
RészletesebbenÖNÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
A MAB 2013/8/IV/2. sz. határozata Technikai frissítés: 2014. július 10. ÖNÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁSBAN 2014/2015 Tartalomjegyzék Az önértékelés formai és tartalmi kialakítása......2
RészletesebbenDevecser város integrált településfejlesztési stratégiája
Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési
RészletesebbenSZOLNOKI FŐISKOLA. Ikt. sz.: SZF/ /2015. KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZAT
SZOLNOKI FŐISKOLA Ikt. sz.: SZF/ /2015. KOCKÁZATKEZELÉSI SZABÁLYZAT I. Általános meghatározások 1. A szabályzat célja A Szolnoki Főiskola (továbbiakban: Főiskola) belső kontroll rendszere a kockázatok
RészletesebbenSzent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. 2006. június
Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2006. június Tartalomjegyzék Bevezetés 5 I. PREAMBULUM 5 II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 9 1.Az egyetem jogállása 9 2.Az
RészletesebbenTÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019.
TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt
RészletesebbenBEMUTATKOZÁS. Polgármesteri Hivatal EFQM-TQM oktatás 2009-2010. ÁROP
Polgármesteri Hivatal EFQM-TQM oktatás 2009-2010. ÁROP BEMUTATKOZÁS A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 1 CONTROLL Holding Tanácsadó Zrt.
RészletesebbenIntézményirányítási modell
2. fejlesztési elem: A támogató infrastruktúra és a szerződéses kapcsolatok felülvizsgálata Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata ÁROP-3.A.2-2013-2013-0003 kódszámú Önkormányzati szervezetfejlesztés Érd
RészletesebbenVI. DÖNTÉSHOZATAL KÉZIKÖNYVE
VI. DÖNTÉSHOZATAL KÉZIKÖNYVE Lezárva: 2012. december 28. Készült az AROP 2011/1.1.9 A társadalmi felzárkózás szakpolitikai eszközeinek integrált fejlesztése és a területi együttműködések esélyegyenlőség
RészletesebbenREFERENCIAINTÉZMÉNY CSELEKVÉSI TERV A VÁSÁRHELYI LÁSZLÓ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TISZAVASVÁRI TAGINTÉZMÉNYÉBEN
REFERENCIAINTÉZMÉNY CSELEKVÉSI TERV A VÁSÁRHELYI LÁSZLÓ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TISZAVASVÁRI TAGINTÉZMÉNYÉBEN Az innováción az oktatásügyben olyan belső megújulást, a rendszeren belüli alkotóerők olyan
RészletesebbenÚtMUtAtÓ A VÁROSI HelYek kialakításához. közös Stratégia 3.3 Akció
ÚtMUtAtÓ A VÁROSI HelYek kialakításához közös Stratégia 3.3 Akció A szerző: Prof. Richard Stiles, Város- és Tájépíteszeti Intézet Műszaki Egyetem, Bécs Ez a tanulmány hat különálló munkadokumentum alapján
RészletesebbenMINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék Oldal:1/1 Bevezetés Oldalak száma Tartalomjegyzék 1 1. Érvényesség 1 2. A bemutatása 1 3. Meghatározások 1 Minőségirányítási Kézikönyv 4. Minőségirányítási rendszer 8 5. A vezetőség felelősségi
RészletesebbenNYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA NYÍREGYHÁZA A Nyíregyházi Főiskola önértékelési folyamatszabályozása (a Minőségirányítási kézikönyv 4. melléklete) Elfogadva: 2010. november 16., hatályos: 2010. december 1. BEVEZETÉS
RészletesebbenTartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv.
Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Módszertani feltáró tanulmány Környezet- és szituációelemzés Koncepció Operatív terv Mellékletek Dunaújváros Városmarketing Terve Vezetői összefoglaló Készítette:
RészletesebbenA TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...
RészletesebbenCAF önértékelési csoport megalakuló ülés jegyzőkönyv és jelenléti ív. 1. melléklet
CAF önértékelési csoport megalakuló ülés jegyzőkönyv és jelenléti ív 1. melléklet 1 2 3 [ÁROP] 11. CAF modell bevezetése / felülvizsgálata CAF 2. melléklet Common Assessment Framework KÖZÖS ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenÚtiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében. 2013. május 6.
Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében 2013. május 6. Készült: BUILD UP SKILLS HUNGARY (BUSH Projekt) keretében Kidolgozó: ÉMI Nonprofit Kft. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Építőanyagipari
RészletesebbenMinőségirányítási Program
PITYPANG UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA Minőségirányítási Program 2009 Tartalomjegyzék 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 3 1.1 AZ INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA... 3 1.2 A FENNTARTÓI ÖMIP-BŐL INTÉZMÉNYÜNKRE VONATKOZÓ FELADATOK...
RészletesebbenJÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002
JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:
RészletesebbenFELHÍVÁS. a közszolgálati szakemberek kompetenciafejlesztését célzó kiemelt projekt megvalósítására. A Felhívás címe:
FELHÍVÁS a közszolgálati szakemberek kompetenciafejlesztését célzó kiemelt projekt megvalósítására A Felhívás címe: A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Felhívás kódszáma: KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15
RészletesebbenA pedagógiai-szakmai szolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése JAVASLATOK A DÖNTÉSHOZÓK SZÁMÁRA 2014 2015
A pedagógiai-szakmai szolgáltatások intézményrendszerének fejlesztése JAVASLATOK A DÖNTÉSHOZÓK SZÁMÁRA 2014 2015 A Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.1. számú, XXI. századi közoktatás (fejlesztés,
RészletesebbenEZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola
A mi szerepünk alig több rendezésnél, rendszerezésnél, adminisztrálásnál és az erők helyes ökonómiájának érvényesítésénél. (Karácsony Sándor:Új Szántás, 1948) EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS
RészletesebbenAz ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának önértékelése. MAB Intézményakkreditáció
Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának önértékelése MAB Intézményakkreditáció 2014 TARTALOM BEVEZETÉS...7 1. A KAR ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE...9 1.1. Küldetés, jövőkép, értékrend...9 1.2. A kar szervezete
RészletesebbenA Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 2014-2020
A Baktalórántházai kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 2014-2020 Készült a Revita Alapítvány kutatóműhelyében Debrecen, 2014. május 30. TARTALOM I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 II. BEVEZETÉS... 5 III. FEJLESZTÉSPOLITIKAI
RészletesebbenFÓ TI Ó KUMENIKUS Á LTÁLÁ NÓS ISKÓLÁ E S GIMNÁ ZIUM
FÓ TI Ó KUMENIKUS Á LTÁLÁ NÓS ISKÓLÁ E S GIMNÁ ZIUM 2151 Fót, Vörösmarty u.4. OM azonosító: 032353 Szervezeti e s Mű kö de si Szaba lyzata 1. oldal 2. oldal Tartalömjegyze k Tartalom 1. Általános rendelkezések...
RészletesebbenSzervezeti kiválóság. Mára a minőség alapkövetelménnyé vált! A szervezeti kiválóság az egyik legfontosabb sikertényező!
Szervezeti kiválóság Mára a minőség alapkövetelménnyé vált! A szervezeti kiválóság az egyik legfontosabb sikertényező! Szervezeti önértékelés: a szervezet rendszeres, szisztematikus átvilágítása adott
RészletesebbenFELNŐTTKÉPZÉSI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV
Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola Sátoraljaújhely FELNŐTTKÉPZÉSI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV 1. kiadás Hatályba léptetve: 2013. október 30. Ellenőrzött példány Nem ellenőrzött
RészletesebbenKÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015
KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2015 Szolnok 2014. TARTALOM 1. A KÉPZÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIALAKÍTÁSÁNAK KÖRÜLMÉNYEI.. 3 1.1. Az Európa 2020, a kapcsolódó hazai vállalások, a 2014-2020-as programozási
Részletesebben2. ALPROJEKT FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV
2. ALPROJEKT FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV 2. OKJ összehangolása a hatósági képesítésekkel Hatósági képesítések modul Publikus funkciók, konverziós adatbázis, lekérdezések modul a TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001 A
RészletesebbenNYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM
NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPERATÍV PROGRAM PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2009-2010 A kiadvány adatai a 2009. október 2-i állapotot tükrözik. Keszthely NYUGAT-DUNÁNTÚLI OPER ATÍV PROGR A M PÁ LYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2009-2010
RészletesebbenSZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG
RészletesebbenAZ OROSZLÁNYI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA
AZ OROSZLÁNYI JÓZSEF ATTILA ÁLTALÁNOS ISKOLA Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) Érvényes 2013. augusztus 1-től. 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ... 5 1.A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ)
RészletesebbenOM azonosító: 029991 INTÉZMÉNYI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
OM azonosító: 029991 INTÉZMÉNYI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Készítette: Pekarek Istvánné Óvodavezető Jóváhagyta: Alapi Óvoda Nevelőtestülete Hatályos: 2015. 10. 01. Tartalom 1. rész Az alapító okiratban
RészletesebbenProjekt: ÁROP-1.A.5-2013-2013-0030 Gyöngyös Város Önkormányzatának szervezetfejlesztése
Az önkormányzatra és az intézményrendszerre vonatkozó intézményi modell Javaslat Önkormányzati fenntartásban, vagy működtetésben álló intézményekkel kapcsolatos feladat ellátási és finanszírozási modell
RészletesebbenAz Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja
Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) I. Helyzetelemzés II. Koncepció Kidolgozó: Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova Kft. 3300.
RészletesebbenReferenciaintézményi szolgáltatások működtetésének minőségbiztosítása
OM: 201026-004 Referenciaintézményi szolgáltatások működtetésének minőségbiztosítása R. M. Á. I. Kazinczy Ferenc Tagiskola OM: 201026-004 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK:... 2 1 A CÉLJA:... 3 2 A SZOLGÁLTATÁSOK
RészletesebbenSzombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely város Információs Gazdaság Stratégiája és a stratégia megvalósítását támogató eszközrendszer Az Információs Gazdaság Stratégia készítési projekt
RészletesebbenHajdúsámson Város Önkormányzata
Hajdúsámson Város Önkormányzata (11) fejlesztési elem: A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁNAK ÉS A SZERVEZET MŰKÖDÉSÉNEK FOLYAMATOS, CIKLIKUS MINŐSÉGFEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN NEMZETKÖZILEG ELFOGADOTT MINŐSÉG- MENEDZSMENT
RészletesebbenNefelejcs Óvoda 2118 Dány, Tavasz u.4. Telefon: (28)464 006 Mobil: 06-30-328-26 E-mail:ovoda@dany.hu OM: 032837
Nefelejcs Óvoda 2118 Dány, Tavasz u.4. Telefon: (28)464 006 Mobil: 06-30-328-26 E-mail:ovoda@dany.hu OM: 032837 2013 Kötelező tatalmi elemek jogforrásai Alaptevékenység száma neve Az alaptevékenységen
RészletesebbenSZOLNOKI FŐISKOLA. A 21. század igényeinek megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése a Szolnoki Főiskolán
SZOLNOKI FŐISKOLA A 21. század igényeinek megfelelő differenciált és komplex hallgatói és menedzsment szolgáltatások fejlesztése a Szolnoki Főiskolán TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0005 DPR ALPROJEKT PROJEKTTERV
RészletesebbenMontágh Imre Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és EGYMI. OM azonosító: 038541
Montágh Imre Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és EGYMI OM azonosító: 038541 2100 Gödöllő Dobó Katica utca 2. Tel/Fax: 06/28 514-005, 06/28-414-984, e-mail:
RészletesebbenW E S L E Y J Á N O S L E L K É S Z K É P Z Ő F Ő I S K O L A JOHN WESLEY THEOLOGICAL COLLEGE Rektor
W E S L E Y J Á N O S L E L K É S Z K É P Z Ő F Ő I S K O L A JOHN WESLEY THEOLOGICAL COLLEGE Rektor Kelt: Budapest, 2015. Telefon: 577-0502, fax: 577-0503 Vezetői nyilatkozat A Wesley János Lelkészképző
RészletesebbenDÓZSA GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA
DÓZSA GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA Készítette: Tóth Györgyné Koppány Emese Simon Gyuláné Módosította: Tóth Györgyné Robinson Erika Anna Simon Gyuláné Miklós Gabriella Alkalmazotti
RészletesebbenEMIR azonosító: Szakmai beszámoló a 6. számú Projekt-Végrehajtási Üléshez. Projekt kódja, címe. Projektmenedzser/ Kapcsolattartó neve és elérhetősége
EMIR azonosító: Szakmai beszámoló a 6. számú Projekt-Végrehajtási Üléshez Kedvezményezett neve: Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége Időszak, amire a beszámoló vonatkozik: 2010. január 13. 2010.
RészletesebbenRÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció
RÁCKEVE VÁROS Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című
RészletesebbenAZ APRÓK HÁZA ÓVODA MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYBESZERKESZTETT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁT
- 1- AZ APRÓK HÁZA ÓVODA MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYBESZERKESZTETT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁT Készítette: Baloghné Stadler Irén óvodavezető és a Minőségi kör tagjai Elfogadta: Az óvoda alkalmazotti közössége
Részletesebben