VI. DÖNTÉSHOZATAL KÉZIKÖNYVE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VI. DÖNTÉSHOZATAL KÉZIKÖNYVE"

Átírás

1 VI. DÖNTÉSHOZATAL KÉZIKÖNYVE Lezárva: december 28. Készült az AROP 2011/1.1.9 A társadalmi felzárkózás szakpolitikai eszközeinek integrált fejlesztése és a területi együttműködések esélyegyenlőség elvű fejlesztésének modellezése a közszolgáltatások terén című kiemelt projekt keretében Jelen munka a kutatócsoport szellemi terméke. Szerkesztette: Boros István

2 Tartalom VI. 1 JAVASLAT A TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁS HELYI SZINTŰ SZABÁLYOZÁSI RENDSZERÉNEK ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERÉNEK KIDOLGOZÁSÁRA Bevezető A pályázat célja és felépítése A jelen résztanulmány célja és felépítése A jelen résztanulmány főbb megállapításai... 6 A. A TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁS HELYI SZINTŰ SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer modellje A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer A társadalmi felzárkóztatás a társadalmi élet helyi szintű szabályozási rendszerének része A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer szabályozáselméleti modellje A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer többszintű szabályozáselméleti modellje A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszer modellje A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszer A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozandó folyamata: a társadalom és ezen belül a hátrányos helyzetűek élete A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozó rendszere A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszerét szabályozó kormányzati szabályozó rendszer felépítése A hátrányos helyzetűek élete A hátrányos helyzetűek élete mint a társadalom életének része A hátrányos helyzetűek igényei A hátrányos helyzetűek életének jellemzése A társadalmi felzárkóztatás minősége A társadalmi felzárkóztatás mint szolgáltatás A társadalmi felzárkóztatás főbb érdekeltjei és igényei A társadalmi felzárkóztatás minősége A társadalmi felzárkóztatás minősége A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszer modellje A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszer modellezése A hátrányos helyzetűek életének becsült/mért állapotjellemzői A hátrányos helyzetűek életét befolyásoló zavaró változók A hátrányos helyzetűek életének állapotváltozása B. A TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁS HELYI SZINTŰ SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE Javaslat a Társadalmi Felzárkóztatási Intézet létrehozására A társadalmi felzárkóztatás intézményrendszer működésének alapfeltételei A társadalmi felzárkóztatás minőségbiztosítási rendszere Az intézményi minőségmenedzsment rendszer A társadalmi felzárkóztatás belső kontroll rendszere A belső kontroll rendszer lényege A belső kontroll rendszer mint a minőségbiztosítási rendszer része A társadalmi felzárkóztatás információs rendszere A társadalmi felzárkóztatás információs rendszerének szükségessége A társadalmi felzárkóztatás információs rendszerének főbb funkciói Javaslat a társadalmi felzárkóztatás minőségbiztosítási rendszerének kidolgozására A Társadalmi Felzárkóztatási Intézet minőségbiztosítási rendszere kidolgozásának feltételei A Társadalmi Felzárkóztatási Intézet minőségbiztosítási rendszere kidolgozásának főbb lépései A belső kontroll rendszer kidolgozásának főbb lépései A társadalmi felzárkóztatás információs rendszere kidolgozásának főbb lépései Javaslat a Társadalmi Felzárkóztatási Intézet Jminőségbiztosítási rwndszerének kézkönyvére A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszerének szervezete a Társadalmi Felzárkóztatási Intézet A Társadalmi Felzárkóztatási Intézet főbb tevékenységei A Társadalmi Felzárkóztatási Intézet kapcsolatrendszere

3 7.4. A Társadalmi Felzárkóztatási Intézet minőségbiztosítási rendszere A vezetőség felelősségi köre GAZDÁLKODÁS AZ ERÓFORRÁSOKKAL A szolgáltatás nyújtása Mérés, elemzés és fejlesztés Falhasznált irodalom VI. 2 TRANZAKCIÓK A DÖNTÉSHOZATALBAN Döntéshozók A döntéshozók szintekhez kapcsolódva töltik be feladataikat A döntés területei Elkülönített szociológiai praxisterületek Szociális ügyek Okok A döntés okai Idő A döntéshozatal ideje Szituációkhoz kötött döntések A szituációhoz kötött döntéshozatalt befolyásoló tényezők és a döntéshozatal Mit kell tartalmaznia a döntésnek Mit tartalmazhat a döntés a kötelező tartalmon kívül Időigény, folyamatosság, a folyamatra, személyre, kontextusra vonatkozó időtartamok és a rendszer más folyamataival való kapcsolatok Menedzsment A menedzsmentek sokfélesége Gyakorlati példa Praxisterületi példák Folyamatosság Folyamatossággal kapcsolatos döntések A törekvés folytonossága, dinamikája és intenzitása érdekében hozott döntések Források Befejezés A tanulmányok egységes alapja A közigazgatási tevékenység a jog és az integráció együttes hatásterében A kooperáció - mint közösségi akciótípus a koordinációt és az integrációt egyesítő megjelölés. Néhány példával illusztrált táblázat Javaslatok Javaslatok képzésre Javaslat az LTTN szoftverre Javaslat a szakpolitikák témalistáinak integrálásához Kiemelt témák Kisebbségben lévő romák bevonása a közigazgatásba Hátrányos helyzetűek közigazgatásba való bevonása identitásuk alapján Továbbiak, a munka folytatása Továbbiakra vonatkozó megjegyzések Felhasznált irodalom

4 VI. 1 JAVASLAT A TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁS HELYI SZINTŰ SZABÁLYOZÁSI RENDSZERÉNEK ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERÉNEK KIDOLGOZÁSÁRA Veress Gábor (4-117) 0. Bevezető 0.1. A pályázat célja és felépítése A pályázat célja.a pályázattal szembeni elvárás, hogy a pályázat eredményeként a foglalkoztatás, oktatás, szociálpolitika és területfejlesztési ágazatok felzárkózás-politikai szegmensein létrejöhessen az egységes koordinatív társadalmi felzárkózás szakpolitika, továbbá megteremtődhessen a társadalmi felzárkózás szakpolitika szabályozási, intézményi (rendszere) és normatíva rendszere és kialakulhasson a társadalmi felzárkózás szakpolitika kormányzati koordinációs és monitoring rendszere. A pályázat felépítése A teljes pályázat az alábbi négy tanulmányból áll. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitika szabályozási rendszere, bele értve a kormányzati koordinációs és monitoring rendszert (3 tanulmány); A társadalmi felzárkóztatás szakpolitika szabályozási rendszer normatíva rendszere (4 tanulmány); A társadalmi felzárkóztatás szakpolitika szabályozási rendszer intézményi rendszere (5 tanulmány); A társadalmi felzárkóztatás szakpolitika szabályozási rendszer működési rendje (6 tanulmány). 4

5 0.2. A jelen résztanulmány célja és felépítése A jelen résztanulmány célja A pályázat keretében elkészülő DÖNTÉSHOZATAL-KÉZIKÖNYV (6.) tanulmány lényege a társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer modellje gyakorlati alkalmazásának összefoglalása. A jelen JAVASLAT A TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁS HELYI SZINTŰ SZABÁLYOZÁSI RENDSZERÉNEK ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERÉNEK KIDOLGOZÁSÁRA (rész) tanulmány célja a társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer modellje gyakorlati alkalmazásának elősegítése a társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszerének és minőségbiztosítási rendszerének kidolgozására vonatkozó javaslattal. A jelen résztanulmány felépítése A jelen (rész)tanulmány a 0.Bevezető után két részből áll. Az A rész a társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszerével foglakozik. Az I. fejezet ismerteti a társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer modelljét, a II. fejezet bemutatja a társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszerét, a III.fejezet vázolja a hátrányos helyzetűek életét, a IV. fejezet megfogalmazza a társadalmi felzárkóztatás minőségét, az V. fejezet bemutatja a társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszer modelljét. A tanulmány B része a társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszere minőségbiztosítási rendszerét foglalja össze. A VI. fejezet bemutatja a társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszer minőségbiztosítási rendszerét, a VII. fejezet a társadalmi felzárkóztatás minőségbiztosítási rendszerének kidolgozására tesz javaslatot és végül a VIII. fejezet javaslatot tesz a társadalmi felzárkóztatás minőségbiztosítási rendszerének kézikönyvére. 5

6 0.2. A jelen résztanulmány főbb megállapításai A tanulmány leglényegesebb megállapítása, hogy a társadalmi felzárkóztatást mint szolgáltatást értelmezzük. A szolgáltatás jellemzője, hogy a szolgáltatást adó és a szolgáltatást igénybevevő egy rendszerben, egymással kölcsönhatásban tevékenykednek. Ebből következően a társadalmi felzárkóztatás mint szolgáltatás lényege, hogy a társadalmi felzárkóztatást végzőknek a hátrányos helyzetűekkel szoros együttműködésben kell a társadalmi felzárkóztatás megvalósítani. A fenti gondolatmenetből következik, hogy a társadalmi felzárkóztatás minden olyan kísérlete, amely a társadalmi felzárkóztatást a hátrányos helyzetűektől elszigetelten kívánja megvalósítani, eleve csak kis hatékonyságúnak tekinthető. A társadalmi felzárkóztatás hatékony megvalósításának tehát az a feltétele, hogy a társadalmi felzárkóztatást végzők és a hátrányos helyzetűek szoros együttműködésben dolgozzanak. A tanulmány ezért azt javasolja, hogy a társadalmi felzárkóztatás hatékony megvalósítása érdekében helyi szintű szabályozási rendszereket kell felállítani. A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszerét megvalósító intézményt munkanévként Társadalmi Felzárkóztatási Intézetnek nevezzük és feltételezzük, hogy ez országos hálózatot alkot. A tanulmány részletesen elemzi a Társadalmi Felzárkóztatási Intézetnek nevezett szervezet jellemzőit és minőségbiztosítási rendszerét. A javaslat további lényege, hogy feltételezhető, hogy a társadalmi felzárkóztatás csak a keresztény erkölcs elvek alapján, csak a szeretet alapján valósítható meg. A tanulmány további fontos megállapítása, hogy a társadalmi felzárkóztatás megfelelő működésének feltétele a rendszerszemlélet és a matematikai rendszerelmélet modelljének következetes alkalmazása, elősegítve ezzel az érzésre történő döntések helyett a modellek segítségével becslések alapján történő döntéseket. 6

7 A. A TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁS HELYI SZINTŰ SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE I. A TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁS SZAKPOLITIKAI SZABÁLYOZÁSI RENDSZER MODELLJE 1. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer modellje 1.1 A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer értelmezése A társadalmi felzárkózás szakpolitikai eszközeinek integrált fejlesztése és a területi együttműködések esélyegyenlőség elvű fejlesztésének modellezése a közszolgáltatások terén c. pályázat lényege a társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer a hátrányos helyzetűek életét többszintű hierarchikus szabályozó rendszer alapján szabályozza a felső szintű népképviselet szabályozó szintjéből kiindulva az alsó szintű helyi szabályozó rendszert is magába foglalva. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer a társadalmi élet népképviseleti és kormányzati szabályozási rendszer része. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer alapvető jellemzője, hogy szabályozási rendszer, konkrétan közszolgáltatási rendszer, vagyis a szolgáltatást adó szabályozó rendszer és a szolgáltatást igénybevevő szabályozandó rendszer egymással kölcsönhatásban működik. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer mint közszolgáltatási rendszer lényege, hogy a szabályozó rendszer a hátrányos helyzetűek 7

8 állapotát adott kiindulási állapotból egy, a cél szempontjából jó (ideális esetben optimális) szabályozott végállapotba szabályozza A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer alkotóelemei A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer egyrészről a hátrányos helyzetűek élete szabályozandó folyamatból, másrészről a társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozó rendszerből áll. (lásd 1. ábra) A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer a társadalmi élet népképviseleti és kormányzati szabályozási rendszer része. A társadalmi élet népképviseleti és kormányzati szabályozási rendszer egyrészről a társadalom élete szabályozandó folyamatból, másrészről a társadalmi élet népképviseleti és kormányzati szabályozó rendszerből áll A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer szabályozandó folyamata: a hátrányos helyzetűek élete A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer szabályozandó folyamata a hátrányos helyzetűek élete. A hátrányos helyzetűek életét részletesen tárgyalja a III. fejezet és a hátrányos helyzetűek életének modelljét az V. fejezet. A hátrányos helyzetűek élete mint a szabályozandó rendszer állapota nagyon sokféle tulajdonsággal jellemezhető, a jelen tanulmányban elsősorban az indikátorokra utalunk, de hangsúlyozzuk a hálózati modellek alkalmazásának jelentőségét is. A hátrányos helyzetűek élete csak a - társadalmi élet népképviseleti és kormányzati szabályozó rendszer által szabályozott - társadalom életével együtt szabályozható. 8

9 Alaptörvény külső hatások A TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁS NÉPKÉPVISELETI ÉS KORMÁNYZATI SZABÁLYOZÓ RENDSZER beavatkozás a hátrányos helyzetűek állapota a hátrányos helyzetűek kiinduló állapota A HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK ÉLETE a hátrányos helyzetűek kezelt állapota A társadalmi felzárkóztatás népképviseleti és kormányzati szabályozási rendszere 1. ábra 9

10 A hátrányos helyzetűek életét szabályozó rendszer A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer szabályozó rendszere a társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozó rendszere, amely a hátrányos helyzetűek életét szabályozza. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozó rendszer a társadalmi élet népképviseleti és kormányzati szabályozó rendszer része. A társadalmi élet népképviseleti és kormányzati szabályozási rendszer szabályozó része a társadalmi életet szabályozza A társadalmi felzárkóztatás a társadalmi élet helyi szintű szabályozási rendszerének része Mielőtt jellemeznénk a társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszerét, elöljáróban hangsúlyozzuk, hogy a társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszere és a társadalmi élet helyi szintű szabályozási rendszere szoros kapcsolatban állnak, társadalompolitikai kérdés, hogy a hátrányos helyzetűek életét külön kell-e szabályozni, vagy a társadalmi élet részeként. A társadalmi élet helyi szintű szabályozási rendszer a társadalmi élet helyi szintű szabályozó rendszeréből és a helyi társadalmi élet szabályozandó rendszeréből, azaz a helyi társadalmi életből áll, lásd 2. ábra. 10

11 jogszabályok, rendeletek beszámolók környezeti hatások A TÁRSADALMI ÉLET HELYI SZINTŰ SZABÁLYOZÓ RENDSZERE beavatkozás a helyi társadalmi élet állapota kiinduló állapot A HELYI TÁRSADALMI ÉLET végállapot A társadalmi élet helyi szintű szabályozási rendszere 2. ábra 11

12 1.1.6 A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer mint a társadalmi felzárkózás szakpolitika kormányzati koordinációs és monitoring rendszere A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer segítségével kiépíthető a társadalmi felzárkózás szakpolitika kormányzati koordinációs és monitoring rendszere. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer minden szintjén bemenetként megjelenik az a normatív előírás, hogy felsőbb szinten milyen teljesítmény előírást várnak el az adott alsóbb szinttől. Ez a rendszer képezi a társadalmi felzárkózás szakpolitika kormányzati koordinációs rendszerét. Hasonlóan a fenti koordinációs rendszerhez a társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer minden szintjén kimenetként megjelenik a felsőbb szint felé a ténylegesen elért teljesítmény. Ez a rendszer képezi a társadalmi felzárkózás szakpolitika kormányzati monitoring rendszerét A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer szabályozáselméleti modellje A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer modellezésének alapelvei A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszere - mint a társadalmi élet népképviseleti és kormányzati szabályozási rendszer része - rendkívül összetett, bonyolult rendszer. Az irodalomban kevés leírása található, irányításelméleti szemléletű modellt nem találtunk. Az irodalomban a társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszerre vonatkozó leírások nem rendszerszemléletűek, nem törekednek a teljességre. Tanulmányunkban kísérletet teszünk a társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer irányításelméleti szemléletű modellezésére. A feladat mérete miatt 12

13 azonban a modell csak közelítő jellegű lehet, nagyon fontos, hogy a modell a fontos jellemzőket tartalmazza. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy erre az irányításelméleti modellre mindenképpen nagy szükség van, mert a kormányzati munkában a közelítő modell helyett ösztönös, megérzések alapján hozzák a döntéseket A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer szabályozáselméleti modelljének lényege A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszerének, hasonlóan a társadalmi élet népképviseleti és kormányzati szabályozási rendszeréhez, lényege az alábbi. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer célja a hátrányos helyzetűek életminőségének a javítása. Ezt úgy valósítja meg, hogy adott időtávon, pl a választási ciklusokon belül, adott cél, ésszerűen az Alaptörvényben a hátrányos helyzetűekre vonatkozó célok megvalósítása érdekében, a hátrányos helyzetűek életét úgy kívánja szabályozni, hogy a hátrányos helyzetűek állapota az Alaptörvényben kijelölt célok szempontjából megfelelő végállapotba kerüljön. Ehhez, ki kell indulni a hátrányos helyzetűek adott állapotából, figyelembe kell venni a hátrányos helyzetűek adott időszakra vonatkozó állapotát jellemző kimenet változókat, az azokat jellemző indikátorokat, a szabályozási rendszer adottságait és a külső hatásokat. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszere ezt az alábbi fejezetekben bemutatandó többszintű hierarchikus szabályozási rendszerrel igyekszik megvalósítani. A beavatkozásokat megfelelő törvényekkel, rendeletekkel, megfelelő szakpolitikákkal, programokkal, megfelelő intézményrendszer és megfelelő támogatási rendszer kiépítésével és működtetésével valósítja meg. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer alapvető része a hátrányos helyzetűek állapotára vonatkozó megfelelő ismeret. A hátrányos helyzetűek állapota mint rendszer rendkívül összetett, bonyolult, ezért ennek modellezése is csak többféle szempont szerint történhet meg. A hátrányos helyzetűek állapotát jelenősen meghatározza a hátrányos helyzetűek kapcsolatrendszere. A hátrányos helyzetűek állapotát ezért hatékonyan lehet jellemezni a kapcsolatrendszerüket jellemző társadalmi hálózati modellekkel. 13

14 A hátrányos helyzetűek állapota jól jellemezhető a hátrányos helyzetűek életét jellemző indikátorokkal. A hátrányos helyzetűek élete sokféle indikátorral jellemezhető. Ilyen indikátorokat a különböző szakpolitikákban használatos indikátorokat felhasználva alkothatunk, ilyen indikátorok többek között a szegénységet jellemző indikátorok, a képzettséget jellemző indikátorok, a szociális állapotot leíró indikátorok, a munkaerő piacot leíró indikátorok. Az indikátorokkal a 4. tanulmány foglakozik. Az alábbiakban látni fogjuk, hogy a hátrányos helyzetűek állapotát jellemző indikátorok adott esetben mint beavatkozások azt is előírhatják, hogy a beavatkozással milyen célállapotba kell vinni a rendszert A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer szabályozáselméleti modellje A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer (többszintű) szabályozáselméleti modelljének főbb alkotóelemei az alábbiak: a szabályozandó rendszer főbb állapotváltozói, a szabályozandó rendszer főbb állapotváltozóira vonatkozó kiolvasó leképezés, a szabályozandó rendszer főbb állapotváltozóinak a kiolvasó leképezéssel becsült értéke mint kimenet változók, indikátorok, a szabályozó rendszer célja, a szabályozandó rendszer állapotváltozás összefüggését befolyásoló zavaró változók, a szabályozó rendszer irányítási szabálya, amely a rendszer célja alapján a szabályozandó rendszer állapotára vonatkozó kimenet változó és a zavaró változók ismeretében megadja a beavatkozó változó értékét, a szabályozandó rendszer állapotváltozás összefüggését a szabályozó rendszer célja alapján célirányosan befolyásoló beavatkozó/irányítási változók, a szabályozandó rendszer állapotváltozás összefüggése, amely a kiinduló állapot alapján, figyelembe véve a beavatkozó változókat és a zavaró változókat, meghatározza a megváltozott állapotot. 14

15 1.3. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer többszintű szabályozáselméleti modellje A társadalmi felzárkóztatás többszintű szakpolitikai szabályozási rendszere A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozó rendszer többszintű hierarchikus irányítási rendszer, amely az alábbi szabályozó szintekből áll: (az EU) a népképviseleti(országgyűlési) kormányzati ágazati ágazatközi helyi szabályozó rendszer. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer a társadalmi élet népképviseleti, kormányzati szabályozási rendszerének a része, olyan többszintű hierarchikus irányítási rendszer, amelynek szabályozandó folyamata a hátrányos helyzetűek élete, és amelynek szabályozó rendszere hierarchikus többszintű irányítási rendszer. A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai hierarchikus többszintű irányítási rendszerének hierarchikus irányítási szintjeit a beavatkozások időhorizontja alapján célszerű meghatározni, úgy, hogy felső szinten vannak az időben ritka beavatkozások és alsó szinten a napi beavatkozások, figyelembe véve a szubszidiaritás elvét. A társadalom életének népképviseleti, kormányzati szabályozási rendszert mint öt szintű irányítási rendszert értelmezzük, nem foglalkozunk az EU irányítási szintjével. Megjegyezzük, hogy a 3.ábrán nem szerepel az integrált ágazati szint. (lásd 3. ábra) A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer felépítése megegyezik a társadalmi élet többszintű szabályozási rendszerével, lásd 3. ábra, így szintén öt szintű irányítási rendszer. 15

16 A társadalmi élet és a hátrányos helyzetűek életének többszintű népképviseleti/kormányzati szabályozáselméleti modellje A társadalom életének és a hátrányos helyzetűek életének többszintű népképviseleti, kormányzati szabályozási rendszerét mint öt szintű irányítási rendszert értelmezzük, nem foglalkozunk az EU irányítási szintjével. Megjegyezzük, hogy a 3.ábrán nem szerepel az integrált ágazati szint. (lásd 3. ábra) A társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer felépítése az alábbi. A legfelső népképviseleti szintű szabályozó rendszer az emberi méltóság általános értékei és hazánk kultúrája alapján - a nemzetünk jelenlegi állapotának és az államigazgatás/közigazgatás jelenlegi állapotának a figyelembe vételével - határozza meg az Alaptörvényben a nemzeti célok között a társadalmi felzárkóztatás nemzeti céljait. A felső kormányzati szintű szabályozó rendszer a nemzeti célokat összefoglaló Alaptörvény alapján figyelembe véve a nemzetünk jelenlegi ágazati állapotát és az ágazati kormányzás jelenlegi helyzetét - alkotja meg a társadalmi felzárkóztatás kormányzati szintű szabályozási céljait. A középső ágazati szintű modell a társadalmi felzárkóztatás kormányzati szintű szabályozási céljaiból határozza meg társadalmi felzárkóztatás ágazati szintű szabályozás céljait és abból a társadalmi felzárkóztatás integrált szakpolitikai szintű szabályozás céljait. 16

17 EU jogszabályok ENSZ ajánlások hazánk kultúrája külső ORSZÁGGYŰLÉS hatások Alaptörvényünk nemzetünk állapota KORMÁNYZÁS szabályozók állapota ágazat állapota ÁGAZATI KORMÁNYZÁS (1) ÁGAZATI KORMÁNYZÁS (i) ÁGAZATI KORMÁNYZÁS (n) szabályozók állapota ágazat állapota HELYI SZABÁLYOZÁS (1) HELYI SZABÁLYOZÁS (i) HELYI SZABÁLYOZÁS (n) A HELYI KÖZÖSSÉG ÉLETE (1) A HELYI KÖZÖSSÉG ÉLETE (i) A HELYI KÖZÖSSÉG ÉLETE (n) 3. ábra. A társadalmi élet többszintű irányítási rendszere 17

18 Az alsóbb integrált ágazati szintű szabályozó rendszer az ágazati szintű szabályozási céljaiból határozza meg a helyi szintű szabályozásának céljait. Megjegyezzük, hogy a 3.ábrán nem szerepel az integrált ágazati szint. Az alsó helyi szintű szabályozó rendszer szabályozza a helyi közösség, ezen belül a hátrányos helyzetűek életét. A helyi szintű szabályozó rendszer és a helyi közösség szabályozott élete adja a helyi szintű szabályozási rendszert. A társadalmi felzárkóztatás többszintű szabályozó rendszerének minden szintjén modellezni kell a fentiekben részletezett szabályozáselméleti modellt, vagyis le kell írni a szabályozandó folyamatot, amely a helyi szabályozási szintet kivéve az alsóbb szintek szabályozó folyamata, ezen belül modellezni kell különösen az állapotváltozás összefüggést, a kiolvasó leképezést és az adott szintű szabályozó rendszer irányítási szabályát. 2. A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszer modellje 2.1. A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszer A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszer felépítése A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszer a társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozó rendszeréből és a helyi hátrányos helyzetűek élete szabályozandó rendszerből áll, lásd 4. ábra. A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszer jellemzéséhez figyelembe kell venni a helyi szintű szabályozási rendszert szabályozó kormányzati szabályozó rendszert is, lásd 5. ábra. 18

19 felzárkóztatási jogszabályok, programok beszámolók környezeti hatások A TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁS HELYI SZINTŰ SZABÁLYOZÓ RENDSZERE beavatkozás a helyi társadalmi élet állapota kiinduló állapot A HELYI HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK ÉLETE végállapot A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszere 4. ábra 19

20 Alaptörvény környezeti hatások A TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁS KORMÁNYZATI SZABÁLYOZÓ RENDSZERE felzárkóztatási jogszabályok, programok beszámolók környezeti hatások A TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁS HELYI SZINTŰ SZABÁLYOZÓ RENDSZERE beavatkozás a helyi társadalmi élet állapota kiinduló állapot A HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK ÉLETE végállapot A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszere a kormányzati szabályozó rendszerrel 5. ábra 20

21 A társadalmi felzárkóztatás országos szabályozási rendszerének felépítése A társadalmi felzárkóztatás országos szabályozási rendszere a társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozó rendszereiből és a helyi hátrányos helyzetűek élete szabályozandó rendszerekből áll, lásd 6. ábra. A társadalmi felzárkóztatás országos szabályozási rendszerének jellemzéséhez szintén figyelembe kell venni a helyi szintű szabályozási rendszereket szabályozó kormányzati szabályozó rendszert is, lásd 6. ábra. Hasonlóan a fenti koordinációs rendszerhez a társadalmi felzárkóztatás szakpolitikai szabályozási rendszer minden szintjén kimenetként megjelenik a felsőbb szint felé a ténylegesen elért teljesítmény. Ez a rendszer képezi a társadalmi felzárkózás szakpolitika kormányzati monitoring rendszerét A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozandó folyamata: a társadalom és ezen belül a hátrányos helyzetűek élete A társadalmi élet helyi szintű szabályozó rendszer célja az emberi méltóság általános értékei és hazánk kultúrája alapján, - a nemzetünk jelenlegi állapotának és a külső tényezők figyelembe vételével a helyi társadalmi életben a nemzeti célok, az Alaptörvény céljainak helyi szintű integrálása, összehangolása és megvalósítása. A hátrányos helyzetűek életét részletesen tárgyalja a tanulmány III. fejezete. 21

22 EU jogszabályok ENSZ ajánlások hazánk kultúrája külső ORSZÁGGYŰLÉS hatások Alaptörvényünk nemzetünk állapota A TÁRSADALMI FELZÁRKÓZTATÁS KORMÁNYZATI SZABÁLYOZÓ RENDSZERE szabályozók helyi állapot szabályozók helyi állapot szabályozók helyi állapot HELYI SZINTŰ SZABÁLYOZÁS (1) HELYI SZINTŰ SZABÁLYOZÁS (i) HELYI SZINTŰ SZABÁLYOZÁS (n) A HELYI HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK ÉLETE (1) A HELYI HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK ÉLETE (i) A HELYI HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK ÉLETE (n) 6. ábra. A hátrányos helyzetűek életének országos szabályozási rendszere 22

23 2.3. A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozó rendszere A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozó rendszere főbb bemenetei A hátrányos helyzetűek állapotjellemzői/indikátorai: foglalkoztatottság képzettség egészségügyi állapot szociális ellátottság területi fejlettség közbiztonság, közrend helyzete gazdasági helyzet népességi helyzet A társadalmi élet helyi szintű szabályozási rendszer szabályozandó rendszerét, a helyi társadalmi élet működését befolyásoló fontosabb zavaró változók az alábbiak: gazdasági korlátok, szemléleti korlátok, értékromboló hatások, zavarkeltő hatások,. A helyi társadalmi élet szabályozandó rendszer fontosabb állapotváltozás összefüggései: a helyi társadalmi élet állapotának a változása, nemzetünk/társadalmunk állapotának a változása, az emberi méltóság általános értékeinek a változása A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozó rendszer főbb funkciói az Alaptörvény előírásainak a teljesítése: az emberi méltóság tisztelete az egyéni szabadság biztosítása 23

24 a család védelme a nemzet védelme a hűség, a hit és a szeretet térhódítása a munka tisztelete az emberi szellem teljesítményének elfogadása az elesettek és a szegények megsegítése a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése a polgárok ügyeinek méltányos, visszaélés és részrehajlás nélküli intézése Az emberi méltóság általános értékeinek a megvalósítása az európai keresztény kultúra terjesztése a magyarság kultúrájának a terjesztése az Egyesült Nemzetek Szervezete ajánlásainak a terjesztése az EU jogrendje és ajánlásai terjesztése. Nemzetünk/társadalmunk állapotának a fejlesztése: képzettség fejlesztése egészségügyi állapot fejlesztése szociális ellátottság fejlesztése területi fejlettség fejlesztése közbiztonság, közrend helyzetének fejlesztése gazdasági helyzet fejlesztése népességi helyzet fejlesztése A helyi társadalmi élet fejlesztése: a helyi társadalmi élet fejlesztése a helyi társadalmi élet felügyeleti rendszerének fejlesztése A fenti tevékenységek a szabályozáselméleti modell szempontjából az állapotváltozások ismeretében az irányítási szabályok által meghatározott beavatkozások. Hangsúlyozni kell, hogy az illetékesek minden esetben végrehajtanak beavatkozásokat, de általában csak ösztönösen, anélkül, hogy bármilyen feltételezésük lenne akár az állapotváltozásokra, akár az irányítási szabályra. 24

25 A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozó rendszere szervezete: a Társadalmi Felzárkóztatási Intézet Alaposan elemezni kell, hogy a társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozó rendszer előző fejezetben vázlatosan összefoglalt főbb funkcióit milyen szervezetnek kell végrehajtani. Ismeretünk szerint a társadalmi felzárkóztatás főbb funkcióit nem önálló szervezet, hanem az önkormányzati, államigazgatási rendszer bizonyos szervezeti egységeiben, általában más funkciókkal együtt, szétszórtan hajtják végre. Meggondolandó egy olyan szervezet létrehozása, amelynek alaptevékenysége a társadalmi felzárkóztatás lenne. Az ország jövője szempontjából az ország stratégiai céljának kellene lenni a társadalmi felzárkóztatás minél gyorsabb, minél hatékonyabb megvalósítása. Feltételezhető, hogy a társadalmi felzárkózatást csak olyan szervezet valósíthatja meg hatékonyan, gyorsan, amely önálló és amelyet kizárólag erre a célra hoztak létre. Erre javasoljuk az un. Társadalmi Felzárkóztatási Intézet hálózatát létrehozni. A Társadalmi Felzárkóztatási Intézet szervezeti formája lehet államigazgatási hivatal, vagy alapítvány, de nem tanácsolható, hogy nem-nyereségérdekeltségű vállalkozásként működjön. Meggondolandó, hogy a Társadalmi Felzárkóztatási Intézet a járási rendszerhez, vagy az önkormányzati rendszerhez kapcsolódjon, vagy minden eddigitől független legyen. A Társadalmi Felzárkóztatási Intézet célszerűen hálózatként kellene, hogy működjön. Feltételezhető módon minden nagyobb településen szervezeti egysége kellene, hogy működjön, de mindenkisebb településen is kellene, hogy képviselete legyen. Az alábbiakban Társadalmi Felzárkóztatási Intézet elnevezéssel közepes méretű településen a hálózat tagjaként működő szervezetet értünk. A Társadalmi Felzárkóztatási Intézetek tevékenysége, működése lényegében megegyező, ugyanazokkal az eljárásokkal, ugyanolyan algoritmusokkal kell, hogy működjenek, az eltérés csak a hozzájuk érkező és az onnan induló információkban különböznének. Nyilvánvaló, hogy a helyi Társadalmi Felzárkóztatási Intézetek alkalmas országos központtal kellene, hogy működjenek. Az országos központ adna át és szabályozna minden eljárást, ajánlást és egységes információs rendszert működtetnének. 25

26 2.4. A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszerét szabályozó kormányzati szabályozó rendszer felépítése A figyelembe véve a társadalmi felzárkóztatás többszintű szabályozási rendszerét, mind elmélet, mind gyakorlati szempontból indokolt a népképviseleti szint alatti a hátrányos helyzetűek életét szabályozó helyi szintű szabályozási rendszer feletti szabályozási rendszerek, így a kormányzati ágazati integrált ágazati szabályozási rendszerek együttes tárgyalása, egy egységbe, az un kormányzati szabályozó rendszerbe vonása (lásd 7. ábra). Szem előtt tartva azt, hogy a társadalmi felzárkóztatás csak a társadalmi élettel együtt szabályozható, az alábbiakban csak a társadalmi felzárkóztatás szabályozásával foglalkozunk A társadalmi felzárkóztatás népképviseleti szintű szabályozási rendszere A társadalmi felzárkóztatás népképviseleti/országgyűlési szintű szabályozási rendszer a társadalmi felzárkóztatás népképviseleti/országgyűlési szintű szabályozó rendszeréből és a társadalmi felzárkóztatás kormányzati szintű szabályozandó rendszeréből áll. 26

27 Alaptörvényünk nemzetünk állapota KORMÁNYZÁS szabályozók ágazat állapota szabályozók ágazat állapota szabályozók ágazat állapota ÁGAZATI KORMÁNYZÁS (1) ÁGAZATI KORMÁNYZÁS (i) ÁGAZATI KORMÁNYZÁS (n) szabályozók integrált ágazat állapota szabályozók integrált ágazat állapota szabályozók integrált ágazat állapota INTEGRÁLT ÁGAZATI KORMÁNYZÁS (1) INTEGRÁLT ÁGAZATI KORMÁNYZÁS (i) INTGRÁLT ÁGAZATI KORMÁNYZÁS (n) a a szabályozók hátrányos szabályozók hátrányos szabályozók helyzetűek helyzetűek élete élete a hátrányos helyzetűek élete 7. ábra. A kormányzati szabályozó rendszer felépítése A társadalmi felzárkóztatás népképviseleti/országgyűlési szintű szabályozó rendszer célja az emberi méltóság általános értékei és hazánk kultúrája alapján, - a nemzetünk hátrányos helyzetűek jelenlegi állapotának és az államigazgatás/közigazgatás társadalmi 27

28 felzárkóztatással kapcsolatos jelenlegi állapotának és a külső tényezők figyelembe vételével - az Alaptörvényben lefektetett, a társadalmi felzárkóztatás nemzeti céljainak a megvalósítása. A társadalmi felzárkóztatás népképviseleti/országgyűlési szintű szabályozási rendszer szabályozandó rendszerének, a társadalmi felzárkóztatás kormányzati szintű szabályozási rendszerének főbb állapotváltozói az alábbiak. A társadalmi felzárkóztatás kormányzati szabályozási rendszer állapotjellemzői/indikátorai: a társadalmi felzárkóztatás minisztériumi rendszerének jellemzői a társadalmi felzárkóztatás önkormányzati rendszerének jellemzői a társadalmi felzárkóztatás jogszabályainak a jellemzői a társadalmi felzárkóztatás pályázati rendszer jellemzői a társadalmi felzárkóztatás támogatási rendszer jellemzői a társadalmi felzárkóztatás felügyeleti rendszer jellemzői A társadalmi felzárkóztatás kormányzati szintű aggregált állapotjellemzői/indikátorai: kulturális állapot szociális ellátottság gazdasági helyzet népességi helyzet A szabályozandó kormányzati szabályozási rendszer állapotjellemzői/indikátorai: minisztériumi rendszer jellemzői önkormányzati rendszer jellemzői jogszabályok jellemzői pályázati rendszer jellemzői támogatási rendszer jellemzői felügyeleti rendszer jellemzői A társadalmi felzárkóztatás népképviseleti/országgyűlési szintű szabályozó rendszer fontosabb beavatkozó/irányítási változói A társadalmi felzárkóztatás kormányzati szabályozási rendszer fejlesztése: a társadalmi felzárkóztatás minisztériumi rendszerének jellemzői fejlesztése a társadalmi felzárkóztatás önkormányzati rendszerének fejlesztése 28

29 a társadalmi felzárkóztatás jogszabályainak fejlesztése a társadalmi felzárkóztatás pályázati rendszerének fejlesztése a társadalmi felzárkóztatás támogatási rendszerének fejlesztése a társadalmi felzárkóztatás felügyeleti rendszerének fejlesztése A hátrányos helyzetűek állapotának a fejlesztése: kulturális állapot fejlesztése szociális ellátottság fejlesztése gazdasági helyzet fejlesztése népességi helyzet fejlesztése Az emberi méltóság általános értékeinek a megvalósítása az európai keresztény kultúra terjesztése a magyarság kultúrájának a terjesztése az Egyesült Nemzetek Szervezete ajánlásainak a terjesztése az EU jogrendje és ajánlásai terjesztése A társadalmi felzárkóztatás népképviseleti/országgyűlési szintű szabályozandó rendszer fontosabb állapotváltozás összefüggései: a társadalmi felzárkóztatás kormányzati szabályozási rendszer állapotának a változása, a hátrányos helyzetűek állapotának a változása, az emberi méltóság általános értékeinek a változása A társadalmi felzárkóztatás kormányzati szintű szabályozási rendszere A társadalmi felzárkóztatás kormányzati szintű szabályozási rendszer a társadalmi felzárkóztatás kormányzati szintű szabályozó rendszeréből és a társadalmi felzárkóztatás ágazati szintű szabályozandó rendszeréből áll. A társadalmi felzárkóztatás kormányzati szintű szabályozó rendszer célja az emberi méltóság általános értékei és hazánk kultúrája alapján, - a nemzetünk jelenlegi állapotának és az ágazat jelenlegi állapotának és a külső tényezők figyelembe vételével - a hátrányos helyzetűekre vonatkozó nemzeti célok, az Alaptörvény céljainak ágazatokra történő lebontása és azok megvalósítása. 29

30 A társadalmi felzárkóztatás kormányzati szintű szabályozási rendszer szabályozandó rendszerének, a társadalmi felzárkóztatás ágazati szintű szabályozási rendszernek a főbb állapotváltozói az alábbiak. A szabályozandó ágazati szabályozási rendszer állapotjellemzői/indikátorai: ágazati rendszer jellemzői felügyeleti rendszer jellemzői A társadalmi felzárkóztatás kormányzati szintű szabályozó rendszer fontosabb beavatkozó/irányítási változói Az ágazati szabályozási rendszer fejlesztése: az ágazati rendszer fejlesztése az ágazati felügyeleti rendszer fejlesztése A társadalmi élet ágazati szintű szabályozási rendszer szabályozandó rendszerét, a társadalmi élet kormányzati szintű szabályozási rendszerének működését befolyásoló fontosabb zavaró változók az alábbiak: gazdasági korlátok, szemléleti korlátok, értékromboló hatások, zavarkeltő hatások, A társadalmi fenntarthatóság ágazati szintű szabályozandó rendszer fontosabb állapotváltozás összefüggései: az ágazati szabályozási rendszer állapotának a változása, nemzetünk/társadalmunk állapotának a változása, az emberi méltóság általános értékeinek a változása A társadalmi felzárkóztatás ágazati szintű szabályozási rendszere A társadalmi felzárkóztatás ágazati szintű szabályozási rendszer a társadalmi felzárkóztatás ágazati szintű szabályozó rendszeréből és a társadalmi felzárkóztatás integrált ágazati szintű szabályozandó rendszeréből áll. 30

31 A társadalmi felzárkóztatás ágazati szintű szabályozó rendszer célja az emberi méltóság általános értékei és hazánk kultúrája alapján, - a nemzetünk jelenlegi állapotának és az ágazat jelenlegi állapotának és a külső tényezők figyelembe vételével az ágazatokra lebontott, felzárkóztatással kapcsolatos célok integrálása, összehangolása és megvalósítása, a társadalmi felzárkóztatást megalapozó ágazati politikák társadalmi felzárkóztatási szegmenseinek az integrációja. A társadalmi felzárkóztatást érintő ágazatok az alábbiak: foglalkoztatás, (start program, közmunkaprogram, foglalkoztatási szövetkezet, elsődleges munkaerőpiac) oktatás-képzés, (iskolarendszerű és azon kívüli) szociálpolitika (gyermekjólét, egészségügy) területfejlesztési (lakhatás) közbiztonság, közrend. A társadalmi felzárkóztatás ágazati szintű szabályozási rendszer szabályozandó rendszerének, a társadalmi felzárkóztatás integrált ágazati szintű szabályozási rendszernek a főbb állapotváltozói az alábbiak. A szabályozandó integrált ágazati szabályozási rendszer állapotjellemzői/indikátorai: az integrált ágazati rendszer jellemzői felügyeleti rendszer jellemzői Nemzetünk/társadalmunk ágazati szintű aggregált állapotjellemzői/indikátorai: foglalkoztatottság képzettség egészségügyi állapot szociális ellátottság területi fejlettség közbiztonság, közrend helyzete gazdasági helyzet népességi helyzet 31

32 A társadalmi felzárkóztatás ágazati szintű szabályozási rendszer szabályozandó rendszerét, a társadalmi felzárkóztatás integrált ágazati szintű szabályozási rendszerének működését befolyásoló fontosabb zavaró változók az alábbiak: gazdasági korlátok, szemléleti korlátok, értékromboló hatások, zavarkeltő hatások, A társadalmi felzárkóztatás ágazati szintű szabályozó rendszer fontosabb beavatkozó/irányítási változói A felzárkóztatással kapcsolatos integrált ágazati szabályozási rendszer fejlesztése: a felzárkóztatással kapcsolatos integrált ágazati rendszer jellemzőinek fejlesztése a felzárkóztatással kapcsolatos integrált ágazati felügyeleti rendszer fejlesztése Nemzetünk/társadalmunk ágazati szintű aggregált állapotjellemzői/indikátorai: foglalkoztatottság képzettség egészségügyi állapot szociális ellátottság területi fejlettség közbiztonság, közrend helyzete gazdasági helyzet népességi helyzet A társadalmi felzárkóztatás integrált ágazati szintű szabályozandó rendszer fontosabb állapotváltozás összefüggései: a felzárkóztatással kapcsolatos integrált ágazati szabályozási rendszer állapotának a változása, nemzetünk/társadalmunk felzárkóztatással kapcsolatos állapotának a változása, az emberi méltóság általános értékeinek a változása. 32

33 A társadalmi felzárkóztatás integrált ágazati szintű szabályozási rendszere A társadalmi felzárkóztatás integrált ágazati szintű szabályozási rendszer a társadalmi felzárkóztatás integrált ágazati szintű szabályozó rendszeréből és a társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozandó rendszeréből áll. A társadalmi felzárkóztatást érintő ágazatok az alábbiak: foglalkoztatás, (start program, közmunkaprogram, foglalkoztatási szövetkezet, elsődleges munkaerőpiac) oktatás-képzés, (iskolarendszerű és azon kívüli) szociálpolitika (gyermekjólét, egészségügy) területfejlesztési (lakhatás) közbiztonság, közrend A társadalmi felzárkóztatás integrált ágazati szintű szabályozási rendszere a társadalmi felzárkóztatás fenti ágazati politikai szegmenseiből egységes koordinatív társadalmi felzárkóztatás szakpolitikát alkot. A társadalmi felzárkóztatás integrált ágazati szintű szabályozási rendszer szabályozandó rendszerének, a társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszernek a főbb állapotváltozói az alábbiak. A szabályozandó helyi szintű szabályozási rendszer állapotjellemzői/indikátorai: a helyi szintű szabályozási rendszer jellemzői a helyi szintű felügyeleti rendszer jellemzői Nemzetünk/társadalmunk helyi szintű aggregált állapotjellemzői/indikátorai: foglalkoztatottság képzettség egészségügyi állapot szociális ellátottság területi fejlettség közbiztonság, közrend helyzete 33

34 gazdasági helyzet népességi helyzet A szabályozandó helyi szintű szabályozási rendszer állapotjellemzői/indikátorai: a helyi szintű szabályozási rendszer jellemzői a helyi szintű felügyeleti rendszer jellemzői 2.5. A társadalmi felzárkóztatás helyi szintű szabályozási rendszerét szabályozó kormányzati szabályozó rendszer főbb jellemzői A társadalmi felzárkóztatás kormányzati szabályozó rendszerének működését befolyásoló fontosabb zavaró változók az alábbiak: gazdasági korlátok, szemléleti korlátok, értékromboló hatások, zavarkeltő hatások, Nemzetünk/társadalmunk ágazati szintű aggregált állapotjellemzői/indikátorai: foglalkoztatottság képzettség egészségügyi állapot szociális ellátottság területi fejlettség közbiztonság, közrend helyzete gazdasági helyzet népességi helyzet A társadalmi felzárkóztatás kormányzati szabályozó rendszer fontosabb irányítási szabályai: A helyi szintű szabályozási rendszer fejlesztése: a felzárkóztatással kapcsolatos helyi szintű szabályozási rendszer jellemzőinek fejlesztése a felzárkóztatással kapcsolatos helyi szintű felügyeleti rendszer fejlesztése 34

35 Nemzetünk/társadalmunk állapotának a fejlesztése: kulturális állapot fejlesztése szociális ellátottság fejlesztése gazdasági helyzet fejlesztése népességi helyzet fejlesztése Nemzetünk/társadalmunk felzárkóztatással kapcsolatos állapotának a fejlesztése: foglalkoztatottság fejlesztése képzettség fejlesztése egészségügyi állapot fejlesztése szociális ellátottság fejlesztése területi fejlettség fejlesztése közbiztonság, közrend helyzetének fejlesztése gazdasági helyzet fejlesztése népességi helyzet fejlesztése Az emberi méltóság általános értékeinek a megvalósítása az európai keresztény kultúra terjesztése a magyarság kultúrájának a terjesztése az Egyesült Nemzetek Szervezete ajánlásainak a terjesztése az EU jogrendje és ajánlásai terjesztése 3. A hátrányos helyzetűek élete 3.1. A hátrányos helyzetűek élete mint a társadalom életének része A hátrányos helyzetűek és a nem hátrányos helyzetűek élete Az előző tanulmányunkban a közösség fogalmát használtuk, az alábbiakban megkülönböztetjük a társadalom és a hátrányos helyzetűek fogalmát, ahol a társadalom kifejezést adott közösségre értelmezzük, ugyanakkor a hátrányos helyzetűek kifejezést az 35

36 adott társadalmon belül élő hátrányos helyzetűek közösségére értelmezzük. Ebből következően a társadalom két részből áll: a hátrányos helyzetűek és a nem hátrányos helyzetűek közösségéből. A fentiekből következően a hátrányos helyzetűek élete a társadalom életén belül játszódik le. Nyilvánvaló, hogy a hátrányos helyzetűek élete a társadalom életétől, ezen belül a nem hátrányos helyzetűek életétől függ A hátrányos helyzetűek és a nem hátrányos helyzetűek kapcsolata A két közösség életének kapcsolata attól függ, hogy az egy-egy közösség milyen tulajdonságú és a két közösségnek milyen a kapcsolata. Abban az esetben, ha bármelyik közösség erősen zárt közösség, akkor a két közösség élete is erősen független. Ha valamelyik közösség közül legalább az egyik nyílt közösség, akkor a közösségek élete erősen összefügg. Ugyanakkor a kapcsolat az egymásra utaltságtól is függ. Hiába zárt az egyik vagy mindkét közösség, az egymásra utaltság miatt kényszerű függőség is kialakul. A két közösség élete attól függően eltérő, hogy milyen a két közösség kultúrája. Ha a hátrányos helyzetűek és a nem hátrányos helyzetűek kultúrája erősen eltérő, akkor a két közösség élete is erősen eltérő. A jelentősen eltérő kultúrákból következő életmód különbség a hátrányos helyzetűek és a nem hátrányos helyzetűek között jelentős ellentéteket eredményezhet. A hátrányos helyzetűek és a nem hátrányos helyzetűek közötti ellentét formája és mértéke attól is függ, hogy egyrészről milyen a két közösség aktivitása, agresszivitása, másrészről milyen méretű a két közösség, a két közösség közül melyik van kisebbségben. Az ellentétek kezelésnek többféle formája lehet. A hátrányos helyzetűek és a nem hátrányos helyzetűek együttműködése épülhet az egyik vagy a másik, vagy mindkét közösség toleranciájára, de elvben az is lehetséges, hogy a kisebbségben élők elfogadják és átveszik a többség életmódját, de a saját kultúrájukat is ápolják. A hátrányos helyzetűek kapcsolatrendszerének modellezésére alkalmasak a hálózatelméleti modellek. 36

37 3.2. A hátrányos helyzetűek igényei A hátrányos helyzetűek igényeinek értelmezése rendkívül összetett kérdéskör, az alábbiakban csak néhány gondolatot vázolunk. A hátrányos helyzetűek igényeinek értelmezésénél elsősorban nem az egyének sajátos igényeire gondolunk, hanem a hátrányos helyzetűek mint közösség igényeire A hátrányos helyzetűek igényei A hátrányos helyzetűek egyik alapvető igénye, hogy a saját kultúrájukból és értékrendjükből következő igényeiket a társadalom, ezen belül a nem hátrányos helyzetűek vegyék tudomásul és elégítsék ki. A hátrányos helyzetűek másik alapvető igénye, hogy a hátrányos helyzetükből következő, a nem hátrányos helyzetűekkel szembeni hátrányukat a nem hátrányos helyzetűek vegyék tudomásul és hátrányos helyzetüket változtassák meg. Nagyon fontos lenne, ha ezt a kétféle igényt egyrészt elkülönítve, másrész egymással kölcsönhatásban próbálná a kormányzat és társadalom megoldani A társadalom igényei a hátrányos helyzetűekkel szemben A hátrányos helyzetűek fent vázolt kétféle igényével kapcsolatban a társadalom általánosságban az alábbi válaszokat adja. A hátrányos helyzetűek egyik alapvető igényével szemben, hogy a saját kultúrájukból és értékrendjükből következő igényeiket a társadalom vegye tudomásul és elégítse ki, a társadalom igénye az, hogy a hátrányos helyzetűek vegyék át a társadalom kultúráját és aszerint éljenek. Az együttműködés feltétele azonban az, hogy a társadalomnak is meg kell ismerni a hátrányos helyzetűek kultúráját. A hátrányos helyzetűek másik alapvető igénye, hogy a hátrányos helyzetükből következő, a nem hátrányos helyzetűekkel szembeni hátrányukat a társadalom vegye tudomásul és hátrányos helyzetüket változtassa meg. A társadalomnak erre vonatkozóan az az igénye, hogy a hátrányos helyzetűek is ugyanolyan igyekezettel dolgozzanak, tanuljanak és 37

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 STRATÉGIAI TANULMÁNY SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FEJLESZTÉSI CÉLJAINAK ÖSSZEHANGOLÁSÁRA (TÁMOP-7.2.1-11/K-2015) SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG

Részletesebben

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI KONCEPCIÓ - JAVASLAT

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI KONCEPCIÓ - JAVASLAT Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI KONCEPCIÓ - JAVASLAT TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. CÉLOK ALAPELVEK... 5 3. A JELENLEG MŰKÖDŐ TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI RENDSZER...

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL

DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT MODUL Minőség és innováció menedzsment Megjegyzés [b1]: MODUL /TANTÁRGY CÍME Szerkesztette: Szabó Imre László Egyetemi tankönyv Megjegyzés [b2]: HA VAN KIADÓ, VAGY BÁRMILYEN EGYÜTTMŰKÖDŐ

Részletesebben

A régióban működő foglalkoztatási paktumok közötti koordináció című projekt. Támogatási szerződés száma: 2003/004-561-01-02

A régióban működő foglalkoztatási paktumok közötti koordináció című projekt. Támogatási szerződés száma: 2003/004-561-01-02 Magyarország-Szlovénia Phare CBC Program 2003 A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása támogatási konstrukció A régióban működő foglalkoztatási paktumok közötti koordináció című projekt

Részletesebben

Somogy Megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Diákotthon

Somogy Megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Diákotthon Somogy Megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Diákotthon PEDAGÓGIAI PROGRAM 1 I. Intézményi szint 1. Bevezetés 12 2. Közös

Részletesebben

A vezetést szolgáló személyügyi controlling

A vezetést szolgáló személyügyi controlling LINDNER SÁNDOR DIHEN LAJOSNÉ A vezetést szolgáló személyügyi controlling A piacgazdaság teljesítményre, rugalmasságra készteti a nemzetgazdaság szereplőit, köztük is elsődlegesen a vállalkozásokat. Az

Részletesebben

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete

Arany János Általános Iskola Pedagógiai programjának melléklete Pedagógiai programjának melléklete SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA 2013. TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezető... 3 2. Alapelvek, célok az SNI tanulók ellátásában... 3 2.1. Alapelvek... 4 2.2.

Részletesebben

Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében. 2013. május 6.

Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében. 2013. május 6. Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében 2013. május 6. Készült: BUILD UP SKILLS HUNGARY (BUSH Projekt) keretében Kidolgozó: ÉMI Nonprofit Kft. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Építőanyagipari

Részletesebben

Pályázati kézikönyv. az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára

Pályázati kézikönyv. az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára Pályázati kézikönyv az Interreg V-A Ausztria-Magyarország Program pályázói és kedvezményezettjei számára Projektfejlesztés és pályázatbenyújtás: a pályázat útja a projektötlettől a szerződéskötésig A pályázati

Részletesebben

A belső kontrollrendszer szabályszerűségének ellenőrzése a hivatalnál

A belső kontrollrendszer szabályszerűségének ellenőrzése a hivatalnál Melléklet Az ellenőrzések fontosabb megállapításai Pénzügyi ellenőrzés A 2014. évi céljelleggel juttatott támogatások felhasználásának szabályszerűségi ellenőrzése A 2014. évi céljellegű támogatások vizsgálata

Részletesebben

A TESTÜLET ÜLÉSEI. (2) A Testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a Testület üléseit. A TESTÜLET MEGALAKULÁSA

A TESTÜLET ÜLÉSEI. (2) A Testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a Testület üléseit. A TESTÜLET MEGALAKULÁSA 2.7.5. Képviselő-testületi ülések rendje Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat 19/2009. (V.06.) ök. számú rendelete a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletesebben

Minőségirányítási Program

Minőségirányítási Program 1 Ikt. sz: 2007/306 -OM azonosító: 034720- Készítette: Soós Jánosné óvodavezető Közreműködők : Sulyokné Smidéliusz Marianna vezetője Süveg Miklósné tagja Aláírás: Dátum: Készítette: Soós Jánosné. 2007-02-28.

Részletesebben

NORDTELEKOM Távközlési Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. Felelős Társaságirányítási Jelentés

NORDTELEKOM Távközlési Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság. Felelős Társaságirányítási Jelentés NORDTELEKOM Távközlési Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság Felelős Társaságirányítási elentés A NORDTELEKOM Távközlési Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a továbbiakban Társaság

Részletesebben

Önértékelési kézikönyv KOLLÉGIUMOK SZÁMÁRA

Önértékelési kézikönyv KOLLÉGIUMOK SZÁMÁRA Önértékelési kézikönyv KOLLÉGIUMOK SZÁMÁRA Szerzők: Barcsák Marianna, Barlai Róbertné, Bot Szilvia, Farkasné Egyed Zsuzsanna, Horváthné Moldvay Ilona, Járainé dr. Bődi Györgyi, Jurecz Emil, Molnárné Stadler

Részletesebben

KOMPLEX SZAKKÉPZÉSI INTÉZMÉNY KAESZ GYULA FAIPARI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS SZAKISKOLÁJA. Belső Ellenőrzési Csoport

KOMPLEX SZAKKÉPZÉSI INTÉZMÉNY KAESZ GYULA FAIPARI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS SZAKISKOLÁJA. Belső Ellenőrzési Csoport KOMPLEX SZAKKÉPZÉSI INTÉZMÉNY KAESZ GYULA FAIPARI SZAKKÖZÉPISKOLÁJA ÉS SZAKISKOLÁJA Belső Ellenőrzési Csoport 1. Az önértékelés alapja Jogszabályok: - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (64-65.

Részletesebben

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN)

OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) OPERÁCIÓKUTATÁS, AZ ELFELEDETT TUDOMÁNY A LOGISZTIKÁBAN (A LOGISZTIKAI CÉL ELÉRÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN) Fábos Róbert 1 Alapvető elvárás a logisztika területeinek szereplői (termelő, szolgáltató, megrendelő, stb.)

Részletesebben

NYILATKOZAT. az ALTEO Nyrt. társaságirányítási gyakorlatáról. a Budapesti Értéktőzsde Zrt. Felelős Társaságirányítási Ajánlásai alapján

NYILATKOZAT. az ALTEO Nyrt. társaságirányítási gyakorlatáról. a Budapesti Értéktőzsde Zrt. Felelős Társaságirányítási Ajánlásai alapján ALTEO Nyrt. Felelős Társaságirányítási Jelentés 2016. március 25. NYILATKOZAT az ALTEO Nyrt. társaságirányítási gyakorlatáról a Budapesti Értéktőzsde Zrt. Felelős Társaságirányítási Ajánlásai alapján I.

Részletesebben

A TÁRCA SZINTŰ KONTROLLING, MINT A VEZETŐI DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS ÚJ ELEME. I. A tárca szintű kontrolling általános jellemzői

A TÁRCA SZINTŰ KONTROLLING, MINT A VEZETŐI DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS ÚJ ELEME. I. A tárca szintű kontrolling általános jellemzői A TÁRCA SZINTŰ KONTROLLING, MINT A VEZETŐI DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS ÚJ ELEME Briák Ottó 1 Mottó: A mocsár lecsapolásáról, nem a békák véleményét kell kikérni. I. A tárca szintű kontrolling általános jellemzői

Részletesebben

Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve

Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve Eötvös József Főiskola minőség mérési és értékelési kézikönyve Készült: Konzorciumi normatív, a felsőoktatásra általánosan értelmezhető minőségértékelési

Részletesebben

KULCS-SOFT SZÁMÍTÁSTECHNIKA NYRT. FELELŐS TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁSI JELENTÉSE 2011. ÁPRILIS

KULCS-SOFT SZÁMÍTÁSTECHNIKA NYRT. FELELŐS TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁSI JELENTÉSE 2011. ÁPRILIS A KULCS-SOFT SZÁMÍTÁSTECHNIKA NYRT. FELELŐS TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁSI JELENTÉSE 2011. ÁPRILIS A Társaság Igazgatósága a részeként nyilatkozik arról, hogy a Budapesti Értéktőzsde Zrt. által kiadott Felelős Társaságirányítási

Részletesebben

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA 2014-2023. a társadalmi egyeztetés észrevételeinek és javaslatainak átvezetésével

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA 2014-2023. a társadalmi egyeztetés észrevételeinek és javaslatainak átvezetésével SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA 2014-2023 a társadalmi egyeztetés észrevételeinek és javaslatainak átvezetésével 2 VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS KERETÉBEN STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT, SZENNYVÍZISZAP

Részletesebben

MemoLuX Kft. MINİSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV. Jelen példány sorszáma: 0. Verzió: Lapszám: Fájlnév: 4/0 1/30 MMKv4.doc

MemoLuX Kft. MINİSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV. Jelen példány sorszáma: 0. Verzió: Lapszám: Fájlnév: 4/0 1/30 MMKv4.doc 1/30 Jelen példány sorszáma: 0 MINİSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV MemoLuX Kft. A minıségügyi kézikönyv sem egészben, sem részben nem másolható az Ügyvezetı Igazgató engedélye nélkül. 2/30 Elosztási lista példány 1

Részletesebben

MAROSHEGYI ÓVODA 2004.

MAROSHEGYI ÓVODA 2004. MAROSHEGYI ÓVODA 2004. Maroshegyi Óvoda MIP 2004. 2 A Maroshegyi Óvoda Minőségirányítási Programja A MIP dokumentumainak kezelési és módosítási rendje A MIP helye A MIP tárolási formája Példányszám Óvodavezetői

Részletesebben

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére

Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3

Részletesebben

1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 36. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

Részletesebben

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető

SCHOOL OF BUSINESS ZALAEGERSZEG ÜZLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM. Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. Érvényes: 2015. szeptember 01.-től PEDAGÓGIAI PROGRAM Vörösné Grünvald Anna intézményvezető 8900 ZALAEGERSZEG, Rákóczi u. 4-8. www.uzletizala.hu ; zalaegerszeg@sob.hu

Részletesebben

2005. évi XCV. törvény. az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról1

2005. évi XCV. törvény. az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról1 2005. évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról1 A törvény célja, hogy az Európai Közösség jogi aktusai, illetve egyéb

Részletesebben

Gyűjtőköri szabályzat

Gyűjtőköri szabályzat Pomázi Művelődési Ház és Könyvtár 2013 Pomáz, Huszár u. 3. Tel.: 06 26 325 163, 06 20 2282135 Tel/fax : 06 26 323 460 pmhk@pomaz.hu / pomazkonyvtar@freemail.hu, www.pmhkpomaz.hu Gyűjtőköri szabályzat A

Részletesebben

INTÉZMÉNYI FELKÉSZÜLÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK FOGADÁSÁRA, A KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK KIEMELT SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA

INTÉZMÉNYI FELKÉSZÜLÉS A STRUKTURÁLIS ALAPOK FOGADÁSÁRA, A KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK KIEMELT SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad Információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát

Részletesebben

A.../2015 (V..) KGY. határozat melléklete SOPRON MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAMJA 2014-2020 Cím Sopron Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja Verzió 2.0 MJV közgyűlési határozat száma

Részletesebben

Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0

Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0 2014 2020 Pest Megye Integrált Területi Programja 2.0 Pest Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft 2015.03.31. Pest Megye Integrált Területi Programja 1 2015. április 7. Készítette Pest Megyei Területfejlesztési

Részletesebben

Mezőcsát, 2011. március

Mezőcsát, 2011. március Egészségnevelési Pedagógiai Program (Egészségfejlesztési Terv) Készítette Kiss József Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Mezőcsát, 2011. március TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 5 Bevezető... 7 I.helyzetelemzés...

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2006. március 31-i ülésére. Közbeszerzési Szabályzat módosítása

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2006. március 31-i ülésére. Közbeszerzési Szabályzat módosítása 7282/2006. E L Ő T E R J E S Z T É S a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2006. március 31-i ülésére Tárgy: Közbeszerzési Szabályzat módosítása Az előterjesztést készítette: dr. Laczkó Katalin Beruházási és

Részletesebben

Tájékoztató Diakóniai szakközépiskolai, és szakképzős osztályok A diakóniai szakmákban

Tájékoztató Diakóniai szakközépiskolai, és szakképzős osztályok A diakóniai szakmákban Tájékoztató Diakóniai szakközépiskolai, és szakképzős osztályok.a diakóniai szakmákban is alapvető követelmény: - a megfelelő elméleti tudás megszerzése készség szintjén valamennyi szakmai tárgyból; -

Részletesebben

BELS ELLEN RZÉSI J E L E N T É S

BELS ELLEN RZÉSI J E L E N T É S JUHÁSZ LEJLA OKLEVELES PÉNZÜGYI REVIZOR BELS ELLEN RZÉSI J E L E N T É S CSANYTELEK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT INFORMATIKAI RENDSZERÉNEK ELLEN RZÉSÉR L Ellen rzött szerv: Csanytelek Község Önkormányzat Polgármesteri

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. szeptember 17-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. szeptember 17-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 17-i ülésére Tárgy: Zirc város integrált településfejlesztési stratégia jóváhagyása Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés

Részletesebben

BIHARKERESZTES VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA

BIHARKERESZTES VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA BIHARKERESZTES VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA Készítette: Közigazgatási Igazgatósága Budapest, 2010. március 5. A projekt az Európai Unió Támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁYNYZAT JEGYZŐJE

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁYNYZAT JEGYZŐJE W O b D H BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁYNYZAT JEGYZŐJE Tárgy: Budapest XVI. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szervezeti Stratégiája 2011-2014 Tisztelt Képviselő-testület! A hazai önkormányzatok

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM. 2014. november 7.

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM. 2014. november 7. GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OPERATÍV PROGRAM 2014. november 7. Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 9 1. A TERVEZÉSI FOLYAMAT... 10 1.1 A tervezési intézményi háttere... 10 1.2 A tervezési folyamat

Részletesebben

Szerzők. Dr. Bachmann Bálint Horváth Ildikó Dr. Szabó Éva Dr. Fülöp Attila Gunszt Dezsőné Kukai Annamária 2015. Szerkesztette: Horváth Ildikó

Szerzők. Dr. Bachmann Bálint Horváth Ildikó Dr. Szabó Éva Dr. Fülöp Attila Gunszt Dezsőné Kukai Annamária 2015. Szerkesztette: Horváth Ildikó Szerzők Dr. Bachmann Bálint Horváth Ildikó Dr. Szabó Éva Dr. Fülöp Attila Gunszt Dezsőné Kukai Annamária INTÉZMÉNYI FEHÉR KÖNYV A DUÁLIS ÉPÍTŐMÉRNÖK BSC KÉPZÉSHEZ 2015. Szerkesztette: Horváth Ildikó ISBN

Részletesebben

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR RENDSZERELEMZÉS I.

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR RENDSZERELEMZÉS I. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM MŰSZAKI TUDOMÁNYI KAR RENDSZERELEMZÉS I. Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, vagy rövidített változatának kiadási jogát is. A Szerző előzetes írásbeli

Részletesebben

NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktőzsde Zrt. által közzétett Felelős Társaságirányítási Ajánlások (2012.

NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktőzsde Zrt. által közzétett Felelős Társaságirányítási Ajánlások (2012. HATTÁROZATI JAVASLAT A 4. NAPIRENDI PONTHOZ NYILATKOZAT a társaságirányítási gyakorlatról a Budapesti Értéktőzsde Zrt. által közzétett Felelős Társaságirányítási Ajánlások (2012.) alapján Az OPIMUS GROUP

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2013. évi Üzleti Terve 2013. május 6. TARTALOMJEGYZÉK ÁLTALÁNOS RÉSZ... 4 Szakmai célok... 6 Pénzügyi

Részletesebben

A paradicsom dinamikus terheléssel szembeni érzékenységének mérése

A paradicsom dinamikus terheléssel szembeni érzékenységének mérése Borsa Béla FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2 Gödöllő, Tessedik S.u.4. Tel.: (28) 511 611 E.posta: borsa@fvmmi.hu Összefoglalás A paradicsom dinamikus terheléssel szembeni érzékenységének mérése A

Részletesebben

Stratégiai menedzsment

Stratégiai menedzsment Fülöp Gyula Stratégiai menedzsment Elmélet és gyakorlat Perfekt Kiadó Tartalom Bevezetés... 9 1. A stratégia lényege, stratégiai alapfogalmak... 11 1.1. Katonai gyökerek... 11 1.2. Stratégia az üzleti

Részletesebben

A karbantartási stratégiák és a vállalati kultúra szerepe a szervezeti üzleti folyamatokban

A karbantartási stratégiák és a vállalati kultúra szerepe a szervezeti üzleti folyamatokban PE GTK A karbantartási stratégiák és a vállalati kultúra szerepe a szervezeti üzleti folyamatokban Bírálói vélemény Hauszmann János Dr. 2013.10.17. Általános megállapítások, észrevételek A témaválasztás

Részletesebben

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely város Információs Gazdaság Stratégiája és a stratégia megvalósítását támogató eszközrendszer Az Információs Gazdaság Stratégia készítési projekt

Részletesebben

Szerzők. Dr. Kvasznicza Zoltán Horváth Ildikó Dr. Gyurcsek István Dr. Szabó Anita Gunszt Dezsőné 2015. Szerkesztette: Horváth Ildikó

Szerzők. Dr. Kvasznicza Zoltán Horváth Ildikó Dr. Gyurcsek István Dr. Szabó Anita Gunszt Dezsőné 2015. Szerkesztette: Horváth Ildikó Szerzők Dr. Kvasznicza Zoltán Horváth Ildikó Dr. Gyurcsek István Dr. Szabó Anita Gunszt Dezsőné INTÉZMÉNYI FEHÉR KÖNYV A DUÁLIS VILLAMOSMÉRNÖK BSC KÉPZÉSHEZ 2015. Szerkesztette: Horváth Ildikó ISBN 978-963-429-007-0

Részletesebben

Tananyagfejlesztés: Új képzések bevezetéséhez szükséges intézményi és vállalati szervezetfejlesztési módszertani feladatok

Tananyagfejlesztés: Új képzések bevezetéséhez szükséges intézményi és vállalati szervezetfejlesztési módszertani feladatok KEIRDI Kutatási Szolgáltatás Design: RIQ & Lead modell. Interdiszciplináris kutatói teamek felkészítése a nemzetközi programokban való részvételre az alapkutatás és a célzott alapkutatás területén TÁMOP-4.2.2.D-15/1/KONV-2015-0005

Részletesebben

AMELYEK A MUNKAHELYI ZAJRÓL SZÓLÓ 2003/10/EK IRÁNYELV ALKALMAZÁSÁRA SZOLGÁ

AMELYEK A MUNKAHELYI ZAJRÓL SZÓLÓ 2003/10/EK IRÁNYELV ALKALMAZÁSÁRA SZOLGÁ NEM KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ ÚTMUTATÓ AZOKRÓL A GYAKORLATBAN BEVÁLT MÓDSZEREKRŐL, AMELYEK A MUNKAHELYI ZAJRÓL SZÓLÓ 2003/10/EK IRÁNYELV ALKALMAZÁSÁRA SZOLGÁLNAK Európai Bizottság Hogyan kerülhető el vagy Hogyan

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK A SZEMÉLYZETFEJLESZTÉS EREDMÉNYESSÉGE AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGNÁL CÍMŰ KÜLÖNJELENTÉSÉRE

A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK A SZEMÉLYZETFEJLESZTÉS EREDMÉNYESSÉGE AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGNÁL CÍMŰ KÜLÖNJELENTÉSÉRE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.6.20. COM(2012) 330 final A BIZOTTSÁG VÁLASZA AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK A SZEMÉLYZETFEJLESZTÉS EREDMÉNYESSÉGE AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGNÁL CÍMŰ KÜLÖNJELENTÉSÉRE HU HU A BIZOTTSÁG

Részletesebben

Panaszkezelési Szabályzat Hatályos: 2014. 08. 01.

Panaszkezelési Szabályzat Hatályos: 2014. 08. 01. A DUNA TAKARÉK BANK Zrt. Igazgatósága 19/2014/IG. számú határozatával jóváhagyott szabályzat A DUNA TAKARÉK BANK ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZATA Lezárva: 2014. 07. 31. Hatályos: 2014. 08. 01. Illés Zoltán

Részletesebben

A követő mérés eredménye a 2. évfolyamon

A követő mérés eredménye a 2. évfolyamon ÚJBUDAI PEDAGÓGIAI INTÉZET 1117 Budapest, Erőmű u. 4. sz. Tel/fax: 381-0664 e-mail: pszk@pszk.hu A követő mérés eredménye a 2. évfolyamon Tartalom: Általános és speciális részkészségek mérésének összefoglaló

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös Jelentése az AJB-5376/2014.

Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös Jelentése az AJB-5376/2014. Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös Jelentése az AJB-5376/2014.számú ügyben Előadó: dr. Kéri Szilvia dr. Szüts Korinna dr. Pump Judit Az eljárás

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja 2006-2009

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja 2006-2009 A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja 2006-2009 Bevezetés Az élővizek használata életünk egyik legfontosabb, ugyanakkor költségekkel is járó eleme. A folyók, patakok, tavak vize,

Részletesebben

MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV

MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV MINŐSÉGÜGYI KÉZIKÖNYV Miskolc, 2013 1.1.32. sz. Egyetemi Szabályzat A MISKOLCI EGYETEM SZENÁTUSÁNAK 64/2013. SZ. HATÁROZATA. Készült 8 példányban,. sorszámú, változás átvezetésére kötelezett példány.

Részletesebben

HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS

HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS 1 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HIVATÁSETIKA ÉS KULTÚRA, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS Tankönyv az integritás tanácsadó szakirányú továbbképzéshez 2 Budapest, 2013... SZERZŐK: DÁVID PÉTER LÓCZY PÉTER LEKTOR: DR. GYÖRGY

Részletesebben

Zárójelentés. Az autonóm mobil eszközök felhasználási területei, irányítási módszerek

Zárójelentés. Az autonóm mobil eszközök felhasználási területei, irányítási módszerek Zárójelentés Az autonóm mobil eszközök felhasználási területei, irányítási módszerek Az autonóm mobil robotok elterjedése növekedést mutat napjainkban az egész hétköznapi felhasználástól kezdve az ember

Részletesebben

file://c:\coeditor\data\local\course410\tmp.xml

file://c:\coeditor\data\local\course410\tmp.xml 1. oldal, összesen: 16 Tanulási célok: A lecke feldolgozása után Ön képes lesz: saját szavaival meghatározni a menetrend fogalmát; saját szavaival meghatározni a menetrend tartalmának kötelező részeit;

Részletesebben

Stratégiai menedzsment nemzetközi benchmark elemzés

Stratégiai menedzsment nemzetközi benchmark elemzés Stratégiai menedzsment nemzetközi benchmark elemzés Összeállította: IFUA Horváth & Partners Vezetési és Informatikai Tanácsadó Kft. Készült az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából, a Minőségfejlesztés

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015. Székesfehérvár, Munkácsy Mihály utca 10. 1 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb

Részletesebben

Fejér Megyei Önkormányzat Kossuth Zsuzsanna Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye Sárbogárd

Fejér Megyei Önkormányzat Kossuth Zsuzsanna Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye Sárbogárd Fejér Megyei Önkormányzat Kossuth Zsuzsanna Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye Sárbogárd Ellenőrzési, mérési és értékelési rendszere 2009. Tartalomjegyzék

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA EN EN EN AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2005.01.27. COM(2005) 14 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK

Részletesebben

mérés.info A mérés-értékelés hírei 2014. szeptember CÍM 1088 Budapest, Vas utca 8. HONLAP www.fppti.hu

mérés.info A mérés-értékelés hírei 2014. szeptember CÍM 1088 Budapest, Vas utca 8. HONLAP www.fppti.hu mérés.info A mérés-értékelés hírei 2014. szeptember CÍM 1088 Budapest, Vas utca 8. HONLAP www.fppti.hu 22. szám 2014. szeptember 2 Re: Köszöntő Rövidebb kihagyás után, a 2014/2015- ös tanévtől ismét megjelenik

Részletesebben

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PORGRAM /IMIP/ KINIZSI PÁL ÉLELMISZERIPARI SZAK- KÉPZŐ ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM Kaposvár, Baross u. 19. Tantestület jóváhagyásának dátuma: 2007. 12. 12. Fenntartóhoz történt benyújtás

Részletesebben

1 Rendszer alapok. 1.1 Alapfogalmak

1 Rendszer alapok. 1.1 Alapfogalmak ÉRTÉKTEREMTŐ FOLYAM ATOK MENEDZSMENTJE II. RENDSZEREK ÉS FOLYAMATOK TARTALOMJEGYZÉK 1 Rendszer alapok 1.1 Alapfogalmak 1.2 A rendszerek csoportosítása 1.3 Rendszerek működése 1.4 Rendszerek leírása, modellezése,

Részletesebben

Útmutató az előterjesztések és miniszteri rendelet-tervezetek hatásvizsgálatához és

Útmutató az előterjesztések és miniszteri rendelet-tervezetek hatásvizsgálatához és Az új hatásvizsgálati rendszer Hatásvizsgálati és hatásvizsgálati kézikönyv lap általános Útmutató az előterjesztések és miniszteri rendelet-tervezetek hatásvizsgálatához és bemutatása módszertani segédlet

Részletesebben

A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon

A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon ÚJBUDAI PEDAGÓGIAI INTÉZET 1117 Budapest, Erőmű u. 4. sz. Tel/fax: 381-0664 e-mail: pszk@pszk.hu A bemeneti mérés eredménye az 1. évfolyamon Tartalom: Általános és speciális részkészségek mérésének összefoglaló

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT 082019 EPRESKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 4030 Debrecen, Epreskert u. 80. OM: 200020 Elkészítette: Elfogadta: Véleményezte: Intézményvezető

Részletesebben

ÚtMUtAtÓ A VÁROSI HelYek kialakításához. közös Stratégia 3.3 Akció

ÚtMUtAtÓ A VÁROSI HelYek kialakításához. közös Stratégia 3.3 Akció ÚtMUtAtÓ A VÁROSI HelYek kialakításához közös Stratégia 3.3 Akció A szerző: Prof. Richard Stiles, Város- és Tájépíteszeti Intézet Műszaki Egyetem, Bécs Ez a tanulmány hat különálló munkadokumentum alapján

Részletesebben

MARKETINGTERVEZÉS. Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011.

MARKETINGTERVEZÉS. Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011. MARKETINGTERVEZÉS Készítette: a Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából: Dr. Karaszi Andrea- Horváth Olga Szombathely, 2011. BEVEZETŐ Mielőtt a marketing terv készítés egyes lépéseit számba

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező

Részletesebben

A KÖNYVVIZSGÁLAT ALAPJAI

A KÖNYVVIZSGÁLAT ALAPJAI Dr. Lukács János A KÖNYVVIZSGÁLAT ALAPJAI Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügyi számvitel tanszék 2014. Tartalomjegyzék Előszó... 5 I. rész 1. Az ellenőrzés alapja... 7 1.1. Az ellenőrzés fogalma és célja...

Részletesebben

A Bessenyei György Gimnázium és Kollégium. Minő ségirányítási Programja

A Bessenyei György Gimnázium és Kollégium. Minő ségirányítási Programja Vezessétek elméinket a szép tudományoknak és a bölcsességek fényes napjára, hadd lássuk meg ott: Micsoda az ember! (Bessenyei György) A Bessenyei György Gimnázium és Kollégium Minő ségirányítási Programja

Részletesebben

Kedves Olvasó! 2. I. Célok és keretek 3. II. Versenyképesség 3. III. Az átvilágítás folyamata 4

Kedves Olvasó! 2. I. Célok és keretek 3. II. Versenyképesség 3. III. Az átvilágítás folyamata 4 Tartalomjegyzék Kedves Olvasó! 2 I. Célok és keretek 3 II. Versenyképesség 3 III. Az átvilágítás folyamata 4 IV. Szolgáltatások és érintettek 5 4.1 Szolgáltatások azonosítása 5 4.2 Érintettek azonosítása

Részletesebben

A Belső Ellenőrzés Szakmai Gyakorlatának Nemzetközi Normái Megjegyzés: A 2007. januártól hatályos változások félkövér dőlt betűkkel vannak kiemelve, hogy az olvasók könnyen azonosíthassák a módosításokat

Részletesebben

Gyártási folyamatok tervezése

Gyártási folyamatok tervezése Gyártási folyamatok tervezése Dr. Kardos Károly, Jósvai János 2006. március 28. 2 Tartalomjegyzék 1. Gyártási folyamatok, bevezetés 9 1.1. Gyártó vállalatok modellezése.................. 9 1.1.1. Számítógéppel

Részletesebben

Bevezető 1. Elemző rész 1.1 Célok meghatározása 1.2 Helyzetelemzés 1.3 Következtetések 2. Tanácsadó rész 2.1. Stratégiai tanácsok 2.

Bevezető 1. Elemző rész 1.1 Célok meghatározása 1.2 Helyzetelemzés 1.3 Következtetések 2. Tanácsadó rész 2.1. Stratégiai tanácsok 2. II./H. PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSI ELLENŐRZÉS JAVÍTÁSA TARTALOMJEGYZÉK Bevezető 1. Elemző rész 1.1 Célok meghatározása 1.2 Helyzetelemzés 1.3 Következtetések 2. Tanácsadó rész 2.1. Stratégiai

Részletesebben

Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann

Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann Fiáth Attila Nagy Balázs Tóth Péter Dóczi Szilvia Dinya Mariann Egységes kockázatkezelési módszertan kialakítása a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító társaságnál A felelős vállalatirányítás

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A GYORS EGÉSZSÉGHATÁS-VIZSGÁLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ. Egészséghatás-vizsgálat: eszköz döntéshozók részére

ÚTMUTATÓ A GYORS EGÉSZSÉGHATÁS-VIZSGÁLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ. Egészséghatás-vizsgálat: eszköz döntéshozók részére ÚTMUTATÓ A GYORS EGÉSZSÉGHATÁS-VIZSGÁLAT ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Egészséghatás-vizsgálat: eszköz döntéshozók részére Az Egészségfejlesztési módszertani füzetek kiadványsorozat kötetei: 1. Az egészségfejlesztés

Részletesebben

54 542 01 0010 54 02 Ruhaipari technikus Könnyűipari technikus

54 542 01 0010 54 02 Ruhaipari technikus Könnyűipari technikus A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A szociális szolgáltatástervezés gyakorlata. Zárótanulmány

A szociális szolgáltatástervezés gyakorlata. Zárótanulmány A szociális szolgáltatástervezés gyakorlata Zárótanulmány Készítette: Erdélyi Tamás, Mészáros Zoltán Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet TÁMOP 5.4.1. 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 1.1. Előzmények...

Részletesebben

KÖLTSÉG-HATÉKONYSÁG VIZSGÁLAT VESZPRÉM MEGYE OPERATÍV PROGRAM

KÖLTSÉG-HATÉKONYSÁG VIZSGÁLAT VESZPRÉM MEGYE OPERATÍV PROGRAM KÖLTSÉG-HATÉKONYSÁG VIZSGÁLAT VESZPRÉM MEGYE OPERATÍV PROGRAM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A költséghatékonysági elemzés célja, hogy igazolja a projekttel vagy programmal kapcsolatosan az alábbiakat: - Konzisztencia

Részletesebben

A könyvtári minőségirányítás bevezetésére

A könyvtári minőségirányítás bevezetésére AJÁNLÁS A könyvtári minőségirányítás bevezetésére készült az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Kultúráért Felelős Államtitkárságának megbízásából 1. Bevezető Már a szakfelügyeletről szóló 2001. évi rendeletben

Részletesebben

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV 2. SZ. VERZIÓ A HATÁLYBA LÉPÉS DÁTUMA: 2015. 04. 20. HATÁLYOS: visszavonásig KÉSZÍTETTE: ELLENŐRIZTE: JÓVÁHAGYTA: Dr. Horváth Ágnes minőségirányítási vezető Dr. Ailer Piroska rektor Dr. Ailer Piroska rektor

Részletesebben

23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet. a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet. a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 24. számú melléklet 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 3. számú melléklet a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelethez

Részletesebben

A vízöblítéses WC-kre és vizeldékre vonatkozó uniós GPP-követelmények

A vízöblítéses WC-kre és vizeldékre vonatkozó uniós GPP-követelmények A vízöblítéses WC-kre és vizeldékre vonatkozó uniós GPP-követelmények A környezetvédelem szempontjait figyelembe vevő, azaz zöld közbeszerzés (GPP) önkéntesen alkalmazott eszköz. Ez a dokumentum a vízöblítéses

Részletesebben

9665/15 eh/zv/kf 1 DGD 1C

9665/15 eh/zv/kf 1 DGD 1C Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. június 9. (OR. en) 9665/15 ENFOPOL 135 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az elnökség a delegációk Előző dok. sz.: 5729/2/15 REV 2 Tárgy: Tervezet A Tanács következtetései

Részletesebben

A hazai fejlesztéspolitika keretei 2015. 10.09.

A hazai fejlesztéspolitika keretei 2015. 10.09. A hazai fejlesztéspolitika keretei 2015. 10.09. Tartalom nemzeti, térségi és települési rendezési és fejlesztési tervdokumentumok Magyarország Partnerségi Megállapodása (2014 2020) tervezési folyamat operatív

Részletesebben

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJES KÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS (TQM) SZAK Nappali tagozat Minőségirányítási menedzser szakirány A MINŐSÉGÜGYI RENDSZER VIZSGÁLATA

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA

SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÉKESFEHÉRVÁRI KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HELYI TANTERV 1-8. évfolyam Módosítva Székesfehérvár 2015. TARTALOMJEGYZÉK 1. A helyi tanterv célja, koncepciója... 3 2. Tantárgyi rendszer és óraszámok...

Részletesebben

Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés

Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban. 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet olyan

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

több időt ad a tanulónak: pl. egy hét. A tanár ezeket is minden esetben ellenőrzi.

több időt ad a tanulónak: pl. egy hét. A tanár ezeket is minden esetben ellenőrzi. Részlet a Német Nemzetiségi Általános Iskola Pedagógiai programjából: XV. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával

Részletesebben

Testre szabható cafeteria megoldások

Testre szabható cafeteria megoldások Testre szabható cafeteria megoldások Növelje vállalata teljesítményét, és csökkentse HR adminisztrációját a Sodexo megoldásával! Válassza ki az Ön számára leginkább megfelelő megoldást! A különböző szolgáltató

Részletesebben

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM Megbízó: Országos Vízügyi Főigazgatóság SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM Vitassuk meg a Szennyvíziszap Stratégiát és Programot! c. konferencia Környezetvédelmi Szolgáltatók

Részletesebben

Inkontinens betegek az egészségturizmusban

Inkontinens betegek az egészségturizmusban Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi szervező Egészségturizmus szakirány Inkontinens betegek az egészségturizmusban Marien Anita Kovács Marianna 2015. Tartalomjegyzék I.Bevezetés... 2 II.Szakirodalmi

Részletesebben