SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM"

Átírás

1 Megbízó: Országos Vízügyi Főigazgatóság SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM Vitassuk meg a Szennyvíziszap Stratégiát és Programot! c. konferencia Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége június 2. STRATÉGIA 2014 KONZORCIUM 1

2 A munka keretei A munka outputjai Stratégia Program A munka főbb lépései Felülvizsgálat: helyzetfeltárás és megalapozó vizsgálatok november Stratégia és Program egyeztetési változat készítése április SKV, társadalmi egyeztetés június Stratégia és Program véglegesítése július 2

3 A stratégia tárgya és időtávja A stratégia megalapozása a magyarországi iszapgazdálkodás részletes helyzetelemezése és helyzetértékelése A stratégia célrendszere az iszapgazdálkodás fejlesztése során megvalósítandó mérhető célok rögzítése A stratégia eszközrendszere a szükséges beavatkozások területének és eszközeinek pontos meghatározása Az output-, eredmény- és hatásindikátorok nyomon követése a szükséges beavatkozások személyi, tárgyi, szakmai, anyagi és szervezeti feltételei, a Stratégia megvalósítása, monitoring rendszere Az értékelés alapelvei 3

4 A stratégia tárgya és időtávja A stratégia kiterjed a 25/2002 (II.27.) Korm. rendeletben szereplő 602 db LE feletti biológiai tisztítókapacitású szennyvíztisztító telepre, a rendeletben nem szereplő, LE alatti biológiai tisztítókapacitású, 236 db szennyvíztisztító telepre és az ország összes településére. A stratégiaalkotás alapjai az EU programkészítési módszerei (LFA), az EU hatásvizsgálati módszerei, a projektek előkészítésével kapcsolatos követelményrendszer, elsősorban a költség-haszon elemzési módszerek. A Stratégia időtávja középtávú szakpolitikai stratégia (38/2012. (III. 12.) Korm. Rendelet), időtávja 10 év ( ), magában foglalja a 4 éves ( ), rövid távú Szennyvíziszap Kezelési és Hasznosítási Program (a továbbiakban: Program) eszközrendszerét. 4

5 A stratégia fogalmi keretei sűrítés stabilizálás iszapkezelés víztelenítés iszapszállítás szárítás komposztálás iszapgazdálkodás iszap mezőgazdasági hasznosítása komposzt mezőgazdasági hasznosítása iszaphasznosítás- és ártalmatlanítás rekultivációs hasznosítás outputok szállítása energetikai hasznosítás lerakás 5

6 A stratégia készítés módszere Beavatkozási logika: probléma-cél-eszköz 6

7 PROBLÉMA CÉL ESZKÖZ Az iszapkezelés kismértékben elmarad a megfelelő szinttől, nem minden tekintetben követte a nemzetközi trendet Nem eléggé hatékony az iszapkezelés területi szerveződése Az iszapkezelés hasznosításokhoz igazodó szintjének elérése Az iszapkezelés hatékonyságának növelése Az iszapkezelés hasznosításokhoz igazodó kapacitásainak kiépítése, korszerűbb technológiák alkalmazása mintaprojektben, majd szélesebb körben Az iszapkezelés hatékony területi szerveződéseinek létrehozása és működtetése A mezőgazdasági kapacitások kihasználtsága alacsony. A mezőgazdasági hasznosítás szinten tartása, növelése, hatékonyságának növelése A mezőgazdasági hasznosítás ösztönzése a gazdák eszközeinek fejlesztésével, menedzsment eszközökkel A rekultivációs kapacitások felhasználása nem stratégián alapuló, az aktuális piaci viszonyok irányítják. A keletkező iszap növekvő mennyiségét az energetikai hasznosítás részarányának növekedésével lehet csak hasznosítani a mezőgazdasági hasznosítási lehetőségek korlátai és a rekultivációra alkalmas területek fogyása miatt, azonban az ehhez szükséges energetikai hasznosító kapacitások nem, vagy területileg heterogén módon állnak rendelkezésre. Szabályozási, intézményi, finanszírozási hiányosságok mutatkoznak. A rekultivációs hasznosítás hatékonyságának növelése Az energetikai hasznosítás arányának növelése, a mezőgazdasági és a rekultivációs hasznosítás fölötti mennyiség energetikai hasznosítása Szabályozási, intézményi, finanszírozási hiányosságok kezelése A rekultivációs területek felhasználásában stratégiai szintű tervezés érvényesítése, amely biztosítja a hatékonyságot. Az energetikai hasznosítási kapacitások biztosítása, fokozatos kiépítése Menedzsment eszközök 7

8 Megalapozás 8

9 A keletkező iszap jelenlegi mennyisége Az összes szennyvíztisztító telep év végi terhelése LE üzemeltetői adatgyűjtés és az OSAP és TESZIR adatok összevetése alapján Az ebből becsült keletkező iszaptömeg: t sza/év. A lakosegyenértékre vetített fajlagos szárazanyag tartalom: 20,5 kg/le év. Egy probléma: Szennyvíziszap szárazanyag (t/év) adatok szóródása bevallott adat / LE terhelésből számított adat (%) Sorozatok1 OSAP_2012_2000 LE fölöttiek Sorozatok2 OSAP_2013_2000 LE fölöttiek Üzemeltetők_2014_2000 LE Sorozatok3 fölöttiek Szvt. telep kapacitás (LE) 0 9

10 Egyik következmény: Forrás: TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv Nemzeti Megvalósítási Programjáról. Időszak: január december 31. Kiadva: június hó (továbbiakban Országjelentés) Megjegyzés: A 2012 év előtti adatok nem, a 2012-es és 2013-as OSAP adatok a VIZIG-ek által már szűrtek voltak! 10

11 Megoldás: Javítani kell az üzemeltetői adatszolgáltatás minőségét Ennek eszközei: 1. beavatkozási fokozat kérdőívek színvonalának javítása átgondoltabban szerkesztett kérdőívek, az adatszolgáltatási igény minimálisan szükségesre csökkentése, a különböző célra készült adatigények összehangolása, a többszörös ismétlődések megszüntetése, a nyilvánvalóan hibás adatok automatikus szűrése. 2. beavatkozási fokozat eszközök biztosítása az üzemeltetők számára oktatás intézményesítése, hiányzó tárgyi eszközök biztosítása (pályázati lehetőség). 3. beavatkozási fokozat hibás adatszolgáltatás szankcionálása adatszolgáltatás elmaradása esetén, javításra való felhívás ellenére hibás adat esetén. 11

12 A keletkező mennyiség előrejelzése A várható távlati terhelés összesen: LE A jogszabályban előírt 599 db agglomeráció távlati szv. terhelése: LE. A 2000 LE alatti telepek távlati terhelése LE. A keletkező iszapmennyiségek trendje Év Terhelés (LE) Keletkező iszap (t sza./ év)

13 Az iszapkeletkezés térségi jellemzése,

14 Az iszapkeletkezés változása 2027-re 14

15 Szennyvíztisztító telepek kiterheltségének megoszlása (2013 évi/2027 évi terhelés) 15

16 Szennyvíziszap hasznosítás és ártalmatlanítás helyzete A szennyvíziszap hasznosítása, ártalmatlanítása Magyarországon 2013-ban, megyénkénti összesítésben 16

17 Szennyvíziszap hasznosítás és ártalmatlanítás helyzete A szennyvíziszap hasznosítási lehetőségei Magyarországon 2013-ban 17

18 Szennyvíziszap hasznosítás és ártalmatlanítás helyzete 1. szcenárió: a mezőgazdasági hasznosítás feltételei nem szigorodnak jelentősen (t/év) 18

19 Szennyvíziszap hasznosítás és ártalmatlanítás helyzete 2. szcenárió: a mezőgazdasági hasznosítás feltételei jelentősen szigorodnak (t/év) 19

20 Szennyvíziszap hasznosítás és ártalmatlanítás helyzete Iszapkezelési létesítmények várható elhelyezkedése 2027-ben 20

21 Szennyvíziszap hasznosítás és ártalmatlanítás helyzete Iszaphasznosítási létesítmények várható elhelyezkedése 2027-ben 21

22 A Stratégia alapvetései I. A nemzetközi áttekintés alapján meghatározott trendeket figyelembe kell venni, de szelektálni kell azokat, a következő szempontok szerint: Magyarország anyagi teherbíró képessége, a rendelkezésre álló hazai ipari potenciál, a fenntartható üzemeltetés. Az iszapgazdálkodás magyarországi helyzete 2013-ban nem tekinthető rossznak: Ezért nem lehet általános célkitűzésünk egy átfogó, teljesen új iszapgazdálkodási szisztéma kialakítása. Szó sem lehet arról, hogy az iszapkezelés korszerűbbnek ítélt technológiai megoldásai miatt nagyarányú átépítés kezdődjön meg. Javaslataink csak azokra az esetekre vonatkozhatnak, amikor egyéb okok is indokolják a létesítmények fejlesztését. Mindezek miatt számos elvi megoldási javaslatot, fejlesztési irányt határozzunk meg és csak korlátozott mértékben kreáljunk projekteket. Figyelemmel kell lenni az átalakulóban lévő üzemeltetői rendszer jövőbeni sajátosságaira. Az üzemeltetői hálózat koncentrálódása kedvező lehetőséget biztosít a térségi megoldások számára. 22

23 A Stratégia alapvetései II. A jól megválasztott iszapgazdálkodási Stratégia, kedvező lehetőséget teremthet a hazai ipar innovációjának támogatására is. A hasznosítási megoldás az iszapgazdálkodás meghatározó tényezője. Olyan kezelési módszereket kell alkalmazni, amelyek optimálisan szolgálják ki az iszap hasznosítási technológiát. A javasolt hasznosítási megoldásoknak figyelembe kell vennie az Ország specifikus helyzetét: viszonylag fejlett, nagy területekre kiterjedő mezőgazdaság, fejlődő ipar. Meg kell tartani a 2006-os Stratégia egyik alapvetését. Nem elég egy műszaki megoldással 100% kapacitást biztosítani. A hasznosítás módszereit diverzifikálni kell és összesen mintegy 120%-150%. kapacitást célszerű biztosítani. A települési szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítása a következő évtizedekben meghatározó eleme marad a magyarországi iszapgazdálkodásnak. Sok szó esik az iszap megengedett szennyezőanyag (káros anyag) koncentrációjának esetleges szigorításáról. JELENLEG NEM SZÓLNAK ÉSZÉRVEK A HASZNOSÍTÁSI HATÁRÉRTÉKEK SZIGORÍTÁSA MELLETT! Megjegyzés: Idő-szűke miatt erről csak ennyit, ha igény van rá, a vitában részletesen kitérhetünk a probléma tárgyalására. 23

24 A Stratégia alapvetései III. Előtérbe kell helyezni a szakszerű komposztálást (minősített komposzt készítését). Megfontolásra javasolt a homok és/vagy alacsony szervesanyag tartalmú talajok szennyvíziszap komposztokkal való javítása. A rekultiváció, tájsebek gyógyítása, revitalizáció gyűjtőneveken folytatott tevékenység is lényeges eleme kell, maradjon az iszapgazdálkodásnak, a rendelkezésre álló lehetőségek kihasználásával. Fontos szempont azonban, hogy mely időpintig vehető számításba ilyen területek megléte. Nem vitatható, hogy az égetés távlatban kényszerűen - fontos eleme lesz az iszaphasznosításnak (főként Budapesten, továbbá a meglévő kapacitások kihasználásával). A települési szennyvíziszapok deponálásának részaránya ma Magyarországon 2%. A probléma megoldottnak tekinthető, nem része a Stratégiának. 24

25 Iszapgazdálkodási technológiák vizsgálata A Felülvizsgálat munkarész keretében 2014-ben 49 mintatechnológiát vizsgáltunk meg társadalmi hasznosság szempontjából, prioritási sorrendet állítottunk fel a technológia megoldások alkalmazására: A fajlagos nettó haszon jellemzően nő a kapacitás növekedésével (térségi iszapkezelő rendszerek!). Az azonos kapacitású változatok között a komposztálás és az iszap mezőgazdasági hasznosítása kedvezőbb, mint az energetikai hasznosítás. A mg. hasznosításnál alig alacsonyabb a fajlagos nettó haszon rekultivációs hasznosítás esetén, A szennyvíziszap RDF-el való együttégetése kedvezőbb a monoégetésnél. A szállítási megoldások társadalmi hasznosság vizsgálata alapján egyértelműen a közúti szállítás optimális. 25

26 Iszapkezelési térségek vizsgálata Kijelölésük a spontán módon létrejött iszapkezelési együttműködéseket figyelembe véve költség-hatékonysági és megvalósíthatósági szempontok alapján történt. Javaslat az iszapkezelési térségekre (45 db): 26

27 Cél- és eszközrendszer 27

28 PROBLÉMA CÉL ESZKÖZ Az iszapkezelés kismértékben elmarad a megfelelő szinttől, nem minden tekintetben követte a nemzetközi trendet Nem eléggé hatékony az iszapkezelés területi szerveződése Az iszapkezelés hasznosításokhoz igazodó szintjének elérése Az iszapkezelés hatékonyságának növelése Az iszapkezelés hasznosításokhoz igazodó kapacitásainak kiépítése, korszerűbb technológiák alkalmazása mintaprojektben, majd szélesebb körben Az iszapkezelés hatékony területi szerveződéseinek létrehozása és működtetése A mezőgazdasági kapacitások kihasználtsága alacsony. A mezőgazdasági hasznosítás szinten tartása, növelése, hatékonyságának növelése A mezőgazdasági hasznosítás ösztönzése a gazdák eszközeinek fejlesztésével, menedzsment eszközökkel A rekultivációs kapacitások felhasználása nem stratégián alapuló, az aktuális piaci viszonyok irányítják. A rekultivációs hasznosítás hatékonyságának növelése A rekultivációs területek felhasználásában stratégiai szintű tervezés érvényesítése, amely biztosítja a hatékonyságot. A keletkező iszap növekvő mennyiségét az energetikai hasznosítás részarányának növekedésével lehet csak hasznosítani a mezőgazdasági hasznosítási lehetőségek korlátai és a rekultivációra alkalmas területek fogyása miatt, azonban az ehhez szükséges energetikai hasznosító kapacitások nem, vagy területileg heterogén módon állnak rendelkezésre. Szabályozási, intézményi, finanszírozási hiányosságok mutatkoznak. Az energetikai hasznosítás arányának növelése, a mezőgazdasági és a rekultivációs hasznosítás fölötti mennyiség energetikai hasznosítása Szabályozási, intézményi, finanszírozási hiányosságok kezelése Az energetikai hasznosítási kapacitások biztosítása, fokozatos kiépítése Menedzsment eszközök 28

29 Fejlesztési eszközök I. Iszapkezelés (a cél és eszközrendszerben felsoroltaknak megfelelően) Mintaprojektek Célja: Hazai tapasztalatot szerezni az iszapkezelési technológia legújabb trendjeiről Anaerob stabilizálás alkalmazása egyre kisebb kapacitású telepeken rothasztó fejlesztés10 telepen (RV projektek) A fentiek lehetőségét alapvetően a kisebb kapacitású gépegységek kifejlesztése és a biogáz hasznosítás javuló hatásfoka biztosítja mikroturbinák, üzemanyagcellák alkalmazásuk célszerűen a fenti telepeken. Az iszap víztelenítésre nem szükséges mintaprojekt a kisebb telepek problémája a területi szerveződés keretében megoldható. A komposztálásra nem szükséges mintaprojekt a minősített komposzt előállítására való áttérés a Stratégia külön eleme (lásd később). A szárítás nem indokol mintaprojektet. Területi szerveződés elősegítése Célja: Az iszapkezelés gazdaságosabbá tétele Növekvő kapacitások javuló hatékonyság. A kis telepek hiányzó, vagy elavult kapacitásainak pótlása a központi telepen gazdaságosabban oldható meg (illetve egyáltalán megoldható!). Az iszaphasznosító felé nagyobb kapacitások lekötése egyenletesebb, ill. az igényekhez igazodó ütemű iszapszállítás. Az iszapkezelési térségek körülhatárolása csak javaslat, megvalósítása az üzemeltetőkön múlik. Teljes megvalósulása a Stratégiai időtávot meghaladó célkitűzés. 29

30 Fejlesztési eszközök II. Iszap hasznosítás Mezőgazdasági hasznosítás ösztönzése Célja: A mezőgazdasági hasznosítás növelése, de legalább szinten tartása A biztonságos minőség érdekében további elmozdulás a szakszerű komposztálás irányába termék minősítésű komposzt előállítása minden szennyvíztisztító telepi komposztálóban. Szemléletformálás menedzsment eszközöknél. Energetikai hasznosítási kapacitások biztosítása Célja: Az iszaphasznosítás biztonságának növelése hasznosítási módok diverzifikálása, ehhez hasznosítási kapacitások biztosítása. Rekultivációs felhasználásában stratégiai szintű tervezés érvényesítése Célja: A fogyó kapacitások ésszerűbb kihasználása Az iszaphasznosítás fejlesztési céljainak megvalósítása alapvetően a Budapesti energetikai hasznosítási projekt megvalósítása. 30

31 Fejlesztési eszközök III. Néhány gyakori téves hiedelem az iszapkezelési technológiai lehetőségeit illetően A szennyvíztisztító telepekről kikerülő iszap szárazanyag tömeg csökkentési lehetőségei: Erre a célra egyetlen ipari méretekben alkalmazható technológia létezik a rothasztás. Ez az eljárás számottevően csökkenti az iszap szerves hányadának tömegét, azonban csak korlátozottan alkalmazható (kapacitáshatárok miatt), továbbá az iszap kezelés céljára felhasznált szerves anyag hiányozni fog a hasznosításnál (mg. szerves agyag igénye, energetikai hasznosításnál fűtőérték csökkenés) a reális lehetőségeket a Stratégia keretében kihasználjuk. Más számításba vehető technológia nem létezik hibás az az elképzelés, hogy az iszapkezelési technológia fejlődésével a szennyvíztisztító telepekről kikerülő iszap szárazanyag tömeg a jövőben csökkenni fog. Az iszap káros anyag koncentrációjának csökkentési lehetőségei: Erre a célra ipari méretekben alkalmazható technológia nem létezik. A probléma kizárólag cső-elei beavatkozással, az ipari kibocsátás csökkentésével kezelhető! Hibás az az elképzelés, hogy a mezőgazdasági elhelyezés határértékeinek szigorítása alacsonyabb szennyezettséget (főként nehézfém tartalom csökkenést) biztosító technológiák alkalmazására kényszeríti az üzemeltetőket! A határértékek szigorításának egyetlen következménye lehet visszaszorul a mezőgazdasági hasznosítás és előtérbe kerül az energetikai hasznosítás ezzel elpazaroljuk az iszapokban lévő szerves anyagok és tápanyagok jelentős részét, csökkentjük a fenntarthatóságot. Az iszapban feldúsult mikro-szennyezők (főként gyógyszermaradványok) kockázata: A gyógyszermaradványok alapvetően vízoldhatóak, az iszapban nem dúsulnak fel. A probléma nem az iszaphasznosításnál, hanem a tisztított szennyvizek befogadóra való hatásánál jelentkezik. 31

32 Mintaprojektek Az iszapkezelési technológia legintenzívebben fejlődő eleme a gázhasznosítás (akár 30-50%-os villamos energia termelési hatásfok növekedés is elérhető). Azok közül a szennyvíztisztító telepek közül választottunk, amelyek új rothasztót kapnak. Mikroturbinák (kompakt gázturbinák) alkalmazása (Kisújszállás, Balatonlelle, Esztergom). 29. ábra: Az üzemanyag cellák működési elve 32

33 Biogáz hasznosítása üzemanyagcellás rendszerrel (Esztergom). Az üzemanyag cellák működési elve 33

34 A térségi fejlesztési lehetőségek meghatározása Kapacitások Mire alkalmas a kiválasztott 54 központi telep mai kiépítettsége mellett, a kapcsolódó szennyvíztisztító telepek és a térség jelenleg még nem csatornázott települései távlati igényeinek kielégítése terén? rothasztás (minddel kapcsolódó résztechnológiával, mint: elő- és utósűrítés, gázhasznosítás, stb. anaerob stabilizálás nem, RV-k 10 rothasztó igen), víztelenítés (minddel kapcsolódó résztechnológiával, mint: vegyszer előkészítés és kondicionálás, stb.), szárítás, komposztálás tekintetében. Igények Tételesen megvizsgáltuk a térségi iszapkezelő rendszerekbe bevont további 596 db szennyvíz-tisztító telepet (amelyek nem központi telepek) abból a szempontból, hogy célszerű-e iszapkezelésük valamely lépését az iszapkezelési térségi központban, közösen végezni? Milyen esetekben indokolt a térségi iszapkezelő kapacitás igénybevétele? ha elavult technológia található a helyi telepen, pl.: iszap stabilizációra: kétszintes ülepítő, vagy felületi levegőztetés (pl. oxidációs árok), iszap víztelenítésre: iszapágy, stb. régebben jóval előtt - helyezték a telepet üzembe (a stratégiai időtáv végén ezek már éves telepek lesznek), hiányzik egy, vagy több technológiai lépcső (pl. víztelenítés). 34

35 Példa a közös technológiai elemekre vonatkozó igények meghatározására Település Van szvt. telep? Település lakosszáma (fő) Telep biológiai kapacitása (LE) Térségi iszapkezelő rendszer neve Közonti telep? Térségi iszapkezelsi technológia Közős rothasztás (idegen LE) Közős víztelenítés (idegen LE) Közős komposztálás (idegen LE) Közős szárítás (idegen LE) Csatornázatlan településekről távlatban megjelenő töbletterhelés (LE) Szv. agglomeráció neve Acsa Aszódi 0 Püspökhatvan Aszód Aszódi 1 vízt. komp Aszód Bag Aszódi 0 Aszód Csővár Aszódi 0 Püspökhatvan Dány Aszódi Dány Domony Aszódi 0 Aszód Erdőkürt Aszódi Nincs szv.tisztítás! Galgagyörk Aszódi 0 Püspökhatvan Galgahévíz Aszódi 0 Tura Galgamácsa Aszódi 0 Aszód Hévízgyörk Aszódi 0 Aszód Iklad Aszódi 0 Aszód Isaszeg Aszódi Isaszeg Kálló Aszódi Nincs szv.tisztítás! Kisnémedi Aszódi 0 Aszód Püspökhatvan Aszódi Püspökhatvan Püspökszilágy Aszódi 0 Aszód Tura Aszódi Tura Vácegres Aszódi 0 Aszód Váckisújfalu Aszódi 0 Aszód Vácszentlászló (prü) 0 Aszódi Vácszentlászló Valkó Aszódi 0 Vácszentlászló Zsámbok Aszódi 0 Vácszentlászló Térség összesen:

36 Az igények országos áttekintése: Ezt követően kerülhetett sor a központi telepek egyes technológiai elemeire előirányzott, külső forrásból származó többletterhelések központi telepenkénti, majd országos összesítésére. Országos szinten: mintegy 0,5 millió LE igényt merült fel közös rothasztásra (megoldható), közel 1 millió LE igényt merült fel a közös víztelenítésre (ezek részben mobil víztelenítőket jelentenek!), Igen nagy igény merült fel a közös komposztálásra (ezek részben elégíthetők ki a szennyvíztisztító telepeken, részben az önálló, vagy más célú komposztálókon!). Megjegyzés: Az alacsony kapacitású telepek komposztálóit, különösen, ha a telep 2000 előtt épültek, általában célszerű lesz felszámolni, és a komposztálást az iszapkezelési térségi központban, vagy valamely önálló komposztálóban végezni. 0,2 millió LE megalapozott igény van a közös szárításra (megoldható). 36

37 Térségi fejlesztési javaslatok Középtávon 18 iszapkezelési térségben, 20 db telepnél azonosítható olyan mértékű iszapkezelési kapacitáshiány, ami miatt fejlesztésük a Stratégia keretében (2023-ig) indokolt lehet. ISZAPKEZELÉSI AGGLOMERÁCIÓK AGGLOMERÁCIÓS KÖZPONTOK KAPACITÁSNÖVELÉSI IGÉNYEK SZVT. TELEP FEJLESZTÉS Iszapkezelési agglomeráció neve Iszapkezelési agglomeráció terhelése (LE) Iszapkezelési agglomerációs központ neve (szvt. telep) Szvt. telep jelen kapacitása (LE) Rothasztó kapacitásnövelési igény (LE) Víztelenítő kapacitásnövelési igény (LE) Szárító kapacitásnövelési igény (LE) Komposztáló kapacitásnövelési igény (LE) JAVASLATOK A szárító és a komposztáló kapacitást a jelenlegi duplázásával javasolt Bakonyi Veszprém fejleszteni. Balassagyarmati Balassagyarmat A víztelenítő kapacitást a helyszínen max. duplájára szabad növelni, a többi igényt mobil víztelenítővel kell kielégíteni. Bólyi Bóly A víztelenítő kapacitást a helyszínen max. duplájára szabad növelni, a többi igényt mobil víztelenítővel kell kielégíteni. Dombóvári Dombóvár A víztelenítő kapacitást a helyszínen max. duplájára szabad növelni, a többi igényt mobil víztelenítővel kell kielégíteni. Kecskeméti Cegléd A rothasztó és víztelenítő kapacitást 50% -kal érdemes növelni. A komposztáló kapacitást 50% -kal érdemes növelni. Célszerű Kéthelyi Kéthely minősített komposzálóvá fejleszteni. Kincsesbányai Kincsesbánya A rothasztó és víztelenítő kapacitást 50% -kal érdemes növelni. Kiskunhalas-Kalocsai Kalocsa A komposztáló kapacitást érdemes megduplázni. Célszerű minősített komposzálóvá fejleszteni. " Kiskunhalas A víztelenítő kapacitást duplájára célszerű növelni. A telep kicsi. Az újonnan építendő rothasztót érdemes dupla Kisújszállási Kisújszállás kapacitásúra kialakítani, hasonlóképen a víztelenítést is. Egyéb rothasztási igények nem elégíthetők ki a térségben, a további víztelenítési igény pedig mobil berendezéssel elégíthető ki. A rothasztó víztelenítő és komposztáló kapacitást 50% -kal érdemes Körmendi Körmend növelni. Utóbbit célszerű minősített komposzálóvá fejleszteni. Mosoni Mosonmagyaróvár A rothasztó és víztelenítő kapacitást érdemes duplára növelni. Nyíregyházi Nyíregyháza A rothasztó és víztelenítő kapacitást érdemes 50%-kal növelni. A víztelenítő kapacitást 50%-kal érdemes növelni. A minősített Orosházi Orosháza komposztáló kapacitást reálisan duplájára lehet növelni. A többi komposztálási igény más komposztálókban kerülhet kielégítésre. Sátoraljaújhelyi Sátoraljaújhely A rothasztó és víztelenítő kapacitást érdemes duplára növelni. További víztelenítési igények mobil berendezéssel, komposztálási igények a térség egy másik komposztálóján elégíthetők ki. Siófoki Siófok A rothasztási és víztelenítési kapacitást célszerű 50%-kal növelni. Szentesi Szentes A víztelenítési kapacitást célszerű 50%-kal növelni. Tapolca-Keszthelyi Tapolca Az új rothasztót érdemes 30-50%-kal nagyobbra méretezni. A víztelenítési kapacitást célszerű 30-50%-kal növelni. Tatabányai Esztergom Az új rothasztót érdemes 30-50%-kal nagyobbra méretezni és ennek megfelelő kapacitásúra fejleszteni a víztelenítést. " Tatabánya A rothasztási és víztelenítési kapacitást célszerű 50%-kal növelni. 37 Új rothasztót is kap

38 A Stratégiába integrált 10 új rothasztó (RV-projektek) Balatonlelle LE Dunakeszi LE Esztergom LE Jászberény LE Kisújszállás LE Ózd LE Salgótarján LE Tapolca LE Tiszaújváros LE Vác LE 38

39 Komposztáló fejlesztési projektek Minden olyan szennyvíztisztító telepi komposztálónál, amelynél ez még nincs rendezve, javasoljuk a minősített komposzt előállításához szükséges fejlesztéseket. Komposztálók fejlesztése termékké nyilvánítási céljából Szennyvíztisztító Megjegyzés telepi komposztáló Balatonlelle Nagykanizsa Kéthely + 50%-os kapacitásnövelés Kalocsa Körmend + 50%-os kapacitásnövelés Sátoraljaújhely Szekszárd 39

40 Térségi iszapkezelő rendszerek egyedi vizsgálata 40

41 Az iszaphasznosítás fejlesztési igényei A mezőgazdasági hasznosítás a minősített komposztra való áttérést igényli (lásd: iszapkezelési fejlesztések), továbbá nem szerkezeti beavatkozásokat (szemléletformálást) A rekultivációs hasznosítás nem követel meg a Stratégiától fejlesztéseket, csak a rendelkezésre álló kapacitások ésszerűbb felhasználását (lásd: Budapesti iszapok) re az energetikai hasznosításnak el kell érnie a t/év, más szcenárió szerint a t/év iszap szárazanyag nagyságrendet, kapacitás oldalról célszerűen ezer tonnát. Erre az időpontra ütemezetten kell megvalósítani a hulladékgazdálkodással és energiagazdálkodással közös fejlesztéseket: a Budapesti szennyvíziszap hasznosítási projekt megvalósítása (középtávon iszap t sza /év vegyes hulladékkal égetve), csatlakozás a meglévő erőművekhez (Mátrai erőmű, Vértesi Erőmű (középtávon egyenként iszap t sza /év) csatlakozni az esetleges további RDF energetikai hasznosító mű beruházásokhoz (távlatban összesen akár iszap t sza /év is lehet). 41

42 Stratégiai fejlesztési eszközök összegzése 42

43 Menedzsment eszközök: Szabályozás A szennyvíziszap kezelési térségek létrehozása történhet jogszabályi kijelöléssel (a szennyvízelvezetési agglomerációk mintájára), önkéntes társulások megalakításával, vagy az üzemeltetők önálló döntése alapján. A szennyvíziszapok, de különösen a szennyvíziszap komposztok hasznosításakor indokolt azok N-hasznosulásának figyelembe vétele, hogy a termőhelyi kategóriák szerint, a termesztett növénykultúra igényének megfelelően a szükséges N mennyiség pótlásra kerülhessen. A hazai gyakorlat szerint a fakitermelést szolgáló erdőkben nincsen trágyázás, mivel költségnövelő hatású, ezért egy támogatási és ösztönzői rendszer kialakításával lehet mód a termékkomposztok erdő területeken történő hasznosítására az elsődleges erdőtelepítések és a tarvágás utáni erdőfelújítások esetében. Magyarországon ma nincsenek jogszabályban rögzített vizsgálati, elhelyezési paraméterek a rekultivációs hasznosítás esetére (nem mezőgazdasági célú, hanem pl. tájsebek, hulladéklerakók rekultivációja esetére). A hatósági gyakorlat egységesítése érdekében szabályozásra lenne szükség. Hulladék vagy termék: Célszerű olyan egységes gyakorlat kialakítása, amely mind a hulladék birtokosa, mind a hatóság, mind az iszap hasznosításának végső felhasználói szempontjából megbízhatóan rögzítik a hulladék státusz végét, a hulladékból készült komposztok hulladékstátusza végének eléréséhez szükséges követelményeket. A szennyvizes, komposztra vonatkozó és a hulladékos szabályozás összhangjának biztosítása a teljes életciklusra vonatkozó koherens követelmények megfogalmazásával. Célszerű lenne, ha a hulladék minősítés helyett a hulladék vége státusz, illetve a melléktermék minősítés kaphatna központi szerepet. 43

44 Menedzsment eszközök: Finanszírozás A működés finanszírozása során a szennyvíziszap kezelési, hasznosítási, ártalmatlanítási költségeket be kell építeni a szennyvízdíjba. A díjat csökkenteni kell a támogatásokkal és a hulladék hasznosításából vagy hasznosítás céljára történő értékesítéséből származó bevétellel. A közszolgáltatás fenntartható működésének biztosítása érdekében szükségessé válhat a víziközmű-szolgáltatás költségeinek ellentételezése. A fejlesztések finanszírozását a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) és és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 2.1 intézkedéseinek keretében javasoljuk biztosítani. A mezőgazdasági támogatási rendszerbe is szükséges a megfelelő ösztönzőket beépíteni. 44

45 Menedzsment eszközök:intézményi kérdések A szennyvíziszap hasznosítás pontosabb nyomon követése az adatszolgáltatási kérdések megfelelő csoportosításával lenne biztosítható. Az OSAP adatszolgáltatás során a hibák halmozódása miatt nagy a szolgáltatott adatok szórása. Az adatszolgáltatás fejlesztéséhez szükséges az adatszolgáltatási fegyelem növelése, további ellenőrző panelek beépítése az adatnyilvántartó szoftverekbe, a különféle adatnyilvántartások összehangolása egységes szoftverrendszer kialakítása révén, a szennyvíztisztító telepi üzemeltető személyzet szervezett oktatása, a színvonalas adatszolgáltatás érdekében szüksége eszközök biztosítása az üzemeltetők számára. Az iszapgazdálkodás tervezéséhez szükséges adatok előállítása nem oldható meg csupán a HIR keretein belül, mert ebből csak egyedi szinten nyerhetők ki adatok. Az egyedi szintű adatok megbízhatóságát szükséges lenne javítani, ennek érdekében javasolt a szennyvíziszap adatokra vonatkozó szakmai ellenőrzések erősítése, a nyilvánvalóan hibás adatok kiszűrése. Támogatási adatrendszerekkel való kapcsolat fejlesztése szükséges, hogy a korábbi és a jelenlegi támogatási periódus információi adatbázisszerűen, kifejezetten szennyvíziszap gazdálkodási szempontból is nyilvántartásra kerüljenek, részben a Stratégia felülvizsgálatához, részben a támogatások hatékonyabbá tétele érdekében. 45

46 Menedzsment eszközök:intézményi kérdések Az oktatás, szemléletformálás keretében helyre kell állítani a szennyvíztisztítással foglakozó középfokú szakemberképzést, intézményesíteni kell a szennyvíztisztító telepi kezelőszemélyzet továbbképzését, továbbá rendkívüli fontossággal bír a szemléletformálás (az iszap nem hulladék, hanem értékes alapanyag). A mezőgazdaságban a gazdálkodást egyre inkább hosszú távon tervezik, a családi birtok generációkról-generációkra száll. Egyre fontosabb lesz a termőföld minősége, annak megóvása, a fenntartható gazdálkodási formák kialakulása. Ennek keretei közé kell illeszteni a termékkomposztok felhasználásával kapcsolatos szemlélet alakítását is. Egy önkéntes, nem jogszabályi kötelezéssel kialakított komposztminőség biztosítási rendszer kiépítése és működtetése nagyobb bizalmat eredményezhetne a szennyvíziszap felhasználásával előállított komposztok iránt. Kutatás, fejlesztés: A több fontos K+F téma közül kiemelést érdemel a megfelelően kivitelezett tartamkísérletekkel a kommunális szennyvíziszapok és szennyvíziszap komposztok talajra és növényre gyakorolt hosszú távú hatásának vizsgálata. Meghatározó jelentőséggel bírna a szennyvíziszapok és szennyvíziszap komposztok hatásvizsgálata olyan, eltérő talajtulajdonságokkal rendelkező mezőgazdasági területeken, ahol évek óta igazoltan van ilyen irányú tevékenység, Ezeken a területeken szükséges egy talajt, felszín alatti vizet és növényt is monitorozó rendszer kiépítése. 46

47 A Stratégia megvalósítása 47

48 Indikátorok Az output indikátorok a fejlesztési eszközök alkalmazásának közvetlen hatásait méri. Sorszá m Indikátor megnevezése A fejlesztés eredményeként létrejött szennyvíziszap kezelési kapacitás Iszapkezelési térségben lévő települések A fejlesztés eredményeként létrejött hatékony szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítási kapacitás A fejlesztés eredményeként létrejött hatékony szennyvíziszap rekultivációs hasznosítási kapacitás A fejlesztés eredményeként létrejött szennyvíziszap energetikai hasznosítási kapacitás Bevezetett menedzsment eszközök száma Mértékegység Bázis érték, 2013 Célérték, 2017 Célérték, 2023 Célérték, 2027 tonna sza LE tonna sza tonna sza tonna sza darab

49 Indikátorok Az eredmény indikátorok a célrendszerhez rendelhető mennyiségi teljesítéseket mutatják (kezelt, hasznosított mennyiségeket). Sorsz ám Indikátor megnevezése Mértékegység Bázis érték, 2013 Célérték, 2017 Célérték, 2023 Célérték, Az iszapkezelés hasznosításokhoz igazodó mennyisége Hatékonyan kezelt iszap mennyisége tonna sza tonna sza A mezőgazdasági hasznosítás mennyisége 4 5 A rekultivációs hasznosítás mennyisége Az energetikai hasznosítás mennyisége tonna sza tonna sza tonna sza

50 Indikátorok A hatás indikátorok a cél-, és eszközrendszer által elért közvetett hatások mértékét mutatja Sorszám Indikátor megnevezése Termikus hasznosítás során előállított energia Rekultiváció során az iszappal kiváltott egyéb anyag Szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításakor az egyéb forrásból származó makro tápanyag megtakarított átlagos mennyisége Szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításakor az egyéb forrásból származó makro tápanyag megtakarított átlagos mennyisége Szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításakor az egyéb forrásból származó makro tápanyag megtakarított átlagos mennyisége Mértékegy ség TJ Bázis érték, 2013 t N t P t K t Célérték, 2017 Célérték, 2023 Célérték, Forrás Stratégia adatbázisa alapján szakértői becslés Stratégia adatbázisa alapján szakértői becslés Stratégia adatbázisa alapján szakértői becslés Stratégia adatbázisa alapján szakértői becslés Stratégia adatbázisa alapján szakértői becslés 50

51 Költség- és finanszírozási terv: Fejlesztés A fejlesztések költségének ütemezése (millió Ft) Eszköz Fejlesztés előkészítésén ek költsége Fejlesztések megvalósítási költsége Program ( ) Stratégia II. ütem ( ) Távlati kitekintés ( ) Összesen Iszapkezelés Rothasztás Víztelenítés Szárítás Komposztálás Iszaphasznosítás Energetikai hasznosítás Mintaprojektek Menedzsment eszközök Stratégia összesen Kapcsolódó hulladékhasznosítási költség A Stratégia időtávja alatt a fejlesztési költségek alapvetően a KEHOP és a TOP forrásaira támaszkodva finanszírozhatók 51

52 Költség- és finanszírozási terv: Működés A működési költségekre vonatkozó munkarészek bemutatják iszapkezelés és hasznosítás költségének nagyságrendjét és fejlesztésekkel elérhető költséghatékonyság növekedést azonos kezelési szint mellett. A működési költségek hasznosítási bevétellel csökkentve (millió Ft/év) Eszköz 2013 Program ( ) Stratégia II. ütem ( ) Távlati kitekintés ( ) Iszapkezelés Iszaphasznosítás Stratégia összesen Az iszapkezelés hosszú távú fenntartásához szükséges átlagos éves pótlási költség évi 2,5 milliárd Ft, amely a Stratégia időtávján belül ennek csak 10-20%-a, mivel a KEOP és KEHOP forrásokból fejlesztett kapacitások újak, így a hozzájuk rendelhető pótlási igények csak a távlati időszakban jelentkeznek. 52

53 A Program megvalósítása 53

54 A Program feladatai A Stratégia kijelölte az I. ütem, azaz Program ( ) feladatait: iszapkezelési térségekhez kapcsolódó első helyre sorolt fejlesztéseinek előkészítése: rothasztó fejlesztés és a térségi iszapkezeléshez kapcsolódó fejlesztés: Kisújszállás, Tapolca, Esztergom, kapacitáshiányos szennyvíztisztító telepi komposztálók fejlesztése: Két-hely és Körmend, regionális üzemeltetők 10 új rothasztó-fejlesztésének előkészítése, mintaprojektek előkészítése, Hasznosítás a budapesti szennyvíziszap hasznosítási projekt előkészítése, legalább egy RDF hulladékhasznosító mű létesítésének előkészítése, amely alkalmas lehet legalább ezer tonna szennyvíziszap energetikai hasznosítására is, az Oroszlányi Erőműfejlesztő Zrt. által megindított fejlesztéshez való csatlakozás előkészítése (Vértesi Erőmű), mezőgazdasági hasznosításhoz kapcsolódó beruházások (pl. célgépek be-szerzése a szennyvíziszap mezőgazdasági területre történő kijuttatásához), menedzsment eszközök bevezetésének megkezdése: elsősorban az iszapkezelési térség kialakításához szükséges, a finanszírozási, információs rendszerhez kapcsolódó menedzsment eszközök. 54

55 A Program feladatai A Programban előkészítendő fejlesztési eszközöket az alábbi térkép mutatja: 55

56 A Program költségei és finanszírozása Beruházási költség Működtetése és finanszírozása a Stratégia leírtak szerint Operatív programok által biztosítandó forrás Központi költségvetés által biztosítandó forrás Iszapkezelés Rothasztás Víztelenítés 7 7 Szárítás Komposztálás 5 5 Iszaphasznosítás Mezőgazdasági hasznosítás 0 0 Rekultiváció 0 0 Energetikai hasznosítás Végleges lerakás 0 0 Mintaprojektek Menedzsment eszközök Program összesen Kapcsolódó hulladékhasznosítási költség

57 A Program ütemterve Tevékenységek Fejlesztési eszközök előkészítése A projekt koncepciójának kidolgozása Projektkiválasztás Közbeszerzés az előkészítésre Fejlesztés tartalmának meghatározása Megvalósíthatóság elemzése Költség-haszon elemzés Intézményi kérdések elemzése EU pályázat elkészítése Engedélyezési terv, engedélyek megszerzése Szükség szerint EU döntés Területszerzés Régészet, terület-előkészítés Közbeszerzés a kivitelezésre Kiviteli terv Kivitelezési tevékenység Átadás-átvétel, használatbavételi engedély I. n.é II. n.é. III. n.é. IV. n.é. I. n.é. II. n.é. III. n.é. IV. n.é. I. n.é. II. n.é. III. n.é. IV. n.é. I. n.é. II. n.é. III. n.é. IV. n.é Többi 57

58 A Program ütemterve Tevékenységek KEHOP támogatás A vegyes hulladékkal történő együttes energetikai hasznosítás biztosítása a KEHOP intézkedéséből (szükséges EU egyeztetésekkel) Szükség esetén az OP módosítása Útmutatók, eljárásrendek, követelmény rendszerek, pályázati kiírások kidolgozása Útmutatók, követelmény rendszerek, pályázati kiírások társadalmi, államigazgatási egyeztetése Útmutatók, követelmény rendszerek, pályázati kiírások megjelenése TOP támogatás Útmutatók, eljárásrendek, követelmény rendszerek, pályázati kiírások kidolgozása Útmutatók, követelmény rendszerek, pályázati kiírások társadalmi, államigazgatási egyeztetése Útmutatók, követelmény rendszerek, pályázati kiírások megjelenése I. n.é II. n.é. III. n.é. IV. n.é. I. n.é. II. n.é. III. n.é. IV. n.é. I. n.é. II. n.é. III. n.é. IV. n.é. I. n.é. II. n.é. III. n.é. IV. n.é Többi 58

59 A Program ütemterve Tevékenységek A Programban bevezetendő többi menedzsment eszköz Részletes szabályozási, finanszírozási, intézményi helyzet feltárása I. n.é. II. n.é. III. n.é. IV. n.é. I. n.é. II. n.é. III. n.é. IV. n.é. I. n.é. II. n.é. III. n.é. IV. n.é. I. n.é. II. n.é. III. n.é. IV. n.é Többi Koncepció készítése, egyeztetése, véglegesítése Gazdasági megalapozó számítások elkészítése Jogszabály módosítási javaslatok kidolgozása, egyeztetése, bevezetése A Programban koncepcionálisan kidolgozandó menedzsment eszköz Részletes szabályozási, finanszírozási, intézményi helyzet feltárása Koncepció készítése, egyeztetése, véglegesítése 59

60 Stratégiai Környezeti Vizsgálat 60

61 Az SKV háttere, módszere SKV készítési kötelezettség és tartalmi követelmények: 2001/42/EK irányelv 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet Program időtávján technológiai fejlesztés nincs, csak előkészítés, menedzsment eszköz bevezetés a Program hatásai nem választhatók szét a Stratégia hatásaitól az SKV együtt vizsgálja a két dokumentumot. Az SKV nem KHV! Nem határértékrendszernek kell megfelelni! Környezetvédelmi célrendszer: fenntarthatósági értékrend, releváns környezetpolitikai célok, releváns környezeti problémák Alapkérdések: A jelenleginél fenntarthatóbb irányba mozdul-e el a hazai szennyvíziszapok kezelése? A jelenleginél fenntarthatóbb irányba mozdul-e el a hazai anyag- és energia-előállítás, illetve felhasználás? Csökkennek-e a környezeti problémák, illetve javul-e a környezetállapot a hatások együttese alapján az országban? 61

62 SKV lépései Releváns nemzetközi/eu/nemzeti környezeti célkitűzések körének meghatározása: 36 cél Jelenlegi, releváns környezetállapot felmérése főbb problémák, konfliktusok azonosítása Null változat vizsgálata Stratégia/Program beavatkozásainak értékelése: Összevetés a környezetvédelmi célokkal Összevetés a főbb környezeti konfliktusokkal Hatások vizsgálata környezeti elemenként Változatok vizsgálata Esetleges Natura 2000 hatások Esetleges országhatáron átterjedő hatások Fenntartható fejlődés szempontú vizsgálat Javaslatok megfogalmazása 62

63 Általános megállapítások A kezelés jelenlegi helyzetének értékelése és a kezelés és hasznosítás változásának előrejelzése megfelelő Iszap hasznosítás jelenlegi helyzete: kedvező statisztikai adatok mögött a gyakorlatban problémák (komposzt hasznosítás) A jogszabályi kötelezettségek, hasznosítási lehetőségek változásai, a műszaki jellegű fejlesztési igények megfelelő arányú figyelembe vétele a célok, intézkedések meghatározásánál Az SKV által összegyűjtött 36 db környezetvédelmi célokhoz kapcsolódik a Stratégia, döntő többségük esetében az intézkedések elősegítik a környezeti célok teljesülését. A 20 fenntartható fejlődési szempont felénél egyértelműen kedvező hatások várhatóak, kifejezetten kedvezőtlen elmozdulás: csak kettő szempontból A két szcenárió felállítása helyes Hiányzik: keletkezés megelőzése, decentralizált, kis kapacitású égetés, monoégetés (foszforvisszanyeréssel) Terjedelmi korlátok sokszor nem látszik, hogy egy-egy rövid, tényszerű állítás mögött milyen óriási mértékű munka áll Az operatív programok tervezése már - kivéve VP - lezárult Stratégia tervezés kissé elkésett Egyes átfogó stratégiák hiánya hasznosítás tervezése nehéz 63

64 Beavatkozások értékelése Beavatkozás Rothasztó fejlesztés (Balatonlelle, Cegléd, Dunakeszi, Esztergom, Kisújszállás, Mosonmagyaróvár, Nyíregyháza, Tapolca, Dunakeszi, Jászberény, Ózd, Salgótarján, Siófok, Tatabánya, Tiszaújváros, Vác, Körmend) Levegő, ÜHG Felszíni és felszín alatti víz Talaj Ökorendszerek Települési környezet. Táj Ember Természeti erőforrás Hatások többségében a működéshez köthetők Egyesek egy-egy környezeti elem tekintetében egyszerre pozitív és negatív hatásúak Legmeghatározóbb beavatkozások: mezőgazdasági hasznosításra való ösztönzéshez kapcsolódóak: pénzügyi támogatás, termékminőségű komposzt előállítás lehetősége, önkéntes minőségbiztosítás, tartamkísérletek, szemléletformálás, oktatás Országhatáron átterjedő jelentős hatás: csak nagykapacitású égetőművek esetleges határ közelében történő telepítése esetén jöhet szóba 64

65 A várható hatások vizsgálata környezeti elemenként I. Levegő: változó megítélés Szállítási igények változnak: irányuk nem mindig egyértelmű ÜHG kibocsátás csökkenés az anyagában és energetikai hasznosítás miatt Égetés: lokális emissziók Talaj Mezőgazdaság: a lehetséges kockázatok állnak szemben a tápanyag-utánpótlás szükségességével A rekultivációs kapacitásokat optimálisan kell kihasználni ez a legjobb a talajok szempontjából Felszíni- és felszín alatti víz Kockázatok u.a. mint a talajoknál Alföldön műtrágya helyett iszap komposzt felsz. vizek foszforterhelése csökkenne Ökorendszerek: terhelés nem kerülhető el, sok a bizonytalanság, az ismerethiány Települési környezet: termikus hasznosítás jár a legtöbb negatív hatással 65

66 A várható hatások vizsgálata környezeti elemenként II. Táj: helyben történő kiskapacitású termikus hasznosítás a legjobb Ember, egészségügyi hatások: sok a bizonytalanság, az ismerethiány Természeti erőforrások: egyértelműen kedvező: anyagában hasznosítás, fennmaradó mennyiség energetikai hasznosítása 66

67 A változatok vizsgálata A környezeti vonatkozások vizsgálata a költséghatékonyság helyett: a szóba jöhető hasznosítási lehetőségek értékelése (előnyök, hátrányok, akadályozó tényezők) a mintatechnológiák értékelése helyett Nincs olyan hasznosítási lehetőség, ami a környezet minden eleme számára egyformán kedvező volna. Mindig az adott térség sajátosságai, az ott jelentkező főbb környezeti problémák és a terhelhetőség alapján kell megválasztanunk a hasznosítás módját. 67

68 Iszapkezelési térségek vizsgálata Térségenként eltérő környezeti adottságok, eltérő iszapkezelési- és hasznosítási gyakorlatok térségenként történő értékelés alapvetően OK, néhány esetben javaslatok Gyöngyösi: rekultiváció, energetikai hasznosítás Jelentős a védett területek kiterjedése. A védett területekhez közeli/határos elhelyezés kerülendő, a mg-i hasznosításra kijelölt Natura 2000 madárvédelmi területek (Jászság SPA) felülvizsgálandók. Nagy rekultivációra jelölt terület, kismértékben védett területet is érint. Termékkomposzt égetése (amit 2020-ig az erőmű fogad) kerülendő. Javasolt a rekultiváció prioritásba sorolása. SKV javaslatait figyelembe vették. Egyes esetekben sorrend felülvizsgálata Rekultivációs és mezőgazdasági hasznosításra kijelölt területek: védett (pl. Natura 2000), ill. értékes (pl. ökológiai hálózat elemei) természeti területek is a jogszabályi előírásokon túl is óvni kell ezeket a területeket! (a mezőgazdasági hasznosításra alkalmas területek szinte korlátlanul állnak rendelkezésre, kisebb területi korlátozások nem veszélyeztetik a hasznosítást) Energetikai hasznosítás szálló porral terhelt térségek (pl. Pécs) további terhelése kerülendő 68

69 SKV alapkérdéseinek megválaszolása A jelenleginél fenntarthatóbb irányba mozdul-e el a hazai szennyvíziszapok kezelése? A jelenleginél fenntarthatóbb irányba mozdul-e el a hazai anyag- és energiaelőállítás, illetve felhasználás? Csökkennek-e a környezeti problémák, illetve javul-e a környezetállapot a hatások együttese alapján az országban? Igen, a javasolt technológiai fejlesztések apróbb lépéseket tesznek ebbe az irányba. (mobil víztelenítő gépek beszerzése, rothasztás (biogáz-hasznosítással) fejlesztése, pilotprojektek a stabilizálás során képződő biogáz hasznosítására) Igen, jelentős előrelépés várható a szennyvíziszapok anyagában, jó minőségű komposztként való hasznosítása, hasznosíthatósága irányába. A stabilizálás energia-előállítással történő összekötése, valamint az anyagában különböző okokból nem hasznosítható hányad esetén a termikus hasznosítás lehetőségének biztosítása pedig a megújuló energiatermelés szempontjából kedvező. Igen, többségében feltételezhető a kedvező elmozdulás, ugyanakkor várhatók kedvezőtlen folyamatok is. 69

70 SKV fontosabb javaslatai Javaslatok a Stratégia közérthetőbbé tétele érdekében Javaslatok a kedvezőtlen környezeti hatások megelőzése, csökkentése, ellensúlyozása, illetve a kedvező hatások felerősítése érdekében Kezeléshez kapcsolódó javaslatok: Hulladékgazdálkodás szennyvízkezelés összekapcsolása: zöldhulladékkal történő komposztálás Mezőgazdasági hasznosítás vonatkozásában: Termékkomposztok gyakoribb utólagos ellenőrző vizsgálata (szerves szennyező komponensekre is) Gyógyszermaradványok környezeti akkumulációjára vonatkozó kutatások nagyobb hangsúlya Szemléletformálás: gazdák oktatása, társadalom szemléletformálása Termikus hasznosítás kapcsán: Országos stratégia termikus hulladékhasznosításra Termékkomposzt égetésének kerülése Monoégetés (foszforvisszanyeréssel!), ill. decentralizált, kiskapacitású égetési lehetőségek vizsgálata 70

71 SKV fontosabb javaslatai II. Természeti területek tekintetében: Természeti területeken, védett vagy Natura 2000 területeken, ex lege területeken, az ökológiai hálózat elemein, vagy magas természeti értékű területeken iszap/(termék)komposzt kihelyezés kerülése Programra vonatkozó javaslatok: Tartamkísérletek megkezdése, termékkomposzt önkéntes minőségbiztosításának megvalósítása, rekultivációs stratégia készítése, szemléletformálás megkezdése már a Program időszakában Monitoring javaslatok: Stratégia indikátorainak kiegészítése: a biogáz hasznosítás során termelt energia/megtakarított ÜHG kibocsátás Termikus hasznosítás: a levegő immissziós állapotának nyomonkövetése Szemléletformálással elért emberek száma, az ismeretek növekedésének mértéke, az égetés és az iszapkomposzt társadalmi elfogadottságának változása 71

72 Köszönjük a figyelmet! 72

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA 2014-2023. a társadalmi egyeztetés észrevételeinek és javaslatainak átvezetésével

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA 2014-2023. a társadalmi egyeztetés észrevételeinek és javaslatainak átvezetésével SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA 2014-2023 a társadalmi egyeztetés észrevételeinek és javaslatainak átvezetésével 2 VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS KERETÉBEN STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT, SZENNYVÍZISZAP

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről

Részletesebben

Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásánál?

Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásánál? Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? című konferencia BUDAPEST, 2013. május 30. Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági

Részletesebben

A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK

A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK I. Bevezetés Ha a mai módon és ütemben folytatjuk az energiafelhasználást, 30-40 éven belül visszafordíthatatlanul

Részletesebben

Ivóvíz és szennyvíz fejlesztések egyes kérdései. Értékelési zárójelentés. Részletes jelentés. Szennyvíz fejlesztések egyes kérdései

Ivóvíz és szennyvíz fejlesztések egyes kérdései. Értékelési zárójelentés. Részletes jelentés. Szennyvíz fejlesztések egyes kérdései Ivóvíz és szennyvíz fejlesztések egyes kérdései Értékelési zárójelentés Részletes jelentés II. kötet Szennyvíz fejlesztések egyes kérdései Budapest, 2013. március Msz.: 101/2012. Ivóvíz és szennyvíz fejlesztések

Részletesebben

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA (2014-2023) ÉS PROGRAM (2014-2017) STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA (2014-2023) ÉS PROGRAM (2014-2017) STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS KERETÉBEN STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT, SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSI ÉS -ELHELYEZÉSI PROJEKTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KÉSZÍTÉS (KEOP-7.9.0/12-2013-00 09) SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ TOP-3.2.2-15

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ TOP-3.2.2-15 PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ ÖNKORMÁNYZATOK ÁLTAL VEZÉRELT, A HELYI ADOTTSÁGOKHOZ ILLESZKEDŐ, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK KIAKNÁZÁSÁRA IRÁNYULÓ ENERGIAELLÁTÁS MEGVALÓSÍTÁSA, KOMPLEX FEJLESZTÉSI A PÁLYÁZATI KIÍRÁS

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás. Regionális hulladékgazdálkodási rendszerek tervezése, létesítése, működtetése és fenntarthatósága

Hulladékgazdálkodás. Regionális hulladékgazdálkodási rendszerek tervezése, létesítése, működtetése és fenntarthatósága Hulladékgazdálkodás Regionális hulladékgazdálkodási rendszerek tervezése, létesítése, működtetése és fenntarthatósága 2015/2016. tanév I. félév Dr. Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd (buruzs@sze.hu) SZE

Részletesebben

Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása

Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Hazánkban, a környező országokban és az Európai Unió más tagországaiban is komoly feladat az egyre nagyobb mennyiségben keletkező kommunális szennyvíziszap

Részletesebben

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

9-1. melléklet: Kapcsolódó programok és tervek

9-1. melléklet: Kapcsolódó programok és tervek 9-1. melléklet: Kapcsolódó programok és tervek Tartalom 1.1. Hazai stratégiai dokumentumok és programok... 4 1.1.1. IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2015-2020.... 4 1.1.2. A fenntarthatóság felé való

Részletesebben

P Á L Y Á ZATOK VÁLLALKOZÓKNAK

P Á L Y Á ZATOK VÁLLALKOZÓKNAK V Á L L A L K O ZÓ I H Í R L E V É L KEDVES OLVASÓINK! Egyre-másra jelennek meg a különböző pályázati felhívások. Azokból választjuk ki azokat, amelyek leginkább felkelthetik az Önök érdeklődését, és lehetőséget

Részletesebben

Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2015

Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2015 Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2015 környezeti vizsgálatának jelentése Vizsgált tervváltozat (VGT) munkadokumentumainak készítési dátuma 2015.08.30-ig bezárólag 2015. szeptember 19.. TARTALOM BEVEZETŐ...

Részletesebben

MASZESZ konferencia. Megbízó: Országos Vízügyi Főigazgatóság. 2015.05.26. Lajosmizse SZENNYVÍZISZAP GAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ, -STRATÉGIA ÉS -PROGRAM

MASZESZ konferencia. Megbízó: Országos Vízügyi Főigazgatóság. 2015.05.26. Lajosmizse SZENNYVÍZISZAP GAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ, -STRATÉGIA ÉS -PROGRAM Megbízó: Országos Vízügyi Főigazgatóság MASZESZ konferencia 2015.05.26. Lajosmizse SZENNYVÍZISZAP GAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ, -STRATÉGIA ÉS -PROGRAM STRATÉGIA 2014 KONZORCIUM nevében: Dr. Kristóf János projektvezető

Részletesebben

MMT Magyar Megújuló Energia Technológia Szolgáltató Zrt. Medgyesegyházi projektterv bemutatása

MMT Magyar Megújuló Energia Technológia Szolgáltató Zrt. Medgyesegyházi projektterv bemutatása MMT Magyar Megújuló Energia Technológia Szolgáltató Zrt Medgyesegyházi projektterv bemutatása 2011 Az MMT Zrt bemutatása Megújuló energia projektekbe történő befektetések, fejlesztések és kivitelezések

Részletesebben

TERMÉSZETKÖZELI ZELI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ÉS S EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS ZKEZELÉS S JOGI ÉS S MŰSZAKI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

TERMÉSZETKÖZELI ZELI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ÉS S EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS ZKEZELÉS S JOGI ÉS S MŰSZAKI KÖVETELMÉNYRENDSZERE TERMÉSZETKÖZELI ZELI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ZTISZTÍTÁS ÉS S EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS ZKEZELÉS S JOGI ÉS S MŰSZAKI KÖVETELMÉNYRENDSZERE KÁLÓCZY ANNA OKTVF KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKÉRTŐI NAPOK Budapest, 2007. 06.

Részletesebben

LEVEGÔ 3.: A toxikus vagy rákkeltő anyagokat kibocsátó légszennyező források feltárása, azokra vonatkozóan információs adatbázis létrehozása.

LEVEGÔ 3.: A toxikus vagy rákkeltő anyagokat kibocsátó légszennyező források feltárása, azokra vonatkozóan információs adatbázis létrehozása. 3.1. A környezetvédelmi program célkitűzései és feladatai a környezeti elemek védelme érdekében 3.1.1. LEVEGÔTISZTASÁG-VÉDELEM Célállapot: A jó levegőminőség fenntartása, a város környezeti levegőminőségének

Részletesebben

Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen.

Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Bevezetés A csemegekukorica feldolgozásának időszakában a debreceni szennyvíztelepen a korábbi években kezelhetetlen iszapduzzadás

Részletesebben

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 KISKUNMAJSA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-2014-5.5.0/K. Közvilágítás energiatakarékos átalakítása. című konstrukcióhoz

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-2014-5.5.0/K. Közvilágítás energiatakarékos átalakítása. című konstrukcióhoz PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program KEOP-2014-5.5.0/K Közvilágítás energiatakarékos átalakítása című konstrukcióhoz Érvényes: 2014. október 1-től Tartalom A. TÁMOGATÁS CÉLJA ÉS HÁTTERE...

Részletesebben

Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében. 2013. május 6.

Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében. 2013. május 6. Útiterv az építőipari képzések fejlesztése érdekében 2013. május 6. Készült: BUILD UP SKILLS HUNGARY (BUSH Projekt) keretében Kidolgozó: ÉMI Nonprofit Kft. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Magyar Építőanyagipari

Részletesebben

MAGYARORSZÁG NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERVE

MAGYARORSZÁG NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERVE GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM MAGYARORSZÁG NEMZETI ENERGIAHATÉKONYSÁGI CSELEKVÉSI TERVE Összeállította: GKM EK Kht. Budapest, 2008. február 13. 1 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 4 1.1. Cselekvési

Részletesebben

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21.

Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. Felsőlajos Község Önkormányzatának Gazdasági Programja 2015-2020. 2015. április 21. A Gazdasági Program készítés céljainak rövid bemutatása A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI TÁMOGATÁS AZ ÁLTALÁNOS CSOPORTMENTESSÉGI RENDELET ALAPJÁN HARGITA Eszter *

KÖRNYEZETVÉDELMI TÁMOGATÁS AZ ÁLTALÁNOS CSOPORTMENTESSÉGI RENDELET ALAPJÁN HARGITA Eszter * Állami Támogatások Joga 27 (2015/7) 3 17. KÖRNYEZETVÉDELMI TÁMOGATÁS AZ ÁLTALÁNOS CSOPORTMENTESSÉGI RENDELET ALAPJÁN HARGITA Eszter * Tárgyszavak: csoportmentességi rendelet, környezetvédelmi támogatás,

Részletesebben

Szent Anna Idősek Otthona Intézményfejlesztési Terve

Szent Anna Idősek Otthona Intézményfejlesztési Terve Szent Anna Idősek Otthona Intézményfejlesztési Terve SZOCIÁLIS ALAP- ÉS SZAKELLÁTÁS FEJLESZTÉSE A SZENT LUKÁCS GÖRÖGKATOLIKUS SZERETETSZOLGÁLAT INTÉZMÉNYRENDSZERÉBEN Projekt azonosító: TÁMOP-5.4.12-14/1-2015-0009

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ TERVEZET

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ TERVEZET TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ TERVEZET Újhartyán Önkormányzata Képviselő Testületének./2012. (.) számú határozata Újhartyán Község Településszerkezeti Tervének Jóváhagyásáról

Részletesebben

Alapvető cél. Támogatás összege. Támogatás mértéke. Önerő mértéke. Támogatás formája. Előleg igénylése

Alapvető cél. Támogatás összege. Támogatás mértéke. Önerő mértéke. Támogatás formája. Előleg igénylése Kistelepülések szennyvízkezelésének fejlesztése (DAOP-5.2.1/C-11., DDOP-5.1.4/A-11., ÉAOP-5.1.2/B-11., KDOP-4.1.1/A-11., NYDOP-4.1.1/A-11.) TERVEZET Alapvető cél A pályázati felhívás alapvető célja a 2000

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. a Környezet és Energia Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. a Környezet és Energia Operatív Program PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Megújuló energia alapú villamos energia, kapcsolt hő és villamos energia, valamint biometán termelés című pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2012-4.10.0/C

Részletesebben

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1 2 TARTALOMJEGYZÉK Vezetői összefoglaló.5 Nemzeti energiapolitika....6 Jogszabályi környezet...8 Cégismertető...9 Távhő fejlesztési koncepció.10 Fogyasztói kör bővítése...11 Pályázatok.. 12 2016. évi

Részletesebben

5-3 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése

5-3 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2015 53 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2015 TARTALOM 1 VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK ELŐREJELZÉSE... 3 2 GEOTERMIKUS ENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. év november 30-i ülésére Tárgy: Az önkormányzati tulajdonú vízi-közműből szolgáltatott ivóvízért, valamint az önkormányzati

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

139/2008. (X. 22.) FVM rendelet

139/2008. (X. 22.) FVM rendelet 1 139/2008. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program I. és II. intézkedéscsoportjához kapcsolódó képzések tárgyában nyújtandó

Részletesebben

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program. Harmadik feles finanszírozás c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.2.

PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program. Harmadik feles finanszírozás c. pályázati konstrukcióhoz. Kódszám: KEOP-2007-5.2. PÁLYÁZATI ÚTMUTATÓ a Környezet és Energia Operatív Program Harmadik feles finanszírozás c. pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2007-5.2.0 A projektek az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával

Részletesebben

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA

MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13

Részletesebben

A szennyvíziszapok. ziszapok. Dr. Kiss Jenő

A szennyvíziszapok. ziszapok. Dr. Kiss Jenő A szennyvíziszapok ziszapok hasznosításának nak gyakorlata Dr. Kiss Jenő 1 A szennyvíziszapok ziszapok ártalmatlanításának nak és hasznosításának nak jelentősége Közegészségügyigyi Környezetvédelmi Állategészségügyigyi

Részletesebben

VGT finanszírozás és a támogatáspolitika összehangolása Mozsgai Katalin ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11.

VGT finanszírozás és a támogatáspolitika összehangolása Mozsgai Katalin ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. VGT finanszírozás és a támogatáspolitika összehangolása Mozsgai Katalin ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. Finanszírozás főbb típusai szennyezés csökkentés: szennyező/használó fizet a) szabályozáson keresztül

Részletesebben

Nagyhate konysa gu kapcsolt e s hate kony ta vfu te s/ta vhu te s potencia l- becsle se

Nagyhate konysa gu kapcsolt e s hate kony ta vfu te s/ta vhu te s potencia l- becsle se 2. sz. melléklet Nagyhate konysa gu kapcsolt e s hate kony ta vfu te s/ta vhu te s potencia l- becsle se Budapest, 2015. december hó Századvég Gazdaságkutató Zrt. Tartalomjegyzék Táblázatjegyzék... 1 Ábrajegyzék...

Részletesebben

Szentes Városi Önkormányzat Városellátó Intézménye Szentes, Kossuth tér 6. Tel./fax.: 63/400-179. ü.i.: Kiss Ferenc

Szentes Városi Önkormányzat Városellátó Intézménye Szentes, Kossuth tér 6. Tel./fax.: 63/400-179. ü.i.: Kiss Ferenc Szentes Városi Önkormányzat Városellátó Intézménye Szentes, Kossuth tér 6. Tel./fax.: 63/400-179 ü.i.: Kiss Ferenc Tárgy: Szentes városban folytatott közszolgáltatói tevékenységről szóló rendelet módosítása

Részletesebben

8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai

8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai 8-4 melléklet: Intézkedések adatlapjai TARTALOM BEVEZETŐ... 9 1 SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK ÉPÍTÉSE ÉS KORSZERŰSÍTÉSE... 10 1.1 A Szennyvíz Program megvalósítása. Új szennyvíztisztító telep létestése, meglévő

Részletesebben

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag. RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Kramlik Kornélia Bölcsőde létesítése

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-8. Bükk és Borsodi-mezőség közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Leromlott városi területek rehabilitációja. A felhívás kódszáma: TOP-4.3.1-15

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Leromlott városi területek rehabilitációja. A felhívás kódszáma: TOP-4.3.1-15 FELHÍVÁS A lakhatást, foglalkoztatást, közösségfejlesztést és közbiztonság fejlesztését célzó komplex projektek megvalósítására leromlott városi területeken A felhívás címe: Leromlott városi területek

Részletesebben

Dr. Varga Imre Kertész László

Dr. Varga Imre Kertész László Dr. Varga Imre Kertész László A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ KATASZTRÓFAVÉDELMI TAKTIKAI MÓDSZER KIDOLGOZÁSA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SEVESO BESOROLÁSÚ IPARI LÉTESÍTMÉNYEKRE Az Európai Bizottság

Részletesebben

FELHÍVÁS. Központi költségvetési szervek energiahatékonysági beruházásainak megvalósítására

FELHÍVÁS. Központi költségvetési szervek energiahatékonysági beruházásainak megvalósítására FELHÍVÁS Központi költségvetési szervek energiahatékonysági beruházásainak megvalósítására Központi költségvetési szervek energiahatékonysági beruházásaiszakaszolt projektek KEHOP-5.2.4. Magyarország Kormányának

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. április 30-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2015. április 30-i ülésére VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88)545-011, FAX: (88)545-012 E-MAIL: MOKELNOK@VPMEGYE.HU Szám: 02/137-14/2015 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

139/2008. (X. 22.) FVM

139/2008. (X. 22.) FVM 139/2008. (X. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program I. és II. intézkedéscsoportjához kapcsolódó képzések tárgyában nyújtandó támogatások

Részletesebben

Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája

Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája Sümeg város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2014-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 2014-2020 STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT 2014-2020 (TOP 3.0 változat, 2013. szeptember 26.) STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT Témafelelős: dr. Tombácz Endre Készítette: ÖKO ZRt. Megrendelő: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Budapest, TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2011. július 22. (22.07) (OR. en) 13097/11 ENV 626 ENT 170

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2011. július 22. (22.07) (OR. en) 13097/11 ENV 626 ENT 170 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2011. július 22. (22.07) (OR. en) 13097/11 ENV 626 ENT 170 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2011. július 15. Címzett: az Európai Unió Tanácsának

Részletesebben

Kutatási infrastruktúrák Magyarországon

Kutatási infrastruktúrák Magyarországon 2. sz. melléklet Kutatási infrastruktúrák Magyarországon Az európai, adott esetben a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (European Strategy Forum on Research Infrastructures, ESFRI) Útitervében

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK KÜLÖNJELENTÉSÉRE A EUROPEAID ÉRTÉKELÉSI ÉS EREDMÉNYORIENTÁLT MONITORINGRENDSZEREI

A BIZOTTSÁG VÁLASZAI AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK KÜLÖNJELENTÉSÉRE A EUROPEAID ÉRTÉKELÉSI ÉS EREDMÉNYORIENTÁLT MONITORINGRENDSZEREI EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.12.4. COM(2014) 732 final A BIZOTTSÁG VÁLASZAI AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK KÜLÖNJELENTÉSÉRE A EUROPEAID ÉRTÉKELÉSI ÉS EREDMÉNYORIENTÁLT MONITORINGRENDSZEREI HU HU A BIZOTTSÁG

Részletesebben

Áll l a l ti i hu h l u l l a l dé d kok o ene n rge g tik i ai h szno n s o ít í ásána n k krit i ériu i m u ai

Áll l a l ti i hu h l u l l a l dé d kok o ene n rge g tik i ai h szno n s o ít í ásána n k krit i ériu i m u ai Állati hulladékok energetikai hasznosításának kritériumai DR. KISS JENŐ ATEV ZRT. RABI BÉLA ATEVSZOLG ZRT. RENEXPO 2008 BIOMASSZA KONFERENCIA A biogáz előállítás és a komposztálás kapcsolata az ATEVSZOLG

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőkép és Koncepció

Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőkép és Koncepció Szeged Megyei Jogú Város Smart City Jövőkép és Koncepció Verzió: 2.0 Készítette: Clarity Consulting Kft. Készült: 2016. február 17. 1/172 Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 1. BEVEZETÉS... 7 1.1.

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok. A felhívás kódszáma: EFOP-1.4.2-16

FELHÍVÁS. A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok. A felhívás kódszáma: EFOP-1.4.2-16 FELHÍVÁS a gyermekeket sújtó nélkülözés újratermelődésének megakadályozására és a gyermekek esélyeinek növelésére irányuló helyi projektek megvalósítására A felhívás címe: Integrált térségi gyermekprogramok

Részletesebben

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez A megyei területrendezési terv érvényesítését és alkalmazását, valamint a településrendezési tervek készítését és használatát elősegítő

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. Felszín alatti vizeket érintő intézkedési csomagok

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv. Felszín alatti vizeket érintő intézkedési csomagok Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Felszín alatti vizeket érintő intézkedési csomagok 1 IP1. TERÜLETI AGRÁR INTÉZKEDÉSI CSOMAG TA1: Agrár-környezetvédelmi intézkedések és művelési mód váltás dombvidéken, erózió-

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2007. év december 17.-i ülésére Tárgy: Az önkormányzati tulajdonú vízi-közműből szolgáltatott ivóvízért, valamint az önkormányzati

Részletesebben

Energiahatékony iskolák fejlesztése

Energiahatékony iskolák fejlesztése PÁLYÁZATI FELHÍVÁS az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában Energiahatékonysági program keretében megjelenő HU-02--------- jelű Energiahatékony iskolák fejlesztése című pályázati konstrukcióhoz

Részletesebben

Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Aktualizálta 2011-ben: Finta Krisztián kistérségi menedzser 1 BEVEZETÉS A területfejlesztési politikát érvényesítő

Részletesebben

A hazai fejlesztéspolitika keretei 2015. 10.09.

A hazai fejlesztéspolitika keretei 2015. 10.09. A hazai fejlesztéspolitika keretei 2015. 10.09. Tartalom nemzeti, térségi és települési rendezési és fejlesztési tervdokumentumok Magyarország Partnerségi Megállapodása (2014 2020) tervezési folyamat operatív

Részletesebben

A TISZTA SZÉN TECHNOLÓGIA ÉS AZ ENERGIATÁROLÁS EGYÜTTES LEHETŐSÉGE AZ ENERGETIKAI SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉRE

A TISZTA SZÉN TECHNOLÓGIA ÉS AZ ENERGIATÁROLÁS EGYÜTTES LEHETŐSÉGE AZ ENERGETIKAI SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉRE A TISZTA SZÉN TECHNOLÓGIA ÉS AZ ENERGIATÁROLÁS EGYÜTTES LEHETŐSÉGE AZ ENERGETIKAI SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉRE dr. habil. Raisz Iván Vizsgáljuk meg, hogy e négy szereplőcsoportból összeállt rendszer

Részletesebben

TARANY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 9/2007. (VI. 7.) számú rendelete. a helyi hulladékgazdálkodási tervről

TARANY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 9/2007. (VI. 7.) számú rendelete. a helyi hulladékgazdálkodási tervről TARANY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007. (VI. 7.) számú rendelete a helyi gazdálkodási tervről Tarany Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII.

Részletesebben

Rezsicsökkentés-energiamegtakarítás a szivattyúknál. MaSzeSz XIV. Országos konferencia 2013.

Rezsicsökkentés-energiamegtakarítás a szivattyúknál. MaSzeSz XIV. Országos konferencia 2013. Rezsicsökkentés-energiamegtakarítás a szivattyúknál MaSzeSz XIV. Országos konferencia 2013. Lehetőségek Hálózat Kezelés Kutak Mi történik? Vizsgálatok Energia profilok meghatározása Szoftver tervezés,

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. szeptember 17-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2015. szeptember 17-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 17-i ülésére Tárgy: Zirc város integrált településfejlesztési stratégia jóváhagyása Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Dr. Székely Csaba. Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul. Vállalati tervezés és fejlesztés Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Székely Csaba Agrár-gazdaságtan 8. AGAT8 modul Vállalati tervezés és fejlesztés SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló

Részletesebben

Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata

Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész Környezeti Vizsgálata Budapest, 2014. január Msz: 103/2014 Fővárosi Területfejlesztési Program - Stratégiai és Operatív Munkarész

Részletesebben

Képzések. A képzés megnevezése

Képzések. A képzés megnevezése 1. számú melléklet a 139/2008. (X. 22.) FVM rendelethez Képzések kódszáma an1 an2 A képzés megnevezése 1. célterület: Választható képzések Szakképesítést nem adó képzések Kölcsönös megfeleltetés és a Helyes

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE

Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.6. COM(2014) 617 final 2014/0286 (NLE) Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti

Részletesebben

Nemzeti dunai vízi közlekedési akcióterv

Nemzeti dunai vízi közlekedési akcióterv Nemzeti dunai vízi közlekedési akcióterv Tartalom 1 Bevezetés... 3 2 A stratégiai terv fő következtetései... 3 3 Fejlesztési elképzelések, a beavatkozás területei... 5 3.1 A vízi út fejlesztése a hajózás

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program, új kihívások, lehetőségek

Vidékfejlesztési Program, új kihívások, lehetőségek Vidékfejlesztési Program, új kihívások, lehetőségek SZOMSZÉDOLÁS VIDÉKFEJLESZTÉS A VELENCEI-TÓNÁL ÖTLETADÓ JÓ GYAKORLATOK című mikrokonferencia és szakmai bemutató 2015. október 20. Vidékfejlesztési támogatási

Részletesebben

(Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK

(Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK 2013.6.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 179/1 I (Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/35/EU IRÁNYELVE (2013. június 26.) a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses

Részletesebben

A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után

A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály 2014. május 16. Mezőgazdaság versenyképessége A vidékfejlesztési politika céljai Hosszú távú

Részletesebben

Tájékoztató. Elmolight Bt. 8300 Tapolca, Kossuth Lajos u. 2. Tel./Fax: 87-413-569, e-mail: info@elmolight.hu www.elmolight.hu

Tájékoztató. Elmolight Bt. 8300 Tapolca, Kossuth Lajos u. 2. Tel./Fax: 87-413-569, e-mail: info@elmolight.hu www.elmolight.hu Tájékoztató Gyógyszergyári fermentációs eljárás után veszélyes hulladékként fennmaradó micélium-iszapok felhasználási lehetősége, termékgyártás alapanyagaiként Az ELMOLIGHT Bt., 1998-ban alakult. Cégünk

Részletesebben

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG 2016. ÉVI NEMZETI REFORM PROGRAMJA 2016. április TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 2 I. Bevezető... 3 II. Középtávú makrogazdasági kitekintés... 4 II.1. A makrogazdasági

Részletesebben

KÖLTSÉG-HATÉKONYSÁG VIZSGÁLAT VESZPRÉM MEGYE OPERATÍV PROGRAM

KÖLTSÉG-HATÉKONYSÁG VIZSGÁLAT VESZPRÉM MEGYE OPERATÍV PROGRAM KÖLTSÉG-HATÉKONYSÁG VIZSGÁLAT VESZPRÉM MEGYE OPERATÍV PROGRAM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A költséghatékonysági elemzés célja, hogy igazolja a projekttel vagy programmal kapcsolatosan az alábbiakat: - Konzisztencia

Részletesebben

Titrik Ádám. Témavezető: Dr. Lakatos István. Széchenyi István Egyetem

Titrik Ádám. Témavezető: Dr. Lakatos István. Széchenyi István Egyetem Titrik Ádám Szelektív hulladékgyűjtés új real-time alapú infokommunikációs támogatású rendszerének kifejlesztése és közlekedési szempontú optimalizálása doktori értekezés Témavezető: Dr. Lakatos István

Részletesebben

Környezetvédelmi 2013.

Környezetvédelmi 2013. Környezetvédelmi NyilatkozaT 2013. Tartalomjegyzék 1. A telephely bemutatása 3 2. A szervezet bemutatása 4 Környezetvédelmi Nyilatkozat 2013. GEOSOL Kft. Székhely: H-3273 Halmajugra, külterület 07/130

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÁS A szivattyús energiatározó létesítési lehetőségek kiegészítő vizsgálatáról

ÖSSZEFOGLALÁS A szivattyús energiatározó létesítési lehetőségek kiegészítő vizsgálatáról ÖSSZEFOGLALÁS A szivattyús energiatározó létesítési lehetőségek kiegészítő vizsgálatáról 1. A vizsgálatok célja Az MVM Zrt. vizsgálja egy rendszerérdekű gyorsszabályzó erőmű - szivattyús energiatározó

Részletesebben

Keressen meg bennünket és mi hozzá segítjük egy sikeres, hozzáadott értéket teremtő beruházás megvalósításához!

Keressen meg bennünket és mi hozzá segítjük egy sikeres, hozzáadott értéket teremtő beruházás megvalósításához! Tájékoztatjuk tisztelt Partnereinket, Ügyfeleinket, hogy megjelent a VP2-4.1.2-16 Kisméretű terménytároló, -szárító és -tisztító építése, korszerűsítése című pályázati felhívás! A pályázati kiírás célja

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani

Részletesebben

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról. I. Fejezet. A törvény célja. A törvény hatálya

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról. I. Fejezet. A törvény célja. A törvény hatálya 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról Az Országgyűlés a környezet védelme érdekében, különös tekintettel a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióval fennálló és más nemzetközi megállapodásokból

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 2013. évi Üzleti Terve 2013. május 6. TARTALOMJEGYZÉK ÁLTALÁNOS RÉSZ... 4 Szakmai célok... 6 Pénzügyi

Részletesebben

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete 2012 KFI tükör 1. Az IKT szektor helyzete Budapest, 2012 A kiadvány a Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium Fôosztályának gondozásában készült. Készítették:

Részletesebben

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 2014. szeptember 10. Készítette: Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft. INNOVA Észak-alföld

Részletesebben

Dr. Koltainé Farkas Gabriella Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás munkaszervezet vezetője

Dr. Koltainé Farkas Gabriella Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás munkaszervezet vezetője Előterjesztő megnevezése: Dr. Koltainé Farkas Gabriella Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás munkaszervezet vezetője Makrai László Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 22.9.2006 COM(2006)231 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010)

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) DR. VAHID YOUSEFI KÓBORI JUDIT Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) (A hatékonyság értelmezése) A magyar nemzetgazdaságon belül az élelmiszertermelés

Részletesebben

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése címő KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyőjtıkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

FORRÁSTÉRKÉP AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI. 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés

FORRÁSTÉRKÉP AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI. 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés FORRÁSTÉRKÉP AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 1. Logisztikai- és raktárfejlesztés Pest megyén és Budapesten kívül megvalósuló beruházások esetében:

Részletesebben

Állammenedzsment, az Állami Számvevőszék nézőpontjából

Állammenedzsment, az Állami Számvevőszék nézőpontjából Állammenedzsment, az Állami Számvevőszék nézőpontjából Domokos Lászlónak, az Állami Számvevőszék elnökének előadása az 53. Közgazdász Vándorgyűlésen, Miskolc, 2015. szeptember 5. Kiinduló pontunk a 2014.

Részletesebben

FELHÍVÁS. A felhívás kódszáma: TOP-3.2.2-15

FELHÍVÁS. A felhívás kódszáma: TOP-3.2.2-15 FELHÍVÁS Az önkormányzatok által vezérelt, a helyi adottságokhoz illeszkedő, újuló energiaforrások kiaknázására irányuló energiaellátás valósítására yei területi szereplők részére A felhívás címe: Önkormányzatok

Részletesebben

Eszköztelen célok, céltalan eszközök? A felelős köz(lekedés)politika kihívásai 2010-ben

Eszköztelen célok, céltalan eszközök? A felelős köz(lekedés)politika kihívásai 2010-ben Eszköztelen célok, céltalan eszközök? A felelős köz(lekedés)politika kihívásai 2010-ben Dr. Dabóczi Kálmán vezető Közlekedési Szolgáltatások BKIK Konferencia Budapest, 2010. szeptember 14. Közlekedéspolitika

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben