MASZESZ konferencia. Megbízó: Országos Vízügyi Főigazgatóság Lajosmizse SZENNYVÍZISZAP GAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ, -STRATÉGIA ÉS -PROGRAM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MASZESZ konferencia. Megbízó: Országos Vízügyi Főigazgatóság. 2015.05.26. Lajosmizse SZENNYVÍZISZAP GAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ, -STRATÉGIA ÉS -PROGRAM"

Átírás

1 Megbízó: Országos Vízügyi Főigazgatóság MASZESZ konferencia Lajosmizse SZENNYVÍZISZAP GAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ, -STRATÉGIA ÉS -PROGRAM STRATÉGIA 2014 KONZORCIUM nevében: Dr. Kristóf János projektvezető 1

2 A munka főbb lépései Felülvizsgálat: a 2006-os Nemzeti Program felülvizsgálata, 2013 évi állapot feltárása és megalapozó elemzések Hi.: november Koncepció (-2040-ig) Stratégia (-2023-ig) és Program (2017-ig) egyeztetési változat készítése, a 38/2012. (III. 12.) Korm. Rendelet szerint Hi.: április SKV (Stratégiai Környezeti Vizsgálat), társadalmi egyeztetés Hi.: június Stratégia és Program véglegesítése Hi.: július 2 2

3 A stratégia tárgya és időtávja A stratégia kiterjed: a 25/2002 (II.27.) Korm. rendeletben szereplő 602 db szennyvíztisztító telepre, a rendeletben nem szereplő, LE alatti biológiai tisztítókapacitású, 236 db szennyvíztisztító telepre és az ország összes településére. A stratégiaalkotás alapjai: A 38/2012. (III. 12.) Korm. Rendelet a kormányzati stratégiai irányításról, az EU programkészítési módszerei (LFA), az EU hatásvizsgálati módszerei, a projektek előkészítésével kapcsolatos követelményrendszer, elsősorban a költség-haszon elemzési módszerek. 3 3

4 MEGALAPOZÁS 4

5 A 2013-ban keletkezett iszap mennyisége Az összes szennyvíztisztító telep év végi terhelése LE üzemeltetői adatgyűjtés, az OSAP és TESZIR adatok összevetése alapján. Az ebből becsült keletkező iszaptömeg: t sza/év. A lakosegyenértékre vetített fajlagos szárazanyag tartalom: 20,5 kg/le év. Az iszapmennyiség távlati előrejelzése A 25/2002 (II.27.) Korm. rendeletben lehatárolt 599 db agglomeráció távlati szv. terhelése: LE. A 2000 LE alatti telepek becsült távlati terhelése LE. A várható távlati terhelés összesen: LE Az ebből becsült keletkező iszaptömeg: t sza/év. 5

6 Távlati iszapmennyiség becslése 25/2002 Korm. rendelet ( agglomeráció terhelése megnevezésű adatok összesítése). Ezt tekintjük célállapotnak. A szennyvízelvezetési agglomerációk névleges (célállapotnak megfelelő) szennyező-anyag terhelése = a területükön képződő összes biológiailag lebontható kommunális szennyvíz szennyezőanyagterhelésének összege. Az Országjelentés definíciója szerint: A szennyvízelvezetési agglomeráció állandó lakosszáma + Minden egyéb szennyezőanyagterhelés (közcsatornába vezetett ipar + közintézmények + turizmus + szezonális ingadozásokból származó terhelés). Az iszap szárazanyag produkció változását alapvetően a következő tényezők befolyásolhatják: Magyarország lakos-létszámának változása enyhe csökkenés, a közcsatornákba kerülő ipari szennyvizek terhelés-változása (kapacitások növekedése kontra hulladékszegény technológiák alkalmazása és a nagyobb hatékonyságú előkezelés nem változik), a csatornával el nem látott lakókörzetekben a szakszerű egyedi kezelés, illetve zárt tározók elterjedése enyhe növekedés, a VGT által, a befogadók védelme érdekében előírt kibocsátási határérték szigorodása 1-2%-os növekedés, az anaerob stabilizálási (rothasztási) technológia térnyerése a kisebb kapacitású telepeknél 1-2% csökkenés. 6

7 A keletkező iszapmennyiségek trendje 7

8 Az adatszolgáltatás minősége Megjegyzés: A 2012-es és 2013-as OSAP adatok a VIZIG-ek által már szűrtek! 8

9 2014 évi Országjelentés Forrás: TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv Nemzeti Megvalósítási Programjáról. Időszak: január december 31. Kiadva: június hó (továbbiakban Országjelentés) Megjegyzés: A 2012-es és 2013-as OSAP adatok a VIZIG-ek által már szűrtek! 9

10 A keletkező iszap területi magoszlása 10

11 Az iszapkeletkezés térségi jellemzése,

12 Az iszapkeletkezés változása 2040-re 12

13 Szennyvíztisztító telepek kiterheltségének megoszlása 13

14 Szennyvíziszap hasznosítás és ártalmatlanítás helyzete A szennyvíziszap hasznosítása, ártalmatlanítása Magyarországon 2013-ban, megyénkénti összesítésben 14

15 A Koncepció 15

16 A távlati koncepció alapvetései I. A nemzetközi áttekintés alapján meghatározott trendeket figyelembe kell venni, de szigorúan szelektálni kell azokat, a következő szempontok szerint: Magyarország anyagi teherbíró képessége, a rendelkezésre álló hazai ipari potenciál, a fenntartható üzemeltetés. Az iszapgazdálkodás magyarországi helyzete 2013-ban nem tekinthető rossznak: Ezért nem lehet általános célkitűzésünk egy átfogó, teljesen új iszapgazdálkodási szisztéma kialakítása. Szó sem lehet arról, hogy az iszapkezelés korszerűbbnek ítélt technológiai megoldásai miatt nagyarányú átépítés kezdődjön meg. Javaslataink csak azokra az esetekre vonatkozhatnak, amikor egyéb okok is indokolják a létesítmények fejlesztését Várhatóan az EU és a Kormány sem fogja indokoltnak minősíteni, egy túl nagy költségvetésű Stratégia finanszírozását. Mindezek miatt elvi megoldási javaslatokat, fejlesztési irányokat határozzunk meg és csak korlátozott mértékben kreáljunk projekteket. 16

17 A távlati koncepció alapvetései II. Figyelemmel kell lenni az átalakulóban lévő üzemeltetői rendszer jövőbeni sajátosságaira. Az üzemeltetői hálózat koncentrálódása kedvező lehetőséget biztosíthat a térségi megoldások számára. A jól megválasztott iszapgazdálkodási Stratégia, kedvező lehetőséget teremthet a hazai ipar innovációjának támogatására (a hazai ipar lehetőségeit figyelembe vevő, műszaki megoldások alkalmazása, nem szerkezeti beavatkozások). Közép- és hosszú távú javaslatokat is tehetünk az egész Ország vonatkozásában, hiszen az között átépített telepek - főként gépészeti felújítására napjainkban, fokozatosan sor kell, kerüljön. Szintén indokolt lehet a fejlesztés olyan telepeknél, ahol a kezelés egyes lépései különkülön gazdaságtalanok lennének, de több szennyvíztisztító telep iszapjának közös kezelése gazdaságos. 17

18 A távlati koncepció alapvetései III. A hasznosítási megoldás az iszapgazdálkodás meghatározó tényezője. Olyan kezelési módszereket kell alkalmazni, amelyek optimálisan szolgálják ki az iszap hasznosítási technológiát. A javasolt hasznosítási megoldásoknak figyelembe kell vennie az Ország specifikus helyzetét: viszonylag fejlett, nagy területekre kiterjedő mezőgazdaság, fejlődő ipar. Meg kell tartani a 2006-os Stratégia egyik alapvetését. Nem elég egy műszaki megoldással 100% kapacitást biztosítani. A hasznosítás módszereit diverzifikálni kell és összesen mintegy 120%-150%. kapacitást célszerű biztosítani. A települési szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítása a következő évtizedekben meghatározó eleme marad a magyarországi iszapgazdálkodásnak. Sok szó esik az iszap megengedett szennyezőanyag (káros anyag) koncentrációjának esetleges szigorításáról. Ez ügyben sem szabad más országok határérték-rendszerét automatikusan átvenni. A döntést a hazai helyzetre alapozva kell meghozni. JELENLEG NEM SZÓLNAK ÉSZÉRVEK A HASZNOSÍTÁSI HATÁRÉRTÉKEK SZIGORÍTÁSA MELLETT! Megjegyzés: Idő-szűke miatt erről csak ennyit, ha igény van rá, a vitában részletesen kitérhetünk a probléma tárgyalására. 18

19 A távlati koncepció alapvetései IV. Előtérbe kell helyezni a szakszerű komposztálást (minősített komposzt készítését). Megfontolásra javasolt a homok és/vagy alacsony szervesanyag tartalmú talajok szennyvíziszap komposztokkal való javítása. A rekultiváció, tájsebek gyógyítása, revitalizáció gyűjtőneveken folytatott tevékenység is lényeges eleme kell, maradjon az iszapgazdálkodásnak, a rendelkezésre álló lehetőségek kihasználásával. Fontos szempont, hogy mely időpintig vehető számításba ilyen területek megléte. Nem vitatható, hogy az égetés távlatban kényszerűen - fontos eleme lesz az iszaphasznosításnak (főként Budapesten, továbbá a meglévő kapacitások kihasználásával és a HUHA rendszerekhez való csatlakozással). A települési szennyvíziszapok deponálásának részaránya ma Magyarországon 2%. A probléma megoldottnak tekinthető, nem része a Stratégiának. 19

20 Szennyvíziszap hasznosítás és ártalmatlanítás helyzete 1. szcenárió: a mezőgazdasági hasznosítás feltételei nem szigorodnak (t/év) 20

21 Szennyvíziszap hasznosítás és ártalmatlanítás helyzete 2. szcenárió: a mezőgazdasági hasznosítás feltételei jelentősen szigorodnak (t/év) 21

22 Iszapgazdálkodási technológiák vizsgálata A Felülvizsgálat munkarész keretében 2014-ben 49 mintatechnológiát vizsgáltunk meg társadalmi hasznosság szempontjából, prioritási sorrendet állítottunk fel a technológia megoldások alkalmazására: A fajlagos nettó haszon jellemzően nő a kapacitás növekedésével (térségi iszapkezelő rendszerek!). Az azonos kapacitású változatok között a komposztálás és az iszap mezőgazdasági hasznosítása kedvezőbb, mint az energetikai hasznosítás. A mg. hasznosításnál alig alacsonyabb a fajlagos nettó haszon rekultivációs hasznosítás esetén, A szállítási megoldások társadalmi hasznosság vizsgálata alapján egyértelműen a közúti szállítás optimális. 22

23 Iszapkezelési térségek vizsgálata Kijelölésük a spontán módon létrejött iszapkezelési együttműködéseket figyelembe véve költség-hatékonysági és megvalósíthatósági szempontok alapján történt. Javaslat az iszapkezelési térségekre (45 db): 23

24 Cél- és eszközrendszer 24

25 PROBLÉMA CÉL ESZKÖZ Az iszapkezelés helyenként elmarad a megfelelő szinttől, nem minden tekintetben követte a nemzetközi trendet Az iszapkezelés hasznosításokhoz igazodó szintjének elérése Az iszapkezelés hasznosításokhoz igazodó kapacitásainak kiépítése, korszerűbb technológiák alkalmazása mintaprojektben, majd szélesebb körben Nem eléggé hatékony az iszapkezelés területi szerveződése Az iszapkezelés hatékonyságának növelése Az iszapkezelés hatékony területi szerveződéseinek létrehozása és működtetése A mezőgazdasági kapacitások kihasználtsága alacsony. A mezőgazdasági hasznosítás szinten tartása, növelése, hatékonyságának növelése A mezőgazdasági hasznosítás ösztönzése a gazdák eszközeinek fejlesztésével, menedzsment eszközökkel A rekultivációs kapacitások felhasználása nem stratégián alapuló, az aktuális piaci viszonyok irányítják. A rekultivációs hasznosítás hatékonyságának növelése A rekultivációs területek felhasználásában stratégiai szintű tervezés érvényesítése, amely biztosítja a hatékonyságot. A keletkező iszap növekvő mennyiségét az energetikai hasznosítás részarányának növekedésével lehet csak hasznosítani a mezőgazdasági hasznosítási lehetőségek korlátai és a rekultivációra alkalmas területek fogyása miatt, azonban az ehhez szükséges energetikai hasznosító kapacitások nem, vagy területileg heterogén módon állnak rendelkezésre. Az energetikai hasznosítás arányának növelése, a mezőgazdasági és a rekultivációs hasznosítás fölötti mennyiség energetikai hasznosítása Az energetikai hasznosítási kapacitások rendelkezésre állásának biztosítása. Szabályozási, intézményi, finanszírozási hiányosságok kezelése Menedzsment eszközök 25 Szabályozási, intézményi, finanszírozási hiányosságok mutatkoznak. Cél- és eszközrendszer Fejlesztési eszközök + Menedzsment eszközök

26 Fejlesztési eszközök 26

27 Mintaprojektek a biogáz hasznosítás technológiájának korszerűsítésére Az iszapkezelési technológia legintenzívebben fejlődő eleme a gázhasznosítás (akár 50%os villamos energia termelési hatásfok növekedés is várható). Azok közül a szennyvíztisztító telepek közül választottunk, amelyek új rothasztót kapnak (Kisújszállás, Balatonlelle, Esztergom). Mikroturbinák (kompakt gázturbinák) alkalmazása. 27

28 Mintatechnológiák Üzemanyagcellás biogáz hasznosítás alkalmazása. Az üzemanyag cellák működési elve 28

29 Az alacsony kapacitású telepek rothasztóinak kialakítására nem kellenek mintaprojektek, csupán bizonyos ésszerűségi szabályokat kell betartani (költségkímélés címén ne hagyjunk el fontos elemeket a technológiából, a hengeres acéltartályok megfelelő keveréséhez nem, elég a szerencse, numerikus szimuláció szükséges, stb.) 29

30 A térségi fejlesztési igények meghatározása Kapacitások A kiválasztott 54 központi telep mai kiépítettségük mellett, mire alkalmasak a kapcsolódó szennyvíztisztító telepek és a térség jelenleg még nem csatornázott települései távlati igényeinek kielégítése terén? rothasztás (minddel kapcsolódó résztechnológiával, mint: elő- és utósűrítés, gázhasznosítás, stb. anaerob stabilizálás nem, RV-k 10 rothasztó igen), víztelenítés (minddel kapcsolódó résztechnológiával, mint: vegyszer előkészítés és kondicionálás, stb.), szárítás, komposztálás tekintetében. Igények Tételesen megvizsgáltuk a térségi iszapkezelő rendszerekbe bevont további 596 db szennyvíz-tisztító telepet (amelyek nem központi telepek) abból a szempontból, hogy célszerű-e iszapkezelésük valamely lépését az iszapkezelési térségi központban, közösen végezni? Milyen esetekben indokolt a térségi iszapkezelő kapacitás igénybevétele? ha elavult technológia található a helyi telepen, pl.: iszap stabilizációra: kétszintes ülepítő, vagy felületi levegőztetés (pl. oxidációs árok), iszap víztelenítésre: iszapágy, stb. régebben előtt - helyezték a telepet üzembe (a stratégiai időtáv végén ezek már legalább 23 éves telepek lesznek), hiányzik egy, vagy több technológiai lépcső (pl. víztelenítés). 30

31 Példa a közös technológiai elemekre vonatkozó igények meghatározására 31

32 Az igények országos áttekintése: Ezt követően kerülhetett sor a központi telepek egyes technológiai elemeire előirányzott, külső forrásból származó többletterhelések központi telepenkénti, majd országos összesítésére. Országos szinten: mintegy 0,5 millió LE igényt merült fel közös rothasztásra (megoldható), közel 1 millió LE igényt merült fel a közös víztelenítésre (ezek részben mobil víztelenítőket jelentenek!), majdnem 2 millió LE igény merült fel a közös komposztálásra (ezek részben elégíthetők ki a szennyvíztisztító telepeken, részben az önálló, vagy más célú komposztálókon!). Megjegyzés: Az alacsony kapacitású telepek komposztálóit, különösen, ha a telep 2000 előtt épültek, általában célszerű lesz felszámolni, és a komposztálást az iszapkezelési térségi központban végezni. 0,2 millió LE megalapozott igény van a közös szárításra (megoldható). 32

33 Térségi fejlesztési javaslatok Középtávon 27 iszapkezelési térségben, 20 db telepnél azonosítható olyan mértékű iszapkezelési kapacitáshiány, ami miatt fejlesztésük a Stratégia keretében (2023-ig) javasolható. 33

34 A Stratégiába integrált 10 új rothasztó (RV-projektek) Balatonlelle LE Dunakeszi LE Esztergom LE Jászberény LE Kisújszállás LE Ózd Salgótarján Tapolca Tiszaújváros Vác LE LE LE LE LE

35 Komposztáló fejlesztési projektek Emellett minden olyan szennyvíztisztító telepi komposztálónál, amelynél ez még nincs rendezve, javasoljuk a minősített komposzt előállításához szükséges fejlesztéseket. 35

36 Térségi iszapkezelő rendszerek egyedi vizsgálata 36

37 Az iszaphasznosítás fejlesztési igényei A mezőgazdasági hasznosítás a minősített komposztra való áttérést igényli (lásd: iszapkezelési fejlesztések), továbbá nem szerkezeti beavatkozásokat (szemléletformálást) A rekultivációs hasznosítás nem követel meg a Stratégiától fejlesztéseket, csak a rendelkezésre álló kapacitások ésszerűbb felhasználását (lásd: Budapest) re az energetikai hasznosításnak el kell érnie a t/év, más szcenárió szerint a t/év iszap szárazanyag nagyságrendet, kapacitás oldalról ezer tonnát. Erre az időpontra ütemezetten kell megvalósítani a hulladékgazdálkodással és energiagazdálkodással közös fejlesztéseket: a Budapesti szennyvíziszap hasznosítási projekt megvalósítása ( iszap tsza/év vegyes hulladékkal égetve), csatlakozás a meglévő erőművekhez (Mátrai erőmű, Vértesi Erőmű ( iszap tsza/év) csatlakozni az esetleges további RDF beruházásokhoz ( iszap tsza/év). 37 energetikai hasznosító mű

38 Menedzsment eszközök Szabályozás (kivonat a javaslatokból) A szennyvíziszap kezelési térségek létrehozása elvileg történhet jogszabályban történő kijelöléssel, önkéntes társulások megalakításával, vagy az üzemeltetők önálló döntése alapján (+ támogatás!). Magyarországon ma nincsenek jogszabályban rögzített vizsgálati, elhelyezési paraméterek rekultivációs hasznosítás esetére. A hatósági gyakorlat egységesítése érdekében szabályozásra lenne szükség. A szennyvizes, komposztra vonatkozó és a hulladékos szabályozás összhangjának megteremtése. A települési szennyvíziszapok kiemelése a hulladék kategóriából? 38

39 Menedzsment eszközök Finanszírozás (kivonat a javaslatokból) A működés finanszírozása során a szennyvíziszap kezelési, hasznosítási, ártalmatlanítási költségeket be kell építeni a szennyvízdíjba. A díjat csökkenteni kell a támogatásokkal és a hulladék hasznosításából vagy hasznosítás céljára történő értékesítéséből származó bevétellel. A közszolgáltatás fenntartható működésének biztosítása érdekében szükségessé válhat a víziközmű-szolgáltatás költségeinek ellentételezése. A fejlesztések finanszírozását a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) és és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 2.1 intézkedéseinek keretében javasoljuk biztosítani. 39

40 Menedzsment eszközök Intézményi kérdések (kivonat a javaslatokból) A szennyvíziszap hasznosítás pontosabb nyomon követése az adatszolgáltatási kérdések megfelelő csoportosításával. Az OSAP adatszolgáltatás fejlesztéséhez szükséges az adatszolgáltatási fegyelem növelése, további ellenőrző panelek beépítése az adatnyilvántartó szoftverekbe, a különféle adatnyilvántartások összehangolása egységes szoftverrendszer kialakítása révén, a szennyvíztisztító telepi üzemeltető személyzet szervezett oktatása, a színvonalas adatszolgáltatás érdekében szüksége eszközök biztosítása. Az oktatás, szemléletformálás keretében helyre kell állítani a szennyvíztisztítással foglakozó középfokú szakemberképzést, intézményesíteni kell a szennyvíztisztító telepi kezelőszemélyzet továbbképzését. Az iszap nem hulladék, hanem hasznosítható alapanyag! Kutatás, fejlesztés: kiemelést érdemel a megfelelően kivitelezett tartamkísérletekkel a kommunális szennyvíziszapok és szennyvíziszap komposztok talajra és növényre gyakorolt hosszú távú hatásának vizsgálata olyan, eltérő talajtulajdonságokkal rendelkező mezőgazdasági területeken, ahol évek óta van ilyen irányú tevékenység. 40

41 Költség- és finanszírozási terv A fejlesztéseket a költségterv ütemezetten mutatja be: A Stratégia I. ütemére (a Programra, ) A Stratégia II. ütemére (2023-ig) Távlati kitekintésben (2040-ig). A fejlesztések költségének ütemezése (millió Ft) Eszköz Iszapkezelés Rothasztás Víztelenítés Szárítás Komposztálás Iszaphasznosítás Energetikai hasznosítás Mintaprojektek Menedzsment eszközök Stratégia összesen Kapcsolódó hulladékhasznosítási költség 41 Fejlesztés Fejlesztések előkészítésének megvalósítási költsége költsége Stratégia II. ütem ( ) Távlati kitekintés ( ) Program ( ) Összesen

42 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 42

43 4343

44 VITÁHOZ 44

45 Miért foglalkozunk a határértékek szigorításával? A Európai Bizottság (Bizottság) a közelmúltban jelentést készített a Szennyvíziszap Irányelv közötti időszak alatti végrehajtásáról. Megállapította, hogy az Irányelv átültetése és végrehajtása a tagállamokban, így Magyarországon is problémamentesen megtörtént. A konzultációk lezárását követően az Európai Bizottság július 8-án e témában kikérte az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) véleményét is. A téma kapcsán a Bizottság az EGSZB-vel egybehangzóan azt az álláspontot képviseli, hogy a kérdéskör rendezése nem konkrét joganyag kidolgozásában kell, megvalósuljon. Célszerű a legjobb gyakorlatokat beazonosítani és azokat megfelelően népszerűsíteni a tagállamok körében. Fontos szempont, hogy a jogszabályokban rögzített kritériumok, a konkrét talaj- és talajvíz-vizsgálati eredmények alapján, Magyaroszszágon legalább 1,2 millió hektár települési szennyvíziszap hasznosítására alkalmas mezőgazdasági területtel számolhatunk. Ma ennek a potenciálisan rendelkezésre álló területnek csupán 1,5%-át vesszük igénybe! 45

46 Ennek ellenére! az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendeletben rögzített szennyezőanyag határértékek radikális módosítására tesz javaslatot. A Vidékfejlesztési Minisztérium nem késlekedett csatlakozni a javaslathoz. Domahidy L. Gy. jegyezte, azt a május 30-án közzétett tájékozatót, amelyben bejelentették a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet és a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet módosítását, szigorítását. Az utóbbi jogszabály módosítás még azt is előírja, hogy a LE szennyezőanyag terhelés feletti kommunális szennyvíztisztító telepek kötelezettek a szennyvíziszap anaerob rothasztására, valamint biogáz előállítására és hasznosítására (ez utóbbi módosítás 50 db. szvt. telep haladéktalan és teljes átalakítását tenné szükségessé). Szerencsére talán az utóbbi időben bekövetkezett szervezeti és személyi változások hatására a fenti jogszabály módosítások mintha kevésbé volnának napirenden (de hivatalosan még nem vonta vissza senki a fenyegetést!).

47 A koncepciókészítők álláspontja Az EU több tagországában jelenlévő erős ipari lobbi érdeke a határértékek radikális csökkentése, mert ilyen módon nagyságrenddel több modern (és igen költséges) szárító és égető berendezést tudnának értékesíteni. Még érthető is ez a törekvés, hiszen az adott ország gazdasági érdekét képviselik. A magyarországi szigorítás azonban szintén a német, osztrák, stb. érdekeket és nem Magyarország érdekét szolgálja! Magyarország jelenleg sincs jogalkotási kényszerben. A magyar érdekeket a bizottsági munkacsoportok keretében lehet képviselni, és érvényesíteni az uniós programés jogalkotásban után az EU szabályozásban bekövetkezhet változás, amelynek tartalma egyelőre nem ismert, esetlegesen járhat a határértékek szigorodásával is. Erre majd akkor kell reagálni, ha bekövetkezett és akkor is csak a kötelező mértékben, nem pedig túlteljesítve az elvárásokat. 47

48 Egy gyakori tévhit Állítás: Környezetünk és főként élelmiszertermelésünk biztonsága szempontjából kedvező eredmény várható a mezőgazdasági hasznosítás határértékeinek szigorításától, mert az üzemeltetők arra kényszerülnek, hogy alacsonyabb szennyezőanyag koncentrációjú iszap előállítására alkalmas technológiát alkalmazzanak. Valóság: Nem léteznek ilyen technológiák! (legalábbis elviselhető költségűek) A határértékek radikális szigorítása (lásd: Dán modell) nagy mértékben ellehetetleníti a települési szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítását és szükségessé teszi az égetést. Az iszapok nehézfém tartalmának csökkentése un. csővégi beavatkozással nem realizálható. Ezzel szemben: csökkenteni lehet az egyes ipari technológiákban a környezetre veszélyes nehézfémek alkalmazását gazdasági okból ez a folyamat már megindult! javítani lehet az ipari előtisztítás hatékonyságát támogatási rendszer!, A szerves vegyületek (pl. gyógyszermaradványok) nem dúsulnak fel az iszapban (kiváló vízoldhatóságuk miatt a folyadékfázisban maradnak)! 48

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM Megbízó: Országos Vízügyi Főigazgatóság SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM Vitassuk meg a Szennyvíziszap Stratégiát és Programot! c. konferencia Környezetvédelmi Szolgáltatók

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI PROGRAM 2014-2017. a társadalmi egyeztetés észrevételeinek és javaslatainak átvezetésével

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI PROGRAM 2014-2017. a társadalmi egyeztetés észrevételeinek és javaslatainak átvezetésével SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI PROGRAM 2014-2017 a társadalmi egyeztetés észrevételeinek és javaslatainak átvezetésével 2 VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS KERETÉBEN STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT, SZENNYVÍZISZAP

Részletesebben

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA 2014-2023. a társadalmi egyeztetés észrevételeinek és javaslatainak átvezetésével

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA 2014-2023. a társadalmi egyeztetés észrevételeinek és javaslatainak átvezetésével SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA 2014-2023 a társadalmi egyeztetés észrevételeinek és javaslatainak átvezetésével 2 VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS KERETÉBEN STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT, SZENNYVÍZISZAP

Részletesebben

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Víz Keretirányelv Munkacsoport SZENNYVÍZISZAP 2013 - HALADUNK, DE MERRE? című konferenciája Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi

Részletesebben

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger 1 Ami összeköt a közös múltunk Ami hasonló: Területe: 83 870 km2, lakossága:

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit A vízi közmű beruházások EU finanszírozása Dr. Nagy Judit A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos alapelvei a természeti erőforrások

Részletesebben

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés?

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? A fejlődés civilizáció mellékhatásai És mi ezeknek a hulladékoknak a beltartalma? Álláspontok a szennyvíziszap

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Biológiai szennyvíztisztítók

Biológiai szennyvíztisztítók SC típusú Biológiai szennyvíztisztítók tervezése, szállítása, szerelése és üzemeltetése saválló acélból 2-től 20.000 főig Házi szennyvíztisztítók 2-200 fő részére Felhasználható napi 200 litertől 15 m

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR

Részletesebben

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20.

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. KKV Energiahatékonysági Stratégiák Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. Áttekintés 1. Az energiahatékonyság fejlesztésének irányai 2. Energetikai rendszerek üzemeltetésének kiszervezése 3. Az ALTEO

Részletesebben

A mezőgazdasági biogáz üzemek jogszabályi környezete, az engedélyezés eljárása

A mezőgazdasági biogáz üzemek jogszabályi környezete, az engedélyezés eljárása A mezőgazdasági biogáz üzemek jogszabályi környezete, az engedélyezés eljárása FARMAGAS Szakmai Továbbképzési Konferencia Kecskemét, 2010. szeptember 23. Dr. Lengyel Attila ügyvéd 2009/28 Megújuló Energia

Részletesebben

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások-

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- 2009. április 23. (Szombathely) dr. Horváthné Nagy Orsolya osztályvezető Környezetvédelmi

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek

ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek Dr. Boross Norbert Kommunikációs igazgató ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport Miért van szükség az energiahatékonyságra? Minden változáshoz,

Részletesebben

Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan

Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan Fenntartható építészet Égetett kerámia építőanyagok a korszakváltás küszöbén Régi és új kihívások Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan 1 Új súlypontok az épületek energiahatékonyságának

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Magyarország Energia Jövőképe

Magyarország Energia Jövőképe Magyarország Energia Jövőképe Tóth Tamás főosztályvezető Közgazdasági Főosztály Magyar Energia Hivatal totht@eh.gov.hu ESPAN Pannon Energia Stratégia záró-konferencia Győr, 2013. február 21. Tartalom A

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Temesvári Péter fejlesztési és térinformatikai osztályvezető 2013. Május 29. Cégünkről Alapítás:

Részletesebben

csökken, kedvező klímahatás a fosszilis energiahordozók kiváltása miatt

csökken, kedvező klímahatás a fosszilis energiahordozók kiváltása miatt 6. MELLÉKLET: A STRATÉGIA (PROGRAM) ÁLTAL JAVASOLT, ILLETVE A STRATÉGIÁBA/PROGRAMBA FOGLALT BEAVATKOZÁSOK KÖRNYEZETI ELEMEKRE/RENDSZEREKRE GYAKOROLT HATÁSAI Beavatkozás Levegő, ÜHG Felszíni és felszín

Részletesebben

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.

Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,

Részletesebben

A jelen és a jövő pályázati feltételei

A jelen és a jövő pályázati feltételei A jelen és a jövő pályázati feltételei A jelen és a jövő pályázati feltételei A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Megvalósított csatornázási és szennyvíztisztítási beruházások értékelése című, XII. Országos

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013 Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet Ocskay Gyula CESCI 2013 1. A CESCI rövid bemutatása 2. Az integrált területi beruházások 2014 után 3. A vállalkozási-logisztikai övezet 1. A CESCI rövid

Részletesebben

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról A Kormány

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Aktualitások a víziközmű-szolgáltatás fejlesztésében

Aktualitások a víziközmű-szolgáltatás fejlesztésében Aktualitások a víziközmű-szolgáltatás fejlesztésében Fülöp Júlia Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kiemelt Közszolgáltatások Főosztálya főosztályvezető Az előadás témakörei Szabályozás aktualitásai A 2014-2020

Részletesebben

VÍZ- ÉS SZENNYVÍZKEZELŐ RENDSZER ÜZEMELTETŐ SZAKMÉRNÖK/SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

VÍZ- ÉS SZENNYVÍZKEZELŐ RENDSZER ÜZEMELTETŐ SZAKMÉRNÖK/SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK VÍZ- ÉS SZENNYVÍZKEZELŐ RENDSZER ÜZEMELTETŐ SZAKMÉRNÖK/SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK DR. SZAKÁCSNÉ DR. FÖLDÉNYI RITA EGYETEMI DOCENS TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0015 Felsőoktatási együttműködés

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,

Részletesebben

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN 2012.09.25. Biogáz Németországban (2010) : Működő üzemek: 5.905 (45) Épített kapacitás: 2.291 MW Termelt energia: 14,8 M MWh Összes energiatermelés:

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19.

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? XVI. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? Gyula, 2014. szeptember 18-19. 2 Az EU szabályozó rendszere Hulladék

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai

A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai A Fejér megyei tervezési folyamat aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal Területfejlesztési tevékenység Fejér megyében ÁROP projekt

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest

Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest 2010.11.08. Energie Germany GmbH PPM = Peter Paul Münzberg Diplomás fizikus 1996 óta foglalkozik biogáz és biodízel üzemek építésével, illetve

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz fólia 1 Tartalom Kis települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának lehetıségei Környezetvédelmi

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE,

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, PÁL LÁSZLÓ PÁLYAMŰKÖDTETÉSI ÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, ÁTALAKULÁS 1 A VASÚTI SZEKTOR MAGYARORSZÁGON ÁLLAMI SZERVEZETEK

Részletesebben

MaSzeSz Konferencia Lajosmizse 2011.május 17-18. 18. Szeged csatornázása és szennyvíztisztítása eredmények tapasztalatok Mit terveztünk? 391 km csatorna, 14 353 db ingatlan bekötés 36 db közbenső átemelő,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2013. szeptember 18. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén KEOP-7.1.3.0/09-2010-0010 Koppány Völgye konzorcium Andocs, Zics, Nágocs, Kára, Miklósi, Szorosad, Törökkoppány, Somogyacsa településeken 201/2001.

Részletesebben

A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft.

A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. Hulladékgazdálkodási fejlesztések indokoltsága A 2000 évi Hgt. és végrehajtási rendeletei

Részletesebben

Egy új módszer a kockázatot jelentő települési hulladékok ártalmatlanítására, energia kinyeréssel

Egy új módszer a kockázatot jelentő települési hulladékok ártalmatlanítására, energia kinyeréssel Egy új módszer a kockázatot jelentő települési hulladékok ártalmatlanítására, energia kinyeréssel Dr. Garamszegi Gábor Vezérigazgató T: +3630 7484054 Szennyvíziszap + kommunális hulladék Zöld energia Kérdés:

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85

BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT. Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 BIOGÁZ KOGENERÁCIÓS KISERŐMŰVI TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZÉS, PROJEKTMENEDZSMENT Anger Ottó Béla +36 30 399 78 85 09/23/10 1 DECENTRALIZÁLT KISERŐMŰVEK Villamosenergia-rendszer általában: hatékony termelés és

Részletesebben

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető NKEK Nonprofit Kft. Vízügyi, Hulladékgazdálkodási és KA Divízió Hulladékgazdálkodási Osztály KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladékgazdálkodási

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Új felállás a MAVIR diagnosztika területén. VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok

Új felállás a MAVIR diagnosztika területén. VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok Új felállás a MAVIR diagnosztika területén VII. Szigetelésdiagnosztikai Konferencia 2007 Siófok Állapotfelmérés, -ismeret 1 Célja: Karbantartási, felújítási, rekonstrukciós döntések megalapozása, Üzem

Részletesebben

A MATÁSZSZ JAVASLATAI A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAK TÁVHŐFEJLESZTÉSEIRE. dr. Orbán Péter projektvezető

A MATÁSZSZ JAVASLATAI A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAK TÁVHŐFEJLESZTÉSEIRE. dr. Orbán Péter projektvezető A MATÁSZSZ JAVASLATAI A 2014-2020 KÖZÖTTI IDŐSZAK TÁVHŐFEJLESZTÉSEIRE dr. Orbán Péter projektvezető Röviden a MaTáSzSz-ról A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége 1993- ban alakult. A hazai távhőszektor

Részletesebben

Lakossági Energiahatékonysági Beruházások támogatása 2014-2020

Lakossági Energiahatékonysági Beruházások támogatása 2014-2020 Lakossági Energiahatékonysági Beruházások támogatása 2014-2020 Várható kormányzati programok Budapest, 2014. június Tartalom 1.Panel III Programtervezet 2.Operatív Programok 2014-2020 között 3.A KEHOP

Részletesebben

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés Dr. Kiss Csaba MKET Elnökhelyettes Alstom Hungária Zrt. Ügyvezető Igazgató 2014. március 18. Az Irányelv története 2011 2012: A direktíva előkészítése,

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Mizák József főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, KEHOP HÁT Operatív programok 2014-2020

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Dr. Mézes Lili, University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management 28 October 2014 HU09-0015-A1-2013

Részletesebben

A SEE-REUSE projekt termékei

A SEE-REUSE projekt termékei Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért A SEE-REUSE projekt termékei Felnőttképzési tananyagok Vajdahunyadvár, 2014. december 10. A pályázatban vállalt projekttermékek

Részletesebben

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26.

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26. TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA 2013. SZEPTEMBER 26. A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A TERMOLÍZIS EURÓPAI ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYAKORLATA Dr. Farkas Hilda SZIE-GAEK A KUTATÁS CÉLJA A piaci igények

Részletesebben