MASZESZ konferencia. Megbízó: Országos Vízügyi Főigazgatóság Lajosmizse SZENNYVÍZISZAP GAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ, -STRATÉGIA ÉS -PROGRAM
|
|
- Bertalan Takács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Megbízó: Országos Vízügyi Főigazgatóság MASZESZ konferencia Lajosmizse SZENNYVÍZISZAP GAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ, -STRATÉGIA ÉS -PROGRAM STRATÉGIA 2014 KONZORCIUM nevében: Dr. Kristóf János projektvezető 1
2 A munka főbb lépései Felülvizsgálat: a 2006-os Nemzeti Program felülvizsgálata, 2013 évi állapot feltárása és megalapozó elemzések Hi.: november Koncepció (-2040-ig) Stratégia (-2023-ig) és Program (2017-ig) egyeztetési változat készítése, a 38/2012. (III. 12.) Korm. Rendelet szerint Hi.: április SKV (Stratégiai Környezeti Vizsgálat), társadalmi egyeztetés Hi.: június Stratégia és Program véglegesítése Hi.: július 2 2
3 A stratégia tárgya és időtávja A stratégia kiterjed: a 25/2002 (II.27.) Korm. rendeletben szereplő 602 db szennyvíztisztító telepre, a rendeletben nem szereplő, LE alatti biológiai tisztítókapacitású, 236 db szennyvíztisztító telepre és az ország összes településére. A stratégiaalkotás alapjai: A 38/2012. (III. 12.) Korm. Rendelet a kormányzati stratégiai irányításról, az EU programkészítési módszerei (LFA), az EU hatásvizsgálati módszerei, a projektek előkészítésével kapcsolatos követelményrendszer, elsősorban a költség-haszon elemzési módszerek. 3 3
4 MEGALAPOZÁS 4
5 A 2013-ban keletkezett iszap mennyisége Az összes szennyvíztisztító telep év végi terhelése LE üzemeltetői adatgyűjtés, az OSAP és TESZIR adatok összevetése alapján. Az ebből becsült keletkező iszaptömeg: t sza/év. A lakosegyenértékre vetített fajlagos szárazanyag tartalom: 20,5 kg/le év. Az iszapmennyiség távlati előrejelzése A 25/2002 (II.27.) Korm. rendeletben lehatárolt 599 db agglomeráció távlati szv. terhelése: LE. A 2000 LE alatti telepek becsült távlati terhelése LE. A várható távlati terhelés összesen: LE Az ebből becsült keletkező iszaptömeg: t sza/év. 5
6 Távlati iszapmennyiség becslése 25/2002 Korm. rendelet ( agglomeráció terhelése megnevezésű adatok összesítése). Ezt tekintjük célállapotnak. A szennyvízelvezetési agglomerációk névleges (célállapotnak megfelelő) szennyező-anyag terhelése = a területükön képződő összes biológiailag lebontható kommunális szennyvíz szennyezőanyagterhelésének összege. Az Országjelentés definíciója szerint: A szennyvízelvezetési agglomeráció állandó lakosszáma + Minden egyéb szennyezőanyagterhelés (közcsatornába vezetett ipar + közintézmények + turizmus + szezonális ingadozásokból származó terhelés). Az iszap szárazanyag produkció változását alapvetően a következő tényezők befolyásolhatják: Magyarország lakos-létszámának változása enyhe csökkenés, a közcsatornákba kerülő ipari szennyvizek terhelés-változása (kapacitások növekedése kontra hulladékszegény technológiák alkalmazása és a nagyobb hatékonyságú előkezelés nem változik), a csatornával el nem látott lakókörzetekben a szakszerű egyedi kezelés, illetve zárt tározók elterjedése enyhe növekedés, a VGT által, a befogadók védelme érdekében előírt kibocsátási határérték szigorodása 1-2%-os növekedés, az anaerob stabilizálási (rothasztási) technológia térnyerése a kisebb kapacitású telepeknél 1-2% csökkenés. 6
7 A keletkező iszapmennyiségek trendje 7
8 Az adatszolgáltatás minősége Megjegyzés: A 2012-es és 2013-as OSAP adatok a VIZIG-ek által már szűrtek! 8
9 2014 évi Országjelentés Forrás: TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv Nemzeti Megvalósítási Programjáról. Időszak: január december 31. Kiadva: június hó (továbbiakban Országjelentés) Megjegyzés: A 2012-es és 2013-as OSAP adatok a VIZIG-ek által már szűrtek! 9
10 A keletkező iszap területi magoszlása 10
11 Az iszapkeletkezés térségi jellemzése,
12 Az iszapkeletkezés változása 2040-re 12
13 Szennyvíztisztító telepek kiterheltségének megoszlása 13
14 Szennyvíziszap hasznosítás és ártalmatlanítás helyzete A szennyvíziszap hasznosítása, ártalmatlanítása Magyarországon 2013-ban, megyénkénti összesítésben 14
15 A Koncepció 15
16 A távlati koncepció alapvetései I. A nemzetközi áttekintés alapján meghatározott trendeket figyelembe kell venni, de szigorúan szelektálni kell azokat, a következő szempontok szerint: Magyarország anyagi teherbíró képessége, a rendelkezésre álló hazai ipari potenciál, a fenntartható üzemeltetés. Az iszapgazdálkodás magyarországi helyzete 2013-ban nem tekinthető rossznak: Ezért nem lehet általános célkitűzésünk egy átfogó, teljesen új iszapgazdálkodási szisztéma kialakítása. Szó sem lehet arról, hogy az iszapkezelés korszerűbbnek ítélt technológiai megoldásai miatt nagyarányú átépítés kezdődjön meg. Javaslataink csak azokra az esetekre vonatkozhatnak, amikor egyéb okok is indokolják a létesítmények fejlesztését Várhatóan az EU és a Kormány sem fogja indokoltnak minősíteni, egy túl nagy költségvetésű Stratégia finanszírozását. Mindezek miatt elvi megoldási javaslatokat, fejlesztési irányokat határozzunk meg és csak korlátozott mértékben kreáljunk projekteket. 16
17 A távlati koncepció alapvetései II. Figyelemmel kell lenni az átalakulóban lévő üzemeltetői rendszer jövőbeni sajátosságaira. Az üzemeltetői hálózat koncentrálódása kedvező lehetőséget biztosíthat a térségi megoldások számára. A jól megválasztott iszapgazdálkodási Stratégia, kedvező lehetőséget teremthet a hazai ipar innovációjának támogatására (a hazai ipar lehetőségeit figyelembe vevő, műszaki megoldások alkalmazása, nem szerkezeti beavatkozások). Közép- és hosszú távú javaslatokat is tehetünk az egész Ország vonatkozásában, hiszen az között átépített telepek - főként gépészeti felújítására napjainkban, fokozatosan sor kell, kerüljön. Szintén indokolt lehet a fejlesztés olyan telepeknél, ahol a kezelés egyes lépései különkülön gazdaságtalanok lennének, de több szennyvíztisztító telep iszapjának közös kezelése gazdaságos. 17
18 A távlati koncepció alapvetései III. A hasznosítási megoldás az iszapgazdálkodás meghatározó tényezője. Olyan kezelési módszereket kell alkalmazni, amelyek optimálisan szolgálják ki az iszap hasznosítási technológiát. A javasolt hasznosítási megoldásoknak figyelembe kell vennie az Ország specifikus helyzetét: viszonylag fejlett, nagy területekre kiterjedő mezőgazdaság, fejlődő ipar. Meg kell tartani a 2006-os Stratégia egyik alapvetését. Nem elég egy műszaki megoldással 100% kapacitást biztosítani. A hasznosítás módszereit diverzifikálni kell és összesen mintegy 120%-150%. kapacitást célszerű biztosítani. A települési szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítása a következő évtizedekben meghatározó eleme marad a magyarországi iszapgazdálkodásnak. Sok szó esik az iszap megengedett szennyezőanyag (káros anyag) koncentrációjának esetleges szigorításáról. Ez ügyben sem szabad más országok határérték-rendszerét automatikusan átvenni. A döntést a hazai helyzetre alapozva kell meghozni. JELENLEG NEM SZÓLNAK ÉSZÉRVEK A HASZNOSÍTÁSI HATÁRÉRTÉKEK SZIGORÍTÁSA MELLETT! Megjegyzés: Idő-szűke miatt erről csak ennyit, ha igény van rá, a vitában részletesen kitérhetünk a probléma tárgyalására. 18
19 A távlati koncepció alapvetései IV. Előtérbe kell helyezni a szakszerű komposztálást (minősített komposzt készítését). Megfontolásra javasolt a homok és/vagy alacsony szervesanyag tartalmú talajok szennyvíziszap komposztokkal való javítása. A rekultiváció, tájsebek gyógyítása, revitalizáció gyűjtőneveken folytatott tevékenység is lényeges eleme kell, maradjon az iszapgazdálkodásnak, a rendelkezésre álló lehetőségek kihasználásával. Fontos szempont, hogy mely időpintig vehető számításba ilyen területek megléte. Nem vitatható, hogy az égetés távlatban kényszerűen - fontos eleme lesz az iszaphasznosításnak (főként Budapesten, továbbá a meglévő kapacitások kihasználásával és a HUHA rendszerekhez való csatlakozással). A települési szennyvíziszapok deponálásának részaránya ma Magyarországon 2%. A probléma megoldottnak tekinthető, nem része a Stratégiának. 19
20 Szennyvíziszap hasznosítás és ártalmatlanítás helyzete 1. szcenárió: a mezőgazdasági hasznosítás feltételei nem szigorodnak (t/év) 20
21 Szennyvíziszap hasznosítás és ártalmatlanítás helyzete 2. szcenárió: a mezőgazdasági hasznosítás feltételei jelentősen szigorodnak (t/év) 21
22 Iszapgazdálkodási technológiák vizsgálata A Felülvizsgálat munkarész keretében 2014-ben 49 mintatechnológiát vizsgáltunk meg társadalmi hasznosság szempontjából, prioritási sorrendet állítottunk fel a technológia megoldások alkalmazására: A fajlagos nettó haszon jellemzően nő a kapacitás növekedésével (térségi iszapkezelő rendszerek!). Az azonos kapacitású változatok között a komposztálás és az iszap mezőgazdasági hasznosítása kedvezőbb, mint az energetikai hasznosítás. A mg. hasznosításnál alig alacsonyabb a fajlagos nettó haszon rekultivációs hasznosítás esetén, A szállítási megoldások társadalmi hasznosság vizsgálata alapján egyértelműen a közúti szállítás optimális. 22
23 Iszapkezelési térségek vizsgálata Kijelölésük a spontán módon létrejött iszapkezelési együttműködéseket figyelembe véve költség-hatékonysági és megvalósíthatósági szempontok alapján történt. Javaslat az iszapkezelési térségekre (45 db): 23
24 Cél- és eszközrendszer 24
25 PROBLÉMA CÉL ESZKÖZ Az iszapkezelés helyenként elmarad a megfelelő szinttől, nem minden tekintetben követte a nemzetközi trendet Az iszapkezelés hasznosításokhoz igazodó szintjének elérése Az iszapkezelés hasznosításokhoz igazodó kapacitásainak kiépítése, korszerűbb technológiák alkalmazása mintaprojektben, majd szélesebb körben Nem eléggé hatékony az iszapkezelés területi szerveződése Az iszapkezelés hatékonyságának növelése Az iszapkezelés hatékony területi szerveződéseinek létrehozása és működtetése A mezőgazdasági kapacitások kihasználtsága alacsony. A mezőgazdasági hasznosítás szinten tartása, növelése, hatékonyságának növelése A mezőgazdasági hasznosítás ösztönzése a gazdák eszközeinek fejlesztésével, menedzsment eszközökkel A rekultivációs kapacitások felhasználása nem stratégián alapuló, az aktuális piaci viszonyok irányítják. A rekultivációs hasznosítás hatékonyságának növelése A rekultivációs területek felhasználásában stratégiai szintű tervezés érvényesítése, amely biztosítja a hatékonyságot. A keletkező iszap növekvő mennyiségét az energetikai hasznosítás részarányának növekedésével lehet csak hasznosítani a mezőgazdasági hasznosítási lehetőségek korlátai és a rekultivációra alkalmas területek fogyása miatt, azonban az ehhez szükséges energetikai hasznosító kapacitások nem, vagy területileg heterogén módon állnak rendelkezésre. Az energetikai hasznosítás arányának növelése, a mezőgazdasági és a rekultivációs hasznosítás fölötti mennyiség energetikai hasznosítása Az energetikai hasznosítási kapacitások rendelkezésre állásának biztosítása. Szabályozási, intézményi, finanszírozási hiányosságok kezelése Menedzsment eszközök 25 Szabályozási, intézményi, finanszírozási hiányosságok mutatkoznak. Cél- és eszközrendszer Fejlesztési eszközök + Menedzsment eszközök
26 Fejlesztési eszközök 26
27 Mintaprojektek a biogáz hasznosítás technológiájának korszerűsítésére Az iszapkezelési technológia legintenzívebben fejlődő eleme a gázhasznosítás (akár 50%os villamos energia termelési hatásfok növekedés is várható). Azok közül a szennyvíztisztító telepek közül választottunk, amelyek új rothasztót kapnak (Kisújszállás, Balatonlelle, Esztergom). Mikroturbinák (kompakt gázturbinák) alkalmazása. 27
28 Mintatechnológiák Üzemanyagcellás biogáz hasznosítás alkalmazása. Az üzemanyag cellák működési elve 28
29 Az alacsony kapacitású telepek rothasztóinak kialakítására nem kellenek mintaprojektek, csupán bizonyos ésszerűségi szabályokat kell betartani (költségkímélés címén ne hagyjunk el fontos elemeket a technológiából, a hengeres acéltartályok megfelelő keveréséhez nem, elég a szerencse, numerikus szimuláció szükséges, stb.) 29
30 A térségi fejlesztési igények meghatározása Kapacitások A kiválasztott 54 központi telep mai kiépítettségük mellett, mire alkalmasak a kapcsolódó szennyvíztisztító telepek és a térség jelenleg még nem csatornázott települései távlati igényeinek kielégítése terén? rothasztás (minddel kapcsolódó résztechnológiával, mint: elő- és utósűrítés, gázhasznosítás, stb. anaerob stabilizálás nem, RV-k 10 rothasztó igen), víztelenítés (minddel kapcsolódó résztechnológiával, mint: vegyszer előkészítés és kondicionálás, stb.), szárítás, komposztálás tekintetében. Igények Tételesen megvizsgáltuk a térségi iszapkezelő rendszerekbe bevont további 596 db szennyvíz-tisztító telepet (amelyek nem központi telepek) abból a szempontból, hogy célszerű-e iszapkezelésük valamely lépését az iszapkezelési térségi központban, közösen végezni? Milyen esetekben indokolt a térségi iszapkezelő kapacitás igénybevétele? ha elavult technológia található a helyi telepen, pl.: iszap stabilizációra: kétszintes ülepítő, vagy felületi levegőztetés (pl. oxidációs árok), iszap víztelenítésre: iszapágy, stb. régebben előtt - helyezték a telepet üzembe (a stratégiai időtáv végén ezek már legalább 23 éves telepek lesznek), hiányzik egy, vagy több technológiai lépcső (pl. víztelenítés). 30
31 Példa a közös technológiai elemekre vonatkozó igények meghatározására 31
32 Az igények országos áttekintése: Ezt követően kerülhetett sor a központi telepek egyes technológiai elemeire előirányzott, külső forrásból származó többletterhelések központi telepenkénti, majd országos összesítésére. Országos szinten: mintegy 0,5 millió LE igényt merült fel közös rothasztásra (megoldható), közel 1 millió LE igényt merült fel a közös víztelenítésre (ezek részben mobil víztelenítőket jelentenek!), majdnem 2 millió LE igény merült fel a közös komposztálásra (ezek részben elégíthetők ki a szennyvíztisztító telepeken, részben az önálló, vagy más célú komposztálókon!). Megjegyzés: Az alacsony kapacitású telepek komposztálóit, különösen, ha a telep 2000 előtt épültek, általában célszerű lesz felszámolni, és a komposztálást az iszapkezelési térségi központban végezni. 0,2 millió LE megalapozott igény van a közös szárításra (megoldható). 32
33 Térségi fejlesztési javaslatok Középtávon 27 iszapkezelési térségben, 20 db telepnél azonosítható olyan mértékű iszapkezelési kapacitáshiány, ami miatt fejlesztésük a Stratégia keretében (2023-ig) javasolható. 33
34 A Stratégiába integrált 10 új rothasztó (RV-projektek) Balatonlelle LE Dunakeszi LE Esztergom LE Jászberény LE Kisújszállás LE Ózd Salgótarján Tapolca Tiszaújváros Vác LE LE LE LE LE
35 Komposztáló fejlesztési projektek Emellett minden olyan szennyvíztisztító telepi komposztálónál, amelynél ez még nincs rendezve, javasoljuk a minősített komposzt előállításához szükséges fejlesztéseket. 35
36 Térségi iszapkezelő rendszerek egyedi vizsgálata 36
37 Az iszaphasznosítás fejlesztési igényei A mezőgazdasági hasznosítás a minősített komposztra való áttérést igényli (lásd: iszapkezelési fejlesztések), továbbá nem szerkezeti beavatkozásokat (szemléletformálást) A rekultivációs hasznosítás nem követel meg a Stratégiától fejlesztéseket, csak a rendelkezésre álló kapacitások ésszerűbb felhasználását (lásd: Budapest) re az energetikai hasznosításnak el kell érnie a t/év, más szcenárió szerint a t/év iszap szárazanyag nagyságrendet, kapacitás oldalról ezer tonnát. Erre az időpontra ütemezetten kell megvalósítani a hulladékgazdálkodással és energiagazdálkodással közös fejlesztéseket: a Budapesti szennyvíziszap hasznosítási projekt megvalósítása ( iszap tsza/év vegyes hulladékkal égetve), csatlakozás a meglévő erőművekhez (Mátrai erőmű, Vértesi Erőmű ( iszap tsza/év) csatlakozni az esetleges további RDF beruházásokhoz ( iszap tsza/év). 37 energetikai hasznosító mű
38 Menedzsment eszközök Szabályozás (kivonat a javaslatokból) A szennyvíziszap kezelési térségek létrehozása elvileg történhet jogszabályban történő kijelöléssel, önkéntes társulások megalakításával, vagy az üzemeltetők önálló döntése alapján (+ támogatás!). Magyarországon ma nincsenek jogszabályban rögzített vizsgálati, elhelyezési paraméterek rekultivációs hasznosítás esetére. A hatósági gyakorlat egységesítése érdekében szabályozásra lenne szükség. A szennyvizes, komposztra vonatkozó és a hulladékos szabályozás összhangjának megteremtése. A települési szennyvíziszapok kiemelése a hulladék kategóriából? 38
39 Menedzsment eszközök Finanszírozás (kivonat a javaslatokból) A működés finanszírozása során a szennyvíziszap kezelési, hasznosítási, ártalmatlanítási költségeket be kell építeni a szennyvízdíjba. A díjat csökkenteni kell a támogatásokkal és a hulladék hasznosításából vagy hasznosítás céljára történő értékesítéséből származó bevétellel. A közszolgáltatás fenntartható működésének biztosítása érdekében szükségessé válhat a víziközmű-szolgáltatás költségeinek ellentételezése. A fejlesztések finanszírozását a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) és és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 2.1 intézkedéseinek keretében javasoljuk biztosítani. 39
40 Menedzsment eszközök Intézményi kérdések (kivonat a javaslatokból) A szennyvíziszap hasznosítás pontosabb nyomon követése az adatszolgáltatási kérdések megfelelő csoportosításával. Az OSAP adatszolgáltatás fejlesztéséhez szükséges az adatszolgáltatási fegyelem növelése, további ellenőrző panelek beépítése az adatnyilvántartó szoftverekbe, a különféle adatnyilvántartások összehangolása egységes szoftverrendszer kialakítása révén, a szennyvíztisztító telepi üzemeltető személyzet szervezett oktatása, a színvonalas adatszolgáltatás érdekében szüksége eszközök biztosítása. Az oktatás, szemléletformálás keretében helyre kell állítani a szennyvíztisztítással foglakozó középfokú szakemberképzést, intézményesíteni kell a szennyvíztisztító telepi kezelőszemélyzet továbbképzését. Az iszap nem hulladék, hanem hasznosítható alapanyag! Kutatás, fejlesztés: kiemelést érdemel a megfelelően kivitelezett tartamkísérletekkel a kommunális szennyvíziszapok és szennyvíziszap komposztok talajra és növényre gyakorolt hosszú távú hatásának vizsgálata olyan, eltérő talajtulajdonságokkal rendelkező mezőgazdasági területeken, ahol évek óta van ilyen irányú tevékenység. 40
41 Költség- és finanszírozási terv A fejlesztéseket a költségterv ütemezetten mutatja be: A Stratégia I. ütemére (a Programra, ) A Stratégia II. ütemére (2023-ig) Távlati kitekintésben (2040-ig). A fejlesztések költségének ütemezése (millió Ft) Eszköz Iszapkezelés Rothasztás Víztelenítés Szárítás Komposztálás Iszaphasznosítás Energetikai hasznosítás Mintaprojektek Menedzsment eszközök Stratégia összesen Kapcsolódó hulladékhasznosítási költség 41 Fejlesztés Fejlesztések előkészítésének megvalósítási költsége költsége Stratégia II. ütem ( ) Távlati kitekintés ( ) Program ( ) Összesen
42 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 42
43 4343
44 VITÁHOZ 44
45 Miért foglalkozunk a határértékek szigorításával? A Európai Bizottság (Bizottság) a közelmúltban jelentést készített a Szennyvíziszap Irányelv közötti időszak alatti végrehajtásáról. Megállapította, hogy az Irányelv átültetése és végrehajtása a tagállamokban, így Magyarországon is problémamentesen megtörtént. A konzultációk lezárását követően az Európai Bizottság július 8-án e témában kikérte az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) véleményét is. A téma kapcsán a Bizottság az EGSZB-vel egybehangzóan azt az álláspontot képviseli, hogy a kérdéskör rendezése nem konkrét joganyag kidolgozásában kell, megvalósuljon. Célszerű a legjobb gyakorlatokat beazonosítani és azokat megfelelően népszerűsíteni a tagállamok körében. Fontos szempont, hogy a jogszabályokban rögzített kritériumok, a konkrét talaj- és talajvíz-vizsgálati eredmények alapján, Magyaroszszágon legalább 1,2 millió hektár települési szennyvíziszap hasznosítására alkalmas mezőgazdasági területtel számolhatunk. Ma ennek a potenciálisan rendelkezésre álló területnek csupán 1,5%-át vesszük igénybe! 45
46 Ennek ellenére! az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendeletben rögzített szennyezőanyag határértékek radikális módosítására tesz javaslatot. A Vidékfejlesztési Minisztérium nem késlekedett csatlakozni a javaslathoz. Domahidy L. Gy. jegyezte, azt a május 30-án közzétett tájékozatót, amelyben bejelentették a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet és a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet módosítását, szigorítását. Az utóbbi jogszabály módosítás még azt is előírja, hogy a LE szennyezőanyag terhelés feletti kommunális szennyvíztisztító telepek kötelezettek a szennyvíziszap anaerob rothasztására, valamint biogáz előállítására és hasznosítására (ez utóbbi módosítás 50 db. szvt. telep haladéktalan és teljes átalakítását tenné szükségessé). Szerencsére talán az utóbbi időben bekövetkezett szervezeti és személyi változások hatására a fenti jogszabály módosítások mintha kevésbé volnának napirenden (de hivatalosan még nem vonta vissza senki a fenyegetést!).
47 A koncepciókészítők álláspontja Az EU több tagországában jelenlévő erős ipari lobbi érdeke a határértékek radikális csökkentése, mert ilyen módon nagyságrenddel több modern (és igen költséges) szárító és égető berendezést tudnának értékesíteni. Még érthető is ez a törekvés, hiszen az adott ország gazdasági érdekét képviselik. A magyarországi szigorítás azonban szintén a német, osztrák, stb. érdekeket és nem Magyarország érdekét szolgálja! Magyarország jelenleg sincs jogalkotási kényszerben. A magyar érdekeket a bizottsági munkacsoportok keretében lehet képviselni, és érvényesíteni az uniós programés jogalkotásban után az EU szabályozásban bekövetkezhet változás, amelynek tartalma egyelőre nem ismert, esetlegesen járhat a határértékek szigorodásával is. Erre majd akkor kell reagálni, ha bekövetkezett és akkor is csak a kötelező mértékben, nem pedig túlteljesítve az elvárásokat. 47
48 Egy gyakori tévhit Állítás: Környezetünk és főként élelmiszertermelésünk biztonsága szempontjából kedvező eredmény várható a mezőgazdasági hasznosítás határértékeinek szigorításától, mert az üzemeltetők arra kényszerülnek, hogy alacsonyabb szennyezőanyag koncentrációjú iszap előállítására alkalmas technológiát alkalmazzanak. Valóság: Nem léteznek ilyen technológiák! (legalábbis elviselhető költségűek) A határértékek radikális szigorítása (lásd: Dán modell) nagy mértékben ellehetetleníti a települési szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítását és szükségessé teszi az égetést. Az iszapok nehézfém tartalmának csökkentése un. csővégi beavatkozással nem realizálható. Ezzel szemben: csökkenteni lehet az egyes ipari technológiákban a környezetre veszélyes nehézfémek alkalmazását gazdasági okból ez a folyamat már megindult! javítani lehet az ipari előtisztítás hatékonyságát támogatási rendszer!, A szerves vegyületek (pl. gyógyszermaradványok) nem dúsulnak fel az iszapban (kiváló vízoldhatóságuk miatt a folyadékfázisban maradnak)! 48
XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA
XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenSZENNYVÍZISZAP KEZELÉS ÉS HASZNOSÍTÁS GAZDASÁGI KÉRDÉSEI
SZENNYVÍZISZAP KEZELÉS ÉS HASZNOSÍTÁS GAZDASÁGI KÉRDÉSEI Gazdaságos és környezetkímélő szennyvíziszap-kezelés innovatív technikai megoldások konferencia 2018. november 13. 1 Stratégiai háttér Stratégia
RészletesebbenSZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM
Megbízó: Országos Vízügyi Főigazgatóság SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM Vitassuk meg a Szennyvíziszap Stratégiát és Programot! c. konferencia Környezetvédelmi Szolgáltatók
RészletesebbenSZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM MIRİL LESZ SZÓ? MI A HELYZET KÜLFÖLDÖN? MI A STRATÉGIAI TERVEZÉS?
SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM 2018-2023. Helyzetértékelés, célok és projektek 2017. szeptember MIRİL LESZ SZÓ? Hogyan oldják meg külföldön? Mi a Stratégiai Tervezés? Hogyan
RészletesebbenKomposztálók működése télen Hazai kilátások a komposztálás jövőjére tekintettel
MASZESZ SZAKMAI NAP Kis és közepes szennyvíztisztító telepek téli üzeme Komposztálók működése télen Hazai kilátások a komposztálás jövőjére tekintettel 2017.12.05. MÉSZÁROS JÓZSEF Nyírségvíz Zrt. A komposztálást
RészletesebbenA SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.
A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály
RészletesebbenSZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI PROGRAM 2014-2017. a társadalmi egyeztetés észrevételeinek és javaslatainak átvezetésével
SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI PROGRAM 2014-2017 a társadalmi egyeztetés észrevételeinek és javaslatainak átvezetésével 2 VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS KERETÉBEN STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT, SZENNYVÍZISZAP
RészletesebbenStratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.
Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési
RészletesebbenA mezőgazdasági hasznosítás szerepe a Szennyvíziszap Kezelési és Hasznosítási Stratégia ( ) célkitűzéseinek megvalósításában.
A mezőgazdasági hasznosítás szerepe a Szennyvíziszap Kezelési és Hasznosítási Stratégia (2018-2023) célkitűzéseinek megvalósításában. Zöldi Irma OVF Előadás tematikája Stratégia készítésének előzménye
RészletesebbenSZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA 2014-2023. a társadalmi egyeztetés észrevételeinek és javaslatainak átvezetésével
SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA 2014-2023 a társadalmi egyeztetés észrevételeinek és javaslatainak átvezetésével 2 VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS KERETÉBEN STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT, SZENNYVÍZISZAP
RészletesebbenStratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.
Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési
RészletesebbenHulladék-e a szennyvíziszap? ISZAPHASZNOSÍTÁS EGY ÚJSZERŰ ELJÁRÁSSAL
Hulladék-e a szennyvíziszap? ISZAPHASZNOSÍTÁS EGY ÚJSZERŰ ELJÁRÁSSAL Iszapelhelyezési módok az EU-ban (2012) Égetés 15% Egyéb 4% MAGYARORSZÁG Mezőgazdasági felhasználás 9% Hulladék-lerakás 16% Komposzt
RészletesebbenHASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN
HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenA hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő aktuális kérdések Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenHulladékgazdálkodás szakmai szemmel
Hulladékgazdálkodás szakmai szemmel Előadó: Weingartner Balázs elnök-vezérigazgató Budapest, 2016. május 5. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás logikai kerete Térségi rendszerek és létesítmények DE
RészletesebbenHulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében
Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében Előadó: Weingartner Balázs József elnök-vezérigazgató Budapest, 2016. 10.
RészletesebbenSzennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései
Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Víz Keretirányelv Munkacsoport SZENNYVÍZISZAP 2013 - HALADUNK, DE MERRE? című konferenciája Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi
RészletesebbenMobil iszapvíztelenítési szolgáltatások fejlődése, átalakulása, új igények Mobil víztelenítés tegnap és ma Holczbauer Ákos ENQUA Kft.
Mobil iszapvíztelenítési szolgáltatások fejlődése, átalakulása, új igények Mobil víztelenítés tegnap és ma Holczbauer Ákos ENQUA Kft. I. Telepek víztelenítési megoldásai a 90-es»Természetes: években szikkasztóágyak:
RészletesebbenKistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium
Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei Lajosmizse 2016. május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK
RészletesebbenTermészet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés
Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége
RészletesebbenSzennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger
SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger 1 Ami összeköt a közös múltunk Ami hasonló: Területe: 83 870 km2, lakossága:
RészletesebbenKapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben
Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás
RészletesebbenISZAPMANAGEMENT kitekintés nyugati irányba
MASZESZ - KSZGYSZ konferencia 2018. november 13. GAZDASÁGOS ÉS KÖRNYEZETKÍMÉLŐ SZENNYVÍZISZAP-KEZELÉS INNOVATÍV TECHNIKAI MEGOLDÁSOK KONFERENCIA www.vta.cc ISZAPMANAGEMENT kitekintés nyugati irányba 8
RészletesebbenEurópa szintű Hulladékgazdálkodás
Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6
TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi
RészletesebbenA hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításának aktuális kérdései
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításának aktuális kérdései Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési
RészletesebbenEleveniszapos szennyvíztisztítás biotechnológiai fejlesztései, hatékony megoldások Kivitelezés, üzemeltetés, pályázati lehetőségek
Eleveniszapos szennyvíztisztítás biotechnológiai fejlesztései, hatékony megoldások Kivitelezés, üzemeltetés, pályázati lehetőségek Zsámbék 1016.04.20. Mészáros József csatornázási ágazat, műszaki vezető
RészletesebbenA hulladék, mint megújuló energiaforrás
A hulladék, mint megújuló energiaforrás Dr. Hornyák Margit környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szakértő c. egyetemi docens Budapest, 2011. december 8. Megújuló energiamennyiség előrejelzés Forrás:
RészletesebbenFejlesztési stratégia a nemzeti célok elérésére
Fejlesztési stratégia a nemzeti célok elérésére Előadó: Kövecses Péter fejlesztési igazgató 2016. november 23. Globális problémák a hulladékgazdálkodásban Globális hulladékáram Növekvő hulladékmennyiség
RészletesebbenMegnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály
Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló
RészletesebbenBiológiai szennyvíztisztítók
SC típusú Biológiai szennyvíztisztítók tervezése, szállítása, szerelése és üzemeltetése saválló acélból 2-től 20.000 főig Házi szennyvíztisztítók 2-200 fő részére Felhasználható napi 200 litertől 15 m
RészletesebbenSzennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés?
Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? A fejlődés civilizáció mellékhatásai És mi ezeknek a hulladékoknak a beltartalma? Álláspontok a szennyvíziszap
RészletesebbenÚtmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához
Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához
RészletesebbenHelyzetelemzés az EU-s kötelezettségvállalások teljesítéséről Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási projektek megvalósításának helyzete
Helyzetelemzés az EU-s kötelezettségvállalások teljesítéséről Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási projektek megvalósításának helyzete Az előadás témakörei 1. EU-s kötelezettség, derogációs kötelezettség
RészletesebbenTerv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.
Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség
RészletesebbenA szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések
A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági
RészletesebbenA vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit
A vízi közmű beruházások EU finanszírozása Dr. Nagy Judit A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos alapelvei a természeti erőforrások
RészletesebbenA hulladékgazdálkodási közszolgáltatás átalakításának okai, eredményei, távlati hatásai
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás átalakításának okai, eredményei, távlati hatásai Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési
RészletesebbenMegújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép
Megújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép Szabó Zsolt államtitkár Fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint Kiemelt Közszolgáltatásokért Felelős Államtitkárság Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
RészletesebbenTelepülési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0
KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0 Rekultivációs programok Huba Bence igazgató Szombathely, 2010. 05. 11.
RészletesebbenAz Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén
Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási
RészletesebbenMASZESZ Szennyvíziszap Komposzt Mezőgazdasági Hasznosítása Szakmai nap MÉSZÁROS JÓZSEF
Költségelemzés és optimalizálás, gazdaságosság és kényszer tapasztalatok kis szennyvíztisztító telepek ( nyitott) komposztálási technológiájával kapcsolatban. MASZESZ Szennyvíziszap Komposzt Mezőgazdasági
RészletesebbenInformációtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése
1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
SZEGEDI VÍZMŰ ZRT. Éves energetikai szakreferensi jelentés 217 év Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 3 Energia
RészletesebbenA derogációval érintett szennyvíz-elvezetési és tisztítási projektek előrehaladása során szerzett tapasztalatok, jövőbeni fejlesztési lehetőségek
A derogációval érintett szennyvíz-elvezetési és tisztítási projektek előrehaladása során szerzett tapasztalatok, jövőbeni fejlesztési lehetőségek Fülöp Júlia főosztályvezető NFM, Kiemelt Közszolgáltatások
RészletesebbenTelepülések szennyvízelvezetés- kezelés
Települések szennyvízelvezetés- kezelés megoldására pályázati lehetőségek - 2017 KDT TVT ülés 2017. május 04. Székesfehérvár Somogyiné Neuperger Lívia KDT VIZIG Egy kis visszatekintés: Magyarország csatornázási
RészletesebbenKlímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon
Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember
RészletesebbenÜZEMELTETŐI GONDOLATOK A HATÁRÉRTÉKEK FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ november szeptember 30.
ÜZEMELTETŐI GONDOLATOK A HATÁRÉRTÉKEK FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ ÁGAZATI KEREKASZTAL MASZESZ 2018. november 29. 2016. szeptember 30. Oszoly Tamás HATÁÉRTÉK BETARTÁSÁNAK FELTÉTELEI -legyen műszaki létesítmény,
RészletesebbenFejlesztési Stratégia a Nemzeti Célok elérésére
Fejlesztési Stratégia a Nemzeti Célok elérésére Előadó: Weingartner Balázs elnök-vezérigazgató Nyíregyháza, 2017. május 9. Globális problémák a hulladékgazdálkodásban Globális hulladékáram Növekvő hulladékmennyiség
RészletesebbenA BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, szeptember 10.
A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, 2015. szeptember 10. dr. Dér Sándor címzetes egyetemi docens MKK Környezettudományi Intézet Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Tanszék A jelenleg
RészletesebbenA programozási időszak ivóvízminőség-javító és szennyvíztisztító beruházásai és az eddig elért eredmények
A 2014-2020 programozási időszak ivóvízminőség-javító és szennyvíztisztító beruházásai és az eddig elért eredmények Dr. Makai Martina zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért
RészletesebbenA hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer és az energetikai hasznosítás hosszú távú célkitűzések
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer és az energetikai hasznosítás hosszú távú célkitűzések Dr. Makai Martina Zöldgazdaság fejlesztésért- klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért
RészletesebbenNyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági
Részletesebbencsökken, kedvező klímahatás a fosszilis energiahordozók kiváltása miatt
6. MELLÉKLET: A STRATÉGIA (PROGRAM) ÁLTAL JAVASOLT, ILLETVE A STRATÉGIÁBA/PROGRAMBA FOGLALT BEAVATKOZÁSOK KÖRNYEZETI ELEMEKRE/RENDSZEREKRE GYAKOROLT HATÁSAI Beavatkozás Levegő, ÜHG Felszíni és felszín
RészletesebbenSzennyvíziszapártalmatlanítási. életciklus elemzése
Szennyvíziszapártalmatlanítási módok életciklus elemzése Bodnárné Sándor Renáta Tudományos munkatárs Bay Zoltán Nonprofit Kft. X. LCA Center Konferencia Budapest, 2015. december 9. Bay Zoltán Nonprofit
RészletesebbenIntegrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020
Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés
RészletesebbenA hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP
A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható
RészletesebbenA hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről
A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről GÁL ISTVÁN H U L L A D É K G A Z D Á L K O D Á S I S Z A K Ü G Y I N T É Z Ő PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI
RészletesebbenHatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft
Környezetvédelemi és Energetikai fejlesztések támogatási lehetőségei 2007-13 KEOP Energia prioritások Megújuló energiaforrás felhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek ERFA alapú támogatás KMR
RészletesebbenStratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában
Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában Bocskay Balázs tanácsadó Magyar Cementipari Szövetség 2011.11.23. A stratégia alkotás lépései Helyzetfelmérés
RészletesebbenBORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE BIOGÁZ-POTENCIÁLJA ÉS ANNAK ENERGETIKAI HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI Papp Luca Geográfus mesterszak Táj- és környezetkutató szakirány Energiaföldrajz c. kurzus 2019. 04. 01. Témaválasztás
RészletesebbenÜzemeltetési szervezetek elvárásai a fejlesztésekkel szemben
Szaktudás. Üzembiztonság. Hatékonyság. Üzemeltetési szervezetek elvárásai a fejlesztésekkel szemben Virág István igazgató Bükfürdő, 2019. április 09-11. XX. Közlekedésfejlesztési és beruházási konferencia
RészletesebbenKKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20.
KKV Energiahatékonysági Stratégiák Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. Áttekintés 1. Az energiahatékonyság fejlesztésének irányai 2. Energetikai rendszerek üzemeltetésének kiszervezése 3. Az ALTEO
RészletesebbenKommunális hulladéklerakón keletkező gázok hasznosítása
Kommunális hulladéklerakón keletkező gázok hasznosítása Előadó: Barna László hulladékgazdálkodási üzletágvezető A.K.S.D. Kft. (4031 Debrecen, István út 136.) Best Western Hotel Lido, 2007. szeptember 5.
Részletesebben2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK
2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenNONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA
NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló
RészletesebbenA kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén
A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén TET 08 RC SHEN Projekt Varga Terézia junior kutató Dr. Bokányi Ljudmilla egyetemi docens Miskolci
RészletesebbenSzennyvíz és szennyvíziszap-komposzt gyógyszermaradványainak mikrobiális eltávolítása
MaSzeSz Junior Vízgazdálkodási Szimpózium Budapest, 2016. február 11. Szennyvíz és szennyvíziszap-komposzt gyógyszermaradványainak mikrobiális eltávolítása Tóth Gábor Nyírségvíz Zrt. A probléma felvetése
RészletesebbenHulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT
Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság
RészletesebbenELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE
ELKÜLÖNÍTETT BEGYŰJTŐ ÉS KEZELŐ RENDSZEREK KIÉPÍTÉSE, A HASZNOSÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE Célok a települési szilárd hulladék 40%-ának hasznosítása 2009ig, 50%-ának hasznosítása 2013 végéig a lerakott hulladék biológiailag
RészletesebbenAz állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában
Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura
RészletesebbenEnergia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél
Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Temesvári Péter fejlesztési és térinformatikai osztályvezető 2013. Május 29. Cégünkről Alapítás:
RészletesebbenA mezőgazdasági biogáz üzemek jogszabályi környezete, az engedélyezés eljárása
A mezőgazdasági biogáz üzemek jogszabályi környezete, az engedélyezés eljárása FARMAGAS Szakmai Továbbképzési Konferencia Kecskemét, 2010. szeptember 23. Dr. Lengyel Attila ügyvéd 2009/28 Megújuló Energia
RészletesebbenKözép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése. Kódszám: KMOP-3.3.3-13.
Közép-Magyarországi Operatív Program Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése Kódszám: KMOP-3.3.3-13. Támogatható tevékenységek köre I. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő- és villamosenergia-,
RészletesebbenKözepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai
Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai MASZESZ XIX. Országos Konferencia Lajosmizse, 2018. május 22-23. SZALAY GERGELY, VTK INNOSYSTEM KFT. Amiről
RészletesebbenA környezetvédelem alapelvei
A környezetvédelem alapelvei Alapelvek funkciói Kettős: - iránymutatás a jogalkotás számára - eligazítás a jogi dokumentumok gyakorlati alkalmazásában Az egzakt megismerés elve A környezet állapotának,
RészletesebbenAz új közszolgáltatási rendszer céljai és legfontosabb pillérei
Az új közszolgáltatási rendszer céljai és legfontosabb pillérei Szabó Zsolt Fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kiindulási
RészletesebbenMEGOLDÁSOK ÉS ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK
SBR és BIOCOS szennyvíztisztítási technológiák MEGOLDÁSOK ÉS ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATOK Bereczki Anikó, Pureco Kft. SBR - szakaszos üzemű szennyvíztisztítási technológia Kisszállás 220 m 3 /nap, kommunális
RészletesebbenSzennyvíziszap és szennyvíziszap termékek hasznosítása a gyakorlatban NAK szerepvállalás
Szennyvíziszap és szennyvíziszap termékek hasznosítása a gyakorlatban NAK szerepvállalás Szász Imola Vízgazdálkodási szakértő Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ELŐZMÉNY Szennyvíziszap Kezelési és Hasznosítási
RészletesebbenENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek
ENERGIA Nemcsak jelenünk, de jövőnk is! Energiahatékonyságról mindenkinek Dr. Boross Norbert Kommunikációs igazgató ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport Miért van szükség az energiahatékonyságra? Minden változáshoz,
RészletesebbenTelepülési szennyvíz tisztítás alapsémája
Iszapkezelés Települési szennyvíz tisztítás alapsémája Eleveniszapos szennyvíztisztítás Elvi kapcsolás A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok
RészletesebbenIszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás
Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás Települési szennyvíz tisztítás alapsémája A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok Tápanyagok
RészletesebbenAz állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásának jogszabályi háttere
Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásának jogszabályi háttere Dr. Makai Martina zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár Nemzeti
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenHulladékgazdálkodási közszolgáltatói integráció - az NHKV Zrt. koordinációs feladatai
Hulladékgazdálkodási közszolgáltatói integráció - az NHKV Zrt. koordinációs feladatai Hadnagy Attila fejlesztési és stratégiai igazgató-helyettes Budapest, 2017. november 9. Globális problémák a hulladékgazdálkodásban
RészletesebbenAz Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban
Körforgásos gazdaság koncepciója és hazai realitása MASZESZ XVIII. ORSZÁGOS KONFERENCIA Lajosmizse (2017.05.16) Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban Galambos
Részletesebbena Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére
Tisztelt Közgyűlés! Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke Készítette: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály JAVASLAT a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenÉves energetikai szakreferensi jelentés
Éves energetikai szakreferensi jelentés 218 év Készítette: Terbete Consulting Kft. Torma József energetikai szakreferens szakreferensi névjegyzéki jelölés: ESZSZ-56/219 1 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...
RészletesebbenHulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN
Hulladékfogadás, együttes rothasztás, biogáz hasznosítás hatékonyságának növelése a DÉL-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN SZERVES HULLADÉK FELDOLGOZÁS Az EU-s jogszabályok nem teszik lehetővé bizonyos magas
RészletesebbenA KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár
A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának
RészletesebbenEurópai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások-
Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- 2009. április 23. (Szombathely) dr. Horváthné Nagy Orsolya osztályvezető Környezetvédelmi
RészletesebbenAz Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt szeptember 11.
Az Intézkedési Programban megfogalmazott főbb szabályozási javaslatok Mozsgai Katalin Nagy István ÖKO Zrt. 2009. szeptember 11. A vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének főbb jellemzői a VGT három ciklusa:
RészletesebbenA hulladékégetésre vonatkozó új hazai szabályozás az Ipari Kibocsátás Irányelv tükrében
A hulladékégetésre vonatkozó új hazai szabályozás az Ipari Kibocsátás Irányelv tükrében KSZGYSZ 2014. október 7. Bibók Zsuzsanna Nemzeti Környezetügyi Intézet 1 A hulladékégetés szabályozása 2000/76/EK
RészletesebbenAktualitások a víziközmű-szolgáltatás fejlesztésében
Aktualitások a víziközmű-szolgáltatás fejlesztésében Fülöp Júlia Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kiemelt Közszolgáltatások Főosztálya főosztályvezető Az előadás témakörei Szabályozás aktualitásai A 2014-2020
RészletesebbenZöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.
Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás
Részletesebben174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet
174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról A Kormány
RészletesebbenSZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM
Megbízó: Országos Vízügyi Főigazgatóság SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM A Társadalmi Egyeztetés eredménye KSZGYSZ és MASZESZ közös rendezvény 2015. szeptember 15. STRATÉGIA
RészletesebbenHULLADÉKHASZNOSÍTÁS AZ ÉSZAK-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN Román Pál - Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.
HULLADÉKHASZNOSÍTÁS AZ ÉSZAK-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEN Román Pál - Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. ÉSZAK-PESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP Kapacitás: 200 000 m 3 /d Átlagos terhelés: 150 000 m 3 /d
Részletesebben