Kommunális hulladéklerakón keletkező gázok hasznosítása

Átírás

1 Kommunális hulladéklerakón keletkező gázok hasznosítása Előadó: Barna László hulladékgazdálkodási üzletágvezető A.K.S.D. Kft. (4031 Debrecen, István út 136.) Best Western Hotel Lido, szeptember 5.

2 Tervezés során figyelembe veendő alapvető szempontok 1. Jogi szabályozás 2. Gazdasági szempontok 3. Műszaki megvalósíthatóság Magasabb szintű hasznosítás esetén szerződéskötéskor a szakmai befektető és a lerakó tulajdonos hosszú távú érdekeinek érvényesítése. Nehézségek: -Nem zárt rendszer. -A kiépítés ideje nem esik egybe a hasznosítás megindításával. - A lerakásra kerülő hulladék összetétele idővel változó, a gázképződés intenzitása, hosszútávú összetétele és mennyisége nehezen prognosztizálható. Az elméleti számítás gyakran nem egyezik a valósággal.) -A lerakók jellegüknél fogva a településektől távolabb helyezkednek el. 2

3 I. Jogi szabályozás 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet: előírás a hulladéklerakón keletkező gázok felfogására, kezelésére (gazdaságosság esetén hasznosítására) 43/2000. Hulladékgazdálkodási törvény: előírás a lerakásra kerülő szervesanyag mennyiség csökkentése érdekében BAT: elérhető legjobb technológia alkalmazása (314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet Diffúz forrásra vonatkozó határértékek hiánya (havonkénti vizsgálat) Zöldáram átvételi előírások Üzemeltetési engedélyekben megjelenő hatósági előírások A jelenlegi szabályozás mellett fontos a prognosztizálható jogszabályváltozások figyelembe vétele. 3

4 II. Gazdasági szempontok Befolyásoló tényezők: gáz mennyisége, összetétele (fűtőérték, egyéb összetevők), gázhozam alakulása a hulladék mennyiség és minőség alapján; gázkinyerő, gázhasznosító rendszer kiépítési költsége; energia értékesítési feltételek megteremtése; elszámolás a lerakó tulajdonosa és a hasznosító között. 4

5 III. Műszaki megvalósíthatóság Lehetséges kezelési módok: Biológiai ártalmatlanítás (biofilter): kisebb méretű lerakók esetén, Intenzív, magas metántartalmú gázképződés megindulása előtt Intenzív gázképződés csökkenését követően Termikus ártalmatlanítás (fáklyázás): Dunakeszi, Pusztazámor Hőhasznosítás: Győr Villamos energia előállítás: Debrecen, Nyíregyháza, Szeged, Hódmezővásárhely Kapcsolt (villamos és hő) energia előállítás 5

6 Alapadatok: Átadás: Szigetelt felület: Beépített mennyiség: Teljes befogadó kapacitás: Magasság: év 12,7 ha 1,5 millió m3 3,5 millió m3 25 méter 6

7 Hasznosító rendszer általános felépítése Gázkút Gyűjtő, szabályzó állomás Szívóvezeték Víztelenítő egység Kompresszor Gázkezelő (fáklya, kazán, gázmotor) Kiegészítő elemek: nyomásszabályzók, mérők, regisztrálók, biztonságtechnikai elemek, stb. A hasznosítás alapjai! 7

8 1. Gázkutak kialakítása Alsó elszívású teljesíti a jogszabályban előírtakat üzemeltetés során építendő, így a sérülés veszélye nagy hasznosítás előtt 2-4 évig működése nem ellenőrizhető lerakó üzemeltetését kis mértékben hátráltatja vízzárak kialakulásának veszélye mechanikai szennyező anyag okozta dugulás, részleges elzáródás veszélye tisztítása nem megoldható metán fajsúlya miatt nem praktikus Felső elszívású üzemeltetés közben is kialakítható sérülés veszélye kisebb építését követően azonnal hasznosító/kezelő rendszerbe kapcsolható nem befolyásolja a lerakó művelését vízzár nem alakul ki mechanikai szennyezők általi dugulás veszély nincs tisztítása gyakorlatilag nem szükséges a gázt nem kell szívni, az elvehető Eredmény: a kutak 50 %-nál állandó dugulás, alacsony metántartalom és alacsony gázhozam. Eredmény: a gázkút hozamát csak a gázképződés üteme határozza meg. 8

9 2. Gázgyűjtők, szabályzó állomás, víztelenítők Gyűjtők: - instabil alap fix kötések, flexibilitás hiánya - időjárási körülményeknek való kitettség (hőtágulás) - vákuumszabályzás, mérési lehetőség Víztelenítés: - Instabil alap miatt fokozott lejtés biztosítása - Több víztelenítő egység beépítése 9

10 Eredmény: év eleje óta folyamatosan üzemelő gázmotor földgáz bekötés nélkül P = 550 kw/h CH 4 (%) m 3 /h óra 10

11 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!