Ivóvíz és szennyvíz fejlesztések egyes kérdései. Értékelési zárójelentés. Részletes jelentés. Szennyvíz fejlesztések egyes kérdései

Átírás

1 Ivóvíz és szennyvíz fejlesztések egyes kérdései Értékelési zárójelentés Részletes jelentés II. kötet Szennyvíz fejlesztések egyes kérdései Budapest, március

2 Msz.: 101/2012. Ivóvíz és szennyvíz fejlesztések egyes kérdései Értékelési zárójelentés Részletes jelentés II. kötet Szennyvíz fejlesztések egyes kérdései Készítette: Kovácsné Molnár Gyöngyi dr. Rákosi Judit László Tibor Vidéki Bianka

3 TARTALOMJEGYZÉK 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ BEVEZETÉS A TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZ KEZELÉSÉRŐL SZÓLÓ 91/271/EGK IRÁNYELV DEROGÁCIÓS KÖVETELMÉNYEI HATÁRIDŐK, KÖTELEZETTSÉGEK KEOP SZEREPE A HATÁRIDŐK VÉGREHAJTÁSÁBAN AZ IRÁNYELV KÖVETELMÉNYEINEK TELJESÍTÉSE ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES FEJLESZTÉSEK JELLEMZÉSE ÉS KÖLTSÉGEI KEOP ELŐTTI FEJLESZTÉSEK BEMUTATÁSA Beruházások támogatási rendszerének alakulása között Az EU segítséggel megvalósult szennyvizes és ivóvizes fejlesztések (ISPA/KA és KIOP) ráfordításai, támogatási aránya és fajlagos költségei KEOP FEJLESZTÉSEK BEMUTATÁSA Fejlesztési adatbázis létrehozása KEOP keretében megvalósuló fejlesztések bemutatása KÖZÖTTI FEJLESZTÉSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA Fejlesztési igények agglomerációnkénti értékelése közötti időszak beruházási költség becslés megalapozása JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A DEROGÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEKKEL KAPCSOLATOS HAZAI JOGSZABÁLYOK MEGFELELÉS AZ AGGLOMERÁCIÓK LEHATÁROLÁSA ÉS A LEHATÁROLÁS MÓDSZERTANA TEKINTETÉBEN EU irányelv előírásai Hazai jogszabályi előírások A KEOP pályázati rendszer és az agglomerációs lehatárolás kapcsolata MEGFELELÉS A HATÁRÉRTÉKEK TEKINTETÉBEN MEGFELELÉS AZ ÉRZÉKENY TERÜLETEK KIJELÖLÉSÉVEL KAPCSOLATOSAN MEGFELELÉS AZ ELLENŐRZŐ RENDSZERRE VONATKOZÓAN MEGFELELÉS A SZENNYVÍZISZAP ÁRTALMATLANÍTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN MEGFELELÉS A VKI ÉS AZ ELSŐBBSÉGI ANYAGOKRA, A VÍZSZENNYEZETTSÉGRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS KÖVETELMÉNYEINEK (NEM DEROGÁCIÓS KÖTELEZETTSÉG) A SZENNYVÍZ SZEKTORT ÉRINTŐ HAZAI JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK A víziközmű ágazat szervezeti keretei Víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény KÖVETKEZTETÉSEK A DEROGÁCIÓS KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSÉRE ALKALMAS PARAMÉTEREK, A MEGFELELŐ GYŰJTŐ-RENDSZER ÉS A MEGFELELŐ TISZTÍTÓ RENDSZER MEGHATÁROZÁSA A VIZSGÁLAT HATÓKÖRE AZ IRÁNYELV KÖVETELMÉNYEI ÉS A HAZAI MEGOLDÁSOK NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁS. TAGÁLLAMI PÉLDÁK A TELJESÍTÉSRE

4 6.3.1 Jogharmonizáció teljesítésére vonatkozó tagállami tapasztalatok A tényleges megvalósítás értékelése Bizottsági kötelezettségszegési eljárások, bírósági ítéletek Egyes tagországok teljesítésének értékelése HAZAI MEGKÖZELÍTÉS KÖVETKEZTETÉSEK NEM TELJESÍTÉS KOCKÁZATAI KÖRNYEZETI KOCKÁZATOK GAZDASÁGI, TÁRSADALMI KOCKÁZATOK PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK EGYÉB KOCKÁZATOK Ex ante kondicionalitás feltételei Költségmegtérülés Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Strukturális Alapok és a 91/271/EGK irányelvvel összefüggő kötelezettségszegési eljárások PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK A MEGFELELŐSÉGE ENGEDÉLYEZÉSI, FELÜGYELETI PROBLÉMÁK, TÁRSADALOM BEVONÁSA TECHNOLÓGIAI PROBLÉMÁK TERVEZÉSI PROBLÉMÁK KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ÜZEMELTETÉS Üzemeltetők bevonása az előkészítésbe Az elkészült művek egyes üzemeltetési problémái AZ AGGLOMERÁCIÓS LEHATÁROLÁS GYAKORLATI PROBLÉMÁI EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI SAJÁTERŐ, ÁFA FINANSZÍROZÁS ELŐKÉSZÍTÉSI FORRÁSOK BIZTOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI KÖVETKEZTETÉSEK A TESZIR RENDSZERREL KAPCSOLATOS JAVASLATOK MEGFOGALMAZÁSA A TESZIR FELADATÁNAK, ADATTARTALMÁNAK ÉS ADATSTRUKTÚRÁJÁNAK BEMUTATÁSA A TESZIR ALAPJÁN SZÁMOLT FEJLESZTÉSI IGÉNYEK ÉS BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK REALITÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE A TESZIR TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRE, ILLETVE A FEJLESZTÉSI PROGRAMOK TERVEZÉSÉBEN VALÓ FELHASZNÁLÁSÁRA VONATKOZÓ JAVASLATOK A SZENNYVÍZ SZEKTORBAN A DEROGÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEKEN TÚLI AS KÖLTSÉGVETÉSBEN BIZTOSÍTANDÓ FEJLESZTÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA VONATKOZÓ JAVASLAT A SZENNYVÍZPROGRAM KIEGÉSZÍTÉSE, TOVÁBBI NITROGÉN ELTÁVOLÍTÁS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS MEGOLDÁSA A SZENNYVÍZ PROGRAMBAN ELŐÍRTAKON FELÜL (VGT INTÉZKEDÉSI KÓD SZ2) CSATORNÁZÁS VAGY SZAKSZERŰ EGYEDI VAGY TELEPÜLÉS SZINTŰ SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ÉS ELHELYEZÉS MEGOLDÁSA A SZENNYVÍZ PROGRAMBA NEM TARTOZÓ TELEPÜLÉSEKEN (CS2) REKONSTRUKCIÓ SZENNYVÍZISZAP- ÉS SZENNYVÍZHASZNOSÍTÁS

5 Szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása Megújuló energia-termelés és energiahatékonyság fokozása Szennyvízhasznosítás BELTERÜLETI CSAPADÉK-VÍZGAZDÁLKODÁS EGYÉB KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTBÓL FONTOS FEJLESZTÉSI IGÉNYEK DEROGÁCIÓS ÉRTÉKELÉSBEN SZEREPLŐ JAVASLATOK ÖSSZEFOGLALÁSA MÓDSZERTAN LEÍRÁSA

6 1 Vezetői összefoglaló Az értékelés legfontosabb célja a Csatlakozási Szerződésben a szennyvizes szakterületen vállalt derogációs kötelezettségek teljesülését vizsgálata. Legfontosabb megállapítások: 1. Magyarország a évi végi adatok alapján sem a 2008-as, sem a évi határidőket nem teljesítette. A várható teljesítés a következőképpen alakul: Befejeződik minden 2008-as határidős fejlesztés KEOP forrásból es határidejű fejlesztések nagy része befejeződik, de vannak olyanok, amelyek as időszakra maradnak ös határidejű fejlesztések jelentős része as időszakra marad. A KEOP projekteken felül még mintegy 154 agglomeráció (2 millió lakosegyenértékű terhelés) fejlesztési igényét kell megoldani as fejlesztési források segítségével. A szakértői vizsgálat alapján szűkített fejlesztési igény szerint is 110 agglomerációban (1,3 millió lakosegyenértékű terhelés) lesz szükség fejlesztésre. 2. A pályázati rendszerbe még be nem jelentkezett agglomerációk (110 agglomeráció) fejlesztési igénye összesen Mrd Ft-ra becsülhető a jelen értékelés keretében a szűkített körre. A Kormányrendelet melléklete szerinti fejlesztési igények alapján hasonló módon számolva (154 agglomeráció) beruházási költsége Mrd forint lenne. Ehhez hozzá kell venni a jelenleg előkészítési pályázattal érintett projektek közül a közötti keretbe már nem beleférő projektek beruházási költségét. A mennyiben a jelenlegi átlagos támogatási aránnyal kalkulálunk (83,1%), akkor a as periódusra 6,5 Mrd forint értékű beruházás jut. Ha feltételezzük, hogy nem a jelenlegi átlagos 83,1%-os támogatási arány valósul meg, hanem a maximális 95%, akkor szélső esetben 75,3 Mrd Ft értékű projekt finanszírozása a as időszakra esne. 3. A települési szennyvízelvezetésre- és tisztításra vonatkozó követelményeket (91/271/EGK irányelv) megfelelően adaptálta a hazai jogrend. Lehetőség van szigorúbb határértékek megkövetelésére. 4. Az agglomerációs lehatárolások felülvizsgálata javasolt. Ezen belül a településen belüli lehatárolás lehetőségének megteremtése, valamint a térségi megoldások felülvizsgálata is szükséges. 5. Az egyedi rendszerek elterjesztését elősegítő programot kell kidolgozni, a megfelelő jogszabályi és intézményi hátteret megteremteni, a pályázati előírásokat korszerűsíteni a 2000 LE feletti és alatti agglomerációkra vonatkozóan is. A pályázatoknál meg kellene követelni az agglomerációk teljes területén az irányelv szerinti megfelelő megoldásokat, tehát a nem csatornázott területeken a megfelelő egyedi szennyvízkezelést. Egyedi 4

7 megoldások kötelező közszolgáltatássá minősítése és ennek megfelelő üzemeltetői, jogi, pályázati háttér megteremtése szintén javasolható. 2 Bevezetés Az értékelés legfontosabb célja a Csatlakozási Szerződésben a szennyvizes szakterületen vállalt derogációs kötelezettségek teljesülésének jogi, szakmai és gazdasági elemzése, a teljesülést segítő és hátráltató körülmények, kockázatok, valamint a nemzetközi tapasztalatok feltárása. További cél volt az olyan javaslatok megfogalmazása, amelyek elősegítik a Szennyvízprogram határidőre történő végrehajtását. Az értékelés keretében választ adunk arra a kérdésre, hogy meddig jutottunk/jutunk a és időszakban a derogációs kötelezettségek teljesítésében. Mi az, amit meg kell csinálnunk ban, mely agglomerációban vannak még fejlesztések vannak hátra, ezek várhatóan mennyibe kerülnek. Válaszolunk arra a kérdésre is, hogy a hazai jogszabályok megfelelők-e, mikor, milyen paraméterek mellett tekinthető teljesítettnek az irányelv. A derogációs követelmények teljesítésének EU szintű értékelése meghatározó módon azon múlik, hogy a létrejövő művek üzemeltetése megfelelő-e, a kibocsátási követelményeknek megfelelően lehet-e a műveket működtetni. Ezért az értékelés során kiemelkedő figyelmet fordítottunk az üzemeltetési kérdésekre. A szennyvizes területen, a víziközmű szektorban a derogációs kötelezettségeken túli as költségvetésben biztosítandó feladatok lehatárolására, az indokolt fejlesztési igények tartalmának is sor került, összhangban az EU követelményekkel, a víziközműszolgáltatási törvénnyel. Az értékelés eredménye a forrásigény tervezéséhez szükséges szempontok, követelmények és prioritásokra vonatkozó javaslat összeállítása. Az értékelés közvetlen előzménye a májusában lezárult A környezeti derogációk teljesülésének egyes kérdései című értékelés. A zárójelentés a évben elvégzett munka és a jelen értékelés eredményeit, következtetéseit, javaslatait együttesen, új szerkezetben mutatja be. A jelentés külön ivóvizes, szennyvizes részekre tagolódik. A vizsgálat időhorizontja Az ISPA, KA, KIOP, KEOP projektek értékelésére került sor. A Szennyvízprogramra vonatkozóan a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet december 21-től hatályos változatát tekintettük kiindulási alapnak. E jogszabály a 2010 év végi állapot szerint bemutatja az irányelv teljesítés helyzetét és jelöli a fejlesztési igényeket. A KEOP projektek helyzetét az EMIR január 14-i lekérdezése alapján értékeltük. Az értékelés dokumentum-elemzésre, a rendelkezésre álló pályázati anyagokra, közvetlen adatkérésre, statisztikai adatokra és szakértőkkel készített interjúkra épített. 5

8 A helyzetértékeléshez és a további pénzügyi tervezéséhez - beleértve a as igények tervezését - használható országos fejlesztési adatbázis került kialakításra. 3 A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv derogációs követelményei 3.1 Határidők, kötelezettségek Az Európai Közösség a települési szennyvizek kezelését a 91/271/EGK irányelvben (a továbbiakban: Irányelv) szabályozza. Az irányelv a lakosegyenérték (LE) szennyezőanyag-terhelés feletti agglomerációk települési szennyvizeinek összegyűjtésére, kezelésére és kibocsátására, valamint egyes ipari szektorok szennyvizének kezelésére és kibocsátására vonatkozó követelményeket határozza meg, a szennyvízelvezetési agglomerációk szennyezőanyag kibocsátásának és a befogadó érzékenységének függvényében. A kötelezettségek lényege, hogy megfelelő gyűjtőhálózatot és megfelelő szennyvíztisztító kapacitásokat kell kiépíteni és működtetni. A kötelezettségek megegyeznek a régi tagállamokra és az új tagállamokra, így Magyarországra is. A Csatlakozási Szerződésben Magyarország számára 10 éves átmeneti mentesség került megállapításra a következő táblázatban megfogalmazott módon táblázat: Az irányelvben meghatározott kötelezettségekre vonatkozó határidők Agglomerációs osztály és kibocsátási területek Régi tagországok Magyarország 10 ezer LE terhelést meghaladó december december 31 szennyvízkibocsátású, külön jogszabály által kijelölt érzékeny területek 15 ezer LE terhelést meghaladó december december 31 szennyvízkibocsátású szennyvízelvezetési agglomerációk területei 2-15 ezer LE terheléssel jellemezhető normál december december 31 területek 2-10 ezer LE terheléssel jellemezhető december december 31 szennyvízkibocsátású, külön jogszabály által kijelölt érzékeny területek Az irányelv a tagállamok számára fogalmaz meg kötelező feladatokat. A Magyar jogszabályok ugyanakkor a települési önkormányzatok hatáskörébe utalják a feladatok végrehajtását. A Vgtv. 4. (2) bekezdés b) pontja szerint a települési önkormányzat közfeladata, hogy gondoskodjon a 2000 lakosegyenértékkel jellemezhető 6

9 szennyvízkibocsátás feletti szennyvíz-elvezetési agglomerációt alkotó településeken a keletkező használt vizek (szennyvizek) szennyvízelvezető művel való összegyűjtéséről, tisztításáról, a tisztított szennyvíz elvezetéséről. A helyi önkormányzatnak kell tehát biztosítania a közfeladat ellátásához szükséges szennyvízelvezető, -tisztító és -elhelyezést biztosító létesítmények megvalósítását, bővítését, működtetését és fenntartását. A települési önkormányzat fent bemutatott feladatát a Vgtv. 7/A. -a szerint a kormány által készített Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési- és tisztítási Megvalósítási Program keretében kijelölt és lehatárolt szennyvíz-elvezetési agglomerációk keretében látja el. Az agglomerációk szükség szerinti módosítását a program kétévente történő felülvizsgálata keretében szintén a kormány végzi el. Az irányelv jellemzője, hogy nagy volumenű beruházásokat igényelnek, a lakosság jelentős részét érintik, végrehajtása emeli a szennyvízelvezetés és tisztítás indokolt ráfordításainak költségét, mely megfizethetőségi problémákat okozhat a fogyasztóknak, ezzel a szociális kérdések egyidejű kezelésének elmaradása esetén a szolgáltatás biztonságát is veszélyeztetheti. Magyarország akkor képes a költségek növekedésének kompenzálására, az érintett lakónépesség pedig a kialakuló díjak megfizetésére, ha az előírások teljesítése költség-hatékony megoldásokkal történik és azok hosszú távra oszlanak el. Magyarország a évi adatok alapján sem a 2008-as, sem a 2010.évi határidőket teljes mértékben nem teljesítette. 3.2 KEOP szerepe a határidők végrehajtásában A települési szennyvíz kezeléséről szóló irányelv teljesítésének véghatárideje Magyarország számára december 31., ami annyit jelent, hogy lényegében a KEOP időszakában a as időszakban kellett volna a forrásokat biztosítani ahhoz, hogy a tényleges működés elkezdődhessen év végéig. Maga a KEOP nem vállalta fel az irányelv követelményeinek teljesítéséhez szükséges fejlesztések összességének finanszírozását, a derogációs kötelezettségek teljes körű teljesítését. A KEOP a következőképpen fogalmaz A csatlakozási szerződésben vállalt fejlesztések jelentős terhet rónak a Magyar Államra és az önkormányzatokra a közötti időszakban. Az egészséges, tiszta települések prioritási tengely támogatási kerete döntő részben ennek a pénzügyi tehernek a finanszírozására irányul. Tekintettel azonban arra, hogy az előzetes számítások alapján a prioritás keretében rendelkezésre álló forrás nem fedezi teljes mértékben a vállalt szennyvízkezelési, ivóvízminőség javítási és hulladékgazdálkodási feladatokat, Magyarország a fennmaradó kötelezettség-vállalásokat a 2010 utáni időszakban kormányzati források felhasználásával kívánja teljesíteni. Az akkori tervek szerint mintegy 100 Mrd forint szennyvizes fejlesztési igényt nem a KEOP, hanem egyéb költségvetési forrás biztosította volna, összhangban az ún. addicionalitás elvével. A regionális politika eszközeinek működését megalapozó négy alapelv közül az addicionalitás alapelve megköveteli, hogy az EU 7

10 támogatások nem válthatják fel, csak kiegészítik a tagállami forrásokat azaz a magyar tervezésű programokat csak kiegészíti az EU). Előírás, hogy a tagállam nem csökkentheti a támogatásokra fordított összegek mértékét az előző költségvetési időszakhoz képest. Mivel az Európai Bizottság elfogadta a Kormány azon érvelését, hogy a Konvergencia program makrogazdasági céljai különösen az államháztartási hiánnyal összefüggő célok nehezen egyeztethetők össze az addicionalitás fenntartásának az előírásával, ezért az akkori vállalás szerint Magyarország a 2011/12/13-as években pótolja be az addicionalitás szintjét. Ezt a kiegészítő forrást azonban a KEOP időszaka alatt nem biztosították a szennyvízprogram végrehajtására. 4 Az irányelv követelményeinek teljesítése érdekében szükséges fejlesztések jellemzése és költségei 4.1 KEOP előtti fejlesztések bemutatása Beruházások támogatási rendszerének alakulása között Az önkormányzatok 2004-ig infrastrukturális célú fejlesztésekre többcsatornás állami támogatást igényelhettek az állami költségvetés különböző előirányzataiból (címzett és céltámogatások, KAC, VICE illetve KÖVICE céljellegű decentralizált támogatások rendszere, területfejlesztési támogatások (regionális támogatások). E támogatások közül 2004-ig a címzett és a céltámogatás volt a meghatározó a szennyvízelvezetés-, tisztítás vonatkozásában. Általában csak azok a települések valósították meg fejlesztéseiket, amelyek cél, illetve címzett támogatásban részesültek. E területeken a második legfontosabb forrás a KAC, később a KÖVICE volt. Tipikus esetben 70-75%-ban állami pénzek fedezték a fejlesztéseket (100%-os állami hozzájárulás is előfordul), a többit kellett az önkormányzatoknak saját forrásból állni. A tapasztalatok szerint a területfejlesztési célelőirányzatból és a területi kiegyenlítést szolgáló támogatásból elsősorban az elmaradott és az egyéb térségek kaphattak szennyvízelvezetési- és tisztítási célú támogatást között tipikus esetben 75-80%-ban állami pénzek fedezték a fejlesztéseket (100%-os állami hozzájárulás is előfordul), a többit kellett az önkormányzatoknak saját forrásból állni ban 5 újonnan induló szennyvízelvezetési és tisztítási beruházásnak ítéltek meg címzett támogatást, összesen 5 mrd Ft értékben, a támogatás átlagos mértéke 58,8 %-os volt. Ugyanekkor 45 db szennyvízelvezetési és tisztítási projekt kapott céltámogatást, összesen 11,3 mrd Ft értékben, átlagosan 76,3 %-os támogatottsággal táblázat: Összefoglaló adatok a Megvalósítási Program ráfordításairól (pénzfelhasználás) 8

11 Megnevezés * Állami+EU támogatás Mrd Ft 39,9 31,2 52,9 Támogatási hányad % 76,4 80,6 73,0 Beruházási érték Mrd Ft 52,2 38,7 72,5 Címzett- és céltámogatás Mrd Ft 25,6 26,2 17,4 EU támogatás Mrd Ft 2 2,6 23,1 EU hazai társfinanszírozás Mrd Ft 1,5 2,8 10,9 cél-címzett támogatás aránya az összes beruházáshoz képest % 49,0 67,7 24,0 EU támogatás aránya az összes támogatáshoz képest % 3,8 6,7 31,9 EU+Hazai társfinanszírozás aránya az összes beruházáshoz képest % 6,7 14,0 46,9 Forrás: évi adatok: NKP II. Előrehaladási jelentések, évi adat: az NKP II. Végrehajtási terve * Az NKP II. adott évre vonatkozó tervadata ben a Kormány által elfogadott, a 2005.évi költségvetés alapján összeállított Nemzeti Környezetvédelmi Program évi Végrehajtási terve Az EU segítséggel megvalósult szennyvizes és ivóvizes fejlesztések (ISPA/KA és KIOP) ráfordításai, támogatási aránya és fajlagos költségei Az ISPA/KA projektek és a KIOP projektek tényleges ráfordításait és fajlagosait a következő táblázatok foglalják össze. Az ISPA/KA projektek fajlagos értékei esetében a 6.9 dokumentumban az Állami Számvevőszék által használt bontást követtük az adatok feldolgozásakor. Az ISPA/KA projektek esetében 10 % önrészt kellett viselniük az önkormányzatoknak, az állami költségvetés a KA támogatást kiegészítette 90 %-ra. Kivéve a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepet, amely projektnél az önkormányzat 15 % önerőt vállalt. A KIOP projekteknél mindkét ágazatban átlagosan 95 %-os volt a támogatás aránya, s 5 % önerő volt szükséges az elszámolható költségekben, azonban a ténylegesen felmerült költségekhez viszonyítva - a nem elszámolható költségeket is figyelembe véve az átlagos támogatás aránya már csak 91 % volt. A KEOP projekteket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az ivóvízminőség-javító projektek esetében átlagosan 85 %-os, a szennyvízelvezetési és kezelési projektek esetében 83,5 %-os a támogatás aránya. A támogatási arány relatíve csökkenése is magyarázza az önkormányzatok vonakodását projektek generálásától. Az ivóvizes projektek esetén az önerő-alap támogatás 100 %-ra emelése lényegesen javított a pályázati kedven. A pályázati hajlandóság növekedését ezen túlmenően az IMJP gyorsítására hozott 1224/2011. (VI.29) Kormányhatározat többi rendelkezése is elősegítette (kiemelten az átmeneti vízellátás biztosításának kötelezettsége és költségei). A Kormányhatározat eredményeként az eddig kimaradt projektek is bekerültek a pályázati rendszerbe. 9

12 4-2. táblázat: Az ISPA/KA szennyvízelvezetési és - kezelési projektek főbb adatainak összefoglalása Projekt neve Projekt száma Projekt tervezett kezdete Projekt tervezett befejezése Szerződés hatályba lépése Projekt tényleges befejezése Tervezett összes költség, Euró Ténylegesen felmerült nettó összes költség, Euró Ténylegesen felmerült elszámolható nettó költség, Euró Ténylegesen felmerült elszámolható KA nettó költség, támogatási eft aránya Tényleges KA támogatás, Euró Állami költségvetés hozzájárulása, Euró A fejlesztés által érintett lakosság, LE Fajlagos beruházási költség, Euró/LE Fajlagos beruházási költség, Ft/LE** Kategória Győr város szennyvíztisztító telepének fejlesztése 2000/HU/16/P/PE/ ,00% G Szeged városi szennyvíztisztító-telep fejlesztése 2000/HU/16/P/PE/ ,00% G Pécs város szennyvíz csatornahálózat fejlesztése 2001/HU/16/P/PE/ ,00% F Szennyvíztisztítő program, Sopron 2001/HU/16/P/PE/ ,00% F Kecskemét szennyvízelvezetési és kezelési program 2003/HU/16/P/PE/ ,00% G Szennyvízgyűjtő és -kezelő program Debrecenben 2003/HU/16/P/PE/ ,00% G Szennyvízgyüjtő és kezelő rendszer, Szombathely 2003/HU/16/P/PE/ ,00% G Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep* 2004/HU/16/C/PE/ ,00% G Zalaegerszeg szennyvízkezelési projekt 2004/HU/16/C/PE/ ,00% E Veszprém és térsége szennyvízelvezetési projekt 2004/HU/16/C/PE/ ,00% F Összesen ,98% *Előzetes adatok ** 290 Ft/Euró-val számítva 10

13 4-3. táblázat: Az ISPA/KA szennyvízkezelési projektek fajlagos költségeinek alakulása (Euró) Csatornahálózat fejlesztése Szennyvíztelep fejlesztése Elszámolható költség a fejlesztésre sorszám Projekt megnevezése terv Tény Fajlagos ktsg (euro/km) Fejlesztési sajátosságok terv Tény Fajlagos ktsg (m3/nap) Fejlesztési sajátosságok terv tény költség km költség km terv tény költség kapacitás (m 3 /nap) költség kapacitás (m3/nap) terv tény EUR EUR meglévő fejlesztése legnagyobb 1 Győr városi szennyvíztisztító telep bővítése csatorna nem épült tisztítóhasznosítás növelés; 285 bűzmentesítés, komposztáló, biogáz haszn Szeged és kistérsége szennyvíztisztításának és 2 szennyvíz-csatornázásának fejlesztése 403 km új csatorna 0 km csatorna rekonstrukció 40 átemelő másodlagos és harmadlagos fokozat, bűztelenítés, komposztáló, biogáz hasznosító Pécs sérülékeny vízbázisának védelme és szennyvízcsatorna-hálózatának bővítése Sopron régió csatornázási és zsennyvíztisztítási 4 programja Kecskemét agglomeráció szennyvízelvezetési 5 és kezelési programja Debrecen és környéke szennyvízcsatornázása és szennyvízkezelése** 182 km új csatorna 0 km csatornarekonstrukció 11 db átemelő 37 km új csatorna 7 km csatornarekonstrukció 8 db átemelő 346 km új csatorna 0 km csatornarekonstrukció 35 átemelő 556 km új csatorna 62 km csatornarekonstrukció 70 db átemelő Szennyvíztelep fejlesztése nem történt régi lebont, újat épít, bűztelenítés, komposztáló, biogáz hasznosító iszap- és biogázvonal bővítés, komposztáló telep biológiai tisztítás felújítása és bővítése, iszap- és biogázvonal építése Szombathely Megyei Jogú Város 7 szennyvízelvezetési és -tisztítási rendszerének fejlesztése projekt 1,1 km új csatorna 6,5 km csatornarekonstrukció 1 db átemelő meglévő felújítása, bűztelenítés, komposztáló, biogáz hasznosító, csak kieg. beruházás Budapest Központi Szennyvíztisztító Telep és 8 Kapcsolódó Létesítményei beruházás** 98 km új csatorna 0 km csatornarekonstrukció 14 db átemelő új szennyv.tisztító épült biológiai fokozattal Zalaegerszeg és térsége szennyvízelvezetési és 9 kezelési projekt A Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és - kezelési projekt 196 km új csatorna 0 km csatornarekonstrukció 83 új szivattyúállomás és 34 felújítás 23 km új csatorna 30 km Ebből: Veszprém csatornarekonstrukció 5 db átemelő 7 km új csatorna 6 km Zric csatornarekonstrukció 5 db átemelő meglévő rekonstr. És biológiai tisztítás bővítése, iszapvonali fejlesztés nem volt minőségi fejlesztés, bűztelenít, komposztál, biogáz 61 haszn., csak kieg. beruházás. (kocsimosó, stb.) meglévő fejlesztése, bűztelenít, komposztál, biogáz haszn., csak kieg. beruházás km új csatorna 0 km Hegyesd új szennyv.tisztító épül csatornarekonstrukció 20 db átemelő Összesen * Az adatok nem tartalmazzák a tervezés, a mérnök, a Technikai Segítségnyújtás (TA), a PR és az ÁFA költségeit **Előzetes adatok 11

14 4-4. táblázat: KIOP szennyvízelvezetési és tisztítási projektek költségei, támogatottsága A projekt címe Ténylegesen felmerült elszámolható bruttó költség, MFt Nem elszámolható bruttó költség, MFt Bruttó költség összesen, MFt Eredetileg megítélt támogatás, MFt Tényleges támogatás, MFt Támogatás aránya az elszámolható költségekben, % Tényleges támogatás a megítélt támogatás arányában, % Saját forrás összesen, MFt Velencei-tavi Regionális Szennyvízelvezető-, tisztító rendszer bővítése, fejlesztése ,7% 86,6% 266 Gyula város Óvári, Ajtósfalva és Szentpálfalva városrész, valamint szórványutcák szennyvízcsatornázása ,0% 91,8% 73 Szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztés és szennyvíztisztító telep bővítés a Maros hordalékkúp védelme érdekében ,0% 86,4% 42 Hatvan város szennyvízelvezetési és kezelési program ,0% 95,9% 190 "Élhetőbb Ceglédért"- a XXI. Század csatornahálózata a környezettudatosság jegyében ,0% 94,8% projekt összesen ,6% 91,2%

15 A projekt címe 4-5. táblázat: KIOP szennyvízelvezetési és tisztítási projektek fajlagos költségeinek jellemzése Ellátott háztartás szám növekedése, db Fajlagos nettó költség, Ft/háztartás Épített csatorna, km Épített csatorna fajlagos költsége, Ft/km agglomeráció LE 2. mellékletből Telepfejlesztés LE Telepfejlesztéssel érintett háztartás, db Agglomeráció kategória Szennyvízes projektek A költségek nem bonthatók meg a csatornázás és a telepek között Velencei-tavi Regionális Szennyvízelvezető-, tisztító rendszer bővítése, fejlesztése F 2007 Gyula város Óvári, Ajtósfalva és Szentpálfalva városrész, valamint szórványutcák szennyvízcsatornázása F 2006 Szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztés és szennyvíztisztító telep bővítés a Maros hordalékkúp védelme érdekében J 2007 Hatvan város szennyvízelvezetési és kezelési program F 2007 "Élhetőbb Ceglédért"- a XXI. Század csatornahálózata a környezettudatosság jegyében F projekt összesen Befejezés éve 13

16 A KIOP szennyvízkezelés és tisztítás intézkedésére eredetileg mft keretösszeg állt rendelkezésre. Az Ernst & Young által készített KIOP tapasztalatainak gyűjteménye (6.3 dokumentum) szerint az igényelt támogatás ennél jóval nagyobb volt, szennyvíz esetében csaknem 7-szeres. A megítélt támogatás a keretösszeg 124 %-a volt. A támogatás 83 %-át szennyvízelvezetés és tisztításra nyújtották (5 db projekt), s csak 17 %-át fordították ivóvízminőség-javításra (6 db projekt). A KIOP projektek esetében a ténylegesen kapott támogatás az eredetileg megítélt támogatásnak átlagosan 91 %-a volt. Ennek alapvető oka az ÁFA kulcs január 1-től 25 %-ról 20 %-ra történő csökkenése és a közbeszerzéseken elért megtakarítás volt. A vizsgált projektek esetében a szerződésmódosítások átlagos száma 2,3 volt. Mindezek eredményeként a tényleges keretfelhasználás a szennyvíznél 114 %, a programszintű 104 %- os, s ezen belül a környezetvédelem 108 %-os sikerességi rátájával szemben. A KIOP Záró Végrehajtási Jelentése (3. dokumentum) szerint a KIOP 1.1 intézkedésének output indikátora - az EU követelményeknek megfelelő víz- és szennyvíz tisztító kapacitás növekedése az nél kisebb lakosságszámú településeken háztartások számában mért célértéke db volt, s ennek december 31-i állapota db volt (becslésük szerint fő), tehát csaknem 8 %-kal túlteljesült. Az indikátor célértékét utólag hibásnak minősítették, mert annak nem a háztartások számát, hanem a kibocsátást kellett volna jelölnie, ezért azt átminősítették eredményindikátornak (új vagy megújult ivóvíz és szennyvíztisztító művekkel kiszolgált háztartások száma). A projektek legutolsó, 2012 februárjáig rendelkezésre álló monitoring jelentései alapján az általunk összesített háztartás szám (lásd a 21. táblázatban) db, tehát átlagosan 18 %-os túlteljesítés mutatható ki. Ezen belül az ivóvízminőség-javító projektek esetében volt nagyobb a túlteljesítés mértéke. A túlteljesítés okait részletesen az értékelés 10. melléklete tartalmazza. Ez egyrészt a projektek célállapothoz képest történő módosításának az eredménye, másrészt bizonyítja a szennyvíz és ivóvíz projektek településfejlesztési hatását. A Deloitte szennyvízberuházások technológiai rendszer-választásának értékelése (11. dokumentum) az ISPA/KA és a KIOP projekteket fogta át. A projektszintű értékelés során elemezték a projektciklust és a projektek eredményeit. Egyenként megvizsgálták a telep választott technológiáját, a kialakított csatornázási rendszert a projekt tervezés és a megvalósulás során. Megállapításuk szerint az ISPA/KA projektek esetében a költségek és főleg a szennyvízhálózat kiterjedtségét leíró paraméterek tekintetében jelentős túllépése jellemző, míg egy kivételtől eltekintve a biológiai és hidraulikai kapacitás kiépítése az eredeti terveknek megfelelően valósultak meg. 14

17 Összehasonlították és jellemezték a különböző kategóriákban általánosan alkalmazott technológiákat. A vizsgált projektekben tervezett/megvalósított szennyvíztisztítási technológiákról általánosságban elmondható, hogy összhangot mutatnak a nemzetközi és nemzeti előírásokkal és követik a hazánkban jellemzően alkalmazott technológiai sémát. Az újonnan korszerűsítésre került technológiai elemek a mechanikai tisztítás hatásfokának javításával, a tápanyag (N, P) eltávolítás intenzifikálásával és az automatizálás/irányítástechnika fejlesztésével értek el hatásfok növekedést ábra: Súlyozott hatásfok javulás arány és a fejlesztést követően a telepre érkező szennyvíz LE Forrás: 11. dokumentum Megállapították, hogy a hatásfokjavulás arányok jellemzően a kisebb terheltségű telepeknél magasabbak. A vizsgált projekteknél az átlagos hatásfokjavulás arány fajlagos költsége 992 euró, ugyanakkor az átlag szórása igen magas (884 euró / (m3%/nap), 89%). Megállapították, hogy a hidraulikai kapacitás jelentősebben játszik szerepet a hatásfokjavulás arány mutató változásában, mint a biológiai kapacitás változása, mely összefüggésben van a hatásfokjavulás arány mutatóban megjelenő tisztítási hatásfokkal. Értékelésük szerint a helyi és ágazati specifikumok és peremfeltételek mellett az egyes projektek jellemzően a legmegfelelőbb és leginkább költséghatékony technológiai megoldásokat alkalmazták. 15

18 Megvizsgálták a bekötések és a megépült csatornahosszak fajlagos költségét. A projektek nem követik a méretgazdaságosság elvét, pedig szakmai szempontok alapján a változó költségek fajlagos csökkenését feltételezhetnénk a beruházás méretének (a bekötések számában és a megépült csatornahosszal kifejezett) növekedésével. A méretgazdaságosság számításaik szerint nem a bekötésszám emelkedésével, hanem az 1 km-re jutó bekötések számának növekedésével jelentkezik. Az agglomerációs lehatároláshoz kapcsolódik a csatornahosszra eső bekötések számának vizsgálata, melyet a 26/2002. (II. 27.) Kormányrendelet minimum 45 lakás/1000 m csatornahosszban állapít meg. Feltételezve, hogy egy bekötés egy lakást jelent, megállapították, hogy a projektek harmada nem érte el a 45 bekötés/1000 m határt, harmada csak 10%-on belüli értékkel haladja meg és csak harmada haladja meg 10%-nál magasabb mértékben a jogszabályi előírást. Ennek az lehet az oka, hogy mind az ISPA/KA, mind a KIOP projektekben jellemzően külvárosias, kertes beépítettségű területek csatornázására került sor. A vizsgálatok eredményeként megállapították, hogy létezik a csatorna folyóméter költség és az 1 km-re jutó bekötések számának optimális értéke (kb. 75 és 100 euró/m között van), mely beruházási költség mellett az optimálisan megvalósított bekötések száma a vizsgált projektek esetében 50 és 65 db/1000m között mozog. A VM véleménye szerint ebből is jól látszik, hogy az ország területén jelentős az inhomogenitás, nem lehet egységes, országosan alkalmazható átlagot képezni (pl függ: talajvízállás, domborzati adottságok, talajmechanika). Külön kutatás készült a pályázói elégedettség felmérésére (7. dokumentum), mely szerint a nyertes pályázók programszinten teljes mértékben elégedettek voltak a KIOP által nyújtott fejlesztési lehetőségekkel, s a szennyvizes és az ivóvizes projektek nem tartoztak azon intézkedések közé, amelyekkel kevésbé voltak elégedettek a projektgazdák. A nyertes pályázók 94%-a úgy ítélte meg, hogy a KIOP-ból megvalósított projektje hosszú távon fenntartható, az ehhez szükséges tárgyi, humán és pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak és az intézményi háttér biztosított. A NeKI tájékoztatása szerint régi, 2005-ben kidolgozott fajlagosokat (gyűjtőhálózatra, bekötővezetékre, telepre kapacitás kategóriák szerint) szorozzák fel a beruházási árindexszekkel és ezekkel a naturáliák alapján becsülik a beruházási költséget. Azon agglomerációk esetében, ahol már megkötött támogatási szerződés van, ott annak tényleges összegét veszik számításba (EMIR-ből megkapják, de hosszú, közvetett a lekérdezés). A TESZIR-ben nem csupán a fejlesztés szükségessége, hanem annak, illetve egyes ütemeinek becsült, illetve a meglévő költségbecslések alapján számított költsége is szerepel. 16

19 Az Energia Központ NKft. szakértői a BDL tanulmánnyal kapcsolatos tapasztalataikat ismertették. A fajlagos tanulmányt a BDL készítette el a Fejlesztési Igazgatóság megbízásából 2009-ben. A fajlagosok meghatározására nem az elkészült projektek adatai alapján került sor, hanem egy módszertant dolgoztak ki az ivóvízminőség-javító és a szennyvízelvezetés és tisztítás projektek esetén szükséges fejlesztéseknél alkalmazható fajlagosokra. Az elkészült projektekből nem lehet megfelelő, a program tervezésére használható fajlagosokat számítani, a számlázási rendszer nem teszi lehetővé a megfelelő mélységű fajlagosok számítását. Szakmailag nem javasolják a korábbi projektek adatait programtervezési célra felhasználni. A 2010 májusában megjelent pályázati kiírásban volt hivatkozás erre a fajlagos költség útmutatóra. Amennyiben a projekt által alkalmazott fajlagosok nagymértékben eltértek a fentiektől, akkor a pályázóknak meg kellett magyaráznia ennek okait. A projekt mérete alapján nem lehet korrekt fajlagost adni, mert nagyon sok tényezőtől függ a beruházás fajlagos költsége (pl. az ivóvíz fajtájától, a műszaki megoldás módjától, stb.). Ivóvízminőségjavító projektekre a 100 eft/fő beruházási költség elég jó becslés, de igen nagy a szórás, apró településen nem ritka a eft/fő. A fajlagos költség a projektfejlesztés folyamatától is függ. A ra bejövő több mint 100 projekt esetében megpróbálják arra ösztönözni a településeket, hogy ahol lehetőség van rá, keressenek térségi kapcsolódást, fogjanak össze, ezzel csökkentve a fajlagos beruházási költségeket. Egyébként a fenntarthatóság biztosítása is nehéz lesz. A szennyvizes kiírás is hivatkozott erre a fajlagos tanulmányra. A projekteknél tényleg ezeket, a évi árakon megadott fajlagosokat használták, olykor indexálás nélkül. Sokszor még tartalékot sem állítottak be a projektekben. Most már nincs benne az értékelési szempontrendszerben az említett tanulmányra való hivatkozás, mégis sokan következetesen ezt alkalmazzák napjainkban is. Külső szakértői vélemény szerint a költségbecslésnél az elmúlt időszak hasonló beruházásaiból kellene kiindulni, mert azok jó becslést adnak. A tételes költségnormatívák alapján nem lehet program szinten becsülni, mert képtelenség olyan részletes előzetes műszaki tervet csinálni minden településre, minden agglomerációra. (Tehát pl. az FI költség fajlagosait pályázatokban, konkrét projektek becslésére lehet használni, sokan használják is, van, aki egyedi költségbecslést készít, de nem alkalmas, nem lehet alkalmas program szintű költségbecslésre). 17

20 4.2 KEOP fejlesztések bemutatása Fejlesztési adatbázis létrehozása Létrehoztunk egy országos szennyvizes fejlesztési adatbázist (értékelés 7. melléklete) az alábbi adatforrások alapján: a 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet 2. mellékletében szereplő agglomerációk, EMIR alapadatok, KEOP IH kérdőíves felmérés, Energia Központ NKft. által készített KEOP projektek szennyvíztelep fejlesztéseinek lakosegyenértéke, OSAP adatgyűjtés és évi adatai, interjúzott szakértők információi. Az adatbázis létrehozására azért volt szükség, mert az EMIR lekérdezésekből nem derül ki egyszerűen, hogy a fejlesztési kötelezettséggel érintett agglomerációkban/településeken van-e futó projekt, s az hány főt, illetve LE-t érint. Továbbá azt is nagyon nehéz megállapítani, hogy egy projekt mely agglomerációkat/településeket érint. Sokszor egy projekt a 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet 2. mellékletének más-más táblázatában szereplő agglomerációk beruházásainak együttese. A 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete szerint érintett agglomerációk, illetve az azokban szereplő települések táblázatonkénti listáját külön-külön munkalapokra raktuk, s minden munkalapon az adatok azonos struktúráját alakítottuk ki. Az agglomerációkhoz, illetve a településekhez hozzárendeltük a KA, a KIOP és a KEOP projekteket. A projektszámot azon agglomerációs településhez, illetve központhoz írtuk be az F oszlopba, amely a projekt gesztora volt, a projektben résztvevő többi településhez sárga háttérrel írtuk a projektszámot. A KEOP projektek gesztor településének sorába (ahol az F oszlopba beírt projektszám fehér hátterű) kigyűjtöttük az EMIR alapadatok 1-1 lekérdezéséből (2013. január 14-i állapot) a főbb projektadatokat (az M-V oszlopokba a megvalósítási projektekét, az AD- AO oszlopokba pedig az előkészítési projektekét). Ezekből összegeztük a különböző szakaszban lévő projektek adatait a 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet 2. mellékletének táblázatai szerint. A projekt adatlapokból kigyűjtöttük a projektek leírását, s azt a W oszlopban tüntettük fel. A megjegyzés (H) oszlopban az agglomeráció korábbi pályázatainak (előkészítési, megvalósítási) számát tüntettük fel, s leírtuk annak sorsát is, valamint minden egyéb hasznos 18

21 információt feltüntettünk. A térképi megjelenítéshez az I oszlopba kigyűjtöttük a települések KSH törzsszámát. A települések csatornázottságának jelenlegi állapotának megállapításához megvásároltuk az OSAP 1062 adatgyűjtés évi adatbázisát és felhasználtuk a szennyvizes fejlesztési adatbázis kialakításához (lásd az értékelés 9. mellékletében). Ez az év azért fontos, mert a évi csatornázottsági adatok szolgáltak a 25/2002. (II. 27.) Kormányrendelet 2. sz. mellékletének előállításához a évi módosítás során. Bár nem az OSAP 1062., hanem az OSAP adatgyűjtés a felülvizsgálat alapja. Mivel a TESZIR-ből ez utóbbi nem volt elérhető, ezért a KSH adatokkal helyettesítettük azokat (K és L oszlopban). A fejlesztési adatbázisban az agglomerációs települések mellett közöljük a KSH adatgyűjtés szerinti bekötöttségi arányt és a csatornával lefedett területen élők arányát. A KEOP IH elkészítette a 2008., a és a határidejű agglomerációkra kiküldött kérdőívek feldolgozását, ezt is beépítettük az értékelés 9. mellékletébe (G oszlop), hogy ezek szerint mely agglomerációban mi várható. Az E oszlopban szereplő rendelet szerinti fejlesztési igényt jelző + jel alapján leszűrtük a településeket, illetve agglomerációkat, majd az F oszlopban leszűrve az üres sorokat megállapítottuk azon agglomerációk, települések körét, amelyekre még semmilyen formában nincs biztosítva a fejlesztési igény. A rendelet 2. mellékletének táblázata alatt minden munkalapon az F oszloptól szerepeltetjük ennek a leszűrésnek az eredményét., a K oszlopban pedig egy általunk adott értékelést arról, hogy ténylegesen van-e ott fejlesztési igény. Ez alatt a táblázat alatt pedig csak azon településeket és agglomerációk kigyűjtése található, ahol értékelésünk szerint van fejlesztési igény, amely még semmivel sincs lefedve KEOP keretében megvalósuló fejlesztések bemutatása A KEOP keretében még csak négy szennyvizes projekt (az esztergomi, a kiskörei, a dévaványai és a dunakeszi) fejeződött be az EMIR alapadatok (2013. január 14-i 1.1 lekérdezés) szerint, ez a megvalósításra beadott pályázatoknak csupán 2 %-a. Azonban számos projekt megvalósítás alatt áll (88%), illetve rendelkezik már támogatási döntéssel (10 %). A KEOP projektek állását a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet december 21.-től hatályos 2. melléklete szerinti csoportosításban az alábbi táblázatokban mutatjuk be (agglomerációnként részletesen az értékelés 9. mellékletében található, a szennyvizes fejlesztési adatbázisban). 19

22 4-6. táblázat: Megvalósításra benyújtott szennyvízelvezetési és -kezelési KEOP projektek állása a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete szerint Státusz Pályázatok száma, Db Projekt nettó költsége, MFt Támogatás MFt Támogatás átlagos aránya, % LE feletti szennyvízterheléssel, szennyvízbefogadásra érzékeny vizek vízgyűjtőin lévő agglomerációk (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 1. táblázata) Határidő: december 31. I. BEFEJEZETT II. Megvalósításra támogatást nyert ,7% III. Megvalósításra beadott, értékelés alatt, döntésre vár ,0% Megvalósításhoz közel összesen ,8% LE-nél nagyobb szennyvízterhelésű agglomerációk normál területen (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 2. táblázata) Határidő: december 31. I. BEFEJEZETT ,7% II. Megvalósításra támogatást nyert ,0% III. Megvalósításra beadott, értékelés alatt, döntésre vár ,7% Megvalósításhoz közel összesen ,9% LE közötti szennyvízterhelésű agglomerációk normál területen (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 3. táblázata) Határidő: december 31. I. BEFEJEZETT ,6% II. Megvalósításra támogatást nyert ,0% III. Megvalósításra beadott, értékelés alatt, döntésre vár ,9% Megvalósításhoz közel összesen ,0% LE közötti szennyvízterhelésű agglomerációk szennyvízbefogadásra érzékeny vizek vízgyűjtőin (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 4. táblázata) Határidő: december 31. I. BEFEJEZETT II. Megvalósításra támogatást nyert ,4% III. Megvalósításra beadott, értékelés alatt, döntésre vár ,0% Megvalósításhoz közel összesen ,7% LE közötti szennyvízterhelésű agglomerációk normál területen (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 5. táblázata) Határidő: december 31. I. BEFEJEZETT ,0% II. Megvalósításra támogatást nyert ,9% III. Megvalósításra beadott, értékelés alatt, döntésre vár ,4% Megvalósításhoz közel összesen ,4% Megfelelő szennyvízelvezető és -tisztító rendszerrel ellátott agglomerációk (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 6. táblázata) I. BEFEJEZETT ,6% II. Megvalósításra támogatást nyert III. Megvalósításra beadott, értékelés alatt, döntésre vár ,0% Megvalósításhoz közel összesen ,1% A 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. mellékletéből 2012-ben kikerült agglomerációk BEFEJEZETT

23 Státusz Pályázatok száma, Db Projekt nettó költsége, MFt Támogatás MFt Támogatás átlagos aránya, % Megvalósításra támogatást nyert ,1% Megvalósításra beadott, értékelés alatt, döntésre vár Megvalósításhoz közel összesen ,1% Összesen I. BEFEJEZETT ,3% II. Megvalósításra támogatást nyert ,0% III. Megvalósításra beadott, értékelés alatt, döntésre vár ,9% Megvalósításhoz közel összesen ,1% Viszonylag sok (49 db) projekt áll előkészítés alatt, amelyek területenkénti megoszlását az alábbi táblázat mutatja, e projektek várható beruházási költsége még nem ismert. 21

24 4-7. táblázat: Előkészítési támogatásra pályázó szennyvízelvezetési és -kezelési KEOP projektek állása a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete szerint Státusz Pályázatok száma, Db Projekt nettó költsége, MFt Támogatás MFt Támogatás átlagos aránya, % LE feletti szennyvízterheléssel, szennyvízbefogadásra érzékeny vizek vízgyűjtőin lévő agglomerációk (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 1. táblázata) Határidő: december 31. IV. Előkészítésre támogatást nyert V. Előkészítésre beadott Előkészítés összesen LE-nél nagyobb szennyvízterhelésű agglomerációk normál területen (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 2. táblázata) Határidő: december 31. IV. Előkészítésre támogatást nyert ,0% V. Előkészítésre beadott Előkészítés összesen ,0% LE közötti szennyvízterhelésű agglomerációk normál területen (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 3. táblázata) Határidő: december 31. IV. Előkészítésre támogatást nyert ,0% V. Előkészítésre beadott ,0% Előkészítés összesen ,0% LE közötti szennyvízterhelésű agglomerációk szennyvízbefogadásra érzékeny vizek vízgyűjtőin (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 4. táblázata) Határidő: december 31. IV. Előkészítésre támogatást nyert V. Előkészítésre beadott Előkészítés összesen LE közötti szennyvízterhelésű agglomerációk normál területen (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 5. táblázata) Határidő: december 31. IV. Előkészítésre támogatást nyert ,0% V. Előkészítésre beadott ,0% Előkészítés összesen ,0% Megfelelő szennyvízelvezető és -tisztító rendszerrel ellátott agglomerációk (a 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. melléklete 6. táblázata) IV. Előkészítésre támogatást nyert ,0% V. Előkészítésre beadott Előkészítés összesen ,0% A 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 2. mellékletéből 2012-ben kikerült agglomerációk IV. Előkészítésre támogatást nyert ,0% V. Előkészítésre beadott Előkészítés összesen ,0% Összesen IV. Előkészítésre támogatást nyert ,0% V. Előkészítésre beadott ,0% Előkészítés összesen ,0% 22