Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel"

Átírás

1 Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Dr. Aleksza László Profikomp Zrt október 4-én Magyarországot történetének legsúlyosabb ipari katasztrófája sújtotta: a Veszprém megyei Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely térségét árasztotta el a súlyosan mérgező, lúgos kémhatású vörösiszap. A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar és az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet munkatársai több vállalkozás támogatásával a katasztrófa utáni napokban a helyszínre érkeztek, hogy a külterületek rehabilitációjához kapcsolódó felméréseket és vizsgálatokat elvégezzék. Ez a cikk a két hónapon át zajló kutatás eddigi legfontosabb megállapításait és a szántóterületek remediációjára (orvoslására) vonatkozó megoldási javaslatokat mutatja be. A vörösiszap A vörösiszap a bauxitból kiinduló alumíniumgyártás mellékterméke. A bauxit alumíniumtartalmú ásványokból, valamint egyéb alkotókból, így vas- és szilíciumvegyületekből álló ásványi nyersanyag. A bauxit ún. Bayertechnológia szerinti feldolgozásakor (ezt a technológiát alkalmazzák Ajkán) annak alumínium-tartalmát nátrium-hidroxiddal, erősen lúgos körülmények között választják el a többi alkotótól. A keletkező főtermék a timföld, ebből elektrolízissel fémalumíniumot gyártanak. A timföldgyártás mellékterméke egy magas vastartalmú, jellegzetes színű anyag, a vörösiszap. Mint arra neve is utal, iszapszerű, folyadékot és szárazanyagot egyaránt tartalmazó anyag. További jellemzője, hogy eredeti formájában könnyen folyik, és folyási tulajdonságai nedvességtartalmától és a rá ható nyomástól függően változnak. A vörösiszapot tározókban helyezik el világszerte, így Ajkán is. Technológiai okok miatt a feltárás során használt nátriumhidroxid egy része visszamarad a vörösiszapban, emiatt az erősen lúgos kémhatású. A kémhatásra utaló ph-értéke jellemzően között változik (MTA KK AKI). A vörösiszap a hatályos EU-szabályozás (94/904/EC direktíva) szerint nem veszélyes anyag. A környezetbe kikerülve azonban potenciális veszélyforrás, amely a vele érintkező lakosságot, az élővilágot és a környezetet (levegő, víz, talaj) egyaránt veszélyeztetheti. A vörösiszap elsősorban erősen lúgos jellege miatt jelent veszélyt az élővilágra, valamint az épített és a természeti környezetre. Ajkán 1942 óta folyik timföldgyártás. Ezen idő alatt mintegy 30 millió tonna vörösiszap halmozódott fel, amelyet 10 tározóban helyeztek el. A gátszakadás a 10. jelű tározónál történt. 1. kép A korábban megművelt terület nagy részén akadálytalanul folyt végig a vörösiszap 2. kép A vörösiszap a felszínen maradt, a mélyebb rétegekbe nem hatolt be 100

2 A vörösiszap vizsgálatát az MTA Kémiai Kutatóközpont, Anyag- és Környezetkémiai Intézet munkatársai végezték el. Megállapításaik szerint a vörösiszapminták a szennyvíziszapokra megengedett határértékeknél kisebb koncentrációban tartalmazzák a leggyakoribb és legveszélyesebb nehézfémeket, úgymint például a kadmiumot, a krómot, a higanyt, a nikkelt, az ólmot és a cinket. Környezeti jellemzés A terület a Marcal felső vízgyűjtőterületén, a Torna patak völgyében helyezkedik el. A felszín legnagyobb részét löszös, iszapos, homokos folyóvízi és lejtőüledék borítja. Talajtakarója jellegzetesen könnyű mechanikai összetételű (kavicsos homok, homok, illetve vályogos homok), helyenként iszapos, agyagos közberétegzés fordul elő. Az idősebb, kiemelt felszíneken löszös üledéken kialakult barna erdőtalajok találhatók, a mélyebb térszíneken hidromorf jellegű öntés, réti öntés talajok, a kiemeltebb térszíneken kavicsos, sekély termőrétegű barnaföldek és kisebb foltokban réti csernozjom talajok fordulnak elő. A talajvíz felszín alatti mélysége jellemzően 2-4 m, a mélyebb fekvésű területeken 0,5-1,0 m, ami évszakos ingadozást mutat. A talajvíz jellemzően kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. A Kolontár Devecser térségében rendelkezésre álló talajszelvény-adatok alapján az érintett terület legmélyebb, erősen vízhatású részein jellemző a könnyű mechanikai összetétel, 0-30 cmben kavicsos szint megjelenése (földes rész: homokos vályog, kavicstartalom 30 % körül), a humuszréteg vastagsága meghaladja a 20 cm-t, a humusztartalom jellemzően 1-2 % közötti. A szelvények felépítése a mélyebb szintekben az öntés jellegből adódóan rétegzett, eltemetett magas szervesanyag-tartalmú rétegeket, vályog-, iszap-, agyagszinteket tartalmaz. A szelvények felszíntől karbonátosak, a ph a felszíni rétegben 7,8 alatti (gyengén lúgos), a mélyebb rétegekben a 8,5-et is elérheti (lúgos). Karbonáttartalma az öntésanyag rétegzettségének függvényében kissé változik, átlagosan 10 % körüli. A talajvíz megjelenési mélysége: 1 m-en belül. A térség könnyű mechanikai felépítéssel rendelkező, nagy kavicstartalmú talajainak vízgazdálkodására jellemző a nagy víznyelő és vízvezető képesség. A víznyelést az eltemetett agyagos szintek lassíthatják. Mélyen fekvő, összefolyási területeken a talajok jelentős csapadékesemények után, vízzel telített állapotba kerülnek. Katasztrófa utáni termőhelyállapot A katasztrófa következtében mintegy 1000 ha szántóterületet borított be a lúgos kémhatású vörösiszap. A talajok szennyezése eltérő volt a növényborítottság, a lejtőszög, a kiömlés helyszínétől való távolság és az iszapár sebességének függvényében. A már megművelt, növényektől mentes felszínen legfeljebb 1-2 cm vastagság- 1. táblázat Talajtani alap- és tápanyagvizsgálat eredményei a vörösiszap-katasztrófa sújtotta szántóterületről vett talajminták alapján (Kolontár, október 16.) Növényzet Mélység (cm) K A phkcl CaCO 3 (%) Összes só (%) Humusz (%) NO 2 +NO 3 -N P 2 O 5 K 2 O Kukorica ,3 12 0,05 3,4 3,92 46,4 83, ,2 11 0,07 3,5 4, , ,3 9 0,07 2,0 27,1 93,3 97,1 Lucerna ,3 11 0,05 1,6 6, , ,2 6 0,07 2,2 3,6 80,8 45, ,8 7 0,13 2,0 27, ,8 Szántott ,2 5 0,07 2,0 1, felszín ,4 9 0,02 1,2 2, ,9 2. táblázat Kioldható toxikus elemtartalom vizsgálat eredményei a vörösiszap-katasztrófa sújtotta szántóterületről vett talajminták alapján (Kolontár, október 16.) Növényzet Kukorica Lucerna Szántott felszín *Szennyezettségi határérték Mélység (cm) Arzén Kadmium Króm Réz Higany Nikkel Ólom Cink ,8 <0,02 28,9 12,4 <0,05 28,2 7,5 63, ,2 <0, ,1 <0,05 36,6 7, ,3 <0,02 25,5 10,5 <0,05 26,3 8,5 59, ,9 0,087 26,9 10,8 <0,05 27,8 5,4 57, ,9 <0, ,9 <0,05 27,8 3,8 55, ,8 0,039 25,9 8,5 <0,05 23,9 6,5 50, ,8 <0,02 41,2 12,3 <0,05 37,7 4,8 77, ,1 <0,02 14,8 6,5 <0,05 19,2 3,8 39,7 Megjegyzés: *10/2000.(VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet értelmében ,

3 3. kép A kukoricaállomány nagy mennyiségben visszatartotta az iszapot 4. kép Felismerhetetlenségig károsodott lucerna 5. kép A vastag iszapborítást a terület újrahasznosítása előtt el kell távolítani 6. kép Kísérleti mintaterület az iszap elszállítása előtt ban maradt vissza az iszap, a gyors átfolyás és a talaj víztelítettsége miatt a lúgos frakció alig vagy egyáltalán nem került be a mélyebb rétegekbe (1-2. kép). A helyszínen elvégzett méréseink, illetve a talajminták laboreredményei egyértelműen igazolták a korábbi feltevéseket, miszerint sem a talaj nehézfémtartalma nem éri el a szennyezettségi határértéket, sem a kémhatás nem növekedett meg számottevően a bevizsgált 90 cm mély talajrétegben (1-2. táblázat). Ezek a területek (ez a teljes termőterület hozzávetőlegesen %-a) a vörösiszap eltávolítása nélkül újra művelésbe vonhatók. A növényekkel (pl. kukorica, lucerna) borított szántóterületeken a növényzet megakadályozta az iszap átfolyását, és jelentős menynyiségben visszatartotta azt, ezért a növényi maradványok mellett szükséges a leülepedett vörösiszappal (10-20 cm) együtt a legfelső talajréteg néhány centiméter vastagságban történő letermelése és elszállítása (3-4. kép). A legsúlyosabb károk a kiömlés helyszínétől legtávolabbi területeken tapasztalhatók, ahol az iszap sebessége lelassult, majd a terepmélyedésekben összegyűlt (5. kép). Ezeken a helyeken szükséges a legnagyobb mennyiségű iszap és talajréteg eltávolítása, továbbá a kémhatás növekedése is ebben az esetben figyelhető meg. Összességében megállapítható, hogy a külterületeket ért károk kisebbek, mint azt az első híradások és a belterületeket ért károk alapján feltételezni lehetett. A terület rövid időn belül (1-2 év) akár élelmiszer-alapanyag előállítására alkalmassá tehető. Ennek ellenére a teljes talajhasználati mód megváltoztatása elkerülhetetlen (energianövények termelése), amelyet elsődlegesen nem a termőhelyet ért károk, hanem a piaci körülmények, illetve lélektani okok kényszerítenek ki. A megfelelő energianövény kiválasztásához több szempontot kell mérlegelni. Az ökológiai szempont elbírálásakor a termőhely környezeti adottságait vesszük figyelembe (mély fekvésű, magas talajvízszint, főleg öntés réti jelleg stb.). A piaci szempont során azt kell megvizsgálni, hogy a megtermelt biomassza milyen módon használható fel, illetve értékesíthető a legnagyobb biztonsággal. A társadalmi és szociális szempontok a foglalkoztatottság növelésére, az új munkahelyek létesítésére gyakorolt hatásokat veszik figyelembe. Az előzőek alapján a több hazai kutatóhely munkatársaiból álló, a katasztrófa bekövetkezte óta a helyszínen dolgozó team egyértelmű álláspontja az, hogy a fás szárú energianövények termesztésének rendszerszemléletű kialakítása a leghatékonyabb és leg- 102

4 A háromlépcsős remediáció (3R) vázlatos leírása 1. Speciális komposzt-tőzeg keverék kiszórása biztonságosabb megoldás. A termőhely adottságai kiválóan alkalmasak a fűz és a nyár termesztéséhez, a biomassza felvásárlása jelenleg is megoldható közeli erőműben, ugyanakkor az újjáépülő településrészek megújuló energiára alapozott hőenergia-ellátását is megoldaná. Háromlépcsős remediáció 2. Kalászos gabona vetése A teljes szántóterület helyreállítása hosszú folyamat, több száz hektárról el kell távolítani a vörösiszapot. Nagyon fontos azonban, hogy olyan módszert dolgozzunk ki, amely rövidtávon alkalmas a termőhely eredeti állapotának visszaállítására november elején mutattuk be a nyilvá- Sekély bedolgozás tárcsával Tavasszal zúzás és talajba dolgozás 3. Energiaültetvények telepítése 1. ábra nosság számára a háromlépcsős remediáció (3R) (1. ábra) elemeit, amelynek gyakorlati lépéseit Kolontár határában mintegy 0,5 ha területen valósítottuk meg (6. kép). 1. lépés: A termőhely revitalizációjának (újra életre keltésének) kulcseleme a talaj biológiai aktivitásának helyreállítása. A termőhely biológiai aktivitásának helyreállítása, valamint a vörösiszap száradás utáni kiporzásának megakadályozása érdekében speciális talajjavító termésnövelő termékeket (komposzt tőzeg keveréket) alkalmaztunk, amelyet a talajfelszínre juttattunk ki (7. kép). Ezzel a lépéssel fokozzuk a talajok biológiai aktivitását, a magas adszorpciós kapacitás miatt növeljük a talajok tápanyagtároló kapacitását, fokozzuk az energianövény (fűz és nyár) ellenálló képességét a kórokozókkal és kártevőkkel szemben, stabil talajszerkezetet alakítunk ki, és javítjuk a talajok víz-, hő- és levegőgazdálkodását. A komposzt tőzeg keverék alkalmazásával csökkentjük a talaj phértékét, biztosítjuk a talaj újbóli élőhellyé válását. A talajjavító keverékből az előzetesen elvégzett tenyészedénykísérleti eredményeink alapján és a talajtani vizsgálati eredményeket is figyelembe véve m 3 (komposzt tőzeg)/hektár mennyiséget kell kijuttatni, a mezőgazdaságban ismert szervestrágyaszóró berendezéssel. A szerves anyagot a kiszórás után sekélyen (legfeljebb 10 cm mélyen) tárcsával dolgoztuk be a talajba (8. kép). A vörösiszappal elárasztott területen első évben nem célszerű szántással leforgatni a talajt, mert a termésnövelő anyagot és az esetlegesen viszszamaradó iszapréteget a mélyebb rétegekbe juttatnánk le. 2. lépés: A komposzt tőzeg keverék kijuttatása után közvetlenül a területet bevetettük egynyári növénnyel, amely lehetővé teszi a gyors talajborítást és szervesanyag-utánpótlást (9. kép). Erre a célra igénytelen, gyors növekedésű növényt 7. kép Az előkészített területre trágyaszóróval juttattuk ki a szerves anyagot 8. kép A komposzt tőzeg keveréket tárcsával dolgoztuk be a talajba 103

5 9. kép Rozs tritikálé keverék vetése 10. kép Fás szárú energianövénnyel a termőhely rövid idő után újraéled 3. (tritikálé, rozs) alkalmaztunk. A zöld növényállományt a tavasz folyamán szárzúzóval lezúzzuk, ezzel a nagytömegű mulcstakarást megvalósítjuk. lépés: Fászárú ültetvény létrehozása. A mintaterületen cm hosszúságú karódugványokat telepítettünk (10. kép). A karódugvány egyéves fás szárú, gyökér nélküli simadugvány, amelyet cm mélységbe ültettünk el. Ezzel a mélységgel elértük a jó minőségű eltemetett talajréteget, ami elősegíti a dugványok megeredését. A dugványok megeredése után néhány hónappal a területet ismételten zöld növényállomány fogja borítani, ami elősegíti a terület gyors revitalizációját. Az ősszel lehulló lombtakaró védi a talajfelszínt, szerves anyagot biztosít. A növényzet első betakarítására 2 év után kerülhet sor, majd ezt követően éven keresztül ugyanilyen vágásfordulóval történik a biomassza levágása. Természetesen az előbb ismertetett remediációs módszer csak az egyik lehetséges megoldást jelenti, amelynek részletei (például a telepítés módszere, a kijuttatandó szaporítóanyag típusa stb.) az érintett területen belül változó lehet. Az alapelemek betartása azonban elkerülhetetlen a teljes területre vonatkoztatva, vagyis a szerves anyag kijuttatása, a szállópor-képződés megakadályozása, energianövény telepítése. Ezzel a módszerrel a szántóterületek termőképessége visszaállítható és a teljes termékpálya felépítése révén egy megújuló energiát előállító mintaprojekt hozható létre. Az Agrofórum hasábjain a későbbiekben rendszeresen beszámolunk a vörösiszap-ömlés által érintett szántóterületek rekultivációs munkáiról. A bemutatott mintaprojekt kialakítását segítette a Profikomp Zrt., a Vertikál Zrt. és Vági Imre devecseri agrárvállalkozó. Fotó: Dr. Gyuricza Csaba Tallózás... Kevés hagymát takarítottak be Európa-szerte Az Európai Unió 25 országában (Románia és Bulgária kivételével) az elmúlt termelési szezonban 8 %-kal kevesebb hagymát takarítottak be, mint a megelőző időszakban áll a Foodnews, november 5-ei számában. A termés menynyisége csupán a 4,84 millió tonnát érte el, mely az alacsonyabb termésátlagokkal magyarázható, hiszen a vetésterület az Unió főbb hagymatermesztő országaiban 5-10 %-kal növekedett. Közép-Európában a rendkívüli időjárás következtében csökkentek a hozamok. A tavaszi felmelegedésre későn került sor, mindemellett, sok csapadék nehezítette a munkálatokat. A nyár első felében a hőséggel kellett a növényeknek megküzdeni, augusztus és szeptember folyamán ismét sok csapadék keserítette meg a termesztők dolgát. A betakarítás csúszott, a termés igen magas víztartalmú volt, a szárítási költségek megemelkedtek. A hagyma nagysága nem érte el az elmúlt évek eredményei alapján számított átlagot, így volt ez még Spanyolországban is, ahol kifejezetten a nagy méretű hagymák termesztésére specializálódtak. Az EU-n belül Lengyelországban csökkent legnagyobb mértékben 2009-hez képest a hagymatermés mennyisége. A hosszú hideg tél, valamint a nyári áradások miatt 21 %-kal kevesebbet takarítottak be, aminek következtében igen magasra szökött a hagyma ára. Fordította: Polgárné Balogh Eszter 104

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31.

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. 68665 számú OTKA pályázat zárójelentés File: OTKAzáró2011 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. A kutatás munkatervének megfelelően a könnyen oldható elemtartalmak szerepét vizsgáltuk a tápláléklánc szennyeződése

Részletesebben

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása

Talajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.

Részletesebben

Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásánál?

Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásánál? Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? című konferencia BUDAPEST, 2013. május 30. Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági

Részletesebben

Kertészeti termékek és szolgáltatások termékadatlap végleges változat

Kertészeti termékek és szolgáltatások termékadatlap végleges változat Kertészeti termékek és szolgáltatások Termékadatlap környezettudatos közbeszerzéshez (GPP) 1 Alkalmazási kör Ez a termékadatlap a zöld közterületek karbantartását szolgáló következő beszerzési tevékenységekre

Részletesebben

Tápanyaggazdálkodásszámítás. mkk.szie.hu/dep/ntti

Tápanyaggazdálkodásszámítás. mkk.szie.hu/dep/ntti Tápanyaggazdálkodásszámítás mkk.szie.hu/dep/ntti Mi az a műtrágya? A műtrágyák a talajban keletkezett tápanyaghiányokat pótló anyagok, amelyek segítik a növényzet fejlődését. műtrágya növényvédőszer Műtrágya

Részletesebben

Riolittufa a Mezőgazdaságban. Dr. Szabó Béla (NyF) és Nemes Gábor (CÉK)

Riolittufa a Mezőgazdaságban. Dr. Szabó Béla (NyF) és Nemes Gábor (CÉK) Riolittufa a Mezőgazdaságban Dr. Szabó Béla (NyF) és Nemes Gábor (CÉK) Előzmények 2011-ben és 2012-ben Nyírgyulajon végeztünk el kisparcellás kísérleteket hibrid kukorica (PR37K85) hajtatásával. Mivel

Részletesebben

KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN

KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN Pozsgai Andrea 1, Szüle Bálint 2, Schmidt Rezső 3, Szakál Pál 4 1 MSc hallgató, környezetgazdálkodási agrármérnök, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár 2 PhD hallgató, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László

Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Megújuló energiatermelés hazai lehetőségei Kiváló biomassza- és földhőtermelés

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán

Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán Utak földművei Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör Dr. Ambrus Kálmán 1. Az utak földműveiről általában 2. A talajok vizsgálatánál használatos fogalmak 3. A talajok

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3

TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK...1 1. BEVEZETÉS...2 2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS...3 2.1 Természetes adottság, és tájhasználat... 3 2.1.1 Természetes adottság meghatározása... 3 2.1.2 Tájhasználat jellemzői

Részletesebben

Opponensi vélemény. Gyuricza Csaba: A talaj és környezetminőség javítása és fenntartása növénytermesztési módszerekkel c. MTA doktori értekezéséről.

Opponensi vélemény. Gyuricza Csaba: A talaj és környezetminőség javítása és fenntartása növénytermesztési módszerekkel c. MTA doktori értekezéséről. Opponensi vélemény Gyuricza Csaba: A talaj és környezetminőség javítása és fenntartása növénytermesztési módszerekkel c. MTA doktori értekezéséről. A növénytermelés alapvető feladata hagyományosan az élelmiszer-és

Részletesebben

AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK

AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK 2011. március 1. Budapest AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK Anton Attila, Gruiz Katalin, Marth Péter, Németh Tamás, Szabó József VIZSGÁLATOK CÉLJA Kormányzati Koordinációs

Részletesebben

AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103

AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103 AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103 Összefüggés a talajsavanyúság mértéke és a mészhatások között a hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán, 1950 1998 I. A mészformák és a talajtulajdonságok

Részletesebben

Nyékládháza Város új Településrendezési eszközök készítése Környezeti értékelés

Nyékládháza Város új Településrendezési eszközök készítése Környezeti értékelés Nyékládháza Város új Településrendezési eszközök készítése Környezeti értékelés Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1 1. Bevezető 2 1.1. Előzmények 2 1.2. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom

Részletesebben

A biomasszahamu, mint értékes melléktermék

A biomasszahamu, mint értékes melléktermék A biomasszahamu, mint értékes melléktermék Dr. Mikó Péter Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézet Budapest, 2014.12.11. Energiaforrás 1000 t olaj egyenérték megoszlás (%) EU-27 Magyarország EU-27

Részletesebben

RÉSZLETES TÉNYFELTÁRÁS ZÁRÓ-DOKUMENTÁCIÓ

RÉSZLETES TÉNYFELTÁRÁS ZÁRÓ-DOKUMENTÁCIÓ Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009, mobil: 30-9949-826 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.net PÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 9099 Pér, Szent Imre u. 1.

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém

A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém mecsij@almos.uni-pannon.hu, jmecsi@gmail.com ÖSSZEFOGLALÓ A Duna illetve a

Részletesebben

SZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj

SZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj SZKA208_26 Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj tanulói LEGFONTOSABB TERMÉSZETI KINCSÜNK 8. évfolyam 289 26/1 A TALAJ ÖSSZETEVŐI A homok kis kőszemcsékből áll, melyek gömbölyded vagy sokszögű formát

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM Környezeti hatások a depóniagáz mennyiségi, illetve minőségi jellemzőire Doktori (PhD) értekezés Molnár Tamás Géza Gödöllő 2012 A doktori iskola megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori

Részletesebben

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása Földgáz: CH4-97% Szerves hulladék TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása 2007. 07. 01: 50%-ra 2014. 07. 01: 35%-ra Nedvességtartalom 50% alatt: Aerob lebontás - korhadás komposzt + CO 2 50%

Részletesebben

LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ INFORMÁCIÓK A VÖRÖSISZAPRÓL: A VÖRÖSISZAP RADIOAKTIVITÁSA IVÓVÍZ VIZSGÁLATOK: LÉGSZENNYEZETTSÉG

LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ INFORMÁCIÓK A VÖRÖSISZAPRÓL: A VÖRÖSISZAP RADIOAKTIVITÁSA IVÓVÍZ VIZSGÁLATOK: LÉGSZENNYEZETTSÉG INFORMÁCIÓK A VÖRÖSISZAPRÓL: A vörösiszap az alumíniumgyártás során visszamaradó hulladék. Összetételét a kibányászott bauxit tulajdonságai és a kezelés során keletkező, illetve hozzáadott és visszamaradó

Részletesebben

Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2014. március Véleményezési tervdokumentáció TH-13-02-14

Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2014. március Véleményezési tervdokumentáció TH-13-02-14 Kajárpéc Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás 2014. március Véleményezési tervdokumentáció TH-13-02-14 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT/1É 08/0065/08 Leitner Attila É3-08-0386/2005

Részletesebben

90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól

90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól 1 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. (2) bekezdés b) és c) pontjában, a növényvédelemről

Részletesebben

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás

Részletesebben

Növénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában

Növénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában Földminősítés és földhasználati információ a környezetkímélő gazdálkodás versenyképességének javításáért Növénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában Csathó

Részletesebben

A müncheni biohulladék-erjesztő teljesítményének növelése az előkezelő és víztisztító fokozatok módosításával

A müncheni biohulladék-erjesztő teljesítményének növelése az előkezelő és víztisztító fokozatok módosításával HULLADÉKOK ENERGETIKAI ÉS BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSA 8.3 A müncheni biohulladék-erjesztő teljesítményének növelése az előkezelő és víztisztító fokozatok módosításával Tárgyszavak: berendezés; biohulladék;

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Savanyú talajok javítása 74.lecke A talajjavítás fogalma STEFANOVITS (1977) definíciója

Részletesebben

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros

Részletesebben

A természetvédelmi, ökológiai szempontok üzemi szintű integrálása a mezőgazdasági birtoktervezésben

A természetvédelmi, ökológiai szempontok üzemi szintű integrálása a mezőgazdasági birtoktervezésben Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU-csatlakozásunk környezeti szempontú vizsgálata Ángyán József Márkus Ferenc Ónodi Gábor Podmaniczky László A természetvédelmi, ökológiai

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése. /Elméleti jegyzet/

Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése. /Elméleti jegyzet/ Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése /Elméleti jegyzet/ Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése /Elméleti jegyzet/ Szerző: Kocsisné Molnár Gitta Pannon Egyetem Georgikon Kar (12.

Részletesebben

7. A talaj fizikai tulajdonságai. Dr. Varga Csaba

7. A talaj fizikai tulajdonságai. Dr. Varga Csaba 7. A talaj fizikai tulajdonságai Dr. Varga Csaba Talajfizikai jellemzők Szemcseösszetétel (textúra) Talajszerkezet Térfogattömeg, tömörség Pórustérfogat Vízgazdálkodási jellemzők Levegő és hőgazdálkodás

Részletesebben

Mit tennék a vizek védelmében

Mit tennék a vizek védelmében Mit tennék a vizek védelmében Marcal folyó Készítette: Bálint Brigitta Magyargencsi Sportegyesület Bevezető Bizonyára sokan hallottak már a Dunántúl szívében emelkedő Somló-hegyről és bortermő vidékéről,

Részletesebben

Hasznos információk, ötletek a felhasználáshoz. Ismertető Geohumus használatáról füvesítés esetén

Hasznos információk, ötletek a felhasználáshoz. Ismertető Geohumus használatáról füvesítés esetén Hasznos információk, ötletek a felhasználáshoz Ismertető Geohumus használatáról füvesítés esetén 1 Információ a Geohumus használatáról, füvesítés esetén A Geohumus optimálisan használható gyeptéglázás

Részletesebben

HATÁROZATOK. L 287/36 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.11.4.

HATÁROZATOK. L 287/36 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.11.4. L 287/36 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2011.11.4. HATÁROZATOK A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2011. november 3.) az Olaszország által Emilia Romagna, Lombardia, Piemonte és Veneto tartományok vonatkozásában

Részletesebben

- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés

- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés 6. tétel Földművek szerkezeti kialakítása, építés előkészítése Ismertesse a földmunkákat kiterjedésük szerint! Osztályozza a talajokat fejthetőség, tömöríthetőség, beépíthetőség szerint! Mutassa be az

Részletesebben

Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása

Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása KTIA_AIK_12-1-2013-0015 projekt Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása Szabó Anita Kamuti Mariann Mazsu Nikolett Sáringer-Kenyeres Dóra Ragályi Péter Rékási Márk

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme

Részletesebben

VÖRÖSISZAP TALAJJAVÍTÓ HATÁSÁNAK KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI ELEMZÉSE MIKROKOZMOSZ KÍSÉRLETEKBEN

VÖRÖSISZAP TALAJJAVÍTÓ HATÁSÁNAK KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI ELEMZÉSE MIKROKOZMOSZ KÍSÉRLETEKBEN VÖRÖSISZAP TALAJJAVÍTÓ HATÁSÁNAK KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI ELEMZÉSE MIKROKOZMOSZ KÍSÉRLETEKBEN Ujaczki Éva, Simo Zsófia, Dr. Feigl Viktória, Dr. Molnár Mónika, Dr. Gruiz Katalin Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. jóváhagyom. Az egyszerűsített határozati formában történő döntéshozatalra vonatkozó kérelmet elutasítom.

H A T Á R O Z A T. jóváhagyom. Az egyszerűsített határozati formában történő döntéshozatalra vonatkozó kérelmet elutasítom. Ügyszám: Ügyintéző: Telefon mellék: 1598-13/2016. Székelyhidi Ferenc/dr. Szeifert László 226/154 Tárgy: Teljesítményértékelés jóváhagyása H A T Á R O Z A T A Mineral Monti 2009 Kft. (4244 Újfehértó, Garibaldi

Részletesebben

LÉBÉNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2010. (XII.10.) önkormányzati rendelete. a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervről

LÉBÉNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2010. (XII.10.) önkormányzati rendelete. a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervről LÉBÉNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2010. (XII.10.) önkormányzati rendelete a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervről Lébény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN

A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Csoma Zoltán Budapest 2010 A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője: Témavezető:

Részletesebben

Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése. Kőzethatású talajok

Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése. Kőzethatású talajok Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése Kőzethatású Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű talajosztályozásban (9 főtípus, 39 talajtípus)

Részletesebben

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban TARTALOM 3 Elôszó 4 6 10 Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai A mezôgazdaság eredményei 14 Erdôgazdálkodás 15 Vadgazdálkodás és halászat 16 Agrár-vidékfejlesztési intézkedések 20

Részletesebben

I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek

I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek Zirci Kistérség-HOSSZÚTÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAMJA A Bakonyi Önkormányzatok Szövetségének HOSSZÚTÁVÚ KISTÉRSÉG-FEJLESZTÉSI PROGRAMJA I. Kötet Vizsgálatok, helyzetelemzés mellékletek 1998. Zirci

Részletesebben

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM Megbízó: Országos Vízügyi Főigazgatóság SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA ÉS PROGRAM Vitassuk meg a Szennyvíziszap Stratégiát és Programot! c. konferencia Környezetvédelmi Szolgáltatók

Részletesebben

Az erdötalajban lakó állati véglények (protozoák) szerepének és kutatásának problémái (Befejezés.) írta: Dr. Varga Lajos, egyetemi magántanár.

Az erdötalajban lakó állati véglények (protozoák) szerepének és kutatásának problémái (Befejezés.) írta: Dr. Varga Lajos, egyetemi magántanár. Az erdötalajban lakó állati véglények (protozoák) szerepének és kutatásának problémái (Befejezés.) írta: Dr. Varga Lajos, egyetemi magántanár. 2. A vizsgálatok nehézségei. Ismeretes, hogy a baktériumokhoz

Részletesebben

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA 2014-2023. a társadalmi egyeztetés észrevételeinek és javaslatainak átvezetésével

SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA 2014-2023. a társadalmi egyeztetés észrevételeinek és javaslatainak átvezetésével SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI ÉS HASZNOSÍTÁSI STRATÉGIA 2014-2023 a társadalmi egyeztetés észrevételeinek és javaslatainak átvezetésével 2 VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS KERETÉBEN STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT, SZENNYVÍZISZAP

Részletesebben

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

Részletesebben

A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása

A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása A L C S Ú T D O B O Z településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának módosítása (a külterületi, 049/1 és 049/2 hrsz.-ú volt honvédségi ingatlanok - volt Petőfi laktanya - területére, valamint

Részletesebben

5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba

5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba 5. A talaj szerves anyagai Dr. Varga Csaba A talaj szerves anyagainak csoportosítása A talaj élőlényei és a talajon élő növények gyökérzete Elhalt növényi és állati maradványok A maradványok bomlása során

Részletesebben

Vízminőségi kárelhárítási munkák a vízfolyásokon és a gátakon

Vízminőségi kárelhárítási munkák a vízfolyásokon és a gátakon Vízminőségi kárelhárítási munkák a vízfolyásokon és a gátakon MTA, 2011. március 01. Csonki István Előadás vázlat I. Védekezés a vízfolyásokon Torna patak Marcal II. Védelmi művek (gátak) Belterület védelme

Részletesebben

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE LÁPTALAJOK Olyan talajok, melyekben a lebontási folyamatok az év nagyobb részében korlátozottak, és így nagymennyiségű

Részletesebben

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság JELENTÉSTERVEZET

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság JELENTÉSTERVEZET AZ EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 29.10.2010 2010/2111(INI) JELENTÉSTERVEZET az EU-ban tapasztalható fehérjehiányról: mi a megoldás e régóta fennálló problémára?

Részletesebben

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A település az Aszódi Járáshoz tartozik. A település Aszód és Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. 1.2 A területfejlesztési

Részletesebben

A tételsor a 12/2013. (III. 28.) NGM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/43

A tételsor a 12/2013. (III. 28.) NGM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/43 A vizsgafeladat ismertetése: Vegyipari technikus és vegyianyaggyártó szakképesítést szerzőknek Ismerteti a vegyipari technológiák anyag és energia ellátását. Bemutatja a vegyiparban szükséges fontosabb

Részletesebben

OTKA T037390. Szakmai beszámoló. (Zárójelentés 2002-2005)

OTKA T037390. Szakmai beszámoló. (Zárójelentés 2002-2005) OTKA T037390 Szakmai beszámoló (Zárójelentés 2002-2005) 2 Bevezetés A kutatás célja, feladatai A hasznosításra nem kerülő REA-gipsz a salak és pernye anyagokkal és az ún. mosóvízzel együtt sűrű zagy formájában

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉÁKOK HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREKBEN. Székesfehérvár 2007

TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉÁKOK HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREKBEN. Székesfehérvár 2007 TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉÁKOK HASZNOSÍTÁSA KORSZERŰ, KOMPLEX HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREKBEN Székesfehérvár 2007 LEGÚJABB HAZAI KUTATÁSI-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK A SZILÁRD TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK MECHANIKAI

Részletesebben

4432 Nyíregyháza, Csongor utca 84. Adószám: 20585028-1-15 Cégjegyzékszám: 15-06-087225 Telefon: 30/3832816

4432 Nyíregyháza, Csongor utca 84. Adószám: 20585028-1-15 Cégjegyzékszám: 15-06-087225 Telefon: 30/3832816 4432 Nyíregyháza, Csongor utca 84. Adószám: 20585028-1-15 Cégjegyzékszám: 15-06-087225 Telefon: 30/3832816 1. Előzmények A kertészeti termelésben a növények genetikai potenciáljának maximális kihasználása

Részletesebben

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről

Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Iktatószám: 06-7918-10/2009. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Tájékoztató a mezőgazdasági termelők, egyéni és társas vállalkozások helyzetéről Az anyagot készítette: Lakosságszolgálati

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

Fás szárú energianövények szerep a vidékfejlesztésben. Dr. Mikó Péter Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézet

Fás szárú energianövények szerep a vidékfejlesztésben. Dr. Mikó Péter Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézet Fás szárú energianövények szerep a vidékfejlesztésben Dr. Mikó Péter Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézet 1000 t olaj egyenérték megoszlás (%) Energiaforrás EU-27 Magyarország EU-27 Magyarország

Részletesebben

Mi kell a hatékony komposztáláshoz?

Mi kell a hatékony komposztáláshoz? Mi kell a hatékony komposztáláshoz? Az edényzet elhelyezése Megfelelő kiindulási anyagok A megfelelő homogenitás, - halomba rakás, - nedvességtartalom A komposzt átforgatása A komposztáló gondozása A megfelelő

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSG 2013. október 14. MEZŐGZSÁGI LPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSELI VIZSG 2013. október 14. 14:00 z írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMERI ERŐFORRÁSOK

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 1511 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 19. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Ipari melléktermékek vizsgálata a növények tápanyag-utánpótlásában

Ipari melléktermékek vizsgálata a növények tápanyag-utánpótlásában Tóth Brigitta 1,2 Gombás Dániel 1 Bojtor Csaba 1 Hankovszky Gerda 1 Lehoczky Éva 2 Ipari melléktermékek vizsgálata a növények tápanyag-utánpótlásában Examination of industrial by-products in plant nutrition

Részletesebben

Dr. Tóth Árpád. Az öntözés és a talaj kapcsolata. 2015. február 23.

Dr. Tóth Árpád. Az öntözés és a talaj kapcsolata. 2015. február 23. Dr. Tóth Árpád Az öntözés és a talaj kapcsolata 2015. február 23. A talaj Földtani (építész) értelemben a talajöv az atmo-, hidro-és litoszféra kölcsönhatása, átszövődése következtében kialakult ún. kontakt

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Felszíni vízrendezés

Felszíni vízrendezés Felszíni vízrendezés Alapfogalmak Mezőgazdasági vízrendezés: célja a természetes hidrológiai körülmények között a mezőgazdasági termelés szempontjából optimális vízgazdálkodási helyzet kialakítása, ehhez

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A hulladék k definíci ciója Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM Környezeti hatások a depóniagáz mennyiségi, illetve minőségi jellemzőire Doktori (PhD) értekezés tézisei Molnár Tamás Géza Gödöllő 2012 A doktori iskola megnevezése: Műszaki Tudományi

Részletesebben

3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA

3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA 3. MELLÉKLET: A KÖRNYEZETÉRZÉKENYSÉG TERÜLETI BESOROLÁSOK ALAPJA Területi környezet-érzékenységi információk: a) A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területek b) Befogadó érzékenysége

Részletesebben

Bőny Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2012. december Véleményezési tervdokumentáció TH-12-02-16

Bőny Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2012. december Véleményezési tervdokumentáció TH-12-02-16 Bőny Településszerkezeti és szabályozási tervmódosítás 2012. december Véleményezési tervdokumentáció TH-12-02-16 Felelős tervező: Tervezők: Németh Géza TT-1 08/0065/2006 Leitner Attila É3-08-0386/2005

Részletesebben

Sárvíz melléki ökológiai program. Sáregrestõl Tácig. Készült: Sárvíz Térségfejlesztõ Egyesület. Aba, Béke tér 1.

Sárvíz melléki ökológiai program. Sáregrestõl Tácig. Készült: Sárvíz Térségfejlesztõ Egyesület. Aba, Béke tér 1. Sárvíz melléki ökológiai program Sáregrestõl Tácig Készült: Sárvíz Térségfejlesztõ Egyesület Aba, Béke tér 1. 1 ÁLTALÁNOS BEVEZETÕ A Sárvíz Kistérség valójában tájegységi alapon, valamint már mûködõ infrastrukturális,

Részletesebben

59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet

59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet 1. oldal 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás

Részletesebben

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban

Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban Bernát Anikó Szivós Péter: A fogyasztás jellemzői általában és két kiemelt kiadási csoportban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Bernát Anikó Szivós

Részletesebben

Trágyázási terv készítése

Trágyázási terv készítése 211 Szarvas Trágyázási terv készítése I. paradicsom 2 alap indító fej szervestrágya ammónium -nitrát IX/3 IV/3 513 175 N VI/2 sz.t. eke tárcsa kombi nátor 3 2 15 (2. o.) I. termőhely csernozjom talajok

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

(2014-2019) Valkó Nagyközségi Önkormányzat. Helyi Hulladékgazdálkodási Terv

(2014-2019) Valkó Nagyközségi Önkormányzat. Helyi Hulladékgazdálkodási Terv ' Valkó Nagyközségi Önkormányzat 2114. Valkó, Rákóczi u. 3.W06/28-483-443. GiW6/28-572-031. E-mail cím: hivatal@valko.hu Valkó Nagyközségi Önkormányzat Helyi Hulladékgazdálkodási Terv (2014-2019) Szervezet

Részletesebben

termesztéstechnológia III.

termesztéstechnológia III. Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2013VN) Általános termesztéstechnológia III. Kertészmérnök szak (BSc) II. Vadgazda mérnök szak (BSc) II. gyakorlata 2011. október 5. Gyakorlati munka Technikai

Részletesebben

ISZKASZENTGYÖRGY TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI TÁJÉRTÉKEI

ISZKASZENTGYÖRGY TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI TÁJÉRTÉKEI ISZKASZENTGYÖRGY TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI TÁJÉRTÉKEI ISZKASZENTGYÖRGY TERMÉSZETI ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI TÁJÉRTÉKEI Szerkesztette: Kovács Zsanett Dobos Anna PhD. EKF Tájkutatások Természetvédelem Tehetséggondozó

Részletesebben

6. A csemetekerti növénytermesztés általános jellemzői

6. A csemetekerti növénytermesztés általános jellemzői Megbízás célja, indoka A felperes a kilencvenes évek elején elindította erdészeti csemetetermesztési vállalkozását. Saját tulajdonú, valamint bérelt földön végzi azóta is a csemetetermesztést. Az 1994-es

Részletesebben

Mezőgazdasági növénybiztosítás

Mezőgazdasági növénybiztosítás Mezőgazdasági növénybiztosítás Különös biztosítási feltételek 1/40 AHE-11536 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 3 1.1. A biztosítás tárgya, területi és időbeli (kockázatviselési ) hatálya...

Részletesebben

Trágyázás az erdőgazdaságban*

Trágyázás az erdőgazdaságban* Trágyázás az erdőgazdaságban* DE,. JÁRÓ ZOLTÁN A világ mezőgazdálkodása elé tűzött cél az egységnyi területen maximális termés, illetve szervesanyagtermelés. Egyre inkább a mennyiség lép előtérbe és az

Részletesebben

Dr. Köhler Mihály előadása

Dr. Köhler Mihály előadása Biokultúra Tudományos Nap 2011. december 3. szombat Budapest Dr. Köhler Mihály előadása COLAS-ÉSZAKKŐ Bányászati Kft Bodrogkeresztúr Kakas-hegyi riolit tufa bánya COLAS-Északkő Bányászati Kft. Bodrogkeresztúr

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 22.9.2006 COM(2006)231 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

GÖDÖLLŐ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2015-2020)

GÖDÖLLŐ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2015-2020) GÖDÖLLŐ VÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA (2015-2020) Készítette: WENFIS Mérnök Iroda Kft. Nagy Gergő Környezetkutató Geográfus Németh Balázs Környezetmérnök Gödöllő, 2016. április 8. Mészáros

Részletesebben

Csöppnyi gondoskodás... Csöpp Mix. Lombtrágya család. EK műtrágya. www.csoppmix.hu

Csöppnyi gondoskodás... Csöpp Mix. Lombtrágya család. EK műtrágya. www.csoppmix.hu Csöppnyi gondoskodás... B Mg Csöpp Lombtrágya család Cu Zn Fe Mn N K www.csoppmix.hu Csöpp 1. Kalászos Összetétel (m/m): Nitrogén (N) 10 % Kálium (K 2 O) 5 % (K) 4,15 % Kálcium (Ca) 2,5 % (CaO) 3,5 % Magnézium

Részletesebben

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010)

Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) DR. VAHID YOUSEFI KÓBORI JUDIT Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) (A hatékonyság értelmezése) A magyar nemzetgazdaságon belül az élelmiszertermelés

Részletesebben

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A hazai szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete viszonylag egységes képet mutat az elmúlt években. A KSH 2 adatai szerint a vetésterület több mint

Részletesebben

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május

A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan Működő Részvénytársaság időközi vezetőségi beszámolója 2012. május 1 I. A pénzügyi év első négy hónapjában bekövetkezett jelentősebb események és tranzakciók,

Részletesebben

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Angyal Zsuzsanna 1. Bevezetés Magyarország régi nehézipari vidékeit még ma is sok helyen csúfítják erőművekből vagy ipari üzemekből származó

Részletesebben