termesztéstechnológia III.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "termesztéstechnológia III."

Brigitta Borosné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2013VN) Általános termesztéstechnológia III. Kertészmérnök szak (BSc) II. Vadgazda mérnök szak (BSc) II. gyakorlata október 5.

2 Gyakorlati munka Technikai tisztaság: T% számolása Csíráztatás: Cs% kiszámolásához csírák fölszedése itatós papírról

3 Csírák fölszedése Hány mag lett lerakva Hány csírázott ki Ez hány %? CS%

4 Egyéves növény termesztési ciklusa Elővetemény adott évi kultúra utóvetemény A technológia elemei: Faj és fajta kiválasztása Talaj-előkészítés Tápanyag-ellátás Vetés Ápolás Betakarítás Terménykezelés / post harvest

fajta kiválasztása Talaj-előkészítés Tápanyag-ellátás

5 Növényápolás A növény kelésétől a betakarításig tartó időszak munkálatai A környezeti föltételek változhatnak ahhoz képes, mint amit előre vártunk, és a növény igényeihez alakítottunk, ez a megváltozott tényező kárt okoz, tehát károk Abiotikus károkok Biotikus károkok

amit előre vártunk, és a növény igényeihez alakítottunk, ez a

6 Tenyészidő zöld: vetés piros: betakarítás világoszöld: tenyészidő burgonyánál: k: korai t: tárolási

7 Klimatikus károkok Vízforgalom, hőmérséklet, sugárzás túl kevés vagy túl sok, átlagtól eltérő aszály, belvíz, árvíz, hó- és jégkár (jégeső) fagyáskárok (ki-, meg-, föl-), kisülés, megszorulás, fagy miatti törés, késő tavaszi és kora őszi fagy széltörés, megdőlés, homokfúvás

(jégeső) fagyáskárok (ki-, meg-, föl-), kisülés, megszorulás, fagy

8 Talaj eredetű Cserepesedés Iszapos fölszín Fölszínen vagy mélységben tömör Sófölhalmozódás (szolonyeces, szoloncsákos) Levegőtlen talaj Túl nedves talaj

9 Agrotechnikai eredetű Tápanyaghiány, kimosódás Növényvédőszer sodródás Taposás Buja állomány megcsapatás Illesztés átfedés vagy kihagyott sáv az ápolásnál Túlérés Megdőlés (több oka lehet)

megcsapatás Illesztés átfedés vagy kihagyott

10 Biotikus - gyom Életforma csoportok szerinti gyom aspektusok T1 korai őszi, főleg repce T2 őszi gabona T3 tavaszi gabona T4 kapások jellemző gyomjai G, H egyéves kultúra esetén tarlón könnyű kezelni Egyszikűből kétszikűt, kétszikűből egyszikűt könnyű kivenni Veszélyes gyomok 24, 48, vetőmagban

gyomjai G, H egyéves kultúra esetén tarlón könnyű kezelni Egyszikűből

11 Biotikus - betegség Vírus, fitoplazma, baktérium, gomba Többgazdás, egygazdás, törzsek Rezisztencia nemesítés Pl.: fehérpenész, rozsdák Triviális név (tünetről), pl.: ragya, rozsda, lisztharmat, dérgomba, penész

12 Biotikus - kártevő Polifág, oligofág, monofág Károsítás helye: gyökér, szár, levél, generatív részek, tárolási Kárkép levélen: hámozás, csipkézés, lyuggatás, karéjozás, szabálytalan rágás, tarrágás, csócsárlás

13 Jellemző növényvédelmi beavatkozás Búza üszög, rozsda, fuzárium, lisztharmat, futrinka Őszi árpa, rozs, tritikálé búzához hasonló Tavaszi árpa, zab T3-asok, vírus, vetésfehérítő Kukorica gyom, fuzárium, kukoricabogár Napraforgó peronoszpóra, fehérpenész, diaportés betegség, gyomosodás Repce fehérpenész, repcedarázs, -fénybogár, ormányosok, korai gyomosodás

vetésfehérítő Kukorica gyom, fuzárium, kukoricabogár Napraforgó peronoszpóra,

14 Burgonya vírusok, burgonyavész, talajlakók, fonálférgek, gyomosodás, burgonyabogár Cukorrépa gyomnövények (levélborulás előtt!), cerkospóra, fonálféreg, levéltetvek, talajlakó kártevők, répabogár, -bolha, -barkó Lucerna barkók, ormányosok, szúnyogok, lucernabogár, -böde, gyomosodás, aranka Vörös here több gombás betegség, kevesebb késői probléma Szója peronoszpóra, alternária, szeptória, gyomok, akácmoly Borsó gyomosodás, ragya és egyéb levélbetegségek, tripsz, levéltetvek, bagolylepke, zsizsik

), cerkospóra, fonálféreg, levéltetvek, talajlakó kártevők, répabogár, -bolha, -barkó Lucerna barkók, ormányosok, szúnyogok,

15 Diagnosztika Jellegzetes és általános tünetek pl.: sárgulás őszi gabonán tavasz elején, majd a levelek torzulása: vízhiány, N hiány, hideg, vírus, fonálféreg, fritt légy Időszakra és károkozóra jellemző szimptómák Tápanyag fiatal vagy öreg levelek, abiotikus eredetű mintázat az állományban (mélyen fekvő helyek, stb.) Vírus csíkossák, mozaik, az állományban adott irányban terjed, sárgulás és elhalás kinövések nélkül Baktérium olajfoltosság, nyálka Gomba előbb-utóbb szemmel is látható telepek Ízeltlábúak rágás vagy szívás károk Gerincesek nagy méret nagy rágás

károkozóra jellemző szimptómák Tápanyag fiatal vagy öreg levelek, abiotikus eredetű mintázat az állományban (mélyen fekvő helyek, stb.

16 Vadkár Mezei, erdei Oka: Élőhelyként használja az állományt (taposás, fekvőhely) Táplálékként használja az állományt (elfogyasztott növények, rágáskár, túráskár) Különböző vadfajok által okozott károk

használja az állományt (elfogyasztott növények,

17 Előrejelzés, prognózis Országos, térségi, üzemi Rövid, közép, hosszú távú Pl. sárgatál, szürke ragacslap, sárga lap, talajminta, búzacsomós, fénycsapda, feromoncsapda

18 Védekezés Agrotechnikai, genetikai, mechanikai, vegyszeres, biológiai A biotikus károkozók konkurenseink, ezért kell őket szabályozni Kárküszöb akkor van szükség növényápolási beavatkozásra, ha a beavatkozás költségét meghaladja az azzal megóvható termés értéke. Ezért a modern szemlélet szerint irtás helyett korlátozásról beszélünk, de ez az abiotikus károkra is igaz

beavatkozásra, ha a beavatkozás költségét meghaladja az azzal megóvható termés értéke.

19 Regulátorozás, szárrövidítés Őszi gabonák búza régen (mostmár alacsony fajták), most esetleg vetőmagnál rozs és árpa nem reagál rá jól Őszi káposztarepce fungicidek regulátor hatása, jobb áttelelés (strbinok zöldítő hatása)

és árpa nem reagál rá jól Őszi káposztarepce fungicidek

Öntözés Alapfogalmak, paraméterek: vízformák a talajban diszponibilis víz, holt víz öntözés módja esőztető, árasztó, talaj-, mikro- öntözési forduló öntözővíz adagja összes,

20 Öntözés Alapfogalmak, paraméterek: vízformák a talajban diszponibilis víz, holt víz öntözés módja esőztető, árasztó, talaj-, mikro- öntözési forduló öntözővíz adagja összes, fordulónkénti öntözővíz minősége Pl. silókukorica: Címerhányásig mm Utána 9-15 napos fordulókkal Kötött talajon: mm Középkötött talajon: mm Laza talajon mm

összes, fordulónkénti öntözővíz minősége Pl.

21 Az ápolás gépei

22 Egyéves növény termesztési ciklusa Elővetemény adott évi kultúra utóvetemény A technológia elemei: Faj és fajta kiválasztása Talaj-előkészítés Tápanyag-ellátás Vetés Ápolás Betakarítás Terménykezelés / post harvest

23 Betakarítás Az egyes növények betakarítási ideje változó, a búzát június-július határán, a kukoricát szeptember-október táján takarítják be A betakarítással a szorosan vett növénytermesztés egy ciklusa lezárul, és megkezdődik a következő A betakarítás módját a termesztési cél, idejét a növény érettségi állapota szabja meg Biológiai és technikai/technológiai érettség

24 Tenyészidő Vetésidő Betakarítás Őszi búza X/1-2 VI/3-VII/2 Őszi árpa IX/3-X/1 VI/3-VII/2 Tavaszi árpa III/1-2 VII/1-2 Rozs IX/3 VII/2 Zab II/3-III/2 VII/2-3 Tritikálé IX/3-X/2 VII/1-2 Szemes kukorica IV/2-3 VIII/3-X/3 Napraforgó (n.o., hib) IV/2-3 VIII/3-IX/3 Őszi káposztarepce (hib) IX/1-2 VI/2-3 Borsó II/3-III/3 VI/3-VII/1 Szója IV/2-3 VII/2-IX/2 Burgonya IV/1-3 Korai: VII/2-VIII/2 Tárolási: VIII/3-IX/3 Cukorrépa III/3-IV/1 X/1-XI/1 Lucerna III/2-IV/1 és VIII/ V, 2.-VI, 3.-VIII, 4.-IX Vörös here III/1-IV/1 és VIII/ V/3, 2.-VII/3

25 Agronómiai értelemben vett termés Különböző technológiánál betakarított kukorica részek: Szemes Csöves CCM (szemek, és a csutka változó része) LKS (szemek, csutka és a csuhé %-a) Teljes növény - ez a silózás alapanyaga

26 A betakarítás gépei

27 Egyéves növény termesztési ciklusa Elővetemény adott évi kultúra utóvetemény A technológia elemei: Faj és fajta kiválasztása Talaj-előkészítés Tápanyag-ellátás Vetés Ápolás Betakarítás Terménykezelés / post harvest

28 Post harvest Termény kezelésénél számít a fölhasználás (pl. szárítás vetőmag) Tárolás, tartósítás szárítás, erjesztés, prizmázás Leggyakoribb: szárítás Elsődleges földolgozás, tisztítás, kiszerelés

29 Mi az a tartósítás? Aerob mikróbáknak három dolog kell: Tápanyag Levegő Víz Tartósítás: valamelyiket elvesszük (tápanyagot nem lehet, értelemszerűen!) Silózás - anaerob Szilázs Szenázs Széna száraz Szemes száraz, nedves Lédúsak prizmázás

30 Szilázskészítés Silózás kémiája és biológiája Tejsavtermelő baktériumok tejsav:ecetsav:etanol 1:0:1 1:1:0 között Kedvezőtlen föltételek más baktériumok Szárazanyagtól függ a ph, 20% - 4,2 50% - 5,2 Szénhidrát erjed Fehérje rothad Silófajták Kazal vagy gödör Panel Torony Szalma Plasztik-zsák

31 Szilázskészítés Szilázskészítés technikája Szecskázás behordás Ez néhány nap alatt le kell, hogy folyjon! Behordás közben folyamatos tömörítés, és a befejezés után is 1-2 napig! Fólia borítás, és cm vastag földréteg Esetleges adalékanyagok 2-4 % melasz 10-15% nyers répaszelet

32 Szilázskészítés Szilázs kiosztása Minél kisebb felületen érintkezzen a levegővel Silóbontó gépek Tartás módjától függő kiosztás Szilázs szükséglet kiszámítása 1 ha zöldtakarmányra 5-10 m 3 siló-űrtartalom 1 ha silókukorica m 3 siló-űrtartalom 1 ha fedezi 1-3 számosállat erjesztett takarmány igényét

33 Szénakészítés Növényfajok Fűféle és pillangós Természetes és telepített Végbemenő biológiai és kémiai folyamatok A levágott növény nem pusztul el azonnal, ezért nem csak fizikai folyamat a szárítás Veszteségek adódhatnak

34 Szénakészítés Gépek Alternáló és rotációs kasza Szársértő Rendkezelő Szárítás: renden vagy állványon Rendfölszedés Szállítás Bálák és bálázók

35 Mesterséges szárítás Szénakészítés

36 Szénakészítés Széna minősítése Lucernaszéna bimbózáskor betakarítva: % nyersfehérje mg/kg karotin NE/kg D vitamin % rost Veszteségek (akár 60-70% is lehet!): Légzési veszteség: 4-5 % Mechanikai veszteség: 6-10 % Levélpergési veszteség: % Kilúgozási veszteség: % Erjedési veszteség (kazal): 5-10%

37 Szénaérték számítás t/ha sz.a.% sz.a. termés 1. kaszálás *0,24=2,88 2. kaszálás 8,5 25 8,5*0,25=2, kaszálás *0,27=1,35 4. kaszálás *0,28=1,12 Teljes szárazanyag termés 14% víztartalomra korrigálva: Σ=7,475 t/ha 7,475/0,86= 8,691 t/ha

38 Post harvest gépek

39 Számítási feladat Alapadatok: 130 ha-ról 7,2 t/ha mennyiségben takarítunk be 24% víztartalommal, és 14% víztartalmat akarunk elérni Kérdés: Mennyi lesz a szárítás utáni tömeg?

40 Számolási feladat 1 2 szárazanyag szárazanyag víztartalom szárítás utáni víztartalom elpárologtatott vízmennyiség 3 szárazanyag 4 szárazanyag szárítás utáni víztartalom párolgó víz szárítás utáni víztartalom

41 Számítás Számítás menete: 130 ha*7,2 t/ha=936 t összes betakarított termés A szárazanyag mennyisége nem változik, betakarításkor az össztömeg 76, a szárítás után az össztömeg 86 %-a. 936 t*0,76=711,36 t szárazanyag mindkét esetben 711,36 t/0,86=827,16 t a szárított kukorica tömege.

42 Köszönöm a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Minőség, minőségvizsgálat

Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Minőség, minőségvizsgálat Környezetgazdálkodási agrármérnök (BSc) II. gyakorlata 2013. október 30. Minőség A minőség a követelményeknek való megfelelés