GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
|
|
- Magda Vass
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
2 6. hét
3 Előadás áttekintése Tápanyagellátás Vetéstechnológia
4 Tápanyagellátás
5 TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS A talaj természetes tápanyagtőkéje és tápanyagszolgáltató képessége Szervestrágyák ( istállótrágya,komposzt ) Zöldtrágyák Hüvelyesek-Rhizóbium baktériumok által megkötött nitrogén Műtrágyák (makro-npk, mezo-camg, mikro- CuZnBMnFeMo ) Szervesanyagok ( növény- és gyökérmaradványok ) Melléktermékek ( pl Biofert ) Baktériumtrágyák Légkörből származó szedimentáció ( savas esők-kén ) Talajjavító anyagok ( mész-ca, dolomit-mg )
6 AZ ŐSZI BÚZA KÖRNYEZETBARÁT TÁPANYAGELLÁTÁSÁNAK FONTOSABB CÉLJAI NÖVÉNYTERMESZTÉSI SZEMPONTOK Adott ökológiai, agrotechnikai, műszaki és közgazdasági feltételek mellett OPTIMÁLIS TERMÉSMENNYISÉG realizálása Kiváló MINŐSÉG Megfelelő TERMÉSBIZTONSÁG elérése (a biotikus és abiotikus stressztényezők kedvezőtlen hatásainak mérséklése) A termesztéstechnológiai tényezők közötti INTERAKCIÓK kedvező hasznosítása Biológiai, agronómiai és ÖKONÓMIAI HATÉKONYSÁG javítása KÖRNYEZETVÉDELMI SZEMPONTOK Az AGROÖKOLÓGIAI ERŐFORRÁSOK bevonása a termelési folyamatokba Az IPARI EREDETŰ INPUTOK felhasználásának mérséklése A környezeti ártalmak MEGELŐZÉSE A környezeti károk következményeinek elhárítása, JAVÍTÁSA
7 TALAJOK TÁPANYAGFORGALMA TÁPANYAGTŐKE FELVEHETŐ TÁPANYAG TÁPANYAG FLUXUS NÖVÉNY TÁPANYAGFELVÉTELT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÖKOLÓGIAI FELTÉTELEK BIOLÓGIAI ALAPOK AGROTECHNIKAI FELTÉTELEK Talaj Időjárás Domborzat Természetes tápanyaghasznosítás Trágyareakció Vetésváltás Talajművelés Vetés Növényvédelem Öntözés
8 Műtrágya felhasználás Magyarországon (ezer tonna) Év N P 2 O 5 K 2 O Összesen ,25 330, , ,4 223, ,3 501, ,7 91,4 93,8 491, ,2 109,5 591, ,8 94,2 105,4 567, ,6 87,4 97,4 559, ,0 97,7 125,9 543,6
9 A MAGYAR MŰTRÁGYAFELHASZNÁLÁS OPTIMALIZÁLÁSA (Pepó Péter számításai, 2009) Növénycsoport Kalászos gabonák Kukorica Olajnövények Gyökér- és gumósok Hüvelyesek Takarmánynövények Egyéb Optimális mtr. felhasználás (ezer t) N P 2 O 5 K 2 O Összese n A növénycsoport %- os aránya Összesen NPK műtrágyafelhasználás (2006) = 560 ezer t (2008) = 431 ezer t A mtr. visszapótlás szintje (összes) 38 % N P 2 O 5 K 2 O 66% 24% 17%
10 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% A hazai talaj tápanyagellátottsági szintjének változása (%-os megoszlás) Jó 35% Közepes 40% Gyenge 25% Jó 10% Közepes 40% Gyenge 50% Jó 45% Közepes 35% Gyenge 20% Jó 15% Közepes 40% Gyenge 45% Jó 45% Közepes 30% Gyenge 25% Jó 25% Közepes 45% Gyenge 30% 0% N P2O5 K2O
11 AZ INTENZÍV TÁPANYAGELLÁTÁST BIZTOSÍTÓ, VALAMINT KÖRNYEZETKÍMÉLŐ TRÁGYÁZÁSI SZAKTANÁCSADÁSI RENDSZEREK FILOZÓFIÁJÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az intenzív tápanyagellátás rendszere (MÉM-NAK 1979, 1981) Maximális termésszintre való törekvés Környezetkímélő trágyázási rendszer (Csathó et al. 1998; 10 tagú konzorcium, 2004) Gazdaságos termésszintre való törekvés A talaj trágyázása a cél Jó igen jó talaj PK-ellátottság elérése, majd fenntartása Gyors talaj PK-feltöltés Minden évben PK-trágyázás PK-trágyázás minden talaj PK-ellátottsági szinten Nagyobb talaj-tápelem ellátottsági határértékek Egységes talaj-tápelem ellátottsági határértékek Nagyobb fajlagos tápelem tartalmak A tervezett termésszinttől független fajlagos tápelem tartalmak A növény trágyázása a cél Közepes jó talaj PK-ellátottság elérése, majd fenntartása Lassú talaj PK-feltöltés A vetésforgó PK-trágyázása (periodikus PK-trágyázás) PK-trágyázás csak jó-közepes és annál gyengébb talaj PK-ellátottsági szinten Kisebb talaj-tápelem ellátottsági határértékek Növénycsoporttól függő talaj-tápelem ellátottsági határértékek Kisebb fajlagos tápelem tartalmak A tervezett termésszinttől függő fajlagos tápelem tartalmak
12 Alapvető, szervesanyagot felépítő MAKRO elemek C felvétel CO 2 -ból H felvétel H 2 O-ból O Trágyákkal rendszeresen visszapótolt MAKRO elemek N a talaj tápanyagkészletéből P K A BÚZA TÁPELEMEI, CSOPORTOSÍTÁSUK (Pepó Péter, 2010) felvétel a különböző trágyaféleségekből, növényi, bakteriális maradványokból MEZO elemek talajból Ca hagyományosan felvétel műtrágyákból Mg talajjavító anyagokból talajból S újonnan felvétel műtrágyákból szedimentációs anyagból MIKRO elemek Cu kitüntetett fontosságú Fe Mn talajból Zn fontosak felvétel műtrágyákból Mo levéltrágyákból B
13 A TÁPELEMEK JELENTŐSÉGE, FELVÉTELE A BÚZÁNÁL I. (Pepó Péter, 2010) NITROGÉN jelentősége: aminosavak fehérjék DNS, RNS klorofil a búza rendkívül érzékeny N-indikátor növény hiány gyenge vegetatív fejlődés világoszöld szín kicsi kalászok, ezerszemtömeg rossz termékenyülés túlzott erőteljes vegetatív fejlődés (megdőlés) haragoszöld szín nagy kalászok, telt szemek jó termékenyülés rossz áttelelés betegségekre fogékonyság pazarló vízfelhasználás felvétel: döntően talajból (NO 3-, NH 4+ ) kismértékben levélen (NO 3-, NH 4+, karbamid, aminosavak)
14 A TÁPELEMEK JELENTŐSÉGE, FELVÉTELE A BÚZÁNÁL II. (Pepó Péter, 2010) FOSZFOR jelentősége: foszfolipidek membránok ATP, NADP energiafolyamatok DNS, RNS a búza szempontjából második legfontosabb elem hiány antociános elszíneződés gyenge gyökérfejlődés rossz áttelelés gyenge kalász és virágdifferenciálódás rossz termékenyülés gyenge sütőipari minőség rossz vetőmag minőség többlet nem specifikus más elemek felvételének akadályozása (Ca, Mg stb.) felvétel: döntően talajból (H 2 PO 4-, HPO 2-4 ) kismértékben levélen (anionok, fitin, egyéb kis molekulasúlyú vegyületek)
15 A TÁPELEMEK JELENTŐSÉGE, FELVÉTELE A BÚZÁNÁL III. (Pepó Péter, 2010) KÁLIUM jelentősége:ionos forma enzimek aktivátora hidrofil - vízháztartás a búza szempontjából mérsékeltebb jelentőségű hiány levélszélek nekrózisa improduktív hiperbokrosodás mérsékelt szénhidrátképződés gyengébb télállóság rosszabb szárszilárdság gyengébb betegségellenállóság rosszabb szárazságtűrés felvétel: döntően talajból (K + ) kismértékben levélen (K + ) többlet nem specifikus más kationok (Ca, Mg) felvételét rontja
16 A TÁPELEMEK JELENTŐSÉGE, FELVÉTELE A BÚZÁNÁL IV. (Pepó Péter, 2010) KALCIUM élettani jelentősége: gyökérképződés sejtfal felépítése, áteresztőképessége szemtermés csírázása gyökérnövekedés lassítja a levelek szeneszcenciáját felvétel: Ca 2+ MAGNÉZIUM élettani jelentősége: klorofill építőanyaga enzimek aktiválása elősegíti a P-felvételt és transzportot felvétel: Mg 2+ KÉN élettani jelentősége: S-tartalmú aminosavak, fehérjék enzimatikus folyamatok felvétel: SO 4 2-
17 A TÁPELEMEK JELENTŐSÉGE, FELVÉTELE A BÚZÁNÁL V. (Pepó Péter, 2010) RÉZ élettani jelentősége: klorofillt védi az elbomlástól oxidációs enzimek aktivátora serkenti a légzést és fotoszintézist VAS élettani jelentősége: elősegíti a klorofill képződését enzimek (elsősorban légzési) aktivátora CINK élettani jelentősége: auxin lebomlását akadályozza enzimeket (dehidrogenáz, foszfatáz, peptidáz) aktivál BÓR élettani jelentősége: elősegíti a szénhidrátok képződését pozitív hatású a fehérjeszintézisre segíti a sejtdifferenciálódást szabályozza a búza vízháztartását enzimek (amiláz, kataláz) aktivátora elősegíti a virágok megtermékenyülését MOLIBDÉN élettani jelentősége: a nitrátreduktáz enzimet aktiválja részt vesz a nikotinsav szintézisében más elemeket (reduktázok, oxidázok) aktivál
18 Nitrogén-hiány búzánál (Forrás: Visuplant,
19 Nitrogén-hiány búzánál (balra) Nitrogén műtrágyázás után (jobbra) (Forrás: Visuplant,
20 Foszfor-hiány búzánál (balra) Foszfor műtrágyázás után (jobbra) (Forrás: Visuplant,
21 Kálium-hiány búzánál (Forrás: Visuplant,
22 Magnézium-hiány búzánál (balra) Magnézium műtrágyázás után (jobbra) (Forrás: Visuplant,
23 Kén-hiány búzánál (jobbra) Kén műtrágyázás után (balra) (Forrás: Visuplant,
24 Rézhiány búzánál (Forrás: Visuplant,
25 Mangán-hiány búzánál (balra) Mangán műtrágyázás után (jobbra) (Forrás: Visuplant,
26 Bórhiány búzánál (Forrás: Visuplant,
27
28
29 TÁPELEMEK JELENTŐSÉGE ŐSZI BÚZÁNÁL ELEMHIÁNY TÜNETE Makroelemek Mezoelemek Mikroelemek N P K Ca Mg S Cu B Fe Mn stb. vizuális látens/ vizuális látens/vizuális látens/ vizuális látens TERMÉSCSÖKKENÉS % % % %
30 AZ ŐSZI BÚZA TÁPANYAGFELVÉTELE I. MAKRO- ÉS MEZOELEMEK Tápelem Földf.növ. töm. kivont mennyiség kg/ha Felvétel intenzív fázisa Napi felv. max. kg/ha/nap Felvétel dinamikája Nitrogén Bokrosodás-kalászhányás 3-5 Szárbaindulásig % Foszfor Kelés-bokrosodás -Szárbaindulás-kalászolás 0,5-1,0 Kelés-bokrosodás 30 % Szárbainduláskor 60 % Kálium (200) Bokrosodás-szárbaindulás 2,5-4,0 Szárbainduláskor 80 % (éréskor leadás) Kalcium Bokrosodás végeszárbaindulás 0,8-1,5 Virágzásig 100 % (éréskor leadás) Magnézium Szárbaindulás-kalászolás 0,2-0,4 Kalászoláskor 80 % Nátrium 5-7 Szárbaindulás-kalászolás 0,2-0,5 Kalászoláskor % Kén 10-20
31 AZ ŐSZI BÚZA TÁPANYAGFELVÉTELE II. MIKROELEMEK Tápelem Földf.növ. töm.kivont mennyiség g/ha Felvétel intenzív fázisa Napi felv. max. kg/ha/nap Felvétel dinamikája Vas bokr.vége-szárbaindulás -Virágzás Bokrosodás végéig 50 % Mangán Kalászolás-virágzás 20 Bokrosodás vége 30 % Virágzás kezdete % Réz Bokrosodás- szárbaindulás 0,5-1,0 Szárbaindulás kezdete % Cink Szárbaindulás-kalászolás 3,0-5,0 Bokrosodás vége 30 % Kalászolás kezdete 90 % Bór Virágzás 1,5-3,0 Bokrosodás vége % Kalászolás % Virágzás vége % Molibdén 5-10 Kalászolás 0,1-0,2 Bokrosodás vége % Virágzás kezdete %
32 AZ ŐSZI BÚZA NPK-FELVÉTELE AZ EGYES FEJLŐDÉSI SZAKASZOK ALATT Fejlődési szakasz A teljesen kifejlődött növény NPK tartalma %-ában Nitrogén Foszfor Kálium Kelés-bokrosodás 14,7 10,3 26,2 Bokrosodás 25,3 22,0 53,8 Szárbaindulás 20,1 33,8 24,7 Kalászolás 16,3 17,6 3,3 Virágzás 9,2 7,3 2,8 Zöldérés 5,4 2,9-0,9 Tejesérés 4,4 2,9-1,9 Teljesérés 2,5 1,5-3,3 Összes 100,0 100,0 100,0
33 AZ ŐSZI BÚZA FAJLAGOS TÁPANYAGIGÉNYE (kg/100 kg fő- és melléktermék) N 2,0 3,0 kg P 2 O 5 1,0 1,5 kg K 2 O 1,8 2,5 kg
34 AZ ŐSZI BÚZA ÁTLAGOS TÁPANYAGIGÉNYE N kg/ha P 2 O kg/ha K 2 O kg/ha
35 AZ ŐSZI BÚZA OPTIMÁLIS TRÁGYAADAGJA MEGHATÁROZÁSÁNAK SZEMPONTJAI Fajlagos tápanyagigény Tervezett termésátlag A talaj tápanyagtőkéje és tápanyagszolgáltató képessége Talajtulajdonságok (víz-, hő-, levegőgazdálkodás, kötöttség, ph stb.) Fajtatulajdonságok Korrekciós tényezők (elővetemény stb.)
36 ŐSZI BÚZAFAJTÁK TÍPUSAI TRÁGYAREAKCIÓJUK ALAPJÁN (Debrecen)
37 AZ ŐSZI BÚZA TRÁGYÁZÁSI GYAKORLATA I. TRÁGYAFÉLESÉGEK Műtrágyák mono, komplex szilárd, folyékony szuszpenziós UAN ammónia egyéb (Biofert) gyorshatású (Kemira) lassú hatású (inhibitoros mtr.) Istállótrágya Zöldtrágya Egyéb (meszező anyagok stb.)
38 AZ ŐSZI BÚZA TRÁGYÁZÁSI GYAKORLATA II. A MŰTRÁGYÁZÁS MŰVELETI RENDSZERE Alaptrágyázás ősszel foszfor műtrágyák (100 %) kálium műtrágya (100 %) nitrogén műtrágyák (egy része) (0-30 %) Fejtrágyázás télvége tavasz- nitrogén műtrágya (fennmaradó része) ( %) Fennmaradó N-mtr = 100 % időpontjai - télvége ( %) - szárbaindulás (0-30 %) - kalászolás virágzás (0-15 %) Kiegészítő trágyázás mésztrágyák, Mg trágyák levéltrágyák (makro, mezo, mikro elemek)
39 A TRÁGYÁZÁS HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK I. ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK klimatikus feltételek tenyészidő csapadék mennyisége és megoszlása őszi-téli hidrológiai félév csapadéka tavaszi csapadék előző év(ek) csapadéka talajtulajdonságok tápanyaggazdálkodási tulajdonságok vízgazdálkodási tulajdonságok humusztartalom fizikai tulajdonságok (kötöttség, agyagásványok, rétegzettség stb.) kémiai tulajdonságok (ph stb.) mikrobiológiai aktivitás kultúrállapot BIOLÓGIAI ALAPOK (FAJTA) Fajtaspecifikus reakció nitrogén foszfor kálium Fajtatípusok A = extenzíven intenzív B = extenzív C = intenzív D = korszerűtlen
40 A TRÁGYÁZÁS HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK II. AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK Elővetemény tápanyag és vízkészletre gyakorolt hatása növénymaradványok mennyisége, minősége Talajművelés Vetéstechnológia csíraszám vetésidő Trágyázás trágyamennyiség harmonikus NPK + egyéb elemek N megosztás a trágyázás kivitelezésének minősége Növényvédelem gyomok kórokozók állati kártevők szárszilárdítás Öntözés Betakarítás
41 ŐSZI BÚZAFAJTÁK KONTROLL, MAXIMÁLIS TERMÉSSZINTJE (Debrecen, 2009) Termés, kg/ha GK Csillag (N150) Mulan (N120) Torrild (N150) Sixtus* (N120) Mv Suba (N150) GK Öthalom (N150) Biotop* (N120) Sixtus (N120) GK Kapos (N150) Mv KoloGK Fény (N150) (N150) Lupus* (N120) GK BékésSaturnus* Biotop (N150) (N120) (N120) Saturnus (N90) Mv Mazurka (N150) Lupus (N90) Kontroll Maximum
42 A MŰTRÁGYÁZÁS TERMÉSTÖBBLETE ŐSZI BÚZÁNÁL (Debrecen, csernozjom talaj) kg ha Átlag ( évek) Min. (1994 év) Max. (2000 év)
43 ÉVJÁRAT HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA SÜTŐIPARI MINŐSÉGÉRE (Debrecen, ) fajták átlaga VÉ ,2 80 Valorigráfos érték 61,4 79, ,4 38,6 diff. 53,6 diff. 41, kontroll N300/150+PK átl. min. max. nedves sikér % ,6 20,03 kontroll 33,58 Nedves sikér 42,83 35,97 31,25 diff. 13,55 diff. 11,58 N300/150+PK átl. min. max.
44 AZ IDŐJÁRÁS ÉS TRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSCSÖKKENÉSÉRE (Debrecen, , fajták átlaga) Kontroll kezelés Optimális műtrágya kezelés Termés kg ha Termésveszteség % Termés kg ha Terméscsökkenés Termésveszteség % 0 57,7 % 38,8 % 70,5 % átlagos (1994. év) minimum (2000. év) (1992. év) maximum (2003. év) 35,5 % 18,6 % 57,6 %
45 ŐSZI BÚZA VÍZHASZNOSÍTÁSA KÜLÖNBÖZŐ ÉVJÁRATOKBAN (Debrecen, ) termés kg/1 mm csapadék 50 kontroll kezelés ,97 8,33 10,84 13,80 10,97 28,06 13,59 11,65 8,40 21,33 16,01 12,12 18,87 10,47 8,59 12,89 7,42 24,49 12,33 11,07 9,30 13, termés kg/1 mm csapadék optimális műtrágya kezelés 50 44, ,07 34, ,18 18,29 16,27 16,84 12,72 21,24 18,59 13,75 17,96 24,44 16,81 15,93 13,69 25,95 16,62 15,17 19,75 16,91 20,
46 ELŐVETEMÉNY ÉS ÉVJÁRAT HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSMENNYISÉGÉRE ÉS A TRÁGYÁZÁS HATÉKONYSÁGÁRA (Debrecen, csernozjom talaj) Elővetemény Termés (kg/ha) Mtr. nélkül Opt. mtr Kontrollhoz viszonyított terméstöbblet kg/ha Termés (kg/ha) Mtr. nélkül Opt. mtr Kontrollhoz viszonyított terméstöbblet kg/ha Napraforgó Szemes kukorica Csemegekukorica Borsó Csapadék: 2003 = 279,3 mm 2004 = 410,3 mm 30 év = 400,9 mm Hőm. (III-IV-V-VI): 2003 = 13,13 O C 2004 = 12,57 O C 30 év = 12,5 O C
47 Vetéstechnológia
48 A BÚZA VETÉSTECHNOLÓGIÁJÁNAK JELENTŐSÉGE (Pepó Péter, 2010) Jelentősége: a vetéskor elkövetett hibák megmaradnak a betakarításig, azokat megszüntetni nem, csak kisebb mértékben lehet agrotechnikai eszközökkel mérsékelni. Termékenyülés: Vetőmag öntermékenyülő növény VETŐMAG SE = nemesítő intézetek, fajtatulajdonosok E = egy-két speciális gazdaság I. fok = korlátozott számú, fejlett agrotechnikájú gazdaságok II. fok = széleskörben szaporított vetőmag- III. fok = széleskörben szaporított ellenőrzés farmer seed = széleskörben szaporított nem ellenőrzött FELÚJÍTÁS SE E I. II. III -5% -5% -5% -5% felújítás (optimális) I. fok a terület 5-10%-án II. fok a terület 15-30%-án
49 A BÚZA VETŐMAG SZABVÁNY ELŐÍRÁSAI A búzavetőmag minősítését, a minőségi határértékeket a MSZ 7145:1999 írja elő. Növényfaj Szaporítási fok Csírázó képesség legalább (%) Tisztaság legalább (%) Összes Egyéb gabona Idegen mag, legfeljebb (db/minta) Nem gabona Raphanus raph. Agrostemma githago Avena spp. Lolium temulentum Káros gyom Anyarozs legfeljebb (db/minta) Nedvességtartalom legfeljebb (%) Vizsgálati minta (g) Triticum aestivum Búza Triticum spelta Tönkölybúza SE-E I-II. fok 90 99, ,5 500 Triticum durum Durumbúza SE-E I-II. fok 85 99, ,5 500 További követelmények: A vetőmag nem tartalmazhat golyóüszögöt (Anguina tritici), más üszög megengedett mennyisége: SE-E szaporítási fok esetén 0 db/minta, I II. szaporítási fok esetén legfeljebb 1 db/minta. Káros gyom: kalászosokban: Convolvulus arvensis (apró szulák), Raphanus raphanistrum (repcsényretek), Galium spp. (galajfajok) A vetőmag állagának, biológiai állapotának megóvása a tárolás feladata. A betakarított búzát legalább 14,5% víztartalomra kell szárítani. A szárítási hőmérséklet nem haladhatja meg a 40 C-ot. A betároláskor figyelemmel kell lenni a visszanedvesedésre. A tárolóberendezésnek száraznak, tisztának, kártevőmentesnek kell lennie. Fontos, hogy a betárolt vetőmag bármikor tetszőlegesen szellőztethető, mozgatható legyen.
50 OPTIMÁLIS vetésidő AZ ŐSZI BÚZA VETÉSIDEJE (Pepó Péter, 2010) tágabb október között szűkebb október között (Gál hete) Cél: optimális őszi kelés, fejlődés, bokrosodás, áttelelés Az optimális vetésidőt befolyásoló tényezők: tájkörzet időjárás talajtulajdonságok fajtatípus (sztyeppi, mediterrán) fajta elővetemény talajművelés gépkapacitás munkaszervezés Korai vetés problémái túlfejlett állomány rosszabb áttelelés megdőlés veszély nem terhelhető N-nel tavasszal kipállás veszélye betegségek (vírusok, lisztharmat) erőteljesebb fellépése kártevők (gabonalegyek stb.) nagyobb kártétele Kései vetés problémái nagyobb csírapusztulás, hiányos, egyenlőtlen kelés rosszabb talajállapot gyengébb őszi fejlődés rosszabb áttelelés télvégi felfagyás veszélye
51 AZ ŐSZI BÚZA TENYÉSZTERÜLETE, CSÍRASZÁMA (Pepó Péter, 2010) Optimális tenyészterület gabona sortávolság: cm Optimális csíraszám tágabb értelemben 4,0-6,0 millió/ha szűkebb értelemben 4,7-5,2 millió/ha kivetett magmennyiség kg/ha (hibrid búzánál 1,5 millió/ha 75 kg/ha) Az optimális csíraszámot befolyásoló tényezők: a fajta tulajdonsága a vetőmag tulajdonságai az elővetemény minősége és talajra gyakorolt hatása a talajelőkészítés színvonala a magágy minősége a vetésidő a vetést megelőző, ill. a vetést követően várható időjárás A kevés csíraszám hátrányai: csökken a kalász/m 2 érték kisebb gyomkompetició A túlzott csíraszám hátrányai: indokolatlan vetőmag költség megdőlés veszély kisebb N-terhelhetőség
52 AZ ŐSZI BÚZA VETÉSMÉLYSÉGE (Pepó Péter, 2010) Optimális vetésmélység: 4-6 cm Cél: erőteljes kelés, kezdeti fejlődés és jó áttelelés (optimális bokrosodási csomó mélysége: 3 cm) Az optimális vetésmélységet befolyásoló tényezők: fajtatípus (mediterrán, sztyeppi, humid, átmeneti típus) a fajta tél- és fagyállósága a talaj fizikai szerkezete, kötöttsége a talaj nedvességtartalma a magágy ülepedettsége a vetésidő A sekély vetés hátrányai: a csírázás, kelés romlik rosszabb télállóság gyengébb gyökérfejlődés A túl mély vetés hátrányai: gyengén fejlett csíranövények rossz kezdeti fejlődés rosszabb télállóság
53 AZ ŐSZI BÚZA VETÉSMÓDJAI (Pepó Péter, 2010) TELJESEN ELŐKÉSZÍTETT MAGÁGY hagyományos gabonavetőgépek hagyományos, teljes felületű vetés művelőutas vetés RÉSZBEN ELŐKÉSZÍTETT MAGÁGY magágykészítést + vetést együtt végző gabonavetőgépek hagyományos, teljes felületű vetés művelőutas vetés átalakított műtrágya szórókkal szórva vetés TALAJMŰVELÉS NÉLKÜL direkt vetés
54 Előadás összefoglalása Tápanyagellátás A tápanyagellátás elemei A tápelemek jelentősége, felvétele, a túlzott és hiányos tápanyagellátás tünetei A búza tápanyag-felvételi dinamikája, felvett tápanyagok fajlagos és teljes mennyisége A búza környezetkímélő trágyázásának elemei, megvalósítása A trágyázás hatékonyságát befolyásoló tényezők A tápanyagellátás növényélettani, talajtani és műszaki összefüggései Vetéstechnológia A vetőmaggal szembeni követelmények A vetéstechnológia elemei (vetésidő, csíraszám, vetésmélység) és az azokat befolyásoló tényezők Gyakorlati vetési módok A vetés műszaki összefüggései
55 Előadás ellenőrző kérdései Melyek a búza tápanyaggazdálkodási rendszerének az elemei? Ismertesse a tápanyagok jelentőségét a búzatermesztésben. Ismertesse az őszi búza tápanyagellátásának gyakorlati rendszerét. Melyek a trágyázás hatékonyságát befolyásoló tényezők az őszi búzatermesztésben? Ismertesse az őszi búza vetéstechnológiáját.
56 Előadás felhasznált forrásai Szakirodalom: Antal J. (szerk.): Növénytermesztéstan 1. A növénytermesztés alapjai. Gabonafélék. Mezőgazda Kiadó, Budapest Pepó Pé. (szerk.): Növénytermesztési praktikum 1. kötet. Egyetemi jegyzet, Debrecen Pepó Pé. Sárvári M.: Növénytermesztési alapismeretek. Egyetemi jegyzet, Debrecen Egyéb források: Balla L. (szerk.): Kalászosgabona-termesztés. Gazdálkodási Stratégia. Mezőgazda Kiadó, Budapest Antal J.: Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest Bocz E. (szerk.): Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest Izsáki Z. Lázár L. (szerk.): Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és kereskedelme. Mezőgazda Kiadó, Budapest Birkás M.: Talajművelők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest További ismeretszerzést szolgáló források: Szakfolyóiratok témakörökhöz kapcsolódó publikációi - Növénytermelés - Agrokémia és Talajtan - Növényvédelem - Gyakorlati Agrofórum - Magyar Mezőgazdaság
57 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET Következő előadás témája: Növényvédelem: gyomszabályozás; növényi kórokozók; állati kártevők; állományszabályozás. Előadás anyagát készítették: Dr. Pepó Péter, egyetemi tanár
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL. T 037 442 sz.
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL T 37 442 sz. OTKA téma Zárójelentés A magyar növénytermesztésben jelentős szerepet játszanak
RészletesebbenTÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 6. A műtrágyák és kijuttatásuk agronómiai ill. agrokémiai szempontjai 6.1. A műtrágyák
RészletesebbenIPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
IPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése A borsó talaj előkészítése Tápanyagellátása Vetése Növényvédelem, növényápolás
RészletesebbenGramix Prog. Gramix Program. Gramix Program. egyedülálló. célszerűség. célszerűség. gyártástechnológia K+F K+F K+F K+F. minőség. minőség.
K+F Gramix Program tudatos gazdálkodás gyedi etétel yság s kelát prémium minőség mezo- és mikroelemek egyedülálló gyártástechnológia rugalmasság prémium minőség Program hozzáadott érték ezo- és elemek
RészletesebbenTápanyag-gazdálkodás
Tápanyag-gazdálkodás A szőlő növekedése és terméshozama nagymértékben függ a talaj felvehető tápanyag-tartalmától és vízellátottságától. Trágyázás: A szőlő tápanyagigényének kielégítésére szolgáló műveletcsoport
RészletesebbenCsöppnyi gondoskodás... Csöpp Mix. Lombtrágya család. EK műtrágya. www.csoppmix.hu
Csöppnyi gondoskodás... B Mg Csöpp Lombtrágya család Cu Zn Fe Mn N K www.csoppmix.hu Csöpp 1. Kalászos Összetétel (m/m): Nitrogén (N) 10 % Kálium (K 2 O) 5 % (K) 4,15 % Kálcium (Ca) 2,5 % (CaO) 3,5 % Magnézium
RészletesebbenTÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 6. A műtrágyák és kijuttatásuk agronómiai és agrokémiai szempontjai 6.1. A műtrágyák alkalmazásának
RészletesebbenFajtakísérleti Innovációs Tanács, 2009
GOSZ-VSZT Őszi Búza Posztregisztrációs Fajtakísérlet 2009 A kísérleteket szervezték: Gabonatermesztők Országos Szövetsége Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács A kísérleteket a fenti szervezetek
RészletesebbenA Plantaco Kft. 2012. évi terméklistája
A Plantaco Kft. 2012. évi terméklistája Az elmúlt évtizedekben a szántóföldi növénytermesztés eredményességét elsősorban a hektáronkénti termés mennyisége határozta meg, minimális figyelmet fordítva a
RészletesebbenDr. Kardeván Endre VM államtitkár
Az EK-műtrágya -ként megjelölt műtrágyák forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről szóló 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet - Projekt neve: ÁROP-2.2.10-10-2010-0005 Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági Készítette:
RészletesebbenTÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS
TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TRÁGYÁK CSOPORTOSÍTÁSA Szerves - Istállótrágya - Hígtrágya - Zöldtrágya - Komposzt Szervetlen - Műtrágya TÁPANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA Makroeklemek - Nitrogén (N) - Foszfor (P 2 O 5 )
RészletesebbenNövénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában
Földminősítés és földhasználati információ a környezetkímélő gazdálkodás versenyképességének javításáért Növénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában Csathó
RészletesebbenMEGOLDÁSOKAT AJÁNLUNK! s z á n t ó f ö l d i o s z i a j á n l á s MÓRAAGRO KFT. ROSALIQ ROSASOL ROSAFERT
NEM MŰTRÁGYÁT ÁRULUNK, MEGOLDÁSOKAT AJÁNLUNK! s z á n t ó f ö l d i o s z i a j á n l á s MÓRAAGRO KFT. ROSAFERT ROSASOL ROSALIQ Bemutatkozás A Móraagro Kft. 1996. július 15-én alakult műtrágya, növényvédő
RészletesebbenFÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom
RészletesebbenHatások és kölcsönhatások a trágyázás és az agrotechnika egyéb elemei között a szántóföldi növénytermesztésben
Növényvédelmi szakemberek továbbképzése Hévíz, 2016. január 12. Hatások és kölcsönhatások a trágyázás és az agrotechnika egyéb elemei között a szántóföldi növénytermesztésben Árendás Tamás tudományos főmunkatárs
RészletesebbenLevéltrágyázás YaraVita termékekekkel az intenzív szántóföldi növénytermesztésben. Stefanie Schmidt
Levéltrágyázás YaraVita termékekekkel az intenzív szántóföldi növénytermesztésben Stefanie Schmidt A helyszín Pocklington, Anglia F&M centre YAS R&D Production Date: 2009-03-20 - Page: 2 Mely tápelemek
RészletesebbenTOTAL 44% A VETÉS JOBB MINŐSÉGE Nagyobb hozam és eredmény. NITROGÉN (N) Ammónia nitrogén (N/NH 4 ) 20% 24% KÉN (S)
NITROGÉN (N) Ammónia nitrogén (N/NH 4 ) KÉN (S) 20% 24% TOTAL 44% Fizikai tulajdonságok: gömb alakú, fehér színű, szagtalan granulátumok Granulometria: 2-5 mm között: min. 95% Vízben oldhatóság: 750g/l
RészletesebbenGOSZ-VSZT Őszi Búza Posztregisztrációs Fajtakísérlet
GOSZ-VSZT Őszi Búza Posztregisztrációs Fajtakísérlet 2013 A kísérleteket szervezték: Gabonatermesztők Országos Szövetsége Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács A kísérleteket a fenti szervezetek
RészletesebbenKomposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása
KTIA_AIK_12-1-2013-0015 projekt Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása Szabó Anita Kamuti Mariann Mazsu Nikolett Sáringer-Kenyeres Dóra Ragályi Péter Rékási Márk
Részletesebbenwww.novenytaplalas.hu
www.novenytaplalas.hu A siker a részleteken múlik A növénytermesztés legösszetettebb és nagy szakismeretet igénylő feladata a tápanyagellátás. Eredményessége számos tényezőtől, a létfontosságú tápelemektől
RészletesebbenAGROKÉMIA ÉS A NÖVÉNYTÁPLÁLÁS ALAPJAI Oktatási segédlet a műtrágyák felismeréséhez
PANNON EGYETEM GEROGIKON KAR KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSTANI ÉS TALAJTANI TANSZÉK AGROKÉMIA ÉS A NÖVÉNYTÁPLÁLÁS ALAPJAI Oktatási segédlet a műtrágyák felismeréséhez Készítették: Dr. habil. Sárdi Katalin
RészletesebbenTAKARMÁNYOZÁSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
TAKARMÁNYOZÁSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Ásványi anyagok vázrendszer, fogak (Ca, P, F) enzim aktivátorok (Zn, Mn) ozmotikus viszonyok (K, Na, Cl) sav-bázis
Részletesebben68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31.
68665 számú OTKA pályázat zárójelentés File: OTKAzáró2011 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. A kutatás munkatervének megfelelően a könnyen oldható elemtartalmak szerepét vizsgáltuk a tápláléklánc szennyeződése
RészletesebbenRiolittufa a Mezőgazdaságban. Dr. Szabó Béla (NyF) és Nemes Gábor (CÉK)
Riolittufa a Mezőgazdaságban Dr. Szabó Béla (NyF) és Nemes Gábor (CÉK) Előzmények 2011-ben és 2012-ben Nyírgyulajon végeztünk el kisparcellás kísérleteket hibrid kukorica (PR37K85) hajtatásával. Mivel
RészletesebbenLombtrágya felhasználói kézikönyv
Péti Nitrokomplex Kft. 8105 Pétfürdő, Hősök tere 14. Pf: 411 Tel./Fax: +36 88 478-755 Tel.: +36 88 588-890, 588-891 E-mail: info@nitrokomplex.hu www.nitrokomplex.hu Lombtrágya felhasználói kézikönyv BEVEZETŐ
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Létfontosságú tápelemek, Tápelem hiánytünetek Előadás áttekintése 1. A növények tápelem ellátásának a vizsgálatára
RészletesebbenTápanyaggazdálkodásszámítás. mkk.szie.hu/dep/ntti
Tápanyaggazdálkodásszámítás mkk.szie.hu/dep/ntti Mi az a műtrágya? A műtrágyák a talajban keletkezett tápanyaghiányokat pótló anyagok, amelyek segítik a növényzet fejlődését. műtrágya növényvédőszer Műtrágya
RészletesebbenTermékkatalógus. Talajoltó Tarlóbontó Talajregeneráló Aminocat Phyller EnergiaHumin 1
2016 Termékkatalógus Talajoltó Tarlóbontó Talajregeneráló Aminocat Phyller EnergiaHumin 1 KARBONSEMLEGESEN NYOMTATVA A kiadványban leírtak tájékoztató jellegűek. Az esetlegesen előforduló nyomdai hibákért
Részletesebben50 kg/ha 80 Ft/kg 50*80 = 4000 Ft/ha. 60 kg/ha 105 Ft/kg 60*105= 6300 Ft/ha. 130 kg/ha 65 Ft/kg 130*65= 8450 Ft/ha
SzGY04 - Végezzen el tápanyagutánpótlás számítást! GYAKORLATI PÉLDA Tápanyag utánpótlás Költségek: A./ Műtrágya anyagköltség B./ Keverés, őrlés segédüzemi költségének kiszámítása C./ Műtrágya felrakásának
RészletesebbenC,H,O,N,P,S,B,K,Ca,Mg Cu,Mn,Fe,Zn,Mo? (2-3 elem egy kérdésben) o Hogyan változik a növény ásványi anyag tartalma az idő múlásával?
Tételek Agrokémia tárgyból (természetvédő, környezetgazdálkodó és vadgazda mérnökök) A vizsgán három vagy négy tétel lesz és kb.15 kiskérdés, aki a kiskérdéseket 50%-ra nem tudja annak nem javítom tovább
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme
RészletesebbenKOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN
KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN Pozsgai Andrea 1, Szüle Bálint 2, Schmidt Rezső 3, Szakál Pál 4 1 MSc hallgató, környezetgazdálkodási agrármérnök, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár 2 PhD hallgató, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István
A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig
RészletesebbenTápanyagfelvétel, tápelemek arányai. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V.
Tápanyagfelvétel, tápelemek arányai Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V. Vízfelvétel és mozgás a növényben Vízfelvételt befolyásolja: besugárzás (növény) hőmérséklete Páratartalom (% v. HD) EC (magas
RészletesebbenAz ökológia alapjai - Növényökológia
Az ökológia alapjai - Növényökológia Kötelező irodalom: Tuba Zoltán, Szerdahelyi Tibor, Engloner Attila, Nagy János: Botanika III. Növényföldrajz és Bevezetés a funkcionális növényökológiába fejezetek
RészletesebbenIPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
IPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Biológiai alapok A lucerna termőhely igénye Termesztéstechnológiája
RészletesebbenA kísérleteket szervezték:
GOSZ-VSZT Őszi Búza Posztregisztrációs Fajtakísérlet 2012 A kísérleteket szervezték: Gabonatermesztők Országos Szövetsége Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács A kísérleteket a fenti szervezetek
RészletesebbenMUNKAANYAG. Simon Gergely. A zöldségnövények környezetbarát tápanyagutánpótlása és talajművelése. A követelménymodul megnevezése: Zöldségtermesztés
Simon Gergely A zöldségnövények környezetbarát tápanyagutánpótlása és talajművelése A követelménymodul megnevezése: Zöldségtermesztés A követelménymodul száma: 2230-06 A tartalomelem azonosító száma és
RészletesebbenNem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van. Tápanyaghiány. Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány.
Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van Tápanyaghiány Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány. A fák és növények alultápláltsága házi kertben is előfordul. Tünetei a rövid hajtások, a kisméretű
RészletesebbenTalajművelési rendszerek
Talajművelési rendszerek A szántóföldi növények talajművelési rendszerei ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Talajművelési rendszer Talajművelési rendszer kialakítását meghatározó tényezők A talajművelés klasszikus sorrendje
Részletesebbena NAT-1-1054/2006 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1054/2006 számú akkreditálási ügyirathoz A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Mezõgazdaságtudományi Kar Agrármûszerközpont (4032 Debrecen, Böszörményi
RészletesebbenIPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
IPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Talaj-előkészítés Tápanyagellátás Ültetés Növényvédelem, növényápolás
RészletesebbenA kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében
A kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében Jakab Péter Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Tájökológiai
Részletesebbentermesztéstechnológia III.
Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2013VN) Általános termesztéstechnológia III. Kertészmérnök szak (BSc) II. Vadgazda mérnök szak (BSc) II. gyakorlata 2011. október 5. Gyakorlati munka Technikai
RészletesebbenSzudánifű (Sorghum sudanense)
Szudánifű (Sorghum sudanense) Mint neve is elárulja, Szudán és szavanna területeiről származó növény, aminek jó szárazságtűrő képessége részben innen eredeztethető. Földünkön ebbe a klímazónába tartozó
RészletesebbenElőadó: Dr. Haller Gábor Szám: 12164/2002. Tárgy: Poly-Feed műtrágya család forgalomba hozatali és felhasználási engedélye
FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM NÖVÉNY-ÉS TALAJVÉDELMI FŐOSZTÁLY Előadó: Dr. Haller Gábor Szám: 12164/2002 Biomark KFT 1046 Budapest, Nagysándor J. u. 10. Tárgy: Poly-Feed műtrágya család
RészletesebbenA Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata
A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata GK Békés A fajta elismerés éve: 2005. A fajtai korai érésű, szálkás típusú. Alkalmazkodóképessége kiváló. Fagy- és télállósága
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Hornok Mária Témavezető: Prof. Dr. Pepó Péter MTA doktora DEBRECENI EGYETEM Hankóczy
RészletesebbenTalajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése
Talajvédelem Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése Talajok szennyezése Porok Savak Fémek Sók Növény-védőszerek
RészletesebbenIntegrált növényvédelem Nemzeti Cselekvési Terv
Integrált növényvédelem Nemzeti Cselekvési Terv Pál János témavezető Levegő Munkacsoport Komarno, 2011. december 9. Globális problémák Mi foglalkoztatja az embereket? (internetes felmérés) Légszennyezés
RészletesebbenNÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Új hangsúlyok a növénynemesítésben Környezeti terhelések csökkentése Növénynemesítés kihívásai
RészletesebbenNövénytermesztési és kertészeti termékek termelése. /Elméleti jegyzet/
Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése /Elméleti jegyzet/ Növénytermesztési és kertészeti termékek termelése /Elméleti jegyzet/ Szerző: Kocsisné Molnár Gitta Pannon Egyetem Georgikon Kar (12.
RészletesebbenGyep technológiák tapasztalatok kisérleti eredmények. Mágori Tibor
Gyep technológiák tapasztalatok kisérleti eredmények Mágori Tibor A komplex tápanyagellátás alapja Liebig hordója Liebig törvény: A tápelemeket a növények mindig a legkisebb mennyiségben jelenlévő tápelem
RészletesebbenROZS (Secale cereale)
ROZS (Secale cereale) ROZS (Secale cereale) Származása, jelentősége : Géncentruma búzáéval megegyezik, annak gyomnövénye volt, kezdetben természetes, majd tudatos szelekció. Nálunk bronzkor óta. Világhelyzet:
RészletesebbenGABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 15. hét Előadás áttekintése A kukorica vetőmagtermesztés legfontosabb feltételei A kukorica vetőmagtermesztés
RészletesebbenBacteriosollal kezelt tábla (A 1)
Összehasonlító talajszelvény-vizsgálat Pusztaszabolcs, 2015. szeptember 1. Vizsgált terület: Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. birtokai A Pusztaszabolcsi Zrt. összességében 0 hektáron gazdálkodik (bérelt és integrált
RészletesebbenGABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 10. hét Előadás áttekintése A kukorica morfológiája A kukorica csoportosítása A kukoricahibridekkel
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYEK KÁLIUM TÁPLÁLKOZÁSÁNAK GENETIKAI ALAPJAI előadás áttekintése A kálium szerepe a növényi szervek felépítésében
RészletesebbenA gyomnövények szerepe a talaj - növény rendszer tápanyagforgalmában
Dr. Lehoczky Éva DSc A gyomnövények szerepe a talaj - növény rendszer tápanyagforgalmában Gyomnövények tápanyagelvonásának tanulmányozása precíziós eljárások és térinformatikai módszerek alkalmazásával
RészletesebbenTápanyag-utánpótlási javaslat gyümölcs termesztéséhez
Tápanyag-utánpótlási javaslat gyümölcs termesztéséhez Radifarm: Gyökérnövekedés serkentı biostimulátor. Olyan ültetvényekben használjuk, ahol gyenge gyökérzet révén nem megfelelı a hajtásnövekedés. Telepítésnél
RészletesebbenTÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 3. A talaj- és növényvizsgálatok kalibrálása 3.1. A talaj- és növényvizsgálatoknál alkalmazott
Részletesebben4432 Nyíregyháza, Csongor utca 84. Adószám: 20585028-1-15 Cégjegyzékszám: 15-06-087225 Telefon: 30/3832816
4432 Nyíregyháza, Csongor utca 84. Adószám: 20585028-1-15 Cégjegyzékszám: 15-06-087225 Telefon: 30/3832816 1. Előzmények A kertészeti termelésben a növények genetikai potenciáljának maximális kihasználása
RészletesebbenA SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ
A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ MOSONMAGYARÓVÁR 2003 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-
Részletesebben5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba
5. A talaj szerves anyagai Dr. Varga Csaba A talaj szerves anyagainak csoportosítása A talaj élőlényei és a talajon élő növények gyökérzete Elhalt növényi és állati maradványok A maradványok bomlása során
RészletesebbenKÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott
KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott an10 Jó Mezőgazdasági Gyakorlat című képzéshez A képzési program kódszáma: an10 A képzési program megnevezése: Jó Mezőgazdasági Gyakorlat
RészletesebbenKalászos gabona eredmények 2014. 2010 június Fajtabemutató
Kalászos gabona eredmények 2014. 2010 június Fajtabemutató 1986 1985 1984 1983 1982 1981 1980 1979 1978 1977 1976 1975 1974 1973 1972 1971 1970 2014 2013 2012 2011 2010 2009 2008 2007 2006 2005 2004 2003
RészletesebbenMezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1/309-1000; Fax: 1/246-2942
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1/309-1000; Fax: 1/246-2942 Ikt.sz.: 02.5/10351-2//2010 Tárgy HUMINIT NPK-DUDARIT NPK
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint 1021 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM
Részletesebbenszeged GyönGyszemei kutatás+marketing GK Csillag, GK Szilárd, GK Maros, GK Szemes, GK Judy
A Gabonakutató Nonprofit Kft. lapja 30. évfolyam 2. szám, 2016. nyár kutatás+marketing szeged GyönGyszemei GK Csillag, GK Szilárd, GK Maros, GK Szemes, GK Judy 1 Tartalom MEGHÍVÓ FAJTABEMUTATÓNKRA...........................3
RészletesebbenKutató Intézet a Közép-Tisza mentén
Kutató Intézet a Közép-Tisza mentén A Karcagi Kutató Intézet a Közép-Tisza mente nehéz mechanikai összetételű talajain való gazdálkodás fejlesztésének lehetőségeit kutatja. Az 1947-ben alapított Karcagi
RészletesebbenAz EK műtrágyák az Európai Unió tagállamai között, külön engedélyezési eljárás nélkül, szabadon forgalmazható műtrágyák.
Az Európai Parlament és Tanács 2003/2003 (október 13.) műtrágyákról szóló rendelete, a rendelet előírásait kielégítő műtrágyák esetében, engedélyezi az EK jelölés használatát. Az EK műtrágyák az Európai
RészletesebbenAz élelmiszerek mikrobiális ökológiája. Mohácsiné dr. Farkas Csilla
Az élelmiszerek mikrobiális ökológiája Mohácsiné dr. Farkas Csilla Az élelmiszerek mikroökológiai tényezői Szennyeződés forrásai és közvetítői A mikroorganizmusok belső tulajdosnágai Belső tényezők (az
RészletesebbenTápoldatozás és a hozzá szükséges anyagok, eszközök. Beázási profil különböző talajtípusokon
Tápoldatozás és a hozzá szükséges anyagok, eszközök (3. 19. o.) Tápoldat növényi tápanyagok vizes oldata Tápoldatozás tápanyagok öntözővízzel történő kijuttatása; mikroöntözéssel fertilisation irrigation
RészletesebbenNövénytermesztéstan 1.
Növénytermesztéstan 1. Antal, József Berzsenyi, Zoltán Birkás, Márta Bocz, Ernő Csík, Lajos Dér, Sándor Győri, Zoltán Gyuricza, Csaba Izsáki, Zoltán Jolánkai, Márton Késmárki, István Kismányoky, Tamás
RészletesebbenNövénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Minőség, minőségvizsgálat
Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) Minőség, minőségvizsgálat Környezetgazdálkodási agrármérnök (BSc) II. gyakorlata 2013. október 30. Minőség A minőség a követelményeknek való megfelelés
RészletesebbenTápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,
Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai Gödöllő, 2018.02.15. Harmónikus és hatékony tápanyag-ellátás feltételei: A növény tápelem-igényének, tápelem-felvételi dinamikájának ismerete A tápelemek
RészletesebbenMikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben
Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a
Részletesebben5 NYOMÓS OK A BACTOFIL-OS ŐSZI TALAJAKTIVÁLÁSRA. [négypluszegy]
5 NYOMÓS OK A BACTOFIL-OS ŐSZI TALAJAKTIVÁLÁSRA [négypluszegy] AZ ŐSZI TALAJAKTIVÁLÁS DIÓHÉJBAN Az őszi talajaktiválás annyit jelent, hogy olyan talajbaktérium készítményt juttatunk a földbe, amely jelentősen
RészletesebbenNövénytáplálás FELSŐ FOKON. www.timacagro.hu
Növénytáplálás FELSŐ FOKON 2 016 www.timacagro.hu Tartalomjegyzék A természeti tényezők szerepe... 2-3 Yield Service szolgáltatás... 4-5 Talajkondícionálók... 6-7 Kalisol-ÚJ!... 8-9 Physiomax... 10-13
RészletesebbenA Talaj-és Növényvizsgáló Laboratórium szolgáltatásai
A Talaj-és Növényvizsgáló Laboratórium szolgáltatásai TALAJVIZSGÁLAT Szűkített talajvizsgálat paraméterei: - ph(kcl) és/vagy ph(h2o) - nitrit-nitrát nitrogén-tartalom (NO2-+NO3-)-N - P2O5 (foszfortartalom)
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK
Mezőgazdasági alapismeretek emelt szint 0921 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010.május 14. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
Részletesebben6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba
6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI Dr. Varga Csaba Oldódási és kicsapódási reakciók a talajban Fizikai oldódás (bepárlás után a teljes mennyiség visszanyerhető) NaCl Na + + Cl Kémiai oldódás Al(OH) 3 + 3H
RészletesebbenSzántóföldi kultúrák fejtrágyázásának aktuális kérdései. Bertáné Szabó Emese
Szántóföldi kultúrák fejtrágyázásának aktuális kérdései Bertáné Szabó Emese Trágyaigény megosztása a tenyészidőszakban Műtrágyázási módok: Alaptrágyázás Starter trágyázás Fejtrágyázás Lombtrágyázás Kiegészítő
RészletesebbenAGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103 Összefüggés a talajsavanyúság mértéke és a mészhatások között a hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán, 1950 1998 I. A mészformák és a talajtulajdonságok
RészletesebbenXIII. évfolyam, 2006/1 Szerkeszti a szerkesztôbizottság Elnök: Dr. Hullán Tibor
A folyóirata XIII. évfolyam, 2006/1 Szerkeszti a szerkesztôbizottság Elnök: Dr. Hullán Tibor 2005. évi ôszi búza vetômag-felhasználásunk és várható következményei Mostani lapszámunk beszámolói részletes
RészletesebbenBevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 5.
Bevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 5. Dr. Parádi István Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék (para@ludens.elte.hu) www.novenyelettan.elte.hu Növényi stresszélettan 1. A stressz
RészletesebbenGyeptrágyák. Partner i ár/zsák nettó. Partner i ár /kg nettó. Hat.ta rt. Kódszá m. Adagolá s. Csomagolá s. Gyeptrágyák. Alkalmazás
Gyeptrágyák Gyeptrágyák BASIC START indító 18-24-12 BASIC NPK 20-5-8-4 Kódszá m 1 234 1 237 400 Alkalmazás TAVASZ VETÉS, GYEPSZŐNYEG FEKTETÉS Új és felülvetésre 50% CNR Közepes és erős területekre >Foszforhangsúlyos.
RészletesebbenVÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel
A víz keménysége VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel A természetes vizek alkotóelemei között számos kation ( pl.: Na +, Ca ++, Mg ++, H +, K +, NH 4 +, Fe ++, stb) és anion (Cl
RészletesebbenTalajok nedvességtartalmának megtartását célzó készítmény hatásvizsgálata
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudomány MSc. Talajok nedvességtartalmának megtartását célzó készítmény hatásvizsgálata Készítette: Husovszky Judit Témavezető: Dr. Varga Imre
RészletesebbenSzéndioxid alapú természetes levéltápszerek új generációja. Rendkívül hatékony. Made in Germany
Széndioxid alapú természetes levéltápszerek új generációja Rendkívül hatékony Made in Germany LITHOVIT = közvetlen hatás. Az első természetes széndioxidos levéltápszer, amely felhasználható szántóföldi,
RészletesebbenTANÁCSOK KÖRNYEZETBARÁT NÖVÉNYGONDOZÁSHOZ
TANÁCSOK KÖRNYEZETBARÁT NÖVÉNYGONDOZÁSHOZ Köszöntő A magyar tulajdonban lévő CORAX-BIONER BIOTECHNOLÓGIAI ZRT. több mint egy évtizede gyárt és forgalmaz a nagyüzemi mezőgazdasági termelők számára növényvédő
RészletesebbenDoktori (Ph.D.) Értekezés. Zsoldos Magdolna. Debrecen
Doktori (Ph.D.) Értekezés Zsoldos Magdolna Debrecen 2002 DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR NÖVÉNYTERMESZTÉSI- ÉS TÁJÖKOLÓGIAI TANSZÉK Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok
RészletesebbenBIOMIT lombtrágya előnyei és felhasználása
BIOMIT lombtrágya előnyei és felhasználása eksgranit.hu BIOMIT a természetes segítőtárs! BIOMIT lombtrágya előnyei: 100% organikus / bio környezetkímélő hatékonyabb, jövedelmezőbb árutermelés, versenyképesség
Részletesebben90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól
1 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. (2) bekezdés b) és c) pontjában, a növényvédelemről
RészletesebbenNapraforgó termesztés Szakmai tanácsok
Napraforgó termesztés Szakmai tanácsok A Myco Sol PTC összetevői: 1. Tápanyagok: N, K, Ca, Mg, S és mikroelemek. 2. Talajhigiénizáló gombák: Trichoderma harzianum, Coniothyrium minitans. A Coniothyrium
RészletesebbenGyommentes búza Egészséges búza Minőségi búza. Kalászosok
Gyommentes búza Egészséges búza Minőségi búza Kalászosok 2010-ben országosan gyenge búzatermés született, régiónként jelentős fuzárium fertőzöttség rontotta a minőséget. A búza jövedelmezősége az áremelkedés
RészletesebbenÁttekintés Az ALKOBEER projekt hét esztendeje Az alakor organikus nemesítése
Áttekintés Az ALKOBEER projekt hét esztendeje Az alakor organikus nemesítése MTA Agrártudományi Kutatóközpont Kovács Géza - - Mikó Péter Áttekintés Áttekintés Az Az ALKOBEER ALKOBEER projekt projekt hét
RészletesebbenMezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1/309-1000; Fax: 1/246-2942
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1/309-1000; Fax: 1/246-2942 Ikt.sz.: Tárgy: Orgevit forgalomba hozatali és felhasználási
RészletesebbenÖkológiai földhasználat
Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)
RészletesebbenKertészmérnök és Környezetgazdálkodási Agrármérnök BSc szak. Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN)
Kertészmérnök és Környezetgazdálkodási Agrármérnök BSc szak Növénytermesztéstani alapismeretek (SMKNZ2023XN) 1./ Fajtavizsgálat és minősítés 2./ Vetőmagvizsgálat és minősítés 3./ Őszi búza termesztése
Részletesebben