A gyomnövények szerepe a talaj - növény rendszer tápanyagforgalmában
|
|
- Zsuzsanna Patakiné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Dr. Lehoczky Éva DSc A gyomnövények szerepe a talaj - növény rendszer tápanyagforgalmában Gyomnövények tápanyagelvonásának tanulmányozása precíziós eljárások és térinformatikai módszerek alkalmazásával Bevezetés A gyomnövények az emberi tevékenységtől befolyásolt termőhelyek növényei, melyek az emberi behatások által megzavart és megszakított anyag- és energiaforgalmi láncok szakadási pontjain vagy megüresedő helyein felszabaduló erőforrások gyors és erőteljes felhasználására képesek (Borhidi 2002). Gyomnövénynek nevezünk minden olyan növényt és regenerálódásra képes növényi részt, amely ott fordul elő, ahol nem kívánatos. A gyomnövények a növények változó csoportja, adott termőhelyen a termelési cél differenciálja a növényeket (Lehoczky - Percze 2006). Földünkön megközelítőleg növényfaj él, a mezőgazdasági területeken mintegy gyomnövényfaj fordul elő. Ezek közül 200 azoknak a gyomnövényfajoknak a száma, amelyek világviszonylatban gondot okoznak a mezőgazdasági termelés során, és fontos gyomnövénynek tekinthetők. Felmérések alapján a világ legveszélyesebb gyomnövényei közé 76 gyomfaj sorolható, és ezek közül 18 faj kiemelkedő jelentőségű (Holm et al. 1977). Az elmúlt évtizedekben változások történtek az egyes szántóföldi gyomfajok elterjedésében, dominancia-sorrendben elfoglalt helyében és mindezekkel összefüggésben az egyes gyomnövényfajok jelentőségének megítélésében. A kultúr- és gyomnövények kompetíciójának vizsgálata során lényeges kérdés, hogy a társuláson belüli populációk hogyan részesednek Dr. Lehoczky Éva DSc, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, intézetigazgató egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növényvédelmi Intézet, az MTA Talajtani és Agrokémiai Bizottságának tagja, titkára, a Georgikon Kar oktatási és akkreditációs dékánhelyettese, Keszthely 26
2 a létfontosságú forrásokból: a fényből, a vízből és a tápanyagokból (Lehoczky 1988, 1994). A kísérletes gyombiológiai kutatások előtérbe kerülésével lehetővé válik a kultúrnövény-gyom kapcsolatok részletes megismerése, és ezen keresztül a gyomszabályozás lehetőségeinek feltárása is (Lehoczky 2004, Lehoczky et al. 2008). Kutatásaink során a kultúrnövény gyom kapcsolatok vizsgálati módszertanát precíziós eljárások és térinformatikai alkalmazások felhasználásával fejlesztettük (Lehoczky 2004, Németh et al. 2007). Kísérleteinkben az őszi búza és a kukorica gyomnövényekkel való versengését tanulmányoztuk, részletesen vizsgáltuk a gyomnövények tápanyag- és vízelvonásának mértékét. Anyag és módszer Őszi búzával (cv Győző) végzett kísérletünket mészlepedékes csernozjom talajon (1. táblázat), Baracska (Fejér megye) község határában 34,6 hektáros táblán végeztük. Fizikai féleség Humusz ph KCl CaCO 3 AL-P 2 O 5 AL-K 2 O % % mg kg -1 vályog 3,19 7,52 5, táblázat A kísérleti terület talajának fontosabb jellemzői A búzatáblán 0,5 hektáros gyakorisággal 2x2 méteres mintaterületeket jelöltünk ki, amelyekhez DGPS segítségével, földrajzi koordinátákat rendeltünk. A búza bokrosodásának idején (április 3-án) a mintatereken Balázs-Ujvárosi módszerrel (Ujvárosi 1973a), gyomfelvételezést végeztünk, ezt követően a mintaterekről búza (1fm) és Cannabis sativa (L.) gyomnövény mintákat (1m 2 ) gyűjtöttünk. Térinformatikai módszerek alkalmazásával térképeken jelenítettük meg a domináns C. sativa elterjedését, biomassza tömegét és tápanyagtartalmát. Kukoricával végzett kísérletünket az őszi búzával szomszédos, 18,4 hektáros táblán végeztük. A kísérleti táblát 42 db 0,45 hektáros blokkra osztottuk fel és ezeken belül a DGPS segítségével megjelöltük a 2 2 m területű mintatereket. A kukorica (AW 043 hibrid) vetése április 26-án történt. A kukoricaterület 9,2 hektáros részén az előző évi gyom- 27
3 felvételezési adatok ismeretében tervezett preemergens gyomirtást végeztek április 10-én. A tábla másik 9,2 ha-os részén a kompetíciós kísérlet érdekében nem végeztek herbicides kezelést, itt május 25-én gyomfelvételezést végeztünk. Az eredmények alapján kiválasztott mintaterekről (4m 2 ) begyűjtöttük a gyomnövények földfeletti részét fajonként, valamint a kukoricanövényekből is mintát vettünk. A térinformatikai elemzésekhez az ESRI ArcGIS ArcView 8.3 alapszoftverét, valamint a ArcGIS Spatial Analyst és az ArcGIS 3D Analyst programkiegészítéseket használtuk (ESRI 1995). Eredmények és értékelésük Az őszi búza és a gyomként növő kender (Cannabis sativa L.) versengése Az őszi búza állományban április 3-án végzett gyomfelvételezés eredményeit, a 2. táblázat ismerteti. Az átlagos gyomborítás 12,57% volt, a területen 15 gyomfaj fordult elő, ezek közül a legjelentősebbnek 11,61%-os átlagos borítási értékkel a Cannabis sativa (L.) bizonyult. Sorrend Gyomnövény neve Borítás % 1. Cannabis sativa L. 11,61 2. Sysymbrium sophia L. 0,28 3. Papaver rhoeas L. 0,25 4. Fallopia convolvulus (L.) Á. Löve 0,20 5. Cirsium arvense (L.) Scop. 0,14 6. Chenopodium album L. 0,04 7. Chenopodium hybridum L. 0, összes többi gyomfaj 0,04 összes gyomborítottság 12,57 2. táblázat A kísérleti területen előforduló gyomfajok borítása és dominancia sorrendje A C. sativa táblán belüli borítása széles tartományban 0,62-37,5% változott (1. ábra). A gyomborítás térképi ábrázolásával és megfelelő technikai, illetve szoftverháttér rendelkezésre állásával lehetővé 28
4 válik a precíziós, helyspecifikus herbicides kezelés alkalmazása (Kuroli et al. 2007). A precíziós kezelés jelentős herbicid megtakarítást tesz lehetővé, ami a környezetre gyakorolt hatás és a gazdaságosság szempontjából egyaránt jelentős (Németh et al. 2007). 1. ábra C. sativa L. gyomfaj előfordulása az őszi búza táblán A C. sativa borítására, biomassza tömegére vonatkozó 2D és 3D térképi ábrázolások jól szemléltetik, hogy a tábla teljes területén jelen van a gyomnövény, az előfordulása általános, de az eloszlása változatos (1. és 2. ábra). A búzát a bokrosodás idején rendkívül intenzív nitrogénfelvétel jellemzi, ami a nagymértékű és gyors ütemű növekedését szolgálja (3. és 4. táblázat). 2. ábra C. sativa L. gyomfaj biomassza tömege az őszi búza táblán 29
5 A C. sativát a szakirodalom nyárutói egyéves gyomnövényként említi (Ujvárosi 1973b). A vizsgálataink azt igazolják, hogy már a kora tavaszi időszakban is számíthatunk ennek a gyomnövénynek a tömeges csírázására, de az intenzív növekedéséhez magasabb hőmérsékletet igényel (Lehoczky - Percze 2006). Későbbi erőteljesebb növekedése idején a nitrogén felvétele is fokozottabb, ezt igazolják a kukoricával végzett kísérletünk eredményei, ahol a növények tápelem-tartalmának elemzése során azt tapasztaltuk, hogy a C. sativa növények hajtásaiban május végén a nitrogénkoncentráció magas, átlagosan 3,67% volt (6. táblázat). növény friss tömeg száraz tömeg g m 2 N% P% K% Ca% őszi búza 1607,69 532,04 3,66 0,37 3,01 0,54 C. sativa 24,00 5,95 2,52 0,48 2,86 2,17 L. 3.táblázat Az őszi búza (Triticum aestivum L.) és a C. sativa L. biomassza tömege és tápelem koncentrációja A vizsgált tápelemek közül a búza és a C. sativa K koncentrációja között volt a legkisebb különbség. A Ca koncentrációban tapasztaltuk a legnagyobb különbséget, a C. sativa hajtásaiban a kalcium koncentráció négyszerese volt a búza hajtásaiban mért értékeknek. A két növény hajtásának Ca koncentrációja közötti különbség részben azzal magyarázható, hogy a kétszikű növények általában nagyobb koncentrációban tartalmaznak kalciumot, mint az egyszikűek (Lehoczky 1988, 2004). Ez a kiemelkedően nagy különbség a Ca koncentrációban és a kalcium többi elemhez viszonyított mennyiségében alapvetően az egyes növényfajok eltérő tápanyagigényéből és tápanyagfelvételéből következik, faji sajátosság. A C. sativa kiemelkedő kalcium koncentrációja összefüggésbe hozható a kenderre jellemző magas rosttartalommal. 30
6 3. ábra C. sativa L. gyomfaj nitrogéntartalma az őszi búza táblán Az őszi búzával végzett kísérlet eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a kora tavaszi időszakban a nitrogénért folytatott versenyben a C. sativa alul maradt. A C. sativa által felvett N mg/m 2 közötti volt (3. ábra). A C. sativa növények által felvett N mennyisége egységnyi területre vonatkoztatva mindössze 0,77%-a a búza által felvett nitrogénnek (4. táblázat). Ez az arány még a biomassza tömeg szerinti aránynál is kisebb. A C. sativa növények egységnyi területre vonatkoztatott foszforfelvétele 1,5%-a volt a búzáénak. Ez meghaladta a tömeg szerinti aránynál kapott értéket. A C. sativa növények egységnyi területre vonatkoztatott kalciumfelvétele 4,5%-a volt a búzáénak. Ez többszörösen meghaladta a tömeg szerinti aránynál kapott értéket. Növény N P K Ca g m 2 őszi búza 19,51 2,00 16,17 2,87 C. sativa L. 0,15 0,03 0,16 0,14 4. táblázat Az őszi búza (Triticum aestivum L.) és a C. sativa L. által felvett tápelemek átlagos mennyisége 31
7 Eredményeink alapján megállapíthatjuk, hogy az őszi búzában kora tavasszal tömegesen csírázó és jelenlevő fiatal C. sativa növények tápanyagfelvétele kismértékű volt a búzához viszonyítva. A növények közötti interspecifikus kompetíció a tápanyagversengés szempontjából nem volt jelentős a búza bokrosodásáig, ami a fejlődési ütemükben meglevő különbségekkel is magyarázható. A versengés erősödésének megelőzésére egy megfelelő időben végrehajtott posztemergens herbicides kezelés javasolható. Jól időzített korai posztemergens gyomirtással a C. sativa hatékonyan visszaszorítható, a kompetíció a kezdeti szakaszában megszüntethető, megelőzve az erőteljesebb versengést. A kukorica és a gyomnövények versengése a vízért és a tápanyagokért A kompetíciós vizsgálatokhoz kiválasztott mintatereken előforduló gyomnövényeket az 5. táblázat mutatja be a borításuk szerinti dominancia-sorrendben. Ebben a táblázatban feltüntettük a kukorica vetését megelőző év őszén őszi búza tarlón végzett gyomfelvételezés adatait is. Gyomnövény faj őszi búza tarló szeptember kukorica, kezeletlen május 25. Datura stramonium L. 8,46 22,69 Amaranthus retroflexus L. 9,02 5,93 Chenopodium hybridum L. 6,71 5,54 Cannabis sativa L. 3,75 3,60 Helianthus annuus L. 1,26 3,05 Chenopodium album L. 5,28 2,98 Panicum miliaceum L. 1,93 1,82 Cirsium arvense (L.) Scop. 0,09 0,33 Convolvulus arvensis L. 0,74 0,30 Echinochloa crus-galli (L.) Beauv. 2,44 0,13 Fallopia convolvulus (L.) Á. Löve 0,00 0,01 egyéb 3,24 0,05 összesen: 42,92 46,43 5. táblázat A gyomnövények borítási értékei (%) és a fajok dominancia sorrendje, az őszi búza tarlón és tavasszal a kukoricában 32
8 A gyomfelvételezési eredményeket összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a tarlón domináns fajok megjelentek a kukoricában, és a sorrend is közel megegyező volt. A gyomnövények borítása a kezeletlen, gyomos kukoricában egy hónappal a vetés után rendkívül nagy volt, a terület közel 50%-át gyomok borították. A gyomborítottság mértéke erős versengésre utal a kultúrnövény és a gyomok között. A kukorica ekkor 4-6 leveles fejlettségi állapotban volt. A felvételeken egy erősen gyomos és egy kisebb gyomborítottságú táblarészletet láthatunk (4. ábra). A kukorica vetése utáni 30. napon a kiválasztott és mintavételezett mintatereken átlagosan 166 db gyomnövény fordult elő 1 m 2 -en. Az átlagos gyomborítottság 49% volt, ami igen jelentősnek mondható. 4. ábra A kezeletlen, gyomos kukoricatábla gyomnövényei (május 25.) A leggyomosabb mintatereken a gyomok egyedsűrűsége 331 db m -2 volt és a borítási értékük elérte a 74,38%-ot. Matematikailag igazolható pozitív lineáris összefüggést tudtunk kimutatni a becsléssel megállapított gyomborítottság és a mért gyom biomassza tömeg között (y= 0,132 x + 13,707; r 2 = 0,8716 p<0,01) C. sativa D. stramonium egyéb kukorica kg ha -1 gyomos gyommentes kg ha -1 gyomos gyommentes gyomos gyommentes gyomos gyommentes gyomos gyommentes kg ha -1 gyomos gyommentes tömeg N P2O5 K2O CaO víz 5. ábra A kukorica és a gyomnövények száraz hajtás tömege, víz- és tápanyagtartalma 33
9 Vizsgáltuk a herbicides kezelésben részesített, gyakorlatilag gyommentes kukoricák és a gyomokkal korai kompetícióban növekvő kukoricák hajtástömege közötti különbséget. Eredményeink szerint a gyommentesen fejlődő kukoricák száraz hajtástömege 24,5 g m -2, a gyomos kukoricák hajtástömege pedig 8,1 g m -2 volt (5. ábra). A gyomokkal versengő kukorica egységnyi területre vonatkoztatott biomassza tömege 1/3-da, víztartalma pedig 1/4-de volt a gyommentesen fejlődő kukoricákénak. A növények foszforfelvételének vizsgálatakor azt tapasztaltuk, hogy a kukorica részesedése a biomassza tömeg szerint kapott aránnyal megegyező, 16% volt. A D. stramonium a foszforért folytatott versenyben kismértékben visszaszorult (36%-os aránnyal), a C. sativa és a többi gyomnövény előnyre tett szert, 24%-ban részesedett a felvett foszforból. A káliumért folyó versenyben a kukorica további hátrányba került, a felvett káliumnak csupán 13%-át vette fel, a gyomok részesedése pedig 87%-ra növekedett. A tápanyagversengés kimenetele szempontjából különösen fontos ez, mivel a kukorica a káliumigényes növények közé tartozik. A D. stramonium káliumfelvétele kiemelkedő volt, az összes kálium 43%-át ezek a gyomnövények vették fel. A D. stramonium hajtásaiban az átlagos kálium koncentráció 5,19% volt, ami kimagaslónak mondható (6. táblázat). A többi gyomnövény faj káliumfelvétel szerinti együttes aránya (31%) jelentősen meghaladta a tömeg szerinti arányukat (23%). Ezért a tápanyagért rendkívül erős versengés volt a növények között. Ez a jelentős aránynövekedés többek között a C. hybridum és a C. album jelenlétével hozható összefüggésbe. Ezek a gyomnövényfajok kiemelkedően nagy koncentrációban tartalmazták a káliumot 5,98-10,24% között. N % P % K % Ca % gyomos kukorica 3,74 0,52 4,33 1,46 Datura stramonium L. 4,33 0,46 5,19 2,09 Cannabis sativa L. 3,67 0,39 2,85 1,58 6. táblázat A gyomos kukorica és a gyomnövények átlagos tápanyag koncentrációja, a légszáraz anyag %-ában A kukorica a vizsgált tápelemek közül a kalciumból vette fel a legkevesebbet, és a felvett mennyiség szerinti aránya is itt volt a legki- 34
10 sebb (11%), ami 5%-kal kevesebb, mint a tömeg szerinti aránya. Ez feltehetően azzal is összefügg, hogy a kétszikű növények általában nagyobb koncentrációban tartalmaznak kalciumot, mint az egyszikűek, de fajonként is jelentős különbség lehet a növények között. A kísérletben előforduló gyomnövények döntő többsége kétszikű volt. A D. stramonium a kalciumért folytatott versenyben hasonló előnyre tett szert, mint a káliumfelvételnél, az összes kalcium 43%-át vették fel a D. stramonium növények. A gyomos kukorica és a gyomok által felvett tápanyagokat összehasonlítottuk a gyommentes kukorica által felvett tápanyagok mennyiségével (7. táblázat). N P 2 O 5 K 2 O kg ha -1 kukorica gyommentes 7,6 2,0 11,2 gyomos 2,7 0,8 3,6 gyomok 16,5 4,3 24,3 7. táblázat A kukorica és a gyomnövények által felvett tápanyagok mennyisége A kukorica termése a táblán belül 3,2-7,0 t ha -1 között változott, a legkisebb és legnagyobb termésértékek között 2,2-szeres különbség volt. A vizsgálat időpontjában (május 25.) a kukorica és a gyomok tápanyagfelvételét összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a gyomok által felvett tápanyagok mennyisége többszöröse a kukoricáénak. A tápanyagversengésben meghatározó jelentőségű előnyre tettek szert a gyomnövények. A gyommentesen fejlődő kukoricanövények hajtástömege 66%-kal volt nagyobb, mint a gyomokkal interspecifikus kompetícióban lévő kukoricáké. Regresszióanalízis segítségével összefüggést tudtunk kimutatni a korai erőteljes kukorica-gyom versengés és a kukorica termése között (6. ábra). Eredményeink alátámasztják azt, hogy a korai erőteljes versengés a kukorica és a gyomnövények között nemcsak a kultúrnövény kezdeti gyengébb növekedésében, csökkent víz- és tápanyagfelvételében, de termésveszteségben is jelentkezik, ami kísérletünkben elérte a 42,8%-ot. 35
11 kukorica termés, t ha y = -0,0458x + 7,3188 r 2 = 0, gyom sz.a. tömeg, g m ábra A kukorica termése és a gyomok május 25-én mért száraz tömege közötti összefüggés A térinformatika alkalmazása lehetőséget nyújt, a kultúr- és gyomnövények közötti versengés jellemzéséhez, a különböző paraméterek (biomassza tömeg, víz- és tápanyagfelvétel) megjelenítésével. A precíziós eljárások alkalmazása alapul szolgálhat a precíziós gyomszabályozó beavatkozások tervezéséhez. Köszönetnyilvánítás A szerző köszönetét fejezi ki a Németh Tamás akadémikus által vezetett Termőhely-specifikus precíziós növénytermesztési rendszer kidolgozása és széleskörű gyakorlati elterjesztése című NKFP 4/037/2001. program által nyújtott támogatásért. 36
12 Felhasznált irodalom: 1. BORHIDI A. (2002): Gaia zöld ruhája. In Magyarország az ezredfordulón, Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián, MTA, Budapest. 2. ESRI (1995): ARC/INFO Users Guide. Redlands, ESRI. 3. HOLM, L.G. PLUCKNET, D.L. PANCHO, J.V. HERBERGER, J.P. (1977):The World s Worst Weeds. Distribution and Biology. Univ. Press Hawaii. 4. KUROLI G. LEHOCZKY É. PÁLMAI O. REISINGER P. (2007): A precíziós növényvédelem. In: Németh et al.: A precíziós mezőgazdaság módszertana. JATEPress-MTA TAKI, Budapest. 5. LEHOCZKY É. (1988): Fontosabb egyéves és évelő gyomnövények tápanyagfelvétele. Kandidátusi értekezés. MTA TMB, Budapest. 6. LEHOCZKY É. (1994): A gyomnövények és kultúrnövények versengése a tápanyagokért. In Debreczeni B. Debreczeni Bné (szerk.) Trágyázási kutatások ig. Akadémiai Kiadó, Budapest, LEHOCZKY É. (2004): A gyomnövények szerepe a talaj-növény rendszer tápanyagforgalmában. MTA doktori értekezés. Keszthely. 8. LEHOCZKY É. PERCZE A. (2006): Gyomszabályozás. In: Birkás M. (szerk.): Földművelés és földhasználat. Mezőgazda Kiadó, Budapest, LEHOCZKY É. KISMÁNYOKY A. NAGY P. NÉMETH T. (2008): Nutrient absorption of weeds in maize. Communications in Agricultural and Applied Biological Sciences 73: (4) NÉMETH T. NEMÉNYI M. HARNOS ZS. (2007): A precíziós mezőgazdaság módszertana. JATEPress MTA TAKI, Budapest. 11. UJVÁROSI M. (1973a): Gyomirtás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest UJVÁROSI M. (1973b): Gyomnövények. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE
GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 14. hét Előadás áttekintése A kukorica vegyszeres gyomirtása. A kukorica fontosabb gyomnövényei. A gyomok
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár Növényvédelmi Tanszék Doktori Iskola vezető Prof. Dr. Kuroli Géza az MTA doktora Alprogramvezető
www.syngenta.hu kukorica gyomirtó szer gyűjtőcsomag
www.syngenta.hu kukorica gyomirtó szer gyűjtőcsomag ProNik gyűjtőcsomag Összetétel: 2,5 kg Casper + 6x1 l Milagro Extra 6 OD + 2x0,5 l FixPro A csomag 8 ha kukorica gyomirtására elegendő. Amenynyiben a
Növénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában
Földminősítés és földhasználati információ a környezetkímélő gazdálkodás versenyképességének javításáért Növénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában Csathó
IPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
IPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése A borsó talaj előkészítése Tápanyagellátása Vetése Növényvédelem, növényápolás
A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ
A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ MOSONMAGYARÓVÁR 2003 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-
Amaranthus retroflexus szırös disznóparéj
Amaranthus retroflexus szırös disznóparéj 15-150 cm, pelyhes szırő, erıs karógyökerő hosszú nyelő, tojásdad, ép június-október, sőrő, tömött füzérekben álló virágok kupakkal nyíló tok, növényenként 500
NKFP 4/037/2001. Budapest. 2002. február 15.
SZAKMAI RÉSZJELENTÉS NKFP 4/037/2001. Preciziós növénytermesztés Budapest 2002. február 15. ÖSSZEFOGLALÁS A kísérleti területek térinformatikai rendszerének kialakítása, GIS rendszer tervezésének módszertana
Molekuláris genetikai vizsgálatok a virágzás szabályozottságának feltárására az ürömlevelű parlagfűben (Ambrosia artemisiifolia L.
Molekuláris genetikai vizsgálatok a virágzás szabályozottságának feltárására az ürömlevelű parlagfűben (Ambrosia artemisiifolia L.) NAGY ERZSÉBET MÁTYÁS KINGA KOLICS BALÁZS VIRÁG ESZTER KUTASY BARBARA
Hatások és kölcsönhatások a trágyázás és az agrotechnika egyéb elemei között a szántóföldi növénytermesztésben
Növényvédelmi szakemberek továbbképzése Hévíz, 2016. január 12. Hatások és kölcsönhatások a trágyázás és az agrotechnika egyéb elemei között a szántóföldi növénytermesztésben Árendás Tamás tudományos főmunkatárs
Gyomdiverzitás vizsgálatok trágyázási tartamkísérletben. Összefoglalás
TALAJTANI VÁNDORGYŰLÉS VIII. szekció, Tápanyag-gazdálkodás, talajkémia 301 306 Gyomdiverzitás vizsgálatok trágyázási tartamkísérletben Lehoczky Éva 1 *, Kamuti Mariann 1, Sándor Renáta 1, Mazsu Nikolett
GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 6. hét Előadás áttekintése Tápanyagellátás Vetéstechnológia Tápanyagellátás TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS A talaj
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaságtudományi Kar, Mosonmagyaróvár AGRÁRMŰSZAKI, ÉLELMISZERIPARI ÉS KÖRNYEZETTECHNIKAI INTÉZET "A" Programvezető "B" Programvezető Prof.
Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása
KTIA_AIK_12-1-2013-0015 projekt Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása Szabó Anita Kamuti Mariann Mazsu Nikolett Sáringer-Kenyeres Dóra Ragályi Péter Rékási Márk
Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben
Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÓTH KÁLMÁN MOSONMAGYARÓVÁR
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÓTH KÁLMÁN MOSONMAGYARÓVÁR 2015 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR KÖRNYEZETTUDOMÁNYI INTÉZET MOSONMAGYARÓVÁR Wittmann Antal Növény-, Állat-
68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31.
68665 számú OTKA pályázat zárójelentés File: OTKAzáró2011 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. A kutatás munkatervének megfelelően a könnyen oldható elemtartalmak szerepét vizsgáltuk a tápláléklánc szennyeződése
Kizárólag a DuPont-tól! Az ember és a környezet veszélyeztetésének elkerülése érdekében tartsa be a használati utasítást.
DUPONT T i t u s 2 5 D F formuláció: vízben diszpergálható granulátum (WG) N hatóanyag: 25 % (m/m%) rimszulfuron Széles hatásspektrumú gyomirtó szer takarmány kukorica és silókukoricában, étkezési burgonyában
Talajművelési rendszerek
Talajművelési rendszerek A szántóföldi növények talajművelési rendszerei ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Talajművelési rendszer Talajművelési rendszer kialakítását meghatározó tényezők A talajművelés klasszikus sorrendje
HAGYOMÁNYOS- ÉS HIDEGTŰRŐ KUKORICA HIBRIDEK GYOMNÖVÉNYEKKEL VALÓ VERSENGÉSÉNEK VIZSGÁLATA
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola Iskolavezető: Prof. Dr. KOCSIS LÁSZLÓ az MTA doktora Témavezető: Prof. Dr. LEHOCZKY ÉVA az MTA doktora,
Színre lép. az új tengeri mentő
Színre lép az új tengeri mentő Egyszerű, modern, hatékony Kétszikű gyomok Felhasználási javaslat Új posztemergens kukorica gyomirtószer felhasználható: Takarmány és vetőmag kukoricában. Az Elumis a mesotrion
A fontosabb kukorica hibridek minőségi tulajdonságainakai akulása földrajzi tájanként
Földrajzi Értesítő XXXIX. évf. 1990.1-4. füzet, pp. 196 205. A fontosabb kukorica hibridek minőségi tulajdonságainakai akulása földrajzi tájanként PROKSZÁNÉ PAPLÓGÓ ZSUZSANNA SZÁNIEL IMRE Napjainkban a
Mazsu Nikolett PhD hallgató Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola Kutatómunka helyszíne: MTA ATK TAKI
Mazsu Nikolett PhD hallgató Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola Kutatómunka helyszíne: MTA ATK TAKI Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezetmérnöki BSc szak (2007-2011) Környezettechnológia
ZÁRÓJELENTÉS. A talajművelés és a tápanyagellátás gyomosodásra gyakorolt tartamhatásának tanulmányozása OTKA ny. sz. K60314
1 ZÁRÓJELENTÉS A talajművelés és a tápanyagellátás gyomosodásra gyakorolt tartamhatásának tanulmányozása OTKA ny. sz. K60314 Kutatásainkat a Keszthelyen 1972-ben beállított talajművelési tartamkísérletben,
A R I G O 5 1 W G vízben diszpergálható granulátum (WG)
DUPONT A R I G O 5 1 W G vízben diszpergálható granulátum (WG) hatóanyag: 360 g/kg, (36 % m/m) mezotrion 120 g/kg, (12 % m/m) nikoszulfuron 30 g/kg, (3 % m/m) rimszulfuron Széles hatásspektrumú gyomirtó
Principal DF. vízoldható granulátum (WG) N. környezeti veszély hatóanyag:42.9% nikoszulfuron+ 10.7% rimszulfuron. Kizárólag a DuPont-tól!
DUPONT Principal DF formuláció: vízoldható granulátum (WG) N környezeti veszély hatóanyag:42.9% nikoszulfuron+ 10.7% rimszulfuron Széles hatásspektrumú gyomirtó szer áru- és silókukorica gyomirtására az
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR Biológiai Rendszerek Műszaki Intézete Doktori Iskola vezetője: PROF. DR. NEMÉNYI MIKLÓS DSc Témavezetők:
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103 Összefüggés a talajsavanyúság mértéke és a mészhatások között a hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán, 1950 1998 I. A mészformák és a talajtulajdonságok
Principal Plus Principal Plus Gold
DuPont Principal Plus Principal Plus Gold A kukorica eredményes gyomirtására, változó talaj-, csapadék- és gyomnövény viszonyok között is. az E. I. du Pont de Nemours and Company bejegyzett márkaneve az
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI *(25*,.210(= VESZPRÉMI EGYETEM *$='$6È*78'20È1
2. A szer faja: 500 g/l 2,4-D 2,4-diklór-fenoxi-ecetsav hatóanyagot tartalmazó, folyékony gyomirtó permetezőszer.
Szám: 46162/1999. Előadó: Dr. Ocskó Z. Szentey L. Tárgy: U 46 D-FLUID SL gyomirtó permetezőszer korlátozott forgalomba hozatali és felhasználási engedélye BASF AG. Németország Az 1988. évi 2.Tvr. 14. -a
doktori (PhD) értekezés
doktori (PhD) értekezés Nagy Sándor A kiadvány a Talentum - Hallgatói tehetséggondozás feltételrendszerének fejlesztése a Nyugat-magyarországi Egyetemen c. TÁMOP - 4.2.2. B - 10/1-2010 - 0018 számú projekt
NATURA 2000 TERÜLETEK GYOMFAJ SPEKTRUMA A CSALLÓKÖZBEN BAN
NATURA 2000 TERÜLETEK GYOMFAJ SPEKTRUMA A CSALLÓKÖZBEN 2014-2016-BAN FARKAS ANIKÓ 1 *, DOMONKOS ZSOLT 1, LANTOS ZSUZSANNA 3, SZABÓ-SZIGETI VERONIKA 1, PETER TÓTH 2, REISINGER PÉTER 1 1 Széchenyi István
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Hornok Mária Témavezető: Prof. Dr. Pepó Péter MTA doktora DEBRECENI EGYETEM Hankóczy
T i t u s 25. hatóanyag: 250 g/kg, ( 25 % m/m) rimszulfuron. Kizárólag a DuPont-tól!
DUPONT T i t u s 25 DF vízben diszpergálható granulátum (WG) hatóanyag: 250 g/kg, ( 25 % m/m) rimszulfuron Széles hatásspektrumú gyomirtó szer takarmány kukoricában, silókukoricában, étkezési burgonyában
ENERGIANÖVÉNY TERMESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK
ENERGIANÖVÉNY TERMESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK Megyes, Attila ENERGIANÖVÉNY TERMESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK: Megyes, Attila Publication date 2013 Szerzői jog 2011 Debreceni Egyetem. Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL. T 037 442 sz.
A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL T 37 442 sz. OTKA téma Zárójelentés A magyar növénytermesztésben jelentős szerepet játszanak
Napraforgó növényvédelme. DuPont technológiai összefoglaló. Alert Sun Express 50 SX Tanos 50 DF
Alert Sun Express 50 SX Tanos 50 DF Napraforgó növényvédelme DuPont technológiai összefoglaló Az E. I. du Pont de Nemours and Company bejegyzett márkanevei. Express 50 SX : kizárólag Express toleráns napraforgóban
GÁBORJÁNYI RICHARD egyetemi tanár, KISMÁNYOKY TAMÁS egyetemi tanár,
Pannon Egyetem Georgikon Kar Keszthely Növénytermesztés és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola Iskolavezető: GÁBORJÁNYI RICHARD egyetemi tanár, az MTA doktora Témavezető: KISMÁNYOKY TAMÁS egyetemi tanár,
E x p r e s s 5 0 S X. Gyomirtó szer kizárólag E x p r e s s toleráns napraforgóban. vízben oldható granulátum (SG)
E x p r e s s 5 0 S X Gyomirtó szer kizárólag E x p r e s s toleráns napraforgóban. vízben oldható granulátum (SG) hatóanyag: 500 g/kg (50% m/m) tribenuron-metil Kizárólag a DuPont-tól! Az emberi egészség
Szent István Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományi Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés
Szent István Egyetem Gazdálkodás és Szervezéstudományi Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A PRECÍZIÓS (HELYSPECIFIKUS) NÖVÉNYTERMELÉS GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készítette: Lencsés Enikő Témavezető: Dr.
Klorózis megszüntetése karácsonyfatelepen
mennyiséget tíz erdőgazdaság gyűjtötte be; valószínű, hogy Marjai Zoltánnak Az Erdő 1960. 2. számában közölt tanulmányában évi 1500 kg-ra becsült országos magszükséglet előállításához szükséges 234 q toboz
Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel
Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani
A parlagfűről, parlagfű mentesítésről
A parlagfűről, parlagfű mentesítésről Összeállította: Stánitz Éva megyei tisztifőorvos Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Szabó Lajos hivatalvezető Vas Megyei Kormányhivatal
Parlagfű. A parlagfű elterjedése, kártétele
Parlagfű A parlagfű elterjedése, kártétele A parlagfű, helyesebben ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) Észak- Amerikából került Európába különböző terményszállítmányokkal. Magyarországon már
SZENT ISTVÁN EGYETEM MAGYARORSZÁG ÖKOLÓGIAI ADOTTSÁGAINAK ELEMZÉSE A CUKORRÉPA-TERMESZTÉS SZEMPONTJÁBÓL. Doktori értekezés tézisei.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MAGYARORSZÁG ÖKOLÓGIAI ADOTTSÁGAINAK ELEMZÉSE A CUKORRÉPA-TERMESZTÉS SZEMPONTJÁBÓL Doktori értekezés tézisei Tirczka Imre Gödöllő 2000 A doktori program címe: Szántóföldi növénytermesztési
A parlagfű mentesítés Fejér megyei tapasztalatai
A parlagfű mentesítés Fejér megyei tapasztalatai Dr. Pálmai Ottó Budapest, 2013. december 12. Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia)
www.syngenta.hu Kukorica gyomirtási technológiai füzet
www.syngenta.hu Kukorica gyomirtási technológiai füzet 2011 A sikeres kukoricatermesztés egyik fontos tényezője a hatékony, gyomflórához igazodó gyomirtás. A gyomirtószerek elsődleges választási szempontja
IPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
IPARI ÉS TAKARMÁNYNÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Talaj-előkészítés Tápanyagellátás Ültetés Növényvédelem, növényápolás
Követelmények. 2db ZH: max pont / ZH (kötelező min. 7 pont elérése / ZH) 1db Gyommag beszámoló max. 7 pont (kötelező min.
Földműveléstan Követelmények Gyakorlatokon való aktív részvétel! 2db ZH: max.13-13 pont / ZH (kötelező min. 7 pont elérése / ZH) 1db Gyommag beszámoló max. 7 pont (kötelező min. 4 pont elérése) 1db Gyomnövény
KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN
KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN Pozsgai Andrea 1, Szüle Bálint 2, Schmidt Rezső 3, Szakál Pál 4 1 MSc hallgató, környezetgazdálkodási agrármérnök, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár 2 PhD hallgató, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár
TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 3. A talaj- és növényvizsgálatok kalibrálása 3.1. A talaj- és növényvizsgálatoknál alkalmazott
Riolittufa a Mezőgazdaságban. Dr. Szabó Béla (NyF) és Nemes Gábor (CÉK)
Riolittufa a Mezőgazdaságban Dr. Szabó Béla (NyF) és Nemes Gábor (CÉK) Előzmények 2011-ben és 2012-ben Nyírgyulajon végeztünk el kisparcellás kísérleteket hibrid kukorica (PR37K85) hajtatásával. Mivel
E N G E D É L Y O K I R A T. Magyar Kwizda Kft. Budapest
ENGEDÉLYEZÉSI IGAZGATÓSÁG ELŐADÓ: Mészáros Ferencné ENGEDÉLYSZÁM: 492/2005. TÁRGY: TITUS MTG ikercsomagolású gyomirtó permetezőszer forgalomba hozatali és felhasználási engedélye OLDALAK SZÁMA: 3 E N G
Tápanyaggazdálkodásszámítás. mkk.szie.hu/dep/ntti
Tápanyaggazdálkodásszámítás mkk.szie.hu/dep/ntti Mi az a műtrágya? A műtrágyák a talajban keletkezett tápanyaghiányokat pótló anyagok, amelyek segítik a növényzet fejlődését. műtrágya növényvédőszer Műtrágya
Ipari melléktermékek vizsgálata a növények tápanyag-utánpótlásában
Tóth Brigitta 1,2 Gombás Dániel 1 Bojtor Csaba 1 Hankovszky Gerda 1 Lehoczky Éva 2 Ipari melléktermékek vizsgálata a növények tápanyag-utánpótlásában Examination of industrial by-products in plant nutrition
A nagy mennyiségű csapadék hatása az árukukorica fenológiai és növény-egészségügyi állapotára
A nagy mennyiségű csapadék hatása az árukukorica fenológiai és növény-egészségügyi állapotára Dr. Keszthelyi Sándor, Dr. Kazinczi Gabriella Kaposvári Egyetem ÁTK, Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszék
Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar ddrszk@gmail.com 2. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar speiserf@mail.aut.vein.hu 3.
Gyepterületek földminősítése, földértékelése és földhasználati információja a D-e-Meter rendszerben Dér Ferenc 1, Fábián Tamás 1, Hoffmann Richárd 1, Speiser Ferenc 2, Tóth Tibor 3 1 Kaposvári Egyetem
Opponensi vélemény. Gyuricza Csaba: A talaj és környezetminőség javítása és fenntartása növénytermesztési módszerekkel c. MTA doktori értekezéséről.
Opponensi vélemény Gyuricza Csaba: A talaj és környezetminőség javítása és fenntartása növénytermesztési módszerekkel c. MTA doktori értekezéséről. A növénytermelés alapvető feladata hagyományosan az élelmiszer-és
Kukorica növényvédelme. DuPont technológiai összefoglaló. Basis Refine. Steward Titus Titus Plus DF
Basis Refine Kukorica növényvédelme DuPont technológiai összefoglaló Steward Titus Titus Plus DF Az E. I. du Pont de Nemours and Company bejegyzett márkanevei. 1 A kukorica legfontosabb gyomnövényei Egyszikûek
Paraj technológia. 2015. évi szezon. Talaj-előkészítés apró morzsás szerkezetű, ülepedett, sima felszínű magágyat kell készíteni.
Paraj technológia 2015. évi szezon Terület kiválasztás, elővetemény jó kultúrú, gyommentes terület, a korán lekerülő gabonafélék a legmegfelelőbbek, jó levegő- és vízgazdálkodású, könnyen melegedő terület,
1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése 1.1 A munka kezdete és befejezése: 1.2 Célkitűzés:
1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése 1.1 A munka kezdete és befejezése: 23-26. 1.2 Célkitűzés: A hagyományos és a talajkímélő termesztéstechnológiai rendszerek talaj
Kizárólag a DuPont-tól! Az ember és a környezet veszélyeztetésének elkerülése érdekében tartsa be a használati utasítást.
DUPONT A c c e n t 7 5 D F formuláció: vízben diszpergálható granulátum (WG) N hatóanyag: 75 % nikoszulfuron Széles hatásspektrumú gyomirtó szer takarmány kukorica és vetmag kukorica elállítás gyomirtására
Az emberi egészség és a környezet veszélyeztetésének elkerülése érdekében be kell tartani a használati utasítás előírásait!
Sharpen 330 EC Gyomirtó permetezőszer kalászosok, rizs, kukorica, napraforgó, zöldborsó, száraz borsó, lóbab, szója, dohány, lucerna, vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma, zeller, paradicsom, paprika, káposzta,
NÖVÉNYVÉDELEM. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYVÉDELEM Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Alapvető ellentmondás a célfelület heterogén a kezelés homogén Történeti áttekintés Kezdet 60-70-es évek USA (hadiipar)
Olajos növények termesztés-technológiai ajánlat 2012
Olajos növények termesztés-technológiai ajánlat 2012 Tartalomjegyzék Bevezető 4. Napraforgó vetőmagajánlat NK Kondi 10. NK Brio 14. NK Oktava 16. NK Delfi 18. Alexandra PR 20. NK Neoma 22. NK Alego 26.
Doktori Iskola vezető: Dr. Kovács András DSc. Témavezetők: Dr. Juhász Lajos PhD Dr. Tanyi János DSc DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DEBRECENI EGYETEM AGRÁR ÉS MŰSZAKI TUDOMÁNYOK CENTRUMA MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉSI INTÉZET TERMÉSZETVÉDELMI ÁLLATTANI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI NEM ÖNÁLLÓ TANSZÉK ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI
Szudánifű (Sorghum sudanense)
Szudánifű (Sorghum sudanense) Mint neve is elárulja, Szudán és szavanna területeiről származó növény, aminek jó szárazságtűrő képessége részben innen eredeztethető. Földünkön ebbe a klímazónába tartozó
Az orvosi kamilla (Matricaria recutita L.) nemesítését megalapozó vizsgálatok
Az orvosi kamilla (Matricaria recutita L.) nemesítését megalapozó vizsgálatok Az orvosi kamilla (Matricaria recutita L.) igen nagy gazdasági jelentőséggel bíró, számottevő hagyományokkal rendelkező gyógynövényünk,
A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István
A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig
Pályi Béla 2 - Borzák Ferenc 1 - László Alfréd 2 - Gaál András 1 Helyspecifikus vasúti gyomszabályozás real-time közvetlen adagolású rendszerrel
Pályi Béla 2 - Borzák Ferenc 1 - László Alfréd 2 - Gaál András 1 Helyspecifikus vasúti gyomszabályozás real-time közvetlen adagolású rendszerrel Site specific railway weed control with real-time direct
STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági
Pap Nárcisz 1 Pap János 2 A termésbecslés és terméselemzés jelentősége a precíziós kukoricatermesztésben
Pap Nárcisz 1 Pap János 2 A termésbecslés és terméselemzés jelentősége a precíziós kukoricatermesztésben The importance of yield estimation and yield analysis in precision corn production narcisz.pap@gmail.com
GK BÉKÉS (2005) Javító minőségű, nagy termőképességűőszi búza fajta.
GK BÉKÉS (2005) Javító minőségű, nagy termőképességűőszi búza fajta. Korai, megbízható fagy- és télállóságú, szárazságtűrő. Termőképessége üzemi körülmények között: 5-7,5 t/ha Esésszáma: 260-300 Szedimentációs
Új, hatékony lehetôség a kukorica állomány gyomirtásában a kétszikû gyomfajok és a magról kelô egyszikûek ellen
Új, hatékony lehetôség a kukorica állomány gyomirtásában a kétszikû gyomfajok és a magról kelô egyszikûek ellen Magról kelô egy- és kétszikû + évelô kétszikû gyomok ellen A kukorica Magyarországon a legnagyobb
KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott
KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott an10 Jó Mezőgazdasági Gyakorlat című képzéshez A képzési program kódszáma: an10 A képzési program megnevezése: Jó Mezőgazdasági Gyakorlat
ORSZÁGOS EREDMÉNYEK. Magyar Gyomkutató Társaság 18. Konferenciája, Balatonszemes, 2012. március 8.
ORSZÁGOS EREDMÉNYEK NOVÁK RÓBERT, DANCZA ISTVÁN, SZENTEY LÁSZLÓ, KARAMÁN JÓZSEF, BALOGH ÁKOS, BÉRES IMRE, BLASKÓ DÁVID, CZIMBER GYULA, CSATHÓ ANDRÁS ISTVÁN, CSONTOS PÉTER, DÁVID ISTVÁN, DELLEI ADRIENNE,
EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2
EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros
TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL
TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294 SZAKÉRTŐ NEVE: Dr. Mikulás József Feladat megnevezése: Gyomnövények természetes
A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai
A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös
BÁNYAREM GVOP - 3.1.1-2004 - 05-0261 / 3.0 TANULMÁNY. (Rövidített verzió)
BÁNYAREM Bányászati tevékenységbıl származó diffúz szennyezıforrások kockázatának csökkentése immobilizáción alapuló integrált remediációs technológiákkal GVOP - 3.1.1-2004 - 05-0261 / 3.0 TANULMÁNY (Rövidített
ÚJ FÁS SZÁRÚ ENERGIAÜLTETVÉNY TECHNOLÓGIÁJA ÉS HASZNOSÍTÁSÁNAK KOMPLEX KIDOLGOZÁSA TELJES TERMÉKPÁLYA MENTÉN
ÚJ FÁS SZÁRÚ ENERGIAÜLTETVÉNY TECHNOLÓGIÁJA ÉS HASZNOSÍTÁSÁNAK KOMPLEX KIDOLGOZÁSA TELJES TERMÉKPÁLYA MENTÉN 1. munkaszakasz szakmai beszámolója Részjelentés 2008. 01.01. 2008.06.30. Pályázati azonosító:
MŰTRÁGYÁK ÉS BIOKÉSZÍTMÉNYEK HATÁSA A TALAJ MIKROBIOLÓGIAI AKTIVITÁSÁRA ÉS TERMÉKENYSÉGÉRE
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei MŰTRÁGYÁK ÉS BIOKÉSZÍTMÉNYEK HATÁSA A TALAJ MIKROBIOLÓGIAI AKTIVITÁSÁRA ÉS TERMÉKENYSÉGÉRE Jakab Anita Témavezető: Dr. habil. Kátai János egyetemi tanár DEBRECENI
GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 15. hét Előadás áttekintése A kukorica vetőmagtermesztés legfontosabb feltételei A kukorica vetőmagtermesztés
Természetfölötti erő. A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető!
Természetfölötti erő A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető! A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető! DON-minimalizálás A kalászfuzáriózis A kalászfuzáriózis hazánkban az őszi búza gyakori
h a t á r o z a t o t:
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út 141-145. 1537 Budapest, Pf. 407 Telefon: +36 (1) 309 1000 ppp.registration@nebih.gov.hu
COMPARISON OF EFFICACY OF DIFFERENT POSTEMERGENCE HERBICIDE TREATMENTS IN MAIZE IN HUNGARY
COMPARISON OF EFFICACY OF DIFFERENT POSTEMERGENCE HERBICIDE TREATMENTS IN MAIZE IN HUNGARY KÜLÖNBÖZŐ POSZTEMERGENS GYOMIRTÁSI TECHNOLÓGIÁK HATÉKONYSÁGÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Maria TORMA*,
Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás
SMKVB2013V N Tárgyfelelős: Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás 2+2 4 Dr. Heltai Miklós Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás Vadtakarmányozás: speciális vadtakarmányok. Rügy, gally, lomb, fakéreg,
Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása
Zárójelentés Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása A kutatás időtartama: 22 25. A jelen pályázat keretében végzendő kutatás célja: A természetközeli erdőnevelési eljárások
SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZÁNTÓFÖLDEK KOMPLEX KÖZGAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE MAGYARORSZÁGON Készítette: Vinogradov Szergej
FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom
Kukorica vörösödés (Maize Redness = MR) és vektorai
Kukorica vörösödés (Maize Redness = MR) és vektorai Kölber Mária Elek Rita Csömör Zsófia Genlogs Biodiagnosztika Kft, Budapest Hévíz, 2016. január 12. Az előadás felépítése A fitoplazmákról általában Sztolbur
VETÉSTŐL ARATÁSIG, NAGY SZÉLTIPPANTÓL ÉS KÉTSZIKŰ GYOMOKTÓL MENTES ÁLLOMÁNY
technológia növényvédelem tapasztalatok 2015. augusztus A Dow AgroSciences információs magazinja repce- és gabonatermesztőknek RUNWAY VALÓDI TALAJ-ÉS LEVÉLEN KERESZTÜLI HATÁS A REPCE ŐSZI GYOMIRTÁSÁBAN
TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 6. A műtrágyák és kijuttatásuk agronómiai ill. agrokémiai szempontjai 6.1. A műtrágyák
A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai
Kuti Rajmund Szakál Tamás Szakál Pál A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Bevezetés Az utóbbi tíz évben a klímaváltozás és a globális civilizációs hatások következtében Földünk
SZENT ISTVÁN EGYETEM
SZENT ISTVÁN EGYETEM Környezeti hatások a depóniagáz mennyiségi, illetve minőségi jellemzőire Doktori (PhD) értekezés tézisei Molnár Tamás Géza Gödöllő 2012 A doktori iskola megnevezése: Műszaki Tudományi
Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4
2014. március Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 5 Ipar... 6 Építőipar...
DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi kar Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék
DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi kar Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék INTERDISZCIPLINÁRIS AGRÁR- ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Prof. dr.
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási