Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben"

Átírás

1 Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a long-term fertilization experiment 1 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, NKTDI PhD hallgató 2 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék, egyetemi docens 3 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, egyetemi hallgató 4 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növényvédelmi Intézet, egyetemi docens Bevezetés A mikrobiális biomassza a talaj szervesanyag tartalmának átlagosan 2%-a, tehát nagyon kis része, mégis alapvető fontosságú a talajban lezajló folyamatokban. A talajban a szerves szén mennyisége mellett a mikrobiális biomassza tömegét és aktivitását számos tényező (felvehető tápanyagok mennyisége, nedvességtartalom, oxigén mennyisége, kémhatás, hőmérséklet) befolyásolja (Tate, 2000). A hatások vizsgálatát a talajok heterogenitása és a tényezők egy részének időbeli változása nehezíti. A felsorolt tényezők hatása együttesen érvényesül a különböző trágyázási formák és adagok hatásának vizsgálatakor. Változik a talajban a rendelkezésre álló tápanyagok mennyisége, a talajszerkezet és a vízellátás is. A hazai és nemzetközi szakirodalomból jól ismert, hogy a trágyázás befolyásolja a mikroorganizmusok mennyiségét és aktivitását a talajban. Kísérleteink során azt vizsgáltuk, hogy a különböző trágyaadagok és trágyázási módok hogyan, és milyen mértékben befolyásolták a talajban a mikrobiális biomassza tömegét, adott éghajlaton és talajtípuson. A szezonális ingadozások hatásának kiküszöbölésére és időjárási tényezők vizsgálatára az eltérő mintavételi időpontok adtak lehetőséget. A talaj szervesanyag mennyisége mellett annak minősége is befolyásolja a mikroorganizmusok mennyiségét. Ezért a mikrobiális biomassza meghatározása mellett vizsgáltuk a talajban a humusz minőségét is. A trágyázás és a különböző talajművelési, növénytermesztési módok hatását sokféleképpen lehet vizsgálni. A mezőgazdasági gyakorlat számára leghasználhatóbb eredmények a trágyázási és művelési tartamkísérletekből származnak. A tartamkísérletek beállításuk körülményei és korrekt értékelhetőségük miatt számos tudományos kérdésre is válasz adnak (Powlson et al, 1998). Napjainkban, mintegy 630 (10 évnél idősebb) tartamkísérletet tartanak nyilván a világon, legtöbbjük Európában található (Debreczeniné, 2009). A keszthelyi IOSDV tartamkísérletet 1983-ben állították be három ismétlésben tizenöt kezelés kombinációval az eltérő N trágyázás (5 szint) és szervestrágya kiegészítés (3 változat) hatásainak tanulmányozására. Ennek a tartamkísérletnek a parcelláiból vettünk talajmintákat 2014-ben és 2015-ben és azokat használtuk a mikrobiális biomassza mennyiség és humuszminőség meghatározásához. Anyagok és módszerek A kísérlet talajtípusa Ramann-féle barna erdőtalaj, humuszban és foszforban gyengén, káliummal közepesen ellátott. Átlagosan a humusztartalom 1,6-1,7%, az ammóniumlaktát oldható P 2O 5 tartalom mg/kg, a K 2O tartalom mg/kg, a ph KCl 6,8-7,0, fizikai félesége homokos vályog. 235

2 Az évente átlagosan lehullott csapadék mennyisége: 683 mm ( ), az átlagos évi középhőmérséklet: 10,5 º C. 1. ábra: A 2014-es (a) és 2015-ös (b) év havi középhőmérséklet és csapadék mennyiség adatai, (Forrás: Keszthelyi Meteorológiai Állomás) A 2014-es évben összesen 875,3 mm csapadék hullott Keszthelyen. A júliustól szeptemberig tartó bőséges csapadékmennyiség a parcellákon lévő kukorica optimális érését hátrányosan befolyásolta, illetve a betakarítást késleltette, nehezítette. A talaj magasabb nedvességtartalma kedvezőbb a mikroorganizmusok számára, ez tükröződik is a 2014-es év őszi mérési eredményeiben, melyek jóval magasabbak lettek, mint a tavaszi eredmények. A 2015-ös évben jóval több száraz időszak volt, mely a mikroorganizmusok számára sem volt kedvező. Az IOSDV (Nemzetközi szerves- és nitrogéntrágyázási tartamkísérlet) jelű kéttényezős sávos elrendezésű gabonás vetésforgó tartamkísérlet növényi sorrendje: kukorica - őszi búza őszi árpa; ismétléseinek száma: 3. Parcelláinak bruttó mérete: 48 m 2. A kísérlet tényezői között a növekvő N műtrágya adagok és a kiegészítésként kijuttatott különböző szerves trágyák szerepelnek. A műtrágyázást tekintve minden kísérleti parcella (a N kontroll is) egységesen 100 kgha -1 P 2O 5 és K 2O hatóanyag tartalmú alapműtrágyázásban részesül, míg a N kezelések kijuttatása a vetésforgóban szereplő növényektől függően 5 egyenlően növekvő adagban történik (N1, N2, N3, N4, N5). A N hatóanyag adagok kukorica esetében: kgha -1, búza esetében: (0-50-[50+50]-[ ]-[ ]) kgha -1. A műtrágya (MT) önmagában történő kijuttatása (szervestrágya kiegészítés nélküli kontroll) mellett műtrágya+istállótrágya (IST) és műtrágya+szármaradvány+zöldtrágya (SZ+ZT) változatok szerepelnek. Az istállótrágyás kezelésekben az istállótrágya kijuttatása 35 tha -1 adagban a rotáció során (három évenként) egy alkalommal a kukorica előtt leszántva történik. A szármaradványok visszapótlása esetében minden 1 t szármaradványra számítva 10 kg N hatóanyag kiegészítés is történik hektáronként. A szármaradvány visszapótlási változatokban a rotáció során egy alakalommal az őszi árpa tarlójába vetett másodvetésű olajretek zöldtrágya növény (Raphanus sativus var. Oleiformis) alászántása is megtörténik (Kismányoky és Balázs, 1996). Talajmintákat május elején a kukorica kelése után, szeptemberében a kukorica betakarítása után, magas talajnedvesség tartalommal, valamint április 30-án, ugyanabban a blokkban a Zadoks (1974) -féle fenológiai kódrendszer alapján az őszi búza 37-es (a zászlóslevél éppenhogy látható) állapotában, enyhén nedves talajállapotban vettük. A mintavétel után a talajokat teljesen le nem zárt nylon zacskókban, hűtőszekrényben tároltuk 4-6 hétig. Mikrobiális biomassza mérését Vance et al. (1987) leírása alapján végeztük. Röviden: A kloroform fumigálás miatt az intakt mikrobák lizálnak és a mikrobiális szerves anyag kiszabadul. A talaj nem-élő szerves anyagaira nem hat a kloroform kezelés. A talajmintákat kettéosztottuk, egyik részt fumigáltuk kloroformmal 24 órán keresztül 236

3 vákuum exszikkátorban, a másik részt nem. A szerves szenet 0,5 M kálium-szulfát oldattal extraháltuk ki, és a fumigált és fumigálatlan mintákban egyaránt megmértük. A különbségekből a mikrobiális biomassza széntartalma egy korrekciós faktorral (k EC= 0,38) meghatározható. A korrekciós faktorra azért van szükség, mert a kloroformos fumigálás során nem az összes mikroorganizmus pusztul el, és a talaj oldható szerves szén tartalmának csak egy része oldható ki a kálium-szulfátos kivonóoldattal. A különböző talajok vizsgálata alapján Vance et al. (1987) által javasolt érték széleskörűen elfogadott. A humuszminőség mérésére az E4/E6 módszert használtuk. A módszer lényege, hogy a talajból 0,5 %-os NaOH oldattal kioldjuk a humuszanyagokat, majd 465 és 665 nm hullámhosszaknál mérjük a NaOH-os humuszkivonatok fényelnyelését. A két érték hányadosa alapján következtethetünk arra, hogy a kis molekulájú fulvo- és huminsavak, vagy a nagyobb molekulájú, jobb minőségű huminsavak dominálnak a talajban (Kononova, 1966). A mérési eredméneket SPSS Student Version 15.0 statisztikai programmal, valamint Microsoft Office Excel programmal értékeltük ki. Eredmények Az 1. táblázat A, része a mikrobiális biomassza tömeg méréseinek összesített eredményét mutatja, ahol harmadik tényezőként a mintavétel időpontja is értékelésre került. Az alkalmazott trágya kiegészítési módok esetében a legmagasabb biomassza tömeget az istállótrágyás (IST) kiegészítésnél mértünk, 16 %-kal magasabbat, mint a csak műtrágyázott (NPK), és 12 %-kal magasabbat, mint a szárleszántás+zöldtrágya (NPK+SZ+ZT) kiegészítésben részesülő parcellákon. Ez a különbség statisztikailag is igazolható. Azonban a csak műtrágyázott és a szárleszántás+zöldtrágyázott parcellák eredményei között nem volt szignifikáns mértékű az eltérés. Harmadik tényezőként a mintavétel idejét vizsgáltuk, ahol szignifikáns eltérést a tavaszi minták mutatnak, itt lényegesen alacsonyabb átlageredményt kaptunk, mint a másik két mintavételi időpontban. A szervestrágya kiegészítés valamint a mintavétel időpontjának kombinációja esetében is voltak szignifikáns eltérések. 1. táblázat: Mikrobiális biomassza tömeg 2014 tavaszi, őszi és 2015 tavaszi méréseinek összesített eredményei IOSDV (A: Trágya kiegészítések és a különböző mintavételi időpontok mikrobiális biomassza C tömegei, B: különböző nitrogén adagok mikrobiális biomassza C tömegei). Rövidítések magyarázata a szövegben. A, Trágya kiegészítés Mintavétel ideje NPK NPK+IST NPK+SZ+ZT 2014 tavasz 2014 ősz 2015 tavasz MBC (µg C g -1 talaj) 148, , , ,7 171, ,071 SzD 5 %: 12,605 B, N adagok N0 N1 N2 N3 N4 MBC (µg C g -1 talaj) 152, , , , ,921 SzD 5 %: 16,

4 Az 1. táblázat B, része a parcellákon alkalmazott emelkedő N adagok által eredményezett mikrobiális biomassza tömeg értékeket mutatja. A statisztikai értékelés szerint itt nincs szignifikáns eltérés, a szignifikancia vizsgálat negatív. Az eredményekből viszont jól látszik, hogy a N adag emelkedése csak egy bizonyos mértékig növeli a mikrobiális biomassza tömegét, aztán csökkenti azt. A 2. táblázat a 2014-es őszi mintákból mért E4/E6 humuszminőség hányados értékeket mutatja be. Ha a hányados értéke 7-nél nagyobb akkor a kis molekulájú fulvo- és huminsavak dominálnak, ha 3 és 5 közé esik akkor a nagyobb molekulájú, jobb minőségű huminsavak vannak túlsúlyban. Az eredményekből látható, hogy a szerves trágya kiegészítések javítják a talaj humuszminőségét. A legjobb humuszminőség (6,427) a szárleszántás+zöldtrágya kiegészítésben részesülőparcellákon volt. A csak műtrágyázott parcellák E4/E6 hányadosa a legmagasabb, ez szignifikánsan eltér a másik két kezelés eredményeitől. Összességében elmondható, hogy a kísérleti terület egészén nem túl jó minőségű a humuszanyag. 2. táblázat: A 2014-es őszi mintából mért E4/E6 humuszminőség eredményei, különböző trágyázási kiegészítési módok és N adagok mellett. Rövidítések magyarázata a szövegben. Trágya kiegészítés N adagok E4/E6 7,835 6,853 6,427 7,124 7,324 7,355 6,892 6,497 SzD 5 %: 0,582 SzD 5%: 0,751 A 3. táblázat a különböző időpontban vett minták mikrobiális biomassza tömeg méréseinek eredményeit szemlélteti. A tavaszi mérések statisztikai értékelésénél, sem a trágya kiegészítések, sem a különböző N adagok nem mutattak szignifikáns eltérést. A év őszi mérésének eredményei szerint az istállótrágyás kiegészítés bizonyult a leghatékonyabbnak mikrobiális biomassza tömeg szempontjából (első éves istállótrágya hatás). Ennél a kezelésnél csak 8,5 %-kal alacsonyabb a csak NPK műtrágyás parcellák mikrobiális biomassza tömege. Ez a különbség statisztikailag nem szignifikáns. A 2014-es őszi minták esetében a szárleszántás+zöldtrágyakezelés esetén volt a legalacsonyabb a mikrobiális biomassza C mennyisége, ami a másik két kezelés eredményeinél szignifikánsan alacsonyabb. A különböző N adagok között itt sem volt szignifikáns eltérés. A 2015-ös év tavaszi mikrobiális biomassza mérésének eredményei szerint a trágya kiegészítések statisztikailag is igazolható különbséget mutattak. A legmagasabb érték az istállótrágyás kiegészítésnél volt (második éves istállótrágya hatás), alacsonyabb volt 25%-kal a szárleszántás+zöldtrágyás, 35 %-kal pedig a csak műtrágyás kezelés. A N adagok hatására itt sem volt szignifikáns eltérés. Bár a N adagok esetében nem volt kimutatható szignifikáns hatás, az eredmények mind hasonló tendenciát követnek. A N adagok kezdeti emelkedése növeli a mikrobiális biomassza mennyiséget, majd az optimumot meghaladva csökkenti azt. A N kezelés a növények fejlődésére is hasonló tendencia szerint hat. 238

5 3. táblázat: Mikrobiális biomassza C tömeg évenkénti bontásban. A 2014 tavaszi, őszi és 2015 tavaszi méréseinek eredményei. Rövidítések magyarázata a szövegben tavasz Trágya kiegészítés N adagok MBC (µg C g -1 talaj) 128, , , , ,84 147, , ,381 SzD 5 %: 28,547 SzD 5%: 36, ősz Trágya kiegészítés N adagok MBC (µg C g -1 talaj) 173, , , , , , , ,577 SzD 5 %: 28,547 SzD 5%: 23, tavasz Trágya kiegészítés N adagok MBC (µg C g -1 talaj) 143, , , , , , , ,804 SzD 5 %: 19,083 SzD 5%: 24,637 A különböző időpontokban vett minták mikrobiális biomassza eredményei között végzett korreláció vizsgálatnál a 2014 őszi és 2015 tavaszi minták adták a legnagyobb korrelációs együtthatót (0,24), de 95% szignifikancia szinten nem szignifikáns az eltérés. Ez az eredmény is jól mutatja, hogy az azonos parcellákból, de különböző időpontban vett minták eredményeit jelentősen befolyásolják a klimatikus és környezeti viszonyok, illetve a kezelések időpontjai. A mikrobiális biomassza mennyiség és a humuszminőség közti korreláció vizsgálat szintén nem volt szignifikánsan (korrelációs együttható: 0,23). 239

6 Eredmények értékelése A szakirodalomi közlemények nagyobb részében leírtak szerint a trágyázás, főként a szerves trágyázás pozitívan befolyásolja a talajban a mikrobiális biomassza tömeget (Ibrahim 1971, Helmeczi 1983, Müller 1991, Kátai 1999, Kátai 2006, Szili-Kovács 2012,). Ennek a már szinte tankönyvi tételnek a magyarázata, hogy a trágyázás hatására növekszik a növényi biomassza (a gyökereké is), és ez közvetetten (a talajba kerülő többlet szervesanyag miatt) kedvez a mikroorganizmusok szaporodásának is. Közvetlen hatást általában a szervestrágyázással kapcsolatban mutatnak ki. Saját vizsgálataink alapján is elmondható, hogy a műtrágyázás mellett kiegészítésként használt istállótrágyázás, valamint szárleszántás+zöldtrágya növény alkalmazása növeli a talaj mikrobiális biomassza tömegét. A műtrágyázás során alkalmazott különböző N adagok azonban közvetlenül nem befolyásolták számottevően a talajban élő mikroorganizmusok mennyiségét. Tendenciaszerűen azonban megállapítható, hogy a növényállomány számára optimális szintű N ellátás (N műtrágya adagok) mellett nagyobb volt a mikrobiális biomassza mennyisége is. A trágyahatás általában nem lineáris, a növekvő adaggal nem egyenletesen nő a mikroorganizmusok mennyisége. A közlemények kisebb részében a trágyázás hatása nem mutatható ki, és ez magyarázható az adott kísérletre jellemző körülményekkel, eseményekkel. Mindkét esetben nehezíti az adatok értékelését és az összefüggések feltárását a mérések jellemzően nagy szórása, amely a kísérleti terület és a talaj inhomogenitásából, a minták tárolásából és a mérési módszerekből származik. Az E4/E6 módszerrel végzett humuszminőség mérések alapján a humuszanyagok javítása érdekében is érdemes szerves kiegészítést alkalmazni. A korrelációanalízisek eredményei - az alacsony korrelációk az eltérő évek között - bizonyítják, hogy jelentős az eltérés a különböző időpontban, eltérő környezeti és klimatikus viszonyok között vett minták mikrobiális biomassza tömege között. A időjárás valamint az egyéb környezeti tényezők hatásainak vizsgálatához több mintavétel szükséges, tehát a jövőben ezen vizsgálatok mindenképp indokoltak és tervezettek. Összefoglalás A mikroorganizmusok a talaj összes szerves anyagának csak kis részét (1-2 %) alkotják, jelentőségük mégis nagy, hiszen a szervetlen anyagok a lebontásuk által válnak szerves tápanyaggá. A talajban élő mikroorganizmusok rendkívül érzékenyen és gyorsan reagálnak a környezet változásira, így jól alkalmazhatóak a talaj állapot jellemzésére, valamint előrejelzésre. Egy több évtizede beállított tartamkísérlet kiváló lehetőséget biztosít a különböző kezelések hatásának vizsgálatára, hiszen a hosszú évek alatt alkalmazott azonos kezelések számos kísérleti hibát kizárnak, melyek egy frissen beállított kísérletnél fennállhatnak. Vizsgálataink arra engednek következtetni, hogy a műtrágyázás mellett mindenképp indokolt valamilyen szerves kiegészítő trágyázás, vagy szárleszántás és zöldtrágya növény alkalmazása, a talaj biológiai állapotának, valamint a benne található humuszanyagok minőségi javításának érdekében. 240

7 Hivatkozások Debreczeni B.-né Nemzetközi áttekintés a világ szántóföldi tartamkísérleteiről. In: Az Országos Műtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) kísérleti eredményei ( ). Szerk.: Debreczeni B.-né és Németh T. Akadémiai kiadó. Budapest Helmeczi B Műtrágyák hatása a talaj mikroflórájára. Agrokémia és Talajtan 32: Ibrahim, A. N., Kamel. M & El-Sherbeny, M.A., A Tolypotrix tenius algával történő oltás hatása a rizs termésére és a talaj nitrogénmérlegére. Agrokémia és Talajtan 20: Kátai J Talajmikrobiológiai jellemzők változása trágyázási tartamkísérletben. Agrokémia és Talajtan 48: Kátai J Changes in soil characteristics in a mono- and triculture long-term field experiment. Agrokémia és Talajtan 55: Kismányoky, T és Balázs, J Keszthelyi tartamkísérletek. Pannon Agrártudományi Egyetem, Keszthely Kononova M.M Soi1 Organic Matter. Pergamon Press Ltd, Oxford, 544 p. Müller G Az agroökológia talajmikrobiológiai kérdései és az intenzív mezőgazdasági termelés. Agrokémia és Talajtan. Budapest. 40 (1991) Powlson D. S, Smith, P., Coleman, K., Smith, J. U., Glendining, M. J., Koerschens, M. and Franko, U A European network of long-term sites for studies on soil organic matter. Soil & Tillage Research 47: Szili-Kovács T., Molnár E., Villányi I., Knáb M., Bálint Á., Heltai Gy. és Anton A. 2012: CO 2 kibocsátás és mikrobiális aktivitás bolygatatlan talajoszlopban ásványi és istállótrágya kezelések hatására kukorica jelzőnövénnyel. In: Lehoczky É. (szerk.) Talaj-víz-növény kapcsolatrendszer a növénytermesztési térben. MTA Talajtani és Agrokémiai Intézet, Budapest, Tate, R. L Process control in soil. In Soil microbiology. John Wiley & Sons, New York. USA Vance, E. D., Brookes, P. C. and Jenkinson, D. S An extraction method for measuring soil microbial biomass C. Soil Biol. Biochem. 19 (6): Zadoks, J.C., Chang, T.T. and Konzak, C.F. (1974) A decimal code for the growth stages of cereals. Weed Research 14:

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE

Részletesebben

A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ

A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ MOSONMAGYARÓVÁR 2003 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-

Részletesebben

KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN

KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN Pozsgai Andrea 1, Szüle Bálint 2, Schmidt Rezső 3, Szakál Pál 4 1 MSc hallgató, környezetgazdálkodási agrármérnök, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár 2 PhD hallgató, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár

Részletesebben

Növénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában

Növénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában Földminősítés és földhasználati információ a környezetkímélő gazdálkodás versenyképességének javításáért Növénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában Csathó

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig

Részletesebben

Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása

Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása KTIA_AIK_12-1-2013-0015 projekt Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása Szabó Anita Kamuti Mariann Mazsu Nikolett Sáringer-Kenyeres Dóra Ragályi Péter Rékási Márk

Részletesebben

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási

Részletesebben

Tápanyaggazdálkodásszámítás. mkk.szie.hu/dep/ntti

Tápanyaggazdálkodásszámítás. mkk.szie.hu/dep/ntti Tápanyaggazdálkodásszámítás mkk.szie.hu/dep/ntti Mi az a műtrágya? A műtrágyák a talajban keletkezett tápanyaghiányokat pótló anyagok, amelyek segítik a növényzet fejlődését. műtrágya növényvédőszer Műtrágya

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 3. A talaj- és növényvizsgálatok kalibrálása 3.1. A talaj- és növényvizsgálatoknál alkalmazott

Részletesebben

Komposztált vágóhídi melléktermékek hatása szántóföldi növények terméshozamára. Összefoglalás

Komposztált vágóhídi melléktermékek hatása szántóföldi növények terméshozamára. Összefoglalás Komposztált vágóhídi melléktermékek hatása szántóföldi növények terméshozamára Ragályi Péter Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest E-mail: ragalyi@rissac.hu Összefoglalás Őrbottyáni

Részletesebben

Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri Zoltán intézetigazgató, az MTA doktora a DAB alelnöke

Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri Zoltán intézetigazgató, az MTA doktora a DAB alelnöke Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Mezőgazdaságtudományi Kar Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri

Részletesebben

Riolittufa a Mezőgazdaságban. Dr. Szabó Béla (NyF) és Nemes Gábor (CÉK)

Riolittufa a Mezőgazdaságban. Dr. Szabó Béla (NyF) és Nemes Gábor (CÉK) Riolittufa a Mezőgazdaságban Dr. Szabó Béla (NyF) és Nemes Gábor (CÉK) Előzmények 2011-ben és 2012-ben Nyírgyulajon végeztünk el kisparcellás kísérleteket hibrid kukorica (PR37K85) hajtatásával. Mivel

Részletesebben

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31.

68665 számú OTKA pályázat zárójelentés 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. 68665 számú OTKA pályázat zárójelentés File: OTKAzáró2011 2007. 07. 01. 2011. 07. 31. A kutatás munkatervének megfelelően a könnyen oldható elemtartalmak szerepét vizsgáltuk a tápláléklánc szennyeződése

Részletesebben

Gramix Prog. Gramix Program. Gramix Program. egyedülálló. célszerűség. célszerűség. gyártástechnológia K+F K+F K+F K+F. minőség. minőség.

Gramix Prog. Gramix Program. Gramix Program. egyedülálló. célszerűség. célszerűség. gyártástechnológia K+F K+F K+F K+F. minőség. minőség. K+F Gramix Program tudatos gazdálkodás gyedi etétel yság s kelát prémium minőség mezo- és mikroelemek egyedülálló gyártástechnológia rugalmasság prémium minőség Program hozzáadott érték ezo- és elemek

Részletesebben

AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103

AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103 AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No. 1 2. 103 Összefüggés a talajsavanyúság mértéke és a mészhatások között a hazai szabadföldi kísérletek adatbázisán, 1950 1998 I. A mészformák és a talajtulajdonságok

Részletesebben

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL. T 037 442 sz.

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL. T 037 442 sz. A NÖVÉNYTERMESZTÉSI TÉR (TALAJ-NÖVÉNY) ANYAGFORGALMÁNAK INTERAKTÍV VIZSGÁLATA A MINŐSÉGI BÚZA ELŐÁLLÍTÁSA CÉLJÁBÓL T 37 442 sz. OTKA téma Zárójelentés A magyar növénytermesztésben jelentős szerepet játszanak

Részletesebben

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése 1.1 A munka kezdete és befejezése: 1.2 Célkitűzés:

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése 1.1 A munka kezdete és befejezése: 1.2 Célkitűzés: 1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése 1.1 A munka kezdete és befejezése: 23-26. 1.2 Célkitűzés: A hagyományos és a talajkímélő termesztéstechnológiai rendszerek talaj

Részletesebben

Opponensi vélemény. Gyuricza Csaba: A talaj és környezetminőség javítása és fenntartása növénytermesztési módszerekkel c. MTA doktori értekezéséről.

Opponensi vélemény. Gyuricza Csaba: A talaj és környezetminőség javítása és fenntartása növénytermesztési módszerekkel c. MTA doktori értekezéséről. Opponensi vélemény Gyuricza Csaba: A talaj és környezetminőség javítása és fenntartása növénytermesztési módszerekkel c. MTA doktori értekezéséről. A növénytermelés alapvető feladata hagyományosan az élelmiszer-és

Részletesebben

MŰTRÁGYÁK ÉS BIOKÉSZÍTMÉNYEK HATÁSA A TALAJ MIKROBIOLÓGIAI AKTIVITÁSÁRA ÉS TERMÉKENYSÉGÉRE

MŰTRÁGYÁK ÉS BIOKÉSZÍTMÉNYEK HATÁSA A TALAJ MIKROBIOLÓGIAI AKTIVITÁSÁRA ÉS TERMÉKENYSÉGÉRE Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei MŰTRÁGYÁK ÉS BIOKÉSZÍTMÉNYEK HATÁSA A TALAJ MIKROBIOLÓGIAI AKTIVITÁSÁRA ÉS TERMÉKENYSÉGÉRE Jakab Anita Témavezető: Dr. habil. Kátai János egyetemi tanár DEBRECENI

Részletesebben

TALAJAINK KLÍMAÉRZÉKENYSÉGE. (Zárójelentés)

TALAJAINK KLÍMAÉRZÉKENYSÉGE. (Zárójelentés) TALAJAINK KLÍMAÉRZÉKENYSÉGE (Zárójelentés) Az EU talajvédelmi stratégiáját előkészítő szakértői tanulmányok a talaj víz általi erózióját a legjelentősebb talajdegradációs folyamatnak tekintik, ami a legnagyobb,

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom

Részletesebben

Növekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására

Növekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet,

Részletesebben

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Kukorica kultúrában alkalmazott herbicidek hatása a talaj mikrobiológiai aktivitására.

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei. Kukorica kultúrában alkalmazott herbicidek hatása a talaj mikrobiológiai aktivitására. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Kukorica kultúrában alkalmazott herbicidek hatása a talaj mikrobiológiai aktivitására Sándor Zsolt Témavezetı: Dr. Kátai János DEBRECENI EGYETEM Hankóczy Jenı Növénytermesztési-,

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Hornok Mária Témavezető: Prof. Dr. Pepó Péter MTA doktora DEBRECENI EGYETEM Hankóczy

Részletesebben

A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS

A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai a Mátraaljai

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 6. A műtrágyák és kijuttatásuk agronómiai ill. agrokémiai szempontjai 6.1. A műtrágyák

Részletesebben

Fajtakísérleti Innovációs Tanács, 2009

Fajtakísérleti Innovációs Tanács, 2009 GOSZ-VSZT Őszi Búza Posztregisztrációs Fajtakísérlet 2009 A kísérleteket szervezték: Gabonatermesztők Országos Szövetsége Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács A kísérleteket a fenti szervezetek

Részletesebben

A gyomnövények szerepe a talaj - növény rendszer tápanyagforgalmában

A gyomnövények szerepe a talaj - növény rendszer tápanyagforgalmában Dr. Lehoczky Éva DSc A gyomnövények szerepe a talaj - növény rendszer tápanyagforgalmában Gyomnövények tápanyagelvonásának tanulmányozása precíziós eljárások és térinformatikai módszerek alkalmazásával

Részletesebben

A kezelési egységek szerepe a precíziós növénytermesztésben The role of treatment zones in precision farming

A kezelési egységek szerepe a precíziós növénytermesztésben The role of treatment zones in precision farming Gór Arnold 1 - Kocsis Mihály 2 - Sisák István 3 A kezelési egységek szerepe a precíziós növénytermesztésben The role of treatment zones in precision farming gor.arnold@2005.georgikon.hu 1 Pannon Egyetem,

Részletesebben

TOTAL 44% A VETÉS JOBB MINŐSÉGE Nagyobb hozam és eredmény. NITROGÉN (N) Ammónia nitrogén (N/NH 4 ) 20% 24% KÉN (S)

TOTAL 44% A VETÉS JOBB MINŐSÉGE Nagyobb hozam és eredmény. NITROGÉN (N) Ammónia nitrogén (N/NH 4 ) 20% 24% KÉN (S) NITROGÉN (N) Ammónia nitrogén (N/NH 4 ) KÉN (S) 20% 24% TOTAL 44% Fizikai tulajdonságok: gömb alakú, fehér színű, szagtalan granulátumok Granulometria: 2-5 mm között: min. 95% Vízben oldhatóság: 750g/l

Részletesebben

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 6. hét Előadás áttekintése Tápanyagellátás Vetéstechnológia Tápanyagellátás TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS A talaj

Részletesebben

Egyéb hozamfokozó eljárások. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs

Egyéb hozamfokozó eljárások. Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Egyéb hozamfokozó eljárások Dr. Bokor Zoltán, tudományos munkatárs Termőképesség Bruttó hozam 1 ha-ra vetített összes halmennyiség egy szezonban Kihelyezési tömeg A szezon elején a tóba kihelyezett halállomány

Részletesebben

A kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében

A kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében A kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében Jakab Péter Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Tájökológiai

Részletesebben

GOSZ-VSZT Őszi Búza Posztregisztrációs Fajtakísérlet

GOSZ-VSZT Őszi Búza Posztregisztrációs Fajtakísérlet GOSZ-VSZT Őszi Búza Posztregisztrációs Fajtakísérlet 2013 A kísérleteket szervezték: Gabonatermesztők Országos Szövetsége Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács A kísérleteket a fenti szervezetek

Részletesebben

A KUTATÁS CÉLJA, A MUNKATERVBEN VÁLLALT KUTATÁSOK ISMERTETÉSE

A KUTATÁS CÉLJA, A MUNKATERVBEN VÁLLALT KUTATÁSOK ISMERTETÉSE Részletes szakmai zárójelentés A talaj tápanyag-ellátottságának és a szimbionta partnerek kompatibilitásának szerepe néhány mezőgazdasági haszonnövény mikorrhiza-függésében c. F42543 nyilvántartási számú

Részletesebben

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás

Részletesebben

Bacteriosollal kezelt tábla (A 1)

Bacteriosollal kezelt tábla (A 1) Összehasonlító talajszelvény-vizsgálat Pusztaszabolcs, 2015. szeptember 1. Vizsgált terület: Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. birtokai A Pusztaszabolcsi Zrt. összességében 0 hektáron gazdálkodik (bérelt és integrált

Részletesebben

Zala megye, Alsópáhok Hrsz : 140/44, 26 hektár szántó, 2007 április október

Zala megye, Alsópáhok Hrsz : 140/44, 26 hektár szántó, 2007 április október A Microbion UNC - tartóshatású, stabilizált mikrobiológiai növénytápláló és talajjavító oltóanyag - hatásvizsgálata DEKALB kukoricafajtákon - Alsópáhokon A vizsgálat célja : Megállapítani, hogy milyen

Részletesebben

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása OTKA Posztdoktori (D 048592) zárójelentés Bevezetés A talajsavanyodás stádiuma a talaj

Részletesebben

Tápanyag-gazdálkodás

Tápanyag-gazdálkodás Tápanyag-gazdálkodás A szőlő növekedése és terméshozama nagymértékben függ a talaj felvehető tápanyag-tartalmától és vízellátottságától. Trágyázás: A szőlő tápanyagigényének kielégítésére szolgáló műveletcsoport

Részletesebben

Hatások és kölcsönhatások a trágyázás és az agrotechnika egyéb elemei között a szántóföldi növénytermesztésben

Hatások és kölcsönhatások a trágyázás és az agrotechnika egyéb elemei között a szántóföldi növénytermesztésben Növényvédelmi szakemberek továbbképzése Hévíz, 2016. január 12. Hatások és kölcsönhatások a trágyázás és az agrotechnika egyéb elemei között a szántóföldi növénytermesztésben Árendás Tamás tudományos főmunkatárs

Részletesebben

Szántóföldi kultúrák fejtrágyázásának aktuális kérdései. Bertáné Szabó Emese

Szántóföldi kultúrák fejtrágyázásának aktuális kérdései. Bertáné Szabó Emese Szántóföldi kultúrák fejtrágyázásának aktuális kérdései Bertáné Szabó Emese Trágyaigény megosztása a tenyészidőszakban Műtrágyázási módok: Alaptrágyázás Starter trágyázás Fejtrágyázás Lombtrágyázás Kiegészítő

Részletesebben

Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon.

Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon. A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 6.5 6.2 Urbanizációs hatások a fák fejlődésére New York környékén Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon. Világszerte egyre gyorsul az urbanizáció, amely

Részletesebben

A solti kísérleti terület talajvizsgálati eredményei. Vizsgálat típusa: Bővített talajvizsgálat (H2) P 2 O 5 K 2 O Na Mg NO 2- NO 3 - N

A solti kísérleti terület talajvizsgálati eredményei. Vizsgálat típusa: Bővített talajvizsgálat (H2) P 2 O 5 K 2 O Na Mg NO 2- NO 3 - N 1.sz. táblázat ph KCl KA Só % A solti kísérleti terület talajvizsgálati eredményei. Vizsgálat típusa: Bővített talajvizsgálat (H2) Humusz % CaCO 3 % P 2 O 5 K 2 O Na Mg NO 2- NO 3 - N mg/kg SO 4 Cu Mn

Részletesebben

Az évjárat és a műtrágyázás hatása az eltérő genetikai adottságú kukoricahibridek termésére, a fotoszintézis és a levélterület alakulására

Az évjárat és a műtrágyázás hatása az eltérő genetikai adottságú kukoricahibridek termésére, a fotoszintézis és a levélterület alakulására Az évjárat és a műtrágyázás hatása az eltérő genetikai adottságú kukoricahibridek termésére, a fotoszintézis és a levélterület alakulására El Hallof Nóra Sárvári Mihály Debreceni Egyetem Agrártudományi

Részletesebben

HUMUSZANYAGOK MENNYISÉGI ÉS MIN SÉGI ERÓZIÓJÁNAK MÉRÉSE A TOLNA MEGYEI SZÁLKA TELEPÜLÉS MELLETTI VÍZGY JT N

HUMUSZANYAGOK MENNYISÉGI ÉS MIN SÉGI ERÓZIÓJÁNAK MÉRÉSE A TOLNA MEGYEI SZÁLKA TELEPÜLÉS MELLETTI VÍZGY JT N HUMUSZANYAGOK MENNYISÉGI ÉS MIN SÉGI ERÓZIÓJÁNAK MÉRÉSE A TOLNA MEGYEI SZÁLKA TELEPÜLÉS MELLETTI VÍZGY JT N Borcsik Zoltán 1, Farsang Andrea 2, Barta Károly 2, Kitka Gergely 3 1 Csongrád Megyei MGSZH NTI,

Részletesebben

Zöldtrágya. fajok és keverékek

Zöldtrágya. fajok és keverékek Zöldtrágya fajok és keverékek A 2015-ös év megmutatta, hogy a zöldítési szabályok jelentős változásokat hoztak a gazdálkodók életébe. Sok gazdálkodónak át kellett gondolnia vetéstervét és úgy alakítani,

Részletesebben

Kardos Levente 1 Sárközi Edit 1 Csumán András 1 Bálint András 2 Kasza Gyula 2 : Kommunális szennyvíziszap vermikomposztálásának lehetőségei

Kardos Levente 1 Sárközi Edit 1 Csumán András 1 Bálint András 2 Kasza Gyula 2 : Kommunális szennyvíziszap vermikomposztálásának lehetőségei Kardos Levente 1 Sárközi Edit 1 Csumán András 1 Bálint András 2 Kasza Gyula 2 : Kommunális szennyvíziszap vermikomposztálásának lehetőségei 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Talajtan

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Savanyú talajok javítása 74.lecke A talajjavítás fogalma STEFANOVITS (1977) definíciója

Részletesebben

A trágyázás és öntözés tartamhatása a 0,01 mol kalcium-kloridban oldható N-frakciókra alföldi mészlepedékes csernozjom talajon

A trágyázás és öntözés tartamhatása a 0,01 mol kalcium-kloridban oldható N-frakciókra alföldi mészlepedékes csernozjom talajon AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 58 (2009) 2 251 264 A trágyázás és öntözés tartamhatása a 0,01 mol kalcium-kloridban oldható N-frakciókra alföldi mészlepedékes csernozjom talajon 1 BERÉNYI SÁNDOR, 1 BERTÁNÉ SZABÓ

Részletesebben

5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba

5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba 5. A talaj szerves anyagai Dr. Varga Csaba A talaj szerves anyagainak csoportosítása A talaj élőlényei és a talajon élő növények gyökérzete Elhalt növényi és állati maradványok A maradványok bomlása során

Részletesebben

A ZÖLD DUGLÁSZFENYÔ (PSEUDOTSUGA MENZIESII VAR. VIRIDIS) NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KÉT KÜLÖNBÖZÔ TERMÔHELYEN

A ZÖLD DUGLÁSZFENYÔ (PSEUDOTSUGA MENZIESII VAR. VIRIDIS) NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KÉT KÜLÖNBÖZÔ TERMÔHELYEN 1. évfolyam 1. szám 2 011 71 81 oldal A ZÖLD DUGLÁSZFENYÔ (PSEUDOTSUGA MENZIESII VAR. VIRIDIS) NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KÉT KÜLÖNBÖZÔ TERMÔHELYEN Kondorné Szenkovits Mariann Nyugat-magyarországi Egyetem,

Részletesebben

TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS

TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS TRÁGYÁK CSOPORTOSÍTÁSA Szerves - Istállótrágya - Hígtrágya - Zöldtrágya - Komposzt Szervetlen - Műtrágya TÁPANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA Makroeklemek - Nitrogén (N) - Foszfor (P 2 O 5 )

Részletesebben

A biomasszahamu, mint értékes melléktermék

A biomasszahamu, mint értékes melléktermék A biomasszahamu, mint értékes melléktermék Dr. Mikó Péter Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézet Budapest, 2014.12.11. Energiaforrás 1000 t olaj egyenérték megoszlás (%) EU-27 Magyarország EU-27

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM. Alkalmazkodó, környezetkímélő talajművelés feltételeinek megteremtése szántóföldi körülmények között. Doktori (PhD) értekezés

SZENT ISTVÁN EGYETEM. Alkalmazkodó, környezetkímélő talajművelés feltételeinek megteremtése szántóföldi körülmények között. Doktori (PhD) értekezés SZENT ISTVÁN EGYETEM Alkalmazkodó, környezetkímélő talajművelés feltételeinek megteremtése szántóföldi körülmények között Doktori (PhD) értekezés Földesi Petra Gödöllő 2013 A doktori iskola megnevezése:

Részletesebben

Búzaszalma felhasználása a denitrifikációs veszteség csökkentésére

Búzaszalma felhasználása a denitrifikációs veszteség csökkentésére Búzaszalma felhasználása a denitrifikációs veszteség csökkentésére Készítette: Farkas Éva Tervezési feladat, biomérnök, BSc Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2012 A búzaszalma A búza (Triticum)

Részletesebben

A szennyvíziszapok. ziszapok. Dr. Kiss Jenő

A szennyvíziszapok. ziszapok. Dr. Kiss Jenő A szennyvíziszapok ziszapok hasznosításának nak gyakorlata Dr. Kiss Jenő 1 A szennyvíziszapok ziszapok ártalmatlanításának nak és hasznosításának nak jelentősége Közegészségügyigyi Környezetvédelmi Állategészségügyigyi

Részletesebben

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György

Részletesebben

ACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS VOL. 49. NO. 2.

ACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS VOL. 49. NO. 2. ACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS VOL. 49. NO. 2. 345 Napraforgó (Helianthus annuus L.) kálium tápanyagellátási kísérlet eredményei GRÓSZ GERGELY 1 SÁRDI KATALIN 2 BERKE JÓZSEF 1 Pannon Egyetem, Georgikon Mezôgazdaságtudományi

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM HANKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI, KERTÉSZETI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. Doktori iskola vezető:

DEBRECENI EGYETEM HANKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI, KERTÉSZETI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. Doktori iskola vezető: DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUM MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR AGROKÉMIAI ÉS TALAJTANI INTÉZET HANKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI, KERTÉSZETI ÉS

Részletesebben

Szikes talajok javítása. Tóth Tibor

Szikes talajok javítása. Tóth Tibor Szikes talajok javítása Tóth Tibor Talajjavítás kilúgzással/átmosással (Keren, Miyamoto, 1990) FOLYAMATOK -a sók ki/feloldása -a víz átfolyása a talajprofilon -a sók eltávolítása a gyökérzónából Jó áteresztőképességű

Részletesebben

Trágyázási terv készítése

Trágyázási terv készítése 211 Szarvas Trágyázási terv készítése I. paradicsom 2 alap indító fej szervestrágya ammónium -nitrát IX/3 IV/3 513 175 N VI/2 sz.t. eke tárcsa kombi nátor 3 2 15 (2. o.) I. termőhely csernozjom talajok

Részletesebben

TALAJHASZNÁLATI MÓDSZEREK ÉRTÉKELÉSE TALAJVÉDELMI SZEMPONTBÓL

TALAJHASZNÁLATI MÓDSZEREK ÉRTÉKELÉSE TALAJVÉDELMI SZEMPONTBÓL TALAJHASZNÁLATI MÓDSZEREK ÉRTÉKELÉSE TALAJVÉDELMI SZEMPONTBÓL Doktori (Ph.D) értekezés tézisei Bencsik Katalin Gödöllő 2009 A doktori iskola megnevezése: Növénytudományi Doktori Iskola Tudományága: Növénytermesztési

Részletesebben

Dr. Tóth Árpád. Az öntözés és a talaj kapcsolata. 2015. február 23.

Dr. Tóth Árpád. Az öntözés és a talaj kapcsolata. 2015. február 23. Dr. Tóth Árpád Az öntözés és a talaj kapcsolata 2015. február 23. A talaj Földtani (építész) értelemben a talajöv az atmo-, hidro-és litoszféra kölcsönhatása, átszövődése következtében kialakult ún. kontakt

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR ÁLLAT- ÉS AGRÁR KÖRNYEZET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Környezettudományok Tudományág Iskolavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az MTA doktora Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla Az

Részletesebben

Különböző módon táplált tejelő tehenek metánkibocsátása, valamint ezek tárolt trágyájának metánés nitrogénemissziója

Különböző módon táplált tejelő tehenek metánkibocsátása, valamint ezek tárolt trágyájának metánés nitrogénemissziója LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.1 Különböző módon táplált tejelő tehenek metánkibocsátása, valamint ezek tárolt trágyájának metánés nitrogénemissziója Tárgyszavak: ammónia, tejelő tehenek, zsírok, trágyatárolás,

Részletesebben

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése Talajvédelem Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése Talajok szennyezése Porok Savak Fémek Sók Növény-védőszerek

Részletesebben

Természetfölötti erő. A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető!

Természetfölötti erő. A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető! Természetfölötti erő A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető! A DON-szint csökkenthető, a jó termés elérhető! DON-minimalizálás A kalászfuzáriózis A kalászfuzáriózis hazánkban az őszi búza gyakori

Részletesebben

4432 Nyíregyháza, Csongor utca 84. Adószám: 20585028-1-15 Cégjegyzékszám: 15-06-087225 Telefon: 30/3832816

4432 Nyíregyháza, Csongor utca 84. Adószám: 20585028-1-15 Cégjegyzékszám: 15-06-087225 Telefon: 30/3832816 4432 Nyíregyháza, Csongor utca 84. Adószám: 20585028-1-15 Cégjegyzékszám: 15-06-087225 Telefon: 30/3832816 1. Előzmények A kertészeti termelésben a növények genetikai potenciáljának maximális kihasználása

Részletesebben

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt program A korábbi (1998-2001) OTKA kutatás folytatásaként a természetvédelmi területbe beágyazódott,

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt program A korábbi (1998-2001) OTKA kutatás folytatásaként a természetvédelmi területbe beágyazódott, 1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt program A korábbi (1998-2001) OTKA kutatás folytatásaként a természetvédelmi területbe beágyazódott, korábban művelés alatt álló területek spontán és emberi beavatkozással

Részletesebben

Talajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások. Összefoglaló. Summary. Bevezetés

Talajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások. Összefoglaló. Summary. Bevezetés Talajaink klímaérzékenysége, talajföldrajzi vonatkozások Máté Ferenc 1 Makó András 1 Sisák István 1 Szász Gábor 2 1 Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar 2 Debreceni Egyetem, Agrártudományi

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 1. A szántóföldi növények hatékony és környezetkímélő tápanyagellátásának alapelvei 1.1.

Részletesebben

BEVEZETÉS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉS- TECHNOLÓGIÁJÁBA I.

BEVEZETÉS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉS- TECHNOLÓGIÁJÁBA I. BEVEZETÉS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉS- TECHNOLÓGIÁJÁBA I. Dr. Rádics János Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gép- és Terméktervezés Tanszék, No.: 1 Növénytermesztés tényezői Fény

Részletesebben

A szerves trágyázás és az EM-mel történő beoltás hatása a paradicsom fotoszintézisére, terméshozására és a termés minőségére

A szerves trágyázás és az EM-mel történő beoltás hatása a paradicsom fotoszintézisére, terméshozására és a termés minőségére A szeres trágyázás és az EM-mel történő beoltás hatása a paradicsom fotoszintézisére, terméshozására és a termés minőségére Beezető A műtrágyák túlzott használata sok gondot okozott a környezetszennyezéssel

Részletesebben

Termékkatalógus. Talajoltó Tarlóbontó Talajregeneráló Aminocat Phyller EnergiaHumin 1

Termékkatalógus. Talajoltó Tarlóbontó Talajregeneráló Aminocat Phyller EnergiaHumin 1 2016 Termékkatalógus Talajoltó Tarlóbontó Talajregeneráló Aminocat Phyller EnergiaHumin 1 KARBONSEMLEGESEN NYOMTATVA A kiadványban leírtak tájékoztató jellegűek. Az esetlegesen előforduló nyomdai hibákért

Részletesebben

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2 1. Bevezetés A dolgozat egy komplex tájökológiai vizsgálatot mutat be a Körös-Maros

Részletesebben

A kísérleteket szervezték:

A kísérleteket szervezték: GOSZ-VSZT Őszi Búza Posztregisztrációs Fajtakísérlet 2012 A kísérleteket szervezték: Gabonatermesztők Országos Szövetsége Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács A kísérleteket a fenti szervezetek

Részletesebben

Mikrobiológiai oltóanyagok hatása angolperje növekedésére és a talaj tápelem-tartalmára tenyészedényes kísérletben

Mikrobiológiai oltóanyagok hatása angolperje növekedésére és a talaj tápelem-tartalmára tenyészedényes kísérletben JakabA:Layout 1 3/10/14 1:33 PM Page 1 Mikrobiológiai oltóanyagok hatása angolperje növekedésére és a talaj tápelem-tartalmára tenyészedényes kísérletben Jakab Anita Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi

Részletesebben

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása Földgáz: CH4-97% Szerves hulladék TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása 2007. 07. 01: 50%-ra 2014. 07. 01: 35%-ra Nedvességtartalom 50% alatt: Aerob lebontás - korhadás komposzt + CO 2 50%

Részletesebben

PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE

PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE Tolner László 1 Kiss Szendille 2 Czinkota Imre 1 1 Szent István Egyetem, MKK, Talajtani és Agrokémiai Tanszék 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: Tolner.Laszlo@mkk.szie.hu

Részletesebben

A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1

A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1 Földrajzi Értesítő 2002. LI. évf. 1-2. füzet, pp. 31-39. A holocén felszínfejlődési folyamatok rekonstrukciója Magyarországon 1 LOVÁSZ GYÖRGY 2 The reconstruction of holocene géomorphologie processes in

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉÁKOK HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREKBEN. Székesfehérvár 2007

TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉÁKOK HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREKBEN. Székesfehérvár 2007 TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉÁKOK HASZNOSÍTÁSA KORSZERŰ, KOMPLEX HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREKBEN Székesfehérvár 2007 LEGÚJABB HAZAI KUTATÁSI-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK A SZILÁRD TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK MECHANIKAI

Részletesebben

Trágyázás az erdőgazdaságban*

Trágyázás az erdőgazdaságban* Trágyázás az erdőgazdaságban* DE,. JÁRÓ ZOLTÁN A világ mezőgazdálkodása elé tűzött cél az egységnyi területen maximális termés, illetve szervesanyagtermelés. Egyre inkább a mennyiség lép előtérbe és az

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 6. A műtrágyák és kijuttatásuk agronómiai és agrokémiai szempontjai 6.1. A műtrágyák alkalmazásának

Részletesebben

Hígtrágya kezelése a HAGE Zrt. sertéstelepein. Lupócz Zoltán

Hígtrágya kezelése a HAGE Zrt. sertéstelepein. Lupócz Zoltán Hígtrágya kezelése a HAGE Zrt. sertéstelepein Lupócz Zoltán Bevezetés Trágyának nevezzük azokat a szerves és szervetlen anyagokat, amellyel az elhasznált növényi anyagokat pótoljuk, ill. a talaj termőképességét

Részletesebben

A Plantaco Kft. 2012. évi terméklistája

A Plantaco Kft. 2012. évi terméklistája A Plantaco Kft. 2012. évi terméklistája Az elmúlt évtizedekben a szántóföldi növénytermesztés eredményességét elsősorban a hektáronkénti termés mennyisége határozta meg, minimális figyelmet fordítva a

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaságtudományi Kar, Mosonmagyaróvár AGRÁRMŰSZAKI, ÉLELMISZERIPARI ÉS KÖRNYEZETTECHNIKAI INTÉZET "A" Programvezető "B" Programvezető Prof.

Részletesebben

Polietilén zsákokban gyűjtött szerves hulladék komposztálása nyitott halmokban

Polietilén zsákokban gyűjtött szerves hulladék komposztálása nyitott halmokban HULLADÉKOK ENERGETIKAI ÉS BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSA 8.3 Polietilén zsákokban gyűjtött szerves hulladék komposztálása nyitott halmokban Tárgyszavak: komposztálás; komposztálóüzem; polietilén; tárolótartály;

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN

A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Csoma Zoltán Budapest 2010 A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője: Témavezető:

Részletesebben

Yaramagazin. YaraVita TM napraforgóban... A tavalyi évben a kompolti Fleischmann Rudolf Kutatóintézetben, kisparcellás körülmények között

Yaramagazin. YaraVita TM napraforgóban... A tavalyi évben a kompolti Fleischmann Rudolf Kutatóintézetben, kisparcellás körülmények között XI. évfolyam 1. szám 2011. március Ez az ön ingyenes példánya Ára: 275.- Ft (1.- ) Yaramagazin napraforgóban... A tavalyi évben a kompolti Fleischmann Rudolf Kutatóintézetben, kisparcellás körülmények

Részletesebben

AGROKÉMIA ÉS A NÖVÉNYTÁPLÁLÁS ALAPJAI Oktatási segédlet a műtrágyák felismeréséhez

AGROKÉMIA ÉS A NÖVÉNYTÁPLÁLÁS ALAPJAI Oktatási segédlet a műtrágyák felismeréséhez PANNON EGYETEM GEROGIKON KAR KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSTANI ÉS TALAJTANI TANSZÉK AGROKÉMIA ÉS A NÖVÉNYTÁPLÁLÁS ALAPJAI Oktatási segédlet a műtrágyák felismeréséhez Készítették: Dr. habil. Sárdi Katalin

Részletesebben

Időjárási paraméterek hatása az őszi búza liszt fehérjetartalmára és sütőipari értékszámára

Időjárási paraméterek hatása az őszi búza liszt fehérjetartalmára és sütőipari értékszámára Időjárási paraméterek hatása az őszi búza liszt fehérjetartalmára és sütőipari értékszámára Sipos Péter Tóth Árpád Győri Zoltán Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Élelmiszertudományi

Részletesebben

50 kg/ha 80 Ft/kg 50*80 = 4000 Ft/ha. 60 kg/ha 105 Ft/kg 60*105= 6300 Ft/ha. 130 kg/ha 65 Ft/kg 130*65= 8450 Ft/ha

50 kg/ha 80 Ft/kg 50*80 = 4000 Ft/ha. 60 kg/ha 105 Ft/kg 60*105= 6300 Ft/ha. 130 kg/ha 65 Ft/kg 130*65= 8450 Ft/ha SzGY04 - Végezzen el tápanyagutánpótlás számítást! GYAKORLATI PÉLDA Tápanyag utánpótlás Költségek: A./ Műtrágya anyagköltség B./ Keverés, őrlés segédüzemi költségének kiszámítása C./ Műtrágya felrakásának

Részletesebben

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata

A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2013. évi Őszi búza és árpa vetőmag ajánlata GK Békés A fajta elismerés éve: 2005. A fajtai korai érésű, szálkás típusú. Alkalmazkodóképessége kiváló. Fagy- és télállósága

Részletesebben

Összefoglalás. Summary. Bevezetés

Összefoglalás. Summary. Bevezetés A talajművelés szerepe környezetünk CO 2 terhelésében Szőllősi Nikolett 1 Zsembeli József 2 Kovács Györgyi 2 Juhász Csaba 1 1 DE AMTC MTK Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék 2 DE AMTC Karcagi Kutató

Részletesebben

MEGOLDÁSOKAT AJÁNLUNK! s z á n t ó f ö l d i o s z i a j á n l á s MÓRAAGRO KFT. ROSALIQ ROSASOL ROSAFERT

MEGOLDÁSOKAT AJÁNLUNK! s z á n t ó f ö l d i o s z i a j á n l á s MÓRAAGRO KFT. ROSALIQ ROSASOL ROSAFERT NEM MŰTRÁGYÁT ÁRULUNK, MEGOLDÁSOKAT AJÁNLUNK! s z á n t ó f ö l d i o s z i a j á n l á s MÓRAAGRO KFT. ROSAFERT ROSASOL ROSALIQ Bemutatkozás A Móraagro Kft. 1996. július 15-én alakult műtrágya, növényvédő

Részletesebben

1. melléklet A ciklodextrin hatásának jellemzése mikroorganizmusok szaporodására Murányi Attila

1. melléklet A ciklodextrin hatásának jellemzése mikroorganizmusok szaporodására Murányi Attila 1. melléklet A ciklodextrin hatásának jellemzése mikroorganizmusok szaporodására Murányi Attila Bevezetés... 1 A kutatás hipotézise... 2 A kutatás célja... 2 Az alkalmazott mikroorganizmusok... 3 Kísérleti

Részletesebben

A starter mikrogranulátum

A starter mikrogranulátum A starter mikrogranulátum A tavaszi vetésű kultúrák (pl. kukorica, napraforgó) kezdeti fejlődése alapvetően meghatározza a betakarítható termés mennyiségét. Az elhúzódó vagy egyenetlen kelés akár 40-70%-os

Részletesebben