Kardos Levente 1 Sárközi Edit 1 Csumán András 1 Bálint András 2 Kasza Gyula 2 : Kommunális szennyvíziszap vermikomposztálásának lehetőségei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kardos Levente 1 Sárközi Edit 1 Csumán András 1 Bálint András 2 Kasza Gyula 2 : Kommunális szennyvíziszap vermikomposztálásának lehetőségei"

Átírás

1 Kardos Levente 1 Sárközi Edit 1 Csumán András 1 Bálint András 2 Kasza Gyula 2 : Kommunális szennyvíziszap vermikomposztálásának lehetőségei 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Élelmiszeripari Gazdaságtan Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út Bevezetés A mai környezetvédelem-környezetgazdálkodás kiemelkedően fontos területe a szennyvíztisztítás, valamint a tisztítás során keletkező szennyvíziszap megfelelő kezelése. A szennyvíztisztítás során a szennyvízben található szennyező anyagok eltávolítása, illetve átalakítása történik fizikai, kémiai módszerekkel, illetve biokémiai folyamatok révén mikroorganizmusok segítségével. A kommunális szennyvíztisztítás folyamatában elsődleges feladat az oldott és oldhatatlan szerves és szervetlen komponensek eltávolítása. Az általánosan elterjedt kommunális szennyvíztisztítási technológia a mai kor környezetvédelmi kihívásainak megfelelően a háromfokozatú eleveniszapos szennyvíztisztítás, amelynek technológiai kivitelezése során számos alternatíva lehetséges. A későbbi szennyvíziszap kezelési technológia kiválasztásához elengedhetetlenül szükséges a szennyvíztisztítási technológia ( vízvonali technológia ) alaposabb megismerése. A mai modern szennyvíztisztítás elképzelhetetlen környezetileg fenntartható szennyvíziszap kezelés nélkül. A szennyvíztisztítás folyamata során keletkezett szennyvíziszap ahhoz, hogy további célokra felhasználható vagy biztonságosan elhelyezhető legyen, kezelése szükséges. A kezelés módja annak függvénye, milyen módon kívánják az iszapot hasznosítani, illetve elhelyezni, valamint milyen a szennyvíz és az abból keletkezett iszap összetétele. Hasznosítható összetevői mellett számos komponense lehet, ami hasznosításának és elhelyezésének lehetőségeit korlátozza vagy megakadályozza, ilyenek például a nehézfémek vagy a nem megfelelő makro-, illetve mikroelem-tartalom. A szennyvíziszap kezelés célja az iszap rothadó- és fertőzőképességének megszüntetése, a térfogatának és nedvesség-tartalmának csökkentése, valamint az iszapban lévő szerves anyag, tápelem, nyomelem átalakítása hasznosítható termékekké. A kezelések eredményeképpen a bűz- és szagártalmak is jelentősen csökkenthetők. (UNEP 2000, Vermes 2005). Az iszapkezelés lépései a következők: sűrítés, stabilizálás, kondicionálás, víztelenítés, ezen lépések kötelezőek, majd következhet további szárítás, vagy mezőgazdasági hasznosítás, vagy égetés, illetve deponálás. A nagy mennyiségben keletkező szennyvíziszap hulladéklerakón történő elhelyezése nem fenntartható stratégia, ezért egyre jobban előtérbe kerülnek a mezőgazdasági hasznosítási lehetőségek. A mezőgazdasági hasznosítási lehetőségek között kiemelt helyen kell foglalkoznunk az iszap önmagában vagy egyéb más szerves anyaggal (elsősorban zöldhullad ékkal történő együttes) komposztálásával, illetve a vermikomposztálásával. Az 1. táblázatban a szennyvíziszapok mezőgazdasági és hasznosítás nélküli elhelyezésének lehetőségeit foglaljuk össze. A hasznosítással történő elhelyezés egyik lehetséges megoldásaként megtalálható a komposztálás technológiája is.

2 1. táblázat: A szennyvíziszap mezőgazdasági és hasznosítás nélküli elhelyezésének lehetőségei Hasznosítással egybekötött elhelyezés Hasznosítás nélküli elhelyezés Mezőgazdasági hasznosítás Hasznosítás más módon Folyékony formában iszaptároló medencékben Folyékony iszap hasznosítás Rekultivált területeken Víztelenített formában területfeltöltésben Víztelenített iszaphasznosítás Víztelenített formában hulladéklerakó telepeken Iszapkomposztként történő hasznosítás Granulátumként történő Hasznosítás zöldövezetekben, parkokban, utak, vasutak Veszélyes hulladéklerakó telepeken egyéb toxikus hulladékokkal együtt hasznosítás mentén Forrás: Vermes (2005) A vermikomposztálás olyan szerves hulladékgazdálkodást jelent, mely során a gyűrűsférgek közé tartozó gilisztaféléket használnak fel a szerves anyag átalakítására. A víztelenített és rothasztott szennyvíziszapban lévő szerves anyag átalakítása többek között az Eisenia fetida tárgygilisztával lehetséges. Kanadában 1970-ben volt az első olyan telep, hol kezdetben heti 75 tonna biodegradált iszapkomposztot állítottak elő vermikomposztálással (Vermes 2005). Egyes kutatások (Rohlich, G., A. (ed.) 1981) szerint a kontrollhoz képest a vermikomposztált iszap esetén akár 25-szörös lebontási sebesség növekedést tapasztalható. A giliszták anyagcseréjüknek köszönhetően eltávolítják az elöregedő baktérium populációkat az iszapból, így teret engedve az újabb baktériumcsoportok megtelepedésének, amelyek hozzájárulhatnak a komposztálás folyamatának felgyorsulásához. A vermikomposztálás eredményeképpen javul a kezelt iszap nitrogén-, foszfor- és kálium-tartalma, valamint csökken a patogének száma pl.: a Salmonella enteritidis száma. Ezen paraméterek a további, mezőgazdasági felhasználás szempontjából meghatározó jelentőségűek. A giliszta tenyészet fenntartása viszonylag egyszerűen megoldható Az elkészült glisztakomposztból az élő egyedek könnyen elválaszthatók, amelyek a továbbiakban takarmányozási célokra is felhasználhatóak. A vermikomposztlás előnyeit és hátrányait a 2. táblázatban foglaltuk össze. 2. táblázat: A vermikomposztálás előnyei és hátrányai Előnyök: Hátrányok: Környezetbarát biotechnológia Viszonylag lassú folyamat Lebontási sebesség növekedés Érzékeny a környezeti tényezők megváltozására (hőmérséklet, nedvesség - tartalom, levegő ellátottság) A kiindulási anyag tömege akár 20-30%-kal is csökkenhet Érzékeny a szennyvíziszap összetételére (pl: extrém nehézfém-tartalom) Nő az iszap nitrogén-, foszfor-, káliumtartalma Nehézkes az ipari szintű technológia folyamatos fenntartása Csökken a szaghatás Csökken a patogének száma Stabil, mezőgazdaságban felhasználható termék képződik Forrás: Wong és Griffiths (1991), Vermes (2005), Khwairakpam és Bhargava (2009)

3 A vermikomposztálás tehát a komposztálás egyik speciális válfaja, amikor a kiindulási alapanyagokat gilisztákkal, vagy gilisztákban gazdag humusszal keverik, így a lebontás hatékonyságát a giliszták keverő hatásával, illetve a lebontó tevékenységével növelik. A biodegradációs folyamatok végén a giliszták elválaszthatók a komposzttól, majd újabb alapanyag-keverékhez adhatók (Renuka és Garg, 2008). Anyag és módszerek Kísérleteinket laboratóriumi körülmények között a Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszékén, valamint ipari körülmények között egy sóskúti ipartelepen végezzük. Mind a laboratóriumi, mind pedig az ipari szintű kísérleteink jelenleg is folynak, így e cikkünkben az eddig előzetes laboratóriumi eredményeinket mutatjuk be. Előadásunkba beszámolunk a cikk leadása és az előadás megtartása között eltelt idő alatt végzett kísérletek eredményeiről is. Laboratóriumi vermikomposztálást műanyag dobozokban valósítjuk meg, amelyeket előzetesen megfúrtuk az aerob feltételek biztosítása végett. A vizsgálatokat két különböző giliszta törzsállománnyal végezzük (érdi [G1 jelölés] és gyöngyöstarjáni [G2 jelölés] törzsek), amelyek előzetesen adaptálva lettek szennyvíziszaphoz. Mindkét esetben három kontroll mellett három-három párhuzamos laboratóriumi vermikomposztálást hajtunk végre. A kísérletet két eltérő környezeti feltétel között végezzük. Az egyik a laboratóriumon belüli (zárt) környezet, valamint egy külső, az aktuális meteorológiai viszonyoknak kitett környezetben (nyílt környezet). A legfontosabb meteorológia adatokat (pl.: léghőmérséklet, légnyomás, csapadék mennyiség) is mérjük. Összesen 18 ládában folyik a kísérlet. Az iszap összetételén a kísérleti periódus teljes időtartama alatt nem kívánunk változtatni, nem használunk fel egyéb szerves anyagot kevert iszapot vagy növényi hulladékot. A vermikomposztálásra alkalmazott műanyag ládát az iszappal és a trágyagilisztával az 1. ábra mutatja be. 1. ábra: A vermikomposztáló láda az iszappal és a gilisztákkal Forrás: saját készítés

4 Munkánk során vizsgáljuk a legfontosabb, a komposztot jellemző fizikai és kémia jellemzőket, ezek a következők: ph (H2O), térfogattömeg, száraz anyag tartalom, szerves anyag tartalom, összes sótartalom, összes nitrogén tartalom, foszfor tartalom (P 2 O 5 ), kálium tartalom (K 2 O), kalcium tartalom, magnézium tartalom, humusz tartalom (H%), humuszminőség, valamint a bakteriális sejtek össze aktivitását jellemző dehidrogenáz enzimaktivitás. Naponta ellenőrizzük a ládák hőmérsékletét és az oxidációs-redukciós folyamatokat jellemző redoxipotenciál értékeket is. A vizsgálandó paraméterek körének kialakításakor és a mintázás körülményeinek megállapításakor figyelembe vettük a 40/2008. kormányrendeletet, a 36/2006. FVM rendeletet. A mezőgazdasági termelés szempontjából meghatározó jelentőségű a humusztartalom mennyiségi és minőségi kérdése, ezért ezen vizsgálatokat kiemelt helyen kezeljük mind a laboratóriumi, mind pedig az ipari szintű vermikomposztálásnál. A humuszmennyiségi meghatározásának alapja a szerves vegyületek könnyű oxidálhatósága, a fogyott oxidálószer (kálium-bikromát, K 2 Cr 2 O 7 ) mennyiségéből a humusz mennyisége meghatározható (térfogatos elemzéses módszer)(msz :1987). A humusz minőség mérésének alapja a kioldott humuszanyagok fényelnyelésének spektrofotometriás mérése 4 különböző hullámhosszon (400 nm, 480 nm, 540 nm, 670 nm). A módszer (Hargitai 1988) két oldószert alkalmaz a humusz anyagok kioldásához: a 0,5%-os nátrium-hidroxid-oldatot (NaOH), amelyben a savasabb karakterű, gyengébb minőségű, kisebb moláris tömegű humuszkomponensek oldódnak jobban, míg a másik kivonószerben, az 1%-os nátium-fluoridoldatban (NaF) az értékesebb, nagyobb moláris tömegű humuszanyagok oldódnak jobban. A két kivonat fényelnyelésének (abszorbanciájának) hányadosa a humusz stabilitási szá m, amelyet Q betűvel jelölünk. A humusz stabilitási szám az alábbi képlettel számolható ki, amely értéke minél nagyobb, annál több az értékes humuszanyag mennyisége a vizsgált mintában: Q=A NaF /A NaOH ). Előzetes eredmények A teljes kísérleti periódus alatt alkalmazott kommunális szennyvíziszap alapadatait a 3. táblázat tartalmazza. 3. táblázat: A kommunális szennyvíziszap alapadatai Paraméterek: Mért érték: Száraz anyag tartalom (%) 81,93 Szerves anyag tartalom (%) 49,58 ph(h 2 O) 6,72 Sótartalom (c só ) 2165 mg/dm 3 Humuszmennyiség (H%) 15,61% Humuszminőség (Q): 400 nm-en 0, nm-en 0, nm-en 0, nm-en 0,567 Az eddigi mérési eredményeink alapján megállapítható, hogy elkezdődött a szennyvíziszap komposztálása. A komposztládák hőmérséklete a kiindulási hőmérséklethez képest növekedett, amely összhangban áll a komposztálás első bevezető, illetve lebomlási szakaszára jellemző és a szakirodalomban is ismertetett hőmérsékletnövekedéssel. A komposztládákban mért egyes redoxipotenciál értékek, valamint az átlagos redoxipotenciál értékek alapján

5 megállapítható, hogy minden ládában aerob viszonyok uralkodnak. A környezeti tényezők változását a 4. táblázat mutatja be. 4. táblázat: A környezeti tényezők összefoglaló adatai Paraméterek: Nyílt környezetben: Zárt környezetben: Levegő hőmérséklet ( C) 29,8±3,4 22,3±3,2 Iszap hőmérséklet ( C) 22,8±1,8 21,0±1,4 Redoxipotenciál (mv) 101,77±41,56 134,63±61,34 A humusz mennyiségének változását az 5. táblázat foglalja össze, amelyből megállapítható, hogy a kiindulási iszap humusz mennyiségéhez képest, az első héten csökkenést, majd növekedést tapasztaltunk, amelyből arra következtetünk, hogy a könnyebben lebontható szerves anyag mellett megkezdődött a humusz vegyületek átalakulása is. Ezt a tényt alátámaszthatja az összes szerves anyag tartalom változása is (kezdeti csökkenés 45,45±2,12%-ról, majd növekedése 54,51±3,09%-ra). 5. táblázat: A humusz mennyiségének (H%) változása Kiindulási iszap Gilisztát nem (vak) minták 1. heti átlaga: Gilisztát minták 1. heti átlaga: Gilisztát nem (vak) minták 2. heti átlaga: Gilisztát minták 2. heti átlaga: 15,61% 12,65±1,25% 14,06±1,02% 20,05±1,35% 23,42±1,14% Folyamatosan vizsgáltuk és jelenleg is vizsgáljuk a komposztládák humusz minőségének alakulását is, a kiindulási iszap humusz minőségét jellemző humusz stabilitási szám (Q) változását a 6. és a 7. táblázat tartalmazza. Megállapítható, hogy a kiindulási értékhez képest mindkét környezeti feltétel mellett (nyílt és zárt körülmények) és mindkét giliszta törzs esetén (G1 és G2) növekedett az első vizsgálati hét végére a humusz stabilitási szám, amely az értékesebb, nagy moláris tömegű humusz mennyiségének növekedését jellemzi. A második vizsgálati héten a G1 törzs esetében több esetben némi csökkenést tapasztalhatunk a vak (gilisztát nem ) mintákhoz képest, de a G2 törzsnél minden esetben növekedést figyelhettünk meg. 6. táblázat: A humuszstabilitási szám változása az 1. kísérleti héten 1. hét (nyílt) 1. hét (zárt) λ(nm) Kiindulási iszap vak G1 törzs G2 törzs vak G1 törzs G2 törzs 400 0,364 0,522 0,606 n.a. 0,427 0,830 n.a ,509 0,584 0,552 n.a. 0,488 1,063 n.a ,365 0,467 0,519 n.a. 0,385 0,898 n.a ,567 0,466 0,673 n.a. 0,615 0,636 n.a. Megjegyzés: n.a. = nincsen adat

6 7. táblázat: A humusz stabilitási szám változása a 2. kísérleti héten λ(nm) 2. hét (nyílt) 2. hét (zárt) vak G1 törzs G2 törzs vak G1 törzs G2 törzs 400 0,200 0,122 0,252 0,242 0,165 0, ,188 0,150 0,221 0,215 0,222 0, ,108 0,121 0,120 0,118 0,267 0, ,089 0,099 0,133 0,123 0,125 0,273 Összefoglalás Az eddigi rövid kísérleti periódusunk alapján is megállapítható, hogy az általunk vizsgált kommunális szennyvíziszap vermikomposztálása beindult. A komposztálás folyamatát jellemző alapvető fizikai és kémia paraméterek (pl: hőmérséklet, humusz mennyiség és minőség) változásai alátámasztják a komposztálás beindulását. A mezőgazdasági felhasználhatóság szempontjából kiemelt fontosságú paraméterek a humusz mennyiségét és minőségét jellemező értékek a kezdeti visszaesés ellenére növekedést mutatnak. A két, szennyvíziszapra előzetesen adaptált gilisztatörzs között eddig számottevő különbséget nem tapasztaltunk. Kísérleteinket folyamatosan végezzük és majd a szóbeli előadásunkban ismertetjük a további mérési eredményeinket, többek között a nehézfém koncentrációk változásait, amelyek a mezőgazdasági felhasználás szempontjából szintén meghatározó jelentőségűek. Felhasznált irodalom [1] 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról [2] 40/2008. (II. 26.) Kormányrendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001.(IV.3.) kormányrendelet módosításáról [3] Hargitai L. (1988): A talaj szerves anyagának maghatározása és jellemzése. In: Buzás I. (szerk.): talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv2. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. [4] Khwairakpam., M. and Bhargava, R. (2009): Vermitechnology for sewage sludge recycling. Journal of Hazardous Materials [5] MSz :1987 Talajok szerves anyag tartalmának meghatározása. [6] Renuka, G. and Garg, V. K. (2008): Stabilization of primary sewage sludge during vermicomposting. Journal of Hazardous Materials [7] Rohlich, G., A. (ed.)(1981): Food, Fuel, and Fertilizer from Organic Wastes, BOSTID Report, National Academy Press., Washington D. C [8] UNEP (2000): Environmentally sound technologies in wastewater treatment for the implementation of the UNEP Global Programme of Action (GPA)" Guidance On Municipal Wastewater". United Nations Environment Programme (UNEP) [9] Vermes L. (2005): Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás. Mez őgazda Kiadó. Budapest , , [10] Wong, S. H. and Griffiths, D. A. (1991): Vermicomposting in the management of pigwaste in Hong Kong. Word Journal of Microbiological Biotechnology

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba

5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba 5. A talaj szerves anyagai Dr. Varga Csaba A talaj szerves anyagainak csoportosítása A talaj élőlényei és a talajon élő növények gyökérzete Elhalt növényi és állati maradványok A maradványok bomlása során

Részletesebben

Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása

Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Hazánkban, a környező országokban és az Európai Unió más tagországaiban is komoly feladat az egyre nagyobb mennyiségben keletkező kommunális szennyvíziszap

Részletesebben

Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kassai Zsófia Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Bevezetés A növényi tápanyagok eltávolítása a szennyvízből, azon belül is a nitrogén-eltávolítás

Részletesebben

Kis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével. Böcskey Zsolt műszaki igazgató

Kis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével. Böcskey Zsolt műszaki igazgató Kis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével Böcskey Zsolt műszaki igazgató Témavázlat: Szennyvíztisztításról általánosságban Egyedi szennyvíztisztítók

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:

Részletesebben

VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK

VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.1 3.5 A szennyvíz felhasználása öntözésre Tárgyszavak: talaj; öntözés; szennyvíz; szennyvízkezelés; fertőtlenítés. A szennyvíz öntözésre történő felhasználásával a száraz

Részletesebben

Dr. Köhler Mihály előadása

Dr. Köhler Mihály előadása Biokultúra Tudományos Nap 2011. december 3. szombat Budapest Dr. Köhler Mihály előadása COLAS-ÉSZAKKŐ Bányászati Kft Bodrogkeresztúr Kakas-hegyi riolit tufa bánya COLAS-Északkő Bányászati Kft. Bodrogkeresztúr

Részletesebben

GYÓGYSZEREK ÉS METABOLITJAIK ELTÁVOLÍTHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA SZENNYVÍZBŐL

GYÓGYSZEREK ÉS METABOLITJAIK ELTÁVOLÍTHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA SZENNYVÍZBŐL GYÓGYSZEREK ÉS METABOLITJAIK ELTÁVOLÍTHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA SZENNYVÍZBŐL Dr. Bokányi Ljudmilla 1, Dr. Emmer János 1, Leskó Gábor 1,2, Varga Terézia 1 1 Miskolci Egyetem 2 ÉMK Észak-Magyarországi Környezetvédelmi

Részletesebben

KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN

KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN Pozsgai Andrea 1, Szüle Bálint 2, Schmidt Rezső 3, Szakál Pál 4 1 MSc hallgató, környezetgazdálkodási agrármérnök, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár 2 PhD hallgató, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár

Részletesebben

KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN

KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN KARDOS LEVENTE 1*, SIMONNÉ DUDÁS ANITA 1, VERMES LÁSZLÓ 1 1 Szent István Egyetem Kertészettudományi

Részletesebben

Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása

Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása KTIA_AIK_12-1-2013-0015 projekt Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása Szabó Anita Kamuti Mariann Mazsu Nikolett Sáringer-Kenyeres Dóra Ragályi Péter Rékási Márk

Részletesebben

MICÉLIUM-KOMPOSZTÁLÁS FÉLÜZEMI KÍSÉRLETÉNEK KRITIKAI ÉRTÉKELÉSE. Szakdolgozat

MICÉLIUM-KOMPOSZTÁLÁS FÉLÜZEMI KÍSÉRLETÉNEK KRITIKAI ÉRTÉKELÉSE. Szakdolgozat Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet MICÉLIUM-KOMPOSZTÁLÁS FÉLÜZEMI KÍSÉRLETÉNEK KRITIKAI ÉRTÉKELÉSE Szakdolgozat Készítette: Lohárth

Részletesebben

Bevezetés - helyzetkép

Bevezetés - helyzetkép Új irányzatok a szennyvíz-technológiában hazai kutatási eredmények Dr. Fleit Ernő, Sándor Dániel Benjámin, Dr. Szabó Anita Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A hulladék k definíci ciója Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni

Részletesebben

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Vízminőség-védelem; a víz fizikai és kémiai jellemzői. 15.lecke 1. Organoleptikus (érzékszervi

Részletesebben

Különböző módon táplált tejelő tehenek metánkibocsátása, valamint ezek tárolt trágyájának metánés nitrogénemissziója

Különböző módon táplált tejelő tehenek metánkibocsátása, valamint ezek tárolt trágyájának metánés nitrogénemissziója LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.1 Különböző módon táplált tejelő tehenek metánkibocsátása, valamint ezek tárolt trágyájának metánés nitrogénemissziója Tárgyszavak: ammónia, tejelő tehenek, zsírok, trágyatárolás,

Részletesebben

Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen.

Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Bevezetés A csemegekukorica feldolgozásának időszakában a debreceni szennyvíztelepen a korábbi években kezelhetetlen iszapduzzadás

Részletesebben

Textilipari szennyvíziszap felhasználása építőanyagok gyártásában

Textilipari szennyvíziszap felhasználása építőanyagok gyártásában KÖRNYEZETRE ÁRTALMAS HULLADÉKOK ÉS MELLÉKTERMÉKEK 7.5 Textilipari szennyvíziszap felhasználása építőanyagok gyártásában Tárgyszavak: építőanyag; gyártás; hulladék-újrahasznosítás; szennyvíziszap; textilipar.

Részletesebben

A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai

A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Kuti Rajmund Szakál Tamás Szakál Pál A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Bevezetés Az utóbbi tíz évben a klímaváltozás és a globális civilizációs hatások következtében Földünk

Részletesebben

Szén-dioxid semleges elektromos energia előállítása szerves szennyezőanyagokból mikrobiológiai üzemanyagcellákban

Szén-dioxid semleges elektromos energia előállítása szerves szennyezőanyagokból mikrobiológiai üzemanyagcellákban Szén-dioxid semleges elektromos energia előállítása szerves szennyezőanyagokból mikrobiológiai üzemanyagcellákban Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott

Részletesebben

Egy modell tanulságai és kivetítése

Egy modell tanulságai és kivetítése Tanulni annyi, mint élni a lehetőséggel. Paulo Coelho Egy modell tanulságai és kivetítése Tolnai Béla gépészmérnök Lektorálta: Oláh Péter, agrármérnök Kulcsszavak: szennyvízhasznosítás, komplex megoldás

Részletesebben

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25

Részletesebben

Települési szennyvíz tisztítása során keletkezı rácsszemétkomposzt akut toxicitási vizsgálata trágyagiliszta (Eisenia fetida) tesztszervezettel

Települési szennyvíz tisztítása során keletkezı rácsszemétkomposzt akut toxicitási vizsgálata trágyagiliszta (Eisenia fetida) tesztszervezettel ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2013) 98(1 2): 81 88. Települési szennyvíz tisztítása során keletkezı rácsszemétkomposzt akut toxicitási vizsgálata trágyagiliszta (Eisenia fetida) tesztszervezettel OTTUCSÁK MARIANNA

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani

Részletesebben

ENERGIAGAZDÁLKODÁS. Fenntartható hulladékgazdálkodás és környezetkímélő cementgyártás: lehet-e alternatív tüzelőanyag a települési szennyvíziszap?

ENERGIAGAZDÁLKODÁS. Fenntartható hulladékgazdálkodás és környezetkímélő cementgyártás: lehet-e alternatív tüzelőanyag a települési szennyvíziszap? ENERGIAGAZDÁLKODÁS Fenntartható hulladékgazdálkodás és környezetkímélő cementgyártás: lehet-e alternatív tüzelőanyag a települési szennyvíziszap? 1 Bolczek Veronika Pálvölgyi Tamás Magyar Cementipari Szövetség

Részletesebben

Hidrogén előállítása tejcukor folyamatos erjesztésével

Hidrogén előállítása tejcukor folyamatos erjesztésével BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 44. k. 4. sz. 25. p. 36 43. Energiatermelés, -átalakítás, -szállítás és -szolgáltatás Hidrogén előállítása tejcukor folyamatos erjesztésével A

Részletesebben

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai Kuti Rajmund A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai A tűzoltóság a bevetések 90%-ban ivóvizet használ tűzoltásra, s a legtöbb esetben a kiépített vezetékes hálózatból kerül a tűzoltó

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás. A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai

Hulladékgazdálkodás. A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai "A múzeumok a múltat őrzik meg, a hulladék-feldolgozók a jövőt." (T. Ansons) 2015/2016. tanév

Részletesebben

VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar. Huszár Andrea IHYADJ

VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar. Huszár Andrea IHYADJ VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar Huszár Andrea IHYADJ FELHASZNÁLÁSA A készletek kérdése: múlt, jelen, jövő Tartalom Bevezetés... 2 Amit tudni kell a műtrágyákról

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IV. A vegyipar hulladékai, kezelésük és hasznosításuk

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IV. A vegyipar hulladékai, kezelésük és hasznosításuk HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IV. A vegyipar hulladékai, kezelésük és hasznosításuk Előadás anyag nappali tagozatos Környezetmérnöki MSc szakos hallgatóknak Készítette: Dr. Bodnár Ildikó, főiskolai tanár 2013. 1

Részletesebben

A víz Szerkesztette: Vizkievicz András

A víz Szerkesztette: Vizkievicz András A víz Szerkesztette: Vizkievicz András 1.A talajban, mint talajoldat, ami lehet: kapilláris víz (növények által felvehető víz), adszorbciós víz (talajkolloidok felületén megkötött víz, növények számára

Részletesebben

4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége

4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége 4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége Az emberiség a fejlődése során a természeti környezetbe, a benne lejátszódó folyamatokba egyre nagyobb mértékben avatkozott be. Az emberi tevékenység következtében

Részletesebben

Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásánál?

Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásánál? Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? című konferencia BUDAPEST, 2013. május 30. Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági

Részletesebben

2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS

2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS 2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS 223 224 Tartalomjegyzék 1.1 Elõzmények 227 1.2 A környezeti kockázatok becslésének általános alapelvei 229 2 A környezeti expozíció becslése 231 2.1 Bevezetõ 231 2.1.1

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A SZENNYEZÉS ELVÁLASZTÁSA, KONCENTRÁLÁSA FIZIKAI MÓDSZERREL B) Molekuláris elválasztási (anyagátadási)

Részletesebben

Depóniákból elszivárgó vizek hasznosítása komposztálásban

Depóniákból elszivárgó vizek hasznosítása komposztálásban HULLADÉKOK ENERGETIKAI ÉS BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSA 8.3 Depóniákból elszivárgó vizek hasznosítása komposztálásban Tárgyszavak: depónia; kísérlet; komposztálás; szivárgóvíz; zöldhulladék. A zöldhulladékok

Részletesebben

Kommunális szilárd hulladék szerves frakciójának anaerob kezelése Dániában

Kommunális szilárd hulladék szerves frakciójának anaerob kezelése Dániában EGYÉB HULLADÉKOK 6.6 Kommunális szilárd hulladék szerves frakciójának anaerob kezelése Dániában Tárgyszavak: aeroban; aerob; hulladékkezelés; kommunális; rothasztás. A kommunális hulladékok kezelése biogázüzemekben

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom

Részletesebben

Izopropil-alkohol visszanyerése félvezetőüzemben keletkező oldószerhulladékból

Izopropil-alkohol visszanyerése félvezetőüzemben keletkező oldószerhulladékból KÖRNYEZETRE ÁRTALMAS HULLADÉKOK ÉS MELLÉKTERMÉKEK 7.1 Izopropil-alkohol visszanyerése félvezetőüzemben keletkező oldószerhulladékból Tárgyszavak: hulladék; kondenzáció; oldószer; technológia; visszanyerés.

Részletesebben

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a

Részletesebben

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 5065-13/2012. Tárgy: A Dabasi Regionális Hulladékkezelő Központ

Részletesebben

Természetes és felületkezelt zeolitok alkalmazása az eleveniszapos szennyvíztisztításban

Természetes és felületkezelt zeolitok alkalmazása az eleveniszapos szennyvíztisztításban Természetes és felületkezelt zeolitok alkalmazása az eleveniszapos szennyvíztisztításban 1. Előzmények Az Élő Bolygó Környezetvédelmi Kutató Kft., a Floridai Egyetemmel 1997-ben kidolgozta egy új zeolit

Részletesebben

Szakmai ismeret A V Í Z

Szakmai ismeret A V Í Z A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,

Részletesebben

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ

Magyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről

Részletesebben

A városi zöldfelületek hatásának vizsgálata a levegőminőség szempontjából. * kardos.levente@kertk.szie.hu

A városi zöldfelületek hatásának vizsgálata a levegőminőség szempontjából. * kardos.levente@kertk.szie.hu Angyal Zsuzsanna 1 Kardos Levente 2 * Sepsi Panna 2, 3 A városi zöldfelületek hatásának vizsgálata a levegőminőség szempontjából Összefoglalás 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Környezettudományi Centrum

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A SZENNYVÍZMINŐSÉG HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS DINAMIKUS SZIMULÁCIÓJÁNÁL Készítette: Pásztor István Témavezető: Dr. Kárpáti Árpád Pannon Egyetem Vegyészmérnöki

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott

KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott an10 Jó Mezőgazdasági Gyakorlat című képzéshez A képzési program kódszáma: an10 A képzési program megnevezése: Jó Mezőgazdasági Gyakorlat

Részletesebben

Hulladéklerakók tervezése, üzemeltetése

Hulladéklerakók tervezése, üzemeltetése Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Környezetgazdálkodási Intézet Hidrogeológiai - Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék Hulladéklerakók tervezése, üzemeltetése I. Oktatási segédlet Készítette: Dr. Szabó

Részletesebben

Biofilm rendszerek alkalmazása a szennyvíztisztításban

Biofilm rendszerek alkalmazása a szennyvíztisztításban 1 Biofilm rendszerek alkalmazása a szennyvíztisztításban 1 Oláh József - 2 Princz Péter - 3 Kucsák Mónika - 4 Gyulavári Imre 1. Bevezetés A biológiai szennyvíztisztításban a csepegtető- és forgó tárcsás

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1608/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1608/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1608/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Synlab Hungary Kft. Synlab Kecskeméti Környezetanalitikai Laboratórium (6000

Részletesebben

Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.

Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero. Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.net Megbízó: Tárkány Község Önkormányzata, 2945 Tárkány, Fő u. 144. Terv megnevezése:

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. 1 2. 1. 4. JELENLEGI HELYZET A települési szennyvíziszap Magyarországi mennyisége évente megközelítıen 700.000 tonna Ennek 25-30%-a szárazanyag

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM Környezeti hatások a depóniagáz mennyiségi, illetve minőségi jellemzőire Doktori (PhD) értekezés Molnár Tamás Géza Gödöllő 2012 A doktori iskola megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori

Részletesebben

Háztartásunk hulladékai

Háztartásunk hulladékai Háztartásunk hulladékai Tanulói feladatlap Csoport:. Elérhetı szám:.. Elért szám:. Ssz. Feladat Pont Szám Idı Perc 1. A hulladék egyidıs az élettel. Minden élılény termel valamiféle hulladékot élete során,

Részletesebben

FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. : Pf.:246 : (42) 598-930 Fax: (42) 598-941 E-mail: ftvkvf_ugyfszolg@ftvktvf.kvvm.hu Internet:

Részletesebben

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Területi vízgazdálkodás, Szabályozások, Vízbázisok és szennyezőanyagok SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.08. 2011/2012. tanév 2. félév

Részletesebben

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 006 819 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 006 819 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000006819T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 006 819 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 7669 (22) A bejelentés napja:

Részletesebben

Környezetvédelmi Bizottság előterjesztése TÁJÉKOZTATÓ GYŐR 2005. ÉVI KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL

Környezetvédelmi Bizottság előterjesztése TÁJÉKOZTATÓ GYŐR 2005. ÉVI KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL napirendi pont Környezetvédelmi Bizottság előterjesztése TÁJÉKOZTATÓ GYŐR 2005. ÉVI KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL Tisztelt Közgyűlés! Az 1995. évi LIII. tv. három fejezetében is (12. (3), 46. (1) e., 51. (3)

Részletesebben

SZABVÁNYOK Környezetvédelem Szakterületek > 13

SZABVÁNYOK Környezetvédelem Szakterületek > 13 SZABVÁNYOK Környezetvédelem Szakterületek > 13 13.020 Környezetvédelem 13.030 Hulladékok 13.040 Levegőminőség 13.060 Vízminőség 13.080 Talajminőség. Talajtan 13.100 Munkavédelem. Ipari egészségügy 13.110

Részletesebben

FORRÁSOK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKFELTÁRÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA. Havassy András 1 Kiss Gábor 2. Bevezetés

FORRÁSOK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKFELTÁRÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA. Havassy András 1 Kiss Gábor 2. Bevezetés Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. FORRÁSOK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKFELTÁRÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA Havassy András 1 Kiss Gábor 2 Bevezetés Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (a továbbiakban

Részletesebben

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25

Részletesebben

Dr. Tóth Árpád. Az öntözés és a talaj kapcsolata. 2015. február 23.

Dr. Tóth Árpád. Az öntözés és a talaj kapcsolata. 2015. február 23. Dr. Tóth Árpád Az öntözés és a talaj kapcsolata 2015. február 23. A talaj Földtani (építész) értelemben a talajöv az atmo-, hidro-és litoszféra kölcsönhatása, átszövődése következtében kialakult ún. kontakt

Részletesebben

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. és 36..-aiban foglalt felhatalmazás alapján:

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. és 36..-aiban foglalt felhatalmazás alapján: Szakonyfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2005. (IV.29.) számú rendelete Alsószölnök, Felsőszölnök, Szakonyfalu települések közös gazdálkodási tervéről A gazdálkodásról szóló 2000. évi

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉÁKOK HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREKBEN. Székesfehérvár 2007

TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉÁKOK HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREKBEN. Székesfehérvár 2007 TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉÁKOK HASZNOSÍTÁSA KORSZERŰ, KOMPLEX HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREKBEN Székesfehérvár 2007 LEGÚJABB HAZAI KUTATÁSI-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK A SZILÁRD TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK MECHANIKAI

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

Az oldott oxigén mérés módszereinek, eszközeinek tanulmányozása

Az oldott oxigén mérés módszereinek, eszközeinek tanulmányozása Környezet minősítése gyakorlat 1 Az oldott oxigén mérés módszereinek, eszközeinek tanulmányozása Amint azt tudjuk az oldott oxigéntartalom (DO) nagy jelentőségű a felszíni vizek és néhány esetben a szennyvizek

Részletesebben

A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN

A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Csoma Zoltán Budapest 2010 A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője: Témavezető:

Részletesebben

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Angyal Zsuzsanna 1. Bevezetés Magyarország régi nehézipari vidékeit még ma is sok helyen csúfítják erőművekből vagy ipari üzemekből származó

Részletesebben

A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái

A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem, 8200 Veszprém, Pf.:158 Összefoglalás A hazai szennyvízgyűjtő és szennyvíztisztító kapacitások reális felmérése

Részletesebben

H A T Á R O Z A T O T.

H A T Á R O Z A T O T. 1 MAGYAR KERESKEDELMI ENGEDÉLYEZÉSI HIVATAL SZEGEDI MÉRÉSÜGYI ÉS MŰSZAKI BIZTONSÁGI HATÓSÁG Városföld Energia Energetikai Beruházó és Szolgáltató Kft. 6033 Városföld, II. körzet 38. Iktató szám: 129-10

Részletesebben

Modern Mérnöki Eszköztár Kockázatalapú Környezetmenedzsment megalapozásához (MOKKA) 2. jelentés. BME III/4.b. 1.

Modern Mérnöki Eszköztár Kockázatalapú Környezetmenedzsment megalapozásához (MOKKA) 2. jelentés. BME III/4.b. 1. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázatalapú Környezetmenedzsment megalapozásához (MOKKA) 2. jelentés BME III/4.b. 1. Pernyék stabilizáló hatásának vizsgálata laboratóriumi mikrokozmoszban Tanulmány Készítette:

Részletesebben

Mikrobiális aktivitás mérése talajban CO 2 -termelés alapján

Mikrobiális aktivitás mérése talajban CO 2 -termelés alapján Mikrobiális aktivitás mérése talajban CO 2 -termelés alapján Laborgyakorlat Összeállította: Gruiz Katalin, Molnár Mónika, Klebercz Orsolya, 2010. A mérés célja Laborkísérletekre van szükség annak megállapítására,

Részletesebben

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: 4681-12/2016. Ügyintéző: dr. Karácsony Edina/ Ódor Imre Telefon: +36 (96) 524-000 Tárgy: SWIETELSKY Magyarország Kft. 9300 Csorna, Vasutas u. 9. - Hulladékgazdálkodási

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI ZÁRÓJELENTÉS

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI ZÁRÓJELENTÉS KUTATÁS-FEJLESZTÉSI ZÁRÓJELENTÉS NAGY NEDVESSÉGTARTALMÚ, KOCKÁZATOT JELENTŐ SZERVES HULLADÉKOK ÁRTALMATLANÍTÁSA ÉLETCIKLUS ELEMZÉS CÍMŰ PROJEKT KERETÉBEN VÉGZETT MUNKÁRÓL (KÉSZÜLT A BIOMORV ZRT MEGBÍZÁSÁBÓL)

Részletesebben

AMMÓNIA TARTALMÚ IPARI SZENNYVÍZ KEZELÉSE

AMMÓNIA TARTALMÚ IPARI SZENNYVÍZ KEZELÉSE AMMÓNIA TARTALMÚ IPARI SZENNYVÍZ KEZELÉSE Dr. Takács János egyetemi docens Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet 1. BEVEZETÉS Számos ipari szennyvíz nagy mennyiségű

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás 1. 5. Előadás 15. Települési hulladéklerakók -Hulladéklerakóhelyekfajtái,kialakításilehetőségei, helykiválasztás szempontjai.

Hulladékgazdálkodás 1. 5. Előadás 15. Települési hulladéklerakók -Hulladéklerakóhelyekfajtái,kialakításilehetőségei, helykiválasztás szempontjai. Hulladékgazdálkodás 1. 5. Előadás 15. Települési hulladéklerakók -Hulladéklerakóhelyekfajtái,kialakításilehetőségei, helykiválasztás szempontjai. -Tervezésialapelvek, műszakivédelemkialakítása, vízrendezés,

Részletesebben

A mustok összetételének változtatása

A mustok összetételének változtatása Mustjavítás A mustok összetételének változtatása Savtartalom növelése meghatározott régiókban és években alkalmazható az EU országaiban Száraz és meleg éghajlaton vagy évjáratokban válhat szükségessé lelágyulásra

Részletesebben

Polietilén zsákokban gyűjtött szerves hulladék komposztálása nyitott halmokban

Polietilén zsákokban gyűjtött szerves hulladék komposztálása nyitott halmokban HULLADÉKOK ENERGETIKAI ÉS BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSA 8.3 Polietilén zsákokban gyűjtött szerves hulladék komposztálása nyitott halmokban Tárgyszavak: komposztálás; komposztálóüzem; polietilén; tárolótartály;

Részletesebben

Tárgy: A keszthelyi szennyvíztisztító telep iszapkezelő H A T Á R O Z A T

Tárgy: A keszthelyi szennyvíztisztító telep iszapkezelő H A T Á R O Z A T NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. 9701 Pf.: 183 Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Ikt. sz.: 18-1/17/2010/II. Műszaki

Részletesebben

Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út 29-43.

Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út 29-43. Kardos Levente 1 Erőss Attila 1 Bódi Barbara 2 Bálint András 2 Kasza Gyula 2 : Kommunális szennyvíziszap félüzemi szintű vermikomposztálásának tapasztalatai 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi

Részletesebben

TERMÉSZETKÖZELI ZELI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ÉS S EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS ZKEZELÉS S JOGI ÉS S MŰSZAKI KÖVETELMÉNYRENDSZERE

TERMÉSZETKÖZELI ZELI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ÉS S EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS ZKEZELÉS S JOGI ÉS S MŰSZAKI KÖVETELMÉNYRENDSZERE TERMÉSZETKÖZELI ZELI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ZTISZTÍTÁS ÉS S EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS ZKEZELÉS S JOGI ÉS S MŰSZAKI KÖVETELMÉNYRENDSZERE KÁLÓCZY ANNA OKTVF KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKÉRTŐI NAPOK Budapest, 2007. 06.

Részletesebben

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása Földgáz: CH4-97% Szerves hulladék TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása 2007. 07. 01: 50%-ra 2014. 07. 01: 35%-ra Nedvességtartalom 50% alatt: Aerob lebontás - korhadás komposzt + CO 2 50%

Részletesebben

KÖRNYEZETI MONITORING RENDSZEREK A FELSŐ- TISZA-VIDÉK TERÜLETÉN

KÖRNYEZETI MONITORING RENDSZEREK A FELSŐ- TISZA-VIDÉK TERÜLETÉN A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) KÖRNYEZETI MONITORING RENDSZEREK A FELSŐ- TISZA-VIDÉK TERÜLETÉN Virág Margit 1, Csegény József 2, Dr. Szűcs Péter 3, Dr. Madarász Tamás

Részletesebben

Tárgy: H A T Á R O Z A T

Tárgy: H A T Á R O Z A T Ügyszám: Ügyintéző: mellék: 226/154 589-23/2015. Székelyhidi Ferenc/dr. Szeifert László Tárgy: Melléklet: A Nyírbátor, 0207/5 hrsz. alatt lévő regionális biogáz üzem egységes környezethasználati engedélye

Részletesebben

a NAT-1-0988/2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT-1-0988/2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0988/2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A METRIC Minõsítõ, Fejlesztõ és Szolgáltató Kft. Vizsgálólaboratóriuma (2921 Komárom, Szabadság

Részletesebben

90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól

90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól 1 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. (2) bekezdés b) és c) pontjában, a növényvédelemről

Részletesebben

Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.

Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero. Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.net Megbízó: Tárkány Község Önkormányzata, 2945 Tárkány, Fő u. 144. Terv megnevezése:

Részletesebben

Víztechnológiai mérőgyakorlat 1-2. Oxigénbeviteli kapacitás mérése. Jegyzőkönyv

Víztechnológiai mérőgyakorlat 1-2. Oxigénbeviteli kapacitás mérése. Jegyzőkönyv A mérést végezte: NEPTUNkód: Víztechnológiai mérőgyakorlat 1-2. Oxigénbeviteli kapacitás mérése Jegyzőkönyv Név: Szak: Tagozat: Évfolyam, tankör: Gyakorlatot tartotta: Osztályzat: Kelt: Beadandó jegyzőkönyv

Részletesebben

Pannon Egyetem Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskola

Pannon Egyetem Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskola Pannon Egyetem Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskola A KÉN-HIDROGÉN BIOKATALITIKUS ELTÁVOLÍTÁSA BIOGÁZBÓL SZUSZPENDÁLT SZAKASZOS ÉS RÖGZÍTETT FÁZISÚ FOLYAMATOS REAKTORBAN, AEROB ÉS MIKROAEROB

Részletesebben

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig

Részletesebben

a NAT-1-1070/2006 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT-1-1070/2006 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1070/2006 számú akkreditálási ügyirathoz Az Országos Környezetegészségügyi Intézet Környezetegészségügyi Fõosztály (1097 Budapest, Gyáli út 2-6.) akkreditált

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Balatonlelle Város Önkormányzata 14/2013.(VIII.30.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Balatonlelle Város Önkormányzata

Részletesebben

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.

RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag. RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Kramlik Kornélia műsz. es. Előterjesztő:

Részletesebben

SZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj

SZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj SZKA208_26 Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj tanulói LEGFONTOSABB TERMÉSZETI KINCSÜNK 8. évfolyam 289 26/1 A TALAJ ÖSSZETEVŐI A homok kis kőszemcsékből áll, melyek gömbölyded vagy sokszögű formát

Részletesebben