Kardos Levente 1 Sárközi Edit 1 Csumán András 1 Bálint András 2 Kasza Gyula 2 : Kommunális szennyvíziszap vermikomposztálásának lehetőségei
|
|
- Andrea Csonka
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kardos Levente 1 Sárközi Edit 1 Csumán András 1 Bálint András 2 Kasza Gyula 2 : Kommunális szennyvíziszap vermikomposztálásának lehetőségei 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Élelmiszeripari Gazdaságtan Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út Bevezetés A mai környezetvédelem-környezetgazdálkodás kiemelkedően fontos területe a szennyvíztisztítás, valamint a tisztítás során keletkező szennyvíziszap megfelelő kezelése. A szennyvíztisztítás során a szennyvízben található szennyező anyagok eltávolítása, illetve átalakítása történik fizikai, kémiai módszerekkel, illetve biokémiai folyamatok révén mikroorganizmusok segítségével. A kommunális szennyvíztisztítás folyamatában elsődleges feladat az oldott és oldhatatlan szerves és szervetlen komponensek eltávolítása. Az általánosan elterjedt kommunális szennyvíztisztítási technológia a mai kor környezetvédelmi kihívásainak megfelelően a háromfokozatú eleveniszapos szennyvíztisztítás, amelynek technológiai kivitelezése során számos alternatíva lehetséges. A későbbi szennyvíziszap kezelési technológia kiválasztásához elengedhetetlenül szükséges a szennyvíztisztítási technológia ( vízvonali technológia ) alaposabb megismerése. A mai modern szennyvíztisztítás elképzelhetetlen környezetileg fenntartható szennyvíziszap kezelés nélkül. A szennyvíztisztítás folyamata során keletkezett szennyvíziszap ahhoz, hogy további célokra felhasználható vagy biztonságosan elhelyezhető legyen, kezelése szükséges. A kezelés módja annak függvénye, milyen módon kívánják az iszapot hasznosítani, illetve elhelyezni, valamint milyen a szennyvíz és az abból keletkezett iszap összetétele. Hasznosítható összetevői mellett számos komponense lehet, ami hasznosításának és elhelyezésének lehetőségeit korlátozza vagy megakadályozza, ilyenek például a nehézfémek vagy a nem megfelelő makro-, illetve mikroelem-tartalom. A szennyvíziszap kezelés célja az iszap rothadó- és fertőzőképességének megszüntetése, a térfogatának és nedvesség-tartalmának csökkentése, valamint az iszapban lévő szerves anyag, tápelem, nyomelem átalakítása hasznosítható termékekké. A kezelések eredményeképpen a bűz- és szagártalmak is jelentősen csökkenthetők. (UNEP 2000, Vermes 2005). Az iszapkezelés lépései a következők: sűrítés, stabilizálás, kondicionálás, víztelenítés, ezen lépések kötelezőek, majd következhet további szárítás, vagy mezőgazdasági hasznosítás, vagy égetés, illetve deponálás. A nagy mennyiségben keletkező szennyvíziszap hulladéklerakón történő elhelyezése nem fenntartható stratégia, ezért egyre jobban előtérbe kerülnek a mezőgazdasági hasznosítási lehetőségek. A mezőgazdasági hasznosítási lehetőségek között kiemelt helyen kell foglalkoznunk az iszap önmagában vagy egyéb más szerves anyaggal (elsősorban zöldhullad ékkal történő együttes) komposztálásával, illetve a vermikomposztálásával. Az 1. táblázatban a szennyvíziszapok mezőgazdasági és hasznosítás nélküli elhelyezésének lehetőségeit foglaljuk össze. A hasznosítással történő elhelyezés egyik lehetséges megoldásaként megtalálható a komposztálás technológiája is.
2 1. táblázat: A szennyvíziszap mezőgazdasági és hasznosítás nélküli elhelyezésének lehetőségei Hasznosítással egybekötött elhelyezés Hasznosítás nélküli elhelyezés Mezőgazdasági hasznosítás Hasznosítás más módon Folyékony formában iszaptároló medencékben Folyékony iszap hasznosítás Rekultivált területeken Víztelenített formában területfeltöltésben Víztelenített iszaphasznosítás Víztelenített formában hulladéklerakó telepeken Iszapkomposztként történő hasznosítás Granulátumként történő Hasznosítás zöldövezetekben, parkokban, utak, vasutak Veszélyes hulladéklerakó telepeken egyéb toxikus hulladékokkal együtt hasznosítás mentén Forrás: Vermes (2005) A vermikomposztálás olyan szerves hulladékgazdálkodást jelent, mely során a gyűrűsférgek közé tartozó gilisztaféléket használnak fel a szerves anyag átalakítására. A víztelenített és rothasztott szennyvíziszapban lévő szerves anyag átalakítása többek között az Eisenia fetida tárgygilisztával lehetséges. Kanadában 1970-ben volt az első olyan telep, hol kezdetben heti 75 tonna biodegradált iszapkomposztot állítottak elő vermikomposztálással (Vermes 2005). Egyes kutatások (Rohlich, G., A. (ed.) 1981) szerint a kontrollhoz képest a vermikomposztált iszap esetén akár 25-szörös lebontási sebesség növekedést tapasztalható. A giliszták anyagcseréjüknek köszönhetően eltávolítják az elöregedő baktérium populációkat az iszapból, így teret engedve az újabb baktériumcsoportok megtelepedésének, amelyek hozzájárulhatnak a komposztálás folyamatának felgyorsulásához. A vermikomposztálás eredményeképpen javul a kezelt iszap nitrogén-, foszfor- és kálium-tartalma, valamint csökken a patogének száma pl.: a Salmonella enteritidis száma. Ezen paraméterek a további, mezőgazdasági felhasználás szempontjából meghatározó jelentőségűek. A giliszta tenyészet fenntartása viszonylag egyszerűen megoldható Az elkészült glisztakomposztból az élő egyedek könnyen elválaszthatók, amelyek a továbbiakban takarmányozási célokra is felhasználhatóak. A vermikomposztlás előnyeit és hátrányait a 2. táblázatban foglaltuk össze. 2. táblázat: A vermikomposztálás előnyei és hátrányai Előnyök: Hátrányok: Környezetbarát biotechnológia Viszonylag lassú folyamat Lebontási sebesség növekedés Érzékeny a környezeti tényezők megváltozására (hőmérséklet, nedvesség - tartalom, levegő ellátottság) A kiindulási anyag tömege akár 20-30%-kal is csökkenhet Érzékeny a szennyvíziszap összetételére (pl: extrém nehézfém-tartalom) Nő az iszap nitrogén-, foszfor-, káliumtartalma Nehézkes az ipari szintű technológia folyamatos fenntartása Csökken a szaghatás Csökken a patogének száma Stabil, mezőgazdaságban felhasználható termék képződik Forrás: Wong és Griffiths (1991), Vermes (2005), Khwairakpam és Bhargava (2009)
3 A vermikomposztálás tehát a komposztálás egyik speciális válfaja, amikor a kiindulási alapanyagokat gilisztákkal, vagy gilisztákban gazdag humusszal keverik, így a lebontás hatékonyságát a giliszták keverő hatásával, illetve a lebontó tevékenységével növelik. A biodegradációs folyamatok végén a giliszták elválaszthatók a komposzttól, majd újabb alapanyag-keverékhez adhatók (Renuka és Garg, 2008). Anyag és módszerek Kísérleteinket laboratóriumi körülmények között a Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszékén, valamint ipari körülmények között egy sóskúti ipartelepen végezzük. Mind a laboratóriumi, mind pedig az ipari szintű kísérleteink jelenleg is folynak, így e cikkünkben az eddig előzetes laboratóriumi eredményeinket mutatjuk be. Előadásunkba beszámolunk a cikk leadása és az előadás megtartása között eltelt idő alatt végzett kísérletek eredményeiről is. Laboratóriumi vermikomposztálást műanyag dobozokban valósítjuk meg, amelyeket előzetesen megfúrtuk az aerob feltételek biztosítása végett. A vizsgálatokat két különböző giliszta törzsállománnyal végezzük (érdi [G1 jelölés] és gyöngyöstarjáni [G2 jelölés] törzsek), amelyek előzetesen adaptálva lettek szennyvíziszaphoz. Mindkét esetben három kontroll mellett három-három párhuzamos laboratóriumi vermikomposztálást hajtunk végre. A kísérletet két eltérő környezeti feltétel között végezzük. Az egyik a laboratóriumon belüli (zárt) környezet, valamint egy külső, az aktuális meteorológiai viszonyoknak kitett környezetben (nyílt környezet). A legfontosabb meteorológia adatokat (pl.: léghőmérséklet, légnyomás, csapadék mennyiség) is mérjük. Összesen 18 ládában folyik a kísérlet. Az iszap összetételén a kísérleti periódus teljes időtartama alatt nem kívánunk változtatni, nem használunk fel egyéb szerves anyagot kevert iszapot vagy növényi hulladékot. A vermikomposztálásra alkalmazott műanyag ládát az iszappal és a trágyagilisztával az 1. ábra mutatja be. 1. ábra: A vermikomposztáló láda az iszappal és a gilisztákkal Forrás: saját készítés
4 Munkánk során vizsgáljuk a legfontosabb, a komposztot jellemző fizikai és kémia jellemzőket, ezek a következők: ph (H2O), térfogattömeg, száraz anyag tartalom, szerves anyag tartalom, összes sótartalom, összes nitrogén tartalom, foszfor tartalom (P 2 O 5 ), kálium tartalom (K 2 O), kalcium tartalom, magnézium tartalom, humusz tartalom (H%), humuszminőség, valamint a bakteriális sejtek össze aktivitását jellemző dehidrogenáz enzimaktivitás. Naponta ellenőrizzük a ládák hőmérsékletét és az oxidációs-redukciós folyamatokat jellemző redoxipotenciál értékeket is. A vizsgálandó paraméterek körének kialakításakor és a mintázás körülményeinek megállapításakor figyelembe vettük a 40/2008. kormányrendeletet, a 36/2006. FVM rendeletet. A mezőgazdasági termelés szempontjából meghatározó jelentőségű a humusztartalom mennyiségi és minőségi kérdése, ezért ezen vizsgálatokat kiemelt helyen kezeljük mind a laboratóriumi, mind pedig az ipari szintű vermikomposztálásnál. A humuszmennyiségi meghatározásának alapja a szerves vegyületek könnyű oxidálhatósága, a fogyott oxidálószer (kálium-bikromát, K 2 Cr 2 O 7 ) mennyiségéből a humusz mennyisége meghatározható (térfogatos elemzéses módszer)(msz :1987). A humusz minőség mérésének alapja a kioldott humuszanyagok fényelnyelésének spektrofotometriás mérése 4 különböző hullámhosszon (400 nm, 480 nm, 540 nm, 670 nm). A módszer (Hargitai 1988) két oldószert alkalmaz a humusz anyagok kioldásához: a 0,5%-os nátrium-hidroxid-oldatot (NaOH), amelyben a savasabb karakterű, gyengébb minőségű, kisebb moláris tömegű humuszkomponensek oldódnak jobban, míg a másik kivonószerben, az 1%-os nátium-fluoridoldatban (NaF) az értékesebb, nagyobb moláris tömegű humuszanyagok oldódnak jobban. A két kivonat fényelnyelésének (abszorbanciájának) hányadosa a humusz stabilitási szá m, amelyet Q betűvel jelölünk. A humusz stabilitási szám az alábbi képlettel számolható ki, amely értéke minél nagyobb, annál több az értékes humuszanyag mennyisége a vizsgált mintában: Q=A NaF /A NaOH ). Előzetes eredmények A teljes kísérleti periódus alatt alkalmazott kommunális szennyvíziszap alapadatait a 3. táblázat tartalmazza. 3. táblázat: A kommunális szennyvíziszap alapadatai Paraméterek: Mért érték: Száraz anyag tartalom (%) 81,93 Szerves anyag tartalom (%) 49,58 ph(h 2 O) 6,72 Sótartalom (c só ) 2165 mg/dm 3 Humuszmennyiség (H%) 15,61% Humuszminőség (Q): 400 nm-en 0, nm-en 0, nm-en 0, nm-en 0,567 Az eddigi mérési eredményeink alapján megállapítható, hogy elkezdődött a szennyvíziszap komposztálása. A komposztládák hőmérséklete a kiindulási hőmérséklethez képest növekedett, amely összhangban áll a komposztálás első bevezető, illetve lebomlási szakaszára jellemző és a szakirodalomban is ismertetett hőmérsékletnövekedéssel. A komposztládákban mért egyes redoxipotenciál értékek, valamint az átlagos redoxipotenciál értékek alapján
5 megállapítható, hogy minden ládában aerob viszonyok uralkodnak. A környezeti tényezők változását a 4. táblázat mutatja be. 4. táblázat: A környezeti tényezők összefoglaló adatai Paraméterek: Nyílt környezetben: Zárt környezetben: Levegő hőmérséklet ( C) 29,8±3,4 22,3±3,2 Iszap hőmérséklet ( C) 22,8±1,8 21,0±1,4 Redoxipotenciál (mv) 101,77±41,56 134,63±61,34 A humusz mennyiségének változását az 5. táblázat foglalja össze, amelyből megállapítható, hogy a kiindulási iszap humusz mennyiségéhez képest, az első héten csökkenést, majd növekedést tapasztaltunk, amelyből arra következtetünk, hogy a könnyebben lebontható szerves anyag mellett megkezdődött a humusz vegyületek átalakulása is. Ezt a tényt alátámaszthatja az összes szerves anyag tartalom változása is (kezdeti csökkenés 45,45±2,12%-ról, majd növekedése 54,51±3,09%-ra). 5. táblázat: A humusz mennyiségének (H%) változása Kiindulási iszap Gilisztát nem (vak) minták 1. heti átlaga: Gilisztát minták 1. heti átlaga: Gilisztát nem (vak) minták 2. heti átlaga: Gilisztát minták 2. heti átlaga: 15,61% 12,65±1,25% 14,06±1,02% 20,05±1,35% 23,42±1,14% Folyamatosan vizsgáltuk és jelenleg is vizsgáljuk a komposztládák humusz minőségének alakulását is, a kiindulási iszap humusz minőségét jellemző humusz stabilitási szám (Q) változását a 6. és a 7. táblázat tartalmazza. Megállapítható, hogy a kiindulási értékhez képest mindkét környezeti feltétel mellett (nyílt és zárt körülmények) és mindkét giliszta törzs esetén (G1 és G2) növekedett az első vizsgálati hét végére a humusz stabilitási szám, amely az értékesebb, nagy moláris tömegű humusz mennyiségének növekedését jellemzi. A második vizsgálati héten a G1 törzs esetében több esetben némi csökkenést tapasztalhatunk a vak (gilisztát nem ) mintákhoz képest, de a G2 törzsnél minden esetben növekedést figyelhettünk meg. 6. táblázat: A humuszstabilitási szám változása az 1. kísérleti héten 1. hét (nyílt) 1. hét (zárt) λ(nm) Kiindulási iszap vak G1 törzs G2 törzs vak G1 törzs G2 törzs 400 0,364 0,522 0,606 n.a. 0,427 0,830 n.a ,509 0,584 0,552 n.a. 0,488 1,063 n.a ,365 0,467 0,519 n.a. 0,385 0,898 n.a ,567 0,466 0,673 n.a. 0,615 0,636 n.a. Megjegyzés: n.a. = nincsen adat
6 7. táblázat: A humusz stabilitási szám változása a 2. kísérleti héten λ(nm) 2. hét (nyílt) 2. hét (zárt) vak G1 törzs G2 törzs vak G1 törzs G2 törzs 400 0,200 0,122 0,252 0,242 0,165 0, ,188 0,150 0,221 0,215 0,222 0, ,108 0,121 0,120 0,118 0,267 0, ,089 0,099 0,133 0,123 0,125 0,273 Összefoglalás Az eddigi rövid kísérleti periódusunk alapján is megállapítható, hogy az általunk vizsgált kommunális szennyvíziszap vermikomposztálása beindult. A komposztálás folyamatát jellemző alapvető fizikai és kémia paraméterek (pl: hőmérséklet, humusz mennyiség és minőség) változásai alátámasztják a komposztálás beindulását. A mezőgazdasági felhasználhatóság szempontjából kiemelt fontosságú paraméterek a humusz mennyiségét és minőségét jellemező értékek a kezdeti visszaesés ellenére növekedést mutatnak. A két, szennyvíziszapra előzetesen adaptált gilisztatörzs között eddig számottevő különbséget nem tapasztaltunk. Kísérleteinket folyamatosan végezzük és majd a szóbeli előadásunkban ismertetjük a további mérési eredményeinket, többek között a nehézfém koncentrációk változásait, amelyek a mezőgazdasági felhasználás szempontjából szintén meghatározó jelentőségűek. Felhasznált irodalom [1] 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról [2] 40/2008. (II. 26.) Kormányrendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001.(IV.3.) kormányrendelet módosításáról [3] Hargitai L. (1988): A talaj szerves anyagának maghatározása és jellemzése. In: Buzás I. (szerk.): talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv2. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. [4] Khwairakpam., M. and Bhargava, R. (2009): Vermitechnology for sewage sludge recycling. Journal of Hazardous Materials [5] MSz :1987 Talajok szerves anyag tartalmának meghatározása. [6] Renuka, G. and Garg, V. K. (2008): Stabilization of primary sewage sludge during vermicomposting. Journal of Hazardous Materials [7] Rohlich, G., A. (ed.)(1981): Food, Fuel, and Fertilizer from Organic Wastes, BOSTID Report, National Academy Press., Washington D. C [8] UNEP (2000): Environmentally sound technologies in wastewater treatment for the implementation of the UNEP Global Programme of Action (GPA)" Guidance On Municipal Wastewater". United Nations Environment Programme (UNEP) [9] Vermes L. (2005): Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás. Mez őgazda Kiadó. Budapest , , [10] Wong, S. H. and Griffiths, D. A. (1991): Vermicomposting in the management of pigwaste in Hong Kong. Word Journal of Microbiological Biotechnology
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely
Részletesebben5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba
5. A talaj szerves anyagai Dr. Varga Csaba A talaj szerves anyagainak csoportosítása A talaj élőlényei és a talajon élő növények gyökérzete Elhalt növényi és állati maradványok A maradványok bomlása során
RészletesebbenSzennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása
Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Hazánkban, a környező országokban és az Európai Unió más tagországaiban is komoly feladat az egyre nagyobb mennyiségben keletkező kommunális szennyvíziszap
RészletesebbenNitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen
Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Kassai Zsófia Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Bevezetés A növényi tápanyagok eltávolítása a szennyvízből, azon belül is a nitrogén-eltávolítás
RészletesebbenKis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével. Böcskey Zsolt műszaki igazgató
Kis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével Böcskey Zsolt műszaki igazgató Témavázlat: Szennyvíztisztításról általánosságban Egyedi szennyvíztisztítók
RészletesebbenKörnyezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék
Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:
RészletesebbenVÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.1 3.5 A szennyvíz felhasználása öntözésre Tárgyszavak: talaj; öntözés; szennyvíz; szennyvízkezelés; fertőtlenítés. A szennyvíz öntözésre történő felhasználásával a száraz
RészletesebbenDr. Köhler Mihály előadása
Biokultúra Tudományos Nap 2011. december 3. szombat Budapest Dr. Köhler Mihály előadása COLAS-ÉSZAKKŐ Bányászati Kft Bodrogkeresztúr Kakas-hegyi riolit tufa bánya COLAS-Északkő Bányászati Kft. Bodrogkeresztúr
RészletesebbenGYÓGYSZEREK ÉS METABOLITJAIK ELTÁVOLÍTHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA SZENNYVÍZBŐL
GYÓGYSZEREK ÉS METABOLITJAIK ELTÁVOLÍTHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA SZENNYVÍZBŐL Dr. Bokányi Ljudmilla 1, Dr. Emmer János 1, Leskó Gábor 1,2, Varga Terézia 1 1 Miskolci Egyetem 2 ÉMK Észak-Magyarországi Környezetvédelmi
RészletesebbenKOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN
KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN Pozsgai Andrea 1, Szüle Bálint 2, Schmidt Rezső 3, Szakál Pál 4 1 MSc hallgató, környezetgazdálkodási agrármérnök, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár 2 PhD hallgató, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár
RészletesebbenKOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN
KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN KARDOS LEVENTE 1*, SIMONNÉ DUDÁS ANITA 1, VERMES LÁSZLÓ 1 1 Szent István Egyetem Kertészettudományi
RészletesebbenKomposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása
KTIA_AIK_12-1-2013-0015 projekt Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása Szabó Anita Kamuti Mariann Mazsu Nikolett Sáringer-Kenyeres Dóra Ragályi Péter Rékási Márk
RészletesebbenMICÉLIUM-KOMPOSZTÁLÁS FÉLÜZEMI KÍSÉRLETÉNEK KRITIKAI ÉRTÉKELÉSE. Szakdolgozat
Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet MICÉLIUM-KOMPOSZTÁLÁS FÉLÜZEMI KÍSÉRLETÉNEK KRITIKAI ÉRTÉKELÉSE Szakdolgozat Készítette: Lohárth
RészletesebbenBevezetés - helyzetkép
Új irányzatok a szennyvíz-technológiában hazai kutatási eredmények Dr. Fleit Ernő, Sándor Dániel Benjámin, Dr. Szabó Anita Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki
RészletesebbenKörnyezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék
Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A hulladék k definíci ciója Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni
RészletesebbenKOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA
KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Vízminőség-védelem; a víz fizikai és kémiai jellemzői. 15.lecke 1. Organoleptikus (érzékszervi
RészletesebbenKülönböző módon táplált tejelő tehenek metánkibocsátása, valamint ezek tárolt trágyájának metánés nitrogénemissziója
LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.1 Különböző módon táplált tejelő tehenek metánkibocsátása, valamint ezek tárolt trágyájának metánés nitrogénemissziója Tárgyszavak: ammónia, tejelő tehenek, zsírok, trágyatárolás,
RészletesebbenIpari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen.
Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Bevezetés A csemegekukorica feldolgozásának időszakában a debreceni szennyvíztelepen a korábbi években kezelhetetlen iszapduzzadás
RészletesebbenTextilipari szennyvíziszap felhasználása építőanyagok gyártásában
KÖRNYEZETRE ÁRTALMAS HULLADÉKOK ÉS MELLÉKTERMÉKEK 7.5 Textilipari szennyvíziszap felhasználása építőanyagok gyártásában Tárgyszavak: építőanyag; gyártás; hulladék-újrahasznosítás; szennyvíziszap; textilipar.
RészletesebbenA víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai
Kuti Rajmund Szakál Tamás Szakál Pál A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Bevezetés Az utóbbi tíz évben a klímaváltozás és a globális civilizációs hatások következtében Földünk
RészletesebbenSzén-dioxid semleges elektromos energia előállítása szerves szennyezőanyagokból mikrobiológiai üzemanyagcellákban
Szén-dioxid semleges elektromos energia előállítása szerves szennyezőanyagokból mikrobiológiai üzemanyagcellákban Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott
RészletesebbenEgy modell tanulságai és kivetítése
Tanulni annyi, mint élni a lehetőséggel. Paulo Coelho Egy modell tanulságai és kivetítése Tolnai Béla gépészmérnök Lektorálta: Oláh Péter, agrármérnök Kulcsszavak: szennyvízhasznosítás, komplex megoldás
RészletesebbenKözép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25
RészletesebbenTelepülési szennyvíz tisztítása során keletkezı rácsszemétkomposzt akut toxicitási vizsgálata trágyagiliszta (Eisenia fetida) tesztszervezettel
ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2013) 98(1 2): 81 88. Települési szennyvíz tisztítása során keletkezı rácsszemétkomposzt akut toxicitási vizsgálata trágyagiliszta (Eisenia fetida) tesztszervezettel OTTUCSÁK MARIANNA
Részletesebben1) Felszíni és felszín alatti vizek
Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten
RészletesebbenVörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel
Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani
RészletesebbenENERGIAGAZDÁLKODÁS. Fenntartható hulladékgazdálkodás és környezetkímélő cementgyártás: lehet-e alternatív tüzelőanyag a települési szennyvíziszap?
ENERGIAGAZDÁLKODÁS Fenntartható hulladékgazdálkodás és környezetkímélő cementgyártás: lehet-e alternatív tüzelőanyag a települési szennyvíziszap? 1 Bolczek Veronika Pálvölgyi Tamás Magyar Cementipari Szövetség
RészletesebbenHidrogén előállítása tejcukor folyamatos erjesztésével
BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 44. k. 4. sz. 25. p. 36 43. Energiatermelés, -átalakítás, -szállítás és -szolgáltatás Hidrogén előállítása tejcukor folyamatos erjesztésével A
RészletesebbenKuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai
Kuti Rajmund A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai A tűzoltóság a bevetések 90%-ban ivóvizet használ tűzoltásra, s a legtöbb esetben a kiépített vezetékes hálózatból kerül a tűzoltó
RészletesebbenHulladékgazdálkodás. A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai
Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai "A múzeumok a múltat őrzik meg, a hulladék-feldolgozók a jövőt." (T. Ansons) 2015/2016. tanév
RészletesebbenVILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar. Huszár Andrea IHYADJ
VILÁG MŰTRÁGYA GYÁRTÁSA ÉS SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Audi Hungária Járműmérnöki Kar Huszár Andrea IHYADJ FELHASZNÁLÁSA A készletek kérdése: múlt, jelen, jövő Tartalom Bevezetés... 2 Amit tudni kell a műtrágyákról
RészletesebbenHULLADÉKGAZDÁLKODÁS IV. A vegyipar hulladékai, kezelésük és hasznosításuk
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS IV. A vegyipar hulladékai, kezelésük és hasznosításuk Előadás anyag nappali tagozatos Környezetmérnöki MSc szakos hallgatóknak Készítette: Dr. Bodnár Ildikó, főiskolai tanár 2013. 1
RészletesebbenA víz Szerkesztette: Vizkievicz András
A víz Szerkesztette: Vizkievicz András 1.A talajban, mint talajoldat, ami lehet: kapilláris víz (növények által felvehető víz), adszorbciós víz (talajkolloidok felületén megkötött víz, növények számára
Részletesebben4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége
4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége Az emberiség a fejlődése során a természeti környezetbe, a benne lejátszódó folyamatokba egyre nagyobb mértékben avatkozott be. Az emberi tevékenység következtében
RészletesebbenIndokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásánál?
Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? című konferencia BUDAPEST, 2013. május 30. Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági
Részletesebben2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS
2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS 223 224 Tartalomjegyzék 1.1 Elõzmények 227 1.2 A környezeti kockázatok becslésének általános alapelvei 229 2 A környezeti expozíció becslése 231 2.1 Bevezetõ 231 2.1.1
RészletesebbenKörnyezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék
Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A SZENNYEZÉS ELVÁLASZTÁSA, KONCENTRÁLÁSA FIZIKAI MÓDSZERREL B) Molekuláris elválasztási (anyagátadási)
RészletesebbenDepóniákból elszivárgó vizek hasznosítása komposztálásban
HULLADÉKOK ENERGETIKAI ÉS BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSA 8.3 Depóniákból elszivárgó vizek hasznosítása komposztálásban Tárgyszavak: depónia; kísérlet; komposztálás; szivárgóvíz; zöldhulladék. A zöldhulladékok
RészletesebbenKommunális szilárd hulladék szerves frakciójának anaerob kezelése Dániában
EGYÉB HULLADÉKOK 6.6 Kommunális szilárd hulladék szerves frakciójának anaerob kezelése Dániában Tárgyszavak: aeroban; aerob; hulladékkezelés; kommunális; rothasztás. A kommunális hulladékok kezelése biogázüzemekben
RészletesebbenFÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom
RészletesebbenIzopropil-alkohol visszanyerése félvezetőüzemben keletkező oldószerhulladékból
KÖRNYEZETRE ÁRTALMAS HULLADÉKOK ÉS MELLÉKTERMÉKEK 7.1 Izopropil-alkohol visszanyerése félvezetőüzemben keletkező oldószerhulladékból Tárgyszavak: hulladék; kondenzáció; oldószer; technológia; visszanyerés.
RészletesebbenMikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben
Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a
RészletesebbenKÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 5065-13/2012. Tárgy: A Dabasi Regionális Hulladékkezelő Központ
RészletesebbenTermészetes és felületkezelt zeolitok alkalmazása az eleveniszapos szennyvíztisztításban
Természetes és felületkezelt zeolitok alkalmazása az eleveniszapos szennyvíztisztításban 1. Előzmények Az Élő Bolygó Környezetvédelmi Kutató Kft., a Floridai Egyetemmel 1997-ben kidolgozta egy új zeolit
RészletesebbenSzakmai ismeret A V Í Z
A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,
RészletesebbenMagyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ
Magyarország Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről
RészletesebbenA városi zöldfelületek hatásának vizsgálata a levegőminőség szempontjából. * kardos.levente@kertk.szie.hu
Angyal Zsuzsanna 1 Kardos Levente 2 * Sepsi Panna 2, 3 A városi zöldfelületek hatásának vizsgálata a levegőminőség szempontjából Összefoglalás 1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Környezettudományi Centrum
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A SZENNYVÍZMINŐSÉG HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS DINAMIKUS SZIMULÁCIÓJÁNÁL Készítette: Pásztor István Témavezető: Dr. Kárpáti Árpád Pannon Egyetem Vegyészmérnöki
RészletesebbenKÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott
KÉPZÉSI PROGRAM a 139/2008. (X. 22.) FVM rendeletben meghatározott an10 Jó Mezőgazdasági Gyakorlat című képzéshez A képzési program kódszáma: an10 A képzési program megnevezése: Jó Mezőgazdasági Gyakorlat
RészletesebbenHulladéklerakók tervezése, üzemeltetése
Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Környezetgazdálkodási Intézet Hidrogeológiai - Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék Hulladéklerakók tervezése, üzemeltetése I. Oktatási segédlet Készítette: Dr. Szabó
RészletesebbenBiofilm rendszerek alkalmazása a szennyvíztisztításban
1 Biofilm rendszerek alkalmazása a szennyvíztisztításban 1 Oláh József - 2 Princz Péter - 3 Kucsák Mónika - 4 Gyulavári Imre 1. Bevezetés A biológiai szennyvíztisztításban a csepegtető- és forgó tárcsás
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1608/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT-1-1608/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Synlab Hungary Kft. Synlab Kecskeméti Környezetanalitikai Laboratórium (6000
RészletesebbenPannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.
Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.net Megbízó: Tárkány Község Önkormányzata, 2945 Tárkány, Fő u. 144. Terv megnevezése:
RészletesebbenTELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.
TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. 1 2. 1. 4. JELENLEGI HELYZET A települési szennyvíziszap Magyarországi mennyisége évente megközelítıen 700.000 tonna Ennek 25-30%-a szárazanyag
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM
SZENT ISTVÁN EGYETEM Környezeti hatások a depóniagáz mennyiségi, illetve minőségi jellemzőire Doktori (PhD) értekezés Molnár Tamás Géza Gödöllő 2012 A doktori iskola megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori
RészletesebbenHáztartásunk hulladékai
Háztartásunk hulladékai Tanulói feladatlap Csoport:. Elérhetı szám:.. Elért szám:. Ssz. Feladat Pont Szám Idı Perc 1. A hulladék egyidıs az élettel. Minden élılény termel valamiféle hulladékot élete során,
RészletesebbenFELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG
FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. : Pf.:246 : (42) 598-930 Fax: (42) 598-941 E-mail: ftvkvf_ugyfszolg@ftvktvf.kvvm.hu Internet:
RészletesebbenVÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS
VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Területi vízgazdálkodás, Szabályozások, Vízbázisok és szennyezőanyagok SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.08. 2011/2012. tanév 2. félév
RészletesebbenKözép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25
Részletesebben(11) Lajstromszám: E 006 819 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA
!HU000006819T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 006 819 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 7669 (22) A bejelentés napja:
RészletesebbenKörnyezetvédelmi Bizottság előterjesztése TÁJÉKOZTATÓ GYŐR 2005. ÉVI KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL
napirendi pont Környezetvédelmi Bizottság előterjesztése TÁJÉKOZTATÓ GYŐR 2005. ÉVI KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL Tisztelt Közgyűlés! Az 1995. évi LIII. tv. három fejezetében is (12. (3), 46. (1) e., 51. (3)
RészletesebbenSZABVÁNYOK Környezetvédelem Szakterületek > 13
SZABVÁNYOK Környezetvédelem Szakterületek > 13 13.020 Környezetvédelem 13.030 Hulladékok 13.040 Levegőminőség 13.060 Vízminőség 13.080 Talajminőség. Talajtan 13.100 Munkavédelem. Ipari egészségügy 13.110
RészletesebbenFORRÁSOK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKFELTÁRÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA. Havassy András 1 Kiss Gábor 2. Bevezetés
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. FORRÁSOK TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKFELTÁRÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA Havassy András 1 Kiss Gábor 2 Bevezetés Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (a továbbiakban
RészletesebbenKözép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25
RészletesebbenDr. Tóth Árpád. Az öntözés és a talaj kapcsolata. 2015. február 23.
Dr. Tóth Árpád Az öntözés és a talaj kapcsolata 2015. február 23. A talaj Földtani (építész) értelemben a talajöv az atmo-, hidro-és litoszféra kölcsönhatása, átszövődése következtében kialakult ún. kontakt
RészletesebbenA hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. és 36..-aiban foglalt felhatalmazás alapján:
Szakonyfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2005. (IV.29.) számú rendelete Alsószölnök, Felsőszölnök, Szakonyfalu települések közös gazdálkodási tervéről A gazdálkodásról szóló 2000. évi
RészletesebbenTELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉÁKOK HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREKBEN. Székesfehérvár 2007
TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉÁKOK HASZNOSÍTÁSA KORSZERŰ, KOMPLEX HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREKBEN Székesfehérvár 2007 LEGÚJABB HAZAI KUTATÁSI-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK A SZILÁRD TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK MECHANIKAI
RészletesebbenBlautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft
Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium
RészletesebbenAz oldott oxigén mérés módszereinek, eszközeinek tanulmányozása
Környezet minősítése gyakorlat 1 Az oldott oxigén mérés módszereinek, eszközeinek tanulmányozása Amint azt tudjuk az oldott oxigéntartalom (DO) nagy jelentőségű a felszíni vizek és néhány esetben a szennyvizek
RészletesebbenA TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN
A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Csoma Zoltán Budapest 2010 A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője: Témavezető:
RészletesebbenSzennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon
Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Angyal Zsuzsanna 1. Bevezetés Magyarország régi nehézipari vidékeit még ma is sok helyen csúfítják erőművekből vagy ipari üzemekből származó
RészletesebbenA hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái
A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem, 8200 Veszprém, Pf.:158 Összefoglalás A hazai szennyvízgyűjtő és szennyvíztisztító kapacitások reális felmérése
RészletesebbenH A T Á R O Z A T O T.
1 MAGYAR KERESKEDELMI ENGEDÉLYEZÉSI HIVATAL SZEGEDI MÉRÉSÜGYI ÉS MŰSZAKI BIZTONSÁGI HATÓSÁG Városföld Energia Energetikai Beruházó és Szolgáltató Kft. 6033 Városföld, II. körzet 38. Iktató szám: 129-10
RészletesebbenModern Mérnöki Eszköztár Kockázatalapú Környezetmenedzsment megalapozásához (MOKKA) 2. jelentés. BME III/4.b. 1.
Modern Mérnöki Eszköztár Kockázatalapú Környezetmenedzsment megalapozásához (MOKKA) 2. jelentés BME III/4.b. 1. Pernyék stabilizáló hatásának vizsgálata laboratóriumi mikrokozmoszban Tanulmány Készítette:
RészletesebbenMikrobiális aktivitás mérése talajban CO 2 -termelés alapján
Mikrobiális aktivitás mérése talajban CO 2 -termelés alapján Laborgyakorlat Összeállította: Gruiz Katalin, Molnár Mónika, Klebercz Orsolya, 2010. A mérés célja Laborkísérletekre van szükség annak megállapítására,
RészletesebbenGYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: 4681-12/2016. Ügyintéző: dr. Karácsony Edina/ Ódor Imre Telefon: +36 (96) 524-000 Tárgy: SWIETELSKY Magyarország Kft. 9300 Csorna, Vasutas u. 9. - Hulladékgazdálkodási
RészletesebbenKUTATÁS-FEJLESZTÉSI ZÁRÓJELENTÉS
KUTATÁS-FEJLESZTÉSI ZÁRÓJELENTÉS NAGY NEDVESSÉGTARTALMÚ, KOCKÁZATOT JELENTŐ SZERVES HULLADÉKOK ÁRTALMATLANÍTÁSA ÉLETCIKLUS ELEMZÉS CÍMŰ PROJEKT KERETÉBEN VÉGZETT MUNKÁRÓL (KÉSZÜLT A BIOMORV ZRT MEGBÍZÁSÁBÓL)
RészletesebbenAMMÓNIA TARTALMÚ IPARI SZENNYVÍZ KEZELÉSE
AMMÓNIA TARTALMÚ IPARI SZENNYVÍZ KEZELÉSE Dr. Takács János egyetemi docens Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet 1. BEVEZETÉS Számos ipari szennyvíz nagy mennyiségű
RészletesebbenHulladékgazdálkodás 1. 5. Előadás 15. Települési hulladéklerakók -Hulladéklerakóhelyekfajtái,kialakításilehetőségei, helykiválasztás szempontjai.
Hulladékgazdálkodás 1. 5. Előadás 15. Települési hulladéklerakók -Hulladéklerakóhelyekfajtái,kialakításilehetőségei, helykiválasztás szempontjai. -Tervezésialapelvek, műszakivédelemkialakítása, vízrendezés,
RészletesebbenA mustok összetételének változtatása
Mustjavítás A mustok összetételének változtatása Savtartalom növelése meghatározott régiókban és években alkalmazható az EU országaiban Száraz és meleg éghajlaton vagy évjáratokban válhat szükségessé lelágyulásra
RészletesebbenPolietilén zsákokban gyűjtött szerves hulladék komposztálása nyitott halmokban
HULLADÉKOK ENERGETIKAI ÉS BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSA 8.3 Polietilén zsákokban gyűjtött szerves hulladék komposztálása nyitott halmokban Tárgyszavak: komposztálás; komposztálóüzem; polietilén; tárolótartály;
RészletesebbenTárgy: A keszthelyi szennyvíztisztító telep iszapkezelő H A T Á R O Z A T
NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2. 9701 Pf.: 183 Kérjük, válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Ikt. sz.: 18-1/17/2010/II. Műszaki
RészletesebbenBudapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út 29-43.
Kardos Levente 1 Erőss Attila 1 Bódi Barbara 2 Bálint András 2 Kasza Gyula 2 : Kommunális szennyvíziszap félüzemi szintű vermikomposztálásának tapasztalatai 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi
RészletesebbenTERMÉSZETKÖZELI ZELI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ÉS S EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS ZKEZELÉS S JOGI ÉS S MŰSZAKI KÖVETELMÉNYRENDSZERE
TERMÉSZETKÖZELI ZELI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS ZTISZTÍTÁS ÉS S EGYEDI SZENNYVÍZKEZELÉS ZKEZELÉS S JOGI ÉS S MŰSZAKI KÖVETELMÉNYRENDSZERE KÁLÓCZY ANNA OKTVF KÖRNYEZETVÉDELMI SZAKÉRTŐI NAPOK Budapest, 2007. 06.
RészletesebbenSzerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása
Földgáz: CH4-97% Szerves hulladék TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása 2007. 07. 01: 50%-ra 2014. 07. 01: 35%-ra Nedvességtartalom 50% alatt: Aerob lebontás - korhadás komposzt + CO 2 50%
RészletesebbenKÖRNYEZETI MONITORING RENDSZEREK A FELSŐ- TISZA-VIDÉK TERÜLETÉN
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) KÖRNYEZETI MONITORING RENDSZEREK A FELSŐ- TISZA-VIDÉK TERÜLETÉN Virág Margit 1, Csegény József 2, Dr. Szűcs Péter 3, Dr. Madarász Tamás
RészletesebbenTárgy: H A T Á R O Z A T
Ügyszám: Ügyintéző: mellék: 226/154 589-23/2015. Székelyhidi Ferenc/dr. Szeifert László Tárgy: Melléklet: A Nyírbátor, 0207/5 hrsz. alatt lévő regionális biogáz üzem egységes környezethasználati engedélye
Részletesebbena NAT-1-0988/2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0988/2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A METRIC Minõsítõ, Fejlesztõ és Szolgáltató Kft. Vizsgálólaboratóriuma (2921 Komárom, Szabadság
Részletesebben90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól
1 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. (2) bekezdés b) és c) pontjában, a növényvédelemről
RészletesebbenPannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.
Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.net Megbízó: Tárkány Község Önkormányzata, 2945 Tárkány, Fő u. 144. Terv megnevezése:
RészletesebbenVíztechnológiai mérőgyakorlat 1-2. Oxigénbeviteli kapacitás mérése. Jegyzőkönyv
A mérést végezte: NEPTUNkód: Víztechnológiai mérőgyakorlat 1-2. Oxigénbeviteli kapacitás mérése Jegyzőkönyv Név: Szak: Tagozat: Évfolyam, tankör: Gyakorlatot tartotta: Osztályzat: Kelt: Beadandó jegyzőkönyv
RészletesebbenPannon Egyetem Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskola
Pannon Egyetem Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskola A KÉN-HIDROGÉN BIOKATALITIKUS ELTÁVOLÍTÁSA BIOGÁZBÓL SZUSZPENDÁLT SZAKASZOS ÉS RÖGZÍTETT FÁZISÚ FOLYAMATOS REAKTORBAN, AEROB ÉS MIKROAEROB
RészletesebbenKözép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István
A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig
Részletesebbena NAT-1-1070/2006 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1070/2006 számú akkreditálási ügyirathoz Az Országos Környezetegészségügyi Intézet Környezetegészségügyi Fõosztály (1097 Budapest, Gyáli út 2-6.) akkreditált
RészletesebbenÁltalános rendelkezések
Balatonlelle Város Önkormányzata 14/2013.(VIII.30.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Balatonlelle Város Önkormányzata
RészletesebbenRÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.
RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette: Kramlik Kornélia műsz. es. Előterjesztő:
RészletesebbenSZKA208_26. Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj
SZKA208_26 Legfontosabb természeti kincsünk: a talaj tanulói LEGFONTOSABB TERMÉSZETI KINCSÜNK 8. évfolyam 289 26/1 A TALAJ ÖSSZETEVŐI A homok kis kőszemcsékből áll, melyek gömbölyded vagy sokszögű formát
Részletesebben