HUMUSZANYAGOK MENNYISÉGI ÉS MIN SÉGI ERÓZIÓJÁNAK MÉRÉSE A TOLNA MEGYEI SZÁLKA TELEPÜLÉS MELLETTI VÍZGY JT N

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HUMUSZANYAGOK MENNYISÉGI ÉS MIN SÉGI ERÓZIÓJÁNAK MÉRÉSE A TOLNA MEGYEI SZÁLKA TELEPÜLÉS MELLETTI VÍZGY JT N"

Átírás

1 HUMUSZANYAGOK MENNYISÉGI ÉS MIN SÉGI ERÓZIÓJÁNAK MÉRÉSE A TOLNA MEGYEI SZÁLKA TELEPÜLÉS MELLETTI VÍZGY JT N Borcsik Zoltán 1, Farsang Andrea 2, Barta Károly 2, Kitka Gergely 3 1 Csongrád Megyei MGSZH NTI, Szeged 2 Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged 3 Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség, Szeged Összefoglalás A vízerózió a föld számos területén, így hazánkban is jelent s károkat okoz, a kötöttebb talajokat is veszélyeztetheti. A mez gazdasági károk formái lehetnek a term talaj-veszteség, és a term képesség-csökkenés. Munkánkban a Dunántúli dombság területén, Szálka település mellett található, mintegy 2 km 2 nagyságú mintavízgy jt n modelleztük a vízgy jt n végbemen szervesanyagot is érint eróziós folyamatokat, valamint a term képesség-csökkenésre ható humuszfrakciók kimosódását. A talajmintákból humusz- és tápanyag-mennyiséget, NaOH oldószerrel a frissen képz dött, kis molekulájú, és NaF oldószerrel a nagymolekulájú humuszanyagok mennyiségét és ezekb l egy humuszmin ségi tényez t (K) határoztuk meg. Terepi méréseink és laborvizsgálati eredményeink segítségével modelleztük a vízgy jt területén a humuszanyagok mennyiségi és min ségi térbeli elrendez dését, s ennek kapcsolatát az erózióval. Célunk volt, hogy meghatározzuk a könnyen oldódó fulvosavak és a nehezebben oldódó huminsavak hogyan mozognak vízerózió hatására, hogyan változik feltalajbeli arányuk az eróziós és a felhalmozódási zónában. Summary The water erosion of arable land in many areas, such as in Hungary makes significant damage, the finer textured soils are also at risk. The damage for agriculture may be due to soil loss or loss of soil fertility. Our work was focused on the modeling of soil loss in hilly areas including the total amount and the quality of the organic matter removed by water erosion. Our study area is found in the Transdanubian Hills, near the village Szálka. The catchment area is about 2 km2 with arable land, vineyards and forests. More than 50 soil samples were taken and organic matter, nutrients were measured. NaOH was applied as solvent to determine the amount of newly formed, small molecule humic substances, and NaF was used to dissolve big molecule humic substances and they were used to calculate a humus quality indicator (K factor). Based on field measurements digital elevation model and laboratory tests results, the spatial pattern of quantity and quality of humic substances and its relationship to the erosion were modelled in the catchment. Our goal was to determine the transport of the easily soluble fulvic acid and the less soluble humic acid by water erosion and investigate their ratios in the upper soil horizon of the erosion and deposition zones. Bevezetés A szél, a víz és a jég hatására egyaránt bekövetkezhet talajpusztulás. Erózión az el bb felsorolt közegek által talajra kifejtett lepusztító hatást értjük, ami annak elhordását és felhalmozását is magában foglalja (THYLL, 1992; BARTA, 2004, JAKAB et al., 2010). A 127

2 Borcsik Farsang Barta Kitka talaj szervesanyag forgalmát mez gazdaságilag m velt területen számos tényez befolyásolja. Az intenzív talajm velésnek és nem megfelel agrotechnikának köszönhet en egyre nagyobb szerepet játszik ebben a talajok term rétegének egyre jelent sebb pusztulása (FARSANG et al., 2005). A felszíni lefolyással lehordott talaj, valamint szervesanyag- és tápanyagtartalmának egy része a szedimentációs területeken halmozódik fel (SISÁK, MÁTÉ, 1993; ISRINGHAUSEN, 1997; DUTTMANN, 1999; FARSANG, BARTA, 2004; FARSANG et al. 2006). Más része onnan közvetlenül, vagy a vízhálózat közvetítésével felszíni vizeinkbe jut. Becslések szerint hazánk lejt s területeir l víz által lehordott humuszos feltalaj évi átlagban mintegy millió m 3, az ez által bekövetkezett szervesanyag- és tápanyagveszteség pedig mintegy 1,5 millió tonna szervesanyag, 0,2 millió tonna N, 0,1 millió tonna P 2 O 5 és 0,22 millió tonna K 2 O (VÁRALLYAY et al., 2005). A mintaterület a Szekszárdi dombság kistáj területén, Szálka község határában, attól ÉK-re helyezkedik el. A térség az ország legmelegebb területei közé tartozik, ugyanis kontinentális klímája szubmediterrán hatás alatt áll. Az évi középh mérséklete meghaladja a 10,5 C-ot. A napsütéses órák száma eléri az évi 2025 órát, az éves csapadék mennyisége 600 mm fölött van. A talajképz k zetet a kistájra jellemez löszös üledékek, illetve harmadkori és id sebb üledékek alkotják. A vízgy jt n található talajok fizikai típusa az agrotopográfiai térkép szerint vályog, szerves anyag készletük t/ha értékig terjed (MAROSI, SOMOGYI, 1990). A vízgy jt területen csernozjom barna erd talajok és Ramann-féle barna erd talajok a jellemz ek. A területhasználat szerint a legnagyobb felületet a szántó m velési mód foglalja el, ezt követi a gyep és erd, sz l hasznosítási mód. A szántóként hasznosított terület intenzív, lejt re mer leges mez gazdasági m velésnek van kitéve. A munkánk során az alábbi célokat t ztük ki: - A terület eróziótérképeinek az elkészítése. - Az egyes mintavételi pontokban található talajok szervesanyag-tartalmának, humuszos talajréteg vastagságának a meghatározásából és a kohéziós értékekb l szoftveres adatbázis, térképállományok képzése. - A kapott adatokból és a területhasználatból adódóan a vízgy jt erózióval leginkább veszélyeztetett részeinek meghatározása. - A talaj és a humuszalkotó szervesanyagok erózió általi mozgásának monitoringozása, változásának nyomon követése, összefüggések feltárása. Vizsgálati anyag és módszer A talajtani felvételezésekkor munkatérképként a Szálka település melletti kisvízgy jt 1: topográfiai térképét használtuk. A m velési ágak szerinti területhasználatot 2009-ben térképeztük, ill. ez alapján a területhasználati térképet magunk szerkesztettük meg. A térkép elemzése és a terepbejárások, domborzati viszonyok alapján mintavételi ponthálózatot terveztünk. Elkészítettük a terület digitális domborzatmodelljét az ArcGIS szoftver segítségével márciusában 54 ponton mintáztuk meg a szálkai vízgy jt t (1. ábra). A talajfelvételezéseket Eijkelkamp-féle fúróberendezéssel és Pürkhauer-féle szúróbottal végeztük. Mintavételre került sor a felszínr l, valamint a m velt rétegb l szervesanyag és humuszmin ség vizsgálatokhoz. Az eróziómodellezés bemeneti paramétereként szük 128

3 Humuszanyagok mennyiségi és min ségi eróziójának mérése... ségünk volt a talajkohézió meghatározására, amelyet minden min tavételi pontban Eijkelkamp kézi kohéziómér vel (pocket vane tester) mértünk vízzel telített talajfelszínen az ASTM Standard, D nemzetközi szabvány szerint (CZIBULYA, 2009). 25 db bolygatatlan talajmintát vettünk a talaj térfogattömegének meghatározásához. Két lejt mentén üledékcsapdákat helyeztünk el az erózióval mozgó üledék csapadék eseményenkénti felfogásához. A csapadékadatokat 2008-tól mértük saját helyszíni ombográfiai berendezéssel. A talajerózió meghatározásához a Németországban kifejlesztett talajeróziót becsl modellt, az EROSION 2D/3D-t használtuk (MICHAEL, 2000, KITKA et al., 2006). A begy jtött mintákon laborvizsgálatokat végeztünk, és meghatároztuk azokat a talajjellemz ket, amelyek az EROSION 2D/3D bemeneti paramétereiként szolgálnak. Ezek közül a legfontosabbak a szemeloszlás, humusztartalom, térfogattömeg, 1. ábra Területhasználat, mintavételi pontok nedvességtartalom. Az eróziós modell futtatásához létre kellett hoznunk azokat a digitális térképállományokat, amelyek az E3D Preprocessorának bemeneti fájljait adják. Ehhez a pontszer mérésekb l és a terepi térképezés tapasztalataiból megszerkesztettük a területhasznosítási és a talajtérképet is. A mintavételi pontok helyét GPS mér m szerrel rögzítettük. A kapott nagyszámú adat feldolgozását Microsoft Excel szoftverrel végeztük el. Az EROSION 3D a becslést a csapadékadatok, a domborzatmodell (DDM), a területhasználat és a fizikai talajtípus alapján meghatározott talajparaméterek segítségével csapadékeseményenként végzi el, amelyet a DDM minden egyes 5x5 m-es cellájára megad, nettó erózió (érkez és távozó anyag különbsége - kg/m 2 ) és a távozó talajmennyiség (kg/m 2 ) formájában. A modell GIS környezetben m ködik, ezért a bemeneti adatokat ArcView és ArcGIS szoftverekkel dolgoztuk fel. A modellt 5 erozív csapadékeseményre futtattuk le (2. ábra). Erozív csapadékeseménynek tekintettük azokat a csapadékokat amelyeknél a csapadékhullás intenzitása a 10 mm/h-t meghaladta. A humuszanyagok környezetvédelmi szerepének értékelésére HARGITAI (1987) több mutatót is kidolgozott. A Q érték a humuszmin séget kifejez érték. Meghatározása azon alapszik, hogy egy talajminta humuszanyagait kétféle oldószerrel, NaF-dal és NaOH-dal oldjuk ki, majd az oldatot rázás, 48 óra állás után 533 nm hullámhosszúságú fénnyel fotometrálással vizsgáljuk. A NaF-oldatban a humifikáltabb, Ca-ionokal telített nagymértékben polimerizált, a NaOH- oldatban pedig a nyersebb, frissen képz dött, nem humifikált, kevésbé kedvez tulajdonságú szerves anyagok, fulvósavak oldódnak ki. Ha a Q>1, azt jelenti, hogy a jó min ség humuszanyagok vannak túlsúlyban, ha Q<1, a 129

4 Borcsik Farsang Barta Kitka nyers humuszanyagok túlsúlya érvényesül. A K érték az ún. humuszstabilitási koefficiens, értékét úgy kapjuk meg, ha a Q értéket osztjuk a talaj összes szervesanyagtartalmával: Q=ENaF/ENaOH; K=Q/H. A K érték tehát a humuszmin séget is magában foglaló, egységnyi humusztartalomra vonatkoztatott érték. K értékével n a humifikáció és ennek köszönhet en a kelátképzés fokozottabb. A jó min ség humuszanyagban különösen sok a nitrogén, amely fokozza a szennyez ionnal vagy molekulával a kötés kialakításának lehet ségét (HARGITAI, 1961, 1987, 1993). Laborvizsgálatainkat az SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék NAT által akkreditált Talajvizsgálati Laboratóriumában folytattuk. A statisztikai elemzést az SPSS for Windows 15.0 programmal végeztük. Csapadékesemény intenzitás (mm/h) 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0, min Csapadékesemény Csapadékesemény Intenzitás (mm/h) 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0, min intenzitás (mm/h) 35,00 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0, min Csapadékesemény Csapadékesemény intenzitás (mm/h) 90,00 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0, min intenzitás (mm/h) 16,00 14,00 12,00 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 10 min Vizsgálati eredmények ábra A modellezett csapadékesemények id beli lefutása A mérési eredményeink (3., 6. ábra) szerint a talaj szervesanyag tartalma 0,77 %-7,55 % között, a vízgy jt term rétegének vastagsága cm között változik. A nagy változatosság oka nemcsak az erózióra és a depozícióra vezethet vissza, hanem a területhasználatra is. A humusztartalom szoros kapcsolatot mutat a területhasznosítással, hiszen az erd k alatt 5 % felett, gyepeken 2-3 %, szántókon 1 és 2 % között változik (3. ábra), a szántóterületeken további differenciálásra volt szükség, a térképezett erodált foltok és a

5 Humuszanyagok mennyiségi és min ségi eróziójának mérése... domborzatmodell alapján különítettük el a talajfoltokat. A szántók legerodáltabb helyein 0,77%-1,8 % -os értékeket tapasztaltunk, itt a term réteg vastagság is a minimum értékhez közelített. A legnagyobb szervesanyag mennyiséget egy akácerd talajában, a 100 cm körüli ill. azt meghaladó term réteg vastagsági értékeket pedig a depozíciós zónában, a déli völgytalpi területeken mértük. A talajban a Q értékek átlagát vizsgálva (1. táblázat) a jó min ség humuszanyagok (Q>1) vannak túlsúlyban. A Q=1 viszonyszámot meghaladó értéket a szántókon és a gyepeken, Q<1 értékeket az erd k alatt mértünk. Itt a lebomlatlan, nyersebb humuszanyagok túlsúlya jellemz (7. ábra). 3. ábra Humusztartalom (%) 4. ábra Lejt kategória térkép 1. táblázat Vizsgálati eredményeink leíró statisztikai táblázata Minimum Maximum Átlag Szórás Humusz % 0,77 7,55 2,25 1,54 K 0,09 8,92 0,99 1,37 Q 0,35 11,03 1,58 1,73 Lejt szög ( o ) 0 24,26 8,76 5,09 Term réteg vastagság (cm) ,18 24,89 Kohézió (kg/cm 2 ) 0,11 3,3 0,30 0,51 Nettó erózió (t/ha) 0 355,5 39,86 57,72 Az Erosion3D modell futtatásához ArcView és ArcGIS programok segítségével a teljes vízgy jt re elkészítettük a szükséges digitális alaptérképeket: digitális domborzat modell, területhasználat, felszín borítottság, érdesség, szemcseösszetétel, szervesanyag 131

6 Borcsik Farsang Barta Kitka tartalom, term réteg vastagság ( ábra). Ezek alapján modelleztük a vízgy jt re pixelenként és csapadékeseményenként kg/m 2 -ben az eróziót, akkumulációt, ill. a kett ered jeként a nettó eróziót (5. ábra). A modell kalibrálását, validálását, érzékenységi tesztek elkészítését Kitka Gergely Velencei-hegységi mintaterületekre korábban már elvégezte (KITKA, 2010). A területhasználatból adódóan a vízgy jt erózióval leginkább veszélyeztetett részei a szántóföldi m velés alatt álló mez gazdasági táblák. A vízgy jt ÉNy-i medencéjének talpvonalában az 5 erozív csapadékesemény nettó eróziójának átlaga 255 t/ha. Ez az eredmény 4 mintavételi pontban szimulált eredmény átlaga, amely azonban mutatja, hogy a nagy kiterjedés szántóföldi táblás m velés legalább olyan veszélyes, mint a nagyüzemi sz l m velés a vízgy jt DK-i lejt in. 5. ábra Nettó erózió (t/ha) 6. ábra Term réteg vastagság (cm) A vízgy jt alsó medencéjének völgytalpán a nettó erózió átlaga az 5 csapadékeseményre 91 t/ha. A vízgy jt ÉK-i medencéjének fels harmada gyeppel, legel vel borított rész, mégis viszonylag nagy eróziós értéket produkál, ami els sorban a meredek lejt szöggel (5-26 o ) magyarázható. A sz l ültetvényr l 3 pontból származtatott átlag nettó erózió 88 t/ha. Az erd vel borított területek alacsony eróziós rátákkal jellemezhet k. A legnagyobb erózióval járó csapadékesemény a augusztus 8-i volt, amely intenzitása volt a legnagyobb az összes vizsgált csapadékesemény közül. Az eróziós térképeken jól kirajzolódik a patak és az utak üledékszállító funkciója (lásd vízgy jt DK-i részén található betonút). A 2, 4, 5. ábrákon jól megfigyelhet, hogy a nagy lejt szög mellett és mentén, szántó m velési ágnál találhatók az eróziónak leginkább kitett területek. A talaj nettó eróziójának nagysága jól követi a lejt k profilját (4., 5. ábra), valamint a területhasználat változásait (1. ábra). 132

7 Humuszanyagok mennyiségi és min ségi eróziójának mérése... A modelleredmények szerint a legnagyobb mennyiség talajt (355 t/ha) a 47. számú mintavételi pont közelében a án hullott csapadék erodálta le, ez a vízgy jt déli részén található, a lejt szög 11,17o, a m velési ág szántó. Ez a mintaterület leginkább erózióveszélyes része. A fent említett jellemz kön kívül számos egyéb tényez is hozzájárul a magas eróziós rátához, mint például az alacsony kohézió és az adott cellához tartozó vízgy jt nagysága. 7. ábra A feltalaj humuszstabilitási (Q) értékei 8. ábra A humuszelmozdulás (kg/ha) a i csapadékesemény hatására Az erózióval elmozduló humusz mennyiségét (kg/ha) a 8. ábrán szemléltettük. A humusz elmozdulás értéke a csapadék mennyiségét l és intenzitásától er teljesen függ (2. táblázat), egy intenzív és tartós csapadék alkalmával akár 400, ill kg humusz elmozdulás is prognosztizálható hektáronként. 2. táblázat A jellemz humusz elmozdulás értékek a vízgy jt n, modell eredmény két csapadék eseményre Maximum 1023 kg/ha 338,2 kg/ha Szórás 49,6 kg/ha 13,4 kg/ha Átlag 28,6 kg/ha 6,42 kg/ha Az egy lejt n belül zajló eróziós és humusz átrendez dési folyamatok feltárására az Erosion2D szoftvert alkalmaztuk. A 9. ábrán azon, mintegy 300 m hosszú (5o-25o) lejt profilját ábrázoltuk, amelyre az E2D szoftverrel modelleztük a talajeróziót. A modelle- 133

8 Borcsik Farsang Barta Kitka zett nettó erózió átlagos értéke a lejt mentén 1,72 t/ha volt (ASZTALOS, 2010). A maximális eróziónál két nagyságrenddel kisebb érték azzal magyarázható, hogy itt csak egy oldalirányú kiterjedés nélküli lejt jelentette a vízgy jt t, míg a legnagyobb erózióval jellemezhet pixeleknek 3-4 ha-os vízgy jt területük van. A 10. ábrán a i csapadékeseményt követ en a két vizsgált lejt n gy jtött talaj- és üledékminták humusz mennyiségi és min ségi adatait ábrázoltuk. Az elmozduló üledékben a helyben található talajhoz képest a humusz tartalom dúsul, a feldúsulási faktor (FF humusz = humusz% üledék / humusz% talaj ) a két lejt szegmensre és a vizsgált 5 csapadékeseményre vonatkoztatva (n=47) Egyváltozós t próbával teszteltük, hogy a feldúsulási faktorokból számított átlag értékek szignifikánsan (95%-os szignifikancia szinten) eltérnek-e 1-t l. Megállapítottuk, hogy tényleges humusz feldúsulásról van szó, a feldúsulási faktor szignifikánsan nagyobb, mint 1. A humuszmin séget jellemz Q és a K értékek viszont csökkennek az üledékben, mindemellett a humusz százalékos értéke rapszódikusan változik (10. ábra). 9. ábra A vizsgált lejt profilja és nettó eróziós értékei ( ) (t/ha) (ASZTALOS, 2010) 10. ábra A lejt profilok mentén gy jtött talaj- és üledékminták humuszvizsgálati eredményei Az erózió a nyers humuszanyagok mennyiségének lejtés irányába történ növekedését eredményezi. A kapott értékek arra hívják fel a figyelmet, hogy a vízben jól oldódó nyers humuszanyagok, fulvosavak aránya növekszik a lejtés irányában. A völgytalpakon a depozíciós zónákban a könnyen oldódó szerves vegyületek kerülnek túlsúlyba, mert ezek az es zések hatására könnyebben elmozdulhatnak a talajban. Adat- 134

9 Humuszanyagok mennyiségi és min ségi eróziójának mérése... bázist hoztunk létre az 54 vizsgálati pontban mért humusz mennyiségi és min ségi adatokból, az adott pontokban mért lejt szögb l, a vizsgált öt csapadék eseményre modellezett talajeróziós értékekb l, valamint a mérési pontokban tapasztalt term réteg vastagságból. Az erózióval leginkább érintett szántó m velési ágú területr l vett mintákból (33 elemszám, 18 változó) a lehetséges összefüggéseket SPSS 15.0 szoftverrel vizsgáltuk. A 3. táblázatban a Pearson féle korreláció számítások eredményét összegeztük, a szignifikáns kapcsolattal (SZD 0,05) rendelkez elempárok kiemelésével. Az elhelyezkedés szerint készített (völgytalp, depozíciós zóna) adatsorok elemzésénél szignifikáns kapcsolatot találtunk a humusz mennyisége és a NaOH-oldószerrel mért humuszmin ségi érték között (r 2 =0,629), a kapcsolat jól mutatja az erózió által a völgytalpra szállított nyers humuszanyagok jelenlétét. Szignifikáns pozitív korrelációt kaptunk a lejt szög és a humuszmennyiség között, de ebben az esetben a két változó nem tekinthet függetlennek, mivel a legmeredekebb lejt k éppen az erózióveszély miatt m velésre alkalmatlanok, azokat erd k borítják, s alattuk magasabb, akár 6-7 %-os humusztartalom is el fordulhat. 3. táblázat A vizsgált paraméterek korrelációs mátrixa x=korreláció 0,05-s szignifikancia szinten, xx=korreláció 0,01-s szignifikancia szinten (A szignifikáns kapcsolatokat csak független változók, illetve ok-okozati kapcsolatok esetén jelöltük.) Correlation Pearson h (%) T.réteg. (cm) h (%) 1 Term réteg (cm) -0,23 1 NaOH -0,17-0,27 1 NaF 0,08-0,27 0,76xx 1 NaOH NaF Q K Q 0,31-0,23-0,08 0,56 1 net er (t/ha) net er (t/ha) net er (t/ha) üledék (kg) üledék (kg) K 0,36-0,25-0,16 0,45 0,98 1 net er (t/ha) -0,15 0,31 0,05-0, ,14 0,14 1 net er (t/ha) 0,29x 0,06 0,34x 0, ,19 0,20 0,57 1 net er (t/ha) - 0,08 0,13-0, ,31x 0,20 0,20 0,54 0,89 1 üledék (kg) -0,07 0,26 0,541xx 0,36x ,10 0,15 0,51 0,68 0,54 1 üledék (kg) -0,05-0,11 0,85xx 0,57xx ,14 0,19 0,13 0,51 0,31 0,43 1 üledék (kg) -0,19 0,29 0,61xx 0, ,21 0,25 0,49 0,71 0,71 0,81 0,33 lejt szög 0,44-0,21-0,05 0,02 0,15 0,24-0,04 0,04 0,02 0,07 0,02 Összegzés A munkánk célja a Szálka település mellett található mintegy 2 km 2 terület vízgy jt n zajló talajeróziós folyamatok modellezése, valamint a talajerózió és a humusz átrendez dési folyamatok kapcsolatának feltárása. Vizsgálati területünkön a talaj szervesanyag tartalma 0,77-7,55 % értékek között, a vízgy jt term rétegének vastagsága cm 135

10 Borcsik Farsang Barta Kitka között változik. A nagy változatosság oka nemcsak az erózióra és a depozícióra vezethet vissza, hanem a területhasználatra is. Egy kiválasztott 300 m hosszú lejt n az E2D szoftverrel modelleztük a talajeróziót. A nettó erózió értéke a lejt mentén i csapadékesemény alkalmával átlagosan 1,72 t/ha volt. Az elmozduló üledékben a helyben található talajhoz képest a humusztartalom dúsul, a feldúsulási faktor a vizsgált 5 csapadékeseményre vonatkoztatva 1,063. A lejt mentén a humuszmin séget jellemz Q és a K értékek csökkennek az üledékben. A kapott értékeket arra hívják fel a figyelmet, hogy a vízben jól oldódó nyers humuszanyagok, fulvosavak aránya növekszik a lejtés irányában. A humusz elmozdulás értéke a csapadék mennyiségét l és intenzitásától er teljesen függ, egy intenzív és tartós csapadék alkalmával akár 400, ill kg humusz elmozdulás is prognosztizálható hektáronként. Az Erosion3D modell futtatásához a teljes vízgy jt re elkészítettük a szükséges digitális domborzatmodellt, területhasználat, felszín borítottság, érdesség, szemcseösszetétel, szervesanyag tartalom, term réteg vastagság térképeket. Ezek alapján modelleztük a vízgy jt re pixelenként és csapadékeseményenként a nettó eróziót és meghatároztuk a vízgy jt erózióval leginkább veszélyeztetett részeit. Az eredmény azt mutatja, hogy a nagy kiterjedés szántóföldi táblás m velés legalább olyan veszélyes, mint a nagyüzemi sz l m velés. Eredményeink közül legfontosabbnak azt tartjuk, hogy az elhelyezkedés szerint készített (völgytalp, depozíciós zóna) adatsorok elemzésénél szignifikáns kapcsolatot kaptunk a humusz mennyisége és a NaOH-oldószerrel mért humuszmin ségi érték között (r 2 =0,629). A kapcsolat jól mutatja az erózió által a völgytalpra szállított nyers humuszanyagok jelenlétét. Köszönetnyilvánítás A kutatás az OTKA K sz. projekt támogatásával valósult meg. Irodalomjegyzék ASTM Standard, D nemzetközi szabvány ASZTALOS, J. (2010). A területhasználat talajerózióra gyakorolt hatásának vizsgálata az Erosion-2D modell alkalmazásával, kézirat, SZTE TTIK TFGT. BARTA, K. (2004). Talajeróziós modellépítés a EUROSEM modell nyomán. Doktori (PhD) értekezés, Szeged. CZIBULYA, ZS. (2009). Talajszuszpenziók reológiai vizsgálata. Doktori (PhD) értekezés. Szeged DUTTMANN, R. (1999). Partikulare Stoffverlagerungen in Landschaften Geosyntesis, 10, 233. FARSANG, A. BARTA, K. (2004). A talajerózió hatása a feltalaj makro- és mikroelem tartalmára. Talajvédelem különszám, Talajvédelmi Alapítvány Kiadó, FARSANG, A., KITKA, G., BARTA, K. (2005). Modelling of soil erosion and nutrient transport to serve watershedmanagement: case study in a subwatershed of Lake Velence in Hungary. In Europen Geosciences Union Geophysical Research Abstracts, Volume 7, EGU05-A FARSANG, A., KITKA, G., BARTA, K. (2006). Talajerózió és foszforátrendez dési folyamatok térképezése kisvízgy jt n. Talajvédelem különszám, Talajvédelmi Alapítvány Kiadó, HARGITAI, L. (1961). A humuszban lév nitrogén szerepe a talajok nitrogén-gazdálkodásában. Keszthelyi Mez gazdasági Akadémia Kiadványai, No. 4, Mez gazdasági Kiadó, Budapest. 136

11 Humuszanyagok mennyiségi és min ségi eróziójának mérése... HARGITAI, L. (1987). Az ekvivalens humuszkészlet agrokémiai és környezetvédelmi jelent sége. Kertészeti Egyetem Közleményei, Budapest, 51, HARGITAI, L. (1993). The role of organic matter content and humus quality in the maintenance of soil fertility and in environmental protection. Landsc. Urban Plan., 27 (2-4), ISRINGHAUSEN, S. (1997). GIS-gestützte Prognose und Bilanzirung von Feinboden und Nahrstoffaustragen in einem Teileinzugsgebiet der oberen Lamme in Südniedersachsen. Diplomarbeit, Universitat Hannover, JAKAB, G., KERTÉSZ, Á., MADARÁSZ, B., RONCZYK, L., SZALAI, Z. (2010). Az erózió és a domborzat kapcsolata szántóföldön, a tolerálható talajveszteség tükrében. Tájökológiai Lapok, 8 (1), KITKA, G., FARSANG, A., BARTA, K. (2006). Erosion modelling with E3D to serve of watershed management in the Velence Mountains. In Mitteilungen der Deutschen Bodenkundlichen Gesellschaft, Band 108, KITKA, G. (2010). Az Erosion 3D modell magyarországi adaptálása és alkalmazhatóságának vizsgálata kisvízgy jt k tájhasználati tervezésében. PhD értekezés, Szeged. MAROSI, S., SOMOGYI, S. (szerk.) (1990). Magyarország kistájainak katasztere 2. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, MICHAEL, A. (2000). Anwendung des physikalisch begründeten erosions prognosemodells Erosion 2D/3D- empirische Ansätze zur Ableitung der Modellparameter. Ph.D dolgozat, Universität Freiberg. SISÁK I., MÁTÉ F. (1993). A foszfor mozgása a Balaton vízgy jt jén. Agrokémia és Talajtan, 42 (3-4), THYLL, SZ. (szerk.) (1992). Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken. Mez gazda Kiadó. Budapest, VÁRALLYAY, GY., CSATHÓ, P., NÉMETH T. (2005). Az agrártermelés környezetvédelmi vonatkozásai Magyarországon. In KOVÁCS, G., CSATHÓ, P. (szerk.) A magyar mez gazdaság elemforgalma 1901 és 2003 között. Agronómiai és környezetvédelmi tanulságok, MTA TAKI, Budapest,

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a

Részletesebben

Eróziómodellezés a vízgyűjtőmenedzsment szolgálatában

Eróziómodellezés a vízgyűjtőmenedzsment szolgálatában Eróziómodellezés a vízgyűjtőmenedzsment szolgálatában Kitka Gergely Dr. Farsang Andrea Dr. Barta Károly 1. Bevezetés Napjaink egyik igen fontos problémájává nőtte ki magát a talajerózió következtében fellépő

Részletesebben

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási

Részletesebben

A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS

A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai a Mátraaljai

Részletesebben

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT

Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT JÁNOSHALMA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Készítette: AGROSZINT BT. 2012. ÁPRILIS MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 5 A települési környezetvédelmi program készítésének célja és feladatai...

Részletesebben

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE

Részletesebben

AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN

AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN Lóki J. 1 Szabó J. 1 Konecsny K. 2 Szabó G. 1 Szabó Sz. 3 Előzmények, célkitűzés Az elmúlt években az árhullámok magassága a Felső-Tisza

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Hornok Mária Témavezető: Prof. Dr. Pepó Péter MTA doktora DEBRECENI EGYETEM Hankóczy

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM HANKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI, KERTÉSZETI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. Doktori iskola vezető:

DEBRECENI EGYETEM HANKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI, KERTÉSZETI ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. Doktori iskola vezető: DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUM MEZŐGAZDASÁG-, ÉLELMISZERTUDOMÁNYI ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KAR AGROKÉMIAI ÉS TALAJTANI INTÉZET HANKÓCZY JENŐ NÖVÉNYTERMESZTÉSI, KERTÉSZETI ÉS

Részletesebben

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása OTKA Posztdoktori (D 048592) zárójelentés Bevezetés A talajsavanyodás stádiuma a talaj

Részletesebben

KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN

KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN Pozsgai Andrea 1, Szüle Bálint 2, Schmidt Rezső 3, Szakál Pál 4 1 MSc hallgató, környezetgazdálkodási agrármérnök, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár 2 PhD hallgató, NyME-MÉK, Mosonmagyaróvár

Részletesebben

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás

Részletesebben

KARSZTFEJLŐDÉS XVII. Szombathely, 2012. pp. 89-103. VÖRÖSAGYAG-TALAJOK VIZSGÁLATA AZ AGGTELEKI- KARSZTON (A BÉKE-BARLANG VÍZGYŰJTŐJÉN) KISS KLAUDIA

KARSZTFEJLŐDÉS XVII. Szombathely, 2012. pp. 89-103. VÖRÖSAGYAG-TALAJOK VIZSGÁLATA AZ AGGTELEKI- KARSZTON (A BÉKE-BARLANG VÍZGYŰJTŐJÉN) KISS KLAUDIA KARSZTFEJLŐDÉS XVII. Szombathely, 2012. pp. 89-103. VÖRÖSAGYAG-TALAJOK VIZSGÁLATA AZ AGGTELEKI- KARSZTON (A BÉKE-BARLANG VÍZGYŰJTŐJÉN) KISS KLAUDIA ELTE Természetföldrajzi Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány

Részletesebben

MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 BEVEZETÉS

MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 BEVEZETÉS MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 PATTERN-RESEARCH OF THE CONNECTION BETWEEN MORPHOLOGY, SOIL AND VEGETATION IN THE DOROZSMA-MAJSAIAN

Részletesebben

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3

KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2. A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 KULBERT ZSÓFIA 1 Dr. EGYED KRISZTIÁN 2 A Nyugat-dunántúli régió kistérségeinek fejlettsége 3 A sajátos, észak-déli irányú kiterjedésű Nyugat-dunántúli régió területe egyedülálló módon négy országgal, Szlovákiával,

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig

Részletesebben

90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól

90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól 1 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. (2) bekezdés b) és c) pontjában, a növényvédelemről

Részletesebben

Összefoglalás. Summary. Bevezetés

Összefoglalás. Summary. Bevezetés A talaj kálium ellátottságának vizsgálata módosított Baker-Amacher és,1 M CaCl egyensúlyi kivonószerek alkalmazásával Berényi Sándor Szabó Emese Kremper Rita Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV Alsó-Duna közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március

Részletesebben

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Természettudományi és Informatikai Kar Környezettudományi Doktori Iskola Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék TÁJVÁLTOZÁSOK ÉRTÉKELÉSE A DUNA TISZA KÖZI HOMOKHÁTSÁG EGY

Részletesebben

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...

1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz... A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM

Részletesebben

ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013.

ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013. ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ LEVEGİMINİSÉGI TERV Szombathely, 2013. Tel.: (94) 506 700 Fax: (94) 313 283 E-mail: nyugatdunantuli@zoldhatosag.hu Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

ENERGIA-MEGTAKARÍTÁS ÉS KLÍMAVÉDELEM ZÖLDFALAK ALKALMAZÁSÁVAL ENERGY SAVING AND CLIMATE PROTECTION WITH GREEN WALLS APPLICATION

ENERGIA-MEGTAKARÍTÁS ÉS KLÍMAVÉDELEM ZÖLDFALAK ALKALMAZÁSÁVAL ENERGY SAVING AND CLIMATE PROTECTION WITH GREEN WALLS APPLICATION Gradus Vol 3, No 1 (2016) 245-251. ISSN 2064-8014 ENERGIA-MEGTAKARÍTÁS ÉS KLÍMAVÉDELEM ZÖLDFALAK ALKALMAZÁSÁVAL ENERGY SAVING AND CLIMATE PROTECTION WITH GREEN WALLS APPLICATION Hoyk Edit 1*, Kovács András

Részletesebben

A széleróziós információs rendszer alapjai

A széleróziós információs rendszer alapjai 1. Bevezetés A széleróziós információs rendszer alapjai Dr. Lóki József 1, Négyesi Gábor 2 1 Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 4010 Debrecen Egyetem tér 1. Pf. 9. 52/512900/22113

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A magyar mezőgazdasági gépgyártók innovációs aktivitása Doktori (PhD) értekezés tézisei Bak Árpád Gödöllő 2013 A doktori iskola Megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori Iskola Tudományága:

Részletesebben

NKFP 4/037/2001. Budapest. 2002. február 15.

NKFP 4/037/2001. Budapest. 2002. február 15. SZAKMAI RÉSZJELENTÉS NKFP 4/037/2001. Preciziós növénytermesztés Budapest 2002. február 15. ÖSSZEFOGLALÁS A kísérleti területek térinformatikai rendszerének kialakítása, GIS rendszer tervezésének módszertana

Részletesebben

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló

Részletesebben

50 kg/ha 80 Ft/kg 50*80 = 4000 Ft/ha. 60 kg/ha 105 Ft/kg 60*105= 6300 Ft/ha. 130 kg/ha 65 Ft/kg 130*65= 8450 Ft/ha

50 kg/ha 80 Ft/kg 50*80 = 4000 Ft/ha. 60 kg/ha 105 Ft/kg 60*105= 6300 Ft/ha. 130 kg/ha 65 Ft/kg 130*65= 8450 Ft/ha SzGY04 - Végezzen el tápanyagutánpótlás számítást! GYAKORLATI PÉLDA Tápanyag utánpótlás Költségek: A./ Műtrágya anyagköltség B./ Keverés, őrlés segédüzemi költségének kiszámítása C./ Műtrágya felrakásának

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 215. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

1:25.000-ES MÉRETARÁNYÚ TALAJTANI-FÖLDRAJZI MINTÁZAT AZ ORSZÁG EGYES TERÜLETEIN A KREYBIG DIGITÁLIS TALAJINFORMÁCIÓS RENDSZER ALAPJÁN.

1:25.000-ES MÉRETARÁNYÚ TALAJTANI-FÖLDRAJZI MINTÁZAT AZ ORSZÁG EGYES TERÜLETEIN A KREYBIG DIGITÁLIS TALAJINFORMÁCIÓS RENDSZER ALAPJÁN. 1:25.000-ES MÉRETARÁNYÚ TALAJTANI-FÖLDRAJZI MINTÁZAT AZ ORSZÁG EGYES TERÜLETEIN A KREYBIG DIGITÁLIS TALAJINFORMÁCIÓS RENDSZER ALAPJÁN Pásztor László - Szabó József - Bakacsi Zsófia - Csökli Gabriella -

Részletesebben

erőforrás Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak

erőforrás Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak Atermőföld mint erőforrás Birtokviszonyok Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak At termőföld fogalma termőföld: az a földrészlet, l amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban

Részletesebben

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése 1.1 A munka kezdete és befejezése: 1.2 Célkitűzés:

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése 1.1 A munka kezdete és befejezése: 1.2 Célkitűzés: 1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt kutatási program ismertetése 1.1 A munka kezdete és befejezése: 23-26. 1.2 Célkitűzés: A hagyományos és a talajkímélő termesztéstechnológiai rendszerek talaj

Részletesebben

1. A Dél-kiskunsági semlyékek hidrológiai viszonyai és a növényközösségek állapotának kapcsolata.

1. A Dél-kiskunsági semlyékek hidrológiai viszonyai és a növényközösségek állapotának kapcsolata. 1. A Dél-kiskunsági semlyékek hidrológiai viszonyai és a növényközösségek állapotának kapcsolata. 1.1. Az elvégzett vizsgálatok Az OTKA szerződés keretében 2004 és 2008 között vizsgálatokat folytattunk

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 524-529

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 524-529 Van Leeuwen Boudewijn Tobak Zalán Szatmári József 1 BELVÍZ OSZTÁLYOZÁS HAGYOMÁNYOS MÓDSZERREL ÉS MESTERSÉGES NEURÁLIS HÁLÓVAL BEVEZETÉS Magyarország, különösen pedig az Alföld váltakozva szenved aszályos

Részletesebben

EGER MJV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA AZ ÉK KÜLTERÜLETI VÁROSRÉSZRE ÉS A BIKALEGELŐ TERÜLETRÉSZRE VONATKOZÓAN

EGER MJV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA AZ ÉK KÜLTERÜLETI VÁROSRÉSZRE ÉS A BIKALEGELŐ TERÜLETRÉSZRE VONATKOZÓAN EGER MJV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA AZ ÉK KÜLTERÜLETI VÁROSRÉSZRE ÉS A BIKALEGELŐ TERÜLETRÉSZRE VONATKOZÓAN 2013. AGUSZTUS Oldal:1 EGER VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE I. FEJEZET

Részletesebben

Ph.D. Tézisek összefoglalója. Dr. Paulik Edit. Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Népegészségtani Intézet

Ph.D. Tézisek összefoglalója. Dr. Paulik Edit. Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Népegészségtani Intézet KRÓNIKUS SZÍVELÉGTELENSÉG MIATT HOSPITALIZÁLT BETEGEK KIVIZSGÁLÁSÁNAK ELEMZÉSE BIZONYÍTÉKOKON ALAPULÓ SZAKMAI IRÁNYELV ALAPJÁN Ph.D. Tézisek összefoglalója Dr. Paulik Edit Szegedi Tudományegyetem Általános

Részletesebben

Boromisza Zsombor. Tájváltozás a Velencei-tó partján *

Boromisza Zsombor. Tájváltozás a Velencei-tó partján * Boromisza Zsombor Tájváltozás a Velencei-tó partján * folyóirat cikk * A műhelytanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 azonosítójú projektje Élhető régió, élhető települési táj című alprojekt 9. Tájváltozás

Részletesebben

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon

Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Angyal Zsuzsanna 1. Bevezetés Magyarország régi nehézipari vidékeit még ma is sok helyen csúfítják erőművekből vagy ipari üzemekből származó

Részletesebben

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató 8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató A víz élet, gondozzuk közösen! VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV - 2015 Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató A jó gyakorlat Készítette: Buzás

Részletesebben

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban

KUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK

Részletesebben

(73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren

(73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren (73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren Digital publication of the 1:200,000 scale agricultural soil map on the georgikon map talajtan@georgikon.hu

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN. Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1. Bevezetés

FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN. Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1. Bevezetés FELSZÍN ALATTI IVÓVÍZKÉSZLETEK SÉRÜLÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE DEBRECENI MINTATERÜLETEN Lénárt Csaba - Bíró Tibor 1 Bevezetés A felszíni vizekhez hasonlóan a Kárpát-medence a felszín alatti vízkészletek mennyiségét

Részletesebben

A termőföld mint erőforrás

A termőföld mint erőforrás A termőföld mint erőforrás Birtokviszonyok Birtokpolitika Földárak, haszonbérleti díjak A termőföld fogalma termőföld: az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó,

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR 2006 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR ÜZEMGAZDASÁGI INTÉZET Az állati termék előállítás

Részletesebben

A kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében

A kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében A kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében Jakab Péter Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Tájökológiai

Részletesebben

TALAJAINK KLÍMAÉRZÉKENYSÉGE. (Zárójelentés)

TALAJAINK KLÍMAÉRZÉKENYSÉGE. (Zárójelentés) TALAJAINK KLÍMAÉRZÉKENYSÉGE (Zárójelentés) Az EU talajvédelmi stratégiáját előkészítő szakértői tanulmányok a talaj víz általi erózióját a legjelentősebb talajdegradációs folyamatnak tekintik, ami a legnagyobb,

Részletesebben

A domborzat fõ formáinak vizsgálata digitális domborzatmodell alapján

A domborzat fõ formáinak vizsgálata digitális domborzatmodell alapján Hegedûs András i Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 3515 -Egyetemváros, +46/565-111/2314 ecoeged@uni-miskolc.hu Bevezetés Az újabb térinformatikai szoftverek egyre több lehetõséget kínálnak

Részletesebben

Koronikáné Pécsinger Judit

Koronikáné Pécsinger Judit Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel

Részletesebben

Újabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei. Murányi Zoltán

Újabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei. Murányi Zoltán Újabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei Murányi Zoltán I. Bevezetés, célkit zések Magyarország egyik jelent s mez gazdasági terméke a bor. Az elmúlt évtizedben mind

Részletesebben

Kardos Levente 1 Sárközi Edit 1 Csumán András 1 Bálint András 2 Kasza Gyula 2 : Kommunális szennyvíziszap vermikomposztálásának lehetőségei

Kardos Levente 1 Sárközi Edit 1 Csumán András 1 Bálint András 2 Kasza Gyula 2 : Kommunális szennyvíziszap vermikomposztálásának lehetőségei Kardos Levente 1 Sárközi Edit 1 Csumán András 1 Bálint András 2 Kasza Gyula 2 : Kommunális szennyvíziszap vermikomposztálásának lehetőségei 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Talajtan

Részletesebben

Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján

Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján Bakacsi Zsófia 1 - Szabó József 1 Waltner István 2 Michéli Erika 2 Fuchs Márta 2 - Laborczi Annamária 1 -

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR AGRÁRGAZDASÁGTANI ÉS MARKETING TANSZÉK Programvezető: Dr. Dr. hc. Iváncsics János egyetemi tanár az

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. március TARTALOM

Részletesebben

Mikrobiális aktivitás mérése talajban CO 2 -termelés alapján

Mikrobiális aktivitás mérése talajban CO 2 -termelés alapján Mikrobiális aktivitás mérése talajban CO 2 -termelés alapján Laborgyakorlat Összeállította: Gruiz Katalin, Molnár Mónika, Klebercz Orsolya, 2010. A mérés célja Laborkísérletekre van szükség annak megállapítására,

Részletesebben

ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö

Részletesebben

Hoyk Edie-Kovács András Donát 2 -Tompa Mihály 3

Hoyk Edie-Kovács András Donát 2 -Tompa Mihály 3 A ZÖLDFALAK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETSÉGES ELŐNYEI KECSKEMÉT KÖZÉPÜLETEINEK PÉLDÁJÁN POTENTIAL BENEFITSOF GREEN WALLS APPLICATION ON THE EXAMPLE OF PUBLIC BUILDINGS IN KECSKEMÉT Hoyk Edie-Kovács András Donát

Részletesebben

GÁZMINŐSÉGEK VIZSGÁLATA AZ EGYSÉGES EURÓPAI GÁZSZOLGÁLTATÁSI SZABVÁNY VONATKOZÁSÁBAN

GÁZMINŐSÉGEK VIZSGÁLATA AZ EGYSÉGES EURÓPAI GÁZSZOLGÁLTATÁSI SZABVÁNY VONATKOZÁSÁBAN Műszaki Földtudományi Közlemények, 85. kötet, 1. szám (2015), pp. 64 72. GÁZMINŐSÉGEK VIZSGÁLATA AZ EGYSÉGES EURÓPAI GÁZSZOLGÁLTATÁSI SZABVÁNY VONATKOZÁSÁBAN GALYAS ANNA BELLA okl. olaj- és gázmérnök Miskolci

Részletesebben

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás:

melynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 91.480-2-74/2013. Ea: Hargitai Attila dr. Ruzsáli Pál Berényi Anita Balatonyi Zsolt Lovászi Péter Tárgy: Országos

Részletesebben

Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával

Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS

Részletesebben

LOGSET-6F TÍPUSÚ KIHORDÓ

LOGSET-6F TÍPUSÚ KIHORDÓ NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Erdőmérnöki Kar Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézet GÉPTANI TANSZÉK LOGSET-6F TÍPUSÚ KIHORDÓ 2006. 2 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM, ERDŐMÉRNÖKI KAR ERDÉSZETI-MŰSZAKI

Részletesebben

Dr. Tóth Árpád. Az öntözés és a talaj kapcsolata. 2015. február 23.

Dr. Tóth Árpád. Az öntözés és a talaj kapcsolata. 2015. február 23. Dr. Tóth Árpád Az öntözés és a talaj kapcsolata 2015. február 23. A talaj Földtani (építész) értelemben a talajöv az atmo-, hidro-és litoszféra kölcsönhatása, átszövődése következtében kialakult ún. kontakt

Részletesebben

A kezelési egységek szerepe a precíziós növénytermesztésben The role of treatment zones in precision farming

A kezelési egységek szerepe a precíziós növénytermesztésben The role of treatment zones in precision farming Gór Arnold 1 - Kocsis Mihály 2 - Sisák István 3 A kezelési egységek szerepe a precíziós növénytermesztésben The role of treatment zones in precision farming gor.arnold@2005.georgikon.hu 1 Pannon Egyetem,

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A DOHÁNYVERTIKUM GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA. Bittner Beáta

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A DOHÁNYVERTIKUM GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA. Bittner Beáta Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A DOHÁNYVERTIKUM GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA Bittner Beáta Témavezető: Dr. Borsos János professor emeritus DEBRECENI EGYETEM Ihrig Károly Gazdálkodás-

Részletesebben

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen

Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen DOI: 10.18427/iri-2016-0034 Lakossági állapotfelmérés egy lehetséges levegőszennyezettséggel terhelt településen Rucska Andrea, Kiss-Tóth Emőke Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar rucska@freemail.hu, efkemci@uni-miskolc.hu

Részletesebben

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉGBEN TERVEZETT SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET LÉTREHOZÁSA

SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉGBEN TERVEZETT SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET LÉTREHOZÁSA SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉGBEN TERVEZETT SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET LÉTREHOZÁSA Készítette: EURO-NOVEX Kft. Nagypál László okl. környezetmérnök 2008. október TARTALOMJEGYZÉK 1. A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA 2 1.1.

Részletesebben

ADALÉKOK A CEREDI-MEDENCE VÍZHÁLÓZATÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ. Utasi Zoltán doktorandusz, Debreceni Egyetem

ADALÉKOK A CEREDI-MEDENCE VÍZHÁLÓZATÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ. Utasi Zoltán doktorandusz, Debreceni Egyetem ADALÉKOK A CEREDI-MEDENCE VÍZHÁLÓZATÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ BEVEZETÉS Utasi Zoltán doktorandusz, Debreceni Egyetem A Ceredi-medence a magyar-szlovák határ által kettéválasztott, kevéssé kutatott peremvidék.

Részletesebben

A FENYŐHELYETTESÍTÉS MŰSZAKI PROBLÉMÁI A KÜLÖNFÉLE FELHASZNÁLÁSI TERÜLETEKEN

A FENYŐHELYETTESÍTÉS MŰSZAKI PROBLÉMÁI A KÜLÖNFÉLE FELHASZNÁLÁSI TERÜLETEKEN Zágonl István: A FENYŐHELYETTESÍTÉS MŰSZAKI PROBLÉMÁI A KÜLÖNFÉLE FELHASZNÁLÁSI TERÜLETEKEN Í34.0.88:174.7:S3 Ismeretes, hogy a második világháborút követő időszakban a fafelhasználásnak általános, azon

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Matematikai és Informatikai Intézet Informatika Tanszék Doktori Iskola vezet je: DR. SZÉLES GYULA MTA doktora Témavezet k: DR. SUGÁR

Részletesebben

Regressziószámítás alkalmazása kistérségi adatokon

Regressziószámítás alkalmazása kistérségi adatokon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 264-287. o. Regressziószámítás alkalmazása kistérségi adatokon Szakálné Kanó Izabella 1 A lokális térségek

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaságtudományi Kar, Mosonmagyaróvár AGRÁRMŰSZAKI, ÉLELMISZERIPARI ÉS KÖRNYEZETTECHNIKAI INTÉZET "A" Programvezető "B" Programvezető Prof.

Részletesebben

A gyomnövények szerepe a talaj - növény rendszer tápanyagforgalmában

A gyomnövények szerepe a talaj - növény rendszer tápanyagforgalmában Dr. Lehoczky Éva DSc A gyomnövények szerepe a talaj - növény rendszer tápanyagforgalmában Gyomnövények tápanyagelvonásának tanulmányozása precíziós eljárások és térinformatikai módszerek alkalmazásával

Részletesebben

BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM TÁJÉPÍTÉSZET ÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZEREK DOKTORI ISKOLA. Báthoryné Nagy Ildikó Réka

BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM TÁJÉPÍTÉSZET ÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZEREK DOKTORI ISKOLA. Báthoryné Nagy Ildikó Réka BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM TÁJÉPÍTÉSZET ÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZEREK DOKTORI ISKOLA Báthoryné Nagy Ildikó Réka KISVÍZFOLYÁSOK TÁJREHABILITÁCIÓJÁNAK RENDEZÉSI ELVEI ÉS MÓDSZERE Doktori értekezés Témavezet

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1128-1139. Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1128-1139. Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE Rakonczai János 1 A BELVÍZKÉPZİDÉS FOLYAMATA ÉS FÖLDTUDOMÁNYI HÁTTERE BEVEZETÉS Az idıjárási szélsıségek okozta problémák rendszeresen visszatérı lehetıséget adnak a kutatóknak, hogy keressék az okokat,

Részletesebben

A sugárszennyezett területek újrahasználhatósága

A sugárszennyezett területek újrahasználhatósága SUGÁRZÁSOK 5.1 A sugárszennyezett területek újrahasználhatósága Tárgyszavak: radioaktív szennyezés; cézium-137; stroncium-90; élelmiszer. Nem természetes eredetű, nagy területekre kiterjedő, átfogó és

Részletesebben

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 7 Issue 4 Különszám Gödöllı 2011 375 A SILÓKUKORICA TERMÉSMENNYISÉGÉNEK ÉS BELTARTALMI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA

Részletesebben

6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM 6.2. INTEGRÁLT GAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM (ICM * )

6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM 6.2. INTEGRÁLT GAZDÁLKODÁSI CÉLPROGRAM (ICM * ) 6. A CÉLPROGRAMOK BEMUTATÁSA 6.1. AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI ALAPPROGRAM Az alapprogram intézkedései között a gazdálkodás körülményeit feltáró felmérés végrehajtása, a környezeti szempontokat figyelembe

Részletesebben

(Részletek a 3. oldalon.) Tarlóhántás: előnyök és hátrányok. (Részletek a 14. oldalon.) (Részletek a 15. oldalon.)

(Részletek a 3. oldalon.) Tarlóhántás: előnyök és hátrányok. (Részletek a 14. oldalon.) (Részletek a 15. oldalon.) Megoldásokat szállítunk 2013/7. szám (július) Az aktuális tartalomból: A talajvédelmi terv és a helyszíni talajmintavétel szabályai (Részletek a 3. oldalon.) A Kölcsönös megfeleltetés betartásának ellenőrzéséről

Részletesebben

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE LÁPTALAJOK Olyan talajok, melyekben a lebontási folyamatok az év nagyobb részében korlátozottak, és így nagymennyiségű

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 31. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. október 31. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

>>> A gazdaságok környezeti teljesítményét értékelő támogatási rendszer Alsó-Ausztriában az Ausztriai Környezeti Program (ÖPUL) keretében

>>> A gazdaságok környezeti teljesítményét értékelő támogatási rendszer Alsó-Ausztriában az Ausztriai Környezeti Program (ÖPUL) keretében Az Alsó-Ausztriai Ökopont Program AGRIDIAG záró konferencia, Gödöllő, 2014.12. Peter Mayrhofer 1 Ökopont program a múltban: 1995-2014 >>> A gazdaságok környezeti teljesítményét értékelő támogatási rendszer

Részletesebben

Időjárási paraméterek hatása az őszi búza liszt fehérjetartalmára és sütőipari értékszámára

Időjárási paraméterek hatása az őszi búza liszt fehérjetartalmára és sütőipari értékszámára Időjárási paraméterek hatása az őszi búza liszt fehérjetartalmára és sütőipari értékszámára Sipos Péter Tóth Árpád Győri Zoltán Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Élelmiszertudományi

Részletesebben

A közvetett hatások értékelésének lehetőségei

A közvetett hatások értékelésének lehetőségei A közvetett hatások értékelésének lehetőségei Összefoglaló jelentés Készült A VKI végrehajtásának elősegítése II. fázis című projekt keretében Készítették: Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna Harangozó Gábor

Részletesebben

Publikációs lista Szabó Szilárd

Publikációs lista Szabó Szilárd Publikációs lista Szabó Szilárd Tanulmányok Börcsök Áron - Bernáth Zsolt - Kircsi Andrea - Kiss Márta - Kósa Beatrix - Szabó Szilárd 1998. A Kisgyőri - medence és galya egyedi tájértékei - A "Nem védett

Részletesebben

ALFÖLDI GYEPTÁRSULÁSOK HATÁRAINAK SZERKEZETE ÉS KAPCSOLATA EDAFIKUS HÁTTÉRTÉNYEZİKKEL. Zalatnai Márta

ALFÖLDI GYEPTÁRSULÁSOK HATÁRAINAK SZERKEZETE ÉS KAPCSOLATA EDAFIKUS HÁTTÉRTÉNYEZİKKEL. Zalatnai Márta DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ALFÖLDI GYEPTÁRSULÁSOK HATÁRAINAK SZERKEZETE ÉS KAPCSOLATA EDAFIKUS HÁTTÉRTÉNYEZİKKEL Zalatnai Márta Témavezetık: Dr. Körmöczi László tanszékvezetı egyetemi docens Dr. Tóth Tibor

Részletesebben

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség

Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 93.056-1-9/2013. Tárgy: DÉBÁK Kft., Hódmez vásárhely, Ügyintéz : dr. Ruzsáli Pál el zetes vizsgálat Hargitai Attila

Részletesebben

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN

A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés Csüllög Gábor Debreceni Egyetem Debrecen, 2006 TARTALOM BEVEZETÉS... 4 IRODALMI ÁTTEKINTÉS... 7 I. A TERÜLETI

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

MELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.24. COM(2014) 180 final ANNEXES 1 to 5 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek

Részletesebben

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról

2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2010. évi Tájékoztató a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról Debrecen, 2011. április Dr. Pásti Gabriella mb. megyei tiszti

Részletesebben

SZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014

SZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014 SZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014 Készítette: Petrényi Ágnes Okl. környezetgazdálkodási agrármérnök Budapest, 2009. június T F E W 1133 Budapest Árboc u. 4.

Részletesebben

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani

Részletesebben

Mezıcsát Város Önkormányzatának. Környezeti Fenntarthatósági Terve

Mezıcsát Város Önkormányzatának. Környezeti Fenntarthatósági Terve Mezıcsát Város Önkormányzatának Környezeti Fenntarthatósági Terve 1. Bevezetı... 4 2. Környezeti és környezetvédelmi helyzetkép... 6 2.1. A környezeti elemek állapota... 6 2.1.1. Levegı... 6 2.1.2. Vizek...

Részletesebben

Doktori (PhD) értekezés tézisei

Doktori (PhD) értekezés tézisei Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földtudományok Doktori Iskola Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék A magyarországi aprófalvak sikerességi tényezőinek vizsgálata Doktori

Részletesebben

A SZEMCSEALAK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ SZÉTVÁLASZTÁS JELENTŐSÉGE FÉMTARTALMÚ HULLADÉKOK FELDOLGOZÁSA SORÁN

A SZEMCSEALAK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ SZÉTVÁLASZTÁS JELENTŐSÉGE FÉMTARTALMÚ HULLADÉKOK FELDOLGOZÁSA SORÁN Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 61 70. A SZEMCSEALAK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ SZÉTVÁLASZTÁS JELENTŐSÉGE FÉMTARTALMÚ HULLADÉKOK FELDOLGOZÁSA SORÁN SIGNIFICANCE OF SHAPE SEPARATION

Részletesebben

Térségi és települési vizsgálatok

Térségi és települési vizsgálatok BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, TÁJÉPÍTÉSZETI KAR, TELEPÜLÉSÉPÍTÉSZETI TANSZÉK Térségi és települési vizsgálatok Keszthely és térsége vizsgálata Takács Anna J6AP3G 2013. őszi félév Bevezető A Keszthelyi kistérség

Részletesebben

1. BEVEZETÉS. - a műtrágyák jellemzői - a gép konstrukciója; - a gép szakszerű beállítása és üzemeltetése.

1. BEVEZETÉS. - a műtrágyák jellemzői - a gép konstrukciója; - a gép szakszerű beállítása és üzemeltetése. . BEVEZETÉS A korszerű termesztéstechnológia a vegyszerek minimalizálását és azok hatékony felhasználását célozza. E kérdéskörben a növényvédelem mellett kulcsszerepe van a tudományosan megalapozott, harmonikus

Részletesebben

Kádár István 1 Dr. Nagy László 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,

Kádár István 1 Dr. Nagy László 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, TANULSÁGOK A NYÍRÓSZILÁRDSÁGI PARAMÉTEREK STATISZTIKAI ÉRTÉKELÉSÉBŐL LESSONS OF THE STATISTICAL EVALUATION OF SHEAR STRENGTH PARAMETERS Kádár István 1 Dr. Nagy László 1 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben