HUMUSZANYAGOK MENNYISÉGI ÉS MIN SÉGI ERÓZIÓJÁNAK MÉRÉSE A TOLNA MEGYEI SZÁLKA TELEPÜLÉS MELLETTI VÍZGY JT N

Átírás

1 HUMUSZANYAGOK MENNYISÉGI ÉS MIN SÉGI ERÓZIÓJÁNAK MÉRÉSE A TOLNA MEGYEI SZÁLKA TELEPÜLÉS MELLETTI VÍZGY JT N Borcsik Zoltán 1, Farsang Andrea 2, Barta Károly 2, Kitka Gergely 3 1 Csongrád Megyei MGSZH NTI, Szeged 2 Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged 3 Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség, Szeged borcsikz@gmail.com Összefoglalás A vízerózió a föld számos területén, így hazánkban is jelent s károkat okoz, a kötöttebb talajokat is veszélyeztetheti. A mez gazdasági károk formái lehetnek a term talaj-veszteség, és a term képesség-csökkenés. Munkánkban a Dunántúli dombság területén, Szálka település mellett található, mintegy 2 km 2 nagyságú mintavízgy jt n modelleztük a vízgy jt n végbemen szervesanyagot is érint eróziós folyamatokat, valamint a term képesség-csökkenésre ható humuszfrakciók kimosódását. A talajmintákból humusz- és tápanyag-mennyiséget, NaOH oldószerrel a frissen képz dött, kis molekulájú, és NaF oldószerrel a nagymolekulájú humuszanyagok mennyiségét és ezekb l egy humuszmin ségi tényez t (K) határoztuk meg. Terepi méréseink és laborvizsgálati eredményeink segítségével modelleztük a vízgy jt területén a humuszanyagok mennyiségi és min ségi térbeli elrendez dését, s ennek kapcsolatát az erózióval. Célunk volt, hogy meghatározzuk a könnyen oldódó fulvosavak és a nehezebben oldódó huminsavak hogyan mozognak vízerózió hatására, hogyan változik feltalajbeli arányuk az eróziós és a felhalmozódási zónában. Summary The water erosion of arable land in many areas, such as in Hungary makes significant damage, the finer textured soils are also at risk. The damage for agriculture may be due to soil loss or loss of soil fertility. Our work was focused on the modeling of soil loss in hilly areas including the total amount and the quality of the organic matter removed by water erosion. Our study area is found in the Transdanubian Hills, near the village Szálka. The catchment area is about 2 km2 with arable land, vineyards and forests. More than 50 soil samples were taken and organic matter, nutrients were measured. NaOH was applied as solvent to determine the amount of newly formed, small molecule humic substances, and NaF was used to dissolve big molecule humic substances and they were used to calculate a humus quality indicator (K factor). Based on field measurements digital elevation model and laboratory tests results, the spatial pattern of quantity and quality of humic substances and its relationship to the erosion were modelled in the catchment. Our goal was to determine the transport of the easily soluble fulvic acid and the less soluble humic acid by water erosion and investigate their ratios in the upper soil horizon of the erosion and deposition zones. Bevezetés A szél, a víz és a jég hatására egyaránt bekövetkezhet talajpusztulás. Erózión az el bb felsorolt közegek által talajra kifejtett lepusztító hatást értjük, ami annak elhordását és felhalmozását is magában foglalja (THYLL, 1992; BARTA, 2004, JAKAB et al., 2010). A 127

2 Borcsik Farsang Barta Kitka talaj szervesanyag forgalmát mez gazdaságilag m velt területen számos tényez befolyásolja. Az intenzív talajm velésnek és nem megfelel agrotechnikának köszönhet en egyre nagyobb szerepet játszik ebben a talajok term rétegének egyre jelent sebb pusztulása (FARSANG et al., 2005). A felszíni lefolyással lehordott talaj, valamint szervesanyag- és tápanyagtartalmának egy része a szedimentációs területeken halmozódik fel (SISÁK, MÁTÉ, 1993; ISRINGHAUSEN, 1997; DUTTMANN, 1999; FARSANG, BARTA, 2004; FARSANG et al. 2006). Más része onnan közvetlenül, vagy a vízhálózat közvetítésével felszíni vizeinkbe jut. Becslések szerint hazánk lejt s területeir l víz által lehordott humuszos feltalaj évi átlagban mintegy millió m 3, az ez által bekövetkezett szervesanyag- és tápanyagveszteség pedig mintegy 1,5 millió tonna szervesanyag, 0,2 millió tonna N, 0,1 millió tonna P 2 O 5 és 0,22 millió tonna K 2 O (VÁRALLYAY et al., 2005). A mintaterület a Szekszárdi dombság kistáj területén, Szálka község határában, attól ÉK-re helyezkedik el. A térség az ország legmelegebb területei közé tartozik, ugyanis kontinentális klímája szubmediterrán hatás alatt áll. Az évi középh mérséklete meghaladja a 10,5 C-ot. A napsütéses órák száma eléri az évi 2025 órát, az éves csapadék mennyisége 600 mm fölött van. A talajképz k zetet a kistájra jellemez löszös üledékek, illetve harmadkori és id sebb üledékek alkotják. A vízgy jt n található talajok fizikai típusa az agrotopográfiai térkép szerint vályog, szerves anyag készletük t/ha értékig terjed (MAROSI, SOMOGYI, 1990). A vízgy jt területen csernozjom barna erd talajok és Ramann-féle barna erd talajok a jellemz ek. A területhasználat szerint a legnagyobb felületet a szántó m velési mód foglalja el, ezt követi a gyep és erd, sz l hasznosítási mód. A szántóként hasznosított terület intenzív, lejt re mer leges mez gazdasági m velésnek van kitéve. A munkánk során az alábbi célokat t ztük ki: - A terület eróziótérképeinek az elkészítése. - Az egyes mintavételi pontokban található talajok szervesanyag-tartalmának, humuszos talajréteg vastagságának a meghatározásából és a kohéziós értékekb l szoftveres adatbázis, térképállományok képzése. - A kapott adatokból és a területhasználatból adódóan a vízgy jt erózióval leginkább veszélyeztetett részeinek meghatározása. - A talaj és a humuszalkotó szervesanyagok erózió általi mozgásának monitoringozása, változásának nyomon követése, összefüggések feltárása. Vizsgálati anyag és módszer A talajtani felvételezésekkor munkatérképként a Szálka település melletti kisvízgy jt 1: topográfiai térképét használtuk. A m velési ágak szerinti területhasználatot 2009-ben térképeztük, ill. ez alapján a területhasználati térképet magunk szerkesztettük meg. A térkép elemzése és a terepbejárások, domborzati viszonyok alapján mintavételi ponthálózatot terveztünk. Elkészítettük a terület digitális domborzatmodelljét az ArcGIS szoftver segítségével márciusában 54 ponton mintáztuk meg a szálkai vízgy jt t (1. ábra). A talajfelvételezéseket Eijkelkamp-féle fúróberendezéssel és Pürkhauer-féle szúróbottal végeztük. Mintavételre került sor a felszínr l, valamint a m velt rétegb l szervesanyag és humuszmin ség vizsgálatokhoz. Az eróziómodellezés bemeneti paramétereként szük 128

3 Humuszanyagok mennyiségi és min ségi eróziójának mérése... ségünk volt a talajkohézió meghatározására, amelyet minden min tavételi pontban Eijkelkamp kézi kohéziómér vel (pocket vane tester) mértünk vízzel telített talajfelszínen az ASTM Standard, D nemzetközi szabvány szerint (CZIBULYA, 2009). 25 db bolygatatlan talajmintát vettünk a talaj térfogattömegének meghatározásához. Két lejt mentén üledékcsapdákat helyeztünk el az erózióval mozgó üledék csapadék eseményenkénti felfogásához. A csapadékadatokat 2008-tól mértük saját helyszíni ombográfiai berendezéssel. A talajerózió meghatározásához a Németországban kifejlesztett talajeróziót becsl modellt, az EROSION 2D/3D-t használtuk (MICHAEL, 2000, KITKA et al., 2006). A begy jtött mintákon laborvizsgálatokat végeztünk, és meghatároztuk azokat a talajjellemz ket, amelyek az EROSION 2D/3D bemeneti paramétereiként szolgálnak. Ezek közül a legfontosabbak a szemeloszlás, humusztartalom, térfogattömeg, 1. ábra Területhasználat, mintavételi pontok nedvességtartalom. Az eróziós modell futtatásához létre kellett hoznunk azokat a digitális térképállományokat, amelyek az E3D Preprocessorának bemeneti fájljait adják. Ehhez a pontszer mérésekb l és a terepi térképezés tapasztalataiból megszerkesztettük a területhasznosítási és a talajtérképet is. A mintavételi pontok helyét GPS mér m szerrel rögzítettük. A kapott nagyszámú adat feldolgozását Microsoft Excel szoftverrel végeztük el. Az EROSION 3D a becslést a csapadékadatok, a domborzatmodell (DDM), a területhasználat és a fizikai talajtípus alapján meghatározott talajparaméterek segítségével csapadékeseményenként végzi el, amelyet a DDM minden egyes 5x5 m-es cellájára megad, nettó erózió (érkez és távozó anyag különbsége - kg/m 2 ) és a távozó talajmennyiség (kg/m 2 ) formájában. A modell GIS környezetben m ködik, ezért a bemeneti adatokat ArcView és ArcGIS szoftverekkel dolgoztuk fel. A modellt 5 erozív csapadékeseményre futtattuk le (2. ábra). Erozív csapadékeseménynek tekintettük azokat a csapadékokat amelyeknél a csapadékhullás intenzitása a 10 mm/h-t meghaladta. A humuszanyagok környezetvédelmi szerepének értékelésére HARGITAI (1987) több mutatót is kidolgozott. A Q érték a humuszmin séget kifejez érték. Meghatározása azon alapszik, hogy egy talajminta humuszanyagait kétféle oldószerrel, NaF-dal és NaOH-dal oldjuk ki, majd az oldatot rázás, 48 óra állás után 533 nm hullámhosszúságú fénnyel fotometrálással vizsgáljuk. A NaF-oldatban a humifikáltabb, Ca-ionokal telített nagymértékben polimerizált, a NaOH- oldatban pedig a nyersebb, frissen képz dött, nem humifikált, kevésbé kedvez tulajdonságú szerves anyagok, fulvósavak oldódnak ki. Ha a Q>1, azt jelenti, hogy a jó min ség humuszanyagok vannak túlsúlyban, ha Q<1, a 129

4 Borcsik Farsang Barta Kitka nyers humuszanyagok túlsúlya érvényesül. A K érték az ún. humuszstabilitási koefficiens, értékét úgy kapjuk meg, ha a Q értéket osztjuk a talaj összes szervesanyagtartalmával: Q=ENaF/ENaOH; K=Q/H. A K érték tehát a humuszmin séget is magában foglaló, egységnyi humusztartalomra vonatkoztatott érték. K értékével n a humifikáció és ennek köszönhet en a kelátképzés fokozottabb. A jó min ség humuszanyagban különösen sok a nitrogén, amely fokozza a szennyez ionnal vagy molekulával a kötés kialakításának lehet ségét (HARGITAI, 1961, 1987, 1993). Laborvizsgálatainkat az SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék NAT által akkreditált Talajvizsgálati Laboratóriumában folytattuk. A statisztikai elemzést az SPSS for Windows 15.0 programmal végeztük. Csapadékesemény intenzitás (mm/h) 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0, min Csapadékesemény Csapadékesemény Intenzitás (mm/h) 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0, min intenzitás (mm/h) 35,00 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0, min Csapadékesemény Csapadékesemény intenzitás (mm/h) 90,00 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0, min intenzitás (mm/h) 16,00 14,00 12,00 10,00 8,00 6,00 4,00 2,00 0,00 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 10 min Vizsgálati eredmények ábra A modellezett csapadékesemények id beli lefutása A mérési eredményeink (3., 6. ábra) szerint a talaj szervesanyag tartalma 0,77 %-7,55 % között, a vízgy jt term rétegének vastagsága cm között változik. A nagy változatosság oka nemcsak az erózióra és a depozícióra vezethet vissza, hanem a területhasználatra is. A humusztartalom szoros kapcsolatot mutat a területhasznosítással, hiszen az erd k alatt 5 % felett, gyepeken 2-3 %, szántókon 1 és 2 % között változik (3. ábra), a szántóterületeken további differenciálásra volt szükség, a térképezett erodált foltok és a

5 Humuszanyagok mennyiségi és min ségi eróziójának mérése... domborzatmodell alapján különítettük el a talajfoltokat. A szántók legerodáltabb helyein 0,77%-1,8 % -os értékeket tapasztaltunk, itt a term réteg vastagság is a minimum értékhez közelített. A legnagyobb szervesanyag mennyiséget egy akácerd talajában, a 100 cm körüli ill. azt meghaladó term réteg vastagsági értékeket pedig a depozíciós zónában, a déli völgytalpi területeken mértük. A talajban a Q értékek átlagát vizsgálva (1. táblázat) a jó min ség humuszanyagok (Q>1) vannak túlsúlyban. A Q=1 viszonyszámot meghaladó értéket a szántókon és a gyepeken, Q<1 értékeket az erd k alatt mértünk. Itt a lebomlatlan, nyersebb humuszanyagok túlsúlya jellemz (7. ábra). 3. ábra Humusztartalom (%) 4. ábra Lejt kategória térkép 1. táblázat Vizsgálati eredményeink leíró statisztikai táblázata Minimum Maximum Átlag Szórás Humusz % 0,77 7,55 2,25 1,54 K 0,09 8,92 0,99 1,37 Q 0,35 11,03 1,58 1,73 Lejt szög ( o ) 0 24,26 8,76 5,09 Term réteg vastagság (cm) ,18 24,89 Kohézió (kg/cm 2 ) 0,11 3,3 0,30 0,51 Nettó erózió (t/ha) 0 355,5 39,86 57,72 Az Erosion3D modell futtatásához ArcView és ArcGIS programok segítségével a teljes vízgy jt re elkészítettük a szükséges digitális alaptérképeket: digitális domborzat modell, területhasználat, felszín borítottság, érdesség, szemcseösszetétel, szervesanyag 131

6 Borcsik Farsang Barta Kitka tartalom, term réteg vastagság ( ábra). Ezek alapján modelleztük a vízgy jt re pixelenként és csapadékeseményenként kg/m 2 -ben az eróziót, akkumulációt, ill. a kett ered jeként a nettó eróziót (5. ábra). A modell kalibrálását, validálását, érzékenységi tesztek elkészítését Kitka Gergely Velencei-hegységi mintaterületekre korábban már elvégezte (KITKA, 2010). A területhasználatból adódóan a vízgy jt erózióval leginkább veszélyeztetett részei a szántóföldi m velés alatt álló mez gazdasági táblák. A vízgy jt ÉNy-i medencéjének talpvonalában az 5 erozív csapadékesemény nettó eróziójának átlaga 255 t/ha. Ez az eredmény 4 mintavételi pontban szimulált eredmény átlaga, amely azonban mutatja, hogy a nagy kiterjedés szántóföldi táblás m velés legalább olyan veszélyes, mint a nagyüzemi sz l m velés a vízgy jt DK-i lejt in. 5. ábra Nettó erózió (t/ha) 6. ábra Term réteg vastagság (cm) A vízgy jt alsó medencéjének völgytalpán a nettó erózió átlaga az 5 csapadékeseményre 91 t/ha. A vízgy jt ÉK-i medencéjének fels harmada gyeppel, legel vel borított rész, mégis viszonylag nagy eróziós értéket produkál, ami els sorban a meredek lejt szöggel (5-26 o ) magyarázható. A sz l ültetvényr l 3 pontból származtatott átlag nettó erózió 88 t/ha. Az erd vel borított területek alacsony eróziós rátákkal jellemezhet k. A legnagyobb erózióval járó csapadékesemény a augusztus 8-i volt, amely intenzitása volt a legnagyobb az összes vizsgált csapadékesemény közül. Az eróziós térképeken jól kirajzolódik a patak és az utak üledékszállító funkciója (lásd vízgy jt DK-i részén található betonút). A 2, 4, 5. ábrákon jól megfigyelhet, hogy a nagy lejt szög mellett és mentén, szántó m velési ágnál találhatók az eróziónak leginkább kitett területek. A talaj nettó eróziójának nagysága jól követi a lejt k profilját (4., 5. ábra), valamint a területhasználat változásait (1. ábra). 132

7 Humuszanyagok mennyiségi és min ségi eróziójának mérése... A modelleredmények szerint a legnagyobb mennyiség talajt (355 t/ha) a 47. számú mintavételi pont közelében a án hullott csapadék erodálta le, ez a vízgy jt déli részén található, a lejt szög 11,17o, a m velési ág szántó. Ez a mintaterület leginkább erózióveszélyes része. A fent említett jellemz kön kívül számos egyéb tényez is hozzájárul a magas eróziós rátához, mint például az alacsony kohézió és az adott cellához tartozó vízgy jt nagysága. 7. ábra A feltalaj humuszstabilitási (Q) értékei 8. ábra A humuszelmozdulás (kg/ha) a i csapadékesemény hatására Az erózióval elmozduló humusz mennyiségét (kg/ha) a 8. ábrán szemléltettük. A humusz elmozdulás értéke a csapadék mennyiségét l és intenzitásától er teljesen függ (2. táblázat), egy intenzív és tartós csapadék alkalmával akár 400, ill kg humusz elmozdulás is prognosztizálható hektáronként. 2. táblázat A jellemz humusz elmozdulás értékek a vízgy jt n, modell eredmény két csapadék eseményre Maximum 1023 kg/ha 338,2 kg/ha Szórás 49,6 kg/ha 13,4 kg/ha Átlag 28,6 kg/ha 6,42 kg/ha Az egy lejt n belül zajló eróziós és humusz átrendez dési folyamatok feltárására az Erosion2D szoftvert alkalmaztuk. A 9. ábrán azon, mintegy 300 m hosszú (5o-25o) lejt profilját ábrázoltuk, amelyre az E2D szoftverrel modelleztük a talajeróziót. A modelle- 133

8 Borcsik Farsang Barta Kitka zett nettó erózió átlagos értéke a lejt mentén 1,72 t/ha volt (ASZTALOS, 2010). A maximális eróziónál két nagyságrenddel kisebb érték azzal magyarázható, hogy itt csak egy oldalirányú kiterjedés nélküli lejt jelentette a vízgy jt t, míg a legnagyobb erózióval jellemezhet pixeleknek 3-4 ha-os vízgy jt területük van. A 10. ábrán a i csapadékeseményt követ en a két vizsgált lejt n gy jtött talaj- és üledékminták humusz mennyiségi és min ségi adatait ábrázoltuk. Az elmozduló üledékben a helyben található talajhoz képest a humusz tartalom dúsul, a feldúsulási faktor (FF humusz = humusz% üledék / humusz% talaj ) a két lejt szegmensre és a vizsgált 5 csapadékeseményre vonatkoztatva (n=47) Egyváltozós t próbával teszteltük, hogy a feldúsulási faktorokból számított átlag értékek szignifikánsan (95%-os szignifikancia szinten) eltérnek-e 1-t l. Megállapítottuk, hogy tényleges humusz feldúsulásról van szó, a feldúsulási faktor szignifikánsan nagyobb, mint 1. A humuszmin séget jellemz Q és a K értékek viszont csökkennek az üledékben, mindemellett a humusz százalékos értéke rapszódikusan változik (10. ábra). 9. ábra A vizsgált lejt profilja és nettó eróziós értékei ( ) (t/ha) (ASZTALOS, 2010) 10. ábra A lejt profilok mentén gy jtött talaj- és üledékminták humuszvizsgálati eredményei Az erózió a nyers humuszanyagok mennyiségének lejtés irányába történ növekedését eredményezi. A kapott értékek arra hívják fel a figyelmet, hogy a vízben jól oldódó nyers humuszanyagok, fulvosavak aránya növekszik a lejtés irányában. A völgytalpakon a depozíciós zónákban a könnyen oldódó szerves vegyületek kerülnek túlsúlyba, mert ezek az es zések hatására könnyebben elmozdulhatnak a talajban. Adat- 134

9 Humuszanyagok mennyiségi és min ségi eróziójának mérése... bázist hoztunk létre az 54 vizsgálati pontban mért humusz mennyiségi és min ségi adatokból, az adott pontokban mért lejt szögb l, a vizsgált öt csapadék eseményre modellezett talajeróziós értékekb l, valamint a mérési pontokban tapasztalt term réteg vastagságból. Az erózióval leginkább érintett szántó m velési ágú területr l vett mintákból (33 elemszám, 18 változó) a lehetséges összefüggéseket SPSS 15.0 szoftverrel vizsgáltuk. A 3. táblázatban a Pearson féle korreláció számítások eredményét összegeztük, a szignifikáns kapcsolattal (SZD 0,05) rendelkez elempárok kiemelésével. Az elhelyezkedés szerint készített (völgytalp, depozíciós zóna) adatsorok elemzésénél szignifikáns kapcsolatot találtunk a humusz mennyisége és a NaOH-oldószerrel mért humuszmin ségi érték között (r 2 =0,629), a kapcsolat jól mutatja az erózió által a völgytalpra szállított nyers humuszanyagok jelenlétét. Szignifikáns pozitív korrelációt kaptunk a lejt szög és a humuszmennyiség között, de ebben az esetben a két változó nem tekinthet függetlennek, mivel a legmeredekebb lejt k éppen az erózióveszély miatt m velésre alkalmatlanok, azokat erd k borítják, s alattuk magasabb, akár 6-7 %-os humusztartalom is el fordulhat. 3. táblázat A vizsgált paraméterek korrelációs mátrixa x=korreláció 0,05-s szignifikancia szinten, xx=korreláció 0,01-s szignifikancia szinten (A szignifikáns kapcsolatokat csak független változók, illetve ok-okozati kapcsolatok esetén jelöltük.) Correlation Pearson h (%) T.réteg. (cm) h (%) 1 Term réteg (cm) -0,23 1 NaOH -0,17-0,27 1 NaF 0,08-0,27 0,76xx 1 NaOH NaF Q K Q 0,31-0,23-0,08 0,56 1 net er (t/ha) net er (t/ha) net er (t/ha) üledék (kg) üledék (kg) K 0,36-0,25-0,16 0,45 0,98 1 net er (t/ha) -0,15 0,31 0,05-0, ,14 0,14 1 net er (t/ha) 0,29x 0,06 0,34x 0, ,19 0,20 0,57 1 net er (t/ha) - 0,08 0,13-0, ,31x 0,20 0,20 0,54 0,89 1 üledék (kg) -0,07 0,26 0,541xx 0,36x ,10 0,15 0,51 0,68 0,54 1 üledék (kg) -0,05-0,11 0,85xx 0,57xx ,14 0,19 0,13 0,51 0,31 0,43 1 üledék (kg) -0,19 0,29 0,61xx 0, ,21 0,25 0,49 0,71 0,71 0,81 0,33 lejt szög 0,44-0,21-0,05 0,02 0,15 0,24-0,04 0,04 0,02 0,07 0,02 Összegzés A munkánk célja a Szálka település mellett található mintegy 2 km 2 terület vízgy jt n zajló talajeróziós folyamatok modellezése, valamint a talajerózió és a humusz átrendez dési folyamatok kapcsolatának feltárása. Vizsgálati területünkön a talaj szervesanyag tartalma 0,77-7,55 % értékek között, a vízgy jt term rétegének vastagsága cm 135

10 Borcsik Farsang Barta Kitka között változik. A nagy változatosság oka nemcsak az erózióra és a depozícióra vezethet vissza, hanem a területhasználatra is. Egy kiválasztott 300 m hosszú lejt n az E2D szoftverrel modelleztük a talajeróziót. A nettó erózió értéke a lejt mentén i csapadékesemény alkalmával átlagosan 1,72 t/ha volt. Az elmozduló üledékben a helyben található talajhoz képest a humusztartalom dúsul, a feldúsulási faktor a vizsgált 5 csapadékeseményre vonatkoztatva 1,063. A lejt mentén a humuszmin séget jellemz Q és a K értékek csökkennek az üledékben. A kapott értékeket arra hívják fel a figyelmet, hogy a vízben jól oldódó nyers humuszanyagok, fulvosavak aránya növekszik a lejtés irányában. A humusz elmozdulás értéke a csapadék mennyiségét l és intenzitásától er teljesen függ, egy intenzív és tartós csapadék alkalmával akár 400, ill kg humusz elmozdulás is prognosztizálható hektáronként. Az Erosion3D modell futtatásához a teljes vízgy jt re elkészítettük a szükséges digitális domborzatmodellt, területhasználat, felszín borítottság, érdesség, szemcseösszetétel, szervesanyag tartalom, term réteg vastagság térképeket. Ezek alapján modelleztük a vízgy jt re pixelenként és csapadékeseményenként a nettó eróziót és meghatároztuk a vízgy jt erózióval leginkább veszélyeztetett részeit. Az eredmény azt mutatja, hogy a nagy kiterjedés szántóföldi táblás m velés legalább olyan veszélyes, mint a nagyüzemi sz l m velés. Eredményeink közül legfontosabbnak azt tartjuk, hogy az elhelyezkedés szerint készített (völgytalp, depozíciós zóna) adatsorok elemzésénél szignifikáns kapcsolatot kaptunk a humusz mennyisége és a NaOH-oldószerrel mért humuszmin ségi érték között (r 2 =0,629). A kapcsolat jól mutatja az erózió által a völgytalpra szállított nyers humuszanyagok jelenlétét. Köszönetnyilvánítás A kutatás az OTKA K sz. projekt támogatásával valósult meg. Irodalomjegyzék ASTM Standard, D nemzetközi szabvány ASZTALOS, J. (2010). A területhasználat talajerózióra gyakorolt hatásának vizsgálata az Erosion-2D modell alkalmazásával, kézirat, SZTE TTIK TFGT. BARTA, K. (2004). Talajeróziós modellépítés a EUROSEM modell nyomán. Doktori (PhD) értekezés, Szeged. CZIBULYA, ZS. (2009). Talajszuszpenziók reológiai vizsgálata. Doktori (PhD) értekezés. Szeged DUTTMANN, R. (1999). Partikulare Stoffverlagerungen in Landschaften Geosyntesis, 10, 233. FARSANG, A. BARTA, K. (2004). A talajerózió hatása a feltalaj makro- és mikroelem tartalmára. Talajvédelem különszám, Talajvédelmi Alapítvány Kiadó, FARSANG, A., KITKA, G., BARTA, K. (2005). Modelling of soil erosion and nutrient transport to serve watershedmanagement: case study in a subwatershed of Lake Velence in Hungary. In Europen Geosciences Union Geophysical Research Abstracts, Volume 7, EGU05-A FARSANG, A., KITKA, G., BARTA, K. (2006). Talajerózió és foszforátrendez dési folyamatok térképezése kisvízgy jt n. Talajvédelem különszám, Talajvédelmi Alapítvány Kiadó, HARGITAI, L. (1961). A humuszban lév nitrogén szerepe a talajok nitrogén-gazdálkodásában. Keszthelyi Mez gazdasági Akadémia Kiadványai, No. 4, Mez gazdasági Kiadó, Budapest. 136

11 Humuszanyagok mennyiségi és min ségi eróziójának mérése... HARGITAI, L. (1987). Az ekvivalens humuszkészlet agrokémiai és környezetvédelmi jelent sége. Kertészeti Egyetem Közleményei, Budapest, 51, HARGITAI, L. (1993). The role of organic matter content and humus quality in the maintenance of soil fertility and in environmental protection. Landsc. Urban Plan., 27 (2-4), ISRINGHAUSEN, S. (1997). GIS-gestützte Prognose und Bilanzirung von Feinboden und Nahrstoffaustragen in einem Teileinzugsgebiet der oberen Lamme in Südniedersachsen. Diplomarbeit, Universitat Hannover, JAKAB, G., KERTÉSZ, Á., MADARÁSZ, B., RONCZYK, L., SZALAI, Z. (2010). Az erózió és a domborzat kapcsolata szántóföldön, a tolerálható talajveszteség tükrében. Tájökológiai Lapok, 8 (1), KITKA, G., FARSANG, A., BARTA, K. (2006). Erosion modelling with E3D to serve of watershed management in the Velence Mountains. In Mitteilungen der Deutschen Bodenkundlichen Gesellschaft, Band 108, KITKA, G. (2010). Az Erosion 3D modell magyarországi adaptálása és alkalmazhatóságának vizsgálata kisvízgy jt k tájhasználati tervezésében. PhD értekezés, Szeged. MAROSI, S., SOMOGYI, S. (szerk.) (1990). Magyarország kistájainak katasztere 2. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, MICHAEL, A. (2000). Anwendung des physikalisch begründeten erosions prognosemodells Erosion 2D/3D- empirische Ansätze zur Ableitung der Modellparameter. Ph.D dolgozat, Universität Freiberg. SISÁK I., MÁTÉ F. (1993). A foszfor mozgása a Balaton vízgy jt jén. Agrokémia és Talajtan, 42 (3-4), THYLL, SZ. (szerk.) (1992). Talajvédelem és vízrendezés dombvidéken. Mez gazda Kiadó. Budapest, VÁRALLYAY, GY., CSATHÓ, P., NÉMETH T. (2005). Az agrártermelés környezetvédelmi vonatkozásai Magyarországon. In KOVÁCS, G., CSATHÓ, P. (szerk.) A magyar mez gazdaság elemforgalma 1901 és 2003 között. Agronómiai és környezetvédelmi tanulságok, MTA TAKI, Budapest,