KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA
|
|
- Ilona Varga
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás céljából. Azonban nagyon körültekintően kell eljárni, ugyanis az esetlegesen előforduló toxikus vagy környezetterhelő anyagok a talajt károsíthatják. Magyarországon a települési szennyvíz (illetve hasonló összetételű szennyvíz) tisztítása során keletkező tisztított szennyvizeket, valamint kezelt szennyvíziszapot lehet termőföldön felhasználni a talajvédelmi hatóság engedélye alapján. Az iszap talajjavító hatással bír a rossz vízgazdálkodású, szerves anyagokban szegény talajoknál. Továbbá alkalmazható kolloidokban szegény, ásványi homoktalajok, savanyú homok- és erdőtalajok, a sekély termőrétegű váztalajok javítása céljából. A talajjavító pozitív hatása azzal magyarázható, hogy az iszap révén a talajba vitt szerves anyagok növelik a talaj víztartó képességét, csökkentve ezáltal a vízhiány okozta károkat, valamint a talajerózió mértékét. Ezen kívül a bevitt szerves anyag csökkenti a talaj térfogatsűrűségét, s növeli a porozitását. Mezőgazdasági területen aerob, anaerob, kémiai kezelés (pl. meszes) vagy 3-6 hónapos átmeneti tárolással stabilizált iszapot lehet elhelyezni. Korlátozás nélkül alkalmazhatóak azok az iszapok, amelyek például a meghatározottnál több sugárzó anyagot, illetve fekáliás szennyezőket nem tartalmaznak, vagy például azon iszapokat, melyek olyan gyártási technológiából származnak, amelyek fekáliás vízzel nem érintkezhettek (gyümölcs-, konzerv-, cukorgyártás szennyvizei, stb.) [1]. Korlátozás mellett hasznosíthatók a települési szennyvíziszapok, valamint ipari szennyvizekből származó iszapok (tejüzem, húsüzem, stb.). A mezőgazdasági területre szállított iszapot ideiglenesen tárolni kell, ugyanis a szennyvíziszapot a vegetációs időszak függvényében periódikusan lehet csak a mezőgazdaságban elhelyezni. Átmeneti tározó és hasznosító terület létrehozásának azonban feltételei vannak. Ezzel szemben támasztott követelmények, hogy nem létesíthető átmeneti tározó és hasznosító terület [1]: - tartósan vagy időszakosan vízzel borított területen, - vízművek védőterületén, - karsztos területen, - kavicsteraszokon, törmelékkúpokon,
2 - ahol a talajvíz tartósan 1,0 m felett helyezkedik el a térszinttől. Talajtani szakvéleményt kell készíteni a mezőgazdasági hasznosítás helykijelöléséhez, melynek a következőket kell tartalmaznia [2]: - éghajlati adatokat, - domborzati adatokat, - talaj és talajvíz vizsgálatok értékelését, - terület talajtani alkalmasságát, - iszapra vonatkozó vizsgálati adatokat, kiértékelést, - iszapterhelés mértékének, rendszerességének, elhelyezés időtartamának meghatározását, - talajtani beavatkozások szükség szerinti módját, mértékét. Az iszapelhelyezés területigényének meghatározásához továbbá számításba kell venni: - az iszap növényi tápanyagtartalmát, - a termelésre kijelölt növény(ek) tápanyagigényét, - az iszap által kijuttatott tápanyagok hasznosulásának mértékét, - az iszap- mikroelem tartalmát, - az elhelyező terület mikroelem tartalmát, - a talaj megengedhető mikroelemre vonatkoztatott határértékeit. Nem hasznosítható az iszap határértéket meghaladó toxikus elemtartalmú talaj esetében, valamint ha a talaj jellemzői az alábbiak: - ph értéke 5,5-nél alacsonyabb, - szélsőséges mechanikai összetételű (durva homok vagy nehéz agyag), - termőréteg vastagság < 60 cm, - talajvíz átlagos szintje 1,5 m-nél sekélyebben van. Továbbá tilos a felhasználás: - >6%-os lejtésű területen, - védett természeti területen, - rét és legelő művelési ágban hasznosított területen, - felszíni vizek parti sávjában, árvíz és belvíz veszélyeztetett területen és vízjárta területen, - azokon a mezőgazdasági területeken, amelyek ökológiai gazdálkodást folytatnak.
3 További kritérium az iszap mezőgazdasági hasznosítása esetén, hogy 300 m védőtávolságot kell tartani lakott -, illetve minden olyan területtől, ahol a jogszabály értelmében az szennyvíziszap felhasználása tilos. A szennyvíziszap a mezőgazdasági hasznosítás során az emberi szervezetet kétféleképpen károsíthatja, közvetett úton (mezőgazdasági termények), illetve közvetlen módon (foglalkoztatott személyek egészsége). A szennyvíztisztítás során orsógiliszta pete, szalagféregpeték, valamint kórokozó baktériumok nagy mennyisége kerül a primer iszapba, ezért a fertőző hatás csökkentése érdekében az iszapot feltétlenül kezelni kell a mezőgazdaságba való kijuttatás előtt. A fertőtlenítés megvalósítható például vegyszerrel, termikus kondicionálással, a leggyakrabban alkalmazott módszerek azonban a biológiai iszapfertőtlenítés, azaz a komposztálás és az anaerob rothasztás Komposztálás A szennyvíziszap komposztálásnak célja az iszap térfogatának, illetve tömegének csökkentése, levegőszennyezés csökkentése, patogének elpusztításával a fertőzőképesség megszüntetése, a talajvízszennyezés megakadályozása, valamint az iszap P, N, K, C, stb.- tartalmának hasznosítása. Az aerob folyamat során a szerves anyagokat mikroorganizmusok lebontják, szervetlen ásványi anyagokká alakítják, miközben hő fejlődik, mely hatására a patogének nagy része elpusztul. A komposztálási folyamat a kezelt anyag hőmérséklete elérheti az C-ot is [3]. Mikrobiológiai szempontból négy szakasz különíthető el. Az első mezofil fázis egy viszonylag rövid bevezető szakasz, mely néhány óráig, esetleg 1-2 napig tart. A mikroorganizmusok a könnyen bontható vegyületeket (pl. cukor, fehérje) fogyasztják el. A ph érték csökken a felszaporodó szerves savtartalom következtében. A második szakaszban a hőmérséklet már elérheti a C-ot is. Ebben a fázisban a szénhidrát polimerek, cellulóz és hemicellulóz bomlása megy végbe. Időtartama kb. 3-5 hét. A tápanyagtartalom csökkenésével csökken a hőmérséklet is, ezáltal jutunk el a harmadik, mezofil szakaszhoz (40-45 C), ahol megkezdődik a nehezen bomló lignin vegyületek bomlása. Ezen átalakulási fázis időtartama 6 hét. Végezetül a további hőmérsékletcsökkenés bekövetkeztével jutunk el az ún. érési fázishoz. A mezofil fázisban megkezdődik a
4 huminanyagok képződése, melyekből az utolsó érési fázisban stabil huminfrakciók és huminsavak képződnek A komposztálás eljárástechnikai paraméterei A komposztálás optimális megvalósításához a feladásnak az alábbi paraméterekkel kell rendelkeznie: - Az iszap szervesanyag tartalma minimálisan 30% legyen, mivel kisebb szervesanyag tartalmú anyagok nehezen bomlanak le [4]. - C/N arány 25-30%. Sok szerves hulladékban kevés a nitrogén, ami korlátozhatja a mikroorganizmusok fejlődését, ezért célszerű nitrogén tartalmú anyagok bekeverése, pl. nem toxikus hatású kommunális vagy ipari hulladék hozzáadása. A szennyvíziszapok széntartalma alacsony, nitrogén tartalma magas, ellenben az adalékanyagokra magas széntartalom és alacsony nitrogéntartalom jellemző. - Komposztálás optimális nedvességtartalma 50-60% közötti érték. A nedvességtartalom mind a mikroorganizmusok metabolizmusa, mind pedig az enzimkatalitikus reakciók szükséges vizes közege miatt nélkülözhetetlen. A vízhiány a mikroorganizmusok anyagcseréjének és fejlődésének lelassulása mellett az erjedés és a hőfelszabadulás lassulását is eredményezi. Ugyanakkor a nagy víztartalom a komposzthalom összeesését és anaerob körülmények kialakulását okozhatja és negatívan befolyásolja az átlevegőztetést is [3]. - A komposztálás minimális porozitása 30 térf.%. A porozitás, ezen belül pedig a szabadlevegő-porozitás határozza meg a komposztálási folyamat levegő (oxigén) utánpótlását, ezzel együtt a degradációs folyamat sebességét. - A feladás optimális ph értéke 6-8 semleges tartományba esik. A komposztálást befolyásolja a fent említett paraméterek mellett a hulladék összetétele, ugyanis csak azok a hulladékok bonthatók le aerob módon, melyek a mikroorganizmusok számára hozzáférhetőek és toxikus anyagokat nem tartalmaznak. A szennyvíziszapok aerob kezelése előtt meg kell határozni az iszap nehézfém tartalmát, mivel a fémionok reakcióba lépnek a baktériumok enzimrendszerének aktív csoportjaival, és az enzimrendszert leblokkolják. Fontos tényező a hulladékok szemcsemérete is, amely lényegesen befolyásolja az átlevegőztetést és a lebontás sebességét. A hulladékok optimális szemcsemérete mm [4].
5 Az aerob technológia így őrlő, aprító berendezéseket foglal magába. Az iszapból való komposztkészítéshez min. 40% szárazanyag tartalom szükséges, ezért általában az iszap komposztálása során adalékanyagot alkalmaznak szerkezetjavítás, illetve energiapótlás céljából, mely lehet: - mezőgazdasági hulladék (pl. tőzeg, szalma, stb.) - települési szilárd hulladék - ipari hulladék (szerves, nem mérgező anyagok) Az ipari komposztálás eljárástechnikai rendszerei és berendezései A komposztálási rendszerek eljárástechnikai típusai: 1. Nem reaktoros ipari komposztálási rendszerek 1.1. agitált ágyas rendszer 1.2. statikus ágyas rendszer 2. Függőleges reaktorok 2.1. mozgó agitált ágyas reaktorok 2.2. mozgó tömörített ágyas reaktorok 3. Vízszintes és ferde reaktorok 3.1. támolygó szilárd ágyas rendszer 3.2. agitált szilárd ágyas rendszer 3.3. alagút rendszer 4. Konténeres rendszerek A) Az agitált ágyas komposztálási rendszer Az agitált ágyas komposztálási rendszert prizmás rendszernek is nevezik. A téglalap-, trapéz- vagy szabálytalan háromszög-szelvényű ágy magassága 1,2-1,8 3 m, a szélessége általában minimálisan a magasság kétszerese. Az agitált ágyas rendszereket szabad levegőn, ritkábban fedett területen alkalmazzák, többnyire betonalapra építve. A betonalap csurgalékvíz-csatornákkal kell, hogy rendelkezzen a komposztálás során keletkező csurgalékvíz-összegyűjtésére.
6 1. ábra: Az agitált ágy lehetséges szelvénye és méretei [4] A komposztálási folyamat szabályozása ennél a rendszernél a levegőellátás és a komposztálási idő szabályozásának segítségével történik. A levegőellátást a legtöbbször az ágy átforgatásával (agitálásával) biztosítják, ritkábban az aljzatban lefektetett perforált csővezetéken keresztüli kényszerlevegőztetéssel oldják meg. Az agitálás gyakorisága 1 2 alkalom hetente, havonta, vagy akár évente a klimatikus viszonyoktól és a komposztálási feladás szerkezetstabilitásától és degradálhatóságától függően. A komposztálás időtartama ezeknek a függvényében a 3 4 héttől a 3 hó 1 évig változhat. Az agitált ágyas rendszer kétségtelen előnye az alacsony beruházási és üzemeltetési költség. A hátrányai a nagy területi igény, melyet az átlagos 2650 m 3 /ha s területigény alapján határozhatjuk meg, a jelentős környezeti hatások, melyek között a legsúlyosabb a porés a szagemisszió. A biohulladék-feladás paraméter-beállítása az adalékanyag, vagy a készkomposzt bekeverésével történik. A keverést úgy kell elvégezni, hogy az alkotók térfogati eloszlása egyenletes legyen, tehát a keverési folyamat a homogenizálást is jelenti egyúttal. A komposztálási folyamat intenzitásáról leghitelesebb információt a hőmérséklet-változás nyújtja. A hőmérséklet mérőponti elhelyezését az agitált ágy szelvényében az 1. ábrán láthatjuk. A hőmérsékletváltozás ismeretében lehet szabályozni a forgatások (agitációk) gyakoriságát. A nyers komposzt utóérlelése a lebontási folyamat befejező stádiuma, a komposzt stabilizálási folyamata, amikoris a mikroorganizmusok elfogyasztják a még rendelkezésre álló maradék tápanyagot. Az utóérlelés során - csakúgy, mint a komposztálási folyamatban - meg
7 kell akadályozni az anaerob gócok kialakulását. Mivel az utóérlelés egy lassú folyamat, így az ágyak méretét a komposztálásétól kisebbre kell kiválasztani, hogy a természetes levegőztetés megvalósuljon agitálás nélkül is. Az érlelő ágy maximális magassága nem haladja meg a 2,4 m t, de igényesebb minőségű komposzt-gyártáskor ez általában 1,8 m magas és 4,5 6 m széles ágy. Az utóérlelésre szükséges terület az agitált ágyas rendszerű komposztáló üzem területének egy negyede. Az utóérlelés szükséges időtartama legalább 1 hónap. Az utóérlelést követően szükséges műveletek lehetnek: szitálás, dezinficiálás, aprítás, stb. a komposzt paramétereitől és a felhasználási területétől függően. Az agitált ágyas rendszer berendezései az anyagmozgató gépek és a keverésre használt rakodó gépek, vagy a tárcsás keverők. A munkarend az agitált ágyas rendszerű komposztáló telepeken célszerűen szekvenciális: az időbeli eltolódással újonnan készítik, a komposztálási folyamat különböző időpontjaiban kezelik, valamint bontják a komposztálási ágyat, ill. az utóérlelést végzik. B) A komposztálás statikus ágyas rendszere A statikus ágyas komposztálási rendszert USA-ban fejlesztették ki. A nem-reaktoros komposztálás intenzifikálását a kényszer levegőztetéssel biztosítják. Az intenzív levegőztetés elhagyhatóvá teszi az ágy periodikus forgatását, ugyanakkor nélkülözhetetlenné válik az ágyszerkezet stabilitása, ill. annak megőrzése a teljes komposztálási idő alatt. Az aljzatbeton a csurgalékvíz összegyűjtő rendszerén kívül a perforált légcsővezetéket is magába foglalja. A perforációk eltömődésének elkerülése érdekében a csővezetékre közvetlenül 0,15 0,3 m vastagságú védő-alapréteg kerül, ami lehet pl. a mátrix-anyag is. Erre kerül a komposztálási feladás, melyet a biohulladékok és a szerkezeti stabilitást, ill. optimális porozitást biztosító mátrix-anyag homogén keveréke képezi. Az ágy felületét mintegy 0,15 m-es készkomposzt réteggel vagy szemipermeábilis membránnal fedik. Ez a fedő réteg biztosítja az ágy hő- és csapadék szigetelését és megszűri a távozó gőzöket/gázokat. A statikus ágy szellőztetését szívás alatt, ill. túlnyomással lehet megoldani. A szívás alatti rendszerekben a fáradt levegő az ágyból a perforált csővezetéken át kerül egy szellőztetőn keresztül a biofilterbe, vagy a készkomposzt-ágyba, ahol a dezodorálása történik. Ebben az esetben a csurgalékvizet még a szellőztetőhöz kerülése előtt kell elvezetni. A túlnyomású rendszereknél a kompresszor szállítja a levegőt az ágyhoz és a perforált csővezetéken keresztül diszpergálja. Itt a fáradt gőzöket/gázokat csupán az ágyat takaró komposztréteg végzi. Ugyanakkor a nyomásveszteség is kisebb ennél a levegőztetési rendszernél (kb. a fele).
8 A szükséges komposztálási időtartam ennél a rendszernél 1 5 hónap, de a 2 3 hetes időtartam is ismert. Az agitált ágyas rendszer átlagos területi igénye 1 m 2 /t nedves anyag, szükséges levegőztetés: 0,8-1 m 3 levegő az 1 t száraz anyagra. 2. ábra: A sztatikus ágyas komposztálási rendszer [4] A biohulladékokat az esetleg szükséges előkezelés után a reciklált és a veszteséget pótló friss mátrix-anyaggal keverik homogenizálják. A mátrix-anyag szükséges mennyisége átlagosan a biohulladék térfogatának 2 3 szorosa. Az intenzív komposztálást követő a levegőn történő szárítás a mátrix-anyag regenerálhatóságát biztosítja. A legegyszerűbben a regenerálás az osztályozási művelettel valósítható meg, a szárítás ugyanakkor megakadályozza a szita a nedves komposzt általi betömődését. A további műveletek hasonlóak az agitált ágyas rendszerével.
9 A statikus ágyas komposztálási rendszer beruházási és üzemeltetési költségei meghaladják az agitált ágyas komposztálási rendszerét, ugyanakkor a környezeti hatásai kisebbek. A területi igénye is kisebb, azonban az utóérlelés területi igényével itt is számolni kell. C) A reaktoros komposztálási rendszerek A reaktoros komposztálási rendszerek a degradációs folyamat nagy fokú szabályozását és a környezeti hatások kézbentartását teszik lehetővé. A komposztálásra használt reaktorokat több szempont szerint lehet csoportosítani. 1. Függőleges komposztáló reaktorok A mozgó agitált ágyas, függőleges, ellenáramú reaktorok (siló-reaktorok) Ez egyik legrégebbi reaktoros komposztáló rendszer. Az 3. ábrán bemutatott típusú reaktorban a felülről adagolt anyag mozgatása szintről szintre történő továbbítás által történik. Az anyagtovábbítást a tengely mozgatása és az által mozgó terelők biztosítják, a perforált szintek a tengelyre fixen vannak rögzítve. A levegőztetés ellenáramban történik. Ez a reaktor működtetési rendszer rendkívül előnyös, mivel a reaktánsok koncentráció-gradiense, azaz az anyag-átbocsátási folyamat hajtóereje közel állandó a reaktor magassága mentén.
10 3. ábra: A mozgó agitált ágyas, függőleges, ellenáramú komposztáló reaktor vázlata [4] A lebontási folyamat sebességére misem jellemzőbb, minthogy a benntartózkodási idő mindössze 2 3 nap, ezt követi a nélkülözhetetlen utóérlelés. A folyamatos, ellenáramú, függőleges, tömörített ágyas komposztáló reaktorok (toronyrekatorok) Ez a reaktor-csoport is ellenáramú reaktor-csoporthoz tartozik, itt a komposztálandó anyag továbbítását a reaktor tetején történő folyamatos anyagadagolás miatti anyagkiszorítás biztosítja. A kész komposztot a termékeltávolító mechanizmus biztosítja (pl. csigásadagoló). A levegő egy perforált lemezen keresztül jut be a reaktor aljába. Ebben a típusban a komposztálandó feladás paramétereinek beállítása a készkomposzt, ritkábban adalékanyag bekeverésével történik. A torony-típusú reaktorokban a szükséges benntartózkodási időtartam 7 12 nap, ezt a 2 4 hónapos időtartamú utóérlelés követi. Mintegy 400 m 3 -es reaktorok is ismertek ebből a típusból.
11 4. ábra: Az agitált ágyas, függőleges tartály-reaktorok [4] Agitált ágyas, függőleges tartály-reaktorok Ezekben a reaktorokban a komposztálandó anyag keverése mechanikus keverők segítségével történik, kényszerlevegőztetést pedig ellenáramban, vagy keresztáramban valósítják meg. Az 5. ábra mutatja be az ilyen típusú reaktor vázlatát. 5. ábra: A függőleges tartály-típusú komposztáló reaktorok [4]
12 A szükséges benntartózkodási idő 5 6 nap. 2. Vízszintes és ferde komposztáló reaktorok A támolygó ágyas, vízszintes komposztáló reaktorok (forgódobos reaktorok) Ezek a reaktorok a tökéletes keveredésű, ellenáramú forgódobos reaktorok, amelyek vázlatát az 6. ábra mutatja be. 6. ábra: A forgódobos vízszintes komposztáló reaktor [4] Ezek a forgódobok átmérője átlagosan 2,5 3 m, fordulatszáma pedig alacsony, mindössze néhány (< 10) f/min, kényszer levegőztetésűek. A szükséges komposztálási idő 1 6 nap, amelyet az 1 3 hónapos időtartamú utóérlelés követi. Az agitált ágyas, vízszintes vagy ferde és az alagút-típusú komposztálási reaktorok Ezek a reaktorok zárt-profilú, vízszintes, vagy ferde, kényszer levegőztetésű keresztáramú reaktorok. A komposztálandó anyag keverése mechanikus.
13 Feladás Keverőszerkezet kocsija 7. ábra: Az agitált ágyas vízszintes komposztáló reaktor [4] Egy-egy ágy szélessége 1,8 6 m, vastagsága 1 3 m, a szükséges komposztálási idő 2 4 hét. D) A konténeres komposztálási rendszerek A konténeres komposztálási rendszerek ötvözik a nem-reaktoros és a reaktoros komposztálási rendszerek előnyeit. Az előbbi épület-igénytelensége, az utóbbi folyamatszabályozhatóságát és a környezeti hatások kezelhetőségét egyaránt magában foglalja e rendszer. A komposztálási anyagmozgatás itt a reaktor (konténer) mozgatásával történik, az üzem szabad ég alatt helyezkedik el, a konténerek rugalmasan kapcsolhatók levegőztetési, ill. a biofilterre vezető fáradt levegő elszívási rendszerre. A csurgalékvíz összegyűjtése is megoldott. Az összes komposztálási eljárástechnikai rendszer különböző jellemzőit az 1. táblázatban foglaltuk össze. A táblázat még egyszer felhívja a figyelmet arra, hogy egyik rendszer sem rendelkezik kizárólagosan csak előnyökkel, vagy csak hátrányokkal, hanem mindegyik rendszernek megvan a maga alkalmazási területe és az elégséges, ill. szükséges gazdasági háttere.
14 1. Táblázat: A komposztálási rendszerek összehasonlítása [4] A komposztálás főbb környezeti, egészségügyi és munkabiztonsági hatásai a következők lehetnek: - víz- és talajszennyezés a csurgalékvíz és a felszíni elfolyóvíz által, - levegőszennyezés poremisszió, szagemisszió-, - patogén mikroorganizmusok által okozott fertőzésveszély, - zajhatás, - tűzveszély, - szemét térbeli elterjedése Komposztálás gilisztákkal Megfelelő nedvességtartalom és hőmérséklet esetén különleges gilisztafajok képesek gyorsan felszaporodni. A gilisztatömeg a tápanyagot az emésztőszervén átgyúrja, mellyel kereskedelemben értékesíthető humuszanyagot termel. A gilisztapopuláció felszaporodásához
15 szükséges optimális hőmérséklet C, valamint az iszap ph-ja 7-8 között kell, hogy legyen, illetve gondoskodni kell a kb. 50%-os nedvességtartalomról is [1]. A gilisztás komposztálás során az előkomposztált anyagot 15 cm vastagságban 1,5-1,8 m szélességben szétterítik, majd erre helyezik a megfelelő mennyiségű gilisztákat, majd erre ismét cm vastagon szubsztrátot terítenek [1]. A termelés alatt permetező öntözéssel biztosítják a megfelelő nedvességtartalmat. A giliszták által kezelt iszap szagtalan, földnedves humuszanyaggá alakul. A kész humuszt rostálják, majd csomagolják, vagy pedig mezőgazdaságban hasznosítják. A kész komposzt felhasználható például mezőgazdaságban, kertészetben, szántóföldi termelésben, erdőterületeken, szőlőültetvényeken, stb. A gilisztás komposztálási folyamat során kedvező kereskedelmi termék jön létre, ennek ellenére a költségráfordítás és a felvevő piac szükséges összhangjának megteremtése nehézségekbe ütközik [1].
16
MICÉLIUM-KOMPOSZTÁLÁS FÉLÜZEMI KÍSÉRLETÉNEK KRITIKAI ÉRTÉKELÉSE. Szakdolgozat
Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet MICÉLIUM-KOMPOSZTÁLÁS FÉLÜZEMI KÍSÉRLETÉNEK KRITIKAI ÉRTÉKELÉSE Szakdolgozat Készítette: Lohárth
RészletesebbenÖNTÖZÉSI ISMERETEK. A növények fejlıdésükhöz elsı sorba. fényt, hıt, levegıt, tápanyagot és vizet igényelnek.
ÖNTÖZÉSI ISMERETEK ÖNTÖZÉSI ISMERETEK A növények n nyek vízfogyasztv zfogyasztása sa és s vízigv zigénye A növények fejlıdésükhöz elsı sorba fényt, hıt, levegıt, tápanyagot és vizet igényelnek. A feltételek
RészletesebbenGÉNIUSZ DÍJ - 2006. EcoDryer. Eljárás és berendezés szemestermények tárolásközbeni áramló levegős szárítására és minőségmegóvó szellőztetésére
GÉNIUSZ DÍJ - 2006 EcoDryer Eljárás és berendezés szemestermények tárolásközbeni áramló levegős szárítására és minőségmegóvó szellőztetésére Működési ismertető Mezőgazdasági Technológia Fejlesztő és Kereskedelmi
RészletesebbenFüzesabony hulladékgazdálkodási rendszerének környezetvédelmi értékelése
1 TESSEDIK SÁMUEL FŐISKOLA MEZŐGAZDASÁGI FŐISKOLAI KAR MEZŐTÚR Füzesabony hulladékgazdálkodási rendszerének környezetvédelmi értékelése SZAKDOLGOZAT Készítette: Szűcs Bernadett Mezőgazdasági mérnöki szak
RészletesebbenVÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.1 3.5 A szennyvíz felhasználása öntözésre Tárgyszavak: talaj; öntözés; szennyvíz; szennyvízkezelés; fertőtlenítés. A szennyvíz öntözésre történő felhasználásával a száraz
Részletesebben5. ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDÉSEI
- 0 -. ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉG KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDÉSEI Az építő- és építőanyag-ipari folyamatok gépesítésének tárgyalásakor foglalkozni kell az egyes technológiák környezetvédelmi kérdéseivel is, mivel a
RészletesebbenA határozat JOGERŐS: év: 2011 hó: 08. nap: 15. KÜJ: 100 170 793 KTJ: Határozat
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda Környezetvédelmi Engedélyezési
Részletesebben3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei
1 / 11 2011.03.31. 21:09 A jogszabály mai napon hatályos állapota 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről A munkavédelemről szóló 1993.
RészletesebbenHajdúnánás-Hajdúdorog szennyvízhálózatának és szennyvíztisztító telepének bővítése és korszerűsítése
ERBO-PLAN Mérnöki Szolgáltató KFT. Székhely: Gyula, Hold utca 10. Iroda: Gyula, Munkácsy Mihály utca 21. Tel/fax: 66/561-940 honlap: www.erbo-plan.hu Tervszám: 36/2014. Hajdúnánás-Hajdúdorog szennyvízhálózatának
Részletesebben3. számú melléklet. Ismertető az élőfüves pályák karbantartásához
3. számú melléklet Ismertető az élőfüves pályák karbantartásához Jelen tájékoztató, általánosságban tartalmaz információkat az élőfüves sportpályák kezelésére. Javasoljuk, hogy a konkrét kezelésre vonatkozó
RészletesebbenÖreglak Községi Önkormányzat Képviselő testületének. 4/2006. (III. 14.) számú rendelete
Öreglak Községi Önkormányzat Képviselő testületének 4/2006. (III. 14.) számú rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról és a közterületek tisztán tartásáról
RészletesebbenTalajvizsgálat! eredmények gyakorlati hasznosítása
a legszebb koronájú törzsekben. Sok, virággal túlterhelt fának koronáját láttam mér kettéhasadva, letörve lógni a csonka törzsön. A hasznos rovarok közül a méhek jelentőségét kívánom befejezésül megemlíteni.
RészletesebbenAlsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Szám: 78.076-2-8/2010. Ea.: dr. Hofszang Brigitta M. ea.: Tombácz Szintia ( VVO ) Tárgy: Elvi vízjogi engedély HATÁROZAT Fábiánsebestyén
RészletesebbenMŰSZAKI FELTÉTELEK ASIO-MF-4-2005. AS-ASE Finombuborékos levegőztető rendszer. Kiadta: ASIO Hungária Kft. 1165 Budapest, Margit u. 114.
MŰSZAKI FELTÉTELEK AS-ASE Finombuborékos levegőztető rendszer Kiadta: ASIO Hungária Kft. 1165 Budapest, Margit u. 114. Budapest, 2005. november 1 Jelen Műszaki Feltételek (MF) tárgya az ASEKO, s.r.o. (Chromeč
RészletesebbenBiogáz Biometán vagy bioföldgáz: Bio-CNG
Biogáz tisztítás A biogáz metán (60-65% CH 4 ) és széndioxid (30-35% CO 2 ) keverékéből álló gáz, mely kommunális szennyvíziszap, állati trágyák és mezőgazdasági maradékok fermentációja során termelődik
RészletesebbenMikroöntözés A mikroöntözés gyűjtőfogalom, az ide tartozó öntözési megoldások közös jellemzője, hogy a vízadagoló elemek kis nyomáson (< 2,5 bar), időegység alatt kevés (< 500 l/h) öntözővizet juttatnak
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. engedélyezem,
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Üi.szám: 75105-4-10/2011. Ea: dr. Petrovics György Pádár Csilla Tárgy: hulladékkezelési engedély H A T Á R O Z A T A BÁCSVÍZ
RészletesebbenSZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014
SZIGETHALOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TELEPÜLÉSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2009-2014 Készítette: Petrényi Ágnes Okl. környezetgazdálkodási agrármérnök Budapest, 2009. június T F E W 1133 Budapest Árboc u. 4.
RészletesebbenDEPÓNIA KFT. KÖZSZOLGÁLTATÓI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE. 2013. Székesfehérvár. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Központ: 1028 Budapest, Muhar u.54.
PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft Központ: 1028 Budapest, Muhar u.54. Iroda: 8000 Székesfehérvár, Távírda u. 2/A. Tel: 06-22-503-214, Fax: 06-22-503-215 Mérnöki Iroda Kft. E-mail: iroda@progressio.hu www.progressio.hu
RészletesebbenSzerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása
Földgáz: CH4-97% Szerves hulladék TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása 2007. 07. 01: 50%-ra 2014. 07. 01: 35%-ra Nedvességtartalom 50% alatt: Aerob lebontás - korhadás komposzt + CO 2 50%
Részletesebben50 kg/ha 80 Ft/kg 50*80 = 4000 Ft/ha. 60 kg/ha 105 Ft/kg 60*105= 6300 Ft/ha. 130 kg/ha 65 Ft/kg 130*65= 8450 Ft/ha
SzGY04 - Végezzen el tápanyagutánpótlás számítást! GYAKORLATI PÉLDA Tápanyag utánpótlás Költségek: A./ Műtrágya anyagköltség B./ Keverés, őrlés segédüzemi költségének kiszámítása C./ Műtrágya felrakásának
RészletesebbenArchenius egyenlet. fehérje denat. optimum
Bírság A bírság nem mentesít semmi alól. A környezetvédelmi minisztérium vagy a jegyző szabhatja ki (utóbbi esetben a bírság 30%-a az önkormányzatot illeti). ( ) Alap 9-18.000 Ft Környezetveszélyeztetés
RészletesebbenHULLADÉK ÉGETÉS X. Előadás anyag
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Az ipari hulladékgazdálkodás vállalati gyakorlata HULLADÉK ÉGETÉS X. Előadás anyag Dr. Molnár Tamás Géza Ph.D főiskolai docens SZTE MK Műszaki Intézet FŐBB TERMIKUS HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI
RészletesebbenA komposztálás biológiai mechanizmusa
HULLADÉKOK ENERGETIKAI ÉS BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSA 8.3 A komposztálás biológiai mechanizmusa Tárgyszavak: mezofil szakasz; termofil szakasz; második mezofil szakasz; utóérés. A komposztálás a mezőgazdálkodás
RészletesebbenPB tartályok Biztonsági Szabályzata
PB tartályok Biztonsági Szabályzata I. FEJEZET ALKALMAZÁSI TERÜLET A Szabályzatban foglaltakat alkalmazni kell valamennyi, a fogyasztóknál elhelyezett cseppfolyósított propán-butángázos tartályos gázellátó
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. környezetvédelmi engedélyt adok az alábbiak szerint.
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Üi.szám: 10442-2-20/2010. Ea: dr. Petrovics György (jogi ea.) Lovászi Péter (természetvédelem) Balatonyi Zsolt (hulladékgazd.)
RészletesebbenÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. A rendelet alkalmazása
Boldog Községi Önkormányzat 20/2004. (XII. 21.) rendelete Boldog helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Boldog Község Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. (3) bekezdés a)
Részletesebben220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya
A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló
RészletesebbenKözép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25
RészletesebbenFÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom
Részletesebbenmelynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás:
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 91.480-2-74/2013. Ea: Hargitai Attila dr. Ruzsáli Pál Berényi Anita Balatonyi Zsolt Lovászi Péter Tárgy: Országos
Részletesebben7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról
1. oldal 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. -a (2) bekezdésének h)
RészletesebbenBiopolimerek 1. Dr. Tábi Tamás Tudományos Munkatárs
Biopolimerek 1 Dr. Tábi Tamás Tudományos Munkatárs MTA BME Kompozittechnológiai Kutatócsoport Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki kar, Polimertechnika Tanszék 2016. Május 3. Mi
RészletesebbenKiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének. 69/2004. (IX.30.) rendelete. a helyi hulladékgazdálkodási tervről
Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 69/2004. (IX.30.) rendelete a helyi hulladékgazdálkodási tervről Kiskunfélegyháza Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról
Részletesebben90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól
1 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. (2) bekezdés b) és c) pontjában, a növényvédelemről
Részletesebben5. VALAMENNYI ÉLELMISZER-IPARI VÁLLALKOZÓRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS HIGIÉNIAI KÖVETELMÉNYEK AZ
5. VALAMENNYI ÉLELMISZER-IPARI VÁLLALKOZÓRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS HIGIÉNIAI KÖVETELMÉNYEK AZ ÉLELMISZER-HIGIÉNIÁRÓL SZÓLÓ 852/2004/EK RENDELET ALAPJÁN 5.1. Élelmiszer-előállító és forgalmazó helyre vonatkozó
RészletesebbenNádudvar Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 20/2009.(XII.10.) önkormányzati rendelete a helyi környezet és természet védeleméről
Nádudvar Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 20/2009.(XII.10.) önkormányzati rendelete a helyi környezet és természet védeleméről Nádudvar Város Önkormányzatának Képviselőtestülete az Alaptörvény
RészletesebbenEgy modell tanulságai és kivetítése
Tanulni annyi, mint élni a lehetőséggel. Paulo Coelho Egy modell tanulságai és kivetítése Tolnai Béla gépészmérnök Lektorálta: Oláh Péter, agrármérnök Kulcsszavak: szennyvízhasznosítás, komplex megoldás
Részletesebben1.. Az önkormányzati rendeleti szabályozás célja
BALATONKERESZTÚR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 19/2009.XI.30.) rendelete 1, 2 A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL Balatonkeresztúr Község
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.24. COM(2014) 180 final ANNEXES 1 to 5 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek
RészletesebbenIvóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád
Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád Ivóvíztisztítás és víztisztaságvédelem Dr. Kárpáti, Árpád Tartalom 1. Víztisztaságvédelem... 1 2. Víz/ivóvíz jelentősége... 4 3. Nyersvíz-bázisok
Részletesebben1. A VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS ÉS ÁTVITEL JELENTŐSÉGE
Villamos művek 1. A VILLAMOSENERIA-TERMELÉS ÉS ÁTVITEL JELENTŐSÉE Napjainkban életünk minden területén nélkülözhetetlenné vált a villamos energia felhasználása. Jelentősége mindenki számára akkor válik
RészletesebbenZebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Zebegény Község Helyi Építési Szabályzatáról ELSŐ RÉSZ
Zebegény Község Önkormányzata Képviselő-testületének / 2015. ( ) számú önkormányzati rendelete Zebegény Község Helyi Építési Szabályzatáról Zebegény község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi
RészletesebbenAlsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség Szám: 95944-1-33/2014. Ea: dr. F z István dr. Heged s Márta Balatonyi Zsolt Berényi Anita Kovács Tibor H A T Á R O Z A T Tárgy: Biotojás
RészletesebbenIszkáz község Önkormányzatának 6/2000. (VI.8.) Ör. számú rendelete a köztisztaságról és a települési szilárd hulladék elhelyezéséről
Iszkáz község Önkormányzatának 6/2000. (VI.8.) Ör. számú rendelete a köztisztaságról és a települési szilárd hulladék elhelyezéséről Iszkáz község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi
RészletesebbenVajszló, 140 hrsz. biogáz üzem egységes környezethasználati engedélye
Th. melléklet TELEPHELY ADATOK (Th) Száma: Th. 7/1. oldal 1. Telephely főbb adatai: 1.1. Megnevezése: Vajszlói biogáz üzem 1.2. Sertéstelep címe: Vajszló, 140 hrsz 1.3. EOV koordináták: Y: 568 278 X: 580
RészletesebbenA KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS GYAKORLATA
A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS GYAKORLATA Dr. Kovács Endre BEVEZETÉS A környezetvédelmi auditálás rendszeresen végzett, szisztematikus felépítésű, transzparens, dokumentált és objektív értékelést biztosító
RészletesebbenHegesztés 1. Bevezetés. Hegesztés elméleti alapjai
Hegesztés 1. Bevezetés Statisztikai adatok szerint az ipari termékek kétharmadában szerepet kap valamilyen hegesztési eljárás. Bizonyos területeken a hegesztés alapvető technológia. Hegesztéssel készülnek
RészletesebbenA közel nulla energiaigényű épületek energiaellátási lehetőségei 2016. 01. 20
energiaellátási lehetőségei energiaellátási lehetőségei Készítette: Petrikó László - tanársegéd SZE Építészeti és Épületszerkezettani Tanszék energiaellátási lehetőségei jogszabályi háttér Jogszabályi
RészletesebbenMikrobiális aktivitás mérése talajban CO 2 -termelés alapján
Mikrobiális aktivitás mérése talajban CO 2 -termelés alapján Laborgyakorlat Összeállította: Gruiz Katalin, Molnár Mónika, Klebercz Orsolya, 2010. A mérés célja Laborkísérletekre van szükség annak megállapítására,
RészletesebbenGYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Iktatószám: 5086-15/2016. Tárgy: Győrszemere, GALLITÉT Kft. 0395/41 hrsz. alatti baromfitelep egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata Ügyintéző:
Részletesebben1. ZÁRTTÉRI TŰZ SZELLŐZETÉSI LEHETŐSÉGEI
A tűz oltásával egyidőben alkalmazható mobil ventilálás nemzetközi tapasztalatai A zárttéri tüzek oltására kiérkező tűzoltókat nemcsak a füstgázok magas hőmérséklete akadályozza, hanem annak toxicitása,
Részletesebben1. BEVEZETÉS. - a műtrágyák jellemzői - a gép konstrukciója; - a gép szakszerű beállítása és üzemeltetése.
. BEVEZETÉS A korszerű termesztéstechnológia a vegyszerek minimalizálását és azok hatékony felhasználását célozza. E kérdéskörben a növényvédelem mellett kulcsszerepe van a tudományosan megalapozott, harmonikus
RészletesebbenMikebuda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2010. (VIII.27.) rendelete a helyi környezet védelméről. A rendelet hatálya
Mikebuda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2010. (VIII.27.) rendelete a helyi környezet védelméről Mikebuda Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.
Részletesebben31/1994. (XI. 10.) IKM rendelet. Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról. Hegesztési Biztonsági Szabályzat
1. oldal, összesen: 24 1. oldal, összesen: 24 43/1999. (VIII. 4.) GM rendelet a Hegesztési Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló. (XI. 10.) IKM rendelet módosításáról A munkavédelemr l szóló 1993. évi
Részletesebben6. füzet Első osztályú és nemzetközi minősítésű füves labdarúgópályák öntözése 35 db szórófejjel a 115 78 m-es stadionokba
A Magyar Labdarúgó Szövetség és a Magyar Öntözési Egyesület (MÖE) ajánlása labdarúgópályák öntözésének építéséhez beruházóknak, sportegyesületeknek és önkormányzatoknak 6. füzet Első osztályú és nemzetközi
RészletesebbenPartnerséget építünk. Fenntartható vízhasználat
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Partnerséget építünk Vállalkozások a fenntartható városfejlesztésért HUSK/1001/1.1.2/0046- SUSTAIN Fenntartható vízhasználat Ez a
RészletesebbenNYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 9/2004. (VII.15.) R E N D E L E T E. a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervről
NYÍRBÁTOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 9/2004. (VII.15.) R E N D E L E T E a Helyi Hulladékgazdálkodási Tervről A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Tv. 35. (3) bekezdése alapján Nyírbátor Város Önkormányzat
RészletesebbenKÉRDÉSSOR. a 190/2009. Korm. rendelet a főépítészi tevékenységről szerinti főépítészi vizsga Építészeti különös követelményeihez
KÉRDÉSSOR a 190/2009. Korm. rendelet a főépítészi tevékenységről szerinti főépítészi vizsga Építészeti különös követelményeihez (okl. településmérnökök számára) a jelű válaszok tesztkérdés helyes válaszai,
RészletesebbenMAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA PAPIRGYÁRTÓ
MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA PAPIRGYÁRTÓ MESTERSZINT ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Budapest, 1997. 2 I. A MESTERVIZSGÁRA JELENTKEZÉS FELTÉTELEI 1. A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések
Részletesebben2000. évi CXII. törvény
2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról Az Országgyűlés - figyelemmel arra, hogy a Balaton
RészletesebbenA JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE
A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE LÁPTALAJOK Olyan talajok, melyekben a lebontási folyamatok az év nagyobb részében korlátozottak, és így nagymennyiségű
RészletesebbenVízszerzés-víztisztítás tervezés ÁV tételekhez kapcsolódó részek
Vízszerzés-víztisztítás tervezés ÁV tételekhez kapcsolódó részek Tantárgyi követelmények: A kiadott temetika szerint (vki.ejf.hu-n elérhető): -Aláírás: - 2 db évközi feladat beadása, legalább elégséges
RészletesebbenSzennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása
Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Hazánkban, a környező országokban és az Európai Unió más tagországaiban is komoly feladat az egyre nagyobb mennyiségben keletkező kommunális szennyvíziszap
RészletesebbenA szennyvíziszapok. ziszapok. Dr. Kiss Jenő
A szennyvíziszapok ziszapok hasznosításának nak gyakorlata Dr. Kiss Jenő 1 A szennyvíziszapok ziszapok ártalmatlanításának nak és hasznosításának nak jelentősége Közegészségügyigyi Környezetvédelmi Állategészségügyigyi
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 59983-2-44/2015. Ügyintéző: dr. Valastyán Réka Berényi Anita Balatonyi Zsolt Király Dániel Kovács Viktor Tel.: +36 (62) 553-060 / 44147 Tárgy: Loósz István e.v.,
RészletesebbenTartalomjegyzék. I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3
Hírlevél 2011/7. Tartalomjegyzék I./ A munkavédelmi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 3 II./ A munkaügyi ellenőrzések 2011. év I. félévében szerzett tapasztalatai 36 III./ A Munkavédelmi
RészletesebbenKezelési útmutató az üzemeltető számára Logano G221
Szilárd tüzelésű kazán 6 720 809 698 (2014/03) HU Kezelési útmutató az üzemeltető számára Logano G221 Teljesítmény-tartomány 20 kw-tól 40 kw-ig Kezelés előtt figyelmesen olvassa el. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék
RészletesebbenÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.
RészletesebbenÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.
RészletesebbenSzakmai ismeret A V Í Z
A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,
RészletesebbenBÁNYAREM GVOP - 3.1.1-2004 - 05-0261 / 3.0 TANULMÁNY. (Rövidített verzió)
BÁNYAREM Bányászati tevékenységbıl származó diffúz szennyezıforrások kockázatának csökkentése immobilizáción alapuló integrált remediációs technológiákkal GVOP - 3.1.1-2004 - 05-0261 / 3.0 TANULMÁNY (Rövidített
Részletesebben1993. évi XCIII. törvény. a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel. I.
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel [Vastag betűvel az 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.), vékony betűvel
RészletesebbenA szőlő éves munkái 1.Metszés: metszőolló fűrészre,csákánybaltára,gyökerezőkapára nyesőollókat pneumatikus metszőollók rövid és a hosszúmetszések
A szőlő éves munkái 1.Metszés: évelő kultúrnövényeink közül a szőlő hajtásrendszerét -ezen belül elsősorban vesszőállományát - csökkentjük a legnagyobb mértékben az évenkénti rendszeres metszéssel. A metszés
RészletesebbenHajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenCSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL H A T Á R O Z A T
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 64343-7-15/2015. Ügyintéző: dr. Ruzsáli Pál Balatonyi Zsolt Kissné Nagy Ildikó Berényi Anita Kiss Brigitta Tel.: +36 (62) 553-060/44268 Tárgy: Raklap és Tüzép
RészletesebbenTiszaújváros szennyvíztisztító telep korszerűsítése, kiviteli terv. 3-10-3-Ép-1 Építési tervek, műszaki leírás. Munkaszám: M-3/2010
Tre-Ben 2000 Kft. Telefon: 56/422-197 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Fax: 56/513-318 5081 Szajol Dankó P. u 8/A. e-mail: benedek.zoltan@treben.hu Mobil: 20/366-7545 Munkaszám: M-3/2010 Tiszaújváros szennyvíztisztító
RészletesebbenDr. Göndöcs Balázs, BME Közlekedésmérnöki Kar. Tárgyszavak: szerelés; javíthatóság; cserélhetőség; karbantartás.
JELLEGZETES ÜZEMFENNTARTÁS-TECHNOLÓGIAI ELJÁRÁSOK 4.06 Javításhelyes szerelés 1 Dr. Göndöcs Balázs, BME Közlekedésmérnöki Kar Tárgyszavak: szerelés; javíthatóság; cserélhetőség; karbantartás. A mai termékek
RészletesebbenSolarHP 43 50 MEGNÖVELT HATÁSFOKÚ, SÖTÉTEN SUGÁRZÓK
SolarHP 43 50 MEGNÖVELT HATÁSFOKÚ, SÖTÉTEN SUGÁRZÓK MŰSZAKI INFORMÁCIÓ A SZERELŐ ÉS A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA 2015.11.17. - 2 - Tartalom 1. Bevezetés... 3 1.1. Általános tudnivalók... 3 1.1.1. A gyártó felelőssége...
RészletesebbenMEGNÖVELT HATÁSFOKÚ, SÖTÉTEN SUGÁRZÓK
SolarHP R 12 23 36 MEGNÖVELT HATÁSFOKÚ, HŐSZIGETELT, KÉTFOKOZATÚ SÖTÉTEN SUGÁRZÓK MŰSZAKI INFORMÁCIÓ A SZERELŐ ÉS A FELHASZNÁLÓ SZÁMÁRA 2015.11.17. - 2 - Tartalom 1. Bevezetés... 3 1.1. Általános tudnivalók...
RészletesebbenOrdacsehi Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 8/2014. (V.05.) önkormányzati rendelete
Ordacsehi Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 8/2014. (V.05.) önkormányzati rendelete A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról, a településtisztaság biztosításáról Ordacsehi Községi Önkormányzat
RészletesebbenNemcsak más, hanem jobb! MdA. mágneses dinamikus finomiszapleválasztó TERVEZÉSI SEGÉDLET
Nemcsak más, hanem jobb! MdA mágneses dinamikus finomiszapleválasztó TERVEZÉSI SEGÉDLET Rólunk A Industria-Technik egy épületgépészeti-, energiatechnikai- és környezetvédelmi mérnöki irodából jött létre.
RészletesebbenBODMÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007.(IX.13.) Kt. számú rendelete A Helyi Építési Szabályzatról
1 BODMÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007.(IX.13.) Kt. számú rendelete A Helyi Építési Szabályzatról (egységes szerkezetben a 10/2011. (VIII.08.) önkormányzati rendelettel) Bodmér Község
RészletesebbenI. BERKENYE KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA (Hrsz: 03/9-12, 03/94-96)
I. BERKENYE KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA (Hrsz: 03/9-12, 03/94-96) Megrendelő: Berkenye Község Önkormányzata Berkenye Kossuth u. 20. 2641 Tervező: TARJÁNTERV Mérnöki Iroda Kft. Salgótarján
RészletesebbenPetneháza Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2014.(II.05.) önkormányzati rendelete. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról
Petneháza Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2014.(II.05.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról Petneháza Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az Alaptörvény
Részletesebben7/3 Szigetelések hibái
ÚJ OTÉK 7/3 1 7/3.1 A szigetelés funkciója Az épület szerkezeteit védő szigetelések fő funkciója és célja, hogy a falakat és padlószerkezeteket megóvja és elhatárolja a víznyomástól, talajnedvességtől,
RészletesebbenZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013.
ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ LEVEGİMINİSÉGI TERV Szombathely, 2013. Tel.: (94) 506 700 Fax: (94) 313 283 E-mail: nyugatdunantuli@zoldhatosag.hu Tartalom Bevezetés...
RészletesebbenII.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS
II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek
Részletesebben1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK. Bevezetés... 4 Az anaerob biodegradáció rövid története... 4 A környezet és az anaerob biodegradáció... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 4 Az anaerob biodegradáció rövid története... 4 A környezet és az anaerob biodegradáció... 5 1. A biogáz-technológia célja, fontosabb jellemzői... 6 2. A biogáz termelés alapanyagai...
RészletesebbenI. Fejezet. Általános rendelkezések. A rendelet alkalmazási köre. 1. A rendeletet Siklós város közigazgatási területén kell alkalmazni.
Siklós Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2004. (III. 31.) önkormányzati rendelete Hatályos:2014-12-19 -tól Siklós Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2004. (III. 31.) önkormányzati
RészletesebbenGépbiztonság. Biztonságtechnikai és szabványok áttekintése.
Gépbiztonság. Biztonságtechnikai és szabványok áttekintése. 1. Bevezetés. A gépek biztonsága tekintetében az EU.ban több szintű szabványrendszer van kialakítva, amely a gépek lehető legszélesebb körét
RészletesebbenÓbudavár Településrendezési eszközök, helyi építési szabályzat. Óbudavár. Helyi építési szabályzat tervezet. 2015. július hó
Óbudavár Helyi építési szabályzat tervezet MEGBÍZÓ: ÓBUDAVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA BODOR ANTAL POLGÁRMESTER 8272 ÓBUDAVÁR, Fő u. 18/1. TERVEZŐ: TÁJTERV MŰHELY KFT. 8261 BADACSONY, RÓMAI ÚT 197. Mobil: 20/913-8400
RészletesebbenKÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG H A T Á R O Z A T
KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Ikt. sz.: KTVF: 1740-4/2011. Tárgy: Előadó: Radványi Miklós Szabariné Madar Orsolya Ferencz Zsuzsanna Katkó Lajos Schwenk Zsuzsanna
RészletesebbenEgységes beépítési szabályzat Betoncső
Egységes beépítési szabályzat Betoncső Jelen dokumentáció célja, hogy az építőipari kivitelezésben segítséget nyújtson mind a tervezőknek, mind a kivitelezőknek a szakszerű beépítésben. Beton- és vasbeton
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezeti elemek védelme
RészletesebbenMŰSZAKI ISMERETEK. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
MŰSZAKI ISMERETEK Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Az előadás áttekintése Méret meghatározás Alaki jellemzők Felületmérés Tömeg, térfogat, sűrűség meghatározása
RészletesebbenEnergiafelhasználás. Ház energiagazdálkodása
Mit tehetünk? Energiafelhasználás Ház energiagazdálkodása A mi éghajlati adottságaink mellett a háztartási energiafelhasználás döntő hányadát a téli fűtés teszi ki. Költségek befolyásoló tényezői: - Kinti
RészletesebbenNagyatád és környéke csatornahálózatának és Nagyatád szennyvíztelepének fejlesztése
Nagyatád és környéke csatornahálózatának és Nagyatád szennyvíztelepének fejlesztése Résztvevő települések: Bakháza, Görgeteg, Háromfa, Kutas, Lábod, Nagyatád, Ötvöskónyi, Rinyaszentkirály, Tarany Projektidőszak:
RészletesebbenMez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010)
DR. VAHID YOUSEFI KÓBORI JUDIT Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) (A hatékonyság értelmezése) A magyar nemzetgazdaságon belül az élelmiszertermelés
Részletesebben