A határozat JOGERŐS: év: 2011 hó: 08. nap: 15. KÜJ: KTJ: Határozat

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: 2011 hó: 08. nap: 15. KÜJ: KTJ: Iktatószám: /2011. Hiv. szám: Tárgy: Bőny, ATEV Zrt. Előadó: Dr. Reiner Viktória/ Kelemenné Sz. Tímea Létesítmény: Telephely: Melléklet: 1 db melléktermék feldolgozó üzeme egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata Határozat I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az ATEV Fehérjefeldolgozó Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1097 Budapest, Illatos út 23., KSH szám: ) részére, a Bőny-Purglypuszta, 0174/10, 12, 25 hrsz. alatti telephelyén lévő, állati eredetű melléktermék-feldolgozó üzem üzemeltetésére a hatóság H /2006. számú határozatával kiadott, a H /2007., H /2007., H /2007., H /2008., illetve az /2009. számú határozattal módosított egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyét a VITAQUA Közműtervező Kkt. (6500 Baja, Hunyadi u. 4.) által készített felülvizsgálati dokumentáció alapján felülvizsgálta, és a további üzemelésre vonatkozóan egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt ad, az alábbiak szerint: II. 1. Általános adatok: A telephely címe: Bőny-Purglypuszta, 0174/10, 12, 25 hrsz. EOV koordinátái: X: ; Y: A fő tevékenység megnevezése: állati eredetű melléktermékek alapanyaggá feldolgozása. A tevékenység TEÁOR száma és megnevezése: hobbiállat-eledel gyártás. A melléktermék-feldolgozás kapacitása: tonna alapanyag/év(~ 50 tonna/nap). A tevékenység besorolása: létesítmények állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással. A tevékenység NOSE-P kódja: újra feldolgozó ipar (Hulladék anyagok) 2. A telephely és a tevékenység jellemző adatai: 2.1. A telephely és létesítményei: A telephely Bőny-Győr közút mellett, Bőnytől 6,2 km-re található, külön szennyezett és tiszta övezeti bejárattal rendelkezik. A feldolgozó üzemet közvetlenül a területhez tartozó nyárfás védőerdő határolja, a telekhatáron kívül északi, keleti és nyugati irányban mezőgazdaságilag művelt területek helyezkednek el. A

2 2 telephelytől dél-délnyugati irányban, az üzemépülettől 300 m-re a Gallus-Bársonyos Kft. baromfi istállói találhatóak. A telephelytől számított 2000 m-es sugarú körön belül védendő objektumok nincsenek, a legközelebbi lakott terület Bőny-Purgly, amely 2 km-re DK irányban található. A telephely alapterülete: 4 ha 6209 m 2. A telephely létesítményei: irodaépület, üzemépület, kiszolgáló épület, transzformátorház, portaépület, gázfogadó szennyvíztisztító műtárgyak. A telephely két részre osztható: tiszta (fehér) és szennyezett (fekete) övezetre. A szennyezett övezetbe tartozik a feldolgozó épület nyersanyag fogadó és gépkocsi mosó része, a szennyvíztisztító és légtisztító segédüzemek, műhelyek, valamint a beszállító gépkocsik és konténerek tároló területe. A tiszta övezetbe tartozik a főépület kazánházi, termékkiadó, segédanyag tároló területe. A szociális épületen belül található az üzemiroda, és egy laboratórium helyiség is, ahol a telephelyen keletkező nyers és tisztított szennyvíz, kazántápvíz előkészítés és a kazánvíz minőségi paramétereinek, valamint a termékek beltartalmi értékeinek vizsgálata történik. A szállító járművek mérlegelését a telephelyen kívül található hídmérlegen végzik. A telephely vízellátását mélyfúrású kút biztosítja. A telephely D-i részén található egy 250 m 3 -es tűzivíz tározó. A telephelyen a tevékenység három műszakos munkarendben folyik. A gázkazán és a szennyvíztisztító folyamatos munkarendben üzemel, a beszállítás és melléktermék feldolgozás három műszakos munkarendben történik Az alkalmazott technológia: A telephelyen állati eredetű (vágóhídi) melléktermékek feldolgozását végzik. A beszállított állati eredetű melléktermékeket darálják, sterilizálják, szárítják. A félkész termékből zsírt préselnek (ipari zsír). A zsírt homogenizálják, tisztítják, tárolják. A keletkezett préspogácsákat kalapácsos darálón aprítják, rostálják, homogenizálják és csomagolják, hobbi állat eledelhez felhasználható húsliszt alapanyagot előállítva. A technológia a következő műveleteket tartalmazza: Fehérje-liszt és zsír gyártása: - beérkező gépjárművek mérlegelése, szállítólevek ellenőrzése, beérkeztetés, - a nyersanyagok fogadása, tárolása 2 db 28 m 3 -es fogadóvályúban, - az alapanyag aprítása daráló berendezéssel, - az aprított alapanyag főzése, sterilizálása, szárítása 3 db 11 m 3 -es desinfektorban, - a szárított félkész termékből zsír préselése, a zsír homogenizálása, tisztítása, tárolása, - a zsír kipréselése után visszamaradó préspogácsa aprítása kalapácsos darálón, majd az - aprított termék rostálása, homogenizálása és kiszerelése 50 kg-os zsákokba. A technológiához kapcsolódó tevékenységek: - gépek, gépjárművek karbantartása, fertőtlenítése, mosása, - az épületek és a térbetonok karbantartása, takarítása, fertőtlenítése, - a technológiai és kommunális szennyvizek tisztítása, szikkasztása, - alapanyagok, vegyszerek, melléktermékek és hulladékok szállítása, - keletkező szaganyagok megkötése biofilterrel. A telephelyen a következő tevékenységet is végzik, amelyek azonban nem egységes környezethasználati engedély kötelesek, és nem a technológia részei: - állati vér beszállítása, tárolása, hűtése,

3 - 3. osztályú, import húsliszt termék átrostálása, csomagolása zsákokba A technológia során felhasznált alap- és segédanyagok: 3 A szennyvíztisztításhoz szükséges vegyszereket a felhasználásig a szennyvíztisztító gépházban tárolják. A többi veszélyes anyagot (fertőtlenítő, valamint vízkezelő szereket) az üzemi épület északi oldalán, fedett, drótfonatú oldalfallal ellátott, zárható burkolt felületű tárolóterületen tárolják. III. A hatóság az egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélybe foglalva az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. részére az alábbi hulladékkezelési engedélyt adja: 1. Az engedélyezett tevékenység megnevezése: települési folyékony hulladék előkezelése P 0303 (homogenizálás). 2. Előkezelhető hulladékok megnevezése és mennyisége: Megnevezés EWC kód Mennyiség (tonna/év) Közelebbről nem meghatározott lakossági hulladékok A kezelhető hulladékok mennyisége összesen: 1000 t/év, amelyből a naponta fogadható hulladékok mennyisége: 3 tonna/nap. 3. Az engedélyezett hulladékkezelési technológia műszaki és környezetvédelmi jellemzői: A települési folyékony hulladékot hulladékkezelési engedéllyel rendelkező, szippantó gépkocsival szállítja a telephelyre. A szippantó kocsit hídmérlegen mérlegelik, majd kerékfertőtlenítőn halad át. A települési folyékony hulladék ürítése egy 25 m 3 térfogatú, felszínre telepített fogadó tartályba történik, ahonnan gravitációsan, a nyers szennyvíz átemelő aknán keresztül jut a szennyvíz a szennyvíztisztítóba, ahol keveredik az üzemben keletkező szennyvizekkel. A szennyvíztisztítás műveletei a hatályos vízjogi üzemeltetési engedély szerint történnek. A rácsszemét gyűjtése fedett műanyag edényben, a szennyvíziszap fedett épületben, fedett konténerben történik, a további kezelés céljából történő elszállításig. 4. Személyi és tárgyi feltételek: A szennyvíztisztító telephelyen 1 fő környezet- és hidrotechnológus végzettséggel rendelkező alkalmazott irányítja a hulladékkezelési tevékenységet. A folyékony hulladék fogadó tartály kialakított, a telephelyen biztosítottak a vízjogi üzemelési engedélyben meghatározott technológia műtárgyai, berendezései és gépei. IV. A hatóság az egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélybe foglalva az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. részére az alábbi levegőtisztaság-védelmi követelményeket állapítja meg: A melléktermék-feldolgozó üzem működése során a technológiából eredő bűzképződéssel, a munkagépek és szállítójárművek kipufogógázai légszennyező hatásával, kis mértékű porképződéssel kell számolni. Technológia - pontforrás kapcsolatok: A légszennyezést okozó technológia megnevezése: T1 hőenergia termelés P1 kazánház kémény A légszennyezést okozó technológia megnevezése:

4 T2 Melléktermék feldolgozásához kapcsolódó bűztelenítés biofilterrel. D1 Biofilter 400 m 2 felületű 1.5 m vastag növényi abszorbenssel feltöltött szűrőágy) Kibocsátott légszennyező anyagok: P1 forrás: kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, szilárd anyag, A légszennyező pontforrásra vonatkozó kibocsátási határértékeket a határozat melléklete tartalmazza. 4 Bűzszennyezés: Az üzem légterét teremelszívó berendezéssel folyamatosan elszívják, az elszívott bűzös levegőt a biofilterre vezetik. A keletkezett gőzök először egy kondenzátorba kerülnek, majd a szennyvízrendszerbe. A nem kondenzálódó gázokat egy nedvesítő egység után nagy teljesítményű ventilátor a biofilterbe nyomja. A biofilter egy 400 m 2 felületű, 1,5 m vastag növényi abszorbenssel feltöltött szűrőágy, az ezen elszaporodott baktériumok lebontják a szaganyagokat. A kiépített kéményeken a környezetbe kerülő légszennyező anyagok hígulása biztosítható, a keletkezett légszennyező anyagok nagy távolságú terjedése nem várható. Melléktermék feldolgozásához kapcsolódó bűztelenítés biofilterrel technológiai leírása: Az üzem légterét teremelszívó berendezéssel folyamatosan elszívják, az elszívott bűzös levegőt a biofilterre vezetik. A keletkezett gőzök először egy kondenzátorba kerülnek, majd a szennyvízrendszerbe. A nem kondenzálódó gázokat egy nedvesítő egység után nagy teljesítményű ventilátor a biofilterbe nyomja. A biofilter egy 400 m 2 felületű 1.5 m vastag növényi abszorbenssel feltöltött szűrőágy, az ezen elszaporodott baktériumok lebontják. Környezetvédelmi előírások a tevékenység végzésére vonatkozóan: V. 1. Hulladékgazdálkodási szempontból: - Az üzemelés során keletkező, veszélyes hulladéknak minősülő hulladékokat a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelően elkülönítve, a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon kialakított munkahelyi gyűjtőhelyen kell gyűjteni és további kezelésükről a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással gondoskodni kell. - A települési hulladékok gyűjtése és tárolása csak zártan, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve. A gyűjtés környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon történhet. - A tevékenység során keletkező hulladékok nyilvántartását a vonatkozó jogszabály szerinti kódokkal vezetni kell, megfelelő hasznosításukról, ártalmatlanításukról engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadással gondoskodni kell. - A hulladékokkal kapcsolatos adminisztratív jellegű kötelezettségek (bejelentés, nyilvántartás stb.) teljesítéséről gondoskodni kell. A telephelyre tengelyen települési folyékony hulladék beszállítását csak a környezetvédelmi hatóság által kiadott érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező végezheti. - Az előkezelt folyékony hulladékok nem tartalmazhatnak olyan összetevőket, illetve olyan szennyeződést, amely a hulladék veszélyes hulladékként való besorolását eredményezhetné. - Az átvett hulladék mennyisége a kiépített fogadókapacitást nem haladhatja meg. - A települési folyékony hulladékot az erre a célra kialakított fogadó tartályba kell üríteni. - A szennyvíztisztító telepen üzemzavar, rendkívüli szennyezés, vagy egyéb okból bekövetkező kibocsátási határérték túllépés esetén a folyékony hulladék fogadását-kezelését fel kell függeszteni. - A kezelés során bekövetkező havária eseményeket a kárenyhítés azonnali megkezdése mellett, az esetleges környezetszennyezést az illetékes környezetvédelmi hatóságnak kell bejelenteni és a hulladékkal szennyeződött területet az előírásoknak megfelelően kell mentesíteni. - A hulladékkezelés során keletkező nem veszélyes hulladékok gyűjtésére vonatkozó jogszabályi előírásokat be kell tartani, a hulladékokat a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezeteknek kell átadni.

5 5 2. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: - A technológia (ventilátorok) szakszerű üzemeltetésével és gyakori karbantartásával a lehető legkisebbre kell csökkenteni a bűzképződés mértékét. A biofilter jó hatékonyságát folyamatosan ellenőrizni kell. - A technológiák biztonságos üzemeltetésével meg kell akadályozni a környezeti levegő indokolatlan terhelését. - A környezetre veszélyes technológiai folyamatoknál csak szakmai gyakorlattal rendelkező és környezetvédelmi oktatásban részesített dolgozókat lehet alkalmazni. - A pontforrás emisszióját a kibocsátott légszennyező anyagokra vonatkozóan teljes üzemmenet mellett július 1-jéig méréssel igazolni kell. A mérést hatályos mérési szabványban előírt mérőhely kialakításával kell biztosítani. - Az ellenőrző méréseket akkreditált mérőszervezettel kell végeztetni. A mérések tervezett időpontjáról a Felügyelőséget 15 nappal előtte írásban kell értesíteni, és részére a mérési jegyzőkönyvet 2 példányban a mérést követő 60 napon belül meg kell küldeni. - Az üzemeltető a légszennyező forrásokra (pont és diffúz forrásra egyaránt) vonatkozóan köteles a megfelelő formanyomtatványokon adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára (alapbejelentés és légszennyezés mértéke éves bejelentés). - A levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatást valamennyi, a határérték megállapításban szereplő (T1. P1) valamint a termikus eljárásoknál a 999 kódjelű CO 2 -re, mint üvegházhatású gázra vonatkozóan kell megtenni. - Az üzemeltető az alapbejelentés (LAL lap) bármely adatának megváltozása esetén a bekövetkezett változásokat köteles 30 napon belül az alapbejelentő lapon bejelenteni, és kérni az engedély felülvizsgálatát. - A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést Légszennyezés Mértéke minden év március 31-ig, az erre rendszeresített formanyomtatványon kell teljesíteni. Az éves jelentésben a mérési eredményeknek tükröződniük kell. 3. Zaj- és rezgés védelmi szempontból: - Az üzemeltető a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely a határérték mértékét és teljesülését befolyásolja, köteles 30 napon belül bejelenteni a Felügyelőségnek. Környezetvédelmi előírások a tevékenység felhagyására vonatkozóan: - A berendezéseket ki kell szerelni és el kell szállíttatni. - Az épületeket el kell bontani és az alépítményeket fel kell szedni. - A keletkezett szennyvizeket meg kell tisztítani, és gondoskodni kell a keletkezett tisztított szennyvíz és víztelenített szennyvíziszap előírásoknak megfelelő ártalmatlanításáról. - A kialakított monitoring kutakat a határozatban előírtak szerint kell működtetni és mintázni. - A telephelyen maradt összes hulladékot a felhagyás folyamán el kell szállíttatni és engedéllyel rendelkező kezelőnek át kell adni. VI. Az eljárásban közreműködő szakhatóságok előírásai: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a /2011. számú, Bőny Község Önkormányzatának Jegyzője a 380-5/2011. számú állásfoglalásával feltételek közlése nélkül hozzájárult az engedély kiadásához. VII. Az egységes környezethasználati engedély e határozat jogerőre emelkedésétől az engedély ötévenkénti felülvizsgálata tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedéséig hatályos. Az engedély felülvizsgálatát e határozat jogerőre emelkedését követő öt éven belül az engedélyesnek, teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával kell kezdeményeznie. VIII. Az eljáró hatóság a határozat jogerőre emelkedésével a hulladékkezelőt nyilvántartásba veszi.

6 6 IX. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezéshez ,-Ft összegű szolgáltatási díjat kell befizetni az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előirányzat felhasználási keretszámla MÁK számú számla javára. Indokolás Az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. képviseletében eljáró VITAQUA Kkt. (6500 Baja, Hunyadi u. 4.) a H /2006. számú határozattal kiadott egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatára vonatkozó kérelmet nyújtott be a hatósághoz. A hatóság megállapította, hogy a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció megfelel a 12/1996. (VII.4.) KTM rendelet, illetve a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.29.) Kormány rendelet (a továbbiakban: R.) előírásainak. A tevékenység lényeges környezetvédelmi jellemzői és folytatásának környezeti hatásai: 1. Vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontból: Vízellátás: A Zrt. a telephely vízellátására vonatkozóan a hatóság /2008. számú határozatával módosított /1992. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. Az üzem technológiai (gőz előállítása, járművek, berendezések mosása) és szociális vízszükségletének kielégítését a K19 kataszteri számú, 96 m talpmélységű rétegvíz kút, a fogyasztásingadozás kiegyenlítését és az állandó víznyomást egy 77 m 3 -es víztorony biztosítja. A vízjogi üzemeltetési engedélyt a hatóság a /2011. számú határozatával módosította a vízhasználat mennyisége és a lekötött vízmennyiség tekintetében. A vízigény jellemzően 19 m 3 /d, m 3 /év. Szennyvizek: Az üzem területén keletkeznek: 1. technológiai szennyvizek a termelés felületi kondenzátorainak kondenzátuma üzemi mosóvizek (nyersanyagfogadás, tárolás, adagolás mosóvizei, technológiai mosóvizek, szállítójárművek mosó- és fertőtlenítő vizei) 2. járulékos szennyvizek (pl. kazánházi kezelés szennyvizei) 3. kommunális szennyvizek (a szociális épületek szennyvizei). A telephelyen keletkező szennyvizeket az üzem saját szennyvíztisztító telepén kezelik. A hatóság a szennyvíztisztító és elhelyező rendszerre vonatkozóan /1998. számú határozatával határozatlan ideig érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyt adott. Az engedélyt a hatóság a /2008. számú határozatával az ATEV Zrt. nevére átírt, változatlan műszaki tartalommal. A szennyvíztisztítóra érkező szennyvíz mennyisége napi átlagban: m 3 /d. A szennyvízkezelés mechanikai, valamint kétfokozatú biológiai tisztítást biztosító létesítményben történik. A tisztításra kerülő szennyvizek mechanikai tisztítására a szennyvíztisztító gépházban kerül sor. A mechanikai szennyvízkezelő rendszer a következő részekből áll: 1. rács, 2. tárolómedence (V=12 m 3 ), 3. osztótartály, 4. ívszita (1,25 m 2 felületű), 5. flotáló berendezés gyors és lassú keverővel (V=2,3 m 3 ), 6. kiegyenlítő tartály (felszín alatti, V=80 m 3 ), 7. légtelenítő, 8. egyesített szennyvíztároló medence. Az egyesített szennyvíztároló medencéből a szennyvíz a kétfokozatú biológiai szennyvízkezelő rendszerbe kerül. A műanyagtöltetű csepegtetőtestes tisztítást követően a szennyvíz 2 db egyenként 60 m 3 -es levegőztető (eleveniszapos) medence egyikébe, majd a 28,5 m 3 -es utóülepítőbe kerül. Az utóülepítőből egy iszapszivattyú

7 7 segítségével a recirkulációs iszap visszakerül a levegőztető medencébe. A leválasztásra kerülő fölös iszap a 25 m 3 -es iszaptárolóba kerül. A tárolóból az iszap egy iszapvíztelenítős konténerbe kerül, amelybe polimert adagolnak. Az iszapból leválasztott vizet a szennyvíztisztítóba kerül visszavezetésre. Az utóülepítőt követően a tisztított szennyvíz egy homokszűrő, valamint egy fertőtlenítő rendszer közbeiktatását követően az un. tisztított szennyvízaknába (V=50 m 3 ) jut. A szennyvízaknából a tisztított szennyvíz nagyobb részét az 520 m 2 - es szikkasztó mezőre vezetik. A tisztított szennyvíz egy részét visszaforgatják a technológiába: az üzemből elszívásra kerülő bűzös gázok nedvesítésére, illetve egyes berendezések hűtéséhez használják. Az üzemben keletkező nyers szennyvíz mennyiségének hozzávetőlegesen 80 %-a kerül elszikkasztásra a szennyvíztisztítást követően. A keletkező kommunális szennyvizet már nem szippantják, nem szállítják el. A szennyvíztisztító vízjogi üzemeltetési engedélye alapján a szikkasztómezőre jutó szennyezőanyag terhelés nem haladhatja meg a 16 kg/nap KOI és a 33 kg/nap ammónium mennyiséget. A telephely bejáratainál, valamint a tiszta és a szennyezett övezet között fertőtlenítőszeres vizet tartalmazó kerékmosó medencéket alakítottak ki a ki- és behajtó járművek kerekeinek fertőtlenítése céljából. A mosófolyadékot szükség esetén az üzem csatornahálózatában vezetik el. Csapadékvizek: A burkolatlan felületekre és a tetőzetre hulló nem szennyezett csapadékvíz a telephelyen belül elszikkad. Az üzemépület körüli burkolt közlekedő utakra hulló csapadékvíz az utak mellett futó nyílt és burkolt árokrendszerbe kerül. Az itt összegyűlő esővíz - mely közvetlen szennyeződésnek nincs kitéve, de a zsír lefejtés, valamint a kiszerelt hús rakodás során esetlegesen szennyeződhet - egy 8 m 3 -es ülepítő, zsírfogó műtárgyba kerül, és ezt követően a bekötőút melletti árokban kerül elszikkasztásra. A zsírfogóban összegyűlő szennyeződéseket rendszeresen eltávolítják, az eltávolított anyagot az ATEVSZOLG Zrt. komposztáló telepére szállítják. Monitoring: A benyújtott teljes körű felülvizsgálati dokumentáció kitér az üzem területén korábban előírt monitoring kutakra, amelyek kialakításától a hatóság H /2008 számú végzésében eltekintett, mivel a területen 30 m mélységig a talajvíz megjelenése nem várható, így az előírt 2 db 15 m mélységű figyelőkút nem töltené be funkcióját. A telep területe felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védőterületét nem érinti. Az érintett terület szennyeződés érzékenységi besorolás szempontjából a 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján 2a azaz érzékeny területnek minősül. A vizsgált területhez eső legközelebbi vízfolyás K-re a Cuha, mintegy 4,5-5 km-re. 2. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A telephely Bőny külterületén található. A levegőterhelést okozó anyagok nagy távolságú terjedése nem várható, a légszennyező pontforrások hatásterülete telekhatáron belül lehatárolható. A melléktermék feldolgozó üzem működése során a technológiából eredő bűzképződéssel, a munkagépek és szállítójárművek kipufogógázai légszennyező hatásával, kis mértékű porképződéssel kell számolni. A kiépített kéményeken a környezetbe kerülő légszennyező anyagok hígulása biztosítható, a keletkezett légszennyező anyagok nagy távolságú terjedése nem várható. A Mérőállomás által készített MÁ 289-L/07. sz. mérési jegyzőkönyv (a T1 technológiára vonatkozóan) levegővédelmi szempontból megfelelő, határérték túllépés nincs. 3. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A telephelyen a tevékenység technológiai zajforrásainak és a szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni. A telephely zajforrásai nappali és éjjeli időszakban is üzemelnek. A benyújtott zajvédelmi munkarész alapján, a telephelyet külterületi gazdasági és mezőgazdasági területek határolják minden irányból, a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő lakóterületeken a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes

8 8 rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. A tevékenység hatásterülete zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet nem érint. A fentiek alapján a telephelynek a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. (3) bekezdés a) pontja szerint zajkibocsátási határértékkel nem kell rendelkeznie. A létesítmény zaj hatásterülete e rendelet 5. (2) bekezdés valamint a 6. (1) bekezdés alapján került megállapításra számítással. A telephelyen folytatott tevékenység zajterhelése nem haladja meg a területre megengedett határértékeket, a telephely közvetlen környezetében zajvédelmi szempontból védendő létesítmény nincs. A telephelyre történő kiés beszállítás által okozott forgalmi zajterhelés a szállítási útvonalakon nem jelentős mértékű. 4. Hulladékgazdálkodási szempontból: A Zrt évben 6400,71 tonna állati eredetű mellékterméket dolgozott fel, ezáltal a kapacitását 42,7 %-os mértékben használta ki. A telephely szennyvíztisztítóján 7286,5 tonna EWC kódú élelmiszeripari szennyvizet és 208,66 tonna mennyiségű EWC kódú települési folyékony hulladékot kezeltek. A Kft. telephelyén évben az alábbi hulladékok keletkeztek: a) veszélyes hulladékok: EW C kódszám Megnevezés Mennyiség (kg) * ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó 30 motor-, hajtómű- és kenőolajok * veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó, vagy 10 azokkal szennyezett csomagolási hulladékok * veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, 6 szűrőanyagok * Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, 261 szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat * termékként tovább nem használható járművek, 1550 amelyek nem tartalmaznak sem folyadékokat, sem más veszélyes összetevőket * PCB-ket tartalmazó transzformátorok és 376 kondenzátorok * veszélyes anyagokat tartalmazó használatból kivont 100 berendezések, amelyek különböznek től ig felsorolt tételektől A veszélyes hulladékok gyűjtése munkahelyi üzemi gyűjtőhelyen megoldott. Az üzemi gyűjtőhely a feldolgozó üzem mellett déli oldalon található, fedett, betonozott aljzattal ellátott zárt tároló. A hulladékokat fajtánként elkülönítve zárt tároló edényzetben, feliratozva. Gyűjtött hulladékok: *; *; *. Az ellenőrzés során a munkahelyi gyűjtőhelyen a következő hulladék fajták voltak megtalálhatók: *; *; *. A munkahelyi gyűjtőhely zárt térben az üzem épületben található a hulladékokat fajtánként elkülönítve gyűjtik, zárt műanyag gyűjtőedényzetben. A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyről működési szabályzat készült. b) veszélyesnek nem minősülő termelési hulladékok (2010. év): EWC kód Megnevezés Mennyiség (kg) hulladékká vált állati szövetek fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok papír és karton csomagolási hulladék műanyag csomagolási hulladék beton üveg vörösréz, bronz, sárgaréz alumínium 750

9 fémkeverék Vas- és acél szigetelő anyagok, amelyek különböznek a és tól ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a tól Műanyag és gumi 663 c) veszélyesnek nem minősülő települési szilárd hulladékok (2010. év): EWC kód Megnevezés Mennyiség (kg) Egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is A telephelyen keletkező települési hulladékot 5 m 3 -es zárt konténerben gyűjtik és szerződés alapján engedéllyel rendelkező hulladéklerakóba (GYŐR-SZOL Zrt.) szállíttatták. A telephelyen földalatti tartályok és vezetékek nincsenek. 5. Természet- és tájvédelmi szempontból: Az üzem területe védett vagy Natura 2000 területet nem érint, a további üzemeltetés természetvédelmi és tájvédelmi érdeket nem sért. 6. Az elérhető legjobb technika alkalmazása: Az iparág legjelentősebb környezetvédelmi problémái: a feldolgozás során keletkező magas szervesanyagtartalmú szennyvíz, a tevékenység jelentős bűzhatása és a fertőzésveszély. Fontos szempont a tevékenység vízés energiafelhasználása. A tevékenység az alábbi intézkedések alkalmazása miatt megfelel az elérhető legjobb technika követelményeinek: - Energiahatékonysági rendszert alakítottak ki, mérik a felhasznált gáz, víz, villamos energia mennyiségét, vízvisszaforgatást alkalmaznak. A fajlagos energiafelhasználás kismértékben meghaladja a BAT útmutatóban meghatározott értéket, de csökkentésére intézkednek. - A vízfelhasználás pontos nyomon követése megoldott, mivel mérik a felhasznált éves vízmennyiséget. - Környezetvédelmi irányítási rendszert alkalmaznak. - Rendszeres karbantartást végeznek, - A bűzhatást folyamatosan ellenőrzik, a biofiltert rendszeresen karbantartják. - Zárt, saját tulajdonú, engedéllyel rendelkező gépjárművekkel szállítják be az alapanyagot. - A kezelési időt igyekeznek minimálisra csökkenteni, legfeljebb 12 órán át tárolják az alapanyagot (mivel hűtésre nincs lehetőség). - Törekednek a technológiai fegyelem betartására. - Könnyen tisztítható, sima felületű speciális járműveket és berendezéseket, sima felületű burkolatokat alkalmaznak. - Rendszeresen tisztítják és fertőtlenítik a tárolókat, járműveket, burkolatokat. - Rendszeresen vizsgálják a késztermék minőségét, a technológiák hatékonyságát. - Száraz takarítást alkalmaznak, minimális vizet és tisztítószert alkalmaznak. - Elkülönítetten kezelik a csapadékvizet és a technológiai szennyvizet. - A szennyvízkezelés során kiegyenlítő tartályt, mechanikai szűrést, zsírfogót, flotáló és szennyvíziszap víztelenítő berendezést alkalmaznak. - A szennyvíztisztítási technológia folyamatos, a kibocsátott szennyvíz minőségét rendszeresen vizsgálják. Az eljáró hatóság a R. 4. számú mellékletének megfelelően megkereste az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat:

10 10 A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a /2011. számú, Bőny Község Önkormányzatának Jegyzője a 380-5/2011. számú állásfoglalásával feltételek közlése nélkül hozzájárult az engedély kiadásához. Mindezek alapján a hatóság megállapította, hogy a tervezett tevékenység a hatóság által meghatározott előírások betartása mellett az elérhető legjobb technika követelményrendszerének megfelel, a környezett védett elemeit nem károsítja, ezért az egységes környezethasználati engedélyt a R. 20. (3), (8) bekezdése szerinti tartalommal megadta. A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó előírások a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (Hgt.), és a 213/2001. (XI.14.) Kormány rendelet rendelkezésein alapulnak. Az ártalmatlanítható veszélyes és nem veszélyes hulladékok megnevezését a 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. A hatóság a csapadékvíz, szennyvíz szikkasztására vonatkozó előírásokat a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 10. -a alapján állapította meg. A talajvíznek és a földtani közegnek a B szennyezettségi határértékét a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben tartalmazza. A levegőtisztaság-védelmi követelményeket a hatóság a 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet figyelembe vételével állapította meg. A levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatásra vonatkozó követelményeket a 31. (1), (2) és (4) bekezdései alapján határozta meg. A hatóság a határozat mellékletét képező táblázatban foglalt határértékeket a kérelemben megadott tömegáramok és várható kibocsátási adatok figyelembevételével állapította meg. A T1 technológiára vonatkozó általános technológiai kibocsátási határértéket a 23/2001. (XI.13) KöM rendelet tartalmazza. A hatóság a környezethasználó azon kérelmének, mely szerint a P1-es légszennyező pontforráshoz tartozó két egyforma műszaki paraméterekkel rendelkező kazán közül csak az egyikre vonatkozzon az időszakos mérési kötelezettség, a 23/2001.(XI.13.) KöM rendelet 4. (5) bekezdése alapján adott helyt. A hatóság a mérésre vonatkozó rendelkezéseket a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet (továbbiakban: VM rendelet) 5. és 6. -a alapján állapította meg. A mérések gyakoriságát a VM rendelet 14. sz. mellékletének megfelelően rögzítette. A mérőhely kialakítására, a mérési módszerekre, a mérőszervezetre illetve mérőműszerekre, valamint a mérési eredmények értékelésére és az azokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségekre a VM rendelet előírásai vonatkoznak. Mérést csak olyan szervezet végezhet, amely megfelel a VM rendelet 8. (1) bekezdésében foglalt minőségügyi követelményeknek. A zaj-és rezgésvédelemmel kapcsolatos változás bejelentési kötelezettséget a 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 11. (5) bekezdése írja elő. Az engedély időbeli hatályát a hatóság a R. 20. (8) bekezdése alapján állapította meg. Az engedély felülvizsgálatára vonatkozó előírásokat a R. 20. (8) bekezdése tartalmazza. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 98. (1) és 99. (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezéshez szükséges szolgáltatási díj mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése rendelkezik. Győr, július 19. Németh Zoltán igazgató s.k. A határozatról értesül: 1.) ATEV Zrt Budapest, Illatos út 23. vétívvel 2.) VITAQUA Kkt Baja, Hunyadi u. 4. vétívvel 3.) Gy-M-S M Kormányhivatal Népegészségügyi Szakig. Szerve 9024 Győr, Jósika u ) Bőny Önkormányzatának Jegyzője 9073 Bőny, Rákóczi u. 10. Jogerő után: 5.) OKTVF IPPC Főosztály 6.) Informatikai Osztály