ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG HATÁROZAT

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő: Szerda: ,13-16 Péntek: óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat jogerős év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: 462-9/2014. Hiv. szám: Tárgy: Előadók: dr. Kuller Gábor/ Horváth Valéria/ Ódor Imre/ Herczeg Zoltán/ Tarjányi István/ Perjés Katalin/ Bánki Zoltán Melléklet: Bakony Bio Zrt., biogáz üzem teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: Hatóság) a Bakony Bio Zrt. (2870 Kisbér, Ménes major 0122/5 hrsz., KSH azonosító: , adószám: ) részére a Kisbér 0122/10 hrsz. -ú ingatlanon működő biogáz üzem üzemeltetésére, az IMSYS Mérnöki Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (1033 Budapest, Mozaik u. 14/A.) által készített teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján környezetvédelmi működési engedélyt ad a következők szerint: II. Az engedélyes adatai: Az engedélyes neve: Bakony Bio Zrt. Székhelye: 2870 Kisbér, Ménes major 0122/5 hrsz. Adószám: KSH azonosító: KÜJ: Tevékenység folytatásának helye: Telephely: 2870 Kisbér, Ménes major 0122/10 hrsz. KTJ: EOV X: Y: A biogáz üzem működtetésének célja a villamos- és hőenergia előállítása, értékesítése. 1./A tevékenységre vonatkozó hatósági előírások: A./Zaj-és rezgésvédelmi előírások: III. C:\Users\Kodor\Desktop\462-9.doc

2 1./Az üzemeltető a telephely hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, ami zajkibocsátási határérték megállapítását teszi szükségessé, vagy határérték túllépést okozhat, a változást követő 30 napon belül köteles bejelenteni a hatóságnak. B./Levegőtisztaság-védelmi előírások: 1./A H /2012. számú határozatban kiadott levegővédelmi engedély előírásait az üzemelés során be kell tartani. 2./A jelen határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a levegővédelmi engedély módosítását kell kérni a diffúz forrás bejelentésével kapcsolatban. Az engedélykérelemnek LAL/V jelentést is tartalmaznia kell. 3./Az üzem működése során a diffúz bűz és porszennyezés minimalizálására kell törekedni. A levegő porterhelésének csökkentése érdekében rendszeresen tisztán kell tartani az utakat, száraz időben az utakat, a munkafelületeket locsolni kell. 4./A szállítás során a rakományt le kell takarni, vagy zárt gépjárművel kell szállítani. C./Hulladékgazdálkodási előírások: 1./A biogáz üzemben állati mellékterméket hasznosításra átvenni csak az állati melléktermékre vonatkozóan a környezetvédelmi hatóság által, a melléktermék felhasználhatóságára, tárolhatóságára, forgalmazhatóságára kiadott jogerős határozat birtokában lehet, melyet az átvételkor ellenőrizni kell. A melléktermék felhasználhatóságára, tárolhatóságára, forgalmazhatóságára vonatkozó a környezetvédelmi hatóság által kiadott jogerős határozat hiányában az állati mellékterméket hulladéknak kell tekinteni és hasznosításra átvenni csak és kizárólag a környezetvédelmi hatóság által kiadott jogerős hulladékgazdálkodási engedély birtokában lehet. 2./A tevékenység üzemelés, felhagyás végzése során keletkező, valamint a hasznosításra átvett hulladékok gyűjtését környezetszennyezést kizáró módon kell végezni. 3./A keletkező hulladékok további kezeléséről (hasznosításukról, ártalmatlanításukról), érvényes hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással gondoskodni kell. 4./Amennyiben a biogáz előállítása során keletkező kierjedt szubsztrátum (fermentlé) mezőgazdasági felhasználása nem biztosított, hulladéknak kell tekinteni és a hulladékról szóló törvény és a végrehajtására kiadott rendeletekben foglalt előírásokat be kell tartani. 5./A tevékenység során esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, haváriát a kárelhárítás egyidejű megkezdésével az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. A havária megszüntetése során képződő hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni, kezelésükről engedéllyel rendelkező szervezetnek történő átadással kell gondoskodni. D./Felszíni és felszín alatti vízvédelmi előírások: 1./A rendszer üzemeltetése során fokozott figyelmet kell fordítani a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének elkerülésére. 2./A csapadékvíz szikkasztása nem eredményezheti a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. -a alapján a talajvíznek és a földtani közegnek a 6/2009. (IV. 14.) KvVM EüM-FVM együttes rendeletben megadott B szennyezettségi határértékénél kedvezőtlenebb állapotát. 3./Gondoskodni kell a tároló műtárgyak, lagunák csővezetékek rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a tápanyagok, hígtrágya, kommunális szennyvíz csöpögés, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról 4./A tevékenység során a felszíni és felszín alatti vizek, valamint a földtani közeg nem szennyeződhetnek. 5./A telephelyen a munkagépek használata során ügyelni kell arra, hogy azokból kenő és/vagy üzemanyag elfolyás, elcsöpögés ne történjen. 2

3 6./Gondoskodni kell a használaton kívüli kommunális szennyvízgyűjtő eltömedékeléséről dec. 31.-ig. 7./A tevékenység ellenőrzött körülmények között folyhat a talajvízszennyezés nyomon követése céljából a telep területén 2 db és 1 db háttér monitoring kutat kell kialakítani. A kutak vízjogi üzemeltetési engedély alapján üzemeltethetők, mely engedélyt dec. 31-ig kell beszerezni az illetékes Vízügyi Hatóságtól. 8./A kutakban évente 1 alkalommal mérni kell a vízszintet, és akkreditált laboratóriumban meg kell határozni a talajvíz általános vízkémiai paramétereit (ph, fajlagos elektromos vezetőképesség, KOI p, Nitrát, Nitrit, Ammónium, Foszfát, Szulfát). A vizsgálati eredményeket az értékelő jelentés részeként évente (január 30-ig) meg kell küldeni a Hatóság részére. 9./A mintavételt és a vizsgálatokat akkreditált szervezettel a szabványban elfogadott eljárások szerint kell elvégeztetni. 10./Amennyiben a mérési eredményekben hirtelen változás figyelhető meg, úgy arról a Hatóságot soron kívül értesíteni kell. 11./Gondoskodni kell a tároló műtárgyak, csővezetékek rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a tápanyagok, hígtrágya, kommunális szennyvíz csöpögés, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról. 12./A telepen a szennyező anyag elhelyezésére, tárolására szolgáló műtárgyak FAVI-ENG adatszolgáltatását meg kell tenni a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül. 13./A tevékenység során fellépő rendkívüli események (havária) bekövetkezése esetén biztosítani kell a környezeti elemek maximális védelmét. 14./A 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 19. (1.) bekezdése alapján az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnek be kell jelenteni. 15./Rendkívüli események bekövetkezése esetén a kárelhárítást meg kell kezdeni, azokról írásos dokumentumot kell készíteni, valamint a Hatóságot haladéktalanul értesíteni kell. 16./Az alábbi változásokat az engedélyes, azok bekövetkezését követő 15 napon belül köteles a Hatóságnak bejelenteni: o A tevékenység folytatójának változása, o A tevékenység helyének változása, o A tevékenység folytatásának módjában bekövetkező, a felszín alatti vízre, a földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából lényeges változás, o A tevékenység mennyiségi jellemzőiben, folytatásának körülményeiben bekövetkező, a felszín alatti vízre, a földtani közegre gyakorolt hatás szempontjából lényeges változás 2./Az ügyben érintett szakhatóságok állásfoglalásai: 1./Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 976-2/2014. sz. szakhatósági állásfoglalása: Az Észak- dunántúli Vízügyi Hatóság (továbbiakban Hatóság), mint elsőfokú szakhatóság hivatkozott számon és tárgyban az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség előtt folyamatban lévő tárgyi eljárásban az alábbi adja: szakhatósági állásfoglalást a Hatóság, a Bakony-Bio Zrt. (2870 Kisbér, Ménes major 0122/5 hrsz.) részére - az Imsys Mérnöki Szolgáltató Kft. által készített dokumentációban foglaltak alapján - a teljes körű felülvizsgálati dokumentáció elfogadásához 3

4 az alábbi feltételek közlésével hozzájárul: A tevékenység folytatása során maradéktalanul be kell tartani a /2012. számon kiadott és /2013 számon módosított 0122/11 hrsz.-ú Ménes major vízgazdálkodásnak vízjogi üzemeltetési engedélyében foglaltakat. A tárgyi telep működéséhez kapcsolódóan a monitoring kutak kialakítására 64-4/2014 számon kiadott vízjogi létesítési engedélyben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. A kialakított monitoring kutakra vízjogi engedélyes tervdokumentáció benyújtásával az üzemeltetéshez vízjogi üzemeltetési engedélyt kell megkérni hatóságunktól. Gondoskodni kell a tároló műtárgyak rendszeres ellenőrzéséről és karbantartásáról, illetve a csöpögés, szivárgás- és szennyezésmentes tárolásáról Jelen állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható. IV. Jelen határozattal kiadott környezetvédelmi működési engedély július 30-ig hatályos. V. Bakony Bio Zrt. (2870 Kisbér, Ménes major 0122/5 hrsz.) az eljárás lefolytatásáért a Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VI. A határozattal szemben, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja ,- Ft., amit az elsőfokú hatóság számú számlájára kell, az eljárás megindításakor befizetni. INDOKOLÁS A Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (2800 Tatabánya, Ságvári Endre út 18.) ügyeletének április 5.-ei bejelentése alapján a Hatóság 10486/2013. számon eljárást indított a Bakony Bio Zrt. vel (2870 Kisbér, Ménes major 0122/5 hrsz., a továbbiakban: Ügyfél) szemben, az Ügyfél kisbéri biogáz üzemében történt szervesanyag elfolyás miatt. Fentiekre tekintettel a Hatóság a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény alapján teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezte az Ügyfelet /2013. sz. kiadott határozatában. Az Ügyfél a / számú kötelezésnek megfelelően szeptember 17.-én kérelmet nyújtott be Hatósághoz, és a Kisbér 0122/10 hrsz. alatt lévő biogáz üzemének teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatát kérelmezte. Az Ügyfél kérelméhez csatolta a TELJES KÖRŰ KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLAT A 12/1996. (VII.4.) KTM rendeletben és a /2013. iktatószámú határozatban foglalt előírások figyelembevételével tárgyú dokumentációt nyolc nyomtatott példányban és egy példány elektronikus adathordozón. Az Ügyfél a hatóság /2013. számú hiánypótlási felhívására, a 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. (1) bekezdése alapján, az 1.sz. melléklet I. fejezet 53. pontja szerint megfizette a Ft. összegű szolgáltatási díjat. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 29. (3) bek. a) pontja alapján, a hatóság elektronikus úton értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, az eljárással kapcsolatban azonban nem tettek nyilatkozatot. 4

5 A hatóság a benyújtott felülvizsgálati dokumentációt hulladékgazdálkodási, levegő- és zajvédelmi, felszíni vízvédelmi, felszín alatti vízvédelmi és természetvédelmi szempontból áttekintette és a benne foglaltak kapcsolatosan az alábbi megállapításokat teszi: A biogáz üzem működtetésének célja a villamos- és hőenergia előállítása, értékesítése. A biogáz üzemben a szerves anyagból anaerob, kétlépcsős, mezofil technológiával energetikailag hasznosítható biogáz nyerhető. A szilárd nyersanyagok, mint a silókukorica, cukorcirok szilárdanyagadagolóval kerülnek a fermentorba. A folyékony alapanyagok (pl.: hígtrágya), az előtároló tartályból központi szivattyú segítségével juttatják a fermentorba. A fermentorban a biológiai folyamatok mezofil hőmérsékleti tartományban, azaz kb. 40 oc-on mennek végbe. A fermentorok állandó hőmérsékletét a blokkfűtő-erőmű gázmotorjának hulladékhője biztosítja, a hőátadó közeg lágyvíz, illetve fagyálló folyadék, amit a motorblokktól hőcserélő és szivattyú segítségével vezetnek keresztül a fermentorokon. A szubsztrátum adott ideig tartózkodik a fermentorban, itt végbemegy a gázképződés közel 80 %-a, majd vezetéken keresztül az utófermentorba kerül. Ott megy végbe a gázképződés kb. 20 %-a. A fermentor és az utófermentor is gáztömör. A kiterjedt anyag az utófermentorból először zárt, majd végül a nyitott végtárolóba kerül. A bemenő anyagokból a fermentáció során biogáz keletkezik. A termelt biogázt a blokkfűtő-erőműbe vezetik, ahol elégetik. A gázmotor generátort hajt meg, ami villamos energiát termel. A villamos energia mellett hulladékhő is keletkezik a füstgáz és a hűtővíz hőenergiájából, ezt hőcserélővel meleg víz előállítására használják fel, és juttatják el a fermentor- és utófermentor-tartályokba, illetve egyéb fűtési igények is kielégíthetőek. A végtárolóban visszamaradó kierjedt szubsztrátumok mezőgazdaságban trágyaként hasznosítják A megtermelt villamos energia a közcélú hálózatba kerül betáplálásra. Vízellátás A telephely szociális igényét a szomszédos sertéstelep területén (0122/11 hrsz. ) lévő fúrt kútról biztosítják. A fúrt kút H /2013. sz. határozattal módosított H /2012. számú vízjogi fennmaradási és üzemeltetési engedéllyel rendelkezik, amely ig hatályos. A kifogásolt minőségű (ivóvíznek nem használt) vizet csak eseti szociális (pl: kézmosás) célra használják. Jelenleg éves szinten m 3 víz felhasználása engedélyezett. A telep éves vízfelhasználás 415 m 3. A dolgozók ivóvíz ellátását palackos vízzel biztosítják. A telep D-i, DK-i végén található 280 m 3 -es tüzivíz tározó, amely oltási célt szolgál. Szennyvíz A telephelyen kommunális szennyvíz keletkezik. A képződött szennyvíz begyűjtését, szállítását a Vikom Trans Kft. végzi. A sertéstelep jelenlegi építése és szociális helység felújítása miatt mobil WC-ket használnak az ott dolgozók. A telephelyen technológiai vízhasználat nem történik. Csapadékvíz, csurgalékvíz A burkolt felületekről származó csapadékvizek gyűjtését a nagy silótér rövidebbik oldala mellett és a 4 db kis silótér előtti területen kialakított összefolyók végzik. A nagy silótér mellett egy csapadékvíz-gyűjtő akna (10 m 3 -es) is elhelyezésre került. A gyűjtőaknából a vizet a szilárd anyag bekeverő és a kis silóterek között aknába szivattyúzzák, ahonnan - amennyiben szükséges - a szerves anyaggal szennyeződhető csapadékvíz a fermentorba kerül és az alapanyagokkal történő összekeverésével állítható elő az optimális nedvességtartalmú szubsztrátum. A burkolatlan felületekről a csapadékvizek a zöldfelületeken elszikkadnak. Hígtrágya beszállítás alkalmával a tehergépjárművek töltő/ürítő állomás csapjára csatlakozva juttatják az alapanyagot az előgyűjtő tartályba. Átfejtéskor a csövekből ki- illetve lecsöpögő hígtrágyát az állomás melletti aknába mossák. Az aknában tárolt csurgalékvizet vezetékeken keresztül a fermentorba juttatják. Felszíni vizek Az Üzem szilárd termékeinek mezőgazdasági kihelyezése A keletkező, a lagunás végtárolóban gyűjtött, nem veszélyes hulladéknak minősülő lagunás fermentlé végtermék gyengén lúgos kémhatású, magas sótartalmú. Kiöntözhető a KEF/20.2/47-6/2014. sz. engedély alapján. 5

6 Felszín alatti vizek és földtani közeg A telep területe felszín alatti vízbázis kijelölt hidrogeológiai védőterületét nem érinti. Az érintett terület lokális szennyeződés érzékenységi besorolás alapján érzékeny területnek minősül. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet alapján a Kisbér érzékeny terület. Monitoring A telepen a tevékenység felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának nyomon követésére 3 db monitoring kút kialakítása tervezett. Földalatti tartályok és vezetékek: Az érintett telephelyen a csapadékvíz (csurgalékvíz) gyűjtő akna (10 m 3 ), és a szivattyúházban egy vészakna (1 m 3 ) található, mely egy esetleges csőtörés során a helységben összegyűjti a szétfolyt alapanyagot és egy nagyteljesítményű szivattyú segítségével visszajuttatja azt a fermentorba. Levegőtisztaság-védelem Kisbér a 4/2002. (X.7.) KvVM rend. 1. sz. melléklete alapján a 10. légszennyezettségi zónába tartozik. Az üzem közvetlen környezetében külterületi (mezőgazdasági) területek találhatók. Az üzem működése során a biogáz üzem alapanyagainak, késztermékeinek bűzhatásával, ill. a szállítójárművek működésével, por és bűzkibocsátásával kell számolni. Diffúz forrásnak minősül a szarvasmarha almostrágyatároló, a szilárd alapanyag keverő-beadagoló berendezés, folyékony alapanyag tároló medence, a beton fermentlé tároló medence és a szigetelt földmedencés fermentlé tároló. A felsorolt szagforrások együttes becsült szagvédelmi hatásterülete (az 5 SZE/m 3 ) a vizsgált szagforrások által határolt terület szagkibocsátási súlypontja köré írható 85 méteres sugarú körrel határolható le. A hatásterülettel érintett ingatlanok az alábbiak: 0122/5, 0122/10, 0122/11, amelyek KMG/1,0 mezőgazdasági üzemi területek. A szagkoncentráció érezhető mértékű nagyságát (az 1,5 SZE/m 3 ) 232 méterben határolhatjuk le. A hatástanulmány szerint a biogázüzem működésével kapcsolatos közúti közlekedés nem növeli számottevően a meglévő utak por- és kipufogógáz terhelését, a munkagépek, szállítójárművek nitrózus gáz kibocsátásának hatásterülete az utak mentén 20 méterben határolható le. Zajvédelem A benyújtott felülvizsgálat alapján megállapítható, hogy a helyszín és környezete a rendezési tervben kijelölt mezőgazdasági terület, zajtól védendő létesítmények nagy távolságban, Kisbér lakóterületén találhatók. A sertéstelep 10 db állattartó épületből, már korábban megvalósult biogáz üzemből valamint kiszolgálóüzemviteli létesítményekből áll. Az üzemeltetés során az állattartó épületekben elhelyezett gépészeti berendezések valamint belső szállítás hatásával lehet számolni, ehhez adódik a biogáz üzem gázmotoros blokkjának zajkibocsátása. A domináns zajforrások zajkibocsátását mérési jegyzőkönyv igazolja. A létesítmények együttes működés melletti zajvédelmi hatásterülete nem éri el Kisbér város legközelebbi kijelölt lakóterületét. A telephely működésével kapcsolatos forgalomból eredő zajszint növekedés az igénybevett útvonalak mentén nem éri el a 284/2007.(X.29.) kormányrendelet 7 /1/ szerinti 3 db mértéket. A létesítmény zajvédelmi hatásterülete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (6) bekezdése alapján került lehatárolásra. A területi kategóriák Kisbér Város Önkormányzat képviselő testülete 8/2011. (III.29.) sz. rendeletével elfogadott Helyi Építési Szabályzata szerint kerültek meghatározásra. Fentiek alapján a Hatóság megállapította, hogy a sertéstelep valamint a biogáz üzem üzemeltetése során zajvédelmi szempontból nem várható jelentős környezeti hatás, az egységes környezethasználati engedélyben zajkibocsátási határértékek előírása nem szükséges. Természetvédelem Az érintett terület nem védett, és nem része Natura 2000 területnek sem. A tevékenység a táj- és természetvédelem érdekeit nem sértik. Hulladékgazdálkodás 6

7 A biogáz üzemben hasznosítani tervezett alapanyagok gyűjtőhelyei: A folyékony alapanyagok gyűjtésére szivattyúval ellátott 275 m 3 befogadóképességű előgyűjtő tartály áll rendelkezésre, mely csővezetéken keresztül a fermentorokkal van összekötve. Az előtároló csatlakozóval ellátott, mely összeköttetésben van a központi szivattyúval. A beérkező folyékony anyagok a csatlakozón keresztül jutnak az előtárolóba. A szilárd alapanyagok közül az energianövények tárolására egy 25 x 48 m alapterületű, 3 m magasságú vízzáró és szulfátálló vasbeton elemekből összeállított síktároló áll rendelkezésre. A tároló alja szulfátálló vízzáró betonburkolatú. Egyéb szilárd alapanyagok gyűjtésére (pl.: almostrágya) 4 db egyenként 52 m 2 -es, 3 m magas síktároló áll rendelkezésre. A tárolók szulfátálló, vízzáró vasbeton elemekből állnak, aljzatuk szulfátálló, vízzáró beton. Az üzemelés során keletkező hulladékok: A biogáz üzemben a technológiai személyzet tevékenységéből EWC kódszámú települési szilárd hulladék keletkezik. Gyűjtése 2 db 1100 literes gyűjtőedényben történik, és közszolgáltatás keretében kerül elszállításra. A gépek, berendezések karbantartását megrendelés alapján szakcég végzi, a keletkező veszélyes hulladékoknak (fáradt olaj, olajszűrő, olajos rongy, olajos göngyöleg) a karbantartást végző cég birtokosa, azok további kezeléséről a karbantartást végző cég gondoskodik, ezért veszélyes hulladékgyűjtő-helyek nem kerültek kialakításra. A végtárolóban visszamaradó kierjedt szubsztrátumot (fermentlé) mezőgazdasági kihelyezéssel hasznosítják a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának KEF/20.2/47-6/2014. számú engedélye alapján. A kierjedt szubsztrátum (fermentlé) gyűjtése 15 x 45 x 3 m méretű (2025 m 3 ), HDPE fólia szigetelésű lagúnás végtárolóban történik. Felhagyás A tevékenység felhagyásakor - amennyiben az anyagfelhasználás folyamatosan történt és a kierjedt fermentlé mezőgazdasági kihelyezése biztosított volt - hulladék nem marad hátra. Ha a felhagyás bontási tevékenységgel jár, a bontási tevékenységből nagyobb mennyiségű bontási hulladék keletkezhet. A hulladék elszállításáról a hatályos jogszabályi előírások szerint fognak gondoskodni. Havária események Az üzemelés során gépek berendezések meghibásodása esetén veszélyes hulladék keletkezhet, illetve a folyékony alapanyagok és a kierjedt szubsztrátum (fermentlé) gyűjtésére szolgáló gyűjtőhelyek telítettsége esetén előfordulhat elfolyás. A benyújtott dokumentációban felmérésre kerültek az érintett műtárgyak (tartályok, létesítmények, kármentők) felülvizsgálata megtörtént. A hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (2) bekezdés c) pontja szerint: Ha a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelven kívül más uniós jogi aktust átültető vagy végrehajtó jogszabály e törvényben foglaltaktól eltérően rendelkezik, e törvény hatálya nem terjed ki c) az állati melléktermékekre, ideértve a belőlük származó feldolgozott termékeket, kivéve, ha azokat hulladéklerakóban történő lerakásra, égetésre, valamint biogáz- vagy komposztáló üzemben történő hasznosításra szánják Fentiekre tekintettel a Bakony-Bio Zrt. biogáz üzemében hasznosítani tervezett állati melléktermékekre (almos trágya, hígtrágya) kiterjed a Ht., vagyis azt vagy hulladéknak vagy a Ht. szerinti mellékterméknek kell tekinteni. A hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 32/A illetve a 4. sz. melléklete alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 976-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását a hatóság jelen határozat III. fejezet 2./ 1./ pontjában rögzítette, amely a következő indokolást tartalmazta: 7

8 Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 462-5/2014 számon megkereséssel fordult az Észak-dunántúli Vízügyi Hatósághoz a Bakony-Bio Zrt. kisbéri biogáz üzem, kötelezésre indult teljes körű felülvizsgálati dokumentációjához kapcsolódó szakhatósági állásfoglalás megadása iránt. Megkereséséhez csatolta az állásfoglalás kiadásához szükséges terv - és iratanyagokat. A Hatóság a mellékletként megküldött engedélyezési dokumentációt a hatáskörébe tartozó vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontokból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva az alábbi megállapításokat teszi: - A biogáz üzem vízellátását biztosító Kisbér 0122/11 hrsz.-on lévő K-107 kataszteri számú mélyfúrású kút /2012. számon kiadott és /2013 számon módosított vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik, 38,9 m 3 /h és m 3 /év maximális vízfogyasztásra engedélyezve. A telephely éves vízigénye 415 m 3 /év, amely szociális, takarítási és locsolási vízigényből áll össze. - A szociális létesítmények üzemeltetéséből keletkező kommunális szennyvíz gyűjtése 1 db 7,3 m 3 -es földalatti zárt gyűjtőaknákban történik. - A burkolatlan felületekre hulló csapadékvizek a zöldfelületeken elszikkadnak. A burkolt felületek csapadékvizeinek gyűjtése a nagy silótér mellett és a 4 db kis silótér előtt kialakított összefolyók végzik, amelyek a csapadékvizeket egy 10 m 3 -es csapadékvíz gyűjtőaknába vezetik. Innen a csapadékvizek a csurgalékvíz aknába szivattyúzhatok, és a technológiába felhasználhatók. - A telepi monitoring kutak kialakítására 64-4/2014. számon került vízjogi létesítési engedély kiadására sor. - A beruházással érintett terület kijelölt, üzemelő vízbázis védőterületét nem érinti. - A tárgyi tevékenység az árvíz és jég levonulására, illetve a mederfenntartásra hatást nem gyakorol. Javasoljuk felhívni az engedélyes figyelmét az alábbiakra: A vízimunka elvégzése/illetve vízilétesítmény megépítése a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. tv. 28. (1) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. és 5. -a alapján vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozik. A vízjogi engedélyes tervdokumentáció tartalmi és formai követelményeit a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet tartalmazza. A tervben szereplő kialakítás a vonatkozó jogszabályok és a fenti kikötések betartása mellett, megfelel a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII- 21.) Korm. rendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet követelményeinek. A tevékenység a felszíni és felszín alatti vizekre minőségi szempontból a tervezett kialakítások és az előírt feltételek betartása esetén nem gyakorol káros hatást. A szakhatóság ezt követően az állásfoglalás kiadása mellett döntött. A Hatóság a fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Két.) 44. (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással, szembeni fellebbezés jogát a Két. 44. (9) bekezdése zárja ki. A szakhatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelemi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013 (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdésén és 5. mellékletén, illetékessége a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelete 7. (1) bekezdésén alapul. A hatóság állásfoglalását a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelete 12/A. szerinti 30 napos ügyintézési határidőn belül adta meg. A Hatóság eljárása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 26. (1) bekezdés b) pontja alapján belföldi jogsegély keretében megkereste a Komárom- Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságát (a továbbiakban: Igazgatóság) az alábbiak tisztázása érdekében: 8

9 az érdemi határozat meghozatalához szükséges az alábbi kérdések vonatkozásában a Komárom- Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a Zrt. a kisbéri biogáz üzemében keletkező fermentációs maradékanyag mezőgazdasági kihelyezésére vonatkozóan nyújtott-e be engedély kérelmet. Az Igazgatóság KEF/20.2/1950-2/2013. sz. végzésében az alábbiakat adta elő: A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint első fokon eljáró talajvédelmi hatóság meghozta az alábbi VÉGZÉS-t. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /2013. számú belföldi jogsegély kérelmére az alábbi nyilatkozatot tesszük. A Bakony Bio Zrt. (2870 Kisbér, Ménes major 0122/5 hrsz.) kisbéri biogáz üzemében keletkező fermentációs maradék anyagok termőföldön történő elhelyezésének engedély ügyében hatóságunkhoz kérelem a mai napig nem érkezett sem a Bakony Bio Zrt., sem más személy részéről. Végzésünkkel szemben fellebbezés nem nyújtható be. Időközben a Hatóság 462-1/2014. számú hiánypótlási felhívására az Ügyfél benyújtotta 462-3/2014. számon iktatott hiánypótlási dokumentációját. A hiánypótlási dokumentáció mellékleteként az Ügyfél csatolta a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) KEF/20.2/47-6/2014. számú határozatát. A hivatkozott határozatban az Igazgatóság engedélyezte Bakony Bio Zrt. részére a folyékony hulladék kijuttatását. A Hatóság a fentiekre tekintettel a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.évi LIII. törvény 79. (1) a) pontja és a 81. -a alapján környezetvédelmi működési engedély kiadásáról döntött. A Hatóság határozatát a hivatkozott jogszabályi helyeken túl a benyújtott tervdokumentációra és a hiánypótlásra benyújtott dokumentációkra, a szakhatóság állásfoglalására valamint az alábbiakra alapozta: A vízvédelmi előírásokat a Hatóság a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 8. -a, 10. -a, 19. (1.) bekezdése és a 47. (3.) bekezdése alapján írta elő. Az engedély időbeli hatálya a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 81. (1) bekezdés e) pontján alapul. Az eljáró hatóság a fellebbezés lehetőségéről az Ügyfelet a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. (1) bekezdés da) pontja, valamint a 97. -a alapján tájékoztatta. A jogorvoslatra vonatkozó rendelkezés a Ket. 96., 98. (1), és a 99. (1) bekezdésén alapul. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése biztosítja. Az eljáró hatóság a fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005 (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése alapján határozta meg. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. (1) bekezdés dd) pontján alapul. Az eljáró hatóság hatáskörét és illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdése és 1. sz. melléklete állapítja meg. Győr, dr. Buday Zsolt s. k. igazgató A határozatról értesül: 1.)Bakony-Bio Zrt. (2870 Kisbér, Ménes major 0122/5 hrsz.) 2.)Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága (2890 Tata, Új út 17.) 3.)Kisbér Város Jegyzője (2870 Kisbér, Széchenyi u. 2.) 4.)Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság (9021 Győr, Árpád u ) 5.)Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (2800 Tatabánya, Ságvári Endre út 18.) 9

10 6.) Ügyfélszolg. 7.) Honlap Jogerő után: 1.) Bakony-Bio Zrt. (2870 Kisbér, Ménes major 0122/5 hrsz.) 10