1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő: Szerda: ,13-16 Péntek: óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! G:\Favi\2013\Laki\ doc A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: /2013. Hiv. szám: Tárgy: Komárom, Előadó: Dr. Laki Eszter/ Sulyok Zoltán Melléklet: Komáromi Mezőgazdasági Zrt. 0250/23, 0250/25 hrsz.-ú Bartusek pusztai szarvasmarha telep előzetes vizsgálata - határozat H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint első fokú hatóság a Komáromi Mezőgazdasági Zrt.( 2900 Komárom, Bartusek puszta, statisztikai azonosító jel: , EOV koordináták: X: , Y ) által a komáromi 0250/23 hrsz-ú és a 0250/25 hrsz-ú ingatlanokon 1200 férőhelyes szarvasmarha telep kialakítása érdekében benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: 1. A vizsgált tevékenység adatai: A Komáromi Mezőgazdasági Zrt. ( 2900 Komárom, Bartusek puszta statisztikai azonosító jel: ) Bartusek pusztán a volt sertéstelepen, a komáromi 0250/23 hrsz-ú és a 0250/25 hrsz-ú ingatlanokon 1200 férőhelyes szarvasmarha telepet (EOV koordináták: X: ,Y ) kíván létesíteni és üzemeltetni. A telepen 1200 db tejelő szarvasmarha tartását, az ellető istállókban a szaporulat tartását fogják végezni. A telephelyen 5 db termelő istálló, rácspadlós lagúnás megoldással, 1 db ellető istálló, 2 db széna-szalma tároló, 1 db gabonatároló, siló tároló, kiszolgáló épületek TMK és géptároló épületeket terveznek. 2. Engedélyezési eljárás menete: 2.1. A hatóság megállapítja, hogy az előzetes vizsgálatban szereplő tevékenység végzése során jelentős környezeti hatás nem feltételezhető, előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a tárgyi beruházással kapcsolatban kizáró ok nem merült fel, környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt A mélyfúrású kutakra kiadott /1993-I. számú vízjogi üzemeltetési engedély felülvizsgálatra szorul, tekintettel az engedély kiadása óta eltel hosszú időre, és a megváltozott jogszabályi környezetre. A vízjogi üzemeltetési engedély módosítására irányuló kérelmet, az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedését követő 120 napon belül kell benyújtani a Felügyelőség felé A talajvíz monitoring kutak helyét, számát az építési engedélyezési eljárás során kell véglegesen meghatározni; a kutak vízjogi helyzetét legkésőbb a használatbavételi eljárásig rendezni kell; a használatbavételi eljárásig a kutaknak üzemeltetésre alkalmasnak kell lenniük Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít.

2 2 II. Szakhatósági előírások: 1. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve XII-R- 067/ /2013. számú állásfoglalása: a Komáromi Mezőgazdasági Zrt. Bartusekpuszta 0250/23, 0250/25. hrsz. alatti szarvasmarhatelepének előzetes vizsgálati dokumentációjának engedélyéhez közegészségügyi szempontból hozzájárul. 2. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága KEF/20.2/1076-2/2013. számú állásfoglalása: Az EVD-ban foglaltak talajvédelmi szempontból elfogadhatóak Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala KE-06D/EP/738-2/2013. számú állásfoglalása: a Komárom, Bartusek-puszta (0250/23, 0250/25 hrsz.) szarvas-marha telep előzetes vizsgálata ügyében indított előzetes szakhatósági eljárásomat megszüntetem. 4. Komárom Város Jegyzője /2013. számú állásfoglalása: helyi környezet-, és természetvédelmi szakhatósági hozzájárulásomat kikötés nélkül megadom. III. Az ügyfél a ,-Ft azaz kétszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat és a szakhatóságok szolgáltatási díját megfizette, az eljárással kapcsolatban további költség nem merült fel. IV. A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A jogorvoslati eljárás díja: ,-Ft. A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg jogorvoslati eljárási díjat a felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett sz. előirányzat-felhasználási számlájára történő átutalással kell megfizetni. I n d o k o l á s A Komáromi Mezőgazdasági Zrt.(2900 Komárom, Bartusek puszta) a továbbiakban: Zrt. kérelmet nyújtott be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez, melyben a komáromi 0250/23 hrsz-ú és a 0250/25 hrsz-ú ingatlanokon létesülő szarvasmarha telep létesítésének érdekében előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását kérte. A Zrt. a hatóság és a szakhatóságok eljárásáért fizetendő szolgáltatási díj megfizetését igazolta. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R ai alapján folytatta le. A hatóság értesítette a civil szervezeteket és az illetékes Önkormányzatot az eljárás megindulásáról, a civil szervezetek részéről megkeresés nem történt, a Komárom Város Polgármesteri Hivatalában kifüggesztett közleményre észrevétel nem érkezett. A felügyelőség a kérelem, az ahhoz kapcsolódó előzetes vizsgálati dokumentáció és a hiánypótlás alapján a következőket állapította meg: a Zrt. által tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet a továbbiakban: R. 3. a) pontja és a R. 3. számú mellékletének 6. e pontja alapján előzetes vizsgálat köteles tevékenység. A telephely 2005-ig sertéstelepként üzemelt. A meglévő sertéstartó épületek egy része melyen az új beruházást tervezik lebontásra kerül. A bontott építőanyag darálásra és újrafelhasználásra kerül az új épületek építése során. A telepen 1200 db tejelő szarvasmarha tartását, az ellető istállókban a szaporulat tartását fogják végezni. A telephelyen 5 db termelő istálló, rácspadlós lagúnás megoldással, 1 db ellető istálló, 2 db széna-szalma tároló, 1 db gabonatároló, siló tároló, kiszolgáló épületek TMK és géptároló épületeket terveznek.

3 3 Létesítés A telepítés során porképződéssel járó tevékenységek: földmunkák végzése, létesítmények építése, építésibontási törmelék darálása. A daráló berendezés kiporzását permetező locsolással akadályozzák meg. További légszennyezést okoz a diesel üzemű munkagépek (szállító járművek, munkagépek) kipufogógáz kibocsátása. A légszennyező anyagok kis távolságon belül kiülepszenek, ezért a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt várhatóan nem lép fel. A hatásterület a kivitelezési területen belül jelölhető ki. A telephely korábban is állattartó telepként üzemelt, lebontásra kerülő 26 db tégla istálló helyére új istállók kerülnek megépítésre. A bontás során keletkező inert (tégla, beton) hulladékok egy része az új beruházás során kerül darálást követően felhasználásra. Másik része (fa és fém) hulladék hasznosításra kerül átadásra. A bontás során keletkező azbeszt tartalmú építőanyagokat (hullámpala) veszélyes hulladék lerakóba kerül végleges lerakásra. A létesítésekor (építéskor) a hulladékok jegyékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti 17-es főcsoportba tartozó építési-bontási és csomagolási hulladékok keletkezésével kell számolni. Felhagyás Legfeljebb a létesítéskor ismertetett légszennyezés valószínűsíthető. A felhagyáskor bontási hulladékok keletkezésével kell számolni, melynek kezeléséről engedélyezett hulladékkezelőnek történő átadással a környezetveszélyeztetése kizárható. Üzemelés Az érintett terület nem védett, nem NATURA 2000 terület, nem része az ökohálózatnak; a kialakítás és az üzemelttés természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A telephelyen bejelentés köteles pontforrás várhatóan nem létesül. A tevékenység folytatásakor diffúz légszennyező anyag kibocsátással jár. Kipufogógáz kibocsátással jár a munkagépek, szállító járművek közlekedése. Legfőbb bűzkibocsátó források az istállók, de a szerves trágya gyűjtése, mezőgazdasági földterületre történő kijuttatása is bűzhatással jár. A bűzkibocsátó tevékenységek esetére terjedésszámítást végeztek a hatásterület lehatárolása céljából. A számítást a Transzmisszió 1.1 program és az Odor Kalkuláció és Térképes Megjelenítő Program modell alkalmazásával végezték. A bűzkibocsátási hatásterület ÉNy Ny-ÉNy D-DK DK K-DK K irányokban 300 m-re, É-ÉNy É É-ÉK ÉK K-ÉK D Ny irányokban 200 m-re, Ny-DNy D-DNy irányokban 100 m-re határolható le. A legközelebbi lakóházak több, mint 500 m-re találhatók. A tervezett létesítmény megvalósítása és üzemeltetése során zajvédelmi szempontból nem várható jelentős környezeti hatás, környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt. A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapítható, hogy a helyszín és környezete a rendezési tervben kijelölt mezőgazdasági terület, zajtól védendő létesítmények Komárom-Bartusekpuszta területén gazdasági területen 400 méterre illetve kijelölt lakóterületen 900 méterre találhatók. Az üzemeltetés során az állattartó épületekhez tartozó nem domináns jellegű zajjal járó gépészeti-üzemviteli berendezések valamint a telepen belüli, nappali időszakban történő szállítás értelmezhető zajforrásként. A tényleges zajkibocsátást és a zajvédelmi hatásterületet a felülvizsgálati dokumentáció részét képező szakértői vélemény mutatja be, mely szerint a zajforrások együttes működés melletti zajvédelmi hatásterülete nem éri el a település legközelebbi zajtól védendő területeit. A telephely működésével kapcsolatos forgalomból eredő zajszint növekedés az igénybevett útvonalak mentén nem éri el a 284/2007.(X.29.) kormányrendelet 7 (1) szerinti 3 db mértéket. A hatásterület által érintett területek terület-felhasználási kategóriái Komárom Város évi 3. számú (II. 19.) önkormányzati rendelettel elfogadott építési szabályzata, valamint a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú melléklete alapján kerültek meghatározásra. Fentiek alapján megállapítható, hogy az állattartó telep üzemeltetése zajvédelmi szempontból megfelel az előírásoknak, zajvédelmi szempontból jelentős környezeti hatást nem okoz. Zajvédelmi szempontból hatásvizsgálat elvégzése nem szükséges. A változás bejelentési kötelezettséget a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11. (5) bekezdése írja elő.

4 4 Az üzemelés fázisában a keletkező hulladékfajtákkal - nem veszélyes műanyag csomagolási és papír karton hulladék (EWC kódszámú és EWC kódszámú), települési szilárd hulladék (EWC kódszámú), valamint az épület, gépek, berendezések karbantartás, berendezések fertőtlenítése során keletkező fertőtlenítő szer csomagolása és állatgyógyászat során keletkező veszélyes hulladék - kell számolni. A keletkező hulladékok zárt edényben történő gyűjtésével, rendszeresen történő elszállításával és további kezelésével a környezetveszélyeztetés kizárható. A telephelyen keletkező melléktermék (állati tetem) fedett konténerben, betonozott területen kerül gyűjtésre. Hígtrágya: szántóföldi kihelyezése biztosított, mivel a Zrt. szántóföldi területekkel rendelkezik. A hígtrágya további hasznosítása a téli időszakban biogáz üzembe történne. Amennyiben a hígtrágya biogáz üzembe kerül további hasznosításra, a hulladékról szóló évi CLXXXV. Törvény előírásai az irányadóak. (Az 1. (2) bekezdés c) pontja alapján a törvény hatálya kiterjed az állati melléktermékekre, ideértve a belőlük származó feldolgozott termékeket, ha azokat égetésre, valamint biogáz- vagy komposztáló üzemben történő hasznosításra szánják) A telep vízellátása 4 db már meglévő mélyfúrású kútról történne. A telep várható éves vízfogyasztása m3. A vízfelhasználást jelentős részét az állatok itatóvíz igénye (49680 m3), illetve a technológiai vízhasználat (300 m3) jelenti. A szociális vízfogyasztás mértéke 550 m3/év. A kutakra vonatkozóan a Zrt. jogelődje /1993-I. számon vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A keletkező kommunális és fejőházi szennyvizek tárolására 2 db 30 m3-es zárt vízzáró földalatti gyűjtőakna kerül kialakításra. A szennyvizek elszállítását a Vizák Kft. végzi. A telep csapadékvíz rendszere elválasztott rendszerű. A tetőfelületekről származó tiszta csapadékvizek a tüzivíz, illetve csapadékvíz tárolóba kerül bevezetésre, mely műtárgy már jelenleg is rendelkezésre áll (11700 m3-es kivitelben). A szennyezett csapadékvizek kezelése a hígtrágyával együtt történik. Az érintett telep környezetében 1 km-en belül felszíni vízfolyás nem található. A tevékenység vízbázis védőterületét nem érinti. Az üzemelés során m3/év hígtrágya keletkezése várható, amelynek tárolására a már kialakított m3 össz térfogatú (2.500, 5.100, m3-es tartályok alkalmazásával) tárolókapacitás rendelkezésre áll. Évente a szeparált alom és a pihenő-boxokban alkalmazott szalma összmennyisége tonna, melyet a méteres trágyatárolóban tartanak. A keletkező szeparált trágyát és hígtrágyát az AVE ZRt. tatabányai biogáz-üzeme az előzetes szándéknyilatkozat alapján fogadja. A szállítás várhatóan napi rendszerességgel történik, így a telepen minimális mennyiségű trágyát tárolnak. A felszín alatti vizek minősége alakulásának megfigyelésére jelenleg egy db figyelőkút található, illetve a beruházás során további kettő darab monitoring kút kialakítását tervezik. Havaria Havária a létesítés, üzemelés, illetve felhagyás szakaszában a munkagépek, illetve szállítójárművek üzem- és kenőanyagok elfolyásából alakulhat ki, melynek során veszélyes hulladékok keletkezése várható. A létesítmény környezeti hatásai alapján levegővédelmi szempontból nem szükséges környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása. Amennyiben a szociális létesítmény kazánházába telepítendő gázkazán névleges bemenő hőteljesítménye meghaladja a 140 kw-t, levegővédelmi engedély kiadása szükséges. Az építési engedélyezési eljárásban kell levegővédelmi előírásokat tenni. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve állásfoglalását a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú melléklete, a 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet, 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet, 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet, 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet, 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM rendelet alapján adta meg. Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága állásfoglalása a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a évi CXL. törvény (Ket.) 44. (1) és (6), valamint 72. (1) bekezdésén alapul. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala állásfoglalását a 393/2012. (XII.20.) Korm. rendelet alapján adta ki. Komárom Város Jegyzője állásfoglalását a évi CXL. törvény (Ket.) 44. (1) alapján adta ki.

5 5 A hatóság a rendelkezésére álló adatok és a szakhatósági állásfoglalások alapján megállapította, hogy a szarvasmarha telep létesítésének jelentős környezeti hatása nincs, természetvédelmi érdekeket nem sért, környezeti hatásvizsgálat elrendelése nem indokolt, ezért a R. 5. (2) bekezdés ac) pontjában foglaltaknak megfelelően a rendelkező rész szerint döntött. A határozat - a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseken kívül - a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv. 66. (1) bekezdés e) pontján alapul. A hatáskör a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.( XII.23.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdésén és a 38. (1) bekezdésén, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv. 67. (1) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 1. számú melléklete állapítja meg. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. (1) bekezdés dd) alpontján alapul. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. 98. (1) bekezdése biztosítja. A jogorvoslati eljárás díjára vonatkozó rendelkezés a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005.(XII.27.) KvVM. rendelet 2. (4) bekezdésén alapul. Győr, Dr. Buday Zsolt Igazgató h