Melléklet: - H a t á r o z a t

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő: Szerda: ,13-16 Péntek: óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! G:\Levego\2013\Reiner\ doc A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: /2013. Hiv. szám: - Előadó: Dr. Reiner Viktória/ Kelemenné Szalóky Tímea Melléklet: - Tárgy: Győr, Önkormányzat Ipari Park területén lévő iparvágány építésének előzetes vizsgálata H a t á r o z a t I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (9021 Győr, Városház tér 1., KSH törzsszám: ) által benyújtott, a Győr, Ipari Park területén lévő 1. számú iparvágány meghosszabbításának környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: II. 1. A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Az érintett terület: Győr 5387/172, 5308/2, 01167, 5387/154, 5387/110, 5387/115, 5387/37, 5387/211, 5387/297, 5387/298, 01145/82, 01145/68 hrsz. alatti ingatlanok, súlyponti EOV koordináták: X: , Y: A végezni kívánt tevékenység: a Győri Nemzetközi Ipari Parkhoz tartozó iparvágány meghosszabbítása keleti irányban, a Győr 01136/42 hrsz.-ig. A telepítés célja: az ipari park fejlesztése. A vasúti pálya hossza: 1913,64 m. A vágány tervezési sebessége: 20 km/h. Az építés várható kezdete: az engedélyeztetést követően, második felében. Az építési idő mintegy 2-3 hónap. 2. Az engedélyezési eljárás menete: 2.1. A hatóság megállapítja, hogy a tervezett tevékenység megvalósítása során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. A beruházással kapcsolatban kizáró ok nem merült fel Az előzetes vizsgálatot lezáró jogerős határozat birtokában építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni, melyben a Felügyelőség szakhatóságként vesz részt. 3. A tevékenység végzéséhez tervezett csapadékvíz tározó vízjogi engedély birtokában valósítható meg, mely iránti kérelmet a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet szerint összeállított tervdokumentáció és a szükséges mellékletek csatolásával kell benyújtani a Felügyelőséghez. 4. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít.

2 Az eljárásban résztvevő szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: III. 1. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a VIII-R-047/ /2013. számú szakhatósági állásfoglalásával a határozat kiadásához feltétel nélkül hozzájárult. 2. A Győri Járási Hivatal Járási Földhivatala /2013. számú állásfoglalásában az alábbiakat fogalmazta meg: A Járási Földhivatal, mint a tárgyi ügyben I. fokon eljáró ingatlanügyi földvédelmi hatóság, a csatolt dokumentáció alapján tárgyi üggyel kapcsolatban földvédelmi szempontból kifogást nem emel, azzal a kitétellel, hogy amennyiben a tervezett munka termőföldnek minősülő ingatlant(okat) is érinteni fog, akkor a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény ai az irányadóak, így a tervezett beruházás megkezdése előtt a termőföld más célú végleges, vagy időleges hasznosítását engedélyező jogerős határozatot kérelem alapján előre be kell szerezni, vagy mutatni, illetve az ebben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. Az engedélyt a Földhivatal külön eljárásban kérelemre adja meg. Ennek hiányában semmilyen a termőföld eredeti állapotát megváltoztató munkálatokat nem lehet elkezdeni, mert az a termőföld engedély nélküli más célú hasznosításának minősül, mely a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény ának szankcióját vonja maga után. Felhívom a figyelmet, hogy e törvény 9. (2) bekezdése szerint: Más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén a hatóságnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 32. (1) bekezdése alapján az eljárást fel kell függesztenie. 3. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a 17.2/41-3/2013. számú állásfoglalásában az alábbi feltételeket határozta meg: - Az iparvágány kivitelezése és üzemeltetése során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az ingatlanok eredeti hasznosításban maradó földrészletein és a szomszédos, eredeti hasznosításban lévő termőföldek minőségében kárt, talajszennyezést, talajminőség romlást ne okozzanak, a talajvédelmi célú gazdálkodás feltételeit ne korlátozzák. - A nyomvonal által érintett termőföld területeken a humuszos termőréteg mentést, talajvédelmi tervre alapozottan, a kivitelezési munkálatok megkezdése előtt el kell végezni. - Az iparvágány kivitelezése és üzemeltetése a talajvédelmi létesítmények üzemeltetésében zavart nem okozhat. - Az előzetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. 4. A Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a GY-01D/EPH/658-02/2013. számú állásfoglalásával örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást adott, az alábbi feltétellel: a területen található régészeti lelőhely védelméről a évi LXIV. tv. alapján gondoskodni kell. 5. Csorna Város Önkormányzatának Jegyzője (a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal GYB-05/512-2/2012. számú végzésében foglalt kijelölés alapján) 875-2/2013. számú végzésével a szakhatósági eljárását megszüntette, tekintettel arra, hogy a tevékenység helyi védelem alatt álló környezeti elemet, rendszert nem érint, így a szakhatósági eljárásban hatáskörrel nem rendelkezik. IV. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja Ft. 2

3 I n d o k o l á s Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (9021 Győr, Városház tér 1.) kérelmet nyújtott be a Győri Nemzetközi Ipari Parkhoz tartozó iparvágány keleti irányban történő meghosszabbításának előzetes vizsgálata ügyében az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez. Kérelméhez a hatóság felhívására Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg. A hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet (R.) 3. számú mellékletének 86. a) pontja alá tartozik: vasúti pálya regionális, egyéb, csatlakozó vagy összekötő vasúti pálya. A SHED Mérnöki Iroda Kft. (9026 Győr, Dózsa György rakpart 136/C) által készített előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a R. 4. számú mellékletében előírt tartalmi és formai követelményeknek. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R szakaszai alapján folytatta le, és az alábbiakat állapította meg: Környezeti igénybevételek: 1. Vízgazdálkodási és vízminőség-védelmi szempontból: A beruházás felszíni vizeket nem érint. A tervezett vasúti pálya csapadékvíz-elvezetését árkokkal illetve szivárgó csatornával tervezik megoldani. Az összegyűjtött csapadékvizek meglevő zárt csatornarendszerbe kerülnek. Egyrészt gravitációsan az Ipari Parki üzemelő csapadékvíz csatornarendszerbe, másrészt ahol gravitációsan nem lehet befogadóba juttatni, ott gyűjtőaknába vezetik, és onnan átemelő szivattyúkkal juttatják a csapadékvizet a meglevő csatornarendszerbe. A befogadócsatornák üzemeltetőjének hozzájárulása szükséges a csapadékvíz elvezetés megvalósításhoz. 2. Hulladékgazdálkodási szempontból: A létesítéskor a hulladékok jegyékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet szerinti 17-es főcsoportba tartozó építési és bontási hulladékok keletkezésével, az építkezésen dolgozók által termelt települési szilárd hulladékok keletkezésével kell számolni. Az építés során keletkező hulladékokat gyűjtés után engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adják át. Az építés, kivitelezés során az alábbi hulladék-kibocsátásokkal kell számolni: A hulladék EWC kódszáma A hulladék megnevezése Várható mennyiség (t) Beton < fém < Vasúti pálya kavicságya < 1 Az építés, kivitelezés során keletkező hulladékokat engedéllyel rendelkező kezelőknek kell átadni. Az üzemelés hulladék kibocsátással nem jár. Felhagyáskor az építés, kivitelezési fázisban is keletkező építési-bontási hulladékokkal kell számolni, a mennyiség nagyságrendje megegyezik. A felhagyáskor keletkező hulladékokat gyűjtés után szintén engedéllyel rendelkező kezelőknek kell átadni. 3. Zaj- és rezgésvédelemi szempontból: A tervezési helyszín és környezete a település rendezési terve szerinti iparterület, ipari park. Közvetlen közelében található az ország legforgalmasabb vasútvonala, a Budapest Hegyeshalom fővonal. Az építés során hagyományos föld- és tereprendezési munkákra, illetve speciális vasútépítő gépek üzemére kell számítani. Az építési tevékenységből eredő zajkibocsátás a legközelebbi zajtól védendő területeken nem éri el a 3

4 a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 18.) KvVm-EüM együttes rendelet szerinti zajterhelési határértékeket. Az üzemszerű használatból eredő közlekedési zaj a legközelebbi lakóterületen a háttérterhelés szintje alatt marad, az iparvágány zajvédelmi hatásterülete nem éri el a lakóterületet. Az előírások betartásához külön intézkedések megtétele nem szükséges. 4. Levegőtisztaság-védelemi szempontból: A tervezett létesítmény a Győri Ipari Park területén valósul meg, mely a 2.számú légszennyezettségi zónába tartozik. Az ipari vasúti vágány létesítési szakaszában az építéshez szükséges anyagok szállítása vasúton és közúton is zajlik. A vasút építéshez fel kell használni 2966 m 3 mennyiségű kavicsos homokot tehergépjárművel, 3444 m 3 mennyiségű zúzott követ vasúton önürítős teherkocsival, valamint a pályaépítés anyagait szállító és egyben beépítő géplánccal biztosítják. A kivitelezés és felhagyás során a környezeti levegő porterhelése és a munkagépek, szállítójárművek kipufogógáz kibocsátása várható. A szállító és munkagépek által kibocsátott légszennyezők, illetve a munkaterületről származó por hatása az elvégzett számítások alapján csak a munkaterületen és annak közvetlen környezetében jelentkezik. Értelmezhető hatásterülete a szállópornak van: közepes erősségű szél esetén a munkavégzés helyétől számított maximum 50 m-en belül kiülepszik a 2 m magasságig felvert por. A kivitelezés során végzett munkák időszakosak, ezért a környezetminőségre gyakorolt hatások is időlegesek. A dokumentáció szerint a kivitelezés során az alábbi levegőterhelés csökkentő intézkedéseket terveznek: - a késő délutáni és a kora reggeli közúti szállítás kerülik a környező úthálózat telítettsége miatt, - a vasút építési alapanyagok beszállítása ponyvás takarású gépjárművekkel történik, - az építési területen és környezetében a szálló por képződés csökkentés érdekében locsolást alkalmaznak, - az építésben résztvevő gépjárművak megfelelnek a mozgó pontforrásokra vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak, - a szállítási útvonalakat kevesebb lakott terület érintésével szervezik, - a létesítés és üzemelés fázisában nem égetnek hulladékot. Az üzemelés során a várható forgalom: napi 8 szerelvény. A létesülő iparvágányon diesel üzemű mozdonyok dolgoznak, azonban az üzemidő olyan rövid, hogy a vasút területén kívüli levegővédelmi hatásterület nem adódik az előzetes műszaki becslések alapján. A vasúti közlekedésből adódóan a Győri Nemzetközi Ipari Park területén nem várható jelentős légszennyezettségi változás (a vasúti közlekedés fajlagos légszennyezőanyag kibocsátása kevesebb a közúti közlekedéséhez képest). A kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt várhatóan nem lép fel. 5. Táj- és természetvédelemi szempontból: Az érintett ingatlanok nem részei országos jelentőségű védett természeti területnek, nem részei a Natura 2000 hálózatnak, sem pedig az Országos Ökológiai Hálózatnak. A tevékenység védett természeti értéket nem veszélyeztet, az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint, így a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A hatóság a R. 3. (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre sem a telepítés helye szerinti önkormányzat, sem annak lakossága részéről nem érkezett észrevétel. 4

5 A hatóság a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A -a, illetőleg 4. melléklete alapján az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a VIII- R-047/ /2013. számú szakhatósági állásfoglalásával a határozat kiadásához feltétel nélkül hozzájárult, a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet, a 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet, a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet, illetve a 288/2010. (XII.21.) Korm. rend. 1. (1) és 2. (3), valamint a 323/2010. (XII.27.) Korm. rend. 4. (2) bekezdése figyelembe vételével. A Győri Járási Hivatal Járási Földhivatala /2013. számú állásfoglalásában a rendelkező részben foglalt előírásokat fogalmazta meg, a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 7-15., aira, illetve a 338/2006. (XII.23.) Korm. rend. 1. (1) bekezdésére történő hivatkozással. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a 17.2/41-3/2013. számú állásfoglalásában a rendelkező részben foglalt feltételeket határozta meg, a 323/2010. (XII.27.) Korm. rend. 17., valamint a évi CXXIX. törvény1. (1), 41., 43., valamint a 48. (1) és (2) bekezdéseire figyelemmel. A Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala a GY-01D/EPH/658-02/2013. számú állásfoglalásával örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást adott, az alábbi feltétellel: a területen található régészeti lelőhely védelméről a évi LXIV. tv. alapján gondoskodni kell. A kulturális örökség elemei védelmét a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény szabályozza. A szakhatóság hatáskörét a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII.20.) Korm. rend. 13., és 1. számú mellékletének 7. pontja állapítja meg. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 42. (5) bekezdése szerint a jegyző mint hatóság nem vehet részt annak a hatósági ügynek az elintézésében, amelyben az őt foglalkoztató önkormányzat, a foglalkoztató önkormányzat társulása vagy az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester ellenérdekű ügyfél, illetve a határozattal az önkormányzat, a társulás vagy a polgármester jogosulttá vagy kötelezetté válhat, vagy az eljárás tárgyával összefüggő kötelezettséget vállal. A Ket. 43. (5) bekezdése alapján ha a kizárási ok a hatáskör gyakorlójával vagy a hatósággal szemben merül fel, az ügyben jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a felügyeleti szerv vezetője által kijelölt másik azonos hatáskörű hatóság jár el. Mindezekre tekintettel a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal GYB-05/512-2/2012. számú végzésével a szakhatósági állásfoglalás kialakítására Csorna Város Jegyzőjét jelölte ki. Csorna Város Önkormányzatának Jegyzője a 875-2/2013/1. számú végzésével a szakhatósági eljárását megszüntette, tekintettel arra, hogy a tevékenység helyi védelem alatt álló környezeti elemet, rendszert nem érint. A Felügyelőség mindezek alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezetre jelentős hatást feltételezhetően nem gyakorol, környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt, ezért a R. 5. -ában foglaltaknak megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. A hatóság hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 38. (1) bekezdése, illetékességét ugyanezen R 1. sz. melléklet IV/1/A pontja állapítja meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 98. (1) és 99. (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezési illeték mértékéről a módosított 33/2005.(XII.27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése rendelkezik. Győr, március 1. Dr. Buday Zsolt s. k. igazgató 5