ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! 1 A határozat JOGERŐS: év: Hó: nap: KÜJ: Iktatószám: /2012. Hiv. szám: Tárgy: Előadók: Varga Lajosné/ Kelemenné Melléklet: Szalóky Tímea Telephely Létesítmény KTJ: KTJ: Kapuvár, Provertha E.C. Zrt. műanyag galvanizáló üzem egységes környezethasználati engedélye H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Provertha Electronic Componenst Ipari Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt.(székhelye: 9343 Beled, Rákóczi F.u.173. statisztikai azonosító jele: ) részére, a GREND Szolgáltató Bt.(9012 Győr, Hegymester u.16.) által készített egységes környezethasználati dokumentáció alapján a kérelemnek helyt adva a Kapuvár, Ipartelep u.16. (korábban: Kapuvár, Wesselényi u., 4236/21 hrsz) sz. alatti, 4236/21 helyrajzi számú ingatlanon lévő műanyag galvanizáló üzemében folytatott tevékenységre - felületkezelés 30 m 3 feletti űrtartalmú kezelőkádakkal- egységes környezethasználati engedélyt ad, a következők szerint. II. 1.) A tevékenység adatai: A telephely EOV koordinátái: EOVX: EOVY: A tevékenység megnevezése: fém és műanyag felület kezelése A telephelyen folytatott tevékenység TEÁOR szerinti besorolása: fém és műanyag felület kezelése A tevékenység NOSE-P kódja: , fémek és műanyagok felületi megmunkálása Az engedélyezett tevékenység megnevezése és volumene: felületkezelés 30 m 3 feletti űrtartalmú kezelőkádakkal. Az összes kezelőkád térfogata: kb. 47 m 3 A galvanizáló üzem maximális kapacitása: m 2 /év. Az alkalmazott technológia: A Zrt. automatikus galvanizáló berendezésekkel dugós csatlakozó házak és különböző kis, főképp műanyag alkatrészek rezezését, nikkelezését és krómozását végzi. Alkalmazott technológiák: - fényes nikkel, - fényes nikkel + fényes króm bevonat képzés, - automatikus fémmentesítés. A galvanizáló berendezések főbb részegységei: - tartály (rész) - továbbító rendszer, - kapcsoló berendezések, - elszívó berendezések, - áramforrások, - tartozékok A galvanizáló berendezések két sorban, két szinten kerülnek kialakításra.

2 2 III. A tevékenység végzése során az alábbi, az elérhető legjobb technika alapján meghatározott követelményeket kell teljesíteni: 1.) Felszíni és felszín alatti vízvédelmi előírások: -A Provertha E.C. Zrt. szennyvizei szennyezettségének - a városi közcsatornába történő bevezetési helynél - a következő határértékeknek kell megfelelnie: ph: 6,5-10 KOI k : 1000 mg/l BOI 5 : 500 mg/l Összes szervetlen N: 120 mg/l Ammónia-ammónium-nitrogén: 100 mg/l 10 ülepedő anyag 150 mg/l Összes foszfor: 20 mg/l Szerves oldószer extarkt (olajok, zsírok): 50 mg/l Összes vas: 20 mg/l Szulfát 400 mg/l Összes só 2500 mg/l TPH 10 mg/l Toxicitás Hal TH: LC 50 % hígítási arány Összes króm Króm VI 0,1 mg/l Összes réz Összes nikkel -A Provertha EC Zrt. galvanizáló üzem galvanizálási technológiájából származó, technológiai határértékkel rendelkező szennyviz szennyezettségének más szennyvizekkel való elkeveredés előtt, az előtisztító berendezés után a következő határértékeknek kell megfelelnie: Összes króm: Króm VI Összes réz: Összes nikkel: 0,1 mg/l -A Provertha E.C. Zrt. működési területéről a település csapadékvíz elvezető rendszerébe (amelynek befogadója az időszakos vízfolyásnak minősített Lökös-árok) bevezetett csapadékvíz szennyezettségének a következő kibocsátási határértékeknek kell megfelelnie: ph: 6,5-9 KOI k : 75 mg/l BOI 5 : 25 mg/l Összes szervetlen nitrogén: 20 mg/l Összes lebegőanyag: 50 mg/l -A Provertha E.C. Zrt. telephelyi csatornahálózatba, majd közcsatornába bevezetett határértékkel rendelkező szennyvizei szennyezettségét az előírt kibocsátási határértékekre a Zrt-nek önellenőrzés keretében jóváhagyott önellenőrzési terv alapján, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével rendszeresen vizsgálnia kell, és a vizsgálati eredményekről a felügyelőség számára adatokat kell szolgáltatnia. -A szennyvízelőkezelő rendszert úgy kell üzemeltetni, hogy alkalmas legyen az üzemből kibocsátásra kerülő szennyvizek előírt mértékű tisztítására. -A talajvíz szennyezésének elkerülése érdekében ügyelni kell arra, hogy a burkolatlan üzemi felületekre veszélyes anyag ne kerülhessen. -A telephely csapadékvíz elvezetését biztosító vízilétesítmények, valamint a helyben telepített és közüzemi szennyvízcsatornába bevezetett szennyvíz előkezelő berendezések, amennyiben nem rendelkeznek CE megfelelőségi jelöléssel, vízjogi engedély birtokában valósíthatóak meg, a vízjogi engedély kérelmet a

3 3 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet szerint összeállított tervdokumentáció, és a szükséges mellékletek csatolásával kell benyújtani a hatósághoz. -Az üzemben bekövetkező havária esetén az üzemi kárelhárítási tervben foglaltak szerint kell eljárni. -A telephelyen a galvanizálási tevékenységeket és a vízilétesítmények üzemeltetését fokozott figyelemmel kell végezni, a Kapuvár sérülékeny vízbázis védőterületének érintettsége miatt. 2.) Levegőtisztaság-védelmi előírások: - Az elérhető legjobb technika alapján az alábbiakban meghatározott légszennyezési kibocsátási határértékeket be kell tartani. A telephelyen 2 technológia keretében, 4 db bejelentés-köteles légszennyező forrás üzemeltetését tervezik, amelyek közül 2 db a fűtés, melegvíz előállítási, 2 db a felületkezelési technológiához tartozik. T1 fűtési technológia füstgázaira megállapított határértékek: kén-dioxid technológiai kibocsátási határértékeke 35 mg/m 3 nitrogén-oxidok 350 mg/m 3 szén-monoxid 100 mg/m 3 szilárd anyag 5 mg/m 3 A mg/m 3 -ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes) 273 K hőmérsékletű, 101,3 kpa nyomású, 3 tf% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. A T2 felületkezelési technológia kibocsátott légszennyező anyagai és kibocsátási határértékei: Klór (2.B osztály) általános technológiai kibocsátási határértéke: 5 mg/m 3 A légszennyező anyag 0,05 kg/h vagy annál nagyobb tömegárama esetén. Nátrium-hidroxid (2.C osztály) általános technológiai kibocsátási határértéke : 30 mg/m 3 A légszennyező anyag 0,3 kg/h vagy annál nagyobb tömegárama esetén. Króm vegyületek (Cr-ként), nikkel vegyületei Ni-ként (4.B osztály) általános technológiai kibocsátási határértéke: 1 mg/m 3. A légszennyező anyag 0,005 kg/h vagy annál nagyobb tömegárama esetén. A fenti kibocsátási határértékek a száraz, 273 K hőmérsékletű és 101,3 kpa nyomású véggázra vonatkoznak. - Használatbavételkor, teljes üzemmenet esetén 60 napon belül, a technológiai pontforrások kibocsátását meg kell méretni, a mérési jegyzőkönyvet, és - a mérési adatok figyelembevételével - a LAL alapbejelentést be kell benyújtani a hatósághoz. - A tevékenység során a légszennyezést okozó technológiai berendezéseket úgy kell üzemeltetni, hogy a levegőterhelés minimális legyen. - A berendezések rendszeres karbantartását és a kifogástalan üzemvitelt biztosítani kell. - A tevékenység során a leválasztó berendezéseket üzemeltetni kell. - A légszennyező pontforrások kibocsátását ötévente, ezen belül a rákkeltő anyagok kibocsátását évente méréssel kell igazolni. A mérőhely kialakítására, a mérőszervezetre, a mérésre és az adatok értékelésére vonatkozó előírásokat a hatályos jogszabály szerint kell elvégezni. A tervezett mérés időpontjáról a mérés megkezdése előtt 15 nappal a hatóságot értesíteni kell. A mérési jegyzőkönyvet két példányban kell benyújtani a Felügyelőségnek. - Az üzemeltető a légszennyező forrásokra vonatkozóan köteles a megfelelő formanyomtatványokon adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára (alapbejelentés és légszennyezés mértéke éves jelentés). - A levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatást valamennyi, a határérték megállapításban szereplő, valamint a termikus eljárásoknál a 999 kódjelű CO 2 -re, mint üvegházhatású gázra vonatkozóan kell megtenni: - Az üzemeltető az alapbejelentés (LAL lap) bármely adatának megváltozása esetén, a bekövetkezett változásokat köteles 30 napon belül az alapbejelentő lapon bejelenteni, és kérni az engedély felülvizsgálatát. - A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést Légszennyezés Mértéke minden év március 31-ig, az erre rendszeresített formanyomtatványon kell teljesíteni. - A rendkívüli légszennyezést a környezetvédelmi hatóságnak a szennyezés bekövetkeztésekor azonnal be kell jelenteni, a berendezéseket azonnal le kell állítani, és gondoskodni kell a szennyezés okának elhárításáról.

4 4 3.) Zaj- és rezgésvédelmi előírások: - Az üzembehelyezést követően, a tevékenység zajkibocsátását a tényleges hatásterület lehatárolással - zajméréssel kell alátámasztani, mely dokumentációt a Felügyelőségre az üzemelés megkezdését követő 60 napon belül meg kell küldeni. - Amennyiben a mérési jegyzőkönyv és tényleges hatásterület lehatárolás alapján, a tevékenység zaj hatásterülete érint zajvédelmi szempontból védendő épületet, területet, úgy a dokumentáció megküldésével egyidejűleg az egységes környezethasználati engedély módosítását kell kérni (a zajkibocsátási határérték kérelemnek tartalmaznia kell a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet szerinti adatszolgáltatást, fel kell tüntetni a tevékenység hatásterülete által érintett védendő épületek helyrajziszámát, címét, az építményjegyzék szerinti besorolását stb.). 4.) Hulladékgazdálkodási előírások: - Az üzemelés során keletkező, a módosított 98/2001.(VI. 15.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó veszélyes hulladéknak minősülő hulladékokat a jogszabály előírásainak megfelelően elkülönítve, a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon kialakított, Felügyelőség által véleményezett, üzemi gyűjtőhelyen kell gyűjteni, és további kezelésükről - a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező gazdálkodó szervezetnek történő átadással - gondoskodni kell. - Veszélyes hulladékokat évente legalább egyszer, amennyiben a gyűjtőhely telítettsége szükségessé teszi a többször is el kell szállítatni annak kezelésére feljogosított gazdálkodó szervezethez. - A nem veszélyes hulladékoknál is biztosítani kell a fajtánként elkülönített, környezetszennyezést kizáró gyűjtést. - A tevékenység során keletkező hulladékok nyilvántartását a jogszabályban foglaltak szerinti kódokkal kell vezetni, megfelelő hasznosításukról vagy ártalmatlanításukról gondoskodni kell. - A hulladékkal kapcsolatos adminisztratív jellegű kötelezettségek (pl.: bejelentés, nyilvántartás) teljesítéséről a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint kell gondoskodni. - A tevékenység végzése során bekövetkező esetleges környezetszennyezést a kárelhárítás egyidejű megkezdésével- az illetékes környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni, a keletkező hulladékok megfelelő ártalmatlanításáról gondoskodni kell. 5.) Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi állásfoglalást adták: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a /2011. számon a következő állásfoglalást adta: A PROVERTHA Electronics Components Zrt. által Kapuvár, 4236/21 hrsz-ú ingatlanán üzemeltetni kívánt műanyag galvanizáló üzem egységes környezethasználati engedélyének kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból hozzájárul. Kapuvár Város Címzetes Főjegyzője a /2011. számon a következő állásfoglalást adta: A Provertha E.C. Zrt. műanyag galvanizáló üzemére vonatkozó, egységes környezethasználati engedély kiadásához, mivel az helyi jelentőségű védett természeti területet nem érint hozzájárul. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóságát, mely a 17.2/1456-2/2011.számon a következő állásfoglalást adta: Az egységes környezethasználati engedély kiadásához az alábbi feltétellel járul hozzá: A galvanizáló üzem üzemeltetése során biztosítani kell, hogy a szomszédos termőföldek minőségében negatív irányú változás nem következhet be, az a mezőgazdasági tevékenységet nem akadályozhatja. IV. A hatóság a Provertha E.C.Zrt. Kapuvár, Ipartelep u.16. szám alatti telephelyére vonatkozóan benyújtott üzemi kárelhárítási tervet jóváhagyja, az alábbi feltételekkel: A jelen határozattal jóváhagyott terv egy példányát a gazdálkodó szervezet székhelyén, egy példányát pedig azon telephelyén kell tartani, amelyre a terv vonatkozik. A tervben rögzített anyagok és eszközök készenlétben tartásáról és rendszeres felülvizsgálatáról, pótlásáról gondoskodni kell. A terv adatainak folyamatos vezetéséről, az azokban bekövetkezett változások rögzítéséről, átvezetéséről gondoskodni kell. A változásokról az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget 30 napon belül értesíteni kell.

5 5 A tervet ötévenként, de ha az üzem technológiájában, vízforgalmában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységében, vagy tulajdonjogában változás következik be, öt éven belül is felül kell vizsgálni. A terv módosításáról az érintett hatóságokat a vonatkozó tervrészek megküldésével tájékoztatni kell. A vizek esetlegesen bekövetkező szennyeződését, a vízminőségi kár keletkezését a vízügyi igazgatóságnak, valamint a vízügyi és környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. Az esetleges káresemény bekövetkezte esetén a környezetvédelmi veszély megszüntetésében az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság szakmai irányítása és környezetvédelmi hatóság felügyelete mellett a tervben foglaltak szerint kell közreműködni. V. Az egységes környezethasználati engedély az abban foglaltak ötévenként történő felülvizsgálata során hozott határozat jogerőre emelkedéséig hatályos. A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedély ötévenkénti felülvizsgálata érdekében elrendeli a tevékenység teljes körű felülvizsgálatát úgy, hogy az arról készített dokumentációt az engedélyes e határozat jogerőre emelkedését követő öt éven belül 8 nyomtatott és egy példányban elektronikus adathordozón nyújtsa be a hatósághoz. VI. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezéshez Ft összegű szolgáltatási díjat kell befizetni az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előirányzat felhasználási keretszámla MÁK számú számla javára. I n d o k o l á s A Provertha E.C.Zrt. (9343 Beled, Rákóczi u.173., továbbiakban: Zrt.) a Kapuvár, Ipartelep 16. (4236/21 hrsz.) sz. alatti telephelyén létesülő műanyag galvanizáló üzemére vonatkozó, egységes környezethasználati engedély kiadása iránti kérelmet nyújtott be a hatósághoz, melyhez csatolta a Grend Szolgáltató Bt.(9012 Győr, Hegymester u.16.) által készített dokumentációt, és befizette az ,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A hatóság, mivel a dokumentáció nem felelt meg a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban:r.) előírásainak, hiánypótlásra hívta fel a kérelmezőt A hatóság a kiegészített dokumentáció alapján a következőket állapította meg: A tevékenység a R. 2. mellékletének 2.6. pontja alá tartozik, fémek és műanyagok felületi kezelésére szolgáló létesítmények elektronikus vagy kémiai folyamatokkal, ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m 3.t.(jelen esetben a kezelőkádak összes térfogata 47 m 3 ). A Zrt. D-SUB csatlakozókat, haubékat és különböző rögzítő elemekkel ellátott adapterházakat gyárt. A termékek műanyag munkadarabjainak a galvanizálását (pl: rezezés, nikkelezés, krómozását), valamint az állványok automatikus fémmentesítését tervezik az üzemben. Beépíthető nettó alapterület: 3.853,2 m 2 csarnok, és 75 m 2 összekötő épület. A csarnok padozatát, a lefolyó csatornákat, és a perem éleket vegyi anyagnak ellenálló réteggel vonják be. A csarnokban Push/Pull elszívó rendszert telepítenek, amely a fürdő felületén keletkező gőzöket friss levegő befúvásával juttatja az elszívó csonkokhoz. A lúgos szennylég vezetéket egy cseppleválasztóval látják el a bekerülő aerosolok leválasztására. A savas szennylég vezetékeit a magával ragadott aerosolok kimosása érdekében egy nedves mosóval szerelik fel.

6 A tevékenység folytatása által okozott környezetterhelések és környezeti igénybevételek: Az üzem vízgazdálkodásával, vízminőség védelmével kapcsolatos adatok: Vízvédelem, vízgazdálkodás 6 Vízellátás: A Zrt. galvanizálási tevékenységéhez szükséges szociális és technológiai vízigény biztosítása a városi közüzemi ivóvízhálózatról, a városi ivóvízgerincre csatlakozó 2 PVC csővezetékkel történik. A 1 m 3 /h (7 m 3 /d; 1800 m 3 /év) technológiai célú friss vízigény (amely döntően az átfolyó jellegű öblítővíz biztosításához szükséges) mellett a kommunális célú tervezett vízfelhasználás 1, 9 m 3 /d. Szennyvízelvezetés: A Zrt. telephelyén keletkező kommunális és előkezelt technológiai szennyvizek a városi szennyvízhálózatba kerülnek bevezetésre. A közcsatornába elvezetett kommunális szennyvizek mennyisége megegyezik a közműhálózatról vételezett víz mennyiségével. A szennyvíz előkezelőben tisztított és közcsatornába kibocsátott technológiai szennyvíz mennyisége 1 m 3 /h (1800 m 3 /év) Az üzem telephelyén tervezett műanyag galvanizálási (rezezés, nikkelezés) technológiák során a szennyvíz előkezelő technológiát terhelő savas és lúgos eluátumok, koncentrátumok, szűrési hulladékok, takarításból és a légmosóból származó, valamint krómsavas öblítővizek, koncentrátumok terhelik. Az előtisztító berendezés az alábbi elv alapján végzi a technológiai szennyvíz előkezelését: A műanyag galvanizáló sor öblítői vizei (krómsavas) ioncserés rendszerben történt kezelés után visszaforgatásra kerülnek az öblítőkádakba. Az ioncserélő rendszer tervezett kapacitása 5 m 3 /h. Az eluátumok, savas, krómos koncentrátumok, a Cr (VI) tartalmú vizek és az egyéb vizek gyűjtőtartályba, reaktorba kerülnek. A Cr (VI) tartalmú szennyvíz kezelése nátriumditionittal tervezett ph 4-5 értéken, a folyamat során megtörténik a krómredukció. A redukálás után a szennyvíz ph beállítását ph mérő szabályozza. A savas-lúgos tartalmú koncentrátumok kezelése folyamatos rendszerben, keverővel ellátott kétrekeszes reaktorban, automatikus vegyszeradagolással tervezett. A semlegesített víz ferdelemezes ülepítőbe kerül, a fémhidroxid leválás biztosítására flokkulászer adagolása fog történni. A tisztított vízszűrőn és végkationcserélőn keresztül, a kimenő víz összsó és ph értékének mérését és rögzítését követően a közüzemi csatornarendszerbe kerül bevezetésre. A tervezett szennyvíztisztító rendszer automatikus üzemű. A ferdelemezes ülepítőből a leülepedett iszap idővezérelt csigaszivattyúval iszapprésen víztelenítésre kerül, a 30 %-os szárazanyag tartalmú iszap konténerbe jut. A szennyvízkezelő rendszer részei: Ioncserélő rendszer (Q = 5 m 3 /h) - kavicsszűrő berendezés savazható kivitelben - aktívszén-szűrő berendezés - szelektív ioncserélő berendezés ikeroszlopos rendszerben - eluátum, koncentrátum, félkoncentrátum fogadó tartályok - ionmentes tiszta víz fogadó tartály - vízpótló ioncserélő berendezés Eluátum, koncentrátum, félkoncentrátum, egyéb öblítővizeket kezelő szennyvíz előtisztító - 2 db reaktor, ph és rx mérő berendezésekkel, keverővel ellátva - vegyszeradagoló tartályok - ferdelemezes ülepítő - iszapprés - zsákszűrő, végkationcserélő - puffertartály - végellenőrző tartály Kémiai nikkelkezelő berendezés - fogadó tartály - reaktor ph mérővel ellátva - ülepítő 2 m 3 térfogattal Kezelés után az iszap iszapprésre, a tisztított víz ph beállításra kerül. A telephelyről közüzemű közcsatornán keresztül elvezetett szennyvizeket a Kapuvár városi szennyvíztisztító telep fogadja és tisztítja. A tisztított szennyvizek befogadója a Kis-Rába.

7 7 Csapadékvíz elvezetés: A telephelyen a burkolt felületre és tetőfelületre kerülő csapadékvizeket összegyűjtik. A zárt gyártási technológia és a fedett helyen történő anyag- és vegyszertárolás biztosítja, hogy a telepi csapadékvizek a technológiából üzemszerűen nem szennyeződhetnek. Az összegyűjtött csapadékvizeket egy kicsatlakozási ponton keresztül a Wesselényi utcai zárt gyűjtőrendszerbe, öt ponton pedig az Ipartelepi úti vízelvezető árokba tervezik bevezetni. A csapadékvizek a Kapuvári csapadékvíz elvezető rendszeren keresztül a Lökösárokba jutnak. Felszín alatti vizek: A létesítmények kialakításából következően a technológiából üzemszerű működés esetén a felszín alatti vizek nem szennyeződnek. A tervezett létesítmény a felszín alatti vizek állapotát nem érinti. A Zrt. Kapuvár 4236/21 hrsz-ú telephelye Kapuvár belterületét érinti. Kapuvár a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint az érzékeny területen lévő települések sorába tartozik. A telephely a Kapuvár sérülékeny ivóvízbázis előzetes lehatárolt B védőterületén belül helyezkedik el. A galvanizálási tevékenység zárt körülmények között tervezett, a kialakításra kerülő műszaki védelem, és a kezelési, üzemeltetési utasítások fokozott betartása mellett az ivóvízbázis nem veszélyeztetett. Levegővédelem: A tárgyi létesítmény telephelye a 4/2002. (X. 7.) KvVM rend. 2. sz. melléklete alapján Sopron a 10. számú légszennyezettségi zónába tartozik. Az építési munkák során a levegő porterhelése és a szállító és munkagépek kipufogógáz kibocsátása terheli a környezetet. A terhelés átmeneti jellegű. A tevékenységből adódó levegőbe történő kibocsátások hatása - a benyújtott számítások alapján - a telekhatáron belül lehatárolható. A terület légszennyezettségi állapotát a tevékenység számottevően nem befolyásolja. Zajvédelem: A létesítmény üzemelése során a technológiai zajforrások (galvanizáló üzem), az elszívó ventilátorok és szállító járművek zajkibocsátásával lehet számolni. A telephelyen a zajforrások várhatóan nappali és éjszakai időszakban működnek. A benyújtott dokumentáció alapján, a galvanizáló üzem működése során a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő lakóépületeknél a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékeltének zajterhelési határértékei teljesülnek. Az előzetes számítások alapján a tevékenység hatásterülete várhatóan védendő területet, épületet vagy helyiséget várhatóan nem érint. A tevékenységgel kapcsolatos közúti közlekedés nem növeli számottevően a meglévő utak zajterhelését. A fentieket figyelembe véve a telephelynek jelenleg a mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. (3) bekezdés a) pontja alapján zajkibocsátási határértékkel nem kell rendelkeznie. A létesítmény zaj hatásterülete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdés, valamint a 6. (1) bekezdés alapján került megállapításra, számítással. Hulladékgazdálkodás: A galvanizáló üzem létesítésekor a hulladékok jegyékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti 17-es fő-csoporba tartozó építési hulladékok keletkezésével kell számolni. Az építési és bontási hulladékokat gyűjtés után engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adják át. A galvanizáló technológiából képződő veszélyes hulladékok és várható mennyiségük: Megnevezés EWC kód Éves mennyiség veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok veszélyes anyagokkal szennyezett adszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat (tonna/év) * * 0, * 0,5

8 8 A technológiából keletkező veszélyes anyagokat tartalmazó iszapokat szennyezőanyag fajtánként külön, szűrőpréssel víztelenítik, ezzel 30 % szárazanyag tartalmú fémhidroxid tartalmú galvániszap keletkezik. A telephelyen keletkező veszélyes hulladékokat a Zrt. munkahelyi gyűjtőhelyeken és a Felügyelőség által véleményezett, veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyen (üsz.: /2012.) gyűjti. A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely a galvanizáló helyiség mellett kialakított, betonaljzattal rendelkező, fedett épületrész. A veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok és szűrőpogácsák gyűjtése acélkonténerekben vagy műanyag hordókban történik, egyéb veszélyes hulladékoké zárható műanyag vagy vashordókban. A veszélyes hulladékok további kezelésére (szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás) a Zrt. csatolta a kezelési engedéllyel rendelkező cég befogadó nyilatkozatát. A nem veszélyes hulladékokat szelektíven, fém konténerekben, a kevert települési hulladékot 110 literes ill. 5 m 3 -es konténerben gyűjtik. Természet- és tájvédelem: A terület nem védett természeti terület, és nem Natura 2000 terület, nem része a Nemzeti Ökológia Hálózatnak. A galvanizáló üzem létesítése táj-és természetvédelmi érdeket nem sért, védett természeti értéket nem veszélyeztet. A hatóság az eljárása során tanulmányozta az elérhető legjobb technika alkalmazását, és a következőket állapította meg: - A technológiai vizeket visszaforgatják. Az öblítővíz tisztító rendszert úgy alakították ki, hogy abból a mosó berendezések ioncserélt, recirkuláltatott öblítővízzel elláthatóak legyenek. Így a technológiai célú vizek felhasználása minimalizálható. Az iszappréssel végzett iszap-víztelenítés a keletkező hulladékmennyiség csökkentésével megfelel a BATnak. - A tevékenységet várhatóan határérték alatti légszennyező anyag kibocsátások jellemzik. - A szükséges hőellátást földgáztüzelésű kazánokkal biztosítják. - A felületkezelésből a légkörbe történő kibocsátást cseppleválasztóval, illetve vizes légmosóval csökkentik. - Az automatikus galvanizáló sor üzemeltetésével a hulladékkeletkezés csökkenthető pl: galvánfürdő üzemelési paramétereinek rendszeres ellenőrzésével, a kritikus üzemelési paraméterek elfogadható határokon belül tartásával, műveleti oldal kihordásának csökkentésével, a kihordott műveleti oldat visszatáplálásával a műveleti kádakba. - A kizárólag nikkel tartalmú galvániszap külön gyűjtése a hasznosítás érdekében. - A szabadba telepített elszívó ventillátorok zajszigetelését biztosítják. Miután a hatóság megállapította, hogy a dokumentáció megfelel az egységes környezethasználati dokumentáció tartalmára vonatkozó követelményeknek, a dokumentáció megküldésével megkereste a 347/2006.(XII.23.) Korm.rendelet 32/A., illetve a 4.számú melléklet által meghatározott, területileg illetékes szakhatóságokat. Így a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét, mely a /2011. számú állásfoglalásában a PROVERTHA Electronics Components Zrt. által Kapuvár, 4236/21 hrsz-ú ingatlanán üzemeltetni kívánt műanyag galvanizáló üzem egységes környezethasználati engedélyének kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból hozzájárult. Állásfoglalása a 123/1997.(VII.18.) Korm. rendeleten, a 16/2002.(IV.10.) EüM rendeleten, a, 253/1997. (XII.20.) Korm. rendeleten és a 27/2008.(XII.3.) KvVM-EüM rendeleten alapul. Kapuvár Város Címzetes Főjegyzőjét, mely a /2011.számú szakhatósági állásfoglalásban a Provertha EC Zrt. műanyag galvanizáló üzemére vonatkozó, egységes környezethasználati engedély kiadásához, mivel az helyi jelentőségű védett természeti területet nem érint hozzájárult. Megállapította, hogy a galvanizáló üzem létesítése a fák védetté nyilvánításáról szóló 38/2004.(VIII.31.) Kapuvár Város Önkormányzatának rendeletében felsorolt fákat, fasorokat nem érinti, valamint a Helyi Építési Szabályzatról szóló többször módosított 4/2004.(XI.16.) számú rendelet előírásainak megfelel. Állásfoglalása a 347/2006. (XII.23.) Korm.rendelet 32/C. b) pontján, és 4sz.mellékletének 4.pontján alapul. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóságát, mely a 17.2/1456-2/2011.számú szakhatósági állásfoglalásban feltétellel járult hozzá az engedély kiadásához, mely a határozat rendelkező részébe beépítésre került. Megállapította, hogy a galvanizáló üzem a Kapuvár, 4236/21 hrsz-ú, kivett művelési ágú ingatlanon helyezkedik el. A galvanizáló üzem termőföldnek minősülő ingatlannal közvetlenül határos. Az üzem

9 9 működése a szomszédos, eredeti művelési ágban maradó termőföld területekre várhatóan nem lesz jelentős hatással. A talajvédelmi hatóság szakhatósági jogkörében az egyes szakági (ingatlanügyi, vezetékjogi, építésügyi stb.) engedélyezési eljárások során fogja érvényesíteni a jogszabályokban előírt talajvédelmi kötelezettségeket. Állásfoglalása a évi CXXIX.tv. 1. (1) bek., 41., 43. -án, a 328/2010.(XII.27.) Korm. rendeleten, a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendeleten alapul. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység a III. fejezetben megfogalmazott előírások betartása mellett az elérhető legjobb technika követelményrendszerének megfelel, a környezet védett elemeit nem károsítja, ezért az egységes környezethasználati engedélyt a R. 20. (3), (8) bekezdése szerinti tartalommal 5 év időtartamra megadta, és a R.20 (3) bekezdése alapján a hatáskörébe tartozó külön jogszabályban meghatározott- engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe foglalta. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon túl az alábbi jogszabályi rendelkezéseken alapul: A szennyvíz kibocsátásának jellemző szennyezőanyagaira vonatkozó kibocsátási határértékek megállapítása a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet (továbbiakban Hr.) 4. számú melléklete egyéb befogadóba való közvetett bevezetésre vonatkozó közcsatornás küszöbértékeinek, valamint a technológiai szennyvízkibocsátás határétékei tekintetében a Hr. 1. számú melléklet III. rész 33. fejezet C) pontjának megfelelően történt. A csapadékvíz kibocsátására a határértékek a Hr. 2. számú melléklete időszakos vízfolyás kategória befogadóira vonatkozó területi határértékeinek megfelelően kerültek megállapításra. A szennyvízkibocsátás önellenőrzési kötelezettségének előírása a 220/2004.(VII.21.) Korm.rendelet ( Fvr. ) 27. (2) cb) pontján alapszik, az önellenőrzést és az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatást az Fvr. és a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet előírásai szerint kell végezni. Az önellenőrzési terv tartalmi követelményeit a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Az üzemi kárelhárítási tervvel kapcsolatos kötelezettségek előírásánál a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet az irányadó. A havária bejelentése a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 19. (1) bekezdésén alapul. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 22. (2) bekezdése szerint a felügyelőség a levegőtisztaság-védelmi előírásokat az elérhető legjobb technika figyelembevételével jelen eljárásban állapította meg. A pontforrások kibocsátásával kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeket a jogszabály 31. -a alapján írta elő. A légszennyező pontforrásokra vonatkozó kibocsátási határértékeket a hatóság a 4/2011. (I. 14) VM rendelet 6. melléklete, valamint a 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 3. számú melléklete alapján adta meg. A mérési előírások a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 15. (1) bekezdés a) pontján és a 14. sz. mellékletén alapulnak. A tevékenyég végzése során keletkező hulladékok gyűjtésének kötelezettségét és a további hasznosítás és ártalmatlanítási kötelezettséget a hulladékgazdálkodásról szóló 2000 évi XLIII. törvény 13. (1) bekezdése, veszélyes hulladék esetén a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet (Vhr.) 5. (2) és (3) bekezdése, települési hulladékok esetén a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet 4. (1) és a 5. (1) bekezdése írja elő. Veszélyes hulladék esetén az 1 éves gyűjtési időt a Vhr. 10. (2) bekezdése írja elő. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 98. (1) és 99. (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezéshez szükséges szolgáltatási díj mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2.. (4) bekezdése rendelkezik. Az eljáró hatóság hatáskörét és illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Győr, 2012.február 14. Németh Zoltán s.k. igazgató