ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő: Szerda: ,13-16 Péntek: óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat jogerős: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Telephely: Létesítmény: Iktatószám: /2014. Hiv. szám: - Előadó: dr. Tatár Beatrix Margit / Nagyné Bakonyi Ildikó Melléklet: 1 db Tárgy: Győr, Busch-Hungária Kft. egységes környezethasználati engedélye H a t á r o z a t I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség felülvizsgálva a 413-2/2010. és 413-5/2010 számú határozatokkal módosított és 413-9/2010. számú határozattal kiegészített K /2009. számú határozattal kiadott környezetvédelmi működési és egyben egységes környezethasználati engedélyben foglaltakat, a Busch-Hungária Kft. (székhelye: 9027 Győr, Martin út 1., statisztikai azonosító jele: ) részére a Denkstatt Hungary Kft. (1064 Budapest, Vörösmarty u. 64.) által készített környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján a kérelemnek helyt adva a 9027 Győr, Martin út 1. sz. alatti telephelyén folytatott 19 tonna/óra kapacitású vasöntödei tevékenység végzésére - levegőtisztaság-védelmi engedélyt és hulladékgazdálkodási engedélyt, valamint a telephely üzemi kárelhárítási tervének jóváhagyását is magába foglaló - egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt ad az alábbiak szerint. 1.) A tevékenység adatai: Engedélyes neve: Busch-Hungária Kft. Székhelye: 9027 Győr, Martin u. 1. Telephely címe: 9027 Győr, Martin u. 1. KSH törzsszám: KÜJ szám: KTJ szám: Létesítmény KTJ-szám: Helyrajzi száma: 5454/6 EOV koordináták: X: Y: Összterület: m 2 II. A telephelyen folytatott fő tevékenység adatai: A tevékenységet jellemző IPPC kód: 2.4. Vasfémöntödék 20 t/nap feletti termelőkapacitás felett. A telephelyen folytatott tevékenység a TEÁOR 08 szerinti besorolással: 2451 Vasöntvény gyártás. A tevékenységi kör Európai Bizottság 2000/479/EC határozata szerinti besorolása NOSE-P kód: A fémgyártás és fémtermékek előállításának jellegzetes folyamatai. A tevékenység 166/2006/EK rendelet szerinti besorolása E-PRTR: 2.d. Vasöntödék 20 tonna/óra termelési kapacitás. G:\Hatarozatok\2014\ doc 1

2 Engedélyezett kapacitás: 19 t/óra A létesítmény vas- és acélöntési napi maximum kapacitása: 456 tonna/nap (átlagos öntési kapacitás: 263,1 tonna/nap). 2.) Az alkalmazott technológia főbb jellemzői: A telephelyen a Busch - Hungária Kft. gömbgrafitos öntvények gyártását végzi a járműipar számára. Fő termékeik: kerékagy, féknyereg, keréktartó és egyéb futómű alkatrészek. A termelést 3 műszakban végzik. Az öntőüzemben az alábbi fő technológiai folyamatokat végzik: - Olvasztás - Magkészítés - Formázás - Öntés - Mechanikai tisztítás - Eseti festés III. 1.) Levegőtisztaság-védelmi engedély: A telephelyen 3 technológia keretében 8 db légszennyező pontforrás üzemel Technológiák: T1 Magkészítés T2 Öntvénytisztítás T3 Acél és öntöttvas olvasztás 1.2. Légszennyező pontforrások megnevezése: T1 P16 Magkészítő leválasztó kemence P17 Központi elszívó berendezés kéménye P19 Magszárító kemence kürtője T2 P1 Öntvénytisztító leválasztó kürtő P18 Tisztítómű elszívó berendezés kéménye P20 OMSG szemcseszóró elszívása T3 P6 Indukciós kemencék leválasztó kürtője (2db új indukciós kemence) P21 IDT elszívó kéménye 1.3. A légszennyező technológiákhoz tartozó pontforrásokat, a kibocsátott légszennyező anyagok felsorolását, valamint az elérhető legjobb technika alapján megállapított kibocsátási határértékeket, a határozat elválaszthatatlan részét képező 9. verziószámú melléklet tartalmazza. 2.) Hulladékgazdálkodási engedély: A hatóság a Kft. részére az öntőüzemében hulladékok hasznosítását az alábbiak szerint engedélyezi: 2.1. Az öntőüzemben évente összesen tonna fémhulladék hasznosítása végezhető, a fémek és fémvegyületek visszanyerése, újra feldolgozása (hasznosítási kód: R4) elnevezésű művelettel. 2

3 2.2. Hasznosítható fémhulladékok: Hulladék azonosító kód Megnevezés A maximálisan kezelhető mennyiség (t/év) vasfém részek és esztergaforgács vasfém részek és por közelebbről meg nem határozott hulladék fém csomagolási hulladék vasfémek vas és acél vas- és acélhulladék fém vas fémek vörösréz, bronz, sárgaréz alumínium nemvas fém hulladék nemvas fémek Az olvasztási-öntési technológiában hasznosítható fémhulladék együttes (összes) mennyisége: tonna/év azzal a feltétellel, hogy az olvasztási-öntési technológiában azonosító kódonként kezelhető hulladékok mennyisége nem haladhatja meg a fenti táblázatban megadott maximálisan kezelhető mennyiségi értéket. 3.) Üzemi kárelhárítási terv jóváhagyása A hatóság a Busch-Hungária Kft. (székhelye: 9027 Győr, Martin út 1., statisztikai azonosító jele: ) Győr, Martin út 1. sz. alatti telephelyén folytatott 19 tonna/óra kapacitású vasöntödei tevékenységre vonatkozóan benyújtott üzemi kárelhárítási tervet jóváhagyja. IV. A tevékenység végzése során az alábbi, az elérhető legjobb technika alapján meghatározott követelményeket kell teljesíteni: 1.) Levegőtisztaság-védelmi előírások: 1.1. A létesítmény üzemelése során folyamatosan gondoskodni kell a légszennyezési kibocsátási határértékek betartásáról. A légszennyező technológiákhoz tartozó pontforrásokat, a kibocsátott légszennyező anyagok felsorolását, valamint az elérhető legjobb technika alapján megállapított kibocsátási határértékeket, a határozat elválaszthatatlan részét képező 9. verziószámú melléklet tartalmazza Tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határérték esetében - ha a légszennyező anyag kibocsátása a tömegáram alsó határa (küszöbértéke) alá esik - a kibocsátási határérték a tömegáram alsó határához hozzárendelt, mg/m 3 -ben megadott légszennyező anyag koncentráció, amelyet a küszöbérték alatt nem kell alkalmazni. Ugyanabba az osztályba tartozó több anyag együttes, egyidejűleg történő kibocsátása esetén is meg kell tartani a fenti határértékeket. Több, különböző osztályba tartozó anyag együttes, egyidejűleg történő kibocsátása esetén a saját osztályra vonatkozó határértéket önmagában is meg kell tartani A technológiákhoz tartozó légtechnikai- és leválasztó berendezéseket üzemeltetni kell, meghibásodás esetén a tevékenységet a hiba kijavításáig fel kell függeszteni A leválasztó berendezések karbantartásáról és a biztonsági berendezések ellenőrzéséről folyamatosan gondoskodni kell A légszennyező források üzemeltetéséről üzemnaplót kell vezetni. Az üzemnaplóban rögzíteni kell a termelési adatokat, üzemidőt, üzemzavarokat, karbantartások, szűrőcserék elvégzésének idejét és módját. 3

4 1.6. Az üzemeltető a légszennyező forrásokra vonatkozóan köteles a megfelelő formanyomtatványokon adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóságnak (alapbejelentés és légszennyezés mértéke éves bejelentés) A levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatást valamennyi, a határérték megállapításban szereplő-, valamint a termikus eljárások esetében a 999 kódjelű CO 2 -ra, mint üvegházhatású gázra vonatkozóan kell megtenni Az üzemeltető az engedélyben rögzített adatokban bekövetkezett változást annak bekövetkezésétől számított legfeljebb 30 napon belül - köteles a felügyelőségnek LAL alapbejelentő lapon bejelenteni, és kérni az engedély felülvizsgálatát A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést Légszennyezés Mértéke minden év március 31-ig kell benyújtani a hatósághoz. Az éves jelentést a mérési eredmények figyelembevételével kell elkészíteni A pontforrások emisszió mérését kétévente el kell végeztetni a jogszabályban előírt tartalommal. A következő mérést legkésőbb február 18-ig kell elvégeztetni. A P21 számú pontforrás kibocsátását 6 hónapon belül, de legkésőbb az üzembehelyezést követő 60 napon belül, majd azt követően kétévente kell méréssel igazolni A tervezett mérés időpontjáról legalább 15 nappal korábban írásban értesíteni kell a felügyelőséget és a mérési jegyzőkönyvet a felügyelőség részére a mérést követő 60 napon belül meg kell küldeni A kibocsátások mérése során szabványos, vagy azzal bizonyítottan egyenértékű eredményt adó mérési módszert kell alkalmazni A pontforrások kibocsátásának mérését kizárólag akkreditált, a Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont által szervezett körmérésen, évente legalább egy alkalommal résztvevő szervezet végezheti. A mérőszervezetnek a mérések előtt el kell végeznie az ellenőrző kalibrálást A rendkívüli légszennyezést a környezetvédelmi hatóságnak a szennyezés bekövetkezésekor azonnal be kell jelenteni, a berendezéseket le kell állítani, és gondoskodni kell a szennyezés okának elhárításáról. A légszennyezésre vonatkozó adatokat az üzemnaplóban rögzíteni kell. 2.) Hulladékgazdálkodási előírások: 2.1. Az engedélyes kizárólag a III. fejezet 2.2. alpontban felsorolt hulladékok hasznosítását végezheti A hulladékot további kezelésre csak kezelésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek szabad átadni. A hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó átvételi jogosultságáról. A keletkezett hulladékok lerakással történő ártalmatlanításra való átadásakor vizsgálni kell a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendeletben meghatározott alapjellemzési kötelezettséget az alapjellemzésnek többek között ki kell terjednie annak bemutatására, hogy a lerakásra szánt hulladék sem eredeti, sem előkezelt formájában gazdaságosan nem hasznosítható-, szükség esetén a megfelelő dokumentumok meglétéről gondoskodni kell A telephelyen az egyidejűleg gyűjtött hulladék mennyisége nem haladhatja meg az egyes hulladékok anyagminőség szerinti elkülönített gyűjtésére alkalmas helyek összes befogadó kapacitását. A telephelyen egyidejűleg gyűjthető hulladék (átvett és keletkezett) mennyisége: 1500 tonna Az engedélyes, mint hulladéktermelő az ingatlanon képződött hulladék gyűjtését az ingatlan területén hulladékgazdálkodási engedély nélkül legfeljebb 1 évig végezheti Az engedélyesnek, mint hulladékbirtokosnak a hulladékot a kezelésre történő elszállítás érdekében amennyire az műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható az ingatlanon, telephelyen elkülönítetten kell gyűjtenie. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni nem lehet A kezelésre átvett és keletkező hulladék gyűjtése környezetszennyezést kizáró módon, betonozott területen ömlesztett formában és gyűjtőedényzetben, burkolatlan területen pedig csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve A hulladékok nyilvántartását a vonatkozó jogszabályban előírt kódokkal kell vezetni. A hasznosítási művelet során esetlegesen keletkező másodlagos hulladékokat a keletkezés tevékenység szerinti főcsoportba, illetve alcsoportokba kell sorolni. Másodlagosan keletkező hulladék a 20-as (települési hulladék) főcsoportba nem sorolható Az átvett, kezelt és keletkezett hulladékok vonatkozásában az adatszolgáltatást és nyilvántartást a vonatkozó jogszabályban meghatározott módon, tartalommal és gyakorisággal kell megtenni. Az adatszolgáltatási kötelezettséget az átvett és a tevékenység végzése során keletkezett hulladékokról évente a tárgyévet követő év március 1. napjáig kell teljesíteni. 4

5 2.9. A hulladékok mennyiségét mérni kell Az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést a kárelhárítás egyidejű megkezdésével az illetékes környezetvédelmi hatóságnak késedelem nélkül be kell jelenteni Az engedélyesnek az engedély érvényességi ideje alatt a tevékenységre vonatkozó érvényes környezetvédelmi felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, valamint szükség esetén céltartalékot kell képeznie a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény előírásai szerint. A környezeti károk elhárítására szolgáló elkülönített pénzeszköz az engedélyezett tevékenység befejezéséig nem mondható fel Amennyiben az engedélyben meghatározott feltételekben változás történik, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül a környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni A hasznosításra átvett fémhulladékok eredetét az átvételt megelőzően vizsgálni kell. A azonosító kódú vasfém hulladék csak engedélyezett autóbontótól vehető át. A azonosító kódú csomagolási fémhulladék esetében a vonatkozó jogszabályi előírásoknak is meg kell felelni. A BAT-nak való megfeleléssel kapcsolatos környezetvédelmi előírások: A hulladékká vált öntödei homok hasznosítási lehetőségeinek vizsgálatát január 31-ig el kell végezni és az elkészült vizsgálatot a hatóság részére meg kell küldeni Az olvasztókemencénél lévő elszívó berendezésben leválasztott por hulladék hasznosítási lehetőségeinek vizsgálatát január 31-ig el kell végezni és az elkészült vizsgálatot a hatóság részére meg kell küldeni Az öntvénytisztítás során keletkező fémtartalmú porok hasznosítási lehetőségeinek vizsgálatát január 31-ig el kell végezni és az elkészült vizsgálatot a hatóság részére meg kell küldeni. 3.) Zaj- és rezgésvédelmi előírások: 3.1. A környezeti zajforrás hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, mely határérték túllépést okozhat, az üzemeltető 30 napon belül köteles bejelenteni Felügyelőségünknek. 4.) Előírások felhagyásra 4.1. Az egységes környezethasználati engedély hatálya alá tartozó tevékenység megszüntetésével kapcsolatban környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt kell benyújtani a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálati dokumentáció tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 2. sz. melléklete szerint A telep felhagyására vonatkozó döntésről a Felügyelőséget haladéktalanul tájékoztatni kell A bontási tevékenységet a legkisebb légszennyezéssel járó technikával kell végezni A telephely, illetve az egyes területrészek bezárását megelőzően az esetlegesen a telepen lévő hulladékokat beleértve a bontás során keletkező hulladékokat is engedéllyel rendelkező hulladékkezelőknek kell átadni. A telephely bezárása után hulladék a telephelyen nem maradhat. 5.) Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi állásfoglalást adták: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 200-2/2014./VH számon a következő szakhatósági állásfoglalást adta: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a fenti tárgyban és számon indult szakhatósági eljárásában a BUSCH-HUNGÁRIA Kft. (9027 Győr, Martin u. 1.) részére - a Denkstatt Hungary Kft. által készített EKHE környezetvédelmi felülvizsgálatban, továbbá az üzemi kárelhárítási tervben foglaltak alapján - az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció elfogadásához és az engedély módosításának a kiadásához az alábbi feltételekkel járul hozzá: 1. A szennyvíz-, csapadékvíz-, valamint hűtővíz elvezető rendszer folyamatos fenntartásáról és karbantartásáról gondoskodni kell. 2. A szennyvízelvezető, valamint a csapadékcsatorna rendszerbe oldószer tartalmú szennyvíz nem vezethető. 3. A vasöntödei tevékenyég kapacitásbővítése a vízellátó, valamint a szennyvizeket, csapadékvizeket és hűtővizeket befogadó rendszerek hidraulikai kapacitásának mértékéig tervezhető. 4. Ügyelni kell arra, hogy burkolatlan üzemi felületekre veszélyes anyag ne kerülhessen a talajvíz szennyezésének elkerülése érdekében. 5. Rendszeresen el kell végezni az üzemben lévő tartályok, tárolók, konténerek állapotvizsgálatát. 6. A veszélyes anyagokat tartalmazó tartályokat kármentővel kell ellátni. 5

6 7. A tevékenység végzése során bekövetkező esetleges haváriát - a kárelhárítás egyidejű megkezdésével - a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak azonnal be kell jelenteni. 8. A tevékenység során fellépő rendkívüli események (havária) bekövetkezése esetén biztosítani kell a környezeti elemek maximális védelmét. 9. A tevékenység végzése során nem veszélyeztetheti a földtani közeg és a felszín alatti vizek állapotát. 10. Az öntöde technológiából kibocsátott hűtővíz kizárólag indirekt hűtésből származhat. 11. Az öntöde technológiájából és területéről a Rába Energiaszolgáltató Kft. által üzemeltetett, az Iparcsatornába csatlakozó csapadékcsatornába kibocsátott hűtővíz és csapadékvíz szennyezettségének az ÖFM1 és ÖFM2 ponton a következő kibocsátási határértékeknek kell megfelelnie: ph: 6-9,5 KOIk: 150 mg/l BOI5: 50 mg/l összes nitrogén: 55 mg/l ammónia-ammónium-nitrogén: 20 mg/l Összes lebegőanyag: 200 mg/l összes foszfor: 10 mg/l szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok): 10 mg/l 12. Az öntödéből a Rába Energiaszolgáltató Kft. által üzemeltetett, a Győr városi közcsatornába csatlakozó szennyvízcsatornába kibocsátott szociális szennyvíz szennyezettségének a következő kibocsátási határértékeknek kell megfelelnie: ph: 6,5-10 KOIk: 1000 mg/l BOI5: 500 mg/l összes nitrogén: 150 mg/l ammónia-ammónium-nitrogén: 100 mg/l 10 ülepedő anyag: 150 mg/l összes foszfor: 20 mg/l szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok) *: 50 mg/l összes só: 2500 mg/l *100 m 3 /d kibocsátás alatt a határérték növényi és állati eredet esetén háromszoros, fölötte kétszeres. 13. A Kft. köteles a csapadékcsatornába kibocsátott hűtővize szennyezettségét /2009. számon évre jóváhagyott önellenőrzési terv és az önellenőrzésre vonatkozó jogszabályi előírások szerint vizsgálni, és arról a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság számára adatot szolgáltatni. Az önellenőrzést a Rába Energiaszolgáltató Kft. által üzemeltetett csapadékcsatornán végzett önellenőrzéssel összehangoltan kell végezni. 14. A évre vonatkozó önellenőrezési tervet december 31-ig be kell nyújtani a Győr- Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságra jóváhagyás végett. 15. A Kft. a szennyvízkibocsátás jellemzőiről adatot kell szolgáltatni és a technológiai folyamatok üzemviteléről jelentést kell készíteni, melyet a tárgyévet követő év március 31-ig kell a Győr- Moson- Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak megküldeni. 16. Az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezést, az addig megtett intézkedések egyidejű közlésével a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak haladéktalanul be kell jelenteni, közvetlen bevezetés esetén a vízügyi igazgatóságnak /érintett vízfolyás kezelőjének/, illetve közvetett bevezetés esetén a szolgáltatónak is. Azonnali beavatkozást igénylő esetben a kárelhárítást 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően azonnal meg kell kezdeni. 17. Az engedélyesnek érvényes üzemi kárelhárítási tervvel kell rendelkeznie. 18. Az üzemi kárelhárítási terv egy példányát a gazdálkodó szervezet székhelyén, egy példányát pedig azon a telephelyén kell tartani, amelyre a terv vonatkozik. 19. A tervben rögzített anyagok és eszközök készenlétben tartásáról és rendszeres felülvizsgálatáról, pótlásáról valamint a terv adatainak folyamatos vezetéséről, azokban bekövetkezett változások rögzítéséről, átvezetéséről gondoskodni kell. 20. A kárelhárítási dokumentációban bekövetkező változásokról az engedélyező hatóság mellett az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóságot és a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot 30 napon belül értesíteni kell. 6

7 21. Engedélyes köteles az esetleges káresemény bekövetkezte esetén a kárelhárításban az illetékes vízügyi igazgatóság szakmai irányítása mellett a tervben foglaltak szerint közreműködni. Jelen állásfoglalás ellen Önálló jogorvoslatnak helye nincs, ellene jogorvoslat csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének GYR/047/ /2014. számú szakhatósági állásfoglalása a következőket tartalmazza: A Busch-Hungária Kft. (9027 Győr, Martin út 1.) Győr, Martin út 1. alatti telephelyen lévő öntödéjében folytatott tevékenységre és a tervezett kapacitásbővítésre vonatkozó egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata és módosítása ügyében a környezethasználati engedély kiadásához közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzője /2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: Busch-Hungária Kft. (9027 Győr, Martin út 1.) Győr, Martin út 1. sz. 5454/6 hrsz. alatti telehelyén lévő öntödéjében folytatott tevékenységre és a tervezett kapacitásbővítésre vonatkozó egységes környezethasználati engedély felülvizsgálata és módosítása ügyében folytatott eljáráshoz - a helyi környezet- és természetvédelmi követelmények tekintetében - kikötés nélkül hozzájárulok. Eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen fellebbezésnek helye nincs, az csak az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezésben támadható meg. V. Az egységes környezethasználati engedély december 31-ig hatályos. A környezetvédelmi hatóság az egységes környezethasználati engedély ötévenkénti felülvizsgálata érdekében elrendeli a tevékenység teljes körű felülvizsgálatát úgy, hogy az arról készített dokumentációt az engedélyesnek augusztus 1-ig be kell nyújtani. VI. A Busch-Hungária Kft. (székhelye: 9027 Győr, Martin út 1.) a kérelem elbírálásáért járó ,- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. VII. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezéshez ,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell befizetni az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség előirányzat felhasználási keretszámla MÁK számú számla javára. Az eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásai jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadhatóak meg. I n d o k o l á s A hatóság a Busch-Hungária Kft. (székhelye: 9027 Győr, Martin út 1., továbbiakban Kft.) részére a 413-2/2010. és 413-5/2010 számú határozatokkal módosított és 413-9/2010. számú határozattal kiegészített K /2009. számú határozatával a 9027 Győr, Martin u. 1. sz. alatti telephelyén lévő 8 tonna/óra kapacitású vasöntödéjében folytatott tevékenységre egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt adott. A Kft. kérelmet nyújtott be a hatósághoz, melyben az egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedély felülvizsgálatát és az üzem kapacitásának 19 tonna/óra mennyiségre történő növelését kérte, melyhez csatolta a környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt, és megfizette a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 7

8 szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (3) bekezdése alapján meghatározott ,- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A hatóság az eljárás megindulásáról értesítette a társadalmi szervezeteket, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szól 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet) 21. -a alapján hirdetményt tett közzé, melyre észrevétel nem érkezett. Ezt követően a Kft /2014. számon iktatott beadványában az eredeti kérelmét - a hatásterület által érintett ingatlanok helyrajzi számainak megadásával és új pontforrások bejelentésével kiegészítette, továbbá a tévesen megadott adatokat korrigálta. A hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 63. (1) bekezdése alapján közmeghallgatást tartott, melyen az ügyfélen kívül érdeklődő nem jelent meg. A Denkstatt Hungary Kft. (1064 Budapest, Vörösmarty u. 64.) által készített dokumentáció nem felelt meg a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény, valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet előírásainak, ezért a hatóság hiánypótlásra hívta fel a kérelmezőt. A hatóság a kiegészített dokumentáció alapján a következőket állapította meg: A tevékenység a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének 2.4. pontja alá tartozó tevékenység: Vasöntödék 20 tonna/nap feletti termelési kapacitás. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (3) bekezdése alapján amely szerint a felügyelőség hatáskörébe tartozó engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni - az engedély tartalmazza a telephely pontforrásaira vonatkozó levegőtisztaság-védelmi előírásokat és határértékeket, az öntőüzemi hulladékok hasznosítását, valamint az üzemi kárelhárítási terv jóváhagyását is. A telephelyen folytatott tevékenység A Busch-Hungária Kft ben a Busch-Rába Öntöde Kft. szétválásával jött létre. Az öntöde fő profilja a gömbgrafitos vasöntvény gyártás. A kapacitásbővítését során 2 db 10 t/óra olvasztási kapacitású, 8 t befogadóképességű indukciós kemencével bővül a technológia. Típusuk: Inductotherm. A bővítés következtében a régi 2 db 8 t/óra és az új 2 db 10 t/óra kapacitású kemencével a termelési logisztika figyelembe vételével összesen 19 t/óra maximális kapacitás válik lehetővé a gyárban, mivel a bővülés után a kemencék felváltva működnek. A Kft., tevékenysége során engedélyhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet is végez (fémhulladék hasznosítás), ezért a hatóság hulladékgazdálkodási szempontból ezt a tevékenységet kiemelten vizsgálta. A hatóság /2014. számon és /2014. számon kibocsátott irataiban hívta fel a Kft.-t, hogy adja meg hulladék azonosító kódonként az 1 év alatt hasznosítani tervezett hulladékmennyiséget. A Kft. előadta, hogy az alapanyagot gondos mérlegelést követően szerzi be, a beszerzésnél elsődleges szempont a fém kémiai összetétele és beszerzési ára. A technológia versenyképességének feltétele, hogy az üzemelés lehető legnagyobb mértékű rugalmassága biztosítható legyen. A Kft. felmérte a potenciális beszállítói bázisát és megállapította, hogy a beszállítók összességében mindegyik hulladék típusból az összes kapacitás erejéig képesek ellátni a Kft.-t fém hulladékkal. A hasznosítani kívánt hulladékok mennyiségét a Kft. nem szeretné szűkíteni azonosító kódonként, mivel ez gazdasági hátrányt jelentene a Kft. számára. Területi elhelyezkedés: A Busch-Hungária Kft. a Győri ipari park DK-i területén található kb. 800 m-re kelet felé az iparcsatornától és kb. 2 km-re DK-felé a Mosoni-Dunától. A terület a 2. számú légszennyezettségi zónába tartozik. Az alkalmazott, fő technológiai eljárások: Az öntőüzemben az alábbi fő technológiai folyamatokat végzik: - Olvasztás - Magkészítés - Formázás - Öntés - Mechanikai tisztítás - Eseti festés 8

9 Az öntvények anyagát különböző nyersvasak, acéllemez hulladékok és ötvözők, valamint a saját visszatérő öntöttvas összeolvasztásával állítják elő. Az olvasztást 2db 8 tonnás és 2db 10 tonnás indukciós kemencében végzik, a kemencék felváltva működnek, így óránként 19 tonna vas olvasztására van lehetőség. Az olvadékot egy 60 tonnás hőntartó kemencében tárolják. Itt az alapvasat homogenizálják, majd a Künkel-Wagner formázósor által diktált ütem szerint kezelik. A folyamat során egy magnézium ötvözetet tartalmazó, grafit gömbösítő kezelőegységbe csapolással kb. 2 tonnás adagokban - beállítják a végösszetételt és átszállítják az öntősorra. A formázósorra juttatott olvadékot salakolás után töltik át az öntőüstbe. Az öntőüstből a vasolvadék egy öntőrobot segítségével az öntőformákba kerül, miközben a folyó fémsugárba beoltó kezelést kap. Az öntvények alakját, méretét az öntőformák biztosítják. Az öntvények külső kontúrját és a forma-üreg megtöltését biztosító tápcsatornákat a formafelekkel, belső üregeit magokkal alakítják ki. A Künkel-Wagner gyártósoron a formafelek mechanikai kötését a kvarchomokhoz kevert bentonit és kőszén keveréke teszi lehetővé. A formázási művelet során a formaszekrénybe jutatott homokkeverék a gyártóeszköz bepréselése útján veszi fel annak alakját, majd a préselő művelet hatására szilárdul meg. A magok (öntvények belső üregeinek kialakításához szükséges önálló formadarabok) kötését epoxi gyanta tartalmú műgyanta biztosítja, ami katalizátor vagy hő hatására polimerizálódik és a homokszemcséket szilárdan összeköti, így a gyártóeszköztől elválasztva, annak negatív lenyomatát megőrzi. A formafelek és magok összeszerelésével kialakuló üreget vasolvadékkal megtöltve készül el az öntvény. A magas hő hatására a gyantatartalom jelentős része kiég. A vasolvadék megszilárdulását követően a homokot kirázatják a formaszekrényből és visszajáratják a rendszerbe. A visszajáratás során az öreghomokhoz nátriummal aktivált bentonit és kőszén keveréke, friss homok és víz kerül laborvizsgálati eredmények alapján. Az öntvényt a tápcsatornáról leválasztják, felületét szemcseszórással fémtisztára tisztítják. Ezt követően az öntvényen maradó sorjákat, revéket kézi vagy automata gépi köszörüléssel távolítják el. A selejtként keletkező termékeket visszaforgatják a termelésbe és újra beolvasztják őket. Az öntöde üzem berendezései: Tevékenység Berendezések Olvasztás ABB gyártmányú középfrekvenciás indukciós kemencék (2db), Inductotherm tip. indukciós kemencék (2db) Hőntartás ASEA típusú hőntartó kemence Magkészítés Laempe-maglövő gépek (2 db) + automata keverő H40, H25, H12, H5, H2,5 Röperwerk maglövő gépek 1 db ELPO fekecsszárító kemence 1 db automata fekecselő konvejor Formagyártás 1 db Künkel-Wagner automata formázórendszer Öntés 1 db PUMA 25 automata robot öntőgép (2 tonna/üst) Szemcseszórás WGT szemcseszóró, OMSG szemcseszóró (tápfejek) és egyéb szemcseszóró berendezések Köszörülés Kéziköszörűk és robotcella Speciális vevői igények felmerülésekor, az öntvényekre vízbázisú festékek alkalmazásával, szórófestéssel alapozó réteget visznek fel. Az éves festékfelhasználás 168 kg. Termelési adatok és kibocsátási értékek a felülvizsgált időszakban: Bruttó olvasztott mennyiség t/év 9446, , , , ,746 A telephelyen jellemzően 3 műszakban folyik a termelés. 9

10 Változások a Busch-Hungária Kft. technológiájában az elmúlt 5 évben: A régi Künkel-Wagner gyártósor és a homokmű elbontásra került. Hídház üzem elbontásra került. A Künkel-Wagner formázósor öntéskorszerűsítése: új PUMA robot öntőgép beüzemelése. Junker öntőrobot használaton kívül helyezése. Magkészítő üzem bővítése: - Új autómata fekecselő konvejor pálya kiépítése. - Két régi maglövő elbontásra került és egy új hideg maglövőt (LAEMPE) létesített a cég. Ezzel a meleg-mag berendezések jelentős részét megszüntették. Tisztító üzem automatizációja. Olvasztás: az olvasztó kemencék vezérlésének cseréje és a kemencék teljes körű felújítása. A homokhűtési rendszer bővítését hajtotta végre a Busch-Hungária Kft. A fejlesztéssel a hűtési pálya hosszabb lett, megnövekedett a hűtési idő és csökkent a selejt termékek száma. Infrastruktúra/folyamatfejlesztés: - Be- és kiszállítás csak nappali időszakban történik, - A homokhulladék gyűjtése és kiszállítása változott: - gyűjtés: deponálás helyett gyűjtés konténerbe; - szállítás: alkalmankénti helyett naponta 2-4 szállítás (napi t). Új termelés tervezési modul (termelés irányítási rendszer) használata. Új technológiai adatgyűjtő rendszer használata. Új PDM és folyamat management rendszer (Windchill PLM). Környezeti igénybevételek: 1.) Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A telephelyen 3 technológia keretében 8 db légszennyező pontforrás üzemel. Kibocsátott anyagok: szilárd anyag, nitrogén-oxidok, szén-monoxid, formaldehid, metil-formiát, metilalkohol, propil-alkohol, cink és szén-dioxid. Az indukciós kemencékből elszívott levegőt 98,6% leválasztási hatásfokú kazettás porleválasztókon vezetik ki a szabadba. Magkészítésnél az elszívott levegőt 98% leválasztó hatásfokú gázmosón, illetve kazettás porleválasztón keresztül juttatják a szabadba. Az öntvénytisztítás (szemcseszórás, durva megmunkálás) során elszívott levegő szilárd anyag tartalmát 98,6 % hatásfokú porleválasztókon csökkentik. A hatóság a T1 és T2 számú technológiák pontforrásain kibocsátott anyagokra a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. sz. melléklete szerint általános kibocsátási határértékeket adott meg. A T3 számú technológia pontforrásain kibocsátott anyagokra a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátásáról szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. sz. melléklete szerint általános kibocsátási határértékeket, valamint a rendelet 7. sz. mellékletének Acél vagy öntöttvas olvasztása pontja alapján eljárásspecifikus határértékeket állapított meg. A légszennyezést okozó technológiák sorszámozása, megnevezése, besorolása, a technológiákhoz tartozó légszennyező pontforrások megnevezése, a kibocsátott légszennyező anyagok összetétele és tömegárama, valamint a kibocsátási határértékek a mellékelt 9. verziószámú táblázatban találhatóak, amely az engedély elválaszthatatlan részét képezi. A légszennyező pontforrások akkreditált méréseit a Zrt. a felülvizsgált időszakban elvégeztette. A benyújtott mérési jegyzőkönyvek Blautech Humán- és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft és számú, a Hydra 2002 Kft. K-126/2011. és az Akusztika Mérnöki Iroda Kft. BM számú jegyzőkönyvei - alapján a kiadott határértékek biztonsággal betarthatóak. A tevékenységhez kapcsolódó szállításból eredő légszennyezés a kapacitásbővítés után átlagosan 36 tehergépjármű/nap és maximum 80 gépjármű/nap - a térség jelenlegi légszennyezettségi állapotában számottevő változást várhatóan nem okoz. A pontforrásokon kibocsátott légszennyező anyagok hatásterületét az Aermod View szoftverrel, a Gauss- Krüger terjedési modell szerinti számítással határozták meg. 10

11 A 306/2010. (XII. 23.) VM rendelet pontjában szereplő kritériumok alapján definiált legnagyobb hatásterületet a szilárd anyag (PM10) határozza meg. A hatásterület nagysága a pontforrások mértani közepétől számított 562 m. A levegőtisztaság-védelmi hatásterület az alábbi ingatlanokat érinti: Győr 5396/ /4 5454/ / / /1 5430/3 544/ / / /1 5431/4 5446/7 5456/1 5458/ / /1 5431/6 5446/8 5456/3 5458/ /1 5488/1 5433/ /9 5456/4 5458/ / /4 5733/ / / / / /6 5458/1 5458/ / /5 5442/1 5454/7 5458/4 5458/ / /1 5442/2 5454/8 5458/5 5458/ / /1 5443/7 5454/ /6 5458/ / /1 5443/8 5454/ /7 5458/ /2 5443/9 5454/6 5458/9 5458/ /1 A hatásterületen a levegőtisztaság-védelmi követelmények teljesülnek. A Zrt. adatszolgáltatási kötelezettségének (LAL és LM) a felülvizsgált időszakban eleget tett. 2.) Hulladékgazdálkodási szempontból: A létesítmény üzemelése során a vasöntöde technológiából, a karbantartás és üzemvitelből adódóan az alábbi összesített hulladék kibocsátásokkal kell számolni: Termelési/hulladék adatok Keletkezett mennyiség (kg) Tervezett kibocsátás évtől (kg) Nem veszélyes hulladék összesen: Veszélyes hulladék összesen: Hulladék összesen: Termelés (kg) (bruttó olvasztott anyag) Fajlagos hulladék (kg hulladék/kg bruttó olvasztott anyag) 0,43 0,36 0,45 Az adatszolgáltatás alapján megállapítható, hogy a hulladékok összmennyisége és tonna között változik. A hulladék jelentős mennyisége nem veszélyes hulladék, a veszélyes hulladék mindössze 0,1-1,2 %-a az összes hulladéknak. A fajlagos hulladék keletkezés az elmúlt 5 évben folyamatosan csökkent, a termelés folyamatos optimalizálásának következtében ban a fajlagos hulladéktermelés a 2009 évi fajlagos érték harmada volt. A bővítés után, a maximális kapacitás kihasználása esetén a várható keletkező hulladék maximum a jelenleg keletkező hulladék 2,4-szerese (kb tonna) lesz. A hulladék túlnyomó részét a fémöntésre használt öntőmagok és formák, amelyek különböznek, a től nevű hulladék képezi, mely lerakásra kerül. A Busch-Hungária Kft. keresi a lehetőséget a lerakásra kerülő homok hulladék egyéb módú hasznosítására. A hulladék bevizsgálása megtörtént, a hasznosítást végző vállalat keresése folyamatban van. A hulladékok gyűjtése: A hasznosításra átvett fémhulladékok gyűjtése: A beérkező, feldolgozásra váró hulladékok az erre megfelelően kialakított, fedett tárolótérbe kerülnek, ahonnan azokat mágnesdaruval továbbítják az olvasztókemence felé. A raktárcsarnokban 12 x 38 m-es boxokban tárolják a nyersanyagot. A fedett alapanyagraktár m 2 területen helyezkedik el, melynek egy részén történt a hasznosítandó hulladékok tárolása. A kapacitásbővítés során megnövekvő hasznosítandó hulladék megfelelő tárolásának biztosítása érdekében az alapanyagraktár teljes burkolata felújításra kerül és a raktározást a tejes területen biztosítja a Kft. 11

12 A tevékenység végzése során keletkező hulladékok gyűjtése: A keletkező hulladékokat a Busch Hungária Kft. területén lévő gyűjtőedényzetben kerülnek összegyűjtésre, a környezetközpontú irányítási rendszer eljárási utasításában meghatározott felelősségek és szabályok betartásával. A megfelelő gyűjtésért a Kft. minden dolgozója felelős. A gyűjtőedények elhelyezése során a következő szempontokat veszik figyelembe: a gyűjtőhelyeknek könnyen ellenőrizhetőnek, megközelíthetőnek (zavartalan elszállítási lehetőség) kell lenniük, a gyűjtőhelyek csatornahálózattal összeköttetésben nem lehetnek, tűzveszélyes anyagok esetén a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat be kell tartani, a hulladékok gyűjtését és helyszíni tárolását elkülönítetten kell megoldani, a hulladékok gyűjtésére igénybevett eszközöket feltűnően meg kell jelölni, feltüntetve rajtuk a hulladék pontos megnevezését, a hulladék azonosító kódját. A kommunális hulladékot konténerben gyűjtik, amelyet a szerződéses szolgáltató rendszeresen elszállít. Az üzemben keletkező hulladékok egy részét (pl.: homok, vaskocka) gépi szállítóeszközökkel, napi gyakorisággal szállítják a kijelölt gyűjtőhelyekre. A kapacitásbővítés következtében a várhatóan megnövekedő hulladékmennyiség tárolási kapacitása biztosított, a szállítási gyakoriság növelésével. Várhatóan a keletkező homok hulladék mennyisége a szűk keresztmetszet a bővítések során. Jelenleg heti homok hulladék elszállítás történik, ez a bővítések során az igényeknek megfelelően növekedni fog. Maximális kapacitás esetén heti fuvar lesz várható. Az irodai területeken keletkező hulladékokat a takarítással megbízott vállalkozó a beltéri konténerekbe üríti. A veszélyes hulladékot az erre a célra kijelölt munkahelyi gyűjtőkben kis mennyiségben gyűjtik, legfeljebb olyan mennyiségben, amíg nem zavarja a rendes munkavégzést. A munkahelyi gyűjtőkből a hulladék megfelelő engedéllyel és technológiával rendelkező cégeknek kerül átadásra. Az elszállítást és ártalmatlanítást SZ kísérőjegyekkel igazolják a feladattal megbízott cégek. 3.) Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A telephely Győr város kijelölt ipari területén található. Minden irányból nagy kiterjedésű ipari-gazdasági területtel határos. A város zajtól védendő területe a telekhatártól mintegy 1400 méterre található. A létesítmény tényleges zajkibocsátásának vizsgálata, zajvédelmi hatásterületének lehatárolása megtörtént mérés útján. A zajvédelmi munkarész készítőjének szakértői jogosultságát vizsgáltuk, a jogosultság igazolása a dokumentáció részét képezi. A mérési eredményeket összefoglaló Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Laboratóriuma által készített környezeti zajmérési jegyzőkönyv alapján megállapítható, hogy a létesítmény környezeti zajkibocsátása a zaj és rezgésvédelem szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet előírásainak megfelel. A dokumentáció szerint a létesítmény zajvédelmi hatásterülete a legközelebbi lakóterületet nem éri el. A lehatárolt hatásterületen belül található ingatlanok: Győr Ingatlan helyrajzi száma Közterület elnevezése 5454/3 iparterület 5454/18 iparterület 5455 iparterület 5458/10 iparterület 5458/8 iparterület 5458/9 iparterület A létesítmény működésével érintett területek zajvédelmi kategóriába sorolása Győr Város hatályos, többször módosított 1/2006. ( ) Ök. Rendelet szerinti építési szabályzata alapján történt. Fentek alapján a telephelyre vonatkozóan külön zajkibocsátási határértékek megállapítása nem indokolt. A változás bejelentési kötelezettséget a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 11. (5) bekezdése írja elő. 4.) Táj- és természetvédelmi szempontból: A beruházással érintett terület országosan nem védett, nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózat övezeteinek. Tárgyi tevékenység a táj- és természetvédelem érdekeit nem sérti. 12

13 Havária Rendkívüli esemény egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó berendezés meghibásodásakor, továbbá veszélyes hulladékot tartalmazó gyűjtőedény sérülésekor, veszélyes anyag vagy hulladék kiömlése esetén fordulhat elő. Rendkívüli légszennyezés esetleges tűzesemény során, illetve a leválasztó berendezések meghibásodása esetén fordulhat elő, melyekkel kapcsolatosan a felügyelőség előírást tett. A telephelyen a vizsgált időszakban környezet veszélyeztetésével járó rendkívüli esemény nem fordult elő. A hatóság az eljárása során tanulmányozta az elérhető legjobb technika alkalmazását, és a következőket állapította meg: A Busch-Hungária Kft. tanúsított ISO környezetirányítási rendszert működtet. A Kft. által alkalmazott elektromos indukciós kemencék energiafogyasztását folyamatosan mérik, így lehetővé téve a beavatkozást a mind hatékonyabb kihasználás érdekében. Az üzem folyamatos munkarendben üzemel, így az energiafelhasználás hatékonysága a legjobb. Az elmúlt 5 év során a fajlagos energiafogyasztás csökkenése volt látható. A kemencefedelek szorosan záródnak, azokat csak salakoláskor, adagoláskor és mintavételkor nyitják ki. Helyi elszívások (homokmű, olvasztó, tisztító) esetén a gázok kivezetése porleválasztó berendezéssel (kazettás porszűrő) történik, a szűrők tisztítása automatikus. Por emisszió: 0,5 és 16 mg/nm 3 között van, mely az ajánlott érték (5-20 mg/nm 3 ) alatti. PCDD/PCDF emisszió nem történik. Az indukciós olvasztókemence fajlagos szilárd anyag kibocsátása jelenleg 0,0025 kg/tonna. A fejlesztések után ez az érték várhatóan 0,017 kg/tonna lesz. Ajánlás 0,2 kg/t folyékony fém érték alatt tartása. A formahomokot újhomokkal meghatározott receptúra szerint frissítik. A keverési arány keverésenként kb.: 98,5% - 99% regenerált homok és 1,5% -1% új homok. A Kft. naprakész nyilvántartást vezet a keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokról a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével. A Kft. törekszik arra, hogy a keletkező hulladékok mennyiségét csökkentse, például a megfelelő tulajdonságokkal rendelkező selejt öntvények visszaolvasztásával. A veszélyes anyagok megfelelő tárolási és felhasználási körülményeinek fenntartásával a Kft. a biztonságos üzemelést, a környezet károsítását megakadályozó termelést kívánja elérni. Folyamatos törekvés a felhasználásra kerülő veszélyes anyagok helyett alternatív segédanyagok felhasználása a termelésben. A zajhatás csökkentésére az ürítőrácsok, rázógépek köré védőburkolat került kialakításra. Az eljáró hatóság megkereste az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban hatáskörrel bíró szakhatóságokat: A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 200-2/2014./VH számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség /2014. iktatószámon megkereséssel fordult a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz a BUSCH- HUNGÁRIA Kft. (9027 Győr, Martin u. 1.) részére az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció elfogadásához és az engedély módosításának a kiadásához szükséges szakhatósági állásfoglalás megadása iránt. Megkereséséhez csatolta a Denkstatt Hungary Kft. (1064 Budapest, Vörösmarty u. 64.) július 24-én készített Környezetvédelmi felülvizsgálat és a tervezett kapacitásbővítéshez kapcsolódó EKHE módosítása iránti kérelmet és annak kiegészítését, továbbá az üzemi kárelhárítási tervdokumentációt. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség /2014. iktatószámon megkereséssel fordult az Észak-dunántúli Vízügyi Hatósághoz a BUSCH-HUNGÁRIA Kft. (9027 Győr, Martin u. 1.) részére az üzemi kárelhárítási terv jóváhagyásához szükséges szakhatósági állásfoglalás megadása iránt. Megkereséséhez csatolta a Denkstatt Hungary Kft. (1064 Budapest, Vörösmarty u. 64.) június 30-án készített üzemi kárelhárítási tervdokumentációt. A Hatóság a fenti két iktatószámú levél mellékleteként megküldött dokumentációkat a hatáskörébe tartozó vízvédelmi és vízgazdálkodási szempontokból az adott eljárásban szakhatóságként eljárva, az ott meghatározott szakterületeket felülvizsgálva összevontan az alábbiakat állapította meg: 13

14 Vízellátás A telephely ivó- és ipari vízellátását a Rába Energiaszolgáltató Kft. biztosítja. Az ipari vízellátás vízbázisa a szolgáltató által üzemeltetett 2 db mélyfúrású kút. Szükség esetén a szolgáltató a városi ivóvíz- és iparivíz hálózatról átvett vizet is szolgáltathat. Az öntöde vízigénye: m 3 /d ivóvíz és m 3 /d ipari víz. A bővítés után várható éves ivóvíz igény: m 3, az éves ipari vízigény m 3. A hűtővíz ellátást szintén a Rába Energiaszolgáltató Kft. biztosítja a meglévő nyílt hűtővízrendszerből. A várható hűtővíz felhasználás a bővítés után: m 3 /év. A tűzivíz igényt a telephelyi tűzivíz-hálózatra szerelt tűzcsapok biztosítják. Szennyvizek elvezetése és kezelése A telephelyen keletkező kommunális szennyvizek a Rába Energiaszolgáltató Kft. által üzemeltetett ipartelepi szennyvíz elvezető hálózatba kerülnek kibocsátásra, amelynek befogadója a Reptéri út alatt meglévő városi közüzemi csatorna. A telephelyen végzett tevékenységekből technológiai szennyvízkibocsátás nem történik. A bővítés után várható szennyvízkibocsátás éves mennyisége: m 3. Használtvíz- és csapadékvíz elvezetés A Kft. elválasztott rendszerű csapadékvíz elvezető hálózattal rendelkezik, amely közös a szomszédos Rába Futómű Kft.-vel. Az öntöde telephelyén a déli oldali csapadékvíz csatorna a hűtőtorony használt vizeit, az északi oldali csatorna végpontja a kovácsüzem TMK épület előtt van. Az öntöde területére lehullott csapadékvizek a hűtőtorony mellett hagyják el a telephelyet és parti beömléssel jutnak az Iparcsatomába. A csapadékvíz csatornába hővel szennyezett ipari víz kerül a magkészítő berendezésekből. Az olvasztókemence és a hőntartó kemence zárt hűtőrendszerrel rendelkezik, és csak meghibásodás esetén van ipari vízfelhasználás. A csapadékcsatornába bocsátott hűtővizek nincsenek kezelve, a szennyezőanyag tartalma megegyezik a bemenő ipari víz minőségével. Anyagtárolások: Az öntöde területén az alapanyagok tárolása zárt, fedett helyen történik. A felszín alatti vizek védelme: Az öntöde területén az RT-12 és Rába 8 monitoring kutak, valamint az Öntöde I. jelű olajlefölöző és monitoring kút tulajdonosa és vízjogi üzemeltetési engedély birtokában üzemeltetője a Rába Járműipari Holding Nyrt., mely szerződés alapján viseli a Kft. megalakulását megelőzően a területen feltárt környezeti kár elhárításának teljes felelősségét. Vízbázis védőidomának érintettsége A csatolt dokumentációk alapján a hatásterület nem nyúlik túl a létesítmény által érintett 5454/6 hrsz.-ú ingatlan határán. A hivatkozott hrsz.-ú ingatlan kijelölt vízbázis védőterületét nem érinti. Felszíni és felszín alatti vizek mennyiségére gyakorolt hatás A tervezett tevékenység végzése során közvetlen felszíni és felszín alatti víz igénybevétele nem történik. A vízellátás a Rába Energiaszolgáltató Kft. által üzemeltetett rendszerekről biztosított. Felszín alatti vízbe normál üzemi körülmények során kibocsátás nem történik. A telephelyen összegyűjtött csapadékvizek, valamint a csapadékvíz csatornákon elvezetett, indirekt hűtésből származó használt hűtővizek a Rába Energiaszolgáltató Kft. által üzemeltetett ipartelepi rendszerhez csatlakozva kerülnek a felszíni víz befogadó Iparcsatomába. A keletkező szennyvizek a közüzemi csatornahálózaton keresztül a Győr városi szennyvíztisztító telepre jutnak. A telephelyen tervezett tevékenység és bővítés az érintett felszíni víz (Iparcsatoma) mennyiségére, levezető képességére nem gyakorol jelentős hatást. A szakhatóság fentiek alapján az állásfoglalás kiadása mellett döntött. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján Győr közigazgatási területe fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi kategóriába tartozik, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen található. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) 8. c) pontja alapján a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. A havária bejelentésére vonatkozó rendelkezéseket a R. 19. (1) bekezdése tartalmazza. 14

15 A hatóság a közcsatornába bocsátott szennyvíz minőségét a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletének egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetén határozta meg. A város csapadékhálózatba bocsátott csapadékvizek minőségét a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú mellékletének 4. Általános védettségi kategória befogadói esetére határozta meg. Az önellenőrzési terv készítésére és végrehajtására vonatkozó előírás a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 14. (6) pontján és a 27. (2) c.) pontján alapul. A évre vonatkozó önellenőrzési terv benyújtására vonatkozó előírás 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet 3. (5) pontján alapul. Az adatszolgáltatási és összefoglaló jelentés készítési kötelezettség teljesítésére vonatkozó előírás a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 30. (1), (2), (3), (4) bekezdésén alapul. Az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezés bejelentésére vonatkozó előírás a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 11. (2) bekezdésén, illetve a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. (1) bekezdésén alapul. Az üzemi kárelhárítási tervre való előírás a 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének pontján alapul. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szeptember 10. napjától hatályos 10. (1) bekezdés 1. pontja alapján területi vízügyi hatóságként a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jár el. A Korm. rendelet a 18. (2) bekezdés a) pontja alapján a Győr- Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság jogutódja. A Hatóság fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Ket. 44. (9) bekezdése zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. (1) és (3) bekezdése, és a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 1. pontja állapítja meg. A szeptember közötti időszak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 33. (3) bekezdés g) pontja értelmében üzemzavarnak minősül. A hatóság tájékoztatja, hogy a fentiek értelmében ez az időtartam az ügyintézési határidőbe nem számít bele. A hatóság állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL tv. 33. (8) bekezdésében biztosított ügyintézési határidőn belül adta meg. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének GYR/047/ /2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a Busch-Hungária Kft. (9027 Győr, Martin út 1.) kérelme alapján a teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálat ügyében, a hivatkozott számon megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdése és 5. számú melléklete alapján. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez megküldött dokumentáció tartalma alapján, a hatáskörömbe tartozó kérdéseket vizsgálva megállapítottam, hogy a dokumentáció a vonatkozó közegészségügyi követelményeknek megfelel, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági ügyintézési határidő: 15 nap, a tényleges ügyintézési idő: 2 nap. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (9) értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Döntésem meghozatalánál az alábbi jogszabályi előírásokat vettem figyelembe: a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 2019/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet. Hatóságom hatáskörét a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdése és 5. számú melléklete, illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. (1) és 2. (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi 15

16 szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (2) bekezdése állapítja meg. Győr megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzője /2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása a következőket tartalmazza: Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a tárgyban megjelölt ügyben folytatott előzetes vizsgálati eljárása során szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából kereste meg hivatalunkat július 16. napján érkezett levelével, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Kormány rendelet (továbbiakban: Kr.) 33. -a és az 5. sz. melléklete alapján. A megkereséshez csatolt dokumentációt a Kr. 33. (1) bekezdése és az 5. sz. melléklet 7. sora alapján a helyi környezet- és természetvédelmi szakkérdésre kiterjedően vizsgáltam és az alábbi megállapításokat tettem: A tárgyi tevékenység, létesítmény - Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a környezetvédelemről szóló 63/2003. (XII. 19.) Ök. rendeletében, a Bécsi úti nádas helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló 31/2004. (V. 28.) Ök rendeletében, továbbá Győri Építési szabályzatról (GYÉSZ-ről) és Győr Szabályozási tervéről szóló 1/2006. (I. 25.) Ök. rendeletben jóváhagyott - helyi környezet- és természetvédelmi követelményeknek megfelel. Szakhatósági állásfoglalásomat - fentiekre tekintettel - a már hivatkozott jogszabályokon és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 33. (8) bekezdése és 44. (6) bekezdése alapján adtam ki. Hatáskörömet a Kr. ismertetett, valamint 8. (1) bekezdés h) pontja, 18. (1) bekezdés e) pontja alapján, illetékességemet a Ket. 21. (1) bekezdése b) pontja alapján állapítottam meg. Az eljárási költségről a Ket alapján rendelkeztem. Az állásfoglalás elleni fellebbezést a Ket. 44. (9) bekezdése alapján zártam ki. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység a IV. fejezetben megfogalmazott előírások betartása mellett az elérhető legjobb technika követelmény rendszerének megfelel, a környezet védett elemeit nem károsítja, ezért az egységes környezethasználati és egyben környezetvédelmi működési engedélyt a felülvizsgálat eredményeképpen a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 79. (1) bekezdése és a R. 20/A. (1) bekezdése alapján 10 év időtartamra megadta, annak felülvizsgálatát a (4) bekezdésben foglaltak szerint írta elő. A R. 20. (3) bekezdése alapján a hatáskörébe tartozó külön jogszabályban meghatározott engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe foglalta. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályok mellett az alábbiakon alapul: A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8. és 9. számú melléklet. A környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet 2. számú melléklet. Az üzemi kárelhárítási terv jóváhagyása a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 6. (5) bekezdésén alapul. A levegőtisztaság-védelmi engedély a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban K r.) 25. (4) bekezdésén alapul. A légszennyező pontforrások működtetésével kapcsolatos előírások K r án alapulnak. A légszennyező anyagok általános technológiai kibocsátási határértékét a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. sz. és 7. sz. melléklete szerint kerültek megállapításra. Az adatszolgáltatásra vonatkozó követelmények meghatározása a K r. 31. (1), (2), (4) bekezdései alapján történt. A mérésre vonatkozó rendelkezéseket a hatóság a K r. 25. (2) felhatalmazása alapján állapította meg. A mérések gyakoriságát a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet (továbbiakban: VM r.) 5. -ának, a 15. (1) bekezdésének és 14. számú mellékletének megfelelően állapította meg a hatóság. A mérést kizárólag a VM rendelet 8. (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő szervezet végezheti. 16

17 A levegőtisztaság-védelmi éves jelentést K r. 7. sz. melléklete szerint kell teljesíteni. Az üzemnapló vezetéséről a VM r. 18. (1) bekezdése rendelkezik. A határozat hulladékgazdálkodási előírásai az alábbi jogszabályi helyeken, rendelkezéseken alapulnak: Alkalmazott rendeletek: A hulladékgazdálkodási engedély a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény (továbbiakban Ht.) 15. (2) bekezdésén alapul. A hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban (Hull. eng. R.). A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: NyR.). A csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: CSR.). A hulladékká vált gépjárművekről szóló 444/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet(továbbiakban: ABR.). A határozat rendelkező része IV. fejezet 2. pontjában szereplő előírások hivatkozása: 2.1. alpont: Ht. 80. (1) bekezdés b) és c) pontja és a Hull.eng.R. 7. (2) bekezdése alapján alpont: Ht. 31. (5) bekezdés és Ht. 13. (3) bekezdése alapján alpont: Hull. eng. R. 9. (2) bekezdés b) pontjában előírtakon alapul alpont: Ht. 12. (1) bekezdése alapján alpont: Ht. 12. (4) bekezdése alapján alpont: Ht. 80. (1) bekezdés e) pontja alapján alpont: Ht. 63. (1) bekezdése alapján alpont: Ht. 65. és a NyR alapján alpont: NyR.3. (1) és (2) bekezdése alapján alpont: Az előírást a évi LIII. törvény (Kvt.) 8. (1) és (2) bekezdése alapján és a Ht. 80. (1) bekezdés e) pontja alapján alpont: Ht. 71. és Hull. eng. R. 14. (1) bekezdésén alapul alpont: Hull. eng. R. 14. (1) bekezdés alapján alpont: előírását az ABR. és CSR. alapján tette a Felügyelőség. A rendelkező részben tett zajvédelmi előírások a zaj és rezgésvédelem szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 3. (3) és 10. (1) bekezdésein alapulnak. Az Országos Központi Informatikai Rendszer november 3. napjától november 12. napjáig fennálló hibája miatt határidőn belül a kért egységes környezethasználati engedély megadása nem volt lehetséges, ezért a Ket. 33. (7) bekezdése alapján a hatóság /2014. sz. végzésével az ügyintézés határidejének hosszabbításáról döntött. Az eljárási költségről a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. (1) bekezdése dc) és dd) pontjai alapján rendelkezett. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket. 98. (1) és 99. (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezési illeték mértékéről a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése rendelkezik. A szakhatóságok szakhatósági állásfoglalása elleni jogorvoslat a Ket. 44. (9) bekezdésén alapul. A hatóság hatáskörét és illetékességét a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdése, valamint 1. sz. mellékletének IV/1/A. pontja határozza meg. Győr, december 04. Dr. Buday Zsolt s.k. igazgató 17