KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: /2011. Tárgy: A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. Fővárosi Hulladékhasznosító Mű települési szilárd hulladék égetési tevékenysége egységes környezethasználati engedélyének teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata, egységes környezethasználati engedély Előadó: Köllő Orsolya dr. Bálint-Mikolcsó Eszter Gál István Gebhard Antal Fodor Tamás Némethné Fikó Krisztina Schwenk Zsuzsa Mellékletek: Te melléklet: Technológiai leírás H melléklet: Égethető hulladékok tételes felsorolása L melléklet: Pontforrások és határértékek Z melléklet: Zajkibocsátási határértékek A melléklet: Rendszeres és alkalmi jelentéstételi kötelezettségek H A T Á R O Z A T A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (1081 Budapest, Alföld u. 7., a továbbiakban: Környezethasználó) részére a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű települési szilárd hulladék égetési energetikai hasznosítás tevékenységének végzésére a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) által KTVF: 329-5/2005. és KTVF: /2006. számon módosított KTVF: /2004. számon kiadott egységes környezethasználati engedélyt módosítom, és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt egységes környezethasználati engedélyt adok, az engedélyezett tevékenység folytatásával kapcsolatban megállapított alábbi feltételek szerint. Jelen engedély jogerőre emelkedésével egyidejűleg a KTVF: 329-5/2005., KTVF: /2006. számú határozatokkal módosított KTVF: /2004. számon kiadott egységes környezethasználati engedély, mint szerkezetileg önálló határozat hatályát veszti. L e v e l e z é s i c í m : B u d a p e s t, P f. : E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : , T e l e f a x : H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: ig, péntek: ig hétfő, szerda: , ig, péntek: ig 1

2 I. A KÖRNYEZETHASZNÁLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ADATOK 1. A Környezethasználó adatai Neve: Fővárosi Közterület fenntartó Zrt. Székhelye: 1081 Budapest, Alföld u. 7. Környezetvédelmi Ügyfél Jel: Statisztikai számjel: Cégjegyzékszám: A telephely adatai Neve: Fővárosi Hulladékhasznosító Mű Címe: Budapest, XV. Mélyfúró u Helyrajzi szám: 91166/5 KTJ IPPC Létesítmény : EOV koordináták: X: , Y: A tevékenység megnevezése Települési szilárd hulladékok égetése. A Hulladékhasznosító Műben engedélyezett tevékenység R1 kódszámú hasznosítás, R4 kódszámú hasznosítás (fémkinyerés). A Hulladékhasznosító Műben a fővárosi szilárd települési hulladékok energiatermeléssel történő hasznosítását, és környezetvédelmi ártalmatlanítását végzik. 4. A telephely besorolása A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EkheR.) 2. számú mellékletének 5.2. pontja szerint: Kommunális hulladékégető berendezések 3 tonna/óra kapacitáson felül. 5. A tevékenység kapacitása Engedélyezett hulladékégetési teljesítmény: tonna/év évi tényleges adatok: Teljesítmény paraméter Mennyiség Tényleges hulladékégetési teljesítmény (tonna/év) Villamos energia (GJ/év) értékesítés (MWh/év) Távhő értékesítés (GJ/év) Üzemidő (óra/év)

3 II. A TEVÉKENYSÉG HATÁSTERÜLETÉNEK MEGHATÁR O ZÁSA Levegővédelmi szempontból érintett terület A Hulladékhasznosító Mű levegőtisztaság-védelmi hatásterülete a jelű pontforrástól számított 2,75 km sugarú kör. Zajvédelmi szempontból érintett terület A Hulladékhasznosító Mű telephelyétől DK-i irányban munkahelyi besorolású területen az Origo Filmstúdió Magyarország Kft., ÉK-i irányban a Károlyi Sándor utca Ajándék utcától északra eső szakaszán ipari-, kereskedelmi létesítmények és a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. Észak-pesti Hulladékszállítási Üzeme, DNy-i irányban a Károlyi Sándor utca Ajándék utcától délre eső szakaszán lakóházak, D-i irányban a Szántóföld utca melletti területen zajtól védendő építmények találhatók. A lakóterületek nem közvetlenül határosak a Hulladékhasznosító Mű telephelyével, de a folyamatos üzemi tevékenységből származó zaj az éjszakai órákban a lakóterületet terheli. A Hulladékhasznosító Mű mellett a BRFK gépkocsi tároló telepe található. Talaj, felszíni és felszín alatti vízvédelmi szempontból érintett terület A talaj és a felszíni, felszín alatti vizek tekintetében a tevékenység hatásterülete a Hulladékhasznosító Mű területére terjed ki. III. AZ ÜZEMELTETETT TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE ÉS A TEVÉKENYSÉG SORÁN ALKALMAZOTT ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA Az üzemeltetett technológia ismertetését jelen határozat Te melléklete tartalmazza. 1. A tevékenység során alkalmazott elérhető legjobb technika 1.1. Az elektromos energiatermelés hatékonyságának további javítása érdekében folyamatban van egy 3,0 MW teljesítményű, korszerű, ellennyomásos kiegészítő turbina beépítése A Hulladékhasznosító Műbe beérkező kevert települési szilárd hulladékból hetente kétszer történik mintavétel, melynek analízisét a Környezethasználó Analitikai és Biológiai Laboratóriumában végzik A hulladékmennyiség nem várt felhalmozódása kizárható, mivel a Hulladékhasznosító Mű kapacitását meghaladó mennyiségű települési szilárd hulladék a pusztazámori vagy a dunakeszi lerakón kerül ártalmatlanításra A hulladéktároló bunker teljesen zárt, a beöntő nyílások jelentik az egyedüli nyílást, ahol a levegő be- vagy kiáramlása lehetséges. Az égéstér primer levegőjeként a bunker légteréből szívják el a levegőt. Ezáltal a bunkerben tárolt hulladékból felszabaduló por és a hulladék bomlásakor keletkező gázok elszívása megoldott, azok a környezetbe nem kerülnek ki. 3

4 1.5. A primer levegő adagolása minden kazánban hengerenként szabályozható, ezzel optimalizálhatók a tüzelési paraméterek. A primer levegő adagolását a kiegyensúlyozott teljesítmény érdekében bizonyos bemenő paraméterektől (tüzelt hulladék minősége, kazánteljesítmény) függően a szabályozás automatikusan végzi. A szekunder égéslevegőt is folyamatosan, szabályozott módon adagolják az égéstérbe. A nagynyomáson bejuttatott szekunder levegő turbulenciát hoz létre a tűztérben, ami fokozza a füstgáz keveredését, ezáltal növeli a tartózkodási időt és biztosítja az éghető anyagok minél tökéletesebb égését A salak az eredeti hulladéktömeg kb. 23 %-át teszi ki. A Hulladékhasznosító Mű telephelyén kialakított laboratóriumban a salak izzítási veszteségét mérik a hulladékok égésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet (a továbbiakban: 3/2002. KöM rendelet) alapján. Az izzítási veszteség aránya az 5 %-os küszöbérték alatt marad, ezáltal teljesíti a BAT előírásait A tűztérben 2 db, egyenként 2,6 MW-os teljesítményű stabilizáló földgázégő (támasztóégő) és az első huzamban 2 db, egyenként 16 MW teljesítményű földgázégő (teljesítményégő) található. Alacsonyabb fűtőértékű hulladék kezelése esetén, amennyiben a hulladék önmagában nem elegendő a kívánt hőmérséklet biztosítására, az égők automatikusan bekapcsolnak. A kazánok közötti rekonstrukciójakor a maximális hőhasznosítás érdekében kiépítésre került a 4. huzam, mely által a hasznosítás hatásfoka jelentősen nőtt A kazánban az égési hőmérséklet jellemzően ºC, a 3/2002. KöM rendelet által előírt értéket minden körülmények között eléri, szükség esetén a támasztóégők működtetésével. Továbbá teljesül a PCDD/F újraképződésének csökkentése miatt szükséges, a BAT-ban előírt legalább 850 ºC tűztéri hőmérséklet is A kazán tűzterének és első huzamának megfelelő falazat kialakításával biztosított, hogy az átlagos vagy annál magasabb fűtőértékű hulladékok égetése esetén a füstgázok hőmérséklete legalább 2 mp-en keresztül 850 ºC fölötti legyen A CO és TOC kibocsátás nem haladja meg a határértékeket Mind a füstgázáram csökkentése, mind a hulladék teljesebb kiégésének biztosítása megoldott. A füstgáztisztító rendszerben a füstgáz hőmérséklete folyamatosan csökken, a kéményen kilépő füstgáz a korábbi 260 ºC helyett már csupán 130 ºC-os. A negyedik huzam beépítésével a kazánból kilépő füstgáz hőmérséklete is csak 200 ºC körüli a korábbi 270 ºC helyett, ezáltal teljesítve a BAT előírást A Hulladékhasznosító Mű energiahasznosítási rendszerének gőzparaméterei a BAT által meghatározott tartományban vannak (40 bar, 400 ºC) A füstgáztisztító rendszerben a reagensek (aktív lignit koksz, mésztej) adagolása a zsákosszűrők előtt történik, ezzel tovább csökkentve a szennyező gázkomponensek koncentrációját, így megfelelve a BAT-ban foglalt szempontoknak A kazánokban termelt gőzt villamosenergia termelésre is használják, valamint hőtartalmát is hasznosítják. A kazánok hatásfoka 83 %, mely megfelel a BAT-ban foglalt %-os tartománynak. 4

5 1.15. A Hulladékhasznosító Műben alkalmazott félszáraz füstgáztisztítási rendszer megfelel a BAT előírásainak Az EU 2008/98/EK Hulladék Keret Irányelv hulladékégető létesítmények hasznosítási hatásfokára vonatkozó útmutatás alapján meglévő létesítmények esetében 0,60. A Hulladékhasznosító Mű energia hatékonysága a évi eredmények alapján 0,757, mely érték megfelel az Európai Unió által, a hulladék termikus hasznosítására vonatkozó energiahatékonysági elvárásoknak A termelt elektromos energia mennyisége 2008-ban 2,27 MWh/t átlagos fűtőérték mellett MWh ( GJ), ami tonna hulladék hasznosítása mellett 0,43 MWh/tonna hulladék elektromos energia termelésnek felel meg. A BAT által viszonyítási pontnak tekintett 2,9 MWh/t fűtőérték mellett ez az érték 0,55 MWh/t lenne. Ezen túlmenően a létesítmény MWh ( GJ) távhőt is értékesít. IV. A TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI FELTÉTELEI 1. Általános előírások 1.1. Az engedéllyel kapcsolatos, a Felügyelőség által elfogadott változtatás jelen engedély részét képezi Minden olyan módosítás, amely az EkheR. 2. (3) bekezdés d) pontja szerint jelentős változtatásnak minősül, csak a Felügyelőség által történt engedélyezést követően valósítható meg A Környezethasználó, vagy megbízottja a Felügyelőséget azonnal köteles értesíteni, ha a környezetbe az engedélyezettől eltérő kibocsátások történnek, vagy a környezeti elemek veszélyeztetése, szennyezése következik be és így sürgős beavatkozás válik szükségessé. A Környezethasználó ilyen esetekben is köteles megtenni a szükséges kárenyhítő intézkedéseket A Környezethasználó köteles betartani a telephelyi tevékenységekkel kapcsolatosan a tájékoztatásra, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, az együttműködésre, a szennyező anyagok kibocsátására, valamint a felelősségre vonatkozó mindenkori környezetvédelmi, jogszabályi és hatósági előírásokat, határértékeket A létesítmény működésével kapcsolatos minden panaszt nyilván kell tartani. A nyilvántartást a Környezethasználó köteles a tevékenység felhagyásáig megőrizni, ellenőrzés során a Felügyelőség képviselője számára hozzáférhetővé tenni, valamint a lakosság számára méltányolható igény esetén megfelelő tájékoztatást adni A telep létesítményeit és a technológiát a vonatkozó hatályos jogszabályokban, és jelen egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak megfelelően kell működtetni. 2. Az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazására vonatkozó előírások 2.1. A Környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végeznie, a berendezéseket és a technológiákat úgy kell 5

6 működtetnie, hogy a telephely kibocsátásai jelen határozat jogerőre emelkedésétől mindenben megfeleljenek jelen egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak A Környezethasználónak intézkednie kell különösen: a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről, a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról. 3. Víz- és talajvédelmi előírások 3.1. A talajvíz minőségének nyomon követésére kialakított talajvíz monitoring rendszert a talajvízfigyelő kutakra vonatkozóan a mindenkor hatályos, jelenleg a KTVF: 574-1/2008. számú vízjogi üzemeltetési engedély alapján kell üzemeltetni A talaj monitoring vizsgálatokat éves gyakorisággal az alábbi komponensekre kell elvégezni: Összes alifás szénhidrogének (TPH-GC), Toxikus fémek: cink, kadmium, króm, higany, ólom, arzén, bárium, Általános vízkémiai paraméterek: ph, KOI, Benzol és alkil-benzolok (BTEX), Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) A Fővárosi Hulladékhasznosító Mű légszennyező anyag kibocsátása által okozott másodlagos talajszennyező hatások nyomon követésére kialakított 22 db T1 T22 jelű talaj monitoring pontot a továbbiakban is üzemeltetni kell A talaj mintavételeket a T1 T22 jelű mintavételi pontokban 0,2-0,5 méter közötti mélységtartományból átlagminta vételével kell végezni A minőségvizsgálatokat, illetőleg a mintavételeket csak arra jogosultsággal rendelkező, akkreditált szervezet végezheti. A mintavételi és laboratóriumi jegyzőkönyveket a vizsgálati eredményekhez mellékelni kell A vizsgálatok során alkalmazandó kimutatási határértékként a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben meghatározott (B) értékeknél kisebbet kell alkalmazni Az éves talaj monitoring eredmények kiértékelése során ki kell térni a változásokat kiváltó okok feltételezhető magyarázatára, illetve javaslatot kell adni az esetlegesen szükséges intézkedésekre A közcsatornába vezetett szennyvizek jellemző minőségének meg kell felelnie az érvényes KTVF: /2011. számú egységes vízjogi üzemeltetési engedélyben előírt küszöbértékeknek A KTVF: /2011. számú egységes vízjogi üzemeltetési engedélyben előírtakat a működés során be kell tartani. 6

7 4. Hulladékgazdálkodási előírások 4.1. A Hulladékhasznosító Műben csak a H mellékletben meghatározott hulladéktípusok égethetők Az égetésből származó salak mennyiségét csökkenteni kell, valamint folyamatosan biztosítani kell a nem veszélyes hulladékként való besorolhatóságának feltételeit (összekeverése veszélyes hulladékkal tilos). A dunakeszi lerakón kizárólag nem veszélyes hulladék helyezhető el A pernye és a füstgáztisztítási maradék tárolását, gyűjtését és kiszállítását egymástól elkülönítetten, zárt rendszerben, a kiporzás lehetőségének kizárásával, locsolással, zárt gyűjtőedény használatával, illetve big-bag zsákokba töltéssel kell megoldani A pernye és az egyéb füstgáztisztítási maradék veszélyes hulladéknak minősül. Elhelyezését biztosítani kell olyan szervezetnél, melynek az adott EWC kódszámú hulladékra érvényes hulladékkezelési engedélye van A pernye telephelyi (építőipari segédanyagként, szilárdítással való) hasznosítását külön eljárásban engedélyeztetni kell a Felügyelőséggel. A hasznosítási tevékenység csak érvényes hulladékkezelési engedély birtokában kezdhető meg A tevékenység során keletkezett egyéb veszélyes hulladékok (fáradt olaj, olajos rongy, felitató anyagok, olajos iszap, akkumulátor) a veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyén átmenetileg tárolhatók, csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelő szervezeteknek adhatók át A salak vas- és fémhulladék tartalmát kiszállítás előtt elektromágneses szeparációval (illetve válogatással, rostálással) le kell választani Az égetőmű tevékenységéből származó egyéb hulladékok gyűjtését, kezelését a talaj-, talajvíz- és légszennyezés lehetőségének kizárásával kell biztosítani A keletkező hulladékok mennyiségére, eredetére, fajtájára és az ártalmatlanításukra vonatkozó adatokról nyilvántartást kell vezetni A hulladék ideiglenes elhelyezésére szolgáló területeket jelezni és jelölni kell, megadva a tárolóterület maximális tárolókapacitását, valamint a hulladékok maximális tárolhatósági idejét. 5. Zajvédelmi előírások 5.1. Környezethasználó minden olyan változást, mely az üzemi létesítmény zajkibocsátásának változását eredményezi, köteles a Felügyelőségnek 30 napon belül írásban jelenteni, a változás okainak részletezésével A Környezethasználónak a Z mellékletbe foglalt zajkibocsátási határértékeket be kell tartania Amennyiben a telephelyen belül új technológia bevezetésére, korszerűsítésére, vagy berendezések és részegységek cseréjére és felújítására kerül sor, a tevékenységet 7

8 akusztikai tervezés mellett, a létesítmény zajkibocsátásának csökkentését eredményező módon kell végezni A létesítmény zajkibocsátását befolyásoló felújítás vagy a korszerűsítés, üzemi technológiai telepítés befejezését követően a környezeti zajkibocsátást műszeres mérésekkel kell ellenőrizni, a mérési eredményeket tartalmazó szakvéleményt a Felügyelőségre meg kell küldeni. 6. Levegővédelmi előírások 6.1 A technológiából származó légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit az L melléklet tartalmazza, melyeket az üzemeltetés során folyamatosan be kell tartani. 6.2 Az égetőmű üzemeltetése során a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet 3. sz. mellékletében meghatározott, légszennyező anyagokra vonatkozó kibocsátási határértékeket be kell tartani. 6.3 A hulladékok szállítása során a megfelelő műszaki védelem biztosításával kell gondoskodni arról, hogy a szállított anyag levegőterhelést ne okozzon. 6.4 Az égetőművet úgy kell üzemeltetni, hogy az égetési folyamat során keletkező füstgáz hőmérséklete az utóégetőben - az utolsó égéslevegő hozzávezetése után, a legkedvezőtlenebb körülmények esetén is - legalább 2 mp tartózkodási időig elérje a 850 ºC-ot. 6.5 A por formájú szilárd hulladékok (salak, filter por, stb.) gyűjtését, tárolását, szállítását úgy kell megoldani, hogy az anyag diffúz levegőszennyezést ne okozzon. 6.6 Folyamatosan kell mérni és rögzíteni az alábbi légszennyező anyagok kibocsátását: nitrogén-oxidok (NO x ), CO, összes szilárd anyag, TOC, HCl, HF, és kén-dioxid (SO 2 ), komponenseket a jelű helyhez kötött légszennyező pontforráson. 6.7 Az L mellékletben rögzített légszennyező anyagokra a kibocsátási határértékek teljesülését az üzemeltetőnek ötévente akkreditált mérőszervezettel végeztetett szabványos emisszió méréssel kell meghatározni a P2, P3, P4, P5, P6, P7, P8, P9, 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 jelű helyhez kötött légszennyező pontforrásokon. 6.8 A folyamatos mérőrendszer rendszeres karbantartásáról, és évente egyszer akkreditált szervezettel történő kalibrálásáról gondoskodni kell. 6.9 Folyamatosan kell mérni és rögzíteni az alábbi működési paramétereket: hőmérséklet a tűztér belsejében a falnál, a távozó füstgáz oxigénkoncentrációja, nyomása, hőmérséklete Évente legalább két mérést kell végezni az alábbi légszennyező anyagok kibocsátásának ellenőrzésére: nehézfémek, dioxinok és furánok, hidrogén-klorid (HCl), és hidrogén-fluorid (HF). A méréseket akkreditált mérőszervezettel kell elvégeztetni. 8

9 6.11 A Légszennyezés Mértéke éves jelentését (LM) a levegőterhelést követő év március 31- ig kell jelenteni a Felügyelőségre Új légszennyező forrás létesítéséhez a működés megkezdése előtt a Felügyelőség engedélyét kell kérni A bejelentés-köteles levegőterhelést okozó technológiában bekövetkezett változásokat adatlapon (LALV) is jelenteni kell a Felügyelőségnek A folyamatos kibocsátás méréséhez olyan mérőrendszert kell alkalmazni, amely a környezetvédelmi hatóság részére történő adatátvitel biztosítására alkalmas. Az adatátviteli rendszer kiépítése és működtetése az üzemeltető feladata, az adatok fogadási feltételeinek biztosítása a hatóság feladata. Az adatátvitel biztosítására alkalmas rendszer tervét el kell készíteni és be kell nyújtani a Felügyelőségre. Határidő: április A monitoringra és az adatszolgáltatásra vonatkozó általános előírások 7.1. A Környezethasználónak rendszeres és alkalmi jelentéstételi kötelezettsége van, melynek tartalmi követelményeit az A melléklet tartalmazza A monitoring rendszerben a minták vételezése, kiértékelése és a vizsgálatok pontosságának meghatározása csak a mindenkor hatályos jogszabályi előírásokon alapulhat, az ennek való megfelelést igazolni kell A Környezethasználó köteles biztosítani a biztonságos és folyamatos hozzáférést a megfigyelési/mérési/mintavételi pontokhoz A Környezethasználó köteles jelentést készíteni a monitoring köteles adatokkal kapcsolatban és a folyamatjelzők minden rendkívüli, kiugró adatáról, valamint minden ezen adatokon alapuló elemzésről A vizsgálati eredményeket összefoglaló éves monitoring jelentéseket azok kiértékelésével együtt be kell nyújtani a Felügyelőségre A monitoring jelentéseknek tartalmazniuk kell az adott időszakban elvégzett mintavételek és minőségvizsgálatok mintavételi- és laboratóriumi jegyzőkönyveit A talaj monitoring eredmények kiértékelése során ki kell térni a változásokat kiváltó okok feltételezhető magyarázatára, illetve javaslatot kell adni az esetlegesen szükséges intézkedésekre. 8. Az eltérő üzemállapotra vonatkozó előírások 8.1. Az üzemszerű állapottól való bármely eltérés esetén a környezetterhelés elleni intézkedéseket azonnal meg kell tenni az Üzemi Kárelhárítási Tervben foglaltakkal összhangban, és haladéktalanul értesíteni kell a Felügyelőséget. 9

10 8.2. A normálistól eltérő működés esetén a Környezethasználó köteles azonnal és tényszerűen rögzíteni az eseményt és a megtett intézkedéseket, valamint az erre vonatkozó dokumentumokat a Felügyelőségnek 8 napon belül megküldeni Az Üzemi Kárelhárítási Tervet folyamatosan karban kell tartani az újonnan engedélyezett változtatások figyelembevételével Az Üzemi Kárelhárítási Tervben foglaltakról a dolgozóknak oktatást kell szervezni, és gondoskodni kell arról, hogy mindhárom műszakban tartózkodjon a telepen a kárelhárítás vezetésére alkalmas személy A Környezethasználó köteles feljegyzést készíteni bármely üzem, technológia vagy berendezés működési zavaráról, meghibásodásáról, évi rendszeres leállásáról vagy karbantartás miatti leállásáról a külön erre a célra rendszeresített naplóban, valamint minden elvégzett megfigyelésről (monitoringról), mintavételről, elemzésről, kalibrációról, vizsgálatról, mérésről, tanulmányról, melyet a létesítményre vonatkozóan készítettek, illetve bármely értékelésről, elemzésről, melyet ilyen adatok felhasználásával készítettek A monitoring rendszerben feltárt, határértéket meghaladó koncentráció mérése esetén a Környezethasználó köteles az adatok tudomására jutása után haladéktalanul értesíteni a Felügyelőséget A Környezethasználó köteles a Felügyelőséget írásban a rendkívüli eseményektől eltekintve előre értesíteni az alábbi esetekben: a létesítmény tartós, teljes vagy részleges leállása; a létesítmény teljes vagy részleges leállása, mely valószínűleg meghaladja az egy éves időtartamot; a létesítmény teljes vagy részleges újraindítása leállás után. 9. Értesítési (bejelentési) kötelezettségek A Környezethasználó köteles a Felügyelőségnek 15 napon belül írásban bejelenteni: az engedélyben alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást, a cég adataiban bekövetkezett változásokat. 10. A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások A tevékenység felhagyása csak a mindenkor hatályos jelenleg a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvényben (továbbiakban Kvt.), illetve a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben megfogalmazott előírásoknak megfelelő felülvizsgálat lefolytatása után megszerzett jogerős engedély birtokában történhet. Valamely, az engedélyezett tevékenységgel összefüggő technológia felhagyásához szükséges környezetvédelmi feltételről a Felügyelőség előzetes állásfoglalását kell kérni. 10

11 10.2. A felülvizsgálati dokumentációnak a fenti jogszabályok előírásain túl kiemelten kell foglalkoznia a tevékenység befejezése után: visszamaradt környezeti állapot teljes körű feltárásával; a környezet eredeti állapotának visszaállításához szükségesnek ítélt intézkedésekkel; a tervezett utóhasznosítással, vagy amennyiben az üzem végleges felszámolására kerül sor: a felhalmozódott hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetőségeivel; a leszerelésre került gépek, berendezések újrahasznosítási lehetőségeivel, illetve szétszerelt állapotukban való hasznosításukkal; az elszennyeződött berendezések kezelésével; az épületek bontásából keletkező hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetőségeivel; az összes költség elemzésével és pénzügyi fedezetének biztosításával A tevékenység felhagyása után a telephely egészének vagy részének értékesítése csak a felhagyásra vonatkozó engedély jogerőre emelkedése után, a vevő környezetvédelmi követelményekről való tájékoztatása mellett történhet. V. E GYÉB ELŐÍRÁSOK Az engedély a jogerőre emelkedést követően február 28. napjáig érvényes. Továbbra is hatályban maradnak a következő határozatok: KTVF: /2011. VKSZ: 6.2/9/558, 6.2/9/432 KTVF: 574-1/2008. KTVF: 6039/2004. Egységes vízjogi üzemeltetési engedély Monitoring kutak vízjogi üzemeltetési engedélye Talaj és talajvíz felszámolása utóellenőrzésre kötelező határozat Az engedélyben rögzített követelményeket és előírásokat 5 évente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint - az EkheR. figyelembevételével - felül kell vizsgálni. Új egységes környezethasználati engedély csak jelen engedély érvényességének lejárta előtt 6 hónappal a Felügyelőségre benyújtott, a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalmú, teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció elbírálása után szerezhető. A környezetvédelmi felülvizsgálatot akkor is kell végezni, ha: ezt a hatályos jogszabály előírja, a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, a Környezethasználó tevékenységében az EkheR. 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatást kíván végrehajtani, az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények előírása szükséges, a működtetés biztonsága új technika alkalmazását igényli, 11

12 a tevékenység olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja, a tevékenység során jelentős szennyeződés következik be. Amennyiben a jogszabályi és/vagy hatósági előírásokat, illetve az általános és/vagy speciális környezetvédelmi érdekek érvényesülését szolgáló intézkedéseket határidőre nem hajtják végre, vagy a Környezethasználó úgy nyilatkozik, hogy nem kíván élni jogosultságával, továbbá az engedélyezéskor fennálló feltételek jelentős megváltozása esetén, a Felügyelőség az engedélyt visszavonja. Az egységes környezethasználati engedély módosítására, visszavonására az EkheR. 20. (12) bekezdése, illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) a megfelelően irányadó. A módosítás történhet hivatalból vagy kérelemre, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása az engedély visszavonását nem teszi szükségessé, ugyanakkor a Ket. vonatkozó előírásai a módosítást nem zárják ki. VI. J OG KÖV E T KE ZM É N Y E K 1. Amennyiben a Környezethasználó környezetveszélyeztetést vagy -szennyezést okoz, vagy jelen határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet az EkheR a alapján - korlátozhatja, - felfüggesztheti, - megtilthatja, vagy - az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja; és a Környezethasználót határozatban kötelezi Ft/nap bírság megfizetésére. 2. Jelen engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a környezetvédelmi hatóság határozatban kötelezi a Környezethasználót Ft bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint intézkedési terv készítésére. 3. Az egységes környezethasználati engedély más jogszabályokban előírt egyéb hatósági engedélyek, hozzájárulások megszerzése alól nem mentesít. * Egyidejűleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke Ft melyet a Környezethasználó megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez öt példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. A fellebbezési eljárás díja Ft, amelyet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. 12

13 INDOKOLÁS A Környezethasználó részére a Budapest, Mélyfúró u szám alatti Fővárosi Hulladékhasznosító Mű telephelyén végzett települési szilárd hulladékégetési energetikai hasznosítás tevékenységére vonatkozóan a Felügyelőség KF: /2004. számon engedélyt (a továbbiakban: Engedély) adott. Környezethasználó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt nyújtott be a Felügyelőségre az EkheR. 20. (8) bekezdése alapján, a meglévő jogerős Engedélyben foglalt követelmények és előírások 5 éves felülvizsgálatára. A Környezethasználó a Ft igazgatási szolgáltatási díjat lerótta. A Felügyelőség, figyelemmel a Ket. 44. (1) bekezdésében foglaltakra, megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KijelölR.) 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú melléklete alapján az ügyben érintett szakhatóságokat. Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete /2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység folytatásához kikötés nélkül hozzájárult. Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Jegyzője 49357/2/2010. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység folytatásához kikötés nélkül hozzájárult. Dunakeszi Város Önkormányzat Jegyzője 827/1/2010. számon helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően megadott szakhatósági állásfoglalásában azt a tájékoztatást adta, miszerint a Hulladékhasznosító Mű hatásterületének Dunakeszi Város közigazgatási területét érintő részén helyi védelem alatt álló természeti érték nem található. Jogszabályváltozásra tekintettel miszerint a 344/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 23. (4) bekezdésével módosított KijelölR. 4. számú mellékletének január 1. napjától hatályos 4. pontja alapján az érintett települési önkormányzat jegyzője már csak helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően jár el, mint szakhatóság Dunakeszi Város Jegyző Műszaki és Településüzemeltetési Osztályának I-815/2010. számú, építésügyi szakhatósági állásfoglalását a Felügyelőség jelen eljárásban nem vette figyelembe. A felülvizsgálati dokumentációban foglaltakat a Felügyelőség hiányosnak ítélte meg, ezért KTVF: /2010. számú végzésében a hatósági döntéshozatalhoz szükséges tényállás tisztázást írt ki zaj- és rezgésvédelmi, valamint felszín alatti vízvédelmi kérdések tekintetében. A Környezethasználó április 28. napján kelt, a Felügyelőségen május 10. napján iktatott levelében a teljesítési határidő június 25. napjára történő módosítását kérte. A Felügyelőség KTVF: /2010. számú végzésében jóváhagyta a Környezethasználó határidő módosítási kérelmét. A Környezethasználó június 23-án kelt, a Felügyelőségen június 23-án iktatott levelében a kért kiegészítő dokumentációkat benyújtotta. A kiegészítő dokumentációk áttanulmányozása után zajvédelmi szempontú kérdések tisztázása miatt további tényállás tisztázására szólította fel a Környezethasználót a Felügyelőség, melynek teljesítési határidejét augusztus 31-ben határozta meg. A Környezethasználó augusztus 18-án kelt, a Felügyelőségen augusztus 26-án iktatott levelében a teljesítési határidő szeptember 30-ra történő módosítását kérte az 13

14 akkreditált mérések és szakértői anyagok elkészíttetésének időigényességére hivatkozva. A Felügyelőség KTVF: /2010. számú végzésében jóváhagyta a Környezethasználó határidő módosítási kérelmét. A Környezethasználó szeptember 27-én kelt, a Felügyelőségen szeptember 29-én iktatott levelében a kért dokumentációt benyújtotta, melyet a Felügyelőség érdemi elbírálásra alkalmasnak ítélt. Az eljárás során a létesítményre vonatkozó vízjogi engedély felülvizsgálatára, a szennyvízkibocsátási határértékek hiányára, valamint a megváltozott jogszabályi körülményekre való tekintettel szükségessé vált egy egységes szerkezetbe foglalt vízjogi üzemeltetési engedély kiadása. Mivel a Felügyelőség a fenti vízjogi üzemeltetési engedély kiadásáig a szükséges módosításokat jelen engedélyben nem tudta megtenni, ezért KTVF: /2010. számon az eljárást felfüggesztette az egységes vízjogi üzemeltetési engedély jogerőre emelkedéséig, de legkésőbb december 31-ig. Az egységes vízjogi üzemeltetési engedély december 31. napjáig nem került kiadásra, ezért a Felügyelőség KTVF: /2011. számú levelében az eljárást ismételten felfüggesztette. A január 10. napján kelt egységes vízjogi üzemeltetési engedély KTVF: /2011. számon kiadásra került. A benyújtott teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján a Felügyelőség a tevékenység környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - az alábbi megállapításokat, értékeléseket teszi: Levegővédelmi szempontból: A Hulladékhasznosító Műben a kazánok égéslevegőjét a hulladék-bunker légteréből biztosítják. A bunkertér megszívása által biztosított, hogy a tárolt hulladékból felszabaduló gázok a környezeti levegővel ne keveredjenek, kellemetlen szaghatások a Hulladékhasznosító Mű környezetében ne jelentkezzenek. A Hulladékhasznosító Műben a hulladékégetési technológiához tartozó jelű pontforráson bocsátják ki a négy kazánból (tisztítást követően) távozó füstgázokat. A négy kazán kibocsátását egyenként külön folyamatos emissziómérő rendszerrel ellenőrzik, a pontforráson összesen kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét e mérések alapján határozzák meg. A folyamatos emissziómérő rendszer karbantartását, kalibrációját rendszeresen elvégzik. A folyamatosan mért komponensek a pontforráson a NOx, SO2, HCl, CO, HF, por és a TOC. A pontforráshoz kapcsolódó kazánokon a jogszabályban előírt féléves méréseken túl negyedévente mérik a füstgáz nehézfém-tartalmát (Hg, Cd, Tl, Sb, As, Pb, Cr, Co, Cu, Mn, Ni, V), valamint a dioxinok és furánok mennyiségét. A hulladékégetéshez kapcsolódó pontforrás légszennyező anyag kibocsátását negyedévente akkreditált mérőszervezettel is vizsgáltatják. A kazánrekonstrukcióhoz kapcsolódó fejlesztések megvalósítását követően, óta a Hulladékhasznosító Mű levegőbe történő kibocsátásai maradéktalanul megfelelnek a vonatkozó határértékeknek. A Hulladékhasznosító Mű immissziós mérőállomása a Budapest IV. kerületi Lakkozó utcai Általános Iskola melletti közterületen van kihelyezve. A Lakkozó utcai mérőállomáson a folyamatosan mért komponensek mellett a szállópor nehézfémtartalmát havonta, a sósav szintjét háromhavonta ellenőrzik. A mérések alkalmával a 14

15 kadmium, ólom, nikkel, réz és króm mennyiségét vizsgáltatják akkreditált szervezettel. A Hulladékhasznosító Mű kibocsátásának hatására kialakuló szálló por és nitrogén-oxid éves átlagkoncentrációk igen alacsonyak, messze a határértékek alatt maradnak. Összességében megállapítható, hogy a pontforrások környezetében a Hulladékhasznosító Mű kibocsátásából származó határérték túllépés nem várható. A Felügyelőség kikötéseit a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 3/2002. (II. 22.) KöM rendelet, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet és a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet előírásai alapján adta meg. A légszennyező anyagok kibocsátásának szabályozása kivételével egyéb kikötéseimet a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak alapján adtam meg. Zajvédelmi szempontból: A Hulladékhasznosító Mű folyamatosan üzemel. A telephely zajkibocsátását meghatározó zajforrások a hűtőtornyok, a kazánokhoz tartozó füstgáz elszívó ventilátorok, valamint a folyamatos gőzkifúvás. A zajszintmérések alapján készült szakvéleményben leírtak szerint a telephely zajkibocsátása nem haladja meg a határozatban előírt zajkibocsátási határértékeket. A telephelyre történő gépjárműforgalom jelentős. A szállítás volumene napi átlagban db tehergépjármű (napi fuvar). A tehergépjármű forgalom jelentős része reggel 6 óra és délután 15 óra között bonyolódik. A hulladékszállítás lakot terület érintése nélkül az M3-as autópályán keresztül történik. A zajkibocsátási határértékeket a zajforrás hatásterületén található védendő területek településrendezési terv szerinti besorolása figyelembevételével a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. (1) bekezdése alapján és e rendelet 1. sz. melléklet 1. pontja alapján állapítottam meg úgy, hogy a környezetbe jutó zaj a megengedett zajterhelési határértékeket ne haladja meg. A megengedett zajterhelési határértékeket a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklet 2. sora tartalmazza, mivel a településrendezési terv szerinti besorolása: kertvárosias beépítésű lakóterület. A telephely zajszintmérések alapján megállapított zajvédelmi szempontú hatásterületén zajtól védendő terület, épület helyezkedik el, ezért a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. (3) bekezdése alapján zajkibocsátási határérték megállapítása indokolt. Vízvédelmi szempontból: A Hulladékhasznosító Műben elsősorban technológiai és csapadékvíz, valamint a szociális épületekben kommunális szennyvíz keletkezik. A kommunális szennyvizet 30 cm átmérőjű csatornán gyűjtik össze, majd a Károlyi Sándor úti szennyvíz közcsatornába vezetik. A Hulladékhasznosító Műben felhasznált technológiai célra szánt víz jelentős része a hűtőtornyokon keresztül elpárolog, mindössze %-át szükséges szennyvízként kezelni a 15

16 létesítményben. A technológiai szennyvizek a kommunális szennyvíztől elválasztva kerülnek elvezetésre. A technológiai szennyvizek közül legnagyobb mennyiség évente körülbelül m 3 a víz-vegyi üzemben keletkezik. A technológiai szennyvizek a Károlyi Sándor - Ajándék utcai közcsatornára (I. sz. csatorna), a kommunális szennyvizek a Károlyi Sándor utcai közcsatornára kerülnek bevezetésre (II. sz. bekötőcsatorna). A telephelyen keletkező csapadékvizeket elválasztott rendszerű hálózaton gyűjtik és vezetik el. A Hulladékhasznosító Mű az elvezetésre kerülő szennyvizek minőségét a Felügyelőség által KTVF: /2010. számon elfogadott Önellenőrzési Terv alapján végzi. Talaj- és talajvíz- monitoring Mivel a szilárd települési hulladékégetés potenciális szennyező tevékenységnek számít, mely során a felszín alatti földtani közeg és a talajvíz szennyeződésének bekövetkezése nem kizárható, ezért a tevékenység végzése során a környezeti terhelést monitoring vizsgálatokkal kell folyamatosan figyelemmel kísérni. A telephelyen jelenleg jogerős KF: 6039/2004. számú határozat szerint kármentesítési eljárás keretén belül utóellenőrzési tevékenység van folyamatban, a korábban feltárt talaj- és talajvíz szennyeződés miatt. A Felügyelőség KF: 6039/2004. számon kármentesítési eljárás keretében adta ki utóellenőrzési kötelezettségről szóló határozatát, melyben előírta a területre környezeti kockázatelemzés alapján megállapított D kármentesítési célállapot határértékeket, illetve a vizsgálandó komponensek körét, valamint a talaj- és talajvíz monitoring tevékenység folytatásának elvárt gyakoriságát. A 4 darab talajvízfigyelő monitoring kútból vett vízmintákra vonatkozóan a KF: 6039/2004. számú utóellenőrzés végzésére kötelező határozat, illetve a KTVF: 574-1/2008. vízjogi üzemeltetési engedély alapján az alábbi szennyező komponenseket kellett negyedévente mérnie a Környezethasználónak: cink, kadmium, réz, nikkel, króm, higany, ólom, arzén, bárium, szelén, ón, összes alifás szénhidrogén (TPH), benzol és alkil benzolok (BTEX), PAH, ph, ammónium, nitrit, nitrát, klorid, szulfát, összes keménység, fajlagos vezetőképesség. A 22 db talaj monitoring pontból vett talajmintákra vonatkozóan a KF: 6039/2004. számú utóellenőrzés végzésére kötelező határozat alapján az alábbi szennyező komponenseket kellett évente mérnie a Környezethasználónak: cink, kadmium, réz, nikkel, króm, higany, ólom, arzén, bárium, szelén, ón, összes alifás szénhidrogén (TPH), benzol és alkil benzolok (BTEX), PAH, ph, KOI. A talaj- és talajvíz monitoring vonatkozásában a fentiekben felsorolt vizsgálandó paraméterek körét a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű technológiai folyamataiból eredően a levegőből kiülepedés, illetve havária események folytán potenciálisan a földtani közegbe, valamint a talajvízbe bejutható szennyező anyagok képezik. A talaj monitoring vizsgálati eredmények 5 éves időintervallumát áttekintve és a látható tendenciákat figyelembe véve a talajvizsgálatok tekintetében a vizsgálandó paraméterek körének szűkítését a réz, nikkel, szelén és ón szennyező komponensek tekintetében indokoltnak tartjuk, mivel az öt év vizsgálati időintervalluma alatt a favr. 3. (3) pontja szerinti B szennyezettségi határértéket egyik esetben sem lépték túl, vagy közelítették meg e szennyező paraméterek. Króm vonatkozásában azonban évben előfordult B szennyezettségi határérték túllépés, ami miatt e komponensre vonatkozóan az éves monitoring vizsgálatok folytatását a továbbiakban is szükségesnek tartjuk a rendelkező részben foglaltak szerint. A talajvíz monitoring vizsgálati eredmények 5 éves vizsgálati sorát áttekintve a KTVF: 574-1/2008. számú vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltak szerinti monitoring tevékenység 16

17 folytatását tartom indokoltnak, azzal, hogy a talajvíz vizsgálatok gyakoriságának csökkentése, valamint a vízjogi üzemeltetési engedély és az utóellenőrzési kötelezettséget előíró határozat kikötéseinek harmonizációja külön eljárás keretében lesz lefolytatva a Felügyelőségen. A talaj- és talajvíz monitoring tevékenység vonatkozásában megállapítható, hogy annak folyamatos, üzemi szinten történő folytatása, azaz a hulladékégetés környezeti hatásainak nyomon követése alapvető követelménye egy környezetvédelmi szempontból kiemelt, potenciálisan környezetszennyező tevékenység folytatásának. Ezt a tényt támasztja alá a favr. 8. -a, amelynek értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. Ezért a tevékenység végzése során a környezeti terhelést monitoring vizsgálatokkal kell folyamatosan figyelemmel kísérni. A Felügyelőségre benyújtandó monitoring jelentések tartalmi követelményeit a favr. 10. számú melléklete tartalmazza. Hulladékgazdálkodási szempontból: A Hulladékhasznosító Műben nem technológiai eredetű szilárd nem veszélyes hulladék a dolgozók szociális ellátásából, és üzemviteli tevékenységéből származik. A létesítmény üzemelése során legnagyobb mennyiségben keletkező hulladék az égetési salak valamint az égetési technológiában veszélyes hulladéknak minősülő pernye és füstgáztisztítási maradék. Egyéb veszélyes hulladékok a Hulladékhasznosító Mű területén gépek karbantartása során, vízelőkészítés során, víz-vegyi üzemben víz minőségi ellenőrzése során, a telephelyi rendelőintézetben keletkeznek. Az égetési salak tárolása zárt salakbunkerben történik, a salak kezelése során a hasznosítható fémeket leválasztják. Az égetési salakot a Környezethasználó által üzemeltetett dunakeszi, műszaki védelemmel ellátott települési szilárd hulladéklerakón helyezik el. A veszélyes hulladéknak minősülő pernyét és füstgáztisztítási maradékanyagot épületen belül elhelyezett pernyesilóban és maradékanyag tárolóban gyűjtik, elszállításig tárolják. A pernye és füstgáztisztítási maradékanyagok kezelését és ártalmatlanítását engedéllyel rendelkező szakcégek végzik. A Felügyelőség hulladékgazdálkodási előírásait a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény, a települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 19.) Korm. rendelet, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő nyilvántartásra vonatkozó követelményekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet alapján tette. Táj- és természetvédelmi szempontból: A telephely ipari területnek minősül, azon biológiailag aktív felület nem található, a felülvizsgált területnek természetvédelmi és tájvédelmi funkciója nincs. * A Felügyelőség az eljárás során figyelembe vette a kérelem alapjául szolgáló felülvizsgálati dokumentációt, valamint a szakhatósági állásfoglalásokat. 17

18 Összességében megállapítható, hogy a Hulladékhasznosítási Mű üzemszerű működése nem okoz környezetkárosítást, üzemelése nem jár olyan mértékű környezeti kockázattal, mely a környező területek használatát károsan befolyásolja. A környezetvédelmi, műszaki követelményeket, technológiákat, valamint a feltételek teljesítésének ütemezését a létesítmény műszaki jellemzőinek, földrajzi elhelyezkedésének, a környezet jelenlegi és célállapotának, és a megteendő intézkedések előnyeinek figyelembevételével határozta meg a Felügyelőség. A határozat rendelkező részében foglalt előírások betartásával hosszútávon biztosítható a környezeti elemek védelme. A Felügyelőség a fentiek és a Kvt. 66. (1) bekezdésének b) pontja, az EkheR. 20. (8) és (10) bekezdése, a 20. (12) bekezdése alapján, valamint a Ket. 71. (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Az egységes környezethasználati engedély módosítására, visszavonására az EkheR. 20. (12) bekezdése, illetve a Ket a megfelelően irányadó. A módosítás történhet hivatalból, vagy kérelemre, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása az engedély visszavonását nem teszi szükségessé, ugyanakkor a Ket. vonatkozó előírásai a módosítást nem zárják ki. Az elérhető legjobb technika szempontjából megállapítható, hogy a környezethasználat potenciális veszélyforrásait megfelelően felmérték, a rendkívüli eseményekre való felkészülés és az ilyen esetekben szükséges intézkedések kidolgozása megfelelően megtörtént. A tevékenység környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket és követelményeket a Felügyelőség a Kvt., valamint az EkheR. értelmében írta elő. Az egységes környezethasználati engedélyről szóló határozatot, mint hirdetményt a Felügyelőség a Ket. 80. (3) és (4) bekezdései, és a Kvt. 71. (3) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren ( közzéteszi, továbbá megküldi az eljárásban részt vett Budapest Főváros XV. Kerület Önkormányzat, valamint Dunakeszi Város Önkormányzat Jegyzőjének, aki köteles legkésőbb nyolc napon belül gondoskodni a hirdetmény közzétételéről. Tájékoztatom, hogy a Környezethasználónak a Kvt. 96./B (1) bekezdése alapján éves felügyeleti díjat kell fizetnie tárgyév február 28-ig. A Környezethasználó adatszolgáltatási kötelezettségéről az EkheR a, a bejelentési kötelezettségről a Kvt a alapján rendelkezett a Felügyelőség. Az engedély érvényességi idejének megállapítása az EkheR. 20. (8) bekezdésében foglaltakon alapul. Felhívom a figyelmet, hogy az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység, környezetveszélyeztetés vagy - szennyezés esetén a Felügyelőség jelen engedély VI. fejezetébe foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza. A KijelölR. 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság részére is megküldöm. 18

19 A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. A fellebbezési határidőről a Ket. 99. (1) bekezdése rendelkezik. Az igazgatási és szolgáltatási díj mértéke a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: Díjr.) 1. melléklet II. fejezetének pontja alapján került megállapításra, melyet a Kérelmező megfizetett. A fellebbezési eljárás díjának mértékét Díjr. 2. (4) bekezdése írja elő. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a KijelölR. állapítja meg. Jelen határozat fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő leteltét követő napon jogerőre emelkedik. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, február 10. Dolla Eszter s. k. igazgató Kapják: ügyintézői utasítás szerint. 19

20 Te MELLÉKLET - a KTVF: /2011. számú határozathoz Technológiai leírás 1. Alkalmazott technológia: Alapadatok: hulladékégető kazánok száma: tüzelőrendszer: kazánonkénti égetési teljesítmény: kazánonkénti gőzteljesítmény: kazán konstrukció: gőzparaméterek: füstgáztisztítás: tüzelési szilárd maradék: salakkezelés módja: füstgáztisztítási maradékanyagok: hőhasznosítás: turbina-generátor teljesítmény: füstgáz hőmérséklet a kémény előtt: kéménymagasság: 4 db hengerrostély 15 t/h 40 t/h egy dobos, természetes cirkulációjú, membránfalas, négyhuzamú kazán 40 bar, 405 o C félszáraz rendszer salak hulladékvas leválasztása elektromágnessel pernye és zsákos szűrő maradék villamosenergia termelés és távhőszolgáltatás 24 MW 130 o C 120 m A települési szilárd hulladék beszállítása a telephelyre folyamatosan történik. A legnagyobb mennyiségben kezelt hulladék az EWC kevert települési szilárd hulladék zárt, hulladéktömörítő berendezéssel felszerelt hulladékgyűjtő járműveken érkezik, a járművek ürítése automatikus. A járműveket a teherportánál üzemelő hídmérleggel mérlegelik és a beszállított hulladék adatait regisztrálják. A járművek a mérlegelést követően a rámpára hajtanak, ahonnan rakományukat a m 3 térfogatú hulladéktároló bunkerbe ürítik. A hulladéktároló tér teljesen zárt a beöntő nyílások, és a primer égéslevegő elszívása jelentik az egyedüli lehetőséget a levegő be vagy kiáramlására. Az égéstér primer levegőjét a bunker légteréből szívják el. Ezáltal a hulladék bunkerbe ürítésekor felszabaduló por és a tárolt hulladék bomlásakor keletkező gázok elszívása megoldott, azok a környezeti levegővel nem keveredhetnek, a létesítmény környezetében szaghatás a hulladék átmeneti tárolásával összefüggésben nem jelentkezhet. A bunkertérben esetleg keletkező tüzek elfojtására, oltására 3 db vízágyú van felszerelve. A bunkerteret a vezérlőteremből zárt hálózatú kamerás rendszeren keresztül folyamatosan figyelik a nem kívánt anyagok tűztérbe juttatása, illetve a veszélyhelyzetek azonosítása érdekében. A bunkertérből a hulladékot két darab polipmarkolóval ellátott híddaru segítségével juttatják a kazánok adagoló garatjába. A daruk egyenként 10 tonna teherbírásúak és gördülő hídpályán képesek a bunkertér teljes keresztmetszetében mozogni. A daruk mérleggel vannak felszerelve, ezért a kazánokba adagolt hulladék mennyisége folyamatosan nyomon követhető. A polipmarkolók a hulladék keverésére, homogenizálására is szolgálnak. Az adagoló garatok hűtöttek, izotópos szintjelzéssel vannak ellátva. A garatban a hulladék gravitációsan jut le az adagoló asztalra, ahonnan hidraulikus adagolódugattyú nyomja a hulladékot a tűztérbe. A tűztérben a hulladék tüzelése egy 30 -os lejtésű, hat hengerből álló rostélyrendszeren történik. A rostélyhengerek fordulatszáma hengerenként, fokozatmentesen állítható. A bunkertérből ventillátorokkal elszívott levegőt először gőzkaloriferen körülbelül 140 C-osra melegítik, majd rostélyhengereken keresztül a tűztérbe juttatják. Az egyes rostélyhengerekhez a 20