KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: /2012. Tárgy: Zalakerámia Zrt. Romhányi Gyáregysége (Romhány, Zrínyi út 17.) egységes környezethasználati engedélye Előadó: Tóthné Meszlényi Ágota dr. Ilosvay Zsuzsa Daróczi Zsuzsa Farkasné Török Edit Gál István Ferencz Zsuzsanna Bágyi György Szente Attila Melléklet: 1. sz. Technológiai leírás 2. sz. BAT 3. sz. A telephelyen jellemzően keletkező hulladékok mennyisége és EWC kód szerinti besorolása 4. sz. A pontforrások adatai és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékei 5. sz. Zajkibocsátási határértékek és a zajforrás hatásterületén elhelyezkedő épültek besorolása 6. sz. Adatgyűjtési és adatközlési kötelezettségek H A T Á R O Z A T A ZALAKERÁMIA Zártkörűen Működő Részvénytársaság (8946 Tófej, Rákóczi út 44.; Cg.: ; a továbbiakban: Környezethasználó) részére a Romhány, Zrínyi út 17. szám alatti Romhányi Gyáregységében végzett tevékenységére a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) által kiadott, KTVF: /2009. számon módosított KTVF: 16571/2006. számú egységes környezethasználati engedélyt (a továbbiakban: Engedély) módosítom, a módosítással egységes szerkezetbe foglalt egységes környezethasználati engedélyt adok, az engedélyezett tevékenység folytatásával kapcsolatban megállapított alábbi feltételek szerint: I. A KÖRNYEZETHASZNÁLATRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ADATOK 1. A környezethasználó (a terület tulajdonosának) adatai: Neve: ZALAKERÁMIA Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhelye: 8946 Tófej, Rákóczi út 44. Cégjegyzékszáma: Statisztikai számjele: Környezetvédelmi Ügyfél Jel (KÜJ): L e v e l e z é s i c í m : B u d a p e s t, P f. : E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : , T e l e f a x : H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: ig, péntek: ig hétfő, szerda: , ig, péntek: ig

2 2. A telephely adatai: Címe: 2654 Romhány, Zrínyi út 17. Helyrajzi száma: Romhány 819/26, 819/30. A telep mérete: m 2 Beépítettsége: 28,4 % Súlyponti EOV koordinátái: X = , Y = Környezetvédelmi Területi Jel (KTJ): KTJ IPPC Létesítmény: A telephely elhelyezkedése: Romhány község belterületén található, a Lókos-patak völgyében. Északi irányban idegen tulajdonú géptároló csarnok, mögötte mezőgazdasági hasznosítású terület, távolabb lakóterület, nyugati irányban mezőgazdasági hasznosítású terület található. Déli irányban vasúti pálya, ligetes beépítetlen terület, ill. távolabb lakóterület övezi. Keleti irányban vegyes ipari és lakóterület épült ki. 3. A tevékenység általános jellemzői: Megnevezése: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet) 2. számú mellékletének 3.5. pontja szerint: Kerámia termékek égetéssel történő gyártására szolgáló létesítmények, különösen csempék, téglák, tűzálló téglák, kőáruk vagy porcelánok gyártása 75 tonna/nap kapacitáson felül, és/vagy ahol a kemence térfogata 4 m 3 és abban az árusűrűség a 300 kg/m 3 -t meghaladja. Előállított termék: Kerámia burkolólap A TEÁOR 08 szerinti besorolása: Kerámiacsempe, -lap gyártása NOSE-P kód: Kerámiatermékek gyártása A tevékenység kapacitása: R1 üzem gyártott termék Ebből dekor termék t/év m 2 /év t/év m 2 /év Kapacitás a felülvizsgálat idején Elérhető maximális kapacitás Az üzem létesítményei: Ssz. Létesítmény Tevékenység megnevezése (technológiai lépés) Létesítés éve Alapterület (m 2 ) 1. Fogadóépület Anyagfogadó, anyagtároló rész Nyersanyagtároló, malomház masszagyártás Gyártócsarnok Atomizer Mázüzem R1 gyártósor Raktár préspor gyártás mázgyártás mázazás, lapkészítés, és kiégetés Dekorműhely 3. Gázfogadó épület Folyamatos üzemmenet biztosítása Trafóépület Folyamatos üzemmenet biztosítása Karbantartó műhely Gépek karbantartása Összesen:

3 II. A TEVÉKENYSÉG HATÁSTERÜLETÉNEK MEGHATÁROZÁSA Megállapításra került, hogy a tevékenységből országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás nem várható. Víz- és talajvédelmi szempontból: Az üzem tisztított szennyvizet felszíni vízbe nem bocsát. Egyedül a használt hűtővizek kerülnek a csapadékvíz csatornán keresztül a Lókos-patakba, ezek azonban a technológiával nem érintkeznek, szennyező anyagot nem tartalmaznak. Felszíni vizekre a tevékenység hatással nincs. A tevékenységből kibocsátás a felszín alatti vizekbe nem történik, hatása a felszín alatti vizekre nincs. A technológiai utasítások betartása mellett a padlólap gyártás során talajvízbe, talajba kibocsátás nem történik. A tevékenység a talajra hatással nincs. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: Az üzem területén található pontforrások levegőtisztaság-védelmi hatásterülete a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet) pontjában foglaltak szerint a benyújtott dokumentációban foglalt adatok alapján nem értelmezhető. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A telephely zajkibocsátását az üzemi épületekben lévő őrlődobok, a készárutörő ventilátora, a kompresszorházban lévő kompresszorok (3 db: Gardner Denver-E-Saver, Atlas Copco HGA 37, Gardner Denver-E-Screw) és az udvaron használt rakodógépek (Volvo BM4300B, L35, JCB 416), mint fő zajforrások határozzák meg. A telephely zajméréssel megállapított hatásterülete a Zrínyi, Rákóczi, Széchenyi és Kossuth utcai területekre terjed ki. Hulladékgazdálkodási szempontból: A tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékot az előírásoknak megfelelően gyűjtik. A hulladék elszállítását engedéllyel rendelkező vállalkozó végzi. A hatásterület az üzem területére terjed ki. Táj- és természetvédelmi szempontból: A telephely iparterületnek minősül. Az élővilág erőteljesen degradált, védett növény- és állatfajok nincsenek. A zöldterületeken elsősorban gyomok és nagy tűrőképességgel bíró gyér növényzet találhatók. A hatásterület a telephely területe. III. AZ ÜZEMELTETETT TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE ÉS A TEVÉKENYSÉG SORÁN ALKALMAZOTT ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA Az engedélyezett tevékenység összefoglaló leírását jelen határozat 1. számú melléklete tartalmazza. A tevékenység során alkalmazott elérhető legjobb technikának (BAT) való megfelelést jelen határozat 2. számú melléklete tartalmazza. 3

4 A telephelyen jellemzően keletkező hulladékok mennyiségét és EWC kód szerinti besorolását jelen határozat 3. számú melléklete tartalmazza. IV. A TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁNAK KÖRNYEZETVÉDELMI FELTÉTELEI 1. Általános előírások 1.1. Az engedéllyel kapcsolatos, a Felügyelőség által elfogadott változtatás jelen engedélynek a részét képezi Minden olyan módosítás, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerint jelentős változtatásnak minősül, csak a Felügyelőség által történt, a jelentős változásokra vonatkozó eljárási rend szerinti engedélyezést követően valósítható meg A Környezethasználó, vagy megbízottja a Felügyelőséget azonnal köteles értesíteni, ha a környezetbe az engedélyezettől eltérő kibocsátások történnek, vagy a környezeti elemek veszélyeztetése, szennyezése következik be, és így sürgős beavatkozás válik szükségessé. A Környezethasználó ilyen esetekben is köteles megtenni a szükséges kárenyhítő intézkedéseket A Környezethasználó köteles betartani a telephelyi tevékenységekkel kapcsolatban a tájékoztatásra, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, az együttműködésre, a szennyező anyagok kibocsátására, valamint a felelősségre vonatkozó mindenkori környezetvédelmi, jogszabályi és hatósági előírásokat, határértékeket A létesítmény működésével kapcsolatos minden panaszt nyilván kell tartani. A nyilvántartást a Környezethasználó köteles a tevékenység felhagyásáig megőrizni, ellenőrzés során a Felügyelőség képviselője számára hozzáférhetővé tenni, valamint a lakosság számára méltányolható igény esetén megfelelő tájékoztatást adni A telep létesítményeit és a technológiát a vonatkozó hatályos jogszabályokban, és jelen egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak megfelelően kell működtetni. 2. Az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazására vonatkozó előírások 2.1. A Környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával a tevékenységet úgy kell végeznie, a berendezéseket és a technológiákat úgy kell működtetnie, hogy a telephely kibocsátásai jelen határozat jogerőre emelkedésétől mindenben megfeleljenek jelen egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak A Környezethasználónak intézkednie kell különösen: - a tevékenység folytatásához szükséges környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentéséről, - a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról, - a kibocsátások megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre csökkentéséről, - hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkezett hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról, - a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről, 4

5 - tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról. 3. Víz- és talajvédelmi előírások 3.1. A földtani közeg és a felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető. Az üzemeltetés során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet) előírásait, és fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg ne szennyeződjön A területen létesített ipari vízellátó kutak üzemeltetését a mindenkor hatályos (jelenleg KTVF: /2012. számú) vízjogi üzemeltetési engedély előírásai szerint kell végezni A telephely területén a földtani közegre, felszín alatti vízre potenciális veszélyforrást jelentő létesítmények műszaki védelmének rendszeres ellenőrzéséről, karbantartásáról gondoskodni kell Bármilyen, a környezetet érintő rendkívüli eseményt haladéktalanul jelenteni kell a Felügyelőségnek. Szennyezés észlelése esetén, annak megszüntetéséről a terület tulajdonosának, illetve a szennyezés okozójának a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján a Felügyelőség jóváhagyásával intézkednie kell A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. (2) bekezdés c) pontja, 16. (3) bekezdés b) pontja, valamint a 35. (1) bekezdés a) pontja alapján történő adatszolgáltatási kötelezettséget (Alap-adatlap és Részletes-adatlap) a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet) 1. számú melléklete szerinti EA alap-adatlapok (FAVI-ENG) kitöltésével és azoknak a Felügyelőség részére való benyújtásával kell teljesíteni. Benyújtási határidő: szeptember Amennyiben az alap-adatlapokban közölt adatokban változás történik, a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. (8) bekezdés alapján be kell jelenteni a Felügyelőségnek. A bejelentést a változás évét követő év március 31-ig kell benyújtani A közcsatornába bocsátott szennyvíz minőségének meg kell felelnie a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet) 4. számú melléklete Egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetén kategória küszöbértékeinek, nevezetesen: Egyéb befogadóba Sor- Megnevezés való közvetett szám bevezetés esetén 1. ph 6,5 alatt; 10 felett Szennyező anyagok Küszöbérték (mg/l) 2. Dikromátos oxigénfogyasztás KOI k Biokémiai oxigénigény BOI ülepedő anyag Összes foszfor, P összes Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok) 50 (1) (1) 100 m 3 /d kibocsátás alatt a határérték növényi és állati eredet esetén háromszoros, fölötte kétszeres. 5

6 3.8. A fennmaradó komponenseknek a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú melléklet Egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetén előírt küszöbértékeknek kell megfelelnie A területről a Lókos-patakba vezetett csapadékvíz minőségének a KTVF: /2012. számú vízjogi üzemeltetési engedélyben rögzített határértékeknek kell megfelelni. 4. Levegőtisztaság-védelmi előírások 4.1. A helyhez kötött légszennyező pontforrásokhoz kapcsolódó technológiákból származó légszennyező anyagok jelen határozat 4. számú mellékletében meghatározott kibocsátási határértékeinek betartását biztosítani kell A levegő terhelésének minimalizálása érdekében a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben meghatározott levegővédelmi követelményeket az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazásával teljesíteni kell A légszennyező források és az azokhoz tartozó technológiai berendezések üzemviteléről folyamatosan üzemnaplót kell vezetni és hatósági ellenőrzés során be kell mutatni. Az üzemnapló a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet (a továbbiakban: 6/2011. (I. 14.) VM rendelet) 18. -ban foglalt előírásoknak megfelelően kell vezetni A rendkívüli, váratlan levegőszennyezés elkerülése érdekében a technológiai előírások betartását és a berendezések műszaki állapotát fokozottan és folyamatosan ellenőrizni kell A 4. számú mellékletben rögzített helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátásaira vonatkozóan a Légszennyezés Mértéke éves jelentést (LM) évente be kell nyújtani a Felügyelőségre a tárgyévet követő év március 31-ig a következők szerint: a tömegáram küszöb alá eső (küszöbnél kisebb tömegáram esetén) légszennyező anyag kibocsátása esetén a légszennyezés éves mértékét nem kell bejelenteni, amennyiben viszont adott légszennyező anyag kibocsátása számíthatóan vagy mérhetően eléri vagy meghaladja a küszöbértéket, a légszennyezés éves mértékét be kell jelenteni A mellékletben rögzített légszennyező anyagokra a kibocsátási határértékek teljesülését a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 14. melléklet alapján akkreditált mérőszervezettel a következő gyakorisággal kell ellenőriztetni: - kerámiagyártás mértékadó pontforrásai esetében 2 évenkénti, - egyéb pontforrásoknál 5 évenkénti méréseket kell végeztetni A levegőtisztaság-védelmi mérésekről készült vizsgálati jegyzőkönyveket a tárgyévet követő év március 31-ig be kell nyújtani a Felügyelőségre Amennyiben a tárgyi telephelyen a Felügyelőség levegőtisztaság-védelmi nyilvántartásában szereplő adatokhoz képest változás történik, a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül levegőtisztaság-védelmi változásjelentést kell a Felügyelőségre benyújtani. 5. Zaj- és rezgésvédelmi előírások 5.1. A telephelyen végzett tevékenységek nem eredményezhetnek olyan zajkibocsátást, amely az 5. számú mellékletben megadott zajkibocsátási határértékek túllépését okozzák. 6

7 5.2. A Környezethasználó minden olyan változást, mely az üzemi létesítmény zajkibocsátásának változását eredményezi, köteles a Felügyelőségnek 30 napon belül írásban jelenteni, a változás okainak részletezésével. 6. Hulladékgazdálkodási előírások 6.1. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hgt.) foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni A tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokat a környezet veszélyeztetését kizáró módon, és a további kezelés, hasznosítás elősegítése érdekében szelektíven kell gyűjteni A tevékenységből keletkező és visszamaradó veszélyes és nem veszélyes hulladékok ártalmatlanításra, hasznosításra történő átadása csak az adott hulladékokra érvényes kezelési engedéllyel rendelkező vállalkozásnak történhet. A kezelési engedély meglétéről a hulladék átadását megelőzően az engedélyesnek meg kell győződnie A hulladékok munkahelyi és üzemi tároló helyeit egyértelműen jelölni kell. A tároló edényzetet azonosító címkével kell ellátni A veszélyes hulladékok kezelése során be kell tartani a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet) előírásait. Veszélyes hulladék egy éven túli gyűjtése, tárolása tilos A veszélyes hulladék gyűjtőhelyek műszaki védelmének meg kell felelnie a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében foglalt előírásoknak A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatban be kell tartani a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásait. 7. A monitoringra és az adatszolgáltatásra vonatkozó általános előírások A Környezethasználónak rendszeres és alkalmi jelentéstételi kötelezettsége van, melynek tartalmi követelményeit a határozat 6. számú melléklete tartalmazza. 8. Az eltérő üzemállapotra vonatkozó előírások: 8.1. A Környezethasználónak haladéktalanul értesítenie kell a Felügyelőség ügyeleti szolgálatát (tel: 30/ ) az alábbiak esetén: - bármely szennyező anyag jelen engedélyben meghatározott határértékeket túllépő kibocsátása, - bármely szennyező anyag olyan kibocsátása, amely környezetszennyezést okoz, vagy okozhat, - bármely technológia, vagy berendezés működési zavara, meghibásodása, amely környezetszennyezést okoz, vagy okozhat; - olyan baleset, mely környezetszennyezést okoz vagy okozhat. - határérték túllépést okozó, rendkívüli váratlan légszennyezést okozó, rendeltetésszerű üzemeléstől eltérő (nem megfelelő működés) üzemállapot - a 48 órán belül nem kármentesíthető események, illetve katasztrófa esetén kialakult vészhelyzet A fenti bejelentéseket 48 órán belül írásos formában is be kell nyújtani a Felügyelőségre, melyben ismertetni kell az esemény okát, a megtett intézkedéseket és azok eredményességét. 7

8 8.3. A havária tervet folyamatosan karban kell tartani, az újonnan engedélyezett változtatások figyelembevételével. A havária tervben foglaltakról a dolgozóknak oktatást kell szervezni, és gondoskodni arról, hogy mindhárom műszakban tartózkodjon a telepen a kárelhárítás vezetésére alkalmas személy A tevékenység során bekövetkező havária esetén a kárelhárítási tevékenységet - a környezetszennyezést megelőző intézkedéseket, illetve szennyezés bekövetkezésekor a kármentesítést - a Felügyelőség által jóváhagyott tervnek megfelelően haladéktalanul meg kell kezdeni, és azt az üzemnaplóban rögzíteni kell A rendeltetésszerű üzemeléstől eltérő üzemállapotokat üzemnaplóban kell dokumentálni és a hatósági ellenőrzés alkalmával bemutatni A Környezethasználó köteles feljegyzést készíteni bármely üzem, technológia vagy berendezés működési zavaráról, meghibásodásáról, évi rendszeres leállásáról vagy karbantartás miatti leállásáról a külön erre a célra rendszeresített naplóban A Környezethasználó köteles a Felügyelőséget írásban 8 nappal előre a rendkívüli eseményektől eltekintve értesíteni az alábbi esetekben: - a létesítmény tartós, teljes vagy részleges leállása; - a létesítmény teljes vagy részleges újraindítása leállás után. 9. Értesítési (bejelentési) kötelezettségek: A Környezethasználó köteles a Felügyelőségnek 15 napon belül írásban bejelenteni: - az engedélyben alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást, - a cég adataiban bekövetkezett változásokat. 10. A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások: A tevékenység felhagyása csak a mindenkor hatályos jelenleg a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Kvtv.), illetve a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben megfogalmazott előírásoknak megfelelő felülvizsgálat lefolytatása után megszerzett, jogerős engedély birtokában történhet. Valamely, az engedélyezett tevékenységgel összefüggő technológia felhagyásához szükséges környezetvédelmi feltételről a Felügyelőség előzetes állásfoglalását kell kérni A felülvizsgálati dokumentációnak a fenti jogszabályok előírásain túl kiemelten kell foglalkoznia a tevékenység befejezése után: - a visszamaradt környezeti állapot teljes körű feltárásával; - a környezet eredeti állapotának visszaállításához szükségesnek ítélt intézkedésekkel; - a tervezett utóhasznosítással, vagy amennyiben az üzem végleges felszámolására kerül sor: - a felhalmozódott hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetőségeivel; - a leszerelésre került gépek, berendezések újrahasznosítási lehetőségeivel, illetve szétszerelt állapotukban való hasznosításukkal; - az elszennyeződött berendezések kezelésével; - az épületek bontásából keletkező hulladékok újrahasznosítási, illetve ártalmatlanítási lehetőségeivel; - az összes költség elemzésével és pénzügyi fedezetének biztosításával. 8

9 10.3. A tevékenység felhagyása után a telephely egészének vagy részének értékesítése csak a felhagyásra vonatkozó engedély jogerőre emelkedése után, a vevő környezetvédelmi követelményekről való tájékoztatása mellett történhet. V. SZAKHATÓSÁGI ELŐÍRÁSOK 1. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve N-172-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység további folytatásához közegészségügyi szempontból kikötés nélkül hozzájárult. 2. Romhány-Alsópetény Körjegyzője 92/2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység további folytatásához helyi környezet- és természetvédelmi szempontból kikötés nélkül hozzájárult. VI. EGYÉB ELŐÍRÁSOK 1. Jelen engedély a jogerőre emelkedést követően december 31-ig érvényes. 2. Jelen engedély jogerőre emelkedésével egyidejűleg a KTVF: /2009. számon módosított KTVF: 16571/2006. számú egységes környezethasználati engedély, mint szerkezetileg önálló határozat hatályát veszti. 3. Továbbra is hatályban marad a KTVF: /2012. számú vízjogi üzemeltetési engedély, a KTVF: /2011. számon jóváhagyott üzemi kárelhárítási terv, a KTVF: /2006. számú határozattal jóváhagyott veszélyes üzemi gyűjtőhely üzemeltetési szabályzata és a KTVF: /2011. számú határozattal jóváhagyott egyedi hulladékgazdálkodási terv, mely döntések jelen engedély részét képezik. 4. Jelen engedélyben rögzített követelményeket és előírásokat 5 évente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet figyelembevételével felül kell vizsgálni. A teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt augusztus 31-ig kell a Felügyelőségre benyújtani. Új egységes környezethasználati engedély csak jelen engedély érvényességének lejárta előtt 6 hónappal a Felügyelőségre benyújtott, a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalmú, teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció elbírálása után szerezhető. 5. Környezetvédelmi felülvizsgálatot akkor is kell végezni, ha: ezt a hatályos jogszabály előírja, a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, a Környezethasználó tevékenységében a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatást kíván végrehajtani, az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények előírása szükséges, a működtetés biztonsága új technika alkalmazását igényli, a tevékenység olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja, a tevékenység során jelentős szennyeződés következik be. 9

10 6. Amennyiben a jogszabályi és/vagy hatósági előírásokat, illetve az általános és/vagy speciális környezetvédelmi érdekek érvényesülését szolgáló intézkedéseket határidőre nem hajtják végre, vagy a Környezethasználó úgy nyilatkozik, hogy nem kíván élni jogosultságával, továbbá az engedélyezéskor fennálló feltételek jelentős megváltozása esetén, a Felügyelőség az engedélyt visszavonja. 7. Az egységes környezethasználati engedély módosítására a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (12) bekezdése megfelelően irányadó. A módosítás történhet hivatalból vagy kérelemre, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása az engedély visszavonását nem teszi szükségessé. 8. Az egységes környezethasználati engedély más jogszabályokban előírt egyéb hatósági engedélyek, hozzájárulások megszerzése alól nem mentesít. VII. JOGKÖVETKEZMÉNYEK 1. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. (1) és (5) bekezdései alapján: amennyiben a Környezethasználó környezetveszélyeztetést vagy -szennyezést okoz, vagy a fenti határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a környezetvédelmi hatóság a tevékenységet - korlátozhatja, - felfüggesztheti, - megtilthatja, vagy - az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja ; és a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. (3) bekezdése szerint: a környezethasználót a tevékenység környezetre való veszélyességétől függően ötvenezerszázezer forint/nap összegű bírság megfizetésére kötelezi. 2. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. (4) bekezdés alapján: az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatban kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére. 3. A fenti előírások határidőre történő önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 127. (2) bekezdésében és ban foglaltak alkalmazásának van helye. * Egyidejűleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke Ft, azaz hétszázötvenezer forint, melyet a Környezethasználó megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Felügyelőséghez négy példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja Ft, azaz háromszázhetvenötezer forint, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. 10

11 I N D O K O L Á S A Környezethasználó részére a Felügyelőség a Romhányi Gyáregységben folytatott kerámiagyártási tevékenységre Engedélyt adott. A PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. (1128 Budapest, Muhar u. 54., Cg ) által elkészített teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció benyújtásával a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (8) bekezdése alapján a jogerős egységes környezethasználati engedélyben foglalt követelmények és előírások öt évenkénti felülvizsgálati eljárása a Felügyelőségen december 29-én megindult. A Környezethasználó a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. melléklet III. fejezetének pontja szerint a Ft, azaz hétszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A Felügyelőség a Ket. 29. (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárás megindításáról az ismert ügyfeleket értesítette, valamint a Ket. 29. (6) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren ( közzétette az eljárás megindításáról szóló hirdetményt, továbbá a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte az eljárással érintett Romhány-Alsópetény Körjegyzőség Körjegyzőjének. Romhány-Alsópetény Körjegyzőség Körjegyzője 92/3/2011. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a hirdetmény kifüggesztése megtörtént. Továbbá a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. A Felügyelőség figyelemmel a Ket. 44. (1) bekezdésében foglaltakra megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 32/A. (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érintett szakhatóságokat. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve N-172-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (1072 Budapest, Nagydiófa u. 11.) a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú mellékletében foglaltak alapján január 6-án kelt, KTVF: 807-1/2011. iktatószámon megküldte hatóságunkhoz a ZALAKERÁMIA Zrt. (8946 Tófej, Rákóczi u. 44.) megbízásából a PROGRESSIÓ Mérnöki Iroda Kft. (1125 Budapest, Galgóczy köz 6/c.) által készített Romhányi Gyáregység (2654 Romhány, Zrínyi Miklós u. 17.) egységes környezethasználati engedélyének teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációját közegészségügyi szakhatósági állásfoglalás céljából. A dokumentáció a ZALAKERÁMIA Zrt. Romhányi Gyáregységének december 31-ig érvényes egységes környezethasználati engedélyének teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata. A felülvizsgálat a környezeti hatásokat a maximális kapacitásokra vizsgálta, elemezte. A dokumentáció kielégíti a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet tartalmi követelményeit. 11

12 A benyújtott dokumentáció szerint a tevékenység a környezetet a megengedhető mértéken felül nem terheli, a környezetterhelésből várható hatások mértéke az egyes környezeti elemek vonatkozásában az elviselhető mértéket nem lépi túl. Fentiekre tekintettel szakhatósági hozzájárulásomat közegészségügyi szempontból megadtam. Az ügyintézési határidő leteltének napja: Szakhatósági állásfoglalásomat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján biztosított hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (2) bekezdésében meghatározott illetékességi körében hoztam meg. A szakhatósági állásfoglalás alapjául a Ket. 44. (6) bekezdése, valamint 72. (1) bekezdése szolgálnak. Romhány-Alsópetény Községek Körjegyzője 92/2/2011. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Zalakerámia Zrt. (8946 Tófej, Rákóczi u. 44.) Romhányi Gyáregység (2654 Romhány, Kossuth L. út 64.) tevékenységére az Engedélyes megbízásából, a PROGRESSIÓ Mérnöki Iroda Kft. (1125 Budapest, Galgóczy köz 6/c.) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (8) bekezdés szerinti teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációt nyújtott be a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez, mint I. fokú hatósághoz. A Romhány-Alsópetény Körjegyzőséghez címzett teljes körű felülvizsgálati dokumentációban foglaltak alapján, a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú mellékletében foglaltakra, valamint a szakhatósághoz benyújtott teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció átvizsgálása után, szakhatósági állásfoglalásomat kikötés nélkül megadtam. A benyújtott teljes körű felülvizsgálati dokumentáció vizsgálatát követően megállapításra került, hogy a hatósági döntéshozatalhoz a tényállás tisztázása szükséges, ezért a Felügyelőség KTVF: /2011. számú végzésével zajvédelmi és hulladékgazdálkodási szempontból, majd KTVF: /2012. számú végzésében az elérhető legjobb technikának való megfelelés szempontjából további adatok benyújtását írta elő. A kiegészítő dokumentációk a teljesítésre előírt határidőkön belül benyújtásra kerültek. Az Engedélyben foglalt vízjogi üzemeltetési engedély december 31-ig volt érvényes, ezért a Környezethasználó a Felügyelőségen október 28. napján érkeztetett kérelmében a vízjogi üzemeltetési engedély érvényességi idejének meghosszabbítását kérte. Az Engedély felülvizsgálata és a vízjogi üzemeltetési engedély meghosszabbítása iránti kérelem miatt szükségessé vált az Engedélyben foglalt vízjogi üzemeltetési engedély új, önálló engedélyként történő kiadása. A vízjogi üzemeltetési engedélyt a Felügyelőség KTVF: /2012. számon kiadta, mely döntés február 9. napján jogerőre emelkedett. A vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás jogerős lezárásáig a Felügyelőség az Engedély környezetvédelmi felülvizsgálatát érdemben nem tudta elbírálni, ezért az eljárást a vízjogi üzemeltetési engedély jogerőre emelkedéséig, de legkésőbb augusztus 31. napjáig KTVF: /2011. számú végzésével felfüggesztette. Mivel a felfüggesztés oka a kitűzött határidő lejártakor továbbra is fennállt, a Felügyelőség KTVF: /2011. számú végzésével a felfüggesztési időtartamot meghosszabbította a vízjogi üzemeltetési engedély jogerőre emelkedéséig, de legkésőbb december 31. napjáig. 12

13 A KTVF: /2011. számú végzésben kitűzött határidő lejártával továbbra is fennállt a felfüggesztés oka, ezért KTVF: /2012. számú végzésével a KTVF: 1176/2012. számon folyamatban lévő vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás jogerős lezárásáig ismételten felfüggesztette az eljárást. Tekintettel arra, hogy a felfüggesztést követően a környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció szakmai értékelésére rendelkezésre álló ügyintézési határidő nem volt elegendő a kérelem érdemi elbírálására, a Felügyelőség KTVF: /2012. számú végzésével az egységes környezethasználati engedély öt évenkénti felülvizsgálati eljárásának ügyintézési határidejét 30 nappal meghosszabbította. * A benyújtott teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján a Felügyelőség a tevékenység környezeti hatásaira vonatkozóan a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl az alábbi megállapításokat, értékeléseket teszi: Víz- és talajvédelmi szempontból: A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. -a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. A dokumentáció szerint a területre hulló csapadékvizet a gyár területén kialakított csatornarendszer vezeti el, a területen szikkasztás nem történik. A hordós tároló és az ülepítő medencék környezetének betonburkolattal történő ellátása megtörtént. A területen létesített ipari vízellátó kutak KTVF: /2012. számon vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek. A tárgyi telephelyen a Környezethasználó a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 13. (1) bekezdés szerinti engedélyköteles tevékenységet végez, melyre vonatkozóan adatszolgáltatásra köteles a 35. (1) bekezdés a) pontja alapján. Az adatszolgáltatást a 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet 1. melléklete szerinti EA alap-adatlapok (FAVI-ENG) kitöltésével és azoknak a Felügyelőség részére való benyújtásával kell teljesíteni. FAVI-ENG köteles tevékenység a telephelyen: veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely, üzemanyagtöltő berendezés. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. (8) bekezdés alapján a FAVI-ENG alapadatlapon közölt adatokban bekövetkezett változást az anyagforgalomban bekövetkezett 25%-nál nagyobb változás fölött, bevezetéseknél minden esetben be kell jelenteni a Felügyelőségre a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal az éves jelentés részeként vagy új adatlapon. A területről a kommunális szennyvizeket közcsatornába vezetik, melynek végső befogadója Romhány szennyvíztisztító telepe, továbbá a területen keletkező technológiai szennyvizeket a technológiába visszavezetik. A KTVF: /2012. számú vízjogi üzemeltetési engedélyben a területről a Lókos-patakba vezetett csapadékvizek minőségére vonatkozó előírások rögzítésre kerültek. A közcsatornába bocsátott szennyvíz minőségére vonatkozó határértékek a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 9. és 21., valamint a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 3. alapján kerültek előírásra. 13

14 Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A tevékenység teljes körű felülvizsgálati dokumentációjában minden kibocsátási határértékkel rendelkező komponensre elkészítették a terjedési modellszámításokat. A transzmissziós számítások alapján megállapítható, hogy a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet pontjában foglalt meghatározás értelmében a légszennyező pontforrások hatásterülete a benyújtott dokumentációban foglalt adatok alapján nem értelmezhető. A telephelyen folytatott padlólap gyártási tevékenységhez 15 db üzemelő pontforrás tartozik. Bejelentett diffúz forrás nincs. Kiporzás az anyag-előkészítés és a masszakészítés során keletkezik. A kiporzás mértékét locsolással csökkentik. A technológiai egységek korszerű kialakításúak. A technológiában keletkező légszennyező anyagok elszívása és külső légtérbe vezetése megfelelően kivitelezett. Tárgyi telephelyen működő pontforrások légszennyezőanyag kibocsátása az akkreditált mérőszervezet által elvégezett szabványos emisszió mérésről készült vizsgálati jegyzőkönyvek alapján nem lépi túl a jogszabályban előírt határértékeket. A telepre történő beszállítás és a telepen belüli szállítás során a levegőterhelés a jogszabályban előírt határérték alatt marad. Összefoglalóan megállapítható, hogy a pontforrások környezetében az üzem kibocsátásából származó határérték túllépés nem várható. Fentiekre való tekintettel a Felügyelőség megállapította, hogy a tevékenység további folytatása a rendelkező részben előírtak betartása mellett levegőtisztaság-védelmi szempontból engedélyezhető. A pontforrásokra vonatkozó légszennyező anyag kibocsátási határértékeket a Felügyelőség a 140 kw th és az ennél nagyobb, de 50 MW th -nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet 3. számú mellékletében foglaltak és a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (a továbbiakban: 4/2011. (I. 14.) VM rendelet) 6. számú és 7. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével állapította meg. A Felügyelőség levegőtisztaság-védelmi szempontból a véleményét és előírásait a teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció, valamint a rendelkezésére álló levegőtisztaság-védelmi dokumentációk vizsgálata után a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet, és a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet figyelembevételével alakította ki. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból A beadott felülvizsgálati dokumentáció 3. számú melléklete tartalmazza a környezeti zajszint mérésről Sipos László fizikus, környezetvédelmi szakmérnök szakértői véleményét. A mérések a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet) 5. számú mellékletében előírt tartalmi követelmények szerint kerültek dokumentálásra. A méréseket a vonatkozó szabványok alapján végezték: - MSZ :1998. sz. A környezeti zaj vizsgálata és értékelése - MSZ ISO :2009.sz. Akusztika. A környezeti zaj leírása, mérése és értékelése. 1. rész: Alapmennyiségek és értékelési eljárások - MSZ ISO :2009.sz. Akusztika. A környezeti zaj leírása, mérése és értékelése. 2. rész: A környezeti zajszintek meghatározása - MSZ ISO :1995. sz. Akusztika. A környezeti zaj leírása és mérése 3. rész: Alkalmazás minősítéshez 14

15 A telephely zajvédelmi szempontú hatásterülete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 284/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet) ai alapján került meghatározásra. A zajkibocsátási határértékek a helyszínrajz és a zajforrás hatásterületén található védendő területek településrendezési terv szerinti besorolása figyelembevételével a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. (1) bekezdése és 1. számú mellékletének 1. pontja alapján kerültek megállapításra úgy, hogy a környezetbe jutó zaj a megengedett zajterhelési határértékeket ne haladja meg. A megengedett zajterhelési határértékeket a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. mellékletének 2. és 4. sora tartalmazza, mivel a terület besorolása: lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) és gazdasági terület. A január 1. óta hatályos 284/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. (5) bekezdése szerint: A környezeti zajforrást üzemeltető (a környezeti zajforrásnak minősülő tevékenységet végző) a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, amely határérték-túllépést okozhat, 30 napon belül, külön jogszabályban foglalt eljárás szerint (bejelentő lapon) köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. A környezetvédelmi hatóság a változásjelentés alapján, amennyiben szükséges, a meglévő határozatot módosítja vagy visszavonja, illetve új kibocsátási határértéket állapít meg. A Felügyelőség zaj- és rezgésvédelmi előírásait a fentiek alapján adta meg. Hulladékgazdálkodási szempontból A felülvizsgálati dokumentáció, illetve annak az eljárás során benyújtott kiegészítése részletesen ismerteti a tevékenység során alkalmazott technológiákat. Tételesen, EWC kódok szerint felsorolták a keletkezett hulladékokat és azok mennyiségét éves bontásban, megnevezték a hulladékokat átvevő hasznosító/ártalmatlanító szervezeteket. A veszélyes hulladékok gyűjtése a Felügyelőség által elfogadott üzemeltetési szabályzattal rendelkező üzemi gyűjtőhelyen történik. A Felügyelőség hulladékgazdálkodási szempontú előírásait a Hgt., a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 19.) Korm. rendelet, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, valamint a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet alapján adta meg. Táj- és természetvédelmi szempontból Az üzem területe országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet, a természet védelméről szóló évi LIII. törvény 23. (2) bekezdés alapján ex lege védett természeti területet, illetve természeti értéket nem érint. Tárgyi terület az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat részét nem képezi, az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét nem érinti. Az üzem területén folytatott tevékenység táj- és természetvédelmi érdekeket nem sért. 15

16 * A Felügyelőség az eljárás során figyelembe vette a kérelem alapjául szolgáló felülvizsgálati dokumentációt, valamint a szakhatósági állásfoglalásokat, illetve a Felügyelőség szakosztályai által adott véleményeket. Összességében megállapítható, hogy a telep üzemszerű működése nem okoz környezetkárosítást, üzemelése nem jár olyan mértékű környezeti kockázattal, mely a környező területek használatát károsan befolyásolná. A környezetvédelmi, műszaki követelményeket, technológiákat, valamint a feltételek teljesítésének ütemezését a létesítmény műszaki jellemzőinek, földrajzi elhelyezkedésének, a környezet jelenlegi és célállapotának, és a megteendő intézkedések előnyeinek figyelembevételével határozta meg a Felügyelőség. A határozat rendelkező részében foglalt előírások betartásával hosszútávon biztosítható a környezeti elemek védelme. A dokumentációban nem került megjelölve, elkülönítve ismertetésre olyan adat, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 3. b) pontja szerint minősített adatnak minősül, vagy amely a Környezethasználó szerint üzleti titkot képez. A Felügyelőség a fentiek és a Kvtv. 66. (1) bekezdésének b) pontja, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (8) bekezdése, valamint a Ket. 71. (1) és 72. (1) bekezdéseiben foglaltak figyelembevételével a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A Felügyelőség döntésének meghozatala során figyelembe vette a Kvtv., a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, valamint az engedélyezett tevékenységre vonatkozó speciális környezetvédelmi (víz- és talajvédelmi, levegőtisztaság-védelmi, hulladékgazdálkodási, környezeti zaj- és rezgésvédelmi) és természetvédelmi jogszabályok előírásait. A tevékenység környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket és követelményeket a Felügyelőség a Kvtv., valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében írta elő. Tájékoztatom, hogy a Környezethasználónak a Kvtv. 96/B. (1) bekezdése alapján éves felügyeleti díjat kell fizetni tárgyév február 28-ig. A Környezethasználó a évi fizetési kötelezettségének eleget tett. A Környezethasználó adatszolgáltatási kötelezettségéről a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 23. -a, a bejelentési kötelezettségről a Kvtv a alapján rendelkezett a Felügyelőség. Az engedély érvényességi idejének megállapítása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. (8) bekezdésében foglaltakon alapul. Felhívom a figyelmet, hogy az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység, környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén a Felügyelőség jelen engedély VII. fejezetébe foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza. 16

17 Felhívom továbbá Környezethasználó figyelmét, hogy a teljesítés elmulasztása, illetve a határozatban előírtak nem megfelelő teljesítése esetén a Ket (2) bekezdése alapján a végrehajtást végzéssel elrendelem, továbbá a 134. d) pontja szerint, a 61. -ban meghatározott mértékű eljárási bírság kiszabásának van helye, amelynek legkisebb összege ötezer forint, legmagasabb összege jogi személy esetén egymillió forint. Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható. A Felügyelőség az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. (1) bekezdés db) és ed) pontjai alapján foglalta a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. (3) bekezdése értelmében a hivatalában, a honlapján ( és a központi elektronikus rendszeren ( közzéteszi, továbbá a Ket. 80. (3) és (4) bekezdései alapján a határozatot, mint hirdetményt megküldi az eljárásban részt vett Romhány-Alsópetény Körjegyzőjének, aki a kézhezvételt követően köteles gondoskodni annak nyilvános közzétételéről. A Körjegyző tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. A fellebbezés előterjesztésének idejéről a Ket. 99. (1) bekezdése rendelkezik. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. melléklet III. fejezetének pontja alapján került megállapításra, melyet a Környezethasználó megfizetett. (Számla száma: ÁK-186/2011.) A fellebbezési eljárás díjáról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát megküldi az illetékes Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. (1) bekezdésének c) pontja és 1. számú mellékletének IV. 5. pontja szabályozza. Felhívom a Környezethasználót arra, hogy a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, ezt követően megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Környezethasználó bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 11.) veheti át azt (azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. 17

18 Jelen döntés fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő lejártát követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, május 10. Dolla Eszter s. k. igazgató 18

19 KTVF: /2012. számú határozat 1. számú melléklet Technológiai leírás A KTVF:16571/2006. sz. határozat kiadása óta a technológiában az alábbi változások történtek: - Korábban két gyártási folyamat volt kiépítve, azonban az R2 gyártósort 2006-ban felszámolták, a helyén jelenleg raktározási tevékenységet folytatnak, valamint ide telepítették a dekor üzem vágó üzemét. - Beszerzésre került egy törőberendezés, mellyel a selejt termékeket törik, majd termékként értékesítik. - Tervbe vették az üzem jelentős kapacitás bővítését, melynek előzetes vizsgálatát a Felügyelőség /2006. számú határozatában zárta le. A bővítés végül nem valósult meg. A TECHNOLÓGIA ÁTTEKINTŐ ISMERTETÉSE A telephelyen folytatott kerámia burkolólap gyártás két fő gyártási folyamatra osztható: egyszer égetett termékek előállítása (későbbiekben R1 gyártási folyamat), dekor gyártó üzem A technológiák lépései a következők: Egyszer égetett termék előállítása: masszagyártás, préspor gyártás, préselés, mázazás, kiégetés, válogatás, csomagolás Dekor gyártó üzem késztermék vágás vágott elemek ragasztása Masszagyártás A nyersanyagok jellemzően ömlesztett formában vasúton és tengelyen érkezhetnek. Az anyagokat szabad levegőn, félig zárt tároló téren silókban, illetve épületben tárolják. Kisebb kiszerelésű szilárd alapanyagokat zsákokban, a folyékony halmazállapotúakat tartályokban szállítják. A masszagyártáshoz szükséges anyagokat és ásványi anyagokat a technológiában meghatározott receptura alapján számítógépes mérleg segítségével az őrlődob kapacitásának megfelelő adagban mérik be. A masszaüzemben található 8 db nedvesőrlésű dobmalomban történik a masszaiszap előállítása a monoporóza és monocottura alapanyagokból. Préspor gyártás A porlasztva szárítás (atomizerezés) alapanyaga a masszagyártás során előállított és megfelelő technológiai paraméterekkel rendelkező massza. Az ikerkádakból az atomizermasszát porcelándugattyús szivattyúval juttatják szűrővel ellátott vezetékrendszeren keresztül a koronába. 19

20 Az atomizerezéssel, vagyis porlasztva szárítással történik a meghatározott szemszerkezetű és nedvességtartalmú atomizerpor előállítása. A szárításhoz felhasznált meleg levegőt (füstgázt) az atomizer meleg levegő előállító berendezésében állítják elő földgáz elégetésével. A mért hőfok o C. A füstgázt ventilátor segítségével, szigeteléssel ellátott csőrendszeren keresztül juttatják az atomizertérbe. Az elporlasztott massza száradás után az atomizer kúpos palástjára hullik és onnan adagolón keresztül ferdeszalagra kerül. A folyamat során a finomport folyamatosan elszívják és ciklonban leválasztják. A leválasztott por visszakerül az atomizermasszába. Préselés Az előzőekben ismertetett munkafázist követően az előállított présporból a pihentetési idő után a burkolólapok nyerslapjait a préselési művelet során állítják elő. A nyerslap mázazásához szükséges szilárdságot és nedvességtartalmat a szárítás során nyeri el az anyag. A présszerszámok töltése és a préselés automatikus. A préselési nyomás nagyságát a préspor nedvességtartalmának megfelelően állítják be. A hidraulikus prés maximális nyomóereje: 2 présen t illetve 1 présen t. A préselt lapokat egy automatikus kitolószerkezet a leszedő szalagra továbbítja, melyen a préselt lapok sorjázása, tisztítása és fordítása történik. Mázazás Máz- és pasztagyártás - Mázgyártás A mázüzemi dobmalmokban az egyes termékekhez állítanak elő mázakat és engób mázat a keverőkádakban felhasználásig tárolják. A mázakat, engóbokat a bemérés után a nedvesőrlésű dobmalmokban a megfelelő paraméterű iszappá őrlik. A mázőrlő dobmalmok bélése porcelán vagy alumínium oxid tartalmú őrlőtest. - Pasztagyártás A pasztakészítéssel a burkolólap gyártásban a dekorációhoz felhasználandó szita- illetve hengernyomásra alkalmas keverékeket kell előállítani. A pasztakészítéshez szükséges anyagokat a kivételezést követően a pasztakészítő műhelybe szállítják. Mázazás A megfelelő szilárdságú nyerslap mázazása, dekorálása a mázazó szalagon történik, különböző felviteli technikák alkalmazásával. A mázazó szalagról lekerülő nyersáru a tároló kocsikban a nyersmázas szárítóba kerül égetés előtt. A szárítóberendezés ürítő szalagjáról a szárított, meleg nyerslap közvetlenül a 2 db mázazó szalag egyikére kerül. A mázazó szalagon a vízpermet, majd engób felvitelére kerül sor, ezt követi a készáru jellegét biztosító máz felhordása. A felvitel módja különböző lehet: fagyálló gyártásnál forgótárcsás (discos), mázvályús, szórópisztolyos, dörzsölt. monoporóza gyártásnál mázvályús. Kiégetés A fagyálló burkolólapokat egysoros kemencében égetik ki, amely során az alapmasszában és a mázban azonos időben következik be a hő hatására végbemenő változás. A két átalakulási folyamatot hangolják össze az egyes égetési receptúrák. A görgős kemence üzemmenetét, az égetés vezérlését - az előzetesen beprogramozott technológiai paramétereknek megfelelően beépített számítógép végzi. A folyamatos anyagáram biztosítása érdekében az adagolás művelete ipari kamerán is figyelemmel kísérhető. A kemencét az esetleges anyagtorlódás ellen fotocellás biztosítás is védi. 20

21 Válogatás, csomagolás A kiégetett mázas burkolólapokat a COSTI rendszer elhordó eleme a tárolópadról az elhordó szalag segítségével a válogató asztalra továbbítja, ahol manuális és automata válogató segítségével színárnyalat és felületi hiba, majd a méretreválogató geometria szerint is osztályozza. A kiégetett, megfelelő minőségű padlólap termékek csomagolása teljesen automatikusan vezérelt gépekkel történik. Dekor gyártás A padlólapok esztétikusabb burkolásához kiegészítő elemeket is gyártanak: fél és negyed lapokat, mozaik hatású ragasztott dekorokat. Az előállítás két fázisban történik: a már kiégetett alaplapokat a szükséges méretre darabolják majd mozaik gyártású technikával egy hálóra ragasztják, csomagolják. A vágóüzemben nedves eljárású vágógép és egy db villamos fűtésű szárító berendezés, a ragasztó üzemben 2 db gázüzemű szárító tartozik a gyártástechnológiához. ENERGIAHASZNÁLAT A padlólap gyártás során a technológia üzemeltetéséhez, illetve a szociális jellegű tevékenységekhez használnak fel energiát. A felhasznált energia mennyisége és megoszlása: Megnevezés Felhasználási cél Mennyiség Mértékegység Földgáz Szárítás, égetés, épületek fűtése * GJ 6864 Villamos energia Gépek, berendezések működtetése MWh 8278* * az elérhető maximális kapacitás esetén a évi energiafelhasználás alapján becsült érték. FÖLD ALATTI ÉS FELSZÍNI VEZETÉKEK, TARTÁLYOK Technológiai vezetékhálózat Megnevezés Felhasználási hely Nyomás (bar) Felhasználás (m 3 /h) Földgáz Préspor gyártás, szárítás, égetés, kazánok Sűrített levegő Pneumatikus berendezések működtetése Masszázs szennyvíz Masszázs szennyvíz visszavezetése a visszajuttató vezeték technológiai folyamatokhoz 1, Mázas szennyvíz Mázas szennyvíz visszavezetése a visszajuttató vezeték technológiai folyamatokhoz 1,2 10 Ipari víz Masszakészítés, hűtővíz-rendszer, karbantartás 5 5 Tartályok - 1 db 10 m 3 -es sűrített levegő tartály, - 4 db 100 m 3 -es tűzi-víztározó, - 4 db 150 m 3 -es vasbeton medence (technológiai használtvíz tárolómedence), l-es üzemanyagtöltő berendezés (a gépek üzemanyaggal való ellátására, 2 HMT- TT920 tip. mobilkármentővel ellátva). 21

22 22

23 KTVF: /2012. számú határozat 2. számú melléklet A telephelyen jellemzően keletkező hulladékok mennyisége és EWC kód szerinti besorolása 1. Veszélyes hulladékok: EWC kód Megnevezés Keletkezett mennyiség (t) (2009) * Ásványi alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómúés kenőolajok 0, * Olaj-víz szeparátorokból származó iszapok 0, * * Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok Veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), tőrlőkendők, védőruházat 2,430 0, * Olajszűrők 0, * PCB-ket tartalmazó transzformátorok és kondenzátorok 0, * Ólomakkumulátorok 0, * Nikkel-kadmium elemek 0, * Veszélyes anyagokat tartalmazó beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke 0, * Fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladékok 0,273 Összesen: 6, Nem veszélyes hulladékok: EWC kód Megnevezés Keletkezett mennyiség (t) (2009) Papír és karton csomagolási hulladékok 8, Műanyag csomagolási hulladékok 3, Beton 5, Föld és kövek, amelyek különböznek a tól 5, Fémek 2, Egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is 23,768 Összesen: 49,788 23

24 24

25 KTVF: /2012. számú határozat 3. számú melléklet BAT Az elérhető legjobb technika alkalmazása az engedélyezett tevékenység folytatása során 25

26 26

27 27

28 28