ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda - Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Hatósági Engedélyezési Iroda - Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád u Levélcím : 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A végzés jogerős: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: /2011. Hiv. szám: - Előadók: Varga Lajosné Nagyné Bakonyi Ildikó Melléklet: Tárgy: Környe, Henkel Magyarország Kft. ragasztógyár technológiai bővítésének (2.megvalósítási fázis) előzetes vizsgálata H a t á r o z a t I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Henkel Magyarország Kft. (székhelye: 1113 Budapest, Dávid Ferenc u. 6., statisztikai azonosító jele: ) által benyújtott, az ERM Hungária Kft. (1052 Budapest, Vármegye u. 3-5.) által készített Környe, 0300/1 és 0300/5 helyrajzi számú ingatlanokon a ragasztógyár technológiai bővítésének (2. megvalósítási fázis) környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: 1.) A vizsgált tevékenység jellemző adatai: Az engedélyes: Henkel Magyarország Kft. Telephely címe: Tatabánya -Környe Ipari Park, Környe 0300/1, 0300/5 hrsz ingatlan EOV koordináták: X: , Y: A tervezett kapacitás: t/év. A 2. fázis a vízbázisú ragasztógyártás bővítését, oldószeres ragasztógyártási technológia bevezetését, exoterm technológia bevezetését és technológiai szennyvíz előkezelését jelenti. A ragasztógyár bővítését követően a végezni kívánt gyártási technológiák a következők: Főbb tevékenység Maximális kapacitás Évi késztermék előállítás 1. Vízbázisú ragasztógyártás t/év t/év 2. Elektronikai ragasztógyártás 250 t/év 165 t/év 3. Irodaszer ragasztógyártás t/év t/év 4. Oldószeres ragasztógyártás t/év t/év 5. Exoterm ragasztógyártás 20 t/év 13 t/év 4. Raktározás t/év -Vízbázisú ragasztógyártás során az alapanyagokat (folyadékok, por) keverőtartályokba adagolják, homogenizálják, beállítják a viszkozitását, ha szükséges adalékanyagokat adnak hozzá, majd a kész folyékony ragasztóanyagokat kiszerelik, csomagolják. - Elektronikai ragasztógyártáshoz fémötvözeteket állítanak elő elektromos olvasztókemencékben (Pb, Sn, Zn, Cu, Ag). Az ötvözeteket atomizálóban porítják, majd átszitálják. A folyamat zárt rendszerben, nitrogén atmoszféra alatt történik. Az un. médiumot szerves anyagok keverésével állítják elő. A forrasztó port és a médiumot összekeverik és a kapott forrasztópasztát kiszerelik, csomagolják. - Irodai ragasztógyártás során az egyik keverőbe beadagolt alapanyagokhoz nátrium-hidroxidot adnak, majd C-ra melegítik, fűtik fel. Egy másik keverőben ºC-on cukoroldatot készítenek. A két keverő tartalmát összekeverik és adalékanyagokat adnak hozzá. Az elkészített ragasztóanyagot fűtött tárolótartályokba szivattyúzzák, majd innen fűtött csöveken kerül az anyag a kiszerelő sorra.

2 2 - Oldószeres ragasztógyártás során keverőkbe szivattyúzzák az oldószereket, amihez szilárd anyagokat (polimerek, gyanták, adalékok) kevernek. Az éves oldószerfelhasználás: 7000 t/év. Az oldószeres ragasztógyártáshoz szükséges szerves oldószereket földalatti tartályokban tervezik tárolni, amelyekhez az oldószerek ki/betározását ellátó lefejtőállomás kapcsolódik. A 13 tartály m 3 -es fekvőtartály, duplafalu vagy azzal egyenértékű, szivárgásjelzővel, gázingával, szellőzőcsővel ellátott. Összes tárolókapacításuk: 485 m 3. -Exoterm ragasztógyártásnál két alapanyagot, amint és epoxigyantát kevernek össze. Az alapanyagokat és készterméket (-40) (-50) C-on tárolják. 2.) Az engedélyezési eljárás menete: A hatóság megállapítja, hogy a beruházás során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak környezeti hatásvizsgálat végzését. A beruházással kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. A létesítmény megvalósításához, működtetéséhez az eljáró hatóságtól az alábbi engedély beszerzése szükséges: - A csapadékvíz elvezetésére jogerős vízjogi létesítési és üzemeltetési engedélyt kell beszerezni. - A létesítmény légszennyező pontforrásaira vonatkozóan levegővédelmi engedélykérelmet kell benyújtani, a tevékenység végzéséhez levegővédelmi engedély szükséges. II. Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a 4175/2/2011. számon a következő állásfoglalást adta: A Tatabánya -Környe Ipari Parkban megvalósítandó technológiai bővítés, ragasztógyár és raktár 1. és 2. fázis Környe, hrsz. 0300/1 és 0300/5 előzetes vizsgálati dokumentációt közegészségügyi szempontból elfogadja. A Fejér Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a 430/1382/01/2011. számon a következő állásfoglalást adta: A ragasztógyár technológiai bővítésének (2. megvalósítási fázis) előzetes vizsgálata ügyében a kulturális örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalást kikötés nélkül megadja. Tatabánya Körzeti Földhivatal a /2010. számon a következő állásfoglalást adta: A Henkel Magyarország Kft. részére a környei 0300/1 és 0300/5 helyrajzi számú ingatlanokon lévő ragasztógyár technológiai bővítéséhez a szakhatósági hozzájárulást megadja. Környe Község Jegyzője a /2011. számon a következő állásfoglalást adta: A tevékenység Környe Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1988. (XI. 25.) számú rendeletével nem ellentétes, szakhatósági hozzájárulását megadja. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága a 20.2/ 866-2/2011. számon a következő állásfoglalást adta: A tervezett beruházással kapcsolatosan talajvédelmi szempontból kizáró ok nem merült fel, további vizsgálatok elvégzését nem tartja szükségesnek, az előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja. A megvalósítás és üzemeltetés során betartandó talajvédelmi előírásokat az építési engedélyezési eljárásban kiadott szakhatósági állásfoglalásban határozzák meg. Jelen határozat más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. III.

3 3 IV. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja Ft. I n d o k o l á s A Henkel Magyarország Kft. (székhelye: 1113 Budapest, Dávid Ferenc u. 6.) az ERM Hungária Kft. (1052 Budapest, Vármegye u. 3-5.) által készített Környe, 0300/1 és 0300/5 helyrajzi számú ingatlanokon a ragasztógyár technológiai bővítése (2. megvalósítási fázis) környezeti hatásaira vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt nyújtott be a hatósághoz.. Kérelméhez Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat fizetett meg. A hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (R.) 3. sz. mellékletének 37.pontja alapján vegyi anyagok (kivéve a peroxidokat) gyártása 20 ezer t/év késztermék előállításától (ha nem tartozik az 1.mellékletbe) előzetes vizsgálat köteles tevékenység. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R szakaszai alapján folytatta le. Az eljárás során a hatóság a következőket állapította meg: A Henkel Magyarország Kft. a ragasztógyárának technológiai bővítését tervezi (2.megvalósítási fázis) a Tatabánya - Környe Ipari Parkban, Környe, 0300/1 és 0300/5 helyrajzi számú ingatlanokon. A 2. fázis a vízbázisú ragasztógyártás bővítése, oldószeres ragasztógyártási technológia bevezetése, exoterm technológia bevezetése és technológiai szennyvíz előkezelése. Környezeti igénybevételek: Vízgazdálkodási és vízvédelmi szempontból: Vízigény Ivóvíz-szociális 30 m 3 /nap Ivóvíz-technológia 30 m 3 /nap Ivóvíz összesen 60 m 3 /nap Tüzívíz l/perc Szennyvíz kibocsátás Szennyvíz-kommunális Szennyvíz-technológia Szennyvíz-összesen 30 m 3 /nap 9 m 3 /nap 39 m 3 /nap Csapadékvíz Mértékadó vízhozam összesen: Q = 679 l/sec. Ivóvíz ellátás A létesítmény szociális, technológiai és tűzivíz igényét az ingatlan déli sarkán, az Üveggyár (DNy-i Feltáró) út és számú út sarkán lévő meglévő NA200 mm méretű KM-PVC víz bekötővezetékről biztosítható. A közüzemi ivóvíz hálózat üzemeltetője az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. Szennyvíz-elvezetés

4 4 A szennyvíz (kommunális, technológiai) befogadása az ingatlan DNy-i sarkán, az Üveggyár (DNy-i Feltáró) úti közcsatorna vezetékről már megépített NA 315 mm méretű KG-PVC szennyvíz bekötővezetékről biztosítható. A közüzemi szennyvízcsatorna hálózat üzemeltetője az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. Csapadékvíz-elvezetés A csapadékvíz a Környe Község Önkormányzata által üzemeltetett csatornára kerül, amely a beruházási terület DNy-i sarkában az Üveggyári út mellett/alatt elérhető. A csatornáról a csapadékvíz a Komáromi Vízitársulat által üzemeltett Szentgyörgy-patakba kerül. A tetőkről összefolyó csapadékvizek tisztítatlanul, a parkolókban összegyűjtött csapadékvizek pedig homok / olajfogón történt előtisztítás után kerülnek a Szentgyörgy patakba bevezetésre. A hatóság megállapította, hogy vízminőség-védelmi és vízgazdálkodási szempontból a ragasztógyár technológiai bővítése a környezetre jelentős hatást feltételezhetően nem gyakorol a következők miatt: - A HENKEL ragasztógyár és raktár csapadékvíz elvezetésének vízjogi létesítési engedélyeztetése folyamatban van a felügyelőségen (ügyiratszám: 2098/2011). - A vízjogi létesítési engedély kérelemhez benyújtásra került a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében foglalt előírásoknak megfelelő elővizsgálati dokumentáció is. A dokumentáció alapján megállapítható, hogy a tervezett csapadékvíz tisztító műtárgy várhatóan alkalmas lesz a csapadékvíz szennyezőanyag tartalmának csökkentésére, majd a tisztított csapadékvíz a Szentgyörgypatak balparti szelvényébe történő szennyeződésmentes bevezetésére. A tervezett előtisztító műtárgy a felszín alatti közeg szennyeződésének megakadályozását várhatóan biztosítani fogja. A csapadékvíz a befogadóba történő vezetést megelőzően, a telephelyen belül egy víztározón megy keresztül. A burkolt útfelületekről elfolyó csapadékvíz szilárdanyag tartalma a víztározón át történő elvezetés során kiülepszik, így az nem terheli a Szentgyörgy-patak medrét. Hulladékgazdálkodási szempontból: A ragasztógyár 2. fázis létesítésekor a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti 17-es fő-csoporba tartozó építési és bontási hulladékok keletkezésével kell számolni, melyek összes mennyisége a benyújtott építési hulladék tervlap alapján 118 tonna. A legnagyobb mennyiségben képződő hulladék megközelítően 80 tonna mennyiségben - az EWC kódszámú, beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke megnevezésű hulladék, ezen felül 6 tonna mennyiségben fémhulladékok, műanyag hulladékok keletkezésével is számolni kell. Az építési és bontási hulladékokat gyűjtés után engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adják át. Az üzemelés fázisában a vízbázisú, oldószertartalmú ragasztógyártás, az irodai ragasztógyártás, az elektronikai ragasztógyártás technológiákból, a szociális ellátásból és karbantartásból számolhatunk hulladék-kibocsátással. A képződő hulladékok összes mennyisége nagyságrendileg tonna évente, ebből a veszélyes hulladékok összes mennyisége t/év. A legnagyobb mennyiségben képződő három veszélyes hulladékáram: A hulladék EWC kódszáma A hulladék megnevezése Várható mennyiség t/év * szerves oldószereket, ill. más veszélyes anyagokat 80 tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok vizes iszapjai * homokfogóból és olaj-víz szeparátorokból származó 10 szilárd anyagok * veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó, vagy 49 azokkal szennyezett csomagolási hulladékok * veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, 13 szűrőanyagok (ide értve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat * fénycsövek 50

5 * Elsődleges és másodlagos termelésből származó kohósalak (fémpor) 40 A legnagyobb mennyiségben képződő három nem veszélyes hulladékáram: A hulladék A hulladék megnevezése EWC kódszáma ragasztók, tömítőanyagok hulladékai, amelyek különböznek a től közelebbről nem meghatározott hulladékok (termikus Várható mennyiség t/év folyamatokból származó egyéb hulladék) papír csomagolási hulladék műanyag csomagolási hulladék kevert csomagolási hulladék ipari szennyvíz egyéb kezeléséből származó iszapok, amelyek különböznek a tól egyéb települési hulladékok, ideértve a kevert települési hulladékot is A veszélyes és nem veszélyes hulladékokat, a hulladék fizikai-kémiai tulajdonságainak megfelelő gyűjtő edényzetben (konténer, hordó, tartály stb.) tervezik gyűjteni, s megfelelő gyakorisággal engedéllyel rendelkező kezelőnek adják tovább. A veszélyes hulladékok gyűjtésére külön veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhelyet építenek. A felhagyáskor szintén az építési és bontási hulladékok képződésével kell számolni, melynek kezeléséről engedélyezett hulladékkezelőnek történő átadással kell gondoskodni. A hatóság az alábbiakra hívja fel az engedélyes figyelmét: - A tevékenység megkezdéséig a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Kormány rendelet előírásainak megfelelően a Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszerbe (KAR) és a Hulladékgazdálkodási Információs Rendszerbe ( HIR) be kell jelentkezni. - A veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely működési szabályzatát a 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendelet előírásainak megfelelően a használatbavételig véleményezésre be kell nyújtani a hatósághoz. - A hulladékok nyilvántartását és bejelentését a 164/2003. (X. 18.) Kormány rendelet előírásai szerint kell végezni. - A tevékenység megkezdését követő tárgyév június 30.-ig a telephelyre a 126/2003.(VIII. 15.) Kormány rendelet előírásai szerint 2013-ig tartó ún. második tervidőszakra egyedi hulladékgazdálkodási tervet kell készíteni, s azt jóváhagyásra a felügyelőségnek be kell nyújtani. - A hulladékkal kapcsolatos rendkívüli eseményeket a kárelhárítás megkezdése mellett a felügyelőségnek be kell jelenteni. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A Tatabánya - Környe Ipari park területe a 3. sz. légszennyezettségi zónába tartozik. A kivitelezés során a környezeti levegő porterhelése és a munkagépek, szállítójárművek kipufogógáz kibocsátása várható. A kibocsátás átmeneti jellegű. A telephelyen 21 db légszennyező pontforrás létesítését tervezik. A fűtés, melegvíz termelés és gőztermelést 3,26 MkW-os kazánnal kívánják megoldani. A vizesbázisú ragasztógyártásnál VOC, szilárd anyag, ammónia sósav és nátrium-hidroxid kibocsátása várható. Az elszívott levegőt vizes gáztisztítón vezetik keresztül. Az irodai ragasztógyártáshoz nem kapcsolódik légszennyező forrás

6 6 Elektronikai ragasztógyártáskor, szilárd anyag, Pb, Sb, Sn, Cu, VOC-anyagok és füstgáz kibocsátás történik. A szilárd por kibocsátást HEPA-szűrővel, illetve zsákos porleválasztók alkalmazásával csökkentik. Oldószeres ragasztógyártás során VOC-anyagok kibocsátása történik. A kibocsátott anyagok közül legnagyobb mennyiségben NO x -kibocsátás várható (tüzelőberendezés és gáztüzelésű kemencék füstgázaiból), a dokumentációban közölt terjedésszámítások alapján az NO x - kibocsátás közvetlen hatásterülete: 580 m. A benyújtott dokumentáció alapján, a telepítés helyét tekintve, valamint a leválasztó berendezések megfelelő alkalmazásával határérték feletti légszennyező anyag kibocsátás nem várható. Zaj-és rezgésvédelemi szempontból: A létesítmény telepítése során a munkagépek és szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni, mely nem jelentős és átmeneti. A legközelebbi védendő lakóépületeknél a Szentgyörgypuszta, Dobi István utcai lakóépületeknél a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet 2. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. Az építési időszakhoz kapcsolódó közúti szállítás nem növeli meg jelentősen a meglévő utak zajterhelését. A létesítmény működése során a tevékenység technológiai zajforrásainak (gyártóüzem, raktár), az energiaközpont, a szabadban elhelyezett légkezelők, valamint a szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni. A benyújtott dokumentáció zajvédelmi munkarésze alapján, a legközelebbi védendő lakóépületeknél a Szentgyörgypuszta, Dobi István utcai lakóépületeknél a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. A telephely zajforrásai nappali és éjjeli időszakban működnek. A létesítmény hatásterülete várhatóan nem érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet. A tevékenységhez kapcsolódó szállítási tevékenység várhatóan nem növeli meg jelentősen a meglévő utak zajterhelését. A fentieket figyelembe véve, a tárgyi létesítés és a működés során jelentős környezeti zaj- és rezgéshatás nem várható. A hatóság felhívja a Kft. figyelmét, hogy a benyújtandó építési engedélyezési dokumentációnak zajvédelmi munkarészt is kell tartalmaznia. A munkarészt a mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 9. (6) bekezdése alapján, a 2. számú melléklete szerinti tartalommal kell elkészíteni. A létesítmény üzembehelyezését követően a tényleges környezeti zajkibocsátást a hatásterület meghatározásával méréssel kell igazolni. Az elkészült dokumentációt Felügyelőségnek meg kell küldeni. Természet- és tájvédelmi szempontból: A tervezési terület nem országosan védett természeti terület, nem része a Natura 2000 hálózatnak sem. A gyár bővítése az érintett tájrészlet tájhasználati jellemzőit nem befolyásolja, védendő tájképi elemet nem érint. A beruházás természet- és tájvédelmi érdeket nem sért. A tevékenység végzése során természet és tájvédelmi szempontból jelentős környezeti hatás nem várható. A hatóság a R. 4. (1) bekezdése értelmében az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat: A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét, mely a 4175/2/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a Tatabánya - Környe Ipari Parkban megvalósítandó technológiai bővítés, ragasztógyár és raktár 1. és 2. fázis Környe, hrsz. 0300/1 és 0300/5 hrsz. előzetes vizsgálati dokumentációt közegészségügyi szempontból elfogadta. Szakhatósági állásfoglalása a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésén, valamint a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (4) ) bekezdésén alapul. A Fejér Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodáját, mely a 430/ 1382/01/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a ragasztógyár technológiai bővítésének (2. megvalósítási fázis) előzetes vizsgálata ügyében a kulturális örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalást kikötés nélkül megadta.

7 7 A beruházással érintett ingatlanon a Komárom- Esztergom Megyei Önkormányzat Múzeumainak Igazgatósága a Hivatal által 2008.október 18-án kelt, 430/4780/5/2010.számú határozata, illetve a 2008.október 18-án kelt, 430/4779/5/2008. számú határozata alapján elvégezte a megelőző régészeti feltárást. A Hivatalnak megküldött ásatási jelentés alapján a szakhatósági állásfoglalást kikötés nélkül megadta. Állásfoglalása a 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 6. (1) bek. a) pontján, 1.számú mellékletének 8.pontján, 2.számú mellékletének A) pontján, valamint a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésén, 4 számú melléklet 3.pontján, valamint a 2004.CXL tv. 44. (1) bekezdésén alapul. A Tatabányai Körzeti Földhivatalt, mely a 10061/2011 számú szakhatósági állásfoglalásában a Henkel Magyarország Kft. részére a környei 0300/1 és a 0300/5 helyrajzi számú ingatlanokon felépülő ragasztógyár technológiai bővítéséhez hozzájárult. Az érintett ingatlanok végleges más célú hasznosítását a Földhivatal 10256/2008. számon engedélyezte, az engedély alapján a létesítmény építése elkezdődött. Állásfoglalása a évi CXL törvény 44. -án, 98. -án, a évi CXXIX. törvény 8., 18., án, a és a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet án alapul. Környe Község Jegyzőjét, mely a /2011. számú szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a tevékenység Környe Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1988. (XI. 25.) számú rendeletével nem ellentétes, szakhatósági hozzájárulását megadta. Állásfoglalása a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32 /A. (1) bekezdésén alapul. A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóságát, mely a 20.2/ 866-2/2011.számú szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a tervezett beruházással kapcsolatosan talajvédelmi szempontból kizáró ok nem merült fel, további vizsgálatok elvégzését nem tartja szükségesnek,, az előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadja. A megvalósítás és üzemeltetés során betartandó talajvédelmi előírásokat az építési engedélyezési eljárásban kiadott szakhatósági állásfoglalásban határozza meg. A dokumentáció szerint az üzem és raktár létesítése a kivett beruházási területként nyilvántartott Környe 0300/ 1 és 0300/5 helyrajzi számú területen valósul meg. A tervezett munkálatokkal érintett területek közvetlen szomszédságágban azonban termőföld ingatlanok is vannak, melyeket meg kell óvni a káros környezeti hatásoktól. A létesítés és az üzemelés során az érintett és szomszédos termőföldek minősége a jogszabályi előírások megtartása mellett megóvható, így talajvédelmi szempontból elfogadható. Állásfoglalása 2004.évi CXL. törvény (Ket) 44. -án, a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendeleten alapul. A fentiek alapján a Felügyelőség környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a R.5. dc) pontjában foglaltaknak megfelelően a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon alapul. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. A hatóság hatásköre a fenti jogszabályokon alapul, illetékességét a 29/2004. (XII. 25.) KöM rendelet 1. számú melléklet A.) pontja alapozza meg. A határozattal szembeni fellebbezési jogot a Ket 98. (1) és 99. (1) bekezdései biztosítják, a fellebbezési illeték mértékéről a módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése rendelkezik. Győr, június 1. Németh Zoltán s.k. igazgató