ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő: Szerda: ,13-16 Péntek: óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat jogerős: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: /2014 Hiv.szám: Tárgy: Előadó: Dr. Balogh - Máté Rita/ Pulai Judit/ Kovács Gabriella/ Puskás Sándor/ Nagyné Bakonyi Ildikó/ Sovánné Nagy Gréte/ Pandur László Melléklet: Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő továbbfejlesztésének környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárása - határozat- HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) a továbbiakban: hatóság - az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (9021 Győr, Árpád u ) mint engedélyes részére, Győr 0691/4 valamint Gönyű 098/2 helyrajzi számokat érintő, a VTK Innosystem Kft. (1134 Budapest, Pattantyús u. 7.) által 61/2013. munkaszámon készített Győr-Gönyű Országos közforgalmi Kikötő továbbfejlesztésének részét képező függőleges partfal kialakítás megvalósításhoz kapcsolódó beruházások tárgyában benyújtott környezeti hatásvizsgálati dokumentáció alapján környezetvédelmi engedélyt ad, az alábbiak szerint: II. A tevékenység adatai: A.) A tevékenység megnevezése: 1. H9-H10 hajóállások vízi úti kiszolgálása (2 db 110 m hosszú függőleges partfalas hajóállással, hajóállások mögötti nehéz teherbírású vágány burkolattal, iparvágányokkal), illetve a H9-H10 hajóállás mögötti terület durva tereprendezése. 2. A H9-H10 hajóállás a H8-as függőleges partfalhoz csatlakozik. A hajóállások a 4. és 5. úton közelíthető meg, vasúti csatlakozás a P1 vágányon keresztül lehetséges. A partfal mögötti terület vasúti kiszolgálását a P1, P2, P3 vágányok biztosítják. 3. A H4-H10 hajóállások mögötti terület részben feltöltött, így a betelepülők telephelyeinek létesítése összefügg a partfal építésével. A partfal kialakításának során acél szádfalakat vernek vízről és acélszerkezetű kihorganyzások csatlakoznak a hátsó horgonyfalhoz. 4. H5-H8 hajóállás vízi úti kiszolgálása (2+2 db egyenként 110 m hosszú acél-szádfalas függőleges partfal hajóállással, hajóállások mögötti nehézburkolatú iparvágányokkal, infrastruktúrával, darupályával) 5. A hajó szervízállás a függőleges partfala a H5-H8 hajóállás partfalaival közösen létesül. A létesítmény biztosítja a Kikötőbe érkező vízi járművek ivóvíz vételezés, kommunális szennyvízfogadás, hulladéklerakás, fáradt olaj leadás, fenékvíz átadás és kezelés tevékenységet. A szervízállás helye a Mosoni-Duna fkm szelvénye. A szervízállás a már meglévő hajóút mentén a H4 hajóállásként létesül. A várható igények alapján 5-10 m 3 /nap fenékvíz leadás, 4-8 m 3 /nap kommunális szennyvíz leadás, l/nap fáradt olaj leadás, 4-8 m 3 /nap ivóvízigényt, 25 kw villamos-energia igényt jelent. G:\Vizvedelmi\2014\BaloghR\ doc

2 6. H5-H8 hajóállás az átépítendő H4 rézsűs partfalhoz csatlakozik. 7. A vízoldali fal Larssen típusú vízzáró acél szádlemezből készül, melynek állékonyságát kisebb merevségű Larssen acél szádlemezből készült horgonyfalakhoz történő hátrahorgonyzás biztosítja. A első, vízoldali falat a 115,25 mbf. szintről induló 19,00 m hosszú szádfal alkotja, a szerkezet stabilitását horgonyrudakkal biztosítják. A partba os szöggel bekötő fal hátsó szakasza már nem horgonyzott, hanem a földbe befogott konzolos szerkezetű. 8. Az esetleges betelepülők jobb kiszolgálása érdekében megtörténik a P1 és P2 vágányok áthelyezése és a P1 vágányból leágazó W1 és W2 vágány korrekciója, felújítása. B.) A létesítmény elhelyezkedése: Győr 0691/4 és Gönyű 098/2 helyrajzi számú ingatlanok. Környezetvédelmi előírások: A.) Vízminőségi szempontból: III. 1. Vízvédelmi szempontból a tevékenység végzése során a felszíni- és felszín alatti vizek, illetve a földtani közeg nem szennyeződhet. A tervezett tevékenység nem okozhatja a rendeletben előírt határérték feletti szennyezettségét. 2. Havária, illetve esetleges szennyeződés bekövetkezését a kárelhárítás haladéktalan megkezdése mellett be kell jelenteni a Felügyelőségnek, közvetlen bevezetés esetén a befogadó kezelőjének illetve közvetett bevezetés esetén a szolgáltatónak. 3. A közcsatornába vezetett szennyvíz minőségének az alábbi küszöbértékeknek kell megfelelni: ph: 6,5-10 KOI k : 1000 mg/l BOI 5 : 500 mg/l Összes szervetlen nitrogén: 120 mg/l Összes nitrogén: 150 mg/l Ammónia-ammónium-nitrogén: 100 mg/l Összes foszfor: 20 mg/l 10 ülepedő anyag: 150 mg/l Szerves oldószer extrakt(olaj-zsír): * 50 mg/l Ásvány olaj: ** 10 mg/l Összes só: 2500 mg/l *100 m 3 /d kibocsátás alatt a határérték növényi és állati eredet esetén háromszoros, fölötte kétszeres ** 10 m 3 /d kibocsátás felett 4. A Zsombékosi-csatornába bocsátott csapadékvíz minőségének az alábbi küszöbértékeknek kell megfelelni: ph: 6,5-9 KOI k : 75 mg/l BOI 5 : 25 mg/l összes nitrogén: 25 mg/l ammónia-ammónium-nitrogén: 5 mg/l összes lebegő anyag: 50 mg/l összes foszfor, P összes : 5 mg/l szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok): 5 mg/l 5. A csapadékvíz szikkasztása nem eredményezheti a Korm. rendelet alapján a talajvíznek és a földtani közegnek a rendeletben megadott B szennyezettségi határértékénél kedvezőtlenebb állapotát. 6. Az üzemelés megkezdésének feltétele az üzemi kárelhárítási terv készítése és a Felügyelőséggel történő jóváhagyása. A dokumentációt a jogszabályban megállapított tartalmi követelmények szerint kell összeállítani. A terv benyújtási határideje: 2015.december A függőleges partfal kialakítása, a kikötőbővítés parti vízilétesítményeinek megvalósítása, esetleges mederátalakítás vízjogi engedély köteles tevékenységek, melyre vonatkozó vízjogi engedélyezési eljárást az illetékes vízügyi hatóság folytat le. 2

3 B.) Hulladékgazdálkodási szempontból: 1. Hulladékgazdálkodási szempontból a létesítés, üzemelés és felhagyás fázisaiban a keletkező hulladékokat a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény és a végrehajtásra kiadott jogszabályok előírásai szerint össze kell gyűjteni, s a további kezelésükről engedéllyel rendelkező kezelőnek történő átadással kell gondoskodni. 2. A hulladékok nyilvántartását és bejelentését a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Kormány rendelt előírási szerint kell teljesíteni. 3. A patfal mögötti terület feltöltésére hulladék nem használható. C.) Levegőtisztaság-védelmi szempontból: 1. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a munkálatok során törekedni kell arra, hogy a légszennyezés a lehető legkisebb legyen. 2. A szállítás során a rakomány takarásával meg kell akadályozni a diffúz levegőterhelést. Az építési munkálatok során deponált anyagok kiporzását locsolással meg kell akadályozni. 3. A munkagépeknek és szállítójárműveknek érvényes zöldkártyával kell rendelkeznie. 4. Havária esetén a környezetvédelmi felügyelőséget haladéktalanul értesíteni kell. D.) Zaj - és rezgésvédelmi szempontból: 1. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból a kikötő már jelenleg üzemelő egységeire, az engedély jogerősítését követő 30 napon belül meg kell küldeni a zajkibocsátási határérték kérelmet. 2. A létesítmény üzembehelyezését követően, méréssel kell dokumentálni a tevékenységből eredő tényleges környezeti zajkibocsátást, a zajterhelési határértékek teljesülésének igazolásával, valamint a hatásterület meghatározásával az érintett területek rendezési terv szabályozási tervlapján szereplő terület felhasználási kategóriák figyelembe vételével, az erről készült dokumentációt meg kell küldeni felügyelőségünknek. 3. A mérés időpontjáról a mérést megkezdése előtt 15 nappal hatóságunkat értesíteni kell. E.) Természet és tájvédelmi szempontból: 1. A beruházási terület faállománnyal borított részén költő madárfauna védelme érdekében a fakitermelést és cserjeirtást a madarak fészkelési- és fiókanevelési időszakán kívül, azaz szeptember 1. március 15. közötti időszakban lehet elvégezni. 2. A 0,45 ha kiterjedésű, fakitermeléssel érintett Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők nevű, Natura 2000 jelölő élőhely kiváltására a beruházási területen 0,45 ha kiterjedésben védőfásítást kell telepíteni 519 darab facsemetével (ez a sikeresen megindult és élő fák darabszáma az ötödik évben). A kezdő darabszám ettől több is lehet, illetve elegy cserje fajokat is lehet alkalmazni. 3. A fakitermelést és a majdani védőfásítás telepítésének megkezdését előzetesen be kell jelenteni Felügyelőségünkre. 4. A védőfásítás konkrét fafajösszetételét, a telepítés pontos helyét a későbbiekben, a helyszínen kell egyeztetni a Felügyelőséggel. IV. Az eljárásban részt vett szakhatóságok állásfoglalásai: 1./ Az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 557-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: Az Észak- dunántúli Vízügyi Hatóság (továbbiakban Hatóság), mint elsőfokú szakhatóság hivatkozott számon es tárgyban az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség előtt 3

4 folyamatban lévő tárgyi eljárásban az alábbi szakhatósági állásfoglalást adja: a Hatóság az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (9021 Győr, Árpád u ) részére - a VTK Innosystem Kft. által készített 61/2013. szerződésszámú dokumentációban foglaltak alapján - a környezetvédelmi hatásvizsgálat elfogadásához az alábbi feltétel közlésével hozzájárul: A kikötő bővítése során tervezett partrendezés, függőleges partfal kialakítása, a kikötőbővítés parti vízilétesítményeinek megvalósítása, esetleges mederátalakítás vízjogi létesítési engedély alapján történhet, melyet a Vízügyi Hatóságtól kell megkérni. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, csak az ügydöntő hatóság határozata ill. az eljárást megszüntető végzése elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 2./ Gönyű Község Önkormányzatának Jegyzője 601-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi felügyelőség mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság /2014.ikt.számú az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság- Gönyü OKK továbbfejlesztésének környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárása tárgyában érkezett megkeresésére az alábbi adom: S Z A K H A T Ó S Á G I Á L L Á S F O G L A L Á S T A helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően az előterjesztett dokumentációval kapcsolatban észrevételem nincs, az abban foglaltakkal egyetértek. A jelen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, a szakhatósági állásfoglalás az eljárást lezáró döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 3./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/ /2014 számú szakhatósági állásfoglalása: Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő továbbfejlesztését megelőző környezetvédelmi engedély kiadásához a környezeti hatásvizsgálati eljárás során közegészségügyi szakhatósági szempontból hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az, a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg. Szakhatósági nyilatkozatom megadásával egyidejűleg tájékoztatom T. Címet, hogy a március 17-ére hirdetett közmeghallgatási eljáráson egyébirányú elfoglaltság miatt intézetünk képviselője nem vesz részt.kérem, hogy az eljáráson készült jegyzőkönyvet megküldeni szíveskedjen. 4./ A Győr- Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/453-2/2014 számú szakhatósági állásfoglalása: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása alapján, a Tisztelt Cím, fent hivatkozott számú megkereséséhez mellékelt a VTK Innosystem Kft. (1134 Budapest, Pattantyús u. 7.) által készített Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő továbbfejlesztésének részét képező függőleges partfal-kialakítás megvalósításához kapcsolódó beavatkozások Környezeti hatásvizsgálati dokumentáció" szakanyag szerint az alábbi talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást adom: o A függőleges partfal kialakítása során ügyelni kell arra, hogy a tevékenység a szomszédos, eredeti hasznosításban lévő földek minőségében kárt ne okozzon, talajszennyezést, talajminőség romlást ne idézzen elő. 4

5 o A környezetvédelmi engedély talajvédelmi szempontból kiadható. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg. 5./ Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Jegyzője /2014. számú szakhatósági állásfoglalása: A Győr Q691/4, valamint a Gönvű 098/2 helyrajzi számú ingatlanokon lévő országos közforgalmú kikötő továbbfejlesztésének részét képező függőleges partfal kialakítás megvalósítására vonatkozó környezeti hatásvizsgálat ügyében folytatott eljáráshoz -a helyi környezet- és természetvédelmi követelmények tekintetében- kikötés nélkül hozzájárulok. Eljárási költség nem merült fel. Szakhatósági állásfoglalásom ellen fellebbezésnek helye nincs, az csak az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezésben támadható meg. 6./ A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Földhivatala /2014. számú szakhatósági állásfoglalása: T. Cím szakhatósági állásfoglalás iránti kérelmet nyújtott be hivatkozott számú beadványában a Győr- Gönyű OKK továbbfejlesztésének környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárására vonatkozóan. A Járási Földhivatal, mint I. fokú ingatlan ügyi - földvédelmi - hatóság kifogást nem emel. Tájékoztatom, amennyiben a beruházás termőföldeket érint a más célú hasznosítást megelőzően a termőföldek rendeltetésének megváltozása miatt kérni kell a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény előírásainak megfelelően a Földhivatal engedélyét. Az engedélyt a Földhivatal külön eljárásban - kérelemre - adja meg. Az engedély megadása előtt a beruházási munkákat megkezdeni nem lehet, ha ez megtörténne, az engedély nélkülinek minősül, és a Földhivatal az eredeti állapot helyreállítását köteles elrendelni. 7./ Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala GY-01D/EPH/857-4/2014.számú szakhatósági állásfoglalása: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (továbbiakban:hivatal) az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u, ) megkeresésére a Győr-Gönyű OKK infrastrukturális továbbfejlesztésének környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárása feltételéül előírt örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást megadja. A lerótt eljárási illetéken túl egyéb eljárási költség nem merült fel.az állásfoglalás ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott döntés, vagy az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni. 8./ Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész GYD-02/153-2/2014.számú szakhatósági állásfoglalása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség megkeresésére, az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság (9021 Győr, Árpád u ) kérelmére, a VTK Innosystem Kft. (1134 Budapest, Pattantyús utca 7.) által készített dokumentáció alapján, Győr 0691/4, valamint Gönyű 098/2 helyrajzi számú ingatlanokon lévő országos közforgalmú kikötő továbbfejlesztésének részét képező függőleges partfal kialakítás megvalósítására vonatkozó környezeti hatásvizsgálati dokumentációval kapcsolatban az alább szakhatósági állásfoglalást adom: A Győr 0691/4, valamint Gönyű 098/2 helyrajzi számú ingatlanokon lévő országos közforgalmú kikötő továbbfejlesztésének részét képező függőleges partfal kialakítás terve a magasabbrendű terveknek (OTrT, Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve) és a módosított településrendezési terveknek megfelel. 5

6 Az üggyel kapcsolatban eljárási költség nem merült fel, ezért rendelkeznem nem kellett V. Jelen határozattal kiadott környezetvédelmi engedély június 30-ig hatályos. Az engedély érvényességi idejének lejártát megelőzően a felülvizsgálati dokumentációt január 1-ig kell benyújtani a hatósághoz. VI. Jelen határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. VII. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezéshez ,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell befizetni az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség előirányzat felhasználási keretszámla MÁK számú számla javára. I n d o k o l á s Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (9021 Győr, Árpád u ) - Győr 0691/4 valamint Gönyű 098/2 helyrajzi számú ingatlanokat érintő, a VTK Innosystem Kft. (1134 Budapest, Pattantyús u. 7.) által 61/2013. munkaszámon készített Győr-Gönyű Országos közforgalmi Kikötő továbbfejlesztésének részét képező függőleges partfal kialakítás megvalósításhoz kapcsolódó beruházások tárgyában készített környezeti hatásvizsgálati dokumentációját mellékelve - kérelmet nyújtott be az elsőfokú környezetvédelmi hatósághoz környezetvédelmi engedély kiadása iránt. Kérelméhez a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet alapján megfizette a ,-Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat. A hatóság felhívására megfizette a szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat valamint csatolta az azt igazoló bizonylatokat. A hatóság megállapította, hogy a környezeti hatástanulmány nem felel meg a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 6.,7. sz. mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek. zajvédelmi, levegőtisztaságvédelmi, vízvédelmi és hulladékgazdálkodási szempontból, ezért hiánypótlásra hívta fel a kérelmezőt. A hatóság az eljárás megindulásáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket) 15. (5) bekezdése és a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. tv. 98. (1) bekezdése alapján értesítette a társadalmi szervezeteket. A nyilvánosság bevonása érdekében a hatóság a R. 8. -ban foglaltaknak megfelelően az eljárás megindulásáról és a közmeghallgatásról közleményt tett közzé a honlapján, illetve az ügyfélszolgálati irodájában, és kifüggesztés céljából megküldte a telepítés helye szerinti önkormányzatok részére. A hatóság a hiánypótlás teljesülése kapcsán megállapította, hogy újabb ingatlanok kerültek a hatásterületre, amelyek nem szerepeltek a mellékelt hatásvizsgálati dokumentációban, így a hatóság ismételt közlemény kibocsátásáról döntött. A hatóság a kiegészített környezeti hatásvizsgálati dokumentáció alapján a tervezett tevékenység környezeti hatásaira vonatkozóan a következőket állapította meg: Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (9021 Győr, Árpád u ) megbízásából a VTK Innosystem Kft. (1134 Budapest, Pattantyús u. 7.) készítette el a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú kikötő továbbfejlesztésének és tervezési és előkészítési munkái I. projekt keretében a tervezett partfal és a mögöttes területek építési környezeti hatásvizsgálat dokumentációját. A tervezett tevékenység a 314/2005 (XII.25.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 39. pont Kikötő 6

7 (kompmóló és a kikötésre szolgáló ponton kivételével) 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók számára, ideértve a kikötőn kívüli hajórakodót a parttal összekötő mólóval 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók be- és kirakodása szerint hatásvizsgálat köteles tevékenység. A Győr-Gönyű Országos közforgalmi kikötő Győr-Moson-Sopron megyében, azon belül Győr és Gönyű települések közigazgatási határán fekszik (a kikötő nyugati fele Győrhöz (Győr 0691/4 hrsz), míg a többi része Gönyűhöz (Gönyű 098/2 hrsz) tartozik. A kikötő meglévő létesítményei a Mosoni-Duna jobb partján helyezkednek el a torkolati szakaszon a Tordaisziget átellenes oldalán. A partfallal ellentétes oldalon 6 db kikötőhely épült. A Kikötő jelenlegi infrastrukturális adottságai a évben megvalósított KIOP projekt keretében kedvezőek. A Kikötő vízfelülete m 2, horganyzási helye m 2 területű. Átlagos vízmélysége 3,00-11,0 m között változik, a hajók megengedett merülési mélysége 2,5 m, a téli kikötő céljára m 2 terület használható. A kikötő helyek száma 6 hajóállás, melyből 4 hajóállás függőleges partfalas kialakítású, míg 2 rézsűs. I. számú hajóállás: RO-RO kikötő, a Mosoni-Duna fkm szelvényei között fekszik, 140 m hosszú függőleges partfalas rámpával. II. számú hajóállás a Mosoni-Duna fkm közötti 120 m hosszú függőleges partfal III. számú hajóállás: A Mosoni-Duna és fkm között lévő 110 m hosszú függőleges partfal. IV hajóállás: (ideiglenes hajóállás): A Mosoni-Duna és fkm között kialakított függőleges acél szádfalas partfal V. számú hajóállás: A Mosoni-Duna és fkm szelvényei között kialakított rézsűs partfal. VI. számú hajóállás: A Mosoni-Duna és fkm szelvényei között kialakított rézsűs partfal. Az V. és VI. hajóállás nem elégíti ki a közforgalmú kikötőkre vonatkozó előírásokat, ezek a fejlesztés során átépítésre kerülnek. A Kikötőt jelenleg 9,4 km hosszú iparvasút köti össze a fővonallal, közúton történő megközelítése az M1 autópályáról illetve az 1. számú főútról lehetséges. A kikötő területén kiépült közműves infrastruktúra hálózat: ivó- és iparivíz ellátás, 84,6 km vezetékkel, szennyvízgyűjtő hálózat (3,7 km gravitációs és 1,8 km nyomott vezetékkel a Győr Városi szennyvíztisztító telephez csatlakozva), csatornázás (6,7 km hosszban 8 db iszap és olajfogó műtárggyal), hírközlés (3,6 km védcső, 3,0 km földkábel), gázellátás (2200 m 3 /h, 3 bar nyomáson ), villamos ellátás 85 db transzformátorállomással 3500 kva villamos teljesítménnyel) A kikötő területe a mértékadó árvízszint (114,62 mbf) alatt van, árvízvédelmét a 115,70 mbf szintre kiépített védmű biztosítja. A kikötő területén tonna tároló kapacitással rendelkező szemes termény tároló épületek (I. számú, II. szám, III. számú), valamint acéllemez konfekcionáló üzem található. A kikötőben a Vízi szállítással összefüggő rakodási és kapcsolódó szolgáltatási tevékenységet a Győr-Gönyű kikötő Zrt. látja el. A Zrt. szolgáltatási közé tartozik: ömlesztett áru rakodás, darabáru rakodás, konténer rakodás, túlsúlyos/túlméretezett áru rakodás, gördülő rakomány rakodás, folyékony és/vagy nem veszélyes áru rakodás,zsákos áru rakodás, zárt fedett raktározás, kültéri raktározás ( m 2 ), irodahelyiségek bérbeadása, áram, víz vételezés a hajók számára, kikötő terület bérbe adása, rakodáshoz kapcsolódó szolgáltatások. A kikötő fejlesztés célja a térség nagy volumenű áruforgalmának kombinált terminálként történő kiszolgálása. A Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő biztosítja három közlekedési ág/közút, vasút, vízi út/ kiszolgálását, megteremti a korszerű, környezetkímélő kombinált szállítások feltételeit, helyet biztosít logisztikai szolgáltatásokra és lehetőséget ad területén a központhoz kötődő gazdasági vállalkozások betelepülésére. A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy az építés alatt a hatásterület kiterjedése talaj és felszín alatti víz szempontjából nem jelentős, országhatáron átterjedő hatás nem fordul elő. Felszíni vizek vonatkozásában az kivitelezés a Mosoni-Dunára vízminőségére enyhén zavaró hatást fejt ki, a zavaró hatások nem érik el a Duna folyót, országhatáron átterjedő hatás nem jelentkezik. Levegőtisztaság-védelmi szempontból az okozott hatás nem jelentős, sem a kijelölt hatásterület, sem a várható szállítási útvonalak nem okoznak országhatáron átterjedő hatásokat. Zaj tekintetében az okozott hatások nem jelentősek nem tejednek át országhatáron. Élővilág tekintetében az építési hatások átmenetileg zavaróak, de az intézkedések betartásával nem jelentősek, országhatáron átterjedő hatás nem jelentkezik. Az épített környezet és táj szempontjából a hatások nem jelentősek, országhatáron átnyúló hatással nem kell számolni. Az üzemelés során megállapítható, hogy jelentős környezeti hatás illetve országhatáron átnyúló környezeti 7

8 hatás nem várható. Levegő, talaj, felszín alatti víz szempontjából az üzemelés során közvetlen hatásterület a bővített kikötő területe,közvetett hatásterületet a szállítási útvonalak jelentenek. Az élővilág szempontjából az üzemelés nem okoz jelentős mértékű hatást, az üzemelés közvetlen hatásterülete a beruházással érintett terület és a partszakasz, közvetett hatásterület a szállítási útvonalak. Országhatáron átterjedő hatás nem jelentkezik. Zajvédelem vonatkozásában a hatások nem jelentősek, országhatáron átterjedő hatás nincs. A tevékenység lényeges környezetvédelmi jellemzői (a környezet igénybevételek és kibocsátások adatai): Felszíni- és felszín alatti vízvédelm: Felszíni vízminőség-védelmi szempontból az építés közvetlen hatásterülete a beruházással érintett partszakasz, míg közvett hatásterület a Mosoni-Duna beavatkozással érintett partszakasza a Dunába történő betorkollásig. A tervezői nyilatkozat alapján az érintett beruházás nem érinti a Duna-folyót, így határvizeket sem a 55/1978 (XII.10.) MT rendelet alapján. A kikötőbővítést megelőző mederkotrás kismértékben okozhatja a víz időszakos zavarosságát, amely lokális jellegű zavarásnak tekinthető, mivel szakaszos ütemben történik. A rövid idejű hatások csak a Mosoni-Dunát érintik, a Duna főmederre kedvezőtlen hatás nem várható. A kikötő üzemeltetése során alapvetően technológiai jellegű káreseményekből és természeti katasztrófákból származó káreseményekkel kell számolni: elektromos energia-ellátás nem várt kimaradása, elemi csapások, tűz- és robbanás, szállítási baleset, veszélyes anyagok/hulladékok kiömlése, gépek berendezések meghibásodása, hajókból származó olajszármazékok kezelése. A Kikötő-fejlesztés kapcsán a szennyvízelvezetés a Nagyszentjános-Gönyű regionális rendszeren keresztül a Győr városi szennyvíztisztító telepen történik. Az olajjal szennyezett szennyvizek CE minősítésű olajfogó műtárgyban történő előtisztítást követően kerülnek bevezetésre a csatornahálózatba. A keletkező csapadékvizek olajfogó műtárgyon elvezetve kerülnek a befogadó Zsombékosi-csatornába kerülnek. A partfal közvetlen közelében található P1 vágány burkolatáról származó csapadékvíz iszap- és olajleválasztó műtárgyon történő átvezetést követően elszikkadnak. A módosított felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet és a 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján a tevékenységgel érintett terület érzékeny besorolású. A tevékenység nem érinti határozattal kijelölt vízbázis hidrogeológiai védőterületét. A kikötő fejlesztéséhez kapcsolódó előkészítő munkálatok során (függőleges partfal kialakítás, partfalak mögötti területek kiépítése, közvetlen vasúti rakodás kialakítása és kapcsolódó közúti kiszolgálás kiépítése) a munkagépek és a közúti szállítójárművek használatából adódóan a kibocsátott szennyezőanyag a talajra leülepedve, majd abba bemosódva okozhat szennyezést. A létesítés időszakában szennyezést okozhat még a munkagépekről lecsöpögő olaj, zsír, üzemanyag. A munkálatok során alkalmazott víztelenítések ideiglenesen megváltoztathatják a talajvíz szintjét. A kivitelezési munkálatok során a munkagépek kenőanyag és hidraulika olaj elfolyásából származó szennyezés lehetséges, de ennek talajra kerülése megfelelő munkaszervezéssel és munkafegyelemmel minimálisra csökkenthető. Az üzemelés során a karbantartás, a hajók üzemanyag tankolása szerviz helyeken, illetve a kikötőben fog történni. A felhagyást követően a területet rekultiválása fog megtörténni. Havária esetek : tűz keletkezése esetén oltóanyag kerülhet a talajba, amelynek eltávolítása szükséges. A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a tevékenység a felszín alatti vizekre jelentős hatással nem jár. Hulladékgazdálkodás: Létesítés : A kivitelezési munkák során az ott dolgozók vegyesen gyűjtött települési szilárd hulladékával, a munkagépek üzemeltetése során keletkező veszélyes hulladékokkal és építési-bontási hulladékok keletkezésével kell számolni. A teljes kivitelezés időszakában, az alábbi táblázatban szereplő hulladékáramok keletkezése várható: EWC kódszám megnevezés Várható mennyiség (t) 8

9 egyéb települési hulladék, 3 ideértve a vegyes települési hulladékot is Olaj-víz elválasztásból 0,1 származó zsír-olaj keverék, amely különbözik a től * Ásványolaj alapú, 0,1 klórvegyületet nem tartalmazó motor-hajtómű és kenőolaj olajszűrő 0, * Veszélyes anyagokkal 0,2 szennyezett abszorbensek, törlőkendők * Egyéb motor-, hajtómű-és 0,2 kenőolaj hulladékok * Veszélyes anyagokat tartalmazó 0,1 csomagolási hulladékok * Szénkátrányt tartalmazó 350 bitumen keverék Beton, tégla, cserép és kerámia 800 frakció vagy azok keveréke, amely különbözik a tól Kevert építés és bontási 1 hulladék lomhulladék 0,05 Az üzemelés során az alábbi táblázatban szereplő hulladék-kibocsátások várhatók: EWC kódszám megnevezés Várható mennyiség (t/év) * Belvízi hajózásból származó, olajjal szennyezett fenékvíz * Veszélyes anyagokkal szennyezett törlőkendők abszorbensek, * Ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-hajtómű és kenőolaj egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot ,5 9

10 A felhagyás során a kialakított partfalakat nem bontják el, az infrastruktúrák bontásából az alábbi építésibontási hulladékok keletkezése várható: EWC kódszám megnevezés Várható mennyiség (t) Föld és kövek beton Bitumen keverék, amely különbözik a től fa , fémhulladékok 1, műanyag 0, Kevert építés és bontási hulladék tégla Levegőtisztaság-védelem: Létesítés: A kikötő fejlesztéséhez kapcsolódó előkészítő munkálatok függőleges partfal kialakítás, partfalak mögötti területek kiépítése, közvetlen vasúti rakodás kialakítása és kapcsolódó közúti kiszolgálás kiépítése során porkibocsátás és a földmunkagépek és a közúti szállítójárművek kipufogógázai terhelik a környezeti levegőt. Az építkezés helyszínére irányuló legnagyobb forgalom a területfeltöltések idején várható, mely a maximális esetben 22 teherjármű/h forgalomnövekedést okoz a szállítási útvonalakon. Ha hozzáadjuk a kikötő jelenlegi áruszállításhoz kapcsolódó forgalmát is, ez összesen 54 teherjármű/h forgalmat okoz a szállítási útvonalakon. A beruházás közvetlen hatásterülete az építés területe, a közvetett hatásterületet a szállítási útvonalak jelentik. A dokumentációban közölt számítások alapján a levegős hatásterület a beruház területe körüli 113 m-es sáv (NOx), mely az alábbi helyrajzi számú ingatlanokat érinti:győr:0688, 0689, 0691/4, 0843/7, 0839/1, 0839/2, 0840/1, 0840/3, 0843/6, 0839/7, 0839/5, 0839/4, 0843/8, 0843/4, 0839, 0839/8 és Gönyű:097/2, 098/2, 073/1, 073/9, 073/7, 093. A létesítés időszakában átmeneti légszennyező hatás történik, azonban a térség légszennyezettségi állapotában ez jelenős változást várhatóan nem eredményez. Üzemelés A telephelyen a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet által értelmezett légszennyező pontforrást és diffúz forrást nem létesítenek. A kikötői tevékenységből adódó légterhelés mértékét a hajóforgalom határozza meg. A vízi úton szállított áru mennyisége a kikötő közvetlen közúti- és vasúti forgalmát határozza meg. A kikötő területén a jelenlegi raktározási tevékenység is többlet forgalmat jelent. A közúti közlekedésből adódóan a szállító járművek kipufogógáz kibocsátásával számolhatunk. A kipufogógáz légszennyező komponenseire a jelentős hígulás miatt várhatóan nem lesz értelmezhető hatásterület. Felhagyás: Az üzemelést követő rekultiváció után további légszennyező hatás nem várható. Havária: Tűz keletkezése esetén kerülhetnek légszennyező anyagok a környezeti levegőbe. A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a tevékenység jelentős légszennyező hatással nem jár. Zaj- és rezgésvédelm: A kikötő fejlesztés és bővítése (függőleges partfal kialakítás, partfalak mögötti területek kiépítése, közvetlen vasúti rakodás kialakítása és kapcsolódó közúti kiszolgálás kiépítése) során a munkagépek és szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni. Az építési tevékenységet nappali időszakban végzik. A benyújtott számítások alapján a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő területeken a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. A kivitelezéshez kacsolódó szállítási tevékenység nem növeli meg jelentősen a meglévő utak zajterhelését. A működés során a munkagépek, berendezések (rakodógépek, daruk, szivattyúk stb.) és szállító járművek, hajók zajkibocsátásával számolhatunk. A telephely zajkibocsátását a szabadtéri zajforrások határozzák 10

11 meg, melyek csak nappali időszakban üzemelnek. A benyújtott dokumentációk alapján, a létesítmény üzemelése során a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő lakóterületeken (Győr-Károlyháza üdülőövezeténél, Gönyű kijelölt lakóterületeinél, Vének belterületi lakóépületeinél). A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. és 6. alapján, a kikötőre vonatkozó, számítással lehatárolt zajvédelmi hatásterület érint zajvédelmi szempontból védendő területet, épületet, érinti Győr-Károlyháza üdülőövezeti lakóépületeit. A számítások alapján, a tevékenységgel kapcsolatos közúti szállítási tevékenység nem növeli meg számottevően a meglévő út zajterhelését, az eredő járulékos zajszint változás nem éri el a 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 7. (1) szerinti 3 db-es mértéket. A tevékenység felhagyása során a bontási tevékenység az építési tevékenységgel megegyező hatásokkal számolhatunk, a rekultiváció után további zaj hatás nem várható. Természet és tájvédelem: Az érintett ingatlanok közül a Gönyű 097/2 és a Győr 0689 hrsz-ú ingatlan része az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelettel létesített HUFH30004 kódszámú, Szigetköz nevű különleges madárvédelmi,- illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet értelmében, valamint részei az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvénnyel létesített Országos Ökológiai Hálózat magterület övezetének is. A tervezett beruházás várhatóan megsemmisít 0,45 ha kiterjedésű Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők nevű jelölő társulást. Az élőhely területén antropogén ipari környezet (kikötő) épül. A 91E0 nevű jelölő társulás érintettsége a HUFH30004 nevű Natura 2000 site-on belül mindössze 0,03%, a társulástípus egész országos kiterjedéshez képest, pedig mindössze 0,0009%. Fentiekből látható, hogy bár a társulásra nézve a beruházás lokálisan megszüntető, a HUFH30004 nevű Natura 2000 site teljes területéhez képest a hatás elviselhető. A társulástípus egyébként széles élőhelyspektrumot lefedő közösségi jelentőségű élőhely, amit összefogó közös tulajdonság a puhafák állományalkotó szerepe. Ezek a fafajok általában vizes élőhelyek specialista fajai, amelyek a közvetlen vízhatást egyedül elviselni képes fajaiból kerülnek ki. Ezek szinte minden alkalmas vízfolyás mentén megtalálhatók, és jelentős zavarás hatására sem szorulnak háttérbe. A vízközeli fás élőhely számos specialista faj számára nyújt élőhelyet. Ez utóbbiakat agresszív özöngyomok, zavarástűrő őshonos fajok könnyen kiszoríthatják. Azaz zavarás hatására ezek az élőhelyek sokszor eljellegtelenedéssel válaszolnak: az élőhely struktúráját kialakító fafajok megmaradnak ugyan, de a gyepszint színező elemei eltűnnek, és az aljnövényzetben monodominánssá válnak a zavarástűrő fajok. A február 19.-én tartott helyszíni bejárás során megállapítást nyert, hogy a beruházás fiatal fás szárú állományt érint, melyet zömében hazai fűz és nyár fafajok egyedei alkotnak. A bokorfüzes spontán megtelepedésének kezdete a kikötő eredeti beruházásának befejezésére tehető. A jelölő társulás kis kiterjedésére és jelenlegi állapotára való tekintettel a hatásokat az adott beruházás tekintetében nem tekintjük jelentősnek, kompenzációs intézkedés nem indokolt, mindössze fenti hatáscsökkentő intézkedések. A Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatóság a helyszíni szemlén a tervezett beruházást a megismerve elmondta, hogy jelölő élőhelyet (91E0) a beruházás érinteni fog, illetve az várhatóan hatással lesz a Natura 2000 terület jelölő fajaira (halak, madarak, emlősök). Mind az építés, mind az üzemeltetés során ennek mértékét jelenlegi ismereteik alapján az adott beruházás tekintetében nem tekintik jelentősnek. A dokumentációban szerepel, hogy a vízimunkáknak hatása lehet jelölő halfajok egyedeire: balin, vágó csík, szivárványos ökle. A balin (Aspius aspius) esetében a várható kedvezőtlen hatás jellege elsősorban zavaró hatás az üzemelési és az építési fázisban is, az érintett egyedszám kicsi, várhatóan 9 +/- 3 egyed. A hatás a populációnagysághoz képest nem jelentős. A vágó csík (Cobitis taenia) esetében a várható kedvezőtlen hatás jellege az építési fázisban károsító, az üzemelési fázisban terhelő, az érintett egyedszám kicsi, várhatóan 1-2 egyed. A hatás a populációnagysághoz képest nem jelentős. A szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) esetében a várható kedvezőtlen hatás jellege az építési fázisban inkább zavaró, az üzemelési fázisban terhelő, de az érintett egyedszám kicsi, várhatóan 1-2 egyed. A hatás a populációnagysághoz képest szintén nem jelentős. A halfajok egyedeinek esetleges érintettsége okán kompenzációs intézkedés nem indokolt. A dokumentációban szerepel, hogy a vízimunkáknak hatása lehet a tompa folyamikagyló (Unio crassus) egyedeire is. Azonban a évi felmérések során nem sikerült kimutatni a faj állományának jelenlétét, de 11

12 beavatkozási terület környékén végzett korábbi felmérések alapján, valamint az élőhelyi adottságok tükrében elképzelhető kis állományának jelenléte a területen. A Natura 2000 terület vonatkozásában az építés hatását, mivel a jelölő faj teljes állományának igen kis százalékát (ca.: <0,01%) érinti, elviselhetőnek ítéljük. Az üzemelési fázisban az állomány egy része regenerálódik, ezért a hatást elviselhetőnek, a Natura 2000 területre vonatkozóan semlegesnek ítéljük. A tompa folyamikagyló egyedeinek esetleges érintettsége okán kompenzációs intézkedés nem indokolt. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. (4) szerinti vizsgálni kell közérdek fennállását, a lehetséges alternatívákat, ill. be kell nyújtani az azt bizonyító dokumentációt. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. (7) szerinti a terv akkor fogadható el, illetve a beruházás akkor engedélyezhető, ha a hatásbecslés alapján megállapítható, hogy az a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre kedvezőtlen hatással nem jár, továbbá nem ellentétes a jelölés céljaival. Ha a terv, illetve a beruházás a hatásbecslés alapján a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére kedvezőtlen hatással jár, és a terv, illetve a beruházás megvalósítására egyéb ésszerű megoldás nincs, azonban a tervhez, illetve a beruházáshoz közérdek fűződik, a terv elfogadható, illetve a beruházás engedélyezhető. A beruházást úgy kell megvalósítani, hogy az a lehető legkisebb kedvezőtlen hatással járjon. Az a terv vagy beruházás, amely az ott megtalálható élővilágra vonatkozó adatok alapján jelentős hatással lehet valamely Natura 2000 területen előforduló kiemelt közösségi jelentőségű fajra vagy kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusra, kizárólag kiemelt fontosságú közérdekből fogadható el, illetőleg engedélyezhető. Kiemelt fontosságú közérdeknek minősül az emberi egészség és élet védelme, a köz biztonságának a fenntartása, valamint a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése. Felügyelőségünk ezt követően hiánypótlásra szólította fel az ügyfelet, fentiek tisztázására. Az ÉDUVIZIG április 8.-án kelt hiánypótlási végzésben foglaltakra az alábbi válaszokat adta: A HUFH30004 kódszámú, Szigetköz nevű különleges madárvédelmi,- illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület része a Győr 0689 és a Gönyű 097/2 hrsz-ú ingatlan. Ezen ingatlanokból a beruházással érintett terület mérete: 2,553 ha. A Natura 2000 hatásbecslés megállapításai szerint jelölő madárfajok vonatkozásában sem az építés, sem az üzemelés során nem várható értékelhető mértékű negatív hatás. A madarakon kívüli egyéb jelölő fajok és társulások döntő többségének vonatkozásában, hasonlóan a madarakhoz, semleges hatás várható, mind az építés, mind az üzemelés során. A jelölő fajok többsége egyáltalán nem fordul elő a területen. Összesen 6 jelölő faj esetében várható kis mértékű érintettség: tompa folyamikagyló, balin, szivárványos ökle, vágócsík, vidra, hód. Ezen 6 jelölő fajra gyakorolt hatások mind az építés, mind az üzemelés során várhatóan elhanyagolhatóak lesznek, és nem befolyásolják ezen jelölő fajok állományának alakulását a HUFH30004 kódszámú, Szigetköz nevű különleges madárvédelmi,- illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen. A 14 jelölő élőhelytípus közül 13 egyáltalán nem fordul elő a beruházási területen. Az egyetlen érintett jelölő társulás a 91E0: Puhafás ligeterdők, éger- és kőrisligetek, illetve láperdők. A hiánypótlás szerint ez az állomány közvetlenül a mederében, a meder szélével párhuzamosan húzódik, kb. 10 méter szélességben és kb. 400 méter hosszan. A szóban forgó társulás pionír, spontán vetényülésű bokorfüzes, kora kb. 5-8 év. A dokumentáció szerint a beruházás során megszűnő (0,37 ha) jelölő élőhely nem érinti értékelhető mértékben a HUFH30004 kódszámú, Szigetköz nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület kijelölésének indokait, a várható negatív hatás nem jelentős, elhanyagolható mértékű. A HUFH30004 kódszámú, Szigetköz nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen belül található 91E0 kódszámú társulásnak az érintettsége csak mintegy 0,03%, az egész országban előforduló 91E0 kódszámú társulásnak, pedig csupán 0,0009%-a. A dokumentáció szerint a tervezett fejlesztés fentiek fényében nem veszélyezteti, illetve nem gyakorol jelentős negatív hatást egyetlen jelölő fajra- vagy élőhelyre sem, ezért a megvalósítás indoklásához nem szükséges az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10/A. (1) bekezdés szerinti kiemelt fontosságú közérdek vizsgálata sem. Lehetséges alternatívaként a függőleges partfal acél szádfalas vagy vasbeton résfalas kialakítását vizsgálták, hiszen a létesítési hely kötött volt. Természetvédelmi (és egyéb más) szempontból is az acél szádfalas megoldás tűnik kedvezőbbnek, hiszen az építés ideje rövidebb és nem jár ideiglenes töltés építésével a meder oldalon. 12

13 A természet védelméről szóló évi LIII. törvény 8. (1) bekezdése értelmében a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. A 17. (1) szerint, a 8. (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. A 43. (1) szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdése értelmében a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen tilos engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon olyan tevékenységet folytatni, illetve olyan beruházást végezni, amely - a 4. (1) bekezdésére figyelemmel - a terület védelmi céljainak a megvalósítását akadályozza. Fenti kármérséklő intézkedésekkel a beruházás vélhetően nem lesz jelentős hatással az érintett Natura 2000 site-ra, jelölő fajaira, társulásaira. A területen működő kikötő és erőmű miatt a többletterhelés tájvédelmi szempontból is elhanyagolható. A 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 4. számú melléklete alapján a hatóság az eljárásba bevonta az érintett szakhatóságokat, melyek állásfoglalásainak rendelkező részét jelen határozat IV. fejezete tartalmazza. Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 557-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség /2014. számú levelében - kérelemre indult, környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárásban - megkereste az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóságot, mint elsőfokú vízügyi hatóságot a szakhatósági állásfoglalásának megadása érdekében. A Hatóság megállapította, hogy a tárgyi ügyben benyújtott - VTK Innosystem Kft. által készített 61/2013. szerződésszámú - dokumentációban foglaltak szerint a tervezett beruházás hajóállások mögötti durva tereprendezésre, hajóállások vízúti kiszolgálását biztosító függőleges partfal kialakítására, hajó szervízállás vagy zöldterminál kialakításra irányul. A dokumentációban bemutatott létesítmények megvalósítása tekintetében tette meg a vízügyi hatóság a vízilétesítményekre, vízimunkákra vonatkozó előírását a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. tv. 28. (1) bekezdése alapján. A vízjogi létesítési engedély kérelem és kellékeinek tartalmi követelményét a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelem és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet előírásai tartalmazzák. A szakhatóság rögzítette a jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004, évi CXL. törvény 44. (6) bekezdése és 72. (1) bekezdés da.) pontja alapján. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a 44. (9) bekezdése zárja ki. A Hatóság szakhatósági hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdésén, továbbá 5. számú mellékletén, illetékessége a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 482/2013. (XII. 17.) Korm. rendelete 7. (1) bekezdésén alapul. Gönyű Község Önkormányzatának Jegyzője 601-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság - Győr-Gönyű OKK továbbfejlesztésének környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárása tárgyában készült teljes körű környezeti hatásvizsgálati dokumentáció áttanulmányozását követően megállapítottam, hogy a tevékenység a helyi környezet- és természetvédelem tekintetében ártalmas, károsító hatást nem fejt ki, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szakhatóság eljárását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban; Két.) 44-45/A. -ai szabályozza. A szakhatósági állásfoglalás elleni jogorvoslati lehetőségről történő tájékoztatás a Ket. 44. (9) bekezdésén alapul. A jegyző hatásköre és illetékessége a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 5. 13

14 számú mellékletének 7. pontján alapul. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/ /2014 számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (9021 Győr, Árpád u ) kérelme alapján az környezeti hatásvizsgálati eljárás során hivatkozott számon megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. és 4. számú melléklete alapján. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez megküldött dokumentáció tartalma alapján, a hatáskörömbe tartozó kérdéseket vizsgálva megállapítottam, hogy a dokumentáció a vonatkozó közegészségügyi követelményeknek megfelel, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági ügyintézési határidő: 15 nap, a tényleges ügyintézési idő: 5 nap. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (9) értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Döntésem meghozatalánál az alábbi jogszabályi előírásokat vettem figyelembe:a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szófó 27/2008. (XII. 3) KvVM-EüM együttes rendelet. Fenti szakhatósági állásfoglalásomat a évi CXL. törvény 44. alapján adtam meg. Hatóságom hatáskörét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és 4. számú melléklete, valamint a 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. (2) b) pontja állapítja meg.illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. (1) és 2. (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (2) bekezdése állapítja meg. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság 17.2/453-2/2014 számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: Az Észak- dunántúli Környezetvédelmi És Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ), fent hivatkozott számú ügyiratában megkereste az elsőfokú talajvédelmi szakhatóságot, tárgyi környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárás során állásfoglalásának beszerzése céljából. Az ügyet: talajvédelmi és közigazgatási eljárási szempontból megvizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy: a függőleges partfal-kialakításhoz kapcsolódó tevékenység folytatása során termőföld területek igénybevételre nem kerülnek, az engedélyezésre kért tevékenység hatása a környező termőföld területekre várhatóan nem lesz jelentős. Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság a rendelkező rész szerinti kikötések közlése melletti állásfoglalást alakított ki a tárgyi környezetvédelmi hatásvizsgálati engedélyezési eljárás során. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Az Ügyfél Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (9021 Győr, Árpád u ) a szakhatósági eljárás ,- Ft. igazgatási szolgáltatási díját megfizette. Jelen szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. Tv. (Két.) 22. (1) bek., 44. (1) és (2) (9) bek., a termőföld védelméről szóló évi CXXIX tv. 1. (1) bek, a 2. a) pont, a 43. (1), (3) bek, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. Korm. rendelet 33., valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. r án alapul. 14

15 Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Jegyzője /2014. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség a tárgyban megjelölt ügyben szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából kereste meg szakhatóságunkat február. 20. napján érkezett levelével, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23v) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.) 32/A. alapján. A megkereséshez csatolt dokumentációt a Kr. 4. számú melléklete 4. pontja alapján a helyi környezet- és természetvédelmi követelmények tekintetében vizsgáltuk és az alábbi megállapításokat tettük: A tárgyi kikötő tervezett továbbfejlesztése -Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a környezetvédelemről szóló 63/2003. (XII. 19.) rendeletében, valamint Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a Bécsi úti nádas helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló 31/2004. (V 28.) rendeletében, továbbá Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának a Győri Építési Szabályzatról (GYESZ-ről) és Győr Szabályozási Tervéről szóló 1/2006. (I 25.) rendeletével jóváhagyott - helyi környezet- és természetvédelmi követelményeknek megfelel. Szakhatósági állásfoglalásomat a már hivatkozott jogszabályokon és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. (továbbiakban: Két) 33. (8) bekezdése és 44. (6) bekezdése alapján adtam ki. Hatáskörömet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 35. (1) bekezdés b) pontja alapján, illetékességemet a Két 21. (1) bekezdése b) pontja alapján állapítottam meg. A szakhatósági állásfoglalásom elleni fellebbezést a Ket 44. (9) bekezdése alapján zártam ki A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Földhivatala /2014. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A tervezés során a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény 11. (4) bekezdésére hívom fel az érdekeltek figyelmét: Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala GY-01D/EPH/857-4/2014. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u ) az Győr-Gönyű OKK infrastrukturális továbbfejlesztésének környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárása tárgyában szakhatósági megkereséssel fordult a hivatalhoz. A hivatal megállapította, hogy a tervezett beruházás nagyberuházásnak számít, így a kulturális örökség védelméről szóló évi LXJV. tv. (továbbiakban: Kötv) 7. (31) alapján. Ennek megfelelően a szákhatósági megkeresés után a hivatal GY-01D/EPH/857-2/2014 számon hiánypótlásra hívta fel az Engedélyest, mivel a kötelező tartalmi elemként megnevezett előzetes régészeti dokumentáció nem szerepelt a szakhatósági megkeresés dokumentációjában. A fentieket követően a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központja el késztette az előzetes régészeti dokumentációt, és azt a hivatal címére eljuttatta az Engedélyes. A fentieket a szakhatósági állásfoglalás kialakításánál figyelembe vette a hivatal. Felhívja a hivatal a figyelmet továbbá, hogy a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 6. (1) ezdés a) pontja értelmében a benyújtandó hatástanulmánynak ki kell térnie a régészeti örökség delimére is. A kulturális örökség elemei védelmét A kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény szabályozza. A szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 44. (1) bekezdésén, a joghatóság a Két. 18. (1) bekezdésén, a hatáskör a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. {XII. 20.) Korm. rendelet 13., 1. számú melléklet 7, pontján alapul. A jogorvoslati utat a Két. 44. (9) bekezdése állapítja meg. A szakhatósági eljárásért az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 29. (1) bekezdése alapján 3.000,- Ft eljárási illetéket kell fizetni. Az állásfoglalás a Két. 72. (1) bekezdésére figyelemmel tartalmazza az eljárási költség megállapítását. 15

16 Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítész GYD-02/153-2/2014.számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása: A tárgyban szereplő partfal-korrekciót tartalmazza Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve, valamint Gönyű község és Győr Megyei Jogú Város módosított településrendezési terve. Állásfoglalásom a fent hivatkozott jogszabályokon, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CLX. törvény 33. (8) bekezdésén, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló évi LIII. törvény 5. -án alapul. A hatóság a R. 9. (1) bekezdése alapján március 17-én Gönyű Község Faluházában közmeghallgatást tartott. A közmeghallgatáson a lakosság részéről érdeklődő nem volt. A fentiek alapján a hatóság a környezethasználó részére környezetvédelmi engedélyt adott a rendelkező részben megfogalmazott feltételekkel, a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 66. (1) bekezdés a) pontja, illetve a 71. (1) bekezdés b) pontjának valamint a R. 10. (4) bekezdésének megfelelően. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon kívül az alábbiakon alapul: A környezetvédelmi előírások közül a vízvédelmi előírások a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 8. c) pontján alapulnak. Felszíni és felszín alatti vízvédelmi szempontból az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezés bejelentésére vonatkozó előírás a 220/2004 (VII.21.) Korm. rendelet 11 (2) bekezdésén és a 219/2004 (VII.21.) Korm. rendelet 19 (1) bekezdésén alapul. A tervezett tevékenység nem okozhatja a földtani közeg és a felszín alatti víz 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben előírt határérték feletti szennyezettségét. Az üzemi kárelhárítási terv készítési kötelezettség megállapítása a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet 6 (4) bekezdésén alapul.a közcsatornába bocsátott szennyvíz minőségére vonatkozó küszöbértékek a 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletének egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetén alapul. A Zsombékosi-csatornába bocsátott csapadékvíz minőségére vonatkozó határértékek, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 16. -a figyelembe vételével, a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről, és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló, 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete 3. területi kategórián alapulnak. A hatóság az összes nitrogén és ammónia ammónium - nitrogén határérték megállapításánál figyelembe vette, hogy a terület a 43/2007 (V. 1.) FVM rendelet alapján nitrát-érzékeny eutróf, ezért a 28/2004 (VII.21.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének (3) számú lábjegyzete alapján: a határérték a nem nitrát érzékeny területeken kétszeres előírást nem alkalmazta. A csapadékvíz szikkasztására vonatkozó előírás a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. -a alapján és a talajvíznek és a földtani közegnek a 6/2009. (IV. 14.) KvVM EüM - FVM együttes rendeletben megadott B szennyezettségi határérték figyelembe vételén alapul. A hulladékgazdálkodási előírások a évi CLXXXV. törvény és a 440/2012. (XII. 29.) Kormány rendelten alapulnak. A levegővédelmi előírások a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. és 26. (2) bekezdésén, és a 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. számú mellékletén alapulnak. A zajmérést és a mérésről a dokumentációt a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet és a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 4. számú és 5. számú melléklete szerint kell elvégezni, elkészíteni. A zajkibocsátási határérték kérelmet a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdés alapján kell benyújtani és 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. és 2. számú melléklete szerinti tartalommal kell elkészíteni. Természetvédelemi előírások a évi LIII. törvény és a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet előírásokon alapulnak. A hatóság az eljárás során az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII.6.) Korm. rendelet valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló évi LIII. törvény alapján járt el. A határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtására vonatkozó rendelkezés az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII.6.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdésén alapul. Az engedély időbeli hatályát a hatóság a R. 11. (1) bekezdés, a) pontja alapján állapította meg. 16

17 A határozattal szembeni fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. 98. (1) bekezdése, valamint a 99. (1) bekezdése biztosítja. A jogorvoslati eljárás szolgáltatási díját a 33/2005.(XII.27.) KvVM. rendelet 2. (4) bekezdése állapítja meg. A hatóság hatásköre a fent idézett jogszabályokon kívül a 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 8. -án, illetékessége az ugyanezen jogszabály 1.sz. mellékletén alapul. Győr, május 28. Dr. Buday Zsolt sk. igazgató 17