CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL H A T Á R O Z A T

Átírás

1 CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: /2015. Ügyintéző: dr. Ruzsáli Pál Balatonyi Zsolt Kissné Nagy Ildikó Berényi Anita Kiss Brigitta Tel.: +36 (62) /44268 Tárgy: Raklap és Tüzép Kft., Lajosmizse, előzetes vizsgálat H A T Á R O Z A T A Raklap és Tüzép Kft. (2351 Alsónémedi, Északi Vállalkozó u. 7., KÜJ: ) által június 15-én a Lajosmizse, Bene tanya 513/A. szám alatti telephelyen nem veszélyes hulladék hasznosítása tárgyában benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a tevékenység (mely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. sz. mellékletének 107. a) pontja szerint minősül: Nem veszélyes hulladék-hasznosító telep 10 t/nap kapacitástól ) engedélyezését kizáró ok merült fel, ezért megállapítom, hogy az adott tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható. Szakkérdés vizsgálata: 1. környezet-egészségügyi szakkérdésben, így különösen a környezet- és településegészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően: - A tevékenység végzése során a levegő tisztaságára vonatkozó szabályok betartása szükséges. - Az előírások szerinti zajterhelési határértékeket be kell tartani a beruházási terület környezetében élők és tartózkodók egészségének megóvása érdekében. - A hulladékok gyűjtését és tárolását úgy kell megoldani, hogy a közegészségügyi kockázat kizárható legyen. - A tevékenység végzése során külön figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagokkal és a veszélyes keverékekkel végzett tevékenységre vonatkozó előírások maradéktalan betartására. 2. növény- és talajvédelmi szakkérdésben, így különösen a termőföldre gyakorolt hatások vizsgálata: -A beruházást úgy kell megvalósítani, üzemeltetni, hogy a környező termőföldekre a telephelyről talajidegen anyag nem jusson ki. -A környező termőföldek minőségében a telep üzemeltetése miatt kár nem keletkezhet. Postacím: Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 6721 Szeged, Felső-Tisza part Szeged, Pf (62) (62) alsotiszavideki@zoldhatosag.hu

2 Szakhatóság állásfoglalása: 1. Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály 35600/5419-1/2015. ált számú állásfoglalása: A Csongrád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya a Raklap és Tüzép Kft. kérelmére, a Lajosmizse, Bene tanya, 513/A szám alatti telephelyre nem veszélyes hulladék hasznosítása tárgyában benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció alapján előírás nélkül hozzájárulok. Jelen szakhatósági állásfoglalással szemben önálló fellebbezésnek helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de a Csongrád Megyei Kormányhivatalhoz, mint elsőfokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás díja a jogszabályban meghatározott esetek kivételével a befizetett szolgáltatási díjtétel 50 %-a, azaz Ft, amelyet a Csongrád Megyei Kormányhivatal előirányzat-felhasználási számú számlára kell átutalni, és a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát hatóságunk részére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatába kérem feltüntetni jelen határozat számát. A kérelmező az eljárás Ft igazgatási szolgáltatási díját befizette, egyéb eljárási költség nem merült fel. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal számlájára tévesen befizetett Ft szolgáltatási díj visszautalásáról jelen határozat kiadásával egyidejűleg hatóságom intézkedik. I N D O K O L Á S A Raklap és Tüzép Kft június 15-én a Lajosmizse, Bene tanya 513/A. szám alatti telephelyen (0703/4, 0703/35, 0703/19 hrsz.) nem veszélyes hulladék hasznosítása tárgyában a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) szerinti előzetes vizsgálati dokumentáció elbírálása iránti kérelmet nyújtott be hatóságunkhoz, és kérte az eljárás lefolytatását. Hatóságunk a /2015. számú hiánypótlás teljesítésére felhívó végzésében kérte a telephelyi technológiában feldolgozni hasznosítani kívánt hulladékok körének és mennyiségének felülvizsgálatát, illetve a telephelyi hulladékgyűjtő helyek kiépítettségének 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet előírásainak való megfelelés igazolását. Az engedélyes a fenti hiányosságok pótlására július 29-én érkezett levelében megismételte az eredeti engedély kérelemben leírtakat, így a tisztázandó ténykérdések továbbra sem kerültek érdemben megválaszolásra. Az engedélyezési dokumentáció hasznosítási tevékenységként történő elfogadása érdekében a 2

3 hatóságunk által vitatott kérdések esetében /2015. számú végzésünkben október 1-jéig kértük a tényállás tisztázását. Az engedélyes október 1-jén a már hatóságunk rendelkezésére bocsátott engedélyezési dokumentációval azonos kiegészítést küldött ismételten, melyet hulladékgazdálkodási szempontból nem tudtunk elfogadni. A nem megfelelően teljesített tényállás tisztázás miatt a /2015. ügyiratszámú végzésünkben ismételten kértük a dokumentáció módosítását. Végzésünkben tájékoztattuk az engedélyest, hogy amennyiben nem módosítja az általa hasznosítási technológiának nevezett technológiába felhasználni kívánt hulladék alapanyagkörét, akkor az előállított pelletet, továbbra is hulladéknak tekintjük. A tényállás tisztázást az engedélyes megbízásából Dr. Reichert Péter ügyvéd (8000 Székesfehérvár, Koronázó tér 1.) teljesítette. Az engedélyezési dokumentáció kiegészítéseként megküldött dokumentáció hulladékgazdálkodási szempontból továbbra sem volt elfogadható, mivel a tervezett technológia hulladékhasznosításként az elővizsgálati dokumentációban ismertetett hulladék alapanyagokból nem engedélyezhető. A június 15-én benyújtott, majd július 29-én, október 1-jén és november 10-én kiegészítéssel ellátott előzetes vizsgálati dokumentáció formailag megfelel a R. előírásainak. Tervezett tevékenység: A hulladék-hasznosítási technológia évben került telepítésre a Lajosmizse, Bene tanya 0703/35 hrsz. alatt elhelyezkedő m 2 alapterületű csarnoképületben. A Kft. az Alsó- Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által /2012. számon kiadott, illetve a /2010. számon módosított, /2009. számon kiadott engedélyek alapján évig folytatta hulladékkezelési tevékenységét, melyet a tervek szerint újra kíván indítani kibővített hulladék alapanyag körrel. Az engedéllyel rendelkező hulladékgyűjtők által begyűjtött hulladékok gyűjtése egy 362 m 2 alapterületű 5 m magas betonfallal körbekerített m 3 -es, egy 290 m 2 alapterületű 5 m magas betonfallal körbekerített m 3 -es tároló téren, valamint egy 800 m 2 alapterületű m 3 -es csarnok tároló téren történik. A telephelyen egyszerre a silókban tonna, a csarnokban 800 tonna hulladék tárolható. A t hulladéktároló kapacitású 3 db tárolótéren felül a Kft. rendelkezésére áll egy m 2 alapterületű bazalt beton burkolatú és egy m 2 alapterületű betonozatlan tároló terület. Az előválogatott hulladékból a Kft. granulált formájú szilárd tüzelőanyagot (pellet) állít elő. A tervek szerint napi max. 100 t, illetve évente t alapanyag feldolgozásával a hulladékok víztartalma okán mintegy tonna termék (pellet) kerülne előállításra. A munkafolyamat első lépése az alapanyag fogadás, előkészítés, a következő lépés a szárítás, darálás, granulálás és hűtés, utolsó lépésként pedig, a készáru ömlesztett tárolása, lezsákolása, illetve kiadása következik. 3

4 A hasznosítási tevékenység a R. 3. sz. melléklet 107. a) pontja alapján a felügyelőség döntésétől függő, hogy környezeti hatásvizsgálat köteles-e. Telephelyen kezelni tervezett hulladékok: Azonosító kód Megnevezés Mennyiség t/év Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, 2 erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékok Mezőgazdaság, kertészet, vízkultúrás termelés, erdészet, vadászat és halászat hulladékai hulladékká vált növényi szövetek erdőgazdálkodási hulladékok fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyag nyersanyagok mosásából, tisztításából és mechanikus aprításából származó hulladék Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost 3 szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok Fafeldolgozásból, falemez- és bútorgyártásból származó hulladékok fakéreg és parafahulladék faforgács, fűrészáru, deszka, furnér, falemez darabolási hulladékok, amelyek különböznek a től közelebbről meg nem határozott hulladék Cellulózrost szuszpenzió, papír- és kartongyártási, feldolgozási hulladékok hulladék papír és karton rost szuszpenzió készítésénél mechanikai úton elválasztott maradék hasznosításra szánt papír és karton válogatásából származó hulladék mechanikai elválasztásból származó szálmaradék, száltöltőanyagés fedőanyag-iszapok Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok Erőművekből és egyéb égetőművekből származó hulladékok (kivéve 19) hamu, salak és kazán por (kivéve ) széntüzelés pernyéje

5 tőzegpernye és kezeletlen fa eltüzeléséből származó pernye Csomagolási hulladékok (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csomagolási hulladékokat) papír és karton csomagolási hulladék műanyag csomagolási hulladék fa csomagolási hulladékok A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok az előírásoknak nem megfelelő és ezért nem használható termékek szerves hulladék, amely különbözik a től Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) Fa, üveg és műanyag Fa Műanyag Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok Hulladékok égetéséből vagy pirolíziséből származó hulladékok kazánhamu és salak, amely különbözik az től pernye, amely különbözik a tól Közelebbről nem meghatározott mechanikai kezelésből (pl. osztályozás, aprítás, tömörítés, pelletek készítése) származó hulladékok éghető hulladékok (pl. keverékből készített tüzelőanyag) egyéb, a től különböző hulladékok mechanikai kezelésével nyert hulladékok (ideértve a kevert anyagokat is) Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött Elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve 15 01) papír és karton fa, amely különbözik a től Egyéb települési hulladék egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is Levegővédelem A telephelyi technológiához szükséges hőenergiát 2 db 2,7 MW névleges teljesítményű fatüzelésű kazán biztosítja. A hulladékgazdálkodási technológia több helyen szükségessé teszi a technológiai berendezések megszívását. A hőenergiatermelő berendezések P1 és P2, valamint az elszívó rendszerek P3, P4, P5, P6, P7, P8 számú pontforrások július 14-ig érvényes pontforrás működési engedéllyel rendelkeznek. A működési engedélyt az Alsó- 5

6 Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /2011. számú határozattal adta ki. A telephely engedélyezett bejelentésre kötelezett pontforrásainak légszennyezőanyag kibocsátása a Fővárosi Levegőtisztaság-védelmi Kft. (1142 Budapest, Rákospatak u ) január 18-án és 19-én elvégzett mérései szerint a határértékeket nem haladja meg. Mivel a hulladékgazdálkodási technológia gépészeti részét a Kft. nem kívánja módosítani, ezért a évben elvégzett mérési eredményekre alapozottan megállapítható, hogy a technológia üzemi körülmények közötti tovább üzemeltetése várhatóan káros mértékű légszennyezést nem fog okozni. Zajvédelem A pellet előállító üzemépületben lévő automatizált gépsor főbb elemei a vibrációs rosta, a szárító berendezés, az őrlőgép, a prés- és a csomagológép. A technológia legjelentősebb zajforrása az őrlő berendezés, mely szendvicsszerkezetű falazattal épült csarnokban került elhelyezésre. Az üzem működési rendje kétműszakos, nappal és éjjel is üzemel. A tevékenységhez kapcsolódó tehergépjármű forgalom 8-10 db/nap, és 5-10 db személygépkocsi/nap. A létesítmény zajvédelmi hatásterületének határa a 284/2007. (X. 29.) Korm. rend. 6. -a alapján került meghatározásra. A Raklap és Tüzép Kft. részére az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a /2012 sz. határozatban zajkibocsátási határértéket állapított meg. A zajkibocsátási határértéket megállapító határozatban a zajvédelmi hatásterületen a Lajosmizse, külterület 0700/68 hrsz. alatti védendő épület található. A dokumentáció szerint, a telephelyen folytatott tevékenység során, a legközelebbi védendő épületnél a zajvédelmi határértékek teljesülnek. Természetvédelem A telephely védett természeti területet, Natura 2000 területet nem érint. Földtani közeg védelem A telephelyi tevékenység megfelelő műszaki védelem mellett zajlik. A gyártási tevékenység zárt csarnoképületben történik, az ingatlan területén igénybe vett térrészek burkoltak. A technológia során veszélyes anyagot nem használnak, illetve közvetlenül veszélyes hulladék sem keletkezik. Technológiai szennyvíz a gyártási tevékenység végzése során nem keletkezik. A telephelyen kommunális szennyvíz sem keletkezik, mivel a dolgozók számára szükséges szociális létesítményeket a szomszédos Kft.-től bérlik. A gépjárműforgalom burkolt felületen zajlik, a gépjárművek javítását szakcégnél végzik. A talaj szennyeződésével esetlegesen bekövetkező havária (gépjárművek meghibásodása, üzemanyag- és olajelfolyás) esetén kell számolni. A hatékony kárelhárítás érdekében az ingatlan területén felitató anyagot (perlit, homok) tárolnak, amelyet, esetleges használatot követően, veszélyes hulladékként kezelnek. A karbantartásokkal, ellenőrzésekkel azonban a meghibásodások, károsodások időben feltárhatók, javíthatók, minimálisra csökkentve ezzel a havária esetek számát. A tető-, illetve burkolt felületeken keletkező tiszta csapadékvizek ingatlanon belül elszikkadnak. A fentiek alapján megállapítható, hogy a tervezett beruházás a földtani közeg védelme szempontjából nem gyakorol jelentős mértékű kedvezőtlen hatást, a korszerű, környezettudatos műszaki megoldásoknak köszönhetően, környezetvédelmi szempontból tartós, vissza nem fordítható károsodás nem következik be a földtani közegben. 6

7 Hulladékgazdálkodás A többször kiegészített előzetes vizsgálati dokumentáció szerint a hasznosítási technológiában , , , , , , , , , , , , , azonosítási számú hulladékokat is fel kívánnak használni pellet alapanyagként. Az előzőekben felsorolt, esetenként változó összetételű és anyagi minőségű hulladékokat is tartalmazó hulladékokból pelletálás követően olyan pellet anyag készül, amely a változó anyagi összetétel miatt továbbra is hulladék státuszú és csak hulladékégető berendezésben égethető el a 29/2014. (XI. 28.) FM rendelet szerint meghatározott körülmények között és légszennyezőanyag kibocsátási határérték betartása mellett. A telephelyi pellet gyártás, mivel az alapanyag a hulladék státuszát nem veszíti el jelen esetben a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény (későbbiekben Ht.) 3. melléklet szerint R12 Átalakítás az R1 R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében (R-kód hiányában ez a művelet magában foglalhatja a hasznosítást megelőző előkészítő műveleteket, mint például az R1 R11 műveleteket megelőzően végzett válogatás, aprítás, tömörítés, pellet-készítés, szárítás, zúzás, kondicionálás vagy elkülönítés);, illetve a 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. melléklet 2. g) pontja szerint E02-07 előkezelésnek minősül. Az engedélyes az SRF pellet alapanyagaként felhasználni kívánt hulladékkal kapcsolatos ellenvetésünket a tényállás tisztázások során nem fogadta el. A hatóságunknál november 10-én érkeztetett Dr. Reichert Péter ügyvéd által megküldött dokumentáció kiegészítésben a telephelyi hulladék kezelést véleményünk szerint tévesen a Ht. 3. melléklet szerint R1 Elsődlegesen tüzelő- vagy üzemanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása; kezelésnek tekintik. A téves besorolás a kezelési kód megnevezésében egyértelműen kitűnik, mivel a telephelyen az előállított SRF pellet hulladékból tüzelőanyag felhasználás, vagy energia előállítás nem történik, hanem annak gyártása tervezett. A hulladék alapanyagból előállított pellet hulladék státuszának megszűnését az engedélyes a november 10-én érkeztetett beadványában a Ht. 9. (1) bekezdés a), b), c) d) pontjaiban előírtak teljesülésével indokolta. Hatóságunk a Ht. 9. (1) bekezdés a) és d) pontok teljesülését nem tartja elfogadhatónak. A Ht. 9. (1) bekezdés a) pontja azt írja elő, hogy Hasznosítási műveleten átesett anyag vagy tárgy a továbbiakban nem tekintendő hulladéknak a következő feltételek együttes teljesülése esetén: a) meghatározott célra rendeltetésszerűen, általános jelleggel használják,. Az előállítandó pellet tüzelőanyagot valóban energiahordozóként történő felhasználásra, tehát meghatározott célra állítják elő, azonban, a hulladék pellet tüzelőanyag felhasználása nem mondható általános jellegű felhasználásnak, mivel az így előállítani tervezett pellet elégetése hatóságunk állásfoglalása szerint csak a 29/2014. (XI. 28.) FM rendelet előírásait kielégítő berendezésben égethető el, amely berendezés nem nevezhető a közhasználatban általánosan meglévő berendezésnek. Az állásfoglalásunkat maga az engedélyes is alátámasztja a /2015. iktatószámú beadványának 2. oldal 2. bekezdésében leírtakkal, miszerint A szabvány értelmében az SRF tüzelőanyag termék a melléklet minta szerint elkészítendő szállítói megfelelőségi nyilatkozat és végzett vizsgálatok (auditálás) alapján, mely a termékfelelősség elve alapján forgalomképes. Mindezzel összeegyeztethető módon a jelenlegi 7

8 jogi környezetben a felhasználás korlátjaként jelentkezik, hogy a tüzelőberendezés meg kell feleljen a hulladékégetésre vonatkozó szabályoknak. A Ht. 9. (1) bekezdés d) pont előírja, hogy használata összességében nem eredményez a környezetre vagy az emberi egészségre káros hatást. Az engedélyes az eljárás során nem nyújtott be olyan szabványos emissziós mérési jegyzőkönyvet, amellyel igazolta volna, hogy a dokumentációban megnevezett hulladékokból készített pellet tüzelőanyag általános használatban lévő tüzelőberendezésben történő elégetése milyen mértékű légszennyezőanyag kibocsátással jár, így nem igazolt, hogy a pellet termékként történő értékesítése esetén bármilyen típusú és teljesítményű energiatermelő berendezésben elégethető úgy, hogy a környezetre vagy az emberi egészségre káros hatást nem eredményez. A hatósági eljárás során a /2015. ügyiratszámú dokumentációhoz melléklet Bálint Analitika Kft /1 vizsgálati jegyzőkönyve Hulladék minta kémiai vizsgálata -ra vonatkozik. A vizsgálat során a vizsgált hulladék égéstermékéből határozták meg annak egyes kémiai anyag összetételét és tartalmát, amely vizsgálat nem azonos az üzemi körülmények között történő füstgáz emissziós vizsgálattal. Mivel a pelletálási műveleten átesett hulladék esetében Ht. 9. (1) bekezdésben előírt feltételek mindegyike nem teljesül, ezért a kezelt anyag továbbra is hulladéknak tekintendő. A telephelyen több tárolótéren kívánnak hulladékot tárolni feldolgozásig. Az előzetes dokumentáció kiegészítése szerint egy 362 m 2 alapterületű 5 m magas betonfallal körbekerített m 3 -es, egy 290 m 2 alapterületű 5 m magas betonfallal körbekerített m 3 -es tároló téren, valamint egy 800 m 2 alapterületű m 3 -es csarnok tároló téren fogják a feldolgozandó hulladékot gyűjteni. Tárolásra a Kft. rendelkezésére áll továbbá a 0703/35 hrsz. alatti kb m 2 betonozatlan, valamint a 0703/4, 0703/19 hrsz. alatti m 2 tárolóterület. A telephelyen egyszerre a silókban 700 tonna, a csarnokban 800 tonna hulladék tárolható. A t hulladéktároló kapacitású 3 db tárolótéren felül a Kft. rendelkezésére áll egy m 2 alapterületű bazalt beton burkolatú tároló terület 500 tonna tárolókapacitással. Az engedélyes nem igazolta a lehetséges hulladéktároló helyként használandó m 2 és m 2 alapterületű tároló hely 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet előírásainak való megfelelését. Dr. Reichert Péter ügyvéd által megküldött dokumentáció kiegészítésben a hulladék tárolótér kialakításával kapcsolatban a hatóság által képviselt jogszabályi hivatkozással indokolt állásfoglalást vitatja, mert véleménye szerint a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 18. (1) bekezdése nem veszélyes hulladék esetén nem írja elő a betonozott burkolatot. Hatóságunk tényállás tisztázó leveleiben nem a hulladékgyűjtőhely betonozott burkolatát hiányolta, hanem a hivatkozott jogszabályban előírt egybefüggő szilárd burkolat meglétét. A betonozatlan burkolat kifejezést az engedélyes használta és ennek idézésével történt annak megállapítása, hogy a burkolat jogszabályi előírásoknak nem felel meg. A nem veszélyes hulladék tároló hely burkolatának rétegrendjét a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet 2. melléklet 1. pontjában tételesen ismertetve van. A rétegrend szerint a nyílt téri tárolóhely felső burkolataként Tehergépkocsi forgalom számára kialakított beton vagy aszfalt felületű térburkolás az előírt. Hatóságunk ezen előírást kívánta érvényesíteni. 8

9 A kérelmező a pellet gyártáshoz azonosítási számú hulladékot is felkíván használni, azonban ezen hulladék mennyiségét nem határozta meg a tényállás tisztázásokat követően sem. A tervezett hulladékkörből előállított pellet anyag tüzelőanyag termékként történő forgalomba hozatala hulladékgazdálkodási és levegőtisztaság-védelmi szempontból nem elfogadható, mivel gyakorlatilag a termék energiahordozóként történő felhasználásával hulladék (műanyag) égetés lehetőségét engedélyeznénk arra esetleg alkalmatlan berendezésekben és ellenőrizhetetlen helyeken is a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 27. (2) bekezdés előírásával össze nem egyeztethetően, melynek következtében környezetszennyezést és egészségkárosítást okozhat az SRF pellet felhasználó. A R. 5. (2) szerint a környezetvédelmi hatóság a határozatában c) amennyiben az előzetes vizsgálat során a tevékenység engedélyezését kizáró ok merült fel, ca) ennek tényét rögzíti és megállapítja, hogy az adott tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható. A környezetvédelmi hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 29. (6) bekezdése alapján a hatásterületen élő ügyfeleket és az ügyfélnek minősülő szervezeteket az eljárás megindításáról hirdetményi úton értesítette. Hatóságunk a R. 3. (3) és (4) bekezdése alapján a hivatalában és a honlapján június 22-től közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte a létesítmény helye szerinti önkormányzat jegyzőjének. A közlemény a Lajosmizsei Közös Önkormányzati Hivatalban június 29. napjától július 15. napjáig közzétételre került, mellyel kapcsolatosan észrevétel nem érkezett. 1. A környezet-egészségügyi szakkérdés vizsgálatának indokolása: * A kérelem áttanulmányozását követően megállapítottam, hogy a Raklap és Tüzép Kft. tevékenysége: Belföldön keletkező nem veszélyes hulladék, belföldön, anyagában történő hasznosítása. Ezen tevékenységi körön belül új tüzelőanyag (BIOMIX) üzemszerű előállításával kíván foglalkozni. A Raklap és Tüzép Kft. (2351 Alsónémedi, Északi Vállalkozó u. 7.) 6050 Lajosmizse, Bene tanya 513/A hrsz. alatti telephelyén a nem veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenység veszélye az alkalmazott technológia és a vonatkozó jogszabályok betartása esetén az emberi egészségre nem valószínűsíthető. A munkálatok során az emberi egészséget jelentősen befolyásoló környezeti elemek a zaj és a por. A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet, illetve a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23) Korm. rendelet előírásait be kell tartani az emberi egészség megóvása érdekében. A veszélyes anyagok és keverékek felhasználásának tekintetében a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvényben és a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel 9

10 kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendeletben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. A fentiek figyelembevételével alakítottam ki szakmai álláspontom az előzetes vizsgálati eljárásban benyújtott dokumentációban foglaltak alapján. A közegészségügyi szakkérdés vizsgálata során kialakított szakmai álláspontomat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendeletben biztosított jogkörömben és illetékességemben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvényben, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendeletben, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendeletben, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben és a települési és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendeletben foglaltak alapján hoztam meg. 2. A növény- és talajvédelmi szakkérdés vizsgálatának indokolása: A évi CXXIX. Törvény 43. (1) bekezdése alapján beruházásokat, valamint termőföldön folytatott, vagy termőföldre hatást gyakorló bármely egyéb tevékenységet úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az érintett és a környező termőföldön a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. A tanulmány részletesen foglalkozik a beruházás talajtani hatásával. A fentieknek megfelelően a dokumentáció elfogadását talajvédelmi szempontból javaslom. A nyilatkozatot a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. tv. 43.., a 90/2008 FVM rendelet, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv A 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (1), a 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet előírásai, valamint a becsatolt dokumentáció alapján adtam ki előzetes vizsgálati eljáráshoz. * A szakhatóságot a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. (3) bekezdése alapján kerestem meg június 22-én. A szakhatóság állásfoglalását a rendelkező részben előírtam. A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály szakhatósági állásfoglalásának indokolása: A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 28. (3) bekezdése előzetes vizsgálati engedélyezési eljárásban az 5. sz. melléklet II. táblázat 3. pontjában meghatározott szakkérdések tekintetében minden esetben vízgazdálkodási és vízvédelmi hatáskörben az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságot szakhatóságként jelöli ki. Vízgazdálkodási hatáskörben vizsgálandó szakkérdés annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása 10

11 biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol. Vízvédelmi hatáskörben vizsgálandó szakkérdés annak elbírálása, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e. A szakhatósági megkeresés mellékleteként megküldött iratok alapján a fent hivatkozott szakkérdések tekintetében az alábbiakat állapítottam meg: Gulyás Regina környezetvédelmi szakértő által készített dokumentáció szerint a Raklap és Tüzép Kft. kérelmező a Lajosmizse Bene tanya 513/A. szám alatti (0703/4, 0703,35, 0703/19 hrsz.) telephelyén az Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől /2009. számon hulladék hasznosítására és /2012. számon nem veszélyes hulladék begyűjtésére engedélyt kapott, amelyet szeretne meghosszabbítani. A hasznosítási tevékenység a belföldön és külföldön keletkező nem veszélyes hulladékok (faapríték, faforgács, fűrészpor), belföldön, anyagában történő hasznosítása, pellet gyártásával, oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, regenerálása beleértve a komposztálást és más biológiai átalakítási műveleteket is. A telephely vízellátása a szomszédos fűrésztelep vízellátását biztosító fúrt kútról, vízátadással biztosított (800 m 3 /év). A kút Árva Zsolt engedélyes nevére szóló /2013. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik, amely március 31. napjáig hatályos. A vízhasználatból keletkező kommunális szennyvizet szennyvízgyűjtő aknába vezetik, amelynek elszállítását a Faragó és Fia Kft. végzi és a TUF KHT részére adja át ártalmatlanításra. A tevékenység során technológiai szennyvíz nem keletkezik. Az épületekről lehulló csapadékvíz a burkolatlan zöldterületeken elszikkad, illetve a telephelyen belül kiépített csatornahálózaton keresztül a közterületi csatornahálózatba kerül bevezetésre. A telephely a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján kijelölt üzemelő, illetve távlati vízbázis védőterületét, hidrogeológiai vedőövezetet nem érinti. A tervezett tevékenység a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet alapján nem nagyvízi mederben helyezkedik el, ezért az árvíz és jég levonulására valamint mederfenntartására a tervezett tevékenység hatást nem gyakorol, vízfolyás parti sávját nem érinti. A tevékenység a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerinti szennyező anyag elhelyezésével, a földtani közegbe történő közvetlen bevezetésével, a felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetésével nem jár együtt. A rendelkezésemre álló iratok, a kérelem és a mellékleteként benyújtott tervdokumentáció érdemi vizsgálatát követően a fenti jogszabályi hivatkozásokat figyelembe véve a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Jelen szakhatósági állásfoglalást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban; Ket.) 44. -a (1), (3) és (6) bekezdése alapján adtam. A szakhatósági állásfoglalás elleni önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése zárja ki. 11

12 A Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági hatáskörét a Korm. rendelet 28. (3) bekezdése és 5. sz. melléklet II. táblázat 3. pontja, továbbá a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdése, illetékességét a 10. (2) bekezdése és 2. mellékletének 3. a pontja állapítja meg. * Hivatalunk június 22-én figyelemmel a R. 1. (6b) és (6c) bekezdésére belföldi jogsegély keretében megkereste a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjét. Lajosmizse Város Jegyzője a megkeresésre július 27-én LMKOH/6060/2/2015. számon az alábbi nyilatkozatot adta: A tervezett tevékenység a településrendezési eszközökkel összhangban van, a helyi környezet- és természetvédelmi jogszabállyal nem ellentétes. Az ingatlanon folytatni tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység levegővédelmi, zajvédelmi, természetvédelmi és földtani közeg védelmi szempontból nem kifogásolt. Az előzetes dokumentációban ismertetett telephelyi hulladékgazdálkodási technológia várhatóan nem fog okozni a környezetre káros hatást, azonban a technológia nem nevezhető hulladék hasznosításnak, hanem az előkezelésnek minősül, melyre viszont a R. 3. számú melléklete nem vonatkozik. A tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység során előállítandó SRF pellet termékként történő ellenőrizetlen felhasználási helyeken való alkalmazása környezetvédelmi problémákat okozhat. Hatóságunk a határozat rendelkező részében, mivel az előzetes vizsgálat során hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenység engedélyezését kizáró ok merült fel, a R. 5. (2) bekezdés c) és ca) pontja alapján ennek tényét rögzítette és megállapította, hogy az adott tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható. Az ügyfél tévesen befizetett a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal számlájára Ft szolgáltatási díjat, melynek visszautalásáról jelen határozat kiadásával egyidejűleg hatóságom intézkedett. A fellebbezési jogot a Ket. 98. (1) bekezdése és 99. (1) bekezdése alapján biztosítottam. A fellebbezést a Ket (1) bekezdése alapján annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. Hivatalunk jelen határozatot az évi LIII. törvény 71. (3) bekezdése értelében jogerőre emelkedésre tekintet nélkül hivatalában, honlapján és a központi rendszeren ( nyilvánosan közzéteszi. Az ügyintézési határidő lejártának napja: december 17. Hatóságunk a R. 5. (6) bekezdése alapján ezen döntését megküldi az eljárásban érintett, hatásterületen lévő Lajosmizse Város Jegyzőjének, aki jelen határozat megküldésétől számított 8. napon gondoskodik annak közzétételéről, továbbá a 12

13 közzétételt követő 5 napon belül tájékoztatja hivatalunkat a közzététel időpontjáról, helyéről, a betekintési lehetőség módjáról. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (továbbiakban: FM rendelet) 1. számú mellékletének I/35. pontja alapján határoztam meg. A jogorvoslati eljárási díját a FM rendelet 2. (5)-(7) bekezdése alapján állapítottam meg. A környezetvédelmi hatóság hatáskörét a R. 3. (1) bekezdése, illetékességét a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. számú melléklete állapítja meg. S z e g e d, december 1. Dr. Juhász Tünde kormánymegbízott nevében és megbízásából: Dr. Mader Balázs főosztályvezető-helyettes 13

14 14

15 Kapják: 1. Raklap és Tüzép Kft Alsónémedi, Északi Vállalkozó u. 7. tv. 2. Dr. Reichert Péter ügyvéd 8000 Székesfehérvár, Koronázó tér 1. tv. 3. CsMKH Népegészségügyi Főosztály 6726 Szeged, Derkovits fasor b.p. 4. CsMKH Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főoszt., Növ- és Talajvéd-i Oszt Hódmezővásárhely, Rárósi út 110. b.p. 5. Lajosmizse Város Jegyzője 6050 Lajosmizse, Városház tér BKM-i Kat. Ig. Igazgató-helyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály 6500 Baja, Bajcsy-Zsilinszky utca 10. HKP 7. Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. tájékoztatásul HKP 8. Hatósági nyilvántartás 9. Irattár 15